Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 20:57
Kalandmester

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:05
Joyce Brekinridge

ϟ Képességdobás
  Yesterday at 15:25
Felicity Barlow

ϟ Felicity Barlow
  Yesterday at 15:11
Felicity Barlow





A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Armand Stansson
 
Daniel G. Paisley
 
Luna Lovegood
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Christopher Graves
 
Tim Roberts
 
Sidney Smallwood
 
Felicity Barlow
 
Statisztika

Összesen 593 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Felicity Barlow

Jelenleg összesen 39642 hozzászólás olvasható. in 3507 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-11-13, 19:07



Mad & Perselus







Hát abban biztos, hogy Madeleine-el megfogta az Isten lábát!
- Volt már rá kísértés, hogy éljek némi emléktörléssel, de... Ha én sem ismerném az igazat az életemről, biztos vagyok benne, hogy tárgyalás nélküli ítéletet kaptam volna. Már az elején. - nos igen, totális emléktörlés esetén meg igazából önként bele sétálhatna egy dementor verembe.
Kiszenvedi magát és megosztja Maddel azt az apróságot. Arra, hogy nem engedte be felvonja a szemöldökét és a diákok által jól ismert szemét kis molyát veszi elő
- Megbocsásson miss Eastwick! De a tanári szoba nem játszótér. Privát szféra ami a diákságtól mindenképpen távol tartandó. - egy pillanatig kitartja a felhozott szituációt aztán elengedi az egészet egy enyhültebb kifejezéssel. - Azért örülök, hogy már nem tanítalak. - Ez megint csak nem hangozhat a legfényesebben. De mondjuk az arckifejezéséből nem az süt, hogy Mad tanulmányi szintjét kifogásolta volna, inkább, örül, hogy az a tanár-diák állapot már nincs. Bizarr volt, túl fiatal és Madre inkább emlékszik diáktársként mint tanítványként.
Végül pedig lejátszódik a jelenet a kancsóval/kannával.
Mad hirtelen megfordulására megdobban a szíve, meglepettségéről csak egyik felszaladó szemöldöke és egy nyelés árulkodik. De sikerül megőriznie a hidegvérét, és nem túl hosszan benne tartva magukat abban a közvetlen helyzetben, tovább viszi az egészet. Sajnos még benne van egyfajta... menekvés a közelség elől, de már nem kap instant idegösszeomlást. sem hasonlót. Többek közt úri ember marad, és Mad arcán kívül, nem esik lejjebb a tekintete egy pillanatra sem.
- Örülök, hogy tetszik a gondolat. - mondja végül megállapodva ott a konyhapultnál, majd mikor Mad felemlíti, hogy azért ma is lesz alkalmuk kilógni, megvillannak fekete szemei. - Alig várom!~


//jelenet zárult//


[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-11-13, 14:20






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem igen tudja hova tenni hirtelen a férfi reakcióját, ezért kissé idegesen figyeli, mi is történik vele, meg,hogy jól van-e. Ahogy leengedi a fejét, összekulcsolja a kezét a tarkóján, majd végül valami sóhajtás-szerűséggel előjön, csak akkor tudatosul Madben,hogy Perselusban is csak most tudatosult valami kifejezetten fontos, és emiatt egy kissé ő is kellemetlenül érzi magát. Ami meg a kidobást illeti, beteg embert nem fog kidobni. Még akkor sem, ha megérdemelné, vagy éppen a férfiről lenne szó. Fogalma sincs,milyen érzelmi játszmák zajlanak odabent, de abban biztos, hogy ezt értelmesen képtelen kifejezni a másik,és sok bántás meg beszólás emiatt van, hogy eltávolítsa a nőt önmagától. Finom félmosollyal csóválja meg a fejét.
- Nem veszem, ne aggódj. És ez csak egy hét. Igyekszem elintézni bent a papírokat, és akkor minden rendben lesz. Bár lehet, jobban jársz, ha én maradok a felügyelőd.. - töpreng el egy pillanatra, és nem fejezi be, hogy kikre gondolt, akikkel a férfi rosszul járna. De a srácokkal akik elverték, például nem biztos, hogy a főnyereményt ütné meg. De az igazat megvallva nem akar a férfi nyakán maradni, inkább segítene neki,minthogy neki kelljen bemószerolnia bárhova is.
A hobbyk meg igen, valahogy ilyen kis introvertált dolgok. A múltidézésre Mad kissé oldalra dönti a fejét, és lassan kortyol bele a kávéjába, majd elmosolyodik.
- Ha nem lettél volna ennyire kritikus, megijedtem volna, hogy valamelyik növény elbódított vagy törölte az emlékeid. - élcelődik egy kicsit, de érezhetően mindenféle bántás nélkül, jelezve, hogy Piton jelleme így volt jó. A versenyköpésre meg felnevet, szája elé kapva a kezét. Amikor pedig elmondják azt a bizonyos másik hobbyt, akkor kifejezetten megörül.
- Na ugye, hogy nem volt ez nehéz. És ez sok mindent megmagyaráz.. ezért volt mindig olyan furcsa szag azon a környéken.. meg ezért nem akartál sose beengedni oda. Pedig azt hittem, hogy engem tartasz bénának, aki mindent tönkretenne. Mik ki nem derülnek.. jó volt veled.. - emlékszik vissza kissé nosztalgikusan, aztán valahogy beáll a csend.


Hallgatja, ahogy a víz csobog, de nem oda koncentrál. Teljesen más jár a fejében, az, amiről korábban beszélgettek. Tényleg nem akar a férfi nyakán maradni, mint valami spicli. Ami meg a kettős életet illeti.. nem sok kedve van hozzá. De lévén a Roxfortban tanít, ha sikerül a felmentés és visszahelyezik Perselust az állásába, akkor esélyes, hogy ő lesz a "gyámja". Eléggé elmerül a saját gondolataiban, ami a múltra és a jövőre egyaránt kiterjed, és amiben ott lebeg, hogy nem is tudja, mi bántotta meg ennyire a férfi viselkedésében, és miért is akarta ennyire ellökni magától.. De nem sok ideje van, mert hirtelen gondolatai megelevenednek mellette. Illetve mögötte. De a hangjára valamiért nem remeg meg, nem rezzen össze, csak hallgatja, és hagyja, hogy a férfi elzárja a csapot. Csendesen, meg sem fordulva, de érzi, hogy mintha egészen közel lenne hozzá. Amikor azonban azt mondja, hogy megérdemelte, akkor hirtelen fordul meg.
- Nem Per.. - és itt valahogy el is akad a mondata, mert hirtelen egészen közel kerül a férfihoz, vele szemben állva, csak a nő egyik keze van közöttük szinte, amit a másik közelsége miatt szinte annak mellkasán/vállán pihentet, de nem ér hozzá, csak alig, másik kezével pedig a csapnak támaszkodik. - Ne haragudj. Azt hiszem, egy kicsit összezavarodtam. - és hol a férfi szemeibe néz, hol annak arcvonásait fürkészi, hol egy kissé mellé, mint aki erősen szégyelli a tettét, és egyszerre akar a férfi szemeibe nézni, és mégsem.
És ha a férfi folytatja a mozdulatot, és felteszi a teavizet a tűzre, Mad csak megigazítja a köntösét magán, úgy támaszkodva neki a csapnak, kezeit leengedve maga mellé végül, és valami egészen meleg, kedves tekintettel kezdi el a férfi nézni.
- Ez fantasztikusan hangzik. Ma pedig szívesen elviszlek a helyi bazárba. Tudok egy rejtett utat.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-11-13, 00:29



Mad & Perselus







Azért vissza köszön az önkritikus, flegma énje és magában kapásból közli Mad feltételezésére hogy "..Ugyan csak egy önző érdekérvényesítésről van szó, az érzéseidet kihasználó köntösbe bújtatva..." de egyfelől kegyetlenség lenne ilyet mondani, másfelől meg nem is lenne igaz már...
És csak amiatt mert beijedt úgy bármin is, nem is lenne értelme ilyesmivel kivívni egy újabb ellenszenvet és kidobatnia magát mint macskát szarni.
Márpedig egy ilyen után az a minimum amit megérdemelne.
Az orvosi engedélyre meg a dementorokra csak hosszabban elkomolyodva néz a nőre. Lehajtja végül a fejét, a nyakán, tarkóján össze kulcsolva az ujjait. végül végigsimítva a koponyáján előrefelé engedi le a kezeit, mintha csak imára emelné épp őket. Mivel sikerül előre túrnia hosszú fekete haját, így kontraszt gyanánt elő tűnnek elálló fülei és elválasztva a hajfüggönyt sápatag sasorra.
Valahol elbújt a haja mögé. Azt tudta, hogy bajba keverte magát, de most úgy ülepszik is, hogy mégis mennyire.
Másfelől semmiképpen nem sorolná Madet meg egy dementort egy kalap alá. Végül felnéz, füle mögé tűrve legalább egyik oldalon hollószín tincseit. Vajon fog őszülni valaha?
- Ne értsd félre, nem ellened szól. Régen voltam már ennyire rövid pórázon fogva és folyamatos ellenőrzés alatt tartva. - hát igen, az utóbbi időben Dumbledore egészen szabad kezet adott neki. Valahol meg is lett az eredménye.
Aztán kitérnek a hobbikra és realizálódik benne, hogy mennyire mindketten az egyedüli életmódra rendezkedtek be, amit nagyrészt a kötelesség tölt ki meg egyéb apróbb cseprőbb egyszemélyes programok. Nem árulja el azt a másik hobbit egyenlőre, cserébe elgondolkozva néz a nőre, kissé nosztalgikusan.
- Vissza gondolva... Jók voltak a veled töltött idők.. Noha gyakran kritikusabb voltam a kelleténél de.... - aztán oldalra pillant és nem zárja le ezt sem. Vissza nézve komolyabb képpel jegyzi meg. - Mondjuk most már nem köpnék veled versenyt a Westminsterről.. - szemet forgat halovány mosollyal a szája sarkában. Elengedi a gondolatot és valahol ismét vissza köszön a nem túl barátságos énje. De mellette megoszt egy két apróságot még.
- Nem sokkal az után, hogy vissza kerültem a Roxfortba, gyakran jártam a Rengeteget. Számtalan olyan növény található a fák árnyaiban amiket Bimba messze elkerül az üvegházak család barát koncepciója miatt. - aztán rosszalló arcot vág. Kissé megvetőt. - De ennek vége szakadt, mikor Hagrid bólintéreket telepített az erdőbe.. Nem volt kedvem sem megválni a szememtől és az egész telepet sem volt kedvem felszámolni... Úgyhogy kénytelen voltam a pincében átalakítani a szobámat. -Hát végül csak kiderül, hogy ültetvény hegyek vannak a professzor szobájában.
A lényeg az egészből valójában annyi, hogy Perselus szeret erdőt, természetet járni, különösen olyan helyen, ahol van mit bogarászni. Bár nem tartja túl partiképesnek a gondolatot, azért megosztotta.
Végül vissza tér az élcelődő viccelődéshez, amivel sikerül Madben bűntudatot generálnia és úgymond elüldöznie a pillanatból.

Csönd érkezik felőle, nem tartja fel a távozásban, de mikor Mad perceken keresztül engedi a vizet a mosogatóba támasztott kancsóba, a nő keze mellett egyszer csak feltűnhet Perselus keze és bizony elzárja a csapot.
- Tele a kancsó Madeleine. - érkezik a mondat kicsit talán közelebbről a kelleténél, szinte közvetlenül a háta mögül.
Hogy mikor lépett oda, vagy hogy sikerült neki tökéletesen hang nélkül ezt kiviteleznie, az talány marad. - És tudod.. Az az igazság, hogy valahol megérdemeltem. - mondja csendesen, egy pillanatnyi habozás után pedig a kancsó után nyúl, kiveszi a csap alól és maga teszi a tűzhelyre, alá is gyújtva.
Meg lehetne kockáztatni, hogy a habozás alatt valami más fordult meg a fejében, mint amit végül tett...
Ott marad a konyha pultnak támaszkodva háttal fordulva, Madnek meg így oldalasan. Össze fűzi a karjait a mellkasán, bár a mozdulatban van valami kelletlen óvatosság.
- Egyébként.. ha a varázslényekkel nem is jöttem ki soha és a seprű sem lett a barátom... A lovakkal egészen tűrhető viszonyban vagyok. - hagy egy ülepedésnyi szünetet - Ha gondolod... Nézhetünk valamikor egy lovardát, miután lezárult ez az egész... Háziőrizetesdi.~ kissé félszegen pillant vissza a nőre és keresi meg a tekintetét.


[You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-10-09, 23:22






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Bár tény, hogy kifejezetten élvezi a férfival való incselkedést, neki is reggel van, és azért nem az a fajta, aki folyton csak ilyen poénokkal bombázza a másikat,vagy egyszerű utalásokkal. Csak ha helyzet adódik, szívesen feldob vagy éppenséggel lecsap egy labdát. Az meg, hogy ő mit érez a férfi iránt, az egy kifejezetten izgalmas témakör, mert az bizonyos, hogy kedveli, és valamiért van ebben valami enyhe többlet is. És talán ezekkel az utalásokkal pont ezt akarja leplezni, meg elhessegetni magától, és távol tartani, valami tisztes távolságban, hogy ne is kelljen foglalkoznia vele. Neki nincs semmi egyéb, mint amit már korábban kifejtett. És az a tudat és tény, hogy nem akarja elveszíteni a férfit enyhe aggodalommal tölti el. A legutóbbi komoly beszélgetésük óta, meg a nagy veszekedés óta azért ő maga is átgondolt egyet s mást. És valamiért Piton ostromlása is a hivatal előtt valami olyasmi volt, aminek nehezen áll ellen, akkor is, ha a férfi részéről nem olyan szándék volt benne. Vagy tudatosan nem olyan, csak tudat alatti. Éppen ezért igyekszik óvatosan figyelni a lépéseire. De ahogy megtalálta megverve.. valami megmozdult benne, aminek nem szívesen engedne teret. Pontosabban, nem akar a férfi elé állni ilyenekkel, nem az a romantikus fajta. Meg nem az a csajozós fajta.
Amikor hallja, hogy lehet róla szó, akkor finoman pislog a kávéja felett, reméli, hogy ez úttal jobban fog sikerülni az este mint legutóbb. Aztán kissé félredönti a fejét.
- Mit hallanak füleim? Perselus Piton a kedvemben akar járni? Elég nagy ütéseket kaphattál. - csóválja meg a fejét, és valahogy számára is furcsa,hogy másodjára ejti ki a férfi teljes nevét, de ennél is furcsább a férfi félmosolya, meg kihívó hanglejtése. A kérdésre minden esetre egy titokzatos szemvillanás a válasz a reggeli kávécska mögülről.
- Orvosi engedélyhez kötött. - somolyog, majd leteszi a csészét, és nekiáll a reggelinek nagy nehezen. - A hétvége biztos.. de azért ne felejtsd el, hogy vagy egy dementor vagy az én társaságomat vagy kénytelen elviselni bizonytalan ideig. - és nem mond semmit konkrétumot, mert.. nos.. van egy kis csalás a rendszerben, de ki kellett hoznia valahogy onnan a férfit, a többit meg majd elintézi és lemeccseli a kollégákkal, meg a feletteseivel. De maga sem tudja, mi a pontos vád, és meddig tudja kint tartani a férfit. De az biztos, hogy innen nem engedi el, amíg nem áll rendesen talpra, és nem jönnek helyre a sérülései. Az a lakás, ahol él, túl dohos meg penészes. Nem akarja kiszedni onnan örökre, csak amíg elég egészséges nem lesz ahhoz, hogy kibírja az ottani körülményeket. Ami varázslóknál szerencsére kevesebb mint mugliknál. És a labdát bizony dobja vissza.
És nehéz a kérdés, tudja ő maga is, ezért is válaszolt nehezen, és ezért dobta vissza pontosabban a labdát. Nem sok szabad ideje szokott lenni, olyankor is dolgozik, vagy valami egyszemélyes dolgot művel, mint alvás, olvasás, vagy valami sport, séta, gyakorlás, de ezek egyikét sem lehet a férfivel együtt, úgyhogy kíváncsian várja, hogy visszanézzen a plafonról, vagy kiolvassa onnan a választ. Amire tény, hogy egy kissé meglepődik, de egy cseppet sem neveti ki a másikat, inkább kíváncsian érdeklődik, miközben a reggelit majszolja.
- Ugyan már.. ne kéresd magad! Nem ér, hogy elkezded, és nem fejezed be a mondatot! - dönti oldalra kissé a fejét, kérlelően nézve a férfire, mert igazán kíváncsi mi az, ami miatt ilyen zavarba kerül, maga elé mosolyog, és nem akarja elmondani.
- Nincs semmi kivetnivaló egy ember hobbyjában sem. És részemről elnézhetünk bakelitokat nézegetni, ott biztos nem kapnak el a Parancsnokság emberei. - mosolyodik el kissé irónikusan gondolva erre az egészre, de tény, hogy a mugli világnak megvan a maga varázsa ilyen téren. El lehet ott vegyülni.
- Ismerős, az én munkám is sokszor elviszi a hétvégéket. - töpreng el, de meghallja ám azt az utolsó mondatot, amire azért felszalad az egyik szemöldöke, és kissé ki is húzza magát.
- Ejnye no. Nem arról volt szó, hogy nem miattam csináltad? - csóválja meg a fejét. - Ne haragudj, hogy nem reagáltam rád korábban. Csak.. - és most ő harapja el a mondatot, miközben a tekintetét is leveszi a férfiról, és egy kissé idegesen néz le oldalra, meg maga elé. Fogalma sincs, mit akar mondani, vagy be akarja-e fejezni a mondatot.
- Teszek oda vizet teának. - fejezi be végül így a mondatot, és feláll az asztaltól, elsétál a konyhához, és a csapnál vizet tölt egy kancsóba, háttal Perselusnak, és tulajdonképpen többet időz ott, mint amit egyébként kellene, vagy szükséges lenne - persze csak ha a férfi nem állítja meg út közben. Ha nem, akkor néhány perc elteltével érkezik meg egy kancsó gőzölgő, forró vízzel.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-27, 20:36



Mad & Perselus







Meglehetősen jó, hogy erre a találkozásra, meg erre az egészre, nem egy pár évvel ezelőtt került sor. És bár az a bizonyos személy most is ott kering a gondolataiban, keserédes fátylat vonva a Maddel kapcsolatos mindenséghez. Pillanatra elgondolkozik, mikor döbbent rá saját érzéseire annak idején, vagy a kezdetektől tudta, mindazt amit iránta érzett? A választ azonban nem most fogja megtalálni. Azt tudja, hogy Lily újból és újból felbukkan. És oly könnyedén el lehetne engedni.
Egy első szerelem, főleg ha egy halom sérelemmel végződik is örökké nyomot hagy az emberben. Legalábbis a Perselusfélékben, hát még ha olyan katarzissal társul, mint ami történt... És főleg úgy tarthat a végtelenségig, ha nincs vele foglalkozva a későbbiekben. Akkor sajnos, az ilyen helyzetek, újra első emberi kapcsolatok sínylik meg a helyreállási folyamatot. De lehet túlélik.
Perselusban ha ezek a gondolatok benne is kavarognak, valószínűleg nem tudatosan még. Még nagyon az elején van, és bár élvezi Mad társaságát és hálás neki, egyenlőre újabb kérdések és katyvaszok vannak odabent.
Noha mindettől függetlenül szerencsére képes emberien viselkedni.
Másfelől még roppantmód reggel van és bár nincs kifacsart citrom feje, sőt egész jó a kedélyállapota és még néminemű tréfára is kapható... sajátos humorával együtt. Abszolút különös is számára az ilyen reggel.
Apránként táplálkozik. Ő sem volt katona. Meg már amúgy is idősödő szervezet... rossz nyelési reflex meg minden... jobb az óvatosság... Nem. Valójában, csak szereti kiélvezni az ízeket.
- Lehet róla szó. - mondja egyszerűen és kicsit megkönnyebbült, hogy Mad nem ostromolja tovább az incselkedő mondataival. Valahol szórakoztatónak találja immár, de egyenlőre nincs meg rá a reflexe, hogy vissza kézből lecsapja a labdát. Nem érzi kellemetlennek a dolgot, viszont nem akarja magát csőbe húzni, márpedig úgy érzi, ha bele menne, igen hamar ott találná magát.
De idővel talán erre is kapható lesz.
-... Így is lehetne mondani, de gondoltam, ha úgy teszem fel, hogy közben a kedvedben próbálok járni, kevésbé drasztikus az állítás. - tisztában van vele, hogy most nagyon nem kellene elmászkálniuk. Kicsit kihúzza magát és könnyed, hűvös, minden fenyegetéstől, vagy gúnytól mentes hangon kérdi meg, egy tán helyzethez kevésbé illő kételkedő mosolyfélével.
- Hogy is volt? Meddig lennék házi őrizetben? - van azonban valami kihívó a hangjában, mint aki dacolni akarna a sorsával. És nem kerüli el a figyelmét, hogy nem kapott választ Madtől a kérdésére, cserébe azonban vissza lett dobva a labda.
- Szabad időmben... Hm.. - mintha ízlelgetné a szót, hogy egyáltalán mit jelent, a mennyezetre pillant, mintha onnan akarná a választ leolvasni, aztán csak hanyatt billenti a fejét és nyújtottan meg meg roppantja jobbra-balra. Igen nagyot roppan a nyaka, bár szerencsére ki nem törik. Bele kortyol a kávéjába, megköszörüli a torkát.
- Nos.. az az igazság, hogy ha valamit kedvelek a mugli világból, akkor az a bakelit. Egy egy üzlet igazán szép választékkal büszkélkedik... - és itt el is akad - Ki fogsz nevetni a másik miatt...-mármint a másik dolog miatt amit mg amúgy mondhatni kedvel a varázslatmentes világból... Nem néz Madre, bár valami önirónikus mosoly a szája sarkában játszik. Össze harapja az állkapcsát és inkább megkeni a másik szelet pirítóst is. - Na mindegy... - terel gyorsan, úgy döntött, a második dolgot inkább mégsem osztja meg.
- Voltaképp mindig volt valamit csinálnom, ameddig az iskolán belül voltam. Ott annyira nem volt szabad időm. Vagy Albus utasításai szerint jártam el, vagy az iskolai kötelességeimet teljesítettem. Amióta viszont ez nincs... Próbálom újra felfedezni a világot. Vagyis, Angliát. Sorra veszem a Testvériséges ügyeket, teendőket, meg... ilyenek. - hallgat egy kicsit aztán hozzá teszi végül. - Meg megveretem magamat néha egy régi ismerősért.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-27, 17:04






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Maga sem tudja, mennyire gondolja komolyan ezeket a célozgaásokat, vagy mennyire szeretné csak egy kissé megakasztani Piton agykerekeit, vagy éppenséggel mennyire akarja kizökkenteni a megszokott kis életéből és nyomorából, amibe bele szokott süppedni. Nem rossz látni, ahogy mosolyog, zavarba jön - egyszóval azt, ahogyan érzéseket és érzelmeket produkál,ahogy helyzetekre reagál, és úgy fest, hogy lassan egészen kezd feloldódni, ami határozottan pozitív dolog. És figyeli, ahogy rendre kerüli ki ezeket a bizonyos mondatokat.
- Akkor jó, örülök. És lehet majd kipróbálom. Vagy egyszer egy vacsorán megmutatod, te hogy csinálod. - és ebben most nincs semmi célozgatás, csak egy kedves gondolat, baráti alapon, semmi több. Lassan felébred a kávé inhalálásától, és lassan leteszi a csészét, és a tányérjáért nyúl, meg pirítósért, és a krémért, de a kés megáll a kezében, út közben, ahogy meghallja Piton kérdését, és eléggé kétkedő, felvont szemöldökkel és szemekkel, meg arccal néz rá, mintha valami hatalmas ostobaságot mondott volna és Mad azon töprengene, hogy jól hallott-e a dolgokat egyáltalán.
- Úgy érted, ki szeretnél menni? - ismétli meg, csak, hogy jól értette-e, majd folytatja a mozdulatot, amiben megakadt, és egy kedves bár zavart félmosoly jelenik meg a szja sarkában, miközben megkeni a pirítóst.
- Örülök, hogy ennyire otthonosan érzed magad, de nem tudom, mennyire tanácsos, hogy kimenjünk bárhova is, amíg házi őrizetben vagy. És be kell valljam, hogy rég voltam el mással szabad időmben bármerre is, de.. ha van kedved, délután leszökhetünk egy muglikkal jobban tömött részére a városnak, van egy szép park, meg van mellette egy Múzeum is, ha gondolod. Annak van éjszakai kiállítása is, természet tudományos vonalon. - aztán eszik pár falatot, és kíváncsi szemekkel figyel a férfira.
- Mihez lenne kedve Perselus Pitonnak ezen a napfényes, angliai reggelen? Mivel üti el egy magadfajta agglegény a szabad napjait? - kérdezi, visszadobva a labdát, és a szavaiban meg a hanglejtésében érezhetően nincs semmi él, csak kedves, baráti érdeklődés. Olyan őszinte, könnyed fajta.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-24, 17:48



Mad & Perselus







Nem állt szándékában Mad dekoltázsába esni szemmel sem, meg másképpen sem. Mindenesetre örül, hogy a csupaszon hagyott porcelános bőrfelület, kitakarva marad és még sziluett szinten sem kell ignorálnia az ilyen apró cseprő egyébként idilli, foltokban fedett szépségeket.
Meg aztán...szögezzük le; nem ez az elsődleges számára Madből.
A nő meg a célozgatásai... Lassan biztos, hogy nem fogja tudni elkerülni és úgy tenni, mintha nem lenne minden második mondat egy vicceskedő keringőre hívás. Szerencsére mondjuk nem érzi magát miatta kényelmetlenül. Felötlik benne, el akarja egyáltalán kerülni a további ilyen kis szóvicceket?
- Finom lett. - szögezi igen tömören. - Én néha fetával, zöldfűszerrel, oregánóval szoktam még feldobni. - de az, hogy panasz nem hagyja el a száját és egy rosszalló grimasz nélkül fogyasztja, voltaképp jó ízzel, arról tanúskodik, hogy valóban ízlik neki. Bele kortyol ő is a kávéba és egy kicsit hagyja megnyúlni a pillanatot. Ritkán kávézik mondjuk, de mindig is el volt vele.
- Van kedved valamerre menni ma? - ha már hétvége van agy mi! - Vagy... mit szoktál szabad idődben csinálni? - kérdi végül nemes egyszerűséggel, de érdeklődve, mindeközben folytatja a reggelijét. Ilyet se sűrűn kérdezett emberektől az biztos!


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-24, 15:18






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Na igen, nem véletlenül nem traktálja ilyenekkel a nő a férfit, sokkal inkább elhessegeti a témát. Ami a közös összhangot illeti, Madnek régen se volt semmi baja a férfival, sőt,egészen jól kijöttek, néhány incidenst leszámítva. Csak Perselus általában nem vele volt elfoglalva, hanem kvázi barátnőjével. Mégis csak egy házban voltak, és Lily mindig is kedves volt Maddel, és talán így is botlottak egymásba és lettek jóban, és talán ezért nem űzte el magától rögtön a srác, meg azért, amit meglátott benne. Már akkor is volt valami kifejezetten vonzó és Perselus humorához hasonló vonás Madben, ami a mai napig elkíséri.
A szemek betalálnak, és ezt a vörös auror pontosan látja és érzi, még csak legilimentornak se kell hozzá lenni, vagy kihallgató tisztnek, és éppen ezért direkt nem reagálja le.
- Köszönöm. Jó étvágyat neked is. - válaszol vissza, majd elhelyezkedik, mint egy macska aki reggel kényelmesen elücsörög az ablakban. Ahogy felhúzza a lábát, teljesen jól takarja a hálóruhája, ami sötét színű, és a fehér blúz kellemes kontrasztot ad neki,ami viszont hosszú ujjú, így a kezét végig takarja, és oldalt leomlik a vállain, majd mellette a széken, takarva a vállait. A dekoltázsa nem lett kisebb, de ahogy kezei előtte pihennek félig a térdein, oda sem lehet belátni. Ahogy Perselus eszik, Mad csendben figyel, majd csak néhány perc múlva kérdezi meg, amikor már bele is ivott a kávéjába.
- Ízlik? Nem tudom, milyen recept alapján szoktad csinálni, remélem megfelelek az ízlésednek. - mosolyog a csésze mögül reménykedve. És most kifejezetten a főzésre és fűszerezésre gondolt, meg a padlizsánkrémre.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-24, 15:00



Mad & Perselus







Az lenne még egy csodás téma... Perselus meg a gyereknevelés... gyerekvállalás... Lehet első ízben hallhatná a nagyérdemű szívből nevetni. De úgy nagyon...
Khm..
Igen, jelenleg valószínűelg Maden múlt hogy nem csattantak nagyon össze, meg Piton megfigyelő képességein. Már arra vonatkozóan, hogy épp mi hol volt tegnap, és hol van ma reggel.
Mókás, de az évek során egyetlen egyszer botlott meg a bájitalteremben is. Mikor az egyik asztalt egy jó öt centivel odébb húzta véletlenül és nem mellékesen vesztére valamelyik hugrás diák. Perselus meg a megszokásai.
Egy kissé szokatlan és furcsa számára, hogy az első félre értés halmazokhoz képest, most milyen gyorsan megtalálták a közös hangot. Bár ahogy így vissza emlékszik, valamiért annak idején is képesek voltak ilyen csapatmunkára. Ennek tudatosulása pedig kicsit helyre rak benne újfent pár dolgot.
A labdát szerette volna elkerülni, a válaszával azonban, mikor Mad megvillantja azt a tekintetet tudatosul benne, hogy bizony az a labda telibe arcba vágta... Ez ki is ül az arcára és egy pillanatra keresi a szavakat, hirtelen támadt megvilágosukásában, de aztán feleslegesnek találja és inkább megigazítva az ingét, megköszörüli a torkát és asztalhoz ül maga is.
- Hát akkor... jó étvágyat!~ Össze szeli a paradicsomot, szigorúan annyit, amennyit meg is eszik majd. Ő az étkezéssel kezdni Maddel ellentétben, de nem zavartatja magát miatta. Az első falat után megállapítja, hogy az a padlizsán krém friss és finom és kicsit elveszik a nő összképének a látványában.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-24, 13:55






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hiába tud eleget a dologról, az a reggeli kávé bizony hiányzik neki ebből a mai reggelből még,és ahogy elhagyják a Troops-témát, máris kezd ismét oldottabban viselkedni. Nem a legjobb a viszonyuk, de ezzel nem fogja a férfit traktálni, főleg, mert olyan nagy ellentét nincs közöttük, inkább a gondolkodásmódjukban, meg a gyereknevelési technikáikban. Bár tény, Mad még nem nevelt fel gyereket, legalábbis nem tud róla. De tervei és elgondolásai vannak róla. Persze nem jobban, mint egy átlagos nőnek.
Ahogy kiérnek a konyhába, meglepően ügyesen mozog, és út is meglepi egy kissé ez az összhang, amit együtt produkálnak a férfival, bár tény, hogy Mad mozgása pont annyira kecses, mint egy nagymacskáé, és annyira kifinomult is. Ügyesen siklik arrébb és kerüli ki a férfit adott esetben, vagy nyúl át mellette, felette, hogy elérjen valamit, így minden a lehető legnagyobb rendben van, és Piton is egyszerűen és könnyen megtalál mindent. Mad kinyit neki néhány szekrényajtót, de szavak nélkül kommunikálják le ezt a reggeli hadműveletet, ami egyébként nagyon hasznos reggeli tulajdonság. A férfi szavaira csak somolyog, és finoman megvillannak a szemei, olyan tipikusan erotikus-ragadozó villanással, majd a hűtőhöz sétál, előkap néhány paradicsomot, megmossa, és egy késsel együtt kistányérra teszi, és tálalja körülbelül középen. Ha mindennel kész vannak, akkor leül a székre, és felhúzott lábakkal veszi kezébe a kávéscsészéjét, amit egész közel emel az arcához, és pár elnyújtott pillanatig csak szimatolja, inhalálja, csukott szemmel a friss, forró italt.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-24, 13:35



Mad & Perselus







Rálegyint. - Nem történt semmi. - mondja egyszerűen. Tudja, hogy a család többi tagjával egyébként nem mindenki van jóban, sőt ha jól emlékszik Griffinékkel is erős ellenszenv uralkodik a két család között... Ami valahol roppant tragikomikus a kölyköket nézve.
Arra, hogy majd kávé után beszélgessenek a familiáris működéséről, egyet kell értenie a nővel és rá is biccent. Noha az, hogy neki is össze rakjanak egyet erősen gondolkodóba ejti... Vajon pálca nélkül is össze lehet rakni? Az biztos, hogy most, meg mondjuk múlt múlt éjjel, mikor megtámadták, határozottan jól jött volna... Végül elengedi a gondolatot és próbál inkább arra összpontosítani, hogy a pálcáját igenis vissza fogja kapni!... A súgásra Madre pillant és végül biccent egyet. Mintha még derengne valami neki is róluk.

Most azonban, megy és megcsinálja a kávékat. Mindent ami kellhet hozzá oda is készít. Tej, cukor, meg ilyenek. Valami erre alkalmas tálcára pakol mindent és két kézzel megfogva oda is viszi az asztalhoz. Maddel meglepően könnyeden sikerül összhangban mozognia a konyhában. Holott meg mert volna esküdni rá, hogy minimum háromszor fognak egymásra borítani mindent... De elégedetten konstatálja végül az eredményt.
Az asztalra lehelyezve a tálcát éri Mad szobás mondata és a nőre sandít tartva az iménti szemtelen kifejezését de ezt a labdát inkább hagyja elmenni a feje mellett.
- Szeretném, azt a paradicsomot!~



[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 22:41






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


A magyarázatra végül megenyhül, és már emlékszik is a gyerekre, meg a kérésre. Csak nemrég volt egy kis összetűzése a legidősebbel, és ez eléggé megkavarta.
- Igaz, igaz, ne haragudj. - és maga sem tudja, hirtelen miért szabadkozik, talán csak neki is reggel van még. Látja, hogy felkelti a férfi érdeklődését, a szavaira pedig elmosolyodik, és pislog párat, kissé laposan,mert ahhoz még korán van, hogy a familiárisok készítésének lényegét elemezgessék. Madnek legalábbis.
- Ha oda készülsz, ahova, majd összedobunk neked egyet. Szívesen segítek, és kérdezhetsz bármit.. de lehetőleg egy kávé után, rendben? - kérdezi kissé kérlelő hangon, közelebb hajolva Pitonhoz, és éppen ezért nem megy bele a dementoros meg gyógyítós, bájitalos dolgokba. Azért nem mindenre jók ezek a lények sem, de sok mindenre meg igen. Ez tagadhatatlan.
Arra a bizonyos nézésre pedig lassan félredönti a fejét.
- Remélem tudod, milyen erős ezeknek a madaraknak a hallása.. - súgja csak halkan, mint egy mellékes információként , és figyeli, ahogy feláll. A sólyom lökött rajta egy nagyot, meg aludt is, így szerencsére nincs baj, de Mad azért készenlétben áll,és követi a férfit a konyha felé.
- Majd akkor mondd ezt, ha megkóstoltad. - és már oda is teszi a két pirítósnak való kenyeret, és pár ügyes mozdulattal már tálal is, és ahogy leteszi az asztalra a konyhában a tányért a két szelet kenyérrel, magának is annyival, középre pedig a krémes dobozt, csak elkapja a férfi tekintetét.
- Örülök, hogy a humorod is kipihente magát.Jól áll. És sajnos ennél jobban szobára már alig tudunk menni.. - ejt meg még egy megjegyzést, ravasz, cinkos félmosollyal, amit leplez a szája sarkában, aztán csak megállaz asztal mellett, és int a férfinek, jelezve, hogy a reggeli tálalva.
- Szóval kérsz paradicsomot, vagy ne vágjak? - kérdezi, mintha eddig is ilyen halál laza és egyszerű témákról csevegtek volna.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 22:27



Mad & Perselus







A reakcióra egy kissé elbizonytalanodik. Aztán szolgál némi magyarázattal.
- Annak, amelyiknek kértem, hogy ha lehet Kingleynek szólj az érdekében, hogy a Testvériséges mellék ügyeket ne rá, meg a Griffin lányra bízzák egyenlőre. Jacob Troops. A legfiatalabb. - aki olyan kiemelkedő bájitaltanból. Hát igen. Perselus mindig is szeretett kivételezni. De hát ő már csak ilyen marad.
A familiárisra vonatkozó részt érdeklődéssel és figyelemmel hallgatja. Hümmen egyet a végén
- Hallottam hírüket ezeknek a teremtményeknek, de.. azt hiszem ideje utánuk is olvasnom. Ilyen rendkívüli képességek mellett, mind a gyógyító bájitalok egy része, mind az ellenmérgek, sőt még egy patrónus is úgy hangzik mintha elbújhatna a sarokban. Ez pedig komoly... fegyver is lehet rossz kezekben. - azért a paranoia alaposan befigyel. - Mindenesetre meg kell hagyni, roppant hasznosak. - ismeri el végül egy biccentéssel. Ásít egy jókorát, szája elé emelve a kezét és óvatosan de nyújtózik is. Azért arra, hogy nyöszörgött elalvásnál némiképp tiltakozó arcot vág és befigyel az a "én nem nyöszörgök!" fej, de hát mindenki tudja, hogy ő is csak ember. - Megeshet. - mondja végül elismerve, hogy méééég akár ez is megtörténhetett. Akár... Majd feláll össze szedi a papucsát és elindul a konyhába.
- Szerencsére megy. - biccent a kérdésre, és bár tény, hogy tegnap túltolta az adrenalin benne magát meg a bor is kicsit, hál égnek, ma is megy mindezek nélkül a helyváltoztatás.
- Jól hangzik. Két szelet. - aztán a mondandó második felére csak gonoszkás szemtelen szűk mosoly jelenik meg a fején, viszonozva a nőét.
- Ó, csak nem randevúra készülünk? Vagy tán a sólymod nem bírja a hagymát? - bár valójában költőinek szánja a kérdéseket. Azért kicsit leleplezi magát, hogy szóba hozza szegény madarat. Egészen semleges és inkább jó, mint masszívan "utálom a világot" állapotban van ma reggel.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 22:01






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nagyon régóta szereti az állatokat és bestiákat, ezért is van néhány a lakásában is. A Hagriddal töltött időszak pedig a Roxfortban csak rátett erre egy lapáttal. Minden esetre visszaengedi a madarat a helyére, pontosabban visszaküldi, és úgy néz a férfira. Amikor a nevet hallja, akkor a keze megáll a levegőben, mozdulat közben, és érezhetően meg is remeg, meg is dermed a pillanat tört részéig, és lassan fordítja fejét Perselus felé.
- Melyik Troopsra gondolsz pontosan? - kérdezi, mivel dolgozik jelenleg kettő a minisztériumban meg a parancsnokságon, mint auror, és ha minden jól megy, egy harmadik is lassan megkezdi a gyakornok éveit, és az a család nem százas, az biztos. Bár ebbe belejátszik az is, hogy a legidősebb hol dolgozik, és milyen lényekkel kerül össze akár naponta.
Amikor konstatálja, hogy a férfi nem sokat konyít a familiárisokhoz, és nem tudja, mire mondta az előbb, amit mondott, akkor már magyaráz is készségesen.
- Az enyémnek jelenleg több is van, és dolgozom rajta, hogyan lehetne még tökéletesebb. Képes bizonyos mértékben gyógyítani sérüléseket, és méregteleníteni, semlegesíteni mérget vagy fertőzést. - egy laza kézmozdulattal int a szoba felé. - Szerintem meghallotta, amikor este nyöszörögtél elalvás közben, ezért kiszökött és egy kicsit rásegített a bordáit forradására. Remélem, nem baj. - tol egy félmosolyt a végére, majd ahogy látja, hogy a másik látta azt az elfojtott mozdulatot, pír szökik az arcára, és lesüti a szemeit, mint valami szerelmes kiskamasz. Pedig nem az.
- Kevés tejjel. Cukor nélkül. De úgyis elkísérlek, tudsz járni rendesen? - kérdezi, mert eddig Perselus csak felült, de a séta,meg a bonyolultabb mozgás ki tudja, mennyire fáj még neki. A reggeli sorolására hümmög és lassan biccent.
- Szerencséd van, mert a padlizsán krémet én is szeretem, úgyhogy az szerintem még akad. És van hozzá sajt, meg pirítós is, természetesen. - nyúl először a hűtőbe, hogy ne legyen annyira hideg a krém, aztán elővesz pár szelet kenyeret, két tányért, és amíg a férfi a kávét, addig ő a reggelit csinálja.
- Hány szelet? És zöldségnek paradicsom van itthon, meg egy kis hagyma, de azt nem ajánlom hozzá. - cinkos, sunyi felhangja van a szavainak, de úgy tűnnek el mintha ott sem lettek volna.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 21:44



Mad & Perselus







Elnézegeti a jelenetet a madár és a nő között és valami nagyon furcsa érzés merül fel benne... Nem ez még nem féltékenység. Ugyan miért is lenne az?
Meg valahol kedvesnek találja a képet. Számára mondjuk elképzelhetetlen hogy tudna bármilyen élőlényhez is ennyire közvetlenül viszonyulni, ami nem döglött és nem úszik formalinban, vagy valami egyébben és mondjuk nem választja el az arcától jótékonyan a tetemét meg a löttyöt egy befőttes üveg... De... nem kérdőjelezi meg, hiszen tudja, hogy Mad mindig is szerette az élőlényeket, ez meg ráadásul egy olyan, ami belőle származik részben.
Bár nem mélyedt bele a familiárisok tanulmányozásába. Hümmen egyet
- Troopsnak is van egy farkasa. - dünnyögi és maga sem tudja miért is jutott eszébe a srác. Aztán kérdőn vonja fel a szemöldökét
- Segített? - elgondolkozik, hogy akkor most a madárnak köszönhetően érzi jobban magát? Össze vonja a szemöldökét elgondolkozva és elhatározza hogy a familiárisok után olvas. Alaposan! - Milyen képessége van? - érdeklődik, mert mintha olvasott volna ilyesmiről.
Aztán össze makogja a kérdést és érzékeli, hogy Madet roppantul szórakoztatja, de igyekszik jótékonyan ignorálni a kinevetést, meg nem magára venni. Valahol még meg is érti. Ő is kinevette volna magát egy ilyen után...
- Tejjel és cukorral kéred? - érdeklődik, hogy a kávét a nő mégis hogyan szokta, és közben Mad is rákérdez a reggelire, amire bólint egyet.
- Szoktam. - aztán bele gondol, hogy ha teheti egészen kis rituális szertartást rendez a reggelinek is - Pirítóst, valamilyen tökféléből készült krémmel.. mint.. padlizsán.. cukkini.. vagy hasonló... - aztán hozzá teszi egyik lábfejével megdörgölve a másik lába sarkát - De most beérem egy sajtospirítóssal, köszönöm! ~ bár kevésbé makogott, még a hangjának is fel kell ébrednie. Meg.. valljuk be, vagy magának csinálja a reggelijét, vagy a Roxfort házimanói. Így elég fura erre a kérdésre valaki teljesen új személynek válaszolni. Közben megy, hogy elkészítse a kávét.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 21:20






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Az éjszaka nyugalmasan telt, és a férfi esélyesen Mad egyenletes szuszogását hallgatta egy darabig. Nem horkolt, de nem is ütötte ki magát annyira, nem volt ez olyan sok alkohol, inkább csak kellemes mérték. Az ajtót direkt nem csukta be, hogyha esetleg valami gond legyen, akkor meghallja. És a sólyom is ott szökött ki az éjszaka folyamán.
Látja a férfi zavarát, és nem nagyon tudja hova tenni ezt a rémületet, hiszen ő még nem igen találkozott Ginával, nem volt még az iskolában sem, és aki nem bejegyzett animágus, azzal nem igen foglalkozik. Tudja, hogy vannak, ő is volt roxforti diák, de amiről nem tud, azt nem érti. Meg azt se, hogy Pitonnak milyen furcsa így ébredni, meg így töltenie egy éjszakát, nyugodtan, békés helyen, és mennyire ismerős ez neki máshonnan. Ő csak a maga kedvességét tudja adni a férfinek, miközben figyeli, ahogy ébredezik, meg lassan tudatára is ébred. Begyógyult szemeivel egészen aranyosnak hat. A férfi ráismerésére lassan bólint, majd kinyújtja kezét, mire a madár engedelmesen átröppen rá, Mad pedig odahúzza magához és végigsimít a tollain.
- Pontosan, teljes életnagyságban. Nem kell tartani tőle, nem bánt, nem csíp. - és ezt megerősítendő csipog egyet, mármint a sólyom, és verdes egy kicsit a szárnyaival, Mad pedig tekintetét és mondandóját a madár felé irányítja.
- Na te kis gézengúz, ideje visszamenned, eleget segítettél mára. Ügyes vagy. - simít végig ismét a madár fején, majd az hozzádörgöli magát Mad arcához, végül engedelmesen felröppen, és visszahúz a nő szobájába, ahol ki tudja, mi rejtezik. Mad a madár után néz, majd ahogy eltűnt, ismét a férfi élvezi teljes, osztatlan figyelmét. A szavakra elmosolyodik, majd ahogy Perselus felül és hirtelen elakad a szava, kissé ijedten kap oda a nő, mint aki attól tart, hogy a férfi még sincs annyira jól, aztán meghallja a tétova nyökögés végét, és elmosolyodik, kezét a szája elé kapja, és finoman beleharap az egyik ujjába, mint aki nevetést fojt el, és végül egy bűbájos mosollyal és csillogó szemekkel válaszol.
- Szívesen megiszok veled egy reggeli kávét, és ha gondolod, szívesen összedobok valamit enni. Szoktál reggelizni? - kérdezi, és érzi a férfi zavarát, de nem mutatja ki, hogy ne hozza még kínosabb helyzetbe. Ruházata is ezen ok miatt áll több darabból, mint este.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-23, 20:33



Mad & Perselus







Az este, ahhoz képest, hogy mindene sajog elég békésen telik. Úgy még egy jó órát ébren van miután vissza ért a fürdésből és elhelyezkedett. Lényegében csak hallgatja a terráriumlakókat, Madet, már ha van annyira nyugalom és csend, és nyitva hagyva esetleg ajtó, hogy hallhassa a légzését, bár lehet Mad úgy alszik, mint akit kiütöttek és semmit sem hallani felőle. Ez a fajta nyugalom olyannyira idegen számára itt kint a nagyvilágban, hogy szinte már zavarba jön tőle. Egészen olyan... ~ és a felismerés valahol egészen megégeti belül. Egészen olyan mint a kastélyban. Bár nincsenek nyirkos kőfalak, se kandallóban ropogó tűz, se növényalagútak és a mini öntözőrendszer halk csobogását, sem hallani... de egészen az a nyugalom köszön vissza és ez... elég ahhoz, hogy valóban ne járjon fölös köröket álmatlanságtól tengődve.

Reggel a madár csippanására, és annak sziluettjére félig még begyógyult szemekkel erősen össze rezzen. Már csak a pillanatnyi szívroham miatt, hogy Gina úgy mégis hogy a hóviharba került ide?! De nem sikolt fel a gondolat iszonyától csak dermedten farkasszemet néz az állattal és mint mikor a kígyó nagyon is veszélyben érzi magát a ragadozómadár előtt. De aztán érzékeli Mad jelenlétét és felé fordítja a figyelmét.
Az érintésre ezúttal nem rezzen meg, látványosan frissen ébredve, Perselus is csak ember. - Jó reggelt. - mondja kissé gépiesen, kezeivel megtapogatja a bordáit az ing alatt. - igen, jobban vagyok... köszönöm. - felnéz a nőre, Madről a tekintete a madárra fordul. - Áh! Hogy ő lenne a.. a familiárisod. Üdv! - egy néma o-t formál mintegy jelezve a felismerést, majd biccent a madárnak, ami igen szórakozottnak hat tőle. Láthatóan fogalma sincs mit kezdjen szegény madárral. Most jut el a tudatáig az esti holkorosságáról szóló mondat és eltűnődve hümmen egyet
- Meglepően nagy volt a nyugalom. És menekülnöm se volt épp mi elől. - mondja csak halkan, egyszerűen. Madre néz, kiszáll az ágyból.
- Kérsz.. egy - bent reked a levegője a mondat közepént, nem mert fáj bármije is, inkább szörnyen furcsa, hogy bárkitől ilyet kérdezzen reggel és igazából, fogalma sincs hogyan is kéne befejeznie... vagy mit is kéne pontosan mondania - egy..őőő... kávét? Teát...?


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-22, 07:33






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


A másnap reggel is elérkezik, amikor is Madeleine szokásához híven korán ébred, nagyot nyújtózik, és ahogy végighengeredik az ágyon, azt tapasztalja, hogy ahol familiárisa és kedvenc madara szokott időzni, ott most senkit sem talál. Az álmosságtól még összevont szemöldökkel és félig csukott szemekkel pislog vagy kettőt, majd megdörzsöli a szemeit, hogy biztosan jól lát-e, de igen. A madárnak hűlt helye sincs. Kissé idegesen morog valamit maga elé, és miközben legurul az ágyról, felkap a szék karfájáról egy blúzt, mert valami halvány emlékképe van arról, hogy esetleg túl kivágott hálóingben aludt éjszaka és ez mintha zavarta volna a férfit, meg reggel amúgy is hidegebb van. Mezítláb,de előmerészkedik a szobájából, finoman kidugva a fejét, hogy megnézze, mi is történik odakint, látja-e valahol a kóbor állatot, laposan pislogó szemei körbepásztázzák a szobát, és amikor kiszúrja a lényt, amint éppen Perselus feje mellett pihenget, egy néma sikoltást folyt el,mely nem ijedtségből, inkább meglepettségből táplálkozik. Kezeit a szája elé kapja, aztán le is nyeli a hangtalan kiáltást, és kissé oldalra biccenti a fejét. Amikor a sólyom érzékeli gazdáját, felnéz és halkan csippant egyet - Perselus füle mellett közvetlenül. Mad összefonja maga előtt karjait, és lassan ingatja meg a fejét, mosolyogva, majd ellöki magát az ajtófélfától, és pár könnyed lépéssel a férfi mellett terem, aki még szuszog, bár lehet, hogy a csippantásra felriad. Mad kinyújtja egyik karját, amire a sólyom engedelmesen átugrik, megrázza szárnyait, Mad pedig lenéz a férfire, finoman megsimítva annak vállait.
- Jó reggelt.. jobban vagy? - kérdezi halkan, főleg, ha Perselus már fel is ébredt, mert a bordái esélyesen jobban vannak. Ha nem is forrtak be teljesen, a sólyom éjszaka gyógyított rajta egy nagy adagot, így az biztos, hogy már nem fáj annyira, és esélyesen ettől is merült ennyire álomba a férfi.
- Örömmel látom, hogy most nem sétáltál. - mosolyodik el, miközben kiegyenesedik, és a sólymot simogatja meg, mint egy megdicsérve.
- Ígértem neked egy bemutatást.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-17, 01:40



Mad & Perselus







Nem tartja olyan kihívásnak, hogy az a párna valóban tökéletes állapotot érjen el. A köszönet a gondoskodásnak szólt, amivel Mad megtiszteli Perselust. Az udvariasság távolságtartással vegyülve pedig Mad könnyed viseletének szól, de nyilván nem fog egy szót sem szólni ellene. Mad van itthon. Perselusnak kell idomulnia jelenleg.
Ha kifejezetten feszélyezve nem is, azért épp elég furcsán érinti ez a fajta... bizalom a nő felől. Számára ez a bizalom egy külön kategóriája. De Mad lehet másképp gondolkodik. Minden bizonnyal, ő simán csak itthon van.
Alig hogy ezt sikerült tisztáznia magában, Mad közelebb hajol, ő pedig kizárólag a zöld szemeket hajlandó megtalálni, bár ennél több nem látszik rajta. Úgy tűnik sikerült megemberelnie magát. És arra a különös érzésre döbben rá, nem kis meglepettséggel magában, hogy ahhoz képest, hogy az elején egy kezdeti, "Segíts kérlek kitakarítani a lakásból a dögöket!" is mennyire nehezére esett... A világ változik. Mi pedig vele változunk.. dünnyögi magában. Megállapítja, hogy bizonyára sok volt az a bor!
- Ne szabadkozz! Tudtodra adom, ha valamiről más elképzelésem lenne, mint amiképpen találkozom vele.- És innentől, hogy kimondta, igyekszik is tartani hozzá magát. Amiről el kell ismernie, hogy nehezebb feladat lesz, mit hihetné, de azért nem adja fel. Nem akarja.
A familiárisos dologra kissé meglepődik aztán egy biccentéssel és némi mosollyal válaszol csak.
- Holnap bemutathatsz neki. Aludj jól Madeleine! - mondja csak, aztán ha a nő távozott, elintézi a fürdést. Bár a vetkőzést, öltözést kissé megszenvedi, de egy pisszenés, vagy keresetlen szisszenés sem hallatszik tőle. Végül kilép a fürdőből hangtalanul közlekedik, akár egy árnyék. Közül néz a nappaliban, pillanatra kitekint az ablakon és... hirtelen erőt vesz rajta a fáradság.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:45






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem sértődött meg, csak felmerült benne, hogy a férfi esetleg nem őszinte, csak udvariasságból mondta, amit mondott. Finoman elmosolyodik, féloldalasan, és a dacra csak megvillantja a szemeit, végül pedig felemeli a kezeit.
- Hátrább az agarakkal, sajnálom. Csak szeretném, ha otthonosan éreznéd magad. Nem akarok nagyon szigorú foglárnak tűnni a szemedben. Nyugodtan szólj, ha valami kell, vagy nem tetszik, rendben? - és egy kissé közelebb hajol a férfihoz, de ez semmi több, mint egy suhanó gesztus, csak pár pillanat, és nem is nagyon van célja, inkább csak egyfajta laza metakommunikáció. Aztán Mad elkapja a férfi kezét, és finoman átvezeti a fürdőbe. Nem gondol bele, hogy a hálóing, amit visel, esetlegesen túlságosan is kihívó lenne a férfi számára, hiszen ő ebben szokott itthon lenni, de mintha valahogy Perselus merevebb lenne.. de nem teszi szóvá, meg az igazat megvallva nem is annyira érdekli.
- Ne aggódj, nem fog. Jól nevelt háztartásom van. És akkor hagylak is.. - azzal már fordulna is ki a fürdőszobából, majd mint akinek hirtelen eszébe ötlik valami, visszafordul.
- Ami az éjszakai felkeltést illeti, csak óvatosan. Van egy familiáris a szobámban, de majd szólok neki, hogy ne bántson, ha esetleg bejönnél. Szép álmokat, reggel találkozunk. - mosolyodik még el, ahogy visszanéz elfordultából, aztán egyszerűen otthagyja a férfit és távozik a szobájába, aminek az ajtaját enyhén behajtja, de nem csukja be, ha esetleg tényleg valami gond lenne.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:34



Mad & Perselus







A kérdésre pislog egyet kettőt, a bor miatt van egy jellegzetes tempója ahogy ezt kivitelezi és felszalad egyik szemöldöke, némi dac is ül az arcára.
- Ígérem, ha megérzem a borsót a dunnák alatt, az éjszaka közepén is felrázlak! - fogadkozik egy kihívó szűk vigyorral. - És te, megmondanád, ha valami nem tetszene? - érdeklődik némi éllel, de tartva a könnyed szívózás határait. Mert mintha Mad zokon vette volna, hogy kedves volt vele. Tény, hogy a hirtelen udvariasságnak az is alapot adott, hogy Mad egy szál hálóingben feszít előtte. Akadt így az egész megnyílvánulásában egyfajta visszavonuló távolságtartás. Hirtelen túl közvetlennek érezte a képet.
Nem rontja el Mad örömét, hagyja hogy bevezessék, és körbe mutassák neki a fürdőt. Azt követően azonban laza mozdulattal csúsztatná ki a kezét a nőéből és csak figyelemmel kíséri amit mutat neki. A kérdésre egy kissé megkésve reagál, mert a tekintetét rajta felejti Maden. Bár nem bámulja meg, az feltűnhet a nőnek, hogy amióta meglátta így hálóban, kizárólag a feje vonalába hajlandó nézni.
- Amennyiben a zuhany függönyöd nem fojt meg, nem lesz gond. - mondja csak és megvárja, míg Mad kimegy. Nem fog előtte elkezdeni vetkőzni. Számára pont elég volt az is mikor náluk voltak és a mumus egy szál törülközőben csurom vizesen kikergette.. Ennyire nem laza a teste felfedésében, vagy a másikon való szemlegeltetésben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:05






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Kicsit összerezzen a férfi hangjára, mert nem számított rá, hogy hirtelen felbukkan, ami kifejezetten meglepő, és ostoba gondolat, hiszen tudja, hogy ott van a környéken. Egyszerűen csak annyi ideig pakolt, ő meg egy kissé el is fáradt, meg a bor is mintha hatna, és elmerült a rendezgetésben. De sem az egyensúlyát nem veszi el, sem semmi mást, csak egy könnyed mozdulattal fordul a férfi felé.
- Megmondanád, ha esetleg nem tetszene? - teszi fel a kérdést, mert a férfi válasza mintha túlságosan is hirtelen jönne, és udvarias lenne. Ami persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs is igazság tartalma, de az esély megvan rá. Finoman végig is méri a férfit, mintha nem tetszene neki ez az udvarias hangnem, végül megvonja a vállait, és a férfi kezéért nyúl, amiben a törölköző, meg a pizsama van.
- Gyere, megmutatom mit hol találsz. - és finoman kezdi el húzni Perselust a fürdőszoba irányába, amit szabad kezével ki is nyit.
- Megtalálsz mindent, amire csak szükséged van. Vendég fogkefe, természetesen tiszta, nem használt a kis szekrényben van, balra, oda pedig le tudod pakolni a ruháidat, majd küldök rá egy tisztító bűbájt, ha előjöttél. De nyugodtan használd a zuhanyfüggönyt is, ha gondolod, és kevés az ajtó. De itt senki nem fog rád törni. Nincs Mumus. - kacsint egyet, majd körbepillant a fürdőben, aztán visszanéz Perselusra.
- Meg leszel? - kérdezi még, az ajtófélfának támaszkodva, kissé félredöntött fejjel, hátha van még bármi kérdése a férfinek, vagy valamit nem mondott el, vagy máshogy szeretne.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:54



Mad & Perselus







A párbajra ő is vevő lenne, nagyon is! És élni is fog a lehetőséggel, ha eljön, hogy egy kicsit össze mérjék a tudásukat újra.
Nem veszi fel a nő kihívó célzását. Már csak azért sem, mert nem szeretne kínos feltételezésekbe, helyzetbe kerülni... Mármint ennél kínosabba.
Elpakol, elmossa amit kell és bele állítja, ha akad ilyen a csöpögtetőbe. Avagy eltörli és el is pakol mindent a helyére.
Feltűnik neki, hogy a tea bizony azóta vár rájuk, de a bor most közelebb volt a kezükhöz és ezt jelenleg nem bánja. A tea megvárja őket reggelig.
Ezt követően megfordul és vissza tér a nappaliba, a kezét törölgetve, feltűrt ingujjával, ahol is Mad a párnáit igazítja épp tökéletes szögbe. Egy pillanatra megtorpanna, ha nem ösztönözné magát, hogy haladjon tovább, Mad látványán.
De így csak mellé lép, és magához veszi a kikészített pizsamát és törülközőt és annyit mond halkan - Köszönöm. Tökéletes lesz.- voltaképp nem egy "ájjá le és húzz el" hangsúlyt, hanem egy könnyed, valóban hálás hangnemet üt meg önmagához mérten meg főleg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 99

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:29






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak szemezik a férfivel, amikor a párbajra keveredik a szó, mert felébred benne valamiféle versenyszellem, ami kifejezetten jónak ígérkezik, izgalmasnak, és szeretné tényleg folytatni, vagy kipróbálni magát. Persze ebben nincs semmi revans, mint amikor visszaszerezte az édesapja zsebóráját, nem akarja direkt a gyengélkedőre küldeni a másikat, mint akkor azt a csökött bandát. De azért egy közepesen erős meccsben benne lenne. A hatalommal kapcsolatos kérdéskörre pedig lassan bólint, majd később még beszélgethetnek róla, ő nincs ellenére.
A kis közjáték végén a villanykörte eldurranására Mad elmosolyodik, és kissé kihívóan, igen, olyan értelemben kihívóan pillant a férfire, egy félmosollyal,
- Pontosan tudom. Semmi baj, megesik. - dorombolja egészen halkan, lehet, lassan tényleg beüt nála a bor is, majd csak biccent, és feláll az asztaltól. A férfi felajánlására elmosolyodik.
- Köszönöm. - és érzi, hogy van ebben valamiféle otthonosság érzés. Bár végülis, ha egy pár napig itt kell maradnia, akkor nincs mit tenni, Pitonnak hozzá kell szoknia, hogy átmenetileg ez lesz az otthona. Addig biztos, amíg a bordái össze nem forrnak rendesen. Amíg a férfi pakol, Mad pár ügyes, könnyed mozdulattal, meg a pálcájával megágyaz a férfi számára, igaziból körülbelül két mozdulat a egész, mert házias is, és a mágiát is tudja használni, és csak azért, mert a férfi itt van, nem fog ilyenekről lemondani. Besurran a szobájába, átvesz egy éjszakai, hosszú, vékony hálóinget, ami persze kellőképpen kivágott, mert Mad szeret egészen melegben aludni, és mire visszaér Piton a romok és ételek eltakarításából, már az éjszakára átöltözött nő látványa fogadja, amint a második párnát igazítja be, hogy Perselus tudjon egyfajta fél-ülő pózban ülni. Halkan dúdolgatva babrál az ággyal, Perselusnak kvázi háttal, és észre sem veszi, ha a férfi megérkezik. Törölköző és pizsama az ágy szélére van kikészítve, a nő mellé.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 171

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:08



Mad & Perselus







- Sajnos a kettő, gyakran fakadhat egymásból. De ez valóban egy remek kérdés. Kíváncsian várom a folytatást. - mondja higgadtan, de nagyon is komolyan és határozottan. Immár valóban várja a folytatást.
Gondolatait lecsillapítja az a kis közjáték Mad kezével, illetve, egyfelől lecsillapítja; Nem sző több össze-esküvés elméletet az aktuálisan vitatott témáról. Cserébe egy teljesen más irányba száguld az elméje. Ami meg is hozza az eredményt és... volt nincs villanykörte. Ő eléggé össze rezzen. Éljen a lappangó paranoia!
- Nem volt szándékos. - szúrja közbe és igyekszik tartani nyugodt arcát, holott határozottan felbosszantotta, hogy egy hat éves módjára nem tudja kordában tartani a mágiáját. Valahol kissé kétségekbe is taszítja, de igyekszik elengedni.
Az utolsóra felpillant Madre, fel is áll. - Én meg.. eltakarítom a vacsora maradékát. - közli nemes egyszerűséggel. És el is kezdi össze szedni a tányérokat, evőeszközöket, poharakat. Lassan de biztosan, ez annak a jele, hogy valóban apránként, de kezdi otthonosan érezni magát. Meg sem fordul benne, hogy ne osszák fel a teendőket. Többek közt, mert odahaza mindig is az apja szava volt a mérvadó és az anyjára meg rá maradt minden. Bár Mad nem a társa, nincsenek együtt, épp nála vendégeskedik és úgy érzi, ez a legkevesebb.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök

Vissza az elejére Go down

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Mágiaügyi Minisztérium-