Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Philip és Eleanor - Első fejezet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-07-26, 16:29



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
Én valahogy nem tudok ennyire pozitív lenni, valahogy nem sok esélyét látnom arra, hogy az életem valamikor is igazán jóra fordul. Egyszer voltam igazán boldog, de az sem tartott sokáig. Hát... nincs mit tenni, talán tényleg nekem ez nem jár és kár is azért reménykednem, mert csak úgyis csalódnék.
- Tudja ez néha... túlságosan bonyolult és van, amikor jobb annyiban hagyni. - vonom meg végül a vállamat. Nem fogom úgy sem kifejteni, nem tehetem és már ennyit se szabadott volna mondanom. Azért ezzel még le is leplezhetném magamat akár és azt nem akarnám, de mégis mit tegyek, ha most ez a feladat? Szimpatikus fickó és őszintén nem én szeretnék lenni az, aki rosszat tesz neki, de fogalmam sincs, hogy mégis mi lenne a megoldás, ha egyszer a banya ezt akarja? Neki egyszerűen nem mondhatok nemet, akkor sem ha ez lenne minden vágyam.
- Félreérthető? Talán csak zavarba ejtő, de... ettől még jól esik, hogy így gondolod. - hát igen, de mekkorát fog csalódni megint, ha kiderül az igazság. Vajon nem lehetne valamit mégis tenni, hogy ne kelljen ártatnunk neki? Nem tudom, hogy mi a gondja vele a banyának és azt sem, hogy miért van annyira ellene, de valahogy... valami csoda folytán mégis csak ha le tudnám beszélni a dologról... Ne is reménykedjek igaz? És hát akkor is fény derülne az igazságra, Philip tehát csalódna, maximum nem akkorát, mintha megpróbálnék a bizalmába férkőzni, hogy szándékosan verjem át. - Oh... nagyon szerethetted, ha így őrzöd meg az emlékét. - talán van a hangomban egy cseppnyi irigység? Magam sem tudom, hiszen elveszítette a szeretett nőt, de legalább volt együtt pár jó évük és ahhoz képest, ami nekem jutott már ez is nagy dolog. Talán tényleg van a hangomban egy kis irigység. A kérdésre egy pillantást vetek csak az ablakra, mintha nem csak a távolba révednék, a fókuszálás legalábbis nem arra utal, de akkor mit nézhetek vajon? Aztán pillantok vissza rá.
- Oh csak eltévesztették a kabint. Mennyi idő az út várhatóan? - kis terelés, ami azért nem árt, főleg hogy én azért sejtem mi történt és miért nem rémlik belőle nekem semmi sem és pont e miatt lehet gyanús Philipnek és pont e miatt jobb, ha nem beszélünk róla túlzottan sokat.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-07-18, 14:49



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


- Valóban így van, én már nem is nagyon próbálkozom. Leköt a munkám, és van mit bepótolnom a lányommal. Mindenesetre egy évvel ezelőtt megpróbáltam, és annak sem lett jó vége. Pedig én aztán elég megbocsájtó vagyok még azokkal szemben is, akik ellenem törnek, de kényszerűségből. – Utalok Agnese ármányára, és tényleg lehetett volna valami abból az egészből, de így, hogy mindketten özvegyek voltunk, teli sebekkel egyszerűen saját magunkat nem tudtuk elviselni, hát még valaki mást, aki ennyire hasonló. Eleanornak viszont más az élete, neki nincs gyereke, bár ott is van egy halott házastárs, de talán mégiscsak jobb a közérzete. Mondjuk legalább azt le tudtam szűrni a madam szempontjából, hogy képes vagyok még érezni Anna után is. Ez az Eleanor pedig aki egykor az iskolatársam volt, nem olyan hideg-rideg mint a grófnő, tele van érzelmekkel, és olyan bájosan süti le a szemét, szinte adott a gondolat, hogy megvédem a világ ellen is.
- Túlságosan félreérthető lenne, ha azt mondanám, hogy mindenki más? – Viszonzom a mosolyt, állva a pillantását, és valahogy úgy vélem, már régen nem volt olyan, hogy idegességemben izzadna a tenyerem. Zavarba nem jövök, hiszen már nem vagyok tini, ám nagyjából olyan, mintha visszacsöppentem volna a kamaszkoromba, ahol kerülgetek valakit. Eleanor egyenlőre hárít, de azért mégiscsak látom rajta, hogy jól esnek neki a szavaim. – Nos nem, nem western. Sokkal inkább a francia kalandregényekből. Az egykori hitvesem rajongott Dumas könyveiért, Athos volt a kedvence. Persze tollas kalapban nem mászkálhatok, az már tényleg hivalkodó lenne, de.. azért ezzel talán nem rívok ki a tömegből. – Nem túl szerencsés az exekről beszélgetni, de hát ő kérdezte, így ebből a szempontból felmentve érezhetem magamat. És értem én, hogy hősnek gondol, igazán kedves tőle, a végén még ő is bókolni fog nekem? Hamarosan visszatérek hát az uzsonnával, hoztam édeset, és sósat is, na meg persze teát is, amit igértem. Lepakolok mindent a stabilnak tűnő felnyitható tálcára, aztán lepődök csak meg, utánanézve az alaknak, akivel éppen egymást váltottuk. – Nocsak.. hát ide is benéztek az aurorok? – Ülök le vele szembe, hogy nekilássunk de már csak azt nem értem, hogy ha itt volt az a fickó, miért tűnik ilyen álmosnak a nőci, mintha aludt volna..? Elkábították?



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-07-05, 14:43



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
Végtére is a korommal nincs gond, csak hát már  egy komolyabb családalapításról azért réges régen sikerült lekésnem, de nincs ezzel baj, hiszen nem lehet mindenki egyforma és főleg nem élheti mindenki ugyanúgy az életét. Nem kötelező, hogy idővel gyerekem legyen, főleg lássuk be az én helyzetemben, a banyával a hátam mögött és Aliceszal a fejemben... Nem épp ideális helyzet a gyerekvállaláshoz lássuk be.
- Barátok sem igazán. Gyerekkoromból nem maradtak meg és gondolom azt ön is tudja, hogy felnőttként már jóval nehézkesebb barátságokat kötni. - a legtöbbeknek eddigre már van vagy kialakult baráti társaságuk vagy rosszabb esetben már nem nagyon lesz. Az élet már csak ilyen és hát bennem van egy nagy adag félsz is, hiszen ha összebarátkoznék valakivel mi van, ha ez nem tetszene... mindenkinek? Nem veszélyeztethetek mást csak azért, hogy ne legyek egyedül és végül is ha azt vesszük nem vagyok szó szerint, mert ott van Alice és a banya is, aki magához vett, még ha ez nem is épp a legideálisabb "család".
- Akkor vagy te ismersz félre, vagy mások, vagy csak... így alakult az életem. - megeresztek egy halvány mosolyt. Kedves és tényleg zavarba ejtő a kedvessége és úgy látom nem csak számomra, hanem számára is, hiszen látványosan a kinti tájat kezdi el nézni, sőt még a kalap is lekerül a fejéről, pedig eddig úgy tűnt olyan szerves része, mint másnak a haj. - Azt megkérdezhetem... mire fel a kalap? Mint valamiféle westernhősnek. - köszörülöm meg a torkomat, hiszen valahol ez is bóknak számít, hogy egy hőshöz hasonlítom, de úgy tűnik a fickó segítőkész és megment másokat. Vajon bárkit meg tud menteni... tényleg bárkit? Bár valószínűleg az első igazi kérdés az, hogy önmagát meg tudja-e egyáltalán.

Amikor Philip visszatér még éppen láthatja, amint az egyik öltönyös alak a kettőből épp az ingét igazgatva lép ki a fülkénkből, ahová ő igyekszik épp az uzsonnával. Ellenben, amikor nyitja az ajtót én odabent épp békésen bóbiskolok. Épp akkor nyitogatom a szemeimet, álmosan dörzsölve őket. Egyáltalán nem tűnik úgy, mintha megjátszottam volna az alvást. Ellenben a hajam mintha kissé kócosabb lenne, mint amilyen néhány perccel ezelőtt volt, amikor távozott.
- Oh, milyen gyorsan visszatért! - mosolyodom el, mintha mi se történt volna, azaz fogalmam se lenne róla épp most távozott innen az egyik öltönyös alak.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-06-30, 07:56



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


  Ha ő ennyire nincs megelévedve a korával, hát én mit mondjak? Lassan már tényleg vénségnek számítok, bármilyen társaságba lépek be, szinte én vagyok mindenhol a legöregebb. Eleanor azonban más. Rajta mintha nem fogna az idő vasfoga. Nem szándékozom neki további bókokkal kedveskedni, pedig felvethetném hogy egy szép nő, akár a bor, az idővel már csak érik. A szeme körüli ráncocskák sem tűnnek nagymamásnak, sokkal inkább egy érett, de vonzó nő benyomását kelti, aki mégis meg tudta tartani a fiatalos báját. Lehet vele beszélgetni, kellemes az illata, és úgy alapjában véve igencsak szívnek csalogató jelenség. Még én is felfigyelek rá, holott bizonyos tekintetben szinte kerülöm a hölgy társaságot, lévén Anna halála óta nem igazán tudom, hogy van-e még mit keresnem ezena  téren.
- Barátok sem? Egy sem? – Kerekedik el a szemem. Azért ezt már nehezen tudom elképzelni, itt valami nagyobb csavarnak kell lennie. Nem működött a házassága, hát megesik, így a romantika is kiesett az életéből. Nincsenek rokonai, még ez is életszerű, sanyarú sorsa van. De azt mondja, hogy egyedül van, segítség nélkül. Annyira bezárkózik, hogy még csak fel sem merül, hogy valakivel akár ismeretségi kapcsolatba kerüljön? Én is magányos alkat vagyok, de én állandóan beszélgetek, motivációkat tárok fel. – Hogyne, köszönöm, szívesen tegeződöm veled. Nem akarok tapintatlan lenni, csak tudod furcsa hogy te egy kedves nő vagy, és ennyire magadra maradtál. Én már pár perc alapján azt éreztem, hogy szívesen beszélgetnék veled, mert jó társaság vagy. – Ezzel akaratlanul is ismét bókolok, zavarba is jövök tőle, amitől inkább gyorsan elfordulok, és az ölembe emelem a kalapomat, amolyan pótcselekvésként. Kisandítok az ablakon, figyelve az elsuhanó tájat, és magamat átkozom, hogy miért vagyok ilyen ügyetlen. Csak úriember akartam lenni, és most mintha udvarolnék.
- Nem tudom de.. nézd, már mennek is, akkor hozom az uzsonnát. – Állok fel, amint azt látom, hogy a két öltönyös csak megáll a fülkénk közelében, majd lassacskán elindulnak visszafelé. Kilépek én is az ajtón, s elindulok a másik irányba, ők viszont amikor már távozóban vagyok, egy pillanatra közelebb lépnek az üveglaphoz, egyikük int Eleanornak, de amolyan kacsintós stílusban. Én ezt már nem látom, mert a vagon végében éppen lépek be az étkezőbe.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-06-14, 14:48



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vajon pontosan mi a bűne, amiért a banya azt a sorsot szánja neki, amit? Pontosan még csak erről se tudok, de az biztos, hogy nem jó lesz a vége, ha megkapja, amit akar. Azt nem tudom pontosan, miért is van szükség rá, hogy először a bizalmába férkőzzem és csak aztán tegyék meg Alice-szal, amit akarnak... de így a jobb, hogy én egyelőre tudatlan vagyok. Egyre kell figyelnem, hogy ne nagyon kedveljem meg túlságosan, mert abból semmi jó nem sülhet ki. Akit megkedvelek, annak rossz vége lesz, bár ha azt nézzük neki már jó eséllyel eleve, így hát végül is majdnem mindegy.
- Életem virágában? - meglepetten rázom meg a fejemet, lerázva ezzel a végtére is bókféleséget. Lassan 40 leszek, már rég nem mondhatnám, hogy életem virágában lennék. - Árva vagyok, amióta az eszemet tudom, nem igen van senki, aki segíthetne, de a bolt legalább lefoglal. Nem zavar, hogy nincs, aki segítsen. - jó eséllyel a szüleim okkal mondtak le rólam. Sose ismertem őket és nem is akartam megkeresni. Ha néha felmerült bennem, hát gyorsan lebeszéltem magamat, azaz Alice lebeszélt róla, hiszen miért keress olyat, akinek nem volt rád szüksége? Aztán pedig jött a banya, aki azóta is kitölti az életemet, nem is igen férnének bele szülők.
- Ennek örülök. Ha így látja, akkor mégis csak így lehet, a képességét tekintve és, ha már így megbízik bennem, ha nincs ellenére felajánlanám a tegeződést. Úgy mégis csak közvetlenebb. - bár az egyértelmű, hogy mint afféle régi kori lovag beszél, de nem hiszem, hogy mindenképpen muszáj lenne magázódnunk. A korunk hasonló és persze nekem kellett ezt felajánlanom, de még vonatozunk egy ideig, és ha már segít nekem akkor ez az alapvető. Egyelőre viszont nem tud elindulni, így pedig én sem maradhatok egyedül egy kicsit a gondolatimmal, mert valakik vannak odakint és közelednek... Én pedig egyelőre nem tudom, hogy kit is keresnek. Persze egy csepp feszültséget azért elültetnek bennem, de mégis miért keresnének épp engem? Nem tettem semmit... nincsenek arra utaló jelek, hogy a férjem az én kezem által halt volna meg, hiszen az aurorok balesetnek állították be, vagy tovább nyomoztak volna és azért nem árultak el részleteket, mert engem gyanúsítottak?
- A végén még éhen halunk egy kis kutakodás után. Te vagy a hivatali szerv... sejted kit kereshetnek? - na igen, az lenne a legmegnyugtatóbb, ha kiderülne, hogy eleve valaki után nyomoznak jelenleg és akkor máris megnyugodhatnék. Persze így sem fészkelődöm a helyemen, nem mutatom jelét, hogy netán attól tartanék, hogy engem keresnek.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-06-09, 17:06



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Köszönöm Eleanor, noha az ön élete sem lehet könnyű. Özvegyen, így az élete virágában egyedül maradt, a boltot és mindent így kell ellátnia. Nincsen esetleg segítség, mondjuk a szülei? – Feltételezem, hogy nemigen, talán egy manóra rá lehet bízni a fontosabb hivatalos ügyeket, de eléggé el van anyátlanodva a lelkem, nem úgy fest, mintha szerető szülők állnának mögötte. Mondjuk nekem sem élnek már a szüleim, ráadásul nem támogatták, hogy varázsló legyek, így mindent magamnak kellett elérnem. Feltűnik, hogy gyakorta találkozik a tekintetünk, s ha elvonatkoztatok attól, hogy mennyire hasonlít Annára, akkor is kellemes bizsergés jár át, pedig az én koromban már közel sem gyakori az ilyesmi. Talán csak arról van szó, hogy mint egykoron, amikor segítettem annak a fiatal lánynak, most ismét életbe lép a védelmező ösztönöm, miszerint feltétel nélkül higgyek neki.
- Köszönöm, hogy mindezt nem veszi sértésnek. Ám azt elmondanám, hogy nem arrafelé halad az ügy számításaim szerint, hogy kegyed tette. Valahogy sem indítékot, sem pedig a gyilkosságra való hajlamot nem fedezek fel önben asszonyom. – Nem is tudom, hogy a távolságtartó hivatalos hangnem a megfelelő, vagy próbáljam vigasztalni holmi közvetlenséggel. Ez végülis tőle is függ, hogy miben bátorít, talán én veszem rosszul a jeleket, hogy igenis egy bíztató fénysugarat lát a személyemben, afféle megmentőt, aki nem csak, hogy nyomozó, hanem aki a nőt is látja bennem. Régóta elszoktam én már a romantikus elképzelésektől, most is biztosan rosszul látom. Leticia a maga kamaszos fiatalságával sokkal érettebb ebben a tekintetben. – Örülök, hogy együtt költhetjük el. – Biccentek, és felemelkedek, hogy elhúzzam a kabinunk ajtaját, ahol viszont a kalauz járőröz, és megkér, hogy még maradjak. Hivatalos személyek vannak a vonaton, és láthatóan keresnek valakit. Értetlenkedve ráncolom a homlokomat, de beleegyezem. A résnyire nyitott ajtón át a nő is megtekintheti, hogy két öltönyös férfi közeledik, pálcával a kezében, s benéznek a szomszédos fülkékbe. Pálca van a kezükben, hogy ha átkozni kell, akkor ne is kelljen habozniuk. Hm.. vajon ki akadhatott a horgukra. Visszaülök a nő mellé, egyenlőre várakozva, perceken belül ideérnek, akkor rá tudunk kérdezni, hogy miért is vannak itt.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-05-28, 15:17



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Az a fő, hogy már jó úton vannak. - eresztek meg egy halvány mosolyt. Na igen, azért az a fontos, hogy már a lánya megbocsátott és hogy most rendben vannak egymással és lesz ez még jobb is. Idővel majd a teljes bizalmát is biztosan vissza tudja szerezni, de miért is gondolok én ilyesmire, amikor semmi értelme sincsen, hiszen... én a fickó vesztét akarom. Vagy ha nem is én, de általam a banya.
- Van aki nem képes erre, úgyhogy becsülendő, hogy ön igen. - és miért is dicsérem? Csupán azért, hogy elnyerjem a bizalmát, vagy tényleg úgy vélem, hogy becsülendő az, amit tesz és ahogyan él? Segít másoknak, ahogyan nekem is, pedig egyáltalán nem lett volna köteles foglalkozni az ügyemmel, meg aztán akár tényleg komolyabban is gyanúsnak ítélhetett volna meg, de úgy fest, hogy egyelőre erről sincs szó és ez mindenképpen becsülendő. Az már más kérdés, hogy nem tudom milyen jövőre számíthat egyáltalán, ha ennyire benne van a banya bögyében, de... remélhetőleg azért nem halál lesz a jussa. Alice biztosan tudja mi a pontos terv, de velem nem közölték. Tudom miért, mert jó eséllyel könnyebben kikotyognám, ha tudnám miről van szó, főleg ha netán nem értek vele egyet.
- Igen, én is így gondoltam, de az aurorok nem hittek nekem, hiába mondtam, hogy akár még bajba is kerülhetek és akkor már késő bánat. - pedig a férjem kollégáiról van szó, még is elfogadták, hogy baleset volt és leesett a lépcsőn. Végül is tény annyira nem voltam jóban egyikükkel sem és nem tudom, hogy mit mesélt bent rólam a férjem, de nem is számít ez most. Egyébként is így a jó, hiszen ha konkrét nyomozás indult volna, akkor nem lett volna indokom Philipet felkérni, hogy segítsen kideríteni, mi történt pontosan.
- Tehát minden lehetőséget számba vesz. Megértem és... én vállaltam ezt, úgyhogy nem fogom zokon venni, hogy engem is gyanúsnak vél. - de persze azért mégis csak óvatosnak kell lennem minden szempontból és az is leszek. - Egy tea jól esne és esetleg egy szendvics, de önre bízom. Inkább maradnék, ha nem bánja, megvárom itt. - kicsit szusszannék igen és kicsit át is gondolnám a dolgokat, hiszen óvatosan kell fogalmaznom és beszélnem,ha nem szeretném, hogy a végén még komolyabban is gyanúsnak véljen.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-05-24, 20:48



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Nagyon remélem. Legalábbis neki is jól esik a törődés, hogy próbálom tanítgatni, de az biztos, hogy ha még vannak éveink együtt, akkor alaposan meg kell dolgoznom a bizalmáért. – És ezzel nincs is semmi baj, megértem. Rossz döntést hozok, de a legtöbb, amit tehetek, hogy nem siránkozom, hanem összekapom magamat, minél több minőségi időt eltöltve Leticiával. Már nem mondhatom meg, hogy mit tegyen, hogyan viselkedjen, mert felnőtt, méghozzá nélkülem. Olyanok álltak mellette, akik eredetileg vadidegenek voltak, mégis felnevelték, a tanárai, barátai, mentorok. Ha az ő véleményükre jobban ad, hát ezt meg kell szoknom.
- Nem feltétlenül az én megoldásom a legjobb Eleanor. Én a múltban élek, és nehéz a jelenre koncentrálni, pláne a jövőre. Vannak, akik könnyebben játszák a carpe diem jellemet, és talán gondtalanabb életet élnek. Engem mindenki túl komolynak tart, pedig szeretek viccelődni a rémes múlt ellenére is. – Vonom meg a vállamat mosolyogva. Talán pont azért kaptam ilyen felelős beosztást, mert mindig olyan réveteg a tekintem, és ettől valahogy tekintélyparancsoló leszek. Lehet, hogy az özvegyember benyomását keltem, és igen, Agnese idejében még túl friss volt az életmódváltás, de azóta közel egy év telt el, most már képes vagyok egy olyan Philipként gondolkozni, aki végleg lezárta a múltat.
- Igen, ilyenkor egyszerűbbnek tűnhet, hogy Önt, az esetleges titokgazdát elteszik láb alól, akár tud valamit, akár nem. – Bólintok, mert úgy érzem, hogy kár ködösíteni, mert ő most feltétlen őszinteséget vár tőlem. Felkért mint nyomozót, hogy tegyem helyre a dolgokat, akkor pedig nem lehetnek titkaink egymás előtt. Ugyan érzek némi zavart az aurájában, de egyenlőre nem érzem tisztemnek erről faggatni. Talán csak a bizalmatlanság, amely idővel majd oldódik.
- Például azért, mert így könnyen bajba keverhet valakit, ha rátereli a gyanut. Előre elhelyezett álbizonyítékok. Na nem mondom, hogy ez történt, de szeretném Önt megismerni, és átlátni a történetet. Nem szántam sértésnek. Meghívhatom egy teára is Eleanor? Tudom, hogy most kávéztunk, de talán ha elköltünk mellé egy uzsonnát, akkor nem olyan vészes a sok koffein. Hozhatok valamit a büfékocsiból? – Kérdezem felemelkedve a vörös bőrülésről, s a fejembe csapom ismét a kalapomat. Természetesen ha szeretne, jöhet velem, de át is gondolhatja most a beszélgetésünket, kap pár percnyi szusszanást.




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-05-09, 14:21



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- De úgy érzi most már jobb a helyzet a lányával? Megbocsátotta ezt a... kihagyott időt? - mert hát evidens, hogy bizonyára nem jól viselte a lánya, hogy nem foglalkozott vele, hanem inkább ellökte, hogy így védje meg. Ki ne lenne így ezzel? Én is gyerekként sokat gondolkodtam rajta, hogy talán a szüleim valami módon védeni akartak és azért küldtek árvaházba, aztán persze, amikor idősebb lettem rájöttem, hogy butaság ilyesmit feltételezni, mert csak áltatom magamat, hiszen nem jöttek vissza soha sem értem. Egyszerűen elhagytak, mert nem kellettem nekik és ez rányomta a bélyegét az egész életemre. Remélhetőleg Philip lánya nem lesz ezzel ugyanígy és nem egy életre lesz rá hatással az, hogy az apja végül rossz döntést hozott, még ha úgy is gondolta, hogy ez a lánya érdeke.
- Ez szép, hogy ennyire javítani akar a régmúlt hibáin, bár mindenki így gondolkodna, vagy mindenki képes lenne erre. - mint ahogyan mondjuk én, hiszen ki tudja, ha tudnék önálló lenni, ha nem függnék Alicetól, vagy a banyától, ha nemet tudnék mondani... de nekem nem megy, én nem vagyok ehhez elég erős és fogalmam sincs, hogyan lehetnék az. Egyébként se sül ki semmi jó abból, ha próbálkozom, erre sajnos már volt példa. Azt pedig nem kockáztathatom, hogy valakinek megint csak baja esik miattam, azt már nem bírnám ki, főleg ha az illető fontos is nekem.
- Mivel nem tudom hogyan és miért halt meg... Ha valamelyik ügye miatt ölték meg, akkor hihetik, hogy tudok valamit és én is lehetek célpont nem igaz? - igen ez egy jó magyarázat, hogy én is félek, hogy történik velem valami. Végül is így is van, hiszen ki tudja, hogy nem lenne-e igazam... már ha az egész történet igaz lenne. Philip persze nem tudhatja, bár az hogy látó megnehezíti a dolgomat, mert ki tudja, hogy nem lesz-e mégis csak gyanús neki valamilyen körülmény. Jó, ha óvatos leszek, azaz még óvatosabb, hiszen ezt a banya nem kötötte az orromra sajnos. Egyébként is várható volt, hogy én is gyanúsított leszek. - Annyiban hagynám, ha én tettem nem gondolja? Miért akarnék utána járni, hogy magamat keverjem bajba? De nem, alibim nincs, a boltban voltam és nem volt nagy a forgalom aznap, hogy ezt bizonyítani tudjam, a bolt pedig közel van a lakásunkhoz. - na igen, az a legegyszerűbb, ha nem hazudsz. Ha bízik bennem, akkor hiába kerítek tökéletes alibit az csak megerősít, ha nem akkor pedig abban is kételkedhet. Inkább az a cél, hogy bízzon bennem és elhiggye, hogy igazat mondok, legalábbis remélhetőleg. Végül is én tényleg nem tettem semmit sem.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-05-04, 19:24



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Tulajdonképpen úgy érzem, hogy nem most vagyok bátor, hanem akkor voltam gyáva, amikor másképpen láttam. Elszakadtam a lányomtól, hogy így próbáljam megvédeni. Felvállahattam volna, amit most is, hogy éljünk annak, hogy most még van családunk így ketten, töltsünk el minél több időt, és ne kelljen azon rettegni, hogy ki mikor akar ártani nekünk. Talán ezért is utasítottam el a romantikát akkor, mondván már semmi értelme. – A pillantásomból azért kiderül, hogy voltak keserű tapasztalataim a félelelmből kiindulva, de most már teljesen másféle életet élek. Na nem mondom, hogy nagykanállal habzsolom az élvezeket, de akkor se hagyom, hogy csak mert mert Leticia anyjának halála egy életre megváltoztatott, mégis magányos legyek, mert igenis volt idő, amikor az voltam.
- Szentként? Kérem ne.. Bőven elég ha az, ha segíthetek, így is vezekelnem kell az ifjonti ballépések miatt, meg hogy hagytam, hogy az a sötét boszorkány így tönkre tegye az életünket. A látás adottságát nem vettem elég komolyan, itt volt a baj. Minden, amit most teszek, csupán visszaút a helyes ösvényre. – A kalapomhoz érintem az ujjaimat, amolyan köszönetképpen, hogy ennyire figyelmesen értékeli a teendőimet, holott csak a munkámat végzem. Ha a nő tökéletlennek, és bizonytalannak érzi magát, jó tudatni vele, hogy velem ugyanez a helyzet. Csak mert magabiztos vagyok, még nem jelenti hogy minden esetben helyesen is tudok cselekedni.
- Ugyan, a legtöbbeknek biztosan, ám kegyed nagyon is bájos, kedves teremtés. – Természetes, hogy nem a külsejét dícsérem, ami akár meg is kophat, holott ő még nagyon is csinos, viszont az ember a jellemét illetően maximum elmélyítheti a párkapcsolati vonásait. Eleanor még igenis kész lehet arra, hogy új életet kezdjen valakinek az oldalán, aki mellett miért is ne lehetne ismét boldog? A férje most már halott, nem gyötri őt tovább, hát ismét megpróbálhatná.
- Nem mutogathatunk mindig másokra, amiért egyedül vagyunk. Az a tapasztalatom, hogy akkor is meríthetünk erőt, valami másból. Például.. könyvekből. Az ember fantáziája nagyon meg tud lódulni olvasás közben, képezheti magát. Sajnálom, hogy ennyire nem találta meg a kiutat, de talán most itt a lehetőség. Jut eszembe, miért szeretné ennyire megtudni az igazságot, ha nem jelentett a férje túl sokat érzelmileg. Veszélyben érzi saját magát is? – A kérdésén nem lepődöm meg, a mugli filmekben a gyanusítottak kérdésére a nyomozó mindig hárít, hogy szó sincsen róla, én azonban mást vallok. – Őszintén szólva mindig a házastárs az első számu gyanusított, hiszen már csak a statisztikák szerint is ők követik el a legtöbb gyilkosságot. Ám kész vagyok hinni Önnek Eleanor, ha meg tud róla bizonyítékokkal győzni, hogy nem Ön volt. Többek között tudhatunk alibit igazolni?



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-04-28, 11:13



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Ebben igaza van. Ezek alapján elég bátor ahhoz, hogy ne törődjön a következményekkel, vagy tényleg csak könnyebb így? - és persze gondolom magát és a céljait még sem hazudtolná meg csak azért, mert netán tart attól, hogy milyen következményei lehetnek a tetteinek. Mondjuk a lányát pont azért rejtette el a banya elől, hogy ne essen baja, tehát azért mégis csak belegondol a következményekbe, de tény és való, hogy nem aggódhat értük folyamatosan. Nem lenne sok értelme és el se érhet vele semmit. Különös egy alak és nem kellene, de mégis szimpátiát érzek felé egyre inkább. Hiba, tudom és talán pont azért is vagyok ennyire érdeklődő, hogy megtaláljam azt a fekete foltot az életében, a jellemében, ami miatt aztán okom lehet rá, hogy végül átadjam a banyának. Nem mintha egyébként lenne választásom, de úgy mégis csak könnyebb lenne.
- Ez igazán rendes öntől, azaz ez is. A végén azt kell hinnem, hogy a végén szinte már szentként emlegethetjük önt. - hát igen eddig csak pozitívumot szűrtem le róla, az életéről és a hozzáállásáról, pedig neki is vannak hátrányai bizonyára és nem csak az, hogy elhanyagolta a lányát azért, hogy ne essen baja, hiszen ezt is az ő érdekében tette igaz? Túlságosan tökéletes a fickó és ez valahol még ijesztő is, főleg ha azt nézem, hogy én mellette mennyire tökéletlen vagyok a félelmeimmel, a gyengeségeimmel, amikből elég sok akad.
- Kötődés? Inkább megszokás. Egyedül talán rosszabb lett volna és az én koromban már nem megy olyan könnyen, hogy az ember új párkapcsolatot találjon. - vonom meg finoman a vállamat. Sejtem én, hogy mire akar kilyukadni, pedig nem öltem meg a férjemet. Tény és való, hogy nem bántam a halálát, hiszen nem volt jó ember és még csak nem is szerettem igazán... soha. Csak azért voltam vele, mert kellett és azt hiszem ezt ő is érezte, vagy talán ő valahol kedvelt, csak a maga nem épp normális módján mutatta ki. Gőzöm sincs róla, hogy melyik, de már nem is számít, hiszen halott és nem fog már visszatérni, hogy megnehezítse az életemet. A halála is a szükséges lépések közé tartozott, mint ahogyan a házasságunk is.
- Erős? Talán, vagy épp pont azért voltam gyenge, mert nem tettem semmit, nem gondolja? Nem volt mellettem senki. Akad néhány barátom, de nem olyan komolyak, hogy minden gondommal hozzájuk szaladtam volna. - pedig igen volt segítségem, ha nagyon rossz a helyzet, akkor nem én oldom meg. Azt hiszem volt is rá példa, hogy Alice egyszerűen visszaütött. Éreztem abból, hogy a férjem másnap rám nézett, de nem tette szóvá soha sem, azt hiszem mert nem merte. Nem is számít igazán, Philipnek ezt a részét úgy sem mesélhetem el.
- Gondolom... akár engem is a gyanúsítottak listájára vesz, ha arról van szó igaz? - pillantok rá végül, hiszen sejtem én, hogy erre irányulnak a kérdései és nem sok értelme van, hogy úgy tegyünk ,mintha ezzel nem lennénk mindketten tisztában.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-04-16, 17:38



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Ezt már feltették olyan kollégák is, akik nagyon a pályájuk elején járnak. A kérdés természetesen jogos. És mégis, a válasz pusztán a logikán alapul. Ha bárki komolyabban akarna ártani nekem, vagy a lányomnak, hát nem mindegy, hogy mennyire idegeskedek rajta? Nem mindegy, hogy milyen óvintézkedéseket teszek? Aki akar, igazán akar ártani nekünk, megteszi, mert megtalálja a módját. – Értem ezt arra, hogy hiába próbáltam meg elbújtatni a kislányomat, ott is megtalálhatták volna, így viszont hosszú évekre eltaszítottam magamtól, nem igazán élhettünk még csonka családként sem, viszont a következő kérdése alaposan meglep, hátra is tolom a homlokomon a kalapomat, hiszen most diplomatikusan lenne jó válaszolni, anélkül, hogy nagyon megbántanám.
- Ez nálam sosem működött így hölgyem. Mindenkinek a saját ügye a legfontosabb, és nem tehetem meg, hogy életekről döntök, hiszen ki vagyok én, hogy priorizáljak. Csak arról az ügyről mondok le, amiről nem tudok. – Hiszen ha el vagyok utazva, és egy nyomozás közepén tartok, akkor nem tudok mit kezdeni, kétfelé nem szakadhatok, de akkor is igyekszem sietni, hogy hátha még menthetjük a menthetőt.
- Ezt nem igazán értem. Akkor szeretett volna elválni, de a kötődés mégiscsak megvolt ahhoz, hogy ezt ne tegye? – Kissé talán úgy tűnik, mintha kívánta is volna a férje halálát, amely íly varázslatos módon tényleg bekövetkezett. No nem mintha most lelkiismeretfurdalást akarnék kicsiholni belőle, netán beismerő vallomást, hogy ő tette, egyszerűen érdekelnek a lelki mélységei. A vonat lassacskán zötykölődik, én pedig szívesen beszélgetek. Egyenlőre nem jött ki a sodrából, sőt úgy meséli mindezt, mintha nem is vele történtek volna ezek a szörnyű dolgok. Lehet hogy volt valaki, aki mellett állt, egy erősebb testvér, netán az édesanyja, aki segített, hogy ne omoljon össze lelkileg. Muszáj is megkérdeznem. – És Önnek ki segített ezekben a nehéz években? Nyilván erős nő, ezt el kell ismernem, netán volt valaki más is, aki további lelki támogarást nyújtott? – Próbálok tapintatos lenni, de meg kell érteni, csak úgy lehet teljes a nyomozásom, hogy ha mindent teljes körűen a kezembe helyez. Ehhez pedig meg kell lennie a kellő bizalomnak.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-04-14, 12:33



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Így azért sokkal nehezebb lehet. Nem tart attól, hogy valaki esetleg komolyabban is iriggyé válik arra, amit elért? - nem, nem kellene hogy érdekeljen elég óvatos-e, de lássuk be nem feltétlenül csak a rosszaktól kell tartania, hanem a mondhatni jóktól is és bármennyire is vannak aurorok, akik biztosan a jó oldalt képviselik elsősorban, attól még lehet köztük olyan is, aki azért mégis csak meg tudja közelíteni rossz oldalról is a dolgokat, hiszen az ember gyarló, ezt mindketten tudjuk. Főleg akkor ha a királynő feltétlen bizalmát élvezi, másképp nem igen ingathatják meg a pozíciójában, mint hogy komolyabban ellene törnek, netán megpróbálják besározni. Elég körültekintőnek kell lennie, ha nem akarja, hogy ilyesmi történjen, bár ahogy látom az lehet, ha egyszer még a saját lányát is az óvatossága miatt tartotta évekig távol magától.
- Ebben igaza van, de mégis gondolom igen sok fontos ügye van, vagy ön már megteheti, hogy válogat? - persze akkor felmerül a kérdés, hogy miért az én esetem kelti fel az érdeklődését. Talán csak mert én voltam, aki eljöttem személyesen, hogy tanácsot és segítséget kérjek tőle és ez elég ahhoz, hogy érdekelje az ügy, vagy lát valamit benne, bennem, ami miatt kíváncsivá vált. Ez utóbbi nem a legjobb hír, hiszen elsősorban az a cél, hogy megismerjem, elvonjam a figyelmét és így a banya könnyebben csaphasson le, amikor úgy ítéli meg, hogy itt az idő.
- Nem... nem is tudom. Tudja van, amikor bizonyos döntéseket nehéz meghozni még ha könnyűnek is tűnnek. Egyszerűen csak valahogy nem ment, talán idővel igen, ha ez nem történik meg. - sok nő van hasonlóan mérgező kapcsolatban, úgyhogy talán ez elég magyarázat számára. Meg aztán nem tehettem meg, hiszen szükség volt rá, mint kapcsolatra a hivatalból és nekem pont e miatt nem igen volt választásom, hogy elhagyjam vagy sem, a banya nem engedte volna akkor sem, ha nem volt éppenséggel jó ember. Szükség volt rá a céljainkhoz. És persze tudom szükség van a kérdésekre ahhoz, hogy többet tudjon az ügyről és el tudja dönteni, hogy mennyire bízhat meg bennem, netán nem én magam okoztam a férjem halálát. Éppen ezért kellenek a tökéletes válaszok, hogy még véletlenül se keveredjem gyanúba.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-03-25, 09:35



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


  - Valóban így van. Már számtalan alkalommal akartak kirúgatni, mert velük ellentétes morállal, mentalitással mégiscsak eredményeket tudok elérni, felmutatni. A királynő nem szokta megkérdőjelezni a döntéseimet, és lényegében ott sincs, amikor ítéletet hozok. Nem csupán nyomozó, döntéshozó is vagyok egyben, így.. sok az irigyem. – Biccentek, noha nem vágytam soha ilyen megkülönböztetett helyzetre. Csak élni akartam az életemet, valahogy úgy adódott, hogy kémvadász lettem, onnantól pedig megosztó személyiségnek vagyok betudható. Eleanorra alig emlékszem még gyerekkorából, de az biztos, hogy nagyon szépen öregedett meg. Velem ellentétben neki alig vannak ráncai, fiatal a járása, nem olyan megfáradt, mint én. A házasság talán nem viselte meg annyira, mégis érzek belőle valami vibrálást, belső riadtságot, amit még nem tudok hova tenni, hiszen rendkívül cserfes, vidám teremtésnek tűnik annak ellenére, hogy a férjéről csupán felületesen nyilatkzik.
- Nem azért teszem, mert bármit is kell. Azért, mert így a helyes. Ön most egyedül van hölgyem, és ha nem is érzi komoly veszteségnek, a halál érintése igenis közel van még, akár baleset volt, akár gyilkosság. Mindenképpen hatással lesz. – Elhárítom a bókját, szerintem kissé elkéstem vele, hogy Leticiának igazán jó apja legyek. Talán még számunkra pár jó év, de nem tudom csak úgy pótolni, ami elmaradt. Ezzel így kell megbírkóznom. – Ha ennyire nem volt vele jó, és még egy gyermek sem kötötte Önöket össze, hát miért nem hagyta el? – Ez most nem az a pont, amikor tapintatosnak kéne lennem. Ő jött hozzám el, hogy segítsek, és most még nyomoztatna is utána, tehát mégiscsak volt valami közös kapcsolódási pont. És fontos lehet megtudnom, hogy ha nem a szerelem, akkor mi volt az az érdek, netán üzleti megállapodás, ami miatt a feleség bizony feleség maradt. Egyértelműen onnan tudjuk kibontani a titok csomóját.
A vonat elindul, és mi száguldunk is London felé. Már amennyire ezt száguldásnak lehet nevezni, ugyanis meg fogunk állni addig minden kis faluban. Na igen, nem élek nagy lábon, hogy mindenféle expressz vonatokkal utazzak. Nem keresek rosszul, de a pénzem szinte teljes egészét lekötöm a Gringotts-ban Leticia számára egy amolyan letéti számlán, a lányomra írva a haláleseti rendelkezést.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-03-18, 20:25



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- De... gondolom a törvények és a többi auror nem feltétlenül így gondolkodnak nem? - hát igen, azért lássuk be csak mert ő valakit felment a saját törvényei alapján mások még nem biztos, hogy egyetértenek vele majd és abból még csúnya dolgok sülhetnek ki. Kétlem, hogy szembe menne a feletteseivel, mert bár igen önállónak tűnik, de felette is állnak olyanok, akik meghatározzák a lépéseit. Vajon esetemben milyen morális törvények alapján döntene, ha tudná az igazat? Mondjuk én magam sem tudok még mindent a tervekkel kapcsolatban, de kétlem, hogy csak úgy szeme hunyna, de tudná, hogy közöm van a banyához, akinek köszönheti a felesége halálát nem igaz? Az ember azért mégis csak elsősorban önmagára gondol és a saját sérelmeit mindig előbbre tartja, mint más logikus morális törvényeket.
- Engem nem kell... megmenteni, csak a végére akarok járni egy esetnek, ha mások nem teszik, de ön már ezek szerint eldöntötte, hogyan éli az életét. Irigylem, hogy... bár ha lassan is, de végül sikerült kitalálnia mi önnek és a lányának is a legjobb. - hát igen lássuk be én nem tudok ilyen döntéseket hozni. Egyelőre még mindig csak sodródom az árral és történik velem, aminek történnie kell és nem feltétlenül én irányítok, de hogy ezt hangosan is kimondtam. Nem csoda, hogy hirtelen rázom meg a fejemet. - Ne is törődjön velem, beszélek össze-vissza. - mosolyodom el végül, miközben most már a vonat felé indulunk. Na igen, nem kellene ilyesmiket mondanom, de valahogy a fickó ilyesmit vált ki belőlem. A tekintete, vagy a szavai... vagy talán amit mondott magáról, hogy látó, lehet hogy ezek mind együtt képesek ilyen hatással lenni másokra?
- Csak egyet? - halkan felnevetek. Végül is azt már sejthette eddig is, hogy nem kötődtem olyan nagyon erősen a férjemhez. Nem minden házasság jelent erős kapcsolatot két ember között. - Kissé... hirtelen típus volt, vagyis nagyon könnyen elborult az agya, ha valami nem úgy történt, ahogyan ő akarta. Nem tudom, hogy ezt másokkal szemben mennyire engedte meg magának, vagy mennyire tudták róla, de otthon így volt. - ebből bár nem mondom ki nyíltan, de Philip akár sejtheti is, hogy a férjem nem volt éppenséggel a legkedvesebb ember. Igaz, hogy nem mondom szavakkal, hogy erőszakos típus lett volna, de ebből azért sejteni lehet, hogy nem mindig volt a legkedvesebb.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-03-10, 20:11



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Nos igen, a motiváció igen fontos. Bizonyos esetekben a morális törvények fontosabbak az írottaknál. Ha egy gyermekét gyászoló anya végül igazságot szolgáltat, de így gyilkossá válik, akkor hajlamos vagyok szemet húnyni, és mint egy önálló bíró, olyan ítéletet hozni, amelyben felmentem őt.  – Ez csupán példa, de ebből már értheti, hogy a nyomozásom minden részlete igen fontos, s magamból kiindulva tudom, hogy csak mert valaki a rossz úton lépdel, még nem lesz következésképpen bűnöző. Amíg várunk a vonatra, ami most már pár percen belül várható, még beszélgetünk egy keveset. Engem is érdekel, hogy a nő miért akar ennyire megismerni, talán ettől látja a jövőbeni eredményeket, ha velem együtt gondolkozik.
- Én is csupán két éve vagyok ilyen nyitott. Rá kellett ébrednem, hogy nem az a megoldás, hogy távol tartom magamtól a felnőtt lányomat. Meg kell próbálnom kiélvezni a maradék időt, ami még jutott. Leticia tud magára vigyázni, és ha igazán bántani akarnák, akkor úgysem tudom megóvni. Akkor éljünk úgy, mint egy nagyjából normális család. Magamat ismerve pedig.. Ha még Önnek is segíthetek, mielőtt valami bajom esik, hát egyel több megmentett illető. – Vonom meg a vállamat, olyan vagyok, mint a háborús felcserek, csak még egy embert hadd vigyek ki a veszélyből. Nem várok viszonzást Eleanortól, hogy ugyanígy kitárulkozzon, hiszen nem ugyanazok történtek vele, mint velem, ráadásul ő most inkább a bűnűgy miatt érdekes, nem pedig a magánélete kapcsán. Ha bűnügyet is mondok, hivatalosan ugyan csak baleset, ám én minden esetben adok a gyanakvásnak, hiszem ha már egy laikusnak nem stimmel valami, akkor én könnyebben fel tudom lebbenteni a függönyt. A vonat viszont már hallatszik, ezért gyorsan fizetek, s megvárom, míg a hölgy is készen áll, hogy visszasiessen velem az állomásra. Pár pillanat múlva már fent is vagyunk. Mivel itt nincsen elsőosztály, ezért simán beülünk egy átlagos, de üres kabinba, ott vele szemben foglalok helyet az illem alapján.
- Ha mondania kellene egyetlen dolgot, amit nem igazán kedvelt a férjében, mi volna az?  – Kérdezek rá, hiszen ha valami Eleanornak szúrta a szemét, azzal mások ellenszenvét is kivívhatta az illető, és én most éppen erre vagyok kiváncsi.







[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-03-07, 12:31



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Igen, azt hiszem igaza van. - csak élnie is kell az embernek ezzel a második eséllyel, az ugye nem utolsó dolog. Hogy én képes lennék-e rá? Egyszerű a válasz... nem, hiszen nem hiszek önmagamban és a helyzetem sem épp olyan, amiben csak úgy változtathatnék. Az én esetem más, mint az övé, főképp hogy konkrétan nem tettem semmit sem én magam mások ellen, viszont van közöm olyasmihez, amit más tett és fog tenni, hiszen akármennyire is jó útra tért az előttem kávét iszogató férfi, nem tehetek az ellen semmit, hogy a banya rá pályázik és biztos vagyok benne, hogy nem lenne esélyem se lebeszélni erről, csak annyival, hogy jó ember. Egyébként is valószínűleg pont e miatt van veszélyben.
- Ön igen sokat tud az emberekről és a változásokról, amiken átmenne. Amikor nyomoz is így áll hozzájuk? Úgy értem a gazembereket sem ítéli el azonnal a tetteik után? - végül is auror, az a dolga, hogy elkapja azokat, akik rosszat tesznek, hogy kiderítse mi miért történt és nem mindig tud az ember objektív lenni. Van, hogy az érzelmei elragadják, mint ahogyan annál a nőnél is, ahol látta meghalni. Biztosan nem tudott hideg fejjel utána járni a rá támadóknak, ha egyszer személyesebbé vált a kapcsolat, még ha nem is ismerte jól. Vagy gondolom, ha valami baja esne a lányának, aki láthatóan igen fontos neki... hát kétlem, hogy átgondolt és megfontolt nyomozással tudná végigvinni az ügyet. Ezért is vagyok én más, hiszen nem vagyok túlzottan ideges a férjem halála miatt. Persze sajnálhatnám, valamilyen szinten így is van, de nem volt annyira jó ember és még csak nem is szerettem különösebben, hogy ez a sajnálat erőteljesebb gyászt válthasson ki belőlem.
- Nem, dehogy zavar, csupán... én nem vagyok olyan nyitott, mint ön és nem egyformán éljük meg az életünk kihívásait. - épp ez a nagy gond, hogy nem zavar és nem kellene hogy érdekeljen sem a véleménye, sem a gondolatai. Jobban járunk, ha tényleg felszállunk arra a vonatra, hogy a cél felé igyekezzünk. Ott is van még bőven dolgunk, így viszont az út során csak még jobban megismerem, ami egyelőre úgy érzem, hogy nem sok jót hoz. Szimpatikussá vált rövid idő alatt is, pedig nem kérdés, hogy veszélyben van, aminek én leszek az okozója, vagy... az rajtam keresztül Alice. Ezért is nem szabadna megkedvelnem túlságosan.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-03-02, 20:04



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Azt hiszem mindenkinek jár második esély. Harmadik talán nem, de második mindenképpen. Legalábbis azoknak, akik nem olyan vérszomjas, alávaló dolgot műveltek, ami már szétszakítja a lelküket. – Ide értem a szándékos gyilkosságot, de talán mást már nem is. Hiszen lopni, hazudni, másokat tönkretenni bizonyos motivációkból felmerülhet, ám mindenki valamiért teszi ezt, és megváltozhat, ahogy én is tettem. Valakit a vallás vezet vissza a jó útra, ám én mindig is ateista vagyok, egyszerűen a hitem egyedül a szeretteim felé nyilvánul meg, s abban, hogy a tiszta cseledetekkel igazán előre lehet vinni a világot. Ám akkor és ott útonállóként leszámoltam az életemmel, s valami mást fogadtam meg, ami alól közel húsz éve nem adtam magamnak feloldozást. Én már csak ilyen komolyan veszem azt a kimondatlan esküt is.
- Elhiszem madame, hogy így megleptem, ellenben ha belegondol, minden végletes elhatározásnak valamilyen hatásaiban ellentétes kiváló oka volt. Például ha valakivel valami nagyon rossz történik, elképzelhető, hogy ő maga akar a jövőben a világban olyan szerepet betölteni, amivel ezt mások elkerülhetik. És láttunk már ellenpéldákat is, valakinek mindene megvolt, és pusztán unalomból lépett a sötét útra, hogy izgalmasabb legyen minden.. – Nem akarok mindenben ilyen okosnak tűnni, hiszen még csak Hollóhátas sem voltam, ám a több mint húsz évnyi kalandozás a világban igenis olvasottá, szakavatottá tett. Szeretem Dumas regényeit, a hősi virtusokat, a párbajokat, ám a való élet gyakorta mégis másról szól, leginkább a reménytelen küzdelemről, az értelmetlen, gyarló halálról, ám mégis, szilárdan hiszem, hogy ha én már nem leszek, Leticia meg fogja tudni állni a helyét. – Úgy vélem, hogy mindazonáltal, hogy felkért, mégiscsak zavarja a társaságom. Higgye el, nem fogom bántani, bármi is történt a múltjában. Nem tisztem hölgyek ellen törni, kivéve ha már menthetetlenek, és kegyed semmiképpen sem az. Ha úgy véli, hogy egyszer elmondaná a titkát, készséggel állok rendelkezésére. – Nem akarok túl hivatalosnak tűnni, ám muszáj, hiszen a közös iskolai múlt nem jogosít fel bizalmakodásra. Végzünk a kávéval, és elindulunk a pályaudvar felé, miután fizettem.






[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-26, 09:50



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Akkor szerencsés, hogy kapott egy második esélyt. - na igen irigylem a fickót, hiszen végül is bár voltak tragédiái, de jelenleg egészen jó élete lehet úgy, hogy rendben van a lányával. Na persze nem jó arra gondolni, hogy ezt pont én szándékozom tönkre tenni, de hát... nem igen tehetek mást, ha egyszer nincs választásom. Csak meglepő, hogy úgy kitárulkozik nekem, mintha ezer éve ismerne.
- Igen, én is így gondolom. - aprót bólintok. Talán lehetnék erősebb, küzdhetnék az álmaimért, de Alice... kétlem, hogy hagyná, ha ő mást akar. Az én életem már csak ilyen. Egyszerűen így alakult és valószínűleg nem is igen tehetek semmit, hogy ez változzon, csak épp az okokat nem köthetem a fickó orrára. Az viszont pont e miatt is lep meg, hogy ő milyen részletekbe avat be az életével kapcsolatban. Igen, kikerekedik kissé a szemem és nem is csak azért, amit mesél, hanem azért, mert egyáltalán elmeséli ezt nekem. Különös dolog, hogy ilyen nyíltan kezeli ezt az egészet. Vajon mindenkinek gond nélkül mesél a sötét múltról, amit az ember első ránézésre nem feltételezne róla, hiszen megfontolt, fegyelmezett alaknak tűnik.
- Ezt... nem gondoltam, mármint ne gondolja, hogy elítélem a múltja miatt, egyszerűen csak nem nézném ki önből. - na igen, tényleg meglep, de még mindig főleg az a tény, hogy mindezt csak úgy az orromra köti, pedig még csak nem is ismer annyira. A fenébe is, nem kellene megkedvelnem és főleg nem kellene szimpatikusnak találnom, hiszen tudom jól, hogy a banya akit kinéz magának azzal semmi jó nem történhet. Nem is értem magamat, hogy miért kérdezek, vagy foglalkozom az életével, amikor maradnom kellene a tárgyilagos viszonynál, ahol csak a tényekre hagyatkozunk. - Azért erre kevesen képesek, mármint... ilyen nagy váltásra. - bököm ki végül csendesen, a kávémat figyelve, amit közben sikerül beszerezni. Nem sokára megy a vonatunk és igen kissé talán kényelmetlenül fészkelődve pillantok fel a nagy órára az állomáson. Feszengek nagyon is. Nem kellene ezeket a részleteket ismernem, úgy sokkal könnyebb dolgom lenne, hiszen ennek az egésznek semmi jó vége nem lehet.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-20, 18:07



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


  - Hogyne csak kissé későn. Igaz, jobb később, mint soha. Leticia is már azt szeretné, ha normális család legyünk. – Nem is tudom, hogy miért tárulkoztam ki ennyire. Végülis ha valaki kérdez, szívesen válaszolok, már nincsenek titkaim. A lányom felnőtt nő, nem titkolhatom el a létét, sőt, megvédeni sem, ha nem vagyok ott, úgyhogy kár úgy tenni, mintha még kicsi gyerek lenne, akinek a gondját kell viselnem. Persze együtt fogjuk tölteni az ünnepeket, én fogom csinálni a karácsonyi menüt is, amivel biztosan meglepem majd.
- Hogyne, ezeket nem is feltétlenül kell erőltetni. Nem mindenki hajlandó felvállalni mindezt, maguk az álmok is szépek tudnak lenni. – Tulajdonképpen már maga a társalgásunk is olyan szürreállis, mert gyakorta minden mondatunkon vállat von a másik, ezen sikerül elmosolyodnom. Olyan, mintha győzködni akarnánk egymást, de nincs elég erőnk, akaratunk hozzá, ezért annyiban is hagyjuk.
- Magányos farkas voltam, sosem csapatban cselekedtem becstelent. Ám egyszer egy erdőszélen találtam egy fiatal nőt, brutálisan összeverve, megbecstelenítve. Auror volt, és egy banda után nyomozott, akik azonban csapdába csalták, leszámoltak vele. Rólam azt hitte, hogy valami kolléga lehetek, mert odamentem, hogy segítsek, noha már haldoklott. A kezembe nyomta a fegyvereit, ezeket itt. – Mutatok a párbajtőrre, s a pisztolyra, amik az övemben csüngenek, de vezetés közben a hátsó ülésre szoktam őket helyezni. – Megkért, hogy vegyem át a helyét, hogy ez mással már ne történhesen meg. Én pedig megtettem. Felkutattam őket, és bár furcsán hangozhat az én számból, hogy felelősségre vonjak bárkit is.. Véres harcba torkollott a dolog, amit azóta is bánok, a bosszú vagy a gyilkosság számomra sosem volt út, ám elgondolkoztatott. Számot vetettem a saját életemmel is, jelnek vettem, hogy meg is előzhetőek mindezek, vagy tompíthatóak az emberi fájdalmak. És most itt vagyok. – Oldalt pillantok, szürkés szemeim megállaopodnak az ő kékjében, most biztosan megvan rólam a véleménye, hiszen egy ex-bűnözőt kért fel nyomozónak.




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-15, 17:46



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Igen, gondolom a szülők hajlamosak dönteni a gyerek helyett úgy gondolva, hogy csak nekik lehet igazuk, de ha végül beismerte, hogy téved... az azért mégis csak számít. - persze ezt nem mondta, de attól még könnyen lehet, hogy végül vállalta, hogy rosszul gondolta a dolgot és hogy mégis csak bocsánatot kért és persze az is lehet, hogy még mindig ugyanúgy gondolja egy cseppet sem hibázott, én pedig nem ítélhetem el, vagy meg. Végtére is szülők nélkül nőttem fel, azóta pedig hogy a banya kivett az árvaházból szépen döntött helyettem mindenben, ahogyan Alice is hajlamos helyettem dönteni és cselekedni is, mert ő erősebb és jobban tudja és mostanra már el is fogadtam, hogy talán így is van. Mondjuk, ha a fickó lánya hasonló, mint amilyen ő maga, valahogy kétlem, hogy könnyedén elfogadta volna, hogy félre lett tolva.
- Nem tudom... tudja ehhez elhatározás kell és ambíció, bennem pedig ezek egyáltalán nem biztos, hogy meg vannak. - vonom meg a vállamat, felvállalva, hogy nem vagyok én olyan erős, vagy határozott, mint amilyennek lennem kellene egy ilyen komoly lépéshez. Az a helyzet, hogy sosem voltam kifejezetten erős jellem és ez az idő előrehaladtával csak még rosszabb lett, hiszen így már végképp mások döntenek helyettem, nincs rá szükség, hogy önállóbb legyek. Nem is tudom, hogy egyáltalán menne-e, de attól tartok, hogy nem valószínű és hogy teljesen új életet kezdjek... ez ugye eleve nem az én döntésem.
- Útonálló? Erre tényleg nem gondoltam volna, de aztán mi történt? Miért döntött úgy, vagy mi miatt, hogy ilyen gyökeresen változtat az életén? - azért ez nem kis dolog és hiába jutunk el közben a kávézóba, láthatja rajtam, hogy érdekel a története, hiszen igen nevezhetjük elég nagy pálfordulásnak, hogy a rossz oldalról a jóra állt. Vajon hogyan volt képes rá? Én nem hiszem, hogy meg tudnám tenni, egyszerűen nem vagyok alkalmas rá, hogy ilyen nagy és komoly döntéseket hozzak, de úgy tűnik, hogy ő egyszerűen át tudok lépni önmagán és végül családja lett, lánya és valahogy minden jól alakult, vagy legalábbis jobban, hiszen annyit tudok, hogy a felesége már nem él és azt is, hogy a banya minden áron rá pályázik, aminek szinten bizonyára jó oka van, még ha ezzel nem is vagyok tisztában.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-10, 15:12



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


  - Én úgy éreztem, hogy nincs más választásom. Nem gondoltam bele, hogy ő ezt talán máshogy akarná. Gyerekként kezeltem, akinek az apja mondja meg, hogy hol a helye. – Na és persze nem az oldalamon, hogy így védjem meg, de ez már más kérdés. A nővel egészen jól el lehet beszélni, nem csak az ügyben, hanem mintha meg is akarna ismerni. Tényleg olyan, mintha valami ügyvéd lennék, akit felbérelnek, ezért tudni akarják a motivációit is. Meglep, hiszen a legtöbben szótlanul várják, hogy tegyem a dolgomat. Talán az, hogy hasonló korúak vagyunk, nem okoz generációs különbségeket, ezért jól el tudunk beszélgetni, és így akár segíthet is az ügy felgöngyölítésében. Nem lep meg, hogy ki tudom belőle húzni a legtitkosabb vágyát, végtére is nem szó szerinti auror vagyok, inkább mugli szóval élve mentalista, aki az emberi viselkedésből dolgozik, s a látomásaim, amik nagy ritkán rám törnek, ezt bőven ki tudják egészíteni.
- Na ugye.. Ám ne becsülje le magát, a kor mint olyan, szubjektív. Az új varázslatokat kifejleszteni mindig is különlegességnek számít. Ráadásul azon túl, hogy a korosodó cseppet sem vonatkozik egy ilyen fiatal hölgyre, mint Ön, és ha úgy véli, hogy a minisztériumba nem kellene, hát a boltját alakítsa át, saját gyártású varázslatokkal adagolva a különféle tárgyakt. – Ez csupán felvetés a részemről, ám mivel én magam is közel két évtized után váltottam, nem csoda, hogy ha vele kapcsolatban is ez merül fel.
- Ez.. bonyolult. Tudja Eleanor, mugli családban nőttem fel, az apám szíjjal vert, amikor furcsa dolgok kezdtek körülöttem lenni. A Roxfortot ugyan elvégeztem, de gyakorlatilag árvaként, mert haza nem mehettem, nyaranta az utcán aludtam, mert még az igazgatónak sem mondtam el, hogy nem vár rám otthon senki. A tandíjat mindenféle adományokból, segítségből szedtem össze, vagy loptam is ha kellett. A Roxfort után pedig.. Nem találtam önmagamat, nem volt hova mennem, ezért.. rossz útra tértem. Útonálló lettem, és hol lopással, hol szép szavakkal szereztem meg a pénzt, amire vágytam. Aztán.. – Veszek itt egy levegőt, hiszen lehet, hogy untatom, ezért ha nem szükséges, nem biztos, hogy folytatni akarnám, lehet, hogy már így is csalódott bennem. Ám a végállomás nyilvánvalóan az lesz, hogy a királynő lovagja vagyok, amolyan személyes kegyelt, akinek a sikerességi rátája közel száz százalékos. A sikertelent mint tudjuk, pont Anna jelenti. És ezért az az én keresztem. Leülünk a kávézóban, én magam csupán egy feketét rendelek, miután a hölgy már leadta a saját kívánságát.





[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-08, 12:48



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Ha meg akarta védeni a lányát és ezért tette, akkor szimplán nem volt más választása nem igaz? Legalábbis, haj ól értem a dolgot. - teszem még hozzá, hiszen nekem nem szabad ismernem a történetét, csak annyit amennyit épp most mond el, a többi nem kimondottan tartozik rám egyébként sem, hiszen csak most találkoztunk és ő segít nekem, nem nekem kell foglalkoznom az életével. Persze azért tudok róla egyet s mást valójában, de a banya igazából engem jóval kevésbé avatott be, mint Alice-t. Érthető, hiszen nekem ez az egész így is nehezemre esik. Egyszerűbb lett volna, ha eleve Alice jön, de valószínűleg rajta ez a fickó könnyebben átlátna, főleg ha már efféle képességek birtokában van. Ezért vagyok én itt és ezért tudok annyira keveset az ügyről. Így hitelesen vagyok tudatlan.
- Nem hiszem, hogy mindent helyre lehet hozni és ahogyan telik az idő mindig egyre nehezebb. - vonom meg a vállamat, ezúttal tényleg őszintén vallva. Végül is megtehettem volna, hogy megpróbálok ebből az egészből kimenekülni, új életet kezdeni az után, hogy az egyetlen férfi, akit tényleg szerettem és aki tényleg védeni akart meghalt, de nem tettem, mert gyáva voltam és túlságosan gyenge. Azóta pedig egyre nehezebb bármit is tennem, egy idő után pedig az ember már úgy érzi, hogy esélye sincs változtatni az életén és talán... ha addig nem tette akkor már nem is érdemel meg új esélyt.
- Új varázslatok kifejlesztése. - vágom rá hirtelen, ezzel még önmagamat is meglepve. Lesütöm a pillantásomat és inkább az útra szegezem a tekintetemet, aztán csak sóhajtok egyet. - De... nem épp a magamfajta korosodó boszorkányokra nulla tapasztalattal kíváncsiak a Kísérleti Bűbájok Osztályán és a boltvezetéssel sincs gond, szeretem csinálni. - teszem aztán hozzá, mielőtt megpróbálna meggyőzni róla, hogy legalább próbáljam meg. Ez nem így megy és egyébként sem rajtam múlik, hogy mivel próbálkozom, vagy mivel nem. Egyszerűen nem is engedné a banya sem, hogy ennyire önálló életem legyen, meg aztán ha sikereket érek el, akkor nincs szükségem Alice-ra, ezt pedig ő se különösebben tolerálná.
- Akkor miért létezik a szó: átlagos? Mégis csak vannak, akik átlagosak, akik nem kiemelkedőek semmiben sem. - rázom meg a fejemet. Nem gondolom, hogy igaza van és persze ha valaki kiemelkedő a többség sosem találja meg, hogy miben kiemelkedő, ezért megmarad az átlagos életénél élete végééig. Nem mindenki ér el nagy célokat és álmokat, sőt a többségnek ez nem sikerül. Azért hálás mosollyal fogadom el a segítséget, amíg kikászálódom a kocsiból. Nem szoktam hozzá az az igazság az efféle utazáshoz, úgyhogy elkél a segítség.
- Ön mindig is tudta, hogy mi az, amiben igazán kiemelkedő? Hogy auror akar lenni? - szegezem neki a kérdést, miközben a kávézó felé tartunk. Irigylésre méltó, ha ő megtalálta a hivatását, vagy egyáltalán biztos abban, hogy tényleg ez volt az élete tökéletes végállomása? Az ember egyáltalán mikor lehet biztos benne, hogy jó útra lépett?

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Philip Samuels
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 39
ϟ Hozzászólások száma : 153

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-02-03, 09:38



Eleanor & Philip


[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Igen, az volna, csak éppen előfordul, hogy a saját önzőségemmel mások helyett döntök. Leticiát eltaszítottam magamtól, mert meg akartam védeni. Holott együtt is tölthettünk volna éveket, olyan éveket, amelyek talán veszélyesek, de szeretben telnek. – Ezen nincs mit szépíteni, Leticia már felnőtt, úgysem lehetek állandóan mellette, így őszintén bevallhatom, hogy mi történt. Nem szoktam így bevonni senkit az életembe, de Eleanor kedves a maga módján, és kérdezget, holott a koronatanuk legtöbbször a saját dolgukkal vannak elfoglalva. Itt viszont teljes értékű társalgás folyik.
- Mondjuk úgy, mindig van esély arra, hogy rendbehozzuk a dolgainkat. Úgy vélem Eleanor, hogy valami nyomasztja, amit nem akarok feszegetni, de Önnel tartok, oldjuk meg a helyzetet. – Még ha baleset is volt, a nő nem nyugszik bele, s ez nekem is felkelti az érdeklődésemet. A halálesetek a legtöbbször nem a véletlen művei, és nekem jó szimatom van ahhoz, hogy kitaláljam a mások számára alig látható összefüggésekből, hogy mi is történt valójában. Sőt olyan is akadt már, ahol rájöttem a gyilkos kilétére, mégis, a morális döntés az volt, hogy futni hagyjam, mert jó oka volt rá, hogy megtegye azt a szörnyűséget. Valamikor a saját törvényeink előbbrevalóak a királynőénél, akit egyébként híven képviselek.
- Sosem késő pályát módosítani. Az alapvető érzékek előbbrevalóak a tanultaknál. Akkor hát..? Mi az, ami igazán érdekli? – S ami felé vitte az élet, hiszen azt említi, hogy másfelé sodorta az élet. Egyértelműen jól szituált nőről van szó, de azt állítja, a komoly pályák elkerülték. Akkor hát mivel foglalkozik? Mármint a vegyesbolton túl. Igen, ott tulajdonos, és eladó, de kétlem, hogy itt megáll a tudománya. Mindenkinek van hivatása, még ha nem is műveli azt pénzért.
- Ez igaz, de erősségei akkor is vannak. Az a szó, hogy átlagos, lényegében nem létező fogalom. Ha belegondol, amikor kiadnak egy körözési rendelvényt, próbálnak a hangsúlyos külsőségekre figyelmeztetni. Így van ez a belsőnkkel. Vannak kiemelkedő tulajdonságaink, készségeink. – Fordulok oldalra vezetés közben, s bekanyarodok a falucskába, ahol a pályaudvar környékén valóban látok egy nyitvatartó étkezdét. De előbb váltsuk meg a jegyeinket. Kisegítem a nőt a kocsiból, miután megálltunk, s bezárom az autót. Nincsen tömeg a váróban, pillanatok alatt végzünk, így irány a kávézó.




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A nyomozás az aprómunkák sorozata.
Van egy csomó cseréptöredék, abból kell összerakni a korsót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eleanor Bones
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 40
ϟ Hozzászólások száma : 29

TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet 2018-01-27, 16:02



Philip & Eleanor
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Tehát van egy lánya, akkor így már érthető, hogy a szeretetet tartja fontosabbnak. - mosolyodom el, még ha épp csak egy pillanatra is, hiszen ez azért nem épp könnyű számomra. Nekem is lehetett volna gyerekem egyszer régen, de nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan alakulniuk kellett volna, hiszen én elveszítettem őt, még ha nem is az én hibám volt, csak egyszerűen túlságosan fiatal voltam akkor még és valószínűleg nem voltam alkalmas arra, hogy gyermekem legyen. Furcsa dolog, hogy alig tudok valamit a fickóról, mégis az a dolgom, hogy lényegében tőrbe csaljam. Nem mondom, hogy nem kellemetlen érzés, na de mégis mit tehetnék, ha egyszer így alakult és ha egyszer most ez a dolgom? Nem igazán tehetek semmit, ha a boszorkány a vesztét akarja. Talán jobb is lenne minél kevésbé megismerni, mert csak annál rosszabb érzés lenne tudni, hogy jó eséllyel nem lesz szegénynek jó vége.
- Pedig ennek ellenére segít nekem, azt hittem, akkor jó embernek tartja magát. Ugyanúgy elküldhetett volna, mint a többi auror, aki már lezártnak tekintették az ügyet. - na igen, azért rendes tőle, hogy mégis segít, pedig nem tartja magát jó embernek, pedig akinek fontos a család az én szememben mégis csak az. Pedig tényleg nem kellene szimpátiát éreznem iránta, abból nem sok jó sülne ki, ha túlságosan kötődni kezdenék valakihez, akinek biztos, hogy nem lesz jó vége, még ha nem is ismerem a banya pontos terveit vele, de ha ő egyszer kiszemel valakit, akkor egyértelmű, hogy azt nem puszta jó szándékból teszi.
- Oh hát én nem varázsolok túlságosan gyakran, csak tudja, ha szükség van rá, bár itt az iskolában a cselekvőbb mágiákból voltam kiemelkedő, bűbájtanból és sötét varázslatok kivédéséből. A tanáraim szerint komolyabb pályára is elmehettem volna, de.. valahogy sosem úgy jött ki a lépés. - meg aztán sose volt hozzá önbizalmam és persze nem is illett volna hozzám egy komoly pálya, mint mondjuk az auror lét, pedig a tanulmányaim alapján akár még az is beleférhetett volna. Mégis, sosem voltam elég erős ahhoz, hogy higgyek magamban és tényleg megpróbálkozzam valami hasonlóval és persze a banya mindig is irányította annyira a lépéseimet, hogy ne hagyja, hogy más irányba menjek, mint amit ő kijelölt számomra.
- Én nem... nem mondanám, hogy lebecsülöm magamat, inkább csak reális vagyok. Nem lehet mindenki különösebben kiemelkedő. - vonom meg finoman a vállamat. A tükör kérdésre nem is reagálok, hiszen épp az elevenemre tapint vele. A tükörből számomra semmi jó nem tekint vissza, leginkább csak Alice, aki sokkal erősebb és több nálam. Én sosem voltam olyan, mint ő, de hát azért van hogy megvédjen engem és segítsem, hogy erősebbek lehessünk együtt.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Philip és Eleanor - Első fejezet

Vissza az elejére Go down

Philip és Eleanor - Első fejezet

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Földszint :: Bejárati csarnok-