Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb



ϟ Axel & Cody
  Today at 14:26
Cody Armstrong




ϟ Jane&Bastien
  Yesterday at 20:23
Jane Willow West


A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Bexley Wildfield
 
Quinn A. Perold
 
Ivarn-vo Inor
 
Megan Smith
 
Corvus Flint
 
Jade Wilson
 
Rose-Neira Brooks
 
Viviana Rennes
 
Statisztika

Összesen 623 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Yedda Andrews

Jelenleg összesen 36557 hozzászólás olvasható. in 3349 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 19 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Cody & Quinn - Please...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 22:14

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Axel lépten nyomon válik ellenségessé. És míg nekem, a mondandóm egy részével semmi gond, (gondolom én nagy naivan) mivel csak az ellentmondásaira világítok rá,, amit nem mellékesen lelkes buzgalommal igyekszek megérteni, addigra a mondandóm vége valóban elég szemétre sikeredik. Főleg azzal együtt, amit csinálok. Húztam az agyát, mert tényleg bejön, de voltaképp a semmire fel! És ez elég szemét dolog.
Hogy mit is kezdtünk volna egymással azt nem tudom. Hiszen ő haza kísérni akart volna, illetve vissza vinni a suliba, én meg még nem igazán akartam volna menni... Nem értettem mire fel ez a nagy buzgalma. Közvetlen barátaimon túl, számomra "ismeretlenek" nem szoktak értem tenni... semmit.  Nem mintha elvárnám tőlük. Ha csak meg nem kérem őket valami szívességért cserébe valamire.. De az megint más.
Ugyan a szemtelen baszakodásaimat lecsaphatta volna bármilyen más módon. Mégis magára vette.
Tény, hogy továbbra sem volt szép, az amit csináltam. Sőt egyenesen görénység volt! Valóban jobban járt volna mindkettőnk, ha ez a találkozás nem esik meg. Elküldhettem volna, nemes egyszerűséggel, mármint nem így, bunkós, játszva a jó érzésével, hanem normálisan megköszönve, vagy bármi mást tehettem volna, azon túl, hogy húzom az agyát. Vagy egyszerűen csak, hagytam volna..

Kapok egyet a gyomorszájamra és bent reked a levegőm, kétrét is görnyedek, ha nem ülök rögtön seggre... beszédülök és jó hogy ki nem taccsolok. Egy darabig elszenvedek szép csöndben miután elhagyja a szórakozóhelyet, aztán kiküzdöm magamat a vécére, több hullámban kiadom a gyomrom tartalmát... Végül rácsatlakozok a csapra, mind azügyben, hogy kimossam a pofámat, mind azügyben, hogy igyak valami vízfélét.

Bár még mindig nem túl józanul, már elhagyva a helyet, kivonszolom magamat a Temze rakpartjára és egy kicsit elterülök. Friss hűvös, talán egy kicsit halszagú víz szaggal vegyülve... de most épp pont jól esik. Csend van és nyugalom. Van időm utol érni a gondolataimat és azt, hogy realizáljam mekkora faszságot csináltam.
Az iskola és az ottani személyek, a kis magán szabályomnak köszönhetően számomra, mindig is semleges közeget jelentettek, legfeljebb barátit. De semmiképpen nem hagytam magamnak, hogy ha volt is vágyam, vagy gondolatom, az megnyilvánulhasson. Formát öltsön és megerősödhessen. Olyannyira elzárkóztam a kapcsolat elől, hogy fogalmam sincs hogyan kellene beszélnem valakivel, akit nem egy éjszakára akarnék felszedni... Legalábbis részegen semmiképpen nem találom a szavakat, sem mást...
De hát nem is akar kapcsolatot.. Ugyan minek akarna?! Ugyan miért gondolkozom, mindezek után ilyen hülyeségeket?!
Meg lett volna a lehetőség, hogy ismerkedjünk, és erre jól elcsesztem. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna azt mondanom neki, hogy "Szia Cody vagyok! Akarsz beszélgetni?"... Neeem nekem húznom meg provokálnom kellett, meg játszadozni vele. Mi a fasz van velem??...
Ehh mindegy is!
Ezt követően kétmilliárd gondolat és érzés rohan végig rajtam és össze kuporodok ültömben, kezemet a halántékomra szorítom mert bizony állatira megfájdul a fejem.. végül egy fél órás ücsörgés és masszív önemésztés után az  este hátralévő részében haza megyek. Noxhoz. Semmiképpen nem a suliba!
Így kell nekem!.. Megérdemeltem...
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 18:28

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Egyre inkább kezdtem azt érezni, hogy itt kellett volna hagynom vagy éppen hagyni, hogy az a csicska tapogassa csak. Sajnos eljutottam arra a pontra, hogy kinézem belőle, simán lefeküdt volna vele. Most leginkább az agyamra megy, hogy ennyi semmi sem jó és mindenben csak a hibát találja meg. - Leginkább sehogy sem foglak hívni. - jegyzem meg és halálosan komolyan gondolom, se becenév, se rendes név, ezentúl ő lesz nekem a "Hé te" vagy "Izé, te gyerek", biztosan kellemesebb lesz számára. És mielőtt még mondhatna valamit, csak felemelem a kezemet annak jeléül, hogy kussoljon be. - Ezt a dolgot már bőven túltárgyaltuk. - mondom neki és rémelem, hogy most már nem akar erről beszélni. Tényleg felfoghatja.
Következő megnyilvánulása pedig kurvára elveszi a kedvem, semmi kedvem már itt lenni vele, inkább még el is felejteném, hogy hozzászóltam. - Látom elég sokat gondolsz magadról, mikor iszol. - kezdem elveszíteni a higgadtságomat érzem, hogy a düh elönti lassan a fejemet és talán kárt fogok tenni benne. Most baromi jól esne betörni azt az önelégült képét, talán igazuk volt a többieknek, ő tényleg nem olyan, mint amilyennek én hittem és a legszarabb érzés a világon, ha csalódnunk kell valakiben. - Meglepne, ha mondhatnék valami olyat számodra, ami nem válna súlytalanná. - jegyzem meg neki epésen és a mosoly eltűnt az arcomról, inkább kezdek úgy rá nézni, mint a legtöbb emberre. Nem, nem igazán lehet majd mentsége az alkohol, legalább most már tudom, hogy milyen az oldala és belátom tényleg hatalmasat tévedtem vele kapcsolatban.
Megint olyanokat pofázik nekem, amiket nem igazán akarok hallani, elég gyorsan átcsapott a vonzalom valami egészen mássá, valami nagyon negatív dologgá. - Én nem fogok senki kedvéért sem megváltozni vagy meghazudtolni magamat. - vonom meg a vállamat és tudhatja, hogy ezt komolyan gondolom. Nem fogok hazudozni és nem fogok olyan dolgokat mondani, amiket ő akar hallani, mert... mindegy is, jelenleg semmit sem akarok vele.
Aztán kicsit táncolunk és az kicsit lenyugtat, nem is nagyon izgat, hogy miket mond a kalandokról, csak megvonom a vállamat és ráhagyom a dolgot egészen addig, míg már tényleg el nem küld a kurva anyámba. Megállok és veszek egy mély lélegzetet, most már nem csak elönti a fejemet a harag, de el is borítja, így automatikusan lépek közelebb, szorítom ökölbe a kezemet és megvárva a pillanatot, hogy lélegezzen gyomorszájába vágok egy rendeset. Gyógyító ide vagy oda, de ezt kurvára megfogja érezni, egyszerre lesz hányingere és egyszerre lesz légszomja is. Kellemes lehet, de ezt érdemli. - Semmiben sem tévednek a többiek, egy csicska vagy. - mindössze ennyit szűrök ki a fogaim között és már indulok is el a kijárat felé. A dolgokat úgy fogom alakítani, hogy minél kevesebbet találkozzunk, hogy ne kelljen még csak látnom sem. Nagyjából tudom, hogy mikor merre jár és éppen mit csinál vagy hova igyekszik. Az üvegház mától tabu és inkább fogok csodás kirándulást tenni a Tiltott Rengetegben, mintsem egy levegőt szívjak vele.

[You must be registered and logged in to see this link.] | Hát, köszönöm azért nagyonsir  szivecske  | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 17:12

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


A múltat nem lehet megváltoztatni. És nem is kell. Az viszont fontos, hogy a konzekvenciát mindig leszűrje az ember, amikor csak teheti.
Az, hogy ez az éreztetés nem úgy sikerült ahogy Axel várta, nos lehet, hogy egyszerűen csak nem kerültem még közelébe annak, hogy kvázi valaki akit nem ismerek, bárminemű aggodalmat tanúsított volna irántam. Így nem is biztos, hogy ki tudom fejezni magát egy ismeretlen érzéssel kapcsolatban, vagy mindig helyén lesz a hozzá állásom. Főleg ittasan.
Ez olyan mint hogy Axel még nem érezte magát ilyen helyzetben amibe hoztam.
- Maradjunk a Codynál. A Manó... túl személyes nekem. - Nem becézgetnek csak úgy az emberek... Valahol olyan fura érzés is. Nem vagyok én ennyire cuki...! Kétségbeesett fintor követné a gondolatot, de uralkodok magamon amennyire tudok. De most magyarázzam ezt meg valakinek, aki láthatóan rákattant, hogy becézgessen? És a szükségesnél közvetlenebb és személyesebb a hangvétele, úgy, hogy egyenlőre nem látok túl azon, hogy miért is, hiszen ő is azt akarja, amit az előző srác... Vagy az az előtti, vagy az a jó pár másik. Furcsa érzés. Nem tudom hová tenni. Főleg spiccesen.
Aztán pislogok egy sort és elnézően nézek rá egy röpke mosollyal
- Ax... Azért kérdeztem, mert az imént te közölted, igen határozottan, hogy szerinted kúrvára nem így kéne viselkednem... Gondoltam, akkor bizonyára tudod, hogy hogyan kellene inkább és kifejted a véleményedet. - adom meg a magyarázatot. - Adhatok egy jó tanácsot? Ne beszélj csak azért, hogy mondj valamit. Mert akkor a fontos szavaid is súlytalanná válnak. - Mondom őszintén, halkan, egyszerűen.
Aztán az események sodornak tovább mindkettőnket. Aztán ismét egy szelíd mosoly, minden gond nélkül veszem fel a szemkontaktust.
- Nem tudhatod, hogy mire gondolok, vagy hogy mit szeretnék hallani, ha csak nem vagy legilimentor, vagy nagyon jó emberismerő... De..~ mondom jelentőségteljesen tartva a szemkontaktust. Egy pillanatra egész arcán végig futtatom a tekintetemet, majd vissza térek azokhoz a barna szemekhez.
- Örülök, hogy nem azt tolod elém, amit hallani szeretnék. Hanem az igazat. - értékelem az őszinteséget.
A tánc, inkább szól a tánc szeretetéről és a közös mozdulatok öröméről és annak élvezetéről, mintsem arról, hogy a seggemet rázzam az ölébe. Annak fasznyi értelmét látom. Főleg, hogy érzéseim szerint, nem sok minden lesz ebből az egészből. Számomra nem alakult ki irányába mélyebb gondolat vagy érzet, így egyenlőre, nem vágnék eret, ha faképnél hagyna. Meg amúgy sem. Annyira elhatároltam magamat a sulisoktól, hogy még ha tetszett is bármelyik is, mint ahogy azt a példa mutatja jelenleg, teljesen nulláról indítom az egészet az illetővel.
Talán ez okozza a félre értést?.. Nem akarom túlgondolni, így maradok annál a megközelítésnél, hogy ő is max kóstolgat. Kíváncsi én még nem voltam meg neki mint skalp... mittudom én... de sajna semmi komolyra nem gondolok. Illetve, inkább kizárom. Ez a baj velem...
- És ugyan ezek a tapasztalatok miért bánni valóak? Legalább le tudod szűrni, mi az amire nincs szükséged és mi az amit vársz a partneredtől. Ezekből építkezünk a legtöbben, akiknek van lehetősége. - mondom egyszerűen megmosolyogva. Bár tény, nekem is volt pár rossz fogásom, de ha megérzem az illetőn a hasonló hangulatot vagy szándékot, azt elkerülöm, vagy lepattintom.
Tény, mostanában kissé túlzásba estem az éjszakai kalandokat tekintve... Tény kissé túl sokszor maradtam ki meló után, valakivel aki megvárta a műszakom végét, és tény, volt hogy nem csak ketten voltunk. Noxal ugyan beszéltem erről, azóta vissza is vettem, és emlékeztetett, hogy hol a helyem... valahogy  mégis olyan fura minden...
- Jól indítottál igazság szerint. Meg is mozgatsz. És ha különösebb szavak nélkül hagytuk volna egymást, már minden bizonnyal... valahol máshol lennénk, és valami mást csinálnák.- mondom egyszerűen halkan. Aztán hozzá teszem. - Bele mentél a táncba, holott érzem inkább kimenekülnél a helyzetből. Gondoltam akkor már megadom a módját..~ közben egy percre nem álltam meg. Cserébe azonban a mondandóm végén egy fordulással zárom a mozdulataimat, szembe fordulva vele. És voltaképp olyan arccal nézek rá, amiből lehet tudni, ha akar, most minden különösebb nélkül leléphet és még a büszkeségén sem ejtett senki csorbát.
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 14:35

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szeretem, mikor valaki nyílt és őszinte, mikor elmondja, hogy mit gondol és nem kertel, amikor kimondja az igazságot. Legtöbb esetben erre jól reagálok, jelen helyzetben pedig magam sem értem, hogy miért érint engem ez ilyen kellemetlenül. Nem tett semmit sem, nem mondott nekem semmi olyat, amin meg kéne sértődnöm, olyat meg pláne nem mondott, aminek bántania kéne, mégis úgy érzem magam, mint akit... Nem tudom. Ez amolyan ismeretlen és furcsa érzés, sosem voltam még hasonló helyzetben, általában én szoktam koptatni másokat, nem ők engem és ha még nyomultam volna rá... Én csak próbáltam éreztetni vele, hogy törődöm vele, hogy engem érdekel mi van vele és nem akartam rá nyomulni, csak jött magától a dolog. De teljesen felesleges ezen rágódni vagy erre pazarolni az időt, ami megtörtént, az megtörtént és a múlton amúgy sem lehet változtatni. Vagy lehet? Talán igen, de nincs kedvem.
Mondandójára csak felvonom a szemöldökömet és egy pillanatra el sem akarom hinni, hogy ezeket a szavakat mondta ki... Örül nekem, mi? Hát ez kurvára nem látszik és igen, talán kicsit sikerült felcsesznie, de ez nem különleges dolog, talán kicsit sokszor képesek engem felcseszni az emberek. - Elég furán mutatod ki az örömödet manó... Cody. - nem tudom miért ez a hülye becenév áll a számra, mikor róla van szó, de végül kijavítom a manócskát Codyra. Bár erre visszatérve, szerintem ha valakinek adunk egy becenevet, attól még nem lesz a ribancunk, csak lesz egy olyan beceneve, amin senki más nem szólítja, csak én... De hát ez mindenkinél máshogy van, ahogy látom nála meg végképp, pedig szerintem tök aranyos és még illik is rá, pedig azért annyival nem alacsonyabb, olyan tíz-tizenkettő centivel.
Kérdésére csak felvonom a szemöldökömet és értetlenül nézek rá, miért éppen nekem kéne elmondanom, hogy hogyan viselkedjen? Ez az ő dolga, ő tudja, hogy hogyan akar reagálni bizonyos dolgokra. - Senki sem mondhatja meg neked, hogy hogyan viselkedj, tégy úgy, ahogyan helyesnek érzed a dolgot vagy mi... - bár lehet, hogy ennek a mondatnak éppen semmi értelem sincs, ezen magam sem lepődnék meg, néha szoktam össze-vissza hülyeségeket beszélni kezdve... inkább ebbe ne menjünk bele. Persze kezdek kicsit megenyhülni, már nem is haragszom rá annyira, bár még kicsit mindig szarul esik a dolog, de ez már ESzP (egyéni szociális probléma). - Figyelj biztosan azt szeretnéd hallani, hogy nem fogok aggódni érted és leszarom, hogy mi van veled... De nem fogok hazudni, szeretném, ha nem keverednél semmi nagy szarba. - mondom neki őszintén, miközben próbálok a szemébe nézni. Tudom, hogy nem adhatom meg neki azt a választ, amire igazán vágyik, de hát nem tudok mit tenni, ha már egyszer elkezdtem vele törődni. Talán nem is tűnt fel neki, hogy egyre kevesebben kötekednek vele, de talán van egy kevés közöm a dologhoz.
Aztán már el is kezdődik a zene és ő habozás nélkül kezd el táncolni, amit én csak figyelek és próbálok rájönni, hogy mi a fasz baja lehet velem. Figyelem őt, figyelem a mozgását és ahogyan közelebb ér, még az illata is megcsapja az orromat, gyógynövények, olyan... Kellemes az orromnak és a szememnek is a mozgása. Kedvem lenne elkapni a csípőjénél fogva, magamhoz húzni és... NEM! Faszság és ezt ideje is lesz kiverni a fejemből, semmi dolgom nincs vele, csak megvárom, míg kiszórakozza magát és elkísérem oda, ahova menni akar. Felőlem mehet egy híd alatti papírdobozba vagy egy kastélyba, elkísérem és miután már biztonságban van, majd én is jobban fogom magam érezni. Akaratlanul is elkezd mozogni a testem és táncolok, bár az ő táncából nem igazán mutatkozik meg a szexualitás, addig az enyémből egyenesen sugárzik. Aztán mikor pedig hozzám ér, mikor ujjait az enyémek közé csúsztatja, ösztönösen kulcsolom össze ujjainkat, bár nem tartom magamnál a kezét, mikor elakarja engedni, hát én engedem neki. Csak figyelem és mikor úgy tesz, mintha végigsimítana az arcomon, csak lehunyom a szememet és elképzelem, ahogyan bőre az enyémhez ér olyan gyengédséggel, ahogyan nem rég a karomon is végigsimított. 
Kérdése nem kicsit lep meg és azonnal visszaránt a valóságba? Hogy miért bántam meg a kalandjaimat? Hm... - Voltak csúnyák, voltak bénák, és sajnos voltak levakarhatatlanok is... - pedig semmit sem ígértem, tudom, hogy semmit sem ígértem és ha ő most szopna, ha vadul szopna engem és abbahagyná, és csak úgy folytatná, ha megígérek neki valamit, akkor nemes egyszerűséggel felhúznám a gatyámat és mennék is el innen... Bár ez nem éppen a megfelelő példa volt. - Miért csinálod ezt? - nézek a szemeibe és nagyon is jól tudja, hogy mire gondolok. Az egyik pillanatba elküld az anyámba, míg a másikban epdig a tűrési határaimat feszegeti.

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 10:53

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Arra, hogy hajlandó a nevemen hívni, elégedetten rámosolygok. Kissé talán erősen kértem, de az ide vonatkozó mondandóm lényege annyi volt, hogy még nem tartunk azon a szinten, hogy becézgessen. Reméltem, hogy ez az üzenet eljut hozzá.
Érzékelem nála is a hangulatváltását. Hogyne érzékelném?! Még ilyen állapotban is felfogom, hogy nem lecsapta a labdát és vette könnyen, hanem magára vette valamelyest. Lám lám... Sajnos azonban, hiába tűnt fel az érzékenysége, nem fogom polírozni az egóját. Bár igyekszem nem is bántani tovább.. Legalábbis megpróbálom. Nem ígérem, hogy jelenleg ez minden körülmények között menni fog.. Cseppet sem vágyom rá, hogy bárki fusson utánam, vagy függjön tőlem. Az nem én lennék!
A mondandójára szelídebb képet öltök.
- Nem, kössz! Ha akartam volna, utána megyek magam. Örülök neked. Még ha fel is cseszlek épp. - közlöm minden szívbaj nélkül. Lehet furán fogja érinteni, de cseppet sem sért egyetlen szava sem.
- Meg is köszöntem, hogy elküldted. Mond hogy kellene viselkednem? - nézek rá őszinte érdeklődéssel. -... Nem gondolom, hogy szar alak lennél, vagy rosszat tettél volna, hiszen nem. Csupán nem szoktam hozzá, hogy bárki is féltsen, vagy óvni akarjon. - soha életemben nem féltettek legfeljebb az a pár ritka személy, akiket a barátomnak mondhatok. Nem volt senki aki féltsen rajtuk kívül. Így bár ismerem a jelenséget, én magam is tapasztaltam. Nem biztos, hogy minden helyzetben tudom helyén kezelni, főleg, ha egy olyan stílussal társul, ami részegen a kis személyes szabadság-érzetemre hat valamilyen formában.
Érzek hálát, hiszen tényleg jó, hogy itt van velem, azonban, ha féltés közben úgy kezel, mint egy öt évest, az alá rúg az intoleranciámnak. Igazából magam sem tudom miért. Ha nagyon bele akarnék menni, talán egyfajta félelem is motiválhat, hogy ennyire lekoptatós és közben provokálós hangvételt öltök "önvédelem" gyanánt. A másik opció, ami bár kegyetlennek hathat; egy olyan személlyel szemben, akiben látom a potenciált, mégis néha elő veszem; tesztelem. Ha jópofizok, ő is azt teszi, én azonban szeretek kicsit mélyebbre látni. Kellemetlen, hogy részegen ez nem megy a normális kedves, beszélgetős módon.
Ebből is látszik, hogy sosem volt kapcsolatom. Amikor az ember alkalmi pillanatokból merítkezik, nem fogjátok egész estén át tenni a szépet. Kivéve nagy ritkán. Az hogy mennyire szimpi a partnered, néhány flörtölősebb, vagy provokatívabb elszólás, vagy egy egész beszélgetésfonal közben tökéletesen ki tud domborodni. Hiszen az ahogyan reagál, már beindít, vagy épp hidegen hagy.
Borzasztó kellemetlen, hogy jelenleg épp ekkora a pofám... Ami a szívemen épp az a számon. Nyilván nem mindenkinek tetszik a véleményem.
Axel azzal is szembesülhet, hogy bár eléggé a passzívak hangulatát tükrözhetem, szeretek vadászni. Ez nyilván néha nem megy illuminált állapotban olyan kifinomultan, mint szeretném... De sebaj!
Tánctérre lépünk. Felcsendül egy [You must be registered and logged in to see this link.], nekem tökéletesen megfelel. Belépek Axel személyes terébe. Minden gond nélkül hangolódok a zenére, nekem nincs ezzel problémám. Egy lassabb ütemet kihasználva lehunyom a szemeimet és ringok bele könnyeden, a kezeimet emelem, játszva velük egy lassú gesztikuláció közben, jólesően egy oldott arckifejezéssel simítok végig ujjaim hegyével nyakam két oldalán és tolom tovább a mozdulatot az ég felé, mintegy kívánós nyújtózást. Azonban, ahelyett, hogy Axel nyakába karolnék, tovább viszem magamat és ellépek mellette egy táncos mozdulattal, mögé fordulok, ujjaimat pedig a kézfején, karján érezheti felfelé simítani. Az érintésem különösen könnyed és finom. Aztán elveszem a kezemet épp csak egy pillanatra, hogy következőnek már jobb keze ujjai közé csúsztassam az ujjaimat és vissza fordítsam magamat elé, az ő közre működésével. Ha már csak úgy állt ott, első ízben laza tempóval körbetáncoltam, hátha old és bekapcsolódik. Eleresztem a kezét, de a táncot nem hagyom abba. A mozdulataim őszinték, nem pattogok, van bennük egy nagyon is erőteljes, vissza fojtott energia, egy egyszerű őszinte szenvedély,  erotikától mentesnek mondható. Nem vonaglom, nem cifrázom túl, de az tuti, hogy ha ezt öltáncnak szánnám, az illető az orrán át vérezne el. Amikor úgy mozdulok, nagyon is elkapom a tekintetét.
- Én inkább arról szeretném ha mesélnél...~ dorombolom neki ismét közel lépve hozzá, közvetlen közelről nézve az arcába felfelé, közben teszek egy olyan mozdulatot mintha végig simítanék az arcán és az állán, de egy ujjal sem érek a bőréhez valójában. Aztán egy újabb lépéssel vissza adom a feszítő távot kettőnk közé.
- Miért bánod a kalandjaidat? ~ a kérdés önmagáért beszél, bármennyire is úgy tűnhetett, igenis figyelek.
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 08:53

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem igazán számítottam ilyen válaszra és éppen ezért nem is tudok mit tenni, arcom semmilyen érzelmet nem tükröz, csak leblokkoltam. Mit kéne erre mondanom? Mondjuk szerintem kurvára nem érdemeltem, ki, hogy ezt gondolja rólam meg amúgy is, csak segíteni szerettem volna neki és elbeszélgetni vele egy kicsit, erre tessék... Már rögtön egy olyan srácnak néz, aki ribancokat meg kurvákat keres magának, ami legrosszabb... azt hiszi, hogy képes vagyok egy részeg srácot kihasználni, bár... lehet tévedek, de nekem a szavaiból leginkább ez jön le és nagyon nem tetszik. Az eddigi mosoly és jókedv hirtelen tovaszáll, mintha soha nem is lett volna helye az arcomon. - Rendben... Cody. - direkt megnyomom a nevét, azon van a hagnsúly. Bár elégé el van tévedve, ha azt hiszi, hogy futni fogok egy ilyen srác után, kicsit mintha kéretné magát, remélem csak a pia miatt ilyen és nem alapból, bár... hazudnék, ha azt mondanám, hogy elment tőle a kedvem, mindössze kicsit megtorpantam.
Nem tudom miért, de rohadtul elkezdett érdekelni, hogy neki milyen ajánlata van és mikor rádöbbenek, hogy csak az agyamat húzza, akkor ostobának érzem magam. Hülye vagyok, de tényleg és zavar, hogy ilyen könnyen idiótát csinál belőlem, valahogyan ellensúlyoznom kell ezt és meg kell találnom két pillanaton belül a megoldást, mert ha ez így megy tovább, megfogom tudni milyen, amikor a ragadozóból préda lesz. - És az érdeklődésem hamar tova is száll... - felelem neki halkan egy sóhaj keretében. Nem fogok én már érdeklődést mutatni az ajánlata iránt, ennyi éppen elég volt és ossza be kb egy... életre. Kicsit még mindig idiótának érzem magam.
Leveszem róla a kezemet, talán kérnie sem kellett volna. Ez nekem nem jön össze, tényleg nem akartam rányomulni, nem akartam rá mászni, csak... én ilyen flörtölős vagyok, nem tehetek róla. Bár azt látom, hogy ebből barátság sem lesz, nem ám hogy szex, na nem mintha egy nagypofájú illuminált állapotban lévő szexpartnerre vágynék, végén még lehányna. Már éppen próbálnék valami olyasmit mondani, amivel rendbe hozhatnám ezt a kínos szitut, de ő megszólal és nem éppen olyan dolgokat mond, mint amilyeneket hallani szeretnék.
Nem tudom, hogy éppen mivel vagy miért érdemeltem ki ezeket a szavakat, de csak csendben meghallgatom. Én csak rohadtul jót szerettem volna neki, csak törődni szerettem volna velem, ha már velem sosem törődött igazán senki. Örültem volna, hogy ha részegségemkor ott lettek volna és megelőzték volna a légyottjaimat. Róla sugárzik, hogy nem vágyik erre, hogy rohadtul nem is akarja, hogy itt legyek. Az biztos, hogy hamar lefogok lépni és elfogok innen menni,de előtte rá kell jönnöm, hogy miért hat meg engem ennyire, hogy elküldött a kurva anyámba, mert ez történt röviden. - Nem szeretem, ha így beszélnek velem és tudjuk be a részegségednek, de... Szerintem kurvára nem így kéne viselkedned, mert próbáltam segíteni neked, de ha gondolod visszahívhatom a srácot, felőlem aztán azzal kefélsz, akivel akarsz. - mondom neki őszintén és láthatja is rajtam, hogy komolyan gondolom, amiket mondok. Én tényleg csak segíteni szerettem volna. - Örültem volna, hogy ha anno lebeszéltek volna a részegségem alatt bekövetkező kis kalandjaimról, de tévedtem veled kapcsolatban. Az én hibám. - mondom neki és veheti sértésnek is. Azt gondoltam, hogy normális és rendes, de ezek szerint tévedtem. Bár nem is érdekel más annyira, azt csinál, amit akar, felőlem hármasozhat is a klotyón. A lelkesedésem pedig eltűnt... Pedig azt hittem, hogy vele más lesz.
Szavaira csak hamis mosolyt húzok az ajkaimra. - Én nem akarlak kisajátítani téged. - legalábbis már nem, szóval nekem mindegy mit hisz. Kurvára elment már a kedvem ettől az egésztől és mindössze a büszkeségem tart csak itt. Amikor feldobja azt, hogy kezdjünk tiszta lappal én csak megvonom a vállam, nekem aztán mindegy, hogy mit csinálunk, csak menjen le az a tánc és én pucolok is haza.
Aztán mikor beközli, hogy nincs testi érintés elveszem a kezemet. - Nekem édes mindegy, nem is én akartam táncolni. - aztán pedig mikor megnyalja a száját elfordulok, bár nem azért, mert nem bírom nézni, hasonló érdektelenséget mutatok, mint ő, csak én nem szavakkal, hanem a testemmel üzenem neki. Bedobok aprót a gépbe és egy pörgősebb számot indítok el, bár nem a kedvencem, de megteszi. Pár lépéssel tőle állok. - És miért éppen a gyógyító szak? - kérdezem tőle és nem kezdek el mozogni, még nem igazán van kedvem ehhez a táncoláshoz. 

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 03:34

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Nézek egy nagyot, aztán egyre inkább körvonalazódik bennem, hogy Axel valamit nagyon félre ért velem kapcsolatban. És bizony evégett fel is szólalok, mert utálom a zsákba macskákat!
- Akkor fogalmazok másképp; Ne hívj így, mert nincs közünk egymáshoz, ez a megszólítás pedig minimum olyan mintha a ribancod, vagy valami egyebed lennék. Ha ilyen megszólításokkal akarsz élni irántam, azt érdemeld ki! - közlöm nemes egyszerűséggel, illuminált állapotomhoz képest igen határozottan. Persze ott bujkál az arcomon egy nagyon is kajla mosoly.
Azért nem vagyok egy alacsony darab az 1.83mas magasságommal. Gizdának gizda alkatom van, némi egészséges izomzattal. Az erőnlétem is egészen jó, de tény, hogy még csak most tűnik fel igazán Axel mennyivel magasabb tőlem... Van vagy 1.95... Ámulatba ejtőek a méretei.. És egy pillanatra hagyom elkalandozni a gondolataimat, de erről csak egy apró vigyor a szám szélén tanúskodik.
-Sejtettem... hogy érdekelne az ajánlatom... ~ húzom egy kicsit, aztán fordul a hangulatom egy kissé. Hiszen nem igazán van kedvem a suliba vissza menni. Amikor pedig az állam alá fog és maga felé fordít, a száját pedig elhagyja a mondat, egyetlen pillanatig nézek rá meglepetten, szemöldököm marad megemelve, de szemhéjaim lejjebb ereszkednek a tekintetem élesebb lesz, a számra pedig egy kihívó, ha nem egyenesen lepattintó féloldalas mosoly ül.
- Akkor talán te is vedd le rólam a kezedet! - megvárom míg magától elereszt. Egyébként, nekem általánosan gyógynövény illatom van... most minden bizonnyal némi alkohol szagom..gondolom.. Meg valószínűleg árasztom a "dugj meg" neon feliratú hormonokat, de sebaj!
- Nem ismersz és én sem téged. Mit gondolsz, hogy csak az iskola létezik mint otthon, vagy mint menedék? Van hova haza mennem. És egy ilyen görbe este után, főleg hülye lennék az iskolába vissza menni. - komolyan nézek rá, szemtelenség van a képemen. Nem riadok vissza tőle, hogy megmondjam neki amit épp gondolok, főleg a viselkedéséről! Most amúgy is különösen erősnek érzem magamat! Legfeljebb bemossa a képemet... Szerencsére, gyógyító hírében állok...hahahaha
- Az pedig, hogy mennyire minőségi, vagy silány épp a partnerem, akit a farkamra buktatok, vagy épp én nyelek be, az csak rám és az aktuális partneremre tartozik... Hacsak nem akarsz tőlem Te valamit. - innentől szinte biztos vagyok benne, hogy bemossa a képemet. Akármilyen arcot is vág, az én képemen elégedettség honol. Nem tudom miért, mert amúgy az efféle fájdalmat nem szeretem.
Valami azt súgja Axelt, nem igazán szokták vissza utasítani. Az a romantikusan harcias védelmezés, nem mondom, hogy nem esett jól, de meg van róla a véleményem.
- Tudod nem szeretem, ha ki akarnak sajátítani, bármilyen romantikus elv is legyen mögötte! És nem szeretem, ha idiótának néznek. Megértek én bármit, ha elmondják a miértjét. Én szórakozni jöttem le ide, meg úgy eleve a városba. És vissza menni pont az iskolába, cseppet sem tartom szórakoztatónak! - szegem fel kissé az államat, de már lényegesen könnyedebb a hangom, és az arcom is feloldódott. Már csak egy pajkos kihívás van rajta, egy barátságos mosollyal. Részemről, pár alapszabályt lefektettem az elmúlt pillanatokban.
- Innentől, indítsunk tiszta lappal újra!- dobom be a fegyverszüneti egyezményt.
Lássuk, megfutamodik-e, ha teszek még egy kikötést.
- Tánc közben, nincs testtel érintés! - vigyorgok rá immár derűsen és tartva a szemkontaktust, megemelem a poharam felé, nyalom le a sót a kezemről, mintha valami mást nyalnék, hajtom fel az italomat, és harapok a citromba. Az ízek kavalkádja végett még arra is futja, hogy megnyaljam az ajkam. Igen, jól látja, határozottan provokálom..
- Mehetünk. Ha nem ijesztettelek el.. ~ dorombolom és ha valóban tartja még a kezét, akkor el is fogadom. Felállok. Azért így már megcsap a pia, de tartom magamat. Az hogy tánc közben nincs testtel érintkezés, vagy legfeljebb minimális, a kezeket nem zárja ki, vagy azt, hogy pár centit hagyva húzzuk a másikat..
Őszintén szólva Axel eléggé bejön, viszont szeretnék pár dologra rávilágítani neki. Tudom... vagy legalábbis sejtem, hogy nem a legjobb módon tálalom most neki.. Egy kissé túlságosan őszintén és minden finomkodás, vagy kedves cifrázástól mentesen... De talán megérti.
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-16, 01:28

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem mondom, hogy nem okoz nehézséget felfogni azt, amit mond, leginkább a hülye wales-i akcentus miatt, de most valamiért nagyon fogni akar az agyam... Könnyen tudok rá figyelni és meg is jegyzem a dolgokat, amiket mond. De csak értetlenül nézek rá, mikor arról beszél nekem, hogy nem akarom, hogy hírbe hozzanak vele... kis naiv, azt hiszi, hogy engem érdekel mások véleménye? Hogy meghat, ha kibeszélnek és szarral dobálóznak? Ugyan, ki nem szarja le? Eleget rágták már rajtam a számat, mert nyíltan felvállaltam, hogy én más kapura játszok, mint a heteró fiúk, akkor is hallottam dolgokat, voltak akik a seggüket a falnak nyomták, nehogy befedezzem őket. A mai társadalom ilyen, majd lenyugszanak és leszarják a dolgot. - Elhiheted, hogy engem kurvára hidegen hagy mit mondanak rólam mások, ha így akarlak hívni, akkor így is foglak, manócska. - nemes egyszerűséggel csak megvonom a vállamat és láthatja rajta, hogy komolyan is gondolom, nem véletlen ejtem ki a becenevet még egyszer a végén. Szerintem illik rá ez a név, aranyos és kis alacsony hozzám képest, nem sokat kell hajolnia, hogy...
Szóval tabu lennék, na nem mondom, hogy valahol nem bánt a dolog, mert... igaz azt mondtam, hogy nem hajtanék rá, de normális körülmények között, ha nem lenne részeg, ha most józan lenne teljesen, akkor talán... DE mindegy, tabu vagyok, mert egy suliba járunk. - Felfogtam. - mondom neki egy kissé ridegebben, mint ahogyan én azt terveztem volna. Nem fogok örömömben tapsikolni és visítozni, mint egy ribanc, mert bejelentette, hogy semmi esélyem nála... Baszki, egy kicsit dühít is, hogy maga a tény miatt, hogy egy helyen tanulunk le lettem koppintva.
Tetszik, hogy láthatom ezt az oldalát és kifejezetten örülnék, ha nem abban a székben ülne, hanem az ölemben trónolna és ott dorombolna így. Tényleg van benne valami megfogalmazhatatlan, ami vonz felé és ez egyszerre boldoggá tesz és meg is ijeszt... az utóbbi erősebb érzés. - Akkor mondjad el nekem, meséld el nekem az ajánlatodat. - hajlok hozzá kicsit közelebb és így már ő is érezheti az "illatomat". Egyesek szerint a kölnim erős és férfias illata keveredik a természet illatával vagy mit tudom én mit súgott az utolsó partnerem a fülembe szex után. Na mindegy is, felesleges is lenne őt elcsábítani, hisz még a próbálkozásom előtt benyomta a piroslámpát.
Amikor csak elkezdi nekem darálni a mondandóját az álla alá rakom az ujjaimat és úgy fordítom az arcát, hogy a szemébe tudjak nézni. - Nyugodtabb lennék, ha látnám, hogy az iskolában vagy és senki sem teszi rád az undorító mocskos kezét. - mondom neki gondolkodás nélkül és mikor elakar húzódni, akkor csak engedem, nem fogok belemászni az aurájába. Bár még magam sem fogom fel, hogy miket mondtam neki, de talán jobb is, hogy ha nem dolgozom fel... Valójában szerintem ez a legromantikusabb szarság, amit valaha kiejtettem a számon és szerintem páran meg is halnának, ha ezt mondtam volna nekik.
Én tudtam, előre tudtam, hogy nem fog ez a visszamenetel olyan könnyen menni, mint én azt szerettem volna. Codyról messziről látszik, hogy nem egy könnyű eset, akinek legalább ezerszer el kell majd mondani, hogy mi a faszt akarok, de... ez egyszer nem bánom, hogy ismételgetnem kell magam, mindaddig, míg azt nem mondja, hogy táncolni akar velem. Ezen rendesen meg is lepődöm és csak pislogok, mint valami idióta. És aztán jön az az idióta szóvicc is, amin akaratlanul is felnevetek elég hangosan és felszabadultan. Csak megrázom a fejemet. - Menthetetlen vagy manócska, de legyen... veled fogok egyet táncolni. - bár nem hiszem, hogy élvezni fogom. Sosem szerettem táncolni, mindig is próbáltam kerülni az ilyen dolgokat, mert hát nem tudom, nekem másfajta mozgásom van, mint a legtöbb embernek, az én mozgásom, elég... erotikus. Leginkább úgy szoktam táncolni, hogy a partnerem mögött vagyok és farkamat a fenekének nyomom, nem tudom ezt ő mennyire fogja élvezni...
Hasonlóképp teszek a citrommal és a sóval, majd gyorsan lenyalom a sót, felhörpintem az italt és megeszem a citromot. Szeretem a tequilát, mindig is a kedvencem volt, de elég régen ittam. Lepattantam a székről és kezemet Cody felé nyújtottam. - Akkor egy tánc? - mosolyogtam rá, miért ne tettem volna? Valamiért... valamiért jól éreztem magam. 

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-15, 02:39

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Az igazság az, hogy az elől a gyökértől se futottam volna el. Legfeljebb ha fizikálisan nem is, szóban mindenképpen a tudtára adom, hogy hagyjon az anyjába békén! Tény ugyanakkor az is, hogy ha már kellően jó állapotban vagyok, akkor még egy olyan figurának is esélyt adok, mint az a srác akit Axel volt kedves elküldeni.
- Manócska..? - megmosolygom - Azért a folyosókon majd ne hívj így, a végén még csorba esik a hírneveden, hogy velem kevernek egy mondatba. Hidd el az az amit nem akarsz! - magyarázom neki lassan ténylegesen nyelvet váltva. De azt erősen artikulálva. Hátha érthető marad... vagy ilyesmi.
- Ezt jobban is teszed! A sulisok amúgy is tabunak számítanak! - csúszik ki a számon totál könnyelműen. Holott már most érzem, ezt még mielőtt elérnénk az iskolát meg fogom szegni, valamilyen formában...
Félig elnyúltan könyökölök fel a pultra és így nézek rá, tenyeremben megtámasztva a fejemet. - Csak te tudhatod, mit akarsz~ dorombolom egy szemtelen vállvonással, játékos vigyorral, hogy beavatom én mire is gondoltam, de persze mindennek meg vannak a maga feltételei... Hm.. Szép... kezdek úgy gondolkozni mint Nox.. Nem mintha baj lenne, legalább vannak feltételeim. Ezt a fizikus srác, meg hozzá hasonlók esetében még gyakorolnom kell... Képes vagyok azon elmélázni, hogy ha elvárások nélkül állunk valakihez, az sértés? Vagy puszta igénytelenség... Igazság szerint mindkét variációra egy kisebb gombóc nő a torkomba, de le is nyelem gyorsan.
Hümmenek egyet arra, hogy most bajba jutott hölgynek nézett. Végül is kivételesen valóban jobb, hogy így esett. Noha a legkevésbé érzem magamat nőnek. Csak egy srác. Aki szereti a húst.. Nyelni is, magában is.. Meg úgy mindenhogyan. Ugyan miért baj ez?
Nézek rá, mint aki nem hisz a fülének. És kissé visszavonulót fújok egy elhajolással.
- A suliba?.. Minek mennék vissza a suliba? Még alig indult el az este! Ennyire nem kell félteni. Eddig is egyedül jártam az éjszakákat és semmi bajom nem esett. Hidd el, tudok magamra vigyázni.. - darálom le és el kell ismernem, nem igazán volt, hogy így kezeltek volna. És bevallom, fogalmam sincs hogy kellene reagálnom rá. Hiszen tudom, hogy csak jót akar, hogy csak óvni akar... De... Mitől? Miért? És miért most?.. Meghökkentő érzés, hogy bárki is így álljon hozzám. Nem feltétlen rossz, csak nem értem. Nem sértődött, nem is kioktató a hangom a mondandómhoz, inkább az a "mit akarsz tőlem...?" szelíd kérdése kíséri az egészet.
Az agyamba benyomulna a válasz, egy olyan válasz, ami felszíthatná bennem a reményét annak, hogy minden amit a srác tesz, és amiért ilyen furán, óvón viszonyul hozzám, az az... vagy valami olyasmi, de ezt a gondolatot, olyan sebességgel csapom arcon egy hólapáttal és olyan belső kétségbeeséssel takarítom el a hulláját egy méretes hókupac alatt, hogy öröm nézni...
Révületemből az szakít ki, hogy a nő kihozza az italunkat és az én részemre olyan sebességgel csapok le, amit minden akut-alkoholista megirigyelhetne. Nem mintha bárkitől is félteném.
- Ez az egy kör. Utána minimum táncolsz velem, és aztán... lehet róla szó hogy haza indulunk! De tuti gyalog megyünk. Nem akarom elhagyni a gyomromat hopp-análás közben...- A helyváltoztatós varázslat nevét szándékosan kétértelműre hagyom. Csak egy hülye szóvicc ami kibukott belőlem. De addig örüljön mindenki ameddig nem kezdek tényleg vicceket mesélni. A humorom sötétebb felét nem igazán szokták értékelni...
Az italunk mellé készített citromért meg a sóért nyúlok, immár lassabban. És előkészítek mindent a szertartáshoz. Kézbe veszek egy citrom gerezdet, a kezemre billentek a sóból egy kicsit, aztán Axelre nézek.
- Akkor hát! Egészségünkre!
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-13, 18:10

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
A tündérke szóra csak felfut a szemöldököm a homlokom közepére és csak mosolygok egyet. Kicsit béna ez, de elég aranyos és tetszik, hogy próbál haverkodni, legalább nem fut el és nem akar egyedül hagyni, ha már megmentettem attól a gyökértől. - Teljes mértékben manócska. - mondom neki épp olyan hangon, ahogyan ő is mondta nekem az előbb. Van benne valami, ami megmosolyogtat, pedig az emberek többség unni szoktam és mindig kerülöm a nagy társalgásokat, mert... tök feleslegesnek találom őket. Nem is szeretek annyira barátkozni, mindig mindenki valamit általában akar, legtöbbször szeretne fürdeni a hírnévben, hogy egy olyan srácot ismer, mint amilyen én vagyok. Nem, nem vagyok elszállva, de azért sok haverom van és a "Quinn" nevet mindenki hallotta már.
A mondat folytatására pedig csak kuncogok egyet. - Sosem vagyon szánalmas és ne félj, nem is próbálkoznék be. - vonom csak meg a vállamat és adom a Mr. Nemtörődömöt a dologgal kapcsolatosan, pedig nagyon is bepróbálkoznék, de tudom, hogy nem lenne esélyem nála. Gondolom neki nem jönnek be az olyan srácok, mint én és ezt nagyon bánom... De egy akkora patkány mint én nem érdemel meg egyetlen jó embert sem, bár... Nekem nem is kéne kapcsolat, annyira felesleges és hülyeség is az egész, alkalmazkodni valakihez, hogy megadja nekem, amit másoktól pillanatok alatt megszerzek? Hát kösz nem...
Szavaira csak megint felkúszik a szemöldököm. - Akarom én ezt tudni? - kuncogok egy aprót... de rég kuncogtam, sőt. Talán eddig még nem is volt példa rá. Bár érdekeltek a szavai, de nem akartam magamat sem túlságosan leleplezni és még én sem értem, hogy miért vagyok vele ennyire más, mint másokkal. Lehet, hogy csak sajnálom, mert mindenki össze-vissza beszél róla? Mert kicsit magamat látom benne? Nem... ő jó ember és képes a legrosszabb helyzetekben is nevetni, képes jó maradni, míg én egy elromlott vacak vagyok, de hát ilyen az élet.
A következő kérdése is kissé váratlanul ér engem és próbálom megtalálni a megfelelő szavakat. Mégis mit kéne erre mondanom? - Nem tudom, de most kifejezetten úgy éreztem, hogy segítenem kell. - felelem neki végül a kérdésre, de nem is lett olyan meggyőző, mint szerettem volna. Aztán mikor elkezd panaszkodni arra, hogy vizet kap, nem is tudom, hogy mit kéne mondanom vagy éppen reagálnom. És mikor azt mondja, hogy nem árt a víz mellé kísérő, csak jóízűen felnevetek. - Én iszom meg mindkettőt és utána pedig elindulunk a suliba. - jelentem ki és már majdnem parancsolom neki, bár nem akarom, hogy ellenkezzen, de... hiába érződik ez ki a hangomból, tudom hogy neki ez nem fog tetszeni és feleselni fog, így mikor kikéri, csak csendben várok.
- Oké.. ez az egy belefér, de utána megyünk a suliba, okés? - nézek a szemeibe és várom a válaszát. 

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-12, 14:25

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Ó nehogy azt higgye! Épp elememben vagyok és mindenkit elküldök én nagyon boldogan bárhová! Bár ez Axel esetében legfeljebb csak poén szintet ölt. Bele is vigyorgok az arcába és kiszalad a számon, minden sértő felhangtól mentesen, haveri szívózásnak szánva.
- Te most szórakozol velem tündérke?! -fel is vonom mellé az egyik szemöldökömet, a mosolyom miatt azonban lehet tudni, az egész nem komoly és még a következők sem. Csak egy kis egészséges vérszívás. Ha már olyan kíváncsi a folytatásra! Kihívóan nézek rá, és nagyjából azt a kézmozdulatot használom, amit Ace Ventura használt annál a [You must be registered and logged in to see this link.]... csak nekem a mondandóm más.
-...De ha esetleg te lennél a következő akit... egy szánalmas próbálkozás után lekoptatok, sikolts nekem!- nézek rá egy pillanatig komoly képpel, még a szemeim is megvillannak,.. hú de ijesztő lehetek! Aztán elröhögöm magamat. Én csak befejeztem a mondatot, ahogy kérte, de már nincs súlya. Le is csattanok mellé lelkesen, a flegma picsa fejemet félre téve, és egy sokkal kedvesebbet elő véve. Hiszen vele nincs bajom. Azon kevesek közé tartozik, akiket simán csak nem érdeklek. Minek rontsam el ezt? Fel sem merül még bennem, hogy több is lehet benne...
A mondatára azért őszintén nagyon nézek és biccentek is egyet eme őszinte vallomására.
- Hh-hmm..! Nos ez igazán szívmelengető! Megtisztelsz.~ Nekem meg lenne egy jobb ajánlatom, amiben mondjuk nincsenek szatírok, se erőszak, se szárazazon penetrálás!..- rákacsintok játszva. Említettem már, hogy részegen nagyon kretén vagyok? Nézek rá közben a púltra kirakott sörcsúzdából veszek magamhoz és kezdem rágcsálni. Egyébként még mindig nem sikerült a nyelvérzékemet helyre billenteni de ha így is megért, hát nekem végképp nem tűnik fel! Arra, hogy ő vigyáz rám kissé zavartan de mosollyal a képemen fordulok felé
- Mióta érzed úgy, hogy vigyáznod kell rám...? ~ nem veszem rossz néven, csak meglepett és nem értem. Ez látszik is a fejemen.
A kezemből könnyedén ki tudja venni az italomat, nem kapaszkodtam belé, mikor azonban a víz kerül a kezembe tényleg megzavarodok és csak pislogok nagyokat, hol az italomra, hol Axelre.
- Vizet...? Ax~ nemár! Jól vagyok, nincs semmi bajom. Tényleg... Nem akarok még kijózanodni... Csak lejöttem szórakozni egyet. - Bár úgy tényleg nem látszik, hogy rosszul lennék, vagy különösebben bánatomban innék. Egyszerűen csak jól esett. Annyira úgysem fordul elő sűrűn.
- Inkább igyál velem egy silvert! ~ A víz mellé úgysem árt a kísérő! - kérlelem kutyaszemekkel egy laza mosollyal. A humorom azért nem hagyott el, még ha kicsit kekecebb is lettem. És közelebb is csusszanok hozzá, hogy össze érjen a vállunk, meg a karunk. Szabad kezemmel a pultra csapok, nagyon erősnek érzem magamat! - Hé Dorys két tequila silvert kérünk!- szólok oda a pultos csajnak. Igen a nevén szólítottam.. néha megtalálni itt! Itt is, ott is.. mindenütt!
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-11, 18:07

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem így terveztem az estémet, ha igazán őszinte akarok lenni magammal, hiszen... csak egy estét akartam, egyetlen estét, amikor ellazulhatok és nem kell semmire sem gondolnom, főleg nem erre az egész furcsa dologra Codyval kapcsolatosan és Merlinre mondom... Engem utálnak ott fent, mintha csak kiakarnának baszni velem folyamatosan. Persze nem bánom, hogy itt van és azt sem bánom, hogy mással van, de azt már igen, hogy ez a csávó ennyire... undorító, nem véletlen, hogy elküldöm a fenébe és inkább próbálok nem utána menni és betörni a képét, mert legszívesebben ezt tenném. Cody olyan... ő nem ezt érdemli, nem érdemli meg, hogy mások csak befedjék a mocskukkal, ő sokkal jobbat érdemel annál, amit kap. Na nyugi, nem azt mondom, hogy engem érdemel, nálam mocskosabb embert ritkán találni és nem, ezt most nem külsőre értettem, sokkal inkább a lelkiekre. Na nem mintha fenyegetne az a veszély, hogy érdeklem... Várjunk, miért is gondolkodom ilyeneken?!
Mondandójának az elejére csak felvonom a szemöldökömet és már kacagást tartom vissza. - Akit? Fejezd csak be nyugodtan. - számomra kissé hihetetlen, hogy ő bárkit képes lenne eltángálni, pláne engem, szóval csak felé fordulok egész testemmel és úgy várom, hogy befejezze a mondatot, bár van egy olyan érzésem, hogy nem fogja. Bár nem értem, hogy miért van ilyen állapotban, hiszen nem hiszem, hogy oka lenne az ivásra, sose látszott letörtnek és szomorúnak, mindig és minden körülmények között jól tudja érezni magát és ezt csodálom benne.
Mikor pedig kimondja a második nevemet leginkább sóhajtanék egyet, de inkább nem teszem. Nem akartam a Quinn néven bemutatkozni neki, mert gondolom, hogy mit beszélhetnek rólam az "exeim". Csak elfelejtik, hogy az elején közlöm velük, hogy én nem akarok semmit sem csak a szexen kívül, hiszen... nem is ígérgetek nekik, akkor miért kell engem elhordani mindennek? - Nyugi, nem vagyok valami kigyúrt szatír, aki a sloziban akar megerőszakolni szárazon. - mondom neki őszintén, miközben a szemébe pillantottam. Tényleg nincs is okom haragudni rá, mert tényleg nem tudhatta, hogy én mentettem meg, szinte olyan keveset beszéltünk és várjunk... emlékezett a nevemre?
Szavai megmosolyogtatnak, kortyolok egyet a whiskeymből és leteszem a poharamat, majd előre figyelek. - Látod, hogy milyen jó, hogy idejöttem? Majd vigyázok én rád. - jelentem ki és nem mintha szükségem lenne a beleegyezésére, hiszen ilyen állapotban nem fogom elengedni őt sehova sem egyedül. Megiszok még majd egy pohárkával és visszaviszem az iskolában, ha pedig előbb érzem a szükségét, akkor elnapolom, ráér a piálás. Intek a pultosnak. - Egy pohár vizet. - mondom neki, majd elveszem tőle a poharát és a vizet nyomom elé. - Engem nem kell meghívni semmire és te inkább ezt idd. - mondom neki mosolyogva és remélem nem akar vitatkozni. Ha pedig mégis vitatkozni kezd, akkor kénytelen leszel elfenekelni itt mindenki előtt. 

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 404

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-11, 16:35

Quinn & Cody


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]


Késő van már... de lehet, hogy pont túl korán! Fogalmam sincs. Valami isten háta mögötti lebujban vagyok és épp marha jól érzem magamat! Olyan vicceken is elröhögcsélek, amiken egyébként minden bizonnyal nem tenném... Egy alkalommal ki is bukik belőlem hogy "hát ennél szarabb viccet még nem hallottam.." mellé bájosan csóválom a fejemet és inkább elbújok a poharam mögött, a baj az, hogy jön a kontrázás én meg majdnem vissza köpöm az italomat... Na jó azt hiszem kezd rá érezni, csak egy kis bemelegítés hiányzott neki!
Aztán rátérünk valami olyan témára, amiről fogggalmam sincs, azt hiszem kvantum-fizikát akart magyarázni, én meg inkább egy egy filozófiai poénnal ütöttem el a dolgot, hogy ne tűnjek totál műveletlennek! Bár csodák csodájára így is volt pár rész amit, mintha megértettem volna... Minden bizonnyal az alkoholtól van... Fizikus-filozófusra ittam magamat!
És itt jön az a rész, amikor a súrlódási erőhatásokról kezdene el regélni nekem... okéééé azt hiszem így sem próbáltak még felszedni. Épp harsányan, nem bántóan felröhögök és már vakarnám le magamról, mert ahogy nézem nagyon oda van meg vissza és mászna rám... Azonban mielőtt istenesen elküldhetném szerencsétlent valaki megteszi helyettem!
Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs mennyire bűzlöm az italtól... Annyira nem bírom a piát, hogy ha már bűzlöm tőle régen rossz. És valahol egy árokban örömködöm magamnak. Odáig azonban nem szoktam eljutni. Két pohár után már kellően be vagyok csiccsentve. A harmadik és negyedik pohár bármiből nagyjából egész estére kitart.
Ha valami töményebbet veszek magamhoz... na akkor van baj rendesen. De ameddig nem ülök le úgy nagyon, hanem valamilyen formában ki mozgom, addig nincs baj!
A srác lelép, én meg csak állok és nézek utána.
- Megbocsáss! De megoldottam volna egyedül is! De ha esetleg te lennél a következő akit... - valami vállalhatatlan walesi akcentussal fordulok az emberemhez anélkül hogy tudnám ki az. Általában gondosan ügyelek, hogy a kimru ne keveredjen az angollal, de ez illuminált állapotban néha nem jön össze. Sejtésem szerint valaki, aki erősnek hiszi magát és most hogy a könnyű vad lelépett mellőlem, majd ő vesz kezelésbe... Amikor azonban szembe találom magamat az illetővel belém fagy minden és többször is pislogva meredek rá, mert nem hiszek a szememnek.
- Axel..~ szinte csak súgom a nevét. - Ömm... bocsi... azt hittem valami...- megcsóválom a fejemet... rájövök hogy tök nem lényeg mit hittem. Nyelek egy nagyot és egyből barátságosabb képet öltök. A srác mindig is azok közé tartozott, akiket szívesen szemléltem csendes távolságtartással. De mindig messze űztem, ahogy az összes többi gondolatot is a sulisokkal kapcsolatban.
Leteszem magamat mellé lelkesen. Jó hogy a lendülettől nem fordulok le rögtön a bárszékről!
- Köszi, hogy lekoptattad azt a suttyót! Így bele gondolva, elég szar lett volna vele bármit is csinálni...- Cody... szedd már össze magad! Jó hogy nem közlöd vele, hogy nincs-e kedve kikísérni a slozira... Vagy a sötét szobába...
- Ha az elfogyott, meghívlak egy körre! Vagy kettőre! Vagy valami másra...- nézek rá, nézem az arcát, a tekintetét. Az enyém kellően fátyolos, aztán mielőtt ráborulnék a nagy bambulásban, inkább iszok még egy kicsit a poharamból!
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please... 2018-04-11, 00:47

Cody && Quinn

[You must be registered and logged in to see this image.]
Minden vágyam egy pohár italka volt, nem akartam semmi mást, csak kicsit lazítani és elengedni magam. Az sem érdekelt, hogy melyik kocsmába fogok kikötni, hiszen a pia mindenhol ugyanolyan csak a társaság más, na nem mintha nem tudnám kezelni az embereket, nyugodt szívvel elküldök bárkit melegebb éghajlatra. Nem nagyon szoktak velem kötekedni, sőt. Még csak nem is kötnek belém főleg mióta kigyúrtam magam. Szerencsére könnyen meglátszik rajtam a sok edzés és erősítés, minden kemény munkámnak meg van az eredménye, kezdve a jó mellizmaimtól egészen a kockás hasamig. Magam is látom, hogy mennyi lánynak bejön, hogy néha nyál csorgatva pillantanak rám, de nem tehetek róla, hogy engem nem a szép mellek izgatnak, hanem a formás férfi lökhárítók.
Végül pedig csak belépek az egyik kocsmába és mikor kinyitom az ajtót, akkor a csengő jelzi, hogy egy újabb vendég érkezett. Elég tiszta és igényes helynek tűnik és egész megtetszik, míg egy ismerős nevetés nem csapja meg a fülemet... Komolyan? Jó, talán én is úgy intéztem a dolgaimat mostanában, hogy keresztezzük egymást az útjaink, de ma este csak inni szerettem volna és ellazulni, erre nézhetem, ahogyan egy csávóval enyeleg a pultnál vagy mit tudom én mit csinál. Nem fogok hazudni, nem tetszik az a csávó s kicsit sem szimpatikus, de nem is figyelek oda, csak sajnos mivel mellettük van hely, így oda kell mennem... Biztosan valami érdekesről beszélhettek és mikor odaérek csak kikérek egy pohár lángnyelv whiskeyt, majd Codyra pillantok, mellette volt hely, de nem igazán bagózott rám. A mellette lévő csávó pedig éppen rácsapott volna Cody seggére, csak a reflexeim és gyorsaságomnak köszönhetően időben elkaptam a kezét.
- Kopj le. Most! - intek a fejemmel a kijárat felé és kissé sem barátságos az arckifejezésem. Tiszta a kép, nem is kell okosnak lenni, hogy valaki összerakja. Innen érzem, hogy milyen büdös alkohol szag árad Codyból, biztos vagyok benne, hogy nem józan és ez a gyökér gyerek pedig próbálta kihasználni a helyzetet. Szerencsére nem akadékoskodott, hanem azonnal elindult, elég cingár volt és nem volt rajta semmi izom, bár az ajtóból még visszapillantott rám. Csak sóhajtok egyet, majd Codyra pillantok. - Csak a baj van veled. - rázom meg a fejemet sóhajtva és azért a halvány mosoly ott ül az ajkamon.

[You must be registered and logged in to see this link.] | Kövi jobb lesz, ígérem szivecske  szivecske | [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Quinn A. Perold
Reveal your secrets
Online

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 22

TémanyitásTárgy: Cody & Quinn - Please... 2018-04-11, 00:20

*****
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Cody & Quinn - Please...

Vissza az elejére Go down

Cody & Quinn - Please...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Liam Briantov
» Molly C. Quinn

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-