Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 16:33
Calista Merrick

ϟ Üvegházak
  Yesterday at 16:25
Sasha McCaine

ϟ McKinney birtok
  Yesterday at 15:58
Jensen McKinney




ϟ Diákok a tilosban
  Yesterday at 09:22
Gina Accipiter


A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Corvus Flint
 
Bexley Wildfield
 
Sasha McCaine
 
Calista Merrick
 
Katherine Benedict
 
Rose-Neira Brooks
 
Benjamin Morgan
 
Statisztika

Összesen 627 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Dracklana

Jelenleg összesen 37031 hozzászólás olvasható. in 3367 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 378

TémanyitásTárgy: A Milleniumi Káosz 2017-12-18, 10:04

First topic message reminder :


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
A Mágaiügyi Minisztérium azt teszi, amit mindig is tett válságban: Tagad. Habár a London-i küldetésen néhányaknak sikerült megakadályoznia, hogy Londonban egy másik világ boszorkánya kezdjen ámokfutásába, mielőtt bármi történt volna, más események is történtek ezen kívül, amiket se az Aurorok, se a kotnyeles kölykök nem tudtak megakadályozni. Néhány hónappal ezelőtt a Camden-i piacot gyújtották fel, nyilvános mágiahasználattal, egy-két hete pedig London egyik legújabb és legnagyobb látványosságánál, a hatalmas óriás-keréknél keltettek zűrt maszkos, köpenyes alakok a pálcájukkal.
A Minisztérium fél-hivatalos rendeletben kérte meg a varázsvilág polgárait, hogy az újévben ne menjenek muglik közé, miközben az összes Aurort, és minden szakértőt, aki nekik segíthet, bevonták a részletekbe. A csoport, akik fel akarják fedni a Varázsvilágot, nagy dobásra készülnek. Újévkor egész London és minden tévéműsor kijön a Westminsterhez, a város ikonikus kerületéhez megnézni a tüzijátékot, és ekkor fognak lépni. Nem tudni még, hogy agresszívan, muglikat veszélybe sodorva, vagy csak a mágusvilágot felfedve, de ma nagy dolgok fognak történni... Nagyon nagyok.
Persze, mindig vannak, akik megszegik a szabályokat, és ha tiltják is a muglik közé menést, ők még is megteszik. Hopp-hálózat tiltva van, így akárki akar eljutni az esemény gócpontjához, csak a Grimbusz vagy a muglik közlekedése áll a szolgálatára. Még csak tizenegy óra van, még van egy óra a tüzijáték kezdetéig, a tömeg még is az egész kerületben hatalmas. Látszik, ha meg is próbált a miniszter beszélni az övéjükkel, nem volt valami sikeres ez a beszélgetés, mert azon kívül, hogy sok a mugli biztonságot felügyelő rendőr, nincsenek nagy óvintézkedések, és az egész esemény meg lesz tartva.
De kinek mi a célja? Kutatni, meggátolni az eseményt, vagy csak végignézni a nagy napot, amikor a varázsvilágról lehull a lepel?
Az aurorok, és akinek kapcsolata van hozzá az Óriás keréknél próbál nyomokat találni engedéllyel, viszont mindenki más, mivel illegálisan van itt, jobb, ha óvatosan nézelődik amerre szeretne.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//Következő hsz: december 25.
Sorrend most még nincs és a későbbiekben is inkább beszéljétek meg ki mikor tud írni, mintsem az, aki első körben írt most, következő héten pl. hétvégéig tartsa a sort, mert mindenki udvariasan várta a sorát. Very Happy//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 378

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-27, 20:35


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Westminster híd-> Temze: Dane

Dane -nek a számmisztika segít, az SVK kevésbé, és miközben gyorsan zuhan lefelé realizálódik benne, hogy rommá fogja zúzni magát azért, hogy megmentse a lány életét. Már így is törött bordával parádézik, nincsen ereje teljében, csak az menti meg, hogy vérfarkas és hogy szándékosan vetette le magát, átgondolva. Elkapja a lány derekát és a híd lába felé zuhannak, ahol a szabad kezével megkapaszkodva tompítja egyre jobban a zuhanást... ami azt jelenti, hogy a felkarjáig az egész keze végig felszakad, ömleni kezd a vér, és éppen abban a pillanatban állnak meg a zuhanásban, hogy a mindkettejük már mellkasig elmerült a sodró Temzében. Meg tud kapaszkodni, a lány a zuhanástól és a hideg víz sokkjától elájult, de maximum egy percig tud ellentartani a sodrásnak segítség nélkül, nem tovább. És a bordája, a karja, mindene annyira fáj, hogy közel jár az ájuláshoz.


Óriáskerék: Sophia&Piton & Elijah&Peter & Cody

Sophia eléggé mellényúl a hoppanálással, hiszen továbbra sincs engedélye, ahogy megjelenik Piton és a többiek mellett már ott is egy ideges, izzadós auror a nyomában. - Azonnal igazolja magát és az okát, hogy használta engedély nélkül a hopprendszert! - mondja, de nem túl sok meggyőződéssel, mert közben a szeme a káoszon cikázik. Egy ideig csak idegesen forgolódik, de mikor előkerül a képeslap és Piton elkezd ügyködni rajta, már magához tér. A férfinek még sikerül néhány dolgot kiderítenie, érzi azt a csalódott dühöt, amivel a sorokat írták, és lát egy rendőr ruhás férfit, vörös hajjal, tagbaszakadt alkattal és... felsejlik benne a neve: Michael Shors.
- Mi az a lap? Ha egy bűnjelről van szó, és visszatartják a hatóságokat a nyomozásban, hogy mi folyik itt, bűnrészessé válnak mindannyian! - találja meg a hangját a fickó, és követelve nyúl a képeslapért.
Elijah már sokkal jobban érzi magát, sikerült rendbetenni a sérülését, Peterrel hallhatnak minden fejleményt, amit Sophia Pitonnak mondott mellettük.
Cody menet közben szintén belefut a kompániába és hallja és látja Sophia információit. Tovább mehet a medisátorhoz, vagy maradhat velük is, hiszen ha akkora a baj a túloldalon, lehet, hogy minél többen mennek át, annál jobb. De ha tovább megy inkább a Medi-sátorhoz, beállhat a gyógyítók közé.


Folyópart, Óriáskerék oldal: Graves

Graves (és még vagy tucatnyi szájtátó és sikitozó ember) látja az egész manővert, amit Dane elkövet, és azt is, hogy a férfi nem húzza sokáig. A szembelévő oldalon látja a káoszt és hogy semmilyen szerv nem áll a helyzet magaslatán, konkrétan felszívódott minden onnani auror, katona, rend büszke őre és az emberek csak pánikolnak. Természetesen az összes  televízió, ami kitelepült a tüzijátékra lelkesen forgat.

Felszívódva: Gia

Gia szeretne hazajutni, és el is indul a tömeg szélén haladva, ha már eddig is a kordonon belül volt, de ahogy eltávolodik a többiektől, hátrahagyva Cody-t egyre jobban elfogja valami balsejtelem. A pálcája hiába van kéznél, az első pillanatban, ahogy kiér a tömegből egy vörös fény villan a szemébe, hall egy sikolyt - talán éppen a sajátját? - és minden elsötétül.
Egy széken ülve tér magához, a keze nincsen megkötve, de a pálcája néhány méterrel odébb van egy asztalon. Mögötte szűrődik be fény, egy hatalmas, kerek, mozaikos ablakon, de mivel este van, csak a közvilágítás lehet a fényforrás. A levegőben fém, fa és egy kevés doh-szag terjeng, és nem nagyon lát túl sokáig ebben a sötétben.

// Köszönöm szépen, hogy megint tartottuk az ütemtervet! : )
Következő mesélői hozzászólás: február 3., tehát határidő február 2., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-27, 00:04

A megjegyzésre csak elmosolyodom és szusszantok egyet. - Hát most jól jönne.. - aztán rögtön grimaszolok is egyet és nyelek egy jó nagyot mert a vállamba bele nyilall a fájdalom. Óvatosan végignyomkodom, közben igyekszem nem bokán pisilni magamat. Most hogy én személy szerint nyugalmi állapotba kerültem valamelyest eljutott a tudatomig, hogy bizony a vállamnak talán kicsit nagyobb a baja mint elsőre gondoltam. De ez nem tántorít el semmitől. Pedig talán jobb lenne.
Graves megy a dolgára, nézek utána egy pillanatra aztán vissza Giára. Bólintok neki.
- Maradok.- körül nézek esélyem sincs de azért hátha. - Jó lenne megtalálni azt az aurort aki végül lelépett a pálcámmal... Bár szerintem a medimágusokhoz fogok csatlakozni inkább. Ott valószínűleg minden lesz amire szükség lehet ilyen helyzetben, a pálca ott csak másodlagos lenne. - foglalom össze, bele gondolva a mentősök helyett is ők jártak a fejemben inkább, csak a mentőautó és a villogója került a szemem elé. Amikor a gondolatod össze mosódik a mondandóddal akaratlanul. Remek... pedig nem is ittam!
Nézek a lányra egy hosszabb pillanatig mérlegelem a kijelentését. Voltaképp szegényt kicsit sajnálom. Látszik rajta, hogy semmi más miatt nem jött el, csak hogy élvezze a tűzijátékot.
- Nagyon vigyázz magadra hazafelé!... És... -a vállam miatt egy kicsit reszketeg sóhajra sikeredik. - Legyen nagyon boldog az újéved! - igen épp annyira szerencsétlen kívánság mint amennyire annak hangzik... De ki tudja? Hátha ez után a hajcihő után az év mégis jó lesz. Bár az igazat megvallva, jelenleg semmiféle jövőkép nincs előttem, hogy ebből most mégis mi fog kisülni, és miként lesz hatással, vagy épp nem az elkövetkezőkre... Hiszen még vége sincs... Sőt... Lehet nem is lesz... Nézek Gia után ahogy eltűnik a tömeg oldalvizén. Intek még egyet neki, akár vissza néz akár nem.
Megrázkódom, összébb húzom a kabátot magamon és némi éberséget erőltetek magamra! Roham tempóban arra veszem az irányt amerre a medi-sátrat sejthetem. Szóval oda ahol a többiek is csoportosulnak. Út közben még talán Elijahba és Peterbe is bele botlok. Bár erre nincs garancia.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 103

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-25, 08:56

Nagy színész, az már bizonyos, és örül annak, hogy Peter nem buktatja le, mert akkor nagyon csúnya helyzetbe kerülnének. Így azonban ő alkalmazkodik, hagyja Petert dolgozni, és ő meg szépen bedolgozik alá. Aztán jön a rengés..
Amikor meghallja Perselus hangját, szinte azonnal vág egy fájdalmas grimaszt, persze ekkor még a férfinak háttal, mert nem fog belefintorogni az arcába. De valahogy az van benne, hogy már csak ez hiányzott, nem lehetne soha jobb a helyzet, nem elég a fájdalom és a káosz, még ez is. Persze amint a prof odaér, kissé kihúzza magát,és varázsmosolyt villant felé.
- Piton professzor úr! Soha jobbkor! - villantja fogsorát, és persze egy kissé fel is szisszen. A prof ötletére, hogy tűnjenek el,és még egy lány után is kajtassanak, kissé megemelkednek a szemöldökei, de a férfi a főnök, és ő már lelkesen indulna is, de ez jelen állapotában nem megy annyira könnyen és gördülékenyen. Peter félrevonja, és ez valóban okos gondolat, ott talán békésebb a helyzet, főleg, hogy itt minden kaotikus és mindenki zavarog, kitört az általános pánik. A két fiolát elfogadja, és szinte azonnal pattintja ki őket és húzza le, mintha csak két feles lenne. Érzi is a hatást, hogy kezd jobb lenni a helyzet, és látja, ahogy Piton el is megy, és tulajdonképpen nagyon megkönnyebbült, hogy már elment a prof. Maga sem tudja, miért tart ennyire tőle, vagy mi az, ami ezt a fajta távolságtartást eredményezi, talán csak nem akar gyengének látszódni, de az tuti, hogy nagyon örül, hogy már nincs ott a prof. Peterre néz.
- Jobb. - biccent, miközben érzi, hogy lassan hatnak a cuccok a szervezetében, és a kezét finoman a bordáira teszi,de érzi, ahogy ez még azért erőteljesen fáj. Végignéz a terepen, a muglikon, aurorokon.
- Szerinted lesz.. másik robbantás? Vagy.. lement a nagy hajtás... és ebben a káoszban.. akar még.. a mi jó Michael-ünk.. ügyködni valamit? - látszódik rajta, hogy nagyon nem akar menni innen sehova, túl lelkes és kalandvágyó, meg kíváncsi alkat.
- Hova akarsz menni? - teszi fel a kérdést, sunyi mosollyal, főleg mert pontosan tudja, hogy nem lenne szabad random hopponálgatniuk, de tény, hogy jelen helyzetben senkit sem érdekelnek a szabályok, és ennél nagyobb bajt nem tudnak okozni egy kis mágiával.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-24, 21:13

- Ilyen mázlink legyen mindig..
*Lehet kissé gúnyosnak tűnhet a megjegyzés, pedig nem áll szándékomban az lenni. Tényleg baromira örülök a szerencsének, hogy nem nekem kell a seb közelébe menni… meg persze, mert Graves szakszerű ellátást kap. Nem pontosan tudom Cody mit csinál, a pálcámat is odaadtam volna egyébként, de láthatóan pálca nélkül is célt ér. Sőt! Nem tudom, hogyan és mit csinált pontosan, de ezt kicsit még én is megbámulom, még jó, hogy a muglik a meneküléssel vannak elfoglalva és feltehetően pánik és hisztérikus állapotban lehetnek, különben sikítófrászt kapnának.
Elgondolkodok, én miért nem pánikolok, de feltételezem az alkohol maradéka tehet róla és/vagy a némi biztonságérzet, hogy ha nagyon muszáj lenne, el tudnék hoppanálni haza. Kivéve ha a „nagyon muszáj” helyzet azáltal alakulna ki, hogy valami lehulló épülettörmelék kupán vág, mert akkor nem tudnék hoppanálgatni.
Így aztán továbbra is jobb híján a pálcámba kapaszkodok. Nem hadonászok vele, de mivel még mindig közvetlen veszélynek ítélem a helyzetet, ezért nem is igyekszek elrejteni.
Graves szavai logikusak és látni vélem azt is, hogy merre halad a tömeg, gondolom arra nyitották meg a területet. Csak bólintok egyet a hazamenetelre való felszólításra. Ha idáig nem is, Jessiék biztos hazahoppanáltak, haza vagy az Odúba. Inkább az Odúba, Fredet ismerve, és nem hibáztatom ezért. Meg egyébként most ez a helyes döntés, elvégre a mi házunknál is lehetett és lehet még rengés.*
- Vigyázz magadra!
*Már amikor elköszönök Graves hátától, tudom, hogy vagy nem is hallja majd meg avgy csak megforgatja maximum a szemeit, de nem bánom. *
- Maradsz még?
*Kérdezem aztán Codytól. A mentősöknek tényleg jól jönne egy ilyen gyógyító-növendék, ugyanakkor ki tudja, hogyan fogadnák, hogy a súlyos sérültek is pillanatok alatt szinte teljesen meggyógyulnak. Nekem igazából mindegy, ez az ő döntése.*
- Az én segítségemmel semelyik szerv nem jutna sokkal előrébb, úgyhogy elindulok hazafelé, aztán ha lesz lehetőség hoppanálok. De elviszlek valameddig, ha szeretnéd.
*Pálca nélkül ugyebár nem tud hoppanálni, így megvárom mit dönt Cody, aztán elindulok vele vagy nélküle. Igyekszek nem bekerülni a tömeg közepébe, inkább szélen szeretnék haladni, hogy akár már egy komolyabb facsoportosulás takarásából esetleg megejtsem a mágikus úterövidítést.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-24, 10:44





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


Örülök annak, hogy Elijah hallgat és nem csatlakozik be a kérdezősködésbe. Miután Dane és én ellenségek lettünk, volt egy társam, aki az egy éves tapasztalata ellenére is sok alapvető dolgot rontott el mások vallatásánál. Mindenesetre, abban vele kapcsolatban biztos lehettem, hogy ha ő megjelenik, akkor minden borul. És borult is. Bármibe is kezdtem, ő tönkretette, voltaképp elvágta a számomra fontos szálakat. Akkor döntöttem úgy, hogy inkább egyedül dolgozom. Nem mondom, hogy sokkal jobban ment, mert rossz érzés volt, hogy senki sem fedezi a hátamat, de nem érdekelt. Inkább egyedül, mint egy szerencsétlennel. Olyan, mintha ott se lett volna. Elijah azonban egyelőre hallgat, ami jó, mert ha kinyög egy olyan kérdést, ami szöget üthetne a muglik fejébe, az nem lenne valami jó pont. Már ennek a Michaelnek az esete is felettébb gyanús, nem hiányzik nekem az, hogy egy másik nehezítse ezt az egészet.
- Nem árullak el, ne aggódj, de nekik tudniuk kell ezt, hogy együtt tudjanak működni – vetem ellen Elijah színpadias pillantását látva, miközben legbelül elég szépen vissza kell tartanom a röhögésemet. Azért tudva, amit mi ketten tudunk, tényleg igazán vicces alakítást ránt elő a srác magából. Ez a hivatalos figura egyáltalán nem illik hozzá, de szerencsére mindezt sikerül fapofával lenyelnem magamban. Egy halovány mosoly se buktat le minket. Hála az égnek...
- Nem úgy néz ki... - mormogom az orrom alatt, miközben igyekszem minden szükséges támogatást megadni Elijah számára. Hát ez komoly... Csak nekünk lehet ekkora mákunk.  - Na jó, szerintem jobb lenne, ha leülnél a seggedre – fogom meg támogatóan Elijaht, mert azt azért látom rajta, hogy a szavaival ellentétben is elég fájdalmasak lehetnek a sérülései és egy pillanatra meg is inog, mintha el akarna dőlni. Nem lesz ez így jó, nagyon nem. Amikor Piton megérkezik, megkönnyebbülten sóhajtok fel, még a professzor mogorva arca ellenére is. Neki szerencsére kissé komolyabb főzetei vannak, mint nekem, de úgy néz ki, hogy a kisebb sérüléseket sikerrel leápoltam. Mindenesetre át is adom a terepet és szerencsére a döntésem jónak tűnik, ugyanis Elijah sebei elég szépen el is tűnnek. - Köszönöm, tanár úr – rebegek hálát a profnak, majd engedelmes kisdiákként szót fogadok és Elijah felé pillantok: - Menjünk félre – vetem fel a dolgot a srácnak és ha nem tiltakozik, akkor arrébb vonom egy kis zugba. Sophiát sehol se találom, azonban nem sokkal később megpillantom őt Piton irányába sietni. Igaz ugyan, hogy a professzor arra utasított, hogy keressük meg és vigyük magunkkal, de fogalmam sincs, mennyire lenne benne a dologban. Most viszont újdonsült társam felé fordulok és megszólalok: - Jobban vagy?
Főzet ide vagy oda, azért Piton sem csodatevő, hiszen a sebek elmúlta ellenére a fájdalom nem szűnik meg egyik pillanatról a másikra. Aggódva tekintek hát a srácra, majd folytatom: - Gyalog túl messze van a lakás, ráadásul hamar el is tévednénk... Talán hoppanálnunk kellene. Már ha értesz hozzá.
Reménykedve sandítok Elijah felé. Én megkockáztathatom a dolgot, de nem biztos, hogy egyben oda is érünk, mert nem tettem még le a vizsgát, habár már egészen jól megy, ha odafigyelek. Most félre kell tennünk a szabályokat a saját érdekünkben, a többivel ráérünk később is foglalkozni. Mindenesetre, nem indulunk most rögtön, hagyom Elijah számára, hogy összeszedje magát és – ha gondolja – akkor Sophia is csatlakozhasson hozzánk. Vele is tisztáznom kellene pár dolgot, habár tudom jól, hogy ennek nem itt és most lenne itt az ideje. Legszívesebben odarohannék hozzá bocsánatot kérni, de a lábaim nem visznek. Jelenleg Michael ügye élvez elsőbbséget, elvégre valami bűzlik a dologban.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 92

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-24, 01:42




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


A sérülést felmérve, megkeresi Elijah csuklóját, és egy alig két ujjpercnyi ledugózott fiolát nyom a tenyerébe. - Ezt hajtsa fel! Utána tűnés! Az utcákat megnyitották, a többség arra távozik! Kövessék őket, vagy amit jónak látnak!-
és már megy is tovább. Az aurorok sátrán belül, szerencsére van medi-pont. Igencsak elszállt volna a proff feje, ha ezt az apróságot lefelejtették volna a szervezésnél! A mugli mentősökhöz esze ágában sincs odamenni, fityulákkal villogni. Inkább csak mozgósítja azokat a sajátjaik közül akik esetlegesen lefagytak. Egy egy határozott, rövid utasítást közöl csak feléjük, mint pl " A földön lévőket szedjék össze!" "A sátorba vigyék a súlyos eseteket!" el is mutat a kijelölt pont irányába, de valóban csak emlékezteti akit kell, hogy mi a dolga, reméli a medimágusok vannak elég képzettek és talpra esettek, hogy tudnak szervezetten működni ilyen esetben is. Egy két látványosan elveszettebb aurornak hagyja még meg, hogy segítsen a gyógyítóknak a mentésben, vagy abban amit kérnek tőle.
Úgy túlzottan nem folyik bele az utasítgatásba, még ha hallgatnának is rá, vannak itt ő felette is, akik mondjuk pont az ilyen, vagy hasonló krízishelyzetekre lettek képezve. Legalábbis erősen reméli.
Ettől függetlenül épp a mugliktól levédett sátorban tartózkodik és méri fel a helyzetet a sebesültek terén mikor is Sophia mellé hoppanál a proff meg reflexből pálcát ránt szegény lányra. De szerencsére jók a reflexei és a felfogóképessége is a helyén így csak egy morranással nyugtázza a hirtelen felbukkanást. A lány szavaira azonban megkeményednek a vonásai. Ha a képeslap is elő kerül elveszi és se szó se beszéd egy nyugalmasabb szegletet keres ahol lehetőleg nem látnak különösebben rá. Sophi ha követi, nem fogja elküldeni és nem is mondja neki, hogy ne tegye. - Adjon egy pillanatot! - Pálcáját maga elé tartja egy vonalba az orrával. Lehunyja a szemeit és kizár mindent ami körülötte van. Csak a képeslapon az írásra koncentrál. Magában mondja csak ki a varázsigét. ~ Legilimens~ Tulajdonképpen azt a személyt keresi aki a lapra írt és ha be tudja totális véletlenséggel mérni, akkor arra, mi célból írta? Ha nem talál semmit ezzel kapcsolatban akkor bizony a folyó túloldalán lévő, vagyis akiknek ott kellene lenniük kollégáira koncentrál. Ha az is kapufa, akkor összességében az odaát kialakult helyzet forrása után kutat. Sophia valószínűleg még sosem látott mimikák játékát láthatja a házvezetője arcán és bizony jól kivehetően cikázik a szeme is a szemhéja alatt. Újra és újra némán formálja a varázsszót mindaddig míg az összes lehetőséget végig nem járta. Hátha!
Addig sajna a lány nem kap választ.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 182

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-23, 11:38


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Ez most nem a lassú döntések ideje, így hiába látom Danet pont elrohanni, nem megyek utána. Egyébként is én akartam önállóan tevékenykedni, akkor meg miért tenném? Felmászom hát, hogy jobban körülnézzek, hátha kiszúrok valami gyanúsat. Tudom valahol a lelkem mélyén, hogy nekem is inkább segítenem kellene, de valami itt nagyon bűzlik és ha újabb hasonló esemény van készülőben, akkor nem az aktuális probléma megoldása a cél, hanem hogy ne legyen újabb... igaz? Legalábbis ezzel nyugtatom magamat és mégis a nagy megfigyelés helyett Dane-en akad meg a tekintetem, aki nem tudja elkapni a lányt és aki utána veti magát? A szám elé kapom a kezemet, különben jó eséllyel ijedtemben felsikítanék. Tudom én, hogy erős és hogy varázsolni is tud, de attól még ez finoman szólva is őrültség és egy vadidegenért teszi. A torkomban dobog a szívem, ahogyan figyelem az eseményt, pedig tudom, hogy muszáj lenne moccannom, mert a másik oldalon teljes a káosz és a fejetlenség és ott láthatóan senki sem segít.
Végül csak erőt veszek magamon, pár pillanatnyi hezitálás után, összeszorítom a fogaimat és lefelé indulok, miután a tömegben megkerestem Pitont. Nem vagyok túlságosan magas, de kicsit még össze is húzom magamat, miután leértem a földre és nincs mit tenni... hoppanálok. Pontosan célzom be, hogy a tanárúr mellett jelenjek meg. Nem igen foglalkozom most sem Peterrel sem, a másik sráccal, Pitonhoz fordulok.
- A híd másik oldalán sokkal nagyobb a káosz. Nincs ott senki, se rendőrök, se aurorok, valami... nincs rendben és a bódéban ezt találtam. - nyomom most már a kezébe a képeslapot, amit sikerült összeszednem és, amit persze előzőleg nem mutattam meg neki, az ominózus szöveggel a hátán: "A hátunk mögött egy egész világot rejtegettek és a képünkbe hazudtok... Mi is tudunk a hátatok mögött játszani." Remélhetőleg most nem az lesz az első dolga, hogy leszúrjon, amiért leléptem, vagy hogy hoppanáltam az amúgy is pánikban lévő tömegben, azt majd megteheti utólag. - Mit tegyünk? - mégis csak ő a felnőtt, ezzel azt is jelzem, hogy hajlandó vagyok azt tenni, amit mond, ha ezzel segíthetek és persze közben igen-igen remélem, hogy Dane rendben van és nem csinált őrültséget.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 206

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-21, 12:18

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Ez az a pillanat, amikor kénytelen Peterre hagyatkozni, lévén ő most nincs Sophiával. Ha vele lenne, a lány dacos felhívása ellenére is kész lenne felülbírálni a megmentési tiltást, de hát elvesztették egymást szem elől, szétváltak, hogy több eséllyel derítsék fel a történteket. Most a férfi és a lány is abban bízhat, hogy a másikkal nem történik semmi végzetes. Dane ugyan tud magára vigyázni, de azért nincsenek illúziói, bármikor elérheti a kiszámíthatatlan sors keze. Az oldalára fogva a kezét rohamléptekben siet oda a korláthoz, hogy megdöbbenés, és habozás nélkül cselekedjen, amikor a fiatal lány ujjai megadják magukat, csúsznak le a korlátról. Dane sem hülye, nem akar lelepleződni, vagy leleplezni másokat. Mindig is nagy kedvence volt a számmisztika, hiszen tervezgetős alkat. Igyekszik két pillanat alatt átlátni a lány zuhanásának mértékét, s a híd kiszögeléseit, még ha a rengés alapos töréseket is hozott benne. Anélkül, hogy lassítana, átveti magát a híd peremén, s zuhanóugrást mutat  be, hátha ezzel le tudja gyorsulni a lányt, s a derekánál elkapva elrántani magával, hogy a másik kezével meg tudjon kapaszkodni valahol, ami még kiáll a hídból, és megtarthatja őket, vagy legalább tompíthatja a zuhanást. Mégiscsak emberfeletti erővel, s egy ragadozó ügyeségével rendelkezik. S mivel arra született, hogy bizonyos varázslatokban kivételes tehetséges mutasson, pálca, s varázsszavak kiejtése nélkül egy egyszerű nonverbális párnázást intéz már a mozdulat közepette, hogy ne törjék nagyon össze magukat.  
A csaj szerelme ebből csak annyit láthat, hogy valami őrült a lány után ugrik.

//Számmisztika kiemelkedő+sötét varázslatok kivédése született tehetség+ vérfarkas=hősies megmentés//




 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-19, 20:01

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Gyűlölöm az érzést ami elfog amikor a varázslat elkezdi gyógyítani a szövetet, de nincs mit tenni, ki kell bírnom. Persze az én próbálkozásom szart sem ér, de legalább Cody kéznél volt. Nem biztos hogy legközelebb ilyen szerencsém lesz, de jelenleg nem is érdekel. Egy mordulással és egy biccentéssel köszönöm meg a kölyöknek, aztán végre van lehetőségem tisztességgel képbe kerülni a helyztünket illetően, így csak kussolok ahelyett hogy Giának válaszolnék, és figyelek. Az emberek pánikolnak és menekülnek, de legalább a közeli épületek még állnak. Valaki valamit magyaráz az elsötétülő kamerákról, de ennek ezer oka lehet, nem biztos hogy van összefüggés. A lomha mugli gépezet kezd beindulni, utcákat nyitnak meg, forgalmat terelnek, szóval alapvetően a rendszer működik - vagy legalábbis próbál működni.
- A kiürítés elindult, a környező utcákba terelik a népet, hogy oszoljon a tömeg és ne tapossák egymást halálra. Nektek is el kéne tűnnötök, menjetek haza vagy mit bánom én... vagy ha komoly varázslónak akartok tűnni akkor menjetek és segítsetek a bajba jutottaknak. De vigyázzatok magatokra. Dörmögöm a két fiatalnak, aztán egy pillanatra elhallgatok, ugyanis épp valami érdekes hangzik el a rádióban. - A többit pedig inkább bízzátok a profikra. Csak láb alatt lennétek.
Pislogok még kettőt és remélem hogy felfogják a helyzet súlyát, aztán elfordulok tőlük és elkezdek átcsörtetni a tömegen, hogy szemügyre vegyem mi zajlik a folyóparton. Közben persze nyitva tartom a szememet, és szívem szerint az égig felrúgnám az összes kurva aurort akik megint nem végezték el rendesen a dolgukat.
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 378

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-18, 12:02


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Óriáskerék, tetőn->Westminster híd: Dane

Dane a falhoz lapul aztán sikerül lemásznia, de nagy fájdalmakkal, nem gyógyul meg magától olyan gyorsan egy borda repedés. Van egy tömegen kívüli út a part mentén, amin Graves-ék csörtettek át mikor a hídtól jöttek a kerékhez, de mire odaér akármennyire sietős léptekkel megy, a rezgés megáll, a tömeg viszont nem. Sikerül felérnie a hídra, de mire odaér és lenyújtja a kezét az utolsó pillanatban sikolt fel a fiatal lány, és csúszik le a keze a korlátról... Ő pedig végignézheti a zuhanását, miközben mellette egy méterrel a lány feltehetőleg pasija üvölt fel, tartva magát, de fájdalmasan, hiszen a szerelme... nem fogja túlélni valószínűleg.


Óriáskerék->tetőn: Sophia

Sophia a nagy káoszban az egyetlen irány, amerre mehet az az, ahonnan Dane szaladt el néhány pillanattal korábban, még láthatja is, ahogy a férfi leérkezik a falról és elindul a hídhoz, és ahogy elkezd ő maga feljebb mászni, észreveheti, hogy éppen embereket menteni megy, azokat, akik kilógnak a hídról. Ha sokáig marad ott, és nézelődik végig nézheti ő is, ahogy pont amikor Dane odaérne, a lány elkezd egy sikollyal zuhanni.
De nem csak ezt látja. Míg ezen a parton minden katona, rendőr, auror, minden rendfentartó szerv elkezdett tökéletesen olajozott gépezetként működni és csitítani a tömeget, addig a túl parton, ahol szintén jó nagy tömeg van, hiszen onnan lehet a legszebben látni a kerékről fellőtt rakétákat, teljes a fejetlenség és a káosz és úgy tűnik, hogy senki sem foglalkozik a muglik pánikjával és menekítésével. Hova tűnt onnan mindenki?


Óriáskerék: Elijah&Peter&Piton

Peter nem tud tovább faggatni, pedig mind a ketten nagyon jól játsszák a szerepüket, mert jön a vész és habár ő egész jól viseli, Elijah elég csúnyán megsérül. Kevés felületi karcolás van, inkább zúzódás, de amit lehet azt Peter krémje összehúz és eltűntet, már ha kicsit megtépik a szakadást Elijah hátán hogy hozzáférjenek a sebhez. A fiú tud járni, de fájdalmasan, és ha valaki a hátához érne, valami neki nyomódna, egy üvöltés garantált. Egészen biztos, hogy gyalog nem fognak valami gyorsan átérni, mert ahhoz át kell menniük a hídon a másik partra és még onnan sétálni vagy háromnegyed órát. Vagy negyed órát, és ha kiértek a tüzijátékos tömegből, akkor fogni egy taxit. Tehát... elég lassan juthatnak el oda.
Piton ha ránéz Elijah sebeire azonnal tudja, hogy mit kell adnia ahhoz, hogy a kenőcsöt belülről is megtámogassa, és ha Elijah elfogadja - márpedig ki lenne az a hülye, aki nem fogad el bájitalt a bájitalok mesterétől - akkor szinte teljesen rendbejön, csak egy csúnya fantom fájdalom marad utána. A professzor sajnos nem tud a hivatalos szerveknek túl sok helyen segíteni, mert ha csatlakozna a mentőkhöz a mentősök biztosan elutasítanák a megkérdőjelezhető hatású és összetevőjű bájitalait. Esetleg felállíthat egy pontot, amire nem nagyon lehet rálátné ésmedimágusokat lehet hívni olyan sérültekhez, akiket a muglik már nem tudnának megmenteni.


Katonai sátor->Óriáskerék, Az összedőlt sátor előtt: Cody&Gia&Graves

Giabilleg és nézelődik, és ahogy kabátot keres Cody-nak észrevesz egy-kettő olyat, ami az összes kinti katonán van, és ugyan addig nem tudja felmarkolni, amíg rájük tapad a figyelem. Ahogy elkezdődik a földrengés viszont azonnal fel tudja kapni. Ahogy a macska ügyességével talpon maradva a káoszban felsegíti az őrnagyot, aki azonnal megy is tovább segíteni a két kamerát tartó embernek, és Cody-t is, akinek azért eléggé szívnia kell a fogát a zúzódásától.
Graves elszenvedi a sérülést és még is gyorsan reagál, hozzá van szokva a fájdalomhoz, leveszi a bilincseket, ami nagyon jól jön, mert azokkal elég nehezen lehet kapaszkodni, így a két fiatal sokkal könnyebben tud kimenni. De ő marad. A kamerákat figyelő két katonával, az őrnaggyal, meg vele sikerül egy darabig megtartani mindent, láthatja, ahogy kihúnynak a kamerák, amik a túlpartra figyelnek, aztán az őrnagy egy halk szitokszóval utolsó pillanatban kivezényel mindenkit, nem tudják megtartani a sátrat és csak összetörnének a gépekkel együtt, ha bent maradnának.
Mindenki kijut, előbb a kölykök aztán Graves és a katonák aztán a fém szerkezet meg is adja magát, nem lehet tudni, hogy bent a monitorok mennyire maradtak egyben, de nem is lehet hozzájuk férni rendesen. Azonnal megindul a duma a katonák fülében, nyissák meg a kordonokat a két parton az utcák felé egyúttal a kocsiktól zárjanak el egy nagyobb területet, amire a mugli tömeg menekülhet.
Gia pálcát ragad, Graves is varázsolni készül, Cody pedig a gyógyító képességével akar kézrátétellel gyógyítani, szóval mind a hárman tökéletesen felfedik magukat a pánik közepette, de az az egyetlen szerencséjük, hogy láthatóan mindenki azonnal a saját dolgával törődik és a pánikot akarják eloszlatni, az embereket kiterelni, sérülteket kiszedni a tömegből. Cody képessége olyan erős, hogy pálca nélkül is Graves sebe azonnal elkezd javulni, sőt, mire végez már egyáltalán nem fáj, csak minimálisan érzékeny a rózsaszín felszíne. Ilyet se Gia, se Graves nem látott még soha.

// Köszönöm szépen, hogy megint tartottuk az ütemtervet és egy napot le is faragtunk! : )
Következő mesélői hozzászólás: január 27., tehát határidő január 26., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-18, 02:14

Egyenlőre stabilan állok, és amit lazítok magamon is, csak egy nagyon gyér, és esetlen színjáték. Jelenleg nem megy...Amúgy se igazán vagyok otthon az ilyesmiben. Legfeljebb hallgatni tudok.. De azt nagyon jól. Ha félholtra vernek is békével hallgatok. Pont részegen menne a színészkedés, de sajna mellé kinyílna valami őszinteség csap is... Szóval jó ez így!
Örülök a fejemnek, már amennyire örülni lehet egy ilyen helyzetben, mikor kimondanák a ítéletet, azonban nem sokáig van időm megkönnyebbülést érezni.
Úgyanis a föld kicsúszik a lábam alól és Gia mellől, csodálatos lendülettel borulok el, nagyjából olyan hanggal, mintha pillanatra fojtogattak volna egy tukánt. (Minden bizonnyal a magassarkú hiánya az oka hogy nem sikerült egyenesben maradnom! Bezzeg ha abban lettem volna!) Hirtelen azt is elfelejtem, hogy valaha fáztam. Fogalmam sincs mi az, mert igyekeztem ismét fordulni annyit, hogy ne arccal essek telibe előre, bele valami csúnyába, cserébe a vállam koppan neki valaminek és érzem hogy majdnem sikerül kiugrania, de szerencsére kellően megfeszítettem a satnya kis izmaimat, hogy csak simán nagyon lezúzzam magamat.
Pillanatokra megfordul velem a világ és Graves harci üvöltésére kapom fel a fejemet. Gia talpra segít, biccentek neki mert egyenlőre hang sajna nem jön ki a torkomon. Igen egy kissé mondhatni megszeppentem, de majd mindjárt össze szedem magamat! Aztán Graves által lekerül a bilincs is, amiért szintén  hálás vagyok. -Kösz!- bököm oda így hirtelen, egyöntetűen mindkettejüknek. Nem kerüli el a figyelmemet a sérülése, de már megy is tovább/vissza, segít a többieknek. Nekünk pedig hirtelen spuri innen lett a nevünk! Kiérve Gia kezembe nyom egy kabátot és az emlékeimbe is és a bőröm alá is vissza mászik a hideggel együtt a tudat, hogy lassan színt váltok. Jelenleg ha az egyik fele szenes lenne a másik meg véres, se érdekelne, bele bújok minden további nélkül. - Köszönöm.. -dünnyögöm.
A kérdésre már oda is léptem a férfi elé - De.. Történetesen gyógyítónak tanulok.. Bár a pálcám épp nincs nálam... De van egy másik módszerem.- ismerem el azzal Gravesre nézek komoly képpel - Szabad? - teszem fel a kérdést ami részben nem igazán volt kérdés, hiszen azt a sebet el kell látni. Így vagy úgy, de azért gondoltam jól esik, ha legalább elvben számolok a véleményével. Körül nézek, semmi kedvem óvatlan szemmel találkozni. Ezt követően ha Graves nem tanusított különösebb ellenállást, a sérült karja fölé  helyezem mintkét tenyeremet és egy két pillanatig csak koncentrálok, aztán csoda történik. Magam is meglepődök egy kissé, de valahol belül nagyon is örülök. Graves karjának kutya baja, legfeljebb a bőre színe egy pár árnyalatnyival másabb még.  
Sajnos az eszmecseréjükhöz személy szerint nem igazán tudok hirtelen mit hozzá fűzni. Legfeljebb annyit tűzök közbe elnézve a káosz irányába - A mentősöknek bizonyára jól jönne némi segítség...- noha látszik rajtam, tudom mit kockáztatnék, össze is harapom az állkapcsomat, és egy erős viaskodás ül ki a fejemre. Látszik hogy marhára nem voltam még éles helyzetben terepen, így enyhén szólva bizonytalan vagyok. Ami ilyen helyzetben nem épp a legjobb. De kivételesen én is úgy vagyok vele, maradnék a hivatalosabb megközelítésnél. Épp eleget parádéztam ma már.

//Természetes gyógyító 3. szint: Nyílt sebeket is képes azonnal meggyógyítani, de ez nem vonatkozik a törésekre. Elfertőződött sebeket is mellékhatás nélkül gyógyít. //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-17, 20:44

*A nagy nézelődés közben sem araszolok odébb Codytól. Az előbb is kiváló stabil pontként funkcionált, jobb ha kézközelben marad, ha megint megborulna az egyensúlyérzékem. Gyanítom amúgy, hogy ő nem áll olyan ingatag lábakon, mint most én (és nem a magassarkúcsizma hiánya miatt). De akkor miért nincs rajta kabát?? Megkérdezném tőle, de ugye nem szabad beszélnünk… Psszt!
A névtáblákról tovavándorol tekintetem és most gazdátlan kabát után kezdek nézelődni. Nekem esne jól, komolyan, ha végre felöltöztetnénk Codyt. Akkor se fordulok vissza, mikor a főfőkatonapajti elkezdi a parancsot adni Gravesnek. Így hogy neki kell igazoltatnia minket, nyugodtan mondhatom, hogy Emma Smith-nek hívnak, kétlem, hogy bárkit érdekelne, főleg Gravest nem, úgyse fog több tucat oldalnyi jelentést írni rólunk. Ezen a gondolaton már majdnem elvigyorodok, najó, talán el is vigyorodtam, pedig nem szabadna, nehogy a főfőkatonapajti megkérdezze, miért is örülök az igazoltatásnak…. És akkor mit mondanék?
Aztán megnyugszok, hivatalosan is ittas vagyok, nyugodtan vigyoroghatok. Annyira az alkohol befolyása alatt vagyok, hogy úgy érzem, hogy még a föld is megremeg magassarkúim alatt. Valahol a kinti sikolyok második szólamánál fogom fel, hogy itt tényleg földrengés van. Annyira elképedek ezen, hogy elesni is elfelejtek jóformán… vagy csak illuminált imbolygásomat jótékonyan kiegyensúlyozta a föld szolíd rengése.
Ledermedve állok, ahol az előbb még kapaszkodó kellett a szimpla egy helyben való álláshoz is, miközben körülöttem röpködnek a tárgyak és az emberek (ld. Cody) is hipp-hopp eltűnnek mellőlem. Graves üvöltése térít magamhoz, röpke sikollyal aztán teljesen felélesztem a riadalomtól lefagyott testemet. Aztán segítek talpraállítani  az asztallal megboruló katonát és Codyt, elvégre nekem a kezem is szabad, nem is taknyoltam el, nem is esett rám semmi… azt hiszem a mázli-faktort kimaxoltam idénre (hihi!) egy perc alatt.
Aztán nem kell sok győzködés, irány innen kifelé, sose vágytam katonasátor általi halálra. Menet közben kicipzárom kabátomat és előveszem pálcámat. Nem árt, ha kéznél van, sőt! Kifele menet, még igyekszek visszaidézni, láttam–e az előbb kabátot. Akkor felkapom, gondolom nem fogja Codyt zavarni, hogy kicsit piszkos, kezébe nyomom csak. Kisebb gond is nagyobb most ennél, én tudom, de jó legalább egy problémát megoldani, aztán na jó, utána jöhetnek azok a problémák is, mint például Graves nem valami szép sebe meg a pánikoló tömeg. Francba, továbbra se tudok túl sok tisztességes gyógyító varázslatot, és most nem is vagyok felkészülve semmilyen gyógyfőzettel.*
- Nem értesz véletlenül valami gyógyítóbűbájhoz?
*Fordulok reménykedve Codyhoz, hátha… Engem kicsit kikészít a seb szaga… a vér látványával nincs bajom, tényleg, de ez az émelyítő szag… az égett bőr és hús undorítóan elegyedik a katonai egyenruha enyhén csípős szagával. Igyekszek mélyet lélegezni a folyó irányába fordulva, nehogy kitaccsoljak. Aztán próbálom átlátni az átláthatatlant, úgyhogy inkább Gravest kezdem bombázni a kérdéseimmel.*
- Mi a kiürítési protokoll? Merre kéne menni? Hallottál valamit a füles micsodán valamit, várható újabb rengés?

*Most aztán nem akarok még véletlenül se tilosba keveredni és jó lenne tudni, mire koncentráljunk: fedezékkeresés vagy lelécelés. Lehetett ez nem természetes rengés? Mint Shirazban? Egyelőre nem merem megkérdezni hangosan.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 92

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-17, 20:03




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


A professzor sóhajt egyet, inkább zaklatott, mintsem kifejezetten dühös vagy ideges. Megdörgöli az orrnyergét. - De persze szilveszter van, maga meg nagykorú, azt és akkor iszik amikor akar szabadidejében. - szemet forgat - Csak tudja, nagyon rosszkor beszél mellé! - itt jelentőségteljesen és kissé sötéten a lányra néz, de inkább figyelmeztető mintsem fenyegető. Nem annak szól a figyelmeztetés, hogy önnön haragját zúdítja majd a lányra, és levon pár pontot meg büntető munkára küldi.
- Osztom a véleményét Osborne. De, ha már egyszer vette a fáradtságot és bejátszotta magát, akkor maradjon a többiekkel! - elindulhatnak. Piton nem tud ki kivel és miért van jóban, vagy rosszban, nem is érdekli. Egy kupacba akarja terelni a jómadarakat, utána meg kidobni lényegében, vagy legalábbis elküldeni melegebb.. izé.. valami szórakozó helyre őket, hogy ne itt rontsák a levegőt. Na meg a saját helyzetüket. Elvégre semmi keresni valójuk itt, legalábbis a kordonon belül biztosan nincs. Tökmindegy milyen újságírói engedéllyel, külföldi bűvölt igazolvánnyal vagy mással jönnek a kölykök. Rohadtul nincs itt keresnivalójuk! - Crowfield. -közli teljesen szárazon, igyekezve nem grimaszolni mellé.
De épp hogy össze terelődne a kis csapat, földrengés rázza meg a partot és bár Sophia van a legközelebb, esze ágában sincs belé kapaszkodni. A lányt is valószínűleg magával rántaná, így marad a "b" lehetőség és neki zuhanva elkapja a kordon vasát.
Miután elmúlt a rengés és sikerül egyenesbe hoznia magát, körül nézve konstatálja hogy a lánynak hűlt helye, mire tovább futtatja a tekintetét és mikor nyugtázza, hogy nem megsérült, vagy egyéb, hanem lelépett,
megcsikordulnak a fogai. Fő a feje egy két másodpercig de, hamar kapcsol hogy bizony igen nagy a káosz körülöttük. Peter és Elijah felé veszi az irányt és mikor látja hogy Szimba megsérült, kissé elönti az agyát valami. Elvégre ő engedte hogy itt császkáljon. Oda lép hozzájuk és maga is és egy szintbe hajol velük, hogy ne kelljen annyira ordítania ebben a hangzavarban, persze így is megemeli a hangját. Felméri Elijah helyzetét. - Tud járni Crowfield? Ha igen, tűnjenek innen, valami biztonságosabb helyre! Ha Osborne-t megtalálják vigyék magukkal! - ha Elijahnak olyan a sérülése, akkor nem áll le pofázni, hanem segít maga is amiben tud. Van nála is pár fiola főzet kisebb nagyobb nem nyílt, de akár belső sérülésre. A legtöbből csak két három adag. Így elsőre arra jó lehet, hogy legalább fájdalmat, vagy belső vérzést elállítson, csillapítson, annyira, hogy az illető odébb tudjon mászni, de semmi több.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 103

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-16, 15:23

Csendben hallgat, amíg Peter beszél, nem egy nagy színész a srác, de annyi esze van, hogy tudja, mikor kell csendben maradni és adni az ártatlant, és miért nem. Hallja, persze, hogy hallja a szavakat, és már agyal is rajtuk folyamatosan, próbálja összerakni a kis dolgokat, összeilleszteni a darabkákat, meg a Pitonnal való beszélgetés kérdése is ott lebeg. Kell, hogy valaki a rövidebbet húzza?
- Jó estét. - biccent egyet finoman a fejével, amikor Peter azt mondja, hogy a társa. Nem mutatkozik be, csak köszön - szándékosan. Megértette, hogy a srác miért nem suttog vissza, és megérti azt is, hogy a srác is megértette, amit ő akart, így tulajdonképpen ketten értenek egészen sok mindent, míg a muglikról ez nem kifejezetten mondható el. De miért éppen Amerika? Na mindegy, a nagy testvér szöveg hátha sikerrel jár. Gyilkos, szigorú pillantást vet Peterre, majd a nyomozókra, amikor azt mondja, hogy civil ruhás, meg beépített. Még látványosan körbe is néz, hogy ezt hányan hallották, mint aki tart attól, hogy lebuknak. Tény, hogy Elijahnak sem az volt a terve,hogy asrácba botlik, de nincs mit tenni, ezt dobta a gép. Nem fog egyedül unatkozni és lézengeni a tömegben, a prof magára hagyta, ő meg kíváncsi is, meg látta, hogy Peter egyedül van. Nem akar kimaradni semmiből. Főleg, hogy a helyi szervek még együtt is működnek. Fülel, hallgatja a dolgokat, amikor is megrendül a föld, és akrobata képessége miatt szerencsére semmi baja nem lesz. Elégedetten, széles mosollyal húzza ki magát, és ahogy hátrafordul, és meglátja Pitont, még egy kacsintást is elenged, látva, hogy a prof kapaszkodik, amikor is a leszakadt darab kegyetlenül hátba vágja, a srác meg eltaknyol a földön. Halkan hörög, és nyöszörög, igyekszik rendezni első körben a tüdejét, hogy levegőt kapjon rendesen, majd felpislog a többiekre. Káosz, sikoltozás..
- Pe.. persz.. persze haver.. megmaradok.. csak egy.. karcolás.. - próbál meg feltápászkodni, és minden bizonnyal Peter segítségével sikerülni is fog. - Egy bitang-nagy karcolás.. - hörgi még, miközben egy kissé csillagokat lát, meg mindenféle embert, aki fel-alá rohangál. Finoman legyint Peter felé, és ha a kenőcs segít. az nagyon faja, ha nem, akkor amint kijutnak innen, majd valahogy összekaparja magát.
- Pánik.. ezt tudja.. - nem beszél sokat, igyekszik koncentrálni, hogy talpon tudjon maradni, meg összeszedje magát annyira, hogy el tudják hagyni a helyszínt. Állapottól függően vagy a srácba kapaszkodik, miután a rezgésnek vége, vagy a saját lábán, de kénytelen lesz megindulni valamerre. Félszemmel Sophia és Piton felé sandít, előbbi mintha már el is tűnt volna, ám kérdés, hogy a Mardekárosok házvezetője mire készül éppen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 182

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-14, 18:27


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Igyekszem hathatósan kimagyarázni magamat, bár szinte biztos vagyok benne, hogy a prof nem fogja bevenni, de hát attól még próbálkozni kell és az igazat még sem mondhatom csak úgy el, az nem lenne épp a legokosabb döntés. Amint tudok úgyis újra a saját utamra indulok csak kell valami apropó, ami alapján meg tudom oldani. Egyébként is hova tűnt Dane? És a pincsi kutyája?
- Sajnos nem rejtették sehová, de ne aggódjon nem ittam, bár mégis csak szilveszter van, ilyenkor azért csak nem tilos, legalább egy vajsör, nem igaz? - jó persze ilyesmit itt nem igen árulnak, hiszen muglik vannak tömegesen, de hozhattam magammal mondjuk termoszban, vagy hasonló. Na jó, ilyesmit nem rejt a táskám, bár szó se róla elég sok minden van benne, ami hasznos.
- Ja hogy arra, ahol olyan sok az ember? Tudja nem igazán vagyok oda a tömegért, nem tudom ön hogy van ezzel. - újabb bájos mosolyt villantok, csak a kérdésre nézek rá kissé értetlenül. Lehetséges, hogy már régebben észrevett és most Dane és Peter párosra gondol? De velük is alig voltam pár percet, Dane felszívódott, én meg Peter elől léptem meg, de persze a prof mindent lát, ezen meg sem kellene lepődnöm.
- Mármint kire gondol pontosan? Én és...? - ráncolom a homlokomat, talán ezúttal láthatja is rajtam, hogy tényleg nem vagyok teljesen biztos, hogy milyen választ is vár pontosan, főleg hogy Elijah-ról még csak nem is tudok és igazán nem is ismerem a srácot. Távolról, látásból max. de még a nevével se nagyon vagyok tisztában. A kérdésére nem csoda, ha ezek után nem épp a legteljesebb nyíltsággal válaszolok, azaz mondhatjuk úgy is, hogy eszem ágában sincs előkapni a képeslapot és megmutatni neki.
Azért persze Pitonnal maradok, most még... amíg nem következik be a rengés és mozogni nem kezd a föld vagy egy percig és bár tuti, hogy ezen Peter megint fenn akadna, de nekem azon kezd kattogni az agyam, hogy hol van Dane és jól van-e, pedig tudom jól, hogy ő aztán gond nélkül tud vigyázni magára. Amennyiben Piton nem kapaszkodik belém és már közel vagyunk Peter Elijah pároshoz is, akiket kiszúrok és még mindig nem igen szeretnék efféle csapatban dolgozni, akkor megpróbálok elslisszolni. Ha már sikerül ügyesen talpon maradni, akkor kihasználom a lehetőséget és pár auror és a tömeg felé induló rendőr között igyekszem felszívódni. Nem megyek a tömeg felé, hiszen biztos, hogy valaki megpróbálja kihasználni ezt a pánikot. Inkább valami magaslatot keresek, ami épen maradt, ahonnan be lehet látni az elkerített részt, mert mi van, ha pont ezt a zavart helyzetet használná ki valaki arra, hogy még nagyobb bajt okozzon? Olyan valaki után kutatok a tömegben, aki higgadt és nyugodt maradt és akit nem érdekel a pánikoló tömeg sem. Ha Piton belém kapaszkodik, hát lesöpröm a kezét, vagy legalábbis megpróbálom, de egy percnyi rengés alatt csak sikerül lerázni.

//Ha esetleg számít a felmászás és nézelődés közben, avagy "Legolas, tünde szemed mit lát?":
Légmágus 2. szint: Kétszer olyan jól lát, mint egy sima ember, akár sötétben is. Testsúlya feleakkora, mint egy átlag emberé.//


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-14, 14:22

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Már épp kezdene mosolyra húzódni a szám - a jelek szerint a két fiatalt sikerült kihúzni a komolyabb szarból -, de aztán valami történik, a föld felugrik és arcon csókol, én pedig két teljes másodpercre összezavarodom. Nem tudom hol vagyok, hogy mi és miért történik, de aztán a pillanat elmúlik, az a tetves lámpa rám esik, és a fájdalom kibillent a holtpontról. Felüvöltök - na nem azért mert nagyon-nagyon fáj a sérülés, én mindig ezt csinálom amikor földrengés után feltápászkodom a földről -, talpra kecmergek, felmérem a helyzetemet, aztán a továbbra is lágyan hullámzó földön odabotorkálok a többiekhez.
Két mozdulattal megszabadítom Codyt és Giát a bilincsektől, aztán igyekszem egy kellően határozott taszajtással jelezni nekik - ideje távozni, még mielőtt a nyakunkba szakad a sátor. Én viszont visszafordulok és ha az itt szolgálatot teljesítőknek szüksége van segítségre, akkor nem habozok. Persze tudom hogy így az ÉN nyakamba szakadhat ez a romos szerkezet, de nem hezitálok - a bajtárs az bajtárs . Valahol ezen a ponton tűnik fel hogy a fülemben már elkezdtek ömleni a jelentések és a kissé lomha de hatékony rendvédelem elkezdett működni. Nincs türelmem rendesen odafigyelni, de ha kicsit is értelmes ember a parancsnok akkor már el is kezdték a kiürítést.
Amint én is kitámolyogtam az összedőlő sátorból, keresek egy félreeső helyet és megpróbálom szemügyre venni az égési sebet. Csúnya darab az biztos, és újabb fél percet pazarlok arra, hogy megpróbáljam egy egyszerűbb varázslattal meggyógyítani. Sosem voltam jó az ilyesmiben, de valamit csak fog használni...
Vissza az elejére Go down
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-14, 09:33





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


Még szerencse, hogy nem bukok le az igazolványokkal, habár az szinte eszembe se jutott, hogy talán az amerikai illetékességbe lazán beleköthetnek. De hát a filmekben is mindig belefolynak ilyesmibe más országok hatóságai is, hát akkor én miért ne tehetném? Nem szeretnék ilyesmiből kimaradni, főleg nem egy ilyen fontos ügyben. Valami bűzlik ezzel a Michaellel... Nyilvánvalóan ő is csak egy áldozat, de akár az is előfordulhat, hogy évek óta tervezték ezt az eseményt. Komolyan nem tudom, ezért kell elmennünk a házához. Ott talán találunk valami árulkodó nyomot, vagy szinte rögtön Michaelt.
- Michael Shors, Kensington kerület – írom le a diktált címet, majd biccentek egyet: - Rendben, nézze meg nyugodtan.
Nem sokáig tart, maximum egy perc az egész, ha feltartják a férfit, akkor is öt percnél nem lesz több. Különben is, ha Michael kereket akart oldani, akkor azt már rég megtette, szóval felesleges rohanni. Már csak abban bizakodhatunk, hogy a nyomokat nem tüntette el maga után. Vagy a gyilkosa. Mert ha tényleg azzal van dolgunk, hogy egy mágus vette fel az alakját... Nos, ő még megkímélhette az illetőt. Egy alakváltónál viszont semmiféle kegyelem nem létezik. Vérszomjas szörnyetegek, én pedig pont ilyenekre vadászom.
- Akkor velem tartasz, Eli... - szólalok meg és pont azon töprengek, hogy mennyire furcsa, hogy jelenleg nem Dane van mellettem, amikor a talpam alatt megmozdul a föld. Szerencsére időben észbe kapok és sikerül visszanyernem az egyensúlyom, de Elijah és néhány másik ember nem olyan szerencsés, mint én vagyok néhány esetben. A srác háttal telibe kap egy fém valamit és előrezuhan. Automatikusan kapnék a pálcám után, de amennyi mugli van itt... Nem, nem tehetem, előtte meg kell tudnom, mennyire sérült meg Elijah. Talán a látszat ellenére nem is olyan súlyos. Talán.
- Jól vagy? - sietek mellé aggódó képet vágva, majd a zsebembe nyúlok és előhalászok belőle egy tégely kenőcsöt. Mindig van nálam, hiszen külső sérüléseket remekül gyógyít, de csak a kisebbeket, ha Elijah esetleg jobban megsérült a kelleténél, akkor itt ez a kenőcs fabatkát sem fog érni. Abban az esetben csak a pálcámmal jutok valamire, márpedig az katasztrófa lenne. Fogalmam sincs, mennyire lennék képes észrevétlenül végrehajtani egy varázslatot ebben a tömegben. Igaz ugyan, hogy jelenleg senki se minket figyel, de amilyen szerencsém van, pont akkor vágódna be egy kóbor mugli sikítozva. - Talpra tudsz állni?
Nagyon el kellene jutnunk az adott címre, de a fiút se hagyhatom itt, hiszen megsérült. Nyilván jönni fognak a mugli gyógyítok, de bennük nem bízom. A kezem nyújtom Elijah felé, ha esetleg segítségre lenne szüksége. Ha nem, akkor abban az esetben is mellette maradok, nem hagyom magára.
- Hé! Egy kicsit óvatosabban! - kiáltom el magam, mivel körülöttünk mindenki menekül és senki se veszi figyelembe, hogy Elijah még a földön van. Egyelőre esélye se lenne felegyenesedni, mivel újra és újra visszalöknék a földre, miközben pánikszerűen rohannak valamerre. Ezek tényleg ennyire ostobák?


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 206

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-13, 16:09

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 


Nem igazán tudja értelmezni a jeleket, de biztos, hogy a nő körül valami bűzlik, így már gondolkozás közben elindul lefelé a létrán, ennyi nézelődés elegendő volt. Egyenlőre még nehéz átlátnia, hogy miért hívták ide, sosem volt a csapatmunka híve, nem szokása másokra számítani, talán csak Peter az, aki szóba jöhetett eddig, mint afféle szövetséges, viszont a vadászt így a tömegben nem fogja megtalálni, felhívni telefonon pedig felesleges, a hangzavar elnyom mindent, noha üzeneteket küldhetnének egymásnak. Ekkor éri el a lökéshullám, csoda, hogy nem hajlik el ujjai markolásában a tűzlétra, ám a biztonság kedvéért elnyom egy hangos szitkot, hiszen úgysem hallja senki. A falhoz lapul, amíg csillapodik a rengés, nem akar palacsintaként szétterülni a betonon. Felnéz, hogy nem lövelnek-e felé varázslövedékek, ám teljesen természetes rengésnek tűnt, nem érzékel most még mágikus jelenlétet. Ha végre leér, át tudja látni, hogy három döntési lehetősége van. Továbbra is Digby nyomában marad. Vagy.. Sophia után ered, hiszen számára a lány biztonsága az egyedüli fontos tényező. Vagy.. Szemforgatva sóhajt, a jó életbe is, a lány közölte, hogy tud magára vigyázni. Futólépésben, de nem gyanusan gyorsan a híd felé siet, hogy talán még megmenthet egy-két az életéért kapaszkodót. Kedvtelésből öl ha kell, nem egy hős alkat, de ez a földrengés sem lehetetett véletlen. Ha szembefutnak vele pánikszerűen sikoltozók, tankként megy előre, és lazán felrúgja, aki az útjába kerül, hogy lepattanjanak róla. Ha odaér a hídhoz, akkor habozás nélkül rásiet, kockáztatva, hogy az újabb súly további kockázatot jelent, de biztos kezet nyújt, hogy elkezdje felhúzni a csimpaszkodókat.





 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 378

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-12, 13:05


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
Óriáskerék, tetőn: Dane
Dane kereső varázslata azt mutatja, hogy Digby-nek hiába kéne itt lennie a közelben, még csak a Temze nem is az ezen partján van, hanem a másik oldalt a Big Bennél. Hivatalosan van itt, hivatalosan hívták be, így ha talál egy olyan helyet, ahol eltűnik a muglik szeme elől, akár át is hoppanálhatna. Vagy előbb beszél a társaival, akik viszont sokkal kevésbé vannak itt engedéllyel.
A három megjelent fegyveres erő a rendőrség a katonaság és a minisztériumi aurorok, a rendőrség valószínűleg adóvevőzik, a katonáknak a fülében van egy kis kütyü, az aurorok pedig mágiával komminukálhatnak. Új dolgot ezen kívül nem vesz észre
Miközben mászik le a létrán egy hatalmas földrengés söpör végig az egész területen és úgy kilendíti és a falhoz csapja, hogy csak az emberfeletti ereje tartja meg, hogy ne zuhanjon le, de így is úgy odavágja az oldalát a falhoz, hogy ha nem is reccsen a bordája, egy repedés sanszos.

Óriáskerék, pavilonban: Sophia&Piton -> Elijah&Peter
Sophia elrakja a képeslapot és nem avatja be a professzort, de ettől függetlenül Piton  kitessékeli őt a pavilonból és szinte kötelező jelleggel csatlakozhat Elijah&Peter pároshoz, illetve a professzorral együtt már trióhoz. Viszont éppen mielőtt hallanák ott miről van szó egy hatalmas földrengés söpör végig az egész területen és míg Sophia egy macska ügyességével marad talpon, addig Pitonnak azonnal meg kell kapaszkodnia valamiben. A lány van a legközelebb, de ha arra nem viszi rá a lélek borulás közben kaphatja el a kordon vasát.

Óriáskerék: Elijah&Peter (&Sophia&Piton)
Peter könnyedén elhiteti a varázstalanokkal, hogy amit felmutat az valami különleges jogkört ad neki, de az Amerikaira azért elég rendesen felvonják a szemöldöküket. Ez itt az Egyesült Királyság, itt egy amerikai rendfenntartó egyesület nem szokott beleszólni a dolgokba. Ellenben itt vannak a kordonon belül, és ha ez valami fontos, akkor ők nem fognak eltitkolni semmilyen információt, ami segíthet a nyomozásban, akármilyen szerv is nyomoz. Elijah csatlakozik, ők meg csak bólintanak neki, tényleg együttműködőnek tűnnek.
- Nem tudjuk, hogy miért ment ilyen hosszú eltávra, a Camden-i tűzvész után történt. Micheal, Micheal Shors, London, Kensington kerület, a pontos címét az adatbázisból kell kikeresnünk. Egy pi...
Mielőtt továbbmondhatná a mondatot egy hatalmas földrengés söpör végig az egész területen és Peternek sikerül egy kis ingással megtalálnia az egyensúlyát, de Elijah az akrobataságának ellenére is nagyon pórul jár, ugyanis az egyik óriáskerékre szerelt labdaméretű fém pirotechnikai eszköz meglazult és lezuhant, éppen a hátának csapódva. A földrengés nem fogott volna ki rajta, de hátul nincsen szeme, így egy nyögéssel hanyatlik előre, borzalmas fájdalmakkal.

Híd->Katonai sátor: Cody&Gia&Graves
Cody egész odaúton reszket a hidegtől és közben az idegeit nyúzza, de már tényleg csak annyi jut eszébe, hogy körülbelül 10 ember állt fel egyöntetűen és indult el, mikor eljött ő is.
Mikor beérnek a sátorba láthatják, hogy nem csak a felettes van itt, hanem még két katona, akiknek a tekintete fejenként vagy tíz monitoron cikázik, valószínűleg az összes CCTV kamerára rákapcsolódtak és mindent próbálnak élőben a felügyeletük alatt tartani, bár ez kicsit nagy feladat 2-2 szempárnak.
Graves megejti a jelentést, és már a nevétől kezdve a szigorú katonás tekintet gyanakvóan méri végig a két fiatalt, és a férfit is. Olyan embernek tűnik, aki kimondottan utálja a meglepetéseket, és nem kevésbé a részeg fiatalokat. Gia-nak nem nagyon kell játszania a szerepét, még tökéletesen ráérez a becsépett csajszi imbolygására, de Cody-nak csak az segít, hogy senki nem lehet egy részeg fiatalon kívül olyan kretén, hogy így jöjjön el az újévi tüzijátékra bulizni.
- Értem, főtörzs. Igazoltassa őket, vegye fel az összes adatukat és utána lelé...
Mielőtt továbbmondhatná a mondatot egy hatalmas földrengés söpör végig az egész területen és az egész sátor és benne minden berendezés vad táncba kezd. A két katona próbálja menteni a menthetőt és az elektromos kütyüket megtartani, az őrnagy megkapaszkodik az odaállított asztalának a lapjában, ami nem túl szerencsés, mivel nincsen rögzítve, így elzuhan és a feje koppan is egy berendezésen, Giát pedig akármilyen kótyagos, Dionúszösz minden áldásával kerüli el a pofára esés és a repkedő tárgyak.
Viszont Cody a hátrafogott kezével olyat esik, hogy az amúgy is lazulni látszó sátor súlyos vázán koppan a válla és azzal a lendülettel, ahogy nekiesik a sátor elkezd összedőlni, és az első dolog, ami lezuhan, az a felfüggesztett, fémrácsos reflektorszerű  fényforrás, egyenesen Graves karjára, amikor megpróbál ellene védekezni. A rács pedig piszok forró és piszkosul átégeti a ruháját és megégeti a kezét.
Gia van a legjobb állapotban ahhoz, hogy míg a két monitoros próbálja a gépeket rendben tartani, láthatja, hogy a kamerák negyede kiég, mindegyik olyan, ami a túlsó partra néz.
Viszont a sátor fémszerkezete nem áll meg az összezuhanásban, ha maradnak az egész a nyakukba zuhan, és nem egy kis kemping sátorról beszélünk.

Mindenki
Az Óriáskeréktől a Big Benig mindenhol a tömegben ijedtség és sikolyok hallatszanak, a muglik elkezdtek bepánikolni és nagyon valószínű, hogy rengetegen megsérültek. A hídon két fiatal a korláton is átbukott a földrengéstől és az életükért kapaszkodnak, próbálnak visszamászni, de hatalmas a pánik, ilyen erősségű földrengéseket itt nem szoktak tapasztalni és attól félnek akik a vízen vannak, hogy a híd feladja a szolgálatot, tehát rengetegen menekülnek le róla, másokat letaposva, tülekedve. A rázkódás körülbelül egy percig tart.

// Következő mesélői hozzászólás: január 19., tehát határidő január 18., éjfél.
Innentől valószínűleg minden héten pénteken este lesz a határidő és szombaton reggel fogok írni nektek! //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 447

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-12, 11:51

Vadul zakatolnak a kerekeim. Összesítem, hogy mostanában ritkán volt jellemző rám, hogy ennyire hirtelen bele vessem magamat bármibe. Legalább negyed órát hagytam ülepedni, ha mást nem. Most meg... Voltaképp kalap-kabát nélkül, minden cuccomat az öltözőben hagyva, bele értve a táskámat, amiben azért akadhatnának hasznos dolgok... mindent ott hagytam. Jó hogy a fejemet nem hagytam el hoppanálás közben!
Kényelmetlen az érzés amit a társaság hagyott maga után, sőt nyomasztó és ahogy vissza gondolok ki is ráz a hideg. Úgy húztam el a csíkot, mint a vadász lövésétől elrebbent varjak. Mintha csak elriasztottak volna.
Igyekszem vissza idézni, megállapítani valami biztosat velük kapcsolatban. Kik lehettek, kihez tatozhattak, volt-e valami jellegzetesen közös bennük, a kisugárzásukat leszámítva, láttam-e már őket ezelőtt, pontosan hányan is voltak??? Kiráz a hideg, ez többek között amiatt is lehetséges, mert egy szál ingben vagyok, és most már elkezdtem áthűlni. Sebaj. Halálra még nem fagyok egy kis hidegtől.
Graves első mondata, az után, hogy ő kérdezett rá mi a szart zavargunk, kissé megakaszt. Költői kérdés lett volna? Tőle...? Giára sandítok, amolyan "most akkor whut?" fejjel, de aztán helyre kerül, hogy minden bizonnyal, nem ez a pillanat amikor beszélnünk kellene és ráömleszteni mindent. Gia láthatja, hogy látványosan józan vagyok. Legalábbis alkoholtól semmi bajom. Az utasítást miszerint akkor beszéljünk ha kérdez már egyértelmű, hogy annak szól, a sátorban csak akkor mondjunk bármit, ha nekünk címezve tesznek fel kérdést.
Gia mellett vagyok, mondhatni közvetlenül, így szolgálhatok neki támaszként, noha elkapni nem tudom, lévén a kezeim hátra vannak bilincselve, amit egyébként nem is értek, hogy minek? Ennyire nem vagyok ijesztő.. na mindegy, ennek fényében, csak fordulok annyit felé amennyit épp a pillanat engedett, hogy ne telibe a csonti vállamnak essen neki, ha kicsit jobban elvesztené az egyensúlyát, de szerencsére annyira nincs nagy baj.
Őszintén szólva az hogy részegnek tettessem magamat jelenleg igényel egy bő másodpercet, túl éber vagyok és túl zaklatott, de voltaképp Graves adott egy menekülőutat, így igyekszem leszedálni magamat, az egyensúlyomon lazítani. Az arckifejezést hozni, annyira nem nehéz, kellően zsong hozzá a fejem. Biggyesztek egy kajla mosolyt is a képemre és úgy teszek, mint akit "júj de nagyon rajta kaptak valami hülyeségen és ez még szórakoztatja is". Bár csöndben maradok.

A papírmunka említése mondjuk engem is pillanat alatt kétségek közé taszít.. Nekem nem tűnik fel a névvel kapcsolatos lehetőségek tárháza, ennyire nem ismerem Gravest.



//dobásom: 1 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 92

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-10, 15:05




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


-Szaván fogom Crowfield!- közli még a fiúval, ebben már nincs igazán semmi, de szó nélkül nem hagyhatta.
Ezt követően tovább áll Sophia irányába. Mikor a lány kijön a bódéból és elő rukkol a mentő szövegével csak megemeli az egyik szemöldökét. Süt róla, hogy mennyire elhiszi. - Ennyit vesződni egy mosdóét? Remélhetőleg a helyiség összes zugát átkutatta, nem-e rejtettek valahová mégis egyet, azok a fránya muglik! - Aztán a következő kérdésre mintha pillanatra még meg is zuhannának a vállai. - Kétség kívül... Tudja Osborne, gondoltam bemutatom önnek! - szemet forgat, halványan megcsóválja a fejét. - Mondja, maga ivott?! - kérdi  hirtelen, ketté vágva a "bájcsevejt" és még megtoldja egy nem túl bizalomgerjesztő kifejezéssel a fején. Sóhajt egyet.
- Megtenné, hogy a kordonnak, azon a felén marad, ahol legalább részben szem előtt van? - nem ez nem kérés volt, de voltaképp van valami a hangjában, valami ami miatt az ember úgy érezheti, annyira tényleg nem jó ötlet magára maradnia ebben a bizonytalan órában.
- Mást esetleg várnak még? - teszi fel a kérdést, és bár ő Elijah-ra gondolt a többesszámmal, Sophia gondolhatja, hogy a vén méregköpő elkapta Petert is. Bár hogy ezt mikor tette volna az rejtély.
Elindulhatnak visszafelé, igyekszik lenyugtatni idegességét, ami most csak részben szól a lánynak, majd nemes egyszerűséggel és talán Sophia számára meglepően kibukik belőle egy kérdés. - És.. mondja csak, sikerült találnia valamit, az elő nem került mosdón kívül? - igen, Pitonnak egyértelmű, hogy a lány szaglászni tette meg a kitérő köröket, de mintha most nem számon kérés és nem is kifejezetten lecseszésnek szánta volna. Elvégre egy oldalon állnak. Vagy mi....

// dobás: 3 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-09, 21:46



A Milleniumi Káosz




*Kicsit összezavarodok, hát nem az előbb kérdezett tőlünk Graves? Most meg azt mondja, hogy senki se kérdezett minket. Nehezen szedem össze a lehetőségeket… az egyik, hogy az előbb csak költőien kérdezett, a másik, hogy ezzel akarja tudomásunkra hozni, hogy a sátornál nagyon maximum akkor szólaljunk meg, ha direkt kérdést tesznek fel nekünk. Sikerül harmadik opciót is találni, de még negyediket is. Hajjaj, van itt dögivel lehetőség. Vagy kérdezett, aztán csak kedve szottyant lecseszni minket, mert most kísérgethet minket vagy csak hallucináltunk az előbb és tényleg nem kérdezett semmit. Velem talán még ez utóbbit is el lehetne hitetni, de vajon Codyval is? Rásandítok, hogy lássam ő is kissé buborékosan látja-e a világot, mint én. Habár ha már ennél a hasonlatnál tartok… szóval kezd kimenni a bubi belőlem. Legalábbis vannak pillanatok, amikor így érzem, aztán a következő lépés nem sikerül olyan egyenesre mégse… úgyhogy vagy innom kéne még pár pohár pezsgőt, hogy egyértelműen elbillentsük a mérleg nyelvét. Vagy sétálni egy nagyot az enyhén tél illatú, hideg szélben és inni jó sok vizet és aludni menni, hogy a másik irányba billentsük.
Mivel megérkezünk a sátorhoz, egyik lehetőség sem adott, maradok ebben a se ilyen-se olyan állapotban. Mivel ugye nem szólhatunk – mondjuk annyira nem is bánom, sose voltam túl jó a beszédben, hát még a szorult helyzetből való kidumálásban! – csendesen körbenézek, ugyan néha nehezen fókuszálok, hátha van valami érdekes ebben a sátorban. Érdekes alatt TV-t vagy bármilyen kiveítőt, kijelzőt értek. Ha már itt akarnak tartani minket, akkor jó lenne, ha legalább lenne valami kivetítő, hogy lássuk a tűzijátékot. Ehh, ennyi erővel mondjuk akkor otthon is maradhattunk volna.
Némi fáziskéséssel kapom vissza a fejemet Graves szavaira, a hirtelenségtől megingok, kicsit belekapaszkodok Codyba, már ha kézközelben van, ha nincs akkor kilengésemet kisebb terpeszbe való átállással állítom meg. Most már érdekel, mit beszél Graves, milyen papírmunkát emleget. Továbbra sincs ingerem igazolni magam.
De ez csak az egyik, ami megütötte a fülemet… kissé nehezen rakom össze, mi hangzott olyan furcsán. Hát Graves jelentése. Szerintem a mugli katonaságban se keresztnevek alatt működnek a kedves katonák. Vajon ez így valami fedőnév lenne? Hát akkor erősen javítani kéne Graves kreativitásán, ha engem kérdeznek. De mivel még mindig nem kérdez tőlem senki semmit, ismét csak elkalandozik tekintetem és most a katonák egyenruháin olvasható névtáblákat kezdem bogarászni, köztük is vannak muris nevek általában, így szórakoztatom magam.*

//Dobásom értéke: 6//



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 135

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-08, 16:02





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


Fogalmam sincs, miért aggaszt annak a rendőrnek a hiánya, akivel nemrég sikerült pár szót váltanom, hiszen amikor idefelé tartottunk Dane-el, elhatároztam magamban, hogy nem fogok a kelleténél mélyebben belefolyni ebbe az egészbe. Nem érdekelnek az aurorok ügyei, hiszen kitoltak a családommal, kitoltak velem, szóval nem érdemlik meg, hogy bármennyire is megkönnyítsem a dolgukat. Az emléktörlés hiánya azonban kifejezetten aggaszt, talán mégis utána kellene járnom ennek az egésznek, hiszen ez a bizonyos Michael egy két lábon járó, időzített bomba a mágusok számára. Ha pedig az aurorok megneszelik a sztoriját és még az is kiderül, hogy velem is beszélt, szépen meg leszek hurcolva, annyi szent. Elvégre, a beképzelt fakabátosok nem szeretik, ha valaki kontár módon beleavatkozik az ügyeikbe, pedig ők aztán tényleg nem csinálnak semmit sem. Mégis én leszek meghurcolva, ha valami kisebb-nagyobb baj üt ki, nem igaz? Nekem pedig nem sok kedvem van kihallgatásokon üldögélni, idegesíteni magam egy egyszavas varázslat hiánya miatt. Inkább most járjak a végére a dolognak.
- Na, várjunk csak... Ezt jól értettem? - vonom össze a szemöldököm, miközben olyan pillantást vetek a rend büszke őreire, mintha minimum diliházban lenne a helyük. - Pár perce beszéltem vele, maguk pedig azt állítják, hogy ma nem jelent meg a szolgálaton? Sőt, már hetek óta nem látták? Ugye csak szórakoznak velem?
Igen, ez csakis egy hülye vicc lehet, semmi más. Tisztán emlékszem, hogy beszéltem vele, ráadásul semmiféle tudatmódosítót nem szívtam évek óta, szóval még erre se foghatom a dolgot. Igaz, hogy mielőtt idejöttem volna, ittam egy kis whiskey-t, de semmi mást... Az ütött volna be ennyire? Vagy Dane volt fenemód vicces kedvében? De mégis, mi értelme lenne ilyesmivel szórakoznia, amikor nincs jelen a végkifejletnél? Nem, ebben biztos nem Dane keze van. Valami más állhat a háttérben, valami sokkal komolyabb, valami baljóslatú. Jobb kezemmel a farmerzsebembe nyúlok hát, majd előhúzok belőle egy megbűvölt lapot, amely leginkább egy igazolványra hasonlít, azzal az apró különbséggel, hogy ezen alaphelyzetben semmi sem áll. Egy üres valami csupán, semmi több, a muglik azonban azt látnak rajta, amit én szeretnék. Sokszor alkalmaztam már, amikor hivatalos személynek adtam ki magam, vagy még nem töltöttem be a 18-at, de a haverokkal inni akartunk és bementem a boltba. Eddig mindig bejött, a varázslókon azonban nem fog a bűvölet, ezért se tudtam volna Dane segítsége nélkül bejutni a kordon mögé.
- Amerikai Rendfenntartó Egyesület – mutatom fel a lapot, mialatt ledarálom az általam elképzelt hatóság hivatalos nevét, miközben reményeim szerint a velem szemben álló alakok egy ezt alátámasztó, fényképes igazolványt fognak látni a kezemben. - Michael teljes nevére és címére lenne szükségem. Most.
Szét kell néznem a lakásán, hiszen valaminek a részese, elvégre nem lehet véletlen az, ami ma történt. Ráadásul, már hetek óta nem jelentkezett szolgálatra, szóval valaminek történnie kellett vele vagy tudhat valamit. Mindenesetre, nem hagyhatok kérdőjeleket a fejemben, most kell utánajárnom a dolgoknak. Tekintetem eközben végigsiklik a kordon mögött álldogáló embereken, hátha felfedezek egy oda nem illő arcot. Valami komoly dolog állhat a háttérben, melynek talán máris van egy áldozata Michael személyében. Vagy esetleg ő is a szálakat mozgatja?
- Ő itt a társam – biccentek Elijah felé, mindezt pedig anélkül teszem, hogy bármit is válaszolnék a suttogására. Még a végén rossz ember hallja meg a szavainkat... Mindenesetre, a metamorfmágus érdekes feltételezés, nekem még az alakváltó is eszembe ötlött, de az a faj aligha avatkozna bele ebbe az egészbe. Szóba jöhet még a Százfűlé-főzet is, de bárki is tette a dolgot, a nyomozást elsőként ennek a Michael-nek a lakásán kell kezdenünk. - Tudják, beépített ember. Civilruhás nyomozó... Szóval, mi a cím?
Csak reménykedek abban, hogy nem kötnek bele Elijah-ba vagy nem jut eszükbe tőle is igazolványt kérni, simán csak beérik az enyémmel. Ha már kijutottunk innen, ráérünk pár szót váltani, addig azonban játszanom kell a szerepem. Meglepett a felbukkanása, nem hittem, hogy hozzám csapódik, de inkább ő, mint Dane.

(Dobás értéke: 4)


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


A hozzászólást Peter Greenwood összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-01-10, 17:47-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 103

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-07, 20:35

Kezdi magát egy kissé kényelmetlenül érezni, amikor a professzor beszól a bulizási szokásaira, de nem az a fajta ember, aki felveszi a kesztyűt másik ház vezetőjével. A sajátjával se szívesen tenné. De Perselus Piton kifejezetten az az ember, akivel nem szívesen húz ujjat, és azon is csodálkozik, hogy eddig ilyen kedves volt vele. Bár az ironikus bók azért odaüt.
- Tudja professzor úr, egyszer élünk. És.. ha ezt túléljük, még azt is bevállalom, hogy levon pár pontot. - ad választ ezzel az egyszerű mondattal a szidásra és a kérdésre is, mindezt persze úgy, mintha meg se hallotta volna ezt a bizonyos élt a professzor hangjában. Vet egy pimasz mosolyt hozzá, majd amikor Piton úgy dönt, hogy elmegy, de azért még beszól neki, akkor felemeli a kezeit maga elé, védekezően, mintha ő lenne itt a legártatlanabb. Ahogy eltűnik a fekete alak, felsóhajt, hangosan kifújja a levegőt, leengedi a karjait, és tekintetét az ég felé fordítja, kissé megforgatva a szemeit. Csak egy laza estét akart, erre itt a balhé, majd egy megmentő, fekete lovag, aztán ez az egész mágiás ügy. És ekkor hallja meg Peter hangját, meg a rendőrét, aki igencsak csóválja a fejét, meg egy másikét, aki meg egészen kétségbeesettnek tűnik. Lehunyt szemeit kinyitja, és pár könnyed lépéssel Peter mellett terem, meg a rendőrök mellett. És egész lelkesen súgja Peter fülébe.
- Na, megkeressük a metamorfmágust? Jó, lehet, hogy valami más.. - vonja meg a vállát, és mivel mégiscsak háztársak, együtt voltak a bálon is, meg elég rég óta pontosan tudják, ki a másik, mert nincs köztük sok, vet egy ártatlan pislogást is a történtek mellé, mintha mindig is itt lett volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 182

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-07, 16:45


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Peter nem jön utánam, aminek határozottan örülök, ahogyan Dane sem lohol a nyomomban, tehát nyugodtan átnézhetem a bódét, hiszen okkal lett bezárva ide, valaminek kell lennie itt. Végül meglelem a képeslapot, amit majdnem el is dobok ijedtemben, amikor meghallom a kopogtatást. Sejtelmem sincs róla, hogy mégis ki a feje lehet az, aki megtalált, mert hogy tudja, hogy itt vagyok, ha egyszer kopogtat. Nincs mit tenni, a képeslapot gyorsan a táskámba csúsztatom, még az előtt, hogy kimennék, hiszen ez Piton hangja, száz közül is fel lehet ismerni és tuti, hogy ha nem megyek ki azonnal, akkor ő jön be, abból pedig semmi jó nem sülhet ki.
- Oh szóval nem ide rejtették a mosdót. Tudja... a mugliknál soha sem lehet tudni. - bájosan mosolyogva lépek ki a házvezetőm elé. Talán annyi szerencsém lesz, hogy miután a házvezetőmről van szó, nem veszi olyan szigorúan a dolgokat, meg hát újságírói pályára készülök, a véremben van a szaglászás és egyértelmű, hogy itt valami készül, de persze én úgy adom elő, mintha csak a tűzijátékot akartam volna megnézni és a mosdót kerestem volna.
- Csak nem ön is az szilveszter miatt van itt? Netán elhozott valakit megnézni a tűzijátékot? - huncut mosolyra váltok, mintha csak rajta kaptam volna a tanár urat valami kis rosszaságon, történetesen, hogy biztosan randira érkezett. - De tudja nem illik ám sokáig magára hagyni a hölgyet. - teszem még hozzá, bár csak akkor, ha nem kifejezetten vált már a tekintete olyan jellemzően Pitonosan villódzóvá, amikor tudni lehet, hogy itt aztán mindjárt kitör a vihar. Viszont azt azért lássuk be, hogy most nem az iskolában vagyunk és bár Piton a házvezetőm és bár tanár, de egyetemista vagyok, plusz nem hiszem, hogy tiltott lenne részt vennem egy mugli rendezvényen, miután a szüleim egyébként is mondjuk úgy 80 %-ban a muglik vonalát erősítik.

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]


A hozzászólást Sophia Osborne-Shors összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2018-01-10, 08:55-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz

Vissza az elejére Go down

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-