Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Silverstone

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Lorelai McGregor
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 33

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-07-16, 10:45



Peter & Lorelai

Miért jársz a nyomomban?

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Ha nem hagyom, nem állsz le nem igaz? Így nagyobb esélyem van megértetni veled, hogy hagyj békén végre. - vonom meg a vállamat, csak hogy ne értse félre a dolgot és ne gondolja, hogy még mindig fontos számomra. Alyssa szerint nem így megy ez, nem lehet az érzéseket csak úgy kiirtani, mert az ember azt akarja, de engem sosem érdekelt mit mond, vagy gondol. Peter majdnem végzett velem, csak mert képtelen volt elviselni mindazt, ami történt, hogy érdekelt Dane, hogy vérfarkas lettem és mert annyira vak volt, hogy még gondolkodni is elfelejtett, csak a düh hajtotta. Miért kellene azt gondolnom, hogy megváltozott és hogy el tudja fogadni azt, ami vagyok? És nem is csak azt, ami, hanem aki, hiszen azt mondja szeretett, de az nem az a lány volt, akit szeretett, mint aki most vagyok. Miből gondolja, hogy az új énemet is szeretné, ha ismerne? Mert már megváltozni nem fogok és nem leszek újra olyan, mint voltam, ez holt biztos.
- Azért történt, mert elvakult voltál és dühös és féltékeny... azóta felnőttél talán? Azt a Sohiát is elmartad magadtól, akkor mi változott? - nem kötekszem, teljesen higgadtan beszélek, de fel kellene fognia. Nem érzem úgy, hogy megváltozott volna a hozzáállása, akkor miért gondolja, hogy úgy kellene gondolnom, hogy most minden más lenne, főleg úgy, hogy közben már a jellemem is más lett, mint az a kedves lány, aki régen voltam? - És az miért lenne jó nekem? - szökik fel kérdőn a szemöldököm? Hogy lássam mennyire kiborult a saját tette miatt? Persze én ezt elhiszem, de a bűnbánat még nem teszi semmissé és nem tünteti el azt, amit miatta kellett átélnem. Ő meg még egy koporsóba is alig tudott bemászni a kedvemért, miközben én élet halál között lebegtem hónapokig.
- Nem is ismersz már Peter... Nem az vagyok, aki voltam és miből gondold el tudnál fogadni így, vagy tényleg annyira fontos vagyok neked? - hát igen, ezt tartom, nem sok mindent tud rólam, azt sem mit tettem azért, hogy itt legyek, vagy hogyan élem az életemet. Vérfarkas vagyok, ő vadász és gondolom azt várná minimum, hogy minden hónapban farkasölő főzetet igyak, csak hogy neki könnyebb legyen, hogy visszafogjam magam, hogy ne éljek úgy, ahogy akarok, hogy neki jó legyen és persze hogy az legyek, aki voltam ,de ez nem így megy. Sosem leszek az, aki voltam és sosem fogok már olyan életet élni, mint amilyen régen, ha erre számít.

Megjegyzés -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-07-08, 16:10





[You must be registered and logged in to see this image.]
Lorelai & Peter


- Mindegy, ez nem számít. Örülök, hogy hagytad, hogy megtaláljalak – jegyzem meg, elvégre Lorelainak igaza van, valamilyen ismeretlen okból kifolyólag nem voltam elég óvatos. Talán a mai napig bennem van az, hogy róla van szó, emiatt pedig egyszerűen lehetetlen számomra az, hogy vérfarkasként tekintsek rá. Én még mindig képtelen vagyok elfogadni azt a tényt, hogy Dane átváltoztatta, én pedig végleg megpecsételtem a sorsát azzal a szörnyű balesettel. Ha azt vesszük, én voltam az, aki átalakította, nem Dane. A vérfarkasság olyasvalami, amivel meg lehet tanulni együtt élni, megmarad az ember alapszemélyisége is, de az, ha valakit olyan ember szúr hátba, akit eredetileg szeretett... Nos, talán nem csoda, hogy Lorelai visszajött bosszút állni rajtunk, az viszont komolyan gondolkodóba ejtett, hogy miért hagyta hát rá végül a dolgot? Nyilván van rá magyarázata, ahogy eddig mindenre, de csak érez valamit, nem igaz? Vagy esetleg csak én látok bele többet ebbe az egészbe?
- Egyszerűen csak szeretném megértetni veled, hogy az az egész annak idején nem szándékosan történt – jegyzem meg kissé keserűen. Persze ismerem Lorelai álláspontját, nyilván nem lesz könnyű meggyőznöm, de úgy érzem, hogy egy esély még nekem is jár. Ami elmúlt, az elmúlt, nem fogom tudni meg nem történtté tenni az akkori eseményeket, de tudnia kell az igazat. Talán tudja is, csak egyszerűen nem érdekli? Nem, ez lehetetlen, elvégre Dane annyi embert ölt meg annak idején, amit végül Lory is megtudott, majd mégis hagyta számára, hogy átváltoztassa. Miért lenne hát Dane más, mint én? - Tudod, van a közelben egy hely, ahol meg tudnám mutatni az ezzel kapcsolatos emlékeimet – vetem fel hirtelen ötletként. Ismerek itt egy vadászt, aki már visszavonult, de merengők készítésével foglalkozik, az emlékek előhívása pedig nem egy bonyolult folyamat, még én is képes vagyok rá. Talán, ha Lorelai látja, mi történt aznap, akkor megváltozik a véleménye. Gyökeres fordulatra természetesen nem számítok, de ha legalább hajlandó lenne egy csapatban lenni velem és Dane-el, akkor már megérte a fáradozást.
- Nem kell szeretned – csóválom meg a fejem. - Teljes mértékben megértelek, de túl fontos vagy számomra ahhoz, hogy csak úgy elengedjelek. És ezt komolyan gondolom, még akkor is, ha te ezt nem hiszed el. Ha nem így lenne, nem jöttem volna utánad.
Sok mindent kockáztatok ezzel az egy lépésemmel, elsősorban talán azt, hogy Lorelai fogja magát és végez velem. Csak úgy a be nem fejezett ügye miatt. Mindenesetre, még ennek ellenére is utána jöttem, hiszen nem szeretném elengedni minden szó nélkül. Egyszerűen képtelen lennék beletörődni abba, hogy ismét elvesztettem, még abban az esetben is, ha tudom, hogy nem halt még meg.



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lorelai McGregor
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 33

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-07-04, 15:48



Peter & Lorelai

Miért jársz a nyomomban?

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Persze, hogy tudtam. Nem vagyok olyan jó, mint amilyennek gondolod magad. - szurkálódom természetesen és ezen cseppet sem kell meglepődnie. Fogalma sincs, hogy mit éreztem, hogy min mentem keresztül azokban a hosszú hónapokban, amikor próbáltam összeszedni magamat, azaz igazából jó ideig még csak nem is próbáltam, hiszen az ember nem könnyen fogadja el a tényt, hogy az ölte meg majdnem, akit szeretett és akit végül annyi vita és féltékenykedés után választott, csak aki ezt nem fogta fel. És most pár szó miatt a nyakába kellene vetnem magamat? Miért gondolja, hogy én érzem még bármit is iránta, csak mert ő igen? Nem ment át azon, amin én. Az érzések megfakulnak, el is tudnak múlni főleg kellően nagy sokk hatására.
- Ha azért, hogy győzködj, annak tudod, hogy nem sok értelme van igaz? - szökik fel kissé a szemöldököm, de nem tessékelem ki azonnal. Mondja el, amit akar, maximum utána küldöm el, így legalább megadom neki az esélyt és talán felfogja, hogy nem akarom, hogy a nyomomban járjon folyamatosan. Nem érti még mindig, hogy egy beszélgetés nem sok mindent old meg csak úgy, ő pedig nem olyan fifikás, hogy képes legyen trükkökhöz folyamodni ahogyan ezt mindig is tudtam.
- Barátok? Együttműködni? Miért? - persze értem, amit mond. Kezdetként... mintha csak úgy vissza lehetne hozni azt, ami elmúlt, mintha semmissé lehetne tenni a múltat, mintha nem tette volna, amit tett. Pár pillanatig hallgatok, méregetem, hogy aztán karba fonjam magam előtt a két karomat és úgy meredjek rá pár pillanatig.
- Tényleg nem érted ugye? Én már nem érzek semmit irántad és fogalmad sincs min mentem keresztül... - még most sem értem, hogy mit is vár tőlem pontosan, mert mégis hogyan gondolja az együttműködést, vagy bármi többet, ha egyszer ez nem eltüntethető tüske, hogy majdnem megölt.

Megjegyzés -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-06-24, 12:38





[You must be registered and logged in to see this image.]
Lorelai & Peter


Egyáltalán nem vettem észre, hogy Lorelai előtt lebuktam, habár valahogy még mindig hajlamos vagyok elfeledkezni arról, hogy vérfarkas lett. Óvatosabbnak kell lennem, amikor őt követem, de még mindig él bennem annak a lánynak a képe, akivel annak idején olyan jóban voltunk. Az ártatlan szőkeség, aki szinte úgy töltötte a kamaszkorát, hogy mindvégig a köztem és Dane között lévő kapcsolat középpontjában állt. Mellettünk kellett felnőnie, később pedig két veszélyes alakkal élte meg a szerelmet, nem csoda hát, hogy ilyen sorsot szánt neki az élet. Én pedig annak idején megtanítottam számára egy-két alaptrükköt, melyek a vadászok alkalmaznak nyomkövetéskor, Lor pedig azóta nyilvánvalóan kissé jobban beleásta magát az ilyesmibe, hiszen vérfarkasként tartania kell attól, hogy valaki bármikor a nyomába szegődhet. Én pedig itt vagyok, az ajtó előtt állok, mely mögött nyilvánvalóan csakis ő lehet, nem más. Habozok egy pillanatiig, hogy vajon bekopogjak-e, kockáztassam-e azt, amiért idejöttem. Miként fogadna? Nem félek a vérfarkasoktól, sok ellen felvettem már a harcot, de Lorelai emberi oldalától már annál inkább. Jogosan haragszik rám, érthető hát, hogy nem felejt, de mégis... Hagyjam csak úgy elmenni? Nem, azt nem tehetem, hiszen még szeretem. Mindig is szerettem, ez pedig annak ellenére se múlt el, hogy mi mindent a fejemhez vágott, amióta visszajött.
- Tehát tudtad, hogy jövök – sóhajtok egy nagyot, majd leengedem a kezem, hiszen felesleges immár a kopogtatás. Meglepett, ez tény és való, de egy ideje már túl vagyok azon, hogy ugorjak egyet, ha valaki hirtelen megszólal a hátam mögött. Vadászként nem engedhetem meg magamnak, hogy egy hirtelen jött hang hallatán megijedjek és bepánikoljak. Mint apám is mondta annak idején: az ijedtség csak egy pillanatig tart, de a halál végleges. Ha nem vagyok képes túllépni azon, hogy megleptek, meghalok. Uralnom kell az érzelmeim egy részét, de mivel itt és most Lorral vagyok, nyilvánvaló hogy még mindig nem megy teljesen a dolog. Akár Dane esetében. Őt is képtelen voltam megölni a régi kötelékek miatt.
- Szerintem sejted, hogy miért jöttem – szólalok meg, majd végül engedelmesen helyet foglalok a kopott fotelben, mely felé a fejével int. Lorelai nem ostoba, tudja jól, hogy mindig is éreztem valamit iránta és talán abból a múltkori csókból arra is rájött, hogy mindez még mindig nem múlt el. Annak ellenére is őt akarom, hogy tudom micsoda és milyen következményei lehetnek ennek, ha kitudódik. Vadászként soha többé nem dolgozhatok, a családom pedig nagy eséllyel hátat fordítana nekem, a hugom kivételével. A szőkeség talán még ezt is sejti. - Én csak szeretném, ha ismét megpróbálnánk barátok lenni vagy legalább együttműködni valamennyire egymással. Kezdetként – formálom a szavakat óvatosan. Tisztában vagyok azzal, hogy Lorelai gyilkosnak tart, olyasvalakinek, aki csak játszik mások érzelmeivel, de korántsem ez a helyzet. Az a régi incidens... Nem akartam őt megölni, sohasem lettem volna képes ártani számára, bármit is gondol minderről. - Dane és én talán nem tudunk együttműködni, de az ő esete teljesen más. Ő gyilkos, képtelen vagyok megbízni benne. De te... te nem lennél képes arra, hogy másoknak árts. Nem gyilkolsz kedvtelésből, nem tekered ki senki nyakát sem, mert nem szimpatikus számodra az illető. Még mindig ember vagy, annak ellenére is, hogy vérfarkas lett belőled. Megőrizted azt a feled.
Elhallgatok, hiszen ötletem sincs arra, mit is mondhatnék még. Soha életemben nem voltam jó az ilyesmiben és ha Lorelai mostani énét nézem, akkor minden bizonnyal nevet egy jót rajtam, majd kihajít innen és soha többé nem fogom látni. Ő bennem már képtelen megbízni, noha ismert régebben, tudja jól, hogy senkit se csapnék be szándékosan. Semmit se változtam ezen a téren, egyszerűen csak az ő szemlélete vett gyökeres fordulatot a történtek hatására.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
[/color][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lorelai McGregor
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 33

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-06-21, 14:07



Peter & Lorelai

Miért jársz a nyomomban?

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]
Kikupálódtam, plusz vérfarkas is vagyok, persze, hogy tudom, ha valaki a nyomomban van és most valaki a nyomomban van. Persze, ha olyan valaki lenne, akitől tartanom kell nem kezelném ennyire könnyedén, de mivel hamar kiderítem, hogy csak Peter az... így nem aggódom. Hagyom, hogy a maga esetlen módján szaglásszon utánam és kövessen és talán én magam hagyom, hogy végül megtaláljon és utol érjen, hiszen ha nem akarnám, akkor ezúttal se találna itt. Megtanultam már hogyan kell elrejtenem a nyomaimat és azt is hogyan tűnjek el mások elől, ha el akarok. Egyelőre viszont érdekel mit akar, no meg ha mindig csak felszívódok az életben nem hagy békén és folyton újra kezdené úgyhogy akkor legyen így, megadom az esélyt, hogy utolérjen és magyarázattal szolgáljon a levakarhatatlanságára. Na persze a romantikus csöpögős válasz nem érdekel... hogy mennyire oda van értem, hiszen egyszer már majdnem megölt, miért is gondolkodna másképp most a vérfarkasokról?
- Szóval ennyire unalmas az a híres iskola, hogy sose vagy ott? - állok meg mögötte, amivel valószínűleg meglepem, hiszen az ajtón kopogtatott, de így legalább sejtheti, hogy én engedtem, hogy megtaláljon, nem tud csak úgy meglepni és felbukkanni a semmiből, ahogyan azt ő elgondolta. Ez nem így működik, már régóta nem így működik. Aztán ellépek mellette és lenyomom a kilincset, miután a kulcsomat elfordítottam az árba, hogy belökjem előtte az ajtót és ha befáradt akkor én is belépdeljek mögötte. Nincs sok cuccom, látszik hogy nem pakoltam különösebben ki és eleve nem is hoztam magammal sok mindent, tehát nem szándékozom sokáig itt maradni.
- Tíz perced van, hogy elmond miért nem hagysz végre békén. A következő alkalommal nem lesz ilyen könnyű dolgod, hogy megtalálj... Tehát? - intek a fejemmel a kopott fotelre, ami az ágy mellett áll, én magam pedig ledobom magamat az ágy szélére. Legutóbb nem állított meg, amikor megmondtam, hogy lelépek, akkor meg mi a fenének követ? Eddig tartott, amíg összeszedte a gondolatait? Vagy még mindig nem jött rá, hogy nem tartok igényt a társaságára?

Megjegyzés -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Silverstone 2018-06-12, 16:36





[You must be registered and logged in to see this image.]
Lorelai & Peter
Jó pár nap eltelt már azóta, hogy Lorelai tisztázta velünk, miszerint számunkra nincs csapatmunka, de a lány egyszerűen nem megy ki a fejemből. Elég egyértelműen tudtunkra adta pedig, hogy semmit se szeretne tőlünk, de mégis... Szeretem őt, ez talán soha nem is volt másként, talán csak amiatt nyomtam el magamban ezt az érzést, mert a bűntudat erősebb volt, de most, hogy kiderült: él és virul, ismét felszínre kerültek bennem a rég elfeledett érzelmek. Tudom jól, hogy semmi esélyem nála, hiszen legszívesebben ő is azt tenné velem, amit én tettem vele, még abban az esetben is, ha ez félreértések sorozatán alapult. Hiába próbáltam számára megmagyarázni mindent, nem sikerült, hiszen a rossz érzések miatt olyan érveket állított fel magában, melyek megdönthetetlenek. Mindazonáltal, nem érzem túl tisztességesnek, hogy még csak esélyt se adott arra, hogy megvédjem magam vagy megpróbáljunk ismét barátok lenni. Tudom, hogy egy kapcsolat jelenleg túl erős lenne számára, főleg velem, de barátként még működhetünk együtt, nem igaz?
Egy Londontól nem túl messze fekvő kis faluba hoppanálok, ahol állítólag nemrég látták a szőkeséget felbukkanni. Van egy-két ismerősöm, akik távolról figyelik a lányt, hiszen mégis vérfarkas lett belőle, de néha szem elől veszítik, így csak becslésekkel tudnak szolgálni afelől, vajon merre is lehet jelenleg. Három falut és két várost kutattam fel eddig utána, de sehol se volt nyoma, most pedig... Az arcom kissé nyúzott, pár napos borosta árulkodik arról, hogy mostanában nem volt időm magamra, épphogy csak a fürdést sikerült megoldanom, semmi mást. Még egy másik vérfarkasba is sikeresen belebotlottam, a vele való csatában pedig egy hosszú és mély vágást hagyott a karomon, majd kereket oldott. A sebet szerencsére el tudtam látni, annyira nem vészes, a felsőm ujjával pedig sikeresen elrejtem, hogy senki se lássa. Természetesen az említett testrészemet igyekszem kevésbé igénybe venni, mert igen fájdalmas minden egyes mozdulat vele.
Csak egy szállót találok a faluban, ahol a lány szobát bérelhetett, ez pedig nem más, mint a Green Eagle. Lepukkant kis hely, egy fős személyzettel, aki egyszerre lát el minden feladatot, ami nem is csoda, hiszen összesen csak négy kiadó szobájuk akad. Leginkább a Londonba tartó utazokból profitálnak, de soha sincs csúcsforgalmuk. Lor számára tökéletes hely, hiszen nem kell a városban tartózkodnia, ahol valaki könnyedén felismerheti, de nem is esik onnan túl messze, ha esetleg valami gondja adódna. London ugyanis a mágikus világ központja Angliában, ott könnyedén megtalál mindent, amire szüksége lenne. A leírás pedig csak egy nőre illik, aki itt szállt meg, de még így se biztos, hogy ő az. Mindenesetre, egy próbát megér.
Felmegyek az ósdi lépcsőn, majd elsietek a szúk kis folyosón. Az egyik szobából horkolás zaja szűrődik ki, a másikban pedig mintha valakik pont veszekednének. Befordulok a sarkon, majd célba veszem az utolsó szobát, amely távol esik a maradék háromtól. Ez tökéletesen jellemző Lorelai-ra... Mármint, az újra. A régi nem jött volna el egy ilyen lepukkant helyre, annyi szent. Szerette a nyüzsgést, az életet, nem sajnált volna a zsebébe nyúlni, hogy normális helyre akadhasson. Mondjuk, még mindig jobb, mintha visszament volna Amerikába, ahogy eleinte arra számoltam magamban. Megállok a kissé kopott ajtó előtt, nagy levegőt veszek, majd hármat koppintok a fán. Csak remélni merem, hogy a lány nem csapja rám az ajtót, amint megpillant...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
[/color][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Silverstone 2018-06-12, 16:35

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Silverstone

Vissza az elejére Go down

Silverstone

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-