Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Jane&Bastien
  Yesterday at 20:23
Jane Willow West



ϟ Jóslástan terem
  Yesterday at 20:01
Bexley Wildfield

ϟ Kérdések fóruma
  Yesterday at 19:56
Gemma Carlyle




ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 17:52
Calista Merrick
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Bexley Wildfield
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Ivarn-vo Inor
 
Megan Smith
 
Corvus Flint
 
Jade Wilson
 
Rose-Neira Brooks
 
Viviana Rennes
 
Statisztika

Összesen 623 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Yedda Andrews

Jelenleg összesen 36550 hozzászólás olvasható. in 3348 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Jane&Bastien

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien Yesterday at 20:23


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem gondolom, hogy csak nekem köszönhető a változás, hogy már nem egy szedett-vedett lakásba érkezem, hanem viszonylag rend van és nem olyan áporodott szag, mint legutóbb, sőt pizzás dobozok sincsenek szétdobálva mindenhol, pedig az se lenne meglepő, ha nem lenne olyan gyors a változás, de úgy fest azért mégis csak azt akarta, hogy elérje a változás, hogy jobb legyen a helyzete és hogy a lánya is normális körülmények között nőjön fel, főleg hogy neki is igen nehéz lehet, hiszen lényegében elhagyta az anyja.
- Igazság szerint minden beszélgetés más, hiszen nincsenek kötelező körök, csupán a beszélgetés és sosem lehet előre tudni, hogy milyen irányba jutunk. - na igen ennek nem az a lényeg,e hogy olyan kérdéseket teszek fel, amik egy könyvben le vannak írva. Beszélgetünk és a szavai, a megjegyzési alapján kérdezek és próbálom kibontani azt, ami benne van, hiszen minden esetben az embernek a legnehezebb feladata az, hogy megismerje önmagát és persze, hogy elfogadja, hogy milyen ember. Bastien esetén is erről van szó, hiszen a neje elhagyta, itt maradt vele a lánya és egyelőre nem tudhatja, hogy hogyan is kezelje az egészet, vagy mennyire hibáztassa önmagát, mennyire haragudjon inkább más valakire. Tudom én, hogy ez nehéz és persze esetemben sem könnyebb a helyzet, de mégis csak én vagyok, aki őt kezeli és nem fordítva. A saját problémáimat háttérbe kell szorítanom, ez a munkám.
- Ez könnyen lehet, hiszen eddig megszokott ritmusban élte az életét, még ha felpörgetett tempóban is, de abban már volt gyakorlata. Most pedig minden teljesen új. Nem meglepő, ha ijesztő a helyzet, de úgy látom elég ügyesen veszi a kezdeti akadályokat. - és ezt nem valami anyáskodó dicséretnek szánom, hanem tényleg úgy látom azért sokat javult a helyzet a legutóbbi óta. Az iratokat bár látom fél szemmel, de diszkréten nem teszem szóvá. Meglepő, hogy nem egy kotta, hanem mintha akta lenne, de... nem az én dolgom, hogy ebbe jobban belemenjek, vagy akár csak foglalkozzam vele. - De ezen kívül jobban érzi magát, ahogy látom igaz? A lánya hogy van? Tudja már valamelyest kezelni a helyzetet, esetleg kereste az édesanyja? - nem feltétlenül kell csak róla beszélnünk, hiszen a lánya által is sok mindent megtudhatok róla és nekem most az is bőven elég, sőt talán sokkal jobban a mélyére láthatunk a dolgoknak, ha más irányból közelítünk. Az már legutóbb is látszott, hogy a nyílt rákérdezés inkább konfrontációhoz vezet, mint sem rendes válaszokhoz és bármennyire is jobb már a helyzete... azért jobb, ha óvatos vagyok és lassan haladunk.



De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-03-31, 14:12


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Talán a nőnek tudható be a változás, ám én magam is beláttam, hogy Rachelnek immár szüksége van az apjára. Nem is tudom, hogy jobb-e így, hogy lány, nem pedig egy fiúval kell veszekednem. A nők bonyolult lelkek, már ilyen fiatal korukban is, és fogalmam sincsen, hogy mi rejtőzhet a sötét szemek mögött. Rachel szinte az anyjára ütött, barna hajú, barna szemű lányka, így ki sem törölhetem az életemből Shelley-t, bár azt hinné az ember, hogy ha két ember elválik, a gyerek lévén mindig össze lesznek kötve. Most viszont úgy tűnik, hogy soha többé nem is találkozunk.
- Nem tudom, soha nem jártam még korábban ilyenen, így valami változatosságra gondoltam.. Gondolom ezt nem lehetséges. – Vonom meg a vállamat beengedve magam mellett a nőt, aki érezheti, hogy még az illatom is jobb. Tudok én adni magamra, hiszen hosszú éveken át abból éltem, hogy eladjam aki vagyok, csak néhány hétre zuhantam magamba a válás hírére, és hogy most főállású apának kell lennem. Ám maximalista lévén ezt is egy megoldandó feladatnak, leküzdendő akadálynak tekintem, de abból a szempontból Rachel lelkivilágát nem tekinthetem egy tökéletesen behatárolható halmaznak, segítséget kell kérnem nőktől, méghozzá hozzáértő nőktől. A szomszédok tekintetében is ismerkednem kéne, ez a dokinő is elég értelmes így egy találkozás után, meg hát... az anyám.. Fel kéne hívnom, hogy legalább egy kicsit próbáljon segíteni, úgy tudom, hogy ő azért valamennyire tartotta a lányommal a kapcsolatot a lányommal ebben a kilenc évben is, talán tudja, hogy mit eszik, és milyen plüssökkel alszik. Alszik még egyáltalán velük ilyen idősen?
- Furcsa módon.. nyilal a mellkasom, azt hiszem stresszesebb az utóbbi időben, mint a színpadon..  – Hiába nézek ki jól, az csak amolyan felületi kezelés, nem oldja meg a lelki nyomást, hogy már egy másik életért is felelnem kell. Ez már más mint énekelni, vagy nyomozni. Ezúttal nem kérdezek vissza, csak biccentek, hogy foglaljon helyet. Legutóbb mintha nagyon hárított volna, ezért nem bonyolítom egyikünk életét sem. És persze gyorsan elpakoltam előtte, remélve, hogy nem igazán látott semmit a dohányzóasztalon felejtett anyagból.


[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-03-23, 21:04


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Már az első pillanatban is jól látszik az egyértelműen pozitív változás, ahogyan a válla felett bepillantok a lakásba, ahonnan emberi illatok érkeznek és persze olyan hatalmas káosz sincsen, mint legutóbb volt. Arról nem is beszélve, hogy a fickó is rendbe van szedve. Bár tényleg ott van az a kevéske borosta, de sejtem én, hogy ez egyszerűen a külsejéhez tartozik és nem az esetleges ápolatlanság jele. Azt nem mondom, hogy bizonyára az én érdemem a változás, hiszen könnyen lehet, hogy egyébként is összekapta volna magát, de az a fő, hogy pozitív amit látok és ennek határozottan örülök. Nem is tudom az arcomról letörölni a kezdeti elismerő mosolyt, ahogyan belépdelek.
- Egysíkú? - csodálkozom el egy pillanatra, hiszen nem tudom, hogy ezzel vajon pontosan mire is akar célozni. A beszélgetéseket gondolja vajon annak? Végül is talán ő, aki nem ismeri még ezt az egészet gondolhatja úgy, hogy egy-egy ilyen kezelés egysíkú, de pont az a fő, hogy minden alkalommal minél több derüljön ki és így mindig szépen egyre mélyebbre jussunk. Remélhetőleg tehát most is újabb lehetőségeket tárhatok majd fel, amik ott vannak benne és ki tudja ez akár az életében is megmutatkozhat majd, másfajta fejlődésben. A mappára épp csak egy pillantást vetek, azt is igazából akaratlanul, miközben körülnézek, de úgy teszek, mintha semmit sem láttam volna. Épp csak egy villanás, aztán tovább is siklik a tekintetem. Nem jegyzem meg, hogy milyen pozitív a változás, hiszen nem az én dolgom, hogy dicsérjem őt, mint valami anya, aki vállon veregeti a gyerekét, csak mert összekapta magát. Nem ez a dolgom, de az elismerő pillantás ott van, miközben leteszem a táskámat magam mellé és helyet foglalok.
- Úgy látom jól van és ennek határozottan örülök. Hogy érzi magát? - a teát átveszem, közben ízesítem amíg leül és ő is tölt magának, ha úgy gondolja. Nem szoktam egyszerre több kérdést feltenni, így hát ezt most sem teszem, csak türelmesen várok, amíg ő is elkészül. Egyébként sem kell a közepébe vágni valami drasztikus kérdéssel, csak szépen fokozatosan. Neki is szoknia kell még, hogy itt vagyok és persze nekem is fel kell mérnem ez a mostani állapota nem csak valami gyorsan felvett álca, esetleg ügyes leplezése valami olyasminek, amit nem szeretné, hogy észre vegyek. Az emberek sok mindent megtesznek azért, hogy megússzanak bizonyos kérdéseket, én már csak tudom és ha úgy érzik sikerült, akkor könnyebb kihúzni belőlük az igazat.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-03-18, 12:53


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Körülnézek, egész értelmesre sikerült kiglancolni a lakást, elfogadtam, hogy most már ez az életem, és ez is lesz egy jó ideig. Az elmúlt kilenc évben mindent megtettem, hogy sikeres legyek mint előadó, talán a nyomozást elhanyagoltam, és a családot teljesen a szőnyeg alá söpörtem, de ha egy  dologra tudok koncentrálni, akkor ez az apaszerep kell, hogy legyen. Legalább addig, amíg Rachel és köztem normalizálódik a viszony, akkor talán másodlagos, és harmadlagos dolgokat be tudok iktatni, de már beláttam, első sorban az számít, hogy itt legyek neki. Még mindig túlságosan csendes, megteszi, amit kérek, és pont ezért rémisztő, mert csak ül a szobájában, és olvas. Azt hittem, hogy veszekedni fogunk, de tényleg úgy kezel, mint egy idegent, ami egyszerre jó, és rossz, mert nem vádol, viszont így még inkább lelkiismeretfurdalást érezhetek. A söröket azért most már hanyagolom, és rendet is tettem, talán a dokicsaj egyetlen látogatása is felébresztett bennem valami kötelességtudatot. Így amikor ajtót nyitok, akkor láthatja, hogy rendezettebbnek tűnök. Ugyan most is van egy kétnapos borostám, sosem fogom leszedni naponta. A hajam még félhosszú, de tegnapi mosás, és a ruhámból is öblítő illat árad. Na igen, felhívtam Jerryt, és a felesége elmagyarázta, hogy kell használni a mosógépet. Egyszerű farmert, és otthoni inget viselek, ami kiábrándító lehetne egy rajongónak, de Jane inkább orvos, és őszintén nem érdekli, hogy mit lát. Legalábbis legutóbb úgy tűnt.
- Üdv Jane. Doki. Kissé egysíkú ez így, de azért csak tessék. – Tárom fel az ajtót jobban, és hátralépek, hogy beléphessen. Ekkor látom csak meg, hogy a dohányzóasztalon mégiscsak otthagytam a nyomozással kapcsolatos aktámat, éppen felül nyitva a fényképekkel a brutálisan lecsonkolt zenésztársaim mementójával. Ajjaj.. Ám már nem vághatok be a nő elé, de remélhetem, hogy van annyira tapintatos, hogy nem néz bele a magánügyeimbe.
- Ahova tetszik. Hozom a teát. – Ha még nézelődne, akkor addig el tudok lépni mellette, összecsapva a mappát, bevágva az egyik szekrényba. Remélem, hogy a nagy kapkodásban nem esik ki semmi belőle.



[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-03-05, 19:17


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem maradtam hát sokáig, csak amennyit kellett legutóbb és amennyi belefért az idejébe. Egy hét telt el azóta, hogy beszéltünk és egyértelműen úgy érzem, bár újfent nehéz fejszébe vágtam a fejszémet, de azért mégis csak van rá esély, hogy ebből az egészből sikerüljön kihozni majd valamit. Egyelőre nagy az ellenállás, de erre számítottam. Épp e miatt nem erőltettem semmit az elején sem és nem erőltetem a következő alkalommal sem majd, azaz most, hiszen újra itt vagyok. Egy valamivel korábbi időponton, ami úgy érzi megfelelő lesz arra, hogy addigra mindent rendbe szedjen és ne kelljen sietősen távoznom, mint legutóbb.
Egyelőre tehát szedem a lépcsőket, amíg fel nem érek az emeleti lakásig és erősen remélem, hogy egy hét alatt sikerült valamelyest emberibb állapotokat varázsolnia ide. Főként az ő és a lánya érdekében, hiszen talán tisztában van azzal is, hogy amennyiben nagyon elhanyagolja ezt a dolgot akár úgy is dönthet egy komolyabb szerv, hogy elveszi tőle a felügyeleti jogot, netán az anyja mégis úgy dönt, hogy visszatér és elviszi a lányát. Kétlem, hogy azt szeretné, ha végleg el is veszítené nem csak a régen szeretett nőt, hanem vele együtt a lányát is, még ha nincsenek is éppenséggel a legjobb viszonyban.
Most azért már egészen határozottan emelem a kezemet kopogtatásra és várom az ajtó nyitást. Időben érkeztem és már azt is tudja nem egy fickót kell várnia, úgyhogy remélhetőleg nem egy szakadt atlétában kerül elő megint. Persze én mindenre fel vagyok készülve. Amennyiben pedig nyílik az ajtó apró biccentéssel köszönök.
- Üdvözlöm Bastien, hát akkor belevághatunk a következő beszélgetésbe? - nem lépek be persze automatikusan, ezúttal is megvárom, hogy beinvitáljon. Bár a lehetőséget megadtam, hogy az irodámban találkozzunk, de nem vártam el, hogy belemenjen. Ha neki így egyszerűbb, akkor nincs ezzel gond. Ha mégis idővel úgy döntene inkább váltsunk helyszínt, hát azzal sincs probléma. Na persze ehhez az kell, hogy elfogadja, akár magától javasolja, hogy a három kötelező alkalmon túl is találkozzunk. Ehhez viszont igen ügyesnek kell lennem, hiszen az nem kérdés szüksége lenne rá, de hogy ezt elismeri-e... az más tészta. Akkor lépdelek hát be és teszem le a kabátomat, ha behívott. Nem nézek körül látványosan, csak lopva. Ő van itthon, nem kritizálni jöttem, mint egy anya, csak azért, hogy segítsek amennyit tudok.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-03-02, 18:37


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nagyot sóhajtok, s sötéten forgatom a szemeimet, ez a nő tényleg jó, sőt, nagyon is jó. Alaposan félreismertem. Nem tudok rajta fogást találni. Nem valami holmi kezdő asszisztens, nem hagyja magát felhüdíteni, provokálni, hanem elfogadja azt is, hogy rajta élem ki a dühömet, és olyan finoman irányítja a beszélgetést, hogy szinte faszkalapnak érzem magamat, hogy így ráförmedtem, s olyan állapotok között fogadtam, mintha valami disznóólban élnék. Így nem is válaszolok elsőre, csak bólintok, mintha nehéz lenne kimondani, hogy a kommunikáció hiányában Shellyvel én is könyékig benne voltam, hogy így elkúrtuk.
- Nem is tudom, most magamat sem érzem senkinek. Vagyis semminek, hiszen mindenben csődöt mondtam, ám nincs előttem más út, csakis az, hogy mint apa megpróbálok helyt állni. Rachel perceken belül hazaér, és nem akarom, hogy még ezzel kapcsolatban is kérdéseket tegyen fel, így ha nem haragszik meg, ha megitta a teát, akkor legközelebb folytassuk, még valami uzsonnát is össze kéne dobnom neki. Állítólag szereti a bundáskenyeret, de a múltkor is.. még azt is elbasztam. – Emelem égnek a tekintetemet, hogy aztán a tenyereimbe temessem az arcomat, amolyan kínlódós, keserves mosollyal, már én magam is fejcsóválok, hogy milyen szánalmas lettem. A mennyből a pokolba. Noha apaként nem kéne pokolba kívánnom az egészet. Inkább csak magammal nem tudok kibékülni.
- De igen, pontosan ezt gondolom. A zene összehoz, lelki töltetet ad. Igenis felelősséggel tartozunk másokért, ám úgy fest, hogy ahogy mondja, ezt túlgondoltam, és lehet, hogy fél év múlva már a nevemre sem emlékeznek majd. Most ez vagyok én. – Állok fel, és körbenézek a ház romjain, valamiféle rendet kéne csinálnom, mielőtt a kislány megjöt. A szennyest máris elkezdem kihurcolni a fürdő irányába, egyenlőre csak összefogom bálába, és ledobom a csempékre, majd elindítok valami háztartási bűbájos mosást. A szemetet is pakolom be egy zsákba, amit majd a kamrába fogok betenni, ha már nem lesz időm Rachel érkezése előtt az utcai kukához vinni. Tiszta szolgamunka az egész.. !


[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-24, 18:35


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak bólintok a válaszára. Eszem ágában sincs direkt többet kihúzni belőle,mint amit el akar mondani. az én munkámban a kényszerítés nem sokat ér, még ha vannak olyanok, akiknél esetleg haszna is lenne, de jelen esetben egyértelmű, hogy ez a fickó nem sorolható ide. Arról nem is beszélve, hogy még nem ismertem ki annyira, hogy kényszerítsem a válaszokra, netán az állásfoglalásra. Csak szépen fokozatosan, hiszen úgyis találkozunk még, bármennyire is nem fűlik hozzá a foga.
- Rendben van, elnézést, végül is az ön döntése, hogy mennyire beszélte meg a nejével ezt az egészet és persze ha már úgy se helyre hozható minek bele energiát fektetni. - elnéző mosollyal pillantok rá, kortyolva a teámból egy keveset. Persze valamilyen szinten ez is inkább finom célzás, mint sem tényleg így gondolnám, hiszen lássuk be a neje elment, de a lánya itt maradt és jelenleg nem igazán foglalkozik ezzel az apró ténnyel és a lányával sem, pedig számára még nehezebb lehet, mint amennyire nehéz a fickónak, hiszen az anyja ment el.
- A lánya szempontjából mindenképpen számít, hiszen egyedül maradt hirtelen. Neki is nehéz lehet ezt kezelni, de ha még tartják a kapcsolatot talán valamivel könnyebb dolga van, ami az ön válláról is levehet egy kis terhet. - finoman célzok csak újfent arra, hogy az ő dolga lenne gondolni arra a lánya hogyan viseli ezt az egészet, hogy egy kicsit óvja és vigyázzon rá végre, ha már eddig nem tette. A lánya még kamasz, túlságosan fiatal ahhoz, hogy egy ilyen helyzetet fel tudjon dolgozni, de itt most úgy fest, hogy a fickó is úgy viselkedik, mint egy sértett gyerek és nem igen gondol bele, hogy körülötte milyen fájdalmat okoz másoknak ezzel, vagy mennyire kellene óvnia legalább a lányát, a vele való kapcsolatát.
- És miért nem érzi most se hivatásnak, se munkának? - pillantok rá újfent kérdőn, de persze kapok vissza én is kérdéseket, amin cseppet se lepődöm meg. Végtére is nincs azzal baj, hogy ő is kíváncsi, ez legalább azt jelenti, hogy érdeklődik, még ha éppenséggel csak azért is, hogy megpróbáljon belekötni minden egyes szavamba. - Angyalnak? Cseppet sem, miért tartanám angyalnak magamat? Én csak segítek, ahol tudok. Ön sem gondolja többnek magát másoknál csak, mert a dalai esetleg segítenek másoknak túllépni egy-egy lelki válságon nem igaz? - kérdezek, sokat és sokszor, de ezt hamar észreveheti. Válaszokat is kap, de azért a válaszaimból is tudok újabb és újabb kérdéseket kihozni, csak hogy még többet tudjak meg róla és a gondolkodásmódjáról. Fontos, hogy a felszínre hozzuk azt, ami a mélyben van és amit jelenleg még jó eséllyel nem nagyon akar elmondani, de idővel majd ez is sikerülni fog. Egy-egy őszinte megnyilvánulás is elég már nekem, legalábbis így az első alkalommal.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-19, 17:55


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nem csodálom, hogy nehéz dolga lesz velem, lévén én olykor még a saját közönségemnek is bemutattam, vagy a hátsómat fordítottam feléjük. Nem vagyok egy egyszerű eset, de ez talán már régen félresiklott, túl sok minden volt a nyakamban, egyszerűbbnek tűnt igazából úgy tenni, mint akit senki sem érdekel. Nem mondom, hogy totálisan bunkó vagyok, hiszen van valami következetesség a stílusomban, aztán jól meg tudom lepni a környezetemet, amikor mégiscsak rájuk cáfolok.
- Nos, nem. Ez már az a pont volt, amikor már nem volt miről beszélni. Ha elhagyott, hát elhagyott, a francot se érdekli. – Persze ez nyilvánvaló hazugság, az ember legbelül marcangolja magát, és csak jobban igazolni látja, hogy nincs értelme senkivel sem kedvesnek lenni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mi jár a másik fejében, és ha rendezettnek is tűnik az élet, akkor is minden felfordulhat. Felelősségteljes munkám volt, sokaknak örömöt okoztam, ráadásul még nyomoztam is, valóban hülyeség volt gyereket vállalni, hiszen végül pont miatta merült el minden.
- Talán igen. Ám a felelősségrevonást nem tűröm. Nekem még tükörbe kell néznem, szemben önmagammal, nem kell még a magácska ténymegállapítása is. Ha úgy tetszik, kívül tágasabb. – Mordulok fel. Bár belenyugodtam, hogy beszélgessünk, de ez a nő nincsen tisztában azzal, hogy nem csak a hideg tények vannak. Csak mert én bunkón beszélek vele, tőle nem fogadom el, hogy csak így kioktasson. Végül mégiscsak biccentek, tudom, hogy igaza van, csak nehéz ki is mondani. – Ezt látja, nem tudom. Miért számít? – Amióta az exem elment, én nem kerestem, és fogalmam sincsen, hogy Rachel telefonált, vagy más módon üzent-e neki. Nem is tudom, hogy mit mondana neki, hiszen elhagyta az anyja. Vagy csak én látom ilyen drasztikusan? Nekem úgy fest, hogy a lányomnak az anyja volt a mindene, és ez a személy most megszűnt létezni, maradt helyette egy ócska pótlék. Vagy én vagyok a nagy gyerek, és ők még mindig jóban vannak?
- Én tudtam. És most se hivatás, se munka. – Kortyolok bele a kávémba, és csak úgy gondolatébresztőként jut eszembe, hogy felvessek valamit, hiszen a nő egyértelműen kitért a kérdésem elől. – A pácienst nem lehet félretenni, de akkor reggeltől estig munka, aztán alvás? Másokért él? Ezek szerint tényleg valami angyalnak tartja magát?


[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-12, 20:18


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Végtére is az a dolgom, hogy elviseljem a stílusát, sőt lehetőség szerint kezelni is tudjam és mennie is kell, különben nem lenne értelme annak, hogy itt vagyok. Az én szakmámban a türelem elsődleges fontosságú. Nem is igen teljesíthet senki sem jól, akinek ez nem alapvető és ezen a fickón már az első pillanatokban is jól látszott, hogy nagyon sok türelemre lesz majd szükség ahhoz, hogy egyáltalán csak beszélgetni tudjak vele, nem hogy még jussunk is valamire.
- Természetesen, vannak dolgok, amiket sehogy se szabadna megtenni, de mindennek van oka. Egyáltalán megkérdezte a feleségét, hogy miért? - van, amikor magától történnek a dolgok, bármennyire is nem akarja az ember, de persze ez nem jelenti azt, hogy jogosan történik meg a tett, ahogyan a férjem sem jogosan lépett félre. Ő is megtehette volna, hogy megbeszéli velem, hogy valami nincs rendben, vagy már nem erre van szüksége, de nem tette, inkább a titkárnőjével foglalkozott helyette, ahogyan valószínűleg Shelly is a könnyebb utat választott, a megbeszélés helyett, amikor jött valaki, aki boldoggá tette, akkor csak sodródott az árral és hagyta, hogy a dolgok megtörténjenek és kész. A tea nekem megfelel, nem kérek most külön még kávét is. Egyébként sem szeretnék alkalmatlankodni és a sok tea meg kávé... a végén nem bírnám hazáig a mosdóba való kiszaladás nélkül és az mégis csak furcsa lenne egy páciensnél.
- Akkor legalább látja a hiba alapjait, hiszen ha próbált önnel beszélni a neje akkor mégis csak meg voltak azok a lépések, de végül feladata, bár ez már talán nem is igazán számít, viszont a lánya most attól még itt van. - ahogyan erre ő is rájött, hogy a lányával is nagyon elszúrta, vele se foglalkozott és vannak időszakok, amik már nem jönnek csak úgy vissza, akármennyire is szeretné az ember. Tenni kell minden kapcsolatért, építeni és ez az apa-lánya kapcsolatokra is igaz, nem csak a férj-feleség viszonyra is. Utóbbin már úgy se lehet változtatni, de a lánya örökre a lánya marad és most itt is maradt vele és ha nem figyel rá oda nagyon rossz irányba mehet el a sorsa. - De a kérdésem áll, a lánya beszél Shelleyvel, vagy van rá alkalma? - nem szabad e felett csak úgy elsiklani, most már el kell fogadnia, hogy apa lett és bele kell tanulnia ebbe a szerepbe is, ha eddig nem tette meg. Sokáig már nem húzhatja a dolgot, ezt neki is be kell látni, hiszen csak rosszabb lesz a helyzet és ha teljesen elhidegülnek azzal csak azt segíti elő, hogy Rachel igazi lázadóvá válik és ez rá nézve is igen rossz következményekkel járhat.
- Egyszerűen csak szeretem a munkámat, mindig is sok időt fordítottam rá. Egy pácienst nem lehet csak úgy félretenni, ha az embernek épp nincs kedve hozzá, de gondolom aki zenész tudja, hogy ez hivatás és nem pedig munka. - talán kitérek a válasz elől, talán nem, de azért nem szívesen kötném az orrára, hogy a férjem lelépése óta, azaz hogy kitettem a szűrét még több időt foglalkozom a munkámmal. Igazából előtte is már épp eleget voltam bent az irodában, de így ez még inkább megnövekedett, különben otthon ülnék és kénytelen lennék átgondolni az életemet és hát az... nem sok jót szülne.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-08, 20:30


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Meg sem próbálom visszafogni magamt, eleve ezt várják el tőlem, és most nem is vagyok olyan hangulatban, hogy picit is megpróbáljak szalonképes lenni. A kis vörös egyébként nagyon profin tűri a stílusomat, és ez tényleg elismerésre méltó, de több dícséretet nem tudok kipréselni magamból. Most valahogy minden olyan zsákutcának tűnik, amiből nincs kiút. Mintha egy kalózhajó pallóján állnék a tenger felett, amelyben csak úgy nyüzsögnek a cápák, akik csak rám várnak.
- Ha bánnám, akkor nem lennék jobb, mint ő. Nem, azt bánom, hogy nem voltam figyelmesebb, hagytam túl sok felé szakítani, mint valmi nagy gyerek, a saját örömömre koncentráltam. Nem volt egyensúly. Ám ez akkor is aljas árulás volt. Ha igazán szeretünk valakit, nem teszünk ilyet. Vagy ha már nem szeretjük, akkor legalább lezárjuk. A magány nagy úr, értem én, de a megcsalás már elfogadhatatlan. – Na és végre sikerült néhány őszinte mondatot kinyögnöm, amiben nincs is káromlat. Tudok én, ha akarok. Más kérdés, hogy miért is akarok.. Ez a nő egészen ügyesen forgatja a szavakat, és úgy kérdez vissza, hogy akarjak is magamról beszélni. Volt már jó pár riporter az elmúlt években, aki vagy túl passzív volt, vagy nagyon erőszakos, de ez a nő oly finom érzékkel nyúl a kérdésekhez, hogy máris valami terápián érzem magamat, ami különös módon valóban nem kényelmetlen, hanem megnyugtató. Lehet, hogy a munkáját végzi csak, de azt oly őszintén teszi, hogy lelassul a szívverésem, és a tea helyett, ami pótcselekvésként lett felajánlva, inkább meginnék egy kávét, hiszen az már tényleg komfortossá teszi a helyzetet. Fel is pattanok, ám olykor azért hátranézek, hogy figyelek. Felteszem a kávét, ami alig másfél perc alatt le is fő. A nőnek egyenlőre nem hozok, majd szól, ha ő is kér. Feketén iszom, hogy ne vonja el semmi a figyelmemet az aromáról.
- Időnként próbált velem beszélni, de turné közben ez nem igazán lehetésges. Az év tíz hónapjában messze voltam, és a telefon vagy a mágia nem olyan hatékony kommunikáció, fizikálisan nem ugyanaz. A zene volt az életem, de ha valaki most így hallja ezt, az felém ciki, hiszen lehetett volna a család is az életem. Talán Shelley és én eleve nem illettünk össze, de a lányomat ettől még nem kellett volna hanyagolnom. Nem is ismerem, nem beszélgettünk, a karácsonyi plüssmacik nem pótolják az apját. – Beharapom a számat, hiszen a nő kérdése nagyon is helytálló, azt sem tudom, hogy Rachellel most mi van. Az biztos, hogy a pár nap, amióta itt vagyok, katasztrófálisan telt, a bundáskenyeret nem volt ötletem, hogy hogyan panírozzam meg, beleöntöttem a tojást egy bögrébe, mert nem találtam a tányérokat, ám utána már hogy oldom meg a kenyeret? Összehajtogattam egy szeletet, és beletuszkoltam a pohárba, így kaptam valami ázott szart, ami mindenre hasonlított, csak bundáskenyérre nem. Nem is csoda, hogy ha semmi tekintélyem nincs előtte. Így csak vállat vonok, fogalmam sincs, mi játszódik le benne.
- Jelenleg? Akkor volt valami múltbéli kisiklás, ami munkamániássá tette? – Azért ez tényleg érdekel, mert nem szeretem a ködösítést, válaszoljon ő is, ha már kérdezget. Csak azért, mert valami pszichodoki, nem kell robotként léteznie, válaszolhat nyugodtan.



[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-05, 14:05


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem zavartatom magamat a szabatos szóhasználat miatt, hiszen eleve számíthattam rá az alapján, amit a menedzsere mondott róla, no meg aztán az első benyomás se volt éppenséggel jobb. Nem csodálom, hogy ilyen lazán fejezi ki magát, hiszen végtére is zenész, gondolom ha az ember efféle berkekben mozog, akkor ragadnak rá a dolgok, még ha netán eredetileg nem is volt olyan, aztán persze lehetséges, hogy ez már régen sem állt távol tőle. De nekem az arcom se rezzen, azt jól láthatja, hiába beszél úgy a volt feleségéről, vagy épp azokról, akik akár vele tették meg volna, hogy félreléphessen.
- És már bánja, hogy nem tette meg, amit lehetett volna? Tudja nem mindenki egyformán kezeli a nehézségeket, talán Shelly már úgy vélte úgy sem segít semmit a beszélgetés. - na igen lássuk be én aztán tudom, hogy milyen dühöt szül, ha az embert megcsalják, de nem azért vagyok itt, hogy a csaját bajomról beszéljek. Persze az ember csak a másikat hibáztatja, pedig általában minden két félen múlik, ha más nem, hát az egyik vakságán, vagy naivitásán. Igazából nem számít, az sem számított, hogy az én férjem miért tette. Szimplán csak kapuzárási pánik, vagy velem nem volt meg az, amit akart... de a kezdeti idegesség után túlléptem rajta, bár tény és való, hogy utánunk nem maradt gyerek. Így egy egész kicsit más a helyzet.
- Hát persze és engem érdekel is a véleménye, épp e miatt vagyok itt, de látnia kell más szemszögből is, teszem azt a neje nem is próbálta az ön tudtára adni, hogy nincs rendben minden? - ha jobban belegondol minden bizonnyal látni fogja az előzményeket, amiket észrevehetett volna, ha netán Shelly nem is ült le vele megbeszélni, de ki tudja, talán akarta, talán próbálta, csak nem eléggé és végül a könnyebb utat választotta, amikor valaki mást sodort elé az élet, aki mellett boldog lehetett, ha netán előtte nem volt az hosszú ideig. A boldogtalanság igen rossz döntésekre tudja sarkallni az embert.
- És önt is boldoggá teszi? - az egy dolog, hogy jó benne, vagy boldoggá tesz másokat a zenéjével, de vajon ő is ugyanúgy boldog lesz tőle és ér ez annyit, mint hogy elveszítse a családját, netán a lánya szóba se álljon vele? Jól sejti, hogy nem lesz elég a pizza rendelés, sőt az sem, ha megtanul főzni, ennél több kell. Kapcsolat a lányával, együtt töltött minőségi idő. - Rachel hogyan viseli az anyja hirtelen távozását? Ő sejtett valamit, vele tartja a kapcsolatot a neje? - na igen azért erre is gondolnia illene, hogy itt maradt egy gyerek, egy fiatal lány, akinek valószínűleg tiniként van épp elég nehézség az életében, amiket jelenleg a világ legnagyobb problémájaként él meg és erre még az apja sem segít és nem próbál meg neki segíteni, vagy megérteni őt. Azt kell megérteni, hogy ennek sokkal komolyabb következményei is lehetnek, mint pár ajtó csapkodás. Akár el is vehetik tőle Rachelt, ha nem képes őt gondozni és figyelni a nevelésére.
- Nincs, jelenleg a munkámnak élek. - nem hárítom a kérdést, de nem is teregetem ki a nem régen végbe ment válásomat, hiszen ez most itt nem ennek a helye, de a kérdéseire válaszolok, hiszen ez egy beszélgetés lényegében, nem valamiféle vallatás. - Ahogyan ön is, számomra is fontos, amit csinálok és tudom, hogy jót teszek vele, ez jelenleg kitölti az életemet. - és végtére is kitöltötte akkor is, amikor férjnél voltam. Nem ritkán dolgoztam késő estig én sem, ahogyan ő is, csak épp... neki ott volt a fiatal titkárnő az irodában, én ellenben tényleg dolgoztam. Pech, főleg számomra.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-02-01, 18:29


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nehéz most megszólalni, mert az indulattól talán olyat mondanék, amivel akaratlanul is megbántom. Nem ismer, és én sem őt, így nincs közünk egymáshoz, nem csattanhat rajta az ostor. Fújtatok egyet, és csak hümmentek, mint aki rohadtul elégedetlen a helyzetével, de nem tud rajta változtatni. Egyszer a világ ura voltam, hiszen enyém volt a színpad, most pedig koszos pizzásdobozokat kerülhetek, arra várva, hogy amikor megérkezik a lányom, kölcsönösen kiakasszuk egymást. Mennyből a pokolba, bár, akik családosok, biztosan idiótának gondolnak.
- Miért ne lenne az? Miért számítana? Shelley számára.. neki más volt a házasság, kompromisszumok és megbeszélés híjján egyszerűen félrekúrt, míg én nem tettem ilyesmit, pedig higgye el szivi, nyíltak ott a blúzok, és csúsztak a zippzárok. – Vonom meg a vállamat. Eddig sem voltam szívbajos a szabadszájúságot illetően, és feltételezem, dokiként hallott már ennél cifrábbakat. Érdeklődő, s kezdeményező, tehát van jogosítványa ahhoz is, hogy ne vegye magára, amiket mondok.
- Igen, ez most az egyetlen dolgom. Attól még meg lehet a véleményem az egész hátteréről. Igen, én vagyok a hibás, hogy magamra gondoltam, s ez lett a következménye. – Felesleges most az érzésekről beszélni, az végtére is nem tartozik ide, csak a tettek meg az okozatok. Azt, hogy mellette ezt hogy rágom meg, az már teljesen mellékes, nem is kell kitárgyalnunk. – Azért, mert értek hozzá. Mert jó vagyok benne bassza meg. Azért, mert számokat írok, és örömöt okozok. Szívás, hogy ebből pont a lányom maradt ki, így.. Az egész a feje tetejére állt. Ha már Shelley ezt lépte meg, Rachel dolgát kell helyrehoznom. Még nem tudom, hogy hogyan, de feltételezem, hogy ha pizzákat rendelek, az önmagában még nem megoldás. – Kissé talán sokat beszéltem most, nem is szoktam, hiszen a rajongókkal se közvetlenül tartom a kapcsolatot, ráadásul nem is érzem magamat konfortosnak, hiszen borostás vagyok, nem ártana zuhanyoznom sem. Nem akarok ugyan semmit a nőtől, de nem gondoltam, hogy ő jön, és azért szokásom annyira másokat lenyűgözni, hogy gáz így mutatni a gyengébb nem előtt.. – Na és Ön? Vőlegény? Férj? Gyerek? Barátnő? – Kérdezek vissza, nem gondolnám, hogy csak neki van joga kérdéseket feltenni, hiszen lényegében beszélgetni jött, akkor már kettőn áll a vásár.



[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-01-26, 10:24


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Látom már most, hogy igen nehéz dolgom lesz, hiszen arra sincs szüksége, hogy itt legyek, nem hogy segíteni próbáljak neki, bár ezen cseppet sem szabadna meglepődnöm. Egyelőre viszont úgy fest, hogy bármennyire is nem fülik hozzá a foga, kénytelen lesz elviselni a jelenlétemet, én pedig már gyakorlott vagyok benne, hogy a szándékosan kötekedő kérdéseket egyszerűen elengedjem a fülem mellett.
- Az én szakmámban a tapasztalat néha általánosítást is szülhet, amivel nem biztos, hogy jól járja, de természetesen tévedhetek is. - teszem hozzá egy félmosollyal. Senki sem tökéletes, épp erre akarok ezzel célozni és én sem vagyok a szakmámban a legjobb. Nem is gondolnám, hogy bármi értelme is lenne meghatározni, hogy ki mennyivel jobb a másiknál. Úgy vélem az a fő, hogy az ember minél többet kihozzon magából és úgy érezze magához képest a maximumot hozta. Erre kell rájönnie neki is, mert jó eséllyel most még bőven a hasonlítgatós fázisban van, amivel sokat nem fog elérni.
- Soha sem mindegy, hogy mit gondol. - cáfolom meg, de átveszem a teát és leülök szépen most már elhelyezkedve, hogy rá figyeljek. Nem lesz egyszerű kihúznom belőle bármit is, mert jó eséllyel mindent olyan mélyen tart, amilyen mélyen csak lehet, de persze eszem ágában sincs feladni. Nem szokásom és mindenkinél el lehet érni a felszín alatt rejlő mélységeket, csak akad akinél jóval nehezebb, mint másnál.
- Tehát úgy érzi megbántották és átverték? És még itt maradt egy kislány is, akiről gondoskodnia kellene. - eszem ágában sincs a témában állást foglalni, hiszen nem az a dolgom, hogy véleményt alkossak, se róla, se a feleségéről. Tőlem azt nem fogja megkapni, hogy vele együtt szidok valakit, inkább azt, hogy megpróbálja belátni hibás ő is, a nő is, ám most nem ez a fontos, hanem hogy képes legyen ezt rendezni magában, hogy képes legyen megoldani a helyzetet és beleszokni, mert most nem igen van más választása. Az ember pedig mint tudjuk elég rugalmas ahhoz, hogy kezelje az új helyzeteket, csak hát sok esetben könnyebb ellenkezni és nemet mondani, haraggal és daccal állni egy nem várt változáshoz.
- Sose gondoltam bele mélyebben, pedig biztosan meg van az oka. Ön miért lett zenész? Nem minden döntésünk mögött van egyértelmű indok, van hogy az élet hozza így és persze van, hogy bele sem gondolunk mi is vitt egy adott pályára. - persze nálam is van ok, indíttatás, hiszen az embernek lehet a családi háttere is magyarázat, vagy egy olyan esemény, trauma, amit fel sem fogott igazán, de aztán idősebb korában erre a pályára vitte el. Persze esetében nem tudhatom, hogy egyébként nem csupán zenészről van szó, hiszen a menedzsere kért fel, nem pedig mondjuk egy auror parancsnok.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-01-18, 19:52


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



- Cöh, ez most olyan, mintha általánosítanék.. Ennyi erővel minden rocksztár szétveri a gitárját a színpadon. A kor az Ön szakmájában aligha gerjeszt ellentéteket, hiszen nő a tapasztalat. – Na nem mondom, hogy neki nincs, valamiért mégiscsak őt küldték, bár benne van, hogy széttette a lábát egy górénak ezért az ügyért, hogy előmenetelt, fizetésemelést kapjon. Na igen, de ahhoz sikerrel is zárnia kellene az aktámat. Nekem kéne mindezt megkönnyítenem? Most, ebben az esetben, hogy egy durcás kilencévest várok, nincsen idegzetem hatalmi játszmákhoz.
- Lényegében akkor mindegy is, hogy mit gondolok. – Rántok a vállamon, és visszaülök a helyemre a teával, miután őt kiszolgáltam. Igaza van, jobb lenne, ha még valami rumot is önthetnék bele, ám akkor a nő még lehúzná az értékelésemet, arra pedig nincs szükségem. A színpadon kéne lennem, vagy legalábbis a gyilkos után nyomozni, és most mindenből kimaradok. Vagy önzőség ezt így nézni, hogy ha amúgy egy kislányról kéne gondoskodnom.
- Minden esetben? Az előbb azt mondta, hogy gondoljak amit akarok. A feleségem távozása.. Úgy fest csak az én szemszögömből volt hirtelen. Tervezhette egy ideje, és mivel találtam némi pasi holmit is, bőven pótolta a hiányomat ahelyett, hogy leült volna megbeszélni velem. Ám én vagyok a hibás, igaz, elhanyagoltam, a saját életem fontosabb volt, de ez akkor sem megoldás. Én sosem bújtam ágyba másokkal, holott lett volna rá számtalan alkalmam. – Pislogok sötéten. Igen depresszív rockot játszom, amire a lányok egy jó része gerjed, ám bármennyire is vágyakoztak rám, a gyűrű nekem azért minden tekintetben határt szabott. És most kiderült, hogy semmi értelme nem volt tisztességes maradni, hiszen a feleségem magányossága a végén már becstelenséggel párosult. Végül pedig aljassággal is, hiszen ki képes otthagyni egy gyereket? Vagy én, hiszen eddig alig gondoltam Rachelre? Nem merengek el túlzottan, hanem inkább a nő arcát figyelem. – És Ön? Miért pont ezt a pályát választotta? Jó mások életében turkálni? – Kérdezem továbbra is éles hangsúllyal, pedig valójában tényleg érdekel, hogy mitől lesz valaki ilyen empatikus, hiszen az önzés az alaptermészetünk.




[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-01-16, 13:06


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Azt említették nekem, hogy nem lesz könnyű eset, de azért nem számítottam rá, hogy ennyire. Végül is nem számít, talán a nagyobb kihívás még inkább elvonja a figyelmemet minden másról, így legalább nem a saját kisiklott életemmel foglalkozom. Kellemetlen, amikor pont az, akinek helyre kellene tennie más életét, pont az nem rendelkezik normális háttérrel, na de erről a velem szemben állónak nem kell tudnia. Így is láthatóan igen szkeptikus velem és jó eséllyel az egész kezeléssel szemben.
- Szemüveges, idősödő fickót várt igaz? Pedig talán egy idős fickó nehezebben értené meg, mint egy korabeli, erre nem gondolt? - nem kötekszem, a mosolyomból látszik, hogy nem neheztelek rá, amiért mást várt. Az pedig, hogy van-e szüksége egyáltalán segítségre már más téma. Ezt majd én eldöntöm. Ha csak a lakásában és az ábrázatán ülő káoszt nézem, akkor nagyon is szükség van valakire, aki egy kicsit segít neki ezt a káoszt helyre tenni, bár egyértelmű, hogy ezt úgy sem ismerné el.
- Kvóta és támogatás? Ha szeretné, hát gondolja így, de pusztán csak egy alkalom nem elég arra, hogy ténylegesen felmérjem a helyzetet. - azaz az ő helyzetet és meg kell értenie, hogy azért ez komoly helyzet. A lányáról van szó, akit itt hagyott az anyja és ha ilyen körülmények között próbálja nevelni abból semmi jó nem sülhet ki. Meg kell értenie, hogy tenni kell valamit, hogy jobb legyen a helyzet, mert egyszerűen el is vehetik tőle, ha úgy ítéli meg bárki is, hogy nem felel meg apának. A jelenlegi helyzet pedig nem azt mutatja, mintha túlzottan rugalmas lenne és túlságosan meg akarná oldani ezt a helyzetet.
- Minden esetben számít az ön szemszöge, de ebből már értem, hogy úgy gondolta nincs szüksége segítségre. És, hogy miért pont én? Ezt nem tőlem kell megkérdeznie, hiszen nem én hívtam fel magamat. De akkor vágjunk bele. Kérem, meséljen róla, hogyan érintette a felesége hirtelen távozása? - persze egyértelműen nem jól, na de ez még nem válasz és főleg nem elegendő számomra. Vajon mennyire dühös, csalódott, egyáltalán mennyire érintette komolyan a dolog? Vagy inkább a kapott felelősség az, ami visszariasztja és nem feltétlenül az, hogy esetleg mindez miatta történt, netán a bűntudat ott munkál benne, amit nem tud elfojtani, de nagyon igyekszik? Az ember érzései igen sokrétűek, sokszor olyasmi is meghúzódik a háttérben, amiről nem is tudnak, vagy nem akarják elismerni és számomra ez a fontos, hogy oda tereljem a pácienseteket arra az útra, ahol felismerik, hogy pontosan milyen érzések is vannak bennük, amiket olyan nagy sikerrel nyomtak el eddig.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-01-12, 07:38


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nem csupán meglepett vagyok, szó szerint meg vagyok döbbenve. Azt hittem ezt valami komplex ügyként kezelik, csoda, hogy nincs valami gyámhatóság, hiszen Shellyvel még el is kerültük egymást, úgy ment el, hogy Rachel egyedül várt itt. Igaz, hogy már kilenc éves, de az akkor sem jelent számomra megbízható kort egy kislánynál. Lehet, hogy nagyot hibáztam, de az exfeleségem cselekedetei egyszerűen megbocsájthatatlanok.
- Kaptam egy papírt a kirendelt tanácsadóról, de nem néztem nevet. Ne értsen félre, de máshogyan képzeltem egy pszichológust. Akire egyébként semmi szükségem nincs. Biztosan megkerülhetetlen szaktekintély a munkájában, ha pont hozzám irányította, éppen ezért remélem, gyorsan belátja, felesleges itt lennie. – Nem is próbálok a helyében lenni, egyszerűen időpocsékolásnak szánom a kettőnkre szánt energiát, neki is van jobb dolga, nekem pedig rendet kéne tennem, hogy élhetővé tegyem a lakást, mielőtt Rachel hazaér.
- Három alkalommal.. Ki van ez találva. Gondolom valamilyen kvóta alapján kapják a támogatást. – Felőlem aztán annyit jön amennyit akar, lényegében egy seprűt is kaphat a kacsójába, ha jobban el tudja tölteni itt az időt. Sajnálatos módon mégis kétlem, hogy ezért lenne itt, nem piszkolja be a kezét Legalábbis nem így. Szalonképessé kéne tennem magamat, pedig összességében nem vagyok ápolatlan, de mégis más tárgyalni, mint félmeztelenül riszálni a színpadon. Azt pedig már végképp nem tudom, hogy a nő sejti e, hogy milyen rejtett céllal épültem be. Látok rá esélyt, végülis kormányszervtől jött, de ez még nem biztos, így nem hozom fel, amíg ő nem. Bólintok, és felteszek egy előre bekészített teát, az csak néhány perc, a víznek kell felforrnia. A koffein sosem árt, és nem szűntem meg angolnak lenni, bármerre is turnéztam. A nő pedig puszta udvarisságból úgyis elfogadja. Hogy oda ne rohanjak..
- Ez nem mindegy? Nem számít az én szemszögem. Állást foglaltak, túl kell lenni rajta, akkor minek rizsázzuk túl. Tegye fel a kis kérdéseit, haladjunk, nincsen türelmem ehhez. Vagy én kérdezzek? Rendben! Miért pont ön, és nem valaki más? Vagy mindegyik.. ugyanazt tudja, és csinálja? – Meglehet, hogy kicsit nyers vagyok, de ezzel valószinűleg már számolt, sőt, meg is szokhatta. Ő választotta ezt a pályát, így nem fogja meglepni.


[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2018-01-08, 07:42


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Látom az arcán a meglepettséget, amikor ajtót nyit. Kérdés, hogy nem tudta, hogy jövök, vagy csak másra számított-e, de nem fogok nyíltan rákérdezni, annak azt hiszem nem sok értelme lenne. Egyelőre oldani kellene a hangulatot, ami kellően feszült, ahhoz pedig az efféle kérdések nem kedvezőek.
- Gyakornokot? Nem, nincs szó ilyesmiről, engem küldtek, azt hittem, hogy tudja, hogy ki fogja kezelni, de ezek szerint nem tájékoztatták? - van egy olyan sejtésem, hogy fiatalabbnak néz  a koromnál, pedig már igazán nem nézek ki gyakornoknak és hát lássuk be a külsőmbe vetett bizodalmam is nagyban csökken, mióta megcsaltak. Az ember nem kezeli éppenséggel a legjobban, ha a férje megcsalja, főleg ha a fiatalabb titkárnőjével. Az a kevés önbizalma is se perc alatt köddé válik, úgyhogy mondhatni még jól is esik, hogy a leendő páciens gyakornoknak néz, még ha így kissé nehezebb is lesz a kezdet, hogy eleve félreértéssel indítunk.
- Nem gond, nem vártam, hogy külön készüljön az érkezésem miatt. - bár szó se róla, hogy a lakás finoman szólva is élhetetlen. A szag és a rendetlenség... no meg a fickó sincs épp jó állapotban. Az is kész csoda, hogy bárki belement, hogy a lánya itt maradhasson. Egyébként is milyen anya az, aki képes csak úgy elmenni és egy ilyen alakra hagyni a gyerekét? Nem, én aztán nem ítélkezhetem, főleg mert mindennek oka van, ahogyan annak is, hogy így áll a helyzet, nekem pedig ezt kell megoldanom, amihez elengedhetetlen, hogy ne ítélkezzem. - De azzal kérem számoljon, de ahhoz hogy meg tudjam írni azt a papírt legalább három alkalommal találkoznunk kell, hogy egyáltalán legyen mi alapján megírnom. - igen, ezt érdemes tisztázni, hiszen ez nem olyasmi, amit ő szeretne, hogy írok róla pár sort és kész, mivel nem ismerem, a hátterét sem és azt sem tudom milyen problémái vannak, pedig az már nyilvánvaló, hogy bőven akadnak.
Egyelőre állva maradok, amíg felkap egy inget és pakolászni kezd. Nem vagyok itthon és nem is viselkedem úgy, nem ülhetek le csak úgy akárhová, nem lenne illendő és egyébként is nem tudom nincs-e olyan hely, ahová nem kellene. Na nem a nyilvánvaló rendetlenség miatt, csupán mindenhol akadnak mondhatni helyi szokások, amikhez nem árt alkalmazkodni.
- Nem köszönöm, igazán nem szükséges törnie magát. Maximum egy pohár víz, de a nélkül is meg vagyok. - válaszolok. A táskámat pedig magam mellé téve leülök szépen a fotelbe, amit mutat, amikor ő is helyet foglal. - De ön ha úgy érzi jobban magát, akkor nyugodtan igyon valamit. - na persze ne egy pohár whiskeyt és azt sem értékelném, ha rágyújtana, ezt remélem egyértelműnek gondolja majd ő is. Egyelőre tehát helyet foglalok, amikor már mindennek ő is készen van csak akkor szólalok meg újra és pillantok rá.
- Tehát, tudja gondolom, hogy pontosan miért is küldtek, de érdekelne az ön szemszöge is, hogy miért gondolja a jelenlétemet feleslegesnek. - hiszen egyértelmű, hogy nem készült erre és hogy úgy véli nem kellene itt lennem. Persze nem mondhatom azt, hogy téved csak így nyíltan, még ha így is van, először fel kell mérnem, hogy mennyire nehéz a helyzet, aztán jöhet a többi. Sok kérdés, kutakodás, mélyre merülés és szépen sorban rá lehet jönni, hogy hol gyökerezik a probléma, de erre egyáltalán nem elég egy alkalom.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2017-12-31, 12:02


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Szinte hápogok, ahogyan szembesülök vele, hogy ki is van az ajtóban. Egy fiatal nő, én pedig valami közepkorú, szemüveges dokira számítottam, akit jól elküldhetek az anyjába. Rajtam felülről csak egy gyűrött atléta van, ezzel biztosan meglepem a bigét, de ha beinvitálom, akkor magamra kéne kapnom valamit. Ez az egész úgy szar, ahogy van. Látszik rajtam a tökéletes meglepődés, de mivel vállaltam Jerry kedvéért, hogy fogadom az illetőt, bárki is legyen, már nem hátrálhatok ki. A végén még az egy szem menedzserem is bemondja az unalmasat, akkor aztán végképp egyedül maradok. Azaz itt van a lányom Rachel, akiért most már én tartozom felelősséggel, de őszintén szólva fogalmam sincsen, hogy mit kezdhetnék vele. Eddig nem is ismertem, ez most a mélyvíz, amibe nem kéne belefulladni. Ráadásul a munkámat nem tudom végezni, legyen szó a turnékról, sem pedig a nyomozásról. Talán magamra figyeltem, de csessze meg Shelley, ha nem tudott normálisan beszélni velem.
- Ön az? A fickó nem tudott eljönni, és valami helyettest, vagy gyakornotok küldtek? – Felmerül bennem, hogy a nő nem is pszichológus, hanem csak valami szociális munkás, amihez meg nem kell nagy végzettség, csak amolyan önkéntes. Végülis mindegy, csak legyünk túl a dolgon. – Elég nagy a szemétdomb, amiért bocs, de gondolom nem lényeg, csak tudjuk le a dolgot, írja meg a kis papírkáját, aztán felejtsük el egymást. – Tárom ki az ajtót, hogy beengedjem, aztán ha belépett, akkor gyorsan keresek egy inget, hogy felkapjam. Egyetlen szerencsém, hogy rendőrként igen edzett voltam, így a kiégős rocksztár évek alatt nem épültem le túlzottan. Sőt, megszoktam a gyakori tekinteteket, ezért a hajam egészen frissen mosott, és a borostám sem több egy naposnál. A ruházatom talán már gyűröttebb, de az sem büdös. Folytatom a kupimentesítést, a pizzásdobozokat egymásra építem, és egy nagy zsákba dobva a konyhába menekítem. – Nem készültem túlzottan semmivel, mert Jerry sem mondta, hogy mi lesz. Azért hozzak valamit? – Na és persze ott az inger, hogy én magam gyújtsak rá, de előtte ki akarom deríteni, hogy mit is akar ez a nő itt. Lehet, hogy tényleg csak áthidaló megoldásként van itt, amíg a valódi orvos rá nem ér. Felőlem.. Leülök a kanapémra, és bólintok az egyik fotel felé, amiben legalább nincsen ruhahalom.




[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jane Willow West
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 38

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2017-12-28, 15:08


Bastien& Jane

[You must be registered and logged in to see this image.]


Általában inkább én fogadom a pácienseket, mint fordítva, de ez most egy kivételes helyzet. A fickó, akivel beszéltem elég szépen fizetett azért, hogy foglalkozzam az ügyfelével. Mondott róla ugyan pár szót, de hamar leintettem, hiszen akkor tudom én magam igazán feltérképezni az illetőt, ha én beszélek vele és nem zavarnak meg a mellékinformációk és persze egy nem hozzáértő személyes véleménye. A barátok, rokonok soha sem vélekednek rólunk úgy, ahogyan az valójában van, mert még ha egyértelművé is válik számukra, hogy segítségre van szükségünk, akkor sem tudják pontosan, hogy miért vagy mi a megoldás. Azért fordulnak olyan valakihez, mint én is. És ezúttal is az a dolgom, hogy elég mélyre ássak ahhoz, hogy ennek a Bastiennek sikerüljön összeszedni magát és persze ne menjen rá a lánya lelki világára sem a hozzáállása, mert ebbe muszáj lesz belegondolnia. Valahol talán e miatt is volt, hogy vállaltam, hogy nem a megszokott környezetben foglalkozom vele. Végül is az a fő, hogy segítsek és talán elsősorban a kislány sorsa lebeg a szemem előtt, akinek nem jó, ha egy rossz apa mellett nő fel, vagy épp egy lelkileg összeomlott apa mellett.
A címre érve nem teketóriázom sokat, a kezemet kopogtatásra emelem, de semmi, legalábbis elsőre. Hallok bentről motoszkálást ugyan és persze könnyen lehet, hogy Bastien nem igazán híve az ilyesminek, ezért nem is nyit majd ajtót, vagy legalábbis igyekszik húzni az időt. Adok azért neki esélyt, aztán végül csak újra kopogtatásra emelem a kezemet és végül mégis csak nyílik az ajtó. Igazság szerint nem számítottam semmi konkrétra, ezért nem is lepődöm meg, de a fickó elég fiatal és hát látszik rajta, hogy nincs éppenséggel a toppon. Az arca nyúzott, fáradt és bár érezhetően próbálta eltüntetni, de így is élesen keveredik a cigaretta szaga a légfrissítővel. Nem teszem szóvá, az arcom se rezzen, ahogyan a kezemet nyújtom felé.
- Üdvözlöm! Jane Willow West, ha jól sejtem akkor várt már. Segíteni küldtek, vagy legalábbis első körben beszélgetni. Bemehetek? - megvárom persze, amíg ő invitál be, nem lépek el mellette, vagy nyomakodom be. Semmi értelme annak, hogy erőszakosan törjek magamnak utat, ez nem így megy. Szépen óvatosan, hiszen ha tudta hogy jövök és ennek ellenére így várt és ajtót is igen nehezen nyitott, akkor biztosan nem igazán örül az itt létemnek. Nem ronthatok hát rá, de meg kell értetnem vele, hogy ez igenis számára is fontos, hogy megnyíljon és segíteni tudjak, még ha most még nem is hiszi el, hogy bármiféle segítségre lenne szüksége.


De nem mondhatod el
akárkinek.
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Mindenkinek meg van
a saját élettörténete.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien 2017-10-24, 05:33


Jane&Bastien
[You must be registered and logged in to see this image.]



Nem hiszem el, hogy Jeremy ezt csinálta velem! Nem, és nem! Rachel valami délutáni foglalkozáson van az iskolában, és ahelyett, hogy lenne pár órám magamra, az ügynököm beszervezte ezt a teljesen felesleges terapeutát. Nekem, aki annyi szuper dolgot vitt már véghez. Ura vagyok a helyzetnek! Mondjuk ha körülnézek, hát Shelley nem ilyen kupit hagyott maga után, de ez más kérdés. Én magam sosem vezettem háztartást, és lehet, hogy fel kéne vennem egy takarítót, na de nem valami lelkizős idiótát, aki megmondja nekem, hogy hogyan is kéne feldolgoznom ezt az egészet. Igaz, bekapok olykor egy pár bogyót, na és a cigi is megy kartonszámra, de aki egy ilyen nagy sztár volt, hát igazán nem jelenthet problémát. Ráadásul Jerry nem tudja, hogy zsaru is vagyok, csak az jött le neki, hogy vissza kellett vonulnom a színpadról, és az éles váltás csupán az apaságot jelenti. Nem lehet róla fogalma, hogy most is azon jár az eszem, hogy nyitok egy tárlatot a festményeimből, vagy a szobraimból, és valami módon életben tartom a művemet. Rachel-el még csak egy hete vagyunk együtt, de alig szólunk egymáshoz, gondolom őt is sokként éri, hogy eltépett az anyja, és kapott helyette egy vadidegent. Ha legalább próbálkoznék, akkor biztosan jobb néven venné. De lássuk be, nem vagyok apafigura. És most is csak reménykedek, hogy ez a terapeuta nem fog jönni. És csengetnek! Aztarohadtéletbe! Elnyomom a cigit, és próbálok szétlegyinthetni a nappalit betöltő füstöt. A kezem ügyébe egy légfrissítő kerül, fújok valamennyit, de megint csengetnek. Milyen rohadt türelmetlen a fickó... A pizzásdobozokat összenyaláomolom, belökve egy koszos zoknit a kanapé alá, aztán szánakozva körbenézek a ház romjain. Ciki.. Ajtót se kéne nyitnom. Végül rászánom magamat, és előveszem a legbikább, tenyérbemászóan szemét arckifejezésemet, készülve rá, hogy simán rábaszom az ajtót erre a tök felesleges dokira, akire most baromira nem vagyok kiváncsi.. Azért mégiscsak odalépek, és megnézem, ki van a küszöbön.


[You must be registered and logged in to see this link.]| |[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bastien Monroe
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 29
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Jane&Bastien 2017-10-24, 05:32

***



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Jane&Bastien

Vissza az elejére Go down

Jane&Bastien

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Jane Foster /Foglalt/

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-