Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Tower
  Yesterday at 22:52
Kalandmester

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 22:32
Jacob Troops

ϟ A holdfény sármos arca
  Yesterday at 22:09
Tim Roberts


ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 21:39
Jacob Troops


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 17:05
Viviana Rennes


A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Sidney Smallwood
 
Madeleine Eastwick
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Daniel G. Paisley
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38874 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Fiona&Jack - Álomból valóság

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-16, 10:01


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Mindig is úgy gondoltam, hogy nyitottnak kell lenni mások felé. Nem lehet folyton csak negatívan látni a világot, az életet és persze benne minden embert, mert nem akar nekünk mindenki egyfolytában ártani, csak hát vannak olyanok, akik nem a legkedvesebbek, de ez még nem jelenti azt, hogy senki sem az ugye? Bár úgy látom Jack jelenleg inkább úgy gondolja, hogy a világon mindenki gonosz és persze nagyjából mindenki ellene van, még ha esetleg vannak jó emberek is. Nem csoda, hogy elsőre rám is meglehetőségen csúnyán nézett, pedig én aztán tényleg nem akarok senkinek semmi rosszat, ez a Daniiles ügy sem valami átverés, mint ami vele történt.
- Vagy talán neked nem akarja nehezebbé tenni, de belül mégis csak pocsékul érzi magát, hogy ilyen távol vagy és rémes dolgok történtek vele. Mégis csak az édesanyád. - olyan nehéz elképzelni, hogy tényleg ennyire nem érdekelné a saját fia. Persze tudom vannak, akik nem igazán szülőnek valók, akik problémásak, akik nem jó apák, vagy anyák, ezt Jacknek kell jobban tudnia, de én az én pozitív életszemléletem inkább abban szeretne hinni, hogy az anyja szimplán csak nem akarja megnehezíteni a fia dolgát azzal, hogy sír, amiért el kell mennie, mint hogy egyáltalán ne érdekelné a dolog. A szülő ugyanis igyekszik a fájdalmát nem kimutatni a gyereke előtt, mert nem akar a gyerekre feleslegesen sok nehézséget róni, ami persze butaság, mert így a gyerek igen fontos információktól fosztódik meg. A lényeg tehát, hogy ezek után adok neki a fagyimból, hogy legalább e miatt ne kelljen rosszul éreznie magát, hiszen amúgy sem volt oda a fagyizás ötletéért, nem jó, ha még mellette eleve rossz az íze is annak, amit választott.
- De, ha szeretne elfogadná, hogy nem hagyhatok cserben egy jó barátot, legalább egy kis ideig, amíg látványosan nem szakítok Daniilel, vagy végre fel nem meri vállalni, hogy kicsoda valójában. - persze nem akarok én senkit se megbántani és egy ilyen színjáték se tartana semmiképp sem sokáig, de valahogy mégis csak meg kell oldani egy ilyen faramuci helyzetet is és még sem hagyhatom cserben sem azt, aki már évek óta a legjobb barátom, sem pedig azt, akibe beleszeretek, így hát valami köztes út kell, ahol fokozatosan tudom megoldani a helyzetet.
- Egyelőre látványmágiát, tudod így azt is megtanulom hogyan dobhatom fel a festményeimet akár még jobban, de ez inkább arra is szolgál, hogy legyen valami mankóm, amíg nem futok be úgy rendesen, mint neked most a suli a térképbolt előtt. - mosolyodom el, mert hát ha ő azt szeretné akkor az is lesz. Én legalábbis úgy gondolom, hogy az ember azért határoz el dolgokat, hogy azokat szépen véghez is vigye, Jack pedig bár kissé morózus alak, de úgy gondolom elég határozott is egyben ahhoz, hogy amit eldöntött azt meg is valósítsa.



[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-14, 11:14






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
   
Először kissé meglepődöm, úgy értelmezem, hogy az én önbizalmamra gondol. Azzal tényleg nincs semmi hiány, levontam a konzekvenciákat, hogy kiben hogy érdemes bíznom. Nem arról van szó, hogy sehogy, csak most már védem magamat bizonyos szinten. De aztán igen, jól látja, talán majd egyszer én is úgy látom, hogy a jobb tapasztalatok meg tudják változtatni az emberekről elgondolt megítélésemet. Fiona például nyitott könyvnek tűnik, a nyakamba ugrott köszönetképpen, és a legféltettebb titkát is rám bízta, holott nem lehetett benne tökéletesen biztos, hogy nem én öltem meg a barátnőjét. Csak vakon bízott, mert néha így is kell.
- Az anyám egyébként teljesen jól megvan nélkülem. A szüleink elválltak, én maradtam anyával, az öcsém pedig apával ment, de nem úgy tűnt, mintha anyának fájt volna érte a szíve, vagy hiányozna neki. Valahogy úgy érzem, hogy mindig simán alkalmazkodik a helyzethez, mint egy kaméleon. Gondok nélkül. – Ha már ő kiteregette az életét, akkor én is megtehetem, ezzel végülis nem tud megbántani, vagy visszaélni vele. Nekem is meg kell tanulnom kamélaonként élni, és nem mindent a szívemre vennem. Kicsit bánom már, hogy ilyen kötözködő voltam a Daniil ügyet illetően, csak nekem tényleg furcsa, hogy valaki ilyen hazugságban él, holott én valami hasonlóban voltam Norával, csak ott senki sem tudta kideríteni, engem beleértve, hogy Nora mit is akar, és kitől. Az élete végig ködbe burkolózott a sorsa.
- Rendben, köszönöm. – Bólintok hálás pillantással, és bennem sem merült fel, hogy valahogy ide-oda adogatjuk az ő fagyiját. A sajátomról lesöpröm a kukába a fagyit, és várom, hogy odatartsa a sajátját. Amikor megkapom a csonka falatot, már nagyobb élvezettel kezdem el eszegetni, lássuk be nagyon is sokat számít, hogy milyen íz van éppen a szánkban, ráadásul Fiona most még abban is előre tudja vinni a beszélgetést, hogy nem ágál a javaslatom ellen, noha alig ismerjük egymást. Nem veszi úgy, mintha egy baltás gyilkossal kéne szövetkeznie. Az apja ugyan számomra még egy ismeretlen elem az egyenletben, az apákkal amúgy sem jövök ki, ha például Nora apját vesszük.
- Titkos kapcsolat? Igen, ebben már volt részem, csak mi a helyzet a féltékenységgel? Ha mondjuk a leendő párod nem tolerálná, hogy látszólag valaki mással vagy a nyilvánosság előtt? Azért ez sértheti valaki önérzetét, még ha csak színjáték is. - Mondjuk én magam semmit nem tettem a saját ügyem érdekében, Nora pedig állati jó manipulátor volt. Ám kérdés, hogy mindezt más is bevállalná-e. Nem ismerem annyira a brit srácokat, lehet, hogy itt mindez akár még természetes is lehet. – És most mit tanulsz? – Nem igazán ismertem őt sosem annyira, hogy ebben bármit is véleményezzek. Rajzol, ezt értem, de a fotózás, vagy a festés miatt nem kell a roxfortban egyetemistának maradni. Észre sem veszem, hogy a fagyi annyira bejön, hogy már tisztára elmázoltam a szám körül miközben rójjuk a köröket.






▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-10, 09:53


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hát ezt így kimondva furi hallani, úgyhogy nem is tudom, hogy mit mondhatnék. Belemenni egy olyan kapcsolatba, ahol egyértelműen lényegében kihasználnak csak... hát én tuti nem lennék képes rá. Vagy lehet az ember annyira szerelmes, hogy még ezt is elnézi a másiknak és még úgyis képes feltétel nélkül szeretni? A jó ég tudja. Csak, mert nekem nem menne, másnál még simán működhet igaz?
- Persze, igazad van, de attól még ez olyan szomorú és... Na jó, tényleg a te életed. - és nekem nem kellene itt véleményeznem, meg beleszólnom, hogy hogyan is éli az életét, mert totál nincs jogom hozzá, de teljesen érthető, ha mindezek után inkább elszigetelte magát, mert úgy könnyebb, mintha megpróbálna újra ismerkedni. Gondolom Nora után kb. semmi bizalma sincs a lányok felé, sőt jó eséllyel még az emberek felé sem, hiszen valaki még egy gyilkosságot is megpróbált ráterelni mindezeknek a tetejében... Hát szó se róla igazán nehéz egy élete volt eddig és nem is mondom, mert úgyis megcáfolná, hogy ezek után már csak kell hogy jöjjön majd valami jó is, úgy lenne fair.
- Biztosan nagyon hiányzik édesanyád, de elhiszem, hogy jobb kiszakadni az emlékek közül. Itt majd hátha jobb lesz és visszatér a bizalmad is az emberek felé. - ő persze nem tűnik ennyire bizakodónak, de én azért azt mondom muszáj hinni abban, hogy idővel azért csak jön majd valami jobb, még ha néha úgy is tűnik, hogy könnyebb feladni és annyiban hagyni az egészet. Azért szerintem az embernek igenis lehet időnként jobb szériája és rosszabb. Neki most a rosszból rendesen kijutott, de ez hátha azt jelenti, hogy jön majd egy jó időszak, miután abból a helyzetből kiszakadt. Persze nem várható el tőle, hogy most hirtelen jöjjön valami nagy lelkesedés, de... hátha tényleg javul a helyzet.
- Akkor osztozzunk, azt csak borítsd a kukába, tényleg nagyon fura neve volt, csak a tölcsért hagyd meg. - javasolom, hogy tudjak adni neki a sajátomból. Azért annyira még nem vagyunk jó viszonyban, hogy közös fagyit nyalogassunk, de a saját tölcsérével simán kanyaríthat egy darabot az enyémből, ahol még nem nyaltam meg, engem cseppet sem zavarna a dolog, ő meg nem vágna ennyire fancsali képet, hogy pocsék ízű fagyi jutott neki.
- Ez nem is hangzik rosszul, elől a boltod, mellette egy kis galéria apának és nekem kezdésnek és ha minden jól megy idővel szétválunk és mindenki bővül... Hű, fantasztikus lenne! - persze még nem is nagyon ismerjük egymást, nem kellene máris ilyen nagyra törő tervekkel előállni, de ha mindenki jól jár és tényleg ha osztjuk a bérleti díjat, akkor egyből mindenkinek könnyebb dolga lenne. - Dehogy! A legjobb barátom és tudja jól, hogy amíg csak tudok segítek neki, de ő is azt szeretné, hogy boldog legyek. Maximum egy ideig még titokban tartanám a dolgot a másik sráccal, aztán szépen fokozatosan. Addig talán ő is megtalálja a párját és máris könnyebb lenne. - túl naiv vagyok, biztos, hogy Jack így gondolja, de nem lehet mindenki egyforma és főleg nem lehet mindenki negatív, mert akkor a világ egy rettenetes hely lenne.



[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-09, 11:54






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
 
 
- Én sem akarom az emlékét megcsúfolni előtted, főleg mivel én is elfogadtam, hogy ő ilyen. Szerettem, méghozzá azért, mert ilyen volt. Lehet, hogy mindkét oldaláért oda voltam. A jókislányért is, és a cádáért is. Csak magamat okolhatom. – Fiona végülis Nora távoli barátnője volt, vélhetően csak azokon a partykon vett rész, ahol a szőkeség az édes bálkirálynő szerepében tetszelgett. Ebből kifolyólag kétféle baráti társasága is lehetett, és csak ritkán volt átfedés.
- Ugyan, ha akartam volna változtatni, akkor megtettem volna. Mégis, köszönöm, hogy így állsz hozzám, pedig nem is ismersz. – Vonom meg a vállamat visszamosolyogva, Fiona hasonlóképpen életigenlő, mint Nora, de belőle hiányzik az a túlfűtött bizonyítási vágy, ami egykori szerelmem sajátja volt, és végül a veszte lett. Nora nem tudott fékezni, számára nem volt félidei pihenő. Általában azok égetik két végén a gyertyát, akik halálos betegek, Noráról viszont nem tudtam ilyet. Igen, a végén kiderült, hogy kábítószerezett is durván, de amíg az ember nem adagolja magát túl, addig inkább függőség, amivel sokáig el lehet élni.
- Nem akartalak megítélni csak már nehéz bárkire is úgy igazán építeni. Nekem már csak az anyám maradt, és jó ideig nem érdemes visszamenni oda. Ez a Daniil ha ennyire kedves neked, akkor szép dolog, hogy mindent feláldozol a kedvéért. – Végülis én is hasonlót tettem, csak Nora tényleg járt is Bobbyval, mert nem csak kirakatként voltak együtt. Lehet, hogy nem vette komolyan, de lefeküdtek, és ezt el kellett fogadnom. Lehet, hogy tényleg egy hülye voltam? A fagyi viszont tényleg nem jön be túlzottan, savanyú képemet látva ismét Fiona menti meg a percet. – Nem akarok megint visszamenni. Ha adsz a tiédből egy keveset, az is megfelel. – Nem teszek úgy, mintha sajnáltatni akarnám magamat, egyszerűen elnéztem a dolgot. Nem vagyok gyakorlott a fagyizásban, így csak ráböktem valami izgalmasra. Mint kiderült, vaklövés volt. Most akkor adogatni fogjuk az övét, vagy hogy gondolná? Miközben sétálunk, indulatosan mutogatom a jobbnál jobb üzlethelységeket, amik nem lehetnek az enyém. – Én még abban is benne lennék, hogy társulni valakivel, és akkor kettéosztodik a bérleti díj. Igaz, úgy a hely is kevesebb, de több mint a semmi. – Végtére is az útikönyvek és a fotók, festmények még egészen jól meg is férnek egymás mellett, főleg ha tájképekről, természetfotókról van szó. De mindez felvetés, hiszen a hely sincs meg. – Visszatérve a szerelmi témádra. És ha megtalálod az igazit, akkor Danill-nak nem lesz rossz érzés, hogy felrúgod a közös történeteteket? – Kérdezem érdeklődve, hiszen akkor vége a színjátéknak, és lehet, hogy mindketten rosszul érzik magukat.







▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-05, 07:36


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Oh, hát sajnálom, ez nagyon csúnya dolog volt tőle. Nem tudtam ilyen részleteket, ez van, ha az ember másik kontinensen él. - azért elmosolyodom, de látszik, hogy kissé zavartan, mivel általában nem tudom, hogyan is kell kezelni az ilyen kínosabb szituációkat, főleg olyan valakivel, akinek most halt meg nem régen a párja, akit tuti igenis szeretett, ha még így is vele volt és hát amúgy se illik halottra rosszat mondani, pedig ezek alapján Nora nem volt annyira rendes így párkapcsolati téren, sőt... nagyon nem.
- Elég szomorú életed lehet... bocs. - vágom rá szinte azonnal és tényleg bocsánatkérésnek is szánom, mert nem akarom én itt megbántani, de ha az ember senkiben sem bízik, az tényleg nagyon szomorú dolog. Persze azok után, ami vele történt totál érthető, csak hát folyton gyanakodni, egyedül lenni... sajnálom őt, főleg ha amúgy Nora még nem is szolgált rá, mert nem volt annyira tökéletesen jó ember, hogy most Jack ilyesmit szenvedjen el miatt. Elég rossz ez az egész így, de nem akarom, hogy rossz legyen a kedvünk és remélhetőleg a fagyi majd segít!
- Igazából én inkább csak javasoltam a fagyit, de tényleg rendben van a motorozás. - teszem gyorsan hozzá egy mosollyal újfent, mert a végén még tényleg valami rossz irányba megy el a beszélgetés, főleg hogy mindezek után láthatóan eléggé kétkedve reagálja le az álkapcsolatomat Daniillel. Végül is persze igaza van, külső szemlélőként főleg, meg úgy, hogy ő nem igazán tud pozitívan állni a dolgokhoz, de én azért e téren más vagyok. Tudom, hogy a jó dolgoknak meg kell történniük és meg is szoktak, szóval nem aggódom feleslegesen olyasmin, amin nem érdemes aggódni.
- Ne hidd, hogy Daniil nem ellenkezett pont e miatt, de tudod én úgy gondolom, ha a nagy szerelem rám akar találni, akkor rám fog így is, mert annak úgy kell lennie, akkor pedig miért is ne segítsek egy barátnak? - főleg a legjobb barátomnak. Értem én persze, hogy az ő szkepticizmusával ezt nem fogja majd helyeselni, nem fog egyetérteni, de én meséken nőttem fel és igen talán mások szerint álomvilágban élek, de végül is Csipkerózsika, Hamupipőke vagy épp Hófehérke nem találták meg a nagy szerelmet? És lássuk be eléggé hátrányos helyzetből indultak és végül mégis utolérte őket a boldogság. - Biztos nem kérsz másikat? Vagy kérhetünk egy tölcsért, még nem nyaltam bele ebbe a felébe, adok szívesen az enyémből, ez finom. - csokis, rumos, mandulás, igazi ízkavalkád, ez az egyik kedvencem, ő meg látom jól, hogy nem valami nagy kedvvel nyalogatja a sajátját, ami tényleg eléggé fura egy ízvilág szó se róla.
- Ez remekül hangzik! Írhatnál egy útikönyvet! És sajnos igen, ami pedig megüresedik iszonyú drága. Tudom, apával próbáltunk már keresni megfelelő helyet egy galériának, tudod ő fotós, én meg rajzolok és festek, de egyelőre nem sikerült. Várjuk a lehetőséget. - mert majd el fog jönni idővel, én bízom benne, ahogyan mindig minden jó végkifejletben, még ha e téren jó eséllyel Jack újfent nem is fog majd egyetérteni velem.



[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-09-04, 09:31






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!




- Úgy, hogy hivatalosan Bobbyval volt együtt, aki az iskola nagymenője volt. Ám az is csak valami álkapcsolat volt, Nora csak játszott vele, legalábbis nekem azt mondta, hogy így van. – És mint utólag kiderült, Nora a fél várossal viszonyt folytatott, még lányokkal is, meg orgiákra járt, de hát Fiona, amilyen álomvilágban él, biztosan fogalma sincsen az ilyen dolgokról. Lehet, hogy Nora meg akart javulni, és az én oldalamon képzelte el magát, de sosem volt annyira erős, hogy ezt valóra is váltsa.
- Én elhiszem, hogy ha te mondod, noha nem szokásom manapság senkiben sem bízni. – Döntöm oldalra a fejemet, vele most kivételt tehetek, hiszen nem ártott nekem, nem is bántott, de azt nem érti meg az istennek sem, hogy egy ilyen külsővel, kezdeményező stílussal megáldott lánynak úgyis van valaki az életében, akivel csak egy hajszálra vannak attól, hogy összejőjjenek. Viszont ez a Daniil mint hivatalos partner nyilvánvalóan mindenkit eltántoríthat. Ám Fiona biztosan nem csak nekem fedte fel a titkát, és ha igazán tetszik neki valaki, úgyis közli vele, hogy a másik csak amolyan kamukapcsolat. Én már kiábrándultam a titkolózásból, és mivel úgysem lesz senkim az életben már, kár is veszekedést provokálnom, hiszen Fiona annyira brit, hogy csodálkoztam is volna, ha nem kezd az illemről kioktatni.
- Te meg a fagyizást döntötted el, úgyhogy hozom a program második felét. – Legalább a motorozás közben nem tud annyira csacsogni, mert annyit jár a szája, hogy még rám is átragasztja, pedig ez utóbbit nem is tudom hogy csinálja. Van olyan, hogy az ember szereti hallgatni a másikat, de Fiona olyan témákat vet fel, amit nem is tudok szó nélkül hagyni. Elindulunk kifelé, és a közeli fagyizó sorába állunk be. Nem szoktam édességet enni, mert ha van valami pénzem, azt értelmesebb dolgokra költöm, de legyen, olyan cefet meleg van, hogy most belefér. Lejjebb hajolok, ahogyan suttogósra veszi, mert emberek között vagyunk, és a titkát ne publikáljuk nagy közönség előtt.
- Világos. A te életed megnehezítése itt fel sem merül? Magadat is bezárod így. – Nem fogom helyteleníteni a dolgot, ez az ő döntése, hogy mit tesz meg a barátság nevében. Én sosem álltam közel ennyire senkihez, hogy ilyen önzetlen dolgokat tegyek meg csak úgy valakiért. Várom, hogy rendeljen, aztán én is leadom a sajátomat, valami általános ízt kérek az árústól, mindegy, csak hideg legyen. Lehet, hogy konkrétabbnak kellett volna lennem, mert olyat kapok, ami amúgy sem fogy, valami hibiszkusz-ribizli kombináció. Ettől kicsit lebiggyed a szám, de hát a döntést illik felvállani, nyalogatom nem túl lelkesen.
- Én pedig térképboltot nyitnék, ahhoz értek, hogy ismeretlen tájakat járjak be, és papírra vessem a tudásomat. Viszont esélytelennek tűnik itt üzletben gondolkozni, teljesen le van fedve minden kiadó ház..






▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]




aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-30, 07:36


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Oh, én tudod ennyire nem ismertem a helyzetet, hogyhogy titkos szerelme? - jól van azért ezen meglepődöm, bár van ebben is azért romantikus, ha mondjuk a családod miatt titkolod a szerelmedet, vagy olyannal vagy, akivel nem lehetnél és titokban találkoztok, amiről senki sem tud. Azért annak meg van az izgalma. Nora a barátnőm volt, tudom hogy mennyire lazán kezelt sok mindent, de annyira azzal nem voltam tisztában, hogy ő ennyire lazán kezelte a fiú ügyeket, arról nem is beszélve, hogy így ki is használta őket. Én azért ilyesmire nem lennék képes.
- Hogy... mi? Én nem csinálnák ilyesmit. Ha valakit szeretek azt vállalom, ha csak nincs valami olyan körülmény, ami miatt nem lehet, de csak szimplán nincs pasim. Ez olyan lehetetlenül hangzik? - ráncolom azért már kissé a homlokomat, mert annyira úgy beszél az életemről, mintha neki ez teljesen evidens lenne, vagy mintha ő élné az enyémet, ami ugye nincs így. Elég fura ez így. Hiszen a saját életemről egyelőre még talán mindig én tudok többet és nem pedig fordítva, akkor meg ne beszéljen úgy róla, mintha ő jobban ismerne. Nincs senkim, mert várom azt a bizonyos nagy Őt, ez olyan nehéz elhinni? Jó persze tudom, hogy a korosztályom nem igazán így áll a dolgokhoz, szórakoznak, élvezik az életet, de nekem ez nem menne. Én olyan valakivel szeretnék együtt lenni komolyabban, akiben tényleg látok valamit, aki szintén lát bennem, csak így látom értelmét. De van egy olyan sejtésem, hogy ez a Jack nem igazán hisz a nagy és mindent elsöprő szerelmekben, vagy legalábbis már nem, hiszen olyan szomorú az ábrázata, mintha minimum most nyelt volna le véletlenül egy katicát.
- Hát ezt eldöntötted, de legyen, még tényleg nem nagyon motoroztam, úgyhogy benne vagyok. - bólintok végül, miközben elérünk a fagyizóig, csak a sorba kell beállni, mert vannak azért bőven a nagy meleg miatt. Egyelőre tehát még várakozunk, így nem csoda, ha kissé azért lehalkítom a hangomat, amikor Daniilről van szó, hiszen ez nem nyilvános téma. Még kicsit közelebb is húzódom.
- Ő, mint említettem az álpasim, vagyis inkább én az ő álbarátnője. Jó fej srác, nagyon jó barátom már régóta, csak tudod ő... nem pont a lányokért van oda és ez eléggé megnehezíti az életét. Nem akartam, hogy e miatt bántsák, vagy piszkálják és hát így nem fogják. Bár sokszor mondom neki, így nagyon nehéz lesz megtalálnia a párját is, de... nekik eleve sokkal nehezebb. - biggyesztem le a számat egy pillanatra, hiszen tényleg elég rossz lehet Daniilnak, hogy így egyedül van és meleg srácként egy ennyire komoly suliban találni magának valakit... hát mit ne mondjak nem kis kihívás, főleg hogy ő finoman szólva is nagyon szégyenlős is.


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-28, 07:12






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
 

Egy pillanatig mereven hallgatok, lehet, hogy félreértett engem, de nem is baj. Fogalmam sincsen, hogy ki az a Daniil, senkit sem ismerek Fiona baráti társaságából, főleg nem, akit név szerint is említ. Bizonytalanul megvonom a vállamat, megsimítva a borostámat. Aztán válaszolok csak, amikor már kint vagyunk, és a bőrdzsekimet veszem le.
- Nekem aztán mondhatod a nevét.. Tudok titkot tartani, én magam is az voltam. Nora titkos szerelme. – Ezt még Fiona sem nagyon tudhatja, hiszen nem úgy lettem bemutatva, hogy együtt járunk a szőkeséggel, hanem ez brit lány, amikor ott volt pár napig, egy kerti partyra akarta Nora, hogy belógjak hozzá, amit végül nagy kelletlenül megtettem, ott beszélgettem Fionával is, de lényegében Nora sosem engem vállalt fel, hanem azt a Billy fiút, az iskola vagányát. Hát igen, ketten osztoztunk rajta. Vagyis mint kiderült, sokkal többen, mint ketten. Én csak a hallgatag sötét ruhás motoros voltam, akivel Nora olykor dicsekedett, hogy milyen jó pasi vagyok.
- Érdemi társalgás hiányában maradnak a következtetések. Egyébként nem erre az álszerelemre gondoltam. Van pasid, ez nyilvánvaló, csak te nem kezeled úgy, vagy ő nem vallja be. Ez így szokott lenni. – Főleg egy ilyen szép, és közvetlen lány esetében. Csak rá kell mutatnia az egyikre, és máris hivatalos a dolog. Nem mondom, hogy Fiona pont olyan, mint Nora, még távolról sem, ám a külső, és a laza stílus nagyon is hasonlóvá teszi őket. Az más kérdés, hogy nekem amúgy sincs esetem, nem tudnám megítélni, hogy melyik a szebb, hiszen lényegében mindketten különlegesek. Csak aztán össze ne akadjak Nora unokatestvérével, ő is valahol itt él. Ráadásul a sors fintora, hogy nagyon is hasonlít egykori szerelmemre. Fiona mosolya viszont belőlem is mosolyt fakaszt, noha nem vagyok egy vidám alkat. Meg kell erősítenem, hogy az igazgató egy igazi szent, aki még a vesztőhelyről is kiment bárkit az utolsó pillanatban. – Inkább ez a furcsa gondolat. Hiába akarnék én boldog lennék, az elhatározásból nem lesz sorsszerűen beteljesülés. Legfeljebb próbálkozhatok is, és megteszem; láthatod. Fagyi.. nem szoktam, de egye fene, te meg gondolom motorozni nem szoktál. Ha végeztünk, elviszlek. – Azért a kényszeredett pillantást lassan felváltja egy haloványabb, vidámabb mosoly, ez a lány tényleg olyan, hogy mindenkire ráragasztja ezt a pozitív hangulatot. Főleg, hogy így hozzámér, már megint. Nem csoda, hogy ha annyi barátja van, az érintésnek egyértelműen kémiája van. – Na és ki ez a Daniil, ha már említetted?






▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-25, 15:24


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Azért futólag csak megnézem a füzetemet, hogy minden rendben van-e vele mielőtt még elindulnánk kifelé és a táskámba süllyeszteném. Épp e miatt a kérdése is alig jut el hozzám, vagy is inkább a futó megjegyzés, hiszen a kérdő hangsúly lemaradt. Viszont épp e miatt kis fáziskéséssel pillantok oldalra meglepetten.
- A pasimmal? Ha lenne lehet, hogy később találkoznék vele, de mivel... Vagy Daniilra gondolsz? Ha tudsz titkos tartani ő igazából nem a pasim, de láthattál vele, bár eléggé meglepődtél, hogy itt látsz, akkor nem értem... - mármint a megjegyzését, mert persze egyből arra gondolok, hogy láthatott Daniillal, vagy hallotta a folyosón, hogy együtt vagyunk, mert hát mondjuk úgy hivatalosan a világ felé ez így van, de csak azért, hogy a mássága miatt ne közösítsék ki, viszont mivel Jack eleve meglepődött azon, hogy itt lát, akkor még nem láthatott a folyosókon igaz? Hm... akkor tényleg nem értem a megjegyzése okát. Vagy csak olyan evidens lenne, hogy van pasim, netán, hogy sülve-főve együtt vagyok vele?
- Tudtad, hogy nem illik valakiről csak úgy következtetéseket levonni, ha nem ismerjük még eléggé? Egyébként csak kedves vagyok az emberekkel. - na nem mondom, hogy a szavaiból úgy érezhető, hogy furcsának tartja a viselkedésemet, de közben mégis úgy érzem, hogy ő azért inkább távolságtartó és számára meglepő, hogy én viszont nem vagyok az, sőt szeretek ismerkedni, másokkal együtt lenni, de azért ennyire nem viszem túlzásba, ahogyan leírta. - Mindenesetre az igaz, hogy Dumbledore mindenkinek ad egy esélyt és ez jó dolog, de akármit is mondanak szerintem tudja is, hogy mit csinál, úgyhogy ha itt vagy annak jó oka van. - mosolyodom el, hogy ne érezze úgy az előzővel esetleg megbántott, mert szó sincs róla, de pár levél alapján tényleg nem ismer még annyira, hogy egyből azt a következtetést vonja le, hogy én vagyok a társaság közepe, csak mert pozitívan igyekszem mindenhez és mindenkihez hozzáállni.
- Sajnálom... szörnyű érzés lehet. - egy pillanatra megszorítom a felkarját, na nem az izmait akarom abban az izompólóban tapizni, csak az együttérzésem jeleként, de azért magamban elismerően bólintok egyet, mert hát nem semmi az tuti. Vissza is húzom a kezem és inkább a táskám pántjába kapaszkodom. - Ez olyan furcsa kérdés tudod? Én úgy gondolom az ember boldog, ha az akar lenni és ha nem akar, akkor a fene fenét eszik se lesz az. Van kedved enni egy fagyit? - közeledünk amúgy is a fagyizóhoz és hát meleg is van, azt láttam is, hogy levette a dzsekit, ha már ennyire beöltözött, úgyhogy biztosan neki is jól esne. De ez a boldogság téma. Persze nekem is vannak álmaim, vágyaim, amiktől még boldogabb leszek, amikor majd teljesülnek, de hát nem lehet a dolgokat feltétlenül siettetni, úgyhogy majd jönnek a lehetőségek, amikor jönni akarnak.


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-23, 07:23






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
 
Kellemes mentaillatunk marad a szétömlős baleset után, de legalább nem kell teljesen átöltözni. Próbáltam udvarias lenni, noha eddig nem erről voltam híres, inkább favágó stílusban nyomom, aki inkább beveri a másik képét, mintsem rámosolyogjon. Ám egy ilyen régi ismerősnél félretettem az emberekkel szembeni undoromat, végülis Fionát még azelőtt megismertem, hogy ez az egész vesszőfutás megkezdőtött volna. Most itt áll előttem, kész felnőtt, holott annak idején egy szélesmosolyú kislányként ismertem meg, és a leveleimben is így emlékeztem rá.
- Aha, a pasiddal akkor később találkozol, világos. – Bólintok, akkor ez nem valami randi volt, hanem egy barátnőjére várt, és a szinte biztosan létező hapsi majd később várja, vélhetően este, így már mindent értek. Úgy a nyakamba ugrott ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy szingli lenne, ugyanis vannak olyan csajok, akik a közvetlenséget ilyen szinten űzik. Engem nem zavar, csak meglepett, már lassan két éve nem ölelt meg senki. Vagy legalábbis nem ilyen spontán módon. Mondjuk azt sem tudom, hogy ha több reakcióidőm van, vajon elhajolok, vagy sem. Azért annyira magányos nem vagyok, hogy így keressek vigaszt. Vagy mégis?!
- Gondoltam, valahogy olyan minden lében kanál alkatnak ismertelek meg, aki minimum bálkirálynő. Gondolom állandóan te vagy a társaság közepe, aki még azokra is üdvözlőkártyákkal gondol, akikről senki nem tudja, hogy mikor ünnepli a születésnapját. Nos.. Elsőre nem nagyon akartam volna tanulni, de úgy tűnt, ez az iskola befogad mindenkit, mint valami menhely. Az igazgató eléggé felemelte mellettem a szavát, mert szentül hitte hogy jól jár velem, én pedig.. Hát akkor ennek kell megfelelni, bár sosem voltam egy éltanuló. – Te jó ég, nem is szoktam ennyit beszélgetni, csak hát megszoktam, hogy Fiona kilóméteres levelet ír, és pofátlanság lett volna rövidebbeket válaszolni, így most élőszóban is dől belőlünk a sok, és hosszú téma.
- Igen, jól látod, ez már a múltidő. A nagy szerelem elmúlt, csak a gyász, vagy valami üresség maradt. Nem tudtam megvédeni őt, és ezzel együtt kell élnem. Mindegy, te legalább boldog vagy? – Ez persze költői kérdés, lerí az ábrázatáról, hogy még mindig a lányregényekben hisz, és meglátja a szépet, a jót. Talán még bennem is, de ez most mellékes. Viszont az nem, hogy hova akar mászkálni ebben a rohadt melegben, mert hát én bakancsban és bőrdzsekiben vagyok. Utóbbit le is veszem, alatta piros izompóló van, és nevéből adódóan elég sokat mutat a vonalaimból.





▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-21, 07:54


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Igazán nem várom el tőle, hogy elnézést kérjen annak a valakinek a nevében, aki kellően ügyetlen volt és felborította az italt, bár nem is tűnik annak a bocsánatkérős típusnak. Olyan komor és... magányos, már távolról is annak tűnt, de most hogy jobban megnézem, főleg hogy minden megjegyzése és szava egyszerűen csak úgy süt a rossz érzéstől. Mintha még valami jó hírt is képes lenne úgy közölni, mint valami végtelen nagy katasztrófát. Végül is érthető, ha egyszer meghalt a szerelme... biztosan ő volt a mindene és most itt van egyedül, akire ráfogták, hogy bántotta Norát, de hát süt róla mennyire össze van törve, mégis hogyan gondolhatta bárki, hogy ártott volna a lánynak?
- Oh hát nem a te hibád volt, viszont segítettél és ezért hálás vagyok, a többit már megoldom. - na igen egy-két pálcamozdulat és meg is van a szárítkozás. Maximum egy kicsit az italok illata marad meg rajtunk, mert hát annyira még nem vagyok profi, hogy egy komplett mosást lefuttassak itt mágiával, de ez már részlet kérdés, legalább nem nézünk ki úgy, mint aki nem ért el a mosdóba. A füzetemet persze előtte még a táskámba süllyesztem szépen.
- Rajzmodellre? - nevetek fel, pedig nem rég még akár bosszús is lehettem volna, de hát végül nem történt semmi megoldhatatlan ,akkor meg nincs okom rá. Inkább javaslom a sétát, hiszen már úgyis feleslegesen várok, akkor meg minek ücsörögjek. Lehet, hogy ez volt az égi jel, hogy jobb lesz távozni, mielőtt még bármi baja lesz a füzetemnek. - Szó sincs róla, csak egy barátnőmre, de hajlamos mindig késni és úgy sejtem most még dolga is akadhatott, mert már túl sokat késett, még magához képest is. - és talán egy átlag ember most még bosszús is lenne e miatt, hiszen vártam és most úgy fest feleslegesen, bár ha azt nézzük nem is, hiszen közben itt van Jack, akkor pedig annyira nem is volt felesleges ez a várakozás.
- Igen ide, már cirka hét éve, most kezdem majd az egyetemet. Elég jó suli, meg van sok barátom is, úgyhogy nem panaszkodom, szeretek ide járni. És te? Úgy döntöttél inkább itt folytatod a tanulást a... történtek miatt? - hm... tuti biztos, hogy nem akar beszélni róla, akkor sem, ha nem tegnap történt, de ha én elveszíteném életem nagy szerelmét, hát tuti biztos, hogy nem az lenne a legkedvencebb témám, sőt én szerintem még ennyi idő után is valahol egy sötét sarokban ücsörögnék magamba zuhanva. - Tudod én... nem tudom mit illik mondani, de nagyon sajnálom. Gondolom nagyon szeretted őt. - mégis tovább beszélek, magam sem tudom miért. Maximum elzavar, vagy lezárja a témát, de irigylem is. Bár elveszítette Norát, de érezte azt a nagy valamit, legalábbis úgy fest a szomorú ábrázatáról. Olyan jó lehet!



[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-08-11, 06:42






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
 
Nem sértődöm meg azon, hogy nem ugrik be neki a nevem, eléggé bohókás lánynak tűnik ahhoz, hogy ezt se tartsa számon, pedig a leveleink megcímzésénél a bagolynak pontosan meg kellett adni, hogy kit is keres. Képzelem, hogy hányszor mentek félre a pergamenek, amire célbaértek. Hihetetlen, hogy mennyi életenergia van benne, és cseppet sincsen megriadva tőlem, amit örömmel veszek, lévén amikor eljöttem Amerikából, nem tudtam úgy körbenézni, hogy ne lettek volna vádló tekintetek. És őt igenis egy kalap alá veszem az ottaniakkal, még ha ő valójában brit, és itt élt, de Norán keresztül ismertem meg. Azért jöttem ide, hogy új életet kezdjek, immár nem csak felmentve, lelkiismeretfurdalástól mentesen, de olyanok közt, akik nem ismernek, nem olvasnak be. Na nem arról van szó, hogy nem tudom megvédeni magamat, de most üssek ki mindenkit? Főleg a lányokkal nem szokásom leállni. Eddig jutok a gondolatmenetben, amikor a mentás tea eláraszt mindent, még szerencse, hogy nem forró, de a jeges sem sokkal jobb. Valamiért a ruhám mentése helyett a rajzfüzetét ragadom fel, és az teljesen száraz marad. Mágiával helyre lehetne hozni, de lehet, hogy az nem lenne már az igazi.
- Bocs, valamelyik hülye barom... – Mormolom, bár nem az én hibám volt, a túl lelkes lány kiváltja belőle a bocsánatkérést, mintha valami olyan ideális álomvilágban élne, amibe nekem kár lenne belerondítanom. A torkomat köszörülve lépnék hátra, csak hát nincs hova, mögöttem a kihúzott székem van, így teljes erőből csapódik nekem, csoda, hogy nem dönt le a lábamról. – Nincs mit. – Nem is tudom, hogy miért csináltam a mentést, de nem vagyok hozzászokva az ilyen lelkes kinyilatkoztatáshoz. Évek óta a saját magam börtönében élek, folytonosan keresbe a kiutat a gödörből, így fel sem merül, hogy nekem jár az ilyesmi. Mármint a hála. – Háztartási bűbájokból sem vagyok jó, még jó, hogy te megoldod, mielőtt még kinevettetjük magunkat. – Ismerem el, aztán bólintok, a mentás teát már előre kifizettem, és ittam belőle annyit, hogy legalább a szám íze ne alkoholos és füstös legyen, tehát a hatást elértük. – Kire vártál? Valami rajzmodelre? Végülis pont azért jöttem ide be, mert meguntam a céltalan keresgélést, úgy látom itt kihalásos alapon működik az üzlethelység bérlése. Szívás. – Ám mégis elindulok a nyomában, amolyan nincs jobb dolgom alapon, és magával ragad a lendülete. A borús gondolatok ellenére is rámragaszt valami különös, mágneshez hasonló érzetet, ami azért elég egyedi dolog. – Jut eszembe,  ide jársz iskolába? Nem is gondoltam bele így hirtelen, pedig megkereshettelek volna. – Ez mondjuk nem teljesen van így, hiszen pont ismerősökkel nem akartam összefutni. Most mégsem bánom, legalább egy kicsit van kivel beszélgetni.







▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-07-25, 18:21


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hát úgy fest, hogy a névmemóriám még mindig nem lett a legjobb, hiába próbálom én fejleszteni, de nem igen sikerül. Végül is nem lehet mindenki egyformán jó mindenben. Nekem a rajz meg, a nevek... sosem voltak az erősségeim, nem csoda, hogy Mágiatörténetből is elég pocsék vagyok. Túl sok száraz tananyag van, amit képtelen vagyok belepréselni a fejembe. Pedig igazán megjegyezhettem volna a nevét, hiszen láthatóan van épp elég baja, nem azzal foglalkozik gondolom most szívesen, hogy nekem mutatkozzon be, miközben bár igen felületesen és távolról, de azért mégis csak ismerjük egymást.
- Oh ne haragudj, nem a legjobb a névmemóriám... Hát tudod persze, ezt szeretem csinálni és mások szerint is jó vagyok benne. - azért az enyhe kifejezés ,hogy még a végén ügyes leszek, hiszen apával már termet keresünk, ahol akár közös kiállítást is szervezhetnénk, bár ez még tényleg nagyon a jövő zenéje és talán még sokáig nem lesz rá lehetőségünk, de azért egy próbát megér. Ha csak egész ügyes lennék, ennek nem lenne sok értelme, de szegény Jack eléggé taccson van, hogy én most ezt magyarázzam neki. Marad a kedves mosoly, ami amúgy is általában a sajátom.
- Jesszus! - sikkantok fel, amikor a menta tea még ha jeges is, de frankón szétterül az asztalon. Annyira lefagyok, hogy ugyan felpattanok, amikor már kaptam egy adagot, de a füzemet ő menti meg, mert nekem eszembe se jut hirtelen, pedig sok skicc és rajz van benne, amiért szó szerint könnyeket hullajtottam volna, ha tönkre mennek, bár ezt most sikerült megúszni. - Jajj köszönöm! - ugrom talán mások szerint heves reakcióval a nyakába, majd lépek hátra kikapva a kezéből a füzetet, hogy jól megnézzem tényleg rendben van-e, de szinte egy csepp sem érte és azért ez megnyugtató. Szerencsére, hogy megúszta, mert most tuti, hogy pityeregnék egy sort. Egyelőre még az sem érdekel, hogy én mennyire áztam el, azt meg tényleg nem láttam, hogy ki lökte meg szegény Jacket hátulról. Kap most rendesen, hátulról lökték, elölről meg én itt ölelgetem... biztosan nem ehhez van szegény szokva, az látszik a morcos képéből.
- Hát... kissé eláztunk, még jó, hogy elég meleg van. - nevetem el végül magamat, amikor végignézek a ruhámon, meg hát az övén is. Viccesen festünk, már csak azért is, mert tényleg úgy fest, mintha minimum sikerült volna bepisilni. Elég röhejes. Valahogy úgy sejtem, hogy már amúgy se ér ide a barátnőm, talán kár is lenne várnom rá, szóval előkerül a pálcám és először rá mutatom, majd magamra. A bűbájtan mindig is ment és hát a háztartási praktikákkal sincs gondom. Elég egy kis meleg levegő és egyből szárazabb lesz a ruhánk. - Azt hiszem ez égi jel volt, hogy nem kellene tovább várnom. - és hát akár el is köszönhetnék, de Jack jött ide hozzám, akkor még sem illene faképnél hagynom szegényt. - Van kedves sétálni? Kint amúgy is szebb az idő, mint idebent. - mondom végül. Semmi hátsó szándékom sincsen, vagy ilyesmi, csak egyszerűen tényleg jobb idő van odakint és itt már úgyis csináltunk egy kis felfordulást, nem is olyan kicsit, úgyhogy miért ne?


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-07-21, 16:22






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
 
Remélhetőleg nem viszik el a motoromat az ivó elől, bár Roxmorts igen kulturáltnak tűnik, nem egy London, de még csak nem is Amerika. Ide lényegében diákok járnak, akik ha egyetemisták is, de tudják, hogy közel az iskola, amit itt is képviselniük kell, s a szigorú angolszász hagyományoknak megfelelően akár ki is rúghatják őket. Én igen felületesen járok már csak oda, inkább csak az volt a lényeg, hogy távol legyek egykori szerelmem emlékeitől, erre pont egy kétlábon járó emlékbe botlok Fiona személyében. Valahogy sosem érintettük leveleinkben azt, hogy ki ölhette meg Norát, nem úgy tűnt, mintha haragudna rám, talán nem is engem hibáztat. Én távoztam, és amennyire tudom, ő is talán csak a temetésre ment el, ahol már nem találkoztunk, hiszen engem gyilkosságért köröztek. Az, hogy végül kiderült, hogy teljesen más volt a háttere a dolognak, mintsem a szőkeség hallgatag motoros pasija a gyilkos, nem tudom, hogy eljutott-e hozzá is. Végtére is most sem sikoltozik, amikor meglát, csak a fintort látom, vélhetően nem nagy piás. Hát ezzel nem tudok mit csinálni, rágó nincs nálam, legfeljebb egy hűsítő menta teával tudok öblögetni, így intek is az egyik kiszolgálónak, leadva a rendelést, aki pár pillanaton belül hozza is, tehát amikor belefogok a saját mondandómba, akkor már előttem a jéghideg ital, s azt szürcsölgetem.
- Olyasmi, Jack. Még mindig rajzolsz? A végén még egész ügyes leszel. – Na de hülye vagyok, miért kezdek el bókolni? Nora halála óta folyamatos rohanásban vagyok, a motorom az egyetlen igazi társam, felpattanok, és már megyek is, most meg azon kapom magamat, hogy széles mosollya dícsérek valakit. Talán az is benne van, hogy ez a lány lényegében nyomokban ismer, s nem ítél el.
Valaki belém jön hátulról, s menta tea nem csak az én ölembe ömlik, hanem végigcsurog az asztalon, Fiona is kap belőle rendesen. Még mázli, hogy nem valami forró italt rendeltem. Ám nem a saját nadrágommal foglalkozom, hanem felpattanok, és a rajzfüzetet összecsapom, hogy ne legyen szétázva a mentateától. Még éppen időben kapom el, mert tönkre is mennének a rajzai. Sötét képpel nézek hátra, de mivel a füzettel foglalkoztam, már esélyem sincs beazonosítani, hogy ki volt, ha csak Fiona nem látta, bár amilyen álmodozó..
- A jó életbe.. Fogd.. Legalább ez megmenekült. – Nem vagyok ügyes varázsló, és itt a reparo úgysem segít, úgyhogy valahol át kéne öltöznöm, de hát ki járkál száraz váltónadrággal kocsmába? Az alkoholisták? Most mindketten úgy nézünk ki, mint akinek vizelettartási gondjai vannak...





▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Fiona Abigail Goldstein
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 14

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-07-11, 13:39


Jack & Fiona

[You must be registered and logged in to see this image.]


Lucy úgyis késik minimum fél órát, ahogy ismerem, de nem baj, mert amúgy is ezzel számolok és szeretem nézni az embereket. Azért is keresek egy félreesőbb asztalt, ahonnan nem feltűnő, hogy másokat mustrálok. Ez az egyik kedvenc elfoglaltságom, csak nézem őket és próbálom kitalálni, hogy vajon milyen emberek lehetnek, kik egymásnak, vagy épp miről beszélgethetnek. Az úgy nem ér, ha hallom, mindig olyanokat választok, akik elég messze vannak ahhoz, hogy még szófoszlányokat se kapjak el a beszélgetéseikből. Most is ehhez készülődöm, épp felkönyökölnék az asztalra, miután kiterítettem magam elé a rajzfüzetemet, amikor a kilátást egyszer csak egy ismerős arc takarja el. Na nem mondom, hogy elsőre ismerős, de lassacskán derengeni kezd, főleg hogy egyértelmű ő emlékszik rám, ahogyan az is, hogy a lehelete olyan tömény, hogy ha kicsit közelebb hajolnék van rá esély, hogy én is becsiccsentenék tőle. Nem tudom titkolni az akaratlan fintort, ami az arcomra kúszik az orrfacsaró alkohol szagtól. Nem vagyok nagy ivó, de bunkó sem, így gyorsan igyekszem eltüntetni, így viszont a rajz füzet nyitva marad előttem, pedig nem igen szokásom senkinek sem megmutatni. Az egyik oldal üres, a másikon egy skicc van egy fiatal lányról. Épp nem rég láttam őt a folyosón, elsős lehetett és olyan krokodilkönnyeket hullajtott, hogy nem tudtam nem odamenni. Nem jól sikerültek a vizsgái szegénynek és azért volt olyan sírós és bár megvigasztaltam, de aztán megkértem hadd rajzoljam le csak gyorsan tényleg skiccelve.
- Öhm... szia! - mosolyodom el végül a srácra pillantva, visszakanyarodva a jelenhez. - Várok ugyan valakire, de úgyis mindig késik, szóval addig ráérek. Te. Jacob vagy igaz? - vagy Jake, vagy Jack... annyira nem vagyok benne biztos. Azt tudom, hogy Nora pasija volt és ami Norával történt valami rettenetes... Sírtam is miatta épp eleget, pedig "csak" leveleztünk, de belegondolni, hogy ő már sosem olvas és ír senkinek semmit... Ez a srác pedig bűnbaknak lett, ha jól tudom beállítva, de ha itt van bizonyára végül ejtették az ellene felhozott vádakat. Így viszont már értem az alkohol szagot. Ennyire megviselte biztosan... akkor nagyon szerethette Norát. Ez annyira szomorú!


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-07-08, 08:07






[You must be registered and logged in to see this image.]
Fifi & Jack
For every ending a new beginning...?!


 
Végülis úgy döntöttem, hogy maradok még legalább az év végéig, mert egyik hely olyan, mint a másik, és legalább Angliában nem futok olyanokkal össze, akik a fejemet minimum valami karón akarnák látni. Így ez a kontinens legalább ebből a szempontból jobb, mint Amerika. Dumbledore kiállt értem, de ezt mégsem vehetem túlzottan egyedinek, mert állítólag öreg híres arról, hogy mindenkivel ezt teszi. Így láthatóan simán az ártatlanság vélelmére épít, semmint arra a logikára, hogy valóban hinne nekem. Mivel nem találom a helyemet, így teljesen mindegy, hogy továbbállnék, vagy maradnék, így marad a lustaság, és egyenlőre itt verem fel a sátorfát. Van egyetemista belépőm, még szobám is. Lehet, hogy nyithatnék valami térképboltot Roxmortsban, hiszen legalább a szimbólumokhoz értek, és még mindig nem nyúltam hozzá az örökségemhez. Az elmúlt években sokszor úgy éltem, mint valami csöves, mert úgy éreztem, megérdemlem ezt a sorsot, ha már nem tudtam Norát a tisztességes oldalon tartani. Ám ő már a múlt, csak az álmaimban kísért olykor, azt pedig kibírom. A faluban mászkálgatok, de úgy fest, jelenleg kihalálos alapon működik az üzlethelység bérlése, így egyenlőre erről le is mondhatok. Végül bosszúsan legyintve mára hagyom is, és úgy döntök, hogy az út porát valami töménnyel kéne lemosni. Amikor a lány belép, akkor már a harmadik whiskey-nél tartok, de mégiscsak rátéved a tekintetem, hiszen ő egyike volt Nora kis barátnőinek. Az egyik angol levelezőtársa volt, aki egyszer Amerikában járt, felületesen be lettünk egymásnak mutatva. A csajszi állítólag nagy levélíró, szerte a nagyvilágban vannak ismerősei. Legyek én is az! Legalább ez volt a kérése, amilyen lelkes volt. Sőt, amennyire emlékszem rá, még tisztességes is volt. Ugyan nem sokat maradt ott nálunk, de a ritka levelezéseink Nora halála után is megmaradtak, noha a menekülés közepette nem igazán volt kedvem a nyomoromról írni, inkább az ő élménybeszámolóira reagálgattam. A szokásos kopott bőrdzseki van rajtam, az arcomon pár napos borosta, de legalább a hajam nem úgy áll, mint egy árvagyereknek. Igazán bunkóság lenne figyelmen kívül hagyni, bár lehet, hogy arcról már nem is emlékszik rám.
- Fioana? Nem zavarok? – És már le ülök az asztalához. Legfeljebb elküld a fenébe. Rá úgy emlékszem, mint egy végtelenül cuki, de borzasztóan álomvilágban élő lánykára. Jól megnyúlt, tisztára model alkata van. Kissé ugyan gebe, de attól még ez a kislányos külső egészen megmaradt.




▲ music: [You must be registered and logged in to see this link.] ▲Note: Just for you [You must be registered and logged in to see this link.]



aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jack O'Malley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Fiona&Jack - Álomból valóság 2018-07-08, 08:06

***


aláírás majd egyszer
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Fiona&Jack - Álomból valóság

Vissza az elejére Go down

Fiona&Jack - Álomból valóság

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Jack Monroe – Nomad /Szabad/
» Képregények
» Jack Osterman
» Jack Walker
» Jack Napier

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Roxmorts :: Három Seprû-