Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Stopptúra
  Today at 13:25
Daniel G. Paisley






ϟ Túl sokat tudsz...
  Yesterday at 23:10
Rhys Murdoch

ϟ Tower
  Yesterday at 19:31
Kalandmester

ϟ Hiányzásnapló
  Yesterday at 17:03
Calista Merrick
A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Cody Armstrong
 
Eileen Silsbury
 
Gina Accipiter
 
Daniel G. Paisley
 
Shanna Griffin
 
Megan Smith
 
Sidney Smallwood
 
Armand Stansson
 
Katherine Benedict
 
Statisztika

Összesen 640 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Loki

Jelenleg összesen 37921 hozzászólás olvasható. in 3432 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 15 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 389

TémanyitásTárgy: A Milleniumi Káosz 2017-12-18, 10:04

First topic message reminder :


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]
A Mágaiügyi Minisztérium azt teszi, amit mindig is tett válságban: Tagad. Habár a London-i küldetésen néhányaknak sikerült megakadályoznia, hogy Londonban egy másik világ boszorkánya kezdjen ámokfutásába, mielőtt bármi történt volna, más események is történtek ezen kívül, amiket se az Aurorok, se a kotnyeles kölykök nem tudtak megakadályozni. Néhány hónappal ezelőtt a Camden-i piacot gyújtották fel, nyilvános mágiahasználattal, egy-két hete pedig London egyik legújabb és legnagyobb látványosságánál, a hatalmas óriás-keréknél keltettek zűrt maszkos, köpenyes alakok a pálcájukkal.
A Minisztérium fél-hivatalos rendeletben kérte meg a varázsvilág polgárait, hogy az újévben ne menjenek muglik közé, miközben az összes Aurort, és minden szakértőt, aki nekik segíthet, bevonták a részletekbe. A csoport, akik fel akarják fedni a Varázsvilágot, nagy dobásra készülnek. Újévkor egész London és minden tévéműsor kijön a Westminsterhez, a város ikonikus kerületéhez megnézni a tüzijátékot, és ekkor fognak lépni. Nem tudni még, hogy agresszívan, muglikat veszélybe sodorva, vagy csak a mágusvilágot felfedve, de ma nagy dolgok fognak történni... Nagyon nagyok.
Persze, mindig vannak, akik megszegik a szabályokat, és ha tiltják is a muglik közé menést, ők még is megteszik. Hopp-hálózat tiltva van, így akárki akar eljutni az esemény gócpontjához, csak a Grimbusz vagy a muglik közlekedése áll a szolgálatára. Még csak tizenegy óra van, még van egy óra a tüzijáték kezdetéig, a tömeg még is az egész kerületben hatalmas. Látszik, ha meg is próbált a miniszter beszélni az övéjükkel, nem volt valami sikeres ez a beszélgetés, mert azon kívül, hogy sok a mugli biztonságot felügyelő rendőr, nincsenek nagy óvintézkedések, és az egész esemény meg lesz tartva.
De kinek mi a célja? Kutatni, meggátolni az eseményt, vagy csak végignézni a nagy napot, amikor a varázsvilágról lehull a lepel?
Az aurorok, és akinek kapcsolata van hozzá az Óriás keréknél próbál nyomokat találni engedéllyel, viszont mindenki más, mivel illegálisan van itt, jobb, ha óvatosan nézelődik amerre szeretne.

[You must be registered and logged in to see this image.]

//Következő hsz: december 25.
Sorrend most még nincs és a későbbiekben is inkább beszéljétek meg ki mikor tud írni, mintsem az, aki első körben írt most, következő héten pl. hétvégéig tartsa a sort, mert mindenki udvariasan várta a sorát. Very Happy//


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 212

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-16, 14:03

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Tudatában visszhangzanak a Codytól hallott mondatok. Sophia nagybátya? Az meg ki a szar lehet? Vélhetően nem valami prominens alak, hiszen róla már Dane is tudna, így valami nagy nulla az illető, aki most úgy döntött, hogy mégis elhúzza a függönyt, felfedezve, hogy ki is ő valójában. Mégis, a megszokottól ellentétben a férfit most nem holmi rejtélyek érdeklik, csak hogy Sophia rendben legyen. A zöldfülű Peter csak túlélte valahogyan a rengéseket, és úgy általánosságban a mai napot. Amennyire csak lehet, siet, de Cody így is beéri, és nagyjából egyszerre csoportosul a Big Ben közelében a csapat. Petert egyelőre nem látja, de a riadt képű kis barnát igen.
- Fogjuk rá. – Mormolja összeszedve a maradék erejét, nála is pisztoly villan, a pálcáját most elő sem veszi, van egy olyan érzése ugyanis, hogy ha meg tudja majd lépni az ellent, az máris fél siker. Ha most varázslatokra készülnek ott fent, mert csak ott lehetnek, lévén az a hangszóró, a kivetítő. Nem, Dane  még ott akar lenni a végjátékban, de azért nem ártana, ha a féltestvére is a közelben lenne, lévén védhetik egymás hátát. Ám meglátja a tömegben közeledni, és ezúttal eltekint attól, hogy jól képen törölje, amiért elvesztette szem elől Sophiát.
A lány oldalán, kissé elősietve villantja meg a jelvényt, és ha bárki is elé áll, akkor biztosan golyót kap a homlokába, mert ez most nem az a perc, hogy Dane sziveket tépjen ki. Úgy látszik, ez egyébként is hangulatfüggő. Hátrahagyja a lányt, aki a nagybácsival diskurál, hogy Peter gondjaira bízza, ő maga pedig a jelvényét felmutatva zordan éket vág a katonák, és aurorok tömegében, nem túl finom módszerrel, de most nem áll le magyarázkodni. Ha végre szabad az út, akkor irány felfelé. Természetesen négyesével szedve a lépcsőfokokat. Nem is, hatosával! (Ha fel tudna érni, akkor egyértelműen Saxonra fogja szegezni a pisztolyt.)





 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-15, 21:14

Amikor a főnök kiadja az utasítást, hogy ideje megindulni és megmenteni a világot, vagy legalábbis megpróbálni, mi a helyzet, mit lehet tenni, akkor bizony ő sem rest. Hamar behuppan egy csónakba, átkel a másik partra, és nemsokára a csodás toronynál találja magát, ami azért egy pillanat erejéig egészen elgondolkoztatja, meg elcsodálkozik rajta, meg egészen szépnek ígérkezik. Kifejezetten szépnek. Persze a másodperc töredékéig szemléli meg csupán, és aztán siet is, főleg, mert hallja a hangot. A következő pillanatban pedig már egészen máshogy hallja a hangot, és erre bizony meg is torpan. Finoman tapintja az oldalát, hogy mennyire van megsérülve, mennyire feszül, megmozgatja tagjait, lehunyja a szemét, és néhány másodpercig koncentrál, mielőtt bemenne a terembe, vagy a helyre, vagy ahol ez az ipse van. Finoman beles, aztán hátát nekiveti a falnak, keze a pálcájára csúszik.
- Ha most kirúgnak, hős leszek.. megéri.. - gondolja magában, majd vesz egy apróbb, de annál mélyebb levegőt, és hallja, meglátja, ahogy Sophia betoppan, és ez pont elegendő arra, hogy mindenki figyelme a lányra terelődjön. Főleg, ha ő a bácsikája is. Elijah ügyesen kiszúrta, merre vannak a kamerák, és kitervezte, milyen úton fog oda eljutni. Tény, hogy nincs teljesen felépülve, de rákoncentrál, és akrobatikus ügyességgel támadásba lendül. Nem bántja a férfit, nem lövi szét az aurorokat, hanem a kábeleket veszi célba, minden hangosítás forrását, ha már a kapcsolószekrényt nem tudja innen leszedni, hogy a kamerákat is kiiktassa. Belép a terembe, és ha szükséges, akkor átfut pár auror felett a falon (Akrobata 1. szint), ha nem, akkor csak gyorsan mozog, és már lendül is a pálcája.
- Diffindo! - kaszabol jobbra meg balra, nem csak elvágni, de megsemmisíteni akarja a kábeleket, biztos ami biztos alapon. Tudja, hogy most lepleződik le a varázsvilág, úgyhogy neki aztán mindegy. A fenti lövések és robbanások hangja meg szintén nem a legbiztatóbb, reméli,eléggé megrengeti a kamerákat, oda most nem tud felfutni. Nem is akar - van itt elég gondja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-11, 09:18


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Enyhén szólva is elképedve nézek Pitonra, amikor csak úgy simán elmondja a többieknek, amit bizalmasan közöltem vele, hogy az a fickó a nagybátyám lehet, legalábbis a név és a munkaköre alapján. Azért mondtam neki halkan, mert eszem ágában sem volt csak úgy mindenki más orrára kötni, még csak Peter se tud szinte semmit a családomról, azon kívül, hogy a szüleim újságírók, erre most... Nem csoda, ha már igen közel vagyok ahhoz, hogy újfent lelépjek. Csak azért nem teszem meg végül, mert a távolban feltűnik Dane és hát lássuk be eléggé rozoga állapotban. Bár legalább annyiban megnyugtató, hogy él, hiszen láttam, ahogyan leugrott a hídról és az cseppet sem tűnt jó ötletnek. Nem csoda, ha sietős léptekkel indulok meg felé és hagyom ott a többieket már megint miután Piton felszívódott. Egy már biztos, bizalmas információt, hiába a tanárom az életben nem fogok vele többé megosztani.
- Jól vagy? - állok meg Dane előtt, amikor végre odaérek, bár sürget az idő, hiszen ha Piton eleve oda ment az számomra eléggé nagy probléma, ha tényleg a nagybátyámról van szó. Ezért nem is adok most sok időt arra, hogy elmagyarázzam neki a helyzetet, csak a part felé pillantok. - Mennünk kell... a túlpartra, nagyon-nagy a baj. A nagybátyám, azt mondják, hogy ő van odaát. - fogalmam sincs, hogy mennyit tud a helyzetről, de maximum a csónakban van időm felvázolni neki a dolgot és akkor irány a túlpart, meg a Big Ben stb. stb.

A másik oldalra érve végképp gőzöm sincs, hogy mit is kellene tennem, így egyelőre elindulok és valószínűleg akkor a terembe sikerül botlani, ahol a nagybátyám van elég sok aurorral, katonával és rendőrrel együtt, amit végképp értetlenül szemlélek.
- Michael bácsi... mit csinálsz te itt? - persze még mindig abban reménykedem, hogy félreértés, vagy hogy nem esnek nekem a hatósági szervek csak, mert betoppantam, no meg hogy a bácsikámmal csak megitattak valamit, vagy igazából ő is csak valami báb, akit átokkal irányítanak és véletlenül keveredett ebbe az egészbe.




[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 488

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 21:52

Hát nem fogok villogni azzal az igazolvánnyal, mondjuk mókás, hogy a kabáton Jefferey Taylor van a zsebébe meg az igazolvány egy nőé... Vállat vonok rá, hát ez nem érintett meg. A célomat így is elérem.
Illetve Danet csak egyenlőre, meg a motorcsónakot, amihez nem mellékesen tök süti vagyok... A vizirendőrök beszámolója alapján, miközben ellátom a sérüléseit azért én is hangot adok az elismerésemnek.
- Szép ugrás lehetett! Ahhoz képest alig lett bajod! Hihetetlen, tényleg menő lehetett! - lelkendezek, közben szorgosan jár a kezem, kötözöm, illesztek, kenőcsözök, közben megitatok vele egy csontrapidot, meg egy vérpótlót. Mindkettő kell szerencsétlennek. - Öregem... így össze törni magadat egy lány miatt! Egy csoda vagy! -
Miközben Danet gyógyítom, immáron inkább a hagyományos módszerekkel, villám gyorsan, mivel mintha az adottságom már nem lenne ereje teljében, kicsit én magamat is fáradtabbnak érzem. Tény sosem használtam még ennyiszer egymás után... Mindeközben valahogy olyan ismerősnek találom... Azok a szemek...!
Vágjon belém a villám, tuti hogy ismerem a fazont, de honnan???!!
A Bál... Jó ég de brutál régen volt!
- Dane...? - nem ismerem személyesen vagy mélységesen, de ezekre a szemekre emlékszem, és akkor a bálon pont eleget hallottam róla. Ismeri Sophiát, ezen felbuzdulva pedig megered a nyelvem, és mit sem törődök most a körülöttünk lévőkkel.
- Shophia nagybátyjának a keze van a dologban... A túlparton van a Big Ban körül, Sophiáék is oda indulnak.. elvileg.. - és mielőtt azonban többet mondhatnék, vagy bármit tehetnék továbbá Dane odébb tessékel és célirányosan halad... aztán el is tűnik a szemeim elől.
Helyette ha minden igaz, felbukkannak a többiek, és.. átkeveredünk.
Méghozzá egészen helybe! A hangszóróból és helyből egyszerre szólnak a fickó szavai.
Ez így rohadtul nem jó... Nagyon nagyon nem jó... Hoppanálni nem tudok a pálcám nélkül... ami még mindig ki tudja hol a retekben van... Na jó azért így élesben a "frontvonalon" eléggé hiányérzetem támad felőle!
A többiekre pislogok akikkel átjöttünk, amolyan, oké helyben vagyunk és most? Ez a kérdőjel különösen nagyra nő bennem, mikor meghallok egy robbanásra hajazó hangot, aztán színte közvetlen rá két lövés hangját....
Itt kúrvára nagy a baj!!
Csak remélni tudom, hogy Gia olyan messze van amilyen messze csak lehet... Megtalálta a testvérét, és az Oduban vannak... vagy bárhol, csak messze innen ezekben az őrült percekben!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 101

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 20:44




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


Mikor Giát megpillantja, az első határozott késztetése, hogy eltüntesse a lányt, de lehetőleg jó messzire. Digby szavaira megrökönyödve szakad ki belőle - Megőrült?!...- szegezi neki a kérdést, azonban mielőtt bármit folytathatna, vagy mondjuk egy diplomatikusabb megoldást kieszközölhetne bárki, a Varázsbűnüldözési Főosztály vezetője útjára engedi az átkot, a proff pedig reflexből reagál és téríti le a pályájáról a süvöltő fenevadat.
Ha Georgiana Findley helyben marad, talán csak a légnyomásból kap, azzal a pár lépéssel azonban telibe bele táncol és már röpíti is hátra a Bombarda.
Piton belefagy a pillanatba. Nem nehéz megállapítania hogy Gia számára ez az átok nagy valószínűséggel végzetes volt, és ő közvetve részese volt annak, hogy a szörnyűség célba érjen!

Graves is betoppan, Piton arra hogy fegyvert fognak rá, azért megnyúlik az arca, de nem kommentálja, érti a helyzetet, sőt. - Engedjen a lányhoz mennem! - azért valahol reméli, hogy mégis rosszul látja amit lát! A magyarázkodást Digbyre hagyná, mivel semmi nem úgy történt ahogy tervezve volt, neki csak spekulációi lehetnek.
Ha Graves, Giához engedi a proffot, akkor bizony első kézből lép oda hozzá, méri végig, pulzust néz a nyaknál és egy varázslatot is elmond némán. Inkább csak egyszerű vizsgáló, mint bármi egyéb, azért megadja az esélyt...
A tény az tény marad, és házának egyik néhai növendéke most lehelte ki a lelkét, az ő közreműködésével...

Felemelve a tekintetét Digby felé néz... méghozzá úgy, mint aki most fogja felmosni a padlót a nővel. A közlés azonban meglepően tényszerűen hagyja el Perselus száját. - Meghalt.- szíve szerint pálcát rántana és a nőre szegezné, de valahogy az életösztöne azt súgja, Graves fegyvert tartó keze mellett, csak ne ugráljon semerre és főleg ne hadonásszon a rohadt pálcával.
[/color]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 17:53

*Azt hiszem, az előbb tévedtem. Még nem tudom, hogyan vagy miként, de Ms. Digby nem akar nekem jót. Így aztán biztos, hogy nem fog engem elengedni, leleplező hangosbeszélő ide vagy oda. De milyen műsorról beszél, amihez asszisztálnom kell?! Nem tudom nem feltenni magamban a kérdést, hogy vajon teljesen épelméjű-e a Varázsbűnüldözési Főosztály vezetője? Hangosan persze nem szólok, szerintem itt felesleges lenne, ahogy emeli a pálcáját, én is erősebben markolom  saját pálcámat és felkészülök… még nem tudom, mire lesz szükség, hogy nekem védekeznem kell-e vagy inkább támadni, hogy elmenekülhessek innen. A legegyszerűbb megoldás most sajnos nem megoldás. Nem merek ugyanis innen elhoppanálni, mert abban a fél percnyi mozdulatban még bármilyen átkot rám szórhat, még Piton professzor jelenlétében is.*
- Minek lesz vége?
*Hangomban alattomos idegesség remeg. Utálom, hogy hallom és hogy Piton professzorék is hallják. Félek a választól. Tudom, hogy az a bizonyos rivaldafény valahogyan rossz lesz nekem, különben miért nem vállalta bármely kollégája önként és dalolva, hogy partnere legyen?
A hirtelen fényben pislogok párat, közben lentebb engedem pálcámat és a mugli kamerák láttán még oldalra is lépek hirtelen vagy kettőt, míg megpróbálom összerakni, mi is történik itt.. Azután a történelem ezegyszer megismétli önmagát. Legalábbis az én személyes történelmem. Egy éles vörös villanás belém fojt mindent, minden szót, minden fájdalomkiáltást, minden lélegzetvételt s minden gondolatot. Már felesleges is lenne azon lamentálni, hogy ha gyakorlottabb lettem volna, vagy csak jobb a reakcióidőm, talán tompíthattam volna az esést. Mert estem, ugye? Vagy repültem? Repültem s zuhantam a fájdalom áthatolhatatlan feketeségébe ismét.
Soha nem éreztem ilyen fájdalmat, még akkor, a különös-Roxfortban, a tóparton sem. Nem is lenne szabad senkinek se ilyet éreznie. Soha. Most sem tudom érzékelni, hogy mi zajlik körülöttem, jobb is talán, jobb nem tudni semmiről, igen, ismét ezt az utat választom. Valami azonban most mégis más.  A furcsa érzéketlenségben és tudattalanságomban most a tudás van velem, hogy amikor a fájdalomnak vége lesz, akkor az én életem rövid perceinek is vége lesz, és ez egyszerre tesz csalódottá, mégis nyugodtá. Így már nem fáj semmi.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 16:09

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Ahogy megérkezem, azonnal felmérem a terepet - és megörülök hogy nem a mechanikus óraszerkezet közepébe sikerült hoppanálni -, de ez sem elég ahhoz hogy megakadályozzam az ismeretlent abban, hogy hozzávágjon Giához valami durvát. A lány elrepül, én pedig próbálom kizárni a látványt ahogy a falnak kenődik majd a földre csúszik, hisz most a támadóval kell foglalkoznom.
Késlekedés nélkül mozdul a kezem, és komoly önuralomra van szükségem ahhoz hogy ne a szokásos módon tüzeljek - kettőt a szívbe, egyet a fejbe -, hanem esélyt adjak arra hogy a célpont túlélje ezt az egészet. Inkább Saxon vállát célzom, egy-egy golyót küldve mindkét oldalra, reményeim szerint ártalmatlanná téve.
Csak itt veszem észre magamon hogy még nem vettem levegőt, úgyhogy pótolom a hiányosságot, újra mozdulok, és már Pitonra fogom a fegyvert.
- Őfelsége hadserege nevében kérem ne mozduljon amíg nem tisztázzuk a helyzetet.
A hangom elfojtott indulattól és feszültségtől remeg, és valahol ezen a ponton veszem észre hogy egyrészt kamerák is veszik minden mozdulatunkat, másrészt a rádióm is bemondta az unalmast. Mordulok egyet, hiszen nem tudom hogy mi ez itt, vagy hogy ki az akit lelőttem, de egyelőre nem is különösebben érdekel. Ha Piton gyanús mozdulatot tesz, lövök. Ha Saxon az összeesésen kívül mást is produkál, lövök. Ha valaki ismeretlen feltűnik a lépcsőn, lövök. Ha valaki nem mondja el kurva gyorsan hogy mi folyik itt, nos... akkor elvesztem legendás birkatürelmemet és hidegvéremet.
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 389

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 11:03


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]


[ Óriáskerék -> Big Ben alsó szintje: Cody, Dane, Elijah, Sophia, Peter ]

Cody talál igazolványt, katonai, Samantha Pearse. Legalább barna a haja. Odaszalad Dane-hez, felgyógyítja, ezzel érzi, hogy az utolsó gyógyító tartalékait is felhasználta, aztán a srác nem eltúlozva a hálálkodást már fel is áll és elindul Sophiáék és az egész csapat felé. A csónak még mindig marad, úgy tűnik ők voltak az utolsók, akiket ki kellett szedni.
Végül Peter mondja ki az egyértelműt, mindenkinek evidens ugyan, hogy nincsen sok idejük és a csónakból kitessékelve a muglikat - bűbájjal, vagy igazolványt villantva - egy perc alatt átérhetnek, és további egy perc alatt, már be is érnek a Big Benbe. A hangszóró hangja teljesen megváltozik, de nem azért, mert abbamaradt… hanem azért, mert már élőben hallják. Micheal Shors itt van az épületben és nem adja fel a tervét, hogy leleplezze a mágusvilágot. És biztos, hogy nincsen egyedül. Egy lépcső vezet fel a harangtoronyba és annak a legalsó termében vagy egy tucat alak van, keverve aurorok, katonák és rendőrök, akik biztosítják Micheal beszédét.

[ Big Ben legfelső szintje: Gia, Piton, Graves ]

Saxon Digby mindig is arról volt híres, hogy magabiztos és okos, de most más is ott van a szemében, egy olyan elszántság, ami már nagyon régen nem kapott helyet az életében.  - És szerinted ki irányítja azt a bolond Caramellt? - teszi fel a kérdést, majd megingatja a fejét. - A többiek gyávák, nem hajlandóak magukra vállalni a reflektorfényt, így kénytelen leszel te segíteni nekem, hogy műsort szolgáltassunk a nagyérdeműnek. Ha akarod, ha nem. - mondja könnyedén, aztán felemeli a pálcáját, de mielőtt bármit is tenne, Piton jelenik meg.
- Perselus! Semmi joga számonkérni rajtunk a módszereinket. Percek kérdése és mindennek vége. - válaszolja, kicsit megdöbbenve, de egyszerre felindultan és sértetten is. Nincsen hozzászokva, hogy akárki beleszóljon a dolgába és egy kis bizonytalanság is ül a szemében.
Eszébe sincsen Giát hazaengedni, int a pálcájával mire az egész harangtorony megtellik fénnyel és a sarkokban már látni a mugli kamerákat is. - Azt ajánlom, hogy még most tűnjön el. - szól oda még a professzornak, aztán a következő pillanatban a pálcáját Giára szegezi és már süvít is ki belőle egy Bombarda.
Graves előzményektől mentesen, in flagranti abban a pillanatban jelenik meg, hogy a varázslat elindul az útjára. A fülese korábban semmilyen reakciót nem adott, megszűnt a kapcsolat, már csak használhatatlan vacak, csak a pálcája és persze a fegyvere maradt.

[Mindeközben az utcákon]

A bemondás folytatódik, beszélve a hazugságról és félrevezetésről, és egy teljesen eltitkolt társadalomról, ami olyan hatalommal bír, amit ők el se tudnak képzelni, és még is létezik. A hang nem szakad meg, éppen csak tovább borzolják a kedélyeket, amikor Westminster 3-4 pontján hatalmas feszített ponyvák jelennek meg, és elkezdik kivetíteni a Big Ben harangtornyában lévő eseményeket, egyelőre pont olyan szögből, hogy az látszódjon, hogy Gia kezében ott a pálca, és Saxon Digby rászegezi és éppen elkezd szikrázni a kezében a fadarab…
- Itt a bizonyíték, ezt nézzék! A világ amiről beszéltem erre képes, ez nem csak egy trükk, meg fogják látni, hogy mi mindent titkoltak el előlünk!

// Következő mesélői hozzászólás: február 17., tehát határidő február 16., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 146

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-10, 10:03





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


- Hát ez marha jó... - dünnyögöm sötét képpel megvakarva a tarkómat, miközben Cody beszámolóját hallgatom végig. Mi a fene ez a zűrzavar? Mi folyik itt? Fogalmam sincs, de a késztetés, mely arra ösztökél, hogy siettessem a válaszokat, egyre erősödik. Meg kell találnom azt a bizonyos Michaelt, ha a fene fenét eszik, akkor is. - De nekik se esett bajuk, igaz?
Elvégre, mindkét emberkét ismerem. A lányt csak látásból, de a vadőrrel volt már dolgom ilyen-olyan kihágások miatt, melyek megkövetelték, hogy visszavigyen a kastélyba. Neki persze nem álltam hozzá elmagyarázni, mit is keresek tulajdonképpen éjnek évadján a Tiltott Rengeteg közelében, de azt nyilvánvalóan levágta magában, hogy nem egy könnyed, esti piknikre cuccoltam ki.
- Hát persze, nyilván örömmel a segítségünkre lenne – fintorodom el Elijah szavait hallva. Hallom ugyan a motorcsónak szirénázását is, de nem figyelek ennél jobban rá, hiszen várható volt, hogy némelyik sérültet a vízből húzzák ki. Egyébként is: Piton átverése teljes figyelmet igényel. - Különben is, ha elkérjük tőle a képeslapot, tudni szeretné majd, mire kell nekünk, mi pedig kötelesek leszünk elmondani neki, mert fogalmam sincs, miféle magyarázatot keríthetnénk egy sima képeslap köré...
És ha elmondjuk Pitonnak mindazt, amit tudunk, akkor tuti elküldene minket vagy végig a nyakunkban loholna, ami nem lenne valami szerencsés fordulat. Fene se szeretné egy tanár társaságát nyomozás közben, mert a professzorok mindig mindent jobban tudnak. Még életemben nem nyomoztam együtt tanárokkal, de kinézem Pitonból, hogy állandóan kijavítana, ha mondok valamit. Amikor meghallom Piton – nekünk címzett szavait – összerezzenek, majd abba az irányba pillantok. Remek, bajban vagyunk... Mindenesetre szó nélkül odamegyünk a duóhoz, hiszen itt és most ellenkezni a férfival... Hát, nem lenne valami jó ötlet. A képeslapos jobb volt. De honnan jött rá? Eszembe se jut Sophiára gyanakodni.
- Tessék??? - bár Piton Sophia felé intézi a szavait, nekem azért rendesen elkerekedik a szemem. Michael Shors Sophia nagybátyja lenne? Mi van? Eszembe se jutott ez a kézenfekvő dolog, habár igazság szerint nem is a név kötött le, hanem leginkább a férfi megtalálása. Nem kezdtem el azon agyalni, hogy ki-kinek a rokona, úgyhogy tényleg váratlanul ér a hír. Mindenesetre, nem kezdek el itt és most magyarázatot követelni a lánytól. Egyrészt nincs hozzá jogom, másrészt pedig más dolgunk is van. Piton lenéző szavaira felszisszenek, de nem szállok vele vitába, mert még sokkal jobban is megüthetem a bokám. Amikor lelép, felsóhajtok, habár a képeslap jól jött volna, de azt már legalább tudjuk, hol ez a bizonyos Michael.
- Még nem tudom, elsőként kerítsük elő, utána majd ráérünk kiagyalni a dolgot – vonom meg a vállam, hiszen mindent a helyzet szül. Ha ez a Michael agresszív, akkor tuti nem fogom győzködni, hanem elsőként elkábítom, hogy utána megkötözhessük. Legalább addig nem ficánkol. Mondjuk, fogalmam sincs azt illetően, hogy Sophia mennyire pacifista a rokonságot illetően. - Akkor irány a Big Ben?
Azért indulás előtt még vetek egy bizonytalan pillantást Sophia irányába. Fogalmam sincs, mennyire hajlandó pont velem együtt nyomozni. Ráadásul, mellette nem tehetünk meg olyasmit, amit szeretnénk, ha ez a Michael hajthatatlan. Ugyanakkor azonban a lány talán meggyőző erő is lehet a férfi számára.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
[/color][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-09, 08:44

Cody érintése kifejezetten jó hatással van rá, megmozgatja tagjait és már szinte futna is tovább. Hálásan pislog a srácra. Amikor azonban meghallja Peter szavait, hogy el akarja lopni a képeslapot, felemeli a kezeit.
- Ennyi erővel el is kérhetnénk tőle. Értem én, hogy nem örülne neki, de egy ártatlan kérdést megér. Nekem az egész varázsvilág sem ér annyit, hogy elkaszáljanak. Feltűnt, hogy a többi proffal nem találkozni idekint? A helyedben nem húznék ujjat a vén méregkeverővel. - húzza még el a száját, és ha minden igaz, erősen le lett szavazva szegény Peter ötlete. Ami talán nem is baj. De arra a srác is lelkes, hogy keressék meg a férfit. Amikor azonban Piton odainti őket magához, akkor eléggé szúrósan pislog Peterre.
- Ennyit a bűbájtan tudásodról. - szúrja oda, kissé megingatva a fejét, majd végigméri a társaságot, végignéz magán, és finoman megvonja a vállait, mindenféle fájdalom nélkül.
- Rosszabb helyzetből is hoztak már ki győztes csatákat. - látja pozitívan a dolgokat, majd amint kilép a sátorból a prof, ő csak nekiveti a hátát az egyik rúdnak, összefonja maga előtt karjait, és úgy nézi a társaságot, pontosabban hol a lányt, hol a fiút.
- Na és mi a terv? Megkeressük, elkapjuk és meggyőzzük? - aztán hall kintről valami zajt, és ha látja a zavart a másik kettő arcán, akkor hozzátoldja. - Azt hiszem, sietnünk kéne..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-08, 21:03

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Körbenézek, de a helyzet nem tűnik túl rózsásnak. Sehol egy rendőr vagy katona, és bár látok néhány téblábolót - sőt, inkább gyanús elemet -, de nincs akkora szerencsém hogy bármelyik is egy - nyilvánvalóan inkompetens - auror legyen. A jelek szerint egyedül vagyok így a helyzetre való tekintettel sóhajtok egy világnagyot, mielőtt elkezdenék üvölteni a rádiómba.
- Itt Matlock főtörzs, azonnal kérek legalább két egységet a Big Ben mellé, folytatni kell a kiürítést és eltávolítani a civileket meg a médiát. Akad itt néhány gyanús csoportosulás is, hol vannak a lövészeink és a megfigyelőink?! Azistenit!
Kezd elgurulni a gyógyszerem, de hát ez nem is csoda, kicsit úgy tűnik mintha csak én venném komolyan az egész ma esti melót. Felsandítok a pislákoló BigBenre, elfojtok egy káromkodást, és döntök: odafent senkinek nem kéne lennie, így ha valami parádé van arrafelé akkor ideje beugranom.
- I- Kibaszottul fizetésemelést fogok kérni a jövő héten...  
Motyogom még magam elé, aztán előhúzom és kibiztosítom a fegyveremet, megtámasztom a pálcát markoló balommal, aztán hoppanálok, reményeim szerint a számlap mögé.
Akárkit is fogok odafent találni, nem fogok kétszer kérdezni tőle semmit.
Vissza az elejére Go down
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 212

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-06, 20:14

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Végre valahára valaki érte jön, vagyis értük. Most próbál nem arra gondolni, hogy őt is meg kell menteni, miután megmentett valakit. Az egész nem túl életszerű, de az új nők az életében, Sophia, Jade alaposan felforgatták a lelkivilágát, előbbi a romantikát illetően, utóbbi a barátságot, a lelkizést, így a farkas a spontán ötlettől vezérelve cselekedett, ezúttal nem az élet kioltását, hanem a megóvását illetően. Soha nem fog beszélni a lánnyal, akit most a halál torkából húzott ki, nem is érdekli, hogy ki lehet, és milyen volt az élete, amit most tovább élhet. Talán nem is miatta, hanem a felüvöltő férfi miatt ugrott, hogy legalább az ne veszítse el a szerelmét. Dane éveken keresztül halottnak hitte Lorelai-t, és ha Sophia is valahogy elmerülne a sötétség bugyraiban, nos, senki nem lenne képes a férfit visszafordítani arról a bestiális útról, amelyre akkor rálépne. Morózusan ücsörög a parti mentők csónakjában, próbál nem arra gondolni, hogy talán még a válla is kifordult a helyéről a zuhanás következtében, az állkapcsáról nem is beszélve. Sötéten pislog, amikor ellátják a sebeit, fájdalmai vannak, de ettől érzi, hogy még él. Ráadásul neki van egy olyan mazochista jelleme, hogy mint maga is fenevad, csak erősödik a bekapott sebektől. Elhárítja egy flegma intéssel a hálálkodókat, sőt végül azt azt az illetőt is, aki most látja el. Feláll, belessziszenve a hangzavarba,  úgy érzi magát, mint akit megrágott, megemésztett, majd kiköpött egy troll. Egy troll ősmágus minimum. Minden porcikája recseg a mozgásnál, szétmázolja az arcán a mocskot, vagy vért, netán taknyot, nyálat, ha az is lenne, és megnézi, hogy mi került a tenyerére, legalább ez visszajelzés. Nem kíván tovább maradni, pálcájával betájolja Sophiát, és elindul arrafelé, a lehetőségekhez képest sietősen. Meg se hallja a hangszóróból kiszűrődő hazugságokra felhívó szavakat. Viszont azt kívánja, bárcsak keresztezné az útját Saxon Digby-vel. Van ugyanis egy olyan érzése, hogy a nőnek köze van ehhez az egészhez, ő lehet a felelős mindenért. S ha megadatik szíve vágya, és találkoznak, az az egyik számára végzetesnek fog bizonyulni..






 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-05, 19:08

*Nem jutok el az ablakig, de még az emberfelfedő varázslatot is túl hamar hoztam létre, mert megtorpanok a harangok láttán és nem is számolom meg hányan vannak az alsóbb szinten. Ezek szerint nem valami fél-szuterén dohos helyiségben vagyok, ahonnan könnyedén az utcára tudnék jutni.
Egyből sikerül beazonosítanom a fém illatát is, ami igen hangsúlyos a levegőben, de idáig nem tudtam hova tenni, de ekkora harangok láttán, nehéz nem beazonosítani. Van egy merész tippem, hogy hol lehetek… innen két bakugrással két gondolatom is születik, az egyik egy kérdés. Ki és miért hozott engem ide? A másik csak ténymegállapítás. Na most megszívtam, hogy nincs szőke – se semmilyen más hajszínű – hercegem, aki kiszabadítana egy toronyból. Szívás.*
- Jesszus, a frászt hozta rám! *A hülye harangok miatt fel se tűnt, hogy nem vagyok egyedül.* - Úgy tudtam az a miniszter rendelete volt és nem is igazán hivatalos…
*Ehh, nem elég, hogy nem adom a hülyét, hogy méégis milyen rendeletről van szó, de még bele is tenyerelek a csaj lelkivilágába, hogy rögtön közlöm vele, hogy nem is az ő rendelete volt. De ki is az az ő? Olyan ismerős az arca, biztos láttam már valamelyik újságban, de hogy miről nyilatkozott… vagy hogy mi a neve… passz. Nem fogom rá a pálcámat, mert nem úgy tűnik, mint aki bántani akarna, de azért nem is teszem zsebre..*
- Másrészt én tényleg nem akartam ártani senkinek, se politizálni, meg semmi ilyesmi, csak ünnepelni szerettem volna az új évezredet, mint mindenki más, a rengés után pedig szerettem volna hazahoppanálni…
* Utolsó szavam félbeszakad, mikor felbukkan a semmiből… nem, még mindig nem a nem létező hercegem, hanem… Piton professzor?
Mit keres itt? És hol hagyta a kis roxforti különítményét, akikkel láttam? Persze nem teszem fel neki ezeket a kérdéseket. Úgyse válaszolna, meg hát egy korábbi fel nem tett kérdésemet megválaszolta, Ms. Digbyvel állok szemben. Tudtam én, hogy ismerős valahonnan, dehogy a Varázsbűnüldözési Főosztályának vezetője diskurál velem a szabályszegésemről!*
- Izé, boldog új évet, Professzor!
*Köszönök volt házvezetőmnek, most már nem tudom elkerülni a találkozást. Végülis nem bánom, meg is parázok, elvégre a seprűtárolós kis közjátékot tekintve nem volt rám sose panasz, most pedig már nem tud büntetőmunkára ítélni. Ms. Digby már annál inkább, így ha van egy kis szünet a beszélgetésükben… amit igazából jobb lenne, ha nem is hallanék, akkor közbeszúrom mondandómat.*
- Nézze Ms. Digby, én tényleg nem szeretnék bajt okozni, csak haza szeretnék menni… * Megint megakadok. A férfihang a hangosbemondóban meglep, pontosabban a mondandója. Nem gondoltam, hogy itt tényleg készül valami és nem ok nélkül adták azt a bizonyos félhivatalos rendeletet. Persze még mindig bejelentheti azt, hogy a cselszövés abban merül ki, hogy a skótkocka igazából skótpötty... de kétlem.* - Azt hiszem van fontosabb dolguk, mint engem pesztrálni itt, szóval hazamennék..
*Ugyan kétlem, hogy elengednének, de azért meg kellett próbálnom, talán a hangosbemondós pasi segítségemre lesz mégis… na de milyen áron?*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 488

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-05, 15:24

-Jól vagyok, köszi, csak egy sátor szakadt majdnem a nyakunkba Giával... meg Graves-el...- dünnyögöm mellé.
Peter kérdésére össze vonom a szemöldökömet, pörgetem az este képeit, de sehol senki nem rémlik a leírás alapján, fogalmam sincs kiről beszél sajna, meg is csóválom a fejemet tanácstalanul. -Nem, nem rémlik senki sajnos, bocsi... Én épp dolgoztam, csak ott láttam egy fura társaságot. Amiatt hoppanáltam ide.. vagyis kicsit odébb. - Pillantok el abba az irányba ahová érkeztem. - Meg ott a híd alatt is láttam pillanatra valakit, de... fogalmam sincs ki volt. - szerencsétlen képpel forgatom meg a szemeimet. Épp olyan falsul hangzik mint amennyire az is.
Ekkor azonban Peter elő rukkol a nagy tervvel én pedig Piton felé pillantok.
- Nincs az az Isten! - nyögöm ki határozottan. -Én inkább megkeresem a módját, miképpen lehetne átjutni
, lehetőleg feltűnés nélkül... vagy bárhogy. A sérültek most valahogy jobban foglalkoztatnak... - tekintetemmel végig követem a szirénázó motorcsónak irányát, de érdemben, személy szerint nincs rá időm reagálni, mert Piton felszólítja a díszes kis társaságot, velem együtt, hogy fáradjunk beljebb!
Nos mivel a medi sátorban vagyunk, én szépen sunnyogva nem állok be a sorba a proff szavaiért, hallom tökéletesen aközben is, hogy egy használaton kívüli medis- elsősegély csomagot levadászok és átfutom, mi akad benne. Mivel pálcám nincs, arra kell hagyatkoznom, amit találok. Amennyiben elégségesnek ítélem már viszem is.
Mikor Piton a mondandója végére ér és kilép, én a többiekhez fordulok.
-A motorcsónakban elég rosszul festett az a két alak. Rájuk nézek. - adom meg azt hogy én merre is indulok útnak, független attól hogy ők mit ötlenek ki.
Piton vissza tér, majd el is tűnik, nekem pedig hatalmas kérdőjelek vannak az arcomon egy pillanatra.
Ezt követően, leszedem magamról a pultos kötényemet, hogy ne lógjon ki, felhúzom a zipzárját katonai kabátnak, nem mellékesen a zsebeket átvizslatom, nem túl sok időt elszarva, hátha találok valami hasznos dolgot, pl egy igazolványt.... és jól elindulok arra amerre mondtam, hónom alatt az elsősegély csomaggal. Mondhatni futtában szedem a lépteimet.
Remélem akik a csónakban voltak kitartanak. Így távolról marhára nem ismertem fel Dane-t bár minden bizonnyal, ha szembe kerülök vele is kell majd egy két pillanat. Noha nem nagyon fog érdekelni ki fia borja, sebesült és pont!

Oda érvén a csónakhoz a csónak vezetőjéhez fordulok. - Ahogy elnézem elkél a segítség! - mivel a lányt, kihozzák, elsőre hozzá lépek oda, pulzusnézés meg miegyéb. Mikor hozzá érek, ami volt sérülése esetleg, zúzódása egyebe felszívódhat. Hogy felébred-e azt nem tudom. - Ő rendben lesz, hozzanak neki pokrócot, vagy bármit ami melegen tartja! - ezt követően  Danékhez fordulok. - Ránéznék a sérültre! - közlöm és beszállok a csónakba hozzá, ha hagyják. Ezt követően végig mérem, nem ismerem fel valószínűleg. - Üdv!  A nevem Jefferey Taylor. - Azt a nevet mondom ami a kabátomon is szerepel. Remélem nem ismerik a szervek... -Nincs semmi baj, segítek! - közlöm és elkezdem helyre rakni, minden további nélkül, Dane remélem nem fog genyózni, azt biztosan érezheti, hogy jó kezekben van, és hatékonyabban dolgozom, mint amivel elsőre próbálkoztak nála. Első ízben manuálisan pakolom helyre a részeit, és gyógyfőzettel átitatott kötésekkel látom el.
A pálcát nem nehéz kiszúrni a kezében, így mikor a kötések takarásába kerülnek a kétes részei a közönség számára nála is rásegítek a gyógyulásra.
Ennyi embert össze tapizni egyetlen este alatt! Édes Istenem....
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 101

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-05, 14:42




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


Az auror nyökögésére csak sóhajt egy nagyot, de nem méltatja tovább szóra.
Láthatóan az is nehéz betájolnia, hogy ő hol van, nem hogy azt, hogy ki az a Micheal Shors. A Minisztériumi jelentésre csak odavakkant félvállról egy - Mindenképp! - -et és folytatja amit megkezdett. Big Ben... Vajon mennyi időt nyerhetnek egy ilyen információval? És vajon kinek a javára is?
Mielőtt azonban kigondolhatná a következő lépést Sophia ismét felbukkan előtte és enyhén méltatlankodva néz rá, azonban amint bele kezd a mondandójába, "kisimulnak" a vonásai és legfeljebb az elgondolkozottság látszik rajta.
A Peteres megjegyzésre látszik ahogy némán... sóhajt egy nagyon nagyot a proff és Sophia feje felett átnéz a Griffendéles fiúra egy pillanatra, majd lecsukja a szemeit, hogy inkább ne is lássa, mikor kinyitja, a lányra néz már továbbá. Ebben benne volt minden véleménye a fenomenális ötletre.
- Örülök, hogy legalább magának helyén van esze és nem kockáztat meg egy kirúgatást! Látja, annyira nem is nehéz segítséget kérni! - a mondatot Peterék is nyugodt szívvel hallhatják. Ki is szól a társaságnak - Megtennék, hogy ide jönnek!?  Talán felszámolhatjuk a felesleges köröket!- csak azután folytatja, hogy a kis társaság belépett a sátoron belülre. Bár első soron Sophiának intézi végig a szavait.
- Micheal Shors akár a nagybátyja, akár nem, jelenleg a leleplezésen munkálkodik, a képeslap sorait figyelembe véve. Bár szerintem... nagyobb biztonságban van, mint hinné!- tart egy pillanatnyi szünetet, és szándékosan azzal kezdi, amit amúgy másodjára esne kézre mondania. - Semmiképp se egyedül menjen! - itt végig néz a kis brancson jelzésértékűen. - Bár lehet nem ártana egy értelmesebb társaságot találnia... - ennyit a személyes véleményhez - A férfi roppantul csalódott és dühös, szóval legyenek óvatosak! A túlparton minden szervnek nyoma veszett, valószínűleg nem véletlen. Remélem, ha maguk kiötlenek valamit, akkor tartani fogják a hozzá magukat! - hinti el még ezt az apróságot. Végül kimondja a varázsszót - A Big Ben környékén van, akármint is tesznek, mindenképpen kerüljék a feltűnést! -A képeslapot azonban nem szedi elő és nem adja vissza a lánynak.
Cserébe továbbá, se szó se beszéd, kilép a sátorból, és felméri az azóta kialakult helyzetet, leginkább a túlparton. Akármit is mondanának, vagy kérdeznének tőle, nem fog válaszolni innentől.
Odakint a Big Ben-en belüli fényforrásra figyel fel, bár látványosan a túlpartra figyel. Idegesen harapja össze az állkapcsát. Vissza lép a sátor takarásába, a kölyköket egy pillanatra sem méltatva, áthoppanál a túlpartra.

Egészen pontosan a nő mellé, aki Giát épp megregulázza. Perselus számon kérő hangot üt meg vele szemben. Bár a pálcáját nem fogja rá telibe, de ugrásra kész.
- Mi folyik itt Digby? Nem úgy volt, hogy kulturáltan, áldozatok nélkül intézitek? Nem pedig felszítva egy ellenségeskedést!!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-03, 12:09


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Szépen lassan az információ morzsák alapján kezd összeállni a kép és én kezdem úgy érzeni, mintha minimum sarokba lennék szorítva, ami soha sem szül jó gondolatokat. Az már nyilvánvaló, hogy ez az egész nem csak egy szimpla tűzijáték és nem is csak egy szimpla földmozgás. Aztán persze azt sem tudom, hogy mi a helyzet Dane-nel, hiszen leugrott egy hídról és én azóta se tudom, hogy mi történt vele. Tudom, hogy tud vigyázni magára, de ez még tőle is eléggé... meggondolatlanság volt. Piton pedig elküldene, miközben még éppen sikerül elkapnom a nevet, ami mindent megváltoztat. Ha nem hallom, valószínűleg Dane utána néznék, hogy mi van vele, vagy esetleg tényleg csatlakoznék Peterék csapatához időlegesen, legalábbis elindulok arra, csak akkor torpanok meg, amikor felfogom, hogy miről is van szó és hogy mi forog kockán. A nagybátyám és ha a nagybátyámról van szó, akkor a szüleim... őt is bevonták ebbe az őrültségbe? És mi van akkor, ha ők is benne vannak? Mi van, ha nem csak a nagybátyám van itt, hanem a szüleim is és épp valamit tenni akarnak mindenki ellen, épp le akarják buktatni a varázsvilágot? Lázasan pörögnek a fejemben a fogaskerekek, amikor még így talán félútról meghallhatom Peter tervét is, hogy el akarják venni a képeslapot. Peter és az ő hülye ötletei...
Valamit muszáj tennem, hiszen mégis csak a családomról van szó, a szüleimről és ha itt vannak akkor nekem kell előbb megtalálnom őket, mint ahogyan a nagybátyámat is, de mégis hogyan, ha nem tudom hol lehet és ha hoppanálok akkor megint valami auror lihegne egyből a nyomomban? Tanácstalanul állok, de csak néhány másodpercig, hiszen többre nincs most idő, gyorsan kell döntenem, hogy mit is kezdek a finoman szólva is komplikált helyzettel és persze, hogy mi az, amit egyáltalán... Végül egy nagy hátraarc után fordulok vissza Pitonhoz, amikor már nincs ott az az auror.
- Peter el akarja venni a képeslapot, de... van, ami fontosabb. Michael... akit említett, ő írta a képeslapot? Ő a nagybátyám és nem kellene itt lennie, csak... nem tudom, de nem akarom, hogy az aurorok találják meg előbb és még nagyobb bajba keveredjen. Mégis csak... mégis csak a nagybátyám. - eddig igen profi színészi tehetségemet sikerült már kétszer is megvillantanom Piton előtt, de ezúttal láthatja rajtam jól, hogy nem erről van szó. Őszintén beszélek hozzá és látszik is rajtam, hogy ez az egész istenesen felkavart. Még így sem mondok el mindent, nem beszélek a szüleimről, mert nem mondhatok el minden részletet és talán ez csak a nagybátyám önálló akciója, bár fogalmam sincs hogy egyedül hogyan csinálhatott ekkora felfordulást, de muszáj kideríteni és az már biztos, hogy egyedül ezt nem tudom megoldani és a prof szakértelme többet ér, mint Peter és kis csapata, akiknek valószínűleg dunsztjuk sincs, hogy mihez kezdjenek.

[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 389

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-03, 11:24


Káosz vagy megváltás?

[You must be registered and logged in to see this image.]


Folyópart, Óriáskerék oldal->Big Ben oldal: Graves

Graves a fülesében hív segítséget Dane-nek aztán egy villanó varázslattal megvakítja a környezetét, hogy áthoppanáljon a túlpartra. Nem azonnal a tömegbe érkezik, hanem a lekordonozott híd alatti részhez, hogy a túloldalon se vonja magára a figyelmet, de ahogy felméri a területet, nos... Tényleg sehol nincsen egy árva szerv se, aki rendet tenne, viszont kamerások mindenfelé, veszik a káoszt és a tömeget és néhány csoport mintha még másra is várna...
Ahogy ott áll egyszercsak felvillan a Big Ben díszes óralapja, habár eddig is nagyjából ki volt világítva, de most egy olyan fényforrás kapcsolódott fel, ami belülről világítja a toronyt. Hoppá. Ki van ott ilyenkor?
Nem talál semmilyen felettest, aurort, rendőrt, katonát, senkit, aki koodinálná a tömeget, mindenki szőrénszálán eltűnt.

Temze - Vizirendőr csónakjában Óriáskerék mólójánál: Dane

Dane kapaszkodik az életéért, meg persze a lány életéért, de szerencsére még mielőtt teljesen elhagyná az ereje megjelenik a felmentősereg, egy vizirendőr motorcsónakkal, rajta két rendőrrel, akik kihalásszák őket, a lány kiterítik őt meg leültetik a földre és kiviszik az Óriáskerék oldali partra egy mólóhoz, mert ott a kisebb a káosz, a Big Bennél nem úgy tűnik, mintha kézben tartanák a történéseket. Elképesztően szétzúzta magát azért, hogy megmentse a lányt, így ahogy kiviszik először nem is szállítják le a csónakról, hanem mugli elsősegéllyel megpróbálják lekötni a sebeit, körülbelül nulla sikerrel, de közben legalább ajnározzák, hogy egy két lábon járó hős. Viszont meglepetésére a pálcája még mindig ott van, ahol tartja, és sértetlenül, tehát tudna gyógyítót hívni - vagy a csapatot, akit hátrahagyott -, de túl nagy mozdulatokat még a nagyjából ép kezével se tud tenni jelenleg.


Óriáskerék: Sophia&Piton & Elijah&Peter & Cody

Sophia minden erejével próbálja kimagyarázni magát és húzni az időt, mielőt az Auror eljuthatna Pitonhoz és a képeslaphoz, és néhány pillanatot sikerül is nyernie, de a fickó nagyot nyelve kezdene ellenkezni, hogy márpedig ez nem úgy megy, és kézben tartják a helyzetet, de Piton elsüllyeszti a képeslapot és a lány rebegése után egy egészen más hangot üt meg az aurorral szemben. A fickó kicsit elsápad, a másik part felé pillant majd vissza rájuk és a képeslapra.
- Micheal Shors? Nem lettek törölve az emlékei? Az lehetetlen... - dünnyögi, hiszen nem ismer minden muglit, akinek törölve lett az elméje, nem feltétlenül volt ő éppen akkor a helyszínen, főleg, hogy az Amneziátor Parancsnokság dolga. - Oké, rendben, nem kérem vissza a lapot Öntől, mert így is nagy a fejetlenség, de ahogy minden rendbe jön jelentenie kell a Minisztériumban amiket megtudott! - mondja, de inkább kínjában, mert nagyon sarokba lett szorítva. El is hoppanál azonnal, így most már sikerül bemérni az alak helyét...
A túlparton van, valahol a Big Ben környékén, ennél pontosabban nem talál rá ebből a képeslapból.

Viszont Sophia most először meghallja a nevet, ami nagyon is ismerős neki. Van egy nagybátyja, aki Micheal Shors és tökéletesen illik rá a személyleírás és tényleg zsaru... És nagyon úgy tűnik, hogy ő írta azt a lapot, amit megtalált. Régen nem találkoztak, de ezek szerint a szülei ezalatt beavatták a varázsvilág létezésébe. Lehetséges volna? A lányt Piton átküldi a fiatalokhoz, szóval kihallgathatja azt is, hogy Peter  ahelyett, hogy segítséget kérne a professzortól, inkább kijátszaná, csakhogy megtudja mi volt a lapon.
Cody egyetlen érintéssel rendbeteszi Elijah sérülését, amit úgy-ahogy már begyógyítottak a többiek, de most már teljesen elmúlik minden fájdalma.

Ha Elijah inkább átkalandozna a túlpartra Cody-val és nem hajlanak Peter ötletére, hogy Pitontól kicsalják a képeslapot, akkor a híd felé pislogva észrevehetik, hogy egy szirénázó zsaru-motorcsónak szedi össze éppen Dane -t, aki eléggé rondán lesérült, és egy ájult csajt és hozzák ide a partra. Lehet könnyebb lenne átjutni a túlpartra azzal a motorcsónakkal, plusz Dane teljesen össze van zúzva, lehet kéne neki egy kis segítség.


Felszívódva: Gia

Gia valóban nincsen megkötözve és a szagokból nem elsőre túl jó következtetésre, de amikor idéz egy Lumos-t és a fénypászmát a pálcá végéről elengedi, hogy utána mást is varázsolhasson, nem kell sok idő, hogy megvilágosodjon. Mindenfelé vaskos fémváz van, látszik, hogy egy erős épületről van szó, és ahogy a fénypászma megvilágítja a termet kiderül, hogy középen hatalmas fém harangok függenek, sokkal nagyobbak, mint ő maga, és lefelé végtelen lépcső sorakozik. Magasan lehet.
A varázslata felfedi, hogy bizony nincsen egyedül az épületben, alatta jó pár ember van, de a szinten csak egyetlen egy.
- Örülök, hogy magához tért kisasszony. Ejnye-bejnye, látom nem sikerült betartani a rendeletemet. - vonja össze maga körül a kezét a nagyon is jól öltözött, kosztümös, harminchoz közeledő fiatal nő. Vörös haja kontyba fogva pihen a fején, a szeme éberen figyel. Hangok szűrődnek lentről és kintről is a bemondókból, de a nő nem figyel rá, csak Giára. Karbafont keze alatt látszik, hogy ő sem fegyvertelen, ott a pálcája.

[Mindenki]

Egyszer csak ahogy a Big Ben órája közeledik az éjfélhez az összes szabadtéri hangszóró, ami zenét adott volna a tüzijáték alatt felzendül. Férfi hang, Sophiának és Peternek felettébb ismerős...
- Nemsokára a második évezredbe lépünk, és ezt nem kezdhetjük meg hatalmas hazugságoktól elvakítva. Egyesült Királyság polgárai, titeket és az egész világot félrevezet az úgy nevezett kormányunk, megtévesztés és cselszövés áldozatai vagyunk!...
A tömeg moraja elhalkul, a döbbenet veszi át a helyét, és a kamerák forognak, veszik és közvetítik az arcokat és a hangokat is.

// Köszönöm szépen, hogy megint tartottuk az ütemtervet! : )
Következő mesélői hozzászólás: február 10., tehát határidő február 9., éjfél. //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Georgiana Findley
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 248

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-02, 20:45

- Köszi, most már csak meg is kéne érnünk azt az új évet…* Hunyorgok vissza Cody-ra.* Boldog új évet neked is! Szia!
*Intek neki, azután hagyom, hogy a tömeg ismét magával sodorjon, pont úgy mint egy órával ezelőtt. Persze most nem szól sehol a zene, se jó, se rossz. Walkie-talkiek, szirénák, egy-két hangosbemondó hangfoszlányait, de zömében csak a tömeget lehet hallani. Most nem pezsgőt, hanem a pálcámat szorongatom, de egyelőre nem találok hoppanálásra alkalmas helyet. A legszembetűnőbb különbség a nem is oly régi sodródásommal azonban az, hogy most próbálom irányítani magamat.
Ugyan a szélen haladok, mégis egészen nehezen lélegzek, mintha csak a tömeg közepén haladnék, ahol a tömeg nyomása érezhető. Gondolom csak beképzelem vagy egyszerűen átragadt rám az emberek pánikhangulata, nem is foglalkozok vele.
Meglátok egy rést a kordonon, ami után ott a tökéletes hely a hazahoppanálásomra, a polgári életben gondolom szimpla irodaházak közötti átjáró, de nekem most csak az számít, hogy el fog takarni, amennyire az szükséges. Átnyomakodok a résen és megcélzom a kinézett helyett, de aztán mikor odaérek, nem egészen úgy sikerül a hoppanálás, ahogy gondoltam.
Mert hát az kétségtelen, hogy a hoppanálás nem jár vörös fénnyel, ráadásul nem ott kötöttem ki, ahol akartam (ilyen még a vizsgára való felkészülésem során se fordult elő velem!)… de leginkább azért, mert tuladjonképpen nem is végeztem el a varázslatot. Egyedül a pillanatnyi sötétség stimmel. Habár ki tudja, meddig tartott most ez a sötétség… ilyen dohszaghoz jó messzire kellett kerülnöm London belvárosától.
Nem elemzem ki az összes szagot és illatot - pedig kapkodom a levegőt, ez nem a tömeg hatása, én pánikolok-, mert ha nem is túl gyorsan, de csak eljut a tudatomig, hogy nem vagyok megkötözve. Ehh, azt hiszem túl sok muglifilmet néztem az utóbbi időben, egészen automatikusnak éreztem, hogy ha már egyszer elraboltak, akkor meg is kötöznek. Ha mozogni is tudok, vagyis sóbálványátokkal se sújtottak, akkor kényszerítem magam, hogy normálisan koncentráljak, ne essek szét és felkeljek a székről, imádkozva, hogy ne legyen a székre nyomásérzékelős bomba szerelve, az szívás lenne. Ha a földön se látok semmilyen csapdaszerűt, akkor rögtön a pálcámért lépek, majd az egyedüli ablakhoz, hogy kinézve némi információhoz jussak hollétemről. Talán valamelyik szomszédos épületet felismerem, de ha már azt meg tudom állapítani, hogy földszinten vagyok-e az már segítség. *
- Lumos! Homenum Revelio!
*Jó lenne azt is tudni, hogy az épületben van-e más is rajtam kívül, vagy csak simán idehoztak és itt hagytak, még ha ennek nem lenne is túl sok értelme. Illetve azt is jó lenne tudni, mi vesz közvetlenül körbe és hol van ajtó a helyiségben.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 146

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-02-02, 16:37





[You must be registered and logged in to see this image.]
A káosz & Peter


Fogalmam sincs arról, mennyire rossz a helyzet, habár most inkább ez a Michael köti le a gondolataimat. Meg kell találnom, mert bizonyára benne van a keze a dologban. Vagy ha nem, akkor a háttérből mozgatja a szálakat. Itt egyelőre semmit se tehetünk, mert az aurorok nem hagynának minket érvényesülni, Piton pedig szinte azonnal el is hajtana minket, ha esetleg olyasmibe ütjük az orrunkat, amibe nem kellene.
- És te? - kérdezek vissza, amikor Cody felbukkan mellettünk, majd sóhajtok. Láthatóan nem sérült meg, ami kész szerencse. Kíváncsi vagyok, hányan vannak a sérültek között. Örömmel látom, hogy Sophia épségben van, majd hallom is a hangját. Elmosolyodom, amikor rájövök, hogy már megint színészkedik. Jól megy neki, meg kell hagyni, habár fogalmam sincs azt illetően, mennyire jön majd be a dolog.
- Felőlem – vonom meg a vállam, majd folytatom: - De ha nem lesz ott, akkor a lakásán kezdünk el kutakodni – Itt ismét Cody felé fordulok: - Nem láttál véletlenül egy vörös hajú, tagbaszakadt rendőrt?
Több szem többet lát alapon teszem fel a kérdésem, hiszen talán a fiú elejét veheti annak, hogy a kelleténél többet járkáljunk feleslegesen. Ez általában nem jelentene gondot, de most... Elijah fájdalmai azért nem múlnak el nyomtalanul, gondolom, megerőltető lenne számára a dolog. Ekkor Piton hangja üti meg a fülem és Michael Shors neve. Ez baj, a képeslap viszont talán nekünk is jól jönne. Vajon milyen nyomok lehetnek rajta? Feltehetően nem kapjuk meg a professzortól, bizonyára nem értékelné, ha a diákok kezdenének el nyomozni ebben az ügyben, szóval... Hát, valahogy el kell vennünk tőle. Nem lesz egyszerű feladat, de próbálkoznunk kellene.
- Srácok... Ki szereti a kihívásokat? - fordulok Cody és Elijah felé, miközben gondolatban egy működő tervet próbálok kieszelni. El kellene kábítani, majd elvenni tőle? Á, kockázatos. Zűrzavart kell kelteni, pánikot. Piton is emberből van, ergó könnyen megfeledkezik magáról, nem képes annyira koncentrálni. Vagy megőrzi a hidegvérét? Fene, nem igazán tudok kiigazodni a reakcióin, ez pedig aggaszt némileg. - Pitonnál van egy képeslap, ami fontos nyom lehet – avatom be őket a tervembe, miközben magunk köré olyan bűbájt szórok, melynek hatására senki se hallhat minket. - Tudom, hogy hihetetlenül kockázatos pont ellene ténykedni, de meg kellene szerezni magunknak – folytatom. - Nincs valami használható ötletetek?
Mert hát jelenleg Pitonról van szó, aki azért nem piskóta. Megkérdezhetnénk ugyan, de félek attól, hogy nemet mond és ha végrehajtjuk a tervünket, azonnal tudni fogja, kikről van szó. Esetleg maradjunk Elijah verziójánál? De mégis... Mi a fene állhat azon a nyomorult lapon?



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
[/color][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dane Seoras
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 212

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-31, 09:48

Káosz vagy Megváltás?

returning to fight for the cute girl's love
[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Remélte, hogy az átgondolatlan spontán akció mégiscsak összehozható. Hírhedt szerencséje mint valami rosszéltű mentőangyal, mindig mellette áll, s talán most sem hagyja cserben. Már az előbb is összetörte magát, és most ismét szakadnak az izmok, ínak. Mindig tettrekész, bestiális ösztönei nem szoktak kikapcsolni, ám a mai napon nem erre készült. A szilveszter, s az új év legtöbbször a szórakozásról szól, Dane esetében bizonyos szinten a féktelen vadászat izgalmáról, ezúttal viszont nyomozóként kell helyt állnia, s emberi gyengeségeivel szembesülni. Ha túl is élik, biztos, hogy nem fogja jószívvel, mosolyogva fogadni a hálálkodó szerelmes örömujjongását, csoda, hogy ha nem tépi le majd a fejét. Az esést valamennyire sikerül tompítania, a fiatal nő a karjaiban már nem is tudni, hogy magánál van-e még, de ez most nem is érdekes, legalább nem kapálózik. A jéghideg víz mindenesetre felébreszti az egyébként is az ájulással küzdő farkast, a dühében fel is üvölt. Vagy fájdalmában? Az utolsó erőmorzsáit összszedve ránt egyet a lányon, hogy megpróbálja a sodrás ellenében kitaszítani a vízből, hogy aztán ő is utána másszon, de erősen kérdéses, hogy mindez működhet-e. Mindkét keze tele, esélytelen, hogy a pálcája után nyúljon, ha egyáltalán meg van még. A szeme előtt már szikrák táncolnak, emberi énje már rég feladta volna, de az átokverte természetfeletti bestia most át akarván venni a testet, már a puszta létezéséért küzd.






 :hug:  ||   [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 101

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-29, 12:54




[You must be registered and logged in to see this image.]

Ezredforduló


Perselus amint feldereng előtte, ki is írhatta a sorokat, elveszti a fonalat és bosszúsan nyitja ki a szemeit, a  pálcáját pedig, mint egy vívótőrt ereszti le egy határozott mozdulattal maga mellé. Felméri a körülötte kialakult helyzetet.
A képeslapot elvonja a fickó elől és a zsebébe süllyeszti gyors határozott mozdulattal. Visszanyeli az ingerületét, hogy bele köptek a levesébe.
- A lányért én kezeskedem! - szándékosan nem nevezi nevén Sophiat. Megköszörüli a torkát és higgadtan szól a lányhoz - Megtenné, hogy csatlakozik kint a többiekhez? - pillant el a tanár a többi fiatal irányába. Sophinak nem kell messzire mennie, de amint kicsit távolabb lép Piton minden ingerületét az auror nyakába szakítja. - Ha tudni akarja épp maga hátráltatja a nyomozást, azzal hogy itt pezseg, ahelyett, hogy azzal foglalkozna hová tűnt mindenki a túlpartról?!! Mi folyik odaát?! És a legutóbb amikor botrány volt, hogy kerülhette el a figyelmüket Michael Shors?! Minden jel arra utal, hogy nem lettek törölve az emlékei! - az üzenet miatt ez elég egyértelmű. - És ha most megbocsájt, befejezném amit elkezdtem, utána megkaphatja azt a nyomorult képeslapot! Meg talán egy használható választ is!- bár a hangja higgadt maradt, igencsak kiérezhető a felbőszült él belőle. Addig nem engedi el az aurort ameddig az nem válaszolt minden kérdésére, utána azonban visszatérne ahhoz, hogy kiderítse hol is van a ez a Michael Shors.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 488

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-29, 12:03

Szegény Gia, ha bele gondoltam volna mi várhat rá, tuti nem hagyom egyedül császkálni és legalább egy darabig elmegyek vele. Bár ez nem garantált volna semmit. Legfeljebb hogy ketten lennénk ott ahová ő került. Bár ketten kicsit talán jobb mint egyedül.....
Hogy lesz-e bűntudatom? Nem is kevés! Már Jade miatt is van, hiszen megbeszéltük hogy együtt töltjük a Szilvesztert, ehez képest szó nélkül léptem le. Még meg sem érkezett az éjféli fellépésére, már nem voltam sehol!...
Most azonban arra kell koncentrálnom ami körülöttem jelenleg zajlik. Ha már cserben sikerült hagynom két csajt is, legalább a sérültek hasznára legyek!
Meglep hogy mennyien vannak itt a mieink közül, hiszen az a tiltás elég egyértelmű volt még valamikor pár órával ezelőttig... Piton professzor is itt van.. Egy kicsit egyből belefeszülök a katonai kabátba ami minden bizonnyal egy más alkatú emberre készülhetett, mert rajtam lóg mint tehénen a gatya. De legalább nem fagyok szét! Ezer hála Gia! És bocsáss meg!
Piton jelenlétén elgondolkozom, hogy ő vajon mi a fenét keres itt?! Értem én, hogy fontos személy... De minek a szempontjából is? Körül nézek és az a tény hogy tanárok közül ő az egyetlen a ki tiszteletét tette, egy kissé kétségbe von bennem pár dolgot.... És amiről szó van, se éppen a legbiztatóbb! Itt valóban eléggé szervezetten zajlik minden, hála a mugli szerveknek, az aurorokat csak nyomokban látom ténykedni, de talán jobb is, a túlparton azonban nincs semmi, ami egy kis szervezettségre is utalna... Hogy képesek ennyire pánikba esni és semmivel nem törődni? Mi a fene van a túloldalon ami egy kis fegyelmet sem hagyott az emberekben?? Végül elengedem a gondolatot, hiszen nem messze tőlem Elijah hangja csentül fel. Automatikusan fordulok és lépdelek oda hozzájuk. Fejemen még egy lelkesnek mondható mosollyal, de a szemeimben aggodalom honol. - Elijah! Peter! Jó titeket látni! Jól vagytok? - bár Elijahán végig nézve egyből kiszúrom a sérülés helyét, ahol vastagon fedi a kenőcs, meg azt hogy most mintha kissé nehézkes lenne. Mivel itt már látványosan közelebb vagyunk a tömeghez, csak bíztatólag a vállára fogok. Mintha csak bátorítani akarnám. - Látom te sem úsztad meg.- közben pedig bizzítom a gyógyítást, a fejemen csak egy röpke koncentráció látszik, had jöjjön rendbe teljesen. Reményeim szerint a manőver semmi különösebbel nem jár, akár csak előzőleg. Igen kellemetlen lenne! De jól fog jönni, elvégre minden bizonnyal szükség lesz minden erejére.
A kompániával maradok, hiszen ahogy látom itt kézben tartanak mindent amit lehet annyira amennyire lehet. Odaát viszont igen szarul áll a helyzet. Bár pálca nélkül igencsak meg leszek lőve... de ez van.
Hol a fenében lehet az a rohadt pálca?!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Elijah Crowfield
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 109

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-28, 19:36

Kezdi magát összeszedni, ami kifejezetten pozitív. Fél füllel még azt is hallja, hogy megjelenik Sophie, meg Piton, messzire se mentek, és hallja, hogy nem nagyon jó a helyzet odaát. Finoman veszi a levegőt, megmozgatja a tüdejét, majd halkan szisszen fel. Jó, de nem az igazi. Peterre néz, szemében játékos fény csillan, mikor a szeme sarkából megpillantja Codyt.
- Cody! - rikkant fel, kezével integetve a srácnak, miközben persze kissé fáj még mindig ez a szutyok. Int a srácnak, hogy jöjjön oda hozzájuk, aztán ismét Peterre néz.
- Ahogy hallom a híd másik oldalán nagyobb a baj, úgyhogy a megoldás is lehet, hogy ott van. Ez a Michael gyerek és szerintem ott rontja a napot. Meglessük? - érezhetően tettre kész és elszánt, és bár még nem a legfürgébb, szívesen nekivág a kalandnak. Főleg, hogy a füle már egész megszokta a sikolyokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-28, 14:32


[You must be registered and logged in to see this image.]

A káosz & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem igazán foglalkozom most másokkal és persze eszem ágában sem lenne Peterhez csatlakozni, inkább a professzor érdekel most, aki kikapva a kezemből a képeslapot igyekszik valamit varázsolni vele. Se szó se beszéd menne arrébb, hogy utána próbáljon járni kihez kapcsolódhat a képeslap, csak épp a ránk, azaz főleg rám akaszkodott auror akadályoz minket ebben nagy erőkkel. Egy pillanatra elhúzom a számat, aztán igyekszem az auror és Piton közé állni. Kissé bizonytalan, hátha sikerül még jobban elbizonytalanítanom és elterelgetni a képeslapról, sőt esetleg elvonni a figyelmét róla, amíg Piton foglalkozik vele. Hogy mennyire kellene hazudni róla, vagy mire jön rá a prof azt nem tudom, de időt azt próbálok hagyni neki, hogy próbálkozzon és ha más nincs hát maximum az után adja oda az aurornak a képeslapot, ez már tőle függ.
- Oh én... igazán sajnálom, csak tudja a tetőn voltam, mert onnan jobban látni a tűzijátékot, aztán minden mozogni kezdett, én meg pánikba este, de még éppen kiszúrtam a tanár urat a tömegben és... gondoltam ki segíthetne jobban, mint a házvezetőm. Tényleg... sajnálom, de olyan rémes ez az egész és én nem tudtam, hogy mit tegyek. Láttam, hogy... remeg a híd és emberek hullanak a vízbe. Ez... valami rettenetes! - a végén még a hangom is elcsuklik, igen jó színészi tehetséggel áldott meg a sors, bár könny nem szökik a szemembe, még, de látszik rajtam, hogy nagyon megrendített ez az egész és pusztán azért hoppanáltam, mert be voltam tojva. Még bele is kapaszkodom aggodalmas, tágra nyílt szemekkel az auror fickó karjába és igyekszem minden elesettségemet, cukiságomat és persze női praktikámat bevetni, hogy ne a képeslappal foglalkozzon és persze ne velünk hosszú távon. - Ugye... ugye nem lesz ennél is nagyobb baj és megoldják ezt a rettenetes káoszt? Láttam még éppen, hogy a túlparton sokkal nagyobb a baj, egymást tapossák az emberek félelmükben. Mi lesz most? - egészen elvékonyodik a hangom és kb. úgy nézek az auror fickóra, mint ha ő lenne a személyes Supermanem, akitől azt várom, hogy megmentsen, de minimum nyugtató szavakkal próbáljon erőt lehelni belém.


[You must be registered and logged in to see this link.]

[/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz 2018-01-28, 11:05

Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


A milleniumi káosz


Ahogy a partra érek, igyekszem villámgyorsan felmérni a terepet, de a helyzet finoman fogalmazva sem rózsás. A jelek szerint az aurorok összecsuklottak a feladat alatt - na nem mintha meglepne -, és fingjuk nincs hogy mi történik. Ami rosszabb hír, hogy a rendvédelmi szervek sem igazán tudják kontrollálni az eseményeket, és így tizedannyira sem hatékonyak mint amilyennek lenniük kellene. Elpazarlok egy pillanatot egy grimaszra és még legalább hármat arra, hogy kitaláljam hogyan tovább. A hídnál a cirkuszba illő idióta helyzete szar, de csak két emberről van szó. Egyszerűen muszáj a nagyobb képet néznem... A folyó túloldalán az őskáosz kezd kibontakozni, így inkább úgy döntök hogy a reagálás helyett inkább kezembe veszem az irányítást és megpróbálom megkeresni a forrást.
Félig üvöltve reccsenek bele a rádióba, hogy sikerüljön túlkiabálni az össze-vissza forgalmazást.
- Itt Matlock főtörzs a különlegesektől! Két ember veszélyben a híd pillérénél, a folyóban! Azonnal kérek egy vízi egységet, szedjétek ki őket!
Csak remélni merem hogy az alakulatom említése kizökkenti a rendőröket és egyéb csatolt részeket a holtpontról és elkezdik végre tenni a dolgukat, mert nem érek rá foglalkozni a két pancsolóra. Kinézek magamnak a túloldalon egy lehetőségekhez képest félreeső sarkot, egy gyors kézmozdulattal ellövök egy kissé talán túlméretezett villanó varázslatot, én pedig a tömeg pillanatnyi vakságát kihasználva áthoppanálok a túloldalra.
Fogalmam nincs hogy mi fogad a túlparton, úgyhogy kissé idegesen kezdem újra felmérni a helyzetet.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Milleniumi Káosz

Vissza az elejére Go down

A Milleniumi Káosz

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-