Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 21:36
Ginny Weasley


ϟ Képességdobás
  Yesterday at 14:07
Colette Blackbourne



A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Nox Djarum
 
Sidney Smallwood
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Nancy Lukey
 
Ginny Weasley
 
Jacob Troops
 
Armand Stansson
 
Janette Troops
 
Statisztika

Összesen 591 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Colette Blackbourne

Jelenleg összesen 39355 hozzászólás olvasható. in 3498 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Ivor & Daphne - Kelepcében?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-10-17, 02:58

~Daphne & Ivor~


Bele kortyolok a poharamba, ki tudja hányadik poharam? A szavai pedig mosolyt csalnak az arcomra. - Az igazság az, hogy miután orrba vágott, én pedig biztosan megtaláltam az Orion csillagképet, minden bizonnyal nevetnék egy jót. - aztán szórakozottan hozzá teszem. - Noha ismétlést nem kérnék. De elég egyértelmű jele lenne annak, hogy bele nyúltam valamibe, amibe nem kellett volna. - vállat vonok.
- Higgye el, egy jó kávét megfőznöm, nagyobb kihívás lenne, mint egy orrtörést kezelnem.. De azt hiszem ez nem meglepő olyanoknál, akiket gyakran használnak boxzsáknak, vagy élő pajzsnak. - újabb morzsák. Ezúttal, elgondolkozhat, hogy mégis kik lehetnek a felek, amik között ott állok, mint bármiféle pajzs... Vagy villám hárító.. És egyáltalán... szó szerint kéne venni a pajzsot, vagy átvitt értelemben? És ha utóbbi, akkor mégis hogyan?!
- Ha egy ilyen hely elég hasznos az állam számára is, ameddig ezt fenn tudja tartani, és nem dolgozik kifejezetten ellene, addig az állam fenn tartja azt a helyet. Ez mindenütt így működik. Mindenütt, kivétel nélkül. És a legtöbb állam, ugyanígy jár el, mindazokkal a személyekkel is, akikre az említett leírás ráillik. - nem kevesebb, mint önnön létezésem a bizonyíték minderre. És újfent kissé elmerengő a tekintetem.
- A nagyobb jónak gondolt cél érdekében az élőlények, hajlamosak pusztítani. Vagy valakivel elvégeztetni a piszkos munkát. - Leteszem a poharat immár végleg. És a fotel karfájára ülök féloldalasan, de kényelmesen, minden megingás nélkül. Komolyan nézek a nőre.
- És valóban. Mindig tudom mit miért teszek... Még amit ösztönösen csinálok, is végül vissza tudom keresni. Mert semmi más nem számít, csak mindennek a gyökere. A kiinduló góc.
Ha minden adalék körítéstől képesek vagyunk mentesíteni a tetteinket, akkor nem kell bizonytalankodni és könnyebb vissza keresni is, hol csúszhatott mégis homok a gépezetbe. -
megejtek egy örömtelen szűk, de udvarias mosolyt
- Persze ezzel, csak önmagunkat tudjuk ellenőrizni. Vagy épp kontroll alatt tartani. - ezúttal nagyon is élénk, kijózanodott tekintettel nézek rá.
- Épp ezért, kedves Daphne, felteszem újra a kérdést; Miért van itt? Vagy épp... ki miatt? - jelentőségteljesen nézek rá. Úgy érzem elég volt a játszadozásból. Jöhet az aknamező!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-25, 09:30



Ivor & Daphne


Igen azért kiül az arcomra egy pillanatnyi meglepettség, amikor az első itt töltött napomat említi. Ezek szerint itt volt és látott is és meg is jegyzet. Egyelőre nem tudom, hogy ez jót, vagy rosszat jelent számomra, azt hiszem még ki fog derülni.
- Hamar egyértelművé vált, hogy azért itt nem tehetek meg akármit, főleg amíg nem értem el semmit. Gondolom, ha önnel is így tennék most nem lennénk itt és minden bizonnyal minimum panaszt is tenne rám, amivel nem érnék el semmit, akkor sem... ha jól látja, nem rajongok a helyzetért. - hát minek hazudjak? Tényleg viszolygok és tényleg fogalmam sincs, hogyan lennék képes belemenni valami komolyabba csak a céljaim miatt. Főleg, ha végül nem érek el semmit és még netán ez a ki is tudódik a hivatalban csak még rosszabb lesz a megítélésem, mint most. Elég labilis talajon járok annyi szent, nem csoda, ha fogalmam sincs, hogy mi lenne a jó megoldás, főleg úgy, hogy egyértelműen tisztában van vele számomra mennyire kellemetlen ez az egész helyzet, de egyelőre nem úgy fest, mintha ez zavarná.
- Ha más lenne itt se lenne másképp. - ennyit azért még hozzáteszek. Tényleg nem a fickó ellen vagyok, sőt ha azt nézzük rosszabb helyzetben is lehetnék, valami hájas, undorító alakkal. Ez a pasas a maga nemében azért nem rossz. Ha még a lazább korszakomat élném, ha csak szórakozásról szólna ez az egész és egy egy éjszakás kalandról egy kis iszogatás után, hát nem is zavarna különösebben, de már nem azt a korszakomat élem, így azért más a helyzet.
- Akkor úgy fest ebben még nincs elég nagy gyakorlatom, de hát hirtelen ötlet... talán végső kétségbeesés volt, hogy ide jöttem, lehetséges, hogy nem készültem fel arra, ami rám vár. - és ez végül is igaz lehet egy egyszerű lányként, Ivyként is, aki előre szeretne lépni az életében és rám is igaz,hiszen tényleg nem készültem fel rá, hogy ilyen következményei is lehetnek az itt létemnek, hogy akár még olyat is tennem kell, amire nem voltam felkészülve, vagy legalábbis nem eléggé.
- Akkor megérti a helyzetemet, bár nem gondoltam volna, hogy ön is járt már hasonló cipőben és mintha... most is járna. Olyan magabiztosnak tűnik, aki mindig tudja mit csinál. - információ, végtére is ezért vagyok itt és a fickó, mintha mondani akarna valamit, csak még nem ivott eleget, vagy már túl sokat ivott? Ha már bele kell mennem valamibe, amit nem akarok, legalább legyen valami haszna is.
- Egy ilyen hely mégis hogyan állna kapcsolatban a Minisztériummal? Ott... az ilyen helyek ellen vannak. - igen minden bizonnyal naivnak gondol és persze valahol a lelkem mélyén tudom, hogy igaza van, de ez tényleg azt jelentené, hogy vannak olyanok, mint ez a Nox is, akik akármit megtehetnek, mert úgy sem ütik meg soha sem a bokájukat, hiszen több érdek fűződik a létezésükhöz, mint a nem létükhöz bármennyire is rosszak? Ez olyan elszomorító, kiábrándító és dühítő is egyben, nem csoda, hogy még a kezem is egészen rászorul a pezsgős pohár aljára, ahogyan az ujjaim akaratlanul is ökölbe próbálnak szorulni a vékony üveg körül.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-17, 11:38

~Daphne & Ivor~


Sajnos nem oldom fel a szituációt igazán, ahhoz, hogy ne érezze magát pocsékul és bizonytalanságban tartva.
Hosszan nézek rá, hallgatom a szavait, szemlélem a mozdulatait, látom rajta, mennyire menekülne. Én pedig nem könnyítem meg egy fikarcnyival sem a helyzetét. De nem is akarom. Ez pedig, nem az a helyzet, amiből kihátrálhat.
Kérdésre kérdéssel válaszol és ez valahol roppant szórakoztató.
- Csak azért pedzegetem, mert mikor a belépőjében eltörte annak a fickónak az orrát, nem úgy tűnt, mintha hajlandó lenne bárkit vagy bármit maga elé helyezni, és fejet hajtani... Független attól, miféle rendszerrel találkozik, vagy mire hívják fel a figyelmét. - tartok egy kis szünetet.
- Nem mondom, hogy hiányzik, egy orrtörés, de érti mit akarok mondani ugye? - kérdem egy szűk mosollyal.
- Persze, a kezdetekben a legtöbbekkel akármit megtesznek és szinte aprópénzért, ez tény. De a legtöbbek akarják is, hogy megtegyék velük. Maga... ne vegye kérem zokon, de undorodik és viszolyog a helyzettől amiben van - apró szünet után hozzá biggyesztem, egy korty után a poharam mögül.
- Remélem, mondjuk hogy tőlem függetlenül. - csupán némi oldásképp tűzöm közbe ezt. Azt viszont nem teszem hozzá, hogy figyelmen kívül is hagyhatnám ezt az "apró" tényezőt, de az egyikünknek sem lenne kellemes. Hiszen, ha ezt kimondanám, még a végén biztonságban érezhetné magát.
- Nem maga van a helyért. Hanem a hely van magáért. Bizonyos értelemben persze. Elvégre az ide érkező vendégek pénzesek. A pénzük, pedig a maga céljait szolgálhatja. Vagy épp olyan információkat csikarhat ki belőlük, ami esetleg hasznos, a közösségnek, az ilyenért pedig jutalom járhat. Akár előrébb lépés is. - mondom teljes nyugalommal. Poharamban forgatom az italt és a kiváló buborékokkal szórakoztatom magamat mindeközben.
- Ha viszont, csak simán, hagyja, hogy minden magával sodorja, a hullám ki fogja vinni ugyan a partra, majd azzal a lendülettel gáncsolja el egy újabb és húzza vissza. - abbahagyva a pohárral való szórakozást rá nézek és miközben felvázolom a hasonlatot, szabad kezemmel imitálom is a hullámot, végül pedig össze zárom az ujjaimat, jelezvén, miután az utolsó hullám behúzta, azzal együtt semmisült meg minden.
- Persze, van aki kifejezetten szolgára vágyik egy pásztor órára, de mindent lehet úgy csinálni, hogy továbbra is, magánál maradjon a gyeplő. A manipuláció árnyalatai, valahol csodálatos kellékei egy kezdőnek. - közlöm végül széttárt karokkal némi pityókás mosollyal a képemen. Kezeimet leengedem, jobbomat nadrágom zsebébe dugom, balomban tartom a poharam és hallgatom tovább a szavait. A kérdésre bólintok egy szarkasztikus mosollyal.
- Igen, ismerem az érzést. - Hát igen... rögtön egy Eskü emlékeztet a helyzetemre, mennyire nem akartam a Földön maradni, és főleg nem valakinek a szolgálatában. Pillanatra árnyék üli meg a szemeimet, ami árulkodó lehet Daphne számára is, hogy igen, bizony túlságosan is ismerem ezt az érzést. És nem csak a mostani eset miatt. - Tudja.. sokszor kísérte az életemet ez a momentum. - túlságosan is sokszor. - és mindig egyre durvább volt az amibe keveredtem emiatt. - bár ábrázatom egy fikarcnyit sem, változik, tekintetem fényéveket öregszik.
- Az elején mindig voltak kiskapuk. Legfeljebb nem vettem észre. Azt tudom javallani, hogy ameddig nem az élete múlik ezeken a kikezdhetetlennek tűnő helyzeteken, minden erejével keresse a kiskapukat. Ameddig megteheti. - pislogok egyet és tekintetem vissza tér a szobába, Daphnera. Átható és mélységesen mély, mintha minimum másik tér lenne pupilláim mélyén. Tisztában vagyok vele, hogy a szerepe miatt mondta amit mondott, belőlem mégis kibukik ez. Nekem viszont ez a valóság.
Pislogok párat, feloldva ezt, és sóhajtok egy mélyet.
Az utolsó mondatára felhorkantok. Nem olyan durván, de érezhetően kicsattanó sikert aratott.
- Ez is csak olyan épület mint bármelyik másik. Ha valaki annyira a földdel akarná egyenlővé tenni, semmi sem tartaná vissza tőle, hogy felgyújtsa és végig nézze, ahogy porrá ég. - az ijesztő, hogy olyan könnyeden jelentem ki, mintha magam is fontolgattam volna már ezt az opciót. Aztán egy szórakozott mosollyal megjegyzem.
- Nem. Ezzel az intézményt magát elpusztítani nem tudnák, legfeljebb az aktuális vázát. Az ilyen mostrumok tökéletes szimbiózisban élnek az olyan intézményekkel, mint a Minisztérium. - nézek rá, szám pedig kajla vigyorra húzódik. - Ezeknek pont ez a lényegük, hogy szükség esetén kihasználhatóvá, kiaknázhatóvá válnak az állam számára. Olyan információs hálózatot és tárgyalóteret biztosít, amihez alkalmakként az állam hozzá férhet és meríthet belőle, annyit amennyit nem szégyell. És amennyit ki tud persze fizetni. - a hangomban van valamiféle szertelenség. Őszintén érdekel az arca, mikor rádöbben, hogy semmit sem tehet. Legfeljebb az elefánt seggében derékig eltűnve lehetne esélye belső viszályt szítani. Olyasfélét, ami túlmutat a hatalmi harcokon. De ha rajtam múlik, addig nem fog eljutni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-17, 09:55



Ivor & Daphne


- Az önbizalmammal nincs gond, ön mondta, hogy itt ez így megy. - húzom ki egy kicsit magamat ,mintha próbálnám a bizonytalanságomat legyőzni, pedig persze csak a bizonytalansággal próbálom álcázni, hogy még mindig kellemetlenül és kényelmetlenül érint ez az egész helyzet és még mindig nem tudom, hogy mit kellene kezdenem vele, hogyan hátráljak ki, ha egyszer úgy tűnik nem hat rá megfelelő mértékben az ital.
- Mert én függök a helytől és nem fordítva, akkor miért ne helyezném magam elé? - végülis ebben még igaza is van, ugyanezt tettem eddig a Minisztériumban. Ott is ugyanúgy magam elé helyeztem a helyet és mindenki mást is, mert valahogy mindig úgy éreztem ez is a felállás és talán ezért is vettek eléggé eddig sem komolyan, de hát itt egy ilyen helyen mégis ki helyezné magát a hely elé, főleg akkor, ha még teljesen kezdő is és új neki a hely és persze nem rég fejtette ki, hogy a jelenlegi pozíciómban bárki azt tehet velem, amit akar?
- Úgy érti nem teszek úgy sem azért, hogy végül elérjem a célt, hanem úgyis ott ragadok, ahol épp vagyok? - itt ,vagy épp a Minisztériumban, ez végül is édes mindegy, ha innen nézzük. Igaza van abban, hogy nekem kellene tennem azért, hogy több legyek, de nem tettem eddig igazán, habár ha azt nézem, hogy jelenleg épp azért vagyok itt, hogy előre lépjek a központban, akkor végtére is igen, na de miért lépnék előre ott, ha végül nem is az a célom, hogy elismert auror legyek, hanem többet érnék magánnyomozóként, ahol nem másoknak kell bizonygatnom, hogy mire vagyok képes? Viszont, ha se hírem, se nevem, akkor mégis ki fogadna fel? Ezek után, amikor felkap majdnem fel is sikkantok, de végül csak a levegő ragad bent, főleg amikor elérem az ágyat, de a fickó hátrébb lép. Vajon azt várja, hogy én tegyem meg a megfelelő lépéseket, ha fizetséget is várok cserébe?
- Biztosan tudja, hogy van amikor nincs az embernek választása, olyat is vállalnia kell, amit nem feltétlenül akar. - ezzel igen kimondom azt is, hogy nem szívesen vagyok itt, hogy nem szívesen vagyok itt vele, vagy akárki mással, de nincs választásom és ez így is van, mert ha el akarok érni bármiféle elismerést ahhoz valami nagy dobás kell és a nagy dobásoknak általában ára van.
- Ha így kérdezi bizonyára nem tudok még eleget, de igazán kíváncsi lennék. Bizonyára egy ilyen helyet vannak, akik szívesen látnának egyenlőnek a föld színével és próbálnak tenni is érte, de nem elegek hozzá? - vajon én sem vagyok elég, hogy bármit elérjek? Bár nem a célom, hogy a helyet tegyem tönkre, inkább csak azt, aki irányítja, vagy legalább elkapjak itt valami nagyobb halat, vagy olyan információkat szerezzek, ami ér is valamit. Kérdés, hogy ebből bármelyik sikerülhet-e és ha netán igen, hát milyen áron.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-06, 14:27

~Daphne & Ivor~


A válaszára egy mosoly kúszik az arcomra, de ez már kevésbé szelíd.
- Valóban van egy hierarchiai rendszerféle itt, ezen a helyen. De ugyan miért asszimilálná hozzá a saját önbizalmát? - hagyom had eméssze a kérdést. Azt már hozzá sem teszem, hogy főleg akkor, ha előrébb akar lépni.
Érzem a zavarát, az idegességét. Ha az alkotómtól kapott hatalom természete felett nem lenne önuralmam, most nem kicsit tobzódnék ezekben az érzésekben. Akkor kedvemre való volna fokozni őket. Egészen addig, míg "Ivy" bele nem roppan. Azonban nem pusztítani vagyok itt, már régóta szunnyad a Pusztító. Az aminek annak idején életre hívtak. És ha rajtam múlik, ez szunnyadni is fog!
A szavait megemésztem, majd játékosan elszórakozom azzal amit mondott.
- Különösen pozicionálja magát. Úgy értem, a helyet - mutatok körbe lustán, majd vissza tér a kezem a combjára - mindig önmaga elé helyezi a mondataiban. Miért? - tényleg érdekel, mert számomra ez a megalázkodás egy formája, de vajon csak miattam adja ezt, vagy mindenütt ezt tette eddig is?
- Érdekes kérdéskör az is, vajon egy intézmény mennyire szippantja be az alanyt, ha azt mindig magunk elé helyezzük? Mindezt úgy, hogy a cél végül egy magán vállalkozás. - szemtelen sármmal mosolygok rá, megvárom a válaszait, hiszen érdekelnek. A válaszai végén a kezeim a combjai alsó részére simítom, voltaképp kettőnk közé, a feneke alá és bizony felállok vele, az ölemben megtartva. Minden bizonnyal piruettet jár épp a szíve szegénynek. Főleg, hogy az ágyhoz lépek és le is engedem rá. Én azonban csak megállok előtte. És talán meglepő módon még hátrébb is lépek, mielőtt azt hinné, most jön az a rész, mikor felbiztatom, hogy kibontsa az övemet...
Hátat fordítok és a kis asztalhoz lépek, töltök mindkettőnknek, majd a két pohárral a kezemben térek vissza, egyiket neki nyújtva.
- Sosem értettem, hogy az ilyen törvényes tiszta jellemek, hogy keverednek ilyen helyekre. - össze koccintom a poharamat az övével, majd bele kortyolok. Azért még egyenesen állok, de a mozgásomban van egyfajta lebegősség. Mint az az ittas embereknél ahogy szokás és talán egy kicsit jobban kiütköztetek egy norvég akcentust, de láthatóan filozófusra ittam magamat. Egyenlőre megtartom az állapotom álcáját. Ráérek kijózanodni.
- Mondja kedves Ivy, van fogalma egyáltalán miről szól a Varjú? Mi az igazi valója a nagy egészben? Hogy hogyan tudott egészen eddig fenn maradni? Mit gondol? - nem számon kérem, valóban érdekel mi jár a fejében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-06, 09:29



Ivor & Daphne


Hát igen követem a pohár útját, ahogyan az asztalra kerül, de még hátha valahogy vissza tudom juttatni a kezébe... valahogy. Már persze így is ivott, de nem ismerem a kapacitását és azt sem tudom, hogy eleget-e ahhoz, hogy ebből az egészből úgy jöjjek ki, hogy ne érezzem magamat másnap igen pocsékul, vagy akár pár óra múlva. Arról nem beszélve, ha most belemegyek ebbe csak, hogy ne bukjam le és ne adj isten ez valahogy eljut a kollégáim fülébe is... hát az holt biztos, hogy csak újfent negatív irányba mozdulna el a megítélésem és semmit se jutnék előre, főleg ha nem tudok letenni az asztalra se valamit.
- Ön mondta, hogy szintek vannak itt. - kissé azért meg kell köszörülnöm a torkomat és hát igen a szívverésem is szaporábbra vált, főleg az idegesség miatt, amikor a keze megindul a combomon és csak magamban reménykedem, hogy nem halad feljebb egy szintnél, legalábbis nem kapkod-e semmit, mert a jó ég tudja, hogy valami ösztönös reakció nem jönne-e, ami persze nem lenne a legegyüttműködőbb. Egyelőre viszont úgy fest erre nincs szükség, bár már így is igen kellemetlen számomra a helyzet. Nagyot nyelek és igyekszem higgadt maradni, inkább a szavaira figyelni, ami már-már olyan lehet, mintha épp azért nézném a száját, mert azon gondolkodom mikor kellene következnie a csóknak. Inkább persze csak igyekszem nem arra gondolni, hogy az is bekövetkezhet, pedig a fickó külsőre legalább a kis furcsaságait leszámítva nem problémás. Kerülhettem volna rosszabb helyzetbe is valami visszataszítóbb alakkal végül is. Ha azt nézzük egy szavam sem lehet.
- Ezen a helyen gondolom a vagyon elsősorban, de ha úgy összességében kérdezi... leginkább az erényei, az elvei, a hűség, a kötelességtudat, a tisztelet... de ezek nem igazán illenek egy ilyen helyre, ezzel tisztában vagyok. - hát igen az a legjobb, ha és végül is ez igaz is, jó kislány szerepébe állítom magamat, aki csak azért van itt, mert nem igen van más lehetősége, hogy elérje a céljait. Na nem azt mondom, hogy ez esetben hátha megkönyörül rajtam, de talán könnyebben megúszom ezt a kis "kalandot", amivel igazán nem számoltam ilyen hamar. - De gondolom itt a legtöbben nem is így gondolkodnak. - ezzel rá is célzok és egyben érdekel is, ő vajon milyen ember lehet. Nem támadott le, visszafogott és nem sürget, ha ezt nézzük akkor itt biztosan akadnak nála rosszabbak is, de az is lehet, hogy ezt élvezi, hogy csak játszik, netán csak a pezsgő fogja vissza.
- Egy... saját vállalkozás lenne, de miért akarna segíteni, hiszen nem is ismer. - diplomatikus válasz, így még sem kell kimondottan magánnyomozói irodát emlegetnem, hiszen lássuk be azzal enyhén szólva is leleplezném magamat. Át kell gondolnom a válaszokat, még úgy is, hogy határozottan nehezítés a gondolkodásban a jelenlegi helyzetem, mondhatni pozícióm.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-09-01, 02:40

~Daphne & Ivor~


Pechére mikor leengedi a csípőjét az ölembe, egy lassú kényelmes mozdulattal teszem le a pezsgős poharat az asztalkára magunk mellett, amin az üveg is áll meg a töltött málna... meg úgy minden.
- Ne nézze le önmagát! - csóválom meg szelíden a fejemet, aztán csak félre biccentve nézek fel rá és hallgatom figyelemmel a válaszát. Emésztem mindazt amit hallottam és a tervem ha nem is olyan gördülékenyen, de tovább haladt.
Nem bírom ki, hogy ne tegyem fel a kérdéskört "Ivy"nek. Persze... mindezt aközben, hogy megilletem egy örökké éhes magába ragadó tekintettel. Kezeimet pedig a combjaira simítom, közvetlen a térde felett, sőt tovább viszem a mozdulatot, ujjbegyekkel ugyanis megindulok felfelé a combjai oldalán. A miniruha alsó vonalát azonban egyenlőre nem lépem át. A mozdulataimat... leginkább még ha megdöbbentő is, "törődőnek" lehetne jellemezni. Érzékeltetve, hogy valóban kedvelem a női nem minden képviselőjét. Jelenleg legalábbis mindenképp..
- Magácska mit gondol, az embert mi teszi értékessé, vagy magasabb szintet képviselővé a többiektől? Az öntudata? Az embersége? Néhány jó tett? Személyiség? Vagyon? Vér? Etnikum? Az ambíciói? Az erényei? Elvek? Hűség? - minden apró kérdés között hagyok egy leheletnyi szünetet, hogy emészthesse közben ujjaimmal lustán játszom a bőrén.

És bár roppantmód szórakoztatna, ha eljátszadozhatnék vele olyan szabadon, mint ahogy azt az elején gondoltam, az elmémbe úszik egy gondolati kép ami valamelyest kimossa egy részét a felajzottságomnak a nő lénye iránt és kissé vissza ránt egy kevésbé önkényes, öncélú mederbe. Így mondjuk van lehetőségem a lényegre koncentrálni, nem arra... amire "Ivy" olyan készségesen ereszkedett rá.
- Kíváncsi lennék a céljaira. Hátha tudnék segíteni, hogy beteljesedjenek. - mondom egy kissé álmatagon és egy cseppet sem zavartatom magamat, hogy egy spicces sugar daddy- t alakítok épp... Még ha korban közel is vagyunk látszatra egymáshoz...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-08-22, 13:35



Ivor & Daphne


Nem szabadna, hogy meglepjen a reakciója, főleg hogy érzem rajta jól már épp elég pezsgő csúszott le a torkán és hát én magam voltam, aki mondjuk úgy megadtam a zöld utat, mégis érezhető a mozdulatomon, hogy nem gyakorlott és könnyed, ahogyan hagyom magamat közelebb vonni. Az első pillanatban maradok csak térdelésben, de aztán engedek a gravitáció erejének és az ölébe engedem a csípőmet, ha már a kacsómat a nyakába ejtette. Félek ebből a helyzetből már nehezen mászom majd ki, de még iszik egy adag pezsgőt talán a lényeg előtt kidőlne, és akkor nem kell holnap úgy éreznem magamat, ahogyan sejtem hogy érezni fogom.
- Köszönöm, ez kedved, de hát ön mondta, hogy akadnak itt nálam magasabb szintet képviselők is, akik gondolom érdekesebbek is jóval. - áh, kétlem, hogy ezzel már meg tudnék úszni bármit is, de végtére is tényleg meg kell próbálnom ehhez az egészhez úgy hozzáállni, hogy nem több, mint egy kis kaland és hát a céljaim érdekében mégis mi mást tehetnék? Nem hátrálhatok ki, az túlságosan látványos lenne és a végén még az egész itteni lehetőséget elbuknám és nem igen ismételhetek, ha már ki lettem penderítve, akkor pedig hogyan jutnék közelebb a nőhöz, vagy akár más nagykutyákhoz, hogy bizonyítsak?
- Eskü? - meglepetten szökken fel a szemöldököm, hiszen ez már érdekes elejtett kis mondatnak tűnik. Említett valamit exfeleségről, de azóta lenne neki netán új? De akkor miért is kötné az az eskü ide? Ha csak nem... pont a tulajhoz köti, de hogy Nox netán férjnél lenne... Ha csak nem valami nagyon-nagyon laza kapcsolatról van szó, na de annak meg mi értelme lenne?
- Ez attól is függ, hogy mi kellene megtennem azért, hogy megszerezzem. - oh nem ez a jó válasz... főleg, hogy a céljaimhoz nem kell pénz és nem is azért jöttem ide, hogy sok pénzre tegyek szert, ám de... Ha lenne egy induló tőkém, ha otthagynám a Minisztériumot, ahol nem érek el semmit és ahol nem becsülnek meg és a miatt ilyesmire kényszerülök csak, hogy bizonyítsak... és nyitnék egy saját kis céget, saját vállalkozás, magánnyomozói irodát... Gondolatban megrázom a fejemet, hiszen hová is gondolok? Nem pénzt szerezni vagyok itt, hanem azért, hogy elkapjam azt a nőt és ha túlságosan hamar távoznék akkor ez az esély csak csökkenne, ám megfelelő tőkével a lehetőségek is nyitottabbak... - Talán átgondolnám az életemet és a céljaimat is. - adom meg végül is a választ, ami ezúttal még őszinte is.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-08-02, 12:46

~Daphne & Ivor~


A kérdésére megértően biccentenék, de megakaszt az az apró mozdulat amire halványan megrezzenek és Ivy tekintetét veszem fókuszba, láthatóan azt kutatom, hogy most felkért keringőre, vagy csak egy "ártatlan mozdulat volt". Némi jómodorra engedhet következtetni, hogy igyekszem megbizonyosodni róla még enyhén spiccesen is, mikor kapok zöld utat, ha zöld utat kapok ma este. Nem esik nehezemre tartanom a szerepemet, és azt sem, hogyan adagoljam a reakcióimat.
Ivy ügyesen teszi a dolgát ezt el kell ismernem. Persze ezt nem jelenti azt, hogy ne akarnám feszegetni a határait.
A spiccesség első fázisát már láthatja rajtam, meg azt, hogy egyébként engedelmesen iszom. Kicsit se egy "kifinomult előzékeny" alkoholista benyomását keltve.
Végül gondolván egyet, megengedem magamnak, hogy félre értsem és biztatásnak vegyem az előbbi apró interakcióját. Az érintését tovább fűzöm és kezembe fogom a kacsóját, majd könnyeden, lassan magamhoz húzom úgy, hogy szemben maradjon velem, a kezét pedig, amelyiket fogtam, egyszerűen csak a nyakamba ejtem. Elég nagy az a fotel, van hely a lábainak az enyéim mellett kétoldalt. Bele azonban nem ültetem az ölembe, ezt az önkéntes döntést meghagyom neki, a kérdésem utánra.
Felfelé nézek az arcára és halkan, totális nyugalommal fűzöm a gondolatsort.
- Igen, tudja egy jó üzletért mindig megéri betévedni ide, ahogy az olyan gyöngyszemekért is, mint maga... - nem nem seggnyalás, érezheti rajtam, hogy tényleg fogamra valónak tartom. - Mintha csak a második otthonom lenne. Meg aztán.. az Esküm is ide köt. - sajnos valószínűleg semmi olyasmit nem említettem számára az utolsón kívül, ami érdekes lehet.
- Árulja el kedves Ivy - még mindig az arcát fürrkészem, láthatóan, annyira még nem ittam le magamat, hogy a melleihez intézzem a szavaimat. Hangomat pedig bizalmasabbra veszem
- Mit tenne meg, ha egyetlen este alatt megkeresné a céljaihoz szükséges összeget? - kezeim egyenlőre a karfán pihennek, egyikben, amelyikkel nem volt dolgom, ugyanúgy ott pihen a pezsgős pohár. Eléggé nyitott pozícióban állapodtam meg, mint akinek nincs mit sem vesztenie, sem sietnie, még meg is adja a bizalmat és a "szabad döntés" lehetőségét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-08-01, 10:56



Ivor & Daphne


Nincs mit tenni lépnem kell, vagy játszanom tovább a szendét és figyelnem, ahogyan tovább iszik, hátha előbb üti ki magát, mint hogy eljussunk valami érdemi tevékenységig. Végül is nem annyira rossz pasi, sőt kifejezetten helyes, ha a furcsaságait nem nézzük és végtére is vehetem úgy is, mint egy szimpla kalandot a jó cél érdekében, de kell még egy kis idő, amíg sikerül ezt megmagyaráznom magamnak és el is fogadnom, hogy ez az én választásom volt, így hát nem nagyon nyafoghatok sem most, sem utólag, ha ilyesmibe keveredem.
- Értem. Pontosan nem voltam ezzel tisztában, de azzal igen, hogy ha feljebb akarok jutni és el akarok érni valamit, akkor... nem igen lehetek válogatós és nem én fogom megszabni, hogy mi lesz, csak... talán nem gondoltam, hogy ilyen hamar... érti igaz? - kissé már kótyagos, látom rajta, én pedig még alig, hiszen nem ittam sokat, csak ellazít az alkohol, ezért is bátorkodom a kezemet finoman a combjára simítani. Ha nem reagál érdemben, akkor már kellően sokat ivott, ha igen... hát töltöm még neki és persze a mozdulat is visszafogott, már-már félénk és csak remélhetem, hogy a fickó nem az a típus, aki pont erre bukik.
- A legtöbb átlagos munkával nem igen lehet előre lépni, én pedig olyat kerestem, amiben több a lehetőség és könnyebben érhetek el jövőbeli célokat, ehhez pedig áldozatokat kell hozni időnként. Eddig csupa olyan munkám volt, ahol megszakadtam, de... nem jutottam egyről a kettőre és már szeretnék, talán idővel még a pártfogoltja is lehetek valakinek, hogy könnyebb dolgom legyen. - akár neki? Nem is lenne rossz máris egy jelentős itteni alaknak a bizalmába férkőzni, hogy aztán a későbbiekben könnyebb dolgom legyen. Nem is biztos, hogy ehhez komolyabb tettekre van szükség egyelőre, főleg ha a fickó eleget iszik. Lehetséges, hogy elegendő egy beszélgetés, egy kellemes este, aminek kidől a végén és úgy érzi elég jól érezte magát az esetleges ismétléshez, addigra pedig talán én is jobban felkészülök és ha nem kell fűvel-fával... úgy mégis csak kisebb nekem is a lelki teher.
- Ha még sem éri meg, hát távozom, de erős vagyok, mindig is az voltam, így attól nem félek, hogy lélekben ne érné meg. Vannak itt rajtam kívül még bőven és... gondolom ön is okkal jár egy ilyen helyre, még ha csak vendégként is. - oh igen csak finoman puhatolózunk, hátha szívesen kiöntené a lelkét és úgy még könnyedebben kerülnénk ki azt a számomra most még kellemetlennek tűnő részt, hogy ágyba kerüljünk. Végül is úgy fest meg van a véleménye a helyről és nem kimondottan jó, akkor pedig talán szívesen mesélne többet is magáról a félresikerült varázslat és persze a lelépett nején kívül.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-26, 12:14

~Daphne & Ivor~


- Az emberek érdekesek. Akár varázstalanok, akár varázshasználók. - Ez a mondatom eddigi estém legőszintébb mondata, noha nem látszik különbeség e-között és a többi között.
Újabb adag pezsgő, ezúttal ügyelek rá, hogy nekem fogyjon el hamarabb és mielőtt az övé kiürülhetne, az enyém újra tele legyen.
Válaszolnék az utolsó kérdésére is, de a közbe szúrt megjegyzése jobban megragad.
Elgondolkozva egy kedvesnek szánt mosollyal nézek rá, nem degradáló és nem is lenéző.
- Remélem, nem ringatta senki abba a naiv hitbe, hogy aki ide jön dolgozni, az érinthetetlen... - kortyolok a pezsgőből és most nem őt nézve alkoholos elmélázást kezdeményezek.
- Tudja, itt igen sajátos hierarchia uralkodik, bár sehol nincs megírva és a szokások ellen sincs egy hang írva. A felszolgáló személyzetet használják mindenesnek. És sajnos igencsak aprópénzért teszik ezt velük. - bágyadt sajnálat, meg némi együttérzés bujkál az arcomon, már nem mosolygok. Tekintetemmel, némi zavaros pillanat után fókuszba veszem Ivyt, mintha már látszódna apránként az alkohol hatása.
- A személyzet hivatásos rétegével is majdnem mindent megtesznek, de már megszabhatja az árat. A luxusréteg pedig voltaképp csak akkor nyúl hozzád, ha ő akar, és annyit kér, amennyit nem szégyell. - fürkésző jóindulattal szemlélem az előttem ülő nőt.
- Ha nincs pártfogoltja, ameddig itt van, voltaképp védtelen. - teszem hozzá mintegy mellékesen. Aztán hallgatok egy sort és hetykén újra kortyolok a pezsgőből.
- Egyébként innen a kedvenc gyűjteményem a portrék. Élőké, halottaké, szobroké egyaránt. - szusszantok, újabb korty, aztán fel is hajtom. Kíváncsi vagyok, vajon találkozott-e már a Varjú kísérteteivel?
Forgatom a poharat a nyakánál fogva hosszú ujjaim között.
- Bocsássa meg ha tolakvó a kérdés, de... azt mondta munkát keresett. Mennyire... volt szükséges, hogy egy ilyen helyre jöjjön munkáért? - hagyom leülepedni a kérdést, aztán hozzá teszek még egy kis elgondolkoztató sorozatot.
- Felteszem, amint össze gyűjtötte a céljához szükséges összeget, szomorú búcsút vesz a helytől... A kérdés, hogy megéri-e időben és lélekben? - Engedelmesen töltöm újra a poharamat, amennyiben az övé kiürült, azt is. Apró célzás, hogy jól tudom, van akinek megterhelő ez az egész.
Milyen együtt érző lettem hirtelen!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-20, 10:09



Ivor & Daphne


- Ebben igaza van. A muglik és a furcsa praktikáik... - mosolyodom el. Na igen, erre nem is gondoltam, hogy akarnak köztük is igen fura alakok, bár persze biztosan rendesen ki is nézik őket. És ezek szerint ennek a fickónak még valaha neje is volt és díszes társaság... Na igen, tény hogy elég vegyes itt a felhozatal és persze az is, hogy valójában az én ízlésemnek enyhén szólva is gyomorforgató. Csupa veszélyes és kétes alak, olyanok, akiket ha nem lenne muszáj hírből se ismernék, nem hogy így... testközelből. Nem csoda, ha még mindig óczkodom ettől. Én vállaltam el ez tény, hogy ezt az egészet véghez viszem és nem félek attól, hogy belebukhatom, ám hogy mindenre képes vagyok-e a cél eléréséért... az itt az igazi kérdés.
- Oh azt... persze gondoltam is, csak tudja én elsősorban pincérnőként jelentkeztem ide, még ha tisztában voltam is azzal, hogy ez mivel is jár, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar a sűrűjébe csöppenek. Persze ne gondolja, hogy gondom lenne ezzel... önnel, csupán... nem vagyok gyakorlott. - zavartan köhintek egyet. Végül is ki tudja, ha már az új lányt választotta talán pont az a fickó gyengéje, ha nem olyan rámenős és gyakorlott az, akivel együtt van. Legalább e téren nem kell megjátszanom magamat, mert szó, ami szó egyelőre sejtelmem sincs, hogy pontosan mit vár, vagy mit kellene tennem. Vajon én kezdeményezzek, vagy csak legyen türelmes, hátha elég pezsgőt iszik ahhoz, hogy végül elég lesz neki a beszélgetés is... Vagy ekkora mázlim nem lesz mi?
- Ez igazán izgalmasan hangzik és melyik a kedvence, amit eddig megörökített? - kérdezz, csak kérdezz sokat, azzal is húzod az időt. Közben persze újra töltöm az pezsgős poharakat is. Nekem sem árt, ha könnyebben lazulok el és nem tudom a fickóra milyen hatással van az ital, de még az is egy opció lehet, ha kissé kidől, így akár azt is elhitethetem vele, hogy igen kellemesen töltöttük el az időt, miközben ő valahol az elején kidőlt az elfogyasztott pezsgő mennyiségtől. Csak oda kell figyelnem, hogy ő igyon többet.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-16, 17:12

Daphne & Ivor





Apró szusszantás a szavaira, majd szórakozottan vállat vonok.
- A nejem, szó mi szó elhagyott miatta, de... cserébe pár évvel később rá találtam a Varjú díszes társaságára. - apró személyes információ, tökéletesen nosztalgikus arc, épp csak egy pillanatra, mint akinek még azért fáj a dolog, de nem áll szándékában drámázni rajta. Sem most, sem a későbbiekben.
- Az átlag emberek leginkább olyasmire gondolnak, hogy valaki, aki túl sok testmódosításért fizetett csillagászati összegeket. És nekem nincs okom rá, hogy ezt a feltételezésüket eloszlassam. - elvégre a plasztikai sebészet mint olyan már nem idegen az embereknek, bár tény, még nincs a fénykorában.

A mozdulatai, a hangulata és az ahogyan a pohárhoz nyúl második körön, egyértelműsítenek pár dolgot, de a következtetéseimet miért is osztanám meg?
Cserébe inkább az együtt érző kuncsaft benyomását öltöm és egy kedves mosollyal megjegyzem, miután leültem vele szembe egy közeli fotelbe.
- Ne aggódjon kedvesem, semmi olyasmivel nem fog találkozni, amivel ezelőtt ne találkozhatott volna már. És.. - közelebb hajolok, tekintetem most barátságos, játékos, és flörtölős - biztosíthatom, nem szokásom senkit megenni. - cserébe egy vaníliás málnával megteszem. Gyönyörködöm az előttem feszélyezetten ücsörgő tüneményben, iszom a pezsgőt, pillanatokon belül, magam is a másodikat.
Elismerően hümmenek arra, miként is keveredett ide.
- A határozott céltudatosság egy nőben mindig is lenyűgözött. - nem mintha nem nyűgöznének le önmagukban is.. A visszakérdezésre kajla mosoly kerül a fejemre.
- Szenvedélyem a természeti csodák és a városi legendák felkutatása és megörökítése a fotográfián keresztül. - tartok egy másodpercnyi szünetet.
- És egy ilyen helyen, különösen a színfalak mögött, igazán érdekes dogokat találhat az ember. Néha.. sokkal több mindent, mint ahogy azt gondolnánk. - tekintetemmel elkalandozok, egy kicsit magam elé révedek, mint aki bizony roppant érdekes és súlyos titkokra bukkant. És bizony meg is örökítette azokat.
Ezt követően újra Ivy-t veszem fókuszba. Minden ellenére, az lehet a benyomása, hogy minden külső furcsaság ellenére, épp olyan vagyok, mint bármely másik ember a világban. Egyenlőre nem baj, hogy csak beszélgetünk és van ideje megnyugodni, legalább részben biztonságban éreznie magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-12, 15:57



Ivor & Daphne


Végül úgy fest nem mászom a lelkébe, vagy a privát szférájába a kérdésemmel. Ez lett volna a másik tippem, hogy szívesen kísérletezik csak több kevesebb sikerrel. Úgy fest inkább kevesebb, ha csak nem szándékosan akart ilyen eredményeket elérni.
- Nem lehet könnyű így... átlag emberek közé menni. - bár persze tudjuk jól, hogy akadnak olyan varázslók és boszorkányok, akik olyannyira elítélik a muglikat, ódzkodnak tőlük, hogy nem is nagyon mennek a közelükbe. Gondolom a fickó is valamelyest hasonlóan lehet vele, mert hátha ezzel a külsővel egyszerű muglik közé menne hát biztosan igen sok furcsálló pillantást kapna, sőt netán még ijedtet is. A külseje ugyanis természetes egy cseppet sem, már csak a szeme sem, de még akadnak bőven furcsaságok. És persze ezen a ponton felmerül bennem az is, mi van akkor, ha netán addig jutunk és valami olyannal is szembesülök, ami még ezeknél is jobban ledöbbent. Ilyen az én szerencsém. Nem elég, hogy túl hamar kiszúrt valaki, aki nem csak beszélgetni akar a pillantásaiból ítélve, az illető még határozottan furcsább is a nagy átlagnál, csak hogy még kevésbé legyen egyszerű.
Pezsgőt természetesen neki is töltök, ahogyan magamnak és koccintok is vele, bár talán hirtelen a mozdulat, de a sajátomat nagyjából egy mozdulattal fel is hajtom, hogy aztán újra tölthessek. Nem akarom kiütni magamat, szó se róla, de hogy ez teljesen józan állapotban nem fog menni az is holt biztos. Egyelőre még fogalmam sincs, hogy ha tényleg oda lyukadunk ki és nem csupán beszélgetésről lesz szó képes leszek-e rá egyáltalán, hiszen én nem vagyok már rég annyira laza, mint amilyen jó pár éve voltam fiatalként.
- Betévedtem, munkát kerestem és úgy tűnik, hogy szimpatikus voltam a tulajnak. Miért ön hogyan keveredett ide? - megejtek egy mosolyt, aztán egyelőre leülök szépen az ágy szélére. Látszik rajtam jól, hogy feszélyez a helyzet bármennyire is igyekszem mosolyogni, vagy leplezni a dolgot. Nem vagyok benne biztos, hogy nem bukom már el itt a legelején, de még akkor is megpróbálhatom kimagyarázni másképp, hogy kellett a pénz, ezért vállaltam ezt, de nem gondoltam át, hogy pontosan mi vár rám és most nem tudom, hogy mit kellene tennem, mert nem akarom elveszíteni a munkát, de közben egy fura figurával se menne az ágyba bújás. Pár könnycsepp... hátha elég lesz, hogy ne kerüljek bajba már most szinte az elején.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-06, 13:02

Daphne & Ivor





A galleonra biccentek. Természetesen vétek lenne nem kifizetni a hölgyet.
A kérdése meglep, ugyanakkor nincs min csodálkozni, én is feltettem volna! A szám kajla mosolyra húzódik, megcsóválom a fejemet.
- Nem kedves Ivy, nem vagyok metamorfmágus. Csupán szeretek kísérletezni. Csak a kísérleteim nem mindig sikerülnek. - Őszintén elgondolkozom azon, hogy tulajdonképpen meddig menjek el? Legyek jó fej és a kérdéses ponton álljak meg és játsszam ki a leleplezés kártyáját... vagy legyek egy "kicsit" önző és adjam a hülyét, meg a készségest aki amúgy marhára nyeregben érzi magát.. egészen a végéig.. majd adjam meg a kegyelemdöfést?
Egyetlen opció sem rémiszt meg, vagy kelt bennem bűntudatot. Pedig a változatosság kedvéért az utóbbi párezer évben még lelkiismeretfélét is növesztettem... Alkalmakra.
Hmm. Még eldöntöm, noha nagy a kísértés. Borzasztó, de nem a kárörömre utazok az ügyben, inkább a kísérletező kedv, kíváncsiság és az érdek versenyeznek egymással.
Hiszen kíváncsi vagyok, ha ügynök, meddig menne el, hova tartozik tulajdonképpen, ki is ő, mi a célja és... valljuk be, mint potenciális nő is igazán figyelemre méltó. Arról nem beszélve, ha Nox beengedte ide... Valamit jól csinál!
Az egyetlen ami mindezzel szembe megy, hogy az emberek érzékenyek a kapcsolatokra, az első benyomásokra. És bizony nem biztos, hogy a kíváncsisággal el kéne csesznem egy lehetőséget. Hiszen mindig jól jöhet egy ember a hivatalos szervektől!
De persze az is benne van, hogy győz a kíváncsiság, ha pedig ügynök, csendben vér nélkül eltávolítom, mielőtt Nox kezei közé kerül... Ez is épp elég jó benyomás nem? Főleg egy kellemesen eltöltött este után!
Szeretem meggyőzni magamat, még ha néha vesztemet hozza is!

A szoba ajtó becsukódik mögöttünk, kívülről a kilincsén egy aranylemezből dombor- nyomott, násztáncát járó varjúpár jelenik meg, jelezvén a foglaltat.
Elfogadom a poharat, ha nekem is tölt, sőt még koccintásra is emelem utána, tartva a szemkontaktust.
Szórakozottan, kedvtelve nézegetem a hölgyet, közben bele iszom az italba.
- Árulja el nekem, hogy keveredett ide a Varjúba?- Teszem fel az ártatlan kérdést, amiről minden bennfentes tudni akar valószínűleg az újakról, közben szép komótosan, szórakozottan elkezdem vetkőztetni szemmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-06, 10:59



Ivor & Daphne


Nem gondoltam, hogy ilyen hamar ilyen komoly döntéshelyzetbe kerülök majd, hiszen már nem visszakozhatok. Egyszerűen nem tehetem meg, hogy visszatáncolok, mert azzal az egészet semmissé tenném, amit elértem, azt hogy egyáltalán itt lehetek. Nem, most már muszáj végigcsinálnom, akár mi is az ára, vagy akármivel is jár mindez, még ha a fickó kissé riasztó is ezzel a külsővel. A szeme... vagy épp csak a keze, minden kellően különös még boszorkány szemmel is. Vajon félresikerült varázslat eredménye, vagy szimplán egy gyakorlatlan metamorfmágussal van dolgom? De hát ilyen idős korra azért már bőven gyakorlottak szoktak lenni, ha jól tudom, bár akár szándékosan is csinálhatja, hogy ne legyen átlagos, mint a legtöbb ember.
- Ebben igaza van kedve Ivor. - mosolyodom el, elfogadva a kezét miután úgy fest igen gyorsan leosztotta a lapokat, tehát a fickó minden bizonnyal gyakorta jár ide és már egyértelmű, hogy bennfentes valaki, ami számomra mindenképpen előny, hiszen akkor tudok kiszedni belőle információkat és nekem pont erre van szükségem. Ehhez úgy fest csak annyi kell, hogy elfogadjam a pezsgőt, a málnát és mindazt, ami ezzel jár, aztán ki tudja, egy fáradt és kielégült pasassal mégis csak jobban el lehet beszélgetni, mint egy olyannal, aki még éber és minden szavára jól odafigyel.
- Galleon, természetesen. - vágom rá csuklóból, bár igazából gőzöm sincs, hogy mit is illik válaszolni, de ha már a kérdés él, hát minden bizonnyal ő jobban ismeri az itteni árfolyamokat és stb. A kezét megfogom, amikor elindulunk, de a kérdésem csak akkor csúszik ki, amikor már belépünk az ajtón. - Nézze el nekem, de nem tudom megállni a kérdést, ön netán metamorfmágus? Csak, hogy tudjam... mire számítsak, tudja. - vonom meg egy félmosollyal a vállamat. Hát azért lássuk be jobb felkészülni az esetleges akció közbeni hirtelen változásokra, ha netán ilyesmi is bekövetkezhet, mert nem teljesen kontrollált a képessége. Egyelőre persze még amúgy is kissé bizonytalanul állok meg a szoba közepén, a pezsgős poharaktól pár lépésnyire, csak pár pillanat múlva nyúlok az üvegért, hogy töltsek. Végtére is én vagyok a pincérnő, még ha jelenleg nem is pont ebben a minőségben van rám szükség, de legalább addig is lefoglalom valamivel a kezeimet és jobban palástolhatom az idegességemet, ami sajnos bőven meg van.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-07-03, 00:20

Daphne & Ivor





Ezúttal egészen szerény öltözetet húztam; egyszerű fehér ing, nyakánál lazán hagyva, az ujjai feltűrve, kiegészítő gyanánt amerikai nyakkendőt húztam. Az összekötő dísz, nekem egy kis méretű stilizált sakált ábrázol. Alulra lazább, de elegáns sötét farmer, egy minden csicsától mentes western csizma, bőr öv.
Egyébként nem csak a dobozos üdítő miatt nyújthatok különös látványt, így közelről, igencsak szembetűnő az emberinél valamivel nagyobb, fakó, sárgászöld íriszem és ragadozó jelleget viselő tökéletlen fogsorom. Noha egyetlen fogam sem hiányzik, ápoltak és fehérek, egyszerűen tervezői műhibának titulálnám kacskaságukat. Csupán hegtetoválásszerű mintáimat rejtettem el. Igazság szerint két tippje lehet első gondolatra. Vagy nagyon elcsesztem egy animágia varázslatot, vagy valami vérfarkasdival van dolga. És őszintén szólva... bőven jó, ameddig ezt gondolja.
Minden rezdülését figyelemmel kísérem onnantól, hogy a karjaimban tartom és nem ráz le. A bemutatkozására biccentek.
- Ivor. - mutatkozom be magam is röviden. - Lehet, hogy nem fontos kedves Ivy, de illőbb valakit a nevén szólítani, semmint számokkal billogozni.. - a mondatom végén felviszem a hangsúlyt, bár nem kérdezek, csupán nem fejeztem be a mondandómat.
Eleresztem a keringős alap pózból hát, de nem lépek messze tőle. Hallgatom, azt ahogyan útba óhajt igazítani és szelíd mosollyal díjazom a hozzá állását. Ezt követően a pultoshoz fordulok és könnyed határozottsággal szólok neki. - Louis! Szeretnénk egy papillon pezsgőt, behűtve a 345-ös szobába. És desszertnek jöhet egy kis vaníliával töltött málna. Kössz! - azzal vissza fordulok a hölgyhöz és felkínálom neki a kezemet, ami így szintén szembetűnően más arányokkal rendelkezik hosszú ujjaim és viszonylag keskeny, ám cseppet sem kis tenyerem miatt, de mintha csak táncra kérném a mozdulat könnyed és magától értetődő! Arcomon egy olyasféle mosoly van, amiből azt lehetne kikövetkeztetni, élvezem a helyzeti előnyömet, és szeretem az új húst bejáratni.
Ha elfogadja a kezemet, vagy netán belém karol, elindulok vele az említett számú szoba felé, vagyis fel oldalt a lépcsőkön az emeletre. A szoba felé felteszem a remek kérdést.
- Font, vagy galleon? - Mire felérünk egyébként ott vár bennünket a szoba asztalán egy tálcán két pohár lefordítva, a pezsgő-bor jégvödörben, és mellette a desszert.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-06-27, 14:01



Ivor & Daphne


Szó se róla felkelti a figyelmemet a fickó, aki úgy fest afféle bennfentes lehet itt, hiszen elég otthonosan mozog és láthatóan senki se teszi szóvá, hogy a drága italok helyett miért dobozos üdítőt kortyolgat és miért dobja csak úgy az üres dobozt a pult mögé. Én vagyok itt még az új, ezért nem ismerős számomra az arca, ahogyan jó eséllyel épp e miatt fordítva is így lehet és talán pont e miatt közelít meg? Azért az rendesen meglep, hogy csak úgy kikapja a kezemből a tálcát, de azzal tisztában vagyok, hogy itt én jelenleg nem tehetem meg, hogy ezt negatív élményként kezelem, netán tolakodásnak veszem, hiszen pont azért vagyok itt, hogy nagyjából bármit lenyeljek a vendégeknek és bár a pasas úgy fest bennfentes, de attól még vendég. Így hát marad egy érdeklődő mosoly és elengedem a tálcát is a fickóra pillantva.
- Ha erre vágyik, hát természetesen nincs akadálya. Ivy vagyok, de itt azt hiszem a név talán a legkevésbé fontos. - a mosolyom töretlen, egyelőre azt sem jelzem mit innék, mert hát ez is teljesen mindegy. Hagyom, hogy ő válasszon, vagy ő döntsön. Nem vártam, hogy ilyen hamar valami hasonló eset történik, hiszen azért inkább megfigyelni voltam itt eddig és nem feltétlenül azért, hogy máris a sűrűjébe kerüljek, de ez úgy fest nem kívánságműsor. Így nincs mit tenni, marad a sűrűje. A közeledés sem rettent meg láthatóan, nem is szabad, hiszen aki itt dolgozik minden ehhez hasonló helyzetet is kezelni kell, hogy tudjon és persze az itteni vendégek is tisztában vannak azzal, hogy az extra szolgáltatások extra árat jelentenek.
- Oh, úgy érti egy külön asztalnál, vagy... Ha külön szobát szeretné annak utána kell néznem. Tudja még új vagyok itt és nem mindent ismerek még eléggé behatóan, de biztosan mindent meglehet oldani. - nem húzódom el, csak futólag pillantok körbe, hogy majd ki lehetne az, akitől megérdeklődöm a részleteket. Sugallom persze azt is, hogy valószínűleg annak is utána járnék milyen honoráriumot jelent egy külön szobás iszogatás, főleg akkor, ha nem csak iszogatásról lenne szó. Már csak az az igazi nagy kérdés, hogy mennyire gondoltam bele, hogy ilyesmi is előfordulhat és mennyire vállalok be egyáltalán hasonlót. Az előrelépésért bármit? Tényleg bármit megtennék?







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-06-14, 14:40

Daphne & Ivor





Az elmúlt hónapok eseményei érdekes fordulatot adtak az életemnek azt meg kell hagyni!
Lehet elhamarkodott volt a kijelentésem, miszerint a imádom a Földet mert mindig tartogat valami újat és mert ez egy olyan bolygó, ahol nem kell fenyegetésektől tartanom!
Azt hiszem ez már az elején el lett cseszve, de sebaj...
Legalább itt van ez a remek hely! Az olyan oltárok.. bár az Aranyvarjút nyugodtan nevezhetjük katedrálisnak, szóval az ilyen helyek, mindig is otthonomul szolgáltak bizonyos értelemben.
Az a légkör ami pedig itt uralkodik kifejezetten megnyugtató számomra. Mint másnak a tengerpart, vagy az erdők, nekem olyan ez a mélyben dübörgő mindig éber kas. Olyan töménytelen mennyiségű és minőségű érzelmi energiák keverednek itt amivel bőven jóllakok. Így kicsit barátibb; beülni egy helyre, ami bővelkedik ezekben az energiákban, sem mint levadászni személyeket és párlattá érlelni minden kínjukat és örömüket mint egy illékony drogot.
A pultnál, ha a vendégtér felől nézzük, akkor jobb szélén ülök, Cody most messze van innen, de jobb is.
Minden különösebb zavar nélkül szürcsölök egy dobozos üdítőt, bele tűzött szívószállal és rejtvényt fejtek. Annak a dobozos üdítőnek a képe nagyjából olyan lehet ezen a helyen, mintha valaki egy luxus borászatba ahol még kóstoló meg est is van, valaki simán bevinne egy adag kannást, de pont nem zavartatom magamat miatta. Időnként az új pincérnőre téved a tekintetem és mindig elgondolkodva nézek rá, vagy utána.
Hát igen...
A dobozos üdítő elfogy én pedig egy hanyag mozdulattal dobom be a pulton belüli kukába, oda se nézek, hiszen az új lány köti le a figyelmem. A rejtvényes újságot a pult szélén hagyom. Jó lesz az még egyszer!

Leszállok a bárszékről és mikor újra a pulthoz ér, hogy kivigye a következő rendelést, oda lépek hozzá és kiveszem a kezéből a tálcát és könnyeden átadom egy másik felszolgálónak.
- Elnézést, hogy csak így önre török! A nevem Ivor és szeretném meghívni magácskát egy italra!~ kajla mosolyra húzódik a szám és kezet nyújtok neki. Kiérdemelt egy kézcsókot. Régi vágású a modorom, de legalább jól nevelt...Időnként...
Van egy sanda megérzésem, hogy a hölgy nem igazán az akinek mondja magát és hogy ennek végére tudjak járni, egyetlen érintés elég lesz. Nem szokásom sem kezet fogni, sem másokhoz érni, ha csak nincs velük dolgom. Ezzel a kedves hölggyel márpedig úgy érzem dolgom fog akadni!
Számára talán csak vagyok a sok közül, aki megpróbálja befűzni, de... nem is adok jelet rá, hogy mást szeretnék.
Közelebb lépek, egészen bele a személyes terébe. Ha kezet nyújtott, nem eresztem el, cserébe másik kezemet, a dereka fölött az oldalára csúsztatom, az még talán annyira nem személyeskedő. És voltaképp egy keringő-szerű alappózba kerülünk.
- És szeretném, ha kettesben fogyasztanánk el!~ teszem hozzá egyértelműsítve, hogy nem jópofizni vagyok itt, hanem konkrét céllal. A hangom bár kedves és könnyed, kellően olyan, mint aki amúgy marhára nem alkudozni jött.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-06-14, 11:29



Ivor & Daphne


Új munkakör, új feladatok, ami miatt természetesen pár napja már távol tartom magamat a Minisztériumtól. Nem bánom, ahogyan a mustráló tekinteteket sem, hiszen én magam vállaltam ezt, én magam akartam segíteni Gerardon és beépülni ide, hogy az aljat nőszemélyt, ha már senki sem tesz ellene végre oda juttassam, ahová való. Tudom, hogy nem lesz egyszerű és azzal is tisztában vagyok, hogy bizonyára akár még nála nagyobb halak is a horgomra akadhatnak, ha igazán odafigyelek. Egyelőre nem is igen van más dolgom, mint figyelni. Nem is gondoltam, hogy azonnal a nagyhalak közelébe kerülhetek, ahhoz ki kell alakítanom egy bizalmi szintet a nővel, tudom jól. Addig viszont egyszerűen italokat szolgálok felé és olyan vagyok, mint valami dekoratív berendezési tárgy, akit kedvtelve nézegethetnek. Ha pedig valakinek megakad rajtam a szeme... még mindig mondhatom, hogy nekem itt más dolgom nincs, mint italokat felszolgálni, vagy ha úgy érzem az illetőnek érdemes a közelébe férkőzni... Hát azt majd az adott pillanatban átgondolom. Persze már akkor megfordult a fejemben nem is egyszer, amikor úgy döntöttem ide jövök és megpróbálom, hogy mi az a határ, ameddig elmennék, hogy mit tennék meg annak érdekében, hogy elérjem a célomat és berázassam ezt a fertőtől bűzlő helyet, de még mindig nem tisztáztam le magamban pontosan. Ez attól is függ, hogy ki és mit akar tőlem természetesen és hogy nem tudom-e valamilyen úton-módon enyhíteni az esetleges kéréseket. Tisztában vagyok azzal, hogy a férfiak igényei eléggé... változatosak és akad olyan, akit el lehet kápráztatni úgy is, hogy nem teszel meg bármit... mindent, amit nem akarsz igazán.
Egyelőre tehát italokat szolgálok fel egy fekete rövid kis ruhában, ami kellően sokat mutat, de még sem annyit, ami már semmi izgalmat nem tartogatna.









...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Ivor & Daphne - Kelepcében? 2018-06-14, 11:06

***




...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ivor & Daphne - Kelepcében?

Vissza az elejére Go down

Ivor & Daphne - Kelepcében?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Aranyvarjú-