Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb






ϟ Neira & Ginny
  Today at 09:13
Gwyneira Rousseau



A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Sidney Smallwood
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Madeleine Eastwick
 
Daniel G. Paisley
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38914 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 401

TémanyitásTárgy: A Milleniumi Káosz 2017-12-18, 10:04

First topic message reminder :


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
A Mágaiügyi Minisztérium azt teszi, amit mindig is tett válságban: Tagad. Habár a London-i küldetésen néhányaknak sikerült megakadályoznia, hogy Londonban egy másik világ boszorkánya kezdjen ámokfutásába, mielőtt bármi történt volna, más események is történtek ezen kívül, amiket se az Aurorok, se a kotnyeles kölykök nem tudtak megakadályozni. Néhány hónappal ezelőtt a Camden-i piacot gyújtották fel, nyilvános mágiahasználattal, egy-két hete pedig London egyik legújabb és legnagyobb látványosságánál, a hatalmas óriás-keréknél keltettek zűrt maszkos, köpenyes alakok a pálcájukkal.
A Minisztérium fél-hivatalos rendeletben kérte meg a varázsvilág polgárait, hogy az újévben ne menjenek muglik közé, miközben az összes Aurort, és minden szakértőt, aki nekik segíthet, bevonták a részletekbe. A csoport, akik fel akarják fedni a Varázsvilágot, nagy dobásra készülnek. Újévkor egész London és minden tévéműsor kijön a Westminsterhez, a város ikonikus kerületéhez megnézni a tüzijátékot, és ekkor fognak lépni. Nem tudni még, hogy agresszívan, muglikat veszélybe sodorva, vagy csak a mágusvilágot felfedve, de ma nagy dolgok fognak történni... Nagyon nagyok.
Persze, mindig vannak, akik megszegik a szabályokat, és ha tiltják is a muglik közé menést, ők még is megteszik. Hopp-hálózat tiltva van, így akárki akar eljutni az esemény gócpontjához, csak a Grimbusz vagy a muglik közlekedése áll a szolgálatára. Még csak tizenegy óra van, még van egy óra a tüzijáték kezdetéig, a tömeg még is az egész kerületben hatalmas. Látszik, ha meg is próbált a miniszter beszélni az övéjükkel, nem volt valami sikeres ez a beszélgetés, mert azon kívül, hogy sok a mugli biztonságot felügyelő rendőr, nincsenek nagy óvintézkedések, és az egész esemény meg lesz tartva.
De kinek mi a célja? Kutatni, meggátolni az eseményt, vagy csak végignézni a nagy napot, amikor a varázsvilágról lehull a lepel?
Az aurorok, és akinek kapcsolata van hozzá az Óriás keréknél próbál nyomokat találni engedéllyel, viszont mindenki más, mivel illegálisan van itt, jobb, ha óvatosan nézelődik amerre szeretne.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//Következő hsz: december 25.
Sorrend most még nincs és a későbbiekben is inkább beszéljétek meg ki mikor tud írni, mintsem az, aki első körben írt most, következő héten pl. hétvégéig tartsa a sort, mert mindenki udvariasan várta a sorát. Very Happy//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 216

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-07, 09:49

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

A férfi tekintete automatikusan téved le Sophia hátsójára, mikor a lány már sarkonfordulva elsiet. Aztán emeli vissza pillantását Peterre, hogy elmerengjen a kérdésen, anélkül, hogy zavartatná magát a közjátéktól. Egykori barátja bizony nem kérdez bele ebbe az évődésbe, amit műveltek a lánnyal, noha Sophia most rém hivatalos volt, amit Dane ezúttal támogat is, nincs most idő édelegni. Peter különben sem emelhet szót, lezártnak tekinthető a barátsága Sophiával, kicsit talán fordult a kocka, ezúttal Dane az, aki esetleg aggódhat a lányért, noha csak akkor tekintheti egyenrangú partnernek, ha valóban bízik abban, hogy a kis barna képes vigyázni magára. – Erősen kétlem. Kész csoda, hogy eddig megmaradt a titok. Egyszerűbb kiírtani őket, semmint feledésre bírni. – Ránt egyet a vállán, s ő is magára hagyja a vadászt, hogy a magaslatokat célozza meg. Amennyire csak tud, igyekszik, nehogy pont a mászóka közepette tévessze szem elől a kettőst. A többiek jelenleg nem érdeklik, noha észrevesz a tömegben egy-egy ismerős arcot. Rápillant az órájára, jól jár, össze van hangolva a hivatalos idővel. Valóban nem érti, hogy miért van itt ilyen sok hivatalos szerv, ráadásul szétszórva. Felgyorsítja a lélegzetét, együtt dobban a szíve a tömeg hömpölygésével, s ide-oda cikázik a tekintete. Sehol nem látja Digbyt, így a kezében lévő pálcával keresővarázst indít, csak szépen halkan csendben, hogy betájolja a nő hollétét. Ha meglenne, akkor lefelé indul, remélve, hogy Peter és Sophia kettőse nem csinál hülyeséget. Ha nem találja a nőt, akkor még marad a helyén, hogy megfelelő fedezékben legyen, ha bármi történne. – Anglia.. – Csóválja a fejét halkan mormolva, mintha valami káromlat lenne. Na igen, teljesen mások az itteniek, mint amit ő szokott meg Amerikában még Peter oldalán. A szórakozás mint olyan.. furcsább, sótlanabb. Miközben lefelé indul, vagy fenn nézelődik, igyekszik átlátni, hogy a különböző kötelékek mennyire függnek össze egymással, milyen lehet a kommunikáció, hiszen ebben a hangzavarban nehéz egymást túlkiabálni, telefonálni meg főleg.



 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-06, 19:03

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Lassabban csörtetünk át a tömegen - vagy az a tetves sátor van messzebb - mint gondoltam, de azért nagy nehezen odaérünk. Odakint még azért odaszúrok a két fiatalnak, remélhetőleg érezni fogják a hangomból hogy nem vagyok rózsás kedvemben, és az sem érdekel különösebben ha a mugli kolléga meghallja.
- Senki sem kérdezett tőletek semmit, úgyhogy kuss legyen. Csak akkor szóljatok, ha kérdeznek.
Ahogy odaérünk a sátorhoz betessékelem a két kölyköt, aztán belépek én is és tisztelgek - elvégre most a mugli világban vagyunk.
- Hadnagy, Graves főtörzs. Két idiótát fogtak a srácok a kordonokon belül. Fiatalok, láthatóan részegek is...   Nézek hátra NAGYON szúrósan Codyra és Giára aztán visszafordulok. - ... a helyszínen némi szóváltás alakult ki, a központ parancsára behoztam őket hogy ne zavarjuk az ünneplő tömeget. Nincs már túl sok idő hátra a tűzijátékig, gondolom jobbnak látták a kíváncsi szemektől távol intézni a papírmunkát...
Nyugodt hangon jelentek, ügyelve arra hogy a lehető leginkább bagatellizáljam az ügyet, pedig szívem szerint leüvölteném a két idiótának a haját. De hát az élet nem kívánságműsor, így egyszerűen csak csinálom ami a dolgom. A két renitensen ránézésre nincs semmi különös, remélhetőleg lesz annyi eszük is hogy részegnek tettessék magukat. Így kis szerencsével olcsón megússzák, kapnak egy kis fejmosást aztán mindannyian mehetünk a dolgunkra. Elvégre két részegen rossz helyre tévedő kölyök miatt még nem kell megnyomni a vészcsengőt...
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 401

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-06, 11:29


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Óriáskerék, tetőn: Dane

Dane felmászik a nagy épületre, ami mellett az óriáskerék forog, és megtalálja azt a pontot, ahonnan rálát a területre úgy, hogy nem kell csatlakoznia a helyi szervekhez, hanem magányos farkasként körbenézhet. Lát mindenkit, aki nyílt terepen van (tehát mindenkit Sophián és Pitonon kívül), rajtuk kívül pedig néhány rendőrt, néhány aurort, és nagyon nagy tömeget a hídon, a szembe lévő parton, a Big Ben környékén, ahol éppen most harangoznak, fél tizenkettő van. Ha minden igaz akkor fél óra van a nagy balhéig. Az egyetlen gyanús dolog, amit észrevesz az éles szemével, az az, hogy a katonaság, a rendőrség, és az aurorok is vegyesen képviseltetik magukat még a másik parton is, pedig elméletben itt lesz a baj gócpontja. Lehet ideje lenne megkérdezni az Auror parancsnokot, hogy mit hallgat el? Dane tudja, hogy itt van valahol, de nekik nincsen sátruk és jelenleg nem látja.


Óriáskerék, pavilonban: Sophia&Piton

Sophia a képeslapot tanulmányozza, amikor Piton ráront, de még előtte sikerül elolvasnia a hátulján lévő sorokat.
"A hátunk mögött egy egész világot rejtegettek és a képünkbe hazudtok... Mi is tudunk a hátatok mögött játszani." Nagyon úgy fest, hogy ezt szándékosan hagyták itt nekik, vagy éppen az Auroroknak, akik rendet tettek a "lövöldözés" után. Nem valami megnyugtató, hát még az, ahogy Piton odaér a pavilonhoz és ráhozza a frászt a kopogtatásával.


Óriáskerék: Elijah&Peter

Elijah sok mindent lát, de Sophiat csak eltűnni látja a pavilonban, a képeslapról mit sem tud, hacsak nem követi Pitont és nem csatlakozik hozzájuk. Ettől függetlenül is jól látja, nem csak a Roxfort képviselteti magát kotnyeles kölykökből, hanem az Aurorok is jó páran itt vannak, csak az Óriáskerék környékén vagy tizen.
Peter viszont a közvetlen közelében - lényegében pár lépéssel odébb - megy oda a rend büszke őreihez érdeklődni az ember iránt, akivel korábban beszélt. Akiknek az arcán nem tükröződik most túl sok magabiztosság, mindannyian értetlenül ráncolják össze a szemöldöküket.
- Nincsen Micheal nevű rendőrtársunk, aki szolgálatban lenne ma. Már hetek óta nem jelentkezett szolgálatra, szabadságot vett ki. De a személyleírás stimmel.


Híd->Katonai sátor: Cody&Gia&Graves

Graves nagyon udvariasan... szóval olyan bunkón ahogy csak tudta elzavarta az Aurorokat, akik eléggé gyűlölködő és hitetlenkedő fejet vágtak rá, de az egyik, amelyik elvette Cody pálcáját szájhúzva közelebb lépett és úgy, hogy senki ne lássa, átadta a fiú pálcáját, ha viszi a srácot vigye a pálcát is. A katona, aki eddig kisérte őket viszont megy velük tovább. A férfi annyit tud arról, akihez viszi a kölyköket, hogy a férfi mugli, nem avatták be a varázsvilágba és meglehetősen szigorúan kezeli a szabálysértéseket, még akkor is, ha kölykökről van szó.
Cody próbálja összeszedni magát és elmondani, hogy mit is látott, és ahogy töri a fejét, hogy rájöjjön mi is rémisztette meg ennyire, rá is jön: azok, akik minden társaságnál hallgattak, vagy nem támogatták a minisztériumot, azoknak volt egyféle kisugárzása… nem csak együtt mozdultak, de látszott, hogy egy gyülekezet, hogy összetartoznak. Mintha valami szekta tagjai lettek volna, ugyanazzal az ábrázattal, akármennyire vegyesek voltak nemben, színben, korban.
Gia nincsen olyan helyzetben, hogy azt mondja, hogy bocsi leléptem, mert Graves felettese igen is várja őket a sátorban. Az egyetlen jó hír - vagy hát nézőpont kérdése -, hogy legalább az elméje kezd tisztulni, hogy majd összeszedje magát a találkozásra. Kivéve, ha gyorsan ki nem kap egy kis piát valami random kezéből megakadályozni a józanodást.
Ha a tömeg szélén haladnak a kordonoknál, akkor nem sokkal több, mint öt perc alatt el is érnek a felállított sátorhoz, ahol Graves-nek jelentenie kell mi a fennforgás és a kölyköknek meg elmondani, hogy miért is keveredtek a rossz oldalra. A tömeg nem nagyon kezd el pánikolni, már csak fél óra, egyre izgatottabbak, nekik nem mondta senki, hogy félni kéne.

// Mindenkitől szeretnék kérni egy kockadobást Hatoldalú kockával ide, mindegy hogy írásotok előtt, vagy után, a következő hozzászólásomban fogom felhasználni: [You must be registered and logged in to see this link.]
Következő mesélői hozzászólás: január 13., tehát határidő január 12., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-05, 21:07



A Milleniumi Káosz




*Jól sejtettem, összekevert minket a srác, kár hogy a szavaim túl gyorsan csúsztak ki… vagy hogy a gondolataim túl lassan oldották meg szavainak rejtélyét. Mindegy. Válaszul csak megforgatom a szemeimet, szóra se érdemes a dolog. Hát persze hogy mindenki Jessiet jegyzi meg, ha nem így lenne, nagy gond lenne a világgal.*
- Hát persze, hogy tudom. * Kevés hiányzik, hogy ne vágjam csípőre a kezem. Nagykabátban inkább csak röhejesnek tűnnék, túlságosan messzire lennék a kívánt hatástól. * - Ugyanakkor az csak egy korlát volt, nem fal, és nem volt kint semmilyen tiltótábla, ami a lejövetelt tiltotta volna. Nézzék, én csak némi időt akartam spórolni, míg átjutok a híd túloldalára, oda, látják? Hirtelen túl nagy lett a tömeg és megijedtem, ott kicsit nyugodtabbnak tűnik a buli.
*Mutatom is, hogy merre akartam eljutni. Még a végén félreértenék és azt hinnék, hogy a folyón is át akartam menni, mert ahhoz tényleg nem jó helyen vagyok itt lent a folyóparton. Még nem veszem elő az irataimat, azért nem szívesen kerülnék bele semmilyen hivatalos jelentésbe, akkor se, ha időm javarészét már nem is Angliában töltöm, hanem a kontinensen.
Graves hivatalos megjelenésének most tulajdonképpen örülök, pláne, hogy elküldi az aurorokat, így nem kell elővennem az igazolványaimat. Azzal persze nem értek egyet, hogy engem is vigyenek a valamilyen sátorhoz, de most nem tartom bölcs húzásnak, hogy lelépjek Graves mellől, pontosabban hogy felvessem ennek a lehetőségét.*
- Én csak szilveszterezni akartam, mint itt kábé mindenki. Elvégre nem minden évben ezredfoduló!
*Kotyogom közbe. Fogalmam sincs, hogy Cody – yep, alig 5 perc alatt eszembe jutott a srác neve – miről hadovál. Az az egy viszont egyértelmű, hogy szerinte készül valami. És ha hozzávesszük, hogy mit láttam én is, hát a franc se tudja, mi lesz, de jó lenne nem itt lenni, pláne nem ilyen állapotban. Mindenesetre megosztom velük, hogy én mit láttam.*
- Én jópár roxfortost láttam, arra az óriáskeréknél, a kordonokon belül. Piton professzort is. De én nem akarok problémát okozni senkinek se, elfelejtem azt is, hogy őket láttam, ha az kell és lelépek szívesen.

*Gyanítom, hogy a katonának előttünk nem tetszene, ha eltűnne az egyik általa kísért személy, ráadásul gondolom most már abban a bizonyos sátorban is várnak minket. A francba! Codynak csak hümmögök válasz gyanánt, nincs az a pénz, hogy elmondjam, hogy elvileg Jessie is itt van valahol Freddel. Még a végén mennének és „levadásznák” őket. Remélem, hogy időközben mégis hazamentek. Igyekszek a katona nyomában maradni, hogy a tömegben való haladás ne legyen gond.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-04, 01:05




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


A fickó nem sokkal lehetett fiatalabb Pitontól, de lehet csak külsőre igaz ez is. Valószínűleg ismeri Perselus múltjának egy nem túl tündöklő szeletét. Talán még fogadott is nem egyszer Piton kárára. Ebből fakadóan, lehetett egy szemernyi személyes indíttatása Piton kirohanásának Mr. Winmer felé. De nem áll meg mélyebben bele lovallni magát kicsinyes bosszú hadjáratába. Épp van más dolga.
Elijah észrevételére ingerülten húzza el a száját és vág olyan fejet, mint akinek egy adag rohadt halat toltak az orra alá - Legalább a szemét tudja használni! - ez már már egy "egyetértésnek" is tekinthető azt illetően, hogy ki hogy végzi a munkáját, természetesen önmagát nem veszi egy kalap alá ezekkel az alakokkal.
A mondat végére savanyúan préseli össze a száját, lassan kezd hasonlítani az Angmari boszorkányúr összehorpadt sisakjához az ábrázata. És így sziszegi ki magából a véleményét. - Ezt megtehették volna, az egyiküknél is odahaza, a.... haverjaival! Tudtommal a varázstalanoknál szokás az ilyesmi. - igen gyakorlatilag most arra gondolt, hogy igazán otthon maradhattak volna és szétcsaphatták volna magukat egy házibuli keretein belül is. - És mondjuk akkor nem szegett volna meg egyetlen tiltást sem! - az ábrázata apránként "kisimul" és csak egy adag mogorva fáradtság marad a fején.
Az utolsó mondatára Elijahnak, ismét lassan magasra húzódik a szemöldöke és a fiú magán érezheti a tanár figyelmét, tekintetét. Nagyjából olyan érzés lehet, mintha megkéselnék. Sokszorosan. Hangja metsző és viszonylag halk. - Mégis mit gondol Crowfield? Kötelezően lennie kellene itt valakinek, aki a rövidebbet húzza? - tulajdonképpen valóban kíváncsi a véleményére a fiúnak. A válasz után/közben azonban a griffendéles feje felett feltűnik neki valami. Mégpedig az ahogy Sophia eltűnik egy pavilon mögött. Meg lehetne esküdni, hogy a professzor szeme sarka pillanatra megrándul. - Lehetőleg NE... császkáljon el!- közli a fiúval, majd kikerülve őt,  a lány után megy, hogy össze szedje. Ő egy másik úton lép a pavilon mögé, és a bódéban felfedezve a lányt, csak bekopogtat hozzá. Remélhetőleg még ez előtt sikerül találnia valamit szegény Sophinak.
- Kissé elkésett, az Újévi üdvözlő kártyával, nem gondolja Osborne?! - az nem kifejezés, hogy zabosan néz rá és látszik rajta, ha Sophia nem jön elő, ő szedi ki onnan, de az nem lesz túl hálás művelet. Közben nagyon reméli hogy a Crowfield kölyök, valóban nem mászkált el különösebben. Peter becserkészése még várat magára, de lassan az ő jelenléte is szemet szúr Pitonnak. Rossz előérzete van, ahogy a Roxforti diákok elkezdtek fel-fel bukkani, elő szivárogni. Rajtuk kívül a franc se tudja hány varázshasználó jött még el, a tiltás ellenére. Maga is egyre frusztráltabban érzi magát. Igen sok minden miatt, többek között, hogy kezdi elveszteni a komfortérzetét.... már ami volt neki valaha... Most hogy egyre nagyobb a, valóban csak a tűzi játék miatt össze gyűlt tömeg mugli fele.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 557

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-03, 18:10

Eddig felfelé néztem, azt a pontot ahová a szavaimat is intéztem. Gia mondatát hallva pillanatra kizökkenek és zavartan nézek rá, majd leesik - Öhm... Bocsi, össze kevertelek a tesóddal. - de sajnos többet nem mondok neki egyenlőre.
Nos igen, az a béna szöveg, csupán az esetleges közönségnek szólt. Elvégre Titoktartás vagy mi a franc! Azt mégsem visíthatom át, hogy "Hé Graves! Képzeld, egy halom ember hoppanált az Aranyvarjúból, vélhetően némi balhé céljából! De nem alakultam át kutyává hogy utánuk menjek szaglászni!" Feltűnik, hogy Gia is kiszúrja az említett alakot, és vélhetően, mivel tudta, kit keressen, ismeri. Bár miért ne ismerné...?
Graves moccan, én pedig örülök a fejemnek. Kivárom a soromat, ha már ilyen elbaszottul átgondolatlanul indítottam.
Elküldi a francba az aurorokat, én meg szóra nyitnám a számat, hiszen a pálcámat elvették, de most... valahogy jobbnak látom, csöndben maradni. Biztos hogy nem a partvonalon sorakozó tömeg előtt fogom szóba hozni. Szóval... Volt pálca, nincs pálca. Király. Bár valamiért egyáltalán nem esem kétségbe. Nem érzem nélkülözhetetlennek az életemből, ami talán fura lehet, de, még furább lenne, ha totál elveszve érezném magamat nélküle.
A bilincs jelenleg jobban frusztrál. Mikor elindulunk és Graves megszólal, érzékelem úgy, hogy most én is kinyithatom ismét a számat.
- Amikor megérkeztem, a híd alatt volt még valaki, de csak egy pillanatra láttam. - megcsóválom a fejemet, sajna tényleg nem tudok erről a részről többet mondani. - Háromnegyed 11kor egyszerre egy nagyobb társaság távozott a Varjúból. - nyelek egyet - Balhés társaságnak tűnt és... És egy hangot nem hallottam tőlük, a Minisztériumi rendelet mellett. - magam is rájövök hogy ez így mennyire hülyén hangozhat. Sőt banálisan, hogy ilyen miatt fesztivált csinálok..... Megint van infó valamiről... De nem elég ahhoz hogy bármit lehessen rá építeni. Összeharapom az állkapcsomat és mintha most nehezebben menne levegőt vennem. Pusztán attól a gondolattól, hogy még mindig nem vagyok eléggé átgondolt és megcsap némi felelősségérzet és hasonló. Grimaszolok egyet és magamban megjegyzem, hogy jövőre szerzek egy telefont. Ezen kívül valami nagyon fura érzés kerít hatalmába, valami nagyon rossz, de nem tudom sem hová tenni, sem elég figyelmet szentelni neki. Ezt követően a lányhoz fordulok és marhára reménykedem, hogy ezúttal nem rontom el a nevét. - Bocsánat Georgiana, valamit mondanom, kellett.. Jess minden bizonnyal valahol ünnepli az ezredfordulót. - utalok itt még a hugát emlegetős, petárdás esetre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-01, 09:24





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


- Vagy valami jobban sikerült, szexuális játék – vetem még fel, ezzel is belemenve Dane játékába, habár erre az idő és a hely sem túl alkalmas, de ő már csak ilyen, ehhez hasonló apróságokkal nem igazán szokott foglalkozni. - A gond itt csak az, hogy szerintem nem ő lesz ma az egyetlen, aki muglik szeme láttára fog hadonászni egy bottal. Szerinted a Minisztérium győzni fogja elrendezni az emberek emlékeit, ha már leült ez az egész hülyeség?
Mert hát elég sok itt a nézelődő, konkrét számot nem tudok mondani, de London se egy kisváros, vagyis ha ott is lesznek a mostanihoz hasonló alakok, akkor elég szép bajban leszünk. Mondjuk, azt nem bánom, ha az auroroknak túlóráznia kell, nem az én dolgom, de a fejetlen muglik időközben meg is léphetnek. Habár, ha valóban az készülődik itt, amire tippelek, akkor talán már mindegy lesz a dolog, nem igaz?
- Nem szándékoztam – vetem még vissza foghegyről Dane számára a válaszomat, majd követem a lányt, akit szinte azonnal szem elől is vesztek. Tudom, hogy tud vigyázni magára, nem arról van szó, de úgy gondoltam, ha végre kettesben leszünk, akkor képesek lehetünk néhány szót váltani egymással. Dane előtt nem akartam kiharcolni, hogy szóba álljon velem, mert igyekeztem azt a látszatot kelteni, hogy engem nem érdekel a lány, de nem ez az igazság. Szeretnék ismét jóban lenni vele, de nagyon úgy tűnik számomra, hogy Sophia már nem kíváncsi rám. Persze, ezt simán megérthetem a múltkori események után, a szóváltásunk óta nincs bennem kellemes szájíz, de ha ő ezt nem szeretné helyrehozni, akkor nem erőltetem a dolgot.
A varázslatom sikeres, aminek kifejezetten örülök, mert így legalább nem érzem magam olyan feleslegesnek. Igazság szerint nem nyomozgatni jöttem ide, de ha már benne vagyok a sűrűjében, akkor legyek benne nyakig. Úgy tűnik, itt is voltak amolyan kisebb zavargások, melyeknek néhány mugli is a szemtanúja lehetett, hiszen az emléktörlés nyoma erre utal. Az altatásra utaló varázsnyom azonban kissé meglep, hiszen azt a Minisztérium nem igazán szokta bevetni ilyen esetben. Esetleg elkapták volna az elkövetőket? Ez már esélyesebb, úgyhogy nem is foglalkozom tovább vele, habár az az eshetőség már eszembe se jut, hogy akik durrogtattak, talán magukkal vittek egy-két muglit, hogy pánikot kelthessenek a későbbiek folyamán.
Tekintetem eközben a kordon felé siklik, mintegy ellenőrizve, mennyien gyűltek még köré bámészkodni. A tömeg egyre nagyobb ugyan, de valaki, mintha hiányozna... Az a rendőr, akivel én beszéltem, nincs semerre sem, ami páni félelmet kelt bennem. Oké, zsaru, áthívhatták máshova, de a jelenlegi készültség miatt elég sok kollégája van jelen, szóval miért lenne szükség arra, hogy még egyet igénybe vegyenek, amikor itt is elég nagy szükség van rájuk? Arrafelé indulok hát, miközben azért alaposabban körülnézek, hátha kiszúrom mégis valamerre, de nem, nincs sehol. Amikor odaérek a kollégáihoz, megszólalok: - Elnézést, merre van a társuk? Nemrég beszéltem vele és szeretnék még néhány kérdést feltenni számára. Magas, tagbaszakadt alak, vörös haja és szakálla volt... Azt hiszem, Michael volt a neve. Nem látták valamerre?
Remélem, tényleg csak áthívták valahova, habár nem értem, miért parázok ennyire egy ilyen apróság miatt. Azonban, ha ők se lesznek képesek érdemi választ adni a dologra, akkor nagy eséllyel több van a háttérben, mint én azt most hiszem. Baj lenne?


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-31, 13:02

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Akármennyire is erőlködöm, nem tudom nem észrevenni a tömegben a kisebb csoportosulást. Elhatározom, hogy csak azért sem mozdítom meg a seggemet és másra hagyom a munkát, de legnagyobb sajnálatomra parancsba kapom hogy rakjak rendet. Dühösen a földhöz vágom a cigimet - még eltaposni is elfelejtem -, aztán idegbeteg módjára elkezdek átcsörtetni az ünneplő embereken, egyetlen szót sem pazarolva bocsánatkérésekre vagy hasonlókra.
Villantok egy igazolványt a biztonság kedvéért a többieknek hogy hivatalos legyen, de a hangom egyelőre még nyugodtnak tűnik és végigmérem a díszes társaságot.
- Graves Matlock, főtörzs, fegyveres erők. Nem kéne nagyon feltűnést kelteni. Szépen kiemeljük a srácot és a csajt a tömegből, elkísérjük őket a sátorig és ott megbeszéljük a továbbiakat. Nézek a másik katonára, látványosan ignorálva Codyt és kicsit Giát is. Kezd a pöcsöm tele lenni azzal, hogy fiatalkorúakat húzok ki a szarból szerte az országban... Felsóhajtok, aztán az aurorokra nézek, a szememben pedig több tonnányi megvetés és lenézés tükröződik. A színvonal drámaian zuhan, mióta sok évvel ezelőtt ott hagytam őket, de ezen mondjuk annyira nem is csodálkozom. - Ti pedig elhúztok innen a vérbe, mert ez nem a ti dolgotok. Menjetek, kergessetek szellemeket, vagy mittudomén. Biztosan van jobb dolgotok is. Jól láthatóan kétségem sincs a hatáskörök felől, ez egy mugli rendezvény, és nekik semmi joguk nincs intézkedni... főleg nem így.
Ha az aurorok nem kötekednek és tovább állnak, akkor kiadom a jelet az indulásra, elöl a katona, aztán a két fiatal, végül én. Fojtott hangon szólalok meg pár méter után, közepesen idegesen. - Mégis mi a fasznak kell itt parádéznotok?!
Vissza az elejére Go down
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 191

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-30, 15:51


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Vagy épp én téged. - teszem hozzá gyorsan, hiszen tény mentett már meg, vagy kétszer, a biztos haláltól, de hát lássuk be egy ízzel már én is viszonoztam ezt számára és ki tudja, hogy mikor lesz olyan alkalom, hogy én ismétlek majd és én mentem meg őt újfent. Tudom én, hogy sokkal magabiztosabb nálam, de legalább nem lekezelő módon, ahogyan Peter, ez számomra a legfontosabb. És pont e miatt is van, hogy amikor Peter megérkezik, épp csak addig hallgatom, amíg muszáj, aztán az új információt hallva se perc alatt faképnél hagyom a két kant, hogy inkább maradjak a saját utam járásánál, na meg amúgy se nagyon szeretnék Peterrel közösködni. Nem vagyunk mi most olyan jóban, hogy szívesen tartsak vele, bár már abban se nagyon reménykedem, hogy ez a jövőben változni fog, hiszen ő nem az a típus, aki bármiért is bocsánatot kérne. Akkor hát... mire számíthatnék?
Szerencséjükre azt már nem hallom, hogy Dane Petert kéri meg - vagy inkább utasítja? -, hogy vigyázzon rám, mert valószínűleg ezt se nagyon értékelném. Az önálló akcióm végén sikerül bejutni a pavilonba, hogy kicsit körülnézzek, bár sejtem, hogy az aurorok már mindent megtettek, amit lehetett és felmértek, de ez sosem jelenti azt, hogy nem volt valami apróság, ami elkerülte a figyelmüket. Szépen le is veszem a másképp álló képet a helyéről és megpróbálom forgatgatni, megnézni, a hátulját is természetesen, hátha van rajta valami érdekes a többihez képest. Végső soron megpróbálom letapogatni varázslattal, hogy alkalmaztak-e esetleg rajta valamit, befolyásolták-e, változtattak-e rajta valamivel. Valaminek kell még itt lennie, ha még mindig elzárva tartják a bódét.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-29, 20:46

Az ember életében gyakran elkövetkezik az a pillanat, amikor érzi, hogy bármit mond, és bárhogyan reagál egy adott helyzetre, abból csak rosszul tud kijönni. Ezek azok a felejthetetlen és megismételhetetlen pillanatok, amikor csak rossz válasz van, és amint kimondtál valamit, rögtön meg is bánod.. és Elijah életében ismét elkövetkezett egy ilyen pillanat, és ahogy Piton válaszát hallja, már süllyed is el, olyan mélyre, hogy Lucifer se képes összekaparni. Vörös pír szökik az arcára, szépen lassan, még szerencse, hogy zavarában erőst vakarni kezdi barna üstökét, és így eltakarja arcát.. meg a professzor is inkább foglalkozik az aurorral, mint a sráccal. Lenyel egy kínos köhögést, és inkább szedi a lábait, hogy le ne maradjon, és ahogy az auror elmegy öltözködni, enyhe káröröm jelenik meg benne. Még hátra-hátrapillant a verekedős, részeges bandára, aztán visszanéz a Mardekár ház fejére, és a kérdés hallatán igencsak szüksége van az oroszlánok híres-neves bátorságára. Nagyon jó kérdés, hogy ő tulajdonképpen mit is keres itt, és még jobb kérdés, mennyire kellene elmesélnie a kellőképpen görbének indult estét, annak minden apró kalandjaival, a srácokkal, akiket nem ismer, hogy bratyiból hozta őket ide, hogy olyan csapattal mozgott, akik teljesen muglik, noha tudja, mennyire veszélyes..pedig első körben tényleg csak egy laza estét akart, szórakozni egy jó nagyot, mindenféle feszültség és kötöttség nélkül, és erre még mindig a muglik a legjobbak. Max lekevernek egyet a másiknak, de semmi varázslás, csonkítás, félremondott varázsszavak, balesetek, és persze semmi suli. Tökéletes banda - eltekintve a jelenlegi helyzettől. Ami persze minden, csak nem tökéletes. Vesz egy mély levegőt, zsebre vágja a kezeit, és úgy baktat a házvezető mellett, miközben mélybarna szemeivel a környezetet pásztázza. Kiszúrja, amint A mogorva srác elindul a házak felé, látja,ahogy ketten a képeslapokat fixírozzák, lát pár taláros alakot, pár olyat, aki nem illik ide, egy rakat muglit, egy pár pillanatra még a szemeit is lehunyj, hátha kihall valami érdekeset, aztán újra kinyitja a szemeit és a maga éleslátásával és logikájával igyekszik valamit összerakni a látottakból, aminek értelme is van.
- Tudja professzor úr.. - kezd bele közben mondandójába. - Ahhoz képest, hogy azt akarjuk, hogy ne lepleződjünk elé, elég rosszul végezzük a munkánkat. Pontosabban önök, mert én csak a haverjaimmal jöttem megnézni a tűzijátékot. - toldja hozzá egy pimasz félmosollyal. - Az egész úgy bűzlik és úgy fura, ahogy van.. de lehet, hogy mi húzzuk a rövidebbet, nem a muglik. - vonja meg a vállát, miközben lassan beszívja a feszültség illatát, mely egyre erősebben jelenik meg a levegőben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 216

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-29, 16:35

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

A nyilvánvaló távolságtartás ellenére, hogy most nem mint pár vannak itt, mégiscsak átfogja két oldalról kissé Sophia vállát. Csak azért, mert Peter is itt van, attól még a férfi nem kéne, hogy hátrányból induljon Sophia esetében. Ajkaira a jól megszokott sötét mosoly ül ki, ahogyan közelebb hajol a lányhoz, s a fülébe susog. – Te mindig bajba kerülsz, én meg itt vagyok, hogy eljátszam a megmentőt. Még nem szoktad meg? – Ezzel sem kezeli le a lányt, nem szokása, hiszen Sophia imád erős lenni, és ez így van jól, csak sosem fogadja el, hogy akár megszokott is lehet, hogy Dane ott van a közelében. Most viszont nem jut többre idő, nyomozni jöttek, legalábbis körülnézni, hiszen Peter is lassacskán  visszatér. Nem a vérfarkas tiszte oldani köztük a feszültséget.
- Azt hiszed, hogy imádok a fényben tetszelegni? Még mindig nem ismersz igazán, és ez így van jól. – Neveti el magát szemforgatva, Sophia csak azért veszekszik, hogy megmaradjon a tűz, holott ennél voltak békésebb helyzetben is már, bár igaz, Dane is kifejezetten provokatív alkat. Ha most a naplónak nincs jelentősége, hát nincs, akkor ez másféle közjáték. Való igaz, a komoly stílus, s az öltözködés nem az ő világa, de ha már viselnie kell, olyat választott, amely kiemeli vékony, de erőteljes alkatát, ez bizony nem egy olcsó, konfekcióméret, hanem rá szabták.
Miközben nézelődik, s a háztetőket vizslatja, visszatekint Peterre, aki tovább információval szolgál. – Hosszúkás fegyver? Varázskard? – Vonja fel a szemöldökét vigyorogva, tudja ő, hogy pálcáról van szó, csak túlspilázza a dolgokat. Ha valaki nem szimpatikus neki, akkor félrevonja az egyik sikátorba, s végez fel, még Sophiának sem kell tudnia róla. – Ne téveszd szem elől. – Mondja még oda a fiúnak, aki Sophia környékén indul el. Érdekes helyzet lehet, hogy ő ad intelmet egykori barátjának, holott Peter és Sophia korábban ismerték egymást, mint ő a lányt. Nem is követi immár őket, csupán a belső zsebében heverő mobilra mutat, hogy a srác azért figyeljen oda, legalább az üzenetekre, hiszen ebben a hangzavarban amúgy is lehetetlen lesz telefonálni. A masina mágikusan van megbuherálva, hogy még a varázslattal levédett helyeken se mondd csődöt. Hátat fordít a kettősnek, és elindul az épületek irányába. Kinéz magának egy szimpatikusat, ahol nem látott senki mást, és keres egy tűzlétrát. Olyat választ, ahonnan lehetőség szerint egy perc alatt le lehet érni, de azért beláthatja a terepet. Nagyjából megjegyzi, hogy hol az a pavilon, ahol Sophia belépett. Mugli fegyver is van nála, ám a pisztoly nem hord olyan távolra mint egy puska, de alkalmasint jól jöhet. Ha talál tűzlétrát, és fel tud sietni, akkor lehasal a korláthoz, hogy onnan folytassa a nézelődést, valami tényleg készül itt, de még fogalma sincs, hogy mi. Varázslattal élesíti a látását, hiszen távcsövet nem hozott magával.




 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 401

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-29, 11:53


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Óriáskerék: Dane&Peter&Sophia (de észrevehetik a másik Óriáskerekes csapatot)

Dane felnéz a háztetőkre, és lát fent a tetőn 1-2 embert a nagy Városháza épületén, amiben rengeteg Londoni látnivaló sorakozik egyébként, tehát turista célpont. Persze most este, senki nem azért jött, hanem a tüzijátékért. Viszont akiket lát azok a sjaát embereik, egyik felén egy mugli katona, másik felén egy auror pásztázza a tömeget és a többi tetőt. Nagyon sántít, hogy mennyi auror van ide kirendelve, hiszen akármivel akarnának közbelépni, az mágia lenne, és az is leleplezné a varázsvilágot, ha megjelenne egy merénylő és mindenki Stuport küldene rá. Azt is leadná a tv élő egyenesben és attól is kitörne a frász... Egész angliának nem lehet kitörölni az emlékezetét.
Vagy igen?
Peter és Sophia a pavilonnál kezd el szaglászni, Peter egy mágiafelfedéssel próbálkozik, míg a lány csinál magának egy ajtót és besuhan, sikeresen. Bent igazából egy egyszerű szuveníres és fényképes bódé van, a London Eye-ról képek és London legnagyobb látványosságairól... De! A rendszerben egyetlen hibát vesz észre, a képeslapok mind szépen vannak a forgós állványon, kivéve egy, amelyik álló nézetben van fektetett póz helyett, így az a horizont függőlegesen áll rajta. Fura. A nyomokat valószínűleg már összeszedték és mindent milliószor lefényképeztek.
A fiú mágiája kimutatja, hogy az Aurorok minden lépésen végig mentek, amin tudtak, a helyszínen van robbantgatás - de nem ártottak senkinek, inkább csak tüzijátékszerű feltűnő durrogtatás volt -, altatások, emléktörlések. Peter végül nem próbálta meg kitörölni annak a muglinak az emlékeit, de most, hogy így körbenéz, már nem is találja a fazont sehol a tekintetével. Vagy áthelyezték valahova... vagy...?


Óriáskerék: Elijah&Piton (de észrevehetik a másik Óriáskerekes csapatot)

Az auror, akit Piton elkapott kicsit megalázottan vánszorog el átöltözni, de még az utolsó pillantásaival, mikor Piton már nem látja, nagyon is gyűlölködve néz a Roxfortos professzorra. Lehet éppen abban az évfolyamban volt, amelyik végignézte Perselus Piton megaláztatásait és aki nincsen ahhoz szokva, hogy már Dumbledore jobbkezéről van szó, aki nyakon tudja ragadni és elküldeni csak úgy.
Elijah-t nem kezdik el megfigyelni, mert végül csatlakozik és beszélgetésbe kezd a Roxfortos tanárával. Sok sikert kölyök.

Westminster híd széle, Óriáskerék oldal: Cody&Gia&kíséret -> Graves

Cody-t befenyítik és a fegyverét is átadja egy aurornak, a katonán egy enyhe mágikus köd látszik, ami mintha a tudatával babrálna hogy ne tűnjenek fel neki a pálcák és egyéb ilyen furcsaságok. Hogy ehhez mit szólnának a muglik, ha napvilágra kerülne...
A srác végül szó szerint összefut a nem éppen elegánsan korlátot átmászó Giával, addigra a srác már közölte, hogy Graves-et akarja, de nem látszott hajlandóság, hogy odavigyék hozzá. Most viszont, hogy a férfi éppenséggel a kordon másik oldalán van néhány méterrel és Cody rálát és úgy kiabál oda neki, nehéz lenne ignorálni. Ahogy azt sem lehet, hogy a csaj éppen most mászott a lezárt területre. Kicsit furán néznek erre a Jess-es húgos néhány szóra, hiszen természetesen fingjuk sincs, hogy a lánynak van egy ikertestvére. Mivel Cody-t inkább a mugli vezeti, a lányhoz egy auror lép oda "igazoltatás céljából". - Ugye tudja, hogy a falakat nem azért építik, hogy átmásszanak rajtuk? - kérdezi, kicsit rosszindulatú fintorral konstatálva, hogy a csaj spicces. Ártalmatlannak tűnik, de akkor is megszegte a szabályt.
Graves-nek Cody kiabál, ezt már képtelenség nem figyelembe venni, így az egyik auror és a katona is int a férfinek, sőt, a fülesébe is kap egy üzenetet, hogy "Bármi is történik ott, menjen oda és rendezze le, a fiút meg hozzák a kihelyezett sátorhoz", ami természetesen szintén az Óriáskerék közelében van, de a parton egy kis szakasz kordonokkal végig le van zárva, szóval öt perc séta alatt oda lehet érni.
Mondjuk a srác szövegelésére, hogy a csajjal akart levágni utat és petárdázni, pedig két külön irányból érkeztek, az Auroroknak meg nyilvánvaló, hogy ő hoppanált, együntetűen felhörögnek, hogy "Na, persze".

// Cody&Piton kérlek ne felejtsd el a cselekedeteket kiemelni az elmélkedésből, hogy könnyebb legyen elválasztani a mese szempontjából végül mit csinálsz meg. : )
Ha valaki az Óriáskerekesek közül át akar csoportosulni, akkor olvassátok el egymás hozzászólását, de minimum a mesélői két részét, hogy éppen ki hol van és mit csinál!

Következő mesélői hozzászólás: január 6., tehát határidő január 5., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 158

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-28, 14:53




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


Perselusnál azért vannak tekintélyt parancsolóbb alakok, ha mást nem termettel, vagy mondjuk egy hivatalos egyenruhával, legyen az sima rendőr, biztonsági, vagy katonai. A mugliknál mindenképpen hatásosabb, mint az hogy megfenyegeti az illetőt, hogy levon a házuktól pontot, vagy terrorban tartja meg az óráját az aktuális rendbontóra szállva... Nem. Itt ő sem több egy egyszerű mogorva alaknál a tömegben, akinek talán van valami sütnivalója.
Így hát minden bizonnyal szólva lett, hogy érkezik és működjenek vele együtt.
A csoportoknak/csapatoknak, az együttműködés érdekében mindenképpen kellett  kapniuk valami információt a másikról. Máskülönben ha beüt a baj, a szervezetlenség csak még nagyobb káoszt fog okozni. És mivel ők vannak a tűzijáték, illetve az óriáskerék alatt főleg, tökéletes show születne belőle, aminek ők lennének a fő műsorszáma.
Van egy olyan nagyon rossz előérzete, hogy bár a parancs szerint, védjék az embereket, és kerüljék a lelepleződést, sőt ha tehetik akadályozzák meg, mégis... ennyien egy helyen pont hogy inkább elő segítik. És hogy tulajdonképpen mi a terve azoknak akik mára meglebbentették a hírt, hogy na majd ma mindenről lerántják a leplet, sem tudni pontosan, hogy mire készülnek, hogyan, és honnan? Ezen információk hiányában, nem tudni mi ellen kellene védelmet felállítani.
Kirakati majmoknak érzi az aurorok jelenlétét ebből fakadóan, arról nem is beszélve, hogy még egy egységes szervezeten belül is széthúzhatnak a vélemények.
A varázsvilág leleplezése... egy kiadós, akár évtizedig is tartó kavarodás után talán fejlődhetne tovább együtt minden. Vagy háború születne. Attól függ a lelepleződéssel mi a cél? A varázslók uralomra törése, vagy az együttműködés? És vajon a muglik hogyan reagálnának? Képesek lenének megszokni, vagy támadóan lépnének fel az ismeretlennel szemben?
Perselus, a maga borúlátásával határozottan maradna inkább a burok rejtett posványában. A háta közepére sem kívánja a lelepleződést. Lát lehetőséget a fejlődésben a két világ részéről, de valami miatt az a megérzése, hogy nem az jönne el elsőnek. Hátha bevezetik a boszorkány égetést újra... Jövő szilveszterkor már tűzijáték helyett az lesz a program!

A fiú poénjára össze vonja szemöldökét, egyébként ugyanúgy néz rá - Ó hát persze! Hogy is felejthettem el, hogy a hímek mifélék maguk felé! - grimaszol egyet, aztán elhalad. A karmai közt szorongatott auror csak nyekken egyet, ami akár olyan "helpmepls" is lehetett volna. Elijah még fél vállról oda vetve kaphat egy - Mr. Crowfield, zsebkendőt ne adjak, ha már így elérzékenyült? - össze préseli a száját és visszatér az áldozatához. Nem viszi olyan nagyon el, csak hogy ne legyen telibe szem előtt a tömegnek, van ott is azért auror körülöttük. Aztán el is engedi kicsit durvábban a kelleténél, de ennyit még igazán túlélhet a fiatal fickó. Nem kevés hideg számonkéréssel mered rá. - Vegye le azt az átkozott talárt Mr. Winmer! És jó lenne, ha kikérné a felesége véleményét, ha azt a parancsot kapja, hogy elvegyüljön a muglik között, ha már magától képtelen felfogni a túlinformált elméjével ez mit is jelenthet! - aztán lassabban, tagoltan folytatja, enyhén az arcába hajolva a másiknak. - Maradjon A Háttérben! Tartsa Nyitva A Szemeit És Ha Gyanús Dolgot Észlel, Szóljon! - sziszegi neki, aztán igazából továbbá nem foglalkozik vele. Kiegyenesedik, roppan egyet itt ott amire jön némi fáradt fintor meg egy sóhaj. Ezt követően Elijah megsorozza még egy kérdéssel, amire a tanár pár pillanatig csak néz a fiúra, elég méregető ábrázattal. Hogy mi végett... azt jobb nem tudni. Lehet egy új főzetet állít össze fejben, amihez pont szükség lehet egy Griffendélesre. És mivel nem mestersége a suttogás, így inkább sziszegésnek hat, de maga is lejjebb vette a hangerejét.
-  Mr. Crowfield - kezdi és jelentőségteljesen néz hideg fekete szemeivel a kölyökre, aki azt hihetné, hogy valóban nyílt választ fog kapni. - Gondolja át újra a kérdését és aztán, nézzen körül alaposan! Majd ossza meg mire jutott! - még ha nem is épp barátságosan, de hajlandóságot mutat a társalgásra. Kíváncsi Elijahnak milyen részletek tűnnek fel. - És ha már itt tartunk, azt is megoszthatná, hogy mit keres itt, egy Minisztériumi tiltás ellenére is?!- nem ússza meg, hogy ne legyen számon kérve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-28, 12:17





[You must be registered and logged in to see this image.]
A milleniumi káosz & Peter
A mai nap igenis a kínos találkozások napja, márpedig én jobban szeretném ezt halogatni Sophia esetében. Sokáig barátok voltunk, pont ezért is sejtem, hogy számára se kívánatos a társaságom, emiatt adok neki egy esélyt arra, hogy lelépjen, még mielőtt odaérnek a fantasztikus pároshoz. A biccentésem elég kimért irányába, sejtem én, hogy nem lenne jó vége annak, ha esetleg a nyakába borulnék... Maximum a földön kötnék ki, miközben ő faképnél hagyna mindkettőnket. Egyszóval, nem hiányzik számomra a cirkusz, ha pedig itt és most próbálnék meg vele beszélgetni, annak se lenne túl jó vége, úgyhogy inkább ráhagyom a dolgot. Nem arról van szó, hogy nem szeretnék ismét jóban lenni vele, egész egyszerűen csak ennek nem itt és nem most van itt az ideje. Nincs szükségem újabb veszekedésre, főleg nem úgy, hogy közben Dane is a közelben van.
- Nahát, akkor tuti nem lesz könnyű dolgunk – mormogom sötét képpel. - Dolgod – javítom ki magam, hiszen ez igenis Dane feladata, én csak pont belekeveredtem ennyi az egész. Voltaképp nyugodtan szemlélhetném tétlenül is a folyamatot, úgyse kötelező részemről közbelépni, meg hát ahogy a Mágiaügyi Minisztérium is elbánt a családommal... De bezzeg ilyenkor már tetszene nekik, ha segítenénk, nem igaz?
- Jut eszembe – szólalok meg ismét, immár kissé nagyobb figyelmet szentelve az óriáskerékre, végül kérdő pillantást vetek Dane irányába: - Az egyik zsaru említette, hogy a keréknél lévő pavilonnál is volt valami balhé, aminek ő a szemtanúja volt. Ráadásul, ezt kapd ki: hosszúkás fegyvert látott az illető kezében. Még jó, hogy nem látta tisztán, hogy egy pálca volt az. Milyen idiótákat alkalmaznak a Minisztériumnál? Nem kellett volna neki is kitörölni az emlékeit?
Vagy esetleg ez is a belső szabotázs része, melyet nemrég Dane emlegetett? Igen, ami azt illeti, egy ilyen aprósággal elég szépen a Minisztérium alá tudnak tenni, azt meg kell hagyni. Mindenesetre, én hagytam elmenni az illetőt, nem töröltem és módosítottam az emlékeit, ennyi azért jár a drága auroroknak. Talán más már nem fut össze vele és legalább terjesztheti az igét. Persze, senki se fog hinni neki, de ha ez visszajut a megfelelő emberek fülébe, akkor lesz dolga a Minisztériumnak, nem is kevés. Talán csak évek múlva, de fog ez még plusz munkát eredményezni, ebben biztos vagyok.
- Sophia merre lett? - teszem fel a kérdést, mert az még rémlik, hogy elindult valamerre a beszédem közben, talán még az is, hogy az általam említett pavilon felé vette az irányt, utána azonban semmi... Mintha köddé vált volna, márpedig ez sohasem jó jel egy ehhez hasonló helyen. Jelenleg is zűrzavar van, ráadásul ő nem is hivatalos személy, azt pedig az aurorok sem veszik jó néven, ha olyasvalaki kezd el szaglászni, akinek nincs engedélye.
Dane válaszát meg sem várva indulok el a pavilon felé, hiszen vita ide vagy oda, Sophia akkor is a barátom, még ha jelenleg rosszban is vagyunk. Lehet, hogy bajba került, amíg mi nem figyeltünk oda, de őt ismerve esélyesebb, hogy a saját szakállára nyomoz. Eleinte én is csak úgy teszem, mintha nézelődnék, majd amikor már biztos vagyok abban, hogy senki sem lát, előveszem a pálcám, majd elmormolok egy varázsigét. Ha minden igaz, akkor az utolsó pár varázslat, melyet a pavilonnál hajtottak végre, meg fog jelenni valamilyen formában. És talán még valamilyen jó kis nyomhoz is jutunk, hiszen a helyszínelő-aurorok már átfésülték a környéket, nyilván végre is hajtottak pár varázslatot és talán olyan információhoz is juthatunk, amiket ők visszatartanak. Elvégre, hiába vannak Dane-nek kapcsolatai, auror és auror között is akad rivalizálás. Talán valami memóriatörlés, vagy ujjlenyomat, bármi... Nekem már az is bőven elég, ha rájövünk, hogy volt egy szemtanú, akinek kitörölték a memóriáját. Dane és én megkeressük és helyrehozzuk az emlékezőjét. De bármilyen apró nyom jól jöhet.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 191

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-28, 11:10


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Őszintén cseppet sem lep meg, hogy Peter másfelé veszi az irányt. Az viszont annál inkább, hogy Dane-nel együtt érkezett. Hát nem arról volt szó, hogy mennyire utálja és hogy mindenkinek távol kell tartania magát tőle, mert veszélyes és így meg úgy? Vagy ez csak rám vonatkozik, rá nem élnek a saját szabályai? Nem valami fair, bár már ezen sem kell meglepődnöm.
- Az... más helyzet, de most nem vagyok bajban és te olyan valakivel jöttél, akit nem igazán szívlelek. - teszem még hozzá, hogy tisztában legyen vele, ha eddig esetleg még nem volt, hogy nem szívesen közösködnék Peterrel jelenleg semmiben sem. Na nem azt mondom, hogy Dane akkor itt és most válasszon, főleg hogy Peter végül is nem jött ide, de ettől még sejtheti, hogy nem kimondottan van ínyemre ez a hármas közös esemény.
- Szóval úgy véled ez is csak rólad és a naplóról szól? Azt hiszem tévedsz, valami komolyabb dolog történik, kivételesen lehet, hogy hozzád semmi köze. - na igen tudjuk jól, hogy Danet jó nagy egoval áldozza meg a sors és cseppet sem szokása visszafogni magát, ahogyan a ruháját érintő kommentemet a maga javára fordítja. Cseppet sem lep meg és persze a fenébe is igaza van. Bírom a bőrdzsekit, de az is igaz, hogy az öltöny is jól áll neki. Ez azért nem fair. Közben persze Peter is megérkezik és ez a visszafogott biccentés... mintha távoli ismerősök se lennénk, vagy kimondottan ellenségek. Nem csoda, ha ettől csak még inkább elmegy a kedvem az egésztől és amikor azt a pavilont emlegeti fittyet hányva Dane lekicsinylő utasítására e is indulok arra felé, hiába van körbe kerítve. Eszem ágában sincs Peterrel maradni. Kényelmetlen is lenne, és beszélgetni sem szándékozom vele, úgyhogy minek? Így hát a pavilon körül nézelődöm, szépen visszafogottan, mintha csak éppen hogy sétálnék és egy óvatlan pillanatban, amikor pont kellő takarásban vagyok előkerül a pálcám is, szinte alig láthatóan, hogy egy rögtönzött bejáratot varázsoljak, ami menten el is tűnik, amikor belépek rajta, már amennyiben sikerül bejutni. Persze eszem ágában sincs hagyni, hogy Peter, vagy Dane netán visszatartson. Dane amúgy is nézelődik, Peternek pedig csak van annyi esze, hogy nem próbál erővel ott tartani. Azt úgy se hagynám neki, ha kell a képességemmel taszítok rajta egyet.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-27, 19:52



A Milleniumi Káosz




*Ez a korláton való átmászás egyre szimpatikusabb, és nem csak azért, mert így megspórolom azt a kábé 3 hosszú métert, ami elválaszt a partra levezető lépcsőtől. Ott marconának tűnő rendőr is álldogál, kordon is lezárja a lépcsőt, míg itt se rendőr, se kordon, de még csak tiltótábla sincs, ami a korláton való átmászást és/vagy a partra lemenenetelt tiltaná. Ráadásul a korlát olyan szép élénk kékre van festve! És ugyan nehéz most megtalálnom a pontos indokot, hogy ez miért fontos, mégis érzem, hogy így van.
Nosza, induljunk!
Mintha csak éveken át szertornáztam volna, olyan magabiztosággal fogok rá két kézzel a korlátra. Csípőmet hátralendítem, hogy tudjak ugyebár lendületet venni. A lendület fontos. Nagy levegőt veszek, fejem felszegem és nekiindulok. Alig fél másodperccel később fájdalmasan elfintorodok, ezzel a lendülettel most csak azt értem el, hogy csípőcsontom keményen a vaskorlátnak ütődött. Eh, ugrani is kellett volna.
Megpróbálom még egyszer ezt a lendület-ugrik dolgot, de az ugrásnál megint csak elhasalok. Ráadásul tudatalatt óvhattam magam, mert feleakkora lendületet se vettem, mert most csak alig ütöttem be magam.
Marad a lassúbb, de biztosabb megoldás. Lassan átfogok a korláton, idáig ugye szemből fogtam rá, most elfordulok, hogy féloldalasan állhassak a korlát mellett. A nagy felkészülés után leteszem a fenekem a kőpárkányra, megvan a biztos kiindulópont. Na most jöhet a kicsit másfajta tornászmutatvány. Felemelem jobb.. ja nem,  a bal lábamat és kecsesnek szánt mozdulattal átteszem a korláton. Aztán a másik lábamat, a csizmám sarkai okoznak egy kis nehézséget, de sikerül beigazítanom normálisan a lábaimat, hogy akár fel is tudjak állni, habár ez nem célom, azt valahogy sejtem, hogy az túl nagy feltűnést keltene.
Na, most már csak át kell emelnem a fenekemet, ami nem nagy mutatvány. Ezzel az eddigiekhez képest egész gyorsan végzek is.  Ezen aztán annyira felbátorodok, hogy nem kimondottan gondolom át a következő lépést és megint a lendületes dologgal próbálkozok, amikor le akarom tenni magam a kőpárkányról. Feltételezem a korábban bennt ragadt lendület is most került elő, mert úgy leugrok, hogy alig bírom megtartani magam, mikor újra kétlábon állok. Sőt azon lendületből szinte leguggolok. Csak azért nem gurulok rögtön le a partra, mert a korlátot még mindig két kézzel fogom. A könyököm bánta az egészet, ahogy kicsavarodva a kőpárkányhoz szorult a súlyomnál fogva. De hopsz, felpattanok, mintha mi se történt volna.
A lefelé vezető gátoldal meglehetősen meredek, szóval még maradok egy kicsit. Felteszem magamnak a kérdést. Minek is akarok én bárhova eljutni? Ellehetnék itt a jövő évig is! Elkuncogom magam a kis poénomon. De annyira, hogy még a könnyem is kicsordul. Hát a jövő év mindjárt itt van, értitek! A körülöttem állók nem annyira értik jókedvem okát. Jobb lesz mégis elindulni, talán a híd másik oldalán vidámabb emberekbe botlok. Ráadásul így a tömegen kívül mintha jobban imbolyognék, meg valahogy nem annyira érzem ezt a táncoljukátmagunkatakövetkezőmilleniumba-életérzést.
Elengedem hát a korlátot és nagy levegőt véve elindulok lefelé. Nem nyílegyenest, annyira hülye nem vagyok. Mégis egy kis különítmény szükséges, hogy a partra érve ne essek hasra/vigyen a lendület a Temzébe/fussak még jó tizenötmétert, mire meg tudok állni. Az előbbi opciók bármelyike bekövetkezhetett volna. *
- Hoppá, bocsi, hogy összegyűrtelek!
*Kapásból letegezem a legelöl haladó srácot, nem lehet olyan sokkal öregebb nálam. A ruhájába kapaszkodva sikerült megállnom, ezért kértem elnézést.. gondolom ez nem tetszett neki, azért néz olyan szigorúan rám.
A hangom kicsit elhalkul a végére, mert valahol dereng, hogy ezek az emberek itt nem az ünneplő fiatalsághoz tartoznak, akiket az imént hagytam magam mögött. Ekkor üti meg a talán csapat legfiatalabb tagjának a hangja a fülemet. Gravest mondott? Körbenézek én is, de lent nem látom sehol – azt konstatálom csak enyhén megdöbbenve, mintha hátul egy fegyveres katona állna - , aztán jobb híján követem a kötényes srác tekintetét. Kicsit nehezen fókuszálok, de én is meglátom.*
- Graves? Na ne, ilyen nincs..
*Nyögöm, mert hát ha hozzáadjuk Gravest a roxforti kis csapathoz, akik az Óriáskeréknél ügyködtek, akkor itt lehet, hogy tényleg készül valami. A francba, otthon kellett volna maradnunk, vagy elutazni, mittudomén, Párizsba. Egy óra ide vagy oda mit számított volna. Most jut csak eszembe, hogy körbehoppanálhattuk volna a világot is, hogy többször is köszöntsük az évezredet. Nem jutok el a kései remek ötletemnek szóló csalódott sóhajig, mert felfogom a srác további szavait.*
- Na ácsi! Nemmész te a húgommal semmifélehíd alá!... Kicsoda is vagyte?
*Habár mintha derengene, hogy nem erre gondolt, hanem összekevert Jessievel, akkor gondolom a Roxfortból ismerős. A többi fazont végképp nem tudom értelmezni. Kihúzom magam, feléjük fordulok és jobban figyelek a szavaimra, az előbb feltűnt, mintha kicsit összecsúsztak volna a szavaim.*
- És ti kik is vagytok? Jobban kéne vigyáznotok a haverotokra, nincs kabátja.

//[You must be registered and logged in to see this link.] értéke: 1 (Rossz számok: 2, 3, 5) //


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 557

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-26, 23:53




Milleniumi Káosz

[You must be registered and logged in to see this image.]
Én még épp a gondolataimmal vagyok elfoglalva, mikor felbukkan egy katona, ami alapvetően kevésbé aggasztana de mikor fegyvert fog rám, automatikusan, reflexszerűen feltartom a kezemet és igyekszem higgadt maradni, hiszen nem sunnyogok. Legalább is nem a hivatalos szervek elől. Hál égnek az irataim a zsebemben vannak, a pálcámmal együtt. - Nem akarok bajt... Nincs nálam semmi.. -
Mikor a három auror is felbukkan és pálcát fog rám nagyot nyelek, de a görcs a gyomromban lassan oldódni látszik. Áldom a hülye fejemet, hogy ha már így elhoppoltam magamat, jár érte a vállveregetés de tényleg, akkor legalább azt gondoljam végig kinek és mit mondok és nagyon szeretnék olyasvalakivel beszélni aki mondjuk tudhatja miről van szó. Ekkor kiszúrom az eltűnő alakot, látványosan az irányába bámulok, leszarva a körülöttem lévőket. Ki tudja hogy az ismeretlen, mióta vagy mennyit látott, vagy engem felismert-e, ő is ott volt-e a Varjúban, és hogy védőmágiát vont maga köré, vagy ő is hoppanált, vagy animágus, vagy esetleg egyéb trükköt vetett be. A három auror közül egyik sem ismerős, a katona meg.... Na várjunk egy pillanatot! Ha vannak itt katonák, márpedig miért ne lennének akkor talán Graves is itt van... Csak egy megérzés, de hátha. Őt elvileg ismerhetik mindkét végén a világnak. Bár aztán ki tudja... Egy próbát megér.
A gondolat pörgetésből a parancs szakít ki és valóban magasra tartom a kezeimet. - Nem nem vagyok terrorista szövetkezet tagja.- köszi a feltételezést... jó ez a dolguk, kérdéseket feltenni ésatöbbi... Látványos hogy nem áll szándékomban sehová menni az ég világon, és az aurorok már rám is repülnek, amit nem viselek mélyen belül olyan jól, de hagyom, hogy átnézzenek és mielőtt elvennék a pálcámat, kicsúszik a számon hogy - Kérem... azt had adjam át én.... - ha hagyják, markolattal feléjük nyújtom át. Persze! Az aranyvérednek is most kell megszólalnia... nem nem viselted volna el, ha elveszik... Mennyivel jobb ha te adod át önként????
- Ismer véletlenül egy Graves Matlock-ot?- kérdezem az egyenruhást, de voltaképp az auroroknak is szól a kérdés. - Ha igen, vele akarok beszélni! - persze Cody, pont abban a helyzetben vagy, hogy követelőz.... pfff.... lehet hogy fogalmuk sincs róla ki a franc a fickó... Nem mintha nekem olyan hú de rohadtul mélyremenően lenne róla fogalmam. De ő az egyetlen aki hirtelen eszembe jutott ebben az idióta helyzetben, amibe nem mellékesen kevertem magamat. Sok szempontot nem vettem figyelembe és nem gondoltam végig.... Most vagy megiszom a levét... vagy megiszom a levét.
És megiszom a levét. Mivel nem kaptak kielégítő válaszokat, a fickó felém lép... nyugodtabb lennék, ha mondjuk nem tartaná telibe rám azt a fegyvert... Mindig is irtóztam tőlük. Hasznos cucc, kétségtelenül... És néha hatékonyabb mint egy pálca... Néha.. Pl ha a likvidálás a cél, vagy valami hasonló.
- Na jó kölyök! Kapsz egy csini karperecet és szépen velünk... - érezhetően a keménykedő szavak ennél a pontnál mintha bizonytalanul hangoznának, lévén a rendvédelmisnek, minden bizonnyal fogalma sincs ki a másik három alak. - Jössz. És egy erre alkalmasabb helyen elmondod, hogy ki a fene vagy és mit keresel itt?! Ajánlom hogy működj együtt! - annyira örülök, hogy a kérdésemre nem válaszolt... Sőt mint aki meg sem hallotta. Cserébe hátra fogják a kezeimet és bilincsbe is fognak.
Bízzak bennük?... Beszéljek nekik ha már ilyen hírtelen és hülyén cselekedtem... -Lépés indulj!- adja ki a parancsot a fickó.
Megindul a gyászmenet. Ketten az aurorok közül úgy állnak mögém, hogy a tömeg felől annyira ne látszódjon a bilincs meg a hasonlók, az egyenruhás megy mögöttünk, mindannyiunkon tartva a szemét, és egy auror megy elől. Éljen! Ilyen díszkíséretem sem volt még!Kiérünk az aluljáró sötétjéből az éjszakai kivilágításokhoz.
És ekkor derült égből toppan a kordon mi felőlünk lévő oldalára Jessamine Findley.
Zavartan pislogok rá. Ismerős a lány, mintha ő is Roxfortos lenne, tuti hogy felettem jár, szegényt igen, lazán össze keverem a testvérével, mivel Jess is hugrás, így Giát hellyel közzel inkább elkerülte a figyelmem, de sajna ennél jobban nem tudom betájolni, így is alaposan mellé lőttem. Szerencsétlent is lekapcsolják, és ameddig vele foglalatoskodnak én a tömegben kiszúrom pillanatnyi fohászom tárgyát... Ilyen nincs! De van! És annyira vészesen nincs is messze tőlünk. Simán átvisítok neki odáig.
- Graves!- ha felfigyel akkor folytatom - Graves, de jó hogy látlak! Segítenél? Jess és én szerettünk volna a híd alatt levágni az utat... Egy kis elő petárdázás meg minden... Tudod... de sajna nem vették jó néven. - érezhetően a szöveg azoknak szól akik egyébként hallanának mindent, mert túl közel állnak. De mivel sosem tudtam hazudni, Gravesnek talán feltűnik az amatőr gyenge próbálkozás. Arról nem is beszélve, hogy a fejem nem kicsit kétségbe esett ja és egyébként az Aranyvarjús pultos kötény is ott virít rajtam. Még dolgozik bennem némi adrenalin, de lassan kezd elszállni, és az az egy szál ing bizony kezd hideg lenni.
Azt sajna mégsem harsoghatom át neki, amit valójában közölni akarok, de a célnak épp ez is megfelelt.


[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-26, 21:48

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Megosztom a figyelmemet a tömeg és a híd alatti homály között, de tulajdonképpen sehol nem történik semmi izgalmas. A homály és a víz úgy viselkedik ahogy egy téli estén elvárható, és a tömeg sem igazán töri magát hogy produkáljon valami érdekeset. Néha engem is ide-oda sodor egy-egy társaság ahogy sietnek a dolgukra, de nem zavartatom magam és mindig visszatalálok az emberek között a kijelölt helyemre. Újabb dekket is elővarázsolok a zsebemből, aztán rágyújtok és ráérősen füstölni kezdek. Látom ugyan hogy valahol messzebb mintha kisebb lökdösődés alakulna ki, de ezt ráhagyom a helyi zsarukra, vagy a közelebb állókra. A hivatalos és a nemhivatalos megbízásom is másra szól, meg egyébként is - kurva lusta tudok én lenni ha akarok. Szóval inkább hagyom hogy néha egy-egy szerencsétlen belekönyököljön a vesémbe - isten áldja a mellényt! -, esetleg kissé megtaszajtsanak, de tartom a pozíciómat és szívom azt a szart.
Aztán a szemem sarkából megpillantok egy ismerőst. Ugyan a tömeg hullámzása időről-időre eltakarják előlem, de van szerencsém kiszúrni Georgianat, ahogy áthömbölödik a korláton mérsékelt eleganciával, én pedig önkéntelenül felröhögök. Meg is bámulnak páran de én csak nézem a lányt ahogy újra talpra áll, és csak ezen a ponton szúrom ki a többi alakot a távolban. Ránézésre muglik és varázshasználók vegyesen, de úgy tűnik hogy mindenki csak teszi a dolgát, így maradok a helyemen és csak cigarettázom tovább, lassan pásztázva a tömeg többi részét - tehát dolgozom tovább, és várom az egész herce-hurca, na meg a szolgálat végét.
Vissza az elejére Go down
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-26, 21:27

A harc már-már kezdene elvadulni, és tény, hogy Elijah nem úgy áll neki a dolognak, mint a nagyon harcias,és hősies alakok, akik majd megvernek mindenkit, de hát ő nem is az a kidobó alkat. Még csak nem is auror-kaliber, hogy vakon nekimenjen bárkinek. Ő nem az a tipikus hős, a griffendéles hajlama sokkal inkább valósult meg mindig is lojalitásában, és a belső erejében, meg abban a határtalan jókedvben, és játékosságban, amivel egy pici cica és egy hatalmas oroszlán is rendelkezik. Ha kell, odacsap, de egy részeg bandaháború, akiket alig ismer.. Nem igazán az ő stílusa. Amikor azonban ismerős hang üti meg a fülét, mintha csak elsős lenne, hirtelen rezzen össze és fagy le pár pillanatig, aztán lassan csak megfordul. Persze nagyon lassan, nagyon óvatosan, nagyon dadogva.
- Tud.. tu.. tudja professzor úr.. - és még egy zavart nevetést is betold mellé. - ..Csak a nőstényoroszlánok vadásznak.
- béna mentő mondat, megvonja a vállát, és amint a prof int a fejével, Elijah mintha itt sem lett volna. Akrobatikus ügyességgel egyik lába itt, a másik ott, a kordonon belül, és úgy fest, hogy Piton nyert magának egy zseniális társat erre az estére.. Elijah ugyanis egyből kiszúr vagy négy szempárt, aki őt figyeli, ezért nagyobbakat lép, és tartja a tempót a fekete ruhással, miközben leporolja a pulóverét, és kissé megigazítja a ruháját, beletúr a hajába.
- Hálásan köszönöm professzor úr, hogy kimentett ebből a kellemetlen helyzetből. - aztán tekintete szépen átvándorol a "fogolyra", aki felé küld egy laza kézmozdulatot, mely jelzi hogy nem túl rózsás a helyzete - ujjait finoman elhúzza a torka előtt, majd kacsint egyet hozzá. Aztán zsebre vágja a kezeit, és bár eléggé zsúfolt a hely, egész könnyedén mozog. Igyekszik analizálni, hol vannak a többiek, látta, hogy a három jó barát is valahol erre tűnt el.
- Maga tud valamit arról, mi készül itt, vagy kiket kéne lekapcsolni? - súgja oda Pitonnak, mindenféle tiszteletlenség nélkül, és lehetőleg halkan, nem akar itt kiabálni, akkor se, ha sok az auror. Főleg azok vannak itt.. ki tudja, ki a beépített? Ráadásul ő most elvan, mint kisgyerek a játszóházban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 216

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-26, 15:11

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

A férfi magában igazat ad Sophiának, igazán más a helyzet, mint a megszokott, lévén még nem nagyon voltak egyszerre egy helyen így hármasban, leszámítva a valentin-napi bált. És különben is, teljesen más az egész szituáció, mint annak idején Lorelai esetében, Sophia már mindkettőjükről tudja, hogy miféle. A két meghasonlott hím, akiben az utóbbi időben csalódott, Peterben ténylegesen, Dane-ben talán kellemesen, de sosem lehet tudni, hogy a vérfarkas mit is forgat a fejében. Az a múltkori csók egyébként sincsen különösebben letisztázva, most Dane is hivatalos ügyben jár el, nem kezelhetik úgy egymást, mintha holmi szerelmespár lennének. Főleg nem Peter előtt. Dane jót mulat, hogy Sophia szinte le akarja rázni, már megint visszalépnek vagy hármat, ám ez a férfit sosem zavarta, mindig az erőt látta a lányban.
- Tudtam, hogy valami ilyesmit fogsz mondani. Ugye ezt megismétled akkor is, ha vérben fagyban találok rád? – Emlékezteti Sophiát arra, hogy a tömlőcökből is ő hozta ki, és úgy általánosságban ott szokott settenkedni a közelében. Igaz, legutóbb mégiscsak a lány mentette ki a vérszomjas sellők karmaiból, tehát az adok-kapok immár állandóvá is válhat. Na de Sophia valóban igen erőteljes személyiség egyedül is, így Dane-nek nem marad más jelenleg mint a provokatív hangsúly, s hogy kövesse a lányt. Bent vannak immár a kordonon belül, szakavatott szemeivel körbevizslat, keresi az árulkodó nyomokat, amivel a parancs miatt elvileg találkoznia kell majd. Visszafordul hát Peter irányába, amíg a lány letörli a pofijáról a magabiztos fintort. – Van aki továbbra is azt a naplót keresi, amiben fel vagyunk sorolva. Lehet, hogy ezúttal éppen a muglik között talált rá a következő célpontra. Ahelyett, hogy vedelne, és felakasztaná magát az óriáskerékre. – Jegyzi meg sötéten villogó tekintettel. Ám be kell látnia, az árnyékban rejtőző idegennek nem is lehetne jobb alkalma, hiszen a tömegben könnyű elrejtőzni, muglikra vadászni. Ráadásul ilyenkor, amikor hangzavartól teljes a tér, senki nem hall meg egy pálcadurranást, vagy valami sikolyt. – Nem csak hallottam, kirendeltek. Puccos? Tudom, a bőrzsekire gerjedsz. Bocs szivi, jelenleg többre nincs időm. – Vonja meg a vállát kacsintva, aztán bólint, ha már társulnak hármasban, akkor mehetnek is. S míg Sophia a pirotechnikát bámulja, Dane csupán magukat az aurokat szemléli, az orra után megy, habár nem szándékozik ennyire nyilvánvalóan fellebbenteni, hogy ki és miféle. – Magamból kiindulva.. bárki is állhat a furcsaságok mögött, lefogadnám, hogy az aurorok, vagy a mugli zsaruk között van. A belső szabotázs mindig izgalmasabb. Ne kószáljatok el kölykök. – Adja ki az ukázt, noha tudja, Loryt leszámítva a két legmakacsabb fiatallal van dolga, akiket valaha látott. Figyeli az igazoltatásokat, felpillant a közeli háztetőkre, megpróbálja globálisan átlátni, hogy ha a merénylő az első sorból figyel, akkor ki lehet az.




 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 401

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-26, 11:59


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Óriáskerék: Dane&Peter&Sophia

Mikor Dane kezeskedik Sophiaért - ami nagyon jól sikerül, úgy tűnik a srác jól építette fel az imázsát - a lány szinte érzi, hogy fellélegezhet és sokkal kevesebb szempár követi a mozgását figyelemmel, kikerült a "rizikós elemek" listáról. A lány a fellövés helyeit nézegei, és látja, hogy a parton három pontról is indulnak rakéták, az óriáskerék két oldalán, és magáról az óriáskerékről is. Az építményen rengeteg pirotechnikai eszköz sorakozik, ha valami félrecsúszik abból nem a kellemes fajta tüzijáték bontakozhat ki. Persze a hatóságok is erre a részre figyelnek a legjobban, hiszen ha valahol elromolhat valami, az itt lesz, és a legtöbb ember az egész kerületből erre a részre koncentrál a legjobban. Ahhoz, hogy megvizsgálja nincsen-e megbuherálva valami sajnos a szeme nem elég, mert nem igazán oktatják a Roxfortban a pirotechnikát és feltűnő elváltozást nem lát.
Peternek miközben meséli, hogy miket tudott meg utólag jut eszébe valami, valami furcsaság. Az egyik mugli rendőr utalást tett arra, hogy a korábbi merénylet az Óriás kerék melletti apró pavilonnál volt - tőlük csak egy percre, az a rész körbe is van kerítve -, és hogy pont a távolból látta, hogy valaki egy hosszúkás fegyvernek tűnő tárggyal lövöldözött. Hoppá. Úgy tűnik az a rendőr kimaradt az emléktörlésből, mert csak távolról követte az eseményeket, de pont ezért nem látta, hogy az csak egy pálca volt.


Óriáskerék: Elijah&Piton

Pitont láthatóan az összes Auror ismeri, tekintve, hogy az összes a Roxfortba járt, vagy egyszerre jártak oda, vagy okította őket a bájitaltan szépségeire. A muglik is engedelmeskednek neki, talán a vészjósló külseje és stílusa miatt, vagy mert olyan magabiztosan mozog. Esetleg azért, mert tájékoztatva lettek róla, hogy egy ilyen fazon jön, és ne kételkedjenek az ítélőképességében. Bár, igazából Perselus Piton ítélőképességében és lojalitásában mindenki kételkedik Dumbledore-on kívül.
Elijah viszont ezzel a lendülettel át tud menni, és a közelben senki se veszi észre, mindenki a dulakodásra figyel, tud bent mászkálni és nézelődni, ameddig ki nem szúrják. Vagy ha csatlakozik később a professzorhoz, akkor valószínűleg megszűnik iránta az érdeklődés, ahogy Sophiát is "levédte" Dane.

Westminster híd széle, Óriáskerék oldal: Graves

A mozgásra Graves nem mozdul el a helyéről, de a másik katona igen, és néhány pillanat múlva a férfi már el is tűnik a félhomályban, hogy csekkolja a mozgást. Graves semmi más gyanúsat nem lát, mint az Óriáskeréknél a fiatalok dulakodását - bár ez jóval távolabb van - és az iménti fejlemények a híd alatt, ami jóval közelebb. Ha nem indult el oda, akkor most csak áll és vár, hogy a távoli dulakodásból lesz-e valami, vagy hogy kijönnek e a híd alatti átjáróból.
És körülbelül öt perc múlva, egyszerre suhan át a kordonon a távolban Elijah és egyszerre megy Georgiana neki a kordonnak és bukkan fel ott Cody-t tolva egy katona és három auror, persze ha már láthatóak, nem szegezve előre se pálcát, se fegyvert. Csak terelgetik a lezárt területre szökött fiatalt és úgy tűnik, hogy most összeszedik az átmászott csajt is.


Westminster híd alatt, Óriáskerék oldal: Cody&Georgiana + 1 katona + 3 auror

Cody megjelenése egy elég csúnya láncreakciót indít el, ugyanis a katona, aki elindult csekkolni a mozgást azonnal rárántja a fegyvert, még ha nem is lő, és Cody után 1 másodperccel három auror is megjelenik, mind a három pálcát fogva a fiúra. Hát a katona a három alak megjelenésére eléggé zavartan reagál, nem sokon múlik, hogy lőni kezdjen, de mivel ki van képezve arra, hogy ne ijedtségből lőjön, közelebb megy a fegyvert tartva és éppen olyan erős, magabiztos hangon szólal meg, hogy csak lent hallják, a civilek odébb, a tömegben biztosan nem, hiszen azok be se látnak ide. - Azonnal fel a kezekkel és igazolják magukat! - próbálja leplezni az erős szavaival, hogy teljesen szétesett, ezek szerint egyáltalán nincs beavatva a varázsvilágba, teljesen új neki, hogy csak úgy... teleportálgatnak az emberek. Az Aurorok viszont fel vannak jobban készülve erre, és azonnal bemondanak valami egységüket jelző mozaikszót és számot, miközben nem veszik le a pálcájukat a srácról, aki nem kicsit be lehet szarva, hogy három pálca és egy fegyver szegeződik rá. A katona előre sétál, próbálja lenyelni, hogy különleges erőkkel van dolga, valószínűleg valami mágia ködösíti el az elméjét, ami az Aurorok szakasznevétől akiválódott. - Magasra a kezedet, kölyök! Azonnal mondd meg, hogy ki vagy és mit keresel a lezárt részen, a terrorista szövetkezet tagja vagy? - folytatja a katona, az Aurorokon pedig látszik, hogy izzítják a kábítást és a röghözkötést is, ha a srác hoppanálásra vetemedne. Cody az egyetlen, aki észreveszi, hogy nem ő volt az első betolakodó, de a szeme sarkában lévő árny azonnal eltűnik, miközben a yard emberei csak rá figyelnek. Szép munka, mindenki azt hiszi ő volt az első, de még csak az utolsó se. Ahogy bizonyosodott a csapat arról, hogy nincs nála robbanószer, és az Aurorok elvették a pálcáját bilincset is kap, akármit mond, és elkezdik kikisérni, a kordonokon belül, feltűnés mentesen, hogy ne legyen a járókelők között pánik. Alig érnek ki a sötétségből, amikor Georgiana sikeresen átjut a tömegben hömpölyögve, és végül megpróbálva levegőhöz jutni és levágni az utat átmászik a kordonokon. Hoppá. Azonnal egy katona, három auror, és persze Cody áll előtte, előbbi négy nagyon csúnyán nézve, és őt is tarkón csípik. Erre a hadműveletre, hogy a lány elkezdett bemászni, és végül átbucskázott úgy-ahogy.

// Georgiana kérlek dobj egy hat oldalú kockával a kockadobások fórumában. Válassz három rossz számot a dobás hozzászólásában és ha azok közül lesz a szám, amit dobsz, akkor a pezsgő elég volt ahhoz, hogy a kordon mászásból átbukfencezés és pofára esés legyen. Very Happy
Igyekszem mindenkinek végig olvasni a hozzászólását, de azért szeretném megkérni, hogy emeljétek ki más színnel azokat a részeket, amik a mesélőnek fontosabbak, cselekvések vagy párbeszédek, vagy fontos célzott megfigyelések, ilyesmi. Mindenkiét elolvastam frissen, és most elolvastam újra írás előtt, és nem mondom, hogy gyorsan lettem kész.
Következő mesélői hozzászólás: január 3.//



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-25, 17:54



A Milleniumi Káosz




*Feltűnően sok arc fordul el az általános menetiránytól és mindannyian visszafelé bámulnak. Ez mondjuk csak akkor tűnik fel nekem, amikor az előttem „haladó” majd’ kétméter magas fazon nem csak visszafelé nézelődik – az én fejem felett ezt bárminemű nehézség nélkül megteheti, fel se tűnne nekem – hanem még le is cövekel. Mikor felpillantok rá, akkor veszem észre, hogy az én személyes akadályomon kívül még tényleg jó páran ugyanúgy visszafelé pillantgatnak. Ki visszafogottabban, ki teljesen lecövekelve ugyebár. Jobb dolgom nem lévén én is hátra fordulok, hogy lássam, mi történik mögöttünk.
Pár pillantás elég, hogy levonjam a gyors következtetést: túl sok alkoholt fogyasztott társaság balhézik, majd még ennél rövidebb idő alatt tisztázzam pezsgőtől azért kissé buborékos gondolataim közt a lényeget: engem ez személy szerint marhára nem érdekel. Már épp fordulnék vissza, hogy kerülőutat keressek és haladhassak tovább, hárommal távolabbi hangszóróból ugyanis jobb zenék mennek már, mint az eddigi nyálas számok, amikor „sikerül” kiszúrnom néhány ismerős arcot. A francba.
Mivel én a tömegben vagyok, ezért gyanítom, hogy engem nem vett észre egyikőjük sem. Mondjuk ahogy nézem, Sophiáék jól megvannak a kordonon belül. Mivel én nem vágyok a kordonon belülre ezért n(s)em kezdek integetni felé. Másrészt… hát mióta befejeztem a 7. évemet, a házamból senkivel se tartottam a kapcsolatot… és még hiányzik legalább két nagy pohár pezsgő, hogy őszintének vélt indíttatást érezzek volt ház- és/vagy iskolatársaim nyakába borulni és nosztalgiázni. Ezért sem indulok a griffendéles srác felé sem… eh, a neve sem jut hirtelen eszembe. A nyilvánvaló személyeken kívül, akiknek a segítségére sietnék önszántamból, még talán Chance kedvéért verekedném magam vissza. Ő mindig jófej volt, sőt annál is több, neki szívesen segítenék, még akkor is, ha fogalmam sincs, hogy egy ilyen szituációban hogyan tenném ezt. Mikor Piton Professzor is feltűnik a színen egy mugli rendőrrel karöltve, már egyértelmű, hogy itt már senkinek sincs szüksége az én segítségnyújtásomra… mire ez átvillan az agyamon már hátraarcot is csináltam és igyekszek megkerülni a melákot előttem. A volt házvezetőmmel végképp nincs ingerem találkozni enyhén becsiccsentve, tiltott helyszínen, annak ellenére, hogy tisztában vagyok vele, hogy már nem tanárom, felnőttek vagyunk mindketten… Másrészt túl sok roxforti egy kupacban nem jelent jót… Jobb lenne mielőbb a Westminster Bridge másik oldalára jutnom, persze azért Temze ezen partján maradva.
Kisodortatom magam a The Queen’s walk sétány szélére, és elkezdem felmérni – az este folyamán most először -, hogy milyen véderők sorakoznak fel a tömegben. Szeretnék lejutni egészen a Temze partjára és ott gyorsan átvágni a híd alatt, majd vissza a sétányra, hogy folytathassam az ünneplést. A lépcsők az első gondolatom, habár feltételezem az egyértelműen le van zárva. Mindenesetre megnézem magamnak, hogy csak kordon vagy rendőr/auror védi-e, biztosítva hogy a folyópart üres maradjon. Közben az is egész jó ötletnek kezd tűnni, ha egyszerűen átmásznék a korláton és a lejutást aztán már csak meg tudnám oldani… az csak egy pillanatra fut át gondolataim között, hogy bár ne magassarkú csizmát vettem volna fel. Sokadik kiürült poharamat kidobom, miközben élvezem a minőségibb zenét, végre elértem ugyanis ennek a hatósugarát, a roxforti különítményt pedig igyekszek magam mögött elfeledni.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-21, 09:59

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Kiszúr magának egy gyerek a tömegben, és zord hangulatom ellenére én is kiszúrom magamnak a kölköt. Pár percig szórakoztatjuk egymást - én pofákat vágok, grimaszolok, ő meg hol nevet, hol közepesen ijedten néz rám -, de legalább telik az idő valamivel, és én sem unatkozom annyira. Persze a cigi közben majdnem a körmömre ég, én pedig ideges mozdulattal ejtem el és taposom halálra a padkán.
Ahogy megszólal a rádióm, elfordulok kissé a tömegtől és odébb ballagok pár métert, hogy én is jobban rálássak a híd aljára, de biztosra veszem hogy a folyón járőrözők vagy a közelebb álló kollégák kiszúrják ha valami komolyabb izgalom történne. Egyébként is, mi az istent keresne ott bárki? Se tömeg, se tűzijáték, de még egy érdekesebb tégla sincs arrafelé. Idióta ötlet lenne onnan közelítenie bármilyen varázslónak, messziről kiszúrná őket a fél világ, és esélyük nem lenne elvegyülni... de persze a rendezvények biztosítása szinte mindig arra épül, hogy valaki valahol hibázik. Fél szememmel figyelem tovább a tömeget, és továbbra is fixírozom a hidat, hátha mégis történik valami.
Tán még vízen járás is lesz, annak a mugli népek biztos örülnének.
Vissza az elejére Go down
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-21, 09:57





[You must be registered and logged in to see this image.]
A milleniumi káosz & Peter
Nem veszem észre Dane önelégült képét, vagy ha mégis, akkor azt leginkább a jelen pillanatban zajló eseményeknek tulajdonítom. Elfeledkeztem magamról, valamiért teljes mértékben kiment a fejemből az, hogy nekem Dane nem a haverom, nem azért vagyunk itt, mert én ezt annyira szeretném... Mégis, a közös kocsikázás sok régi emléket felszínre hozott bennem, még abban az esetben is, hogy egy szót nem váltottunk egymással közben. Valamiért még mindig ezeknek a hatása alatt vagyok, így hát elmarad a dacos korszakom, habár semmi se garantálja, hogy ez a későbbiek folyamán nem éled fel bennem ismét. Most azonban az ismeretlen ténykedés a háttérben jobban leköti a figyelmem, mint a köztem és Dane között zajló szócsata.
- Te tudod... - vonom meg a vállam, majd még egy utolsó pillantást vetek a csetepaté felé, de végül Dane után indulok én is. Jelen pillanatban nem tehetek semmi mást, hiszen nem azért vagyok itt, hogy pár nagy arcú emberkét helyretegyek. A kordon alól kibújva azért gyors léptekkel csatlakozom Dane mögé, hiszen – ha nem tartom a tempót – fennáll annak az esélye, hogy valamelyik illetékes megkérdezi, mit keresek itt. Ha pedig Dane-t elvesztem a szemem elől, akkor hamar kívül találhatom magam, amit nagyon nem szeretnék.
- Volt idő, amikor még mi tettük izgalmassá az ilyen jellegű dolgokat – felelem, mintegy nosztalgiaként, hivatalosan is elásva egyelőre a csatabárdot. És tényleg: pár éven keresztül tőlünk várták a többiek az izgalmat a bulikban. Ez leginkább verekedésekben merült ki, amolyan férfias kakaskodásban, semmi másban, az akkori társaságnak azonban ez is bőven elég volt. Ezúttal viszont nagyobb jellegű dolog készülődik, szóval nem nagyon lep meg a mozgás és a szokatlan aurori jelenlét.
Amikor Dane tekintete megállapodik egy bizonyos ponton, én is arra pillantok, majd szinte abban a pillanatban jeges súly telepedik a mellkasomra, amint észreveszem Sophiát. Teljesen, de tényleg teljes mértékben kiment a fejemből, hogy egy ehhez hasonló helyen is meg fog jelenni a lány... Az igazat megvallva egyáltalán nem számítottam rá. Kellemetlen, amikor pedig Dane az ő irányába indul, megszólalok: - Kikérdezek pár rendőrt – felelem, majd sarkon fordulok és homlokegyenest a másik irányba indulok el, ahol két-három mugli zsaru álldogál, miközben tanácstalan képet vágva pillantanak mindenfelé. Csak remélni merem, hogy mire itt végzek, Sophiát elüldözi Dane maga mellől a felejthetetlen stílusával és nem kell kellemetlen helyzetbe keverednünk.
Tévedtem. Pár perc alatt végzek a kikérdezéssel, és Sophia még mindig Dane társaságában van. Igaz, azóta már elindultak valamerre körülnézni, de akkor is együtt. Jellemző, ilyen az én szerencsém. Több esélyem viszont nincs arra, hogy elodázzam az elkerülhetetlent, ráadásul egyikük se úgy viselkedik, mintha rövidesen távozóra fogná a dolgot. A lehető leglassabb léptekkel araszolok hát oda, majd amikor végre helyben vagyok, biccentek egyet Sophia felé, mintegy köszönésképen, végül Dane felé fordulok: - A mugli zsaruk nem tudnak semmi konkrétumot – közlöm a tényeket, habár a külső higgadtságom ellenére folyamatos lámpaláz gyötör Sophia jelenléte miatt. - Ami kissé furcsa, mert reméltem, hogy legalább őket jobban beavatják valamibe, de nem... Szóval, ha tudja valaki, mi folyik itt pontosan, az szóljon bátran.
Itt azért megejtek egy pillantást Sophia irányába is, hogy tudja, a kérdés nem csupán Dane-nek szól. Pletykákat hallottam ugyan, de konkrétumot semmit... Így pedig igen nehéz a nyomozás, vagy nem is tudom, miért vagyunk itt.
- Beadtak nekik valamilyen várható rendbontós dumát, de ők se hülyék, feltűnt számukra a szokatlan hatósági jelenlét – folytatom. - Ráadásul olyasmit is említettek, hogy több helyszínen is jelen vannak az embereik. Majdhogynem az egész francos várost mozgósították emiatt, de indok egy szál se.
Tisztában vagyok ama aprósággal, hogy a Mágiaügyi Minisztérium és a muglik minisztere együttműködnek, hiszen ez elkerülhetetlen, ha senki se szeretne tragédiát, de ez akkor is túlzás... A muglik még soha az életben nem voltak jelen ekkora számban olyan eseménynél, mely a mi jövőnket befolyásolta volna.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 191

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2017-12-21, 09:27


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Őszintén szólva, ha kérdeznék se biztos, hogy tudnék válaszolni, hogy pontosan milyen okból próbálok inkább távol maradni az ismerős párostól. Csak Peter az oka, vagy Dane is ugyanúgy problémás, hiszen még mindig nem tudom pontosan eldönteni, hogy mi is ez az egész vele és velem és bármennyire is hatással van rám, valahol mélyen tudom, hogy nem szabadna. Peter pedig, hát igen rendesen tönkre zúzta a barátságunkat és még csak nem is bánja a dolgot, legalábbis láthatóan nem nagyon hatja meg a dolog, ami persze csak még inkább rosszul esik. Úgy gondolom ő okozta ezt az egészet a sok variálással és persze, hogy még csak el sem tudja képzelni, hogy önállóan is tudok jól dönteni, így aztán nem csoda, hogy amikor már majdnem bejutnék és megérinti valaki a vállamat kissé még össze is rezzenek, hiszen már meg volt a zöld út, de így most akár el is ronthatja az az illető. Megfordulok hát még épp az auror mellett, aki most engedett be a kordon mögé. Válaszolni sincs igazán időm, vagy pár pislogáson kívül lereagálni, hogy milyen fess az öltönyben. A válla fölött pillantok el, hogy vajon Peter is követte-e, mint hűséges kiskutyus, amíg az aurorral beszél, csak amikor a fickó beljebb tessékel minket, akkor pillantok Danere és szólalok meg.
- Egyedül is megoldottam volna, sőt... meg is oldottam, már szinte bent voltam. - igen, ezt azért úgy érzem muszáj hozzátennem, hiszen nincs szükségem segítségre ahhoz, hogy kissé utána járjak a dolgoknak, meg aztán mégis csak a szüleim küldtek ide és ez olyan része az életemnek, amit az ég világon senkinek se meséltem még el és valahogy ezúttal sem szeretném, hogy kitudódjon.
- Gondolom te is azért vagy itt, ilyen... puccos külsővel, mert hallottál ezt-azt. Körülnézünk? - egyszerűen csak sarkon fordulok és elindulok a kordon mögött szaglászni és körülnézni. Még mindig a mugli tűzijátékok kilövési helyét keresem, vagy valami irányító központot, hátha azokkal machináltak valamit. Dane maximum követ majd, ha úgy látja jónak, de annyira már ismer, hogy eléggé önfejű vagyok ahhoz, hogy eszem ágában se legyen hagyni, hogy csak mert idejött aurorként, jelvénnyel, puccosan, máris átvegye az irányítást és azt tegyem, amit mond.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz

Vissza az elejére Go down

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-