Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Bex & Gina
  Today at 20:48
Gina Accipiter


ϟ Apa-fia
  Today at 14:46
Jensen McKinney





ϟ Ben & Bexley
  Today at 10:46
Benjamin Morgan

A hónap posztolói
Gina Accipiter
 
Bexley Wildfield
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Corvus Flint
 
Luna Lovegood
 
Perselus Piton
 
Jade Wilson
 
Dane Seoras
 
Winifred Hill
 
Statisztika

Összesen 596 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Andrew Benedict

Jelenleg összesen 34323 hozzászólás olvasható. in 3187 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Calamus Pennabolt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-18, 16:07





[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

És még mindig beszél és beszél és beszél. Te atya ég. Vajon van, amit átgondol, vagy minden ki jön a száján, ami csak az eszébe jut? Fel nem fogom, hogy miért nem sikerül elhallgatnia, bár tény, hogy ha kevesebbszer is szólalok meg, akkor se egy-két kedves szóval illetem. Ameddig így viselkedik miért is lennék hozzá kedves? Még a kedves emberekhez is nehezen vagyok kedves. Nem hogy az ilyen kis koravén görcsökhöz, akiknek mindenre van válaszuk. Hosszú válaszuk. Megnézném mikor tanul meg mondjuk a Roxforti könyvtárakból gépeket építeni. De már meg se szólalok, mert a végén előállna, hogy ő egyszerre Robin Hood, egyszerre olvas a Roxforti könyvtárban meg gyorsan átutazik titokban egy mugli városba, hogy még mugli dolgokról is olvashasson. Valószínű.
- Olyan jó, hogy te mindent tudsz rólam. Hogy veled ellentétben én mást se tudok, csak kiforgatni a szavaidat és elzárkózok a tudás elől. - bólogatok a lehető legkevesebb meggyőződéssel. Hihetetlen, hogy ennyire okosnak hiszi magát, és ennyire nem szúrja ki a morzsákat, amiket elszórtam neki. A nagy észlény.
- Ha kicsit odafigyeltél volna, akkor észreveszed, hogy azért takaríttattam volna ki veled a helyet, hogy Galagonya prof már ne is akasszon a nyakadba semmit, csak morrantson egyet és lássa rajtad a bűntudatot és a fejlődést. Mert te próbálsz jobb ember lenni. - válaszolom, hozzá képest merően röviden, magamhoz képest pedig már így is túl hosszan. Már azt se tudom mikor magyaráztam már ennyit valakinek, főleg, hogy ennyire süket fülekre talált. Rákönyökölök a pultra és néhány percig csak nézem. De jó is lenne, ha ameddig csak nézem, addig ő is csendben maradna. Remélem meglep azzal, hogy nem teszi amit várok, nem karattyol tovább.
Kezdem kicsit úgy érezni, hogy valami standupos kislányt kaptam rajta, akinek mindig van valami rögtönzött válasza. Persze, nagyon nagy átéléssel süketel, miközben vágja a flegma fejeket és azt hiszi, hogy ő nagyon leszarom. De már ott baj van az egész koncepcióval, hogy nem lehet játszani a leszaromot, ha egyszer folyton a magánéletéről beszél. Lényegében folyamatosan csak magáról beszél.
Csak felemelem róla a pillantásaimat és az órát kezdem el nézni újra. Késő van, vevő már nem valószínű, hogy jönni fog, szóval nincsen más dolgom, mint várni. Majd takarítok, ha visszaértünk, biztos, hogy nem fogok úgy, hogy közben hisztizik mellettem, vagy csak bámul.


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-17, 16:54


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]

Jellemző. Ez a liba nem is figyel arra, amit mondok, és direkt félremagyarázza. Még értelmes eszmecserét sem lehet vele folytatni. Nem is tudom, minek erőlködöm vele.

- Jellemző, hogy megint csak félremagyarázol. Nem azt mondtam, hogy mindent tudok. Csak azt, hogy sok mindent. Ugyanakkor hangsúlyoztam azt is, hogy sok mindent nem. Pl. a villanyszerelésről lövésem sincs. Többek közt ezért járok könyvtárba. Hogy megtanuljak olyasmit, amit eddig még nem tudtam. Nem kizárt, hogy a távoli jövőben majd megtanulok a Szilícium völgyben számítógépet szerelni, mert jelenleg erről sincs lövésem se. De ez nem jelenti azt, hogy el is zárkózok a tudás elől, mint te.

Jellemző. A begyöpült csőlátású emberekre jellemző, hogy csak egy síkon tudnak gondolkodni. A hasznos dolgok terén is. Szánalmas.

- Ha kicsit jobban odafigyelnél az emberekre, és arra, amit mondanak, rájöttél volna, hogy próbáltam segíteni, és hasznos lenni, csak te nem engedted. Mivel semmi mást nem tudsz, csak kiforgatni az ember szavait, és következetesen nem meghallani azt, ha egy kisebb ember építőjellegű eszmecserét akar folytatni, amiből mindenki tanul. Mert a nálad fiatalabb úgysem mondhat neked újat, és úgysem lehet igaza. Én legalább a kicsikre is odafigyelek, sőt még tőlük is sokat tanulok időnként. Sőt talán még ki is takarítottam volna a nyűves boltodat puszta jó szándékból, csak ha egy kicsit emberibb lettél volna.  Igazából csak szépen kellett volna kérned, az arrogáns lekezelés helyett.

A fenne megette ezt a napot. Jobb lett volna a kastélyban maradni, mint egy ilyennel vesződni. Úgy fest ez is az én hibám.

- Jó, nem vagyok szent. De ezt már az elején leszögeztem. És talán jó ember sem. Talán nem is érdemlek mást az élettől, mint az állandó végtelen büntetést, de én legalább mindezzel együtt is próbálok jobb ember lenni. És ha arról lett volna szó, bár magamnak akartam, de végül úgyis elcseréltem volna egy tucat csokibékára azt a pennát, csak hogy megvigasztaljak néhány szomorú, és magányos kölyköt. Ezt jelenti odafigyelni másokra.

Igen. Végül úgysem tartottam volna meg, bár klassz lett volna egy ideig. De akinek mindenről saját magának kell gondoskodnia, tudja, hogy nem tarthat meg ilyesmit örökre. Ezért nem is ragaszkodik csak kevés dologhoz. Egy penna pedig bármilyen klassz is, nem olyasmi, amihez ragaszkodni lehet. Persze egy önző ember, aki csak saját magát látja, és a saját fájdalmát, az nyilván nem tudja megérteni ezt. Vagy akár csak azt, hogy adni egy apró mosolyt, többet jelent néha ezer ilyen pennánál. Mert ez túl emberi lenne. Ez a csaj pedig sok minden, csak épp nem emberi… Nyilván majd McGalagonynak is úgy adja elő magát, hogy mindent kiforgat a negítv irányba, amit próbáltam megértetni vele. Sikertelenül. De már úgyis mindegy…


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-16, 22:13





[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Hú, most aztán tényleg kiakasztottam ezt a kis libát, be sem áll a szája, még az se nagyon zavarja, hogy én közben kb. hátat fordítok és kiszolgálom a vevőket és aztán bent is maradok a pult mögött és csak onnan nézek ki rá. Elég sok dolgot megtudok a feleseléséből, az apja nevelte, de ő is meghalt, sokat utazott ezért ilyen nagy az arca, mert azt hiszi látta már a világot és mindent tud, és a könyvek se állnak messze tőle. Hm. A nepáli kereskedős meséjét úgy ahogy van minden reakció nélkül eleresztem a fülem mellett, annyi alapot tippelek egy nepáli cserekereskedéssel foglalkozó fickónak az itteni kereskedelembe, mint amennyire hiánycikk a jakkbunda. Vagy tudja a halál, hogy milyen állat van arrafelé. Egy csöppet se tud felhergelni a gyerekes tagolt beszédével és a gyermetek szarkazmusával, én csak rezignáltan, lapos tekintettel, felvont szemöldökkel figyelek rá. Habár unott a tekintetem, látszik rajtam, hogy tényleg figyelek, egy cseppet sem olyan fejet vágok, ami igazolná, hogy egy tanulatlan bunkó vagyok. Na jó, bunkó talán.
- Mert annyi idő alatt, ameddig a világot jártad többet tudtál meg, mint akárki más. Fogadjunk ha azt mondanám, hogy nem értesz a villanyszereléshez, akkor de igen is értesz hozzá, sőt a Szilícium-völgyben megtanítottak még számítógépet is építeni, mi? - válaszolom, bejátszva hogy totál nem hiszem el a meséit. Ezzel nagyon szépet lehet szúrni egy ilyen kis görcsnek, aki folyamatosan arra vág fel, hogy mi mindent látott és mennyi mindent megélt, leszarva, hogy még mennyi minden áll előtte.
- Ahha, kívülről könnyű ítélkezni, neked van igazad. - vonom meg egyszerűen a vállam, nem kötöm az orrára, hogy én is minden nyáron árvaházba mentem haza, ameddig nagykorú nem lettem. Szerencsére varázsvilág szerinti nagykorú. - Mondjuk ebben egyetértek, elég undorító volt, amikor lopáson kaptalak és te játszottad a kis ártatlant. - válaszolom vissza, de láthatja, hogy attól még, hogy ő kiselőadást tart és be nem áll a szája, én még nem vagyok ennyire pofázós alkat. - Tüske-böki. Édes. - fintorodom el a szólásra kicsit, annyira gyerekes egy ilyen előadás után, hogy azon már majdnem elröhögöm magam. Csak megcsóválom a fejem és felpillantok a fejem felett lévő órára. Még keserves fél óra van hátra. Francért tartok ki amellett, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor ez a kis görcs belátja, hogy azért csesztetik büntetéssel, mert rohadtul megérdemli, és talán nem kéne kísérteni a sorsot.
- Gratulálok, tényleg sikerül zárásig csak pofáznod anélkül, hogy csinálnál valami hasznosat. És nyilván Robin Hood miatt akartál elcsórni egy rohadt drága pennát, hogy aztán eladhasd és a szegényeket segítsd a pénzből, ezért bámultál rá úgy sóvárogva, mintha Szméagol drágaságát bámulnád.


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-16, 21:01


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]

Hogy merészeli?! Hogy gondolja ez az ostoba liba, hogy olyasmiről oktathat ki, amiről nyílván fogalma sincs!

- Képzeld egy rakás dologhoz értek. És a nagyját nem az utcán szedtem fel, azt simán csak túléltem. Hanem képzeld az apámmal miközben beutaztuk a világot. És ha már itt tartunk nincs jogod senki családjáról, semmit mondani. Ne merd még egyszer a szádra venni az apám! Na meg sokat járok a könyvtárakba. Tudod a könyvtár, csak a lassabbak kedvéért az a hely, ahol sok könyv és szakmai folyóirat van. A könyv az a hasznos dolog, amit olvasni kell, és egy csomó hasznos dolgot megtud az ember. – váltok kb olyan hangnemre, mintha egy szellemi fogyatékossal beszélgetnék.

- És ha tudni akarod, akkor egy nepáli kereskedőtől tudom, amit az áruk célszerű elhelyezéséről tudok. Az apám arról írt egy tudományos lapnak cikket, hogy a nepáli cserekereskedelem és az ezen alapuló kereslet-kínálat törvények, milyen hatással vannak a fenntartható fejlődés elvére… azt hiszem… Na, jó nem állítom, hogy mindent tudok, és mindent értek ebből, de nyílván sokkal többet, mint te. Nyílván nem a te hibád, hogy egy műveletlen, érzéketlen tapló lettél, aki még a saját szakmájáról szóló szaklapokat sem képes olvasni. – közlöm szarkasztikusan.

- És igen is a rendszernek kéne megvédenie minden árva gyereket. Nem az ő hibájuk, hogy magukra maradtak. Elég baj ez szerencsétleneknek, nem kellene tetézni. Persze kívülről könnyű ítélkezni. Ami pedig a kis bájolós trükköket illeti, nos, sosem tartottam őket sokra. Nyilván nem tudhatod, de akiket így vittek el, a legtöbbjük nagyjából kettő-nyolc héten belül vissza is kerültek oda, ahonnan jöttek. Csak a gyáva, egyéniség nélküli szánalmas alakok nyúlnak efféle eszközökhöz. –undorodó fintort vágok.

-Amúgy legalább nekem van életcélom, hogy modern Robin Hood legyek. Neked nyilvánvalóan még ilyened sincs, ezért vagy csak egy magányos tüske-böki valódi élet nélkül. Szánalmas. Cöhh…


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-15, 12:57





[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Elfordul, elkezd nézelődni, aztán a kis negyedikes fejével megszakérti az egész boltnak a felépítését és berendezését, de még a dekorációt is. A kis utcagyerek, a kitaszított, a Roxforti kisdiák, aki a bolt managerének akar felcsapni.
- Persze, mert te ezekhez nagyon értesz, ezt tanítják az utcán az életbenmaradáshoz meg a boszorkányiskolában. Tök logikus. Szerintem szakérts meg olyan dolgot, amihez értesz is kölyök. Már ha van egyáltalán olyan dolog, amihez értesz. - válaszolom és egyáltalán nem kezdem el megmagyarázni neki, hogy mi miért és hol van. Nyilván meg van az oka, csak a kis okostojásnak semmi köze hozzá. Az egy dolog, hogy ő mit gondol minek hol lenne a helye, az meg egy másik dolog, hogy mit mond a marketing pszichológia. Vagy mi. Én az ilyeneket leszarom, a főnök mondja meg, hogy mit hova, attól függően, hogy melyik új termékre akarja tenni a hangsúlyt vagy hogyan akarja befolyásolni az eladást. Akármilyen okosnak hiheti magát, de nulla tanulmánnyal a témában ne akarjon itt pattogni. Van amihez az ember ért, a környezete vagy tanulmányai miatt, van amihez meg semmi köze, csak nagy a szája.
- Brühühü, szegény kislány apucival meg anyucival látta már a nagy világot és mindent tud, mindenhol jobb, csak itt szar az élet, bántják és senki se törődik vele. - húzom el a számat és forgatom meg a szememet azonnal. - Mert a rendszernek kéne megvédenie minden árva gyereket, biztos nem ők voltak a kretének, hogy egyetlen rokonotok se volt, aki átvette volna a neveléseteket, vagy te, hogy nem ismerkedtél meg a megfelelő emberekkel, vagy nem tetted a szépet, hogy örökbe fogadjanak. Pedig a kis vörös tündérkéért bárki odalett volna, csak villantsd azt az ártatlan pofit. Pár évvel korábban kellett volna kigyakorolni ezt és most nem lennél a tilosban járó igazság harcosa. Be ne add nekem, hogy te vagy az utcagyerekek megmentője, a gyengék védelmezője, valami kis Robin Hood.
Csak megrázom a fejem, elképesztő mekkora arca tud lenni egy kis 14 évesnek, az egész védőbeszédét idemondja, amivel amerikában talán meghathatja a kretén esküdteket, de a mi bíróságunkon a bírónak ennél több esze van. Hisztizik, hogy őt ne sajnálják, de azért minden ami szar a világ hibája és nem az övé. Nem akar áldozat lenni és még is azt hangoztatja, hogy a rendszer áldozata. Ez a faszságot rohadtul nem fogom lenyelni. Ha valaki a sima árvaházból átkerül durvábba, az az ő hibája. Ha nem tud normálisan a saját dolgával törődni és folyton bajba kerül, az az ő hibája.
- Te hoztad magadat ilyen helyzetbe. Képzeld, rengetegen kiléphetnek a rohadt klubhelységükből úgy, hogy utána nem lopnak el semmit és nem kerülnek bajba. - válaszolom egyszerűen, aztán egy nagy sóhajjal lépek be a pult mögé, hogy egy fiatalt kiszolgáljak. Csupa egyszerű dolgot vesz, pennát, pergament, tintát, de jó néhányszor megbámulja Ginát a lopás és a kiselőadása miatt. A bolt nyitva, ha egyáltalán nem zavarja és nem akar segíteni akkor is. Kiszolgálom a vevőt, és már a pult mögül, lekönyökölve bámulom csak a kölyköt fejingatva. Mit mondhatnék? Ahelyett, hogy jópontot szerezne csak beszél és beszél, és inkább csak nézelődik, mintsem a keze járna.  


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-12, 23:29


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]

Lassan hátat fordítok a csajnak. Nem nagyon tud meghatni a süketelése. Az élet nem ilyen. Nem az az élet ahonnan én jöttem. Lassan az egyik polchoz lépek, körülnézek rajta. Tudom, hogy úgy is engem bámul, szóval tényleg csak szemrevételezem a dolgokat. Jó a memóriám. Ezek az olcsó (már akinek olcsó…) pennák legutóbb nem itt voltak. Ez nem is a legmegfelelőbb hely neki.

- Tudja, ha ezeket az olcsóbb pennákat rakná oda, és azokat ide, akkor sokkal többet adhatna el. Azon kívül azoknak az olcsóbb pergameneknek is jobb helye lenne ott. – vállat vonok.Csak egy ötlet. De sok Roxfortos diáknak kellenek ilyen holmik. Viszont ennél drágábbat csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Ők meg úgyis rászánják az időt a megfelelő darab megkeresésére Néhány rajz és idézet is feldobná a helyet. Többen jönnének be.

Néhány percre elhallgatok. Át kell gondolnom amit, mond. Törvény? Büntetés? Most komolyan? Most fogjak bele egy mély vonulatú pszichológiai eszmecserébe ezzel a tüske bökivel?

- Törvény? Milyen törvény az, ami nem védi az ártatlanokat? Milyen törvény az, amikor gyerekeket semmizhetnek ki, és vehetik el tőlük minden gyermeki álmukat, és ilyet tenni szabad? Milyen törvény az, amit meg lehet venni, és eladni, mint ezt a pennát? Ami csak azok érdekeit védi, akiknek már amúgy sincs szüksége védelemre, mert már mindent elvettek, nem nézve kin, és min gázolnak át. Milyen törvény az amitől, ha kétségbeesetten könyörögsz összetörve, kicsin és gyengén csak egyszer egy kicsi segítségért, még kettőt rúg beléd? Hát köszönöm. Én ezekből a törvényekből többé nem kérek. Lehet, nem vagyok szent. De aljas sem, mint a maga törvényei. Nem érdekel, mit gondol rólam, vagy a múltamról. De sokan vannak még nálam is rosszabb múlttal. Gyengébbek, és kisebbek, mint én. Nekem legalább 8 jó évem volt, mielőtt ilyenné tett a maga törvénye. Nekem legalább ez erőt ad túlélni. Másoknak ennyi sincs az intézetben. És őket csak én láttam. Én védtem őket, nem a törvény. Én gondoskodtam róluk, nem a törvény. Én töröltem le a könnyeket az arcukról, nem a törvény. A törvény csak elvesz, és fenyeget, ha kicsi vagy és védtelen. Ha meg már minden a tiéd, akkor még többet ad. Sajnálom. De ilyen a törvény. Ahogy a világ is. Erőssebbé kell válni, ahhoz hogy védhesd a gyengét. Én teszem ezt. Nem a törvény. Ennél még egy Dél-Amerikai dzsungelben is jobb volt. Ott legalább tiszták a játékszabályok. Te eszel, vagy téged esznek meg. Ennyi. - tartok egy percnyi szünetet.
Büntetés. Igen. Az egy másik kérdés. A hangom nyugodt, szinte rezignáltan érzelemmentes, de feltűnően csendes.

– Már évek óta nem számolom a büntetéseket. Nem tartom számon mi volt jogos, és többnyire mi nem. Mi fájt, és mi kevésbé. Ha számítana, hogy ki, miért, mikor és hol, és mennyire büntethet meg, akkor ki sem lépnék a klubhelyiségből. Akkor nem élnék. Még levegőt sem vehetnék a félelemtől. Mint mondtam mindegy mi lesz. A vége ugyanaz.


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-12, 11:35





[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Elég nehéz a kis dögöt nem felképelni, de inkább csak megforgatom a szememet, amikor mindenre szúrósan riposztol, mintha magától értetődő lenne, hogy csak neki lehet igaza, és minek is gondolkozna egy percig is másnak az álláspontján. Egészen biztos, hogy ilyen odaszólogatások után nem fogom felfedni a saját múltamat és így pedig nem fogja átgondolni mit miért mondtam, de őszintén, nem érdekel. Ha így akarja leélni az életét, csinálja, nem vállalhatom a felelősséget érte, csak azért, mert hasonló az előéletünk.
- Tudod, vannak olyan dolgok, hogy törvény, ami eléggé jó támpontot ad abból, hogy mit nem kéne csinálnod. - válaszolom csak egyszerűen, miközben figyelem, ahogy még dacosabbá válik az arca. Úgy tűnik, hogy a rögtönzött büntetőfeladatom nem nagyon talált be nála, hiszen ezután is valószínűleg McGalagony rászabott volna még valamit, pontlevonást, feladatot, vagy egy alapos fejmosást. Nem nagyon ismeri fel, hogy azzal, hogy már is kitakarít és így vallja be, már is javított valamit a helyzetén, sőt, a tanárnő akármilyen szigorúnak tűnik, lehet, hogy ezek után a pontlevonástól és a büntetőmunkától is megkímélné. De amint mondtam... Ez a kölyök nem lát túl az egóján. És éppen ezért már rég elvetettem, hogy megúszhassa úgy, hogy a suliban nem tudja meg senki.
- Ahhoz, hogy elkísérjelek McGalagonyhoz előbb le kell telnie a munkaidőmnek, márpedig nem fogod ezt az időt azzal tölteni, hogy leülsz egy sarokba és nézel ki a fejedből. Vagy szólhatok a főnökömnek, hogy ő kísérjen fel és innentől nem iskolai kalamajkáról van szó, hiszen az iskolán kívül történt és a bolt tulajdonosát is bevontuk a dologba, ő pedig nem fogja visszafogni magát és nem tágít attól, hogy mindkét helyen sokkal súlyosabb büntetést kapj. Még mindig most azonnal indulni akarsz? - válaszolom, cseppet se engedve abból, hogy itt is segíteni fog zárásig és aztán McGalagonynál is bevallja, hogy lopni akart. Az együttérzésből és sajnálásból nem kért, én pedig nem vagyok az a fajta, hogy továbbra is kesztyűs kézzel bánjak vele ennyi önteltség után. Ha nem ismeri fel, hogy ez az érdekét szolgálja, az az ő baja. Amit kinézett magának nem volt egy apró cukorka értékében, lényegében kinézte az egyik legdrágább termékünket, rengeteg gyönyörű díszítéssel, egy kifogyhatatlan tintapatronnal, egy pacátlanító tartós bűbájjal, szóval... Kiadnak érte a gazdagabb kölykök néhány aranyat. És Calamus nagyon, nagyon nem csipázza, ha valakit lopáson kap.  


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-12, 11:04


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem nagyon érdekel, hogy mit gondolhat rólam. Vagy, hogy milyen életem lehetett. Valószínűleg mindig van rosszabb, és mindig van lejjebb. Nem számít. Ami számít, hogy nekem igen is egyedül kell boldogulnom. Nincs itt az apám, mint másoknak. Senkim, és semmim nem maradt. Ez van. Nincs szükségem senkire, ahogy rám sincs szüksége senkinek.
Na és mi ez a maszlag arról, hogy a saját elvárásaimnak feleljek meg? Milyen elvárásoknak? Nekem nincs ilyenem. Meg hogy ne legyek „Kívülálló”. Bocs. Nem tudok nem az lenni.

- Mégis milyen elvárásaim lehetnének, ha még arra sem vagyok jó, hogy kosz legyek valaki cipőtalpán? Már rég megtanultam, hogy ne legyenek elvárásaim. Mert akinek vannak az csalódni fog. Ne legyek „Kívülálló”? Bocs. Nem tudom, hogy azt hogyan kell csinálni. Nem tudom mit jelent normálisnak lenni.– vonom meg a vállam, mintha mindegy volna. – Lehet, hogy csak egy hülye kölyök vagyok, túl nagy egóval. Nem tagadom. De egy olyan kölyök, aki bármit túlél.

Érdekes egy ötletei vannak a csajnak. Még hogy melózzak helyette, és aztán még fel is dob. Határozottan hülye egy ötlet. Na, nem. Vagy egyik, vagy másik. Bár akkor is bajban leszek, ha nem érek vissza a kastélyba, mielőtt McGalagony rájön a zöld macskás trükkre. De jóval kisebb bajban, mintha még arról is tudna, hogy miféle kalamajkába keveredtem a faluba.

- Nem végzem el a maga munkáját. Felejtse el. Hacsak nem tudunk értelmesen megegyezni. Kitakarítom a nyüves boltot, ha nem dob fel McGalagonynál. Vagy ha mégis ez a szándéka, akkor jobb, ha most rögtön indulunk.


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-10, 22:26





[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Elég sokáig hallgat, de a tekintetén látszik a dac és az ellenállás. Egy kicsit félreértheti a szavaimat és a reakciómat, amiatt, hogy kicsit a múltam köszönt vissza benne, mert én egyáltalán nem sajnálom. Nem úgy, ahogy akárki más tenné. Nem fogom pátyolgatni, hogy szegény árvácska, milyen rossz sorod volt, mert egyrészt nem tudom pontosan mi is a háttere, másrészt, mindig van rosszabb. Ahogy végül neki fut a válasznak, én cseppet sem a felnőttésget látom a szavaiban, hiába hiszi magát nagyon okosnak és nagyon keménynek. Éppen olyan érzékeny és magányos a lelke mélyén, mint bárki más. És úgy tűnik, hogy épp olyan remény vesztett is, mint amilyennek első pillanatban tűnt.
- Azt hiszed sajnállak? Azt hiszed neked mindenkinél sokkal keményebb életed van, hogy okosabb és erősebb vagy és mindent egyedül kell megoldanod? - ingatom meg a fejemet, de ezek már tényleg hasonlítanak a költői kérdéshez. Le kell törnöm a szarvát, le kell törnöm a gőgjét, különben azt fogja hinni, hogy ez így élet. Pedig nem az. Lehet, hogy gondoskodott magáról, de csak túlélt és nem valóban megélte az éveit, ebben biztos vagyok. Milyen furcsa, hogy ezen egyszer átmentem és még sem tudom, hogy mit kéne mondanom neki, hogy kipukkadjon az a kis buborékja, amiben él. Hiszen nekem se nagyon találták meg azt a dolgot, amivel kirángathatnának a saját fájdalmamból. De lehet, hogy nála máshogy lesz. Lehet ő megtalálja, amit nekem nem sikerült.
- Ne a mások elvárásának felelj meg, hanem a sajátodnak. Te akarj normális életet, anélkül, hogy a homlokodra írnád a "kívülálló" szót, hogy mások véletlenül se kezelhessenek normálisan. Akármit mondasz, hülye kölyök vagy még, túl nagy egóval. - vonom meg a vállamat, aztán jön a pillanat, amikor tényleg el kell gondolkodnom, hogy feldobjam-e a kölyköt a profnőnek, vagy sem. Ha elnéző vagyok, akkor milyen következetést vonna le? Hogy megsajnáltam szegénykét. Én legalább is erre gondolnék.
- A zárásig itt maradsz és le fogsz porolni minden polcot, felsöpörsz mindenhol, aztán együtt elmegyünk a házvezetődhöz, ahol vagy te mondod el, hogy min kaptalak rajta, vagy én. Megnézzük a hülye fejedet milyen gerinc tartja, képes vagy-e szépen elmondani, hogy lopni akartál. - válaszolom végül, és elállok az útjából. Hiába is rohanna el, hiszen már mondott magáról éppen elég információt ahhoz, hogy könnyedén megüzenhessek a profnőnek, ha esetleg kereket akarna oldani. Tudom a házát, hogyan néz ki, nagyjából a korát, hogy javítóba küldik haza nyaranta, ehát mugli születésű, azért meglepne, ha sok ilyen kölyök szaladgálna még ott.  


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-10, 21:52


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak némán felszedem a cuccaim. Hallom az eladónő kérdését. Kinek a hibája? Hallom a monológot arról, hogy gondolkodnom kéne. Hogy nőjek fel. Csak némán megállok vele szembe. Mintha át kellene gondolnom, mit is mondjak erre? Mennyit adjak ki magamból. Tudod, abból a rosszabb énből, aki az utcán egyedül segített túlélni. Na meg aztán ott volt a banda, akik rászoktattak a cigire, megtanítottak lopni, és bizonyos fokig gondoskodni magamról... bár nem önzetlenül. Az életben nincs jó szándék. Nincs önzetlenség. Mindig mindennek ára van, amit meg kell fizetni. Végül, amikor már azt hiheti a csaj, hogy végleg megkukultam, akkor szólalok meg hűvös tárgyilagos hangon.

-Kinek a hibája? Nyilván az enyém. Én nem tudok megfelelni annak, amit elvárnának tőlem. Talán az én hibám, hogy nem vagyok méltó még egy segítő kézre se. De én már nagyon régen gondoskodom magamról egyedül. Talán túl rég. Ha nem gondolkodnék, talán életben sem lennék. A sajnálatodból, vagy bárki máséból pedig nem kérek. Remélem világos voltam. -valahogy sikerül mély daccal nézni a csajra. Nem, a sajnálata kell legutoljára. Engem csak ne sajnáljon senki. Nyolc éves korom előtt többet láttam a világból, több kalandot éltem meg, mint más egy életen át. Lehet nekem csak nyolc év boldogság jutott az élettől. Lehet nem is érdemlek meg többet. De sajnálatra akkor sincs szükségem. Egy normális pennára van szükségem, meg tintára. Semmi másra.

-Szóval most mi lesz? Feldob McGalagonynak, vagy itt őszülünk meg? -a kérdés is hideg, pimasz, mégis szinte rezignáltan érzelemmentes. Tök mindegy. McGalagony úgyis megint csalódik bennem, és kinéz egy jó kis kiabálás, és büntetés. Nem tehetek róla. Így alakult. Nem kellett volna lebukni. Ennyi.


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-10, 12:29





[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Figyelem a kis törpét, ahogy kibukik a tüskés kis énje, nem az a dühögős fajta, de azért kellően szarkasztikus megjegyzéssel állt elő. Csak megbillentem a fejem és rezzenéstelen arccal figyelem tovább, nem állok odébb, egy centivel sem. Mintha én nem ismerném a mugli rendőröket...
- És kinek a hibája lesz, ha nem tart ki melletted? - teszem fel az egyszerű kérdést, de nem költőinek szánom, mondja csak ki, hogy elcseszte. Mert nagyon szépen elcseszte. Nem sokan tudnak a múltamról, hogy hogy ölte meg magát anyám vagy hogy utána apám lelépett a húgommal és magamra maradtam. Ha nem is javítóba, de árvaházba küldtek haza minden nyáron, ameddig be nem töltöttem a 17-et és ide nem költöztem Roxmortsba. Ez a kis taknyos, aki vagy négy évvel lehet fiatalabb nálam meg főleg nem ismerheti a történetemet, ahogy eddig én se ismertem az övét. Eddig. Mert kaptam egy kis gyorstalpalót a keserű önsajnáltatásának közepette. Valami furcsa érzés indul meg a gyomromban, ahogy egyre többet hallok és látok belőle, de a sok hasonlóság nem lágyítja el a kiszáradt szívemet. Főleg, mert lehet, hogy a vörös vakarcs csak taktikát váltott és bedobja a "szegény magamra maradt árva vagyok, engedj el, ennél rosszabb életet nem érdemelhetek" kártyát. El tudom képzelni, miért is ne?
- Tudod, ha azt akarod, hogy ne legyél mindenki szemében szemét és piti tolvaj, vagy esetleg legyenek saját cuccaid, el kéne kezdened gondolkodni. Elég idős vagy már ahhoz, hogy az agyad ne csak dísznek legyen asszem. - mondom, bár nem mondanám, hogy megrovó vagy kioktató lenne a hangom, inkább csak tárgyilagos és szürke. Végignézem a táskájának a haláltusáját és azt ahogy már a földön is van összeszedni a motyóját. Valahol sejtem, hogy nem várja el és talán még nem is értékelné, ha most meg lehajolnék segíteni neki, így meg se próbálom, hagyom, hogy gyűjtögesse és addig a lábam elé esett füzetre pillantok. Árva, az iskola karolta fel, nincsen senkije és... rajzol.
Na itt jön el a pillanat, amikor úgy érzem, hogy a világ kicseszett velem és valami időgépbe kerültem egy szempillantás alatt. Gina vörös fürtjei elhomályosulnak a szemem előtt, a dacos kis arc és a tekintete megmarad, csak a fürtjei sötétednek be egészen sötétbarnáig. Az alkata is hasonló az enyémhez, látszik rajta, hogy nem törődik azzal, hogy jóltáplált legyen, vézna és majdhogynem alultáplálát. Éppen olyan... mint én voltam a negyedik évemben.
Nem hajolok le a füzetért, csak bámulom a kiscsajt és próbálom feldolgozni a múltam démonjait, amik még mindig valamilyen szinten a nyakamba lihegnek és rányomják a bélyeget a mindennapjaimra. De én már nem lopok. Nekem már nincsen semmi közöm a mugli rendőrökhöz, se az aurorokhoz, se a Roxforthoz, van állásom és lakásom, még ha egy putri is, de élek. Ugyan még mindig magányos vagyok, egyedül érzem magam a problémáimmal és eltaszítok magamtól mindenkit, de... élek.
- Nőjj fel, te kis önsajnáltató szerencsétlen. - bukik ki belőlem, ezúttal egy kis dühvel a mantra, amit már évek óta magamnak mondok a tükörben. Azt hiszem inkább szántam ezt a Ginában látott önmagamnak, mint a lánynak, de már nincs hova visszaszívnom, és nem is fogok érte bocsánatot kérni, ahogy az arcomon se látszik egy pillanatnyi zavarnál több, mikor a mondat után "visszatérek a jelenbe".


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-09, 00:06


Pennabolti kalamajka…
[You must be registered and logged in to see this image.]

Na persze. Mért is hagyna csak úgy elmenni? Lehetnék ennél nagyobb kulimászban? Aligha. De ahogy a csaj is mondta ilyen az élet. Szívás. Hát én jó rég óta szívom. A különbség csak annyi, hogy valaki többször és jobban szívja meg, mint mások.  Nyílván én vagyok a sors szerencsétlen kiszemeltje erre.
Felnézek a csaj szemébe. Szemeiben mintha valami dacos fény csillanna.

- Na, jó.  Az élet szívás. Ne vegye sértésnek, de magánál még a mugli rendőrök is ijesztőbbek. Szóval hagyjuk egymást lógva. – valahogy a lány szavaiban csengő mély, keserű szarkazmus ellentétes volt a gyermeki fiatal arccal.

Azért még visszanézek arra, bizonyos pennára. Lemondó fájdalmas tekintet ez. De azért klassz lett volna. Tényleg. Csak egyszer. Csak egyszer akartam volna valamit. Valamit önmagamnak, önmagamért. Klassz lett volna, ha van valamim, ami nem egy használt más levetetett olcsó cucca, mint a foszló talár rajtam, vagy alatta a két számmal nagyobb szürke póló. Klassz lett volna valamivel úgy rajzolni, mint még soha… Vágyálom, olyasmi, ami az árváknak nem jár…

- Amúgy meg tök mindegy. A vége mindig ugyanaz. Irány egy mugli fiatalkorúaknak fenntartott javító intézet, ahová a zsernyákok dugnak. Kétlem, hogy McGalagony professzorasszony ezek után is kitartana mellettem. Visszadugna oda, ahonnan kivakart. Leget igazuk van a mugliknak. Kár vesződni egy olyannal, mint én. – ha lehetséges most már szimpla epés keserűség cseng a lány szavaiban. Pusztán a szemei. Azok olyan akaratosak. Dacosan tartja helyzetét. Nem próbál futni, menekülni, mint a legtöbb lefülelt kölyök. Nem ő nem olyan. Ő a Karvaly. A bátor, vagány utcakölyök. Van, amit nem tud kitörölni, vagy megváltoztatni az ember. Egy rajzot újrakezdhetsz, ha elrontod. De ha már egyszer voltál javítóban, örökre a rongáló, meg a tolvaj, maradsz, aki csak rossz lehet. A bélyeg örökre rajtad marad. Noha igazából az is rejtély, hogy lehet, hogy McGalagony elintézte, hogy az árvaházba kerüljön vissza, ne a sokkal szigorúbb javító-nevelőbe...  

Reccs… Na még ez is. A táska, amit egy mardekárossal cserélt házi dolgozatra megadta magát. és kiesett a tartalma a földre. Persze magának köszönheti ezt is. Tudhatná már, hogy ne bízzon a Mardekár ház egyetlen képviselőjében sem. Sebaj, ezért még elkapja, és majd egy újat követel a ravaszkodó kis harmadévesen. A gondolatra rövid ön ironikus nevetésben tör ki. Majd lehajol, hogy összeszedje kevés kincsét. Semmi extrát, rossz régi pennákat, egy majdnem teljesen üres tintásüveget, egy félig megevett reggeliből maradt szendvicset, és egyenesen az eladónő lábai elé eső nyitott mugli füzetet. Amit most a bolti alkalmazott láthat a füzetben egy gyönyörűen ábrázolt tölgyfa faszénnel készített rajza.


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-08, 14:28





[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

Összefont karokkal állok mögötte,  várom azt a magasztos pillanatot, hogy rájöjjön, hogy rajtakaptam és jöhessen a kínos pillanat, hogy megpróbálja valahogy kidumálni magát. Mert mindig ezt csináljuk, ha rajtakapnak minket, valahogy meg kell úszni. Egy icipicit se hatol át a pókerarcomon az a kis angyali pofi, amit meg próbál virítani, csak szépen végigmérem tetőtől talpig, elidőzve a kezén és a pennán, egészen addig, ameddig be nem indul a színjáték. Merthogy nem vallja be bűneit és kér elnézést, hogy megfordult benne, hogy zsebrerakja, hanem hantázik.
- Ahha, meg akartad venni a zsebpénzedből, hah? - kérdezek vissza, aztán tovább fonom ezt a számára nagyon is kellemetlen beszélgetést. - De nem ma, kölyök. - válaszolom, aztán ahogy kihátralna a helyzetről egy lépést teszek hogy elálljam az utat. Nem felé lépek, nem fenyegetem fizikailag véletlen se, nem is ragadom se karon, se fülön, csak elé állok.
- Azt hiszed, hogy ennyivel meg is úszhatod? Ha én végigszívtam a rendszert, akkor te se fogsz csak úgy elsétálni. A főnököm választod vagy a házvezetődet, pénzt vagy pontokat szeretnél veszíteni? - kérdezem a kislányt, aki valószínűleg erre meg fog riadni. Nem akarom kínozni, de mindennek van következménye, már azzal rohadt jófej vagyok, hogy adok neki választási lehetőséget. Persze, fogalma se lehet, hogy a házvezetője vagy a főnököm nyakazná le jobban, szóval eléggé patt helyzet. Meglátjuk, hogy az ártatlan vásárló játékot elfelejti-e és megmutatja, hogy milyenféle gyerek is, vagy nem. Fogadjunk, hogy kis pukkancs lesz. Nem fogja olyan rezignáltan fogadni a büntetését, mint amikor én kaptam őket az ő korában. Bár... lehet, hogy tévedek.


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-07, 00:46


Pennabolti kalamajka
[You must be registered and logged in to see this image.]

Már épp elérte a kezem azt a csodás pennát, és egy másodpercre azt hittem, hogy… és akkor, akkor hallottam magam mögött azt a bizonyos hangot. Tudod melyiket. A totális megsemmisülés hangját. Még csak megfordulnom sem kell, hogy tudjam, ennek a napnak már végérvényesen annyi. Ahogy annak is, hogy magammal vigyem azt a bizonyos pennát… Háát valószínű, hogy ezért mondta McGalagony, hogy ne lopjak. Persze mit tudja ő, milyen az, ha semmid sincs, és magadról kell gondoskodnod egyedül.

Na, jó. Ideje szembe nézni az elkerülhetetlennel. Próbálok annyira ártatlan, és egyben tökéletesen ártalmatlan hétköznapi arcot vágni, amennyire csak tőlem telik. Sajnos ez a csaj, a legkevésbé sem tűnik olyannak, mint aki vevő az elbűvölően mosolygó kislányoktól rögtön elolvadna annyira, hogy ne a fülemnél fogva akarjon visszavezetni a Roxforta, egyenesen McGalagony irodájába… Akkor pedig pokoli nagy bajban lennék. Kb. jövő Karácsonyig büntetésben gubbaszthatnék. És az lenne a jobbik eset… Szóval mégis csak marad az ártatlanság megjátszása…

- Én csak... én éppen ezt a csodás pennát csodáltam. Nagyon tetszik… őőő Mennyibe is kerül?– nem mintha nem lenne világosan kiírva. Drága. Nagyon drága. Amúgy is tök mindegy annak, akinek egy huncut lyukas knútja sincs. Némi forgatás után visszarakom a helyére. – Klassz darab. Talán majd egyszer nekem is lesz egy ilyenem. –csodálom még egy kicsit azt, amim sosem lesz. A szememben most először őszinte bánat, és mély vágyakozás csillan, de csak egy röpke pillanatig. - Na, jó, azt hiszem ideje mennem…. –kínos. Nagyon kínos, ez a szitú… Csak nehogy eszébe jusson megállítani, amíg kifelé indulok…


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Megan Smith
Reveal your secrets
Online

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 316

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-06, 12:36





[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.]
Gina & Megan

A kölykök már megszokhatták, hogy nem vagyok az év eladója, nem fogom őket körbeugrálni vagy elárasztani a mosolyommal és a jókedvemmel, hogy minél tovább itt maradjanak. Nem vagyok az a csinos, mézes-mázas eladó, akiért oda vannak az emberek és beugranak akkor is, ha nincs is mit venni csak egy-két pletykát hoznak cseverészni. Velem ilyet egyáltalán nem lehet, és erre rá is jöttek az elmúlt évek során, hiszen már évek óta segítek be ebben a boltban, takarítani, rendszerezni, leltárazni, és mostanában egyedül is nyitok-zárok, kasszázok a főnök helyett. A főnökök álma, amikor elérnek odáig, hogy meg se kell moccanni, de jön a pénz.
Egyszerű farmer-póló kombóban sétálok ki a pult mögül, hogy visszarendezzem, amit a nézelődők szétpakoltak, mikor észreveszem a kis vöröshajút szinte megbabonázza az egyik új pennánk és a keze már el is indult, hogy megkaparintsa. Nem vagyok egy nagy emberismerő, a gesztusokat se tudom úgy olvasni, de róla üvölt, hogy miközben nyúl a tárgyért minden érzékével keresi a lebukás veszélyét, márpedig aki csak megnézni akar egy tárgyat, megfontolni, hogy megvegye-e, az egyáltalán nem így néz körbe. Hagyom, hogy a keze elérje a pennát, és csak akkor lépek mellé, mellem alatt összefont kezekkel és féloldalasan felvont szemöldökkel.
- Khm. - köszörülöm meg a torkomat flegmán, miközben várom, hogy a csaj felém forduljon és lecsapjon benne a felismerés, hogy totálisan lebukott. Nehéz haragudni egy kis tolvajra, hiszen én is ilyen voltam, bár a penna nem éppen sorolható a megélhetési bűnözéshez. De azért elég kemény "miafrásztcsinálsz" fejet vágok oda, csak hogy tudja, hogy hol a helye. Ha az utcán látnám a zöldségesnél, hogy elemel valamit lazán tovább sétálnék és nem köpném be, de most éppen abban a boltban próbálkozott, amiben dolgozom. Hát... szívás.


[You must be registered and logged in to see this image.]
   [You must be registered and logged in to see this image.]

Az álarcoknak céljuk van: nem engedik, hogy az ember sebezhető és kiszolgáltatott legyen - ez jól jön, ha valaki nem biztos magában és abban, mit szabad éreznie. Ennek a színlelésnek azonban ára van: ha bujkálunk, mert senkinek nem akarjuk felfedni a valós önmagunkat, rettentő magányosak leszünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gina Accipiter
Reveal your secrets
Online

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 15
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2018-01-05, 21:18


Pennabolti kalamajka
[You must be registered and logged in to see this image.]

Ez is csak egy olyan hétvégének ígérkezik… Tudod olyannak, amikor mindenki csuda izgalmas kalandokat él át, kivéve Te. Mert persze neked a kastélyban kell gubbasztanod akkor, amikor mindenki Roxmortsban szórakozik…
Hogy is alakulhatott ez így? Hát nagyon egyszerűen. Csütörtök délután volt. Már épp sikerült rávennem azt a nyamvadt, piperkőc kis szellemet, a Hóborcot, hogy dobálja meg trágyagránáttal, azt a néhány lökött mardis prefektust, amikor jött McGalagony. Na persze miért is ne akkor jutna eszébe a pincefolyósokon kóvályogni, amikor épp sikerülne egy kicsit jól szórakozni… Na és persze onnan rögtön el is szabadult a káosz. Az az idióta szellem ahelyett, hogy a prefiket vette volna célba, ahogy azt világosan megmondtam neki egyenesen a professzorasszonyt vette célba. Aztán meg hangosan sikítozni kezdte a nevem és, hogy én voltam… Na, a többit már te is gondolhatod… Az hogy visszavonta a kimenőmet a kastélyból, még a kellemesebb büntetés volt…
Na, még mit nem! Nem bírom én ezt a bezártságot! Valahogy le kell jutnom a faluba. Csak egy gond van. Hogy jussak ki a kapun engedély nélkül? Az az ostoba Frics ott strázsál a kapuban.
- Te, meg mit bámulsz! Ostoba macska! Várjunk csak! Gyere ide szépen… Cicc… cicc… Mrs Norris… Szép zöld macsek leszel, igen… Cicc…

Hehe, ez bejött! Amíg az az ostoba kvibli a zöld dögöt pátyolgatta simán kisurrantam a háta mögött! Éljen a szabadság! Minek gondolni a következményekre! Irány a falu!

Jé, itt a Penna bolt! Ez a kedvenc helyem! Imádom a pennákat, a tintákat, a pergameneket! Különösen a különleges darabokat! Ide muszáj bemennem!
Fűűű de szuper! Aztaaa…. Nekem az kell! Meg az is! Hát nem csodás! Kááár, hogy egy vasam sincs. Pedig az a penna! Az valami szuper csúcs! Azzal a varázs rajzkészlettel pedig ott… És ezek a pergamenek…
Vajon hol lehet az eladó? Ide láthat a sorok között? Vajon van lopás gátló bűbáj a cuccokon? Utálok lopni, és hát a jó öreg McGalagonynak is megígértem, hogy nem teszem többé… de… de… Valahogy a kezem már nyúl is az felé a szupercsúcs penna felé…


"Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2017-01-10, 15:12


Kesley & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Sose tudhatjuk, mikor válik fontossá egy barátság. Sokszor csak véletlenül történnek a dolgok. «

Az tuti biztos, hogy ha ő nem venné meg, akkor én venném meg helyette ezt a pennát, hiszen eszméletlenül jól néz ki és látszik rajta, hogy amúgy is profi darab, biztosan meg van erősítve mágiával és pluszban is fel van turbózva kicsit. El tudom képzelni, hogy akár még a helyesírást is javítja. Hallottam már ilyen pennákról is, bár sajnos nekem nincs, mert elég drága, de talán majd egyszer eljutok oda és akkor lesz lehetőségem, hogy vegyek egyet magamnak. Az lenne ám a csodás ajándék!
- Csodás! És biztos vagyok benne, hogy tökéletesen lett kezelve. Meg is szórta valamilyen varázslattal? Tudod hogy ne hagyjon pacát, vagy magától pontot tegyen a mondat végén. Láttam egyszer egy pennát, ami képes volt tinta nélkül is írni, ha kellő közelségben volt tőle a tinta tartó. - lelkesen mesélek. Hát igen a pennák iránti rajongás mindkettőnkben meg van, pont e miatt hívott épp engem ide és nem pedig valaki mást, ezzel tökéletesen tisztában is vagyok és lelkesen jöttem. Tudom, hogy itt tényleg a legjobb pennákat lehet beszerezni, nem is lehetett kérdés, hogy megnézem magamnak, amit választani szeretett volna. Kár, hogy hasonló az ízlésünk, na de majd nekem is lesz idővel egy ilyenem, amihez persze pénz is kell, mert hát az ilyen ritkaságoknak egyébként is borsos ára van, nekem nem is telne rá, na nem mintha az ő esetében a szülei támogatnák az ez irányú vásárlásokat, na de mint tudjuk amiről nem tudsz, az nem fáj.
- Oh gratulálok! - határozottan nehezen állom meg, hogy ne öleljem meg őt, de azért nagy dolog az, hogy tényleg két cikkét is megvették, csak hát tudom, hogy ezt nem szoktuk nagy dobra verni, pont a szülei miatt. - Akkor már kezdesz egyre jobb lenni, nem merült fel, hogy véglegesítenek? - én se kiabálom túl a hátsó műhelyből beszűrődő zajokat, csak szépen csendesen kérdezek, de attól még kíváncsi vagyok. Nagy dolog, ha valaki fix állást kap, főleg ha egy jó újságnál. Persze az is, ha megveszik egy-egy írását, de az még inkább, ha esetleg valami állandó lehetőséget is kap. Drukkolok neki, mert tudom, hogy sokat tesz az álmaiért, hiába akarják azt sokan megakadályozni.
- És persze lakat a számon! - teszem még hozzá gyorsan, de hát ezt tudja, hogy én aztán biztosan nem fogom őt beárulni és elmenni a szüleihez, hogy megtudják milyen értékes pennát vett, de biztos vagyok benne, hogy ezzel csak még jobbakat fog írni. Állítólag olyan pennák is vannak, amik még az ihletedet is növelik, amire mondhatnád, hogy család, de szerintem nem, csak egy kis pluszt ad, mint egy jó seprű a kviddicsben.


Dumcsiparty[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kesley Shors
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2016-12-28, 03:25

Sophia & Kesley
the quill

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Az unokatestvérem érkezése igencsak feldobja a hangulatomat. Az a kevéske elégedetlenség hamar tova száll, amit az előbb éreztem a lassúsága miatt,  ahelyére pedig a lelkesedésem telepszik.
- Szerintem csak akkor kell majd értem aggódnod, ha már nem hallasz felőlem - elvigyorodom, miközben a penna és közte ingadozó tekintettel felelek neki. Tényleg örülök, hogy idejött. Ő az egyetlen családtagom, akivel meg tudom osztani az örömömet és rajongásomat. Azon kevesek egyike, akivel tényleg elengedhetem magamat és szórakozhatok, kiélhetem önmagam.
- Naaa, nem ezért hívtalak ide... - enyhén visszalökök halk kuncogás közepette. - Maximum akkor viheted el előlem, ha egyenest nekem veszed - kacsintok rá, továbbra is halkan nevetgélve. Viszont nem szeretném Mr Calamust megbántani, így gyorsan rendbe is szedem magamat és a tekintetemet ismét a pennára szegezem. - Egy nagyon ritka madár tollából készült. Természetesen, egy lehullatottból. Állítólag 100 évente egyszer hagy csak el egyet. Mr Calamus azt mondta, hogy eredetileg sárgás-lilás árnyalatú, de a megmunkálás és persze a leválasztódás végett már inkább csak sárgásnak hat, de a megfelelő fényben, a jó szögből nézve lilába is vált a színe - ragyogó szemekkel mesélem Sophiának a penna történetét, amit az érkezéséig nekem is elmondott az árus. Pontosan már nem emlékszek, hogy melyik mágikus madár is volt az, de nem is olyan lényeges talán. Bár, magamat ismervén pár nap múlva úgy is érdekelni fog a dolog, így érdemes lesz majd megkérdeznem a vásárláskor Mr. Calamust.
- Van, nem rég két cikkem is megjelent, amit egész jól megfizettek - szélesen és nevetségesen büszkén vigyorgok, mközben én is suttogóra véve felelek neki. - Viszont, szerintem részletre fogom megvenni. Nem akarom, hogy a szüleim panaszkodjanak, amiért ennyit költök. Anya így is folyton a nyakamra jár az órák ellógása miatt és az esti kimaradásokért, amikor a szerkesztőségbe megyek. Jobb, ha nem ingerelem tovább - sóhajtok fel, miközben ismét kihúzom magam. A végére már annyira nem is suttogok, de közel sem a megszokott hangerőmön válaszolok az unokatestvéremnek. Nem szeretném, ha ez bárkinek is a fülébe jutna, valahogyan erre relé túl gyorsan terjednek a hírek...

itt vagyoook jessz || [You must be registered and logged in to see this link.] || 335


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

she is exciting,
she is perfect
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 150

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2016-10-29, 10:56


Kesley & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» Sose tudhatjuk, mikor válik fontossá egy barátság. Sokszor csak véletlenül történnek a dolgok. «

Vannak dolgok az ember életében, amik fontosak és nem lehet bennük csak úgy hirtelen döntéseket hozni. Mondjuk egy modell számára ilyenek a ruhák, vagy egy varázslónak a varázspálca, netán egy méregkeverőnek az üst, viszont az olyanoknak, mint mi, akik imádnak írni egyértelműen a penna, ami nem mindegy, hogy milyen. Legyen minőségi és legyen könnyen kezelhető és itt minden elvárásnak megfelelő pennát lehet találni, de Kesley izgatottsága arra enged következtetni, hogy valami nagyon tökéleteset talált, nem csoda, ha sietek, amennyire tudok.
- Már azért kezdtem aggódni, de már mindent értek! - vigyorodom el, főleg amikor még meg is ölel végre, mert pár pillanatig kénytelen vagyok megállni mellette és nyújtogatni a nyakamat, amíg az eladóval beszél. Persze megértem, végül is azért vagyunk itt, hogy vásároljon, vagyis most már én is ezért vagyok itt, ahhoz pedig az embernek lehetőleg mindent tudnia kell, hogy el tudja dönteni, hogy mit is akar megvenni, főleg hogy azért itt egy minőségi penna nem két fillér.
- Hű! Tényleg nagyon szép! Ha nem veszed meg, akkor én viszem el. - bököm szórakozottan oldalba, de persze úgy se tennék ilyet, nem nyúlnám le csak úgy előle, főleg mert látom rajta, hogy már most beleszeretett, úgyhogy biztosan meg fogja venni. - Hát áldásom rád és a pennára, jó választás! - bólintok még egyszer megerősítésképp, de igyekszem én nem nagyon körülnézni, mert a végén még nekem is megtetszik valami és igazság szerint jelenleg nem vet fel a pénz olyan mértékben, hogy ha valami tetszik, akkor meg is tudjam venni magamnak. Na igen, elég nehéz úgy boltba menni, hogy nincs kereted vásárolni. Ez olyan... fájdalmas dolog tud lenni.
- És az ára... na az is nagyon szép, van rá pénzed? - na ezt már azért közelebb hajolva suttogom oda. Mondjuk úgy hallottam, hogy az eladó elég rugalmas, időnként hajlandó részletfizetésbe is belemenni, főleg olyan vevőknél, akiket már ismert és hát Kesley és én is már épp elégszer voltunk itt ahhoz, hogy tudja, hogy ki lesz fizetve a penna, ha egyszer már le lett foglalózva, de az is lehet, hogy az unokatestvérem eleve spórolt rá annyit, hogy nem okoz neki gondot ez az összeg sem.


Dumcsiparty[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kesley Shors
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2016-06-26, 13:33

Ace & Kesley
the quill

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Talán tényleg én vagyok a türelmetlen. Még szerencse, hogy Mr. Calamus-szal el tudok társalogni, mondatjuk, hogy igencsak megegyezik az ízlésünk, főleg így pennák terén. Végül is, ezért is szeretek idejárni, kevesen vannak, akik osztoznának velem ezen a szenvedélyen. Lényegében csak a szerkesztőségben akad egy-két varázsló, aki szintén gyűjti a pennákat.
- Ace! Szia - kiáltok neki az ajtóba, és vigyorgok rá az unokatestvéremre, de csak pár pillanat erejéig, mert, amíg idasétál hozzám, addig még konzultálok egy keveset Mr. Calamus-szal a pennáról. Azután meg, az öreg valószínűleg a raktárba megy, mindenesetre, én Ace felé fordulok, és megölelem őt, köszönésképpen. A kérdésére meg megint elvigyorodok, egyértelműen jó a kedvem. Látszik rajtam, hogy semmi bajom, felesleges volt értem aggódnia. Amúgy is, úgysem lenne időm segítséget kérni, ha bajba keverednék. Bár, ez nem éppen a legmegnyugtatóbb gondolat.
- Ezt! - mutatok lelkesen a kisebb emelvényre helyezett pennára. Szépen megművelt, díszes nyaka van, a toll a végén ragyogó ófehér, valószínűleg el van bűvölve, és kivételesen a hétköznapi írásokra való, tehát, még használható is, akár a munkámban. - Nagyon szép, és jól kidolgozott. Nem mindennapi! És ritkaság, ez az egy darab van belőle, pár napja lett csak kitéve - őszinte csodálattal fordulok a penna felé, miközben beszélek. Nevetséges, tudom, de egyszerűen odavagyok értük. Nem tehetek róla, mindig is szerettem őket, most pedig, hogy van rá lehetőségem, hogy gyűjtsem őket... Miért ne tenném? Csak egyszer élünk!

itt vagyoook jessz || [You must be registered and logged in to see this link.] || 230


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

she is exciting,
she is perfect
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Acacia Shors
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 11

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2016-05-29, 23:48


Kesley & Ace
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


good morning sunshine


Eléggé meglepődtem, mikor kaptam egy rövid üzenetet Kesleytől, hogy most azonnal dobjak el mindent és siessek le Roxmortsba. Nem úgy hangzik, mintha bajban lenne, de azért ez is megfordul a fejemben, így kicsit aggódva kezdek el pakolászni. Csak néhány dolgot kapok fel. Nem tudom, mit akar csinálni, de azért egy kis pénzt nem árt magammal vinni, ha véletlen beülünk valahova... ma délután úgyis mentem volna le, de úgy látszik, Kesleynek sürgősebb dolga akadt. Na nem mintha annyira bánnám, legalább tudunk egy kis időt tölteni együtt.
Calamus pennabolt. Nem ez lenne az első választásom, hogyha éppen valaki megtámadott volna és több sebből véreznék, így reménykedem benne, hogy Kesleyvel sem ilyesmi történt, és inkább csak valami hirtelen írói ihletet kapott, amiről feltétlenül be kell számolnia. Hihetetlen, hogy milyen ötletei vannak, és mennyire könnyen jönnek neki a szavak, én meg az esszéimet is alig tudom kiszenvedni magamból. Ahogy közelebb érek, már kicsit jobban összeszedem a gondolataimat, és az tűnik a legvalószínűbbnek hogy valami újféle pennát talált, amit nagy eséllyel sose fog használni. De azt én is belátom, hogy jól néznek ki, és ha már valamit gyűjteni kell, lehetne rosszabb hobbija is.
Szinte rögtön elindultam, ahogy megkaptam a levelét, és elég sietősen is lépkedek, de azért futni nem fogok, csak hogy gyorsabban érjek oda. Vajon már akkor is a boltban volt, amikor a levelet küldte? Nem hiszem, hogy Mr. Calamus kidobná, hogyha túl sokáig lézeng ott, de azért mégsem kellene visszaélni a vendégszeretettel.
- Jó napot! - Hangosan köszönök a boltosnak is ahogy belépek, majd mosolyogva pillantok körül, és rögtön meg is látom Kesleyt. Szerencsére nem vérzik sehol, és nem is néz ki úgy, mintha valami borzalmas családi hírről akarna beszámolni, szóval csak arra gondolhatok, hogy talált valamit. - Na jó, ne várass meg. Melyiket nézted ki?


*-* [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kesley Shors
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 19

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2016-04-25, 12:15

Ace & Kesley
the quill

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Küldtem egy baglyot Acenek, hogy jöjjön le Roxmortsba, ha tud. Ezt látnia kell! Komolyan, ha nem jártam volna erre, nekem sem tűnt volna fel ez a ritkaság. Calamus mindig is jó minőségű pennákat gyártott, de ez...! Ez valószínűleg a legjobb munkája. Mindig is szerettem gyűjteni a szebbnél szebb pennákat. Már rengeteg van, majdnem az összes féléből van egy darab. Van olyan, ami vastagon, van, ami tű vékonyan fog. Az írásnál persze sosem használok kettőnél több félét, mondhatjuk, hogy a többi csak dísznek van, de mindenkinek kell egy hobbi.
Én amúgy is ráérek ilyenekkel foglalkozni, pénzem is van rá, még hozzá olyan, amiért én dolgoztam meg. Így még a szüleim sem szólhatnak bele, hogy mire szórom el a pénzüket. Azt persze nem tudják, hogy miből is van nekem arra pénzem, hogy hetente lejárjak az Abszol-útra és bevásároljak pennákból és pergamenekből. Na meg, hogy mire is kell az nekem! Arról végképp nem fognak tudni. Sosem fogják megtudni, hogy mit művelek a hátuk mögött. Így is alig bírom kikerülni apám kíváncsiskodó kérdéseit arról, hogy hol szeretnék elhelyezkedni a Minisztériumban...
Pedig, még így, hogy csak arra gondolok, hogy a Minisztériumban dolgozzak, nem, hogy a hideg kiráz, de még egy egyértelműen fancsali grimasz is kiül az arcomra. Mr Calamus meg is kérdezi, hogy esetleg valami problémám van-e az árujával... Szegény, teljesen félreértette, de kimagyarázom valahogyan a dolgot. Pontosabban, elterelem a figyelmét, méghozzá azzal, hogy elkezdek az új áruról kérdezősködni. Komolyan érdekel, de mielőtt megvenném, azért kikérem Ace véleményét is. Még nekem is kezd feltűnni, hogy esetleg, netalántán már elég sok pennám van, és nem feltétlenül van szükségem még egyre. Bár, ahhoz, hogy segítséget kérjek tőle, nem ártana, ha végre ideérne... Vagy csak én sürgetem ennyire a dolgot?

itt vagyoook jessz || [You must be registered and logged in to see this link.] || 282


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

she is exciting,
she is perfect
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 352

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2014-10-21, 17:39

Szabad játéktér, új játék kezdhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Astrid McCallie
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 453

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2014-10-20, 11:39

Lioneah & Astrid


[You must be registered and logged in to see this image.]Igazán örülök neki, hogy Lio nem puhatolózik túlságosan és azért elég hamar tovább tudunk lépni a témán, bár sejtem, hogy Quinn-el már nem lesz ilyen nagy szerencsém. Ő mindent tudni akar és mindenről tudni is fog, nekem is kell valaki, akivel megoszthatom az érzéseimet és mindazt, ami velem történt, egyszerűen nem vagyok képes ezt egyedül feldolgozni és átrágni magamban, kell néhány jótanács, amely egy olyan embertől származik, akinek igazán fontos vagyok és aki képes át is érezni azt, amit mondok neki. Nos, Lioneah max csak kinevetne és jól szórakozna rajtam, nem hiszem, hogy képes lenne elfogadni a tényt, amit mondok neki…
Na de ez az egész után már a szüleink kerülnek szóba, mely szintén nem túl vidám téma, főleg az nem, ahogy testvérem beszél róla, én pedig mondhatok most bármit, jól láthatóan nem érek célt vele. Talán majd idővel… Nicolas szóba kerülése viszont tovább feszélyez, mivel én is félek attól, hogy baja esik, de nem lehet félelemben élni, bíznom kell benne, hogy tud vigyázni magára.
A vásárlás közben azért van arra időm, hogy rendezzem gondolataimat, így némileg lenyugodva fizetjük ki a pennaboltban vásároltakat, majd amikor hallom, hogy Lioneah inkább kint várna meg a helyett, hogy bejön velem az édességeshez, csak aprót biccentek.
- Sietek! – mást nem mondok, hanem besétálok az üzletbe, ahol nagyjából 5-10 perc alatt megveszek minden nekem kellő dolgot, amelyek most táskámba kerülnek, kivéve egy tábla csokoládé, olyan fajta, amelyet Lio kiskorában is szívesen majszolgatott, így amikor megjelenek mellette az utcán, egyszerűen csak felé nyújtom.
- Hátha valamikor jól esne. – mosolyodom el, majd irány a Három seprű. Tovább próbálok beszélgetni vele, most olyan dolgot hozva fel, ami talán valamennyire őt is érdekli, mire csak aprókat bólogatok. Igen, hozzá ez elég jól illik, de hogy belőlem mi lesz?
- A szimbolisztika szakon gondolkodom, de a jóslástan nem tartozik a kedvenceim közé, szóval még nem igazán tudom. – pedig választanom kéne, de valahogy majdnem mindegyik tetszik és mégse tökéletes az egyik se. Idővel talán képes leszek dönteni… A Három seprűbe beérve azonnal a pulthoz sétálok, leadom a rendelésünket és ha Lio addig helyet foglal valahol, akkor én viszem oda az asztalunkhoz a két korsót, majd ha minden igaz, akkor addig fogunk itt beszélgetni és vajsörözgetni, amíg vissza nem kell indulni a Roxfortba.

//Köszönöm szépen a játékot! Very Happy Már most tudom, hogy élvezni fogom a tesós játékokat. Very Happy //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lioneah McCaine
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt 2014-10-19, 20:33




Roxmortsi kiruccanás

[You must be registered and logged in to see this image.]


Ha tudnám a részleteket, akkor meg nem tudnám eldönteni, hogy ezzel csak viccel és nevetnem kéne, vagy tényleg komolyan mondja. Olyan lehetetlennek és hihetetlennek tűnik az, hogy egy ilyen tanár... tetszik neki. Nem fogom fel. Nekem egyáltalán nem jön be, bár én nem mondhatok semmit, mivel nekem... őszintén szólva senki sem jön be, de hát ennek is meg van az oka. Már előre félek tőle, hogy mikor jönnek majd a kérdések arra vonatkozóan, hogy már tizenhat vagyok és hogy van-e már olyan fiú, aki tetszik. A nagyi például hajlamos belemászni az ember magánéletébe, és egyáltalán nem lepne meg, ha egyik nyáron már ilyesmiket kérdezne, nekem meg aztán baromira nem füllik hozzá a fogam, hogy a témát akár csak érintőlegesen is megbeszéljem akárkivel is.
A szüleink viszont még ennél is kellemetlenebb téma. A dac és talán a harag is, ami beszél belőlem és nem, ezt képtelen vagyok visszafogni. Nem tudok úgy gondolni rájuk, mint nagy hősökre, mert lényegében a mi családunkat áldozták fel másokért, és... részben engem is, még ha erről nem is tudnak, ha nem is tud senki sem. De mindegy, azt hiszem ez olyasmi, amiről úgy sem tud meggyőzni engem. A válaszára ezért van, hogy csak megrántom a vállamat. Szerettek minket igen, persze, de még sem eléggé, hogy feladják ezt az egészet, hogy inkább úgy döntsenek, hogy velünk lesznek, így alig maradt időnk, amit velük tölthettünk. Sashának a legkevesebb, de nekem se sok és ilyen terhet helyeztek Nicholas vállára. Ez igenis... nem fair a részükről és készükről és kész, nem fogom csak úgy elnézni nekik.
- Nem hiszem, hogy megbántanám ezzel, ő reálisan látja a világot. - egy kicsit talán meg is nyomom azt a kis "ő"-t. Igen, úgy gondolom, hogy ő ezzel tisztában van, hogy a jelenlegi életstílusa, meg az auror szakma nem pont életbiztosítás. Simán lehet valami rosszba belefutni, és nem fogják megkérdezni tőle, hogy nincs-e pár húga, akik fontosak nekik és ezért inkább életben maradna. Nem... a szüleinket se kérdezte senki, a kutyát se érdekel, hogy kit hagysz hátra. Ha valakinek szálka vagy a szemében, az eltesz láb alól és ennyi.
- Kösz, akkor inkább megvárnálak kint. - bólintok egy aprót, mikor már kifelé indulunk. Jól sejti, nem akarok bemenni egy csupa rózsaszín, csupa cukor édesség boltba. Nagyon nem érdekel, se látni nem akarom, se érezni az édeskés illatokat, amik mélyen az ember orrába vájnak, hogy aztán napokig el se lehessen onnan takarítani őket. Jobb nekem kint, ha kell várok én bármennyit, csak isten ments ettől a helytől! Amikor aztán megérkezik az újabb kérdésre már azonnal tudom a választ. Ritka dolog tudom, de... ezzel legalább tisztában vagyok.
- Méregkeverő. A bájitalokhoz értek és ez legalább elég nyugis. Mert te? - visszakérdezek, reflexből. Nálam ez a legmagasabb szint, amit el tudok érni, több nem megy. És akkor gondolom megyünk iszogatni, mondanám, hogy legnagyobb örömömre, de... nem szabad hazudni igaz?


mert amit akar,
a lélek árán veszi meg.
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Indulat ellen harcolni
nehéz,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Calamus Pennabolt

Vissza az elejére Go down

Calamus Pennabolt

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Roxmorts-