Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 20:57
Kalandmester

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:05
Joyce Brekinridge

ϟ Képességdobás
  Yesterday at 15:25
Felicity Barlow

ϟ Felicity Barlow
  Yesterday at 15:11
Felicity Barlow





A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Armand Stansson
 
Daniel G. Paisley
 
Luna Lovegood
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Christopher Graves
 
Tim Roberts
 
Sidney Smallwood
 
Felicity Barlow
 
Statisztika

Összesen 593 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Felicity Barlow

Jelenleg összesen 39642 hozzászólás olvasható. in 3507 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Régi ismerősök 2018-03-19, 15:51

First topic message reminder :

XXX
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 14:29






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Tény, hogy a mondat találó, és tény, hogy nem akarta ilyen direktbe a férfinek címezni, ha mégis talál benne magának valamit, az csak jó.
- Kérdés, hogy inkább félelem, vagy inkább hatalom féltés-e? - teszi fel a kérdést a férfi szavaira, és nagyon is élvez egy ilyenfajta beszélgetést, ahol mindketten elég erősek ahhoz, hogy bátran merjenek kiállni a gondolataik, érveik, álláspontjuk mellett, és bele merjenek efféle összecsapásokba bocsátkozni. Persze semmi veszélyes, de ad egyfajta acélosságot és szilajságot, ami a nőnek kifejezetten jól esik. Magában, Perselusban és az egész estében.
A poénra a nő száján egy kissé cinikus mosoly jelenik meg, még a fogai is kivillannak bele, és valahogy ugyanúgy érez, ahogy Piton. Sose gondolta volna, hogy ilyen poénokat fog hallani, pláne tőle nem.
- És vele változunk mi is. Ez a dolgok természetes rendje, nincs ebben semmi rossz. - teszi még hozzá a végére, ellágyítva a beszélgetést,aztán valahogy belefúródik a tekintete a férfiéba. És szinte hallja, ahogy kalapál az ő szíve, meg a sajátja is, és nem töri meg a csendet ő sem. Valahogy.. annyira jól esik neki ez az egész, és annyira rég érzett ilyesmit, akármi is legyen ez most pontosan, hogy hagyja a dolgokat, és kiélvezi ezt a pillanatot, mint aki nem tudja, lesz-e még bármikor ilyen másik. És ahogy a villanykörte szétrobban, finoman megrezzen, és lehunyja a szemeit egy pillanatra miközben finoman elmosolyodik. A hálószobából vijjogás hallatszódik, de a nő nem figyel oda rá.
- Úgyis ideje lett volna kicserélni. - vonja meg finoman a vállait, majd apró sóhajjal simít végig a férfi kezén. - Ha gondolod, lassan megágyazok neked. - néz vissza ismét Perselus szemeibe, és kifejezetten lassú mozdulattal indul meg, hacsak a férfi nem állítja meg, vagy nem fogja meg a kezét, vagy tartja vissza valahogy.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 14:16

Különös, hogy amennyiben hihetnek az esélyek létezésében, az mennyi kérdést és kételyt önt a nyakukba. Még ennyi idősen is.
"Az emberek nagyon sokáig képesek az elveik mellett élni. És.. ez a gondolat szül egyfajta elhatárolódást, ami kedves a rejtőzködésnek." Mad szavai visszhangot vetnek benne, nem is kicsit. Reszben, mert a mondandó ezen részét akár önmagára is vonatkoztathatná. Nem gondolja hogy Mad totális szándékossággal fogalmazott így, de el kell ismernie bele talált.
- Ez valahol félelem is. Elfedni az ismeretlent és elzárni mindazt amivel ezt megértethetnék.. - szertelenül állja Mad szavait és kő kemény stílusát. És meg kell vallja, valamiféle elismerés gyúl benne.
A felsőbbrendű érzetét valahol ott zúzták semmivé, amikor Voldemort a jóslatot Lily ellen fordította. És a felsőbbrendű maszlag ellenére sem volt képes tartani a szavát önnön felelme miatt. Ennél jobban semmi sem ábrándíthatta volna ki. Semmi nemes, semmi felsőbbrendű nincs abban, ha az ember megszegi az adott szavát, félelemből.
- Ki tudja, hátha több szorult belé, mint az előző Főnökömbe. - sajátos szarkazmusa fedezhető fel a mondatban és valahol sosem gondolta volna, hogy egyszer Voldemort... A Sötét Nagyúr.. Egy "poén" részét fogja képezni egy beszélgetésben... Szörnyen groteszk érzés keríti hatalmába aztán csak annyit mormog.
- Tényleg változik a világ.. - a mondata után azonban csöndben marad és nem érzi, hogy ezen változtatni kellene, vagy bármilyen hirtelen felindulásból elkövetett cselekedetet tennie. Ez a pillanat, ami minden bizonnyal perccé, vagy percekké nyúlik, így mindent össze sűrít és Perselussal a kezdeti pánikot olyan távolinak és ostobának érezteti, hogy szinte kedve lenne szégyenkeznie miatta.
A szíve neki is vadul veri repedt bordáit, bár nem latszik rajta.
Amit mondani akart elsőre, nos voltaképp azt nyelte vissza csupán, hogy Madet emlékezetesse, miről volt szó és mintegy vissza rántás a pillanatból. De pont nem érezte helyén valónak. Nem volt benne, hogy eltiporja azt az apró elejtett mondatát a nőnek. Főleg, hogy Mad egyébként nagyon is figyel a beszélgetésre. És bizonyos szempontból már most előrébb vannak. Pitonnak rá kell ébrednie, hogy elszigeteltségében, eljutott arra a pontra, amikor már nem tudja magát tovább elszigetelni, mert az fenyegetheti a célirányosságát.
Az ő tekintete a mozdulat nyomán siklik a kezükre aztán vissza. Egy darabig még hagyja ezt az egészet így.... És ebben a pillanatban az egyik villanykörte a közelükben felizzik, pislákol párat, Perselus szívének ritmusára, aztán egyszerűen szétroppan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 12:54






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Valójában ő is léggé elbizonytalanodik, hogy mennyire igazak ezek a szavak, és mennyire ismeri ő a férfit, vagy a férfi őt. Tudja, hogy van benne valami sötétség, ami vonzza a tiltottabb, sötét mágiákhoz, a fekete mágiához, de ez egy cseppet sem elrettentő Mad számára. Az ő szemében a férfi nem lesz ettől kevesebb. Az, hogy régen mennyire tudtak jól egymásra reagálni.. közel álltak egymáshoz, amennyire ez lehetséges volt, kvázi egy baráti körbe tartoztak, de ahogy Piton elvágott magában sok mindent, úgy Madtől is távolra kerítette az élet. És most, annyi év és annyi minden után újra keresztezték egymás útját, és a fene se tudja, hogy ez a sors torz, groteszk játéka-e, vagy esetleg egy második esély arra, hogy bármi is legyen. Ne csak egy közös munka.
- Az emberek nagyon sokáig képesek az elveik mellett élni. És.. ez a gondolat szül egyfajta elhatárolódást, ami kedves a rejtőzködésnek. Lehet, hogy a muglik okosak, de amíg te felsőbbrendűnek hiszed magad, addig rejtve akarsz maradni az alantasabbaktól, akiket nem tartasz méltónak sem arra, hogy megmutasd, mi van benned. - folytatja a gondolatmenetet, Piton költői vagy ki nem mondott kérdésére válaszolva. Kissé fájdalmas sóhajt hallat.
- Az a baj az ilyenekkel, hogy mindig megjelennek a radikálisok, akik nem nyugszanak amíg vérrel nem váltják ki a békét. - suttogja egészen megrendülten és hidegen, de mégis teljesen érthetően ejtve ki a szavakat. De még talán a férfinak is egészen hidegek ezek a szavak, Madtől szokatlan stílus. Igen, változott egy keveset.
A párbajra igenis kihívóan néz a férfira és amikor az válaszol erre, és egy grimasz is kibukik belőle, akkor játékos fény csillan a szemeiben. A mondatra meg egy kissé el is neveti magát.
- Látom nem félsz, hogy esetleg legyőzlek a gyerekek előtt. De ha máshogy nem, majd meghívlak vendégelőadónak, vagy segítőnek néhány órára. Persze, ha a jelenlegi főnököd nem bánja, hogy elcsábítalak mellőle.. - kacsint még a végén, aztán maga sem tudja, hogy mi is történik,és az egész csak a bor hatása, vagy valami mélyebb érzés kezd benne kristályosodni. Ahogy a másik szóra nyitná a száját, de nem teszi, és enyhén el is pirul, Mad egészen hosszasan réved el a férfi tekintetében. Szívverése kezd felgyorsulni, és valahogy ez a csendes pillanat nem tűnik olyan vészterhesnek, vagy kínosnak, sokkal inkább valami végtelenül sűrű, kitöltött pillanat az egész. Mélyzöld szemei a férfi tekintetéből kettejük kezére tévednek, majd vissza a férfi szemeibe, és érezhető bennük valamiféle kérdés, vagy kíváncsiság, hogy a másik mire is gondol, vagy mit akart mondani. Nem húzza el a kezét, és Perselus érezheti, ahogy Mad egy-egy ujjával mintha finoman viszonozná a korábbi cirógatást, de semmi tolakodó nincs ebben. Nincs rá szükség. A szemeiben minden benne van.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 00:42



Mad & Perselus







Perselusnak több mindenre kell rádöbbennie. Többek közt vissza szivárog a fejébe, hogy Lily hívta annak idején Pernek és rádöbbenése annak szól, hogy bizony nem reagált rá jóformán sehogy mikor Mad csak úgy lebecézte. Mármint még csak most csapódott le és kötötte a régi emlékhez. Most viszont nem áll le magában megvitatni, hogy ez most jó-e vagy rossz. Valahol némi bűntudat ébred benne, az utolsó este sejlene fel ha hagyná, mikor Lily így szólította... mikor Lily még bárhogy hívta, de a gondolatot elszakítja. Van ennél most fontosabb dolguk is.
És nem utolsó sorban, most itt a jelenben minden olyan más. Arra a szócskára eszmél, hogy "ismersz..".
Ezt számára is különös hallania, váratlanul éri, többek között mert ha a labdadobálásra értette Mad, akkor valóban ki lehet jelenteni, hogy ismeri. Ha viszont arra értette, hogy mint személyt ismeri-e... ebben nem lenne biztos. Hiszen Madet utoljára féig még kölyöknek, fiatal felnőttként látta. Azóta bizonyára van amiben változott. És kérdés ismerte-e egyáltalán valóban akkoriban is? Figyelt-e rá eléggé, értette-e a lányt ha olyan helyzet adódott.
Rég volt. Egy nagyon más világ.
- Pont ez az. - kap a szón - Hogy ez a régi eszmény, futótűzként képes terjedni. Holott már réges rég nem aktuális. Valahol csodálatra méltó, hogy eddig képesek voltunk fenn maradni ezekkel az elvekkel. -elhallgat és gondolatai kavaró örvényként indulnak meg. Mit tud tenni ténylegesen az ügy érdekében? Mindig is egyedül dolgozott. Dumbledore vissza húzódott a világ elől amióta Voldemort nincs. Voltaképp olyan mintha nem is létezne. Bár tény, hogy a leleplezést pártolná, egy közös jövő érdekében. Noha már nem az említett forrófejű hozzá állással.
- Fionnak alapvetően az igazság felfedése a célja. Úgy véli, a varázslóknak nincs joguk mindent eltitkolni. A nézetei eddig békések voltak. Valaki azonban valószínűleg folyamatosan a vállán ül, és csicsereg a fülébe... Másképp nem munkálkodnának olyan tűzfegyvereken, amik ébreszthetetlen kómába küldik az ellenfelet. - a foga egy pillanatra megcsikordul az indulattól, de hamar lenyugszik. - Hogy Fionn bizalma miből fakad, azt nem tudom. Hiszen a Millenniumnál elég egyértelmű volt, hogy be lettem építve. - tépelődik egy sort. Hallgatja Madeleinet és eltűnődik a bort kortyolgatva.
Arra, hogy párbajban mennyire kapna ki Madtől kihívóan néz a nőre és kibukik belőle a szája sarkában egy meg nem határozható grimasz-mosollyal.
- Aligha hiszem, hogy kivitelezhető, de ha mégis, a kölykök oktatása alatt lehetek vendég-gyakorló bábú.- azt már nem teszi hozzá, hogy nem a kölyköknek szánná magát boxzsáknak. Okuljanak csak a Maddel folytatott párbajukból. Őszintén érdekelni kezdni a végeredmény. Mindez anélkül, hogy egyébként a nőnek ártani akarna.
A minisztériumra szemet forgat. Aztán Madből kibukik az a mondat, amire ő igen zavartan és egy rövid pillanatig értetlenséggel átsuhanva az arcán figyeli a nőt. Szóra nyitná a száját, de kivételesen becsukja és csak néz Madre. Ő is hagyja magát elveszni a zöld íriszben. Valahol pedig megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy Madeleine szemeinek vágása, és árnyalata is másabb. Ezért... nem tud elég hálás lenni. Újabb rádöbbenés, hogy ennyi szemezés után, ez úgy... még csak most tűnik fel neki. Sápatag vékony bőre, jellegzetes orrnyerge és környékén mintha most színt váltana. Noha... betudható a bornak is.
Érzi, hogy ez az a pillanat, amikor el kellene engednie a nő kezét, de van valami abban az érintésben. Mad ujjaiban, a bőrében... Fizikai bénulást vél felfedezni magában és ez össze kötődik apó felszínes halkan még mindig sípoló tüdejének fájdalmával. Nem fűzi ujjait Madé közé. Nem szól. Van egy olyan érzése, bármit is mondana, az éktelen sületlenség volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-11, 21:41






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Régen valahogy minden más volt, de tény, akkor is voltak ilyen dolgok, amikkel húzta a másikat. Gyerekkori bohóságok, amik azért voltak és alakultak ki, mert valamiért jóban voltak egymással. Együtt tanultak néha, és Mad számára akkor is volt valami a férfiban, ami megfogta, és ahogy most újra itt vannak, ezek a dolgok is felelevenítődnek, és jön rá még egy adag felnőttkor.
- Állok elébe, csak időben szólj, hogy két személyre ágyazzak. És ismersz.. -és ahogy ezt kimondja, mintha enyhe pír jelenne meg az arcán, és kissé idegesen, vagy inkább zavartan kapná el a tekintetét a férfi tekintetéből. Furcsa kimondania ezt a szót, és még furcsább most itt lennie.
A történetet végighallgatja, és próbálja valahogy feldolgozni és átforgatni magában mindezt a jelen helyzetre, és arra, mit is akar Piton tőle. Aztán, ahogy elhelyezi a palettán őt is, elmosolyodik, és egy korty bor után leteszi a poharat az asztalra.
- Ne dorombolj nekem Perselus, a végén még elhiszem. - reagálja le ezt a tulajdonképpeni bókot, természetesen a maga módján. Hogy ezt mennyire szánta a férfi bóknak és mennyire ténynek, az másik kérdés. Főleg, hogy ez is reakció volt a nő szavaira, de Pitontól mégiscsak afféle bókként lehet ezt kezelni. Ügyesen üti el a sértődés élét minden esetre ezzel a mondattal, aminek kifejezetten örül.
- Ez eléggé úgy hangzik, mintha felsőbbrendű lények lennénk a muglikkal szemben, és csak állatokként kezelnénk őket. Nem uralkodok fölöttünk, próbálunk velük együtt élni. - fejti ki véleményét, majd elhallgat és ő mélyed a gondolataiba. Dumbledore gondolatait ismeri valahonnan, nem szó szerint, csak a szellemiségét és eszméit, és a változás szele is megcsapja. Maga sem tudja, mit tenne szívesebben, vagy hogyan gondolkozna, de szerencsére Pion nem hagyja, hogy ezen ne gondolkozzon,mert kegyetlenül belekérdez. És Mad ül a férfival szemben, azon agyalva, hogy ki mellé álljon, kit védjen és mit mondjon.
- Perselus.. te is tudod, hogy nem a mocsok az akadály. A Minisztérium biztonsági játszmái nem erre irányulnak, hanem a befolyásolhatóságra és kiképzettségre, fegyelemre. Ezekben az emberekben ez nincs meg. - a szálakat folyamatosan kapcsolja össze, csak ő is fáradt, és a bor is lassan a fejébe száll, úgyhogy Piton nem húzott el egy kicsit sem. Sem az ivásban, sem a részekségben, amit jó, mert komoly dolgokról is beszélnek.
- Ne becsüld alá sem az ügyességem, sem a kreativitásom. Még nem láttál akció közben, de ma már nem vernél el olyan könnyen párbajban, mint annak idején. - néz egész elszántan, majd a kérdésre ismét eléggé eltöpreng.
- A Minisztérium erre sosincs felkészülve, mindig egy-egy ember oldja meg partizán akcióul. De majd utána kérdezek, mennyire recseg-ropog a rendszer - és megint kivár. Nehéz kérdések ezek, nem biztos, hogy most kellene megbeszélni, aztán, ahogy Piton hozzáér, és elkezd játszani a kezével, akkor hirtelen nem tudja hova tenni a kérdést. Nem érti, mire vonatkozik, és éppen ezért ki is csúszik a száján,hogy ..
-..kifejezetten jól esik. El tudnám viselni.. - mosolyodik el kissé bizonytalanul, miközben figyeli, ahogy a férfi cirógatja, és az ő keze is mintha finoman meg-megmozdulna. Nem hiába, a bor nála is valamennyire hatással van a szervezetére. Még a szemei is bele-belerévednek a férfi szemeibe és tekintetébe.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-11, 00:36



Mad & Perselus







Majd megbarátkozik és megismerkedik a kommunikáció ezen formájával is idővel.
Azért arra az ágyas megjegyzésre igencsak felszalad a szemöldöke, bár valahol nosztalgikusan ismerős neki... Mintha Mad annak idején is néha betűzött volna ilyesmiket a beszélgetéseikbe, vagy legalábbis akkoriban korukhoz illőt, hasonló hangulattal. Csak éppen annak idején leginkább meg sem hallotta, egyszerűen lepattant róla, sőt néha inkább gúnynak vette és nem értette az egészet, Mad miért tréfálkozik ilyesmivel. Most azonban mintha az akkoriak is, meg ez a mostani is valamiképp átértékelődne és a kékhalál, vagy félre értés helyett most valami egyéb tükröződne az arcán  némi zavarral mellé vegyülve. Megrándul a szája sarka.
- Látom, még most is szeretsz kóstolgatni. - mondja neheztelés nélkül. A poharaikat össze koccintja, mintegy Mad néhány régről megmaradt szokására. Aztán kortyol, végül a pohara mögül megjegyzi.
- Egyenlőre tökéletesen megteszi a kanapéd. Majd szólok, ha térfoglalósat játszanék. - Eztán bele fog és elregéli amit említésre méltónak ítél a Testvériségről. Érzékeli, hogy azért Madbe is bele lépett és a szavaira hozzá teszi.
- Téged nem sorolnálak a nagy egészhez. Valahogy úgy vettem ki, benned megmaradt az autonóm hajlam és ennek szívből örülök! - közli őszintén és megérzi ahogy az ujjai könnyűvé lebegőssé kezdenek válni. Hát na, még nincs kimaxolva az alkohol tolerancia. És valahol mélyen a sötétebbik énje, ezt annyira nem is bánja.
A kérdésére prüszkölve produkál valami nevetésfélét.
- Nem Madeleine. Ez a béke nem rajtam fog múlni. Ahhoz én egymagamban kevés vagyok. De hozzá járulhatok. Ahogy mindazok, akik a radikálisokat szabotálják és távol tartják az aktív sikeresen kivitelezett ténykedésektől. - hallgat egy rövidet - Dumbledore régi elve miszerint "Kivételes képességeink vannak, és igen, ezek a képességek feljogosítanak bennünket az uralkodásra, de egyben felelőssé is tesznek minket azokért, akik fölött uralkodunk. A varázslóknak a muglik érdekében kell uralomra jutniuk." ez amit Grindelwald is felhasznált, és ami végül a halálfalókat is elindította útjukon, most újra teret nyert. Csak vannak akik előszeretettel hagyják le azt a részt, ami a felelősségről és az érdekek alanyairól szól... - elhallgat, gondolataiba süpped egy rövid időre. Dumbledore-nak ezek azok a gondolatai és hasonlói, amit valószínűleg, még senki nem hallott így szó szerint idézve. Grindelwaldon kívül. Meg a célok érdekében Pitonon kívül.
- Néha nem tudom eldönteni, hogy önmagukat leleplező béke aktivistákra, vagy a radikálisokkal szembe helyezkedő forradalmárokra lenne-e nagyobb szükségünk...- megcsóválja a fejét és kortyol egy újabbat, össze kapirgálja a gondolatait, sóhajt egyet némán - Tényleg... Nagyon közel van a változás. A végtelenségig pedig nem tudjuk hátráltatni.- Erősen elgondolkozik, hogy a következő gondolatait ki merje-e egyáltalán nyilatkozni, de valahol bizalmának a jelen, még, ha nem is a legvidámabb, vagy jobb megközelítést használja, hogy Madnek be mer számolni gondolatainak sötétebbik vonulatáról is. Még ha egy újabb nézetütközést is indít el ezzel.
-...Talán kelletlenül hangozhat, de a Minisztériumnak ezúttal a maga oldalára kellene állítania azokat a szervezeteket is, amiknek a létezése felett előszeretettel szemet huny. Például az Aranyvarjút és társait. Ezek az Minisztériummal szimbiózisban élnek mind. Ezért nem tud velük senki semmit kezdeni, cserébe az összeset ki lehet használni. - Perselus tudja, hogy ezek az intézmények kellően mocskosak, mégis roppant hasznosak tudnak lenni a kritikus helyzetekben. És mintha felvillanna régi énjének egy szelete, aki kész derékig az elefánt seggében is eltűnni a cél érdekében. Szemében tettvágy csillog. Persze lehet csak fejébe szállt a bor, ki tudja...
Szeretné, ha Mad össze tudná kapcsolni a szálakat, legalább részben.
Sóhajt egyet és hosszan hallgat. Az őrangyalos dologra megejt egy szűk mosolyfélét. - A külső informálást megköszönöm. Azt viszont nem várom el, hogy a pajzsom légy. - keze az asztalon pihen neki is a nőé mellett. Tesz egy bizonytalan mozdulatot mutató ujjával, aztán csak hosszú hideg ujjai közé fogja Mad kezét, olyan óvatossággal, és némiképp sután mintha most ismerkedne először a mozdulattal.
- Te... Mit gondolsz, a Minisztérium kész lenne felszámolni a Testvériséget és annak minden tagját, ahogy annak idején a halálfalókkal tették, még ha ez sokkalta több embert is jelent, muglikat is bele értve... Vagy a lelepleződés körülményeire, következményeire készülne fel inkább? - őszintén érdekli a dolog. Ha pedig Mad nem tudja, voltaképp ez lenne az első számú információ amihez jó lenne hozzá jutnia Perselusnak.
És bár a tépő bizonytalanság elmúlóban van, cserébe egyéb lehetőségek merültek fel a férfiban. - És... te magad hogy érzed ezt az egészet? - ezzel voltaképp arra kíváncsi, Mad maradna-e vajon a védő bűbájok árnyékában, vagy fényre lépne inkább?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-05, 21:32






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hiába érzi, hogy jóban vannak a férfival, nem akarja vegzálni felesleges érintésekkel, pedig az ő kommunikációjában helye és szerepe van, de ha a férfinak erre most nincs szüksége, meg igénye, akkor tudja mellőzni. Vannak már módok, ahogy ki lehet ilyen dolgokat fejezni a másik felé. És ha Piton auror lenne, az tényleg kifejezetten furcsa lenne.
- Te is tudod, hogy minden megoldható. De örülök, hogy nem a kanapém ellen volt kifogásod, mert az ágyamat nem adom. Oda nem jutsz be ilyen könnyen. -
húzza egy picit a férfit, és nem akarja direkt zavarba hozni, csak egy kissé játszik vele, ahogy a munkatársaival szokott adott esetben, nincs ebben semmi személyes. Csak a nő stílusa, de az teljes mértékben. Végül persze ráhagyja Perselusra, és inkább a mesélésre figyel. Van, amit tud, van, ami új neki, de az, ahogy mesél, meg amiket mond, egészen leköti. Nem figyel oda, és azon kapja magát, hogy már nem is a konkrét szavakat figyeli, hanem elveszik abban, hogy Piton egész hosszan mesél neki, beszél hozzá, persze a lényeg megmarad. Pitonnak döntenie kell, hogyan áll bele valamibe, Madnek ott kell lennie mellette, és éppen beszólt a Minisztériumnak, meg a Parancsnokságnak. De nem mond semmit, csak figyel,ragadozó szemeivel, majd végül, ahogy Piton kér, tölt bort a poharába, majd a sajátjába is.
- Hirtelen nem tudom, hogy megsértődjek-, mert leírod - teljesen tisztán - a hivatalokat, mert én is oda tartozom. De azt hiszem, rólam máshogy vélekedsz. - somolyog sejtelmesen, sunyin, aztán belekortyol a borába, és amikor a pohár asztalt ér, kissé elkomolyodik.
- Eléggé benne vagy már, ahogy elhallgatom. És te szeretnél lenni az a valaki, aki beépül, és az életét kockáztatva kivívja a békét? Nem úgy festesz, aki ilyenre adná a fejét.. Perselus, ha nem akarod, nem kell semmit sem megtenned.
- nyújtja ki egyik kezét az asztalon, de nem fogja meg vele a férfi kezét, csak a mellé helyezi a sajátját, hogyha Perselus akarja, akkor megfoghassa.
- Minden esetre, ha ilyesmire adnád a fejed, leszek a külső informátorod és őrangyalod. - mosolyodik el féloldalasan.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-05, 14:46



Mad & Perselus







Ő halálfalónak és Főnix rendje tagként volt mindig is elkönyvelve. Noha a nagy közönségnek, ő mindig a csúnya gonosz halálfaló marad. Roppant furcsán érezné magát aurorként. Hivatalos jófiúként.
Mindig is az árnyékban csúszott mászott és a célok érdekében majdnem mindent elviselt. Nem volt választása, lehetősége miután bele lépett. Most viszont mintha akadna..
Madtől az a gyengéd érintés ami a hátát érte, egy kissé túl közvetlen volt hirtelen. Ha Mad úgy ér hozzá, hogy számít rá, látja a mozdulatot nem bánja. Sőt még viszonozni is hajlandó. Ez Madtől számít csak, mástól ugyanúgy undora meg iszonya van. Van egyfajta fóbiája az érintésektől, de olyanoktól akik fontosak, el tudja fogadni, egy idő után valószínűleg egy hirtelen, váratlan érintéstől se kapna hideglelést. Ha a helyzet megköveteli, hogy uralkodjon ezen a fóbiáján, minden különösebb nélkül képes rá. De most épp megengedheti magának ezeket a hülyeségeket.
A nő szavaira elgondolkozva forgatja meg az újabb pohár borát és bele is kortyol, nem cáfolja meg, de nem is adja jelét egyetértésének. Valahol nagyon mélyen persze egy reszketeg húr megpendül benne és kicsit hosszabban kitartva hal csak el a hangja.
Arra hogy Mad kanapéján húzza meg magát keserű, de valahol mégis szórakozott mosolyféle grimasz kúszik a fejére.
- Nem lehetne annyira eltüntetni. Legfeljebb ha a világ másik felére megyek, itt pedig kikiáltanak halottnak. Ennyire messze viszont nem szeretnék rohanni az otthonomtól, főleg egy ilyen változás küszöbén. - mondja mélyen elgondolkozva a lehetőségein. Újabbat kortyol. Belül rágja a száját.
- A társaság egy elég jól szervezett egység, ha nem számítjuk a véleménykülönbözeteket. A főbb embereiket az Ír-kelta-pendragon mitológiai alakjai illetve panteonjaik lakói után nevezik el... Mindenkit tükröz a neve. - most önmagához képest egészen tempósan, de épp olyan tényközlően beszél mint mikor az első kört futották Pitonnál.
- A jelenlegi vezetőjük Fionn MacCumhal-nak hívatja magát. Személyesen nem találkoztam vele. A társaságban jelenleg van némi széthúzás, hiszen ott sem mindenki egyezik azon, hogy békés leleplezés legyen. Van aki Grindelwald nézeteit vallja.. még most is. És valljuk be, sok néhai halálfalót is foglalkoztat a gondolat. Egyenlőre elég érzékeny az egész hangulata, hiszen, ha több radikális és több Grindelwalddal egy nézetet valló tölti fel a társulat sorait, az egy mugli-varázsló háborút szülhet. Ha viszont a leleplezők soraiba olyan emberek kerülnek, az vagy egy mugli és varázsló - radikális háborút, vagy egy esélyt hoz, valóban békés asszimilálódásra.. - hallgat egy sort. Emészti a kimondottakat. Azért Madnek lehet a jelentéssel együtt is jó pár új infó, ami lehet egy jókora tüske is. Perselus azonban kiegészíti.
- Nem voltam biztos benne, hogy minél többet mondok, annál jobb lesz nekem. Egyrészt, nem akartam a Minisztérium ölebe lenni, lévén igen gyakran tudnak elhamarkodott vagy meggondolatlan döntéssel a halálba küldeni bárkit. - igen egyfelől önös érdekből, túlélésből, tudatos módon hallgatott el bizonyos részleteket.
- Másfelől, ha a Minisztérium neki megy a Társaságnak, hiányos mennyiségű információval, abból megint csak semmi jó nem sülhetne ki. Ha pedig akkora a baj, előszeretettel dugják homokba a fejüket és hagynak meghalni mindenkit, majd mossák kezeiket. - cseppet sincs jó véleménnyel a Minisztériumról. Mad mondjuk számára az életképes, önálló, erős, tettre kész, tenni tudó, akár vezető személyek közé tartozik.
- A radikálisok közül valaki intézi a fegyverkezést a mugli tagjaik számára.- felhajtja a második pohár bora maradékát, nézi a pohár tükröződésében saját ábrázatát és kissé megkeményednek a vonásai.
- És ha engem kérdezel, a Milleniumon történt lövöldözés is neki köszönhető... De fogalmam sincs ki a tag. A nevét sem sikerült eddig megtudnom. - hallgat hosszabban aztán Mad kérdésére biccent és tartja is azt a poharat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-02, 20:38






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Ha két ember auror, az még jelenti, hogy Pitonnak is annak kellett volna lennie. Bár tény, hogy a kedvenc tantárgya az, amit sose taníthatott, és amit most Madeleine fog átvenni, mégis valahogy Piton eltért egyfajta alkimista vonalra. És talán jobb is ez így. Ha auror lett volna, ma nem ülnének most, így, itt. De felesleges a múlton rágódni, és ahogy Pitonból valami egészen őszinte mondat tör elő, Mad csak nézi a férfit. Szívesen mozdulna, de tudja, hogy az a másiknak nem lenne jó, így csak nézi őt szép, kedves, barátságos, meleg tekintettel, enyhén félredöntött fejjel.
- Ugyan Perselus. Az, hogy jó ember vagy-e, nem a múltadon, hanem jelenlegi tetteiden mérhető. És ha csak jelen vívódásodat nézem, egyáltalán nem vagy rossz ember. - nem bizonygatja, hogy szerinte jó ember, mert azt nem hinné el, meg talán nem is lenne igaz. De tény, hogy a férfi nem rossz, vagy romlott, és főleg nem gonosz valaki. Egy ember, aki próbál túlélni, és ez az a tulajdonsága, ami miatt Mad teljes mértékben megbízik benne, és ami miatt fontos a számára. Ez kapta meg igazán, akkor is, amikor újra látta a kihallgatóban.
- Ez egyáltalán nem baj. Nem kell megváltanod a világot. Ha csak egy hely kell, ahol meghúzhatod magad, akkor a kanapém a tied. És ha nem akarsz belekeveredni még jobban, akkor, amennyiben tudok, segíthetek eltűnni előlük. De ehhez mesélned kell. - kortyolgat bele ő is a borba, miközben figyeli, meg hallgatja a férfi szavait, majd az utolsó kérdésre ravasz, ragadozói mosoly jelenik meg a szája szélén, és a szemei is titokzatosan villannak meg. Tart egy kis hatásszünetet. Valahogy benne van ebben a pillantásban, hogy a rossz oldal itt igazából nem konkrétum, hanem ellentétes azzal, ahol Mad lesz.
- Amikor a ragadozó szembekerül áldozatával, teszi, amit egy ragadozónak tennie kell. Még bort? - kérdezi, könnyedén emelve fel az üveget hosszú ujjaival. És érződik, hogy ez olyan dolog, amit nem akar megtenni a férfivel, de a jövőbe ő sem lát bele, és nem tudja, milyen helyzet is lenne ez pontosan.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-02, 20:21

Nem baj, hogy nem csal mosolyt vele Mad arcára. Nem is amiatt vetette fel. Igyekezett, nem bele vegyíteni azt az élt ami bármi olyanról tanúskodik mint "Köszönöm szépen, hogy az orrom alá dörgölöd a hiányosságaimat. Engedd meg hogy vissza dobjam a labdát!". Szóval hála annak, hogy az ezt tükröző hangsúly nem ütközött ki, a beszélgetésük továbbra is emberi mederben folytatható. És innentől ő is mellőzi a szarrágást. Legalábbis igyekszik.
A történetét Madelein-nek még emészti. És lépten nyomon vissza térnek hozzá a gondolatai.
Lily és James is aurorok voltak. Vajon ha Lilyvel annak idején... Nem a család, hanem a hivatás mellett döntenek és Perselus szembe kerül vele... Minden bizonnyal épp úgy járt volna, ahogy Mad kettős ügynöke... És az is igaz, ha a Sötét Nagyúr nem tör rájuk, Piton nem tér észhez...
És bár eddig kerülte, hogy Lilyt az előző hullám után a szükséges fordulatokon kívül szóba hozza, most mégis vonakodva bár, de úgy érzi nem tudja tovább kerülgetni.
- Mad.. én.. egy ember miatt tettem annak idején amit tettem. És utána az ő emléke vitte tovább. De ettől még nem hiszem, hogy jó ember lettem.- a gondolatai tovább másznak
- Lehet, hogy már nincsenek nagyra törő felsőbb rendű álmaim.. - némi undorral és öniróniával ejti az utolsokat hallgat egy sort, iszik a borból.
- Nem tudom azt mondani, hogy a leleplezés ne vonzzana. - komolyan néz a nőre aztán elakad. Nem az egyéni dicsőség vonzza már. Mégsem tud törhetetlenül a védő burkok és rejtőzködés mellett állni.
- Mégis mit jelent az, hogy rossz oldalon állni? Nem a Minisztérium vagy nem a Rend oldalán? - kérdi halkan és valóban érdekli a kérdés, nem kötözködni akar.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-30, 22:22






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem rossz ötlet a tükrözés meg a visszaidézés, de elég rossz az átkötő szöveg. Fintorog, nem is mosolyog a szavakra, majd lassan, de egyre folyékonyabban válaszol arra az egyszerűnek tetsző kérdésre. De a szavak csupaszsága mögött mély érzelmek húzódnak. A kérdésre csendesen kivár,és valami melegség költözik bele a válasz hallatán, és a mosolya most egészen kedves, ahogy kissé félredönti a fejét. Igen, erre a válaszra várt, de akkor is jól esik neki. Kifejezetten.
Aztán hallja, hogy ő az a bizonyos független személy, és ezt az információt elraktározza. Nem reagál rá. Valahol jól esik neki, valahol nem, mert mintha csak ennyi lenne, de mégis fontos és megtisztelő poszt.
- És te hogy látod, vagy mit látsz ebből? Mennyire vagy benne eddig? - kérdez kedves hangon, lassan kortyolgatva a borból, megkezdve a beszélgetést a dologról, mert valahol ezért vannak itt. Valahol meg talán egymás miatt. És a beszélgetés mégis mintha mindkettőnek kedvezne.
- És mi az, amiben tudok neked segíteni? - teszi fel az igazi kulcskérdést is, miközben finoman ujjai között forgatja a boros poharát egy is ideig, majd csak utána kortyol bele, mert közben az ő agya is jár, hogyan lehetne ezt megoldani, vagy segíteni a férfinek.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 22:32



Mad & Perselus







Voltaképp csak vissza idézte azt, amit Mad a fejéhez vágott a múlt alkalommal. De tudja ő is, hogy a kettő valószínűleg nagyon távol áll egymástól. Igyekezett kizárni mindenféle élt a hangjából mikor kimondta, hogy ne legyen szemrehányó, vagy piszkálódó. Aligha lenne szükségük most arra, hogy újra össze kapjanak.
Kortyol a borból és Madeleinre függeszti a szemeit, a tekintetet pedig minden gond nélkül állja. Kezd vissza térni a magabiztossága.
Aztán komolyan bólint egyet, jelentőségteljesen. - Kölcsönös. - megenged egy félmosolyt maga is, bár kissé sutára sikeredik. Ülepszik benne minden szó és pár dolog át is értékelődik. Igen valóban elhagyták már egy ideje az udvariaskodó köröket.
- Ez a másik.. ami miatt szerettem volna erről az egészről egy független emberrel beszélni. Mert nem tudom megítélni, milyen mélyre megyek ezzel. - hallgat egy kicsit. Kortyol a borból.
- Ez nem egy félelemre épülő egyetlen zsarnok által irányított szervezet, ahol ha levágod a kígyó fejét, a test elpusztul... - halkan beszél, immár higgadt, tárgyilagossággal maga is.
- A leleplezés elkezdődött és ezt a gépezetet aligha fogja tudni visszatartani bárki is. Az egyetlen amit eddig is tenni tudtam, vagy bárki tudott tenni, hogy a fegyverkezést szabotáltuk..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 22:06






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Látja a férfin, hogy nincsen jól, de azt is érzékeli, hogy hiába hulla, nem tudna aludni, ezért inkább igyekszik komfortossá tenni neki a helyet. Főleg, mert akkor utána talán tényleg fog tudni aludni, és nem azon fog stresszelni, hogy egy nő lakásán van, egy nő ágyában, stb.. Pedig maga a nő milyen távol lenne akkor is!
A szavakra, hogy ezzel fogja felfedezni az élet számára nem ismert területeit csak egy keserű félmosolyt vág, ami egészen fintorrá amortizálódik, ahogy a nőből előbuggyan, aztán előkerül a bor, és tölt. Nem akarta Perselust kényszerhelyzetbe hozni, és most ő sem érzi azt, hogy kényszerhelyzetben lenne. A férfi kérdez valamit, ő meg végül úgy dönt, beengedi a másikat. Legrosszabb esetben soha többet nem beszélnek.. vagy meg kell ölnie.. de esélyesen egyik sem fog bekövetkezni. Mad meg nem akarta, hogy a férfi kitárulkozzon neki, csak egymásba botlottak, és Perselus döntött úgy, hogy enged ennek az egésznek. És most Mad került sorra, akinek engednie kell, és ahogy a férfi kérdez, Mad lassan felemeli a poharat, beletartja a fénybe, és már várja a kérdést, amire végül lassan, de határozottan teszi le a poharát, közben belekezd a szavakba, amik egész hidegen, tárgyilagosan csendülnek.
- Egy embert már elveszítettem. Ha oda kerül a sor, és kiderül, hogy rossz oldalon állsz, gondolkodás nélkül iktatlak ki. Mint bármelyik másik embert. De ha őszintén kérdezed, soha többet nem akarom ezt átélni. - majd tekintete a férfira emelődik, egyenesen a szemeibe, ha a másik engedi.
- Ennyire fontos vagy. - szögezi le nemes egyszerűséggel, egy félmosolyt dobva a végére. És nem magyarázkodik, nem mondja tovább a dolgokat, hátradől a székében, összefonja maga előtt karjait, pontosabban az egyiket, a másikban a borospoharat tartja, amibe bele-belekortyol.
- De ez valahol kölcsönös, nem? - utal vissza finoman arra, hogy nem egyszerű "hogy vagy? milyen napod volt?" köröket futnak egy ideje, hanem eléggé komoly, bizalmas témákat.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 21:52



Mad & Perselus







Egyre inkább megnyugszik és egyre kezelhetőbbé kezd válni számára az új helyzet, meg úgy minden. Különös számára egy nő lakásán lenni, meg úgy egyáltalán vendégségben. Cissyvel találkozott össze nagy ritkán, de egy két udvarias teázáson, meg némi információ cserén kívül, Luciusnál tett viziten kívül nem sok akadt. Ők az egyetlen páros akikkel jószerivel tartotta a kapcsolatot, de mára ők is kikopni látszanak.
Meg most úgy szíve szerint eldőlne mint egy darab vasalódeszka és aludna. Kissé felzaklatta saját magát. Úgy mindenen. A vacsora alatt sikerül viszont elengednie. Túl kíváncsi, és túl sok minden kavarog a fejében, ha fel is borulna, csak nézné a plafont és malmozna. Vagy vegy-képleteket számolna...
- Arra is sor kerül, de.. a te történeted is érdekel. Hátha... elindít, hogy megismerjem az élet számomra ismeretlen területeit. - vagy legalább hogy Madet egy kicsit jobban megértse. Ő lényegében az előző alkalommal megtette azt amin Mad most vacillál. Bár ő jelenleg kissé muszájnak is érezte, hogy az elejétől lépésről lépésre menjenek végig, mit miért tett, ezáltal, Albus terveibe, elméleteibe is betekintést nyerve, a maga részéről tényközlő és mélyebb beleélésektől mentes igyekezett maradni. Azt szertette volna ha Mad megismeri a történetet, nem megsajnálja vagy hasonló.. mielőtt úgy bármi szándékát felfedi neki.
A borra biccent és viszonozza is a pohár emelést, tartva a szemkontaktust.
Hallgatja a történetet és kissé meglepi a párhuzam... ami azon kívül, hogy hasonló, mégis nagyon más. Nagyon úgy néz a végén a nőre mint akinek sok kérdés tódult az agyába, de most legalább már elgondolkozik rajta, jó ötlet-e egyáltalán feltenni őket. Végül iszik egy kortyot, és megköszörüli a torkát.
- Ömm.. Bocsásd meg, ha nem jól fogalmazok a következőkben! - előlegezi meg diplomatikusan ezúttal.
- Érzékelem a párhuzamot és közben mégsem... annyira. Ennyire... fontos lennék, hogy megérdemeljem ezt a párhuzamot..? - azt a két szót úgy ejti ki mintha azon kapták volna, hogy templomban káromkodott hangosan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 20:34






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem akarta zavarba hozni a férfit, ez csak egy egyszerű emberi megnyilvánulás volt Mad részéről, ami egy barát felé szokás, hogyha az rosszul érzi magát, vagy látják rajta, hogy baj van, illetve rosszul érzi magát. Finoman tartja a férfi karját, majd a kínos nevetésre elmosolyodik, és egyetértően bólint, jelezve, hogy akkor ez így lesz. Amikor pedig a férfi segíteni akar megteríteni, akkor nem ellenkezik, egy pillanatig sem.
- Megköszönöm. - és nem is mond többet, hagyja a dolgokat történni, csendben, mert valahol ez is a férfi megszokott közege. Amikor elkészülnek, akkor leül, és tulajdonképpen csendben vacsoráznak. És valahogy Mad most kifejezetten élvezi a csendet, a halk csörgést, molyolást, a hosszabb-rövidebb szemezéseket, és azt is, amikor megdicsérik a főztjét. De nem kérdez rá a Testvériségre sem, élvezi, hogy a férfi keze nem remeg, és mintha a színe is jobb lenne.
Aztán, ahogy meghallja a kérdést, megáll a kés a tányérján, és a villa a kezében, és egy pillanatra le is fagy, majd enyhe zavarral néz fel a férfira.
- Azt hittem, ma rólad fogunk beszélni, és arról, mire készülsz, vagy nem készülsz. - és nem is tudja, elmondja-e, vagy belekezdjen-e egyáltalán a történetbe. Az olyan.. személyes. Mintha hirtelen hatalmasat ugranának és a férfi máris a bizalom körében lenne. Egészen mélyen. Ettől az egész kapcsolatuk olyan, komollyá kezd válni.
- Bontok egy üveg bort. - és már fel is áll az asztaltól, majd pár perc múlva megjelenik egy üveg száraz fehér borral, gyümölcsös mellék ízű, hogy ne legyen annyira száraz, mert a nő azt nem szereti, de mivel Perselus is itt van, nem akart édes bort tálalni. Meg ez.. jobban megébreszti. Tölt két pohárral, majd finoman megemeli Perselus felé, és utána belekortyol, nem nagyot, csak kissé, majd leteszi maga elé a poharat és rövid hatásszünet után kezd el beszélni.
- Nem sokon múlt, hogy elutasítsam az állásajánlatomat a Minisztériumba. Az auror-lét nem a legbiztonságosabb munka. De történt egy haláleset, ami megváltoztatta a gondolataimat ez ügyben. A következő három évben nem volt semmi gond.. Aztán egy bevetésen szembetalálkoztam azzal, akit halottnak hittem, és akivel a határán álltunk egy közös életnek.. - hosszabb hatásszünet. - Én állítottam ki a halotti bizonyítványát még aznap este. Kettős ügynök volt. Nem volt választásom. Egy kém, aki mindig is a rossz oldalon állt. Ez volt az utolsó bevetésem. - és a történet végén kortyol párat a borból, és a pohara is kiürül, amit serényen újra is tölt. A keze pedig megáll a pohár talpán, és tekintetével a poharat fixírozza, kissé elmerengve.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 16:51

A karját már nem húzza el, és kivételesen nem az érintéstől húzta ki magát, csak váratlanul érte, és.. Kissé meglepte az a gyengéd érintés, halványan végig is futotta a libabőr, de ennek inkább nem ad hangot. Megdörgöli az arcát és megtámaszkodik. Mad szavaira kínosan felnevet, aztán csak bolint.
-Ez egy jó ötlet. - azzal a nő felé fordul. - Segítek.. Meg teríteni. - noha kijelentésnek szánta, voltaképp kérdő hangsúllyal mondta ki. És voltaképp ha Mad hagyja, hogy együtt készítsék elő a vacsorát, Pitonnak van ideje lenyugodni, és abban is segít egy kicsit a folyamat, hogy "otthon" érezze magát.
És mire leülnek enni, már nem remeg a keze és sikerült némiképp feloldania. Még húst is mer venni magának, pedig indulásnál még nem merte volna megkockáztatni.
Voltaképp megvacsorázhatnak. Piton most nem érzi úgy, hogy beszélnie kellene, egyetlen mondat hagyja csak el a száját. Megpedig mikor meg dicséri Mad főztjét.
Ha végeztek, nézi a nőt és nem is tudja eldönteni mivel kezdje. Végül halkan kérdez csak rá.
- El áruld, hogy mi történt? - igenis kíváncsi rá. És továbbra is segítségére lenne abban, hogy megértse a nőt. Legalább egy aprócska részét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 08:50






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Szinte reflexből kapja el a férfi karját, amikor az ki akarja húzni magát az érintéséből, bármennyire is utálja, most nem akarja, hogy a férfi csak úgy kicsússzon ebből is, meg a beszélgetésből is esetleg. Nem agresszív, de egészen határozottan fogja meg a férfi karját, ezzel is jelezve, hogy ő most akar választ, nem pedig később. Aztán lassan elengedi, megtámaszkodik csípőjével a konyhapulton, és a karjait összefonja maga előtt, úgy figyeli a férfit, ahogy lassan, gépiesen mozdul, és felteszi a vizet melegedni. És nagyon örül, hogy most öntötte le magát, nem a forró vízzel. Bár a sólyma ott pihen a hálószobában, és ért valamennyire a gyógyításhoz, de nem az a nagy gyógyító mágus, így reméli, hogy semmi komolyabb dolgot nem szed össze a férfi. Elég lesz majd azt megoldani, hogy elég párnával fel tudja polcolni éjszakára, hogy félülő pózban aludjon a bordái miatt.
Amikor aztán csak megered a férfi nyelve, Mad immáron teljesen megenyhülve néz rá, és szívesen átölelné, vagy csak rá tenné a kezét a vállaira, de érzi, hogy az nem lenne a legjobb ötlet.
- Oh, Perselus.. borzalmas vagy témafelvezetésben, mondták már? - csóválja meg a fejét.
- Vacsorázzunk meg, addig felforr a víz is, kiázik a tea, és utána még mindig bonthatunk egy üveg bort, ami mellett mindent megbeszélünk, rendben? Csak előbb próbálj meg lenyugodni. Én pedig igyekszem nem hozzád érni, jó? - dönti oldalra a fejét, és még a kezeit is felemeli maga elé, mutatva, hogy semmi tapi, aztán ellöki magát a pulttól, és meg is terít két főre krumplipürét, egy kis savanyúságot, meg húst és fasírtot, és mivel Perselus nem kért húst, ezért azt egy külön tányérban teszi az asztalra,hogyha meggondolja magát, tudjon venni.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 01:10



Mad & Perselus







Elő matat egy gyümölcs, és fekete teát, meg egyszerű csipkebogyó teát és mindből autista precizitással oszt ki egy szűrőbe keverék gyanánt.
Aztán jön a víz megengedése és mintha minden kisiklana. Mad jól sejti mikor a vállaihoz ér össze rezzen, a hátán való végig simításra pedig úgy húzza ki magár hogy abba még pár csigolyája is bele roppan. Nyekkenve reked bent a levegője. Pár pillanatig még nem válaszol, de a hideg víz kifolyik a kannából a kezére és ez észhez téríti. Gyorsan elzárja a vizet és... csak lehorgasztja a fejét és megcsóválja a fejét. A tűzhelyhez lép kissé gépiesen, ráemeli a kannát és alá gyújt.
- Amikor legutóbb megkerestek, nem adtam nekik konkrét választ. Azóta is várnak rá... De... - Mad felé fordul - fogalmam sincs elég lennék-e ehhez. Ne haragudj, hogy a múltkor nem ezzel kezdtem, de tisztábbnak láttam.. felvezetni és csak az után segítséget, vagy bármi egyebet kérni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 00:51






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Megvárja, amíg a férfi leszenvedi magáról a zubbonyt, és fel is akasztja, majd hagyja, hogy a férfi kissé otthonosan érezze magát. Ami furcsa mód kifejezetten nehezen megy a számára, amit ő maga sem ért. De nem firtatja. Amikor sikerül választani, akkor már meg is indul.
- Rendben, mindent ott találsz a helyén. - mondja, intve a konyha megfelelő része felé, és bizony, minden a lehető legésszerűbb helyen van, Piton hamar megtalálja. Mad pedig közben kisurran a hálószobába, és vesz elő tiszta ágyneműt, direkt nem nehéz paplant, mert érzi, hogy a bordatörés nem lesz egyszerű menet, meg gondolja, hogy a férfinek fájnak a csuklói is a bilincsek miatt, hiába a gyógyítók. De persze senki nem mond semmit ezen a téren. Viszont ahogy Mad lerakja a huzatokat, látja, ahogy a férfinek elkezd remegni a keze, és éppen ezért óvatosan, halk léptekkel Perselus mögé sétál, és finoman megfogja a férfi vállát, majd, ha az esetleg összerezzenne, végigsimít a hátán.
- Perselus, minden rendben? - és a hangjából valamiféle aggodalom hallatszódik ki.
- Jól vagy? - és ennyi volt az a bizonyos haragudás és morcogás, ami a legutóbbi dolog óta megvolt. A múltkori beszélgetés miatt érzett ellenérzései, vagy távolságtartása hirtelen válik semmivé, ahogy ezt a bizonytalan férfit látja maga előtt a lakásán, egészen elveszve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 00:41



Mad & Perselus







A zubbony alatt egy fehér, kissé bővebb ujjú ing, egyszerű, kopottas fakó mellény, és jól ismert fehér régi vágású nyakkendője kap helyet. Magasabb derekáig felérő fekete vászonnadrágjával meg úgy az összhatással, minden ellenére egészen elegánsnak hat. Sajna már a zubbonyból való kibújás is komponált óvatos mozdulatokat igényel és vissza fojtott légzést. De egy panaszhang nem hagyja el ezúttal a száját. És miután kibújt belőle, átadja Madnek egy biccentéssel.
Követi, a nőt, néma léptekkel, beljebb is megy és épp a Mad szobája felől kihallatszódó hangok felé figyel, amikor a vendégkészlet elő kerül. Egy pillanatra elgondolkozik, de nem firtatja.
- Köszönöm. - mondja csak a túlélő készletre. Bár némi különös érzés fogja el annak nyomán, hogy Mad fürdőjébe lépjen... leginkább egyfajta szorongás.
De igyekszik úgy tenni, ahogy a nő kérte... Otthonosan érezni magát.
- Elfogadok egy kis krumplipürét, meg teát. - mondja végül egyszerűen, apránként lenyugtatva az idegeit. A csuklóját masszírozza a bilincsek meg a lánc emléke miatt, de aztán Madre néz és megáll a mozdulatban és igyekszik össze szedni magát.
- ...A teát felteszem. - közli, végül belépdel a konyhába és ha nyilvánvaló helyen vannak a teafüvek, meg a kanna, akkor már intézi is., ha nem, akkor körbe kérdez mi hol van. Igyekszik lenyugtatni a légzését, miközben engedi a vizet, de mennél inkább ügyelne rá, annál rosszabb lesz és halványan a keze is remeg.. Maga sem érti, mi váltja most ki belőle ezt az egészet, de elkönyveli annak, hogy ismeretlen terep és fáradt is mint a dög.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 00:15






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hallva, hogy a lábát helyrerakták, a férfi mellkasára terelődik a tekintete, minden hátsó szándék nélkül, majd érzi, ahogy kissé furcsán karol bele. És igyekszik kiűzni a fejéből a legutóbbi alkalmat, a hosszú sétát Perselusig, amikor a karjaiba zárta az elsuhanó autó okozta víztömeg elől. De az arcán semmi sem látszik.
- Tudunk, azért megyünk oda. - feleli, és nem is foglalkozik azzal, hogy a férfit ez hogy érinti. Valahogy még élvezi is a kellemes, csendes sétát addig a két sarokig, hallgatja az eső csepegését, kopogását az ernyőn, és mély levegőket vesz, beszippantva az eső illatát. Szereti Londont, pont ezért az illatért.
Amint megérkeznek a házhoz, és Piton is belép, becsukva maga mögött az ajtót, elmosolyodik, bár némi feszültség még mindig érezhető benne.
- Tudom, hogy esélytelen, de érezd magad otthon. Gyere.. - int finoman, miután levette a cipőjét és felakasztotta a kabátját, illetve Perselus felsőjét is elkérte.
- Fürdőszoba, az én szobám, nappali a vendégággyal és konyha a nappali végében. Ez pedig.. - benyúlt az egyik szekrénybe, és kivesz onnan egy törölközőt, meg egy adag pizsamát, majd leteszi a kanapé karfájára, ahol nem zavar senkit sem. Férfi pizsama, hosszúnadrág, hosszú ujjú ing-szerű felső, de tiszta, kifogástalan állapotban. Kérdés, hogy kerül női lakásba férfi pizsama, de nincs benne semmitrükk, Mad fel van készülve éjszakai vendégekre, bár tény, hogy rég aludt itt bárki is. A nappaliban egyébként van még két fotel meg egy kisebb dohányzóasztal-szerűség is, a két fotel féloldalasan egymásnak fordítva.
- Szomjas, vagy éhes vagy inkább? Van hús meg krumplipüré, és ha gondolod, tudok főzni egy jó teát, de.. - és a konyhában levő kissé díszesebb szekrényre mutat, ki is nyitja az egyik szárnyát. - ..ha esetleg valami alkoholosra vágynál, azzal is tudok szolgálni. - sorolja fel a választékot, mivel sejti, vagy reméli,hogy a férfi éhes. És annak megfelelően, amit kér, indul meg a konyha megfelelő pontja felé. A lakás díszítése egyébként teljesen egyszerű, a padlón szőnyeg fut végig, a nő szobája felől lehet hallani valami apró csipogást, vagy morgást, mintha valami lények lennének bent, a nappaliban pedig könyvespolc helyezkedik el, de a falak nincsenek túldíszítve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 00:00



Mad & Perselus






Kénytelen kelletlen, meg kell tanulnia. Ha eddig el is kerülte ezt az egészet, most itt a remek alkalom, hogy csiszoljon rajta és fejlessze a tudását. Bólint.
- A lábamat minden gond nélkül helyre rakták. - az más kérdés, hogy a bordái hogy vannak, de törött csont kicsit folyamatosabb kezelést igényel, még ha másnapra már semmi baja se lesz. Elfogadja az ernyőt, a fejük fölé emeli és.. bele karol a nőbe, de úgy, hogy a oldalához, egyikőjük karja se érjen hozzá, akaratlanul is kelletlen távolságtartást kölcsönözve a helyzetnek.
Mikor Mad közli, hogy nála fog aludni egy pillanat erejéig majdnem megtorpan.
- Sajátos értelmezése a házi őrizetnek de... Ha tudunk beszélni, akkor legyen.-
Kissé sarokba szorítva érzi magát, de tudja, hogy ez majd elmúlik... legalábbis nagyon reméli. Lelki szemei előtt pedig a cél lebeg, hogy Madnek kitálaljon! Jelenleg ez tölti ki a koponyáját. És nem is akadályozza, hogy célba érjenek. Ostobaság is lenne, Madeleine-nek ellent mondani jelenleg. Belép a nő után, becsukja maga mögött az ajtót és egy pillanatra megáll a küszöbön. Most gondol bele, mennyire... különös itt állnia egy olyan lakás küszöbén, amin érezni a nő gondosságát.
- Kellemes. - mondja végül esetlenül, de a tekintete arról árulkodik, hogy tényleg valami ilyen érzést váltott ki belőle a környezet. Az ernyőt leteszi valahová ahol meg tud száradni szétnyitva, és senkit nem zavar. Ezt követően leveszi régi elnyűtt bőrcipőjét és alaposabban körül néz. Már már óvatossággal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-25, 23:37






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Vannak dolgok, amiket Perselusnak lehet, lassan meg kéne tanulnia. Például, hogy egy bocsánatkérés hosszabb távon sokkal kifizetődőbb, mint bármiféle magyarázkodás. Legalább is, ami a hölgyeket, és azok lelkét illeti. Mert bár tény, hogy a magyarázat fontos dolog és reális, de ami a hölgyeket illeti, néha jobb, ha az érzelmeikre is hatnak. De ebben a férfi nincs annyira otthon, így a nő nem is piszkálja miatta. Ahogy meglátja, meg azt is, hogy nincs nála rendes kabát - bár miért is lenne - magára kanyarítja a kabátját, és ahogy elindulnak, távozóban felkapja széles karimájú kalapját, meg egy ernyőt.
Jól számolta, odakint esik az eső. Kinyitja az ernyőt és Pitonnak nyújtja az egyik karját.
- Jobb a lábad? Tudsz járni rendesen? - kérdezi még közvetlenül az indulás előtt,majd egyszerűen kilép a Minisztérium ajtaján, és megindul egy adott irányba, remélhetőleg a férfival maga mellett. Az útitervet csak menet közben árulja el.
- Nos, szerettél volna egy helyet, ahol tudunk beszélni. Ezért hozzám megyünk. Van vendégágyam, az éjszakát ott töltöd. Ha akarod,többet is. - és érezni a szavain, hogy nem kérdésként tette fel őket, azaz Piton a ma éjszakát biztos a nőnél fogja tölteni. Mad úgy van vele, túl messze lakik Piton, és a törött bordáinak nem tenne jó a zsupszkulcs vagy a hopponálás, Mad lakása pedig teljesen alkalmas vendégek fogadására.
- Két sarok, nem sok. És senki sem zavarhat. - rövid, egyszerű mondatok, és a nő valahogy végig feszült marad, egészen addig, amíg haza nem érnek. London átlagos vidéke, egy kis bérház, és ha Perselus nem akasztja meg a sétát, vagy nem rendez jelenetet, akkor hamarosan csörren a kulcs, és Mad benyit, egy teljesen átlagos, csendes lakásba. Előszoba, a végén nagyszoba,ahol kanapé van, ezen kívül van egy háló, egy konyha és egy fürdőszoba is. Fogas a bejárati ajtó mellett, gardrób és néhány szekrény a folyosón.
- Üdv szerény hajlékomban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-25, 23:20



Mad & Perselus






Felszalad a szemöldöke és némi undor kúszik az arcára, leleplezve hogy ez most vizuálisan az agyába égett.
- Pedig már épp kezdett hiányozni a rácsokon való vonaglásuk a rabok szájáért cserébe... - ezt mindenki érti ahogy akarja. Mindketten határozottan sikeresen elengedték magukat. Noha mindkettőtől igen kirívóak voltak az iménti megjegyzések, legalább bebizonyosodott, hogy azért tudnak ők is brillírozni, ha akarnak.
A továbbiakra csak állja Mad tekintetét és kimérten biccent. - Köszönöm.- És innentől tulajdonképpen engedelmesen némán elbiceg a kíséretével. Ezúttal nem pofázik feleslegesen, nem provokál senkit, még a pofátlan vigyort is megállja afelé az auror felé aki elsőként megpróbálta szóra bírni. És valóban a jobb lábát alaposan húzza.

Délutánig még igazából pihenni is tudott valamicskét. Többnyire békén hagyták.
Végül Mad munkaidejének végét már fel alá járkálva várja. Hosszú fekete combközépig érő zubbonya van rajta, jelenleg a megszokottabb szerelése. Nincs nála kabát, az bizony az üzletben maradt. De aligha érdekli már. Csak ki akar jutni innen. Mikor Mad mellé lép valóban úgy fest mint egy űzött holló.
- Indulhatunk. - közli egyszerűen és maga is egyre feszültebb. Sajnálatosan nem érzi úgy, hogy bocsánatot kéne kérnie, sokkal inkább magyarázatot adnia. Az sokkal kifizetődőbb lesz hosszú távon!
- Hová megyünk? - kérdi még halkan, mert nem biztos benne, hogy Madnek mik is a tervei.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-25, 22:32






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak írja a kis jelentését, majd amikor hallja, hogy a férfi egészen jó kedvében van még mindig, akkor lassan megcsóválja a fejét.
- Sajnos az csak azoknak jár, akiknek bérelt helyük van az Azkabanba, de nekik a dementorok viszik egyéb erotikus szolgáltatással együtt. Ez neked még nem jár. - toldja a pontot a végére, aztán feláll, és alapot már ki is adja az egyik gyorsabb lábú gyakornoknak az ajtón kívülre, majd visszanéz a férfire, és odalép mellé, segít leoldani a láncokat, amik a székekben tartották. Nem mond semmit, csak csendben kiszedi a bilincsekből a férfi kezeit, hogy mozogni tudjon. Aztán belenéz a fekete szemeibe jelentőség teljesen.
- Most van egy kis dolgom. Seggbe kell rúgnom néhány ostoba izomagyat, akik hagyták, hogy ilyen állapotba kerülj. Utána felugrom érted és hazakísérlek. Ne aggódj. A büntid lejárt. - vet még egy félmosolyt, miközben kezét finoman a férfi kezére teszi, majd feláll, és kinyitja az ajtót, és könnyed de határozott macskalépteivel máris a folyosón terem.
- Van itt még valaki, aki rajtam kívül dolgozik ma, vagy feleslegesen körmölök? - és azt a gyilkos pillantást, amit a körülöttük levők kapnak, egyik sem teszi zsebre. De tény, hogy máris megjelenik két fiatalabb auror srác, akik Perselus mellett teremnek, és a férfit átkísérik a gyengélkedőre. Félig támogatva, félig kísérve, átmeneti bilincset rakva a kezére, mert mégis csak előzetesben van. Mad pedig eltűnik az aktákkal együtt valamelyik irodában.
És legközelebb csak délután jelenik meg, a munkaideje végeztével tulajdonképpen, ami hétköznap lévén elég későre nyúlt, cserébe azonban van nála egy egészen kellemes pergamen. Karján kabátja pihen, a kezében a tekercs, és vált pár szót az ügyeletessel, majd megáll Perselus mellett és átadja a pergament.
- Megfigyelés alatt maradsz, de elengedték a házi őrizetet meg a többit. Indulhatunk? - bár tény, hogy arról még nem esett szó, hogy hova, de ezt van idejük útközben bőven kitalálni. És  bár Mad egész készséges volt egész délután, van benne még mindig valami hideg merevség és feszültség.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök

Vissza az elejére Go down

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Mágiaügyi Minisztérium-