Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Madame leckéje

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-16, 14:23

Cody & a Madame


Már az előző kérdéskor felmerült bennem, vajon csak a történet csattanója miatt kérdezte vajon ki vagyok, vagy Noxnak valóban ennyire sikerült eltusolnia ki is vagyok? Vagy egyszerűen egészen eddig jelentéktelen színfolt voltam csak a többi között. Sajnálatos amikor az ember azzal tűnik fel a vezetőségnek, hogy hibázott.
Tisztában vagyok vele, hogy nem buksi simire vagyok itt és azzal is, hogy a Ginás incidens... Ha nem itt dolgoznék, nem is tudtam volna róla, mi van a lánnyal... lehet már rég egy kukában lenne törött üveggel össze szurkálva és senkit nem érdekelt volna.
Én meg... az egyik oldalról, feltartóztattam egy kiválasztódási folyamatot, a másik oldalról pedig olyan helyre "engedtem" belépni, ahová marhára nem kellett volna!
Eszembe jut az év eleji tárgyalás, ami abból kerekedett ki, hogy egy  Testvériséges tagot, akivel nem mellékesen épp tárgyalás folyt, mikor ránk döntötték az épületet, az aurorokkal együtt az ő életét is megmentettem...
Noxot bármikor felkaparom, ha kell, pedig nem egy szentéletű ember ő sem...
Egyfelől van bennem egy szilánk ezzel az egésszel kapcsolatban, hogy... mégis mit kellene tennem? Hagynom kellene meghalni mindet adott esetben?
Eszembe jut az a pillanat amikor a VMS-en az edzőtáborban az edző párokban állított egymással szembe mindenkit. Tudta, hogy nem versenyezni vagyok ott, vagy kihívásokkal szórakozni, de leszarta, oké végül is mi bajom lehet ha a többiekkel edzek?
Viszont amikor a kezembe került a nyárs, és test test elleni küzdelemre került volna a sor, csak azért, hogy azt a szar sárkányhólyagot kiluggassuk... egy olyan eszközzel, amivel amúgy a másikban is kárt lehet tenni, akkor elöntötte az agyamat a szar. Képtelen voltam megmoccanni is. Sikoltott a lényem az ellen, hogy nem is a saját célomért neki menjek bárkinek. Lehet ez hülyén hangzik, de... ez van...
Valószínűleg ez lesz a vesztem egyszer. Ez az egész felfogás. Nyilvánvalóan, hiszen ezt az ember nem tudja hibázás nélkül, makulátlanul megtenni. Hiszen, ha valakit teszem azt védenem kellene... egyből borul a rendszer bizonyos szinten.
Furcsa feldaraboltság érzését hagyja maga után az egész.
Látszik rajtam, hogy a gondolataim egyként telepednek rám, a Madame csalódott haragjával és kissé megrogynak a vállaim. A könnyed lágyságot pedig felváltja az az állapot, amikor az ember egy mélyebb komolysággal kész felvállalni a hibáit és vállalni is érte a felelősséget.
Valami elképesztő gondviselés miatt, amióta anyáméktól elkerültem, minden... minden össze jött, legalábbis a nagy egészeket, a hosszabb távú terveimet tekintve és egyetlen egyszer sem tudnám azt mondani, hogy rossz sorom volt utánuk bárhol.
Burokban lennék bizonyos szempontból?
Gondolataim közben figyelek a Madamera. Egy pillanatra sem hagyom magára, végig jelen vagyok, hiába gondolataim orkánja.
A kérdése elgondolkoztat. Valahányszor beléptem ide, nem volt bennem félelem. Most hogy itt vagyok, van bennem valamennyi, de csak mert tudom, hogy most nem csak a templomba léptem be, hanem a szentélybe is és fogalmam sincs mi vár rám.
Alázatot láthat rajtam, de nem megalázkodást. Igyekszem megfontoltan válaszolni.
- Nem ez a végcélom, így nem kívánok elmerülni sem benne... - oldalt pillantok majd vissza - ..ennél mélyebben. De tisztában vagyok vele, hogy az a pénz amit "kézhez" kapok, épp olyan... mint maguk az üzletek a háttérben, amiket igyekszem elkerülni. - veszek egy néma tartózkodó sóhajt - Egy kicsit ördögi kör. - nyelek egyet és nem pofázom tovább mellé, valószínűleg nem a gondolataimra kíváncsi a madame, hanem a körítés nélküli válaszaimra.
- De.. valóban, fogalmam sincs mi a Varjú valódi mivolta. Feltételeztem.. felesleges kérdésekkel, vagy találgatásokkal élnem, mivel a válaszok ismerete, nem rám tartozik. - voltaképp amiatt is maradtam meg ennél az álláspontomnál, mert nem szeretném, ha a lelkemen száradna egy olyan információ tudatába kerülni, amiért tudom, hogy a hely is, meg én is veszélybe kerülhetek... Hiszen... Aurorokkal nyomozok együtt időnként... Meditécként megyek velük néha.. Ami szintén állandó gyomorgörcsöt hoz a konyhámra. Hiszen mi van ha valami olyasmire akadunk, ami ezt a helyet fenyegeti? Nem mintha nem kételkednék benne, hogy egyfelől jó lenne megszűntetni, de... ott van a másik fele is. Ha valami infó kellett, Noxhoz fordultam, vagy itt, berkeken belül, valakihez, aki tud segíteni. Még ha ártalmatlanabb témák is voltak ezek... Olyan elképesztő információs hálózata van, ami mellett a Minisztérium intézményét simán fel lehetne számolni... Keserédes tanulságként csapódik ki, hogy... mindenki a hasznot nézi... én is!





Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-16, 12:10

A madame személyében:

Egyesek azt rebesgetik, Ő maga volt, aki létrehozta ezt a helyet, mások sötét pletykákkal illetik pozícióját, s annak miértjét. Valószínűleg jómaga is hallotta már mind, és ezeréves lelke mélyén jót derül rajtuk. Ez a tudás bizony vele együtt száll a sírba majdan, mikor aktualitását nyeri.
Figyel hát a fiúra, mereven, érdeklődve, odaadóan. Valahol végtelenül semlegesnek hat az arca, de semmiképp sem kifejezéstelennek. Gondolatokat látni mögötte, tengernyit, milliárdnyit, s megfejthetetlen, miféléket, hogy melyik pólus szülte őket. Csupán a szavaiból érződik ki egy átható nyugalom, s végtelen türelem. Nem azért, mert olyan jóindulatú volna, ez sokkal inkább bölcsességének tudható be.
- Nox... - maga elé mered pár néma pillanatig. - Okos nő. Rendkívül okos. De gyakran hibázik, anélkül hogy tudná. - láthatóan számos gondolat felmerült benne a név hallatán, mely talán mondhatjuk úgyis, egyik legígéretesebb mentoráltjáé. Ezt persze bolond lenne bármelyikük is elismerni, onnan a gőg, innen a miszikum végett. - Épp ahogy most te is. - s alig egy árnyalatnyit mozdít fáradt szemhéján, arca máris szigort ölt, keserű csalódottságot. Düh nélkül, harag nélkül, mégis valamiért nyomasztó, mintha a puszta tekintetével markolna gyomorszájon. - Úgy érzem te magad sem vagy tisztában a Varjú valódi mivoltával. Vagy valami arra késztet, hogy következetesen szemet hunyj fölötte. Nem ásol mélyebbre, mert félsz attól, amit találnál. Igaz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-13, 14:40

Cody & a Madame


Nézem az arcot, a vonásait, a rezdüléseit és valóban felkavarodik bennem az a sugallat, hogy nagyon is hasonlatos ahhoz a majd 25ezer éves lényhez, amikor épp nem asszimilálódik a halandókkal, hanem megtartja eredeti voltát. Bár Ivorral szemben van pár fenntartásom és tudom, hogy néha egy seggfej.
Ezt nyilván nem csatolom az előttem ülő idős asszonyhoz. Ő egy díva. Egy minden bizonnyal sokat megélt, emelkedett tudatállapotban lévő élőlény aki előtt nem tudok nem tiszteletteljesen viselkedni. Még ha az izgalomtól és a kíváncsiságtól és némi tartózkodástól kezem lábam remeg is.
Amikor egyszerűen érzed azt, hogy mennyire apró vagy valakihez képest, anélkül, hogy lenéznéd magadat.
Amikor felém fordul vissza veszek a bámulásból és voltaképp egy készséges, kíváncsi ábrázatú, lágy tekintetű fiatal fiút láthat, akinek a lágyságán túl van még valami mélyebb, ami értelmet, egyszerű mégis rétegelt érzelmek kavalkádját és bizony tartást tükröz. Jelenleg nem látszik rajtam egyetlen törés sem amit az élet rám rótt, legalábbis egyetlen egy sem, amiből ne tudtam volna segítséggel, vagy magamtól felállni. Sugárzik belőlem valami ami noha az utóbbi időben alaposan megcsappant, újra és újra vissza tölt, amit mással is képes vagyok megosztani és például most is jelen van és egyfajta gyermeteg lelkes ártatlan örömként ütközik ki.
A kérdésére kizökkenek abból, hogy arcának mikrorezdüléseiben elvesszem és látszik rajtam, hogy vissza idézem azt az estét és fel sem merül bennem, hogy kamuznom kéne. Nem azért, mert a madame előtt felesleges lenne és egyébként másnak megtenném. Egyszerűen nincs bennem, hogy hazudjak ha kérdeznek. Legfeljebb hallgatok, de van hogy azt sem szándékosan teszem.
- Egy vihar kergetett be az ajtón. Aztán felbukkant Nox. -igaz utána le is lépett velem bekábítva...
- Tavaly volt az utolsó évem az árvaházban, meg.. a Roxfort alapképzésén. Mindenképpen kellett egy munka, amiből fenn tudom tartani magamat meg a továbbtanulást. És Nox felajánlotta a pultozást. - és valóban. Magamat is meglepem vele, hogy mennyire nyugodt hangon hangon vagyok képes válaszolni, különösebb beszédhiba nélkül.





Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-12, 22:57

A madame személyében:

Különös alkotásnak hat, egy árva testnek, melyből kis időre kiszállt az öntudat. Csak mered maga elé, ha valaki figyelmes, nagyon figyelmes, láthatja, ahogy időnként a szája sarkában, a nyelvével, mintha ízlelgetné tulajdon gondolatait. Számos ránc övezi vonásait, mégis oly tiszták s igézők. Aztán egyszer csak feleszmél, laposat, türelmeset pislant, láthatóan lezárt egy fejezetet, s kellő odaadással fordul a következő felé. Kiderült hát: valóban nem figyelt a fiúra, épp csak egy fél másodpercre, míg konstatálta hogy jelen van, majd azt, marasztalani szeretné. Most viszont zsigerekig érezhető egyre áthatóbb figyelme.
- Hadd nézzelek... - monoton, gépi fejmozdulattal fordul Cody felé, alaposan megszemléli, egyszer sem pislant, meg sem rezdül. Nem tudni mire gondol, valószínű örök rejtély marad. - Rendben. - haloványat sóhajt. Nem lemondóan, nem fáradtan, csak mint aki elkönyvelt egy sokadik újat. - Áruld el hogyan kerültél ide. - azzal ismét a fiú felé fordul táskás szemeivel. Ezúttal nem pásztáz, nem szugerál. Hosszú, ősz pillái mögül figyel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-11, 00:53

Cody & a Madame


Igyekszem az összes tudásomat össze szedve, higgadt maradni és tulajdonképpen megül egyfajta kíváncsiság.
Egy mérhetetlen kíváncsiság, ami valahol engedi sejtetni, hogy talán nem fognak megenni.
A szívem a fülemben zakatol szüntelen és kissé túlvilági hangulatot ölt a környezet, az orromat, számat, tüdőmet pedig megtöltik a helységben terjengő illatok. A lefogott hangok miatt egy kissé úgy érzem, mintha bedugult volna a fülem és kicsit olyan érzésem van, hogy már nem is a Varjúban vagyunk.
Felkonferálok mindent, szabályosan, elegánsan, bár nem tudom hogy csinálom, mert a tenyerem szinte izzik, és kezem lábam halványan reszket.
Félnék...? Nem tudom eldönteni, de az már egyszer biztos, hogy mérhetetlen izgalom és minden egyéb más üli meg a mellkasomat.
Végül várok, várok, aztán amikor nem érkezik semmi reakció egy főhajtással kifelé venném az irányt végül belém vág az a két szócska.
Ha lett volna valami a kezemben, most minden bizonnyal eldobtam volna.
Minden különösebb nélkül eleget teszek az utasításnak/kérésnek. És kíváncsi zöld kölyökkutya szemeimet a Madamera függesztem. Őszinte áhitattal engedem magamnak, hogy megcsodáljam, bár ha rám szól, nem bámulom tovább. Valamiért... Ivor kisugárzását juttatja eszembe, amikor épp elmélkedik valamin magában.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-11, 00:14

A madame személyében:

A Varjú ősanyja, szokták mondani. Városi legendák övezik, különös, misztikus személyét. Nincs élő ember, aki előtt múltja ne volna épp oly ködös, mint jelene. A rang, a tekintély, mind-mind ismeretlen forrásból fakad... De kiérdemelt, ez minden mozdulatából sugall.
Most sincs ez másképp. Ám kedvenc kelléke, a kopaszodó, jellegtelennek ható férfiember, akit mindenki úgy hív "tulaj", s senki sem érti miért van ott ahol... Nos, ő most nincs sehol. A páholy teljesen üres, egyetlen személy ül csak az aranyozott puttókkal és miegymás giccsel pingált kőkorlát előtti trónuson: maga a Madame. Az egész helység mintha külön állna, mintha a központi helységre néző részt egy láthatatlan üvegfal borítaná, de nem. Talán mágia, vagy sem, a felszűrődő hangok tompák, épp csak kihallasztik belőlük valami másodlagos, dallamos tónus, épp így a fényekkel. Az illat viszont más, mint az itt megszokott: belladonna, tömjén és bergamott. Vagy valami hasonló. Eléggé intenzív.
Ott ül hát Ő. Cody akadálytalanul bejuthat, az őrnek tudomása volt a rendelésről. De mégis, nem egyszerű kiszolgálás ez. Ahogy Cody egyre közelebb halad az ősi nőalakhoz, olyan érzése lehet, mintha kihallanák minden szíverrését. Pedig rá se néz, mered maga elé. Tekintete mégis tiszta, meglepően józan. Megvárja míg a fiú leteszi mellé az étket, de nem köszöni meg. Nem is bólint, mintha észre sem venné. Csak mikor már épp megválna társaságától szól utána.
- Ülj le. - jobb keze megrándul, valószínű a mellette lévő fotelre mutat. Hangja valahol jellemezhetetlen, mégis jellegzetes. Egyszerre bársonyos és törődő, egyszerre megfáradt és baljós... Kérdéseket vethet fel, mindenesetre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje 2018-08-10, 23:29

Cody & a Madame


Egyszer mentek ki valakit a szarból úgy igazán és kérem meg hogy maradjon a picsáján amíg vissza nem érek, hogy utána haza vigyem... Újra rá kellett döbbennem, hogy Gina nem tud megülni a seggén. Pedig csak annyi lett volna a dolga, hogy megvár a hátsó folyosón ami az öltözőbe vezet, ameddig Courtneyt vagy akárkit megkérek, hogy csekkoljon be egy kicsit helyettem a pultba.
De nem! Még jó, hogy csak Ivorba botlott bele... bár ő is PONT elég!
Szerencsére össze szedte és mire vissza értem, Gina ép és egészséges volt, és nem lett eladva idő közben senkinek...
Bár Ivor félmondata cseppet sem volt biztató, miszerint ennek ára lesz. És most egy héttel később még mindig a rám leselkedő esetleges "áron" pörgök. Azon, hogy Nox vajon megtudta-e már és ha igen, vajon milyen alkalmat választ, hogy csalódottságát, vagy dühét a tudtomra adja..? Esetleg... ne adj isten magasabb körökbe jutott a hibázásom..
Bele gondolva sosem találkoztam a Madame-mal és csak ő áll lényegében Nox felett... legalábbis nekem mindig is így élt a lelki szemeim előtt.
A kérdőjelek ott zsongnak a fejemben a hely megannyi színes szagos zsongásával együtt és kissé ijedt pörkölt módjára pislogok a bárpult mögül várva aminek el kell következnie... Vagy azt, hogy ma sem történik meg semmi.
Végül... beröppen egy aranyhollós blokkocska.
Italrendelés van rajta... méghozzá a Madame részlegére! Méghozzá azzal a kéréssel, hogy én szolgáljam fel.
Az ezt követő szerencsétlenkedés felér egy kabaréval, de végül csak elindulok lefelé, kezemben a tökéletesen előkészített ital, kiöntő, poharak, egyetlen tálcán tökéletes szervizzel karöltve és mellé egy adag vaniliás krémmel töltött málna desszertnek. Jókorákat nyelek, jó hogy meg nem fulladok a nyálamban, és a szívemet a fülemben érzem, csoda, hogy tudom tartani a koordinációmat.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: A Madame leckéje 2018-08-10, 23:04

***




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Madame leckéje

Vissza az elejére Go down

A Madame leckéje

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Johanne Jones Tao / Madame Hydra

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Aranyvarjú-