Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Csodák és egyéb közhelyek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-07-31, 00:18

Nox gyors látogatása hamar véget ér, mert egy ígéretes nagyhal kéri ki az idejét némi üzletre és hőn szeretett Porcelán Szellemem kettesben hagy bennünket a pultban.

Kicsit megszédülök és le kell ülnöm egy rekeszhalomra, de pulton belül maradok. Addig megkérem, hogy Quinn pultozzon helyettem. Ha valami van, úgy is segítek, hiszen itt vagyok...

Elmélázva nézegetem a vörös csodát aki előttem serénykedik. Elismeréssel adóznak neki a vendégek és a személyzet további tagjai is... Ezen meg sem lepődök. Féltékenység helyett viszont csak büszke vagyok rá, meg hálás.
Így a rekeszen ülve relaxálhatok azokra az izmos, formás farpofáira, combjaira, hátára amit a pultos cucc remekül kiemel...
Egy-egy megszólítása szakít ki abból hogy el ne csöppenjek... Kellemetlen. Azt hiszem becsavarodtam!

A mai este... akárhogy is zárul, azt hiszem nagy remények dagadnak a mellkasomban.. Félek ezektől a nagy reményektől... Rettegek tőlük, mégis esélyt adok a létezésüknek.
Valószínűleg ez lesz a vesztem is.

Azt hiszem épp eleget méláztam és tovább gondolni bármit is gondatlanság és nagy hiba volna! Így veszek pár jó mély lassú levegőt és irány vissza a pultba!

JÁTÉK LEZÁRVA




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-06-19, 17:45



Szösszenet







Heveny báj, stabil kiállás, valahol kesernyés, mégis megnyerő sárm... Ha tudom hogy ilyen ifjúk sürögnek-forognak a Roxfort ódon falai között, talán még én is kijártam volna. No nem mintha rajtam múlott volna.
De koncentráljunk a jelenre. Előttem két daliás legény, közöttük tagadhatatlan vonzalom, s egyikük történetesen az unokaöcsém. Felelősségteljes nagynéniként, esetleg önjelölt gyámként talán aggódnom kellene, de kérlek, munkát adtam neki London legnevesebb bordélyházában, azt csinál amit akar. Én csupán gyönyörködöm a termésben.
Kecsesen a pulthoz libegek, fél fenékkel már a cikornyás bárszéket támasztom. Röpke percek telnek el csupán, s már kézhez is kapom Aranyerem - hiába, nem tudok betelni ezzel a kis nyelvbotlással. Sanda mosollyal pillantok Codyra, miként is bemutat újdonsült barátjának, akinek - szokásomhoz híven - kezet nyújtok. Kézcsókra természetesen, szigorúan tenyérrel lefelé.
- Nem csalódtam az ízlésedben. - sugallom lágyan, miszerint szívesen látnám Quinnt szerény hajlékomban, ha netalántán a Varjú már nem lenne elég kettejüknek. - Impozáns férfiemberekből sosem elég. Pláne a itt, a pultban. - vérvörös ajkaimhoz emelem ugyancsak vérvörös italomat, majd gyengéden játsadozni kezdek a pohárban lötyögő nedűvel. - Nem is rossz. Kezdők szerencséje? - s amíg válaszol, vígan fürdőzöm csábos tekintetében. Szó se róla hogy be kívánom cserkészni, csupán lételemem a kacérkodás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-06-17, 17:30


Quinn // Nox // Cody





Az este ahhoz képest fennakadások és további bonyodalmak nélkül telik. Tény hogy mindkettőnket megbámulnak, bár engem már kevésbé, megszokott arc vagyok. Szóval max aki akar valamit, de mind el lesz hajtva szépen udvariasan. Az egyéb tekinteteket meg már fel sem veszem. Nem azért vagyok itt, hogy ezekkel foglalkozzam.
Azért megdolgoztatnak mindkettőnket ma este is. Még ha csak hullámokban.
Aztán egyszer csak Nox lép a pulthoz és rögtön rendel is. Mindig örömmel fogadom a jelenését, most valahogy mégis annyira elmerültem valamiben... vagy valakiben, hogy a felbukkanása meglepetésként ér.
Nem szólok közbe a jelenetükbe, hiszen Quinntől kérte a koktélt... Oké azt a mosolyt megjegyzem magamnak! De jelét nem adom annak, hogy egy ilyet én is szívesen fogadnék. Majd eljön az ideje. Vagy nem. Amennyiben ez a gyönyörű mosoly csupán a közönségnek szólhat... nos az esetben, sosem szeretném, hogy részesüljek belőle.
Mikor Nox átveszi a koktélt, akkor szólalok meg hol az egyikre, hol a másikra mosolyogva... bevallom elönt egy kicsit a lámpa láz.
- Nox, ő itt Quinn, Quinn ő itt Nox. - a teljes bemutatkozást rájuk bízom. egy apró mondatot toldok csak még az egészhez somolyogva, némileg vörös képpel. Elvégre mégis csak az egyetlen élő rokonomnak mutatom be a srácot épp...
- Ma estére beinvitáltam a pultba Quinnt. Gondoltam miért ne? Remélem nem gond. - beharapom a számat a mosoly mégis a képemen marad. Mint egy kibaszott vadalma. Jeeeeejjj!~




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-06-16, 20:10

Cody && Quinn

Sose volt baj a memóriámmal, sőt, eléggé jó volt, hogy megtudjak mindent jegyezni amit csak kell. Most sem volt ezzel gondom, könnyedén megjegyeztem mindent, amit nekem Cody mondott és csak csináltam azt, amit kellett, nem is volt olyan nehéz ez az egész dolog. Na jó, azért olyan profi, mint ő nem voltam, de azért megálltam a helyemet mellette. Nem tudom, hogy lát a tulaj és nem is tudom, hogy mit fog gondolni az egészről, talán kivág innen, mint macskát szarni. Majd talán megpróbálom levenni a lábáról őt, tudok úgy mosolyogni, hogy benedvesítsem a nők bugyiját. Na nem mintha annyira érdekeltek volna a nők és meg kell jegyeznem, hogy ebben a nadrágban tök jó segge van Codynak, olyan tolni való... Tolnám, mint a lopott biciklit. Na jó... Itt az ideje valami olyasmire gondolnom, ami lelohaszt engem és a kedvemet is... Beugrik Tommy képe.
Telik az idő, nincs időnk egymással beszélni, ami nem is olyan nagy, most tök jól belejöttem ebben az egész piagyártó dologba. Remélem büszke rám és imponál neki, hogy nem sokkal vagyok lemaradva. Sokan mosolyognak rám és egyesek fel is akarnak falni a szemükkel, egyre kevésbé tetszik nekem, hogy Cody itt dolgozik, őt is így nézik. Legszívesebben mindegyiknek lekevernék egye,t hogy bocs, ő az enyém és csak én baszhatom meg, de ilyet nem tehetek meg. Ők a vásárlok, az ő érdeküket kell szolgálni és szinte mosolyogva kell kinyalni a seggüket. Végül pedig elmeséli a sztorit, amin jót röhögök és már éppen megszólalnék, amikor egy elég kirívó ruhában megérkezik egy csinos nő a pulthoz.
Előveszem a legcsábosabb mosolyomat, azt a mosolyomat, amit még Codynak sem villantottam meg és figyelem a nőt. - Kérése számomra parancs hölgyem. - kacsintok rá a nőre, majd el is kezdem csinálni a piát. Ha bejönnének a nők, talán leakarnék vele feküdni, de talán kicsit rossz a szerszámom, mert nőkre egyáltalán nem reagál. Na nem minta ezt most fedeztem volna fel, elég régóta tudom. Figyelmesen megcsinálom a piát, majd kiöntöm pohárba és eléggé giccsesre csinálom, próbálom a nő ízlésének megfelelően csinálni. Komoly, kirívó és mégis visszafogott. - És itt is az ital, amit kért. - az előbbi mosoly még mindig nem tűnt el az arcomról és lerakom elé a poharat. Reménykedek benne, hogy nem rontottam el és nem fogja rám köpni az egészet. 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




made by Bonbon
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-06-03, 19:41



Szösszenet







Nincs is szebb látvány, mint a cikornyás ajtófélfának támaszkodva hőn szeretett transzvensztitám légies libegésén álmélkodni egy-egy fárasztó kuncsaft után. Meglepően sok időd tölt mostanság errefelé, következményképp bennem is - s hiába a függetlenség mámora, azóta mintha egy szemernyivel kiegyensúlyozottabb volnék, feltéve hogy ez lehetséges. De annyi szent, hogy többször kúszik mosoly vérvörös arcaimra, különösképp mikor szemérmetlen vigyorral közeledik felém, olyannal, mely sugallja az eljövendő piszkos pletykát, melyet már alig várt hogy kiteregessen nekem. Drága Courtney, mi  is lenne velem nélküled...
S most, hogy értesültem egy váratlan vendégről, ki felől drága unokaöcsém kezeskedik, akár tehetnénk is egy gyors látogatást a pultnál. Nagy ez a hely, felkeresni egy-egy ismerőst olyan, mintha a szomszédba ugranál át: itt lézengeni egy külön élet, egy külön valóság, mely élesen elszakad s elragad mindattól, amit megszoktál. Ez persze rám aligha érvényes.
Finoman ellököm magam a faltól, szemem sarkából ezredjére is megcsodálom az ódon, giccses, vöröslő tapétát, mely hiába dohos, és szívta már magába száz évek bagófüstjét, máig sugárzik belőle az alvilági elegancia.
Tűhegyeken táncolva lépkedek végig tompa koppanások közepette a gazdagon díszített padlószőnyegen, kifinomult magassarkúm talpa ajkaim pírját tükrözik, éjfekete ruhám pedig mint mindig: mutat, egyben eltakar. Egy jókora függöny alól kilépvén a centrumba felpillantok a hatalmas, páholyokkal díszített, több emeletes mennyezetre, végigpillantok a zsúfolt asztalokon, majd tekintetem a pult felé vándorol. Kizárok minden neszt, minden ingert, figyelmem egyetlen csatornán fut, mely az ott ácsorgó férfiúkba torkollik, s akarva akaratlanul is közvetíti felém elbüvölő gondolataikat. Érzem köztük a szikrát, a csibészes szenvedélyt, a vágyat, mely szüntelen átpozicionálja ki a zsákmány, s ki a préda. Ezt már szeretem.
Kecsesen kihúzom magam, s már-már vonulok a pult felé, le se véve enyhén felszegett tekintetem az újdonsült orcáról. Egészen bájos.
Odaérek, negédes mosolyt öltök, fél fenékkel helyet foglalok az egyik bárszéken, finoman a pultra támaszkodok, s pár másodpercnyi néma méregetés elteltével szólalok csak meg - a tőlem megszokott lágy, simogató hangon.
- Egy adaggal a legendás Aranyeredből. De ezúttal az új fiú készítse.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-29, 20:49


Quinn & Cody





Ehemmm... hát igen kissé elszaladt velem a ló ehhez kétség sem fér.. De hát istenem! nem tehetek róla! Általában jól tartom magamat, de Quinn valahogy más. Vele nem érzem úgy, hogy váratnom kellene, vagy vissza fogni magamat, vagy bármi egyebet. De jól tudom, jelenleg a flancos munkahelyemen vagyunk! És marhára vissza kellene menni, nem plusz köröket tenni és enyelegni, bármennyire is jól essen!
- Egy kicseszett incubus vagyok... csak még én sem tudok róla.- vigyorodok el és kontrázok rá a mondatára.
Leszállok róla magam is. Kétség kívül kellemesen álldogálok, és ezt sajna a kötény sem takarja ki, szóval gondolatban keresek valamit, ami elveszi minden libidómat... szóval a családomra koncentrálok. Megköszörülöm a torkomat.
- Kis türelmet... Bocsánat, de nem fogok álló fasszal kisétálni.. KHMM! - némi pír a fejemre ül, de igyekszem nem arra nyáladzani, hogy Quinn-nek mennyire jól áll ez a szerelés... Megrázom a fejemet. Mantrázom magamban aaaa... mondjuk az év elejét... és szépen messze is menekül a libidóm minden formája.
- Oké azt hiszem mehetünk!-
A pultba lépve, Courtney csak ránk pillant némi sunyi vigyorral - Na mi van srácok, felszoptátok egymást? - közben átveszem az éppen beérkező rendelést. - Igen gyorsak lettünk volna nem gondolod? - azzal kihessegetem a pultból. - Minden esetre köszi, hogy tartottad a frontot!~ Courtney arcon csókol
- Igazán nincs mit szívecském! - letörli a rúzsfoltját az arcomról és tovább áll. Quinnt úgy méri végig, hogy azzal engemet hoz zavarva. - Ó csak nem új pultosunk lesz? - közben immár a pult elé sétál, a bárszékre csüccsenve pedig prédára les.
- Csak ma estére. - felelem egyszerűen és innentől Quinnre szentelem minden figyelmem. Elregélem neki, melyik pohárba milyen italt szoktunk "tálalni" az egyszerűbb, pl mindenféle limonádék elkészítését megmutatom neki, utána simán rá bízom már. Nem hiszem, hogy el fogja rontani bármelyiket is. Alapvetően a szeszeknél meg a boroknál, pezsgőknél csak a névvel lehet gond, de végig segítek neki. Biztos vagyok benne, hogy nem fog csődöt mondani, még ha elsőre nem is sikerül neki minden. A mixerrel való zsonglőrködést egyenlőre nem tolom rá. De épp úgy szórakoztatom őt is az ökörködésemmel meg az italtól pohárig és vissza való táncikálásommal, ahogy egyébként szokásom elütni az időt. Közben sztorizgatok neki. Akad néha üres járat is, amikor kb csak támasztjuk, a pultot, gyümölcsöt szelünk a koktélokba, vagy a hűtőket töltjük.
- Egyszer volt egy eset. Épp egy új italt mutattam be és olyan csodálatosan félre mondtam, hogy öröm volt nézni! - és vissza is idézem kiparodizálva önmagamat, nagy komolyan szónokolva az ital zamatáról és csodáiról aztán persze a receptúra bemutatására is kitérek, ami a lényeges rész:
- 1cl Smirnoff Gold
1,5 gránát alma szirup
0,5 passion fruit bitter
"Aranyér" névre hallgat.
Figyelem! Csak shekelve, vagy felrazva! Nem keverve!..
Képzelheted milyen arcot vágtak amikor ezt így halál komolyan végigregéltem, mint aki jól végezte a dolgát! -
vigyorgok mint a vadalma.
- Egyébként AranyVér névre hallgatott volna az a szerencsétlen koktél.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-29, 17:43

Cody && Quinn

Csak felvonom a szemöldökömet és bámulok rá pár pillanatig furán és próbálok nem belegondolni semmibe. Ha netalán tényleg mélyebb lesz a kapcsolat és be kell mutatnia a szüleinek, akkor az anyja levágja a faszomat machetével? Na mindegy, ebbe nem is gondolok bele, mert ha az ott lent nem lenne, akkor én sem lennék, nem tudok a farkam nélkül élni. Úristen, mikre gondolok, de egy ilyen édes... mondjuk egy kissé dilis, de akkor is édes gyereknek hogy lehetnek ilyen szülei? - Mi lenne, ha ezt a gondolat mentet kicsit később bontanánk ki? - aztán megejti, hogy egy olyan helyet keressek, ahol csak az én fognyomom lesz, ösztönösen lépek közelebb és siklik kezem a fenekére. Majd bele is markolok. - Akkor itt foglak harapdálni. - amikor pedig a sötét és érdekes humora kerül szóba, csak kuncogok egy nagyot és legyintek egyet. Nem is érdekel, nekem nagyon tetszik és bejön a humora.
Mondatára csak megforgatom a szemeimet. Erre inkább nem reagálok semmit sem, jobb lesz neki és nekem is, ha most erre tényleg nem mondok semmit.
Nem tudom, hogy mit kéne dolgoznom, mármint tudom, hogy mit kell tenni, csak még sosem csináltam. Kicsit félek, hogy mennyire leszek béna, talán túlságosan is béna leszek és nem fogok tudni semmit sem megcsinálni. Akkor tudom, hogy baj lesz, hogy bajba fog kerülni miattam és azt nagyon nem szeretném. De mindent megfogok tenni, hogy jó legyen minden, hogy miattam ne basszák meg, mert őt csak én baszhatom meg minden értelemben.
Végül pedig bekerülünk az öltözőbe és ad nekem ruhákat én ledobom a pólómat és felveszem az inget, azonban ő kellőképpen beindul. Érzem és látom is, hogy mennyire megmerevedett a huncutkája, ami megmosolyogtat. Amikor a homlokát az enyémnek nyomja és én csak lehunyom a szememet, kezeimet a derekára rakom és sóhajtok egyet. - Miket teszel velem, te démon... - sóhajtok egyet, majd elemelem a fejem és nyomok egy gyengéd rövid csókot az ajkaira, majd lerakom a padra, én felállok és elkezdem begombolni az ingemet, majd összeszedem magam külsőre és rápillantok. - Mehetünk szívem? 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




made by Bonbon
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-20, 23:44


Quinn & Cody





Jóízűen felröhögök. - Melyik vállamat szeretnéd? Amelyikbe anyám a levélkést vágta anno, vagy amelyiken meglőttek? - az a borzalmas, hogy tényleg komikusnak gondolom a dolgot. - Akkor már válassz valami olyan helyet, ahol csak a fognyomod lesz! Azt még szívesen is hordanám. - nem mintha fétisem lenne az ilyesmi...  még egy röpke kedélyes nevetés aztán elhal a dolog és Quinnre nézve inkább befogom. - Bocs... Elemem a sötét és groteszk humor... - megadóan vállat vonok. Nem tehetek róla tényleg az, és hát a saját dolgaimat legalább tényleg szívből kezelem humorral. Nem is értem, hogy vagyok képes így az empátiára...
- Amúgy... - kezdek bele egy játékos kajla vigyorral - A harapás nem is rossz ötlet a maflás helyett! Abból még bármi kijöhet két tányér hajítás között... - most épp igen, cukkolom a vérmérséklete miatt, de az arcomon látszik, hogy nem bántásnak szánom. Másfelől, valami hatodik érzék folytán, talán sikerül ráerősítenem a gondolataira.
Igazából... csak úgy vagyok vele, a pultozás betanulható szakma. Nem áll szándékomban munkásembert nevelni belőle, amit még korábban megjegyzett, hogy sosem dolgozott még... Nos most belekóstolhat egy aprócska szeletébe. Ha ez lesz az első és utolsó alkalom, hogy kétkezi munkát csináljon, hát akkor ez volt. Ha megteheti, miért ne? Bár elgondolkodtató, nem-e lesz így egy idő után szörnyen üres az élete? Felötlik bennem, hogy fogalmam sincs, van-e hobbija... Azt tudom, hogy kviddicsezni szeret, de úgy azon túl... a sulin túl..? Nézek rá és bizsergető kíváncsiság fog el Quinn lényével kapcsolatban.
Naná hogy viszonozom a csókot!
Átadom neki a váltásruhát és az agyamat megüli valami. Amikor magához húz a fenekemnél fogva, egyik tenyerem a csípőjére, másik a hasára simítom. Arra, hogy az ölébe húz, érzem hogy a szívem meglódul és az utolsó szótagját belé fojtom a folytatásával a csóknak. Szeretném vissza fogni magamat de... valahogy nem megy. Helyezkedek az ölében, lehetőleg minél közelebb a farkához. Érezni akarom, ha így több réteg ruhán keresztül, de akkor is... Ujjaim a hajába túrnak és eljön a pillanat, hogy bele markoljak, nem tépem meg, csak úgy jólesően... eleresztem a csókból és a nyakát és a fülét veszem célba. Érezheti rajtam, hogy most bármiben benne lennék.
Mégis ünneprontó leszek és pihegve, halkan szuszogva megerőltetem és  visszafogom magamat, legalább részben. Eleresztem mindenhogyan bár az ölében maradok és csak ölelve, homlokomat a homlokának döntöm. Igyekszem lehiggadni, nagyokat nyelek. De nem tudok megszólalni. Pedig kéne... Vissza kellene mennünk...




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-20, 22:20

Cody && Quinn

Csak felsóhajtok egyet a szavaira és próbálok nem bele gondolni, hogy most tudat alatt minek hihet engem. Nem akartam akkor sem gyomorszájon vágni, ahogyan most sem szerettem volna bántani ezt a rohadék Bobbyt, pedig megérdemelte, nagyon is megérdemelte. - Nem fogsz, ezentúl ha rossz leszel beleharapok a válladba. - jegyzem meg kuncogva és remélem, hogy értékelni fogja. Mindennek ellenére én komolyan gondoltam, hogy szerintem ezentúl bele fogok harapni a maflások helyett. Érdekel, hogy milyen lehet a bőrének íze, na persze nem akarom őt megenni, egyáltalán nem, csak na... Ez ilyen kíváncsiság, mindenki szokott valamire kíváncsi lenni. Ebből nem fogok már jól kijönni, túl sokáig magyaráztam, na mindegy.
Szerettem volna elhinni, hogy ügyes leszek és hasznos mellette a pultban, de nem hiszem. NA ez nem azt jelenti, hogy nem fogok megpróbálni minden tőlem telhetőt. Vajon mit lát bennem? Látja bennem azt a hétköznapi átlagos munkás embert, akit én még sosem véltem felfedezni magamban?
Végül pedig elindulunk az öltöző felé, közben nem mondok semmit, semmi olyat, ami rossz lenne, inkább örülök neki, hogy ilyen jól sikerült a csók és az is nagyon tetszett, hogy viszonozta. Ha nem tette volna, akkor már talán sírva futottam volna el innen. Leveszem a pólómat, így teljes betekintést nyer a meztelen és kidolgozott felsőtestemre. Felveszem az inget és még mielőtt begombolnám az ingemet, odalépek közel hozzá, kezem a fenekére rakom és rámarkolok, majd megcsókolom őt. - Imádom a testedet, imádom a személyedet. - suttogom az ajkaiba, majd végül leülök az egyik padra és ölembe húzom őt. 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




made by Bonbon
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 22:49


Quinn & Cody





Hallgatom és látom rajta, hogy bele feszül.
- Épp annyira megérdemelte, mint én legelőször. Csak bele gondoltam, nem biztos, hogy meg tudom ígérni; nem lesz olyan helyzet, amiben ne érdemeljek ki egy újabb maflást. És ezzel a gondolattal kissé ijesztő volt szembesülni. - aztán villámgyorsan két kezemet megadóan feltartva hozzá teszem. - Nem mintha ilyesmire pályáznék! - Azt már hozzá sem teszem, hogy a fojtással kapcsolatban kiváltképp szar emlékem van...
Aztán ahogy hallgatom feloldok és ahogy érzékelem ő is. Sőt valahol meg is lep, hogy ezt így elém rakja. Egy meghatott pillanatig nézek rá, a cigim is árván parázslik, de nem követi újabb slukk. Maximum egy éve dohányzom és viszonylag ritkán. És tudom hogy le kéne tennem...
Mikor hozzám ér, és csókért hajol a szívem nagyot dobban, de kívülről ugyanolyan vagyok mint addig. Viszonozom, de még mennyire! Lassabb, de határozottan jelen lévő kívánóssággal. Még a ruhájába is bele markolok a mellkasánál és úgy húzom egészen közel magamhoz. Füst, rozmaring és az a jellegzetes rózsavíz ízem van. A bőröm ugyan nem itta be a hely tömjénező elegyét, a hajam és a ruhám azonban igen... Ez van. Dolgozok. Szerencsére meló után van lehetőség fürdeni.
A csók hosszan kitart és most úgy... érzem magamon, hogy másban is benne lennék. Elszakadok és pár másodpercig nézem az arcát. Aztán felderül a képem. - Ugyan! Ügyes leszel meglásd! - azzal elnyomom és elpöckölöm a cigimet és előrébb csúszok ültömben, ha nem akarja, hogy a lábára lépjek, hátrébb lép. Amint ez megtörtént, vissza gombolom az ingemet és a kötényemet is vissza kötöm. -Gyere!~ intek neki és ezzel vissza lépve a folyosóra ezúttal az öltöző felé veszem az irányt.

Az öltöző egy tágas ám annál zsúfoltabb, sminkasztalokkal és mobilfogas sorokkal - azokon telis tele fellépő és egyéb göncökkel, a lehető legkülönfélébbekkel telepakolt tér. A boltíves tükrök fa kereteibe körben gömb alakú lámpák sorakoznak, az asztallapokon ezer meg egy ékszertartó, rajtuk méregdrága szettekkel, kiegészítőkkel. Hatalmas üveges szekrény mögött töménytelen mennyiségű sminkkészletek a legjobb darabok amerre a szem ellát. Külön részleg cipőknek, és mindenfélének, még jelmezek is vannak tonna számra. És miután mindezen átverekedtük magunkat, egy teleaggatott fa szekrény következik. Egy tangától meg valami ismeretlen dologtól megszabadítom a kilincset és feltárom, majd elő szedek belőle, és Quinnek nyújtok egy nagyjából a méretéhez passzoló mélybordó inget meg egy kötényt. - Tessék ezek tiszták, ha nem jó, nézünk másik méretet. - voltaképp... azt kell mondjam nagyon is izgatott vagyok! És ez látszik is rajtam. És valamiért azt a csábító gondolatot sem tudom kizárni, hogy itt és most... csak ő van és én...




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 21:46

Cody && Quinn

Nem gazán tervezek közbeszólni, meghallgatom őt is csendben és türelmesen. Megérteném, ha tényleg megutálna vagy nem akarna velem beszélni, de... Még is megkönnyebbülök, amikor azt mondja nekem, hogy nem történt semmi sem köztünk, mármint semmi, ami miatt nem érdekelném. Nem is tudom, hogy mikor lett az a legnagyobb félelmem, hogy nem fogok neki tetszeni, hogy utálni fog vagy éppen nem talál elég jónak maga mellé. De szerencsére nem ez történt, azonban, mikor azt mondja, hogy megijesztettem, felszisszenek, mintha fizikai fájdalmat éreznék... - Nem akartalak, sajnálom... Talán túlreagáltam, de... - nem tudom befejezni a mondatot. Látta, hogy mennyire feszült voltam és mennyire felcseszett, de a farkamat akarta tapogatni mások előtt, ez egyáltalán nem volt normális dolog tőle, mintha egy zakkant tinipicsa lenne, de én nem fogom elnézni ezt a viselkedést, főleg, hogy pont Cody előtt akart lejáratni engem.
Csak sóhajtok arra, amit mond... Komolyan ilyennek néz engem? - Téged sosem tudnálak megbántani... Eddig sose jött még egy olyan személy, az életembe, mint te. Eddig sosem érdekelt senki különösebben. Nem tagadom, kívánlak, szeretkezni akarok veled, de... nem csak ennyit szeretnék tőled. - magyarázom neki és nem véletlen azt mondtam, hogy szeretkezni. Vele nem csak baszás lenne, tudom, hogy több lenne számomra. Van benne valami, ami már az első pillanatban megfogott és azóta nem akar elengedni. Különösen jó érzés vele lenni és nem is fogok itt állni, mint fasz a lakodalomban, inkább közelebb lépek hozzá és a kezemet az arcára rakom. - Túl fontos lettél nekem, hogy valaha is bántani tudjalak.  - suttogom neki gyengéden.
Csak megrázom a fejemet és ezzel adom tudtára, hogy nincs már más az életemben, csak ő. Kezem arcáról a combjára csúszik és belemarkolok a húsába, nem úgy, hogy fájjon, hanem birtoklóan. Egyszerűen csak csókért hajolok és ha ad, ha nem én lekapom őt és nyelvem már át is csusszan az ő szájába és próbálja táncra hívni az övét, nem zavar, hogy dohányzik, cseppet sem. Még így is édes számomra a csókja, a világ legédesebb csókja. - Rendben, de ha béna leszek és nem hagylak dolgozni, ne engem okolj.  - mondom neki egy kuncogás keretében és szemeibe nézek. 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




made by Bonbon
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 19:41


Quinn & Cody





Mire kiér én már az egyik lecsukott konténer tetején ücsörgök a kötényem ledobva magam mellé és muszáj volt pár gombot kioldanom, mert úgy éreztem megfulladok. Még ha nem is a legfrissebb, legalább hűvös a levegő. A benti fülledt párás, színes szagos elegy után ez egészen üdítően hat. Kezemben egy rozmaringos black és apránként emelem a számhoz és szívok bele. Magam elé nézek, egészen addig, ameddig Quinn fel nem bukkan. Nézek rá, cseppet sem kerülöm a tekintetét. Ha tehetem egy pillanatra sem egyenlőre. Hagyom, hogy végig mondja amit akar, aztán kezemet feltartva intek neki, hogy nyugodjon meg.
- Nem vádoltalak. Nem tartalak gonosznak és nem...- pillanatra megakadok, aztán végül kimondom - És végül is egy szavam nem lehet, hiszen nekem sem ígértél semmit. - tartom a szemkontaktust, apránként felszakad az enyhe szomorgás grimasz és valami megértésféle költözik a helyébe. - Csak... - elszakítom a tekintetemet és kicsit a távolba nézek, valahová a karja mellé. Lepöccintem a hamut és újabb slukkra emelem azt a szart. - Csak azért kissé ijesztő volt ezt látni... megijesztettél. - ismerem el és beszéd közben hagyom hogy egy része kiáramoljon a füstnek, a többit félre fordulva, nem Quinn képébe engedem. - Felmerült, hogy ha találsz majd valaki mást, vajon velem is így viselkednél?... És most tekintsünk el attól, hogy amúgy nem csinálnék ilyet, ha pattintanál.. - prüszkölök egyet, ami egy kínos nevetésféle akart lenni ami elütheti az élét a mondandómnak. Aztán megcsóválom a fejemet. És szabad kezemmel megtámaszkodok magam mögött. Testtartásomból következik, meg abból, hogy ülök, hogy telibe felnézek rá.
- Felejtsd el! Egy kérdésem van. Vannak még mások...? - aztán egy félszeg mosollyal hozzá teszem, és a fejemről Quinn leolvashatja, hogy nincs para, főleg mikor hozzá teszem a kiegészítést a mondatomhoz. - Csak hogy tudjam, kell-e még valakit lepattintani rólad! - a kiegészítés egészen szenvtelenre sikeredik. És voltaképp annak szól, szívesen küzdök a magam módján a kegyeiért ha kell. Azért, hogy esélye lehessen kettőnknek. Az elhatározás látszik a tekintetemben. Szentelenül emelem a cigit is az ajkaimhoz, láthatóan túllendültem a dolgon. Nézek még rá egy kicsit, megvárom természetesen, hogy mit mond.
- Elszívom ezt a vackot és kerítünk neked inget meg kötényt, mit szólsz? - kérdem végül szelíden. Nem mondtam le arról, hogy a ma estét akármilyen formában is együtt tölthessük.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 19:08

Cody && Quinn

Most én vagyok a szemét dög, aki játszott mások érzéseivel és még meg is alázta mások előtt. Rá se kell néznem, tudom hogy ezt gondolja rólam, de nem tud semmit sem, nem tudja, hogy mi volt... vagyis inkább mi nem volt köztem és közte, mert nekem semmi közöm nem volt ehhez a féreghez. Most is csak nézem, ahogyan elviszik a biztonságiak és hogy próbál rám támadni valamivel, cseppet sem érdekel, ha ezt akarja tenni, tegye, hagyják neki. Nem ígértem neki semmit, nem mondtam neki, hogy valaha is egy pár leszünk és sosem kértem, hogy legyen velem, hogy akaszkodjon rám, mindig megmondtam, hogy csak szex és semmi más. Hibáztam, nem kellett volna vele szexelnem párszor, egyszer kellett volna és utána elküldeni a rákba, de a dolgok máshogy alakultak, kényelmes volt, hogy ott volt kéznél és mindig vágyott rám, csak... én nekem nem kellett. Nem tudtam úgy kívánni őt, ahogyan Codyt kívánom minden egyes nap.
Okosabb lenne hagyni őt és elmenni innen, úgyse tudnék vele beszélni, de mikor a barátnője azt mondja, hogy menjek utána és még útba is igazít, rámosolyogok. - Király vagy, köszi. - rákacsintok és már megyek is Cody után, de fingom sincs, hogy mit kéne neki mondanom... Talán nincs is jogom utána menni, nincs jogom kimondani a nevét és még csak rá gondolnom sem, de nem tettem semmi rosszat. Egyrészt nem voltunk egy pár, ahogyan most sem, neki is van múltja és nekem is, nem akartam, hogy találkozzanak és így alakuljanak a dolgok. Tényleg világosan elmondtam neki, hogy találtam valakit, akivel komolyan megakarom próbálni a dolgot, igen, Codyra gondoltam akkor és most is csak vele akarom a dolgot.
Végül pedig csak megállok előtte és pár pillanatig csak nézem őt, gondolom kerülni fogja a tekintetem és kellő távolságból figyelek rá. - Gondolom most én vagyok a főgonosz, aki szerinted mindenkivel így bánik... Pedig nincs igazad. - sóhajtok egy hatalmasat és teszek egy apró lépést felé, annyira szeretném átölelni őt és magamhoz húzni, de tudom, hogy most jobb így. Szép lassan és apró lépésekkel, mert a végén még elküldene a halálba. - NEm volt semmi köztünk, csak párszor szexeltünk, megmondtam neki, hogy nem kell nekem. Nem fogta fel, elküldtem vagy hatvanszor már, hogy engem csak TE érdekelsz, de nem akarta felfogni...  - mondom neki őszintén és próbálok a szemébe nézni... 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 18:30


Quinn & Cody





Pillanatok alatt fagy meg a levegő. Én meg csak nézem a jelenetet, ahogy a szöszke földre kerül. Aztán azt ahogy Quinn elkapja a torkát... ledermedek. Őszintén szólva pillanatra nagyon is megijeszt amit látok. Erre már moccannak a biztonságiak, de mire oda érnek, Quinn el is engedi.
- Srácok kikísérnétek az urat!? - mondom és közben fejemmel a szőke tag felé bökök. Azok felnyalábolják Quinn elől és kifelé vezetik. Bobby kétségbeesetten, köhögve rekedten tiltakozik és amint szóhoz jut Elküldi Quinnt a francba és egy sértett szerelmes hevével zúdít ki magából mindent, és addig fészkelődik ameddig pálcát nem tud rántani és Quinnre fogja... vagyis fogná, mert betalálja egy egyszerű lefegyverzés irányomból, holott kellően siralmas és sajnálni való felhangja miatt amin valódinak tűnő sérelmeket sorolt el, valahol valami megmoccan bennem az egésszel kapcsolatban... Valamiért egy pillanatra felmerül bennem, hogy vajon, ha egyszer úgy alakulna, Quinn velem is így bánna?... A biztonságiak kidobják a srácot én meg leeresztem a pálcámat és egy nem látható zsebbe süllyesztem.
Quinnre nézek egy bizonytalan tekintettel. - Azt hiszem ideje megtartanom a cigiszünetemet... - Ezzel Courtney-t a pulthoz intem és megkérem, hogy helyettesítsen egy kicsit.
- Na mi az, csak nem cifra mint újévnél? - jegyzi meg poénnak szánva, de most valamiért nem tudom értékelni, bár tény, Szilveszterkor is ezzel a remek szöveggel léptem le.
- Nem... Most csak szeretnék elszívni egy cigit... - mondom szárazon, de azért barátságos arcot igyekszek vágni.
- Jó! Csak ne megint két hónap után találj vissza! - igen, itt határozottan arra utal, mikor a kóma miatt felszívódtam a helyről. Nem nézek továbbá Quinnre csak elindulok egy hátsó folyosó felé. - Nem lesz baj Nemsokára jövök! - közlöm és el is tűnök.
Courtney végig néz Quinnre-en, csípőre tett fél kézzel. - Még most menj utána! - közli egy biccentéssel az irányomba, ha esetleg Quinnek más terve lett volna. - Folyosó végén balra, az öltöző mellet. - teszi hozzá még egy olyan mosollyal mint aki többet tud mint kellene, de inkább mellettünk van, mint ellenünk.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-19, 17:54

Cody && Quinn

NEm szerettem volna őt munka közben zavarni, talán éppen ezért mondtam is neki, hogy szívesen elmegyek és visszajövök, ha ő végzett. De ahogyan látom nem igazán szeretné, hogy elmenjek, marasztal és ez elmondhatatlanul jól is esik nekem. Persze igen, hozzászoktam már ahhoz, hogy marasztalnak engem, csak ez most teljesen más szituáció, most egy olyan ember biztat a maradásra, akivel szívesen is vagyok. - Hát nem is tudom, még nem nagyon voltam pultos meg... nem nagyon végeztem munkát. - mondom neki, miközben megvakarom a tarkómat. Tényleg nem kellett dolgoznom, eddig minden a seggem alá lett rakva és szerintem ez így is marad, hiszen a nagybátyám sosem fog kidobni, Rosa sem. Sose éreztette velem, hogy a terhére vagyok és tudtam alkalmazkodni, mégha kicsit puffogva is, de alkalmazkodtam. Egyre jobban kedvelem amúgy azt a nőt, örülök, hogy őt vette el a nagybátyám és nem egy gazdag aranyvérű kurvát.
Felkacagok, amikor azt mondja, hogy elég jóképű vagyok ahhoz, hogy bepróbálkozzanak nálam, amit nem is csodálnék, így is beszoktak, nem kell hozzá egy bordély vagy kupleráj vagy mi is ez a hely pontosan... DE nem is tervezek amúgy sem semmi oylat tenni, így inkább maradok ott és már készülnék is bemenni mellé, hogy segítsek neki, amikor ismerős hangot hallok és a szőr feláll a hátamon. Pár pillanattal később pedig már rám is telepdik teljesen...
Megragadom a kezét, mikor már éppen a nadrágomban kezdene el matatni, arcomra harag és düh ül ki. Látszik rajtam, hogy egyáltalán nem is örülök neki és a farkam még csak nem is reagál a jelenlétére. Kiborítom az ölemből és a földre huppan, lesajnálóan pillantok rá. - Szánalmas vagy, undorító és mérhetetlenül gyerekes. - mondom neki és ő éppen próbálna megszólalni, amikor megragadom a torkát, nem is foglalkozom azzal, hogy miket mondok, csak az ideg és a düh beszél belőlem, de minden egyes szavam teljesen őszinte. - Akkor sem ígértem semmit, nem jártunk és elmondtam vagy százszor, hogy találtam valakit, akivel megakarom próbálni komolyan. Nagyon örülnék neki, hogy ha végre megértenéd a helyzetet... Engem más érdekel, nem TE és nem is akarok tőled semmit sem, SOHA többet! - emelem fel a hangomat, végül pedig elengedem a torkát, mielőtt megfulladna, bár nekem még az is jobb lenne, nem lenne vele ennyi gondom és tudnék végre boldogan és szabadon élni. 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-18, 00:55


Quinn & Cody





Quinn nem tett rosszat, csak a miértek maradtak le. De mondta maga is az imánt, hogy időre volt szüksége. És én ezt megértem.
Ez a hely, nem csak kurvákból meg perverz buzerátorokból áll. Itt voltaképp minden és mindenki megtalálható. Ettől ennyire különleges ez a hely. Nem csak szexet kapnak. Az itt dolgozók remek emberismerők is egyben, és nagyon jól tudják, hogy kinek mire van épp szüksége vagy igénye. Egy út széli kurva pár dollárért nem fogja tudni veled elhitetni, hogy te vagy az isten s ő csak azért van ott hogy szolgáljon, egy útszéli prosti nem fog megbüntetni a legkülönbözőbb módokon ha rossz voltál és csúnya üzleteket kötöttél, vagy bánja a vércse mit csináltál. Egy útszéli kurva nem fog meghallgatni és nem fog vigaszt nyújtani sem szexuálisan sem arra az egy vagy pár órára, esetleg egy egy estére, amíg vissza térsz hozzá.. Egy útszélihez gyakran nem is tudsz vissza térni mert már rég máshová rendelte ki a stricije. És mondjuk az sem mindegy, hogy egy kocsiban az út szélén vagy valami kevésbé színvonalas piros lámpás negyedben egy unott csaj vagy akárki préseli ki hozzá nem értően az adagját belőled és valószínűleg senkinek sem esik jól, mikor azt érzi a másikon, "ohh baszki legyen már vége!"... vagy egy igényes helyen hozzád idomul minden. Az ide járó rétegeknek leginkább nincs meg sem az ideje, sem az ingere, hogy Quinnhez vagy hozzám hasonlóan, elmenjünk szórakozni és felszedjünk valakit. Ezen kívül, ami itt történik, az itt is marad! Nem névtelen réteg jár ide és bizony igencsak mocskos szalagcímek születnének, ha mindenki nyilvánosan élné kis a szükségleteit.
A diszkréció nagyon fontos! Másfelől üzletek melegágya az egész. A létező legkülönfélébb üzleteké.
Ettől olyan különleges ez a hely.
Abban viszont, ha erről szó esne valaha köztünk, abban igazat adnék Quinnek, hogy alapvetően sötét hely. És csak addig vagy védve a sötétségétől, ameddig nem ütöd bele az orrodat olyasmibe, ami nem rád tartozik! És ameddig kíváncsiságból, vagy véletlenségből, vagy akár a hely atmoszférájának nyomásából fakadóan SEM téveszted el a munkakörödet! Vagyis, ha pultos vagy, maradj a pultban és ha jön ajánlat, azt passzold le mindenképpen és irányítsd inkább tovább! Magadtól távol!
Ugyanakkor... Itt az lehetsz, aki akarsz lenni, vagy például esetemben az vagyok aki vagyok. Nem kell figyelnem, hogy elkerüljem a legkisebb már csak poénnak szánt affektálást is és semmit. Süthetek el olyan poénokat amik közfelháborodást undort és megvetést, elítélést hozna maga után. Itt azonban csak egy ártatlan vicc. Egy őszinte elszólás egy meleg sráctól... Nem kell amiatt sem zavarban éreznem magamat, ha valaki kikezd, poén szinten neki áll flörtölni, vagy csak simán szívja a vérem, félre érthető szóviccekkel.
Nyilván vigyázni kell és itt sincs ám minden cukorból. Sok minden másról itt is hallgatnom kell. De azok olyasmik, amik egy munkahelyen amúgy sem buknak felszínre, ha csak nem muszáj.

A cetli csak egy italrendelés semmi több. Arra hogy felveti hogy akár el is mehetne akaratlanul is kissé ijedt arcot vágok. -Ne! Kérlek! Ha már itt vagy ne menj!~ aztán felold az arcom és a hangom is vissza tér rá a mosoly.
- Igazából jól jönne egy kis segítség. És egyáltalán nem lennél útban! - dobom be egy lelkes mosollyal, meg némi kiskutyaszemmel és csak reménykedek, hogy nem fog lelépni..
Aztán mosolyogva hozzá teszem. - Mondanám, hogy nyugodtan ülj le az egyik asztalhoz a színpad előtt, de amilyen jóképű vagy, hamar megpróbálnának a közeledbe férkőzni fiúk lányok vegyesen. - alapvetően nincs bennem féltékenység erre a gondolatra, részben mert valami azt súgja, Quinn nem lenne rájuk vevő, másfelől akik bepróbálnák kóstolni, csak a munkájukat végeznék. Másfelől, a színpad, innen is remekül látszik. Nem tudom levakarni a fejemről a vigyorgást. Hozzá hasonlóan sugárzik belőlem, hogy nagyon is örülök, hogy itt van.

És ekkor feltűnik mögötte egy szőke kék szemű srác. Nem a személyzethez tartozik, jól öltözött és távolról látszik, hogy alkatra sincs elhanyagolva sőt! Tipikusan az a jóképű dúsgazdag egyetemista, vagy frissen végzett/protekciós állású fiatal srác akik előszeretettel tévednek be ide. A kellemetlen az, hogy már ide látom, hogy nem józan. Legalábbis biztosan nem teljesen az...
Először azt hiszem, hogy a pulthoz jön italért, így Quinnről őrá figyelek és fordulok is. Felöltöm a vendégeknek szánt barátságos, de távolságtartóbb arcomat. - Jó estét! Tehete...- kezdek bele a mondatba, de a szavamba vág. Van ilyen, nem sértődöm meg, biztos nagyon tudja mit akar így csak türelmesen és készségesen várok, amikor azonban a jelenet kibontakozik előttem a mosolyom lefonnyad a fejemről.

A srác ugyanis karját Quinn nyakába simítja és lazán bele ül az ölébe, vagyis így oldalasan a combjára, a nyakába dugja a fejét, bele csókol, nem kis szenvedéllyel és fel se ocsúdok.. szerintem Quinn sem... a keze már Quinn gatyájában... Azt hiszem Whiskey-t kért a szöszke, de igazából csak tippelem mert nem hallottam semmit abból amit mondott, és abból sem igazán amit Quinnek mond.. pedig nagyon magyaráz valamit! Olyan kulcsszavakat azért elcsípek, mint "hiányoztál.." "üzentem, többször is..." "érzem hogy nem felejtettél el!..." és hasonlók.. Ezen kívül Quinn nevét is úgy nyögi a fülébe, hogy arra még én is elvörösödök!




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-16, 23:38

Cody && Quinn

Már sikerült megnyugodnom és még mindig úgy érzem, hogy jó döntés volt idejönni, jó érzés hogy nem küld el a halálba a hibáim miatt. Persze nem tettem semmi rosszat sem szerintem, mindössze időre volt szükségem, mert... ki ne akadna ki egy kicsit, hogy a srác, akit kinézett egy kurvákkal és perverz buzerátokkal teli helyen dolgozik? Nem szeretném, hogy itt dolgozzon, inkább keresnék én neki valami másmilyen állást, talán a nagybátyám tudna is intézni neki valamit, de nincs hozzá jogom. Nem vagyok mellesleg senkije, csak egy idegen srác vagyok, akivel volt pár csókja és egy viszonylag szép estéje... Mondjuk a legelső komoly beszélgetésünk nem éppen zajlott a legfényesebben, de mi mást tehetnék, mint hogy elfogadom? Nem, nem fáj már és nem is bánt a dolog, túl léptem rajta, de attól ez még tény marad és örökre ott lesz velünk.
Kérdésére hirtelen nem is tudom, hogy milyen választ adjak, elgondolkodom.. Felakart keresni engem? Csak akaratlanul is elmosolyodom és csak nézem őt, meg még azt is mondja, hogy hiányoztam neki. Valami megindul a mellkasomban, valami meleg és kellemes, szétárad és úgy érzem magam, mintha a fellegekben lennék. Biztosan csak sugárzom a boldogságtól, de ez ellen nem tudok és nem is éppen akarok tenni. - Ennek igazán örülök Mr. Armstrong. - az a mosoly az ajkaimon marad és nem is lehetne levakarni onnan. Csak figyelem őt és már éppen mondanék neki valamit, amikor meglátom azt a cetlit. Nem tudom, hogy mi lehet rajta, remélem nem éppen az egyik szobába hívják harmadiknak... Bár nem hiszem, hiszen ő csak egy egyszerű pultos, semmi több.
Csak legyintek, mikor elnézést kér, hogy dolgoznia kell, miért lenne ebből bármi baj? Csak csendben figyelem ahogy sürög-forog és készíti a jobbnál jobb piákat. Nem szólalok meg, bár kicsit sajnálom, hogy azok a cetlik nem akarnak elfogyni, de hát gondolom most egy olyan hullám jön, amikor mindent rendelnek össze-vissza, aztán áttérnek egy olyan dologra, melyhez a pia már felesleges lesz. Sose értettem, hogy valaki miért fizet a szexért vagy ha fizet, akkor mégis miért olyan sokat, mint itt? Mi vonzza ide az embereket és egyáltalán miért is jönnek is? Bár... ezekre a kérdésekre sose kapok választ, na nem mintha annyira elébe mennék a válasznak.
Csak mosolygok, mikor megszólal. - Áh, nem akarlak zavarni téged, biztosan csak az útban lennék és akadályoználak, el mehetek ám vagy megvárhatlak, míg végzel... majd valahogyan lefoglalom magamat. - mondom neki még mindig mosolyogva. Bár, hogy mit tudnék addig csinálni, mondjuk haza menni vagy nem is tudom... Nem akarok tényleg akadályozni őt és nem is fogom. - Vannak még meglepetések ám. - kuncogok egyet majd rákacsintok. 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 21:01


Quinn & Cody





Az a vén ember egy itteni vendég, egyrészt rajta kívül, nem csak vénemberek de akadtak már hozzá hasonló ajánlattevőim. Ez ilyen, tudni kell őket lekoptatni. Ezen kívül a biztonságiak sem dísznek vannak! Az itteni vendég kör nem csak pénzes, de a legtöbb nagyon is befolyásos. Sőt ha Quinn jobban körül néz, biztosan talál ismerős arcokat amennyiben valaha is ismert volt, mint úri gyerek az előkelő rétegek közt a családja miatt... még korábban... Valószínűleg ő eleget változott ahhoz, hogy ne ismerjék fel ezek az emberek csak úgy. De ez nem jelent semmit. Nem valószínű, hogy jól jár, ha bárkinek is neki megy. Ez a hely egy templom. A hedonizmus és sok más dolog temploma. Elérhetővé teszi az elérhetetlent. Persze csak ha eleget fizetnek érte. Erről szól ez a hely. A személyzet a szolgáltató iparban teszi a szépet annak aki a pénzt adja, vagy akitől a jattot kapja. Különösen a vendéglátásban és főleg ebben a fajtájában. A vendég az első, de nem mindig neki van igaza. Ha pedig olyan szintű a nézeteltérés, vagy annyira értetlen valaki, és a személyzet, nem megfelelő tagjait kezdi ki, mondjuk durvább módon, mint amit az a vén fazon nálam elő adott, akkor minden további nélkül a biztonságiak elintézik az ügyet. Ezért vannak.
Emiatt is vagyok ennyire nyugodt. Voltaképp érinthetetlen vagyok ameddig úgy akarom és ameddig a magam és a hely rám vonatkozó szabályait betartom.
Észre veszem, hogy mennyire megnéz de tőle nem zavar. Egyáltalán nem.
Azt hittem, tartani fogja a kis játékot, de hirtelen vált közvetlen... nagyon is közvetlen hangra, amire én csak jócskán pislogok. Látszik az össze zavarodás jele a fejemen. Voltaképp eléggé át kell nyúlnia a pult felett, ha a kezemet el szeretné érni. De a mozdulat annyira meglep, hogy lemarad a tiltakozás. Végül érezheti, hogy megszorítom finoman a kezét és egy lágy mosolyt küldök felé, majd egy láthatatlan kedves simítással kihúzom a kezemet az övéből.
- Semmi... baj. Gondoltam, hogy idő kell. Épp pár órája járt a fejemben, hogy holnap mindenképpen megtalállak, mert szeretnék veled beszélni. - mondom halkan, bár ő még bőven hallhatja.  - Te is hiányoztál. ~ mondom ki végül és mielőtt rákérdezhetnék arra hogy érti azt, hogy szüksége van rám, berepül egy rendelés, egy aranypapírból hajtott picike origami holló képében, meg azt követve vagy tíz másik is érkezik közvetlen utána. Mikor hozzá érek megjelenik mi az igény én pedig elnézést kérően pillantok Quinnre. - Bocsánat, egy pillanat! - azzal neki is látok villám tempóban, zsonglőri ügyességgel össze állítani az italokat és a pult szabad felére kipakolni a kész tételeket, hogy a pincérek onnan tálcákra felpakolva már vigyék is a megfelelő helyre. A szomorú az, hogy a pillanat már egy bő tíz perce tart, mert folyamatosan érkeznek az újabb és újabb kérések. Én meg mint akinek hat keze van, minimum olyan tempóban dolgozom. Quinn most láthat meló közben. És azt, hogy a munkaköröm legalább felületesen miből is áll. Mikor végre elfogynak a rendelések, neki látok betölteni a hirtelen vészesen kifogyott italokat. - Ne haragudj, mindjárt kikérem magamat cigiszünetre és akkor egy kicsit nyugodtabban tudunk beszélni és nem kell átüvölteni a pulton... - intézem közebn Quinnhez a szavaimat. - Vagy akár be is ugorhatsz mellém. - dobom be egy kedves kajla mosollyal, miközben két doboznyi pezsgőt és koktélalapot hozok elő az italhűtőből, ami közvetlen a pult mellett van. Voltaképp egy üvegraktár, egy hidegszoba. Bűbájjal van állandó hőmérsékleten tartva.
- Nagyon örülök, hogy itt vagy, megleptél! Bevallom, ma mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy betoppansz. - az örömöm valóban őszinte, ez látszik rajtam. Voltaképp bazsalygok folyamatosan, még ha visszafogottan is.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 19:30

Cody && Quinn

Bár nehezen vettem rá magamat, hogy eljöjjek ide, mégis megkönnyebbülök, mikor meglátom őt és látom, hogy.... Igen, lehet, hogy kötelességből nem küld el, de úgy érzem, hogy szeretné, hogy itt legyen és vele maradjak. Reménykedem, hogy nem feleslegesen gondolom ezt így és tényleg fogunk majd tudni beszélni ketten. Szerencsére jelenleg csak ketten vagyunk és cseppet sem érdekel a távolodó vörös nő, minden figyelmemet rá összpontosítom és csak őt nézem, bár a tekintetem az ajkain pihen meg és akaratlanul is bámulom azokat, mintha nem is tudom mi lenne... Mindenesetre nagyon is tetszenek és már tudom is milyen az érintésük, milyen ha kisajátíthatom őket pillanatokra. A csók, az a csók, ami múltkor elcsattant közöttünk igen csak maradandó élménnyé vált és szerettem volna, ha még többször is megtörténik ilyen közöttünk. Azt meg már csak remélni tudom, hogy ő is szeretne ismétlést vagy éppen élményfelelevenítést. Vonzó volt, talán túlságosan is, ami nem tetszett, bár nem is csodálom, hogy az a vénember rá akar mászni, jut is eszembe... Jobb lesz megjegyezni az arcát, majd még elkapom egy csevegésre és megszabadítom pár fogától.
Kérdésére hirtelen nem is tudom, hogy milyen választ adjak, elgondolkodom.. Nem igazán a pia miatt jöttem és talán egy pohár whiksytől jobban menne a gondolkodás és a beszélgetés, mégis inkább nemet mondok. Nem akarok semmi mást, csak őt. - Hiányoztál Cody. - mondom neki halkan, de annál őszintébben és ha a szemeibe néz, akkor láthatja, hogy mennyire komolyan is gondolom. Bár belátom és aláírom, hogy a jelek éppen nem ezt mutatták, ahogyan a kerülés sem, mégis csak akkor tudjuk megtapasztalni egy ember vagy egy dolog hiányát, ha nincs a közelünkben. Mondjuk kissé túlzásnak találom, amikor a párocskák már akkor dobálóznak a hiányzol szóval, amikor együtt vannak, minek? De komolyan, minek kell ilyen nem is tudom milyennek lenni?
HA engedi és nem húzza el a kezét, akkor megfogom és ujjainkat össze is kulcsolom, majd a pultra rakom, miközben rá nézek. Legszívesebben megcsókolnám őt, de az már túl meredek lenne és lehet, hogy úgy el küldene a halál faszára, ahogyan először is tette. Na nem mintha most legalább nem lenne oka erre. - Sajnálom, hogy eltűntem, de... Időre volt szükségem és arra jutottam, hogy... valamiért szükségem van rád. - még sosem kértem senkitől sem ilyen őszintén bocsánatot és remélem, hogy nem fogja visszautasítani. Tényleg csak időre volt szükségem, hogy elrakjam magamban a dolgokat, na nem mintha a véleményem változott volna azóta. Még mindig rohadtul nem örülök neki, hogy itt dolgozik... 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 15:09


Quinn & Cody





Curtney-nek épp választ adnék, úgy ténylegesen, mikor is meghallok egy ismerős hangot. A bárszéken ücsörgő hölgy egyébként roppant dekoratív és szemet gyönyörködtető.
Mikor Quinn felé fordulok, az arcomra kiül valami, aminek következtében Courtney csak rám vigyorog és tovább is áll. Én pedig nézek még egy néma másodpercig a vörösre. Aztán oda lépek hozzá. Szám sarkában egy félszeg mosoly bujkál. Semmi különösebben feltűnő.
- Mivel szolgálhatok? Vannak kiváló boraink, égetett szeszek, koktélok, pezsgők és még sok más. Esetleg adhatok egy itallapot? - Kérdem illedelmesen, mintha ő is csak egy vendég átlag vendég lenne. A Varjú egyébként lenyűgöző még a laikusoknak is. Pazar pompa, fényűzés mindenütt. Olyan mint egy igazi new york-i swing party az 1930-as években és valami modern groteszk cirkusz mindenestül. Ha az ember csak a száját tátani tér be is bőven van mit néznie. Bár azért a fal mellett sorakozó boxos asztalokon a rúd és a rajtuk vonagló ezerféle ember kellően beszédes életkép.
Rajtam egyébként egy elegáns sötétbordó ing van, vállaimon a hely apró hímzett cégére, ingujjaim jelenleg fel vannak hajtva. Ingemen lazábbra hagytam a gombolást a nyakánál, most a nyakkendőm is hiányzik. Fekete, vasalt vászon nadrág, egy elegáns, kényelmes cipő, ami a pult miatt most nem látszik. És az elmaradhatatlan nyakba akasztott fekete pultos kötényem aminek a hasán egy hímzett arany-ezüst varjú díszeleg stilizált felül nézetből. Kitárt szárnyai pedig a derekamat ölelik, a kötény kötőjét követve. Hajam jelenleg hátra van fésülve, de nincs se lenyalva, se az elszabadult tincseim különösebben szigorú kordában tartva, így ad egy laza sármot, kicsit férfiasabb küllemet a fejemnek.
Várom hát Quinn válaszát vele szemben megállva, mit is szeretne inni.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 55

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 13:38

Cody && Quinn

Nem kellett volna kerülnöm vagyis nem tudom, hogy ő ezt az egészet hogyan fogja fel. Csúnya volt tőlem, hogy csak úgy ott hagytam őt, mert nem csak le kellett volna oda raknom, mint egy csomagot aztán lelépni. Mindössze csak időre volt szükségem átgondolni a dolgokat, mert kissé zavar a tudat, hogy milyen helyen dolgozik. NEm éppen az erkölcsről híres a hely és nem is tudom, hogy ő miként került oda be és ki ajánlotta neki a munkát. Ha tehetném megtiltanám neki, hogy ott dolgozzon és azt sem engedném, hogy egyedül menjen az utcára, de kije vagyok én? Hát ez az, senkije... Másnap már eléggé megbántam, hogy azt tettem, hiányzott, jó lett volna vele lenni, de egyszerűen nem akartam találkozni vele. Szégyelltem magam és nem is tudom, lehet elküldött volna a halál faszára egyszerűen, belőle kinézem és nem is tudom... már a helyzet is magától adta, hogy kerülöm őt és nem szeretnék vele találkozni. Talán jobb lenne őt felkeresni és beszélni vele, de ott van az a kurva sok, "mi van ha..."
Levelet akartam neki írni, írtam is párat, amiben leírtam, hogy mennyire sajnálom, hogy egy fasz voltam és remélem meg fog nekem bocsátani egyszer, de mindegyik összegyűrve a tűzben végezte. Végül ő nem írt nekem, ami azt jelenti, hogy csak nem utált meg annyira, hogy látni sem akar, de.... Oh. Vajon ő mit gondolhat? Ebbe bele se gondoltam, mi van ha azt hiszi, hogy nem érdekel engem? Pedig ez hülyeség és szeretném tudatni is vele, de hogyan és mikor? Na ezt nem tudom... Több emberrel is beszéltem és megkérdeztem őket ilyen feltételes módban, hogy... van egy ismerősöm és az én helyzetemet meséltem ennek az ismerősnek a keretében, végül pedig mindenki azt mondta, hogy fel kéne keresnie a srácot minél előbb. Magam is tisztában vagyok azzal, hogy mekkora gyökér tudok lenni az esetek nagy részében, szóval ehhez talán nem is kellett volna megerősítés.
Szombat van, már egy hete nem látta és valami furcsa módon hiányozni kezd, főleg mikor a nappaliba sétálok... Talán tényleg itt lenne az ideje összeszedni magam és elmenni a csodás munkahelyére. Elmentem lefürödni és utána felöltöztem, belőttem a sérómat és már készen is álltam az indulásra. Felmarkoltam egy kis pénzt és... elindultam. Nem mondom, hogy út közben nem terveztem visszafordulni, hogy nem akartam inkább annyiban hagyni a dolgot, de még sem álltam meg, látni akartam, hallani a hangját és beszélni vele, nem tudtam kiverni a fejemből és nem leszek hazug, szívesen belemarkolnék megint a kis formás fenekébe.
Végül mikor beérek már mennék is a pulthoz, de meglátom, hogy valakivel beszél, tisztán hallom, hogy miket mond neki a faszi, persze felbaszom magam, de... kíváncsi vagyok, hogy hogyan reagál az egészre, így nem megyek oda. Megtudja magát védeni és tudom már én is, rendesen le tud másokat koppintani. Csak csendben figyeltem és azt is kihallgattam, hogy a barátnőjével vagy mit tudom én kivel cseveg, kihallgattam, hát ez remek... De mindegy is, már... - Esetleg kaphatnék valamit inni? - próbálok másmilyen hangon beszélni, mintha nem én lennék az, jóval messzebb álltam a pultnál, mint az a csaj és mikor rám pillantott, csak elmosolyodtam és a szemeibe néztem. Tényleg hiányzott nekem ez a gyerek... Ejj-ejj Coy, mit művelsz velem? 

Bad at Love | Will you be mine?  szivecske  | Clothes




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 04:57

Axel & Cody





Eltelt egy bő hét és Quinn épp úgy kerül, mint miután abban az isten háta mögötti helyen össze futottunk. Mit mondhatnék? El kell ismernem, ha nem akarja, elég nehéz megtalálni! Ezúttal azonban nem írtam neki levelet. Bár már latolgatom két napja, miközben szüntelen nyugalomra csitítom magamat, hogy hagyjam! Hagyjak neki időt! Közben egyre inkább úgy érzem, arra hagyok csupán időt neki, hogy teóriákat alkosson magában. Erről persze sürgősen lebeszélem magamat! Quinn értelmes srác, nem hiszem, hogy teóriák gyártásával hergelné magát... Legalábbis mélységesen remélem!

A Varjú továbbra is egy csoda számomra. Ez a hely, megannyi ember szorgos munkája, hogy létezhet. Hiszen üzemeltetni nem kis tőkét és szervezettséget igényel. És akármiféle hely is legyen, ez nem egy olcsó igénytelen kupleráj. Tény hogy nem egy erkölcsös hely, és az itt köttetett nem csak húsra menő üzletek, sem a legtisztábbak, attól még meg van a maga tiszteletet parancsoló atmoszférája! A sötétebbik oldala pedig még mindig nem ért el. Még mindig nem lett belőlem egy kis rohadék spicli, pedig valami félelmetes mennyiségű információ áramlik át rajtam is. Hiszen sokan találnak be, vagy kötik meg rögtön előttem az adott üzletüket. Egyetlen embernek említek bármit is, amiről úgy vélem, érdekes lehet számára, de néha úgy is felszínre bukkan mindenféle, hogy csak mesélek neki az estémről egy, a maga elbaszott módján családiasnak nevezhető reggeli mellett. Ez a személy pedig nem más mint Nox.
A Varjúban nem tudják, hogy bármiféle rokonság lenne köztünk, csak azt, hogy ő hozott ide kicsit talán több mint egy éve, akkor még csak tizennyolc sem voltam.

A hely egy egy este, olyan akár egy megvadult aréna. A színpaddal, az emeletes, körkörös kialakításával... Tényleg arénaszerű az egész. A zene átlüktet mindent, ahogy az illatok szagok, is töményen megülik egy idő után a levegőt. A nyüzsgés, a zsivaj általános jelenség én pedig, ma eldöntöttem semmi nem szegheti kedvemet! A zene kiváló ahhoz, hogy pulton belül a ritmust követve zsonglőrködjek a poharakkal, mixer pohárral és még jó pár táncos elemet is bele vigyek a mozdulataimba. Sajna ezen az eszeveszett estén egyedül vagyok így alaposan megdolgozom a pénzemért!
De nem bánom. Részben most inkább segítség levezetni a felgyűlt feszültséget.
Keserédes méreggel mélyen magamban, egy beágyazódott tüskével, amit az értetlenség szült... na meg a kommunikációnak a mélységes hiányolása, ezzel együtt is sikerül ma nem rágódnom! Sőt, az egész oldódni látszik. Új elhatározásaim születnek! Nagyjából az, hogy mindegy mi lesz holnap, mindenképpen megkeresem Quinnt, ha kell belógok a klubbhelységbe, vagy körbe kérdezem a világot! Akkor is rábukkanok holnap! Beszélni akarok vele!

Gondolataimból a hely mérséklődése térít magamhoz. Lassan lassan elkezdtek az emberek elvonulni az emeleti szobákba, lakosztályokba. Mint az ahogy  általában tíz és hajnal között szokott lenni.
Rengeteg az ismerős arc akiket műszak elején derűvel köszöntöttem és akikre most is rá- rá mosolygok vagy intek.
Aztán egyszer csak oda lép a pulthoz egy különösen jól öltözött látszatra is dúsgazdag varázsló és a legdrágább likőrt kéri. Mire a végére ér a likőr elemzésének, ami nagyjából három mondatot vesz igénybe, már elé is teszem egy kecses kicsike kelyhű talpaspohárba töltve. Rám emeli és fel is hajtja. Mennék tovább a dolgomra, mikor is a mellénye belső zsebébe nyúl és elém rak egy nagyobb szütyőt, amiből látványosan pereg ki a temérdek galleon.
- Ezer ötszáz. És légy a vendégem ma estére! - mondja és félre érthetetlenül kaján vigyor kerül a fejére. Egyébként egy ötvenes művészféle fickónak néz ki.. Az egészre csak szelíden elmosolyodom és közlöm vele a válaszomat.
- Igazán hízelgő az ajánlat, de az én munkaköröm a pultig terjed, alá már nem.- hangom bár kedves, nagyon is határozott.
- A második emeleten számtalan olyan személyt találhat, aki repesve várja, hogy eleget tegyen jó uram igényeinek. - erre a fazon neki áll licitálni és háromezerig meg sem áll, mindannyiszor, ahányszor elutasítom, valamivel nagyobb összeget mond. Végül meglátom Kellaryt és le is intem, majd elhadarom neki a szitut és hogy irányítsa már tovább az illetőt mert hogy én nem vagyok eladó! Kellary pedig készségesen tovább is viszi a tagot hál égnek! Sóhajtok egy orbitálisat és ekkor Courtney ül a pulthoz az egyik magas bárszékre.
- Csak nem megint egy kitartó licitáló?- szürcsölni kezdi direkt az italát a szívószálon keresztül.
- Mi van ma az emberekkel? A homlokomra van írva valami?! - méltatlankodok, mire Courtney hunyorogva, mintha nem látná rendesen a fejemet végigmér, aztán kiábrándulva vállat von. - Nem. Nincs semmi a fejeden! - rágcsálja a koktélcseresznyét - Zárás után össze ülünk kicsit a csajokkal, velünk tartasz? Lehet lesz egy kis... extra is.~ nagyon hívogatva néz rám és játszik azzal a koktélparadicsommal.
- Meséltem már miért hagytam el az ilyen éjszakai kiruccanásokat. Ne csábítgass vissza. Holnap különben is suli...- nem mintha ez panasz lenne, tényleg jót tett, hogy felhagytam a kiruccanásokkal.
- Ó igen persze el is felejtettem, hogy Miss Cölibátussal van dolgom! - csipkelődik egy szenvtelen mosollyal, némi maró gúny azért vegyül bele, mire én csak felé fordulok, nézek rá, majd egy félkomoly arccal két ujjamat a számba veszem és látványos megnyálazás után jelképesen feldugom felé a levegőbe. Erre persze mindketten elröhögjük magunkat. Jól esik ökörködni, még ha ilyen jellege van is. Senki nem ér senkihez és nincs is szándék. És ez így nagyon jó!
- Na és mi van a sráccal? - dobja be a remek kérdést, mire apránként lefittyed a mosoly a fejemről, majd vonakodva kelletlenül vállat vonok Courtney bánatára.




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 520

TémanyitásTárgy: Csodák és egyéb közhelyek 2018-05-14, 03:53

XXX




Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Csodák és egyéb közhelyek

Vissza az elejére Go down

Csodák és egyéb közhelyek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Kiképzőterepek
» Part 14 / 12
» Sétányok, ravatalozó és egyéb helyszínek
» Csodálatos neved

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Aranyvarjú-