Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ Hermione&Cormac
  Today at 20:24
Cormac McLaggen





ϟ Megan & Tommy
  Today at 12:53
Megan Smith
A hónap posztolói
Elijah Crowfield
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Calista Merrick
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Cody Armstrong
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 578 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Aviana Holbrook

Jelenleg összesen 33631 hozzászólás olvasható. in 3126 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Nox Djarum lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Nox Djarum lakása 2017-08-03, 18:24

First topic message reminder :

Csendes, mégis zavaros. Lepukkant, mégis tekintélyt parancsoló. Az egykoron virágzó londoni elit temetőjében járunk: kopott, barokkot idéző falak, reneszánszra hajazó groteszk kőszobrok, tágas ablakok, vízköpők, s mégis: az egészet mintha valamiféle baljós árny lengené körül.
[You must be registered and logged in to see this image.]
Egy ódon panelháznak tűnik csupán London szívében, hisz valójában az is. Egy időtlen épület, körös-körül élettel, maga a hely mégis mintha észrevétlen lenne. Pedig mindenki tudja hogy ott van, hogy létezik, de épp csak arra a pár másodpercre, míg nap mint nap gondterhesen elsuhannak mellette. Az épület hivatalosan lakatlan, noha a valóságban ez közel sincs így. Nagyon is akad lakója, ki egymagában, netán rég halott apja időnként felbukkanó kísértetével karöltve oltalmazza a helyet. Így hát nem csoda, ha védőbűbájok tömkelege lengi körbe, muglikat megtévesztő illúziók, fényelnyelő mágiák és minden olyasmi, ami ahhoz kell, hogy a külvilág számára jelentéktelen, netán kellően riasztó maradhasson – méghozzá úgy, hogy ebből fakadóan lebontani se szándékozzák.
Ami az épület felépítését illeti, több szint magas, de csak a legfelső van használatban – az viszont a fényűzés pompáját hivatott képviselni.
[You must be registered and logged in to see this image.]
A lakhely szinte csak hoppanálással közelíthető meg, esetleg nem árt, ha az illető tud repülni, lépcső ugyanis sehol, vagy ha van is, nem épp funkcionális. Az alaprajzát tekintve nem túl nagy, de mint tudjuk, a varázsvilágban ez aligha mérvadó szempont.
Előtér gyanánt tágas márványfolyosó szolgál, egybenyitott nappalival, hatalmas, kőcsipkés kandallóval. Domináns színei a fehér, a fekete és az arany,
[You must be registered and logged in to see this image.]
néhol azonban a vörös dominál. Mindenhol szőnyegek, függönyök, aranyozott szobrok, kontrasztos bútorok, mindez mégis letisztult eleganciát sugall, mintsem giccsbe menne át. A legtöbb helység innen nyílik: két tágas hálószoba, egy kisebb fürdőszoba, jókora konyha, ebédlő meg minden, amire a maga állandóságában szükség van.
Ami a hálószobákat illeti, meglepően nagyok, nem keltik zsúfoltság érzetét, hiába a millió cicoma. Kifinomult, baldachinos ágyak, kellemes dohányzósarok, kristálycsap és jókora, faragott ruhásszekrények. Ablakaik egytől egyig a romos belső kertre néznek, mely a maga elhanyagoltságában tündököl.
Önmagában a ház nem sok titkot rejt, csupán a maga kis szeletét a történelemből. De nem is kell, tulajdonosa számára ez is bőven elég. Majd ő képviseli a titokzatosságot szeretett lakása ölelésében.


A hozzászólást Nox Djarum összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2017-10-27, 14:35-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-29, 12:56

Ugyan Nox... Fogalmad sincs mennyire, vagy hogy miért mondtam. Arcomra visszafogott mosoly kúszik, épp csak a szám sarkába. Egyszer elmondom neki talán.
Hogy minden a helyén az biztos. Hogy némiképp ihletét vesztette az már más kérdés. Bár sosem kellett sok, hogy muzsaájára találjon...
Furcsa érzés. Az utolsó élőlény akinek hasonlatos egyszerű céllal kezembe fogtam a talpát, képe most felsejlik előttem, de épp csak egy pillanattot hagyok neki, tovább űzöm, vissza oda ahonnét elő jött.
Mikor a barázdáimat említi biccentek.
- Csak egy teszt miatt. Van ahol működik. - szemöldököm mozzanata arról tanúskodik, hogy nem jött össze. És vissza is térnek a mintáim.
- Dolanha. Így nevezték régen. Az idegrendszerem külső megnyílvánulása. Van, ahol, ha eltűntetem kevésbé intenzívek az ingerek. De... Itt ez nem érvényes.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-28, 23:59



Otthon







Gondosan végigsimítok helyükre igazított tincseimen, szemem sarkából észlelem az ajtóban támaszkodó jelenést. De nem reagálok. Még mindig a tegnap történtek lepik el az elmém, kezdenek tapasztalattá, élménnyé érni - elvégre erre hivatottak. Bókjára szelíden elmosolyodok, tekintetem azonban továbbra is tükörsima térdemen pihen, amolyan "köszönöm, tudom" benyomást sugallva. Hiába a gyűrött báj, a tartás mindent felülír.
Csak akkor nézek rá, mikor már szemtől szembe megtehetem. Az elegánsan úszkáló buborékok közt felfedezni vélem a tényt: minden újra a helyén van. Hagyom hogy birtokába vegye márványszín talpam, közben kellemeset sóhajtva hátradőlök, és finoman a számhoz emelem éjfekete cigarettám. Jólesően beleszippantok, hogy aztán magasztos kényelemmel fújhassam ki, s csak aztán keresem meg tekintetét. Mennyivel másabb, mennyivel... Dominánsabb. Erőt sugall, kíváncsiságot, szenvedélyt, mindezt a maga csibészes bájával... Különös. roppant különös. Igazán lenyűgöző, de ennek még a gondolatát is csak sejtetni engedem. A végén még meghallja.
- A barázdáidat azért meghagyhattad volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-28, 22:16

Mikor megneszelem, hogy Nox felébredt, hangtalan mezítlábas lépteim a fürdő felé veszem. Nem öltöztem vissza, nem nagyon érdekelt ez a momentum.
Benyitok lassan, orromat nem kerüli el az illat és pillanatra meg is állok, az ajtófélfának támaszkodom és kicsit elidőzök, amíg megszokom és már nem érzem olyan intenzíven az orromban. Kellemes illat, szó se róla, sajna minden ilyenhez kell némi idő míg megszokom, mindegy mennyire finom, vagy halvány.
Közben tekintetem elidőzik a kádban ázó, gyűrött ábrázatú Noxon. Hiába minden igyekezete, képes vagyok arra hogy gyönyörködtessen amit látok.
-Csodálatos vagy.~ dorombolom halkan egészen derűsen.
Én... nos hála neki épp olyan jól vagyok mint annak előtte. Minden részem a helyén és ép, pont mint ahogy eredetileg volt.
Elindulok a Noxhoz
- Remélem nem bánod ha csatlakozom. - közlöm és valójában nem várom meg a válaszát, egyszerűen belépek a kádba, figyelve, hogy ne lépjek rá, és vele szemben foglalok helyet a forróvízben. Pár másodperc élvezkedés és béke látszik az arcomon, ahogy a víz körbenyaldossa a testem aztán ráfüggesztem ismét a szemeimet. A víz alatt kezemmel megkeresem és végigsimítok a lábfején, jelezvén, hogy igényem van rá és magamhoz szándékozom venni a csülke ezen felét. Tenyerembe is fogom könnyeden. Mellkasomnak támasztom a sarkát, és puha körkörös nyomásokkal, valamivel erősebb simításokkal feltérképezem a talpát. Közben nem tudom nem észre venni így kinyújtva tartott lábának kellemes formáját. De... jelenleg aligha vágyna valószínűleg éhes tekintetekre. És nekem sem elemem sebzett vadat még inkább megtépázni. Főleg, hogy miattam sérült. Nem mintha empátia hajtana, de ennyi talán jár neki, miközben az életemért küzdött, ő is éppúgy megsínylette. Utólag legalábbis mindenképp. Egy talpmasszásnyi kedveskedés belefér.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-28, 19:25



Otthon







Hirtelen ébredek fel. Nem emlékszemm, hogy álmodtam volna, s mégis, túlvilági képek sorakoznak emlékeimben. De sehol egy nyom. Körös-körül patyolat, tisztaság, se lélek, se egy üzenet. Csakugyan egy illúzió lett volna? Nem, az nem lehet... S ezt, feltápászkodásom pillanatában a testemből áradó monoton fájdalom bizonyítja. Felszisszenek, ha van kényelmetlen póz, akkor ez minden fokát túlszárnyalja. Lassú, gépies mozdulatokkal vágom magam ülőpózba, majd a cikornyás éjjeli szekrényre pillantok. Tea, csoki, cigaretta... Mivel érdemeltem ezt ki? Igazán rendes fiú ez a Cody.
Az édességet mellőzném, azt hiszem perpillanat nem lenne túl hálás érte a gyomrom, egy csésze tea viszont jól esne - no meg egy kis dohány. Óvatosan teletöltöm az egyik csészét, remegő kezeimnek hála egy kevéske mellé megy, de valljuk be: fel sem tűnik. Két lábamra állok, s tudatosul: rég voltam ilyen pocsék állapotban. Se mamusz, se tollászkodás, csak a kikészített kellékek, majd lassú csoszogással a fürdőt veszem célba. Benyitva átszövi orrüregem a helység különös zamata, hőn szeretett, s legalább olyan ritka illatom: a belladonna, vagy nadragulya. Szemeim szinte csukva, halovány résként érzékelem csak a vakító fehérséget, a makulátlan aranyszegélyek csillogását.
A kádhoz lépek, majd egy laza kézmozdulattal megnyitom a háromágú kristálycsapot. Mélyet szippantok a felcsapó gőzből, hogy az extázis közepette lenge ruhaneműimtől is megszabaduljak. Oldalra pillantok, de bárcsak ne tenném: a falitükör olyan képet láttat, melyre őszintén nem voltam kíváncsi. Halványan elborzadok tulajdon elgyötört vonásaimtól: ideje regenerálódni.

Sejtelmes gyertyafény, a forróvíz gőzcsóvái közt megbúvó porcelánszerű test. A kád szélén félig megivott tea, s parázsló cigaretta. Jobb kezemben faragott fésű, lágyan igazgatom vele hófehér tincseimet. Tekintetem azonban továbbra sem tiszta, pedig nem jár túl messze. Pillanatnyi, mégis józan emlékfoltokba kapaszkodik, megpróbálván értelmezhető egésszé formálni a tegnap történteket. Mennyi izgalom, mennyi kín... Azt hiszem van még mit emésztgetni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-28, 15:57

Katarzis és káosz, Noxból ömlik a vér és ki is dől független attól hogy én mit teszek, nem teszek... A Szörnyeteg, remélhetőleg nem az ő élete árán menekült meg... Nem tudom mire gondoljak, vagy gondolhatnék, csak cselekszem.
Az apokalipszis utáni romok feltakarítása.
Nem bánom, sőt, csak legyen rendben mindkettő. Nox segített a jövevénynek, én segítek Noxnak. Pálcával, pálca nélkül, maximálisan odafigyelve rá.

Másnap reggel.

Nox az ágyában ébredhet, patyolat tisztán, makulátlan ágyban, betakarva, éjjeli szekrényén friss gőzölgő gyógyteával, két csészével, egy adag édességgel, meg két dobozzal a kedvenc cigijéből.
A Szörnyetege azonban sehol sincs. Az előző este lidérces álom árnyékaként sejlik csak fel, ott van persze, csak ha letagadja maga előtt, lesz valószínűleg enyhülés belőle.
Én suliban vagyok, de az aznapi órákon való részvételem siralmas. Haza vágyom. Mikor elmentem, még vendégünk ott feküdt mellette...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-28, 15:26



Az eskü







Ahol egykoron a hímtagnak vélt gyönyör csücsült, az most tovatűnik. Amorf nyúlvánnyá lesz, majd kiszélesedik, kaput nyitva a kínzó szuroknak. Őszinte csodálattal meredek a jelenségre, az életösztön anyaggá lett megnyilvánulására: hihetetlen, s mégis létező.
De mielőtt teljesen elmerülhetnék a látványban, az utolsó adag mérget is kihajtva a szörnyi szervezetből, éktelen fájdalom lesz úrrá rajtam. A tenyerem bár helyén marad, tartásom összerogy, s egészében remeg. A mételyező kín egy pontba tömörül: egykor termékeny méhembe most olyan érzés költözik, mintha két kézzel akarnák kitépni, visszaszolgáltatva a természetnek azt, amit én rám pazarolt. Soha nem éreztem ehhez foghatót, soha, csupán... Nem, az csak kitaláció. Egy rossz álom, egy megmásított emlék. Az nem én voltam, nem lehettem én... S mégis, mintha percről percre újraélném.
Könnyeim vadul hullanak, vékony, kínlódó nyöszörgések hagyják el a szám, de tudom mi ez, tudom mi a cél, és nem hagyom, hogy eltántorítson. Mélyet szippantok, s egy utolsó, erőteljes lendülettel űzöm el a maradék mérget. Ordít, visong, szenved, mert gazda nélkül nem létezhet. Ütött az órája: ő is, mint a többi, most már csak kosz és hamu.
Hosszú másodpercekig nézek magam elé, a tenyerem izzik, hasfalam úgyszintén. De nem törődök vele, csillapodni látszik. Végigmérem a testet, s gyönge, simogató elégedettség lesz úrrá rajtam. Remegve felegyenesedek, majd se szó, se beszéd, én is, akár csak Szörnyetegem, súlyos tömbként dőlök a párnák közé. Kimerültem, gondolataim tompák. Körvonalakat látok csupán, sejtető foltokat, s ajkaim is csak egyetlen mondatot kívánnak közölni, mielőtt álomba szenderülnék:
- A kurva életbe...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 23:37

Nos az hogy bizarr, egészen csekély leírása az eseményeknek.
Ha nem lenne bennem kíváncsiság, és nem lenne mérhetetlen elhivatottság a gyógyítás, a testek és minden egyéb élő felé és arra ami bennük bujkálhat, és nem nyűgözne le a módszerek sokasága, eszközök tárháza, lehetőségek arzenálja... minden bizonnyal most állnék fel és ha másért nem is pusztán férfiúi átérzésből sürgősen kitakarodnék. Átmennék a szobámba, kezembe fognám magamat és csak rezignáltan azt mantráznám dédelgetve a farkam: "ssss.... ne sírj... nem láttál semmit....". De szerencsére felülkerekedik a tudásvágy. És a csodálat, hogy miféle átalakulásra képes csak azért, hogy életben maradjon...
Megvonaglik, hasfala megfeszül, elernyed, megfeszül, feje hátracsuklik, vállait össze húzza, hallom ahogy roppannak a bordái a keresztcsontja vonalán, és a gerince felől is. Hogy őszinte legyek a puszta látványtól forog velem a világ... nem hogy bele gondoljak, mit élhet meg.
Aztán jön a következő amire akarva akaratlanul is össze szorítom a combjaimat és nagyon fájdalmas arcot vágok... kb mint akinek kitépték a helyéről a farkát.
Fogalmam sincs mi történik, de láthatóan nem az szurokszerű förtelem tör magának csak úgy utat mint valami alien, hanem a test alakul és alkalmazkodik a távozásához az idegen anyagnak. Nyelek egyet és azt hiszem percek óta nem pislogtam már, mert égni és zsibbadni kezd a szemem.
Egy kurva hang nem hallatszik felőle... csak ujjaival kapja szét Nox gyönyörű lepedőjét... meg valószínűleg a matracát is. Az izzás ezúttal sem marad el. Amitől már helyette adok hangot, az ő fájdalmának egy kiszakadó magas tónusú "AUGH!" személyében.
-Mindjárt vége... Tarts ki... - nyögöm el a vérszegény "biztatást"... mert, szabály szerűen belém állt az, hogy szurkoljak neki!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 20:41



Az eskü







- Csak látogató. Én pedig marasztalom. - célzok az eskübe foglaltakra, látszólag nem hagyja nyugodni a gondolat kissé megszeppent unokaöcsémet. S még mennyi ilyen vár rá, mint ezen hajlék újdonsült lakója... Nem kell sok idő, s hiányozni fog neki a meglepetés fogalma, épp úgy, mint nekem szokott, mikor görcsösen hajkurászom azt. De ő még józan, sokkal inkább mint bódult, s kilátástalan. Talán ez szül majd neki szebb jövőt, szebb célokat. Szubjektíve persze.
Elmélázok. Olyannyira, hogy fizikai, tudatos lényem egy pillanatra eltávozik, átadván helyét a gondtalanul lézengő ösztönöknek, s idővel valami másnak, valami újnak... Egy hívatlan vendégnek. Mit sem fogok fel a külvilágból, nem látom az éledező tekintetet sem, csak mintha egy pillanatra az enyém lenne. Mintha saját ajkamat érinteném s érezném egyszerre, két merőben különböző perspektívából szemlélve az elém táruló világot, egy fájdalomtól megbénított testben. Szememből könny csordul, s gurul végig szoborszerű arcomon, a penetráns bódulat minden másról elvonja a figyelmet, csupán húsvér bázisom érzékeli a változtatni akarást; tudatom összpontosul, egyetlen hangra figyel, egyetlen idegen tónusra. Számomra ismeretlen nyelven, s mégis, kiejtése olyan lágy, olyan átható, hogy tisztán értem a szavakat. Yora... Égtörők... Miféle párbeszéd darabkái ezek? Bárcsak tudhatnám, bárcsak én lennék a címzett... De nem, én csak a véletlen játéka vagyok, az első szerves test, melyet a megmentett tudat pillanatnyi hordozóként használhat. Történetet sejtet, kíváncsiságot szül, de az is lehet, hogy csak siettet.
Az érzés tovatűnik, s máris hiányozni kezd. Tartásom egy rövid másodpercre összerogy, tekintetembe újra Élet költözik, s ahogy ez tudatosul, úgy enyhe zavarodottság is. Kihúzom magam, mélyet sóhajtok, hogy aztán egy gyengéd fejbillentéssel igazítsam hófehér tincseimet takarásképp könny áztatta orcámra. Milyen kellemetlen... De sebaj. Nem érzelmek ezek, csak egy halandó test reakciói. S mégis, mintha odabent valami... Megrepedt volna. El fog tartani egy ideig, míg okát fogva befoltozom, de időm most másra hivatott. Finoman előre hajolok, s a lábakat, valamint a szeméremcsontot veszem célba. Egy újabb adag szutyok következik, itt-ott elhalva, visszaszökve korábbi helyükre. Tudatom csapong, érződik a hatása. Szótlanul tűröm ahogy a fájdalom kiszivárogjon belőlem: most nem ez az elsődleges.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 19:32

Közelebb lépek, le is ülök, bár én nem az ágy szélére telepszem, csupán egy keskeny aranymintás méregzöld- fekete puffra. Onnan szemlélődök, járatom a tekintetemet Nox és a különösen emberszerű szörny között.
- Nem földi varázslény igaz?.. -kérdem, bár inkább csak megerősítést várok. Valószínűleg varázslénynek sem nevezhető.
- Amit az eskübe foglaltatok... -kezdek bele össze szedvén a gondolataimat, de függőben hagyom mert észlelem, most nem lenne jó jobban megoszlatni Nox figyelmét.
Mikor újabb adag gyűlik össze a láthatóan lényét szennyező anyagból, különösen össze rázkódik. És már nem csak láz és görcs követi, hanem a terület, ahol az anyag össze gyűlik, majd végighalad, olyan mintha felizzítaná a bőrét, mikor pedig eléri a szívét, abból kiindulva az ereiben a vére is felizzik, fel a nyaki ütőereken, szétterjed a karjaiba, a hasi ütőereibe, gyönyörűen láthatóvá teszi a hálózatát egy pár hosszú pillanatig. Tátott szájjal bámulom a jelenetet és nem merek pislogni nehogy lemaradjak.
Az előzőnél most keservesebb a köhögése, bár az ember is nehezebben visel minden fájdalmat vagy kínt, ha tiszta a tudata, vagy egyáltalán tudatánál van. Azonban átlátom Nox logikáját, érthető, hogy azt szerette volna elsőre megtisztítani ettől a szörnyűségtől. Ami azonban most következik, arra még inkább eltátom a számat.
A köhögésroham és az úja adag anyag távozása után, mintha egy kicsit megnyugodott volna, bár a teste még mindig sokk tüneteit mutatja. Mégis kinyílnak a szemei. Becsukom a számat és nyelek egyet, az első pillanat élménye pedig egy leheletnyi elhúzódásra késztet.
A tekintete most is épp olyan zavaros mint mikor nekem jött, most azonban különös fátyol ül rajta és nem is nyitja ki teljesen nehéz, elszíneződött szemhéjait, hol lázálmosan forog alatta, hol résnyire nyílva kétségbeesetten keresi a fókuszt. Egy biztos pontot. Végül megállapodik Nox arcán, és mintha kisimulnának a vonásai. Pár hosszú másodpercig csak szuszogva néz rá, nyeldekel egy sort, végül erőtlenül, Nox arcához emeli a kezét és ernyeteg puhasággal simít végig alsó ajkán csupasz ujjbegyével. Ujjabb lázálmos pislogás, aztán sípolva, halkan szólítja meg Noxot én meg lélegzetemet visszafogva meredek rájuk. Ismeretlen nyelven szólal meg, olyan gyengédséggel, mintha Noxot a kezdetektől ismerte volna. Yora-nak szólítja... bár nem vagyok benne biztos hogy ez név, és nem csak egy egyéb megszólítás.
Aztán lecsukódnak a szemei pár kedves, fájdalomtól átitatott mondat után. Lesiklanak az ujjai unokanővérem szájáról és láthatóan ismét elnyeli az öntudatlanság, meg a fájdalom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 18:53



Az eskü







Codyval ellentétben én nem sajnálom mohó tekintetem elől a haldokló test egyetlen porcikáját sem. Azon különösen ritka esetek egyike ez, mikor gyóyításra adom a fejem. Szó se róla, hogy nem értenék hozzá - bár itt is, mint általánosságban sem az alap bűbájok foglalkoztatnak -, pusztán ki vagyok én, hogy felülírjam a természet akaratát? Meghal, akinek meg kell halnia - kivéve persze ha életben maradása számomra szükségeltetik. Ez esetben kivételt teszek. No meg... kár lenne veszni hagyni egy ilyen teremtést, már csak a lecsupaszított esztétikumokat tekintve is.
- Nyugodtan ülj le, nem bánt. - pillantok felé egy bátorító mosoly kíséretébe, bár megértem ha attól tart, hogy Égi Szörnyetegem pillanatok alatt kilábalva a halál torkából ismét inkább az övének esik. - Hát nem gyönyörű? A minisztériumban találtam. - kuncogok játékosan, s jobb kezem ezúttal a lény hasán kap helyet, finom, körkörös mozdulatokkal áramoltatva a benne garázdálkodó mérget. Koncentrációm bár valamelyest megoszlik, így a folyamat is lassabb, de most, hogy az elsődleges rizikófaktor, vagyis a tudat ép, s regenerálódásra kész, ez nem jelent problémát. - S lásd, mit tettek vele... Ha nem lépek közbe, elevenen felboncolják. Ostoba suttyók... - Sóhajtok, s hanglejtésemben egy pillanatra megjelenik az a lesúlytó undor, melyet akkor éreztem, mikor a minisztériumban illegetvén magam a falhoz kentem azt a félnótás Mikalt. De ezúttal épp csak egy pillanatig érezhető csupán, a veszély már nem fenyeget, s ha rajtam múlik ezután sem fog. - Különös kivetülése Ő a fizikai létnek, sok szempontból túlmutat rajta, már-már uralva azt, s mégis... Mintha valahol megrekedt volna. Valahol, épp az áhított cél előtt. - hallatszik az erőtlen mélázás. Üveges tekintetemből egy pillanatra eltűnik a tudatosság, mintha gazdája hirtelen elköltözött volna: befelé forduló gondolatok veszik át a helyét, olyanok, melyek csak sejtetik a létezést, semmint árulkodnak róla. Egyetlen pontra meredek: a vadul lüktető, verejtékező hasfalra. Ismét összegyűlt egy adag, bordái közt átfonva, szívét csókolva s meseszép kulcscsontját simogatva menekül az anyag, újabb jókora, kellemetlen köhögésadagot idézve elő. Ez is távozott, majd hamuvá lett, épp mint a többi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 18:04

Teljesen lezsibbadok és magam is megbűvölve nézem a folyamatot és amit az eskübe foglalnak totálisa kiüt a világomból. Bár inkább jó értelemben.
Természetesen segítek Noxnak a kívánt helyre juttatni újdonsült szerzeményét. Megdöbbenve tapasztalom, hogy bizony sokkal nehezebb mint amilyennek tűnik... így első próbálkozás után eleresztem, és maradok egy Mobilicorpus bűbájnál.
Maradok és némán nézem ahogy Nox lefejti a szörnyről a ruhákat. A minták a nyakán folytatódnak és egész mellkasát, hasát is beborítják. Valahogy nincs pofám ennél lejjebb végignéznem rajta. Mégiscsak valami haldokló nem e- világi izé ez.... bár van egy feltűnő pont amit nem tudok kizárni, mégpedig az hogy nincs köldöke! Tehát... valami ami nem született.
Meglepődve nyugtázom, hogy a totálisan emberi alkatát csupán a ruházata biztosította, így csupaszon szembetűnően szűk a csípője, még férfiként is, ugyanakkor mégis van egy kellemes harmónia a megjelenésében.
Úszik a lázban, és amerre Nox az anyagot kergeti, izom összehúzódások, rándulások, feszülő inak, erőlködéstől kirajzolódó erek vagy épp egyszerű izomgörcsök követik az útját. Némán haldoklik csak össze szorított fogain átpréselt időszakos fújtatása, pillanatnyi könnyebbséget hozó szuszogása hallatszik csak, kiáltások és sikolyok nélkül.
Felmerül bennem, mennyire borzasztó lehet, haldokolva kiöklendezni bármit. Össze is rándul utána és végigfut rajta a reszketés.
Elszakítom a tekintetemet nyelek egyet és Noxra fókuszálok, közelebb húzódom hozzá.
- Mi történt vele? Ki ez Nox? - valamiért szinte suttogásig halkítottam a hangomat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-27, 14:16



Az eskü







Megbabonázva meredek a szavainktól izzó, ezüstszín kötelékre, a túlvilági izgalom, a szenvedélyes mohóság minden porcikámba beköltözik, az elgyengült szótagok pedig apránként erősítik, pokoli dallamként babonázva a tekintetemben cikázó gyötrő vágyat. Nincs most más, csak az elégedettség öröme, még azután is tartva bennem magasztos önelégültségem, hogy immáron hű társam elgyengülve a földre rogy. Tovatűnő, fényes szálak hasadnak fel, s hullanak haldokló testére. Oly gyönyörű, oly fájdalmasan szép... De az eskü megköttetett. Ideje cselekedni.

Sok titkot őrizget ez a szoba. A falak, a bútorok, a cicomás baldachinok mind újabbakért sóvárognak, s most bizonyosan legalább annyira elégedett mint jómagam. Megvan a maga fellengzős bája, ha az ember aranyszélű dunnái között egy mezítelen, elgyötört félisten közelít a túlvilág felé. Cody segítségét kértem, egyedül aligha tudtam volna becipelni a jókora testet, a vetkőztetés örömét azonban magamnak akartam, épp úgy, ahogy az érintését. Hiába hogy fájdalmai minduntalan belém vándorolnak, s keresnek fejvesztve menedéket a pusztulástól, mindannyiszor behunyt szemekkel adom át magam az érzésnek. Olyan szokatlan, olyan ismeretlen... Olyan újszerű.
Az ágy szélén ülök, bódult pillantásokkal merengve a szoborszerű testen. Jobb kezem lágyan állkapcsát simogatja, ajkaimból folyamatos, érthetetlen suttogás készteti gyógyulásra a megsebzett vadat. Épp úgy, mint azelőtt: a fekete, szurokszerű anyag egy pontba látszik tömörülni, tintafolként szétterülve arcának elbűvölő karakterén. A tudata az első, melyet megmentek, az egzakt zsebdimenziók halmaza, melyeket saját, belső szemeimmel láthattam. Talán hálás lesz ezért az, aki odabent lakik, talán a pokolra kíván majd ezután, nem tudom. De a méreg csak gyűlik, elsimítva maga mögött hátrahagyott barázdáit, mígnem menekülő polipként nyúl ki Szörnyetegem torkából, aki egy szaggatott köhögéssel segíti elő távozását. A élő rendszerré forrt trutymó mintha sikoltva keresné hazáját, csúszik végig nyakán, egyenest pihepuha párnáimra, de elég egy jól irányzott átok, hogy mozdulatlanul heverjen a padlón, majd még egy, hogy mindezt füstölő hamuként tegye. Egy adag kész. Codyra pillantok, lágy mosoly kúszik arcomra látván döbbent vonásait.
- Egy jövendőbeli gyógyítónak mindenre fel kell készülnie.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-26, 16:43

Hogy kellemetlen-e esküt tenni, úgy, hogy már szinte semmit nem érzékelsz a környezetedből? Nos... Roppantul kellemetlen.
Mikor keze a kezembe ér, nem is igazán a szavai amik eljutnak hozzam. Csupán jelenlegi vágyainak összessége. Remélhetőleg kellően vágyik erre az esküre, hogy az megjelenhessen a gondolataiban, kitöltse a lényét, mert másképp most nem fog eljutni hozzám egy szava sem.
De úgy tűnik épp csak ez forog benne, hál égnek.
Fizikai fájdalmat okoz megszólalnom.
- Annyi tudást adok át, amennyit lényed elbír és meg nem öl. Meg esküszöm.
Ameddig vilagod pusztulását nem sürgeted ténykedéseddel, addig támogatlak. Életed hosszát pedig céljaid függvényében toldom meg, és oltalmam adom. Meg esküszöm.
Ameddig egyenrangú társadként viszonyulsz hozzám és most létem mented, meg teszem amiket kérsz tőlem. Meg esküszöm neked drága Fényoltóm!-
Kevésbé lett cifra, de egy haldoklótól talán elnézhető ha rövidre fogja. Voltaképp szándékaink, céljaink, és feltételeink megegyeznek. De azért jobb ha mindkettőnk szájából elhangzik.
Lassan de biztosan pillanatokon belül össze csuklanak a lábaim és térdre roskadok. Akármennyire igyekeztem, ez ma nem az én napom...
Esküdözöm... Térdre rogyok... Akár lány kérés is lehetne.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-26, 15:32

Elindítom a varázslatot, némán asszisztálok.
Nox szavai meglepnek, ledöbbentenek, ki akarja játszani a halált? Nocsak!
Csodálattal nézem a két személy egységét. A férfi amit az imént csinált, nem tűnt el nyomtalanul. Lazán össze tört bennem majdnem egy világot!
Totálisan kizökkentett életem egyszerű kis nyomorából és hirtelen, egy pillanatra, két fulladási roham között, olyan volt mintha a végtelenség érintett volna meg. Egy olyan érzés, mikor tovább nézel egy kicsit az embereken, mikor szembesülsz azzal, hogy esetleg nem vagyunk mégsem egyedül, és hogy mind aprók vagyunk bármiféle nagy egészhez képest. Pillanatra az emberi lét jelentősége került előttem mérlegre. Egy érzés, ami kiszakít a mindennapi rutinból. Amikor megtorpansz, körül nézel és azt mondod, a világ nem csak ennyi. Nem csak az, ahol élsz, ahol teszed a dolgod, nem csak az amit megszerzel, vagy elveszítesz, a világ itt nem ér véget!
Korábban is gondolkoztam már természetesen ilyeneken, sőt, hittem mindig is abban, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, és hiszem azt is, hogy tuti van aki igazgatja az egész kócerájt, ha nem is csak magában, de valaminek lennie kell. Ahogy a mágia is létezik, ezek miért ne létezhetnének?
De azért szemtől szembe találni magamat egy ilyennel... kilel a hideg és olyan izgalommal vegyes félelem költözik a gyomromba, amitől kellemetlenül össze húzódik.
Nem tudom nem észre venni, hogy haldoklik, és ezt Nox az eskübe foglaltakkal csak meg is erősíti bennem.
Remélem kitart...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-25, 23:03



Az eskü







Esküdj meg, Égi Szörnyetegem, az univerzum kietlenségének szülöttje, hogy én, porból fogant, hű Fényoltód ettől a perctől kezdve, tartson az bármeddig, s történjen bármily módon, bármily feltételek mellett, töretlen oltalmadat élvezem, ha a helyzet, s a szükség úgy kívánja.
Esküdj meg, hogy odaadó társam leszel, s több ezer év tapasztalatát nem sajnálva megadod nekem mindazt azt a tudást, melyet tőled remélhetek, mindaddig a pontig, vagy azon túl is akár, míg ha testem már nem is, de olthatatlan sóvárgásom követeli.
Tulajdon létedre esküdj meg, s én esküszöm, hogy kigyógyítalak a kórból, mely vesztedre tör, hogy ismét üde egészként, erőd teljében pompázhass, beteljesítve jövendő terveidet az Életnek csúfolt káosz folyamán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-19, 16:19

Nem feltétlenül kedves Fényoltóm határozott szavai, amik kizökkentenek és vissza térítik eltévelyedett pályájáról elmém bolyongó napkitörését, mégis beszivárognak, akár csak Cody arca.
Nox tanúja lehet annak, hogy ha valaki már fel nem is fogja azt amit mondanak neki, nem érzékeli a környezete jelzéseit, nem érzékel lassan semmi mást, csak önnön létezése kihúnyni készülő szikráját, a kezemet akkor is mozdítom, és megfogom a nőét. A fogásom határozottnak hat, annak ellenére is, hogy harmat gyönge.
Egy olyan szösszenet megnyílvánulása ez, mint az életösztön küzdelme. Az érdekesség, ami Nox számára talán csemege, hogy még egy halhatatlan entitásban is benne van egy ilyen halandókra oly jellemző vonás. Hiszen aki nem tud meghalni, nem árt neki majdnem semmi, abban ugyan minek is dolgozna ilyesmi? És mégis.
Hát ezt nem is odahaza növesztettem! Nem. Ez a világokban kóborlás adománya. Egy felébredt megnyílvánulás a létezés és a létezéshez való ragaszkodas irányába.
Kezünk össze fonódva, immár készen a szövetség megszületésére, aztán már igazán nincs sok!
Nox már nem nagyon találhat tiszta pillanatot a tekintetemben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-19, 15:18

Nem határozottan nincs rendjén. Főleg mikor felém indul.
Lépek egyet hátra aztán minden akaratom megszűnik a mozgásom irányítása felett. Nem tudom hogy minek köszönhetően de olyan mértékű rettegés lesz újjá rajtam, ami már szinte tekergeti a gerincem és szívem szerint a falat kaparnám, az a fajta félelem, mikor nem hallod a saját gondolataid, az a fajta félelem, ami semmiképpen nem jellemezhetné egy tudatos emberi lény félelmét. És ez ki is ül az arcomra. Nem tudok moccanni, sőt olyan súlyt érzek egész valómra nehezedni, hogy reszketni kezdenek a lábaim és össze is csuklanak, szinte engedelmesen. Állati ösztönökig süllyedt iszonnyal térdeplek egy ismeretlen előtt, akiben láthatóan egyetlen cél buzog, mégpedig megsemmisíteni az előtte lévőt, vagyis engem.
Ha tudnék gondolkozni, minden bizonnyal felmerülne bennem, ki a faszom ez a fickó? Mi a frász ez?!
De elvékonyodott, belém fojtott nyüffenésen kívül semmi sem bukik ki belőlem.
Ujjai a nyakamra fonódnak, és bár olyan nehéznek érzem magamat, hogy már már attól tartok önmagam fogom agyon nyomni, ő mégis játszi könnyedséggel emel fel. Tökéletesen szembe tudok vele nézni, főként azért is, mert meglepetésemre egy magasak vagyunk!
Mikor találkozik a tekintetünk, bizony újra éled emberi tudatom és sikerül is elbőgnöm magamat egy erőteljes stressz kicsapódásának hála, azonban küzdeni még mindig nem tudok az ellen ami velem történik.
A tekintet ami az enyémbe néz, egyben túl is néz rajtam, egyszerre túl élesen fókuszál, és közben mégsem néz sehová, a pupillája reszketése pedig egyértelműen elárulja és eljut hozzám a felismerés, hogy valójában biztos hogy nem azt látja ami előtte van. Vagyis meg van zavarodva.
Bár ez rajtam nem segít, a tisztulás pillanatai mégis eljönnek, Nox metsző szavai pedig valószínűleg nem kis szerepet játszottak ebben, ő pedig elenged.
Zavartan, remegve teszek egy két lépést hátrébb tőle. És valahol, valami érthetetlen oknál fogva felötlik bennem, hogy akármi is áll most előttem, haldoklik és bár majdnem megölt, mégis empátia ébred bennem.
Vegyes érzelmek kavalkádja, és egy olyan reakció, aminek nem szabadna kibontakoznia egy ilyen után. Bár sem anyám, sem apám felé nem tápláltam kicsattanó szimpátiát, az empátia mégis megnyilvánult feléjük is bennem...
Mi ez az érzés? Hogyan létezik ilyesmi? Mi határozza meg? És miért?
Aztán találkozik Nox tekintetével az enyém egy röpke időre és visszatérek a Földre, nyeldeklek, köhögök, megnyomkodom a tokomat, aztán biccentek. Előszedem a kantáros naci zsebéből a pálcámat és össze szedem a tudásomat, ami az eskühöz kell. Majd utána felteszem a kérdéseimet, hogy amúgy ki ez mi ez és miért is az alku?
Ha minden készen áll pedig neki is kezdek a felvezetésének.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-16, 16:48



Az eskü







Épp saját, felötlött gondolatomat emésztgetem... Ivor. És kokain. Miféle eszeveszett kombináció... Mélységes kíváncsisággal tölt el már csak a puszta gondolat, hogy egy isteni entitást láthatok mivolta teljében, s azon túl. Arcomra is kiül a némi vággyal ötvözött misztikus szenvedély, a valóság azonban fojtogató hurokként tekeredik a nyakamra, s ránt vissza, megkövetelve hogy nézzek az orrom elé, másképp csúnya végkifejletre számíthatok. Se szó, se beszéd, Égi Szörnyetegem elvakult ragadozóként veti rá magát mit sem sejtő unokaöcsémre, s hazudnék, ha azt mondanám nem hagy ki egy pillanatra a szívem. Még szerencse, hogy egyikük sem látta, pillanatnyilag amúgy sem lennének rá képesek.
De nem mozdulok. Mi több, rezzenéstelen arccal tűröm óráknak ható másodpercekig, s csak aztán szólok közbe, képviselve a kiábrándító tüskét, mely reményeim szerint visszatereli vendégem a józanság medrébe.
- Amennyiben a továbbiakban is élni szándékozol, elengeded. - repesztem szét a megfeszült levegőt szigorúan csengő tónusommal. Nem fenyegetés volt ez, hisz értelmetlen volna; puszta tényközlés. Ha nincs harmadik fél, nincs eskü. Ha nincs eskü, nincs segítség. Ha nincs segítség... Nos, ezt már mindenki tudja. Szokatlan, még magam számára is az, a tekintetemben táncoló megvető kegyetlenség, mellyel a további cselekményeket figyelem. Talán ha nem Cody lenne az áldozat, örömmel, mi több, lelkesedve nézném végig, de így... S talán ez az a tény, mely visszatart attól, hogy további időhúzással kínlódtassam két létállapot közt csapongó szörnyetegem. Így hát a produkció végeztével fellengzős fapofával köszörülöm meg a torkom, s nyújtom jobb karomat felé, jelezvén, hogy örülnék, ha hasonlóképpen cselekedne, és elkezdődhetne a mulatság. Egy bátorító pillantást vetek Codyra, amolyan ne félj amíg engem látsz üzenetet közvetítve, majd visszafordulok, mélyen beleágyazva magam a haldokló szempárba.
- Rajtam nem múlik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-16, 05:21

Nem volt még közöm kokainhoz és azt hiszem ez egyenlőre így is van rendjén. Nem reagálok a megjegyzésre.
Sőt sajnos a továbbiakra sem. Mindent kiszorít a felbukkanó fiatal fiú alakja aminek sikerül megtévesztenie, és ez a megtévesztés kis híján az életébe kerül. Ameddig Nox csodás ívű ajkait elhagyják a mondatok, azalatt én lépésről lépésre közelebb jutok Codyhoz, akár egy kimért ragadozó, ő pedig semmit sem tud ellene tenni. Sem ellépni az utamból, sem szólni, sem tiltakozni. Megbabonázva, rettegve esik térdre előttem mikor megérzi lényem töredékének súlyát. Én pedig épp azt a sorsot szánom neki, mint bármiféle illúziónak, ami a múltamhoz köthető akár egy vakmerő gondolatnyi időre is!
Végig simítok az arcán gyilkos nyugalommal, össze szorítom az állkapcsát, aztán lejebb siklik a kezem.
Az elmult dolgok, amiken már nem lehet változtatni, mégis előszeretettel tréfálnak meg az ezzel kapcsolatos káprázatok újra és újra. Én pedig megfáradt, jeges ürességgel roppantom el mindannyiszor elém lépő illúzióm torkát. És csak egy beszivárgó józan pillanat, amikor valóban azt látom és hallom, ami körülöttem van.
A tudatom mélyére szivárog és vissza tart a végső kimeneteltől.
Kirajzolódik, ahogy bal kezem ujjai egy vékony, ugyanakkor erős, rugalmas nyak köré fonodnak szorosan, éppen csak el nem törve azt.
Tekintetem megtalálja a könny áztatta arcot, az oxigén hiánytól  kikerekedett szemeket, és a halálfélelemtől eltorzult ábrázatot.
Lassan elszakítom a tekintetem és leteszem a fiút, hogy az újra a saját lábán álljon. Hátrébb lépek és megdörgölöm az orrnyergemet.  Utálom a hallucinációkat!
Még mindig...
- Elnézést.. - szűröm a fogaim között, két halkan hörgő sóhaj között, és ahogy megdörgölöm a szemeim körüli részt is, majd vegig húzom a kezemet az arcomon porlékony bőröm törmelékét sodrom ujjaimmal, az orromból szivárgó kekes fényű fekete anyagot már meg sem próbálom letörölni.
- Lehetne sietni? - valamiféle fura módon sikerül kedélyesen és nyugodtan feltennem a kérdést. Kissé túlságosan is. Nox első adag méregtelenítése olyan mintha felgyorsított volna mindent!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-13, 20:56



Az eskü







- Ha szabad megjegyeznem, pillanatnyilag egy lecsúszott kokainfüggőre hajazol. - lököm oda egy gyors pislantással, fejem azonban nem mozdul, kezeim továbbra is elegánsan pihennek előttem: rideg eleganciával tűröm újdonsült vendégem keserű kínlódását. Íriszemben mohó vágy csillan, ennél kiszolgáltatottabb helyzetben aligha lehetne... Sürget az idő, s a körülményeket tekintve talán egy kicsit tágabb értelmezésben is vehetjük azt a bizonyos esküt - biztos nem fog neki feltűnni.
Hiába, a szenvedésnek is megvan a maga diszkrét bája.
- Oh, hát itt vagy... - vezetem végig tekintetem az érkező ifjún - De jó hogy eszembe juttattad, gyönyörű angyalfátyolkákat láttam a minap. Csak egy szavadba kerül, tudod. - adnám át magam a díszes bájcsevejnek, azonban egy halálhörgés övezte véres köhögés, no meg Cody aggodalmas vonásai tudatosítják a tényt: ideje cselekedni. Nem mintha nem tudnám, de tekintve, hogy egy istenszerű létforma épp mellettem készül meghalni... roppant magasztos érzés ölel magához.
- Kísérlet? Hova gondolsz... Ne aggódj miatta, meggyógyítom, másban kérném a segítséged. - nézek immáron tulajdon gyöngesége teljében sorvadó Szörnyetegemre. Igazán gyönyörű. Ha tehetném, a tudatomba zárnám, s mint egy trófeát őrizgetném, tüzetesen elmerengve legapróbb vonásain. - A megszeghetetlen eskühöz három személy szükséges. Hozd a pálcád, te leszel a harmadik.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-13, 15:01




Nox & Cody

[You must be registered and logged in to see this image.]




Épp a kompakt botanikus melegházat rendezgetem amihez Noxtól előzőleges egyeztetés alapján kijelöltünk egy szobát/teret, amit átalakíthatok (késői terveim között szerepel a belső udvar romjait birtokba venni és életet lehelni beléje, meg kialakítani egy kicsi medenceféleséget ahol a vízinövények kapnak majd helyet... Egyenlőre azonban elvagyok egy kisebb keltetőben is.
Mikor meghallom Nox hangját leteszem az éppen átültetésre szánt rozsdaszárú bolygóborsot és kesztyűben, kantáros gatyában, meg egy egyszerű pólóban kacsázok a folyosóra és intek oda Noxnak.
- Azt hittem már itthon vagy. De látom vendéged akadt. - állapítom meg derűsen feléjük menet, aztán lefonnyad a fejemről minden, ahogy jobban szemügyre veszem a vendégét. Sőt egyenest meg is torpanok, méghozzá a tisztes három métert tartva. Hosszan bámulom, és csak azt tudom megállapítani, hogy bár roppant emberszerű... valami mégsem stimmel... Sőt!
- Mi történt vele? Rosszul sült el valami.. kísérlet? - érdeklődöm Noxnak címezve a kérdést, de le nem véve a szememet a jövevényről.


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 51

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-13, 14:29

Az utazás ezen formája határozottan megvisel most, hogy a szerveim gyakorlatilag olyan élményben részesültek, mintha egy botmixerrel összezúztak volna bent mindent és még ki is centrizték. Mikor megérkezünk nem kevés émelygés fog el, forog velem a világ ami egy pillanat alatt mos le minden magasztosságot a képemről. És egy haldokló béka méltóságával gázol a földbe. A sivatag töredezett és felhasadt földjéhez hasonlatos sebeim most tovább repednek és akár a fa a leveleit, épp úgy hagyom el magam is porladó részeimet. Hát menten seggre ülök... Neeem az kritikán aluli lenne tőlem... még a döglődő béka képéhez képest is! És igazából ez az egyetlen dolog ami a lábamon tart és vissza attól, hogy a csodálatos márvány folyosónak bemutassam a belsőségeim maradványát. Bár végig fut rajtam a reszketés, érzem, ahogy a szerveim megtalálják önmagukat és lassan de biztosan, kisebb nagyobb sérülésekkel, amit a méreg harapott beléjük, de rögzülnek eredeti helyükre!
Összeszedem magamat, kiegyenesedem, nyelek egy nagyot, hátra simítom zilált szőke tincseimet majd egy elegáns, könnyed mozdulattal letörlök egy csík "vért" ami az orromból indult neki.
A tekintetem pillanatra zavarossá válik, de sikerül kipislognom a beúszó hallucinációt a perifériám határáról. Szólni kívánok, de egy adag "vér" bukik ki csak belőlem némi köhögéssel. Na most már sürget az idő azt hiszem. Igyekszem nem gondolni arra, mi lenne ha...? Elvégre nem fog elkövetkezni. Nem fog... Nem fog!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-12, 23:32



Az eskü







[You must be registered and logged in to see this link.]

Meglepnek a szavai. Mi több, lenyűgöznek. Egy kényelmes hümmögésbe fojtott félmosolynál többre azonban nem futja, ami elismerésemet illeti - holott mélységesen ismerős a helyzet melyet felvázolt. Ha nem volnék halandó... De nem,  ennek a gondolatnak nincs itt az ideje. Szemtől szemben állva valakivel, aki még nálam is könnyedebben siklik át a pszichés gátakon, egyenest gondolataim tengeréig... Nos, ez esetben pláne nem. Talán csak önérzetemet palástolom vele, de fennt kell tartani a sebezhetetlenség látszatát.
További szavaira nem reagálok, legfeljebb egy kósza gondolatot engedek meg kibontakoztatni az említett lényekkel kapcsolatban. Más dolgunk van, és bár nem szorít az idő, kezdek fázni, ami azt illeti. Megragadom hát Szörnyetegem immáron lecsupaszított karját, s hopp, elgörbült valóság övezte utazás, egyenest kifinomult márványfolyosóm szájába, a letisztult bejárati ajtó elé, mely talán még soha nem is volt használva. Körülnézek - partnerem térfelét szándékosan kerülve -, de sehol senki. Cody bizonyára a szobájában ücsörög, ha nem épp London utcáit rója. Ideje kideríteni.
- Coooody... Köszönj szépen a vendégünknek.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets
Online

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 259

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-11, 22:32




Nox & Cody

[You must be registered and logged in to see this image.]




Vissza gondolok az olasz étteremben töltött időszakra és igen... Vitathatatlan, hogy egész nap annyi információ áramlott át rajtam, hogy sokszor már csak mosolyogtam, de le nem volt energiám reagálni.
A szakácsok, a pincérek, a vendégek, mindenki megtalált mindig. Ki ezzel ki azzal. A szakácsok rendszerint limonádét hordtak karafokban, gyorsan dolgoztam, mégis azok alatt az idők alatt, míg az az egy- másfél liter feltöltődött, alkalmanként legalább öt karafot számolva, bőven jutott idő, mindnek betekintést nyernem az életébe.
A pincérek a szünetüket szintén előszeretettel töltötték a pult előtt, onnan beláttak mindent, és a rendelést is azonnal tudták vinni. Rengeteg sztorit meséltek, magukról, a vendégeikről, a bajaikról.... mindenről. Ha nem is nekem, egymás közt vitatták meg szerencsejátékos sikereiket, bukásaikat, vagy hogy éppen melyik csajra mozdulnának rá, a problémás asztalokat kisorsolták egymás közt, ahogy azt is ki maradt zárásig. Ami legtöbbször hajnal három négyet jelentett, nyáron inkább az öt óra körüli zárás volt jellemző.
És hát persze a vendégek.. A vendégek és az akarva akaratlanul, hol józanabbul, hol totál részegen kicsúszott történeteik...
Minden.
De el kell ismernem, szerettem csinálni. Noha nem ezt vágyom életem végéig csinálni. Jó lenne valami hasznosat, jót, vagy olyat, ami segít az embereknek. Jó lenne erősíteni és kamatoztatni a gyógyítói vénámat...
Most tudatosul bennem, hogy így lesz pénz elkezdeni akár az egyetemet is!
Biccentek hát a szavaira. -Jó pancsolást!- toldom meg egy mosollyal és a ruhákat említve kíváncsiság kúszik az arcomra, de hagyom menni.
Irány felfedezni mi is vár rám, abban a ruhás szekrényben!
A reggeli befejezte után összetakarítok majd félszegen lépek Nox szobájába. Az hogy feszélyezve érzem magamat enyhe kifejezés, hamar ráakadok az emlegetett darabokra és szépen végig is nézegetem, próbálgatom őket. A szekrény ajtajának belsején lévő hosszanti tükör pedig azonnal meg is mutatja az összhatást. Meglepő annyi szent.
Vajon... kinek a ruháit őrzi Nox? Mindenféle olyan képtelen sültelenség eszembe jut, hogy az ígéretesebb partnerei hagyták hátra, esetleg egy visszatérő vendég... Vagy akiket eltett láb alól mindtől megtartott egy épen maradt ruhadarabot... Végül a feltűnően egyező méret miatt a visszatérő vendéget tartom legvalószínűbbnek. Vajon mi lett vele... Velük?
Forgolódom a tükör előtt, enyhény megrogyott, előre csúszott vállaimat, most normális tartásba vágom, kihúzom magamat, elhagyom a szotyiköpködő kölyök beállását és egészen meglepő az eredmény. El kell ismernem, régen néztem már ilyen hosszan tükörbe. Felfedezem, hogy a hajam lassan olyan hosszú, hogy nemsokára össze is foghatnám... Kell egy vágás az tuti. De... csak egy kicsi. Pózolok egy sort, elhülyéskedek a tükörképemmel, próbálok roppant komoly és férfias lenni, aztán lépten nyomon mindig vissza tér a gyermeki játékos mosoly az arcomra és az izgatott csillogás a szemeimbe.
Jó lesz ez! beszélem meg magammal, visszaöltözök, és összehajtva át is viszem a kijelölt szobába... a szobámba a holmikat.
És beleborzongok a gondolatba, hogy... itthon vagyok....




XXX
Nox lakása//
Első felvonás vége//
A darabnak nincs meghatározott hossza//
A felvonások végtelen számúak lehetnek//
XXX



[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Ex-Halálfaló

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 301

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2017-10-08, 17:55



Cody & Nox







- Egy pultos akarva akaratlanul is információk tömkelegének van kitéve. Ha akad valami, megbeszéljük, itthon. - Játszadozom az utolsó szó hangsúlyával, célozván, s egyben emésztgetvén: mától fogva ez az otthona. S szeretném, ha ez nem csak a gyakorlatban érvényesülne. Egy pillanatra felötlik bennem a kétely, hogy valóban helyesen döntöttem-e, de az idő, mániákus igazságszolgáltató lévén előbb vagy utóbb, de mindenről lerántja a leplet.
- Most viszont vár rám egy kellemes habfürdő. London szíve a tiéd, jó felfedezést... - Pattanok fel, kecses csípőm mellett tartva még égő cigarettám. - Ami pedig az öltözködést illeti, találsz pár göncöt a szekrényedben. - Célzok visszafordulva azokra a méregdrága, egyedi szabású öltönyökre, melyek időtlen idők óta ott porosodnak, egy olyan férfiú elhalt emlékét hordozva, akire a legkevésbé sem áll szándékomban visszagondolni. A relikviák most végre új jelentőséget nyerhetnek. De mit fecsegek én itt, irány a pezsgőfürdő.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása

Vissza az elejére Go down

Nox Djarum lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai
» Akari klán rejtekhelye és lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-