Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Tower
  Yesterday at 22:52
Kalandmester

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 22:32
Jacob Troops

ϟ A holdfény sármos arca
  Yesterday at 22:09
Tim Roberts


ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 21:39
Jacob Troops


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 17:05
Viviana Rennes


A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Sidney Smallwood
 
Madeleine Eastwick
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Daniel G. Paisley
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38874 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-17, 01:40



Mad & Perselus







Nem tartja olyan kihívásnak, hogy az a párna valóban tökéletes állapotot érjen el. A köszönet a gondoskodásnak szólt, amivel Mad megtiszteli Perselust. Az udvariasság távolságtartással vegyülve pedig Mad könnyed viseletének szól, de nyilván nem fog egy szót sem szólni ellene. Mad van itthon. Perselusnak kell idomulnia jelenleg.
Ha kifejezetten feszélyezve nem is, azért épp elég furcsán érinti ez a fajta... bizalom a nő felől. Számára ez a bizalom egy külön kategóriája. De Mad lehet másképp gondolkodik. Minden bizonnyal, ő simán csak itthon van.
Alig hogy ezt sikerült tisztáznia magában, Mad közelebb hajol, ő pedig kizárólag a zöld szemeket hajlandó megtalálni, bár ennél több nem látszik rajta. Úgy tűnik sikerült megemberelnie magát. És arra a különös érzésre döbben rá, nem kis meglepettséggel magában, hogy ahhoz képest, hogy az elején egy kezdeti, "Segíts kérlek kitakarítani a lakásból a dögöket!" is mennyire nehezére esett... A világ változik. Mi pedig vele változunk.. dünnyögi magában. Megállapítja, hogy bizonyára sok volt az a bor!
- Ne szabadkozz! Tudtodra adom, ha valamiről más elképzelésem lenne, mint amiképpen találkozom vele.- És innentől, hogy kimondta, igyekszik is tartani hozzá magát. Amiről el kell ismernie, hogy nehezebb feladat lesz, mit hihetné, de azért nem adja fel. Nem akarja.
A familiárisos dologra kissé meglepődik aztán egy biccentéssel és némi mosollyal válaszol csak.
- Holnap bemutathatsz neki. Aludj jól Madeleine! - mondja csak, aztán ha a nő távozott, elintézi a fürdést. Bár a vetkőzést, öltözést kissé megszenvedi, de egy pisszenés, vagy keresetlen szisszenés sem hallatszik tőle. Végül kilép a fürdőből hangtalanul közlekedik, akár egy árnyék. Közül néz a nappaliban, pillanatra kitekint az ablakon és... hirtelen erőt vesz rajta a fáradság.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:45






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem sértődött meg, csak felmerült benne, hogy a férfi esetleg nem őszinte, csak udvariasságból mondta, amit mondott. Finoman elmosolyodik, féloldalasan, és a dacra csak megvillantja a szemeit, végül pedig felemeli a kezeit.
- Hátrább az agarakkal, sajnálom. Csak szeretném, ha otthonosan éreznéd magad. Nem akarok nagyon szigorú foglárnak tűnni a szemedben. Nyugodtan szólj, ha valami kell, vagy nem tetszik, rendben? - és egy kissé közelebb hajol a férfihoz, de ez semmi több, mint egy suhanó gesztus, csak pár pillanat, és nem is nagyon van célja, inkább csak egyfajta laza metakommunikáció. Aztán Mad elkapja a férfi kezét, és finoman átvezeti a fürdőbe. Nem gondol bele, hogy a hálóing, amit visel, esetlegesen túlságosan is kihívó lenne a férfi számára, hiszen ő ebben szokott itthon lenni, de mintha valahogy Perselus merevebb lenne.. de nem teszi szóvá, meg az igazat megvallva nem is annyira érdekli.
- Ne aggódj, nem fog. Jól nevelt háztartásom van. És akkor hagylak is.. - azzal már fordulna is ki a fürdőszobából, majd mint akinek hirtelen eszébe ötlik valami, visszafordul.
- Ami az éjszakai felkeltést illeti, csak óvatosan. Van egy familiáris a szobámban, de majd szólok neki, hogy ne bántson, ha esetleg bejönnél. Szép álmokat, reggel találkozunk. - mosolyodik még el, ahogy visszanéz elfordultából, aztán egyszerűen otthagyja a férfit és távozik a szobájába, aminek az ajtaját enyhén behajtja, de nem csukja be, ha esetleg tényleg valami gond lenne.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:34



Mad & Perselus







A kérdésre pislog egyet kettőt, a bor miatt van egy jellegzetes tempója ahogy ezt kivitelezi és felszalad egyik szemöldöke, némi dac is ül az arcára.
- Ígérem, ha megérzem a borsót a dunnák alatt, az éjszaka közepén is felrázlak! - fogadkozik egy kihívó szűk vigyorral. - És te, megmondanád, ha valami nem tetszene? - érdeklődik némi éllel, de tartva a könnyed szívózás határait. Mert mintha Mad zokon vette volna, hogy kedves volt vele. Tény, hogy a hirtelen udvariasságnak az is alapot adott, hogy Mad egy szál hálóingben feszít előtte. Akadt így az egész megnyílvánulásában egyfajta visszavonuló távolságtartás. Hirtelen túl közvetlennek érezte a képet.
Nem rontja el Mad örömét, hagyja hogy bevezessék, és körbe mutassák neki a fürdőt. Azt követően azonban laza mozdulattal csúsztatná ki a kezét a nőéből és csak figyelemmel kíséri amit mutat neki. A kérdésre egy kissé megkésve reagál, mert a tekintetét rajta felejti Maden. Bár nem bámulja meg, az feltűnhet a nőnek, hogy amióta meglátta így hálóban, kizárólag a feje vonalába hajlandó nézni.
- Amennyiben a zuhany függönyöd nem fojt meg, nem lesz gond. - mondja csak és megvárja, míg Mad kimegy. Nem fog előtte elkezdeni vetkőzni. Számára pont elég volt az is mikor náluk voltak és a mumus egy szál törülközőben csurom vizesen kikergette.. Ennyire nem laza a teste felfedésében, vagy a másikon való szemlegeltetésben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 23:05






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Kicsit összerezzen a férfi hangjára, mert nem számított rá, hogy hirtelen felbukkan, ami kifejezetten meglepő, és ostoba gondolat, hiszen tudja, hogy ott van a környéken. Egyszerűen csak annyi ideig pakolt, ő meg egy kissé el is fáradt, meg a bor is mintha hatna, és elmerült a rendezgetésben. De sem az egyensúlyát nem veszi el, sem semmi mást, csak egy könnyed mozdulattal fordul a férfi felé.
- Megmondanád, ha esetleg nem tetszene? - teszi fel a kérdést, mert a férfi válasza mintha túlságosan is hirtelen jönne, és udvarias lenne. Ami persze nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs is igazság tartalma, de az esély megvan rá. Finoman végig is méri a férfit, mintha nem tetszene neki ez az udvarias hangnem, végül megvonja a vállait, és a férfi kezéért nyúl, amiben a törölköző, meg a pizsama van.
- Gyere, megmutatom mit hol találsz. - és finoman kezdi el húzni Perselust a fürdőszoba irányába, amit szabad kezével ki is nyit.
- Megtalálsz mindent, amire csak szükséged van. Vendég fogkefe, természetesen tiszta, nem használt a kis szekrényben van, balra, oda pedig le tudod pakolni a ruháidat, majd küldök rá egy tisztító bűbájt, ha előjöttél. De nyugodtan használd a zuhanyfüggönyt is, ha gondolod, és kevés az ajtó. De itt senki nem fog rád törni. Nincs Mumus. - kacsint egyet, majd körbepillant a fürdőben, aztán visszanéz Perselusra.
- Meg leszel? - kérdezi még, az ajtófélfának támaszkodva, kissé félredöntött fejjel, hátha van még bármi kérdése a férfinek, vagy valamit nem mondott el, vagy máshogy szeretne.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:54



Mad & Perselus







A párbajra ő is vevő lenne, nagyon is! És élni is fog a lehetőséggel, ha eljön, hogy egy kicsit össze mérjék a tudásukat újra.
Nem veszi fel a nő kihívó célzását. Már csak azért sem, mert nem szeretne kínos feltételezésekbe, helyzetbe kerülni... Mármint ennél kínosabba.
Elpakol, elmossa amit kell és bele állítja, ha akad ilyen a csöpögtetőbe. Avagy eltörli és el is pakol mindent a helyére.
Feltűnik neki, hogy a tea bizony azóta vár rájuk, de a bor most közelebb volt a kezükhöz és ezt jelenleg nem bánja. A tea megvárja őket reggelig.
Ezt követően megfordul és vissza tér a nappaliba, a kezét törölgetve, feltűrt ingujjával, ahol is Mad a párnáit igazítja épp tökéletes szögbe. Egy pillanatra megtorpanna, ha nem ösztönözné magát, hogy haladjon tovább, Mad látványán.
De így csak mellé lép, és magához veszi a kikészített pizsamát és törülközőt és annyit mond halkan - Köszönöm. Tökéletes lesz.- voltaképp nem egy "ájjá le és húzz el" hangsúlyt, hanem egy könnyed, valóban hálás hangnemet üt meg önmagához mérten meg főleg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:29






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak szemezik a férfivel, amikor a párbajra keveredik a szó, mert felébred benne valamiféle versenyszellem, ami kifejezetten jónak ígérkezik, izgalmasnak, és szeretné tényleg folytatni, vagy kipróbálni magát. Persze ebben nincs semmi revans, mint amikor visszaszerezte az édesapja zsebóráját, nem akarja direkt a gyengélkedőre küldeni a másikat, mint akkor azt a csökött bandát. De azért egy közepesen erős meccsben benne lenne. A hatalommal kapcsolatos kérdéskörre pedig lassan bólint, majd később még beszélgethetnek róla, ő nincs ellenére.
A kis közjáték végén a villanykörte eldurranására Mad elmosolyodik, és kissé kihívóan, igen, olyan értelemben kihívóan pillant a férfire, egy félmosollyal,
- Pontosan tudom. Semmi baj, megesik. - dorombolja egészen halkan, lehet, lassan tényleg beüt nála a bor is, majd csak biccent, és feláll az asztaltól. A férfi felajánlására elmosolyodik.
- Köszönöm. - és érzi, hogy van ebben valamiféle otthonosság érzés. Bár végülis, ha egy pár napig itt kell maradnia, akkor nincs mit tenni, Pitonnak hozzá kell szoknia, hogy átmenetileg ez lesz az otthona. Addig biztos, amíg a bordái össze nem forrnak rendesen. Amíg a férfi pakol, Mad pár ügyes, könnyed mozdulattal, meg a pálcájával megágyaz a férfi számára, igaziból körülbelül két mozdulat a egész, mert házias is, és a mágiát is tudja használni, és csak azért, mert a férfi itt van, nem fog ilyenekről lemondani. Besurran a szobájába, átvesz egy éjszakai, hosszú, vékony hálóinget, ami persze kellőképpen kivágott, mert Mad szeret egészen melegben aludni, és mire visszaér Piton a romok és ételek eltakarításából, már az éjszakára átöltözött nő látványa fogadja, amint a második párnát igazítja be, hogy Perselus tudjon egyfajta fél-ülő pózban ülni. Halkan dúdolgatva babrál az ággyal, Perselusnak kvázi háttal, és észre sem veszi, ha a férfi megérkezik. Törölköző és pizsama az ágy szélére van kikészítve, a nő mellé.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-16, 22:08



Mad & Perselus







- Sajnos a kettő, gyakran fakadhat egymásból. De ez valóban egy remek kérdés. Kíváncsian várom a folytatást. - mondja higgadtan, de nagyon is komolyan és határozottan. Immár valóban várja a folytatást.
Gondolatait lecsillapítja az a kis közjáték Mad kezével, illetve, egyfelől lecsillapítja; Nem sző több össze-esküvés elméletet az aktuálisan vitatott témáról. Cserébe egy teljesen más irányba száguld az elméje. Ami meg is hozza az eredményt és... volt nincs villanykörte. Ő eléggé össze rezzen. Éljen a lappangó paranoia!
- Nem volt szándékos. - szúrja közbe és igyekszik tartani nyugodt arcát, holott határozottan felbosszantotta, hogy egy hat éves módjára nem tudja kordában tartani a mágiáját. Valahol kissé kétségekbe is taszítja, de igyekszik elengedni.
Az utolsóra felpillant Madre, fel is áll. - Én meg.. eltakarítom a vacsora maradékát. - közli nemes egyszerűséggel. És el is kezdi össze szedni a tányérokat, evőeszközöket, poharakat. Lassan de biztosan, ez annak a jele, hogy valóban apránként, de kezdi otthonosan érezni magát. Meg sem fordul benne, hogy ne osszák fel a teendőket. Többek közt, mert odahaza mindig is az apja szava volt a mérvadó és az anyjára meg rá maradt minden. Bár Mad nem a társa, nincsenek együtt, épp nála vendégeskedik és úgy érzi, ez a legkevesebb.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 14:29






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Tény, hogy a mondat találó, és tény, hogy nem akarta ilyen direktbe a férfinek címezni, ha mégis talál benne magának valamit, az csak jó.
- Kérdés, hogy inkább félelem, vagy inkább hatalom féltés-e? - teszi fel a kérdést a férfi szavaira, és nagyon is élvez egy ilyenfajta beszélgetést, ahol mindketten elég erősek ahhoz, hogy bátran merjenek kiállni a gondolataik, érveik, álláspontjuk mellett, és bele merjenek efféle összecsapásokba bocsátkozni. Persze semmi veszélyes, de ad egyfajta acélosságot és szilajságot, ami a nőnek kifejezetten jól esik. Magában, Perselusban és az egész estében.
A poénra a nő száján egy kissé cinikus mosoly jelenik meg, még a fogai is kivillannak bele, és valahogy ugyanúgy érez, ahogy Piton. Sose gondolta volna, hogy ilyen poénokat fog hallani, pláne tőle nem.
- És vele változunk mi is. Ez a dolgok természetes rendje, nincs ebben semmi rossz. - teszi még hozzá a végére, ellágyítva a beszélgetést,aztán valahogy belefúródik a tekintete a férfiéba. És szinte hallja, ahogy kalapál az ő szíve, meg a sajátja is, és nem töri meg a csendet ő sem. Valahogy.. annyira jól esik neki ez az egész, és annyira rég érzett ilyesmit, akármi is legyen ez most pontosan, hogy hagyja a dolgokat, és kiélvezi ezt a pillanatot, mint aki nem tudja, lesz-e még bármikor ilyen másik. És ahogy a villanykörte szétrobban, finoman megrezzen, és lehunyja a szemeit egy pillanatra miközben finoman elmosolyodik. A hálószobából vijjogás hallatszódik, de a nő nem figyel oda rá.
- Úgyis ideje lett volna kicserélni. - vonja meg finoman a vállait, majd apró sóhajjal simít végig a férfi kezén. - Ha gondolod, lassan megágyazok neked. - néz vissza ismét Perselus szemeibe, és kifejezetten lassú mozdulattal indul meg, hacsak a férfi nem állítja meg, vagy nem fogja meg a kezét, vagy tartja vissza valahogy.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 14:16

Különös, hogy amennyiben hihetnek az esélyek létezésében, az mennyi kérdést és kételyt önt a nyakukba. Még ennyi idősen is.
"Az emberek nagyon sokáig képesek az elveik mellett élni. És.. ez a gondolat szül egyfajta elhatárolódást, ami kedves a rejtőzködésnek." Mad szavai visszhangot vetnek benne, nem is kicsit. Reszben, mert a mondandó ezen részét akár önmagára is vonatkoztathatná. Nem gondolja hogy Mad totális szándékossággal fogalmazott így, de el kell ismernie bele talált.
- Ez valahol félelem is. Elfedni az ismeretlent és elzárni mindazt amivel ezt megértethetnék.. - szertelenül állja Mad szavait és kő kemény stílusát. És meg kell vallja, valamiféle elismerés gyúl benne.
A felsőbbrendű érzetét valahol ott zúzták semmivé, amikor Voldemort a jóslatot Lily ellen fordította. És a felsőbbrendű maszlag ellenére sem volt képes tartani a szavát önnön felelme miatt. Ennél jobban semmi sem ábrándíthatta volna ki. Semmi nemes, semmi felsőbbrendű nincs abban, ha az ember megszegi az adott szavát, félelemből.
- Ki tudja, hátha több szorult belé, mint az előző Főnökömbe. - sajátos szarkazmusa fedezhető fel a mondatban és valahol sosem gondolta volna, hogy egyszer Voldemort... A Sötét Nagyúr.. Egy "poén" részét fogja képezni egy beszélgetésben... Szörnyen groteszk érzés keríti hatalmába aztán csak annyit mormog.
- Tényleg változik a világ.. - a mondata után azonban csöndben marad és nem érzi, hogy ezen változtatni kellene, vagy bármilyen hirtelen felindulásból elkövetett cselekedetet tennie. Ez a pillanat, ami minden bizonnyal perccé, vagy percekké nyúlik, így mindent össze sűrít és Perselussal a kezdeti pánikot olyan távolinak és ostobának érezteti, hogy szinte kedve lenne szégyenkeznie miatta.
A szíve neki is vadul veri repedt bordáit, bár nem latszik rajta.
Amit mondani akart elsőre, nos voltaképp azt nyelte vissza csupán, hogy Madet emlékezetesse, miről volt szó és mintegy vissza rántás a pillanatból. De pont nem érezte helyén valónak. Nem volt benne, hogy eltiporja azt az apró elejtett mondatát a nőnek. Főleg, hogy Mad egyébként nagyon is figyel a beszélgetésre. És bizonyos szempontból már most előrébb vannak. Pitonnak rá kell ébrednie, hogy elszigeteltségében, eljutott arra a pontra, amikor már nem tudja magát tovább elszigetelni, mert az fenyegetheti a célirányosságát.
Az ő tekintete a mozdulat nyomán siklik a kezükre aztán vissza. Egy darabig még hagyja ezt az egészet így.... És ebben a pillanatban az egyik villanykörte a közelükben felizzik, pislákol párat, Perselus szívének ritmusára, aztán egyszerűen szétroppan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 12:54






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Valójában ő is léggé elbizonytalanodik, hogy mennyire igazak ezek a szavak, és mennyire ismeri ő a férfit, vagy a férfi őt. Tudja, hogy van benne valami sötétség, ami vonzza a tiltottabb, sötét mágiákhoz, a fekete mágiához, de ez egy cseppet sem elrettentő Mad számára. Az ő szemében a férfi nem lesz ettől kevesebb. Az, hogy régen mennyire tudtak jól egymásra reagálni.. közel álltak egymáshoz, amennyire ez lehetséges volt, kvázi egy baráti körbe tartoztak, de ahogy Piton elvágott magában sok mindent, úgy Madtől is távolra kerítette az élet. És most, annyi év és annyi minden után újra keresztezték egymás útját, és a fene se tudja, hogy ez a sors torz, groteszk játéka-e, vagy esetleg egy második esély arra, hogy bármi is legyen. Ne csak egy közös munka.
- Az emberek nagyon sokáig képesek az elveik mellett élni. És.. ez a gondolat szül egyfajta elhatárolódást, ami kedves a rejtőzködésnek. Lehet, hogy a muglik okosak, de amíg te felsőbbrendűnek hiszed magad, addig rejtve akarsz maradni az alantasabbaktól, akiket nem tartasz méltónak sem arra, hogy megmutasd, mi van benned. - folytatja a gondolatmenetet, Piton költői vagy ki nem mondott kérdésére válaszolva. Kissé fájdalmas sóhajt hallat.
- Az a baj az ilyenekkel, hogy mindig megjelennek a radikálisok, akik nem nyugszanak amíg vérrel nem váltják ki a békét. - suttogja egészen megrendülten és hidegen, de mégis teljesen érthetően ejtve ki a szavakat. De még talán a férfinak is egészen hidegek ezek a szavak, Madtől szokatlan stílus. Igen, változott egy keveset.
A párbajra igenis kihívóan néz a férfira és amikor az válaszol erre, és egy grimasz is kibukik belőle, akkor játékos fény csillan a szemeiben. A mondatra meg egy kissé el is neveti magát.
- Látom nem félsz, hogy esetleg legyőzlek a gyerekek előtt. De ha máshogy nem, majd meghívlak vendégelőadónak, vagy segítőnek néhány órára. Persze, ha a jelenlegi főnököd nem bánja, hogy elcsábítalak mellőle.. - kacsint még a végén, aztán maga sem tudja, hogy mi is történik,és az egész csak a bor hatása, vagy valami mélyebb érzés kezd benne kristályosodni. Ahogy a másik szóra nyitná a száját, de nem teszi, és enyhén el is pirul, Mad egészen hosszasan réved el a férfi tekintetében. Szívverése kezd felgyorsulni, és valahogy ez a csendes pillanat nem tűnik olyan vészterhesnek, vagy kínosnak, sokkal inkább valami végtelenül sűrű, kitöltött pillanat az egész. Mélyzöld szemei a férfi tekintetéből kettejük kezére tévednek, majd vissza a férfi szemeibe, és érezhető bennük valamiféle kérdés, vagy kíváncsiság, hogy a másik mire is gondol, vagy mit akart mondani. Nem húzza el a kezét, és Perselus érezheti, ahogy Mad egy-egy ujjával mintha finoman viszonozná a korábbi cirógatást, de semmi tolakodó nincs ebben. Nincs rá szükség. A szemeiben minden benne van.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-15, 00:42



Mad & Perselus







Perselusnak több mindenre kell rádöbbennie. Többek közt vissza szivárog a fejébe, hogy Lily hívta annak idején Pernek és rádöbbenése annak szól, hogy bizony nem reagált rá jóformán sehogy mikor Mad csak úgy lebecézte. Mármint még csak most csapódott le és kötötte a régi emlékhez. Most viszont nem áll le magában megvitatni, hogy ez most jó-e vagy rossz. Valahol némi bűntudat ébred benne, az utolsó este sejlene fel ha hagyná, mikor Lily így szólította... mikor Lily még bárhogy hívta, de a gondolatot elszakítja. Van ennél most fontosabb dolguk is.
És nem utolsó sorban, most itt a jelenben minden olyan más. Arra a szócskára eszmél, hogy "ismersz..".
Ezt számára is különös hallania, váratlanul éri, többek között mert ha a labdadobálásra értette Mad, akkor valóban ki lehet jelenteni, hogy ismeri. Ha viszont arra értette, hogy mint személyt ismeri-e... ebben nem lenne biztos. Hiszen Madet utoljára féig még kölyöknek, fiatal felnőttként látta. Azóta bizonyára van amiben változott. És kérdés ismerte-e egyáltalán valóban akkoriban is? Figyelt-e rá eléggé, értette-e a lányt ha olyan helyzet adódott.
Rég volt. Egy nagyon más világ.
- Pont ez az. - kap a szón - Hogy ez a régi eszmény, futótűzként képes terjedni. Holott már réges rég nem aktuális. Valahol csodálatra méltó, hogy eddig képesek voltunk fenn maradni ezekkel az elvekkel. -elhallgat és gondolatai kavaró örvényként indulnak meg. Mit tud tenni ténylegesen az ügy érdekében? Mindig is egyedül dolgozott. Dumbledore vissza húzódott a világ elől amióta Voldemort nincs. Voltaképp olyan mintha nem is létezne. Bár tény, hogy a leleplezést pártolná, egy közös jövő érdekében. Noha már nem az említett forrófejű hozzá állással.
- Fionnak alapvetően az igazság felfedése a célja. Úgy véli, a varázslóknak nincs joguk mindent eltitkolni. A nézetei eddig békések voltak. Valaki azonban valószínűleg folyamatosan a vállán ül, és csicsereg a fülébe... Másképp nem munkálkodnának olyan tűzfegyvereken, amik ébreszthetetlen kómába küldik az ellenfelet. - a foga egy pillanatra megcsikordul az indulattól, de hamar lenyugszik. - Hogy Fionn bizalma miből fakad, azt nem tudom. Hiszen a Millenniumnál elég egyértelmű volt, hogy be lettem építve. - tépelődik egy sort. Hallgatja Madeleinet és eltűnődik a bort kortyolgatva.
Arra, hogy párbajban mennyire kapna ki Madtől kihívóan néz a nőre és kibukik belőle a szája sarkában egy meg nem határozható grimasz-mosollyal.
- Aligha hiszem, hogy kivitelezhető, de ha mégis, a kölykök oktatása alatt lehetek vendég-gyakorló bábú.- azt már nem teszi hozzá, hogy nem a kölyköknek szánná magát boxzsáknak. Okuljanak csak a Maddel folytatott párbajukból. Őszintén érdekelni kezdni a végeredmény. Mindez anélkül, hogy egyébként a nőnek ártani akarna.
A minisztériumra szemet forgat. Aztán Madből kibukik az a mondat, amire ő igen zavartan és egy rövid pillanatig értetlenséggel átsuhanva az arcán figyeli a nőt. Szóra nyitná a száját, de kivételesen becsukja és csak néz Madre. Ő is hagyja magát elveszni a zöld íriszben. Valahol pedig megkönnyebbülten veszi tudomásul, hogy Madeleine szemeinek vágása, és árnyalata is másabb. Ezért... nem tud elég hálás lenni. Újabb rádöbbenés, hogy ennyi szemezés után, ez úgy... még csak most tűnik fel neki. Sápatag vékony bőre, jellegzetes orrnyerge és környékén mintha most színt váltana. Noha... betudható a bornak is.
Érzi, hogy ez az a pillanat, amikor el kellene engednie a nő kezét, de van valami abban az érintésben. Mad ujjaiban, a bőrében... Fizikai bénulást vél felfedezni magában és ez össze kötődik apó felszínes halkan még mindig sípoló tüdejének fájdalmával. Nem fűzi ujjait Madé közé. Nem szól. Van egy olyan érzése, bármit is mondana, az éktelen sületlenség volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-11, 21:41






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Régen valahogy minden más volt, de tény, akkor is voltak ilyen dolgok, amikkel húzta a másikat. Gyerekkori bohóságok, amik azért voltak és alakultak ki, mert valamiért jóban voltak egymással. Együtt tanultak néha, és Mad számára akkor is volt valami a férfiban, ami megfogta, és ahogy most újra itt vannak, ezek a dolgok is felelevenítődnek, és jön rá még egy adag felnőttkor.
- Állok elébe, csak időben szólj, hogy két személyre ágyazzak. És ismersz.. -és ahogy ezt kimondja, mintha enyhe pír jelenne meg az arcán, és kissé idegesen, vagy inkább zavartan kapná el a tekintetét a férfi tekintetéből. Furcsa kimondania ezt a szót, és még furcsább most itt lennie.
A történetet végighallgatja, és próbálja valahogy feldolgozni és átforgatni magában mindezt a jelen helyzetre, és arra, mit is akar Piton tőle. Aztán, ahogy elhelyezi a palettán őt is, elmosolyodik, és egy korty bor után leteszi a poharat az asztalra.
- Ne dorombolj nekem Perselus, a végén még elhiszem. - reagálja le ezt a tulajdonképpeni bókot, természetesen a maga módján. Hogy ezt mennyire szánta a férfi bóknak és mennyire ténynek, az másik kérdés. Főleg, hogy ez is reakció volt a nő szavaira, de Pitontól mégiscsak afféle bókként lehet ezt kezelni. Ügyesen üti el a sértődés élét minden esetre ezzel a mondattal, aminek kifejezetten örül.
- Ez eléggé úgy hangzik, mintha felsőbbrendű lények lennénk a muglikkal szemben, és csak állatokként kezelnénk őket. Nem uralkodok fölöttünk, próbálunk velük együtt élni. - fejti ki véleményét, majd elhallgat és ő mélyed a gondolataiba. Dumbledore gondolatait ismeri valahonnan, nem szó szerint, csak a szellemiségét és eszméit, és a változás szele is megcsapja. Maga sem tudja, mit tenne szívesebben, vagy hogyan gondolkozna, de szerencsére Pion nem hagyja, hogy ezen ne gondolkozzon,mert kegyetlenül belekérdez. És Mad ül a férfival szemben, azon agyalva, hogy ki mellé álljon, kit védjen és mit mondjon.
- Perselus.. te is tudod, hogy nem a mocsok az akadály. A Minisztérium biztonsági játszmái nem erre irányulnak, hanem a befolyásolhatóságra és kiképzettségre, fegyelemre. Ezekben az emberekben ez nincs meg. - a szálakat folyamatosan kapcsolja össze, csak ő is fáradt, és a bor is lassan a fejébe száll, úgyhogy Piton nem húzott el egy kicsit sem. Sem az ivásban, sem a részekségben, amit jó, mert komoly dolgokról is beszélnek.
- Ne becsüld alá sem az ügyességem, sem a kreativitásom. Még nem láttál akció közben, de ma már nem vernél el olyan könnyen párbajban, mint annak idején. - néz egész elszántan, majd a kérdésre ismét eléggé eltöpreng.
- A Minisztérium erre sosincs felkészülve, mindig egy-egy ember oldja meg partizán akcióul. De majd utána kérdezek, mennyire recseg-ropog a rendszer - és megint kivár. Nehéz kérdések ezek, nem biztos, hogy most kellene megbeszélni, aztán, ahogy Piton hozzáér, és elkezd játszani a kezével, akkor hirtelen nem tudja hova tenni a kérdést. Nem érti, mire vonatkozik, és éppen ezért ki is csúszik a száján,hogy ..
-..kifejezetten jól esik. El tudnám viselni.. - mosolyodik el kissé bizonytalanul, miközben figyeli, ahogy a férfi cirógatja, és az ő keze is mintha finoman meg-megmozdulna. Nem hiába, a bor nála is valamennyire hatással van a szervezetére. Még a szemei is bele-belerévednek a férfi szemeibe és tekintetébe.

[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-11, 00:36



Mad & Perselus







Majd megbarátkozik és megismerkedik a kommunikáció ezen formájával is idővel.
Azért arra az ágyas megjegyzésre igencsak felszalad a szemöldöke, bár valahol nosztalgikusan ismerős neki... Mintha Mad annak idején is néha betűzött volna ilyesmiket a beszélgetéseikbe, vagy legalábbis akkoriban korukhoz illőt, hasonló hangulattal. Csak éppen annak idején leginkább meg sem hallotta, egyszerűen lepattant róla, sőt néha inkább gúnynak vette és nem értette az egészet, Mad miért tréfálkozik ilyesmivel. Most azonban mintha az akkoriak is, meg ez a mostani is valamiképp átértékelődne és a kékhalál, vagy félre értés helyett most valami egyéb tükröződne az arcán  némi zavarral mellé vegyülve. Megrándul a szája sarka.
- Látom, még most is szeretsz kóstolgatni. - mondja neheztelés nélkül. A poharaikat össze koccintja, mintegy Mad néhány régről megmaradt szokására. Aztán kortyol, végül a pohara mögül megjegyzi.
- Egyenlőre tökéletesen megteszi a kanapéd. Majd szólok, ha térfoglalósat játszanék. - Eztán bele fog és elregéli amit említésre méltónak ítél a Testvériségről. Érzékeli, hogy azért Madbe is bele lépett és a szavaira hozzá teszi.
- Téged nem sorolnálak a nagy egészhez. Valahogy úgy vettem ki, benned megmaradt az autonóm hajlam és ennek szívből örülök! - közli őszintén és megérzi ahogy az ujjai könnyűvé lebegőssé kezdenek válni. Hát na, még nincs kimaxolva az alkohol tolerancia. És valahol mélyen a sötétebbik énje, ezt annyira nem is bánja.
A kérdésére prüszkölve produkál valami nevetésfélét.
- Nem Madeleine. Ez a béke nem rajtam fog múlni. Ahhoz én egymagamban kevés vagyok. De hozzá járulhatok. Ahogy mindazok, akik a radikálisokat szabotálják és távol tartják az aktív sikeresen kivitelezett ténykedésektől. - hallgat egy rövidet - Dumbledore régi elve miszerint "Kivételes képességeink vannak, és igen, ezek a képességek feljogosítanak bennünket az uralkodásra, de egyben felelőssé is tesznek minket azokért, akik fölött uralkodunk. A varázslóknak a muglik érdekében kell uralomra jutniuk." ez amit Grindelwald is felhasznált, és ami végül a halálfalókat is elindította útjukon, most újra teret nyert. Csak vannak akik előszeretettel hagyják le azt a részt, ami a felelősségről és az érdekek alanyairól szól... - elhallgat, gondolataiba süpped egy rövid időre. Dumbledore-nak ezek azok a gondolatai és hasonlói, amit valószínűleg, még senki nem hallott így szó szerint idézve. Grindelwaldon kívül. Meg a célok érdekében Pitonon kívül.
- Néha nem tudom eldönteni, hogy önmagukat leleplező béke aktivistákra, vagy a radikálisokkal szembe helyezkedő forradalmárokra lenne-e nagyobb szükségünk...- megcsóválja a fejét és kortyol egy újabbat, össze kapirgálja a gondolatait, sóhajt egyet némán - Tényleg... Nagyon közel van a változás. A végtelenségig pedig nem tudjuk hátráltatni.- Erősen elgondolkozik, hogy a következő gondolatait ki merje-e egyáltalán nyilatkozni, de valahol bizalmának a jelen, még, ha nem is a legvidámabb, vagy jobb megközelítést használja, hogy Madnek be mer számolni gondolatainak sötétebbik vonulatáról is. Még ha egy újabb nézetütközést is indít el ezzel.
-...Talán kelletlenül hangozhat, de a Minisztériumnak ezúttal a maga oldalára kellene állítania azokat a szervezeteket is, amiknek a létezése felett előszeretettel szemet huny. Például az Aranyvarjút és társait. Ezek az Minisztériummal szimbiózisban élnek mind. Ezért nem tud velük senki semmit kezdeni, cserébe az összeset ki lehet használni. - Perselus tudja, hogy ezek az intézmények kellően mocskosak, mégis roppant hasznosak tudnak lenni a kritikus helyzetekben. És mintha felvillanna régi énjének egy szelete, aki kész derékig az elefánt seggében is eltűnni a cél érdekében. Szemében tettvágy csillog. Persze lehet csak fejébe szállt a bor, ki tudja...
Szeretné, ha Mad össze tudná kapcsolni a szálakat, legalább részben.
Sóhajt egyet és hosszan hallgat. Az őrangyalos dologra megejt egy szűk mosolyfélét. - A külső informálást megköszönöm. Azt viszont nem várom el, hogy a pajzsom légy. - keze az asztalon pihen neki is a nőé mellett. Tesz egy bizonytalan mozdulatot mutató ujjával, aztán csak hosszú hideg ujjai közé fogja Mad kezét, olyan óvatossággal, és némiképp sután mintha most ismerkedne először a mozdulattal.
- Te... Mit gondolsz, a Minisztérium kész lenne felszámolni a Testvériséget és annak minden tagját, ahogy annak idején a halálfalókkal tették, még ha ez sokkalta több embert is jelent, muglikat is bele értve... Vagy a lelepleződés körülményeire, következményeire készülne fel inkább? - őszintén érdekli a dolog. Ha pedig Mad nem tudja, voltaképp ez lenne az első számú információ amihez jó lenne hozzá jutnia Perselusnak.
És bár a tépő bizonytalanság elmúlóban van, cserébe egyéb lehetőségek merültek fel a férfiban. - És... te magad hogy érzed ezt az egészet? - ezzel voltaképp arra kíváncsi, Mad maradna-e vajon a védő bűbájok árnyékában, vagy fényre lépne inkább?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-05, 21:32






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hiába érzi, hogy jóban vannak a férfival, nem akarja vegzálni felesleges érintésekkel, pedig az ő kommunikációjában helye és szerepe van, de ha a férfinak erre most nincs szüksége, meg igénye, akkor tudja mellőzni. Vannak már módok, ahogy ki lehet ilyen dolgokat fejezni a másik felé. És ha Piton auror lenne, az tényleg kifejezetten furcsa lenne.
- Te is tudod, hogy minden megoldható. De örülök, hogy nem a kanapém ellen volt kifogásod, mert az ágyamat nem adom. Oda nem jutsz be ilyen könnyen. -
húzza egy picit a férfit, és nem akarja direkt zavarba hozni, csak egy kissé játszik vele, ahogy a munkatársaival szokott adott esetben, nincs ebben semmi személyes. Csak a nő stílusa, de az teljes mértékben. Végül persze ráhagyja Perselusra, és inkább a mesélésre figyel. Van, amit tud, van, ami új neki, de az, ahogy mesél, meg amiket mond, egészen leköti. Nem figyel oda, és azon kapja magát, hogy már nem is a konkrét szavakat figyeli, hanem elveszik abban, hogy Piton egész hosszan mesél neki, beszél hozzá, persze a lényeg megmarad. Pitonnak döntenie kell, hogyan áll bele valamibe, Madnek ott kell lennie mellette, és éppen beszólt a Minisztériumnak, meg a Parancsnokságnak. De nem mond semmit, csak figyel,ragadozó szemeivel, majd végül, ahogy Piton kér, tölt bort a poharába, majd a sajátjába is.
- Hirtelen nem tudom, hogy megsértődjek-, mert leírod - teljesen tisztán - a hivatalokat, mert én is oda tartozom. De azt hiszem, rólam máshogy vélekedsz. - somolyog sejtelmesen, sunyin, aztán belekortyol a borába, és amikor a pohár asztalt ér, kissé elkomolyodik.
- Eléggé benne vagy már, ahogy elhallgatom. És te szeretnél lenni az a valaki, aki beépül, és az életét kockáztatva kivívja a békét? Nem úgy festesz, aki ilyenre adná a fejét.. Perselus, ha nem akarod, nem kell semmit sem megtenned.
- nyújtja ki egyik kezét az asztalon, de nem fogja meg vele a férfi kezét, csak a mellé helyezi a sajátját, hogyha Perselus akarja, akkor megfoghassa.
- Minden esetre, ha ilyesmire adnád a fejed, leszek a külső informátorod és őrangyalod. - mosolyodik el féloldalasan.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-05, 14:46



Mad & Perselus







Ő halálfalónak és Főnix rendje tagként volt mindig is elkönyvelve. Noha a nagy közönségnek, ő mindig a csúnya gonosz halálfaló marad. Roppant furcsán érezné magát aurorként. Hivatalos jófiúként.
Mindig is az árnyékban csúszott mászott és a célok érdekében majdnem mindent elviselt. Nem volt választása, lehetősége miután bele lépett. Most viszont mintha akadna..
Madtől az a gyengéd érintés ami a hátát érte, egy kissé túl közvetlen volt hirtelen. Ha Mad úgy ér hozzá, hogy számít rá, látja a mozdulatot nem bánja. Sőt még viszonozni is hajlandó. Ez Madtől számít csak, mástól ugyanúgy undora meg iszonya van. Van egyfajta fóbiája az érintésektől, de olyanoktól akik fontosak, el tudja fogadni, egy idő után valószínűleg egy hirtelen, váratlan érintéstől se kapna hideglelést. Ha a helyzet megköveteli, hogy uralkodjon ezen a fóbiáján, minden különösebb nélkül képes rá. De most épp megengedheti magának ezeket a hülyeségeket.
A nő szavaira elgondolkozva forgatja meg az újabb pohár borát és bele is kortyol, nem cáfolja meg, de nem is adja jelét egyetértésének. Valahol nagyon mélyen persze egy reszketeg húr megpendül benne és kicsit hosszabban kitartva hal csak el a hangja.
Arra hogy Mad kanapéján húzza meg magát keserű, de valahol mégis szórakozott mosolyféle grimasz kúszik a fejére.
- Nem lehetne annyira eltüntetni. Legfeljebb ha a világ másik felére megyek, itt pedig kikiáltanak halottnak. Ennyire messze viszont nem szeretnék rohanni az otthonomtól, főleg egy ilyen változás küszöbén. - mondja mélyen elgondolkozva a lehetőségein. Újabbat kortyol. Belül rágja a száját.
- A társaság egy elég jól szervezett egység, ha nem számítjuk a véleménykülönbözeteket. A főbb embereiket az Ír-kelta-pendragon mitológiai alakjai illetve panteonjaik lakói után nevezik el... Mindenkit tükröz a neve. - most önmagához képest egészen tempósan, de épp olyan tényközlően beszél mint mikor az első kört futották Pitonnál.
- A jelenlegi vezetőjük Fionn MacCumhal-nak hívatja magát. Személyesen nem találkoztam vele. A társaságban jelenleg van némi széthúzás, hiszen ott sem mindenki egyezik azon, hogy békés leleplezés legyen. Van aki Grindelwald nézeteit vallja.. még most is. És valljuk be, sok néhai halálfalót is foglalkoztat a gondolat. Egyenlőre elég érzékeny az egész hangulata, hiszen, ha több radikális és több Grindelwalddal egy nézetet valló tölti fel a társulat sorait, az egy mugli-varázsló háborút szülhet. Ha viszont a leleplezők soraiba olyan emberek kerülnek, az vagy egy mugli és varázsló - radikális háborút, vagy egy esélyt hoz, valóban békés asszimilálódásra.. - hallgat egy sort. Emészti a kimondottakat. Azért Madnek lehet a jelentéssel együtt is jó pár új infó, ami lehet egy jókora tüske is. Perselus azonban kiegészíti.
- Nem voltam biztos benne, hogy minél többet mondok, annál jobb lesz nekem. Egyrészt, nem akartam a Minisztérium ölebe lenni, lévén igen gyakran tudnak elhamarkodott vagy meggondolatlan döntéssel a halálba küldeni bárkit. - igen egyfelől önös érdekből, túlélésből, tudatos módon hallgatott el bizonyos részleteket.
- Másfelől, ha a Minisztérium neki megy a Társaságnak, hiányos mennyiségű információval, abból megint csak semmi jó nem sülhetne ki. Ha pedig akkora a baj, előszeretettel dugják homokba a fejüket és hagynak meghalni mindenkit, majd mossák kezeiket. - cseppet sincs jó véleménnyel a Minisztériumról. Mad mondjuk számára az életképes, önálló, erős, tettre kész, tenni tudó, akár vezető személyek közé tartozik.
- A radikálisok közül valaki intézi a fegyverkezést a mugli tagjaik számára.- felhajtja a második pohár bora maradékát, nézi a pohár tükröződésében saját ábrázatát és kissé megkeményednek a vonásai.
- És ha engem kérdezel, a Milleniumon történt lövöldözés is neki köszönhető... De fogalmam sincs ki a tag. A nevét sem sikerült eddig megtudnom. - hallgat hosszabban aztán Mad kérdésére biccent és tartja is azt a poharat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-02, 20:38






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Ha két ember auror, az még jelenti, hogy Pitonnak is annak kellett volna lennie. Bár tény, hogy a kedvenc tantárgya az, amit sose taníthatott, és amit most Madeleine fog átvenni, mégis valahogy Piton eltért egyfajta alkimista vonalra. És talán jobb is ez így. Ha auror lett volna, ma nem ülnének most, így, itt. De felesleges a múlton rágódni, és ahogy Pitonból valami egészen őszinte mondat tör elő, Mad csak nézi a férfit. Szívesen mozdulna, de tudja, hogy az a másiknak nem lenne jó, így csak nézi őt szép, kedves, barátságos, meleg tekintettel, enyhén félredöntött fejjel.
- Ugyan Perselus. Az, hogy jó ember vagy-e, nem a múltadon, hanem jelenlegi tetteiden mérhető. És ha csak jelen vívódásodat nézem, egyáltalán nem vagy rossz ember. - nem bizonygatja, hogy szerinte jó ember, mert azt nem hinné el, meg talán nem is lenne igaz. De tény, hogy a férfi nem rossz, vagy romlott, és főleg nem gonosz valaki. Egy ember, aki próbál túlélni, és ez az a tulajdonsága, ami miatt Mad teljes mértékben megbízik benne, és ami miatt fontos a számára. Ez kapta meg igazán, akkor is, amikor újra látta a kihallgatóban.
- Ez egyáltalán nem baj. Nem kell megváltanod a világot. Ha csak egy hely kell, ahol meghúzhatod magad, akkor a kanapém a tied. És ha nem akarsz belekeveredni még jobban, akkor, amennyiben tudok, segíthetek eltűnni előlük. De ehhez mesélned kell. - kortyolgat bele ő is a borba, miközben figyeli, meg hallgatja a férfi szavait, majd az utolsó kérdésre ravasz, ragadozói mosoly jelenik meg a szája szélén, és a szemei is titokzatosan villannak meg. Tart egy kis hatásszünetet. Valahogy benne van ebben a pillantásban, hogy a rossz oldal itt igazából nem konkrétum, hanem ellentétes azzal, ahol Mad lesz.
- Amikor a ragadozó szembekerül áldozatával, teszi, amit egy ragadozónak tennie kell. Még bort? - kérdezi, könnyedén emelve fel az üveget hosszú ujjaival. És érződik, hogy ez olyan dolog, amit nem akar megtenni a férfivel, de a jövőbe ő sem lát bele, és nem tudja, milyen helyzet is lenne ez pontosan.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-09-02, 20:21

Nem baj, hogy nem csal mosolyt vele Mad arcára. Nem is amiatt vetette fel. Igyekezett, nem bele vegyíteni azt az élt ami bármi olyanról tanúskodik mint "Köszönöm szépen, hogy az orrom alá dörgölöd a hiányosságaimat. Engedd meg hogy vissza dobjam a labdát!". Szóval hála annak, hogy az ezt tükröző hangsúly nem ütközött ki, a beszélgetésük továbbra is emberi mederben folytatható. És innentől ő is mellőzi a szarrágást. Legalábbis igyekszik.
A történetét Madelein-nek még emészti. És lépten nyomon vissza térnek hozzá a gondolatai.
Lily és James is aurorok voltak. Vajon ha Lilyvel annak idején... Nem a család, hanem a hivatás mellett döntenek és Perselus szembe kerül vele... Minden bizonnyal épp úgy járt volna, ahogy Mad kettős ügynöke... És az is igaz, ha a Sötét Nagyúr nem tör rájuk, Piton nem tér észhez...
És bár eddig kerülte, hogy Lilyt az előző hullám után a szükséges fordulatokon kívül szóba hozza, most mégis vonakodva bár, de úgy érzi nem tudja tovább kerülgetni.
- Mad.. én.. egy ember miatt tettem annak idején amit tettem. És utána az ő emléke vitte tovább. De ettől még nem hiszem, hogy jó ember lettem.- a gondolatai tovább másznak
- Lehet, hogy már nincsenek nagyra törő felsőbb rendű álmaim.. - némi undorral és öniróniával ejti az utolsokat hallgat egy sort, iszik a borból.
- Nem tudom azt mondani, hogy a leleplezés ne vonzzana. - komolyan néz a nőre aztán elakad. Nem az egyéni dicsőség vonzza már. Mégsem tud törhetetlenül a védő burkok és rejtőzködés mellett állni.
- Mégis mit jelent az, hogy rossz oldalon állni? Nem a Minisztérium vagy nem a Rend oldalán? - kérdi halkan és valóban érdekli a kérdés, nem kötözködni akar.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-30, 22:22






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem rossz ötlet a tükrözés meg a visszaidézés, de elég rossz az átkötő szöveg. Fintorog, nem is mosolyog a szavakra, majd lassan, de egyre folyékonyabban válaszol arra az egyszerűnek tetsző kérdésre. De a szavak csupaszsága mögött mély érzelmek húzódnak. A kérdésre csendesen kivár,és valami melegség költözik bele a válasz hallatán, és a mosolya most egészen kedves, ahogy kissé félredönti a fejét. Igen, erre a válaszra várt, de akkor is jól esik neki. Kifejezetten.
Aztán hallja, hogy ő az a bizonyos független személy, és ezt az információt elraktározza. Nem reagál rá. Valahol jól esik neki, valahol nem, mert mintha csak ennyi lenne, de mégis fontos és megtisztelő poszt.
- És te hogy látod, vagy mit látsz ebből? Mennyire vagy benne eddig? - kérdez kedves hangon, lassan kortyolgatva a borból, megkezdve a beszélgetést a dologról, mert valahol ezért vannak itt. Valahol meg talán egymás miatt. És a beszélgetés mégis mintha mindkettőnek kedvezne.
- És mi az, amiben tudok neked segíteni? - teszi fel az igazi kulcskérdést is, miközben finoman ujjai között forgatja a boros poharát egy is ideig, majd csak utána kortyol bele, mert közben az ő agya is jár, hogyan lehetne ezt megoldani, vagy segíteni a férfinek.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 22:32



Mad & Perselus







Voltaképp csak vissza idézte azt, amit Mad a fejéhez vágott a múlt alkalommal. De tudja ő is, hogy a kettő valószínűleg nagyon távol áll egymástól. Igyekezett kizárni mindenféle élt a hangjából mikor kimondta, hogy ne legyen szemrehányó, vagy piszkálódó. Aligha lenne szükségük most arra, hogy újra össze kapjanak.
Kortyol a borból és Madeleinre függeszti a szemeit, a tekintetet pedig minden gond nélkül állja. Kezd vissza térni a magabiztossága.
Aztán komolyan bólint egyet, jelentőségteljesen. - Kölcsönös. - megenged egy félmosolyt maga is, bár kissé sutára sikeredik. Ülepszik benne minden szó és pár dolog át is értékelődik. Igen valóban elhagyták már egy ideje az udvariaskodó köröket.
- Ez a másik.. ami miatt szerettem volna erről az egészről egy független emberrel beszélni. Mert nem tudom megítélni, milyen mélyre megyek ezzel. - hallgat egy kicsit. Kortyol a borból.
- Ez nem egy félelemre épülő egyetlen zsarnok által irányított szervezet, ahol ha levágod a kígyó fejét, a test elpusztul... - halkan beszél, immár higgadt, tárgyilagossággal maga is.
- A leleplezés elkezdődött és ezt a gépezetet aligha fogja tudni visszatartani bárki is. Az egyetlen amit eddig is tenni tudtam, vagy bárki tudott tenni, hogy a fegyverkezést szabotáltuk..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 22:06






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Látja a férfin, hogy nincsen jól, de azt is érzékeli, hogy hiába hulla, nem tudna aludni, ezért inkább igyekszik komfortossá tenni neki a helyet. Főleg, mert akkor utána talán tényleg fog tudni aludni, és nem azon fog stresszelni, hogy egy nő lakásán van, egy nő ágyában, stb.. Pedig maga a nő milyen távol lenne akkor is!
A szavakra, hogy ezzel fogja felfedezni az élet számára nem ismert területeit csak egy keserű félmosolyt vág, ami egészen fintorrá amortizálódik, ahogy a nőből előbuggyan, aztán előkerül a bor, és tölt. Nem akarta Perselust kényszerhelyzetbe hozni, és most ő sem érzi azt, hogy kényszerhelyzetben lenne. A férfi kérdez valamit, ő meg végül úgy dönt, beengedi a másikat. Legrosszabb esetben soha többet nem beszélnek.. vagy meg kell ölnie.. de esélyesen egyik sem fog bekövetkezni. Mad meg nem akarta, hogy a férfi kitárulkozzon neki, csak egymásba botlottak, és Perselus döntött úgy, hogy enged ennek az egésznek. És most Mad került sorra, akinek engednie kell, és ahogy a férfi kérdez, Mad lassan felemeli a poharat, beletartja a fénybe, és már várja a kérdést, amire végül lassan, de határozottan teszi le a poharát, közben belekezd a szavakba, amik egész hidegen, tárgyilagosan csendülnek.
- Egy embert már elveszítettem. Ha oda kerül a sor, és kiderül, hogy rossz oldalon állsz, gondolkodás nélkül iktatlak ki. Mint bármelyik másik embert. De ha őszintén kérdezed, soha többet nem akarom ezt átélni. - majd tekintete a férfira emelődik, egyenesen a szemeibe, ha a másik engedi.
- Ennyire fontos vagy. - szögezi le nemes egyszerűséggel, egy félmosolyt dobva a végére. És nem magyarázkodik, nem mondja tovább a dolgokat, hátradől a székében, összefonja maga előtt karjait, pontosabban az egyiket, a másikban a borospoharat tartja, amibe bele-belekortyol.
- De ez valahol kölcsönös, nem? - utal vissza finoman arra, hogy nem egyszerű "hogy vagy? milyen napod volt?" köröket futnak egy ideje, hanem eléggé komoly, bizalmas témákat.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 21:52



Mad & Perselus







Egyre inkább megnyugszik és egyre kezelhetőbbé kezd válni számára az új helyzet, meg úgy minden. Különös számára egy nő lakásán lenni, meg úgy egyáltalán vendégségben. Cissyvel találkozott össze nagy ritkán, de egy két udvarias teázáson, meg némi információ cserén kívül, Luciusnál tett viziten kívül nem sok akadt. Ők az egyetlen páros akikkel jószerivel tartotta a kapcsolatot, de mára ők is kikopni látszanak.
Meg most úgy szíve szerint eldőlne mint egy darab vasalódeszka és aludna. Kissé felzaklatta saját magát. Úgy mindenen. A vacsora alatt sikerül viszont elengednie. Túl kíváncsi, és túl sok minden kavarog a fejében, ha fel is borulna, csak nézné a plafont és malmozna. Vagy vegy-képleteket számolna...
- Arra is sor kerül, de.. a te történeted is érdekel. Hátha... elindít, hogy megismerjem az élet számomra ismeretlen területeit. - vagy legalább hogy Madet egy kicsit jobban megértse. Ő lényegében az előző alkalommal megtette azt amin Mad most vacillál. Bár ő jelenleg kissé muszájnak is érezte, hogy az elejétől lépésről lépésre menjenek végig, mit miért tett, ezáltal, Albus terveibe, elméleteibe is betekintést nyerve, a maga részéről tényközlő és mélyebb beleélésektől mentes igyekezett maradni. Azt szertette volna ha Mad megismeri a történetet, nem megsajnálja vagy hasonló.. mielőtt úgy bármi szándékát felfedi neki.
A borra biccent és viszonozza is a pohár emelést, tartva a szemkontaktust.
Hallgatja a történetet és kissé meglepi a párhuzam... ami azon kívül, hogy hasonló, mégis nagyon más. Nagyon úgy néz a végén a nőre mint akinek sok kérdés tódult az agyába, de most legalább már elgondolkozik rajta, jó ötlet-e egyáltalán feltenni őket. Végül iszik egy kortyot, és megköszörüli a torkát.
- Ömm.. Bocsásd meg, ha nem jól fogalmazok a következőkben! - előlegezi meg diplomatikusan ezúttal.
- Érzékelem a párhuzamot és közben mégsem... annyira. Ennyire... fontos lennék, hogy megérdemeljem ezt a párhuzamot..? - azt a két szót úgy ejti ki mintha azon kapták volna, hogy templomban káromkodott hangosan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-27, 20:34






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem akarta zavarba hozni a férfit, ez csak egy egyszerű emberi megnyilvánulás volt Mad részéről, ami egy barát felé szokás, hogyha az rosszul érzi magát, vagy látják rajta, hogy baj van, illetve rosszul érzi magát. Finoman tartja a férfi karját, majd a kínos nevetésre elmosolyodik, és egyetértően bólint, jelezve, hogy akkor ez így lesz. Amikor pedig a férfi segíteni akar megteríteni, akkor nem ellenkezik, egy pillanatig sem.
- Megköszönöm. - és nem is mond többet, hagyja a dolgokat történni, csendben, mert valahol ez is a férfi megszokott közege. Amikor elkészülnek, akkor leül, és tulajdonképpen csendben vacsoráznak. És valahogy Mad most kifejezetten élvezi a csendet, a halk csörgést, molyolást, a hosszabb-rövidebb szemezéseket, és azt is, amikor megdicsérik a főztjét. De nem kérdez rá a Testvériségre sem, élvezi, hogy a férfi keze nem remeg, és mintha a színe is jobb lenne.
Aztán, ahogy meghallja a kérdést, megáll a kés a tányérján, és a villa a kezében, és egy pillanatra le is fagy, majd enyhe zavarral néz fel a férfira.
- Azt hittem, ma rólad fogunk beszélni, és arról, mire készülsz, vagy nem készülsz. - és nem is tudja, elmondja-e, vagy belekezdjen-e egyáltalán a történetbe. Az olyan.. személyes. Mintha hirtelen hatalmasat ugranának és a férfi máris a bizalom körében lenne. Egészen mélyen. Ettől az egész kapcsolatuk olyan, komollyá kezd válni.
- Bontok egy üveg bort. - és már fel is áll az asztaltól, majd pár perc múlva megjelenik egy üveg száraz fehér borral, gyümölcsös mellék ízű, hogy ne legyen annyira száraz, mert a nő azt nem szereti, de mivel Perselus is itt van, nem akart édes bort tálalni. Meg ez.. jobban megébreszti. Tölt két pohárral, majd finoman megemeli Perselus felé, és utána belekortyol, nem nagyot, csak kissé, majd leteszi maga elé a poharat és rövid hatásszünet után kezd el beszélni.
- Nem sokon múlt, hogy elutasítsam az állásajánlatomat a Minisztériumba. Az auror-lét nem a legbiztonságosabb munka. De történt egy haláleset, ami megváltoztatta a gondolataimat ez ügyben. A következő három évben nem volt semmi gond.. Aztán egy bevetésen szembetalálkoztam azzal, akit halottnak hittem, és akivel a határán álltunk egy közös életnek.. - hosszabb hatásszünet. - Én állítottam ki a halotti bizonyítványát még aznap este. Kettős ügynök volt. Nem volt választásom. Egy kém, aki mindig is a rossz oldalon állt. Ez volt az utolsó bevetésem. - és a történet végén kortyol párat a borból, és a pohara is kiürül, amit serényen újra is tölt. A keze pedig megáll a pohár talpán, és tekintetével a poharat fixírozza, kissé elmerengve.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 16:51

A karját már nem húzza el, és kivételesen nem az érintéstől húzta ki magát, csak váratlanul érte, és.. Kissé meglepte az a gyengéd érintés, halványan végig is futotta a libabőr, de ennek inkább nem ad hangot. Megdörgöli az arcát és megtámaszkodik. Mad szavaira kínosan felnevet, aztán csak bolint.
-Ez egy jó ötlet. - azzal a nő felé fordul. - Segítek.. Meg teríteni. - noha kijelentésnek szánta, voltaképp kérdő hangsúllyal mondta ki. És voltaképp ha Mad hagyja, hogy együtt készítsék elő a vacsorát, Pitonnak van ideje lenyugodni, és abban is segít egy kicsit a folyamat, hogy "otthon" érezze magát.
És mire leülnek enni, már nem remeg a keze és sikerült némiképp feloldania. Még húst is mer venni magának, pedig indulásnál még nem merte volna megkockáztatni.
Voltaképp megvacsorázhatnak. Piton most nem érzi úgy, hogy beszélnie kellene, egyetlen mondat hagyja csak el a száját. Megpedig mikor meg dicséri Mad főztjét.
Ha végeztek, nézi a nőt és nem is tudja eldönteni mivel kezdje. Végül halkan kérdez csak rá.
- El áruld, hogy mi történt? - igenis kíváncsi rá. És továbbra is segítségére lenne abban, hogy megértse a nőt. Legalább egy aprócska részét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madeleine Eastwick
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 37
ϟ Hozzászólások száma : 83

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 08:50






Mad & Perselus

[You must be registered and logged in to see this image.]


Szinte reflexből kapja el a férfi karját, amikor az ki akarja húzni magát az érintéséből, bármennyire is utálja, most nem akarja, hogy a férfi csak úgy kicsússzon ebből is, meg a beszélgetésből is esetleg. Nem agresszív, de egészen határozottan fogja meg a férfi karját, ezzel is jelezve, hogy ő most akar választ, nem pedig később. Aztán lassan elengedi, megtámaszkodik csípőjével a konyhapulton, és a karjait összefonja maga előtt, úgy figyeli a férfit, ahogy lassan, gépiesen mozdul, és felteszi a vizet melegedni. És nagyon örül, hogy most öntötte le magát, nem a forró vízzel. Bár a sólyma ott pihen a hálószobában, és ért valamennyire a gyógyításhoz, de nem az a nagy gyógyító mágus, így reméli, hogy semmi komolyabb dolgot nem szed össze a férfi. Elég lesz majd azt megoldani, hogy elég párnával fel tudja polcolni éjszakára, hogy félülő pózban aludjon a bordái miatt.
Amikor aztán csak megered a férfi nyelve, Mad immáron teljesen megenyhülve néz rá, és szívesen átölelné, vagy csak rá tenné a kezét a vállaira, de érzi, hogy az nem lenne a legjobb ötlet.
- Oh, Perselus.. borzalmas vagy témafelvezetésben, mondták már? - csóválja meg a fejét.
- Vacsorázzunk meg, addig felforr a víz is, kiázik a tea, és utána még mindig bonthatunk egy üveg bort, ami mellett mindent megbeszélünk, rendben? Csak előbb próbálj meg lenyugodni. Én pedig igyekszem nem hozzád érni, jó? - dönti oldalra a fejét, és még a kezeit is felemeli maga elé, mutatva, hogy semmi tapi, aztán ellöki magát a pulttól, és meg is terít két főre krumplipürét, egy kis savanyúságot, meg húst és fasírtot, és mivel Perselus nem kért húst, ezért azt egy külön tányérban teszi az asztalra,hogyha meggondolja magát, tudjon venni.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök 2018-08-26, 01:10



Mad & Perselus







Elő matat egy gyümölcs, és fekete teát, meg egyszerű csipkebogyó teát és mindből autista precizitással oszt ki egy szűrőbe keverék gyanánt.
Aztán jön a víz megengedése és mintha minden kisiklana. Mad jól sejti mikor a vállaihoz ér össze rezzen, a hátán való végig simításra pedig úgy húzza ki magár hogy abba még pár csigolyája is bele roppan. Nyekkenve reked bent a levegője. Pár pillanatig még nem válaszol, de a hideg víz kifolyik a kannából a kezére és ez észhez téríti. Gyorsan elzárja a vizet és... csak lehorgasztja a fejét és megcsóválja a fejét. A tűzhelyhez lép kissé gépiesen, ráemeli a kannát és alá gyújt.
- Amikor legutóbb megkerestek, nem adtam nekik konkrét választ. Azóta is várnak rá... De... - Mad felé fordul - fogalmam sincs elég lennék-e ehhez. Ne haragudj, hogy a múltkor nem ezzel kezdtem, de tisztábbnak láttam.. felvezetni és csak az után segítséget, vagy bármi egyebet kérni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Régi ismerősök

Vissza az elejére Go down

Régi ismerősök

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Mágiaügyi Minisztérium-