Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-13, 14:06

~Tükörország vagy Csillagkapu?~

[You must be registered and logged in to see this image.]


Mikor Ginát magamhoz húzom még az átok alatt, megpillantom a hetes számot az ő tarkóján is, de csak az után fogom fel, hogy mit láttam, hogy szegény lányt már eleresztettem. Kissé azt hiszem szétcsúsztam.
Amikor azonban Gina kimondja, hogy látta az apját hirtelen minden kiszáll a fejemből és erőnek erejével koncentrálok arra, hogy az élőkkel foglalkozzak, ne olyanokkal, akik eltűntek és a franc tudja mi van velük, vagy, hogy hogyan lehetne segíteni neki, hiszen.... annyi tényező hiányzik, hogy ha most Quinn után rohangálnék, bármekkora késztetést is érzek rá, semmivel nem tudnék segíteni azoknak akik előttem vannak, még lélegeznek, élnek, és maguk is kérdésekkel küzdenek és ki szeretnének jutni innen, vagy legalább megtudni, hogy mi is ez az egész.
Mialatt össze szedtem magamat, Gina már tovább állt, én pedig vissza térek Noxhoz, és ezúttal azzal kezdem, hogy unokanővérem tarkójára is rá nézek. Ki tudja mit találok ott, ezzel egyidejűleg össze kaparom az állapotát, mielőtt befejezhetném, már felkel és nyomul ő is, hogy az ügy végére járjon, holott még  láthatóan nincs toppon. A hóna alá nyúlok és átkarolom, hogy támogassam. Nem szólok bele abba amit csinál, de nem szeretném ha feldobná a talpát. Az esetben már nem hiszem, hogy menne, hogy kizárjam a bennem kavargó szart.
Bár tudom, hogy Nox épp másra figyel, így a hangosan feltett kérdése után várok is egy kicsit, hátha sikerül neki. Majd halkan megjegyzem, miközben amúgy a többiek felé veszem vele az irányt.
- Lehet, hogy találkozunk valakivel, akit odahaza jól ismertünk... - lelki szemeim előtt megelevenedik a foxim... akiből emlékeim szerint, mire elkerültem a birtokról, valami nagyon más lett, noha engem sosem bántott, azért lehet ha most meglátnám, halovány sikítófrászt kapnék... Megelevenedik bennem Raspith megkéselt gyermekalakja akit anyám nyírt ki mikor megtudta, hogy apám fattya, és felmerül bennem ő is, akitől a leginkább rettegtem annak idején... egy középkor táján kínjaiba bele halt mugli szolgáló akit a gyűlölete láncolt a birtokhoz, és... sajnos még sok más is eszembe jut...
feltartott pálcával figyelek és leheletnyit közelebb húzódom Noxhoz. Amennyiben Nox hajlandó volt haladni velem, nem telik sokba és némi káoszra érünk be és kiabálásokra.
Egy alak körül tömörülnek a legtöbben kisebb nagyobb felfordulás keretein belül, Shannát hallom ahogy számon kéri, mint valami közlekedési ellenőrt...
Aztán egy kiáltást hallok valamelyik irányból, felismerve benne Peter hangját. Valamiért a Milleniumkor belém ivódott. Így Noxot eleresztem.
- Ha a többiekkel nem is maradsz, ne halj meg.. és.. ha bármi van mindenképp jelezz! - értelmetlen félmondatok, de a nő ha egy szemernyit figyel felém, felfedezheti, azt a fajta iszonyt a tekintetem mélyén, ami viharok idején jellemző. Vagyis hogy mélységesen szét vagyok csúszva és félek legbelül.
Ettől függetlenül bízom abban, hogy felgyógyulva, Nox egy igen életképes és leleményes bestia, akit ha remények szerint nem tép szét semmi, még akár valami eredményre is juthat, ameddig mi zombikkal vagy hasonlókkal parádézunk. - Csak tudnám ilyenkor hol a Szörnyeteged... Ha ez az egész ahol vagyunk, az Eskü ellenére sem engedi hozzád... akkor valóban nagy a baj. - tudok az Esküjükről hiszen én voltam aki a varázslatot elvégezte. Azonban ezzel a mondattal én Peter felé veszem az irányt, bár a kutyaösztöneimen kívül más nem igen vezethet hozzá, merthogy kiábrándító bűbáj van rajta, feltéve, hogy nem tört meg.
Mindenesetre a hang után megyek ahol legutóbb Petert hallottam. Hogy ez azt eredményezi-e hogy eltévedek és pont a katonába futok bele, vagy valóban Peterre bukkanok rá, az már más kérdés.

[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-12, 18:41





[You must be registered and logged in to see this image.]
Tükörország & Peter


Vajmi kevés időm marad arra, hogy eltűnjek az ismeretlen szörnyeteg szemei elől, de szerencsére még pont időben sikerül végrehajtanom a bűbájt. Másodpercre pontosan. Ha nem az lennék, aki, akkor minden bizonnyal már úgy sikongatnék, mint egy hisztis tinilány, de hatalmas mázlim van azzal, hogy vadásznak születtem. Hazudnék, ha azt állítanám, nincs bennem semmiféle apró rezzenés sem, de tapasztalataimnak hála, kordában tudom tartani mindezt. Találkoztam már veszélyes lényekkel, voltam már olyan helyzetben, hogy sokszor egy hajszálon múlt az életem, ezeket a dolgokat pedig itt is kamatoztatni tudom. Igyekszem hát úrrá lenni a szívem heves dobogásán és a kapkodó levegővételeimen is, hiszen ezeket mind-mind meghallhatja vagy érezheti az ismeretlen állat.
Egy ideig leköti a figyelmem a mágikus jószág, hiszen egyértelműen látom rajta, hogy valamilyen úton-módon érzékel engem, emiatt pedig nem szeretném egy pillanatra se levenni róla a tekintetem. Ujjaim erősen fonódnak a pálcámra, mintha már csak ezzel képes lennék megakadályozni azt, hogy a bestia rám rontson, de időközben valami más is felsejlik mellette, ami eddig nem volt ott... Eleinte csak bizonytalan körvonalakat látok, mintha azon a helyen minden sötétebb lenne, majd lassan, de biztosan élesedik a kép. Egy férfi egyenruhában.
- Maga meg mit keres itt? - teszem fel a döbbent kérdést, immár tudomást sem véve az állatról, miközben arról is elég szépen megfeledkezem, hogy elvileg ez az alak nem láthat a kiábrándító bűbájom miatt. Annyira meglep a jelenléte, a ruhája, hogy szinte minden más körülmény kimegy a fejemből, csak erre az egyre koncentrálok. Valamiféle auror? De nem, nekik nem ilyen ruhájuk van, ez sokkal inkább valamiféle háborús öltözékre hasonlít. Diáknak sem tűnik, de akkor miért van hát itt? Tudtommal csak a Roxfort tanulói utaztak a vonaton, másokról szó sem esett. - Öregem, szép kis kalamajkába...
Ám mielőtt kimondanám a mondatot, az alak megragad, majd háttal az egyik közeli fának csap, belőlem pedig automatikusan kitör egy halk kiáltás. A hátamba nyilalló fájdalom valami elképesztő, szinte az egész testemen végigszáguld, mintha villámcsapás ért volna. Egy pillanatra a látásom is elhomályosodik, majd mire kitisztul, addigra az ismeretlen már háttal nekem áll és egyre csak távolodik.
- Hé! - próbálnék utána kiáltani, de egy szó se jön ki a torkomon, csupán levegő távozik a tüdőmből, de semmi mást nem tapasztalok. Mintha egy kissé súlyosabb lenne a sérülésem, mint eleinte hittem. Mindenesetre, még tudok mozogni, habár némi fájdalommal jár a dolog, de feltápászkodom a fa tövéből, majd a távolodó férfi felé pillantok. Próbáljam meg utolérni? Nem, az én állapotomban az teljesen lehetetlen, elég nagy fájdalmakkal járna az egész művelet. Lőjek rá varázslatot? Használna egyáltalán? Ez valamiféle árny vagy kísértet csupán, korántsem biztos, hogy működne a dolog. Pár másodperces agyalás után azonban döntök és hoppanálok. Ha sikerül, akkor egyenesen az alak elé érkezem meg, ha nem, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek. Soha életemben nem voltam túl jó ebben az utazási formában, még a vizsgám sincs meg, de most az egyszer eltekintek eme hiányosságaimtól és a várható büntetésektől. Sokkal, de sokkal rosszabb is várhat ránk, ha most nem szedem össze magam és teszem meg a dolgot. Ki kell derítenem, mi folyik itt, ez az alak pedig tudhat valamit...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-10, 22:28


Tükörország & Gina
[You must be registered and logged in to see this image.]
Valami nincs rendben ezzel a hellyel. Még pedig, hogy látom a halott apám, és már a józan eszem is elveszni látszik, amikor nem akarok mást, csak követni, megérinteni, csak egyszer... még sosem éreztem ilyen ellenállhatatlan késztetést semmire sem! Olyannyira, hogy fel sem fogom, hogy Cody eltalál egy sóbálvány átokkal... egyszerűen csak látom eltűnni az apám jelenését, és egyre távolodik a pont, ahol utoljára megjelent. Aztán mire észbe kapok már Cody ráz, mint egy rongybabát. Hallom, hogy beszél, talán még az indulatot is érzékelem a hangjában, de valahogy mégsem jut el teljesen hozzám. Még ahhoz is kábának érzem magam, hogy védekezzek, vagy megsértődjek, amiért a fiú megakadályozta, hogy megtaláljam az apám, és a válaszaim. Végül, ahogy Cody elenged, és irányba állít a többiek felé kell néhány perc mire magamhoz térek, hogy újra képes legyek gondolkodni.
- Cody... én... láttam az apám... én... én csak... - rájövök, hogy nem tudok mit mondani, és egyszerűen elhallgatok.
És ekkor hirtelen gyorsulnak fel az események a többiek körül. Mire észbe kaphatnék a szőke lány eltűnik a szemem elől, azaz beomlik alatta a föld. Felé veszem az irányt, hogy megnézzem jól van-e? Nem sérült-e meg? Csak hogy más probléma is támad hirtelen. Amikor Jake felé nézek épp elkapom ahogy hatalmasat vágódik a földre. Arról hogy ezt mi, vagy ki, vagy mit tudom én okozta jobb nem is szólni. Láttam már csúnya dolgokat, de ez mindent überel... az a pasas... csak bámulom a jelenetet, amíg Shanna pácát ránt, és Luna is elő kerül. Bár utóbbinak a bokája igen csak kimehetett.
Így összeszedem magam és én is pálcát húzok. Végül Luna mellé megyek. Elegem van ebből a helyből! Mint valami pocsék horror film. Mindig utáltam a horror filmeket.
-Láttam a halott apám. Sétálni. És ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy kövessem. Rohadtul nem tetszik, hogy valami belemászik a fejembe és a legfájóbb érzelmeimmel manipulálja az ítélőképességem. Rudni akarom mi folyik itt? És még inkább kijutni innen! -mondom Shannának címezve, bár nem rá nézek. De remélem, ő több infót nyer ebből, mint én.
És valóban semmi mást sem szeretnék, mint hogy a biztonságos Griffendél klubhelyiségben legyek, és ez az egész egy rossz álom legyen. Ha csakugyan az, akkor a legdurvább, ami eddig támadt. Már csak azért is mert kezdek instabil lenni, és kiborulni ettől az egésztől. Igyekszem mélyeket lélegezni, hogy lenyugodjak. Végül csak, hogy hasznom is legyen Luna felé fordulok, amikor ismét képes vagyok uralkodni magamon, és a hangomon. 
- Ha megmutatod a bokád, megpróbálom meggyógyítani, mint Jake vállát. - normál körülmények közt megeresztenék egy biztató mosolyt, de most még grimaszra se telik. Talán jobb is így. Ha mással nem is, de legalább a gyógyító képességemmel próbálok a csapat hasznára lenni...  

//Gyógyító 3. szint:
Nyílt sebeket is képes azonnal meggyógyítani, de ez nem vonatkozik a törésekre. Elfertőződött sebeket is mellékhatás nélkül gyógyít. Súlyos, de nem halálos és nem hosszú lefolyású betegségeket kézrátétellel gyógyít, utólagos pár órás pihenéssel. (Pl. malária esetén, ha a természetes gyógyító kézrátételt alkalmaz 7-8 óra alvás után a betegség minden tünete eloszlik.)//


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A múlt árnyai olyanok, mint az Ördöghurok.

Ha küzdesz velük, megfojtanak.

Ha elengeded őket, új életre lesz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 180

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-10, 17:39

Fedezi Shannát, amíg tudja, aztán felfedez valamit, ami sokkal izgalmasabb ennél. Furcsa mód rá semmilyen hatással nincs ez a különös világ - olyan szempontból, hogy mélyen meghatná a halottak látványa, a testek kifacsart formája. Egyszerűen hozzá van edződve, és a képessége miatt sokkal durvább dolgokat is látott már. És most is lát. A férfi, aki valahogy se nem élő, se nem holt, egészen különös jelenség a számára. De a szeme sarkából megpillantja Lunát is, ahogy megzuhan, és a fejfák is felsejlenek előtte, és érzi, hogy valami nagyon durva indián-temető szerűségben lehetnek, ahol.. ahol nem tudja, mi is történik, de ha temető van, meg félhullák, meg démoni szörnyek, ott fix, hogy fekete mágia van és nekromanták. Shanna éppen a repüléssel van elfoglalva, de nincs veszélyben, így nem akarja kizökkenteni, sokkal inkább a férfi felé indul meg. De micsoda véletlen, nem csak ő akar ismerkedni a férfival, ez a gondolat kölcsönös! Minő öröm! Ahogy megindulna, a férfi máris felé fordul, és egy korbácsot dob a lábára. Jake-nek csak egy kérdése van, hogy ez démon, vagy szellem? Ha utóbbi, akkor egész jó esélyei vannak.. Ha nem, azt majd meglátjuk. A korbácsra minden esetre a földre zuhan, jó hangos puffanással vetődik a hátára. Látja, ahogy Griff megijed, és azonnal cselekszik, bár ő maga nem látja ennyire borúsan a helyzetet. De talán reálisabban.
- Griff, ne! - kiált rá a lányra, majd lemegy alfába, elcsendesíti az elméjét, és valami belső, ösztönös cselekvéstől vezérelve egy kissé felgyorsul. Pontot akar tenni az ügy végére, és van egy tippje, hogyan csinálja. Megkeresi magában a megfelelő erőt, amit sikerül felébresztenie, és először teljes erejével a szellemre koncentrál, már ha szellem, hogy engedje el a korbácsot, illetve dermedjen meg.
- Állj! Ki átkozott meg? - kérdezi, és igyekszik elméjének minden erejét bevetni, nem tudja, mennyire erős valamivel áll szemben. Kezdjük az alapokkal, ha ez megy, lehet durvulni.
Nem felejti el közben, hogy nem a Minisztériumban van, hanem éles helyzetben, terepen, ahol simán lehet, hogy az életével játszik. Utána messzebbre nyúl, és a kalauz lelke után kutat, és ha sikerül megtalálnia, akkor visszahívja erre a síkra - bárhol is legyenek, hogy beszélhessen vele.
- Ki bízott meg? - szegezi neki a kérdést, ha sikerül a trükkje, és bár érzi, hogy ez a mennyiségű mágia kifárasztotta, biztonságban érzi magát.
Nincs egyedül, és egyébként is kemény fából faragták. Ha sikerülnek a varázslatai, akkor csak beszélgetnie kell és szinten tartania a képességével a szellemeket, reméli, hogy az nem fog belőle annyit kivenni. Na meg ez az árnyékkorbács se.


// Energiamágus 1. szint - emberi sebesség x2 -> 2 cselekvés
Kísértetvadász vol 1 (öreg bácsi) :
Azokra a szellemekre, akiket mindenki lát a kísértetvadász rá tudja kényszeríteni az akaratát. Ilyenkor a szellem azt teszi, amit kérnek tőle, válaszol kérdésekre akkor is, ha egyébként nem akarna.
Szükség esetén pedig a nyughatatlan/ártó szellemeket is el tudják űzni.
Kísértetvadász vol 2 (kalauz) :
A kísértetvadászok képesek azokat a szellemeket is látni, akik már átléptek a függönyön és odaát tartózkodnak, kapcsolatba léphetnek velük, hívhatják őket. //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1389

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-09, 11:58


[You must be registered and logged in to see this image.]

Tükörország & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Morfondírozva nézegetem az adódvevőt, amit Harry tekerget, miután jeleztem Shannának a felfedezésemet. Még egy mosolyt is kap, annak ellenére, hogy milyen katasztrofális a helyzet, mielőtt visszasétálnék Harryhez. Tényleg nagyon különös az, ami az adóvevőből szól, nem passzol a mi időnkhöz, a mi világunkhoz.
- Mindenhol ott voltunk, csak nem mindenhol ugyanolyan minőségben, de... talán ez egy más idősík, ha nem haltunk meg, vagy itt minden össze van zavarodva. - morfondírozom tovább és már épp lépnék, hogy induljunk segíteni Peternek és közben megnézzem az adóvevőt, de a mozdulat végül félúton megakad, ahogyan az adóvevőért nyúlok, mivel Harry eltűnik a szemem elől, vagy... inkább én tűnök el az ő szeme elől jobban mondva, hiszen beszakad alattam a talaj és halk roppanással a bokám is kimegy, amitől azonnal a földre huppanok. Nem vagyok egy nagy erővel megáldva, hogy azonnal felpattanjak, így végül csak lassan tápászkodom fel és keresem Harryt a szememmel, hogy milyen távolságban van odafent.
- Jól vagyok, ha Peter bajban van, inkább segíts neki, itt minden... - na valamikor ekkor jelenik meg a morcos képű fickó, aki úgy fest nem valami barátságosan néz engem, viszont hamar átsiklik a tekintetem róla anya sírjára. A neve ott van, ellenben a sír üres... és hát nem is itt temettük el. ... rendben! - fejezem be végül a mondatot, hiszen jelenleg nem érzem, hogy veszélyben lennék, így ha kell elengedem Harryt segíteni és csak valószínűleg ez után csattan az az ostor, de akkor már anya sírköve mellett ülök le a földre a fejfára téve a kezemet lepillantva az üres koporsóba, hogy aztán felnézzek és őt keressem a szememmel. Ha itt a sír, akkor... talán ő is itt van. Ekkor veszem csak észre a távolabb történő eseményeket, az ostort és Jaket és ahogyan Shanna próbálja elszakítani azt a valamit, így feltápászkodom és bicegve kissé, de arra indulok. Ha sikerül a jelent lezajlása alatt odaérnem és Jake már szabad, ha Shanna varázslata sikeres volt, akkor óvatosan a lány mellé lépek és a kezemet az övére teszem, hogy szelíden lenyomjam a pálcáját, vagy legalábbis megpróbáljam.
- Mi vagyunk itt a vendégek, ahol nem kellene lennünk, talán nem akar rosszat, de így nem mutatjuk magunkat túlságosan barátságosnak és még azt hiheti mi rosszat akarunk. - a fickó bár tényleg nem néz ki valami bizalomgerjesztően, de ha ez valami halott világ, ahová becsöppentünk valami módon és most akik itt vannak fenyegetve érzik magukat, akkor nem kellene erre még rá is erősítenünk. Talán az az alak csak mutatni akart valamit, de... nem a legjobb módját választotta a dolognak.

//Még mindig kicsit felmérné a terepet közben. Razz
Druida 2. szint: 100 m-en belül képes felmérni, hogy milyen vadállatok vannak, de pontos irányt nem.//

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 204

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-08, 21:13


Tükörországban
A csapatmunka az, amikor sokan csinálják azt, amit mondok.


[You must be registered and logged in to see this image.]
Mielőtt elkezdenék a sasom szemével felderíteni Luna kopogtatja meg a vállam és mivel tudom, hogy a mondandóiból néha nagyon is hasznos dolgokat lehet leszűrni eszemben sincs elhessegetni és a familiárisomra váltani, először megnézem, hogy mit akar gyorsan.
- Pentagrammák…? Köszönöm Luna, nagyon jó, hogy ezeket észrevetted. - raktározom el magamban és természetesen tovább is adom Jake-nek, mielőtt a sasra váltanék.
Felderítés, helymeghatározás, muszáj belőnöm, hogy hol vagyunk, mik a határaink és hogy merre lenne érdemes elindulnunk, hol reménykedhetünk valami segítségben. Ugyan embereket nem látok meg, de elég magasra repülök ahhoz, hogy észrevegyek valamilyen furcsa rajzolatot. Két ötszög, már megint! És ezúttal egy helyet is jelölhetnek, a kérdés már csak az, hogy oda kéne eljutnunk, vagy oda nem szabad bekódorognunk. Egy gondolatfoszlányt hagyok a familiárisom fejében, amivel visszahívom, aztán a Lélekállat kapcsolat megszűnik és már fordulnék a társamhoz, amikor…
Arra leszek figyelmes, hogy mielőtt bármilyen információt megoszthattam volna vele, vagy akárkivel, a bástya, aki mindig engem védelmez, mikor kiszolgáltatott vagyok, most egyszer csak a földön hever és valamiféle korbács rángatja el, aminek a végén egy öregedő férfi áll egy temetőben, ahol Luna bóklászik, hogy… Hogy mi? Csak egy percre röpültem fel!
Embernek tűnik a férfi, nem valami sötét démonnak első ránézésre így ahelyett, hogy rátámadnék, a korbács forrására, a korbácsot próbálom szétrobbantani, mielőtt még Jake-et sokáig rángatná a földön, természetesen nem földbe gyökerezett lábbal, hanem folyamatosan haladok mögöttük és ha sikerül a korbácsot elvágnom, akkor felsegítem a fiút azonnal.
- Diffindo! - szegezem a pálcámat a korbácsra, aztán a férfira. - Azonnal álljon meg és tegye fel a kezeit! Igazolja magát és mondja el, hogy miért támadt ránk! - kiáltom utána, egyáltalán nem rémülten, inkább pattogó izgalommal, persze közben aggódom Jake-ért, hogy megsérült-e, de nem az első eset, hogy ránk támadtak, ráadásul határozottan túlerőben vagyunk - már ha a többiek is megmoccannak -, így nem érzem, hogy egy idősödő férfitól tartanunk kéne. A sasommal túl magasra repültem, még nem ért vissza, pedig ha megfagyasztaná az egész jelenetet, akkor már is könnyebb lenne az alakot lefegyverezni.

// Ez áll a legközelebb ahhoz, hogy el akarom vágni/szakítani a korbácsot, de 9.-es aurorként lehet, hogy van valami spécibb, amit a HP-ből nem ismerünk, de na...

Sötét Varázslatok Kivédése: Született tehetség, 45 pont
Diffindo – Karmok:
Az igézés segítségével szétszaggathatunk puhább tárgyakat, dolgokat. (Ruha, szivacs, stb.)
//
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 392

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-08, 20:26


Tükörországban, avagy a férfi a függöny mögött

[You must be registered and logged in to see this image.]


Shanna felküldi a sast, de szerencsére nem olyan magasra, hogy annak bármi baja esne. Az állat szemén keresztül látva csupa ködös gomolyságra lesz figyelmes, mintha az egész hely csak a képzeletük szüleménye lenne a sziklafal alján, viszont a távolban a sűrű gomolygásban tíz apró fénysugarat lát felvillanni, amik mintha két egymásba fonódó ötszöget formáznának. Lehet, hogy a metszéspontjukban van valami? Luna mikor az adóvevőért nyúl, beszakad alatt a puha föld, amely vélhetően nem bírta a vonatroncsok súlyát. A lány beesik, ezúttal tényleg kimegy a bokája, de még mindig jobb, mintha csontja tört volna. Ha kisöpri az arcából a földdarabokat, egy temető közepén botladozik, amelyet már elmosott a párás-esős időjárás, és megsüllyedt a talaja. Kivehetőek még fejfák, legalábbis itt-ott. Ha közelebb lép az egyikhez, akkor a saját édesanyja nevét tudja kivenni rajta, viszont a sír nyitott, és az alján a koporsó fedele is felemelve, belül pedig üres. Gina követné az apját, egy ideig még sikerül is. Nem lehet halicináció, mert a férfi olykor feltűnik a bokrok között. Ám sosem derül ki, hogy mi is volt a jelenés, mert a lányt betalálja a gyógyító sóbálványátka. Cody nem igazán tudja összerakni a rúnák jelentését, ám amikor Ginát forgatja, akkor az ő tarkóján is felfedez egy számot, méghozzá a hetest. Lehet, hogy mindenkién van, aki most itt van? Peter még éppen fel tudja venni a kiábrándító bűbájjal az áttetsző láthatatlanságot, ám a lény feltűnik, és nagyon úgy fest, hogy még így is érzékeli őt.. Mintha nem látná, hanem az élet prinicipumát érezné. Viszont Peter ebben a furcsa alakban nem csak a lény szellemszerű körvonalait látja, hanem egy második világháborút brit katonát. Az alak viszont gyors, és nekirontva úgy nekivágja Petert az egyik fához, ám amikor fölé magasodik, látszik, hogy habozik, mintha nem ölhetné meg. Így csak visszavonul, s eltűnik a fák között.  Jake próbálja átlátni, hogy mi is történt velük. Talán jó úton jár, talán nem, ám amikor Luna feltárja a temetőt, egyre erősödik a balsejtelme. Észrevesz a fák között egy nagyon is élőnek tűnő öregedő férfit, akinek szinte húsig le van nyúzva az arcbőre, mintha a világ folyamatosan szívná az életét. Döbbenten nézi, hogy Luna járkál a sírok között, aztán a semmiből egy árnyékkorbácsot ránt elő, Jake lábára dobva, aztán ránt egyet, s a fiú a földön is van. A vénség iszonyatos erővel kezdi bevonszolni maga mögött a fák közé. Nox döglődik rendesen, de megpróbál kapcsolatot teremteni a sötét alkotóval. Úgy fest, az állapotából fakadóan nem érdemes arra, hogy szolgálja azt, aki mindezért felel, ám tudatában felsejlik egy hang: „hozd el nekem a fejpántot. Akkor, és csakis akkor kijutsz innen, mert érdemes leszel a hatalmamra..” A hang még véletlenül sem klisésen ördögi, egy fiatal férfi hangja, aki mintha végtelenül csalódott lenne. Harry csak azért tarthatja meg az adóvevőt, mert Luna beesett a gödörbe. Ám ahogyan tekerget rajta, megint más hangok jönnek. Japánok kiabálnak rémülten, ám a háttérben mintha valami korabeli zene hallatszana, ami olyan hatvan éve volt  Angliában.. Mi a fene történik itt?

Mindenkitől kérek egy mágiaellenállást, Nox -10, Jake +10-es módosítóval.
határidő: augusztus 22. éjfél//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harry Potter
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 27

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-06, 20:23

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem engedtem az agyamnak, hogy felfogja, mekkora bajban is lehettünk. Nem engedtem, hogy arra koncentráljon, élettelen testek tömege feküdt körülöttem. Egyszerre egy lépésben gondolkodtam, és a célom egyszerű volt: megtalálni az adóvevőt. Ahogy könnyebbé vált a levegővétel a többiek segítsége által, erre koncentrálnom is egyszerűbb volt.
A hangokat, és mások szavait ettől függetlenül nem tudtam kizárni a gondolataimból, azok eljutottak hozzám, például Lunáé is, és a hatására egy groteszk mosoly futott át az arcomon, éreztem is az utóízét, és körülnéztem gyorsan, egyértelműen a szüleimet kutatva, viszont reméltem, hogy mások nem látták ezt meg. Senki sajnálata nem hiányzott, viszont képtelen voltam elhessegetni magamtól a gondolatot, mennyire jó lenne találkozni velük.
Megpróbáltam megidézni egy patrónust, és esküdni mertem volna, hogy a szarvasom ugrott ki a pálcám végéből, de a következő pillanatban ahogy ránéztem, már seholse volt. Képzelődtem volna? Talán a fejemet is ennyire beütöttem?
A következő próbálkozásom az adóvevő magamhoz reptetése volt, ami csodák csodájára sikerült is. Izgatottan zártam körül az ujjaimmal és hajoltam közelebb, hogy hátha elkapok valamit abból, amit mondanak - mert, hogy valaki beszélt benne.
- Itt az adóvevő! - kiáltottam fel, miközben tovább füleltem, de csak furcsa szavakat tudtam elcsípni belőle. Benyomtam a gombot, hogy beszélni tudjak.
- Halló! Itt Harry Potter beszél, kisiklott a Roxfort Expressz, segítségre van szükségünk! - mondtam el a rövid üzenetet, és vártam a választ, amikor Luna mellém lépett.
- Még semmire... - válaszoltam, miközben hagytam, hogy elvegye a szerkezetet. A másik kezem így szabaddá vált, és így már ezerszer könnyebb volt a pálcámat is használni. Kopogtatni kezdtem a kütyüt, és ismét a füleimet hegyeztem.
- Szerinted mi lehet ez? Olyan, mintha... mintha... de nem, ez képtelenség. Még a mugli suliban tanultunk a mugli háborúkról, és esküdni mernék, hogy az előbb Nagy Britanniáról és Belgiumról volt szó, mintha hadüzenet lett volna. De akkor ez azt jelentené, hogy az első világháborúról van szó benne... egy varázs adóvevőben egy főként mugli háborúról? Mi, varázslók, részt vettünk benne? - kérdeztem a lányt, mert a Mágiatörténet sosem volt az erősségem - sőt, semmilyen történelem, nem is értettem, ez, amennyit elmondtam neki, hogyan maradt meg bennem.
- A kalauz! - vágtam ki a szavakat, és körülnéztem, hogy merre lehet, pont abban a pillanatban, amikor Peter köddé vált.
- Luna, ott, nézd! Szerintem Peternek segítségre lehet szüksége, most szívódott fel. - mutattam az irányába, és el is indultam arrafelé, kivont pálcával, lévén még mindig a hollóhátas lánynál volt az adóvevő.




//Bűbájtan: 25 pont, SVK: 45 pont, Varázserő: 25 pont, Szerencse: 25 pont//

Tükörország

[You must be registered and logged in to see this image.]

 [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 180

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-05, 10:11

Amint a válla a helyére kerül, máris sokkal jobban érzi magát,az azonban, hogy ő nem lát semmiféle szelleme egy ilyen helyen, kifejezetten zavarja. Szerencsére a képessége passzív, nem kell aktiválni, így nem kell különösen rákoncentrálnia, csak néznie, és amint megjelenik valaki, reagálnia rá. Griff kezét megszorítja, még finoman át is öleli a lány vállát biztatásképpen, mert tudja, hogy nehezen viseli a sok halottat. Az apró beszélgetési társaságra, ami kialakul csak közepesen halk, de meglepően könnyed szavakat fűz hozzá.
- Nem tudom, és nem értek mindent, csak azt, hogy ez itt valami nagyon durva, sötét mágia, és biztos vagyok benne, hogy nem élő rendelkezik a sorsunk felett. Nem vagyok biztos, hogy halottak vagyunk-e, vagy valamilyen anomáliába kerültünk, ahol a mágia megáll rendesen működni, és az élet és halál síkjai összemosódnak. Talán még az idők is.. De kifejezetten veszélyes hangja van. - ahogy Ginát látja elsuhanni, már éppen nyúlna utána, hogy elkapja a kezét, de a lány gyorsabb, mint Jake, és szerencsére Cody reagál, így nem kell utána mennie. Elnéz arra, merre a lány akart elfutni, hátha meglátja az okát. Nem tetszik neki a helyzet, de jelenleg nem igen tud mit tenni, igyekszik felmérni a helyet, hogy hol is vannak pontosan, és lassú léptekkel merészkedik közelebb a katlan széléhez, és a kivezető ösvényeket lesi meg, mennyire vannak és mit érez, mit lát. A vagonokat elegen kutatják át éppen. De figyel arra, hogy ne tévelyegjen el messzire. Most nem csak Griff társa, és nem csak vele kell együtt mozognia, hanem mindenkivel, aki túlélte a zuhanást, meg a balesetet. De ez nem változtat azon a tényen,hogy Griff a társa, és félszavakkal kommunikálnak. Pár lépés után visszatér Shanna mellé, amint az biccent neki, és amint a sas felszáll, és a lány mellől figyeli további az eseményeket, fedezve, nehogy valami akkor kapja el, amikor éppen körbenéz. Nem ül le, inkább lassan járkál, hogy jobban helyzetben legyen, és tudjon reagálni, meg azt se akarja, hogy a tagjaiból teljesen kiszálljon az élet, mg lezsibbadjon, úgyhogy egyik lábáról a másikra ácsorog.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-08-03, 15:57



Tükörország







Áthatolhatatlan sötétség uralkodik körülöttem. Tudatom önmagába zárva, de a külvilág egyre közelebbnek hat. Az érzés mégsem változik, fejemben kérdések cikáznak, ki tette mindezt, hogyan, s miért, de a válaszokat nem lelem, csak valamit, ami körülölel, s mindent, ami itt van, de nem én vagyok. Valami különös, átható reménytelenség, szenvedélyes gonoszság, épp csak megízlelhetem, s már érzem, amint szemhéjaim felnyílnak. Ugyan a testem zsibbad, hallásom tompa, érzékszerveim szép lassan életre kelnek, ujjak érintését érzem magamon. Pár fájdalmas nyöszörgés közepette ocsúdok fel, megemelem bal kezem, tesztelésképp a levegőbe markolok, aztán jöhet a törzsem, itt viszont egyértelművé válik, hogy néhány bordám odalett, s valószínű egyik combcsontom is. Ép végtagjaimmal megpróbálok elszakadni a sziklától, melyhez eddig oly hűen ragaszkodtam - illetve amelyikhez oly szépen hozzákenődtem.
- A büdös francba... - mormogom alig hallhatóan, s Codyra pillantok. Épp csak most körvonalazódott bennem, hogy ő az, aki segíteni próbál, mégis úgy reagálok, mintha már rég mellettem lenne. Talán mert végig a fejemben mászkált. De mit sem törődve vele, talpra állok, bicegve ugyan, de teszek egy-két lépést. Behunyom a szemem, ha Cody le akarna ültetni megálljt intek. Erősen koncentrálok, a sötétség lényét kutatom, tudatalattimat az ügyre hangolom, mondhatni gondolatban keresem vele a kontaktot, legyen bármi, vagy bárki.
~ Ki vagy Te? - sugallok ilyen, s ehhez hasonló kérdéseket. Válaszokat várok, instrukciókat. Nem érdekel a környezetem, tudni akarom miért kerültem ide.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-31, 17:49





[You must be registered and logged in to see this image.]
Tükörország & Peter



Már akkor sejtettem, hogy a kalauz nem lesz a legjobb bőrben, amikor megtörtént ez az egész katasztrófa. A húgomnak hála, elég sok mugli filmet sikerült annak idején néznem, egyvalami pedig mindig megegyezett ebben: a kulcsfigura szinte állandóan meghalt a történet legelején. Mindezt pedig úgy tette, hogy semmiféle hasznos információval nem volt képes szolgálni a főszereplők részére. Ha pedig nálunk is ugyanez történik, akkor igen nagy bajban lehetünk. A kérdés viszont itt az, hogy mi fenyeget egyáltalán minket? A vonat már kisiklott, a lehető legrosszabb bekövetkezett, sokan életüket vesztették a balesetben, szóval miért van még rossz érzés bennem? A következő teendőnk már csak annyi, hogy ellássuk a sérülteket, jelzőfényt lőjjünk fel és várjunk. De miért nem tette ezt még meg senki sem? Kezemmel hát a pálcámért nyúlok és egy vörös fényt küldök az ég felé, amely – Codyéhoz hasonlóan – még a célja előtt semmivé foszlik. Remek. Ezek szerint mégis nekem van igazam azt illetően, hogy továbbra is bajban vagyunk.
,- Ne mozogjon! - utasítom rendre a sebesült kalauzt, habár ezzel leginkább csak időt szeretnék nyerni, hiszen a férfi életét már semmi sem mentheti meg. A lényeg az, hogy minél több információt képes legyen kinyögni, mielőtt meghalna. Azt azonban már rögtön látom, hogy sok vért veszített, túl sokat... Csoda, hogy egyáltalán eddig képes volt életben maradni, az pedig végképp hihetetlen, hogy érzett magában annyi erőt, hogy megpróbáljon felülni. Persze szinte abban a pillanatban vissza is hanyatlik és még mielőtt bármi lényegeset is elárulhatna, meghal.
Nekem viszont nem sok időm marad meggyászolni a szerencsétlen férfit, hiszen szinte ugyanabban a pillanatban megüti a fülem egy gyanús, morgó hang, melyet minden bizonnyal egy vadállat ad ki magából. Elrohanni azonban eszem ágában sincs, hiszen akkor sohasem kapok választ a kérdéseimre, miszerint mi történt velünk. Talán nem a legjobb ötlet, de egy kiábrándító bűbájt lövök magamra, melynek révén testem egybeolvad a környezetemmel és igyekszem a lehető legcsendesebb lenni, levegőt is alig véve. Természetesen, az állat még így is megérezheti a szagom és még belém is szaladhat, hiszen a fizikai valóm nem szűnik meg létezni, de erre az esetre még mindig itt van az a képességem, amit nemrég fedeztem fel magamon. A telekinézis. Fogalmam sincs arról, milyen szinten vagyok képes használni, de reménykedem abban, hogy egy kissé hátra tudom magamtól taszítani az állatot, ha esetleg rám támadna és nyerhetek némi egérutat. Kockázatos ugyan, a menekülés észszerűbb döntés lenne, de akkor ugyanolyan veszélyben lennék, hiszen a sötétben tapogatóznék. Vadászként pedig kötelességemnek érzem, hogy a kérdőjelek helyére valamiféle épkézláb választ helyezzek. Minden idegszálamat megfeszítve várom hát a rejtélyes lényt. Vajon mi lehet? Elsőként vérfarkasra tippelnék, de biztosat egyelőre nem mondhatok.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Telekinézis, 3. szint: Akarata segítségével képes meghajlítani fém csöveket, kivéve acél. Ajtókon lyukat üthet vele, de acél ajtón nem. Akaratával képes leállítani nem létfontosságú szerveket, de csak állatoknál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-26, 00:05

~Tükörország vagy Csillagkapu?~

[You must be registered and logged in to see this image.]


Fellövöm a vörös jelzőfényt, de az megütközik és szertefoszlik...remek!
Ezek szerint búra alatt vagyunk.. Jó lenne tudni meddig ér el, és vajon mi történik ha mi próbálnánk átlépni a határt.
A gondolataim ezer felé, aztán minden kiürül mikor meglátom azt a két személyt, egyiket erre másikat arra, nem túl mesze egymástól.
Nox látványra rosszabbul festett, így felé mozdultam elsőre és igyekeztem magához téríteni, amint látom hogy pislákol és ébredezik visszanyelem a kétségbeesés egyik felét, homlokának döntöm a homlokomat egy pillanatra, majd tovább állok, és Quinnhez sietek.
Alig sikerül vele bármit tennem, mikor az a különös szám felfénylik, ő meg hopp volt nincs...
Térdelek a hűlt helye mellett és a rám törő pánikot igyekszek vissza szorítani. Elmémben lázasan kutatok, hogy vajon mit jelenthetett az a kilences rúnaszám, de valljuk be kissé össze zavarodtam. És nem is kevésbé ijedtem meg.
Mindeközben a csodával határos módon egy vörös villanást vélek felfedezni a szemem sarkában, a vörös villanás neve pedig nem más mint
Gina...
Mi a...?
Nem gondolkodom ezúttal, csak a lány után küldök egy néma Petrificus totalust. Felállok, és pálcámmal a testlebegtető bűbájjal magamhoz intem. Feloldom a sóbálvány átkot és elkapom a mindkét vállát és megrázom.

- Hova az Isten nyilába rohansz el, mikor így se tudjuk mi a franc vesz körül minket?!! - ezt követően perdítek rajta egyet és a többiek felé billentem.
- Arra van mindenki! Ne szakadj le jó?! A francnak hiányzik, hogy te is eltűnj! Nincs szükség felesleges hősködésre! Ha most lelépsz, nem lesz senki aki elő kerítsen mint a Varjú folyosóiról! - Nekem nem tűnt fel, de hangomat most fojtottan megemeltem és remeg az aggodalomtól. Ha egyébként kisujjból tudnám is mit jelent az a kilences, a helyzet jelenleg feledtette velem átmenetileg és mivel nem tudok róla, hogy Quinn nagybátyja védőmágiával élt volna, így számomra eléggé kétségbe ejtő a pillanat.
Egyszer, csak eszembe jut mi a franc volt az rúnajel... És talán lenyugszom a vérbe..
Arról nem is beszélve, hogy pillanatnyi elmezavaromban elszólom magamat arról, hogy Gina járt a Varjúban... Igaz, Ivornak hála roppant rövid látogatásról volt szó, de megesküdtem, hogy Nox az életben nem tudhatja meg... Az elszólásom pillanatnyilag szintén nem tűnik fel. Ettől függetlenül Ginára mutatok majd a többiekre.
- Maradj velük! - azzal Nox irányába fordulok és amennyiben még ébredezési fázisban van, vissza botorkálok hozzá és talpra segítem.


//Rúnaismeret: 10 pont
Számmisztika: 15 pont

A gyógyszeres tarsolyban: csontrapid, vérpótló főzet, repülősó(ájulásra), kötszer, fertőtlenítő-seb összehúzó főzet(Futkárlobonc-oldat), narancssárga kenőcs(égési sérülésekre). Minden pontosan fel van címkézve, adagolás szerint ill. hogy mi mire jó. //
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-23, 21:05


Tükörország & Gina
[You must be registered and logged in to see this image.]
Megkönnyebbülten sóhajtok fel, ahogy meglátom Codyt. Még ha a pozíciónk jelzésére tett kísérlete fel is sül. Visszaadom neki a gyógyító felszereléssel teli tértágított táskáját. Néhány másodpercig neki dőlök Cody mellkasának, hogy mélyeket lélegezve összeszedjem kusza gondolataim.
- Mi az a függöny? Miről beszéltek? - nézek kérdőn Jake felé. Sejtem én, hogy itt most nem arról a közönséges anyagdarabról van szó, ami karnison lóg egy közönséges ablak előtt, egy közönséges szobában. Majd Shanna felé fordulok.
- Rólam sok mindent lehet mondani Barbie, de se Törpilla, se aranyos nem vagyok. Egész életemben egy dologra specializálódtam. Az ilyen helyzetek túlélésére. Csak a varázserődre támaszkodni veszélyes felkészületlenség. És ha valakinek eszébe jutna felderítő útra menni az erdőbe, közlöm rossz ötlet. Veszélyes ötlet. Megvárjuk a reggelt, addig itt rendezkedünk be védelmi állásba együtt. Ha már világos nappal van, akkor megyek el egyedül felderíteni, élelmet és vizeee... Miii a... - elnézek Shanna mellett, akinek eddig beszéltem, és egyértelmű, hogy már nem rá figyelek. Valami mást látok, mint a többiek. Valaki mást.
- Tévedtem. Most megyek felderíteni. Maradjatok itt. Én megkeresem az Apám, és a kiutat innen! - azzal máris rohanok a bokrok felé, ahol az apám láttam eltűnni. Tudom hogy mindez nem lehet valóságos, mégis. Meg kell találnom! Nem veszíthetem el újra. Ki kell derítenem mi ez az egész! Szükségem van az apámra! Ő majd megvéd, és vigyázz rám az erdőben. Mindig vigyázott!
Talán Cody kihallja a rendellenes Apa szót a mondatomból, de még ha így is van, már nem rá figyelek. Csak hogy elérjem azt a pontot, ahol apám eltűnt a szemem elől.
Ahogy elérem az erdőt, és a bokrokat, belevetem magam  az egyik ösvénybe, amin az apám láttam, és szólongatni kezdem, hátha újra megláthatom! Talán most vesztettem el a józan ítélőképességem, de akkor is muszáj megpróbálnom!


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A múlt árnyai olyanok, mint az Ördöghurok.

Ha küzdesz velük, megfojtanak.

Ha elengeded őket, új életre lesz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1389

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-23, 09:18


[You must be registered and logged in to see this image.]

Tükörország & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Amikor már minden újság elfogyott azért felpillantok szemmel tartva Harry-t, hogy merre botorkál, majd az ég felé emelem a tekintetemet, amikor Cody fellövi a jelet és mintha valamiféle búráról egyszerűen visszapattanna a mágia. Pár pillanatig még elmélázva nézem, ahogyan a varázslat szikrái hullanak vissza, míg végül szerte nem foszlanak, így Gina ugráltató szavait igazából meg se nagyon hallom, és hát amúgy sem vagyok az a pattogós típus, ha pedig valami elzár minket a külvilágtól akkor nagyon kétlem, hogy bárki jönne akár reggel, akár máskor. Visszapillantva még hallom épp Jake szavait, amikor észreveszem a jeleket, amiket a vagonunk aljába rajzolt valaki. Kettő is van és ahogy tovább lépkedek máshol nem látok. E miatt úsztuk volna meg, ahogyan olyan sokan mások nem?
- Vagy talán mi is meghaltunk, csak még nem tudunk róla. - reagálok a srác szavaira teljesen rezzenéstelen arccal és még akaratlanul körbe is pillantok, mintha csak anyát keresném. Ha ideát vagyunk a függönyön túl, akkor akár még belé is botolhatok. Örömteli viszontlátás lenne, még ha a körülmények nem is kifejezetten békések. Aztán lépkedek csak oda Shannához, hogy megbökdössem a vállát, ha épp mással lenne elfoglalva.
- Ha jól sejtem akkor e miatt úsztuk meg mi és... mások nem. - mutatok a vagonunk aljára, ahol ott a jel. Úgy látom az eddigiek alapján, hogy ő a leghiggadtabb a kezdeti kiborulása után, meg aztán mégis csak háztárs, így legalább van egy közös alapunk, ami Harryt leszámítva a többiekről annyira nem mondható el. Csak ez után megyek tovább, már persze ha Shanna nem tart fel, hogy besoroljak Harry mellé. Elég csúnyán sérült, nem kellene sokat szaladgálnia, esetleg még újra össze talál esni.
- Jutottál valamire? - pillantok a közben előkerült adóvevőre, érdeklődve nyúlva a szerkezethez, vagy után, azért kétlem, hogy Harry elrántaná előlem, főleg mert nem úgy fest, mintha túl sok mindent tudna kezdeni vele, pedig hát tudjuk jól Harry muglik között nőtt fel, ha ő nem tud egy ilyen masiából kihozni valakit, akkor nem tudom, hogy ki tudna. Na jó, a többieket nem ismerem annyira, hogy tudjam ért-e valaki még a mugli szerkezetekhez, bár minden bizonnyal az adóvevő is mágiával fel van erősítve valamilyen módon, de azért még sem egy tipikus varázsló eszköz.

//Druida 2. szint: 100 m-en belül képes felmérni, hogy milyen vadállatok vannak, de pontos irányt nem.//

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 204

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-22, 20:44


Tükörországban
A csapatmunka az, amikor sokan csinálják azt, amit mondok.


[You must be registered and logged in to see this image.]
- Nem evilági? De akkor… - kérdeznék vissza, de ekkor a világ a darabjaira hullik.
Egy látványos mozdulattal zuhanok, de persze mindenkinek eljön abban a pillanatban a világ vége így senki se fogja látni, hogy mit csináltam. Jobb is így, hiszen nem szeretem a képességeimet nyíltan felfedni, nem kell, hogy úgy össze legyen szedve, mint ahogy én szedem össze a naplómban a legfontosabb ismérveket az emberekről. Hiszen ga kiismerhető vagyok és esetleg rossz arcok fülébe jut az információ, elveszítem a meglepetés erejét.
Összeszorítom a fogamat, egyetlen könnycsepp még le is szalad a fájdalomtól a szemem sarkában, de sikerül minden szilánkot kiszednem, még a legmélyebbre szúródottat is.
- Jézusom… - csúszik ki a számon, ahogy meglátom, hogy a másik kocsi minden tagja meghalt. Újra összeszorítom a számat, de ezúttal nem a fájdalomtól, csak a keserű gyásztól, aztán ahogy Jake-kel sikerül újra egyesülnünk megszorítom a kezét, aztán már folytatom is tovább a kutatást. Így, hogy látom, hogy igazából kik élték túl, és kik nem, sokkal kevesebb emberrel kell törődni, mint elsőre gondoltam volna. Bár inkább szakadhatnék bele a sok gyógyításba!
A kis tökmag - Gina- , akit láthatóan Cody ismert nagyon felpörög, fogalmam sincs miért, de egy darabig hagyom, hogy dumáljon, aztán csak megcsóválom a fejem.
- Törpilla, nagyon aranyos a lelkességed, de jó lenne, ha  nem riogatnál senkit a fagyhalállal, mikor még messze nem arra kell készülnünk. És nagyon úgy tűnik, hogy nem a természet elemei fognak végezni velünk, varázslók vagyunk Merlinre. Hőtartó bűbáj. - szólok oda neki, de nem akarom nagyon letörni a szarvát így nem is mondok mást. Már néhány sérülten végigsétáltam anélkül, hogy mondott volna bármit, hiszen amiket mond az mind evidens egy felnőttnek, a vonaton pedig 90%-ban felnőttek voltak, nem is látok kicsit rajta kívül. Persze lehet csak valamilyen sokk hatása, hogy be sem áll a szája, ki tudja.
Cody fellő egy segélykérést, ami egy kis fényt ad, hogy megvilágítsa melyik társunk hol áll, de más haszna nincs, mert szétporlad valamiféle burán, ami ránk nehezedik.
Megszorítom a pálcámat a kezemben, aztán kényelmesre lazítom, mintha bármelyik pillanatban arra készülnék, hogy támadás ér minket. Inkvizítor képességem ugyan megmutatkozott, de jelen esetben száz százalékig Jacobra hagyatkozom, így amikor azt mondja, hogy valahova átrántottak minket, a függönyön túlra…
- Ha arra a függönyre gondolsz, amire én, akkor mindannyiunknak halottnak kéne lennie, nem? Vagy élve rántott át minket valami mágia? - kérdezek vissza, miközben ilyen alapon egy halottat is jobban megnézek, hátha a következő pillanatban kiszáll a lelke és szépen elsétál, vagy valami. Akárhol is vagyunk, azt mondjuk nem fogadnám el, hogy meghaltunk és kész, ha a sírból kell a föld alól kiásnom magam, akkor azt fogom, de biztos, hogy a történetem még nem érhet véget.
- Ha ide kerültünk, akkor vissza is fogunk kerülni, nincsen olyan kapu, ami csak egy irányba működik. De először mindenki, aki csak talpra állítható, legyen felgyógyulva. Nem válhatunk szét meggondolatlanul. - mondom, leginkább Jake-nek, de mindenki másnak is, aki a közelben van. Azon kicsit meglepődök, hogy Luna milyen jól megúszta, pedig nem tudtam, hogy akrobata, telekinézise van, vagy erőburkot tud felhúzni, vagy akármit, ami ilyen szépen megvédte, de hát… Ez a lány mindig meg tud lepni. Szívem szerint azt mondanám, hogy ha mindenki helyrejött amennyire csak tudott jelenleg, akkor Gina maradjon itt azokkal, akik nem tudnak mozogni, mindenki más meg kutassa a visszautat, de… Úgy érzem esélytelen, hogy a kis vörös elfogadja, hogy kispadra ültették, akármennyire egyértelmű, hogy ha gyógyító affinitása van, itt kell maradnia a sérültekkel.
Míg én a földön maradok, Jacob közelében válaszokat várva és jeleket kutatva a sérültek és a roncsok között, addig Cody-nak biccentve a familiárisomat felküldöm és néhány pillanat után a társam mellé lépve csak biccentek a fiúnak, ami kettőnk között egészen egyszerűen annyit jelent, hogy "fedezz". A pillantásom megváltozik, ahogy elkezdek a sas szemével felülről látni mindent, felmérni a terepet, de kerülve a Cody miatt ismert búra magasságát, nehogy ártson a sasnak, ha nekimegy.



// Familiáris: Parlagi sas
Képességek:
Időfagyasztás: A familiáris képes rá, hogy befagyassza az időt egy adott helyiségben, vagy nyílt téren 5 méter sugarú körben. Ezen a területn mindenki mozdulatlanná dermer kivéve a familiárist és gazdáját. Az idő befagyasztása addig tart, amíg a familiáris gazdája szeretné, de maximum 5 percig.
Lélekállat: A gazda, ha akar és rákoncentrál lát a familiáris szemével, hall a fülével.
//
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 392

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-22, 17:27


Tükörországban, avagy a férfi a függöny mögött

[You must be registered and logged in to see this image.]


Shanna könnyedén le tudja magát fertőtleníteni, és gyógyítani is, az oldalába fúródik egy makacsabb üvegszilánk, de szerencsére nem ért semmi fontos szervez, és igazán mélyre sem hatolt, csak makacsult ragaszkodott. Ügyes volt, hogy még zuhanás közben távol tartotta magától a durvább repeszeket. Ahogyan jár végig, észreveheti, hogy a két vagon, amely a közelben zuhant le, két teljesen másféle sorsot szánt az utazóinak. Amiben ők utaztak, mindenki túlélte, még ha válságos is az állapotuk, de a másikból kieső diákok nyakukat, gerincüket törték, vagy teljesen szétzúzták magukat a sziklafalon. A társait viszont elkezdheti gyógyítgatni. Luna hasonlóképpen jár el, viszont az ő sérülése alig látszik, sőt, már nem is zsibong a feje, csak kicsit maszatos. Ha előbb rossz érzés fogta el, most mintha csillapodna. Bármi is volt körülöttük, már elment, elvonult. Ahogyan nézelődik, mintha az egyik vagon alatt különös varázskört látna. Sőt, talán kettőt is.  Két egymásba fonódó pentagramma rajzolódik ki a vagonuk alján, amely így mintha egy tíz szöget formázna.. Valaki belekarcolhatta a vagon aljába, amelyből kizuhantak.
Gina a saját halott apját véli látni, ám ahogyan megdörzsöli a szemét, a látomás nem tűnik el, hanem még meg is moccan a sziklafal alján, int a lánynak, és elindul az ösvények egyikén elnyelik a bokrok..
Cody fellövi a vörös jelzőfényt, amely viszont szétterül az égbolton, s pernyeként hullik vissza, mintha valami tükörként pattintaná rájuk. Megtalálja Quinnt, aki  még nyitogatja a szemét, de aztán mégiscsak visszaájul. Aztán oldalra döntött fején mintha felvillanna valami, amit a hugrahugos gyógyító is láthat. Egy kilences számot véstek rúnaírással a tarkójába. Ám Codynak nem igazán van lehetősége megvizsgálni, mert a fiú teste megremeg, majd el is tűnik. Pedig nem volt halott! Elképzelhető, hogy a nagybátyja helyezett el rajta valami komoly védőmágiát, hogy vész esetén öntudatlanul is haza tudjon hoppanálni..
Peter megtalálja a haldokló kalauzt, akinek mintha karmok tépték volna fel az oldalát. Üveges tekintettel mered a semmibe, de még lélegzik. Amint Peter közelebb lép, még próbál felülni, ám vért köhög fel. – Sa-sajnálom.. én nem tudtam, hogy ez lesz a vége.. – Aztán el is tűnik a maradék élet a pillantásából, nem moccan meg többé. Viszont a fiú egyértelműen valamiféle morgó-hörgő hangot hall, mintha az, ami végzett a kalauzzal, ismét közeledne.. Vajon Peter szerencsésebb lesz, mint az előző áldozat? Nox sérülései szerencsére nem annyira súlyosak, mint elsőre tűntek, eltört ugyan néhány csontja, de forrasztással orvosolhatóak. Ő viszont saját magából kiindulva egyértelműen érzi, hogy ez nem csak szimpla baleset volt. Mintha valaki az ő fejébe is be akarna hatolni, pedig ugye rendszerint nem oda szoktak.. Harry már nem éri utol Petert, hiszen sérülve botorkál, noha többen segítenek neki, viszont az adóvevő a kezébe pattan. Szarvas viszont nem inkarnálódik. Az adóvevő recseg, nem igazán ad ki életjelet, ám mégiscsak megtörténik a csoda, valaki beszél benne.  Első világháborús híreket mondd, mintha valami ósdi rádió lenne..
Jacob vállát Gina helyre tudja rántani, így a srác már nagyjából egyben van ahhoz, hogy megpróbálhassa összerakni, mi is történt. Látszólag baleset, de valamilyen sötét anománia álhatott elő a Roxforts Expressz útján. Ők pedig akik túlélték, vagy nagyon szerencsések, vagy pedig okkal vannak itt.. Szellemeket egyenlőre nem lát, de Noxhoz hasonlóan érzi, hogy a sötét erő körbeveszi őket..

//A hozzászólás után mindenkitől kérek egy olyan dobást, hogy a legmagasabb tulajdonsága alá kell dobnia. Akinek van született legilimentor, kísértetvadász sötét varázslatok kivédése született tehetsége, az 10 pontot levonhat a dobásból, ezt majd jelezzétek a dobásnál//

határidő: augusztus 5. éjfél//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 180

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-18, 08:28

Ahogy a kis csapat elindul kifelé, ő csak biccent, hogy tartsák zárva az ajtót, de valami nagyon rossz előérzete van. Tipikusan olyan érzése van, mint mikor úgy lát dolgokat, és olyan dolgokat lát, vagy kell látnia. Ismerős bizsergés, és mintha a táj is megváltozna körülötte.
- Griff.. ez nem evilági.. - súgja bele a levegőbe, miközben igyekszik úrrá lenni a furcsa, jeges érzésen. Ez nem a sima szellemek érintése, ez valami sokkal durvább dolog, ami a lelkét akarja. Aztán elszabadul a pokol, és az események felgyorsulnak, amire reagálni sincs ideje. Ahogy földet ér, és kiugrik a válla, csak felordít egyet a hirtelen érő fájdalomtól, majd  Gina segítségével helyreugrasztja a vállát. A gyógyító lány képessége remélhetőleg elég arra, hogy helyrerakja.
- Itt! Nyugi! - kiáltja át Griffnek, és nem érti, miért ez a reflex, honnan jöhetne bárki is aki segíthetne, aztán körbenéz, és ha már tud járni, akkor segít a helyi erőknek, hogy összekaparják a halottakat, meg a sérülteket, sebesülteket.
A halál valahogy őt nem fogja meg annyira. De nincs ideje most arra, hogy a kedvesét biztassa, egyenesen a vagonok maradéka mellett sétál, és igyekszik körbenézni és feltérképezni a terepet. Igen, olyan szemmel és pillantással, hátha lát, vagy érez valamit abból a nagyon furcsa helyből, ahova értek, és amiből érzi, mintha ez már a függönyön túli világ lenne.
- Srácok.. rázós utunk lesz. Azt hiszem valaki hazarántott minket a függönyön túlról. - ha sikerül valami gyanúsabb alakot kiszúrnia, akkor megpróbál tőle információt nyerni, hátha más látta, tudja, érzi, mi is volt ez a lény, vagy hol is vannak.


//Képesség: Kísértetvadász.
- látja a szellemeket
- képes kifaggatni őket, beszélni velük//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harry Potter
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 27

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-17, 08:32

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ahogy távolodtam a fülkétől, hirtelen elveszett a lábam alól a talaj. Olyan érzés kerített hatalmába, mint amikor markomba zárom a cikeszt, és vergődik az ujjaim között - csakhogy akkor és ott, én voltam a cikesz, aki faltól falig "vergődött" amíg a vonat kisiklott - ebben már biztos voltam - és fordult velünk párat a világ. Fogalmam sincs, kiáltottam-e vagy sem, fogalmam sincs, hogy kerültem a vonaton kívülre, csak azt az éles fájdalmat éreztem az oldalamban, amitől a szemem is alig bírtam kinyitni, nem hogy szabályosan venni a levegőt - nem, a levegő az luxuscikknek számított hirtelen.
Felnéztem Lunára, és az oldalamra kezdtem mutogatni. Szerencsére a lány segítségével valahogy össze tudtam magam annyira kaparni, hogy feltápászkodjak, és arrébb vánszorogjak, egy sziklának dőlve állapodtam meg, és próbáltam kiagyalni, milyen bűbáj segítene, majd Ginára néztem kissé kétkedve. Azt felfogtam, hogy sokat beszélt, de hogy mit mondott, azt valószínűleg a csillagok szűrték ki, amiket magam előtt láttam, mindenesetre a lány ügyeskedésére, mintha kicsit könnyebb lenne levegőt venni. Még az állással is meg kéne próblkoznom, ha fáj, ha nem, úgy döntöttem, nem ülhetek tovább tétlenül. A közelből egy botot rángatok magamhoz - furcsa módon a pálcám sértetlenül megúszta az egészet, a másik kezemben. A szerzett stílusos sétabotra támaszkodva elindultam megkeresni a kalauzt, és főként az adó-vevője jött volna jól, ami lehet nem is volt a kezében már, így azt figyeltem a talajon. Jobb volt, mint az összeroncsolt testeket; a többiektől hallottam a különböző varázslatokat elhangozni, amik segítettek a sérülteknek.
- Expecto Patronum! - szűrtem a fogaim között, miután meghallottam szavait, Ginnyre gondolva, és a legutóbbi születésnapjára, amikor utoljára megcsókoltam. Túl rég volt már, de az emlék még több, mint élénk, néztem, ahogy a szarvas elügetett, és tovább kutattam a vezető és az adó-vevő után.
- Invito adó-vevő! - torpantam meg a pálcámat előre nyújtva - egy próbát megért.




//Bűbájtan: 25 pont, SVK: 45 pont, Varázserő: 25 pont, Szerencse: 25 pont//

Tükörország

[You must be registered and logged in to see this image.]

 [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-14, 10:05



Tükörország







Épp csak annyira méltatom a körülöttem lévő világot, hogy megcsapja hegyes füleimet a fülkejtó záródása, s hallom, ahogy valaki némán lehuppan az első ülések egyikére. Felvonom bár a szemöldököm, de oda menni, vagy csak pillantani eszem ágában sincs. Gondosan eltakar a jókora, bársonyos háttámla, nekem itt nincs más dolgom mint kivárni a célállomást.
Elbóbiskolok, s talán ez lesz a vesztem. Félig álom, félig nem, ki tudja már, csak átható sötétség, majd elviselhetetlen szúró fájdalmak tömkelege, törések, roppanások zaja, s saját vérem penetráns szaga, melyek végül mind tompa, zsibbadt bénulásban végződnek. Nem tudom mi történt, talán csak álmodom, testem tropán, de elmém, valahol mélyen, tudat alatt még éber, s a reménybe kiált...
~ Hol vagy szörnyetegem... Hol vagy Cody...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-12, 14:01





[You must be registered and logged in to see this image.]
Tükörország & Peter



Nem foglalkozom azzal a felvetéssel, hogy talán a fülkében kellene maradnunk, hiszen ha hasonló helyzetet tapasztalok, sohasem vagyok képes megülni a helyemen. Tennem kell valamit, ha más nem, akkor csak érdeklődnöm a helyzetről, de egyszerűen nem maradhatok itt. Elillanok hát a folyosón, széles léptekkel követve a kalauzt, aki hamar eltűnik a szemem elől, de annyira koncentrálok rá, hogy szinte észre se veszem, hogy Potter is elindult utánam.
A vonat időközben egyre gyorsul, én viszont ezt is figyelmen kívül hagyom. Bizonyos mértékig megszokott, azonban amikor már zavaróvá válik a dolog, megtorpanok egy pillanatra, hogy mérlegeljem a lehetőségeimet. Vissza kellene mennem? Talán, hiszen a kalauz azóta nyilván a probléma megoldásán fáradozik, ami nem igazán jön össze neki, tekintettel a jelen helyzetre, ami kissé aggasztó. Esetleg a mozdonyvezetőt érte valami komolyabb baj? Hallottam már olyanról, hogy valaki vezetés közben lett rosszul, ez pedig történetesen megmagyarázna egy-két dolgot. A vezetőnek talán baja esett és valamilyen ismeretlen okból kifolyólag még mindig le van nyomva a gáz, ami nem pont jó ómen. Tehát folytatnom kell az utam, egyenesen a vonat elejéig, hátha képes leszek mindenféle segítség nélkül megoldani a problémát.
A gondolataimat azonban félbeszakítja az az akrobatikus lendület, melyet éppen az aktuális vagon produkál. A világ elkezd forogni, én pedig elveszítem az egyensúlyom, majd valami rám zuhan. Egy pillanatig tart csupán, hogy felismerjem az illetőt... Valami hugrabugos srác lehet, akivel van pár közös órám, most viszont vér csorog az ajkain és bambán mered a semmibe.  Nyilván meghalt, nekem pedig egy pillanatra eszembe villan az utolsó emlékem róla. Hiszen nemrég még élt, a fenébe is! Oldalra pillantok és szinte rögtön észre is veszem, hogy egy fémrepesz áll ki a derekából, ami elég mélyen belefúródott. Szerencsétlennek még ideje se volt felfogni, mi is történik vele...
A vonat azonban tovább bukdácsol, úgyhogy egy ideig a test rejtekében maradok, igyekszem magamhoz láncolni, hogy ha esetleg valami felém venné az irányt, akkor ne végezzem én is hasonló módon. Kissé bűntudatom van amiatt, hogy erre használom a srácot, de neki voltaképp már úgyis teljesen mindegy, nem igaz? Inkább őt találja el, mint engem, hiszen esetemben csak eggyel több halottat lehetne összeszámolni.
Pár perc múlva azonban megállunk, én pedig itt-ott hangokat hallok, habár mindegyik némileg messzebb van tőlem. Vannak, akik egész normálisan beszélnek, habár akadnak olyanok is, akik épp csak néhány nyögést képesek kipréselni magukból, semmi többet. Lelököm magamról a fiú testét, majd felállok, hogy alaposabban szemügyre vehessem magam, hiszen elképzelhető, hogy én is szereztem valamiféle sérülést, de úgy tűnik, sikerült megúsznom a dolgot. Körbepillantok, habár segítségre tőlem nem igazán számíthatnak a sérültek. Nem vagyok gyógyító, kisebb sebeket ellátok ugyan, de az ennyire súlyosakat már nem. Elindulok hát eredeti célom felé: megkeresni a kalauzt. Ha megtalálom, akkor igyekszem kifaggatni mindenről, amit csak tud a balesettel kapcsolatban, ha viszont nem, akkor visszafordulok és megkeresem a többieket.



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-11, 22:24

~Tükörország vagy Csillagkapu?~

[You must be registered and logged in to see this image.]


Elindulnék visszafelé de ekkor valami olyasmi történik, aminek marhára nem szabadott volna megtörténnie...
Nem fogom fel, hogy azért forog velem a világ és pattanok faltól falig egy kis fülkében, ameddig ki nem sikerül támasztanom magamat kellően, mert kisiklott a Roxfort expressz. Nem fogom fel, hogy vonat balesetünk történt, csak azt, hogy valami orbitális gikszer következett be, aminek marhára nem kellett volna! Csak sejtésem van a külvilágtól elzárva egy kicseszett wc- fülkében, hogy mi is történhet körülöttem.
Szívből örülök, hogy a mutatvány, nem egy fesztiváli mobilbudiban következett be, mert akkor most nyakig lennék a szarban, szó szerint.
A szép, hogy lényegében, karcolás nélkül megúszom, de kell pár pillanat, miután becsapódunk és megállapodik a vagon, hogy össze szedjem magamat.
Pillanatra elfog a viszolygás, hogy ki merjem-e nyitni az ajtót, de aztán megteszem... Megtenném...
Oké, hamar átfordul hogy fogalmam sincs mi van odakint, de a hangokból ítélve nagyon nagy a baj, nekem pedig igenis ott a helyem! Főleg mikor meghallom Shanna kétségbe esett hangját, hogy gyógyítóért kiállt, majd nem sokkal utána, Gina határozott pattogó parancsait...
Nyíljon már ki ez a rohadt ajtó!
A nyirkos sunnyogó rossz érzés és aggodalom úgy kúszik végig rajtam, mint egy kibaszott halott angolna.
Mivel kézzel nem sikerül kinyitnom az ajtót, megtámaszkodok, és lábbal rúgom ki.
Ezt épp elég időpazarlásnak élem meg, kikászálódom a roncsok közül és azonnal pálcát is rántok.
És hát... ami elém tárul... Pillanatra megdermedek... vajon Megannel is ugyanígy festettünk volna, ha aznap nincs lélekjelenlétem és nem tudok cselekedni?
Elvágom a gondolatot és átadom a terepet az hidegvérnek ami cselekvésre sarkall.
Első ízben felküldök az égre egy jókora vörös segélykérő fénygömböt, amilyen magasra csak tudok és reménykedek benne, hogy elég nagy ahhoz, hogy kiszúrja valaki. Majd rögtön ezután egy Lumos Maxima-t is, hogy belássuk a terepet, legalább ameddig a varázslat tart.
Majd az első utamba kerülő sérültet kezdem el ellátni, pálcát és a képességemet felváltva használva. Csontot forrasztok pálcával, ami kritikus sérülés össze húzom képességgel annyira, hogy legalább ne vérezzenek el, aztán igazából megyek tovább, hogy mindenkit legalább túl tudjunk lendíteni a súlyos állapotokon. Aki nem látványosan van darabokban és trancsírozódott szét, megpróbálom vagy eszméletéhez téríteni, vagy újra éleszteni.

Közben Shannának oda szólok.
- Shanna!! Nincs véletlenül kéznél a sasod? Körbe kémlelhetne, hogy mennyire... szóródtunk szét... Vagy egy patrónust körbe küldeni, túlélők után.. - igazából mindegy melyiket és ki teszi meg, csak csinálják!
Tekintetemmel akarva akaratlanul Quinn után kutatok, és igyekszem lenyelni a lelkemben feltóduló kétségbe esést, hogy bizony marhára nem látom!
Cserébe látok halottakat, ténylegesen súlyos sérülteket. Igazából feléjük vetem magamat és megteszek mindent az ügyben, hogy akinél lehet a súlyos sérüléseket helyre rakjam. Csak úgy röpködnek az olyan bűbájok mint "Ferula" csak hogy akinek kell a sínpólya a helyére kerüljön, "Mobilicorpus" hogy azok akik nem tudnak mozogni, vagy jobb nem durván mozdítani, az fixebb pózban egy helyre kerüljön, vagy ha olyan helyre került, lehozzam, és elláthassam, "Anapneo" ha netán valakinek vér került a tüdejébe, természetesen ahol érem, használom a képességemet is, "Hippokrax" ami csakugyan töréseket, belső sérüléseket tehet helyre, "Renervate" ha valaki eszméletét vesztette, de nem súlyos a sérülése, "Vulnera sanentur" azoknak akik a szilánkok miatt vágásokat szenvedtek el illetve magam is alkalmazom szorgosan a "Incorcerandus"-t...
Nagyjából harminc embert ellátni, mínusz a halottak, illetve tűrhető állapotba hozni annyira nem vészes, feltéve, hogy minden úgy megy ahogy mennie kell, főleg, hogy többen is ismernek gyógyító bűbájokat.
Viszont miután ezzel meg vagyok, konstatálom hogy Quinn még mindig nem került elő. És ekkor elkap valami leírhatatlan. A nevét kiáltom és várom, hogy válaszoljon, ha ez nem történik meg, márpedig nem történik meg, kutatni kezdem...

Közben valami fergetegesen imádkozom bárkihez, aki hajlandó meghallgatni!
És ekkor észre veszek egy fél pár cipőt, ami vészesen ismerős, de nem Quinné...
Nox...?

A szívem kezdi túlnyomni az adrenalint bennem és tekintetemmel vadul keresem a cipő tulajdonosát, látómezőmbe véve a magaslatokat is.
Ha kiszúrom őket, igyekszem el/feljutni hozzájuk, vagy le-lebegtetni őket és bár kiszakad belőlem egy fojtott kétségbe esett sírhatnék, minden porcikámmal azon vagyok, hogy életben tartsam őket... Vagy újra élesszem.




// Bűbájtan: 10 pont +Átváltoztatástan: 25 pont
Varázserő: 30 pont + Szerencse: 20pont
Természetes gyógyító 3. szint

A gyógyszeres tarsolyban: csontrapid, vérpótló főzet, repülősó(ájulásra), kötszer, fertőtlenítő-seb összehúzó főzet(Futkárlobonc-oldat), narancssárga kenőcs(égési sérülésekre). Minden pontosan fel van címkézve, adagolás szerint ill. hogy mi mire jó. //
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 268

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-11, 15:46


Tükörország & Gina
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem igazán meglepő, hogy senkitől nem kapok választ a kérdésemre. Már megszoktam, hogy levegőnek néznek. Amikor azonban Potter azt mondja maradjunk a fülkében, épp feleselni készülnék, hogy én aztán tutira nem maradok bezárva egy szűk száguldó haláldobozban, főleg mert klausztrofóbiám van, még a gondolatát sem bírom elviselni a bezárt helyeknek, amikor is beüt a krach. Lesiklunk a sínről, és minden átmegy valami különös, gyors szürreálisba. A talaj eltűnik a lábam alól, és én pofára esek, mint egy darab zsírosdeszka, jó sok lilahagymával! Csak ezúttal a kezem lesz tutira lila az ütközéstől! És még így is szerencsés vagyok, hogy amit a járás után elsőként megtanultam az az esés volt. Ez olyannyira ösztönné vált, hogy a kezemmel tudat alatt reflexszerűen tompítottam. De még is rohadt nagyot nyekkentem.
Néhány perc elteltével, a karomba hasító fájdalomtól, könnyes szemmel, egy cifra olasz káromkodást kiadva magamból tápászkodom fel. Igyekszem realizálni a történteket. Hogy aztán a kifacsarodott holttesteket és sérülteket látva régi elfojtott emlékképek törjenek rám teljes súllyal. Az apám összezúzott holttestét látom magam előtt a sziklafalon. Pont így nézett ki. Amikor... amikor... megölték. Eddig is éreztem, hogy nem stimmel a saját történetem sem... de... de ez az egész úgy vág belém, mintha  valaki egy éles kést vágott volna a koponyámba. Összerogyok, és elrókázom magam. Kell néhány perc, mire ismét összeszedem magam. Mire a testemet rázó önkéntelen remegés alább hagy. Mire realizálom, hogy ez most nem az a helyzet, ahol összeomolhatok. A hányásomat nézve lassan felállok, és körbe pillantok. Látom, ahogy a Shanna nevű lány egy holttestet néz, ahogy a szőke másik lány egy sérült feje alá rak újságpapírt. Gyorsan úrrá kell lennünk ezen a rémálmon, ha túl akarjuk élni! Határozott léptekkel indulok meg feléjük, közben beszélni kezdek, hangosan, tisztán. Már semmi nem számít, a fájdalom sem. Csak a túlélés. Mintha nem is én volnék, mintha valami mélyről jövő életösztön szólna a többiekhez...
- Össze kell terelnünk az összes túlélőt egy helyre. Ott az a kis tiszta rész jó lesz! A súlyos sérülteket vigyétek a jobb oldalra, a könnyű sérültek, és akik még mozogni tudnak a bal oldalon csoportosuljanak! Először a súlyos sérülteket kell stabilizálni, majd a könnyebb sérüléseket ellátni! Mindenki aki képes egyedül mozogni segítsen annak, aki nem! Aztán a roncsokat kell átnézni, minden használható után! Ez egy kib*szott szurdokvölgy! Hajnalban rohadt hideg lesz! Ne tévesszen meg az évszak senkit! Tüzet kell gyújtanunk! Azok az újságok pont jók lesznek rá! A hipotermia és a dehidratáció a két legveszedelmesebb gyilkos, amikkel valaha is találkozhattok, és most mindkettő les ránk! Valamint jeleznünk kell a mentőcsapatoknak a helyzetünk! A legnagyobb baj, hogy napfelkelte előtt nem számíthatunk segítségre! Addig ki kell tartanunk, és életben tartani akit lehet! Most ezek a legfontosabbak! Munkára!- nem tudom honnan van bennem annyi erő, hogy parancsokat osztogassak. Csak azt tudom, hogy vagy úrrá leszünk a káoszon, vagy meghalunk. Én NEM halhatok meg! MÉG NEM.
- Odalépek Potterhez, aki láthatólag nincs túl jól. Na persze senki sincs jól, de neki segítségre van szüksége. Az oldalára teszem a kezem, és a gyógyító képességemmel megpróbálom meggyógyítani. Ha sikerül elküldöm, hogy segítsen a többi sérültnek, ha nem akkor intek a Shanna nevű lánynak, hogy segítse a sérültek számára kijelölt helyre. Én is a többi sérült felé veszem az irányt. Ekkor megpillantok valami fényeset. Lehajolok érte, és felveszem néhány törmelék darab alól félig kilógó Cody szarvasbogaras gyógyszeres szütyőjét. Mi tagadás a fiúnak jobban örültem volna. A nyakamba akasztom a bőrtáskát, és tovább lépek. Ha Cody egyszer előkerül, majd visszaadom neki. Addig nekem kell használnom belőle mindent, amit lehet. Valamint ha előkerülne végre, akkor lenne valaki aki ért a szakszerű gyógyításhoz is! Kellene! Átadnám neki az irányítást ezen a téren.
-Ha a Jake nevű srác előkerül az ő vállán is megkísérlek egy gyógyítást. Most minden fiúra szükség van, jobban mint bármikor! Igyekszem folyamatosan a sérültekre koncentrálni, és egy helyre gyűjteni, ellátni  őket. A súlyosabbakat a képességemmel, a kevésbé azokat Incorcerandus bűbájjal, Cody táskájában talált fertőtlenítővel, és kötszerrel manuálisan, ahogy a legjobb tudásom szerint sikerül. A súlyosabb eseteknek fájdalomcsillapító is jut a szütyőből, de csak módjával. Ki kell tartania, amíg jön a felmentő sereg! Bár rajtam már az is sokat segítene, ha Cody megjönne végre!

//Akkor csatlakozom az előttem lévőkhöz:

Természetes gyógyitó képesség:
 

(Bűbájtan:13 pont + Varázserő: 35 pont):
Incorcerandus – Sérültek ellátása:
Nagyobb sérülést szenvedett ember sebeinek ellátására, kötözésére alkalmas bűbáj. A vérzéseket is elállítja, de utána kötözni kell a sebet, amit a bűbáj „megtesz” helyettünk.

A gyógyszeres szütyőben lévő dolgok alkalmazásához:
Bájitaltan: 30 pont + Gyógynövénytan: 30 pont + intelligencia: 35 pont. //


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A múlt árnyai olyanok, mint az Ördöghurok.

Ha küzdesz velük, megfojtanak.

Ha elengeded őket, új életre lesz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1389

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-11, 10:54


[You must be registered and logged in to see this image.]

Tükörország & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Osztogatom mindeninek az újságot, aki kér természetesen. Még meg is lepődöm, hogy mindenki milyen lelkes, hiszen a Hírverő nem szokott kelendő lenni és én nem is hoztam magammal túlzottan nagy példányszámban. Utolsóként még Peter is kap egyet, mielőtt a vonat kezdene igen furcsán viselkedni, mintha minimum vihar lenne odakint, ezért is kapaszkodom meg, csak akkor moccanok amikor Harry kérdez.
- Talán jobb lenne védett helyen maradni... - szólok a Griffenséles után, de elég nagy a zaj a folyamatos gyorsulás miatt, így végül behúzom az ajtót magam mögött és Harry után indulok. Talán a folyosó még biztonságosabb is, mint a fülében, ahol igen nagy az ablak és akár még ki is lehet repülni rajta... Talán csak pár lépést sikerül tenni Harry után, amikor megtörténik a baj, egyértelműen zuhanni kezdünk. Nem sikítok, pedig minden bizonnyal ösztönös reakció lenne, csak kapaszkodni próbálok, amíg meg nem történik a becsapódás. Úgy festhetek, mint a nagy csaták után a tündék, hiszen körülöttem hangos nyögések, zilált néhol kifacsarodott testek, de nekem még a hajam is szinte ugyanúgy áll, mint előtte és csak az arcomon lévő kis karcolás árulkodik róla, hogy valami történt. Így sietősen Harry után indulok, aki pár lépéssel előttem esett egy elég nagyot és igyekszem felsegíteni.
- Jól vagy? Ez... valami szörnyű. - elszorul a szívem is, ahogyan körbepillantok, amíg meg nem hallom Shanna kiáltását nem messze, hiszen nem távolodtam el nagyon még a kabintól. Úgy kiabál mintha legalábbis lenne segítség... pedig sejtelmem sincs, hogy bárki jön-e majd. Egyelőre tehát segítek Harrynek visszajutni Shannáékhoz. - Én a másik irányban nézek körül. - mondom a lánynak, hiszen arról is hallani szenvedő hangokat. Hasonlóan mint ő azért az alap gyógyításhoz értek, maximum nem kiabálok segítségért, bennem nincs ilyen auror ösztön, de akinek tudok segítek. A nehezítés esetemben az, ha netán találok olyat, aki épp haldoklik, vagy nagyon súlyos a sérülése tuti, hogy ott maradok mellette fogni a kezét a helyett, hogy tovább mennék segíteni olyannak, akinek tudok is. De hát ez tőlem nem meglepő. Még az újságokat is szorongatom fél kézzel, így legalább ha valakinek segít a feje alá tudok tenni párat. Azért igyekszem nem nagyon eltávolodni a többiektől és ha Harryt még támogatni kell, hát támogatom tovább, ha csak nem ülne le inkább összeszedni magát.

//Hasonlóképp (bűbájtan 40, varázserő 20):

Incorcerandus – Sérültek ellátása:
Nagyobb sérülést szenvedett ember sebeinek ellátására, kötözésére alkalmas bűbáj. A vérzéseket is elállítja, de utána kötözni kell a sebet, amit a bűbáj „megtesz” helyettünk. //

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 204

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-10, 20:53


Kabinban

Jake &  Gina &   Luna &   Peter &  Harry
A csapatmunka az, amikor sokan csinálják azt, amit mondok.


[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem vagyok benne biztos, hogy jól vagy rosszul esne, ha Jake mondjuk túlzottan védelmezően viselkedne a férfi ismerőseimmel szemben, tekintve, hogy rengeteg van és el kell fogadnia, hogy az életem része ez a pezsgés. De szerencsére nem is túlozza el, csak érezteti, hogy hozzá tartozom, amivel semmi probléma, hiszen én is ugyanezt éreztetném szerintem akármelyik lánnyal, aki bekerülne a képbe. Nem szoktunk tényleg nagyon nyilvánosan romantikázni, Jake amúgy sem egy kimondottan nyílt személyiség, és bennem is bennem van, hogy a nyilvánosság számára elsősorban legyünk megbízható Auror-páros, és csak sokadsorban jöjjenek rá, hogy amúgy ténylegesen egy párt is alkotunk.
Többen szétszélednek, mindenkinek biccentek afféle "vettem és vigyázz magadra" tekintettel, aztán lehúzom az ablakot és Jake válaszára kicsit elhúzom aggodalommal a számat, és ekkor...
Hirtelen történik az egész, az utolsó lökés olyan erős, hogy a vonat konkrétan leszalad a sínről és elkezdünk zuhanni és zuhanni... A rántás erőteljesen kiránt az ablakon, nem férek ki a lehúzott ablakon így fájdalmasan belémvágódik az ablak éle aztán az egész ablak bereped és darabokra hullik, én meg csak zuhanok egy sikollyal az ajkamon.
- Jake! - szalad ki a számon, miközben a testem kicsavarodik és a Telekinézis képességemet félig tudatosan, félig tudatalatt úgy formálom magam körül, hogy az éles törmelékek egy részét távol tartsam és a zuhanásomat is tompítsam, de a gyakorlás nem mindig elég. Így is a sötétségben a vagonból kirepülve térek magamhoz egy pillanatnyi lefagyott ijedtség után a kezem elkezdi kutatni a testemen a sebeket, a fájó pontokat, és próbálom a testemet felhúzni egy ülő pózba, ameddig biztosítom a sérüléseimet. A fejem zsong, a testem fáj, és csak arra tudok gondolni, hogy vajon a többiek hogyan is vannak, pedig éppenséggel én is eléggé ramatyul vagyok. Előveszem a pálcámat és megpróbálok alapvető bűbájokkal - Incorcerandus - gyógyítani, de nem ez az erősségem, nem véletlenül helyeznek ki mostanában gyógyítókat, de Cody fogalmam sincsen, hogy hol van.
- Itt vagyok! - szólok hangosan, bár azért annyira messze nem repültem, de a látási viszonyok azért nem a legjobbak. - Mindenki... mindenki meg van? - húzom fel magamat, ha már a vérzéseimet legalább elállítottam, talpra kell állnom, meg kell néznem mi történt, hol vagyunk, mihez kezdjünk. Az egész helyzet abszurd, én nem láttam, hogy mi sodort ki bennünket, de nem futott ki magától  a vonat, ez a lökésektől egyértelmű. Nem csak én jártam rosszul, hallom a többi diák jajongását és ahogy előkerül Jake és megtudom ő legalább jól van-e, azonnal elkezdek vele sántíkálni az emberek között, ellenőrizni, hogy kin lehet segíteni, vagy... ki nem élte túl. Mindenkinél, aki könnyen gyógyítható felkiáltok, hogy "Elsősegélyhez értőt kérek!", aki pedig rosszul néz ki felkiáltok, hogy "Gyógyítót kérek!" - nem mintha sokan ugorhatnának a szavamra, de Cody talán meghallja -, aki pedig halott... nos... az elsőnél megtorpanok és egy hosszú pillanatig kitágult pupillákkal bámulom. Az első halott, akit életemben látok. És a diáktársam. Lehetnék én is.

// Zuhanás margójára, csak hogy látványos legyen:

Telekinézis:
Spoiler:
 

És a tényleges cselekedet (Bűbájtan 30 pont, Varázserő 25 pont, nem tudom mi kell. Very Happy):
Incorcerandus – Sérültek ellátása:

Nagyobb sérülést szenvedett ember sebeinek ellátására, kötözésére alkalmas bűbáj. A vérzéseket is elállítja, de utána kötözni kell a sebet, amit a bűbáj „megtesz” helyettünk. //
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 392

TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött 2018-07-10, 19:02


Tükörországban, avagy a férfi a függöny mögött

[You must be registered and logged in to see this image.]


Jake az egyetlen, aki többet érzékel abból, mint ami a valóságban történik. Nem lát ugyan szellemeket, de azt érzi, hogy valami sötét erő keríthette hatalmába a vonatot, amely oldalról akkorát kap, hogy leugrik a sínről, és egyenesen beleszáguld a semmibe. Sötéten kavargó karmok tépázzák a zuhanó vagonokat, legalábbis Jake most így érzi. Mintha.. egyenesen a lelkükre pályázna valaki, vagy valami, azt próbálgatva, hogy vajon mennyit bírnak ki az egészből. Jake azonban nem nagyon ér rá lamentálni, mert mindössze pár másodperc az egész, ahogyan a vörös szerelvények még megpördülnek a levegőben, mielőtt darabokra szakadva csapódnának be a talajon. Mivel szakadék felett jártak, valaki sziklára fog esni, valaki pedig az avarba, legalábbis többen kirepülnek a saját vagonjukból. Jake igen rosszul jár, még a rákészülés ellenére sem sikerül jól talajt fognia. Nem töri ugyan semmilyen csontját, és még a vagonjában is marad, de a becsapódástól úgy kiugrik a válla, hogy úgy fest, mint egy összecsomagolt fogas.
A nem sokkal mellette nézelődő Shanna a bizonyíték arra, hogy ez a kabin nagyon rosszul járt. Shanna átesik a félig kihúzott ajtón, egyenesen az üveglapon keresztül, amik így szilánkos sebekkel borítják majd a testét, mázli, hogy nem ment ki a szeme. Quinn és Nox járnak most talán a legrosszabbul, ők szó szerint a sziklafalnak csapódnak, kicsavarodott testül groteszkül vérzik, csoda, ha túlélik, el is vesztik az eszméletüket, de életre lehet őket pofozni. Harry Lunával beszélgetett, a fiú figyelmét viszont így elvonhatt a lány, bár elindult Peter után, a becsapódás úgy oldalba vágta, hogy a seggén keresztül veszi a levegőt, nehéz lesz megszólalnia. Lássuk a szerencsésebb túlélőket. Gina lába alól kiszalad a talaj, és úgy pofára esik, mint a zsíroskenyér. Szerencséjére viszont mint utcagyerek tolvajnak jó az egyensúlya, azért a kezét előreteszi, így tompítja azt, hogy lefejelje a padlót, de azért fáj az alkarja cefetül. Luna az örökké álmodozó kislány fejére csak egy billegő börönd koccan rá, felkarcolva a halovány bőrt. Peterre ráesik az másik diák, akinek éppen valamilyen fémrepesz hatol át a derekán, viszont a rázuhanó test tompít minden becsapódásból származó zúzódást, így nem esik baja. Cody pedig a mosdó magányában jót pisil, talán éppen ez menti meg, mint valami kapszula, kutya baja sem esik, csak tótágast áll számára a világ pár percig.
Amikor végre megáll a zuhanás, és a forgás, mindenhonnan nyögéseket hallani, talán ők maguk teszik. Hőseinken kívül vagy húsz diák lehet a vonaton, és igen, vannak halottak is. A vagonok szétzúzva, a testek nagy része kirepült, rengeteg a sebesült. A szakadék alján vannak, erdőség, és az említett sziklafallal néznek szembe. Shanna viszont aki a rúnaismeret mestere, egyértelműen érzi, hogy itt bizony a hoppanálás, vagy egyéb térmágiák nem működnek. Mintha valami alkonyzónába kerültek volna, ahonnan nem lesz könnyű kikeveredni...

Határidő: július 16, éjfél//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött

Vissza az elejére Go down

Tükörországban avagy a férfi a függöny mögött

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Shirou Tavara
» Konohagakure Shinobi Kódex
» Hull a pelyhes fehér hó avagy Gundan karácsonya
» Nariko - Avagy a verebek újra szállnak
» -=Titkos Unazaki erőd=-

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-