Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Corvus & Bexley
  Today at 16:33
Corvus Flint






ϟ Calamus Pennabolt
  Today at 11:33
Megan Smith


ϟ Missy & Andy
  Today at 9:03
Andrew Benedict
A hónap posztolói
Gina Accipiter
 
Bexley Wildfield
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Corvus Flint
 
Perselus Piton
 
Luna Lovegood
 
Dane Seoras
 
Winifred Hill
 
Jade Wilson
 
Statisztika

Összesen 596 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Andrew Benedict

Jelenleg összesen 34383 hozzászólás olvasható. in 3189 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 18 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) Csüt. 2 Okt. - 18:29-kor volt itt.

Share|

A Kúria - Bulgária

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Szer. 27 Dec. - 9:20



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Kétségkívül a meditárrán és a balkán virtus más, de az én szláv szerelmem olyan nagyhangú, pasis tud lenni, s ezzel együtt mégis oly gyengéd mindhármunkkal, hogy csak azt bánom, hogy a szüleim mindössze futólag látták. Pedig ha lett volna bennük egy cseppnyi családcentrikusság, akkor egészen elhúzódó jegyeség is lehetett volna ebből, hiszen büszkélkedhettem volna Darius-szal. Angaloghattunk volna sokat, így pedig kissé ráerőltettem a pocsék családi hátteremet. Persze ő drága volt, és felvállalta, hiszen szeret, de mégis, rossz érzés, hogy a babáinknak nincsen az én oldalamról is rokonsága. Nincsen kihez hazavinni megmutatni, hogy miféle drága hercegnők pottyantak ki belőlem. Aligha hiszem, hogy ha írnék haza egy baglyot, akkor megenyhülten várnának minket. A néni most távozik, de a férjemmel összenézünk, van még valamennyi időnk, mielőtt felkelne a család, de ha már ilyen hajnaltájt van, akkor a koránkelő szlávok nem fogják megvárni talán még a napfelkeltét sem. Elfojtom a kuncogásomat, hiszen nem parancsnak tituláltam a kérdést, de a szivem máris dohog, hogy le lett osztva a tennivaló. Nagyjából megértem, amit károg, noha nekem még arra van szükségem, ha már bolgárul beszél, akkor azt lassan, tagoltan tegye, hogy pontosan tudjam, hogy nem hallottam-e félre valmit.
- Sütőtök püré. Nem finom? Na ne csináld már szivi.. – Ingatom a fejemet, miközben végzek a tálalás végső simitásával, s intek Dariusnak, hogy már le is csüccsenhet enni. – Nálunk nagy hagyománya van az ilyesminek, mit gondolsz, én mit ettem az elején? – Két gyerekhez amúgy két szülő kell minimum, de én szívesen játszom a hercegnőkkel szimultánt, hogy a ház ura addig tudjon enni. Mindenesetre legugulok én is Darius mellé, és egy másik üveget nyitok ki, hogy buzgón kanalazgassam. Már gyakorlottabb vagyok, talán az anyai ösztönöknek köszönhetően, meg hát amíg Dariusom távol van, addig ezeket mindig én csinálom, kivéve ha a férjuram egyik kedves rokona besegít. Azért áldani tudom a támogatásukat. – Egyél nyugodtan édes, most már boldogulok. Holnapra, azaz mára mi a terved?






[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Vas. 17 Dec. - 8:29



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Messze van tőlem Olaszország, noha hallottam pár dolgot, az leginkább kimerült a mágikus történelemben. A muglik világa pedig nem nagyon érdekelt, ezért nem tudok mit kezdeni Missy szavaival, a legjobb amit tehetek, hogy egyetértek az okos asszonnyal. Egyébként meg nem zavar, hogy eszesebb bizonyos téren, nem is akarok túlnőni rajta inkább büszke vagyok amiért olyan sokrétű. Az én dolgom megvédeni a családot és gondoskodni a szeretteimről, ahhoz nem kell ismernem milyen egy olasz család.* -Da! Nem sok lenni. Olasz varázslók nagyhangúak, a boszorkányok pedig igézőek. *Utóbbit pedig nem feltétlenül szexuális értelemben mondtam, egyszerűen csak a kevés tapasztalat alapján, aki nem a Beauxbatons varázslóképzőbe ment az a Durmstrangban végezte és kivétel nélkül galád némberek voltak, a bájitalok és a bűbájok mesterei. Néha elmélázom mint ahogy most is, hogy a nénikém minden bizonnyal rendelkezik némi olasz vérrel, mert amit tőle kapok azt nem teszem zsebre, de egyben azt is igazolja amit nem rég mondtam Missynek a mi családunkról. Láthatóan nem haragszik igazán, csak fejmosást kaptam tőle, de mire visszatérnek már én is kapok majd puszit és összeborzolja a hajam mint amikor kissrác voltam. Mindenki megmondja a magáét a másiknak, akkor is ha nem tetszik valami és főleg akkor, hiszen fontos, hogy később ne ismétlődjön meg, és nem legyen kellemetlen valami családon kívül. Az őszinteség fontos. Viszont a szeretet még fontosabb és nem tartunk haragot igazán. Néha azonban ki kell adni magunkból azt ami kikívánkozik. Missy maraszalné még a nénikémet, ő azonban csak egy mosollyal fele és már ott sincs, a bácsikám addig nem kel ki az ágyból amíg a kávéját nem itta meg, de hamarosan számíthatunk rájuk. Nem véletlenül említette meg, hogy reméli sok étel lesz. Amilyen vékony és törékeny Lyudmyla nénikém, a férje annyival nagyobb. Szeret enni és pocakot növeszteni is. A mai reggel azonban számomra arról szól, hogy családom nőtagjai ugráltatnak. *-Etesd meg a kicsiket. *Ismétlem dohogva Missy szavait, úgy ahogy ő ejtette ki, bár még így is beletörik a nyelvem. Az, hogy a végén hősnek titulál nem sokat javít a dolgokon, nekem már szavam sem lehet, csak etessek. Nem mintha nehezemre esne, sőt! De nem ronthatok az imidzsemen. Kezemben a bébikajával csoszogok a lányokhoz és megállok előttük.* - tatko mi dade da yam. Vsichko za yadene na printsesi! v protiven sluchaĭ shte bŭdete ocharovani ot mukhite! *Én természetesen bolgárul szólalok meg, hadd szokták és tanulják, attól még nem lesz kevésbé vicces, hiszen nem gondolom komolyan, de a figyelmeztető él ott van a hangomban. Elvégre én vagyok a főnök. Hozzá is látok, hogy kanalanként a szájukba adagoljam, egyszerre két kanállal, nehogy azt higgyék, hogy lemaradnak a másiktól, de hiába a finom falat, nem kell nekik. Megkóstolom, majd elfintorodom.* -Missycica! Miezmiezmiez? Nem enni. Én hinni, hogy nem finom. *Pedig isten a tanúm, hogy mindent megpróbáltam, két kézzel, kétfelé táncoltam a kezeimmel, hogy bejátsszam a kanalat a szájukba, de épp csak hozzáért a pici szájukhoz, már fordultak is el. Rájuk morgok mint egy medve, ezen meg nevetnek és akkor hopp! Büszke vagyok magamra, hogy sikerült kicselezni őket, ám a következő pillanatban csak azért nem köpnek szemközt, mert elég távol vagyok tőlük.*

//Leírom mit akart Darius mondani, mert ha lefordítod a szöveget, lefordulsz a székről! Very Happy Very Happy Very Happy „Ma apa ad enni. Mindent meg kell enni hercegnők, különben békává változtatlak titeket.” Ehhez képest a legyek lenyűgöznek lol! lol! //



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Pént. 15 Dec. - 11:14



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Továbbra is kuncogok, olyan élettel teli ez az egész családosdi, nálunk ott mindig fagyott, rideg hangulat ült meg, még véletlenül sem viccelődtünk egymással. Otthon a fegyelemről szólt minden, egyenes háttal, mint valami katonák, úgy ültünk a nappaliban, legtöbbször apa beszélt, afféle intelmeket intézett hozzánk, hiszen ő aztán mindent jobban tud. Vagy ha áthívott egy másik aranyvérű családot, akkor velük lehetett úgy-ahogy vontatottan társalogni, de úgy, hogy mindenki hallja, hiszen apa ott is témafelelősnek tartotta magát. De nem úgy Darius. A férjecském szereti kézben tartani a dolgokat, de évődik velem, figyel az aggályaimra, és úgy egészében igazi hangulat van. Már akkor is tudtam, hogy vele aztán érdemes megszökni, de kapcsolatunk mindig újabb csúcsokat hódít meg. Gyorsan a helyére lebegtetem a tányérokat, poharakat, ám már kézzel igazgatom el a terítőt, s az étkészletet. A babák még semmi komolyat nem esznek, csupán az esti bébiételt készítem össze. Ugyan vacsoráztak, de ha már így az éjszaka közepén felkeltünk, akkor biztosan gyorsan megéheznek ők is.
- Ezt tényleg meg kell szoknom. Picit olyannak tűnik, mint egy olasz család. Noha nem sok közös szál van a latin, és a szláv szokások között, nemigaz? – Azért Darius szépen gitározik, beillene egy meditárrán macsónak is. Tulajdonképpen minden megvan benne, ami megdobogtatja a szívemet, de az alapvető vonzalom az, ami mellett hiába adna biztonságot, lenne vicces, ha külsőleg nem lelkendeznék oly annyira érte, nem működne minden így. Valahogy át tudta verekedni magát azon a falon, amit a Roy-jal kapcsolatos bizalmatlanságom folytán építettem, ráadásul sokáig én csak barátként kezeltem a srácokat. Na de Darius esetében ez fel sem merülhetett, ő aztán talpig pasi, csak úgy tudok rá nézni. Kissé behúzom a nyakamat, amikor Darius nénje megjelenik, valamiért úgy vélem, hogy máris leszúrást kapunk. Darius végülis igen, ezt még valódi nyelvértés nélkül is át tudom érezni, én azonban nem. Visszapuszilok, amolyan nagy cuppanósat, és ajkaimra széles vigyor ül ki.  – Ne menj még, neked is terítek. – Most angolul szólok, a néni nem is biztos, hogy érti, de talán kérdőn visszafordul. Biztos ami biztos, máris kiteszek még egy tányért, végülis ha kávéval sietett el, már nem fog visszaaludni. Lehet, hogy percek múltán visszatér, akkor pedig jól esik majd neki, ha számára is ott a gőzölgő étel. – Etesd meg a kicsiket én hősöm. – Adom ki az ukázt, az előre kikészített babaételt bízom most a megbántott apukára, én pedig már szelem is a méretes késsel a húsadagokat. Most már három személyre.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Kedd 5 Dec. - 9:57



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Vicceltem én a kérdésemmel, tudom mi az a pulyka. Az angol nyelvleckéim első szavai a káromkodás és az ételek nevei voltak, hiszen férfi emberként szeretem a hasamat, másrészt az itteni ivókban alaphangon a káromkodás megy a legjobban, még bolgárul is. Ám ilyen válaszra nem számítok Missytől, pedig tudom mennyire vicces tud néha lenni és benne van minden tréfában. Csak pislogok ahogy próbálom összerakni a kér szót képileg. A varázsvilágban sok furcsaság van a muglikéhoz képest, nem nagy kuriózum egy szárnyas birka, hiszen van szárnyas lovunk és „madarunk” is ha a hipogriffre gondolok, de szárnyas birkát még nem láttam és legjobb tudomásom szerint nics is ilyen, de lehet, hogy csak hozzám nem jutott el a híre.* -Olyan is lenni? Finom a húsa? *Némi gyanakvással ugyan, hogy ez megint csak vicc, de naná, hogy rákapok, főleg mert még nem ettem olyat. A kívánságomra azonban elutasító választ kapok, amit némi sértődéssel vegyes nem értéssel veszek tudomásul.* -Mindig? Ma is enni pulyka, tegnap is enni repülő madár. Birka mikor lenni? *Széttárom a karjaimat, kérdőn tekintek Missyre aki roppant mód el van foglalva a sütéssel és a terítéssel, a lányok meg csak nevetnek, kacagó, zenei aláfestés. A ház többi részén még csend van, semmi motoszkálás, szerencsére nem voltunk olyan hangosak, hogy pont most szakítsanak félbe amikor azt próbálom Missynek megmagyarázni, hogy miért nem kell innen leköltöznünk. Mindig is nagy családban éltem, a Roxfortban jól jött a magány, egyedül egy szobában, hiszen pont azért mentem el itthonról, mert magam akartam lenni egy kis gondolkodásra, sebnyalogatásra, ám visszatérvén balzsamként hatott rám a zsivaj. Nálunk senki nem sértődik meg, megtanultunk együtt élni, ha veszekedünk is, az nem komoly, mindenkinek ki kell engednie a gőzt, aztán megy tovább az élet, mintha mi sem történt volna. Missy még csak most tanulja. *-Missycica. Itt mindenki mindenkit zavarni, megmondani másiknak, néha hangosan, aztán menni minden tovább. Da? Szeretni másik, ez lenni élet. *Magamhoz ölelem, beszívom az illatát, most keveredik hozzá egy kis fűszer is, meg a szárnyas dögé és. *-Jó helyen lenni. *Zárom le ezzel a vitát és úgy tűnik már eléggé beletanult a mi életünkbe, hiszen ott folytatja ahol félbe szakítottuk a dolgokat. Terít, tálal. Végszóra a nénikém is megérkezik, nem is hallottam a lépteit, biztosan hallgatózott.* -Dobro utro! *Megcsókolom jobbról-balról, de a fülem már az ujjai között van, amire csak egy elnyújtott „aúúúú” a válasz.*-Dobro utro??? Dan silen i vik? Da ne pozvolyavate da zaspi? Taralezh! Nadyavam se da napravite mnogo khrana!*Ez mind nekem szól miközben húzopgatja a fülemet, Missyhez azonban már mosolyogva megy oda, átöleli és megpuszilja.*-Ti malῠk angel! *Elengedi Missyt, tölt magának és a nagybátyámnak egy-egy bögre kávét és már libben is el. Én meg…csak hüledezve bámulok utána, majd megiont széttárt karokkal nézek Missyre, kissé mérgesen, megjátszva.* -Lenni nem igazság. Én kapni fülbántás, Missy puszi, meg angyal. Felborító! Birka sem nincs!



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Hétf. 27 Nov. - 16:19



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Nyilván teljesen más a brit és a bolgár konyha, nem csodálkozom, ha Darius meglepődik azon, amit elé akarok majd tenni. Mi azért legtöbbször csipegetünk, a világ legtöbb táján kifejezetten ehetetlennek tartják, ami nálunk az étkezőasztalra kerül, és most nem a skót haggisra gondolok, egyszerűen ízetlen a fűszerezés, fantáziátlan mondjuk egy pikánsabb olasz konyhához képest. Darius nagy húsevő, ezt tudtuk, de angolszász hagyományként inkább a szárnyast hozom, noha nem kéne tudnom megsütni, hiszen anyáéknál midnig a cselédség csinálta meg, mondván egy aranyvérű aurortanonc ezzel ne foglalkozzon. De hát én medimágus lettem, és nem derogált hogy magamra kapjak némi házimunkával kapcsolatos tudást is, enni pedig mindenki szeret, így elsőként ebben okosodtam.
- Az a.. szárnyas birka.. – Vigyorogok vissza a vállam felett, tudom én, hogy csak viccel, és bele is megyek, hiszen már teljesen kiment a szememből az álom. Kicsit furdalt ugyan a lelkiismeret, hogy Darius ilyen könnyen kipattant az ágyból, míg én hosszú percekkel később követtem csak. Már itt vagyok, hogy a kis család számára valami étket tegyek az asztalra. A kicsiknek valami pépest kerítek majd, hiszen ők még nem azt eszik, mint mi, bármennyire is beleképzelem, hogy nagyevők lesznek. Nekem mindig megmaradt a nádszálvékony termetem, hátha ők is ezt öröklik, ha már lányok.
- Legközelebb szivi. Nem lehet mindig birkát enni. Majd váltogatjuk. – Az éjszaka közepén nem fogok tudni honnan birkát szerezni, pulyka esett kézre a vásárlásnál, a fent említett okok miatt, így ezzel el is vágom a férfiúi szigor érvényesítését. Amíg én felügyelem a konyhát, bizonyos mértékben az én kezemben van az irányítás. Ám bízom benne, hogy úgy fogom tudni megfűszerezni a madárkát, hogy az ifjú férj is jól elteljen tőle, mintha csak birkát evett volna. Tehát készítgetem elő, a köret is lassan megpuhul, így most van egy kis időm visszalibbenni elé, s közben a két kicsire is lemosolygok. – Oh, értem én. Csak meg kell szoknom. Tudod otthon mindig olyan fagyos volt a hangulat, szigorú szabályok szerint kellett élni, és ha itt valaki hangos, vagy mérges, megriadok, hogy zavarok.. Én boldog vagyok itt veled, és a lányokkal, elfogadom, ha szerinted jó helyen vagyunk itt. – Karolom át a vállát anyáskodva, hogy engem nem bántott meg, és remélem én sem őt. Aztán mintha fel sem merült volna ez a téma, ellépek mellőle, és még igazítok egy keveset az asztalra lebegtetett tányékorokon, evőeszközökön. – Tálalhatok?





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Vas. 19 Nov. - 11:32



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Húst kérek és pulykát kapok. Nem berzenkedtem sosem, egyébként is kapok eleget mindenből, elvégre azért jó ez a nagy családi élet, mert bőven van asszony aki főzzön és ahányan vannak annyifélét készítenek. Ráadásul nem kell ügyelnünk a muglikra, a mi falunk ahol élünk el van zárva tőlük, itt nyugodtan lehet varázsolni akár a nyílt utcán is, senki nem veszi észre. Úgy hiszik egy veszélyes sziklás part közelében járnak és tábla is van, hogy figyelmeztesse őket, a védő bűbájok pedig a kedvüket is elveszik attól, hogy közelebb merészkedjenek. Jó itt élni, Missynek is tetszik, és könnyebb is mert nem kell állandóan a lányokra ügyelnie, valaki mindig errébb rakja őket ha útban vannak, megringatja ha sírnak, már csak evés szempontjából nem kontárkodnak bele a dolgokba, hiszen egy ideig az még kizárólag Missy feladata. Viszont ez a pulyka most kissé megzavar, a remek hangulat pedig további viccelődésre ad okot, hát összekötöm a kellemeset a hasznossal.* -Pulyka? Az micsoda drágaság? *Kérdezem ahogy utána nézek a karjaim közül angolnaként kisikló Missy után. Vigyorgok persze, tudom mi az a pulyka de olykor jó ráfogni a hülyeséget a pocsék nyelvtudásomra. *-Birka. *Mondom aztán, hogy mi a kívánságom. Egy jó szaftos birka, főleg télen amikor kell az energia és a melegség, a birka meg jó faggyús, némely embereknek büdös is, de ha jól van elkészítve mennyei étek.* -Birka csinálni. *Kérem…de Missy elbizonytalanít a kérdésével és kénytelen vagyok hagyni a hülyeséget és komolyra fordítani a beszélgetést. Szerencse, hogy most nincs itt egyetlen családtagom sem, mert ők bizony nagy hanggal oltanák le Missyt aminek a felét sem értené. Próbálom megérteni de nem megy, ő meg amikor zavarban van mindig valami mást csinál, jár a keze, a szája viszont nem. A pálcámmal blokkolom azt amit épp csinál, a terítőnél mondjuk nem olyan nagy gond, de az utolsó tányér nagy koppanással ér asztalt, az evőeszközök pedig csörömpölve. A lányoknak legalább tetszik, addig is nevetgélnek és nem veszik észre, hogy hirtelen valami egészen más zajlik körülöttük mint eddig. Átölelem Missyt, nem hagyom, hogy bármi mást csináljon, csak rám figyeljen, még a pálcát is kiveszem a kezéből.* -Missycica…lányok nem zavarni senki. Én családom lenni boldog, hogy mi itt lenni. Ők lenni hangosak és mérgesek és vidámak és….ez lenni mind élet. Da? Ők szeretni kicsi gyerekek, Missynek kell segítség. Lányok nem lenni üres, csend házban. Itt lenni boldogok. Missy nem? Nagy családot akarni, nekem mondani. Emlékezni rá. *Tudom mit szeretett volna, azt is mennyire szomorú és csalódott volt amikor a szülei elküldték. Kivert kutyának érezte magát, most van mindenki. Szeretik. Nem értem és úgy is nézek rá. Értetlenül és kétségbeesetten, hogy valamit elrontottam, de fogalmam sincs mit.*



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Szomb. 11 Nov. - 19:56



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Mégiscsak visszaváltok angolra, aminek több oka van. A kicsiket sem akarom összezavarni, másfelől nehéz úgy figyelni az ikrekre, meg az éjszakai főzöcskére is, hogy közben még a szavakat is keresgélnem kell. Darius van annyira makacs, hogy a külön kérésem ellenére sem beszél bolgárul, mert ezzel is nekem akar kedveskedni, de felesleges túludvariaskodnunk egymást, akkor maradjon az angol. Különben is, bőven lesz még alkalmam gyakorolni a kemény, pattogó szláv nyelvet, az pedig nem túlzottan zavar, hogy ha a nővérei nagyokat vigyorognak, hiszen ők tudják, hogy milyen messziről érkeztem, és házasodtam be a családba. Bár nem vagyunk vérrokonok, én így kezelem őket, és alkalmazkodni akarnék a többséghez.
- Mindjárt.. férjuram! – Nevetgélek átfordulva a karja alatt. Ha már megtáncoltat, akkor alkalmazkodom, de addig minden áll, amit egyébként elkezdtem volna. Amikor visszalendülök elé, megugrok kissé, ahogyan belemarkol a fenekembe. Hát persze, tudhattam volna, jól is esik, ahogyan az izmos tenyér birtoklóan, már-már ingerlően jelzi, hogy csak az övé vagyok. Felsóhajtok, ahogyan végül elengedjük egymást, de én is megéheztem az éjszakai műszakot illetően, még azt is el tudom képzelni, hogy iszom egy forró kakaót. Miközben Darius már a lányokat nevetti meg újfent, és nekilátok villámgyorsan leszórni a húst az örleménnyel, amolyan pácként, s a köntösömből előkerülő pálca folytán a hús felől máris finom illatok szállnak fel. Betolom a sütőbe, de így is kell majd neki pár perc. Addig mondjuk lehet teríteni. A kicsik csak egy-egy apró, előrágott falatot kapnak majd, de mi bőséges lakomát tudunk csapni. – Pulyka, ha nem gond. Tudom, hogy testesebb jószágokat szereted de most már gondolni kell a hercegnőidre is. – Azért valami disznó, vagy marha igen zsíros lenne, ezért is döntök többségében a szárnyasok mellett.
- Oh dehogynem. Csupán attól félek édes, hogy a testvéreidnek vagyunk a lába előtt. Családot szeretnék, de olyat, amit mi teremtünk. Nem akarok betolakodni senki életébe. És azt sem, hogy a lányaink zavaróak legyenek. – Akad meg a hűtőn a tekintetem, elő kéne készítenem a kakaót, ha inni akarok, ám teríteni is kéne. Dariusnak ha jár a szája, nem tud másra koncentrálni. Inkább folytatom én. Kinyitom a felső szekrények egyikét, és mintás terítőt veszek elő. Amit ha le is eszünk, akkor is könnyen tisztítható. Egyetlen pálcamozdulatomra tányérok, és evőeszközök lebegnek át a konyha légterén, s terítődnek meg az étkezőasztalra.






[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Szer. 8 Nov. - 17:23



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Remekül eltársalgunk a felemás beszéddel, általában így szokott lenni, és Missyt nem csak én nevetem ki hanem a családom többi tagja is, de ők diszkrétebben, kivéve Vesnát és Jalenát, ők a legkisebbek és még nem tudják mi az a tapintat. Viszont bájosan teszik, mert kijavítják Missyt ha kell és az még több derűt kölcsönös a társalgásba, mivel még nem minden hangot ejtenek ki tisztán. Értsd: pöszítenek és selypítenek. Na így tanulj meg egy olyan nyelvet ami alapjáraton is kitöri a nyelved. Könnyítés után már sokkal jobban érzem magam, mondhatni elememben vagyok, hiszen a szórakoztatás a dolgom, noha munkát még nem találtam vele, de ami késik nem múlik. *-És sírós hercegnők szórakoztatására. *Szájalok vissza kicsiny családunk úrnőjének, de ő is tudja, hogy igazam van, másrészt ha a lányok nevetnek, akkor Missy is jobban érzi magát, elfelejti a fáradtságot, a koránkelést, a későn fekvést és a napi majdnem huszonnégy órás „szolgálatot”. Egyes és Kettes lány még mindig nevet, most egymást szórakoztatják, hiába a nevetés ragadós és akár a csuklást nem lehet abbahagyni ha egyszer elkezdődött. Gurguláznak, motyognak, gőgicsélnek és mondják egymásnak szinte levegővétel nélkül. Szerintem a felnőttlétre és a házasságra edzenek. Én azonban már igen éhes vagyok, a hús viszont még nincs kész és kénytelen vagyok beérni egy szelet kenyérrel és almával, amit szóvá is teszek. *-Húúúst asszony! *Majdnem kiesik a falat alma a számból, de teli szájjal beszélni élvezetesebb, a hercegnőim is ezt csinálják olykor és egész jól megy nekik. Kissé kétértelműre sikerül a követelőzés mikor elmarom a derekánál fogva és egyik kezemet a tánc közben a fenekére tapasztom, jól belemarkolok, úgy sincs itt senki rajtunk kívül, a lányok pedig nem értik még a lényeget. Táncolunk hát körbe a konyha közepén álló nagy pult körül és, hogy őszinte legyek érzem magam olyan jól, hogy ne gondoljak a korai időpontra. Missy azonban mint nő, gyakorlatiasabb is nálam. *-Nem. Nem lenni hangos csak boldog. Nem dobni ki. Dariust szeretni, Darius Isten, istenpasi és _jóóóó_ ember. Da?...így lenni EgyesKettes? *Fordulok a végén a lányok felé, ők meg perszen kacagnak a vigyorom láttán, még be is bandzsítok nekik.* -Látni Missycica? Hercegnők is tudni. Apjuk lenni faszagyerek. *Ezt a kocsmában tanultam, nem Angliában és nem Roxmortsban, hanem érdekes módon itthon, még azelőtt, hogy elmentem volna a Roxfortba. Kaptam innen-onnan gyorstalpaló tanfolyamot angolból a helyi önkéntes emberfaragó szövetségtől. Lásd: család és barátai. Én imádom a családomat és mindig is velük éltem, megszoktam már, hogy olykor nagy a hangzavar, hogy összevitázunk majd kibékülünk, hogy zavarjuk egymást, de senki nem teszi szóvá, hiszen így élni jó. Szabadon. Persze vannak határok, amiket mindenki be is tart, ennek ellenére Missynek fura lehet ez az egymáshoz alkalmazkodás. Soha nem gondoltam másik otthonra, olyanra ami csak a miénk és azt hittem Missy is jól érzi magát, ám a kérdése váratlanul ér és meg is torpanok. Kérdőn, kissé ijedten, csipetnyi rosszallással nézek rá. Utóbbi nem ellene szól hanem a helyzet ellen. Valamit nem jól csináltam?* -Missycica nem érezni jól magát itt? Én azt hinni szeret nagy család. Nem jó? *S talán a lányok is megérzik mindig, hogy valami baj van, elhallgatnak, figyelnek, csak időnként gagyognak valamit egymásnak, mintha megbeszélnék a látottakat.*



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Csüt. 2 Nov. - 13:52



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Azért összességében jobban örülnék, ha Kath is itt lenne, mert ő azért folyékonyan beszél angolul, és egyszerűbb olyantól tanulni a bolgárt, aki a saját anyanyelvemen tud segíteni, Darius-szal inkább viccesek vagyunk. Nem jövök zavarba, hogy így kinevet, én is megtettem már, sőt édesnek is tartottam, amikor azzal a furcsa, zavaros akcentussal beszélt hozzám, én viszont rosszabb vagyok, hiszen kevesebb idő állt rendelkezésemre, de próbálkozom becsülettel, hogy a kicsik is hallják mindkét nyelvet élő szóban, nekik már kettős anyanyelvük legyen. Bár eljöttem, és most már bolgárnak vallom magamat, azért angolnak születtem is, nem szeretnék ezen változtatni, mindent magam mögött hagyni.
- Köszi! – Annak ellenére, hogy ezek után ő még mindig megmarad az angolnál, én maradok a bolgárnál, így is megértjük egymást, és ha szenvedni akar az angollal, hát tegye, de most rajtam a sort, hogy megküzdjek a másik anyanyelvével. Darius végül eltávozik, hogy intézze a folyó ügyeit, én pedig a már tagalt módon nekilátok az éjszakai lakoma összeütésének. A köntös zsebéből hajgumit vadászva felkontyozom a tincseimet a fejbúbomra, hogy ne zavarjon a főzőcskézésben, és nem kívánt szálak se essenek bele majd a húsba, főleg ha a kicsik is kóstolnak valamennyit. Ugyan még nem ez a fő táplálékuk, de hozzáadott ételnek már lehet érdeklődve majszolni valami komplettebbet. Felsikkantok, amint az antilop megjelenik, a kicsik pedig kacagnak. Fejrázva adózom Darius mágikus tudományának, még ilyenkor se áll le a szórakoztatásunkkal. – A patrónus dementorok ellen van Darius. – Recsegem továbbra is bolgárul a magam vigyorgós stílusában. Nem lettem megfáradt, összetört kismama, inkább kivirultam, hogy most már hárman is vannak, akik önmagamért szeretnek. Nem fogok azért egy életen át otthonülni, vár majd a medimágia, de most még kicsattanok az anyaságtól, no meg a feleség-léttől.
- Igen szivi, erős embernek csak a húús számít. – Váltok vissza végül angolra, ezekhez a szóvirágokhoz bizony az ember anyanyelve szükségeltetik. Gyorsan térülök, varázslattal segítem a hús párolását a sütőben, de így is kell neki pár perc. Még éppen elvégzem a háztartási bűbájt, amikor el vaagyok ragadva, s karolhatom át a férjuram nyakát, próbálván követni a tánclépést. Én is kacagok a kicsikkel együtt, és így még csókot sem nyomhatok Darius ajkaira, hiszen azok almával vannak tele. – Hangosak vagyunk édes! Azt akarod, hogy kidobjanak innen? – Persze nem gondolom komolyan, Darius családja távolról sem olyan, mint az enyém. De morcosak igenis lehetnek, ha az éjszaka közepén nem csak ellátjuk a lányokat, hanem programot is tervezünk. A hugija úgy nézett ránk, mint aki keresztbe lenyel. – Nem kéne egyszer.. valami saját? – Nem akarok Darius zsebében turkálni, fogalmam sincsen, hogy hogy állunk anyagilag, végülis én egy szál bőrönddel lettem kitéve otthonról. Ráadásul a roxis egyetemet be se fejeztem, még lett volna egy év. Vagy kettő?





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Vas. 29 Okt. - 16:23



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Férfi ember büszke, nem hagyja, hogy kinevessék, de mióta Missy az életem része lett és elég jól megért – eltekintve néhány kivételtől – azóta nem is igazán érdekel, hogy mennyire megy vagy nem az angol. A Roxfortban jól elvoltam, ráadásul a Látványmágia nem kíván sok beszédet, egyébként sem terveztem sokáig ott maradni, csak Missy miatt maradtam egy évnél többet, de ezt már ő is tudja. Az viszont roppant mód megnevettet ahogy ő próbálkozik a bolgárral. Gonosz vagyok? Igeeeen! Nem is a szóösszetételeken nevetek hanem a kiejtésén, az akcentusán, olyan mintha kavicsokat próbálna rágni. *-Missycicca! Édes vagy! *csak azért mondom ne sértődjön meg, de az oldalam kilyukad a nevetéstől, ez viszont nem túlzottan segít azon, hogy lassan tényleg csomót kellene kötnöm a farkamra, különben Missynek lesz igaza és a padlóra piszkítok. De azért még látványosan besértődöm azon, hogy ezt feltételezi rólam és emelt fővel távozom a tettek mezejére, vagyis a klotyóra. Visszafelé már nem a konyha felé veszem az irányt hanem a hálóba és magamhoz veszem a pálcámat, a patrónusomat küldöm előre, hogy körbeugrálja a lányokat. Gyanúsan nagy a csend, azon kívül ami Missy tüsténkedését jelenti, hercegnőim csendben vannak. Nélkülem. Nahát! Ezt az engedetlenséget. A fényes antilop körbesuhan a konyhában, kerülgeti a lányokat, majd Missyt is, végül mikor én is megjelenek sziporkázva tűnik el. A lányok kacagnak és ez az én érdemem, ami büszkeséggel dülleszti az amúgy nem túl nagy mellkasomat. A lányok imádják a mágiát, nem véletlenül. Szórakoztató, főleg két kis gézengúznak akik azzal töltik a napjaikat, hogy esznek, alszanak és az apjukat nyúzzák. Nem vallom be Missynek de igaza van, tényleg hihetetlen, hogy nem rég még azon aggódtunk mit szólnak hozzám a szülei, vagy hogyan oldjuk meg az életünket miután egy bőrönddel kirakták otthonról, most pedig…azt hiszem az egész világ az enyém. Belekortyolok a kész kávéba ami éget, de még a szisszenést is visszanyelem, majd kaja után nézek, de egyelőre csak kenyeret találok ami készen is van, hozzá csippentek egy almát ami kosárban van kint a konyhaasztalon. *-Missy sietni. Nézni erős ember mit kell ennie. Alma és száraz kenyér. Nahát! *Nézek rá szigorúan és dorgálom meg…mielőtt magamhoz rántanám nem törődve azzal mi van éppen a kezében. Derékon kapom és táncolni kezdek vele, közben a háta mögött meglendítem a pálcám, az alma a számban marad addig. A mózeskosár megpördül a levegőben újabb csengő gyerekkacajt csalogatva ki az édes torkokból. Ritka pillanatok egyike, hogy csak mi vagyunk a konyhában és nincs velünk az egész család, sürögve a pult mellett, ki kell használni, nem hagyhatom hát, hogy a lányok felverjék a környék legnépesebb és leghangosabb famíliáját. *



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Kedd 24 Okt. - 5:35



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Érzékelem, hogy Dariusnak most megint át kell kapcsolnia az agyát, hogy angolul beszéljünk, és ezt értékelem. Ám itt én vagyok kisebbségben, így amikor befejezi a mondandóját, akkor én magam váltok bolgárra, a magam ügyetlen szórendjében minduntalan az egyszerű angol ragozást próbálom erőltetni, holott a szláv nyelv ennél lényegesen bonyolultabb, de majd menni fog. Bólintok a férjemnek, hogy maradjunk csak a bolgárnál, abban ő sokkal köteletlenebbül tud beszélni, s végülis én is tanulom vagy egy éve, de lehet, hogy több is van már, ráadásul anyanyelvi társalkodóktól, arra pedig büszke voltam mindig is, hogy az eszem a helyén. Így bízom benne, hogy az édes megérti majd a nyögvenyelős próbálkozásomat.
- Missy tud. Ért. Missy ért úgy, hogy csoda nagy boldogság, két angyal száll le közénk. – Na ez roppantul bután hangozhatott, ráadásul úgy töröm a nyelvet, mintha minimum indiából jöttem volna. A nyelvem minduntalan beleakad a fogamba, az angol th hangot próbálom lelépezni, amit a bolgár teljességgel mellőz, ott bőleg az r és a j hangok, amik így ki vannak emelve, a ragozás pedig, mint említett, most még esélytelen. Ám jól esik így beszélni, érzem, hogy tartozom valahova, ez már nem a nyomulós Roy világa. S a két kis tücsköm már félig bolgár, nekik aztán nem lesz probléma megérteni ezt a kemény, nyelvtörő szóvirágot, amit például Darius is folytat a testvéreivel. Kacagva integetek Lily kezével Darius felé, amikor a párom látványosan kiakadást szimulál a nyelvi különbözőséget hallva.
- Darius megy, gyorsan megy. – Teszem hozzá bolgárul, s pukkedlit próbálok, amikor a felajánlásomra igent mond, sőt játékosan utasít is. A kicsi Flora legalább elhallgat, amikor az apja szigorúan néz rá. Ám kettővel a karomban végképp nem tudok a konyhában tündérkedni. Visszarakom őket a mózeskosárba, a pálcámat előkerítve magam után lebegtetem őket. Közben a köntösöm zsebéből maroknyi hullámcsatot vadászok elő, s félretűzöm szőke tincseimet, hogy szalonképesebb legyek. Nem fogok most varázslat nélkül tüstéstkedni, gyorsan körbemutatok a konyhában, a kávé magától adagolja be a főzőbe a kellő mennyiséget, s a hús.. Egy alapos kenőkést háztartási bűbájosítva lecsupaszítom a marhát, amit még délután tettünk el Darius egyik hugával, s a felvágás után már terítem is be fűszersóval. Éjszakai lakoma lesz ebből. Olykor odanézek a lányokra, de csak pillanatokra tudom őket felvenni. Hamarosan kávéillat tölti be a konyhát, de tovább sodródik, és bőven elképzelhető, hogy a sírással párosodva kelti majd a ház népét is.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Pént. 20 Okt. - 8:21



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Nagy erőfeszítést kíván, hogy angolul beszéljek Missyhez, mivel itthon a nap nagy részében az anyanyelvemen kommunikálok, lévén a családom tagjai többen vannak és jobban is nyüzsögnek körülöttem, ráadásul a lányokhoz is így beszélek, angolul tanuljanak meg az anyjuktól. Ha itt fogunk élni, nem árt ha apanyelvük is van, viszont nem biztos, hogy feltétlenül a Drumstrangba kell íratni őket. Naná, hogy már a jövőre gondolok és már most retteghetnek a leendő udvarlók, fiú iskolatársak. Azért mert apa lettem és a lányaim simán az ujjuk köré csavarnak, nem jelenti azt, hogy elfelejtettem odacsapni ha kell. Sőt! *-Valóságosak. Nem lenni szellemek. *Nem értem miért akad ki Missy ezen. Itt vannak, látni, érezni lehet őket, egyébként meg nem alszunk, hogy álmodjunk. Én bezzeg az első pillanattól kezdve valóságosnak érzem őket, pedig nem az én hasamban növekedtek. *-Most lenni hulla. *Húzom el a számat beszéd közben s a lányokra nézek. Olyanok mint két kicsi hercegnő és úgy is bánnak velem. Mint a szolgájukkal, de hát az vagyok, nem? S el is panaszolom a királynőnek, hogy mi a bajom, angolul nem mindig vagyok szalonképes, mondjuk bolgárul sem, de azt Missy nem tudja, legfeljebb sejti ha a nagynéném úgy néz rám a vacsoraasztalnál mint a véres rongyra. Meg is lepődöm amikor elneveti magát, pedig csak a szükségleteimet soroltam. Értetlen képet vághatok, pont mint egy hal amelyik elől elúszott a kukac.* -Nem jót mondani? Piszkít? Nem lenni kutya, nem csinálni a padlóra. Asszony! *Felháborodottan teszem le a gitárt és ingatom meg a fejem. Vagyok már annyira felnőtt, hogy vissza tudjam tartani, de tény és való, csomót még nem tudok kötni rá. Az újabb dallam félbe szakad és hiába cserél Missy gyereket, akit éppen lerakott nyöszörögni kezd _azon_ a hangon ami a bömbölést előzi meg. Tudom, van már tapasztalatom benne. *-Momicheto № 1 ne plache! *Muatóujjal bököm meg a levegőt a sírni készülő lányka előtt. Magamban is hiába számozom őket, úgy is összekeverem. Kellene a homlokukra írni valamit. Számot vagy a nevüket. Esetleg a sapkára amit viselnek, amíg meg nem tanulják, hogyan lehet levenni. Szigorúan nézek rá és elhallgat. Büszkén nézek Missyre.* -Így kell csinálni! Igen, kérni kávé, és hús. *S már fordulok is, hogy menjek arra a helyre ahol könnyíteni tudok magamon, mert nem a padlóra fogok piszkítani. Fél úton lehetek amikor kitör a vihar. Nem odakint. Egyes számú lány eddig hegyezte a torkát, most bömböl.*



[You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Csüt. 19 Okt. - 7:27



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Az álmosságom ellenére is gyorsan kipattan a szemem, nem tudok olyan fáradt lenni, hogy ne foglalkozzak a kicsikkel, vagy akár Darius-szal. Amilyen szinten sosem láttam anyámtól igazi érzelmeket, én pont az ellenkezője akarok lenni, a legapróbb részletekre odafigyelni. Ha erőltetem az emlékezetemet, akkor sem tudok túl sok jót felhozni kiskoromból, ami azt feltételezné, anya csak az évek múlásával lett szigorúbb. Nem, nálunk, az aranyvérű Foster családban nem volt divat a gyengédség, én viszont már Benedict vagyok, és ezt büszkén felvállalom, hogy tudassam a nagyvilággal, mi bizony összetartozunk. A két kicsi lány ebben a korban még nagyon hasonlít, mert bár nem egypetéjűek, de akkor is ikrek. Elképzelhető, hogy később a vonásaik picit direfenciálódnak, és Lilly mondjuk rám fog hasonlítani, míg Flora apás lesz ami a külsejét illeti. Na és persze ez is nagy kérdés, hogy Darius mennyire várt volna inkább fiút, hiszen ő aztán a nagy macsó, a férfias férfi, és most lányos apukát csináltam belőle. Duplán! Ha egy igazi trónörökösre vágyna, arra most bőven várni kell akár éveket is, hiszen alaposan le leszünk terhelve az ikrekkekl. Bár.. alapvetően örülnék a nagycsaládnak, de ezt ki kell pihennünk.
- A szemnek? Édes, kilenc hónapig a pocimnak se hittem, most meg itt vannak. Már elég valóságosak. – Puszilom meg a babaillatú kislányt, megigazgatva rajta a sapkát, hiszen éjjelre még ilyesmit is kapnak, lévén Bulgária számomra azért mégiscsak kissé hűvösebb. Darius persze nem félti őket. – Majd megtanulják. Te nem leszel holnap hullafáradt édes? – Méregem végig, ő egy igazi hős, de ha leharcolja magát, akkor holnap egész nap aludni fog? Én szívesen felpattanok ellátni a lányokat, de hát ha már ilyen édes férj jutott, aki előttem mászik ki az ágyból, igazán szerencsének vallom magamat.
- Hugyozni? – Kapom a szám elé a kezemet kuncogva, még jó, hogy nem ejtem el közben Lillyt. – Akkor menjél szivi, tarts egy kis szünetet, mert a végén még idepiszkítasz itt nekünk. – Na igen, a szüleim nem bírták volna ezt a szabadszájúságot, én viszont állandóan viháncolok rajta. Mondjuk jobb, ha én sem nézek tükörbe, mert bár fiatal vagyok, és nem omlok össze túl gyorsan, de azt hiszem most én sem lehetek a legszexibb formámban. – Ha már fent vagyunk, készítsek valami harapnivalót? Vagy innál egy kávét? – És itt gyerekcsere, mielőtt még Flora üvöltene, hogy miért marad ki a szórásból. Tehát Lillyt lerakom, és a másikat veszem ölbe, hogy kissé ringassam a karomban. Jó kis karerősítő izommunka ez. S közben remélem, hogy így édesnégyesben nem verjük fel Darius rokonait.







[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Szomb. 14 Okt. - 18:10



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Előfordult már párszor, hogy kihoztam az ikreket a szobából, de nem volt még olyan korán sosem, mint most. Valami felébresztette őket, de nem a tele pelus és nem is az éhség. Békések voltak, mosolyogtak és hadonásztak az apró kezeikkel. Talán csak valami zaj volt és megindult a lavina, ki tudja melyik ébredt előbb s keltette fel a másikat, igazából nem is volt fontos. Azt viszont tudtam, hogy egy ideig nem fognak visszaaludni, és ha elunják magukat s egymást, akkor jön a bömbölés. Lányok! Mindig szükségük van a figyelemre, ráadásul a családom nőtagjai alaposan el is kényeztették őket. Eszembe jutott párszor, hogy nem volt jó ötlet ideköltözni, mindig ringatta valaki a feneküket. Kissé álmatagon indult a zenélés, de aztán belejöttem, bájos hallgatóságom volt, szerették a zenét, a gitár hangját és mindig felvidultak ha játszottam nekik, de nem erre aludtak el esténként hanem Missy éneklésére. Észre sem vettem mikor mögém lépett, örültem, hogy Nataliia gyorsan lelépett és nem kellett végighallgatnom egy egész estés, jelen esetben hajnali monológot arról, milyen szocializálatlan vagyok. Mondjuk úgy is csak a vállamat vontam volna meg és kapott volna egy mosolyt. A lányok teljesen lefoglalták a figyelmemet, csak amikor már majdnem az arcomhoz ér az ajkaival nézek fel rá. A dallamok nem hallgatnak el, de eltévesztem és hamis hangok kerülnek a jók közé. *-Miért lenni hihetetlen? A szemnek hiszel. *Vigyorgok rá miközben próbálok visszatérni az eredeti hangokhoz, de végül feladom és a csend hirtelen vesz minket körül. *-Ők unatkozni. Tanulni kell, mikor lenni éjszaka és mikor fényes nap. *Lazán lógatom a kezem a gitáron, Lilly vagy Flora, csak Missy tudja melyik melyik, aki éppen a kosárban maradt, elégedetlenül nyöszörögni kezd és az alsó ajka már biggyed is lefelé azon az ennivaló, cuki módon, ahogy csak a babák tudják csinálni. *-Látod? Én mondani, ők unatkozni, én meg szórakoztatni őket. Félig még aludni, és nem látni ki fejemből, szomjas lenni és hugyozni kell, de hercegnők szórakozni vágynak. *Előadom a Mártír című egyszemélyes színdarabot. Ehhez kitűnő jelmez és maszk a gyűrött arc és pizsama nadrág, a kócos haj és a meztélláb. Nem mintha mártírságnak élném meg a lányaim szórakoztatását, az időm nagy részét velük töltöm, de kell egy kis sajnálat és figyelem nekem is. S ha már itt tartunk, belekezdek egy másik muzsikába, mert Lillynél vagy Floránál már törik a mécses.*


[You must be registered and logged in to see this link.]



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 177

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Hétf. 9 Okt. - 6:47



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Az elmúlt napok alatt alaposan lemerültem, talán azért is nem pattan ki a szemem az első mocorgásra, csak amikor már éles a babasírás. Darius viszont éberen alvó ragadozó, már akkor is moccan, ha egy szellő meglebbenti a függönyt a szárnyunkban, holott a kicsik másik szobában alszanak, pont azért, hogy legalább így éjszaka nyugodtan lehessünk ketten, együtt. Nem mintha a picik zavarnának, de aludnunk nekünk is kell, olykor bizony összebújni, hiszen nem szűntünk meg szülőknek lenni, s nem akarom, hogy Darius elhanyagolva érezze magát. Család lettünk ugyan, ám ahogyan a lányoknak is megvan az élete, a miénk is megmaradt, még ha most ők komoly figyelmet is igényelnek. S ez a család, amelynek részese lettem, Darius testvéreivel kiegészülve igazán boldogító érzés, annak ellenére, hogy fiatal vagyok, nem érzem magamat rosszul, hogy máris anya lettem, hiszen jó mondta az én drágám, az ikreinket nem kell attól féltenem, hogy bármikor is egyedül lennének, valóban kézről kézre járnak, sokat látnak, tapasztalnak a világból már most, hiszen több különböző ölben csücsülve tanulnak napról napra. Kissé lassabban pattan ki a szemem, mint neki, de amint meghallom a gyügyögést, már húzom is magamhoz a közelben levetett köntöst, hogy még ásítozva üljek fel, és  szorongassam egy kicsit a kezemben. Megtapogatom magam mellett az ágyat, Darius sehol, tehát már elindult. Ha én is fent vagyok, akkor nem várom meg, míg ő lerendezi a dolgokat, én is rájuk nézek. Kikászálódok, magam köré csavarva az említett ruhadarabokat, eligazgatom szőke tincseimet, szerencsére nem nézek ki leharcoltnak, nem is csomósodott össze. Ahogyan közeledem, gitárpengetés üti meg a fülemet, na és persze elsétálok a kissé durcás tekintetű lányka mellett, akire elnézést kérően sandítok, ki kell majd őket engesztelni nappal. De hát a család már csak ilyen, ők is voltak picik. Megállok a nappali szélén, és megtámasztom az ajtófélfát, egyenlőre csak integessek a hármasnak.
Aztán ha Darius hátranéz, akkor lépek csak beljebb, odapuszilva egyet az arcára, felkapom Lillyt, hiszen ő esik most közelebb hozzám, a kettőt még álló helyzetben nem tudnám pakolászni, de majd felváltva.
- Még mindig hihetetlen, hogy ketten vagytok! – Duruzsolom odaérintve a kis hercegnőhöz az orromat. A szüleim igazán nem tudják, hogy miről maradtak le. Leülök egy székre, az ölembe húzva a kicsit, de azért a másik közelében maradva. – Mit játszol nekünk édes? Nem lehet, hogy inkább éhesek? – Kérdezem érdeklődve, hiszen mégiscsak felébredtek valamiért, kétlem hogy azért, mert unatkoztak.. Lehet, hogy csak berottyantott az egyik, és ezzel felzavarta a másikat is. Lillyt szagolgatom, de csodás baba illata van.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária Szomb. 7 Okt. - 18:15



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Sosem ébredtem még gyereksírásra azon egyszerű oknál fogva, hogy már elég volt egy kisebb mocorgás és kipattantak a szemeim. Missy úgy alszik mellettem mint a tej, irigylem amiért képes teljesen elengedni és átadni magát az alvásnak. Persze ő is éberebb mint korábban, ez az anyai ösztön vagy mifene, de nem riad fel minden külön kis szuszogásra vagy mocorgásra mint én. Próbáltam másik szobában aludni, de akkor meg végképp nem aludtam és másnap olyan voltam mint a mosott szar. Szóval megadtam magam a sorsnak és a lányaimnak, az első mocinál felkeltem és vittem magammal őket. Missyt visszacsitítottam egy csókkal, kisompolyogtam a két lánnyal a mi kis birodalmunkból. A hatalmas ház nem kastély, régi, hagyományos ház amit még két évszázaddal ezelőtt építettek, az évek során pedig bővült, hogy az egyre szaporodó család igényeit kiszolgálja. A mi családunk is kapott egy nagyobb lakosztálynak megfelelő részt, ahol viszonylag elvonulhatunk ha úgy tartja kedvünk. A folyosók kacskaringósak, gyakori a szinteltolásos megoldás, lépcsők hármasával, kettesével, vagy épp több sorban követik egymást. Hangulatos szűk folyosók, itt-ott egy beugró, rejtett szekrény s aztán egyszer csak belezuhansz a nagy közös nappaliba. Egy nappali ami szinte egyben van az étkezővel és a konyhával, ahol zajlik az élet, zsibongás, muzsika, vita vagy épp felsőfokú nagymamai gyereknevelés folyik. Ide vittem ki az ikreket, Lillyt és Florát egy közös mózeskosárban és támasztottam meg a kanapé háttámláján az alját, így viszonylag ülőhelyzetbe kerültek, hogy lássák az apjukat amint hülyét csinál magából. Még sötét volt odakint, néhány gyertya világította meg a szobában tébláboló egyik unokahúgomat, aki álmos szemeivel alig látott valamit. Nekiment egy széknek, és háromszor elvétette a tejes kancsót mire sikerült megfognia.* -Segítsek Nataliia? *Rendezgettem a kis takarókat a lányokon, de félszemmel Nataliiát néztem, nehogy valamilyen hajnali baleset áldozata legyen. Nem szép látvány egy tejes kancsóval való ütközés. A húgom csak a fejét rázta miután meglepetten de még mindig résnyire szűkült szemekkel rám nézett. Mit kereshetek itt amikor még mindenki alszik? Természetesen rajtunk kívül. Még a nagynéném sem kelt fel, hogy elkezdje a reggelit készíteni, talán három óra lehetett.* -Nem tudok aludni. Ők sem akarnak. *Mutattam aztán vádlón a két hercegnőre, ők persze csak pislogtak, de legalább nem bömböltek. *-Értem, akkor mást sem hagysz. Jó éjt Darius! *Motyogta álmosan Nataliia, majd elvonult a megszerzett pohár tejjel. Nekem sem kellett több, ma itt más sem fog aludni ha én nem, Nataliia pedig remek ötletet adott. Az már más kérdés, hogy mit fogok kapni ha felverem az egész házat. Fogtam a gitáromat és nekiálltam, hogy előadjak az ikreknek egy rögtönzött koncertet.*



[You must be registered and logged in to see this link.]






//off: Nataliia, Sveta, Milusa, Vesna, Jalena: Unokahúgok csökkenő életkorban.
Lyudmyla: Anyai nagynéni
Natasa nagymama
Sonia sógornő vagy mi a szösz.
Vannak férfiak is, de az ő nevük és családi státuszuk még ismeretlen Smile off vége //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: A Kúria - Bulgária Szomb. 7 Okt. - 18:13

[You must be registered and logged in to see this image.]
A Kúria



A hozzászólást Darius Benedict összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 8 Okt. - 6:17-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Kúria - Bulgária

Vissza az elejére Go down

A Kúria - Bulgária

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Otthonok-