Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-08-12, 22:32



I. fejezet - Beépülés







Az én sorsom más kezében... Elmúltak már azok az idők. Az alárendeltség persze nem szűnt, csak a mértéke csökkent, s a minősége javult, ahogy az lenni szokott, mert hát nincs a világnak ura, mindenki függ valamitől, vagy valakitől. Ez alól még én sem vagyok kivétel, csupán jócskán több akad, aki tőlem függ, s nem fordítva. De nem kell tőlem félni... Nincs okom visszaélni vele. Most épp. Az indokolatlan kegyetlenség nem az én terepem, nem látok örömöt benne. Ha szükséges velejáró, ám legyen, de én csupán utakat kísérek, keresztezek, formálok, egyengetek. Vagy legalábbis így fogalmaznám meg szépen, mit is csinálok pontosan.
- A szerencsés véletlenekben hiszek. - mosolygok, kajánul, gonoszkásan. Határozott nőnek hat, céltudatosnak, látok benne potenciált. De ez nem terepszemle, nem gyakorlat, ez a hely a mélyvíz kellős közepe. Majd meglátjuk tud-e úszni benne. Lehelletnyit felkacagok a következő kérdésén, bele kell még rázódnia.
- A legtöbben rövid pórázon fogják a lányaikat, én nem. Nem vagyok strici. Független vagy, magadért felelsz, akkor jössz és úgy, ahogy szeretnél, csupán annyit kérek, ha hallasz valamit, keress. Tudni fogod miről beszélek. - hogyne tudná... Az első abszurd hírfoszlánynál, az első sokkoló, kihallott kis dialógusnál amit fél füllel bár, de elkap, s megütközik benne, ez a mondat eszébe jut majd. És itt leszek én, mert bennem sem bízhat ugyan, de másban még annyira sem. Ilyen ez a vén Varjú...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-08-01, 09:41



Nox & Daphne


Rettenetes, ha jobban belegondolok, hogy a célom elérése érdekében kénytelen vagyok azt mondani neki, amit sosem mondanék, hogy milyen jól csinálja, hogy mennyire jól éli az életét, hogy én is ilyet akarok, miközben csak rosszat gondolok a nőről, hiszen már ki tudja hányaknak tette tönkre az életét, mint ahogyan Gerardot is kikészítette, miatta hagyta ott a menyasszonya és ez a nő még csak bele sem gondol abba, hogy milyen módon kanoz meg másokat. Úgy fest nem is igazán érdekli, ha fájdalmat okoz, hiszen neki mindez csak játék és szórakozás, nem több, én ellenben képtelen lennék ehhez így hozzáállni, sőt képtelen lennék ilyen életet élni, de most muszáj és nagyon remélem, hogy minél rövidebb ideig kényszerülök majd rá, hogy lehetőleg én ne ártsak másnak csak hogy elérjem a céljaimat.
- Főleg akkor, ha nem a te sorsod van más kezeiben. - teszem hozzá egy félmosollyal, mert hát azt kell mutatnom én is azt akarom, hogy végre a magam ura lehessek és ne mások legyenek én felettem, bár ez még most is így lesz majd itt az elején, de hát az eleje nem számít, mert az a muszáj, amit a cél érdekében meg kell tennem és ha minden jól megy talán pár hónap múlva ez a nő már majd a rácsok mögött gondolkodhat el az életén, hogy mit tett és hogy megérte-e... Úgy legyen!
- Egyelőre nincs, de... úgy érted máris kezdjek, vagy majd holnap? Egyáltalán mettől meddig tart a... munkaidő? - na persze sejtem én, hogy itt nincsenek a dolgok kőbe vésve és persze nem beszéltünk meg konkrét árat sem, de minden bizonnyal ez is úgy megy minél több mindent teszel meg és minél több mindenre vagy hajlandó annál jobban is jársz és persze alapvető az éjszakai műszak, amivel nincs baj, hiszen így a nappali tevékenységemet sem kell elhanyagolnom és ugyanúgy bemehetek az irodába, hogy senki se gyanítsa éppenséggel mással is foglalkozom.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-07-28, 13:04



I. fejezet - Beépülés







Ha valamit megtanultam életem során az az, hogy a pénz mint olyan, csak addig számít, míg kevés van belőle. Amint átlépett egy pontot, egy határt, mely a puszta létfenntartáson, s kényelmen messze túlmutat, s a fényűzésbe csábít... Onnantól elértéktelenedik. Jobban mondva szerepet vált, közvetítővé válik közted, és egy-egy nagyobb, összetettebb cél között. De ezt Ivy maga is megtapasztalja majd... Feltéve hogy nem nyomják el vadorzó lényét az itteni gyötremlek.
- Éles váltás. Merész. Tetszik. - kuncogom el magam, ajkaim szélén ördögi mosolyka táncol, valójában teljesen mindegy miért van itt, a hazugság errefelé bevett procedúra, ilyenformán értelmetlen volna megkérdőjeleznem szándékait. Idővel kiütköznek. Vagy sem. Én csupán gyönyörködni szeretnék pályafutásában.
- Mindig lesz egy nagyobb hal. - a kérdés csupán az, miért van fölötted. Egzisztancia, profizmus, netán származás? Utóbbi ideális, többnyire könnyen kijátszható, hiába a hatalmi státusz. - De valóban megvan a maga bája, ha egy-egy Sors a kezeidben pihen. - bókjára csak szelíden végigsimítok hófehér tincseimen. - Egy szó mint száz, üdvöz légy nálunk, kedvesem. Instrukciók nincsenek, csak íratlan szabályok, melyeket idővel kitapasztalsz. A terep a tiéd... - mutatok körbe a hatalmas előtérben. Lazán. Színpadiasan. - ...ha segítség kell, tudod hol találsz. Bármi kérdés? - meredek rá, ezúttal fürkésző  éllel. Tudni akarom, valóban biztos-e szándékában.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-07-20, 09:57



Nox & Daphne


Azért tudnék vele vitatkozni a pénz kérdést illetően, de most csak egy mosolyra futja, hiszen a valódi véleményem most igazán nem számít. Voltam én kifejezetten csóró és most sem vet fel a pénz. Annyi van, amennyi épp elég, de volt időszak, amikor tényleg bármit megadtam volna egy gazdag nagybácsiért, hogy kicsit minden könnyebb legyen. Akinek sok van könnyen mondja, hogy a pénz nem számít, hiszen végtére is van neki mit elszórni, még ha netán nem is teszi. Akinek viszont nincs tudja jól, hogy milyen nagy értéke is van és hogy azért ez nem olyan "egyszerű", hogy nincs rá szükség. Aki nem tud megvenni a gyerekének egy áhított játékot, netán magának egy vágyott ruhát, netán csak ételt... ott azért annak a köteg papírnak rettenetesen nagy értéke van és sajnos ritka, amikor az, akinek sok van gondol azokra, akiknek kevés, hogy legalább valamilyen módon segítsen nekik. Ez viszont egyelőre igazán nem számít, csak hogy mire jutok a nővel. Nekem elég, hogy itt legyek, aztán meglátom hogy megy és ő is, hogy mennyire fogad el. Az is valami, ha bejáratos leszek olyan helyekre, ahová vendégként nem tehetném, a továbbiakat pedig még úgyis megálmodom idővel.
- Részben talán a pénzért is, de közben kell valami új. Eddig minden munkám unalmas volt, semmi változatosság, csak a sok kötelező kör és a monotonitás. Elegem van már belőle. - van ebben ráció nem igaz? Akár még hihető is rólam, hogy mondjuk unalmas könyvtáros voltam, vagy pincér egy kis étkezdében. Érthető, ha én többre vágyom, élményekre, pezsgésre és változatosságra és mellette, ha a pénzt sem kell számolgatni... Végül is az ember érthető, ha időnként egyszerűen csak változtatni akar az életén és kész. Valami újra vágyik. - És tudod az sem utolsó, ha idővel sokkal inkább a magam ura lehetek és nem függök mindig másoktól. Épp mint te. - érezze csak úgy, hogy felnézek rá, hogy netán még irigykedem is. Az ilyesmi mindig legyezgeti az emberek hiúságát és valahogy úgy érzem egy ilyen nőnek, mint ez a Nox van értelme legyezgetni. Na persze csak finoman, ne hogy úgy tűnjön, hogy már most túl mélyre csúszik a nyelvem.








...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-07-13, 10:55



I. fejezet - Beépülés







Lankadatlan, letörhetetlen gyanúm éber, mint mindig, de ez vélhetően szerénynek nem mondható életvitelem következes velejárója. Egy világban, vagy egy világ különös kis szeletében, ahol percről percre egy-egy lét a tét, elengedhetetlen a fokozott figyelem. És bár gondolatolvasóként merőben könnyebb dolgom van, én sem láthatok át mindenen... Sajnos. Ilyenformán a kétkedés mint olyan, magától értetődő, a nővel sincs ez másképp, legyen bármennyire is megnyerő. Noha tapasztalatlan, ez nyilvánvaló, de akit én felkarolok, abban van fantázia. Nem is kevés. Száz és száz bukott angyal, száz és száz dekoratív, közönséges picsa, kismillió naiv ábránd, kétségeesett sóhaj, mohó pénzéhség, melyek mind-mind fiatal lányoktól, fiúktól, egyebektől származnak... S egytől egyig mind itt visszhangzanak a Varjú ódon falai közöt. Ennyi kudarc szemtanújaként illik tudnom megkülönböztetni az ígéretes tehetségeket a középszerű fruskáktól.
- Sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak egy ilyen köteg papírnak. Pedig valóban semmi több, csak papír. S minél több van belőle, annál értéktelenebbnek látod. - teszem hozzá mélázva, kicsit talán lemondóan, de maximálisan őszintén, rájátszások nélkül. Meglepő, nemde? Nem, de mint mondtam volt, a hangsúly valóban azon van, mire költi az ember azt a kismillió koszos bankót. Mert a pénzt ugyan lenézem, a belőle adódó emlékeket nem. Kicsit talán ambivalens, ugyanakkor helytálló. Az elkövetkezendő szavaira azonban felvonom a szemöldököm, pár másodpercig gyanakvóan szemlélem, csak aztán bólintok rá lassan, s kimérten.
- Tehát próbaidőt kérsz... Ám legyen. De mondd, miért tennéd mindezt, ha nem a pénzért? - teszem fel a kérdést, vélhetően jogosan, másfelől viszont reménykedve, a tény iránt hogy felfedezek valamiféle különös szándékot tettei mögött. Ez amolyan... bevett procedúra. És persze ki tudja, nem én vagyok itt a legnagyobb hal, talán ellenük készül merényletre, talán egy visszajáró vendéghez köti hozzá a bosszú édes gondolata... Oh Nox, elragadtatod magad. Mindenesetre fejben már rég elkönyveltem, hogy helyet kapott nálunk, még ha csak "próbaidőre" is. Hiába, a Varjú senkit sem kímél...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-06-27, 19:53



Nox & Daphne


Alapvetően nem volt kérdés, hogy mindenféle lehetőséget megragad majd, hogy kiderítse ki vagyok és mit akarok, de tudtam, hogy miért jöttem ide és természetesen pont az volt a cél, hogy erre ne jöjjön rá, vagy csak akkor, ha már régen késő. Ezért is vagyok óvatos minden mondattal, minden szóval és egyelőre úgy fest sikerül megúszni a nagyobb problémákat, hiszen bár biztosan van benne egy kis gyanú, de még nem zavart el és nem adta jelét annak sem, hogy tervezne ilyesmit.
- Volt idő, sőt talán a legtöbbek életében volt ilyen időszak, amikor bármit megadtam volna egy ilyen papírkötegért... - azért csak a pénz után pillantok és még sóvárgást is mutatok, pedig mára már cseppet sem érdekel a pénz. Ha érdekelne, akkor nem aurornak állok, hanem minimum magánnyomozónak, netán testőrnek, vagy valami egyéb kifizetődőbb munkakört kerestem volna, de nem láttam értelmét és számomra egyébként sem a pénz a legfontosabb, hanem hogy valami jót tegyek le az asztalra, de volt idő, amikor kellően csóró voltam ahhoz, hogy egy ilyen összeggel úgy éreztem volna csoda történt velem. És úgy érzem lassan sínen vagyok, mert kezd komolyabban nézni rám, úgyhogy már ez is valami és úgy fest jó úton haladok.
- Te ismered jobban a helyet, nekem egyelőre akár az is tökéletes, ha italokat hordok és szépen mosolygok a vendégekre, aztán... eldöntöd látsz-e bennem lehetőséget. - ha már egy ilyen helyet vezet bizonyára szereti, ha az ő kezében van a gyeplő, a döntés, ezért is teszem ezúttal is az ő kezébe. Nem akarok túlságosan vadul nyomulni, sőt igazából tökéletes lenne nekem egy pincérnői állás, akkor legalább nem kellene olyasmibe belemenni, ami felkavarná a gyomromat.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-06-19, 00:17



I. fejezet - Beépülés







Noha csalódottságra ad okot a tény, miszerint nem tudok játszi könnyeddséggel kotorászni a tudatában, valahol izgat, elvégre kihívást teremt. Gátlástalan bájom továbbra is minden mozzanatában igyekszik elnyomni auráját, mégsem érzem, hogy meghunyászkodna. Ez tetszik. Foglalkoztat.
Haloványan elkuncugom magam a megjegyzésén, mintha egy árnyalatnyi felismerést is megpillantanék tekintetében. De nem tapasztalatlnságból fakad, sokkal inkább mikor valakit meglep, mikor egy új szélsőség készül kibővíteni az értékrendjét. Egy ilyen gyönyörű folyamatba pedig mindig örömmel kotnyeleskedek bele.
- Nem gondolom, tudom. Érzék kell csupán, eredetiség, netán tehetség, mindegy miből, lesz aki megfizeti. Az itteni vendégeknek a pénz csupán ennyi... - húzok elő kecses éllel a semmiből egy véknyabb tekercs bankót, s pöccintem játszi könnyedséggel a legközelebb eső pókerasztal kellős közepére, bármiféle indok nélkül; s mégsincs aki egyáltalán felfigyelne rá. Pedig épp most búcsúztam el pár száz fonttól. - ...Újabb adag papír. A tűzre is dobhattam volna, semmit nem jelent. A hangsúly azon van mire, avagy kire költik. - kicsivel távolabb húzódok tőle, épp itt volt az ideje. Úgy kezelem most már, mint potenciális jelöltet, nem mint becserkészni való prédát.
- Érted te a lényeget. Persze ez attól is függ, milyen szerepkörben gondolkodsz... Nos?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-06-14, 11:18



Nox & Daphne


Érzékelem, finoman a tapogatózást, ahogyan próbál kutatni az elmémben. Nem véletlenül vagyok auror, az ilyesmire felkészítettek minket, hiszen bőven akadnak legilimentorok és főképp akkor, ha az ember megpróbál valahová beépülni, ha megpróbálja magát másnak láttatni, mint ami... el kell tudnia rejteni a gondolatait és az igazságot. Várható volt, hogy a nő kíváncsi lesz majd és többet akar tudni, mint amit elmondok, hiszen csak egy idegen vagyok számára, aki felbukkant itt hirtelen. Semmit sem tud rólam és ez így is van rendjén.
- Ezt sejtettem. Jól látszik, hogy itt... az ember nem a mindennapos unalomra kell, hogy készüljön. - mosolyodom el, mint akit pont azért érdekel a hely, vagy épp a nő, mert nem egy átlagos kis bárról van szó. Nem, még a vak is látja, hogy itt jóval több van minden apró mozzanat és jel mögött, mint amit te látni vélsz... mersz, csak a legtöbben egyszerűen nem foglalkoznak ezzel, vagy nem mernek foglalkozni, netán nem akarnak, mint a lefizetett aurorok és Minisztériumi dolgozók. Szomorú, hogy ilyen könnyű valakinek álcáznia a nyilvánvaló rosszat.
- Úgy gondolod menne nekem? És hasznom is lenne belőle? - nem teszem hozzá, hogy mit neki, mert egyértelmű, hogy számára igen hasznos ez a hely, bár látszik rajta, hogy egyen élvezi is az itt töltött időt és, amit tesz. Ez a különbség bennünk. Én erre képtelen lennék. Megteszem, mert kell, mert a célomhoz szükséges, de sosem tudnám élvezni, hogy odadobjam magamat akárkinek is csak pusztán érdekből, vagy ajnározzak olyat, aki tudom, hogy cseppet sem érdemli meg, sőt inkább büntetés lenne a jussa.
- Akkor hasznos lehet, hogy nem tudok csak úgy alkalmazkodni? Itt... ezek szerint inkább az izgalma és a meglepetést várják el? Az végülis menne nekem, tudok meglepetést okozni. - elmosolyodom, de nem kortyolok ezúttal, mint ő. Nem akarom, hogy az ital túlzottan a fejembe szálljon. Eddig is kis léptékkel haladtam a pohár ürítése felé és nem sietem el továbbra sem. Az a szerencsém, hogy volt időszak, amikor igen sokat gyakoroltam e téren, így az alkohol azért nem száll könnyen a fejembe, de jobb nem kísérteni a sorsot, ha nem muszáj.








...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-05-31, 15:22



I. fejezet - Beépülés







Próbálok fogást találni rajta - talán ez az a mondat, amely leginkább kifejezi pillanatnyi taktikámat a nővel szemben. Hisz ahogy fizikálisan merengek kerekded bájain, szimmetrikus arcán, dús ajkain, úgy a fejébe is egyre erőteljesebben próbálok beférkőzni, keresve-kutatva azokat a kiskapukat, melyeket elméjének egy-egy gondtalan szelete szabadon hagyott számomra. De csalódnom kell. Elméje olybátűnik az átlagnál jobban fel van vértezve a hívatlan vendégekkel szemben - ez sajnos megesik, ugyanakkor megnehezíti a dolgom, ha ismerni akarom jövendő... Hogy is mondjam, beosztottamat. Alkalmazottam. Mentoráltam. Valami ilyesmi, ha a szándékomat tekintjük, hogy ő pontosan mit takar, azt egyelőre nem tudom - ami valljuk be, valahol frusztrál. Izgalmas és izgató viszont, hogy okos prédával van dolgom. A taktikus vadász álma.
- Ha valóban konkrét válaszokat szeretnél, több út adott, de mindegyik kihasít egy darabot belőled. Ezúttal nem fizikálisan. - kuncogom el magam, kissé talán groteszk, ahogy játszi könnyedséggel vázolom fel milyen mértékben táncol pengeélen minden emberi élet s lélek, mely idetéved. Micsoda rím.
- De ha adsz, adnak. Ha kínálsz, vesznek. Ez egy ilyen hely. Látszólag van érzéked hozzá. - célzok finoman. Ugyan kicsit hirtelen természet, de egy tüzes kalandért, vagy csak azért, hogy latexruhában ütlegeld a hátát ostorral, meglepően sok ember fizetne, meglepően sok pénzt. Néhányan különös vonzalmat tanusítanak az alárendelt szerep iránt. Ami valahol különös, de a Varjúban ugyebár majd' minden vágy beteljesülést nyer, csupán üzlet kérdése.
- Kedvesem... - férkőzöm hozzá még egy kicsivel közelebb, átragasztva rá a nyakamon illatozó elegáns parfümfelhőt - A beilleszkedés a gyengék eszköze, a sikerhez konfliktusok vezetnek. Az legyél, aki a rendszert diktálja, ne az, aki belesimul. Utóbbi monoton stresszfaktor, végeláthatatlan kényszer, előbbi viszont idővel beérik, utat engedve az átható elégedettségnek. Kezedben a lehetőség. - s mondat megkoronázásaképp jóízűt kortyolok a kezemben táncoló kesernyés nedűből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-05-02, 18:49



Nox & Daphne


Tisztában voltam vele, hogy nem lesz egyszerű menet és most is egyértelmű, hogy így van. A nő okos és óvatos, de nekem el kell érnem, hogy érdekesnek találjon és hogy munkát kapja itt. Másképp nehéz lesz kiderítenem bármit is és megígértem Gerardnak, hogy segítek. Végtére is az a lényeg, hogy bent legyek, utána már sok mindent ki lehet deríteni úgy, hogy ne vegyék észre mit is teszek. Már csak ügyesen meg kell pedzegetnem, hogy munkát keresek, na de csak szépen sorjában. Ha kapkodok abból semmi jó nem sülhet ki, mint tudjuk.
- Ebben van valami és logikus is. Akkor addig biztonságban vagyok, amíg nem kapok konkrét válaszokat. - halványan elmosolyodom, aztán el is veszem a közben megérkező pezsgőt az eperrel együtt. Kortyolok és persze végig a nőre figyelek. Mennyire... gyomorforgató a viselkedése, ahogyan tetszeleg, szinte már mutogatja magát. Persze gondolom a legtöbb férfit ezzel könnyedén az ujja köré csavarhatja, de hogy én sose szerettem az ilyesmit, amit is tény. Szomorú, hogy most pont arra van szükség, hogy hasonlót játsszam, miközben irdatlanul távol áll tőlem a dolog, de nincs mit tenni. Van, amit kénytelen vagy vállalni, ha van egy magasabb cél, ami indokot ad rá. Az kérdés, hogy meddig mennék el, ezt még én magam sem döntöttem el. Kellenek persze határok, de még ki kell találnom, hogy pontosan hol húzom majd meg őket.
- Nem ismerem az érzést, de mivel te igen, ezért biztosan több e téren a tapasztalatod, úgyhogy elhiszem. Bár mindenki ilyen könnyedén gondolkodna. Eddig nem sokakba futottam bele, akik így voltak vele, talán ezért is illeszkedem be annyira nehezen akárhol is járok. - lassú felvezetés arról, hogy mennyire nehéz nekem, hogy én is hasonlóan vélekedem, csak hát a társadalom nem fogad be pont e miatt. Kell egy hely, ahol elfogadják a lazább értékrendet és ez a hely pont ilyen. Mennyire jó dolgom is lenne itt, na de ezt jó, ha ügyesen vezetem fel, vagy vezetem őt rá, nem pedig nyíltan kérdezek rá, hogy adna-e munkát. Valószínűleg az túlságosan gyanús lenne.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-03-10, 00:33



I. fejezet - Beépülés







Olybátűnik harcias bája nem csak nekem szúrt szemet... Ellenben a préda az enyém, próbálja csak bárki is elvenni. Percek egészében tündöklünk, ő és én, függetlenül, mégis együttes erővel. Két magabiztos nő, két lénnyel, külön jelenséggel. És külön célokkal persze. Elvégre az Aranyvarjúba nem csupán egy kellemes frissítőért jár a valamirevaló ember. A nevére kifejezéstelenül biccentek. Nem jelent semmit.
- Drágám, egy ilyen helyen csak akkor kapsz konkrét válaszokat, ha épp meg akarnak ölni. És még akkor sem tudod mennyire volt őszinte. - játékos kacajt hallatok, mintha épp csak valami könnyed esti témát ízlelgetnék. Noha kicsit túloztam, mégis csak íÍgy megy ez errefelé, egy-egy kioltott élet vajmi keveset nyom a latban - bár rendszerint ilyen alkalmakkor jómagam inkább csak mint közönség vagyok jelen. Nem szeretem fölöslegesen bepiszkolni a kezem.
Kecsesen intek a pultosnak, azon nyomban vérvörös eperrel koronázza a szénsavtól duzzadó pezsgőspoharat. Észlelem a nő tekintetét, rá is játszom valamelyest: hátradobom márványszín tincseimet, s ha eddig nem kaptak volna elég rivaldafényt, tejfehér kebleim most méltán tündökölhetnek. Finomat kortyintok, nyelvem hegyével egy színpadias pillanat alatt visszacsalom végzetébe azt a huncut kis cseppet, mely vörös rúzsom felszínén kívánt megbújni. Oh Ivy... Ha tudnád mennyit jelent figyelmed kizárólagossága!
- Fárasztó? Nem, semmiképp... Az önámítás csak részükről valóság. Megvan a maga bája, ha az ember lányát a puszta jelenségéért istenítik. Csupán rá kell jönni a titok nyitjára. - s már villan is a jól ismert, huncutkás mosoly.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-02-19, 11:13



Nox & Daphne


Igazán nem is az számít, hogy mivel keltettem fel a figyelmét, hanem elsősorban az, hogy sikerült felkelteni. A leplezetlen pillantásokkal egyszerűen nem foglalkozom a kelleténél jobban, hiszen cseppet sem meglepő, hogy e téren is szemügyre vesz. Számomra csak a fontos, hogy ez ne csak egy egyszeri beszélgetés legyen, hiszen nem elég bejutni valahová, bent is kell maradni, különben nem igen lenne esélyem információkat gyűjteni. A hely elég jól le van védve sokak által ahhoz, hogy csak bennfentesként legyen bármi esélyem.
- Rendben van... Nox. Én Ivy vagyok akkor a könnyebbség kedvéért, de úgy látom nehéz kihúzni belőled konkrét válaszokat, pedig tényleg kíváncsi vagyok egy olyan valaki véleményére, aki egy ilyen helyen... szinte már királynőként él. Irigylésre méltó. - ezúttal én mérem végig leplezetlen pillantással és nem csak őt, hanem a helyet is. A Gerarddal való beszélgetés alapján azért tudok már egy s mást és mivel láttam az emlékeit többet is, mint amit itt látni lehet, de ennél sokkal több kell, hogy bármit is elérjek. A leplezetlen csodálat viszont a legtöbbeknek legyezgeti a hiúságát és hogyan férkőzhetnék a legkönnyebben a közelébe, ha nem úgy, mint aki annyira felnéz rá, hogy olyan szeretne lenni, mint ő. Mint afféle személyes tanítvány... igen, ez lenne a legcélravezetőbb.
- Kérek köszönöm, egy kis eperrel lenne tökéletes, ha az is akad. - teszem még hozzá, miközben a szavait emésztgetem. Na igen, egyértelmű volt a válasz. Fontos a hasznos, a határ pedig a csillagos ég számára, amit átlépne, ha jól sejtem. - A legtöbben szinte bármit megadnának teszem azt egy ilyen helyért és ilyen csodálatért, ami téged körülvesz. Időnként nem fárasztó? - a sok kutató tekintet, az állandó figyelem, ami most is körülveszi, bár tudom a választ, hiszen ő ezt láthatóan élvezi. Még a pezsgős poharat is olyan erőt sugározva tartja és játszik vele, hogy szinte érzem a hátamban a kutató tekinteteket, amik mögött megannyi gondolat próbál rájönni, hogy vajon mit akar tőlem, vagy épp én tőle.







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-02-09, 19:16



I. fejezet - Beépülés







Szó mi szó, a formás keblek sem kerülték el a figyelmem, mi több, kéjes félmosoly látszik végigszaladni arcomon amint tekintetem áttűnik fölöttük. De nem ez volt az elsődleges ok, amiért felfigyeltem rá. Sokkal inkább a harcias dinamika, a karakán fellépés, mely az egész rögtönzött kis produkciót inspirálta. Tetszett.
Meg sem fordul a fejemben, hogy netalántán kifejezetten nekem címezte, de ha mégis így lenne... Oh, bárcsak így lenne! Igazán lenyűgöző gesztus.
- Szívem, ha valaki, én értékelem a fölösleges formaságokat, de nyugodtan szólíts Noxnak. - villantok egy negédes mosolyt, s amennyiben lehetséges, egy árnyalatnyival beljebb kúszok aurájába. Ez az én eszközöm: rátelepszek, mintha rögvest megfojtanám, vagy elfojtanám, méghozzá józan gondolatait. Elvégre bármennyire is kecsegtető filozófiai okfejtésnek ígérkezik, ennél magasabb az elvárás, amennyiben tartósan élveznénk egymás társaságát. Szükségeltetik az a bizonyos... Plusz motiváció. A haszon. De kérlek, hisz még épp csak észrevettem.
- Így van. - kortyolok bele az időközben kézhez kapott Veuve Clicqout-omba - Te szabod meg a saját, képlékeny határaidat. A kérdés ilyen esetben nem az, mi az amit még átléphetsz, hanem hogy mivel jár, ha átléped. És persze hogy ez neked mennyire éri meg. Pezsgőt? - kecses pohárkámmal színpadiasan hadonászok, csupán a hatáskeltés végett. Szimpatikus nő, csinos és éles, határozott és megnyerő, kissé talán hirtelen, továbbá... Ennyi elég is. Sokra vihetné errefelé. Hm... Talán egy újdonsült kollégával van dolgom? Meglehet... De odáig el is kell ám jutni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-02-04, 11:12



Nox & Daphne


Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz kimondottan könnyű beszélgetés, főleg hogy úgy adjam elő felkeltsem a figyelmét, de közben még se annyira, hogy ki is penderítsen innen. Azzal sem foglalkozom hogyan mér végig, vagy mér fel magának? Igyekeztem mindent kihozni a külsőmből, amit csak lehetett és ez remélhetőleg elég volt arra, hogy itt maradhassak egy ideig és beépüljek, hogy minél több információt szerezzek a nőről. Sok van már a rovásán és semmiért sem kapta meg a méltó büntetését. Ha más nem tett ellene, akkor nekem muszáj lesz, mert úgy fest, hogy másoknak nem sikerült még rajta kapnia semmin sem és főleg nem tudták még rábizonyítani, nekem viszont minimum Gerard érdekében tennem kell valamit és persze az én előmenetelem szempontjából se lenne utolsó, ha bizonyítékokat találnék ellene.
- Ha nem is minden nő, de... akkor hát ön hogyan vélekedik a témában? - nem válaszol nyíltan, ami nem lep meg. Nem az a típus, aki nyíltan kimondja a véleményét bárki előtt, legalábbis amíg nem puhatolózott eleget, addig gondolom biztosan nem. Kockázatos lenne, hiszen engem sem ismer és nem tud rólam semmit sem. Ezért kell első körben elnyernem a bizalmát, vagy legalábbis a szikráját, hogy onnantól egyáltalán kíváncsi legyen rám akár bővebben is.
- Hm... tehát azt mondja a cél minden esetben szentesíti az eszközt, bármi is legyen az? Végtére is van benne ráció, de talán vannak bizonyos határok, amiket vannak néhányan, akik már nem lépnének át. - vannak néhányan, azaz nem feltétlenül én. Én ettől még vélekedhetek pont úgy, ahogyan ő, hogy az a bizonyos cél szentesítse az eszközt, hiszen úgy vélem azért is mindenre képes lennék, hogy elkapjam őt, vagy legalábbis igen sok mindenre. Nem gondoltam át teljesen, hogy vajon van-e valamiféle határ, amit nem lépnék át, hogy elérjem, amit akarok. Elég régóta stagnál már a cseppet sem kellemes helyzetem a parancsnokságon ahhoz, hogy bármire képes legyek azért, hogy ezen változtassak. Kérdés, hogy a bármi csak engem érintene, vagy mást is. Kihasználnék teszem azt bárkit, akár Gerardot azért, hogy elérjem, amire annyira vágyom? Az elismerést?







...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-02-01, 12:23



I. fejezet - Beépülés







A jól táplált szekusok természetesen most sem tüsténkednek, már épp indulnának is, ilyen vagy olyan eszközökkel kitessékelni a harcias nőszemélyt, jöttöm azonban egyértelműen sugallja: félre az útból, ő az enyém. És mivel egyik sem szeretné vadhúsként végezni egy közeli sikátorban, akaratom nyilvánvalóan érvényesül.
A férfi, akivel oly kellemesen elbánt, külföldről érkezett. Az amcsi tőzsde egyik kiemelkedő tehetsége, irritatív egoizmusásánál csupán a vagyona nagyobb. Amúgy is untam a folytonos szexista nyálverését, jót tesz majd neki ez a kis pihenő, megedzi megkreált méltóságát.
De térjünk is a lényegre. Lépteimet misztikus dallam kíséri, tündöklő árnyként lépek elő, oszlatva szét a pillanatnyi tömeget. A nő mellé simulok, egészen közel, épp hogy csak nem érintkezem bársonyos bőrével. Kellemes aromája azonban megcsap, igényes parfümmel vegyített bódító testszag - a lehető legjobb értelemben. Észrevétlenül bepillantok dekoltázsába mielőtt oldalára fordulnék, s onnan meredek ismét magam elé. Nem nézek rá, csupán közelségemmel jelzem: minden figyelmem az övé. Harsányan elnevetem magam.
- Ki vagyok én, hogy megmondjam hogyan vélekedjen minden nő? - pillantok rá, mélyen belefúrva magam tekintetébe. Innentől számítható a valódi hatáskeltés: innentől mondható egyértelműnek a szándék - legalábbis részemről. Ámbár úgy tűnik, ő sem szorul noszogatásra.
- A cél szentesíti az eszközt. Mindegy, hogy én mit gondolok. - S valóban, egy olyan világban mint ez, az idegológiák, a nézetek, az elvek s erkölcsök eltörpülnek a pénz és a szex mindent átható ereje mellett. Létjogosultságukat természetesen nem firtatom, hisz én magam is egy kiforrott világkép birtokosa volnék, a gond csupán annyi, hogy errefelé ez a kutyát sem érdekli. Ami valahol talán szomorú, de ugyan, nem vagyok már kislány.
Egyelőre hagyom, hadd emésztgesse a szavakat, a helyzetet, reményeim szerint ízletes vitának lehetek részese előjáték gyanánt. De ha nem, akkor sincs félnivalóm, tartogatok még számára egyet s mást.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-01-11, 15:23



Nox & Daphne


Végül is két lehetőség van, amikor sikeresen betöröm a fickó orrát. Az egyik, hogy felhívom magamra annak a figyelmét, akiét egyébként szándékozom, a másik, hogy a hozzám legközelebb álló valamiféle kidobó ember kitessékel a helyről. Nem tudom, hogy az illető, akinek sikerül ellátni a baját mennyire befolyásos, vagy magas rangú, csak azt hogy ide épp elegen járnak felsőbb körökből. Egy a gond, engem aztán sose érdekelt a politika, vagy a efféle köpönyegforgatás és nem is igen vonzottak a gazdag alakok, így aztán az ebbéli tudásom elég ritkás. Arra viszont hamar fény derül, hogy a taktikám egyelőre jónak bizonyul és még mázli, hogy hosszú hajam van, ami jól takarja a hátam és a nyakam környékét, mert konkrétan libabőrös lesz a tarkóm, amikor szinte megérzem a nő lehelettét, olyan mértékben belemászik az aurámba. Na igen, annyit eddig is tudtam, hogy cseppet sem fogja vissza magát soha, és gondolom nincs is oka rá és minden bizonnyal e miatt ilyen népszerű ez a hely. Egy pillanatot adok magamnak, mielőtt kicsit fordulnék a bárszéken, aminek hála és persze a közelségének majdhogynem összeér az arcunk. Nem csoda, ha egy egészen leheletnyit hátrébb dőlök.
- Olyan, aki eldönti, hogy ki érdekli és ki nem. Nem szeretem, ha mások támadnak le, miközben nem tudom van-e hasznom belőle. Csak úgy... nem teszem, amit a férfiak akarnak, csak ha jó okom van rá. Nem így kellene minden nőnek vélekednie? - kérdő pillantással fordulok vissza pár másodpercre, hogy kortyoljak az italomból. Kiszáradt a szám, de ez különösebben nem látszik rajtam, de azért mégis csak istenesen belemászott az aurámba és az a pár korty ital most nagyon jót fog tenni. Mondhatnánk, hogy a jó auror nem iszik szolgálatban, de mivel ez nem hivatalos ügy...
- Te nem így gondolod? - mérem végig leplezetlenül, legalábbis amennyit sikerül, jelezve ezzel, hogy vak nem vagyok és látom, hogy rajta is igen lenge öltözet van. A dekoltázsa jellemzően olyan, ami odavonzza a férfi tekinteteket és el se nagyon ereszti őket, amihez jól fel is vannak nyomva a lányok biztos, ami biztos. Ebből azért sejthetem naiv betévedőként, hogy minden bizonnyal ő sem az a típus, aki nem tudja, hogy milyen hatást vált ki, de ennek ellenére nem enged meg csak úgy bármit bárkinek.






...
mert
mindig
jön valami új
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 386

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-01-05, 01:03



I. fejezet - Beépülés






Látszólag kínzó szomjúság gyötör. Látszólag, mert bár estém fényűző csúcspontján nem teszek mást, mint karcsú pezsgőspohárral karmaim között ringatom csípőm a londoni arisztokrácia legpucosaibb ficsúrjai között - mégsem ittam még egy kortyot sem. Csupán a látszat végett a hőn szeretett Veuve Clicquot, szerepe vajmi kevés, akárcsak az enyém, ám utóbbi annál jelentőségteljesebb. Szokásosnak mondható rituálé ez, sziporkázó, kéjes bájcsevej, egyik asztaltól sétálva a másikig. Nem teszek mást, mint pillanatnyi jelenésemmel szórakoztatom a tisztelt urakat, ravaszkás becsvággyal tűrve, amint érdes, pénztől fakult mancsaikat kiéhezett vadként csúsztatják be kifinomult estélyim alá. S hogy mit kapnak cserébe? Hazug tekintélyt, megkreált sóvárgást, s ha úgy tartja kedvem, egy lágy simítást markáns állkapcsukon. Elvégre elhanyagolhatatlan kellék volnék, mint az Aranyvarjú egy jócskán kiemelt szolgáltatója. Időnként nem árt egy efféle séta, csupán elültetni a tudatot: bizony létezem, de nem akárkik számára. S állok rendelkezésükre, legyen szó bármiről.
Kimérten meglibbentem hamvas tincseimet, lepergetvén a sok sóvárgó tekintetet. A pult felé indulok, tartásom mint mindig: feszes, kecses, évek rutinját sugallja, aranyozott cipellőm minden lépésnél kellemesen belesüpped a végeláthatatlan vörös bársonyszőnyegbe. A környéket pásztázom, Cody ma nem dolgozik, élvezi a jól megérdemelt pihenőt - mondhatni tartozom neki annyival, hogy szép sorjában memorizálom a népeket, akiket alapesetben ő kellene, hogy kiszolgáljon. S mit látnak szemeim: egy érett, karakán arc, formás mellek, szúrós tekintet, s legalább olyan éles nyelv. A rögtönzött tömeg ölelésében nézem végig a jelenetet, a törött orrcsontot jelző reccsenésre enyhén elhúzom a szám, de csak hogy pár pillanattal később ördögi, szenvedélyes vigyorba torkolljon. Szegény pára. Nekem azonban ennyi elég, hogy kijelöljem ma esti társaságom. A nő mellé simulok, mint a fény útjában álló árnyék, észrevehetetlenül férközöm már szinte mögé, s csak aztán nyitom szóra a szám, miután kellően belemásztam izzó aurájába - gondosan ügyelve mély dekoltázsom láthatóságára. Karomat a pulton támasztom, éppen mögötte, jéghideg tekintetem rá szegezem, szám szegletében csintalan báj bujkál.
- Hát akkor halljuk... Te milyen lány vagy?


A hozzászólást Nox Djarum összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-02-01, 12:27-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-01-03, 19:06



Nox & Daphne


Annyi már biztos, hogy ha be akarok jutni, akkor muszáj lesz valahogy felhívnom magamra a figyelmet. Sajnos nem hirdetik a megüresedett állásokat és gondolom főleg nem az olyanokat, ahol közel is kerülhetek a célpontomhoz és nem csak valami pincérnőcske lennék, aminek lássuk be nem sok értelme lenne. Úgyhogy valamit ki kell találnom majd, improvizálni, amennyiben sikerülni fog. Elő kell kapnom a régi  énemet és szépen vissza kell kicsit térnem hozzá, más út nem igen van. Nem csoda hát, ha sikerült megoldanom legalább azt, hogy utána járjak pár ismerős révén, hogy egyáltalán mikor érdemes ide jönni, mikor van bent a tulaj, hiszen sok értelme nem lenne feltűnést keltenem, ha amúgy nincs kinek.
Az utolsó simításokat végzem mielőtt belépnék az ajtón. Leigazítom kicsit a ruhámat és az üvegben még lopva meg is nézem a sminkemet, de minden rendben van. Élénk vörös rúzs - csoda, hogy volt ilyenem kéznél, hiszen nem igazán az én színem -, mellé viszonylag szolidabb smink, hiszen így a szám a hangsúlyos. A ruhám természetesen kellően kivágott és kihívó, csak a miheztartás végett, hiszen valami visszafogott darabban nem igen érhetném el, amit akarok. Egyelőre csak a bárpultnál foglalok helyet, hogy rendeljek magamnak egy szolid tequilát. Bírom az italt alapvetően, hiszen sikerült már a rosszabb éveim alatt ügyesen megedzenem magamat és természetesen sokáig nem is várat magára a következő kör, amit már nem nekem kell állnom. A fickó, aki mellém ül az ital küldése után nem mondanám, hogy megnyerő alkat, de úgy teszek, mint aki az első pohár után már ivott annyit, hogy ezt ne szűrje le. Így aztán jöhet egy kis nevetgélés és provokatív szemkontaktus, ami hamar magával vonja az első próbálkozást. Amikor viszont a pasas keze a combomra simul, hogy ügyesen feljebb is induljon...
- Mégis mit képzel? Én nem... olyan lány vagyok! - a pasas rendesen ledöbben a vöröslő nyomtól, amit a kezem az arcán hagy és persze egy pillanat alatt elönti a vörös köd. Viszonozni próbálja a pofont, de a keze hamar visszacsuklik, ahogyan elhajolok az ütés elől és egy pillanat múlva már mögötte állva egy jól irányzott mozdulattal vágom a fejét a pultra, ami persze halk reccsenéssel járó orrtörést eredményez. Aléltan csúszik le a padlóra, én pedig mintha mi se történt volna ülök vissza a helyemre és kortyolgatom tovább az italomat, na persze amennyiben a pultos nem próbál meg kitessékelni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Daphne Jennings
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 37

TémanyitásTárgy: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés 2018-01-03, 16:59

***
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés

Vissza az elejére Go down

Nox & Daphne - 1. fejezet: Beépülés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» SAO extra fejezetek
» II/4. fejezet: A második csapás

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Aranyvarjú-