Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb



ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 15:45
Jacob Troops


ϟ Neira & Ginny
  Yesterday at 10:59
Gwyneira Rousseau


ϟ Keresem a...
  2018-12-09, 15:23
Melissa Greenwood


A hónap posztolói
Jacob Troops
 
Kieran O'Byrne
 
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Luna Lovegood
 
Madeleine Eastwick
 
Dane Seoras
 
Elijah Crowfield
 
Draco Malfoy
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39827 hozzászólás olvasható. in 3513 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Elszabadult... Mi is?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-08-07, 16:22


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nem vagyok az a pofozkodós fajta, ahhoz tényleg csúnyát kéne tennie, csak akkor támadnék vissza, ha tényleg támadás érne. Mert megvédem magam, ha kell, csak magasan van a küszöb, hogy mikor ítélem annak, hogy kell. Márpedig még messze nem érte el azt a szintet, hogy én odacsapjak, a flörtölése zavarba hoz és meglep, de nem veszem rossz néven, mert… Azt hiszem még jól is esik.
Ez nem mondható el a Karmesterről, ahogy hozzámér és kezetcsókol, aztán átöleli a derekam és kecses táncpózba húzza a testemet legbelül kiver a víz és megfeszül a szívem. Egy gyilkos karjaiban…
Az igazi nevemet használtam, és Marcus is ott ül, egyértelműen felismert, ahogy én is őt, tehát folytassam az őszinteség útján, vagy hazudjak? Ha megmondom, hogy gyógyító vagyok, akkor egyértelmű lesz, hogy az élet pártján vagyok és hogy egyáltalán nem szimpatizálok vele, de akkor jönnének a kérdések, hogy még is mit keresünk itt… Teljesen meg vagyok lőve, próbálok nem érezhetően összerezzenni, hiszen ezzel elárulhatom az undoromat. Gregory a játékra figyel, nem tehet semmit, ha kimondanám a vészszót ebben az esetben biztosan rájönnének, hogy valami sántít és csak harccal tudnánk kijutni.  
Összeakad a tekintetem Marcussal és ebben a pillanatban bevillan, hogy esélyem sincs hazudni. Fogalmam sincs, hogy a fiúval mi történt az elmúlt öt évben, akármi is volt közöttünk, mostanra már kötheti ehhez az emberhez a hűsége. Erőt gyűjtök, aztán jöjjön, aminek jönnie kell alapon megszólalok.
- A gyógyításban. Életeket mentek minden erőmmel. - vallom be, ezzel aláírva, hogy képtelen vagyok hazudni, legalább is hihetően biztosan nem sikerült volna. Nem tudom, hogy az őszinteséggel mit fogok elérni, de azt igen, hogy nem volt más választásom. Bizonytalan pillantással nézek a férfira, de ha kinevetne azért, mert az életet védem, miközben ő lényegében elárulja azt, akkor azonnal megismeri, hogy nem csak egy visszafogott, udvarias lány vagyok, hanem tudok kemény lenni. Legalább is ha a hivatásomról van szó, akkor végtelenül ki tudok állni mellette.
A pókerjátszma folyik, nem nagyon tudok rá figyelni, de az biztos, hogy az asztal körül ülők újra meg újra engem bámulnak a játék helyett, és már nem lehet eldönteni, hogy a jelenségem miatt, vagy azért, mert Charmenko a karjaiban tart, netalán azért, mert azt mondtam, hogy gyógyító vagyok. Legalább annyira nem jött rám az őszinteség, hogy teljesen bemutatkozzak és már el is mondjam, hogy farkas is vagyok, az a kis titok még az enyém, illetve a miénk, mert Gregory is tud róla. És Marcus is. Sajnos.

//***A JÁTÉK HATÁROZATLAN IDŐRE FAGYASZTVA***//

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-07-29, 17:44




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 
Akkor sem lepődnék meg, ha pofon vágna, nem ez lenne az első alkalom, hogy egy nő így leplezi a zavarát. Bár mindketten az egyetemista részlegre járunk még, ez inkább már csak hivatalból tanulói jogviszony, mindketten a saját utunkat járjuk, ezért is tartom már őt inkább fiatal nőnek, mint lánynak. A tekintetében tükröződő zavar inkább csak a meglepettség, a visszafogottság jelképe, nem pedig arról van szó, hogy kislány még bármi olyanhoz, hogy valaki úgy nézzen rá. Nekem a véremben van a flörtölés, le sem tudnék állni vele, és hogy ettől komolytalan lennék, aki nem is válogat? Szó sincs róla. Nagyon is elismeréssel adóztam a medimágusi vénája iránt is. Találkozik a tekintetünk, amikor arról biztosítottam, hogy mellettem biztonságban van, bármikor leléphetünk, semmilyen küldetés nem ér annyit, hogy a magamén kívül más biztonságát is veszélybe sodrom. Én leülök a helyemre, ám Emmától nem várhatom el, hogy ő is a karmester tökéletes célpontja legyen, így afféle kísérőként állítom be, aki csupán elkísért, s nem tud semmiről.
- Milyen udvarias hölgyem. – A kézcsók után nem engedi el a lány kezét, sőt, még közelebb is nyomul, biccentve fonja Emma derekára a maradék kezét, táncoló tartást felvéve, nála aztán minden oly egyértelmű, még csak fel sem kell kérnie választottját. Így aztán hiába ígértem biztonságot, jelenleg nyugalmat kell erőltetnem magamat, s elfordítanom a tekintemet a kártyasztalra, ahol Charmenko nélkül is játszanom kell, hátha a komoly tétek majd elvonják a tekintetét Emmáról. – Akkor mihez van tehetsége? – Kérdezi kétértelmű hangsúllyal, míg én azon kívül hogy olykor oldalra pillantok, mellőzve a féltékenységet, ám a lány mégicsak velem érkezett, a játékra koncentrálok, ahol azt érzékelem, hogy ezek itt inkább azért vannak, hogy Charmenko időről időre megkopassza őket. Két testőr, akik csak a játék kedvéért vannak ott, hogy több legyen a létszám, és három korosodó öregúr, akiknek mindegy, hogy mennyit is vernek el. Egyenlőre vesztésre játszom, hogy felmérjem az erőviszonyokat, ám balek ez mind, úgyhogy lassacsakán elkezdem a tétek emelését, és ráerősíteni a taktikára is..


 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-07-02, 09:18


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]



Hiába vagyok Griffendéles, az én bátorságom egészen másban mutatkozik meg, nem abban, hogy a pimasz tekinteteket pofonnal jutalmazom. Persze el tudom képzelni, hogy egy idegen a sokadik szólásra sem fogja vissza magát és már elegem lesz belőle, de nagyon nagy a tűréshatárom, valószínűleg előbb fordítanék hátat és mennék el, minthogy tettlegesség legyen a vége. Ugyan a falkában afféle kishercegnő voltam, de az még is teljesen más, mint most ebben a gyönyörű ruhában vonulni és elegánsan mozogni, szóval azért egy cseppet aggódom, hogy el fogom árulni magamat, legalább is azt, hogy a legkevésbé sem érzem, hogy itt lenne a helyem. Nem vagyok kimondottan fiús lány, nem szoktam bakancsban sétálgatni vagy ilyesmi, de az estélyi még is csak egy kicsit extrém nekem.
A kis selymes suttogás egy pillanatra kiragad a helyzetből, az izgalmamat egészen másba fordítja át, de gyorsan visszatalálok a jelenbe, hiszen amint belekarolok a férfiba és átkísérnek minket a másik terembe, nincsen tovább menekvés, a Karmester előtt is állunk.
- Tökéletes! - válaszolom még halkan vissza, hiszen ezzel az egy szóval semmit sem árulok el a társaságnak, de nagyon is jól esik, hogy beiktatunk egy menekülő szót. Nem csak hogy oda kerülünk az asztalához, de azonnal hozzánk is szegezi a kérdéseit, amire legszívesebben már rendelném is az almáspitét. Nem vagyok egy nagy feminista, ráadásul kellően le vagyok sokkolva, szóval eszembe sincs beleszólni, hogy naná, hogy a férfiak beszélnek először, és csak utána jut eszébe rám nézni. Gregory helyet szorít nekem, de csak úgy ülök le, hogy félig a takarásában legyek, nem akarok játszani, nem tudok, súlyos pénzekkel meg nem fogok csak úgy dobálózni, még akkor se, ha nem a miénk, hanem a Minisztériumé az a pénz. A férfi megkerüli az asztalt, hogy hozzám jöjjön, így felállok és úgy köszöntöm, de az érintésére leginkább kiráz a hideg. Annyira, hogy ugyan logikus lenne valamilyen álnévvel élni, még is az igazit mondom.
- Emma Marshall, és nem szeretném elrontani a férfiak játékát, a tehetség és a szerencse a kártyajátékokban messze elkerül. - válaszolom, és saját magamat is meglepem, hogy a hangomban nincsen annyi félszegség, mint amennyire a pulzusom óhajt kirobbanni a testemből. Lehet, hogy a Fox család tényleg mondd valamit neki, hiszen fegyvergyártásról van szó, de vajmi kevéssé hiszem, hogy a Marshall családot ismeri, még ha egy vérfarkas falka alfája is a nagyanyám. Nem akarom, hogy észrevegye rajtam, hogy kellemetlen az érintése, ráadásul tudom, hogy nagyon fontos, hogy Gregory időt nyerjen és felmérje a terepet, szóval megpróbálom tartani a szemkontaktust és még egy mosolyt is kierőltetni, még ha utóbbi igen visszafogott is. Lehet, hogy azt hiszi, hogy jégkirálynő vagyok, de ez nem rossz hír, hiszen az elérhetetlen nők mindig a legkívánatosabbak. Azt hiszem. Nem ismerem a nagy családokat, így ha körbenéznék sem ismerném fel a Brooks család fejét, vagy az Avery fiút... De valaki még is ismerős lehetne, ha nem a Karmester pillantásait próbálnám állni.
Marcus Flint, a Flint család semmittevője, aki nem csak hogy a hetedik évét csak másodszorra végezte el, de a kviddics válogatottba se sikerült bekerülnie és naplopóként tengeti mindennapjait a Flint család vagyonát herdálgatva, előre hajol a székben és kicsit kitágult szemekkel bámul engem. Csak két évvel idősebb nálam, én segítettem neki végül befejezni az iskolát, mikor én még csak ötödikes voltam, ő pedig hetedikes, és egy rövid ideig randevúztunk is, megpróbáltam "megjavítani", de mikor egyértelművé vált, hogy nem hajlandó vissza venni még értem sem, elváltak az útjaink, többé-kevésbé éles viták és ellenérzések nélkül.


[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-06-14, 17:54




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

Érzem én az enyhe pírt, amit a vérlázító megjegyzéseim, vagy mustrám okoz, de Emma mégiscsak kiválóan tartja a frontot, nem szabadulnak el az indulatai, nem vág képen! Mondjuk akkor se törölhetné rólam kacér mosolyt, ha szikrázna az arcom a pofontól, ám ez most nem az a pillanat, amikor érdemes lenne harcias amazont játszania. Különben is egy nő maradjon csak úrinő, pont azzal emelkedik felül a tárgyiasításon, hogy nem veszi túlzottan magára. Éppen annyira, amennyire még bele tud remegni, ha búgó suttogását egy lehelletnyi érintéssel jutalmazom a fülénél. Egy cirógató, simogató konktaktus ez csupán, a reakciójából le tudom szűrni, hogy ő sincs fából. Mindazonáltal most feladatunk van, nem szórhatok le mindent a kártyaasztalról, hogy őt döntsem rá, mégha kíváló éke is lenne. A pillantásomat játékosan rajta függesztem, mielőtt bólintanék a testőrnek, aki máris kísér minket. A karomat kissé eltartom magamtól, ahogyan a zsetontartót cipelem, így a lány ismét belém tud karolni, mint holmi gyönyörű kellék. Ám lebecsüli őt mind, aki azt hiszi, hogy Emma csupán biodíszlet, egyrészt a gyógyító mágiáját már ismerem, másrészt ha vérfarkas, akkor emberi alakjában is kemény ellenfél lehet.
- Ha le akarnál lépni, jelezd valahogy. Menekülő szót is kitalálhatsz. Almáspite? – Nyúlok át az összefűzött karjaink alatt a derekához, hogy egy pillanatra végigcirógassak rajta, amolyan bíztatót szándékkal. Cinkosan oldalra is pillantok, tudom, hogy ez nem az ő világa, de tudnia kell, hogy bár nyers a stílusom, az emberi élet védelme számomra is elsődleges. Nem hagytam őt ott, amikor csak valami vadhajtásnak minősülő küldetésnek küldtek mellé, és most is kész vagyok lemondani Charmenkoról, ha szükséges. Leülünk az asztalhoz, oldalra húzódom, mert itt lényegesen kisebb a tömeg, ő is elfér mellettem kényelmesen, noha nem tudom, hogy akar-e játszani. Aki már egyértelműen kitűnik, hiszen középen ül, így már számomra is nyilvánvaló. A fickó meg sem próbál másnak látszani, a bal arccsontján fülig húzódó sebhely éktelenkedik. Mintha valaki el akarta volna vágni a torkát, de kókler munkát végzett. – Mr. Fox? Ön nem tudja, de én már láttam a svájci alpokban abban a síparadicsomban Önt. Fegyvergyáros szülők ugye? Nekünk lesz közös témánk. – Biccent felém, ám Emma felé viszont más a gesztus, felemelkedik, s megkerüli az asztalt, a lányhoz igyekszik, tipikus szláv akcentusa van, amikor beszél. – A hölgy pedig..? Igazán impozáns látvány. Kegyed is játszik velünk? – Nyúl a lány kezéért, s kézcsókot hint rá, amikor az ajka előtt vannak az ujjai. Addig én szemügyre veszem a többi partnert, akik láthatóan dúsgazdag, unatkozó aranyvérűek.




[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]







Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-06-06, 13:45


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]


Sose gondoltam a gyógyításra kompenzációként, mivel a farkasságban nőttem fel, és anyám mindig is gyógyító volt, így inkább volt természetes és magától jövő, minthogy bármilyen lelki oka lehet ennek az egésznek. Hiszek abban, hogy rengeteg belső indíttatás vezeti el az embert egy-egy döntéshez, és nyilván bennem is vonulnak ilyen belső, jellemformáló dolgok, de nem hiszem, hogy a kompenzáció a jó szó rá, közel se. Inkább anyám örökségét szeretném folytatni, segíteni az embereknek ugyanúgy, ahogy ő teszi, és ő nem vérfarkas, “csak” boszorkány.
- Azt hiszem ő az egyetlen. De nem követtem nyomon az életét, remélem rendben van és védelem alatt áll… - jegyzem meg kicsit bizonytalanul, aggodalommal a hangomban. Most, hogy azt a borzalmat, amit ő mesélt összekapcsolhatom azzal, amit én tudok az alakról, egyre biztosabb vagyok benne, hogy hiába sikerült megmentenem azt a férfit, az élete egyáltalán nem nyugodt és boldog, valószínűleg állandó célkeresztben él. De talán, ha itt sikerül valamit elérnünk, azzal segítünk neki. És még mágusok ezreinek.
Érzem, hogy újból elkalandoznak a pillantásai és az alakomat méri, bár főként ebben a gyönyörű ruhában kidomborodó dekoltázsomat, és újra egy kis pír ül ki az arcomra. Éppen, amikor megnyugodnék, hogy a saját nevemen hív, nem valami kis “szivinek” tekintve az oldalán, akkor néz rám úgy, mintha a húspiacon lennénk. Erőt veszek magamon, hogy nehogy nagyon zavarba jöjjek, hiszen koncentrálnom kell, ráadásul nem ő lesz az egyetlen, aki a szemeim helyett máshová fog fókuszálni, szóval meg kéne próbálnom gyakorlatnak tekinteni. Ha nála sikerül mosolyogva fogadni, akkor már csak egy lépés, hogy mindenki mást mosollyal ignoráljak. Mikor felvesszük a szemkontaktust igyekszem erőt és bátorságot meríteni belőle, hiszen ez az ő terepe, nekem pedig teljesen idegen a beépülés. Függönyt fel, ideje megjátszanom magamat, akármennyire nehéz lesz a dolog.
Ahogy válaszol és az ajka hozzáér a fülemhez enyhe bizsergés szalad végig a testemen, de már a legtöbb tekintet minket figyel, főleg, amikor Gregory betol egy halom pénzt váltásra. Elég egyszerűen sikerül megoldani, hogy hátra kísérjenek minket, próbálom leplezni a meglepettségem, hiszen jobb, ha egy magabiztos nőnek tűnök. Kicsit talán díváskodóra veszem, ahogy átvezetnek minket, kihúzom magam és szépen kecsesen suhanok, mintha valamilyen kifutón vonulnék végig a karján.
Egy hosszú folyosón megyünk át, nagy terek, oszlopos alátámasztás, márványpadló, az egészről süt a gazdagság és még csak nem is akarják leplezni, hogy mennyi pénzük van az illegális ügyleteikből. A másik terem hasonló a külsőhöz, de sokkal kevesebb asztal van, lényegében csak egynél ülnek körben hárman - és a kísérők állnak mögöttük -, és persze az osztó. Azon kívül, ahonnan jöttünk még egy duplaajtó nyílik innen, biztosan arra vannak a személyesebb helyek, mint az iroda is. A gyógyítás az én asztalom, nem a feltérképezés így elsőre csak ennyit veszek észre, és a figyelmemet Gregory-ra függesztem, mintha tényleg csak egy szivi lennék. Pedig nagyon valószínű, hogy ő lesz az asztalhoz kötve és idővel nekem kell majd valamilyen indokkal körbeszaglásznom. Csak futtában nézek rá a többi ittlevőre, igazából rettegek attól, amit mondott, hogy a bájos mosolyom egyszer csak le fog olvadni az arcomról, ha rájövök, hogy melyikük is a Karmester.

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-30, 18:25




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]
  - Azt el is hiszem. Látszik rajtad az elhivatottság, ám tényleg komolyan gondoltam, hogy kompenzálni akarod az ösztöneidet. Hiszen lássuk be, kinek segíthet az, hogy ha előtör belőled az állat? – Mosolyodom el megint, mert bár lennének vele kapcsolatban mocskos fantáziáim, ezúttal tényleg arra értem, hogy a gyógyítás, és a vérátok eléggé ellentétes fogalmak, ő pedig megpróbálja mindezt egyetlen ordas irhája alatt hordani. Vajon milyen lehet a farkas alakja? Valahogy nem tudom farkasemberként elképzelni, inkább amolyan hétköznapi farkasként, aki békés, akár még simogatható is. Ám ha van falkája, akkor biztosan rá van készülve a mindenhavi holdfordulóra, ahogyan említette is.
- Igen? Onnan még van visszaút? Azt hittem aki a fickó elkap, annak annyi. Elismerésem Emma. – Ezúttal a saját nevén hívom, mert volt egy érzésem, hogy az egzotikus kis dögnek ellenérzése van a méltatlanul használt becézésekkel szemben. Na nem mintha leszoknék róluk, de olykor bizony meg is személyesíthetem őt. Szexista vagyok, de a teljesítményt szokásom jutalmazni. Végülis az egóm a magasban, de ez nem jelenti azt, hogy ne húzhatnék fel majdnem oda hozzám valakit, aki arra érdemes. Na nem teljesen oda, csak majdnem, hogy még éppen alattam legyen, az az ideális. Vajon a lány mennyire domináns? A szende szűz stílust eddig a fenékmutogatós pörgést leszámítve egészen jól hozta. Vagy csak a publikumnak ilyen, és az ágyban már tényleg ösztönösebb..? Észreveszem magamat, hogy elkalandoztak a gondolataim, s a hetyke mellek látványától felfüggesztem a tekintemet a vágott szemek gyönyörébe, hogy együtt meginduljak vele az asztalokhoz.
- Hogyne tudnék. – Fordulok vissza visszasúgva a fülébe, éppenhogy a cimpájához érintve az ajkamat. Mindenfélét tudok én játszani. Visszatekintek az asztalhoz, s szmoking belső zsebéből méretes bőr tárca kerül elő, amelynek tartalma ropogós ezer fontosokat sejtet. Az osztó egyből ingatja is a fejét. – Uram, ekkora tétben a hátsó asztalokat ajánlanám. Hátravezessük? – Biccentek, és felállok Emmának a karomat nyújtva, eddig könnyen ment. Megjelenik mellettünk egy nagydarab kopasz testőr, aki átveszi a bankókat, és hamarosan egy kézben is kényelmesen fogható fekete zsetontartóval tér vissza, amelyben a minisztériumtól kapott, eljátszható közpénz itteni változata csücsül. És elindulunk az osztó után, remélhetőleg Charmenko belső rezidenciájába.  



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-24, 11:08


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]


Végighallgatom érdeklődve, tényleg nem csak olyan megjátszott figyelem az egész, hiszen picit felbosszant, hogy a politikusok bármit megtehetnek. Nem árt, ha tudom, hogy miből is indult az egész. - Értem a nemes diplomáciai döntést az egész mögött, de az, hogy most a politikusok némelyike így kihasználja a rendszert… Annyira nem fair. Legalább számon kérni joga legyen a társadalomnak az ilyen embereket, mégis csak demokráciában élünk. - mondom, bár igazából nem vagyok egy politikára termett személy, így valóban nem vagyok se a törvénykezésben se a politikában jártas. Valószínűleg az igazságérzetem nagyobb is annál, mint a tudásom, így ha elkezdenék számonkérni valaki két mondat után csak az érződne, hogy felpaprikáz a dolog, de nem is tudnék mit mondani. Nem vagyok egy buta liba, csak az életemet kitöltötte a tanulás és a gyógyítóképzés. a vérfarkasságommal járó hozományok, mint a telihold túlélése és a falkába vágyás. Egy szemernyi hely se maradt a nagy világ dolgaira.
- Fegyvergyáros? - kérdezek vissza, kicsit megszeppenve. - Mugli fegyverek, vagy varázseszközök? - teszem hozzá, nem mintha olyan nagyon számítana, hogy mugli vagy boszorkány születésű. A sármos megjegyzést ismét valóban nem tudom, hogy hogyan kezeljem, a barátaim meg az emberek akik körülvesznek nem szoktak ilyennel dobálózni és elméletben dolgozni vagyok. - Még nem teljesen, de dolgozom rajta minden hónapban és a légynek se ártanék. - mondom őszintén, nem akarom, hogy azt higgye, hogy annyira jól kezelem, mint egy született vérfarkas, mert akkor félrevezetném. Azt pedig nem akarom.
Próbálom mosolyogva fogadni a szivemezést és a cicázást, de látszik az arcomon, hogy nem igazán szeretem. Nem vagyok egy hideg, független, magabiztos nő, az a tipikus feminista, de hogy állandóan becézget az kicsit lekezelően hat. Még se szólok érte, el tudom viselni, végül is csak szavak és csak nem gondolja bántóan, nem tettem semmit ellene.
- Valójában sikerült meggyógyítanom egy férfit, aki azt állította, hogy a Karmester akarta eltenni láb alól. - válaszolom, aztán a kérdésre a tekintetemen egy kis riadalom fut át. Mosolyogni egy ilyen szörnyetegre? Most, hogy így rákérdezett, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy meg tudom tenni. - Mindent megteszek. - válaszolok halkan, egy kicsit bizonytalanul, aztán leülök a kihúzott székhez, bár én azzal is kiegyeztem volna, ha csak a válla fölött álldogálok. Végignézek az asztaltársaságon, emberről emberre próbálom felvértezni magam, hogy amikor felismerem a férfit, akkor semmit se mondjon el a tekintetem. Nem mintha tudnám, hogy pontosan hogyan néz ki a fickó. Csak férfiak ülnek közel az asztalhoz, én nem húzódok oda, hátrébb maradok, de még két férfi mögött van női kísérő. Nem, egy férfi mögött áll a két oldalán kettő. Talán ő lenne az? Nem veszek fel szemkontaktust, mert még nem vagyok benne biztos magamban, szóval Gregory-ra pillantok és maradok annál, hogy őt figyelem és mikor megszólalok egészen a füléhez hajolok, halkan suttogva, búgó szavakkal, még ha az értelmük nem is flörtölős. - Tudsz egyáltalán játszani? - kérdezem olyan közel, hogy érezheti a leheletem a nyakán, aztán félrebillentve a fejem várom a válaszát. Én a falka szülötte vagyok, erdőben éltem, aztán a Roxfortban és világot csak icipici szeletében ismerem, azokat a helyeket, ahol szükség volt rám, mint gyógyító, így ez a kaszinó környezet, titkos ügynökösdi… Nagyon új élmény. Meglátjuk, hogy sikerül-e olyan lélegzetelállítóan viselkednem, mint amilyen gyönyörű ez a ruha, amibe belebújtam.

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-17, 20:53




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

  - Azért találták ki, mert a politikusoknak sokszor diplomáciai tárgyalásokba kell bocsájtkozniuk, akár háborús övezetben, és ha bárki is a fejüket vette, az felért egy hadüzenettel. Így ha lehet azt mondani, rájuk másféle törvények vonatkoznak. A példamutatás már kiveszett ebből a pozicióból, így olyanok is kellenek, akik szintén a törvények felett állva elkapják őket, ha szükséges. – Most nem várom el Emmától, hogy tudja, hogy mi az a PEP-nyilatkozat, hiszen medimágusként teljesen másféle orvosi zsargont kell ismernie, mint annak, aki hozzám hasonlóan a törvénykezésben van otthon, de ha már így szakmázunk, bizonyos mélységig bele tudok menni, mert így ismerjük meg egymást. Fontos, hogy ha úgy hozza a helyzet, félszavakból is megértsük egymást.
- Ahha, én is. Az apám fegyvergyáros volt, nem csoda, ha én sem valami békés hivatást választottam. A következetesség jó dolog. Ráadásul ezek szerint képes vagy uralkodni az ösztöneiden, és még hasznosítani is. Erre mondják, hogy igazi dög vagy szívem? – Döntöm oldalra a fejemet sármosan, a mandulavágású szemek pillantása igazi veszéllyel teli, izgalmas életutat igér, olyan lánynak tűnik, aki mellett ha felébred az ember, hát nincsen kőbe vésve semmi, hiszen bármi megtörténhet vele éppen aznap. Na nem mintha máris ott tartanánk, de a nyúlánk szépség éppen az előbb fordult körbe előttem, nem is én lennék, ha nem indult volna meg a fantáziám. És mintha maga Emma se tudná eldönteni, hogy félszeg, vagy kacér, azt hiszem ez éppen a helyzettől függ. Amikor közelebb húzódik a derekára fonom a tenyeremet, erős, biztos kézzel fogom, nehogy elsodródjon a tömegben, noha átalakult változatában biztosan ezerszer erősebb nálam. Ám az illúzió most oly csodás!
- Nocsak! Mégiscsak járatos vagy a politikában cica? Igen, ő a Karmester. Onnan kapta a nevét, hogy még fiatal korában sokat járt hegedűversenyekre, és a szünetekben tette el láb alól, aki nem tetszett neki, majd visszaült megnézni a második felvonást. A félelem növelte a kultuszát. Na és persze azok a követői, akik további rémtörténeteket találtak ki róla. Mondd csak, ha a szemedbe néz, fogsz tudni mosolyni? – Kérdezem kihúzva neki az egyik széket, és mivel félhangosan sutyorogtunk, erre még válaszolhat, mielőtt lapot kérnék az osztótól, ő pedig csinos díszletként figyelhet engem áhitattal.


 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-08, 12:30


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]


Végighallgatom a magyarázatot a mentelmi jogról, és ha valóban illegális fegyvereket és eszközöket szolgáltat, hogy meggazdagodjon az országok közötti feszüóltségből... És még nem is lehet hivatalosan semmit kezdeni vele...
- Nem is értem miért találták ki a mentelmi jogot, a politikusokra is éppen úgy kéne élnie a törvénynek, mint bárki másra. Sőt, talán még fontosabb, hogy ők mindent helyesen csináljanak, patyolat tisztán, hiszen... Közszereplőként példát kéne mutatniuk. Nem a mentelmi jog mögé bűjva az alvilággal üzletelni. - ébredezik bennem az igazságérzet, egy kis hitetlenséggel. Ilyen nagy problémák lennének a rendszerben? Sosem voltam túl közel az alvilági ügyletekhez se a nyomozásokhoz, csak a sérülteket láttam el, legyenek akármelyik oldalon, óvom az életet bármi áron. De amiket most mond, ez a küldetés, amibe engem is behívtak... Lehet, hogy túl sok lesz nekem. Remélem, hogy nem. Segíteni akarok, de mit tehetnék én egy ilyen helyzetben?
Sosem öltözködtem túlságosan kihívóan, de valóban igaz, hogy pillantásokkal illettek már, bár amikor Gavinnel voltam, akkor senki se merte volna megkockáztatni, hogy kihúzza nála a gyufát. Ettől függetlenül persze, hogy tudom, hogy a srácok van, hogy megnéznek, sosem öltözöm nekik, sosem forgok körbe azért, hogy elcsábítsam őket és a bájaimat mutogassam, ezért is jön a pirulás, amikor ő nem csak a ruhát értékeli, hanem... nos, engem is.
[color=silver]- Nem, egyáltalán nem. - nevetem el magam kicsit, bár lehet, hogy ezt elsőre nem érti.[i][b] - Az apám is vérfarkas, egy falkából érkeztem. De az édesanyám gyógyító boszorkány. Miatta akartam mindig is ezzel foglalkozni, nem valamiféle kompenzáció ez, csak követem mondhatni a családi hagyományt. - mesélem neki, minden szégyenérzet vagy bűntudat nélkül, hogy meg van bennem az a gyilkos ösztön, ami a farkasokban általában. Persze teliholdkor tényleg pokoli, hogy nem tudom uralni a bennem szunnyadó vérlényt, de az, hogy arról meséljek, amit a Tiltott Rengetegben művelek... az egy teljesen másik történet.
Megérintem a karját, elhoppanálunk, majd az új helyszínen sem lépek el mellőle, mert határozottan eluralkodik rajtam a bizonytalanság a környezetemet illetően. Még soha nem jártam ilyen helyen, lehet, hogy kreolos a bőröm, de nem valami indián kaszinó örököse vagyok, hanem egy farkas falkáé.
- Együtt. - vágom rá azonnal, és még ösztönösen közelebb is húzódok. Nem azért, mert gyáva vagyok, egyáltalán nem, hanem azért, mert sosem szerettem magányosan akciózni, mindig is vágytam arra, hogy megtaláljam itt is azt a közeget, ami a falkám elvesztésének űrjét betöltheti. Először ez Gavin és a népes családja volt, a Nottok, de ma már... Mindegy is, a lényeg, hogy csak egy gyógyító vagyok, aki még soha életében nem volt kaszinóban, semmi értelme nem lenne elválni, akkor csak lézengenék, talán még bajba is kerülnék, ha lerí rólam, hogy nem tartozom ide.
- Nem, azt hiszem nem igazán. Hallottam egy férfiról, aki a felszín alatt minél nagyobb káoszba akarja taszítani az országokat és kihasználni a fegyverkereskedelmet, de nem tudom a nevét, csak a becenevét, Karmester. - mondom, halkan, bár nem tudom, hogy mennyire szolgálok információval. - Ugyanaz lenne a kettő? - kérdezem, hiszen én csak fél információkat csípek el a sebesültektől, semmiféle ukrán diplomata vagy mentelmi jog soha nem jött szóba a Karmesternél, senki se feltételezte, hogy egy és ugyanaz a kettő.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-04, 16:37




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

  - Azt jelenti, hogy diplomatának minősül, ezért nincsen ellen letartóztatási parancsunk, nem ölhetjük meg, és a törvények felett áll egészen addig, amíg mindenki számára nyilvánvalóan be nem bizonyosodik, hogy a nemzetek ellensége. Azonban névtelenül mégiscsak el lehet őt kapni. – Vagy legalábbis megállítani, csak hát ezt Emmának most még nem kell tudnia, hiszen biztosan megrettenne. Egy ilyen fickó ellen a bebörtönzés eleve jogtalan, szóval esélyes, hogy csak a halála jelenthet feloldozást mindenkinek, ám ha mégis sikerül valahogy csellel lebuktatni, hát nem vagyok vérengző gyilkos, hogy mindenképpen ölni akarjak. Főleg, mivel a lánynak nem biztos, hogy gyomra lenne végignézni. Ahogyan ismét találkozunk, olyan kis édes, ahogyan szendén forgolódik előttem, én pedig talán az általa megszokottól látványosabban mérem végig, amitől máris zavarba jön. Kétlem, hogy a maga egzotikus szépségével nem szokta volna meg ezeket a tekinteteket, bár attól még nem kötelező úgy reagálnia, mintha erre élezte volna ki a forgást. Eltűntetem a mustráló mosolyt, végülis nem valami piacon vagyunk, mégiscsak úriembernek neveltek a szüleim, amíg még éltek.  – Vérfarkas? Akkor hát innen a késztetés, hogy valahogy próbálj meg.. adni is, ha már ilyen ösztönökkel vagy megáldva? – Kérdezem most már a karomat nyújtva. A hoppanálás nem nagy kaland, mint ahogyan az sem, hogy milyen napszak van, lévén a kaszinó egész nap nyitva van, és jó szokása szerint még óra sincsen kifüggesztve, hogy a betévedő gyanutlanok ne is figyeljék az idő múlását. A lányt már nem engedem el, hanem továbbra is összesimulva lépek be vele a küszöbön, bent már óriáis embertömeg van, láthatóan mindenki itt akarja hagyni ma a vagyonát. Persze Charmenko nem is van, hanem a hátsó termek egyikében, de oda be is kell jutni. – Szétválunk, vagy együtt? A VIP szekcióba kéne leülnünk, méghozzá a Black Jack asztaloknál. Hallottál már az emberünkről? – Kérdezem félhangosan, hiszen a tömeg zajongásban úgysem tud minket senki kihallgatni.


 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-05-03, 12:36


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma
[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem veszem észre azt a sötét mosolyt, biztosan furcsállnám, hiszen az egyetlen, amit én ismerek és amit nyújtani tudok, az az őszinte mosoly, nem a sötét. Tettrekésznek tettrekész vagyok, mint minden - vagy legtöbb - griffendéles, de egyúttal azért elég tanácstalan. Míg a gyógyítás terén és a csaták helyszínén rendelkezem tapasztalattal, addig a beépülés és nyomozás egyáltalán nem az én asztalom. Persze ha úgy ítélték meg, hogy Gregory-nak szüksége lehet rám, akkor bizonyára így van, csak... Remélem nem hagyom cserben.
Végighallgatom a magyarázatát, és először az igazságérzetem ébred fel, hiszen egy ilyen borzalmas embert tényleg meg kell állítani, aztán... egy cseppet azért az aggodalmam is.
- Mit jelent pontosan, hogy mentelmi joga van? És hogy lebukunk? Ha mondjuk belopózunk a partin az irodájába és rajtakapnak minket nem mondhatjuk el kik vagyunk és azt csinálnak velünk, amit akarnak? - kérdezem, egy kicsit nyelve, ugyan nem egy félős hangon, de vannak kétségeim azzal szemben, hogy ez tényleg a nekem való kaland lenne.
Eltűnök öltözni, át is kell gondolnom ezt az egész helyzetet, Tényleg meg kell állítani, de hogy titkos küldetés, mintha kémek lennénk, és ha lebukunk akkor a Minisztérium mindent tagadni fog... Ugyan túl sok közeli barátom nincsen, de a szüleim mit szólnának? Büszkék lennének, ha tudnák, hogy miért kerültem bajba, de ha titok, akkor nem lesz mire büszkének lenniük. Mindegy, pozitívan kell hozzáállni, nem fog félresikerülni semmi, bemegyünk, megtaláljuk, amit kell, kijövünk, és leleplezzük ezt a szörnyeteget.
Kilépek, körbefordulok, és olyan sikert aratok, amihez egyáltalán nem vagyok szokva, így egy kicsit meg is torpanok és el is pirulok. Nem fordulok neki körbe újra, mert így már leesik, hogy ez olyan, mintha valami kifutó maca ringatná magát előtte. Az meg nagyon nem én vagyok. Szóval kicsit zavarbaejt az egész és inkább csak megállok és bizonytalanul pillantok rá a hosszú szempilláim mögül.
- Csak a gyógyításban vagyok igazán jártas és a legendás lények gondozásában, de... - elhallgatok, de muszáj meglépnem a következő lépést. - De vérfarkas vagyok. - mondom, és a pillantásaimmal ezúttal egyenesen a szemébe nézek, hogy lássam minden rezdülését és reakcióját, amit az arcára kiírhat a hír. Nem szégyenkezem, nem fogom lesütni a fejem, bejegyzett vérfarkas vagyok egy vérfarkas falkából, és ha azt kérdezi, hogy milyen képességekkel rendelkezem, akkor erről tudnia kell. Nincsen éppen telihold, nem jelentek számára veszélyt, de ha támadásról van szó valamivel erősebb és gyorsabb vagyok annál, mint ahogy az emberek hiszik. Persze, ha éppen felfogom, hogy veszély leselkedik rám és nem az támad meg, akit éppen meg akarnék menteni, mint az előbb az a kislány.
- Amúgy köszönöm. Mármint a bókot. - bukik ki belőlem kicsit késve, de most, hogy másról beszélünk könnyebb félvállról megköszönni, eltűnik a zavarom egy kicsit.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-29, 15:38




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 
A közbevetésére sötéten elmosolyodom, hihetetlen, hogy mennyi életösztön van ebben a lányban, mindenben csak a jót látja, nem véletlen, hogy nem gyanakodott az alakváltó duóra, csoda, hogy még időben meg tudtam menteni. Türelmesen várjuk a kimosakodásban segítséget a helyi medimágusokból, sejtettem én, hogy semmi pihenőt nem kapunk, lényegében a parancsnokomnak elegendő volt, hogy elküldtem a grizzlyt, máris visszaküld az eredeti őrhelyemre. Az auror-lét különben is ilyen, eladtam a lelkemet a minisztériumnak, tehát rendelkeznek velem. Nem mintha ebben bármi problémát látnék, hiszen munkamániás vagyok, eleve hivatásnak tekintem, nem vagyok az a fotelben megülős, újságolvasós típus, és azt hiszem Emma sem az, hiszen máris látom a szemében, hogy mennyire tettrekész már most, noha egy ukrán sötétvarázsló után nyomozni nem éppen az ő terepe.
- Több kaszinója is van Londonban, ott szerzi a luxusbefektetőit egy veszélyes tervhez. Mágiaügyi terrorizmusban utazik, országokat fordít egymás ellen, hogy mindkettőt lehúzza a különféle erőforrások beszerzését illetően. Gyakorlatilag fegyvernepper, ahogyan a muglik mondanák, ám ő üzletel mérgekkel, bódítószerekkel, illegális varázspálcákkal, és még sok mással. Ám ez a mostani ügy, nem hivatalos, a főnökségem meg is mondta, hogy ha lebuknék, semmilyen felelősséget nem vállalnak, merthogy emberünk ukrán mágusdiplomata is egyben, s mint olyan, mentelmi joga is van. Ennyi, dióhéjban. – Na nem is annyira dióhéjban, de aligha hiszem, hogy Emma megelégedett volna ennél rövidebb válasszal. Megkapjuk a ruházatot, én sem nagyon sietek, mert feltételezem, hogy a női öltözködés szorzója legalább három, a szmokingom és a csokornyakkendőm rajtam nem is mutat meglepően, lévén szinte minden megbizatásom az elitebb körbe vezet. Alig párnapos borostám nem árulkodik ápolatlanságban. Ahogyan a lány körbeforog, elismerő füttyentést hallatok. – Nem semmi. Na most mégegyszer.. – Szólok rá szemtelen bólogatással, hiszen ha már így kelleti magát, akkor hadd nézzem meg ismét azt a formás tomport. – Tökéletes, jó alakod van. – Nem öntöm szavakba, hogy ilyen külsővel kár elpocsékolnia magát a gyógyításra, viszont ha ő nincs, akkor lehet, hogy ma én is fűbe harapok, akkor pedig kár lenne a model pályára noszogatni. – A pálcán kívül van valami egyéb támadó módszered? Különleges képességek, rejtett tudás, ami most jól jöhet? – Kérdezem érdeklődve, még csatolgatom a mandzsettámat, igenis jól mutatunk egymás mellett, a lány vékony, de nyulánkul izmos alakja nagyon is kedvemre való, nem csoda, hogy most többször is zavarbaejtően megbámulom.

 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-24, 11:27


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma


Azért ahhoz, hogy megértsem az álláspontját és a gondolkozását, még azért kéne néhány dolog. Persze nem akarom elkezdeni faggatni, hogy miért olyan, amilyen, hiszen nem ismerjük egymást olyan nagyon, még csak most mutatkoztunk be, bár mintha emlékeznék, hogy a Roxfortban láttam többször is a hetedik évig, alattam volt egy évfolyammal. Mióta Auror szakon van, azóta nem, hiszen az auroroknak és a gyógyítóknak nincsen közös ajánlott órája, teljesen máshogy tanulunk, nekik sok a gyakorlatuk a Parancsnokságon, nekünk pedig az Ispotályokban.
Mikor elkezdek elmerülni a sérült kislány emlékén, de egy kedves megjegyzéssel hív vissza a jelenbe, amire hálásan elmosolyodok. Nem szeretek úgy gondolni az egészre, mint valami sötét múlt, ami kísérthet, hiszen tudom, hogy a nagyanyám miért tette, amit tett, és el se tudom képzelni az életemet úgy, hogy ne legyek vérfarkas, csak… Csak a körülményeknek nem így kellett volna történnie. Ha apám vére erősebb bennem, és magamtól válok született vérfarkassá, akkor minden más lenne.
Átérünk az ispotályba és elengedjük egymás kezét, majd végignézem, ahogy a grizzly medve “kiröppen” a pálcájából és kicsit elmosolyodom. Normális esetben nem vagyok egy két lábon járó lexikon, de a patrónusok és a familiárisok mindig is elkápráztattak, hiszen a lelkünk kivetüléséről van szó.
- Milyen csodálatos, hogy Dumbledore tovább tudta fejleszteni a patrónus bűbájt és hírvivők is lehettek a fénylő állatok. Eredetileg a Főnix rendjének titkos mágiája volt és csak Voldemort bukása után fedték fel. De ezt bizonyára tudtad már. - fejezem be a kis közjátékot, de látszik rajtam, hogy tényleg nagy rajongója vagyok mind a familiárisoknak, mind Dumbledore-nak. Az évszázadunk legnagyobb mágusa… azaz, már túl vagyunk a Milleniumon, szóval az előző legnagyobb mágusa. De talán még azt is megéli, hogy ebben az évszázadban se legyen párja.
A szennyeződéseket leszedik rólunk, hálásan megköszönöm a kollégának, aztán megjelenik a rivalló, amit egy hangyányit túlzásnak érzek, hiszen normális hangnemben is lehetne beszélni, de úgy tűnik, hogy Gregory közvetlen főnöke nagyon nem egy empatikus lény és tényleg olyan, amilyennek mondta, lelketlen és várja az eredményeket. Már éppen megnyugodnék, hogy még szerencse, hogy engem nem hozott össze az élet vele, amikor meghallom, hogy felkérnek, hogy kísérjem el a következő küldetésére. Nem ritka, hogy egy gyógyító nem csak a végén jelenik meg, hanem végig ott van a csapatban, de én pont nem rég kértem vissza magam, hogy nyugodtabb munkákra küldjenek. Kikerekednek a szemeim a meglepettségtől, még a szám is kicsit elnyílik, de nem hátrálok meg és nem utasítom vissza a parancsot. Én akartam az ispotály és a parancsnokság közös kötelékében dolgozni, ezt az utat választottam, és nem fogom cserben hagyni Gregory-t. Még a végén egyedül küldenék el, mert annyira fontos, hogy eredményeket mutasson fel, hogy nem számít a veszély.
[You must be registered and logged in to see this image.]

- Nem a te hibád, nincs miért elnézést kérned. Mit kell pontosan kideríteni annál a sötét mágusnál? - kérdezem, hiszen úgy hangzott a levélben, mintha korábban is ez lett volna a feladata az aurornak, csak bejött ez a kis közjáték velem és a két démoni lénnyel.  A gyógyítók már elengedtek minket, így akkor indulunk, amikor csak készen állunk rá. Nem tudom pontosan, hogy egy sötét mágus kaszinójában mi is a megfelelő öltözék, így amikor a kezembe kerül a ruha és eltűnök átöltözni, elég sokáig nem jövök elő, mert nézegetem magamat a tükörben. Hordok csinos, nőies ruhákat, de bálokon és ilyen társaságokban nem nagyon járok, így néhány pillanat kell, míg készen állok, hogy elhúzzam a függönyt és kisétáljak a csinos cipőmben, testre simuló ruhámban és az elegáns selyemkesztyűkben.
- A beépülésben nincs tapasztalatom, ebben a ruhában oda fogok illeni, ugye?  - kérdezem, könnyedén körbeforogva Gregory előtt.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-22, 19:26




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 
Nem célom, hogy megrémisszem, de meg kell értenie, hogy az én szakmám pedig arról szól, hogy tényeket tárjunk fel, hiszen azzal menthetünk életeket. Nem vagyok medimágus, és biztosan lehetnék empatikusabb auror is, de bőven sokszor kell szerepet játszanom, amikor beépülök, ott szívesen eljátszom az úriembert, ám civilben igenis ez az én arcom, amikor védelmezek, de mellette kemény is tudok maradni. Nem kell hogy kiadjam magamat, mert mindaz, ami voltam, már a múltté, ilyenné formált az élet.
- Ne okold magad, minden ellenfél a gyenge pontunkra épít. Ha én érkezem előbb, akkor bizonyára engem térképeznek fel. – Na jó, ez már egy enyhültebb hang a részemről, valahol mégiscsak meg akarom őt nyugtatni. Egy férfinek igenis az a dolga, hogy ne csak kősziklaként álljon a viharos szélben, hanem egyúttal támaszt is nyújtson. Most pedig már nem vagyunk közvetlen veszélyben, így kissé felengedhetek, ha még nem fordult el tőlem teljesen a bizalmával.
- Rendben. – Mindenesetre az ispotályba érve elküldöm a partónusomat a kapcsolattartómhoz, a grizzly öles rohamléptekkel tör át a falakon, persze nem ütve kárt semmin. Elteszem a zöld váladékos pálcát, és ismét a fiatal, egzotikus hölgyre sandítok. – Igen, ez általános probléma manapság, de a szervezés se megy nekik túlzottan.  - Miközben tisztogatnak minket, szerencsére kiderül, hogy nem kaptunk maradandó kárododást, ám közben befut egy rivalló számomra arról is, hogy ne is képzeljem, hogy befekhetek pihikézni, hiszen a feladatom a kirendelés ellenére sem várhat tovább, így beosztják mellé a most megismert medimágust, mert rendszerint rombolok, amerre csak járok, legalább visszafog majd valaki. A levél roppant hivatalos, akkor kezd harsogni, amikor a gyógyítók éppen távolabb vannak, hiszen a tartalma mégiscsak titkos, de Emma is hallja, mert hallania kell. Utasítanak minket, hogy a koraesti órát már az ukrán sötétmágus kaszinójában töltsünk, szimpátiát keltve benne, hogy akár meghívást is kaphassunk a személyes birtokára. Tehát hamarosan jelentkeznünk kell a minisztériumban, ott megkapjuk a megfelelő öltözéket, és felszerelést, amely nem csak a luxusba, hanem majd a terepre is vezet. – Nos sajnálom, nem akartalak belerángatni, de úgy fest, most összekapcsoltak minket egy időre. – Azért nem mentegetőzöm nagyon, hiszen nem is lenne értelme, a parancs az parancs. Igen, jogom van szolgálatban ölni, de parancsot megtagadni még véletlenül sem. Ritkán kapok ilyen egyértelmű utasítást, hiszen rendszerint szabadkezem van, de ez most nem az a pillanat.

 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-20, 10:58


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma

[You must be registered and logged in to see this image.]

A keménysége valamilyen szinten megrémít, de nem úgy, hogy a saját biztonságomat kezdem el félteni, csak úgy, hogy kétségbeejt a keménysége, hogy ilyen furcsán áll hozzá a dolgokhoz. Persze minden embernek meg lehet a saját véleménye és személyisége, és mindenkinek a múltja beleszólhat a jelleme fejlődésébe, de... Ez már egészségtelennek hat. Érzéketlennek. És amikor rámutatok erre, akkor tovább hárítja a feletteseire, és nem vallja be, hogy ő is ugyanúgy viselkedik. Kicsit összevonom a szemöldökömet, nem leplezem, hogy szeretném tudni az okokat a lelkében és hogy feléled bennem az ösztön, hogy minden szívet megnyugtassak és meggyógyítsak, nem csak azt a sebet, ami látható.
Persze ez most nem a legalkalmasabb helyzet, hiszen jön az árnyék, a kislány, a robbanás, és mi teli vagyunk a furcsa anyaggal, amit minél előbb le kell tisztítaunkn  magunkról.
- Akkor az én érzelmeimre éleződtek ki. Sérült, rémült kislány... - válaszolom neki, hiszen én is körülbelül ennyi idős lehettem, amikor... Valahol megnyugtat, hogy nem emberi lények voltak, még ha a véla is lehet olyan jó, mint egy ember, vannak is olyanok, akik embert választanak párjuknak és félvér gyermekeket nemzenek. Az iskolában is vannak véla vérűek... Szóval csak egy hajszállal érzem jobban magam.
Abbahagyom a hajam mosását, mikor felém nyújtja a kezét és bólintva fogom meg, hogy együtt hoppanáljunk el. - Először ispotályba, hogy megtisztítsanak, a jegyzőkönyved ráér, nem tudjuk, hogy kifejt-e bármi hatást ez az anyag rajtunk. - mondom viszont, mielőtt elhoppanálnánk, és remélem, hogy hisz nekem, ha már én vagyok a gyógyító és ő az auror, akinek többek között az épségéért felelek.
- Úgy kaptam a küldetést, hogy csak egy könnyen sérült kislányt kell ellátnom, semmi probléma nincsen a főnökömmel, maximum nem volt meg minden információja, ezért delegált túl kevés embert. Vagy csak nincsen elég erőforrása a minisztériumnak, sajnos ennyire nincsen rálátásom a rendszerre. - válaszolom, és érződik, hogy én egyáltalán nem neheztelek, még azért sem, hogy az imént majdnem átharapta a torkomat egy alakváltó szörnyeteg. A főnököm okkal biztosan nem küldött volna olyan veszélybe, amit nem tudok kezelni, főleg azok után, amik történtek októberben. Nem, szimplán azt hitte, hogy csak egy kislányt kell ellátnom és ennyi, nem lesz semmi több a történet mögött. Nos, tévedett.
Ha hallgatott rám és ispotályba mentünk akkor gyorsan kezelésbe vesz minket egy-egy gyógyító egy elkülönített teremben, persze mi együtt vagyunk, ugyan az a dzsuva van rajtunk, ők pedig  megtisztítanak minket és elkezdik tesztelni, hogy lesz-e bármilyen hatással ránk.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-18, 20:21




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 
- Nem magamról beszéltem. A fejesekről, akik sosem néznek az áldozatok szemébe. – Felelem keményen, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy megítél engem, pedig nem is ismer. Nem tudja, hogy mi vezetett odáig, hogy keménynek kellett lennem. Célorientált vagyok, mert ha mindenkivel empatikus lennék, akivel kapcsolatba kerülök, akkor talán nem is bírnám ép ésszel. Úgy vélem, hogy nem az én tisztem bárkit is vigasztalni, hanem csak továbblendíteni egy jobb élet felé, amelyben már medimágusok, legilimentorok segítenek a teste, s az elme gyógyulása felé. Ám nem cél, hogy mindig játszam a nagyratörő, és domináns hímet, igenis van nekem lehengerlő arcom is. Aki képes egy nőt is előtérbe helyezni. Így kisfiús mosollyal döntöm oldalra az arcomat, mintha megbocsájtásért esedeznék, nem cél, hogy bárki is megutáljon. Alaposan leharcolt állapotba kerülünk, amikor a két sötét teremtmény egymásba olvadva el is pusztul, de legalább ennek a mainak vége, alkalmi szövetségünk pedig innentől valami ispotályba vezet majd, ahol feltételezhetően megvizsgálnak, hogy nem kaptunk-e be valami maradandó átkot a zöldes-sötét nedvből.
- Nem tudom, tényleg nem. Alakváltó bestiák az biztos. Leginkább a vélák, a tisztavérű vélák alakváltására hasonlított ez az egész. Érzelmekre apelláló vízió, amely teljesen megtéveszt, és végül a halálba küld. – Törölgetem most már én is az arcomat a pólómba, de a legbiztosabb az lenne, ha valami medimágus brigád mosna át minket. A kezemet nyújtom, hogy hoppanáljunk akkor együtt a minisztérimba. – Hogy-hogy egyedül jöttél? Egyetlen medimágust egy közelben ólálkodó bestia környékére? Élhetnék a gyanuperrel, hogy a főnököd egy seggfej, ha nem bocsájtasz meg..


 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-16, 13:35


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma

[You must be registered and logged in to see this image.]

Kicsit pislogok azon a válaszon, amit nekem ad, hirtelen nem is nagyon értem, hogy hogyan gondolja. Mármint, olyan MINTHA mentegetőzne, de közben csak okot keres arra, hogy érzéketlen lehessen a környezetére, pedig a két kisgyerek, a sérült kislány és a lehetséges obscurus kisfiú érző lények és nem csak adathalmazok.
- De nem gondolja, hogy maga azért láthatna a számok mögé? Auror, nem tanulták az áldozatokkal való kommunikációt? Hogy egy gyereket először meg kell nyugtatni, hogy megnyíljon? - kérdezem, a hangnemem egyáltalán nem kioktató, inkább érdeklődő és igazából segítőkész, szeretnék rámutatni arra, hogy ez nagyon nem jó hozzáállás. Persze, fogalmam sincsen arról, hogy mi a szakterülete, még csak most tudtam meg a nevét, de akkor is, ha kijön helyszínre és nem aktákat tologat, akkor lássa is az embereket, ne csak nézze!
- Emma Marshall. - viszonzom a bemutatkozást, egy pici biccentéssel és mosollyal, ami talán elveszi az élét annak, amit mondtam. Várom, hogy megtudjam, hogy mire is képesek az obscurusok, aztán jön a hirtelen mozdulatom a kislány felé. Mire realizálódik bennem, hogy a kislánnyal sincsen minden rendben már túl késő, hiába a vérfarkas gyorsaságom, még úgy se sikerülne ellöknöm magamtól, ha Gregory nem lép közbe. ugyan nem sikoltok fel, pedig a nyelvem hegyén van, de borzalommal ugrok hátra és hatalmas szemekkel bámulom végig, ahogy a kislányt belevágja az örvénylő valamibe és hirtelen robbanással pusztulnak el. Meditéc vagyok, sok nagyon csúnya dolgot láttam már, harcokban leszakadt tagok, amiket vissza kellett tenni, vagy éppen az ispotály gennyedző fekélyeit az első évemben, de a gusztustalan nyálka és cafatok még is majdnem rámhozzák a rosszullétet.
Elkezdem lehúzni az arcomról legalább és nem törődve azzal, hogy milyen is az idő, azonnal előveszem a pálcámat és eltüntetem a nagyját aztán vizet fakasztok, hogy elkezdjem az arcomat és a hajamat mosni, itt az utcán. Persze nem szótlanul csinálom, ahogy biztos vagyok benne, hogy a számba nem mehet, azonnal elkezdek beszélni.
- Mi volt ez? Ezek nem is obscurusok voltak, hanem valamilyen más alakváltó lények? - kockáztatom meg, mert még ez a jobb verzió, különben... - Vagy két emberi lény pusztult el most? Két kisgyerek? Ugye nem...? - kérdezem, és nyelek egy nagyot, mert ezt az eshetőséget nagyon... nagyon-nagyon nem akarom elfogadni. Engem csak egy kislány gyógyítására rendeltek ide, erre a kislány át akarta harapni a torkomat és felrobbant az örvénnyel együtt... Miért nem kapok egyszer egy egyszerű ügyet? Odamegyek, meggyógyítom, hazajövök!
- És... Köszönöm, hogy elrántotta tőlem, azt hittem az árnyék a veszélyes, nem a kislány maga. - vallom be, kicsit vonakodva, de hálásan. Tényleg hálás vagyok, csak rossz érzés, hogy pont az empátiám miatt lettem kiszolgáltatott, így nehéz megmutatni Gregory-nak, hogy lássa a számok mögött az érzelmeket is, ha végül neki van igaza.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-15, 19:17




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 Szerencsémre nem lát a fejembe, így elkerüljük a további virtuskodást. Különben is, nem tehetek róla, hogy minden nőt magam alá helyezek gondolatban, hiszen a szüleim korai halála miatt nem igazán volt előttem értelmes családmodel, ezért akik között nevelkedtem, kemény világra tanítottak, ahol mindenki úgy érvényesül, ahogy tud. Nekem pedig megvan a magamhoz való eszem, ráadásul jóképűnek szánt a teremtő, ezzel pedig ahogy csak lehet, csúnyán visszaélek.
- Ismételt elnézését hölgyem, nem az én tisztem senkit sem nyugtatgatni. Akik engem fizetnek eredményeket akarnak, és nem látnak a számok mögé. – Emelem meg a vállamat, már másodszor kényszerülök mentegetőzni, ám ha már így kell tennem, nem adom fel férfi dominanciámat, hiszen azzal magamat csúfolnám meg. Mindketten pozicionáljuk magunkat, ám ez nem jelenti azt, hogy nem közelíthetne olykor egymáshoz az álláspontunk. Az viszont lényeges pont ebben az ügyben, hogy miharabb biztonságba akarom a kettőst helyezni, és semlegesíteni a fenevadat, ami a kislány bátyja lehet.
- Fox. Gregory Fox. – Döntöm oldalra a fejemet hamiskás mosollyal, mintha elvárnám, hogy máris a keresztnevemen szólítson. Na nem kell azt becézgetni, hiszen önmagában is elég komoly, viszont ha már különféle neveket akar nekem adni, tegye azt fantáziából. Nekem is meglenne az elképzelésem, ám ha még le is kicsimezem, még félő, hogy véres nyomú karmolással távozok az afférből. Így egyenlőre marad az udvarias, ám élcelődően provokatív flört. – Pontosan? Fajtája válogatja, ilyen zöldessel még nem találkoztam, de.. – Kezdenék bele, amikor észreveszem én is Emma mozdulását, ám a buta nőcske automatikusan a kislány csuklóját kapja el, és nem az arcát figyeli. Pedig az árnyék nem véletlenül éledt, mert a kicsi arca el van torzulva, belső állkapocs nyílik az egykor csinos pofiból, és Emma nyaka felé éled, mintha el akarná nyelni. Egyetlen mozdulattal tépem ki a dögöt Emma szorításából, egyúttal megtaszíva oldalra a medimágust, s a derékon kapott valamit azzal a lendülettel sodrom a zöldes-lila örvény felé. A két negatív entitás egybeolvad, ahogyan a hugit elnyeli a vortex, amely megremeg, és belülről robban cafatokra.. Mindkettőnket furcsa, zselésen taknyos nyálka terít be lábujjtól tarkóig. – Mindig figyelj a környezetedre.. – Szólalok meg, méghozzá buzgón reménykedve, hogy a számba nem ment ebből a hányásból.. Most aztán ki lehet mosakodni..


 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-11, 13:27


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ha tudnám, hogy mik járnak a fejében lehet, hogy nem lennék ilyen segítőkész és barátságos vele, hogy azonnal odaugrok, ahogy úgy tűnik, hogy sérülés érte. Na jó, akkor is odamennék meggyógyítani, ha húsz perce szídna, de minden esetre elképesztően rosszul esne, ha tudnám, hogy miket gondol rólam. Már több, mint egy éve foglalkozom azzal, hogy a terepen segítsek és már előtte is három évig gyógyító szakon voltam, nem csak úgy összeszedtek az utcáról, keményen tanultam és gyakorlatoztam. A Gyógyító szakma az egyik legkeményebb, legfelelőségteljesebb szakma, rengeteg olvasással és gyakorlatozással jár, hogy tényleg szakavatott lehessek és megmentsem a bajba jutottakat. Nem elég mindenre egy Hippokrax.
Azonnal enyhítem a fájdalmát, de azért a megszólalására felvonom a szemöldökömet.
- Tessék? Biztos, hogy ez a legmegfelelőbb hangnem megnyugtatni egy gyereket? - kérdezem meg, és igen, most már tarthat engem minden lében kanálnak, de nem csak egy néma csodaszer vagyok, aki helyretesz mindenkit, akit kell, hanem érző lény, gondolatokkal, szívvel, segítőkészséggel. És ha tényleg egy kisfiúról van szó, aki elszabadult és rátámadt ráadásul a kishúgára, irtóra meg lehet ijedve. Nem válaszolt a kérdésemre, hogy egészen pontosan mire lehet képes egy Obscurus, így már teljesen elveszítem a fonalat. Nem vagyok egy buta liba, éppen csak nincsen az ismereteim között ez a furcsa mágia megnyilvánulás.
- Én nagyon örülök, hogy segíthettem Mr... - kicsit megtorpanok, és felvéve a szemkontaktust vele várom, hogy mondja a nevét és folytathassam -... de annak még jobban örülnék, ha elmondaná, hogy mire képes pontosan az a kisfiú, ha tényleg ő tette ezt. - hozom fel még egyszer, hajthatatlanul. Éppen csak a szemem sarkába kúszik be mozgás a kislány mögött és ahogy odafordulok látom, hogy az árnyéka kúszik fel.
- Az árnyék! - vonom fel a figyelmet hangosan aztán reflexből cselekszem, a legkevésbé sem átgondoltan ezúttal, azonnal megragadom a kislány kezét és elrántom onnan, akármennyire butaság is a mozzanat, hiszen egy árnyéktól nem lehet menekülni. Az árnyék követ.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-08, 17:19




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

 
A medimágusnak nem fogok mélyrehatóan magyarázni, hogy az obsurus megállítása sem igényel komolyabb munkát, mint egy elszabadult függönytűz megfékezése. Mindkettőre megvan a megfelelő protokol, én csupán azért bosszankodtam kissé a sértés határán billegve, mert szeretem magamat úgy pozicionálni az auror felsővezetés engedélyei alapján, hogy bizonyos tekintetben nem vonatkoznak rám a szabályok. Az eredményeim magukért beszélnek, míg a gyógyító kislánynál ha statisztikát kéne tippelnem, azt mondanám, hogy volt vagy harminchét kirendelt feladatmegoldása, de ebből harmincöt csupán szimulált gyakorlat, és mondjuk ez a második igazán komoly parancsa. Tehát zöldfülű, azért ilyen dacos, mert bizonyítani akar, még nekem is. Ezzel nincs semmi gond, mindenki elkezdi valahol, még becsülendő is, hogy az egzotikus mellé járó ingerlő alak nem valami Heti boszorkány címlapjára való agyatlan modellé teszi, hanem tenni akar másokhoz, hozzám hasonlóan. Komolyabb eszmefuttatásba viszont nem tudom csomagolni a mondandómat, mert a kecses ívű légi pálya után dícstelen szögben csapódok a falhoz. Csoda, hogy a tarkómból nem szivárog a vér, de a nyakam úgy beállt, esélyes, hogy odacsípődött valami ideg. – A francba.. A hülyegyerek.. – Csóválom a fejemet, ettől még jobban fáj. A lány ellenben a finom kis kacsójával már enyhít, hűvös szellősugár szalad végig a tagjaimon. - Köszi.  – Emelkedek fel, félre kéne tolnom a gyógyítót, aki viszont nagyon is bátran áll bele az esetleges párbajba. Így nem veszem el tőle a döntés jogát, csak a pálcát, meg a pisztolyt veszem magamhoz ismét. Úgy is azért vagyok itt, hogy biztosítsam a terepet. Nem veszem még észre, hogy mögöttünk a kislány testének falra festett árnyéka hirtelen nőni kezd.

 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-07, 21:10


[You must be registered and logged in to see this image.]

Greg & Emma

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem ismerem annyira, szörnyű, de még a neve sem ugrik be, pedig diáktársamnak tűnik korra, így nem tudhatom, hogy mennyire tűz és víz vagyunk, hiszen én inkább vagyok érzelemközpontú és gyakran döntök hirtelen, hogy a helyzetekből a legjobbat hozzam ki, és sokkal fontosabb nekem a jószándék, mint az, hogy valami tökéletesen működjön. Ahogy egy kislány ellátása is sokkalta fontosabb, minthogy azonnal nyomozásba kezdjen az auror fiú, még akkor is, ha mondjuk így elszalaszt valamit. Nem hiszek Grindelwald "a nagyobb jó érdekében" jelszavában sem, képtelen lennék akárkit is feláldozni azért, hogy egyszer, majd, a jövőben minden jobb legyen.
Bólintok a megállapításra, bár míg ő egészen könnyedén vonja meg a vállát, addig én kicsit szorongva nézek körbe. Egy Obscurus, ha elszabadul hatalmas károkat tehet, ráadásul egy kisgyerekről beszélünk, ha tényleg a kislány bátyja az, ha ránk támad, akkor se tudom pontosan, hogy hogyan kellene hatástalanítani. A varázslényekhez értek, de amivé az elfojtott vadmágiával rendelkező mágusok válnak az... nem egy kezelhető mágikus lény.
Nyugtatom a lányt, hogy abbahagyja a sírást, aztán lassan felállok mellőle. Itt az ideje, hogy bevigyem a Szent Mungóba, és átadjam kivizsgálásra és bent tartsák, míg elő nem kerülnek a szülei. Mikor viszont valami megüti a férfit és hirtelen a falhoz vágódik csak felállítom a kislányt és a hátam mögé terelem és úgy sietek előre, hogy végig takarásban legyen mögöttem.
- Mi történt? Jól vagy? - kérdezem, már is elfelejtve, hogy én most magázódni fogok és nagyon professzionális leszek. Már ott is vagyok mellette, hogy finoman hozzáérjek és segítsek kiegyenesedni, de látható sérülést elsőre nem fedezek fel rajta. Persze ha mutatja hol fáj, a kezem azonnal odasimítom és enyhítem a gyógyító képességeimmel a fájdalmait. Végül a másik irányba nézek, ahonnan az ütés jöhetett, és amikor meglátom az örvényt kicsit zavarodottan nézek oda. - Egy Obscurus képes ilyesmire? Kicsim, hogy hívják a bátyád? - pillantok az ijedt, nagyokat pislogó lányra, aki eltátogja ijedten és azonnal visszafordulok a furcsa, színes jelenésre. - Richie? Te vagy az? - kérdezem, hátha az, hogy a nevén szólítom, változtat valamin. De igazából fogalmam sincsen az obscurusok természetéről, egyszer csak előugrik belőle a szörnyeteg, és amúgy vadágiával mahináló kisgyerekre kell számítanom? A kislány már 10-11 éves, a bátyja akkor már mindenképpen Roxfort korú... Hova tűnhetett a levele?


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-06, 22:27




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

  Ciki vagy nem ciki, majdnem egymásnak estün az egzotikus barnával. Mindketten a munkánkat végezzük, csak éppen nekem ezen az estén valami más lett volna a kiküldetés. Ám ez a szakmám, gyakorta kell improvizálni, viszont én maximalista vagyok, és szűk látókörű, nehezen fogadom el, hogy ha valami nem úgy alakul, ahogyan elképzeltem. Na és persze szexista, gyűlölöm, ha nők mondják meg, hogy mi a helyes. Ez esetben az áldozata sebe mégiscsak előbbrevaló, így a teniszcucc is lekerül a hátamról, a pálca mellett egyszerű, de hangtompítós mugli pisztolyt is készítek elő, a pálcára támasztom a pisztolyos kezemet, a lumossal világítok körbe, miközben Emma a kislányt próbálja kihallgatni. Fél füllel hallgatom, ahogyan a pici válaszol, tudálékos biccentéssel villan össze a tekintetem a medimáguséval.
- Obscurus gondolom. – Vonom meg a vállamat félköríves fémprizmát szórva a sikátor falfelületére, s hallgatom a hátsó kettő lélegzetét. A kicsi zihál, szakadozik, a fiatal nő pedig visszafojtva a levegőt türelmesen hallgatja. Bár nekem lenne ennyi önuralmam. S ahogyan visszakapom a tekintetemet róluk a falra, lassan valami megjelenik, formát ölt. Egy különös, lilás örvény, zöldesen szikrázó villámesőtől övezve. Ez meg... mi a szar? Ez lenne a kislány által leírt sötét köd? Most inkább úgy tűnik nekem mint valami vásári vattacukor. Közelebb lépek, és kinyújtom a pálcás kezemet, a varázseszközzel megdöfködve a valamit, mire valami úgy vág pofán, mintha visszafeleseltem volna neki. Meg is rogyok úgy térdvonalban, a következő láthatatlan tasli úgy vág falhoz, hogy nemes elegenciával kommentálom. – Ah..

 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-04-05, 11:08





[You must be registered and logged in to see this image.]
Gregory & Emma

Fogalmam sincs, hogy ez a sportruhás teniszütős auror milyen küldetésre indult volna ez előtt, én csak azt látom, hogy egy kislány retteg, megsérült, és ő pedig rohanna tovább ignorálva az egészet. Egy pillanatig elragad engem az anyatigris ösztön, hogy a sérültet minden elé helyezzem, de amikor elnézést kér pír ül ki az arcomra és kicsit elszégyellem, ahogy rászóltam. - Semmi baj. - mondom gyorsan, és amikor az üveggömb előkerül és mindent elraktároz, azonnal elkezdem a kislányt gyógyítani, eltűntetve a sebeit, amennyire tudom. Nem tűnnek túl mélynek, talán még nyoma sem marad, de a fájdalmai attól még biztosan nagyok. És megszakad a szívem, ha egy kislányt látok ilyen halálra rémülten, sérülten.
- Mindjárt jobban leszel... - mondom a gyereknek, és kezdem el gyógyítani, minden képességemet bevetve, tehát nem csak pálcás varázslatokkal, hanem a Természetes Gyógyítói adottságaimmal együtt. A Minisztérium előtt és a gyógyítószakon egyáltalán nem leplezem ezt a ki tudja honnan származó képességet, hiszen ezt csak jó célra lehet használni, és tudom, hogy nem is én vagyok az egyetlen. Cody Armstrong is képes a pálca nélküli, kézrátételes módon gyógyítani, és még sokan mások is, csak ő jut eszembe azok közül, akiket már hivatalosan beiktattak. Mikor a kislány megnyugszik kicsit biccentek a fiatal aurornak és egészen közel húzódva hozzá, simogatva a haját kezdem el nyugtatgatni, babusgatni.
- Mi történt? El tudod mondani, hogy mi támadt rád? - kérdezem halkan, de érthetően, és letörlöm az arcáról finoman a könnyeket. - Én... nem tudom... a bátyámmal voltam... egyszer csak történt valami... Megjelent valami... Sötét volt, fekete, és olyan mint a köd, csak sokkal... ijesztőbb... És rám támadott. Hol van a bátyám? - sír fel lehetetlenül a kislány és én pedig aggodó tekintettel pillantok fel a férfira.  Nem tudom, hogy mit mondhatnék, főleg itt a kislány füle mellett, de amit leírt... Az nagyon is sok aggodalomra ad okot. Egészen biztos, hogy ennél többet ettől a riadt gyermektől nem fogunk most megtudni. Pihenésre van szüksége, és arra, hogy megtaláljuk a családját.
Reménykedve, várakozóan nézek a férfira, hátha ő megtalálja a szavakat, hogy mit is szabad elmondani egy ennyi idős szemtanúnak.


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gregory R. Fox
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 67

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-03-31, 13:09




Emma&Greg

you and me makes the love complete

[You must be registered and logged in to see this image.]

  Nem az én felelősségem, hogy mi is történt a kislánnyal, nyomozni küldtek ide, nem pedig valakinek a lelkét ápolni. Udvariasabbnak kéne lennem, de bosszant, hogy eltérítettek az eredeti célomtól, így talán nyersebb vagyok a szokottnál, ami nem szokásom, hiszen kémként pont hogy be kéne tudnom illeszkednem. Elvesztettem az önuralmamat, és csak a tényekre figyeltem, hiszen mialatt felveszem az adatokat, az ukrán simán leléphet, aztán már senkit nem tudok megvédeni. Enyhítek az arckifejezésemen, és bocsánatkéréően felemelem a kezemet.
- Igen, valóban. Elnézést. – Ez nem az a perc, amikor egy nővel kéne vitatkoznom. Az áldozat előbbrevaló, még ha az én ügyem valóban sürgős is lett volna, de a gyógyító csak azt látja, hogy egy jóképű idegen érkezett meg, aki mintha valami playboy lenne így a teniszütőjével. Nem szokásom feladni az álcámat, ám itt most a jelenlegi feladat az, amire koncentrálnom kell. Egy üveggömböt húzok elő, amiből lilás köd szivárog, ám egy pillanat múlva magába is szippantja az egészet, mintha így mágikusan tartósítanám a látottakat, hogy később mások számára is visszaidézhessem. Megrándul az arcom a sírástól, ehhez azért nem vagyok hozzászokva, ám ez az Emma igencsak empatikusan csitítgatja. De hát kinek mi. – Azt nem tudom, csak azt a parancsot kaptam, hogy biztosítsam a terepet. A többség valamilyen komoly ügyön dolgozik, állítólag mindenkit berendeltek, így számomra sem az elsődleges feladatom volt a fontos, hanem az, hogy itt ne legyen gond. – Tanácstalanul nézegetem az órámat, lemondhatok a teniszezős programról, viszont nem tudni, hogy jön-e erősítés, vagy további medimágusok, akik mondjuk elviszik a kislányt. – Próbáljon meg rákérdezni, hogy mi támadta meg. – Javaslom, hiszen köztük talán már kialakult valami bizalmi kötelék. Addig a pálcámat előretartva figyelem a sikátort. Ki tudja, hogy a támadó itt van-e még....

 



[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]






Nothing to loose...!

   [You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emma Marshall
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 134

TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is? 2018-03-05, 09:35





[You must be registered and logged in to see this image.]
Gregory & Emma

Igyekszem megnyugtatni a kis sérültet, de nagyon nehéz, mert ha egyszer eltörik a mécses, már nehéz megállítani a sírást. Simogatom a haját, ellenőrzöm a sebeit, és egy picit türelmetlenül várom, hogy jelenjen már meg végre valaki, aki megnézi a sebeket és dokumentálja, mielőtt eltüntetném a nyomait. Nem akarom hagyni szenvedni azért, mert az aurorok késlekednek, még akkor se, ha az a protokoll, hogy látni kell a nyomokat.
Mikor megjelenik mellettünk egy velem körülbelül egyidős pasi, sportzakóban és teniszütővel a hátán kicsit meglepetten pislogok rá, felállok, de nem engedem el a kislány kezét. - De a kislánynak fájdalmai vannak és vérzik. - válaszolom vissza azonnal, és egy tapodtat se vagyok hajlandó elmozdulni, bár hagyom, hogy a másik oldalról megnézze, persze, hogy hagyom, hiszen ez a protokoll. - Nem megy innen sehová, ameddig nem volt kezelve. - válaszolom bátran feleselve az aurorral, még ha ezzel ki is húzhatom a gyufát. De hát egy kislányról beszélünk! És nem halálosak a sérülései, de megijedt, fájdalmai vannak, és kétségbeesetten sír. Újra lehajolok hozzá és a pálcámat elővéve kezdem lemosni róla a vért és legalább elállítani a vérzést és néhány bűbájjal tompítani a fájdalmát. Látszik rajtam, hogy hajthatatlan vagyok, miközben felváltva suttogom az igéket és a kedves szavakat a kislánynak megnyugtatásképpen. Csak néha emelem a pillantásomat a férfire, elővéve a leglesújtóbb pillantásomat, hogy ennyire tárgyilagosan kezelt egy sérült kislányt. Persze ez a lesújtó tekintet se az igazi, de gyakorolom túl gyakran. Nem tudom, hogy milyen paranccsal küldték ide, be kell-e vinnie a lányt, mint szemtanút, vagy biztosítani kell a környezetet és helyszínelni, fogalmam sincs, de azért megszólalok. - Nem tudom hol vannak a szülei, egyedül találtam rá és maga az első auror, aki megjelent, talán mások már korábban elindultak kutatni a nyomokat. - mondom, magázódva, mert hiába vagyunk egy korban, most ő aurorként én pedig gyógyítóként vagyok itt, és gyakorolni kell a profizmust.


[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
A gyógyítás által  mi magunk is gyógyulunk.
Ez a szeretet varázsereje.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Elszabadult... Mi is?

Vissza az elejére Go down

Elszabadult... Mi is?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-