Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Cokeworth

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-16, 21:42

A semminél Madeleine is több, az már biztos. Ezt főleg az tudja, aki sokáig tartózkodik a nő társaságában. Annak kifejezetten sok is tud néha lenni a nő, meg vészterhes, és ehhez hasonló,nem feltétlenül pozitív dolgokat tudnak róla mondani. Míg, akivel jóban van, azok az ellenkezőjét is megtudják erősíteni. És az is biztos, hogy Mad ingyen dolgozik, még élvezi is, egy picit nem kell mágiát használnia, nem azért van valakivel, mert hasznos, és talán egy kicsit ki is kapcsolhat Pitonnál. Legalábbis így gondolta.. aztán itt volt ez a két szörny.
Alapvetően azonban szívesen van a férfival, és valahogy ismeri annyira, és látja rajta, hogy nem igaz az, amit a lapok cikkeznek. Vitrol vitriolos cikkeit sose szerette, sose hitt nekik, és mivel bent dolgozik a Minisztériumban, meg a Parancsnokságon is megfordul néha, pontosan tudja, mi a helyzet. Látja a belső harcokat, tudja, hogy kellenek néha bűnbakok, hogy a rendszer működjön, és tény, hogy Perselus a lehető legrosszabb helyen volt a lehető legrosszabb pillanatban, és nem volt mit tenni. Nincs annyi amneziátor, amennyivel ezt ki lehetett volna mosni az emberek agyából. Vagy mindenkiből pép lett volna. Ezt a balhét el kellett vinni.
És a jelenlegi este, az tényleg valami egészen nyugodt dolog a nő számára, és ami a legfurcsább, tényleg élvezi Perselus társaságát, nem csak kamuból mondta a múltkor sem. Van valami a múltból, ami jó, valami, ami most jó és izgalmas, és éppen ezért előremutat a jövőbe is, talán. De ha előre is mutat, nem kell rajta gondolkodni. Nosztalgikus, örök jelen. Élvezi, ahogy a férfi egész ügyes kezekkel és ujjakkal látja el a kezét, nem is bántja, nem is fáj. Ahogy feláll és átsétál, leteszi a lábait, kibújik a pokrócból és ő maga is átsétál az asztalhoz, a maga elegáns ruházatában, ami ismét láthatóvá válik. Hiába a harc, meg a küzdelem, valahogy nagyon is csinos és elegáns, mintha semmi sem történt volna. Finoman biccent, majd leül az asztalhoz.
- Egészen felcsigáztál, már alig várom. Ha csak feleannyira főzöl jól, mint amilyen jó az ízlésed, máris az egyik legfinomabb vacsora vár rám. - dorombolja, miközben beleszagol a leves illatába.
- És mondd csak, hogy érzed magad? Milyen érzés itt élni? Úgy értem.. kibírható azért? - érzi a választ, de szeretné a férfitól hallani, miközben tekintetét és mimikáját fürkészi, mert az többet árul el szavainál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-15, 21:50



Mad & Perselus






Nem voltak ennyire jóban, de valljuk be, jelenleg semmi nincs ami kitöltse Perselus fejét, mint például annak idején Lily vagy a fekete mágiában való elsüppedés, gyakorlása, vagy Potterék utálata. Most csak egymaga van, egymaga és az élet felhígult keserűsége.
Nem érzi, hogy e téren rokonlélekre akadt volna Madeleineben szó sincs ilyesmiről. A nőt nem látja besavanyodottnak.
Valamiért kellemesnek találja a nő közelségét, de koránt sem érzi úgy, hogy készen állna jelenleg pár percnél tovább, mint azt a példa is igazolta, ebben a közelségben fürdőzni. Nem Madnek szól. És talán jelent valamit az is, hogy Madtől segítséget kért... illetve, hogy Mad felajánlását a segítségre elfogadta. Nem mondhatni azt sem, hogy spontán felindulás volt, Mad ismeri, amennyire ismeri, és az jelenleg pont elég. Kellő ideje nem látták egymást, mégsem teljesen idegen.. és él. Megkérhetett volna akárkit, hogy pucolja ki a lakást, letehetett volna az asztalra egy zsák pénzt, végig nézhette volna ahogy házkutatnak, felügyelhette volna, hogy ne foglalják le a készleteit, vagy ne lopják el őket, számára tökéletesen ugyanazt jelentette volna. Végig nézhette volna, ahogy tetőtől talpig felforgatják az egész lakását, ahogy a méregetik mint harcképtelen sötét alakot akiről a Próféta minden mocskot cikkezett és még fizethet is mindezért... és... a legkevésbé volt most erre szüksége. Épp elég a szomszédokkal harcolnia, vagy épp kommandóznia, hogy bejusson a lakásába minden különösebb incidens nélkül.
Nem. Jelenleg az hogy Madel takarítják ki az egész zegzugos cellaszűk kócerájt, és mindezért egy vacsora, nem tűnik nagy áldozatnak.
Az más kérdés, hogy menet közben fel fel sejlik Perselusban valami olyasmi, hogy Mad... érdekli, ezt azért még helyre kell tennie, hogy voltaképp miként is. Vagy pontosan mit is vált ki belőle, mikor elveszik Madeleine zöld szemeiben. Nem mellékesen különösen ügyelve rá, hogy semmiféle párhuzamot ne húzzon... a zöld szemek között...
Elmatat a nő kezének ellátásával. Aztán mikor végzett csak elnéz ő is az asztalka felé, ami tulajdonképpen nincs is messze tőlük. Nagyjából fél lépés a kanapétól. Az asztalon egy réges régi üvegtálban leves gőzölög, egyszerűen, de elegánsan van terítve, poharak mindkét fő számára. A kérdésre feláll
- Csak... egyszerű tyúkhúsleves. Másdik körnek pedig... hát.. majd meglátod.- elpakolja az elsősegélyes holmikat és arra felé veszi az útját. Kihúzza a széket, Mad számára.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-15, 16:03

Ez történik, ha valaki felbukkan a múltjából. És ami a legizgalmasabb, Mad nem emlékszik, hogy régen ennyire jóban lettek volna a férfivel, mármint annyira, ami megalapozná azt, ahogyan most vannak. Akár most itt, a kanapén, egymásnak dőlve és eléggé kifáradva. Akár korábban a tea mellett. Bár ott még mintha tartották volna azt a bizonyos három lépés távolságot, de mintha ez lassan kezdene egészen eltűnni, és a mai nap is rátesz erre pár lapáttal. Bár tény, hogy Mad jelenleg nem sokat fog fel a dolgokból, még mindig a rémalak lebeg a szeme előtt, aki a fürdőszobában vele szemben állt, és annak ádáz tekintetét látja maga előtt.. nemhiába, a Mumusa gyenge pontokra megy rá. Szerencse, hogy ez nem volt egy nagyon erős példány.
A nő kifejezetten élvezi ezt a pár perc néma csendet, és nyugalmat, és valahogy a másik közelsége, a pokróc melege és a bor utóíze egészen kellemes hatással van rá, a légzése kezd visszaállni a rendesbe, és olyan nyugodt és békés most minden. Neki aztán nincs ilyen érzése, hogy valamit csinálnia kellene, ellenben a férfival, aki meg is töri az idillt. Érzi,ahogy Perselus megmozdul,ezért felegyenesedik, és pislogva nyitja ki szemeit.
- Rendben. Köszönöm, de igazán nem vészes. Nem volt olyan nagy az a bestia.. - elmosolyodik, miközben Perselus visszaül mellé. - És ősöreg sem, főleg, ha annyi idős, mint Te. - toldja a végére kissé játékos mosollyal. Jobban van, határozottan jobban, vége a Mumusnak, vége a padlásszörnynek, és éppen ezért elnéz a férfi feje mellett, felett.
- Mivel készültél ma este? - néz el a férfi feje felett, majd szemei letévednek a férfi arcára, és annak fekete szemeibe.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-14, 22:32



Mad & Perselus






Jelenleg tele van ellentmondással és szociális gáttal. Másféle modorossághoz szokott eddig, de Madeleinet mégsem kezelheti úgy mint McGalagonyt, vagy bármelyik felnőtt nőneműt az iskolából... Hozzájuk nem fűzi semmi. Semmi kollégákon túlmenő gondolat. Jó kihez hogy, kor miatt is, de a lényeg talán érthető.
Érzi, hogy reszket, és hogy valószínűleg épp nem a hideg miatt. Nem löki el, hagyja, hogy a nő támasznak használja. Aztán hogy ne csak egy darab kőtömb legyen, bele kortyol a borba, majd Mad vállára teszi a kezét. A mozdulat olyan óvatos, hogy elsőre valószínűleg simításnak hat. Ahhoz képest, hogy csak ott felejti a karját, nagyon mérsékelten, de akad a mozdulatban valami vigyázó.
Most ő melegíti a nőt. A légzését nagyon igyekszik tudatosan nyugtatni.
Ő sem bánja ezt a pár néma percet, és azért rá rá sandít Madre, még ha nem is él azzal, hogy viszonozza a fejhajtós mozdulatot, Mad érezheti a nyaka mozdulatából, hogy felé fordult és rá figyel.
Amit viszont képtelen kizárni, az Mad hajának az illata...
De mindig jön valami ami kizökkenti a pillanatból, jelen esetben az, hogy felfedezi Mad sebes kezét. Pár perc után megtöri az idillt. Tudja, hogy Mad el tudná látni a sebeit, de valamit muszáj csinálnia. Egyenlőre a fent tanúsított időnél hosszabban sajnos nem tud megülni egy ilyen helyzetben. Hogy pontosan miért az kérdéses.
- Ellátom a kezedet. - mondja csak higgadtan, és elereszti a nőt. Pár pillanatot matat a kanapé mögött, majd elő szed egy kicsi tégelyt meg némi kötszert.
Vissza ül Mad mellé, a sérült oldalára, és magához veszi a nő kezét. Bár nem gyógyító, a főzetekhez ért és a manuális ellátáshoz is amíg egyszerűbb esetről van szó.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-14, 22:10

Ahogy a férfi az ajtóhoz simul, akár más vége is lehetne a dolognak, és bár Mad szívesen játszik el néha a gondolattal, meg a másik emberrel, ahogy érzi a férfi pillantását, és tekintetét, ahogy elveszik benne, és elréved valahova,mégis egészen rá koncentrál, egy pillanatra zavarba ejti. Vagy talán nem is ez a jó szó. Sokkal inkább ő maga is mintha elveszne a pillanatban, de aztán csak a habra kerül a sor, és a pillanat el is tűnik, ahogy Piton is zavartan nyúl a nyakához. Mad pedig elmosolyodik, és nagyon nem tudja, mi is van most itt. Hol elveszik a szemeiben, hol pedig kifejezetten elutasítja a közeledését, aztán néha bocsánatot kér, amikor faragatlan, vagy bunkó volt. Nem nagyon tudja a férfi reakcióit hova tenni, ezért most félrerakja, és eltűnik a fürdőben.

Ahogy kilép, és Piton elkapja, szinte nem is nagyon érzékeli még a valóságot, és teljes súlyával - ami nem sok - a férfira nehezedik, hozzá is bújva egy kissé, majd amikor megkapja a pokrócot, keze elkapja Perselus kezét, egy kis ideig tartja, majd hagyja, hogy a férfi keze kicsússzon a kezéből, a pohár bort pedig elfogadja és belekortyol. Finoman bólint, jelezve, hogy mennyire finom, egy laza mozdulattal le is húzza a pohár tartalmát, majd a poharat letéve az asztalra, felhúzza a lábait, beburkolózik a pokrócba, és mivel Piton ott ül mellette, a fejét a férfi vállaira hajtja,remélve, hogy az nem fogja ellökni. Lehunyja a szemeit, és finom remegés fut végig a testén. Direkt nem csinál ilyeneket nyitott ajtók mellett, és bármennyire is jóban vannak, azt, hogy mi a kriptonitja, hogy mivé alakul át a Mumus, amikor elé kerül, nem árulja el. Főleg, hogy a Mumus egyébként is a gyengéje, és ez szerencsére valami gyengébb lény volt, ezért győzte le egészen könnyen a nő. A kérdésre persze akar válaszolni, de valahogy a nonverbális kommunikáció most sokkal jobban megy. És néhány hosszabb percig, pillanatig inkább csak pihen a férfi vállára hajtott fejjel, lehunyt szemekkel, mintha ezzel is csak azt jelezné,hogy él, megvan, de kér egy kis időt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-14, 22:00



Mad & Perselus






Ha így elé lépnek, csak kihúzza magát. És kissé zavartan simul az ajtónak, nem feltétlen elhúzódni akar, csak ez most így..annyira közvetlen számára. Mad arcát nézi egy rövid pillanatra, és még ha nem is tükröződik egyéb kifejezés az övén, valahol elveszik a nő vonásaiban, amit csak az tör meg mikor felhívja a figyelmet a habra. Elszakítja a tekintetét és a nyakához nyúl, hogy letörölje.
-Akad. - mondja a borra. Néz Mad után ahogy eltűnik a fürdőben, majd neki áll megteríteni el is jut voltaképp a végéig, de minden egyes hallgatás ami a dulakodást követi, megállásra készteti és bizony felgyűlik benne egy igen rossz érzés. Mélységesen hálás azért, hogy a nő ezt bevállalta. Egy mumus meg tudja dolgozni az embert. Még őt is, aki egyébként híres arról, hogy elzárja az elméjét. Az utolsóként beállt csöndnél azonban habozás nélkül az ajtóhoz lép, és bár tudja, hogy nem fog belépni, hiszen Mad bezárkózott, mikor kijön ott várja helyben. És ha lecsusszanna az ajtóba most lesz aki elkapja. - Ne a hidegre ülj! - Piton csak kimérten alá csúsztatja a karjait és felnyalábolja. Egyszerűen a kanapéhoz lép vele és arra rakja le. Az előtt a kis asztalon lett amúgy is megterítve. Némán Mad vállára terít egy pokrócot és a felkínálja neki azt a pohár bort, maga is a kezébe veszi a sajátját. Vörös, száraz, de azért finom. Leül mellé ránéz fürkészőn, a fejébe még mindig nem bele mászva.
- Köszönöm. - mondja csak egyszerűen, noha furdalja a kíváncsiság, hogy Mad vajon... mit látott vagy tapasztalt. - Hogy... vagy? - mást kérdezett volna, de végül másképp fejezte be, kissé sután hangzik ugyan épp a dolog, de lényegében ez is érdekli. Nyilvánvalóan az a része immár, hogy azon kívül, hogy megviselten.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-14, 21:17

Mad csak arra gondolt, hogy nem akarja, hogy a férfi feszengjen, és kínálgassa, hanem érezze magát otthon, Mad majd elnavigálja magát, ha pedig majd arra kerül a sor, akkor úgyis szólni fog, és akkor lehet úriember. Semmi több. Vagy semmi konkrét. Meg nem akar egy felessel vagy sörrel indítani, ha még dolgozniuk kell, meg szörnyeket akar elűzni, mert azt szívesebben teszi józanul. És egyébként sem az az iszákos típus, ahhoz alkalom kell, meg társaság, meg valami nyugodt körülmény. Azt meg úgy fest, meg kell teremteni. Meg egyébként is segíteni jött át, nem inni. Persze annak is meglehet a maga helye az estében, de nem nyitánynak. A férfi válaszára csak elmosolyodik, és finoman a fejét csóválja, majd jelentőségteljes pillantást vet rá.
- Ne butáskodj. Perselus.. - mintha nem is lenne mit hozzáfűzni, ezért csak ennyiben hagyja a dolgot, aztán nekiveselkedik a munkának.

És ahogy a kezén igazgatja a sebeket, és meghallja, hogy mi is történik a fürdőben, meg a férfival, aztán látja, ahogy kivágódik az ajtó, és megjelenik Piton. Nem szalad pír az arcába, és nem lesz vörös, de a szemei kitágulnak, ahogy a férfi megjelenik.. és nem biztos benne, hogy azért, ahogyan látja őt, vagy azért, amiben.. az idegesség, a félelem nem kifejezetten az az állapot, ahogy a férfit látni szokta. Bár tény, mostanában nem szokta látni a férfit. Nem mozdul semerre, meg se rezzen, csak ül, és figyeli, ahogy lassan eloldalog. És a kezében a kötszer helyett máris villan a pálcája.
- Csak nyugodtan. - morogja ő is az orra alatt, és amikor Piton visszaér, és érezhetően még mindig feszült, meg ideges, akkor Mad egy kedves félmosollyal áll fel a kanapéról, és sétál el a férfi elé, majd megáll, vele szemben, már-már zavarba ejtően közel.
- Egy kicsit habos maradtál. - kacsint rá, és finoman int a nyaka felé, ahol valóban még maradt egy kis tusfürdő hab, de nem ér hozzá, megjegyezte, hogy a múltkor sem volt a férfi kedvére a túlzott közeledés. Aztán finoman bólint.
- Ha van valami vacsorához illő borod, annak örülnék. És amíg megterítesz, addig én elintézek még egy jövevényt. - nem kér engedélyt, igazából csak közöl, de a hangjában érezhető, hogy reméli, a férfi nem bája. És ezzel a mozdulattal fordul meg, és csusszan be a fürdőbe. Halkan kattan a zár, a nő már bent is van, és ismét kattan a zár.. Aztán enyhe dulakodás.. aztán csend. Túl nagy, túl mély csend.. majd újabb dulakodás hangja, és a nő enyhén riadt,de annál határozottabb hangja, és ismét a néma csend telepszik rá a fürdőszobára. És mindeközben kicsit több idő telik el, mint ami normális lenne. Kevés dolog van, amit Mad erején és tapasztalatán kifog, de a Mumus nincs kifejezetten a kedvencei között. Halkan kattan a zár, és a nő kicsusszan az ajtón, amit becsuk maga mögött, de érezhetően nincs a legjobban. Lerogy az ajtó elő, hátát nekiveti az immár megint zárt ajtónak, amit könnyed kézmozdulattal és varázslattal zárt be, és az arca valahogy a szokottnál sápadt, a pálcás keze pedig szépen a földre hanyatlik. Lábait felhúzza, és a szíve érezhetően hevesen dobog. DE nem azért, mert belebotlott a férfi illatától terhes légbe, vagy valamelyik levetett ruhadarabjába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-14, 21:00



Mad & Perselus






Mad nem akarja, hogy zavarban legyen a jelenléte miatt? Elgondolkozik, hogy ezzel Mad most arra célzott, hogy ha inna zavarba ejtő dolgokat tenne, vagy úgy érzi, szolidaritásból Perselus kötelezőnek venné, hogy ő is igyon? A konkrét választ sosem tudjuk meg, legfeljebb ha valóban isznak mást is vízen kívül. Megrándul csak a szája sarka, azonban a rákövetkező mondatra egy pillanatra, mintha valami... ijedt kifejezést lehetett volna felfedezni sötét szemeiben.
- Azt... igazán megköszönöm!- közli kelletlenül, bár voltaképp mérhetetlen hálával. Annyira azért még nem tárulkoztak ki egymásnak hogy csak úgy rányitogasson... amúgy is az ilyesmitől iszonya van azóta, hogy Potterék azon a bizonyos napon nem csak fellógatták, de a gatyájától is megszabadították egy egész udvar előtt... Szörnyű, hogy az az élmény azóta is kísérti. Reméli a lefolyóban tanyázó mumus marhára alszik és megússza valami borzasztóan kínos incidens nélkül az esetet. El is vonul egy tiszta törülközővel, ameddig a nő kézbe veszi a dolgokat.

Mad a kanapén ül és a csuklóját gyógyítgatja ápolgatja, amikor is valami fergeteges csitt-csattot, harsány sziszegő fojtott félszavas káromkodásokat hallhat a fürdőből végül kinyílik az ajtó, de épp csak annyira, hogy Perselus ki tudjon csusszanni rajta, voltaképp egy szál, derekán szorosan átkötött méreg fekete, hosszú fürdőköntösben.. amiben egyébként Mad felismerheti a végzős dísztalárját Perselusnak.
Hátát az ajtónak vetve igyekszik vissza szorítani azt ami odabent van, mert hogy az meg igyekszik kifeszíteni az ajtót. Piton állkapcsa megfeszülve épp csak nem remeg, nyakán az inak izmok pattanásik feszültek és vérnyomásáról, nyakán feszülő erei tanuskodnak leginkább. Végül pillanatokon belül képes rendezni a gondolatait majd csak maga mellett hátra nyúlva rázárja az ajtót a kijönni kívánó mumusra. És nem nézve Madre, még bőven csöpögve, mezítláb egy apró ajtó mögé vonul el.
- Bocsáss meg... egy pillanat. - mormogja el még menet közben... Kicsit sokkot kapott, de mire vissza tér már nyoma sincs. Fekete garbó, fekete nadrág, semmi extra a haja még vizes, de már tiszta. Kezét még az ajtóra simítva hagyja széttárt ujjakkal, mintegy támasztékképp.
- Együnk. Mit szólsz? - nyel egy jókorát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-13, 08:21

Az idős dolgokkal sosem volt baja vagy problémája, sőt, néha kifejezetten jóleső érzés régi dolgokkal együtt lenni, van bennük valami kellemes nosztalgia, ami emlékezteti őt régi szép időkre, meg néha egyszerűen csak megnyugtatja. Jó gyerekkora volt, így a régi emlékek nála kellemesen hatnak és nem kavarnak fel semmi durva dolgot.
Élvezi hát a helyet, és végignéz a szűk folyosón, meg a lakás azon pontjain, amit innen belát, miközben hallgatja a férfi szavait. Nem az a válogatós fajta.
- Nem akarom, hogy zavarban legyél a jelenlétem miatt. Majd iszok vizet, a többit pedig rád bízom, a vacsora mellé. - mosolyodik el kedvesen. Piton pillantását, szemmozgását elkapja, és magában elégedetten húzza ki magát, a pálcája engedelmesen simul a kezébe, mintha mindig is oda lett volna teremtve.
- Kedves tőled, de ne aggódj, megleszek. És nem fogok rád nyitni, ha végeztem. Megvárlak idekint. - azzal és egy sunyi kacsintással már el is tűnik a padlásfeljáró felé.
Két dologhoz ért nagyon - a lények és az átkok. Ez az, ami kiemeli a többi auror közül és megadja a sajátságos karakterét. Mindig is szerette a bestiákat, és a büntetőmunkáinak 90%át is Hagrid mellett töltötte, úgyhogy nincs ebben semmi különös. A padlásszörny egy kellemes, nem olyan nehéz menet lesz számára. Amennyit lent lehet érzékelni, az csak valami puffogás, morgás, durrogás, meg valami elfojtott káromkodás, aztán csend..

És amikor Piton kijön a fürdőből, Mad éppen békésen ül az egyik fotelben vagy karosszékben, ami a lakásban van, és a pálcát tartó karján igazítja meg a ruháját, meg méri végig azt a pár sebet és karcolást, amit sikerült szereznie a szörnnyel vívott csatában, de komolyabb sérülés nélkül megúszta.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-13, 00:59

A pakolászás következtében felszabadult por csücsült csak vissza mindenre, egyébként a hajópadló meglehetősen tiszta. Csak hát... mindenről süt, hogy mérhetetlenül régi. Tény fűtés nulla egyenlőre, azért öntöttvas radiátorok nyomát fel lehet fedezni, csak épp nincsenek beüzemelve.
A vacsora elfogadására biccent, az italtémára csak néz rá egy pillanatra aztán bele megy. Elismeri, hogy Mad nagylány és el tudja magát látni.
Elmutat az ajtóval átellenes irányba, ahol két magas, tömött polc között van egy szűk átjáró. A szemöldökfára egy pár cserepesnövény lett rakva, amiknek kaccsaik most lustán lógnak függönyként takarva ki az avatatlan szemek elől az átjárót.
- A sor mögött van a konyha amennyiben víz mellett döntesz. A konyha végében meg ott az italos vitrin, ha valami egyebet szeretnél... - mondja csak aztán a morajra felfelé fordítja a hang forrásának irányába a fejét és rosszallóan elhúzza a száját. Mad reakciója meglepi, elismeréssel tekint a nőre.
- Az a padlásszörny, szerintem idősebb mint én vagyok... Legyél óvatos! - nem áll szándékában megakadályozni a nőt a tervében, nem akarja megkérdőjelezni a képességeit, vagy egyáltalán éreztetni hasonlót. Véletlenül sem.
- Inkább itt maradnék... szurkolni...- dünnyögi, de aztán az a tekintet hamar meggyőzi, hogy most de, igenis szüksége van arra a fürdőre! És ezzel el is vonul. Igyekszik kizárni azt a tényt, ami jelenleg leginkább frusztrálja valahol magában.. Mert valljuk be, valószínűleg még sosem fordult elő amióta egymaga lakik a lakásban, hogy bárki más is lett volna itt, mikor ő épp fürdik...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-13, 00:16

Perselus úr, mint mindig. Madeleine pedig hagyja, hogy az legyen, és amikor átveszik a kabátját, majd megkapja a papucsot, csak biccent, és egy könnyed mozdulattal bújik bele. Aztán macskaszemeit körbehordozza a szobán, a lakáson, már amennyit lát belőle. És ami talán a legmeglepőbb, hogy egy szót sem szól rá, nem becsmérli, nem morog miatta, nem tesz megjegyzéseket a tisztaságra, a fényre, a hőmérsékletre, hanem egyszerűen végignéz a dobozokon, majd tekintete Pitonon állapodik meg, aki éppen a haját törli egy fekete törölközőben. És magában mélyen mosolyog, hogy ez is elérkezett, hogy itt van, és a férfi beengedte ide. És talán még fel se fogta, hogy ezzel mit is indított el. Talán még nem érzi, talán most fog teljesen zavarba jönni. Amin Mad már előre örül, mármint előre vidul rajta, mert Perselus kifejezetten mókás tud lenni, ha zavarban van, főleg, ha hölgy társaság miatt teszi mindezt. Ennyit már tud a férfiról. Meg azt is, hogy neki is kerülnie kell a testi kontaktot, ha nem akar nagyon kínos délután és este elé nézni.
- Köszönöm, ebédeltem. A vacsorát azonban szívesen elfogadom. Ami meg az italt illeti, ha megmutatod, szívesen kiszolgálom magam, ne fáradj. - és ez alatt érti akár azt is, hogy a férfi elmondja, hol a csap és hol van pohár. Amikor azonban meghallja azt a fránya morgást fentebbről, akkor a pálca olyan sebességgel terem a kezében, mintha mindig is ott lett volna. Reflex és beidegződés. Kedves mosolyt villant meg a férfi felé.
- Te csak tussolj le, én addig ezzel elbánok, ha megengeded. - ártatlan, kedves mosoly, mint amikor a kislány a játszótérre indul hintázni, pedig Mad arra készül, hogy egy átkozott Mumust semmisítsen meg, de legalábbis befogjon vagy bezárjon valamibe. És ha Pitonnak nincs ellenvetése, akkor részéről el is tűnik egy kis időre.. és kipucolja a lakás azon részét, ahol ezek a bestiák és dögök laknak, amíg Perselus valami emberibb külsőt ölt magára. Ja, és ha esetleg nem akarna belemenni, akkor Mad jelentőségteljes, doromboló szempára győzi meg, hogy ideje letusolnia.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-13, 00:05

Átveszi Madeleine kabátját és a úgy akasztja fel, hogy az tudjon száradni. Kiköti a cipőjét és gondosan a helyére teszi, tökéleres precizitással mellé rendezve a nő cipőjét amire egyébként csak futó pillantást vet, majd felegyenesedve Mad kezébe ad egy pár tiszta vendégpapucsot. Valami hasonló kerül a saját lábára is.
Ezt követően leszedi a kabátját óvatosan, hogy ne retkezzen össze mindent, majd szintén felakasztja. Majd elviszi a tisztítóba, meg lekeféli ha megszáradt. Most csak bele masszírozná a koszt.
Ha a feje nem lenne csatakos, egész elegáns lenne a megjelenése.
Beljebb lépdel és a híres doxi rágta kanapé mögül az egyik polcsor alsó széles nagy fiókjából, elő kerít egy egyszerű fekete törülközőt, amivel megtisztítja így első körön a fejét.
Ezt követően beizzítja azt a négy darab olajlámpást ami a lakás fényforrásaiért felel. Mágikus darabok, így valamivel nagyobb és tisztább fényt adnak, de még így is maradnak sötét foltok a lakásban... arról nem is beszélve, hogy ez azt jelenti, a lakásban nincs világításhoz bekötve áram.
A földön gondosan kialakított folyosókat meghagyva, mindenütt dobozok, amikben hol a lakásból leselejtezett, hol az iskolából vissza hozott holmik kaptak helyet, van egy pár ami láthatóan félkész állapotban várja a leselejtezés végét. Mindenre Piton jellegzetes apró betűs macskakaparásával van ráírva, miben mi található.
Az hogy Mad itt van a lakásán és az amire készülnek is tulajdonképpen most érik be helyben. Ennek eredményeképp egyfajta idegesség lesz úrrá rajta. Noha nem az iménti agresszívabb fajta, hanem inkább a zavart.
- Ez lenne az. - böki ki kelletlenül körül mutatva a lakáson. Aztán egy pillanatnyi csönd. - Ha éhes vagy szomjas vagy szólj nyugodtan, úgy csináltam, hogy jusson bőven mindkettőnknek. - közli nemes egyszerűséggel, majd beljebb lép. A szoba egyébként ahhoz képest, hogy kicsi és zsúfolt magasnak mondható.
És ekkor a padlásfeljáró felől ami a mennyezet egyik sarkában van mély moraj némi hörgés és kaparászás szűrődik le.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-12, 23:26

Gyakorlat teszi a Mestert, és minden bizonnyal a gyakorlat az, amit Pitonból hiányzik, de ezzel nincsen semmi gond tulajdonképpen. Mad egy eléggé szívós nő, a maga érzéseivel, de szerencsére, mint minden macskát, őt is kilehet engesztelni, nem haragszik a végtelenségig. De ez a jövő zenéje, egyelőre úgy gondolja, hogy szívesen kerül kontaktusba a férfivel, hogy a szociális érintkezés formáit képes legyen gyakorolni. Az összes lehetőség elúsztatása még nagyon messze van, főleg ilyen fejlődő tendenciával és lovagiassággal, ami a férfit a múltkori teázáson, meg ma is jellemezte. Bár kérdés, hogy ennek van-e bármi hosszabb távú célja, vagy terve, vagy csak sima kedvesség és lovagiasság, ami modorosság, érzelmek nélkül.
A néni neveket emleget, amikből Mad levágja, hogy mi itt a probléma, főleg, amikor Piton kikel magából, hogy ő aztán nem az apja. Könnyedén lerendezi a nőt, főleg, amikor érzi, hogy ez Pitonnak nem kifejezetten megy. Megoldja. Ahogy a nő pedig eltűnik, Mad az ajtónál terem. És ekkor következik az a bizonyos rész, ami mutatja, hogy Perselus igenis képes a változásra, és képes arra, hogy normálisan viselkedjen. Mielőtt azonban beengedné őt, olyan mondatokat ejt ki, ami kifejezetten meglepi a nőt, és ezt Piton is észreveheti. Ahogy ugyanis végighallgatja, a sértettsége egészen elpárolog, és az arcvonásai, mozdulatai is megenyhülnek. Ahogy a férfi keze aj ajtógombra vándorol, Mad keze futólag megérinti a kezét.
- Nem tesz semmit. - rövid érintés, rövid mondat, majd beljebb lép a szűk lakásba, és ahogy beljebb lép, hogy Piton is elférjen, kigombolja kabátját, és lerúgja a cipőjét.
- Pedig már éppen azon gondolkoztam, hogy melyik doxyt nézte az asszonyság gyermeknek.. vagy mi az, amit eltitkolsz előlem. - felakasztja a kabátját, vagy ha a férfi elveszi tőle, akkor odaadja neki, és féloldalasan néz rá, sunyi, játékos szemekkel, főleg az utolsó félmondatkor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-12, 23:15

Bőven van még amit helyre kell tennie Madeleinnel kapcsolatban és ha őszinte akar lenni magával, akkor ennek nagy százaléka, hogy pontosan mennyi mindent is kéne helyre raknia, akkor fog kiütközni, amikor a nővel élő kontaktba kerül, ahogyan ma is. Nem elméleti spekulációk útján át. Ez pedig azzal fog járni, hogy benne van a pakliban, hibázni fog. A kérdés csak az, hogy fejlődött-e annyit, hogy belássa a hibáit és ha igen, akkor ennek hangot is adjon, vagy... újfent hagyja elúszni az összes lehetőséget és utána verheti a fejét a falba?

Mikor meghallja a második nevét végigvág rajta a hideg és ami azt követi az csak még inkább villámcsapásként éri. De hogy miért annak külön története van.
Undorral néz szerencsétlen idős asszonyra.
- Mrs. Callmer! Még mindig nem az apám vagyok. - préseli ki a fogai között a szavakat és csak hajszálon múlik, hogy ne fokozódjon fel a nővel szemben az ingerültsége, bár a folyosót gyéren megvilágító hajólámpa így is pislant egyet...
- Ő pedig... - bök Madre, de mielőtt befejezhetné a mondatot Madeleine igen határozottan lép fel és szereli le az öreglányt aki az utolsó szóig belefetyeli amit mond... Legalábbis látszatra. Átveszi a neki nyújtott névjegyet. Hallgat egy pillanatig, nézi a névjegykártyát, nézi Madet aztán valaivel higgattabban, de zsörtölődve csak annyit jegyez meg, Perselusnak címezve.
- Tobias! Nem is mondta, hogy a neje munkát váltott..! Eileen drágám, ugye néha átjössz egy teára? De akkor gyere amikor a férjed dolgozik, és... azt a kígyó kölyködet is kérlek hagyd otthon jó... ? - ekkor azonban Mad visszatessékeli az idős asszonyt. És az végül is engedelmesen vissza is tér a helyére.
Mikor Mad Piton felé fordul, az szó szerint az arcát tépi némán de aztán elengedi a pillanatot.
- Bocsáss meg, hogy ezt látnod kellett... Örökké össze kever azzal a mugli senkiházival és folyton Eileent keresi.... - sóhajt egy hatalmasat majd végül hozzá teszi. - És.. ne haragudj azért az ostoba megjegyzésért. Tudod, hogy nincs kétségem az reflexeidet és az ösztöneidet illetően. - közli totális komolysággal és őszinteséggel. Majd végre kinyitja az a lakás ajtaját, belöki és félre áll, hogy Mad be tudjon lépni végre a kicsi, sötét, zsúfolt lakásba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-12, 21:17

Akárhonnan is nézzünk, nőből van, és ha még jobban megnézzük, akkor egy régi barát társaságában van, aki előtt nem kell megjátszania magát, és aki előtt nem kell álarcot felvennie. Vagy, ha nem is barát, de iskolatárs, éppen ezért tud elég dolgot Madről, és kerültek együtt is bajba, hogy ne kelljen egy teljesen érzelmetlen, áthatolhatatlan valakinek tettetnie magát. Éppen ezért mutat érzéseket a férfi felé, vele kapcsolatban, meg minden mással kapcsolatban is. És a gyilkos pillanat is jár, és magára is vette a dolgot. Lehet, hogy a férfi viccnek szánta, de ez most rossz helyre ment, ami miatt mégis megfagy egy kissé a viszony, meg a hangulat - Madeleine részéről legalábbis. Ahogy a férfi benne hagyja a tüskét, Mad sem dolgozik azon, hogy esetleg valahogy kijöjjön a dologból, vagy kezdeményezzen. Sőt.. amikor a nő megérkezik, kivágja az ajtót, és elkezd rikácsolni a férfivel, és Tobiasnak hívja - amiről tudja, hogy utálja - akkor erős késztetés telepszik rá, hogy valahogy a férfi gondjait csak súlyosbítsa, vagy esetleg hátradőljön, és élvezettel nézze. A rikácsolás nem hatja meg, bár a füleit egy kissé bántja, de valahogy mégsem éri el nagyon az ingerküszöbét. A férfire pillant, hogy ő hogy bírja a dolgokat, majd végül vet egy apró sóhajt, és határozott lépéssel terem az asszony előtt, zsebéből előhúzva egy igazolványt. Mindig van nála, hiszen mágus, ne felejtsük el. Arcára valami kedves, de szigorú ábrázatot húz, és mivel metakommunikációban eddig éppen távol állt a férfitől, senki sem foghatja rá, hogy együtt lennének, vagy barátok volnának.
- Jónapot hölgyem! Sarah Broomers vagyok, a területi illetékes hatóságtól, és környezetfelmérést jöttem végezni az említett férfinél. Elnézést a lábnyomok miatt, a kollégáim természetesen feltakarítanak, amint befejeztem a környezettanulmányt. Azt mondja, patkány? Ez igazán érdekes, akkor a gyanúnk kezd beigazolódni! Ha megengedi, akkor körbenéznék az említett lakásban, és a kollégáim felvennék az ön és a szinten tartózkodók vallomását, hogy orvosolni tudjuk az esetet, és elejét vegyük újabbaknak. Itt hagyom a névjegykártyámat, ha bármit tapasztalna, kérem, azonnal hívjon. - és a jelvény helyét egy kártyalap váltja fel, amit az idős nő kezébe nyom, és egy kedves mozdulattal tessékeli vissza őt a lakásba. A szavai persze mind meggyőzőek voltak, ért az emberek manipulálásához. Ha sikerrel járt, könnyed macskaléptekkel terem férfi ajtaja előtt, majd kérdő tekintettel néz rá. És valahogy a szigora mintha nem akarna csökkenni, de érezhetően a feszültsége egy részét levezette a nőn, meg a helyzeten.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-12, 20:47

Érzékeli azt, hogy Mad magára vette a szavait és késztetést érez rá hogy tárgyilagosan kimagyarázza magát..
Különös érzés fogja el, lévén mindig is gyűlölte ezt a helyet kisebb nagyobb időszakokat leszámítva. Idegen volt benne, most mégis.. Képtelen ignorálni azt az ébredő érzetet, hogy a jól megszokott gyűlölete nincs a helyén.
A tüskét azonban Madeleinben hagyja kelletlenül.
A lépcsőház mérhetetlenül szűk és egy régi lepukkant úri ház, dísztől mentes, sötét, kopott, dohos cselédlépcsőjére hasonlít leginkább.
- Itt a földszinten a folyosó végén. - mondja halkan és el is indul a negyedik ajtó felé. Mielőtt azonban célba érnének és Piton ajtót nyithatna Madnek, kivágódik az első ajtó.
- Édes Istenem! - a krákogó hangú rekedt visítóan magas felkiáltás után rögtön következik egy fuldokló köhögés is és bizony az első lakásból ömlik ki a füst. Egy görnyedt hátú idős asszony támolyog ki a lakásból és harákolja ki a lelkét. Mikor meglatja a párost rájuk rikácsol.
- Valami rohadt patkány átszökot a lakásából Tobias! Elrágta a televízióm kábelét és az ki gyulladt! - ingerülten indul meg a páros felé - Alig bírtam eloltani! Ha nem akarja hogy feljelentsem hívja ki a rágcsáló irtókat megérette?! - az emelt hangú rikácsolás enyhén hisztérikus hangot üt meg ezután
- És azt a nyomorult kölykét is jó lenne, ha elhalgattatná vagy eltűntetné! Nincs ezeknek ilyenkor iskola?! - és a hangerőt az idős nő csak fokozza, mikor meglátja a lábnyomaikat az egyébként tisztára suvickolt kövön.
- Mégis mit képzel ezt ki fogja feltakarítani?! Édes Istenem! Drága Eileen mondja hogy képes elviselni ezt az alakot?!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 02:02

Nem nézte ki a férfiból, hogy itt lakott, itt töltötte a gyerekkorát, itt nevelkedett. Olyan furcsa és lepusztult vidék ez.. Bár ki tudja, milyen volt régen, meg attól még, hogy ő nem itt nevelkedett, nem kell elítélnie. Ahogy Perselus közelebb húzódik, kellemes melegség önti el, és a férfi is érezheti, hogy az izmai ellazulnak. Tekintetével az őrszemek felét már sikerült is megtalálnia, éppen egy különös alakra lesz figyelmes, amikor megkapja a pontos koordinátákat a vén hollótól. Nem szól semmit, csak finoman biccent, majd gyilkos tekintetet villant Perselusra, amikor próbál viccelni az ösztöneivel, meg azzal, hogy ki is keres, mert akkor szívesen rávezetik. Őt aztán nem kell. Érezni az enyhe sértettséget, amit a férfi kiváltott ezzel a mondattal, hiába akart csak ugratni, meg viccelődni, Madnél ez most nem jött be. A pár sarokra csak biccent, és immáron ugyanazzal a könnyed mozgással sétál, mint amivel eddig is sikerül jönnie,a feszültség előtt. Ahogy odaérnek a házhoz, megvárja amíg ajtót nyitnak neki, majd, amint illedelmes hölgyek szokták, besurran az ajtón, és tulajdonképpen már bent is van. Megáll, körbenéz, finoman körbeforog, majd határozottan biccent.
- Melyik lakás a tied? - kérdez vissza, és mintha egy kissé oldottabb lenne, ismét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 01:53



Mad & Perselus






ő lényegében haza érkezett. Egész életében itt lakott. Számára nem idegen a hely és ismeri minden talpalatnyi zugát. Azonban érzékeli, hogy a nő megfeszül az oldalán és közelebb húzódik óvón majd el nem nézve az említett irányba megjegyzi.
- Ha őrszemeket keresel három méter magasan keresd, innen nyolc óra magasságába. Van, légvonalban követlenül vele szemben négy óránál még egy. - és valóban két ősrégi kaszárnyákban honos figyelőállást vélhet felfedezni Mad.
- A hajó gyárból ki-be haladókat figyelik, illetve, hogy a helyi kölykök ne másszanak az épületekre, vagy rongálják meg azokat. - mondja csendesen. Érezhető, hogy jól ismeri a terepet.
- De ha mást keresel, szólj, hátha rá tudlak vezetni. - veti fel, noha nem cukkolja Madeleinet az ösztönei miatt, roppant taplóság lenne úgy, hogy közben benne is van egy jó adag paranoia bizonyos helyzetekben.
- Nincs messze. Csak pár sarok. - azzal a szűkebb utcák felé veszi az irányt és pár lepukkant háztömb után felbukkan egy újabb. A társasház egyik földszinti ajtajához léphetnek. És Perselus kinyitva a legalább öt zárat, be is engedi a hölgyeményt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 00:52

Ahogy a férfi belekarol, finoman engedi, miközben az ernyőt maguk felé tartja, és amikor hallja,hogy ideje hopponálni, akkor egy kissé megnyugszik. Ahogy a férfi belekarol, érzi, hogy át van hűlve, ráadásul most kapott egy nagy adag hideg vizet is. Éppen ezért nem mond semmit, leengedi az ernyőt, és azt elsüllyeszti a kabátja zsebébe egy laza mozdulattal, majd közelebb húzódik a férfihez, és a kívánt helyre hopponál - mindenféle probléma nélkül. Gyakorlott varázshasználó, auror, minden a helyén, éppen ezért nem hagynak el egy tagot sem, semmi rosszullét, sima landolás. Ám ahogy megérkeznek, és a nőt megcsapja az idegen hely illata, szaga, az izmai azonnal megfeszülnek. Mondhatni reflex-szerű viselkedés ez, amit itt művel, tekintete idegesen néz körbe és méri fel a helyet. Hiába bízik a férfiben, egyrészről fogalma sincs, hol van, így minden veszélyforrás a számára, másrészről az egész helynek megvan a maga kellőképpen hátborzongató jellege. Nem az a biztató, otthonos vidék. Ha a férfi még mindig belekarol, akkor érezheti, ahogy megmerevedik és befeszül, és ez csak lassan oldódik ki. Lehetne otthonos a hely, de Mad számára egy cseppet sem tűnik annak. A felderítésből a férfi torokköszörülése majd hangja zökkenti ki, de mintha minden egyes lépése sokkal óvatosabb lenne, mint eddig volt. Könnyed, macska-szerű léptekkel helyezi egyik lábát a másik után.
- Érdekes környék. De az eső legalább elállt. Messze még? - néz körbe, majd tekintete megállapodik a férfin. - Nem venném a szívemre, ha megfáznál miattam. - és érezni,hogy ahogy az úton haladnak, van benne valami különös feszültség, vagy éberség, nem is lehet pontosan megmondani, melyik inkább.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 00:41



Mad & Perselus






Szutykosan, de vissza áll a rend végül. Ezúttal... ő karol a nőbe, ha már így alakult.
- Épp kérni akartam, hogy hoppanáljunk a Fonó sorra.... Cokeworth-be. - mondja végül egyszerűen. Kezd nagyon átfagyni és most úgy sürgetőbbnek érezte, hogy célba érjenek. Majd egy jobb napon sétálgathatnak szájtátva. Bár a Roxfort pincéjében és bájital termében hozzá szokott a fagyponthoz. Hidegvérű egy dög ez tény, de attól még nem kívánja tovább nyújtani feltétlenül ezt a jelenlegi állapotot, mely sajnos elérte azt a pontot, hogy túlmutasson komfort zónáján.
Amennyiben a sorra értek, különösen megcsaphatja őket a gyártelep sötét, borult, lepusztult, rozzant hangulata... Noha ez az a kategória aminek már már van egyfajta elcseszett otthonos bukéja.
Csatorna árok vágja át a helyet, ami még egész hangulatos is a medrét megtöltő vízzel, meg a felette átívelő rozzant vas hidakkal.
Bele gondolván... Mad lehet a lakásban is fázni fog. Perselusnak ugyanis annyira nem szokása fűtést használnia. Sok réteg ruhát már annál inkább.
Ha megérkeztek, megköszörüli a torkát.
- Erre..- indul el a csatorna mentén egy szűkebb úton.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 00:19

Érzi a rezzenést, meg a zavart az erőben, de őt ez egy cseppet sem zavarja. Valahogy sikerült a korábbi zavaron túltennie magát, és mintha megint régi, kedves iskolatársak lennének, akik éppen kisegítik a másikat. Mad számára legalábbis ez az érzés kerekedik felül, hála ennek a kis jelenetnek, és az meg, hogy Piton óczkodik ettől az egésztől, csak alátámasztja mindezt. Mintha egészen megkönnyebbülne. Azért figyeli, hogyan léphátra, mielőtt még lelép a járdáról, de ez csak egy apró, figyelmes oldalsó pillantás, majd ő maga is tesz egy fél lépést hátrébb, és ezzel el is engedi a férfit, teret hagyva neki, mert úgy fest, hogy erre van most a legnagyobb szüksége.
- Persze, természetesen. Én is így gondoltam. - folyt el egy nevetést, mert azt igazán nem illik, és szépen megvárja, amíg Perselus Piton - aki most aztán főleg nem úgy fest, mint bárki álmainak hercege vagy lovagja - rendbe rakja magát, és addig illedelmesen tartja az ernyőt. Nem zavarja, nem szól bele, csak figyeli a férfi mozdulatait, majd, amikor készen van, akkor aprót biccent.
- Megtisztelsz. - somolyog ezerrel, majd egy apró, színpadias pukedlit is bemutat. Aztán a mosolyt leszedi a szájáról, mert mégsem illik az oda, és szemeivel elkapja a viszonzott pillantást. És ennek most valahogy kifejezetten örül. Ezek az érzelmek biztosak, biztonságosak, ismertek, nincs bennük semmi kínos dolog.
- Mehetünk tovább? - toldja még a végére, miközben szabad kezével - amiben nem ernyő van - kitapogat a légbe, de az eső még mindig szemerkél, úgyhogy, ha Piton is engedi, visszalép mellé, a feje felé tartva az ernyőt. - Vezess tovább. Kezdek egyre kíváncsibb lenni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-11, 00:08



Mad & Perselus






Amikor a kezéhez értek, az nem zavarta, most viszont az arcához érnek hozzá, és bár zavarni ez sem zavarja megrezzen az érintésre egy pillanatra, de csak mert valahol hirtelen érte a mozdulat és valljuk be.. igen ritka, hogy bárki a fején matatna bármit, különösen ilyen finom mozdulattal.
Kipislogja a retkes vizet, majd feloldja megfeszült tartását, leengedi felhúzott vállait, bár a mozdulattal, amibe bele kerültek, nem teszi meg ugyanezt.
- Elég... ha csak haza érünk.. egyszer... a többi azt hiszem egyedül is menni fog... talán a mumust leszámítva...- Végül egy tragikomikus vicsor villan a szája sarkában. Kihúzza magát és végül tesz egy kimért mégis olyan lépesét hátrafelé, amiben nem biztos, hogy arra akarta megtenni, közben letörli a képéről a szurtos vizet, és egyetlen határozott mozdulattal lecsapja a kezéről. Majd ugyanezt megteszi fekete válla alá nőtt csapzott hajával is, ennek következtében ezúttal hátranyalódnak fekete tincsei... és úgy néz ki mint Lucius ronda kiadásban fekete hajjal.
- Csak téged tüntetlek ki vele. Kell a hős-kép néha ennyi szenny mellé... - totál véletlen helyzet volt, de minden ellenére, mintha az ő tekintete is viszonozná Mad eleven pimaszságát. És nos nem. Nem kér sem szárítkozást, sem egyebet. Talán pár perc múlva egy hoppanálást... De odáig még el kell jutnia.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-10, 23:12

Nincs is jobb annál, mint amikor a zavarunk hozza zavarba a másikat, és töri meg korábbi határozottságát. Madnek fogalma sincs, mi a franc van vele tulajdonképpen. Itt sétál egy nem kifejezetten kellemes alakkal, legalábbis mások szemében nem az, akinek tud mindent az előéletéről, a szerelmi életéről - már amennyit tudni lehet, és mégis valami furcsa oknál fogva hatással van rá. Pedig régóta nem volt rá senki ilyen hatással, és ahogy a tekintete a férfiéba fonódik, és nem lát ott semmi elutasítót, az már-már megijeszti, és nem is meglepő, hogy olyan határozottan tereli el a témát, és fordítja el a fejét, mielőtt még valami történne, vagy esetleg nagyon kínosan alakulna az út további része. Persze ekkor még nem sejt a következő sarkon leselkedő veszélyt. De az kifejezetten zavarja valahol, hogy mintha nem lenne olyan hiteles Piton előtt az álarca,a mimikája, és ahogy a férfi keres valamit a tekintetében, mintha automatikusan beengedné, önkéntelenül. De nem azért, mert a másik legilimenciát alkalmazna vele szemben. És ez neki nagyon furcsa. Ami meg a zsebpiszok közt illeti..
- Szerintem ez mindkettőnk érdeke. Nem akarom, hogy miattam rúgjanak ki. Ha ott kiderül, hogy ismersz, és még fel is bukkanok.. jobb, ha kerülöm a helyet. - zárja rövidre a témát, aztán, ahogy Piton kifakad, elmosolyodik. Főleg akkor, amikor a férfi hirtelen visszavesz a dolgokból, és csak szemeivel jelez, hogy szidja nyugodtan, most nincs itt, amit meg Mad hall néha a munkahelyén, ahhoz képest Piton jelen szitkozódása nyári matiné. De úriemberre vall, hogy hirtelen rövidre zárja a szidalom-áradatot, tekintettel a nő jelenlétére. Kifejezetten lovagias. Már éppen válaszolna, hogy előtte nem kell ennyire visszafognia magát, amikor hirtelen érzi, ahogy Perselus szabályosan maga elé rántja, és ekkor zúg el mellettük/mögöttük az autó. Hosszú út lesz ez.. Az azonban bizonyos, hogy ennek az eredménye az, hogy egymással szemben állnak, és Mad tulajdonképen Piton karjaiban pihenget, és egészen közelről nézi a férfit, és ahogy annak megfeszült állkapcsát megpillantja, és tudatosul benne, mi történt, nem tudja magát visszafogni, és kitör belőle a nevetés. Keze a férfi arcára vándorol, és egy sáros hajtincset kisimít annak szemeiből és arcából, ezzel együtt finoman végigsimítva a sápadt bőrön.
- Érjünk haza Perselus, és ha kell, meg is mutatom! - nevet fel ismét, ahogy kissé félredöntött fejjel nézi a férfit, meg annak csatakos arcát és haját.
- Köszönöm. - súgja alig hallhatóan a szavakat, de a férfi minden bizonnyal érti és hallja, hiszen a nő ott áll előtte, nevetése immáron mosollyá szelídült. - Mondd csak, minden hazautad ennyire kalandos,vagy csak engem tüntetsz ki vele? - teszi fel a már-már pimasz kérdést, miközben egy tapodtat sem mozdulna amúgy, hogy esetleg enyhítsen ezen a kínzó közelségen. És nem, nem fogja felajánlani, hogy egy pálcaintéssel megtisztítja a férfit. Nem akarja megsérteni, vagy megtörni a büszkeségét, így ha majd kéri. Vagy ha elkezd prüszkölni. Vagy csak simán pár perc múlva. Persze szelídült mosolya és félredöntött feje lehet akár célzás is arra,hogy a férfinek nem kell hazáig várnia azzal a tisztulással, vagy legalább a felmelegedéssel. De a döntés jogát meghagyja a férfinak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 119

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-10, 22:52



Mad & Perselus






Nem hagyja figyelmen kívül Mad zavara és ez valamiért őt is zavarba hozza, többek közt a hét folyamán lezajlott elme/lelki állapotoknak köszönhetően. Bár ő nem irul-pirul bele a dologba, és valahol valóban bóknak szánta. Zavara lehet inkább meglepettségének szól. Újfent kisiklott a fejéből a tény, hogy Mad egy érzékeny nő és bizony érzékeny az ilyesmikre is. Noha nem rója fel neki, már csak az kéne!
Azonban mikor a nő keze végül az övén köt ki és még meg is torpan, voltaképp maga is arra a szép kézre, majd Mad szemeibe néz. Ha nem ő állna ott most vele szemben, és ha most nem Mad keze lenne az övén valószínűleg az illető valami olyasmi arcot kapna Pitontól, mintha egy adag ganét toltak volna az orra alá. Az a tipikus "Pfúj! Hozzám ért!" tekintetet. De így csak kérdőn bele pislog a pillanatba, tulajdonképpen az általános figyelmen és fürkészésen kívül, most mást is keres. És csak szarkalábai miko- játéka tanuskodik róla, hogy meg is találta amit keresett.
Nem veszti el magabiztosságát, bár ha őszinte akar lenni magához nem sokon múlott.
De legalább tudatosítanak Perselusban ezek az érintések még pár dolgot. És a héten esett kiborulásai, kétségei és kérdéseiből egy kettő helyre kerül.

Haladhatnak, bár még azért messze vannak úgy jó egy/másfél órányira, tömeg közlekedni is fognak egy darabig. Feltéve, hogy Mad nem bánja a mugli formáját az utazásnak. De majd eshetnek kelhetnek a metrón meg hasonlók.
-Mélységes sajnálattal veszem tudomásul, de... bevallom, határozottan jobban jársz, ha nem jössz oda. - azt már meg sem jegyzi, hogy pálca nélkül legfeljebb elé állni tudna.. és hogy valóban nem lenne jó össze futni olyanokkal akiknek Mad vezette a kihallgatását.

- Egy beképzelt idióta. - szakad ki belőle teljes őszinteséggel. - Cserébe nem kell mindig az ostoba ábrázatát néznem, mert néha lesznek beszerző körutak. Természetesen roppantul élvezi a helyzetét, és azt gondolván, hogy ismeri a múltamat, ott igyekszik belém törölni a troll... - megakasztja a szót, azért mégsem fog egy hölgy társaságában káromkodni - ..szóval a lábát, ahol csak tudja... - épp hogy befejezte a mondatot, amikor elzúg mellettük egy furgon, jószerivel beterítve őket, latyakos, saras vízzel. Bár ennek nagyja Perselusra ment, mert volt annyi lélekjelenléte, hogy Madeleinet befordítsa a másik oldalára és a nőt az ernyő takarásába vegye, így neki legfeljebb a cipője és a nadrágja szárát éri némi kellemetlenség.
Perselus cserébe telibe hátba kapja az egészet. Az élménytől ökölbe szorul az arca és olyannyira megfeszül az állkapcsa, hogy félő elroppantja a saját fogait.
Pár pillanatig lehunyva tartja a szemeit, majd szutyoktól csöpögve felnéz Madeleinre és kissé beletörődötten a sorsába, mint aki már fáradt pár néma szitkon túlmenően idegbajoskodni egy ilyenen, felteszi a kérdést.
- Mit is mondtál a tusolásról?... - inkább elengedi a kérdést és gyorsan feltesz egy másikat.
- Jól vagy?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 48

TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth 2018-08-10, 22:01

És Madeleine ezt pontosan tudja és valahol örül is neki. Mármint annak, hogy Perselus nem játssza meg magát előtte. Nem lenne értelme, és nem lenne szép vagy tisztességes sem. Persze ez azt is jelenti, hogy amikor a férfi fáradtabb, nehezebb elviselni, de oda se neki. Madnek megér ennyit a dolog. ÉS ahogy hallgatja a választ, meg azt a döglött humorérzéket, mely valahonnan mélyről, a kriptahumor mellől sír fel, egészen elmosolyodik, aztán arra a bizonyos mondatra zavarba jön, és bele is pirul egy kissé saját viccébe. Megköszörüli a torkát, és inkább elfordítja a fejét, hogy ne kelljen a férfira néznie. Ritkán bókolnak neki, és lehet, hogy Piton nem annak szánta, de amennyire Mad a férfit ismeri... nos.. csak arra kapja vissza a tekintetét, amikor az átkozódás kerül szóba, és Mad keze szinte automatikusan a férfi kezére vándorol, végigsimítva azon.
- Ugyanmár Perselus, ne butáskodj! - és ahogy realizálja, hogy a keze hol is van, és mit is tett, tényleg önkéntelen reflexből, egy kissé megdermed, meg is áll a férfi mellett. Szeme a kezére téved, majd vissza a férfi arcára, esetleg szemeibe, aztán egy félredöntött fejjel és egy félmosollyal indul meg ismét. - Tudom, hogy semmi ilyesmire nem készülsz. De ismerlek annyira, hogy tudjam, nincs szükséged ilyen eszközökre. - és mintha erre válaszolna a férfi következő pármondata, Mad csak mosolyogva csóválja meg a fejét. Elhiszi, hogy Perselust zavarják a lakók, éppen ezért van valami egyetértés ebben a mosolyban és fejcsóválásban, meg valami adózás a férfi leleményessége előtt. És ezt Piton biztos kiérzi belőle, mert ott az a sunyi, cinkos szemvillanás, amivel őt figyeli. Körbenéz,hogy merre is járnak, majd áttérnek a munkára, ami kifejezett kíváncsisággal és lelkesedéssel tölti el.
És igaza lesz. Egy ideig nem is akarja elhinni, ahogy Piton színpadias megnyilvánulását sem. Mintha ki lenne virulva. Ami kifejezetten elgondolkoztatja,és hagyja, hogy egy kis ideig csak az esőcseppek kopogjanak az ernyőn, és ő maga nem is szól semmit,amíg ki nem pukkan a drámai buborék, és végül ki nem derül, hol is kapott állást a volt tanár. És amint ezt a nő meghallja, elismerően biccent egy aprót.
- Kezdetnek nem rossz. Bár nem ígérem, hogy meglátogatlak az új munkahelyeden, vagy eléd megyek ha végeztél. Nem látnak ott engem szívesen, azt hiszem.. De az pozitív minden esetre, hogy a saját tereped.Lehetne sokkal rosszabb is. Milyen a főnököd? - kérdez vissza, mert annyira tényleg nem tűnik rémesnek, bár minden bizonnyal Piton a háta közepére sem kívánja, de Madeleine-t érdekli, mi van a férfivel, és mivel nem tudja, meddig sétálnak az esőben, kellemes, andalgó tempóban, szívesen elcseveg vele addig és érdeklődik, mi van vele, meg hogy érzi magát. Mindenféle kínos afférokkal együtt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Cokeworth

Vissza az elejére Go down

Cokeworth

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Otthonok-