Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 21:36
Ginny Weasley


ϟ Képességdobás
  Yesterday at 14:07
Colette Blackbourne



A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Nox Djarum
 
Sidney Smallwood
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Nancy Lukey
 
Ginny Weasley
 
Jacob Troops
 
Armand Stansson
 
Janette Troops
 
Statisztika

Összesen 591 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Colette Blackbourne

Jelenleg összesen 39355 hozzászólás olvasható. in 3498 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Nox Djarum lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-10-10, 01:50

Noxot mérhetetlen arrogancia és felsőbbrendűség érzetet súlya ülheti meg. Ezek mellett végtelen elfojtott, gyakorlatilag mindenre kiterjedő frusztráció, gyűlölet és irigység és olyan tömény megvetés, amilyet akkortájt tapasztalhatott, mikor Ivor megfosztotta az arcától. Finom kombináció, mely egészen gyomorforgató mételyező méregként söpörhet végig rajta. Nem benne.
- Te utasítasz engemet?! - a hang valahonnan Nox mögül jön. Mégpedig olyan közelről, hogy a hajában, a tarkóján érezheti a lélegzetét annak a negyediknek. De nem tud megfordulni, hogy megnézze. A tónusa egyébként olyasmi mint Noxé, csak valamivel mélyebb és más a rezgése. Mert hogy igen van neki, egyébként minden szót külön ejtett ki és valamiért a helységen is végig söpör az a bizonyos rezgés... mint egy pillangó hatás. Nox bőrén is végigsöpörhet, mintegy különös hullámokban terjedő erős légnyomás. Mindemellett egy olyan fenséges pusztító aura ölelheti körül, amilyennel még Ivortól sem találkozott.
És mindennek ellenére.... különösebb sérelem valamiért mégsem éri.
- Te, ki az Én arcomat viseled, Vele védeted magadat! - hagy egy pettyhütt szünetet -Hová süllyedtünk...? Kutyák módjára ugrálunk a söpredéknek! - olyan mérhetetlenül csalódott és valahol fájdalmas a hanghordozás, hogy még Noxot is megülheti a bűntudat. Nem. Ez most komoly. Határozottan rimánkodós bűnbánat éled benne, hogy megláncolta Ivort...
A lélegzet eltűnik a nyakából és elő lép mögüle... tulajdonképpen önmaga. Lábai nem érik a környezetet, ruhát nem visel. És azon kívül, hogy megegyezik az arcuk, az alkatuk is egyezik, a vonalaik is mintha tükörképek lennének. Csak éppen ennek a teremtménynek a lényéből olyasmi árad, ami messze túlmutat az embereken. Határozottan ő Ivortól külön álló tudat. Ezt biztosra veheti. Nox még nem tudja, de ő maga fizikálisan is jelenleg odabent van....
Yora sugárzik, a vélákhoz hasonlatos aura lengi körül, csak ez valami egészen más. Fenyegető, és megfoghatatlanabb. Nem szimpátiát, vagy ellenszenvet szít, nem a megítélést befolyásolja, egyszerűen csak érezhetően egy teljesen másféle életforma. Valami hatalmasabb és sötétebb, mint amivel eddig ember találkozhatott.
Felmerülhet Noxban, hogy vajon Ivcin mindezt miért nem érzi?
A különbségek még olyasmikben ütköznek ki, hogy a Noxal szemben álló jelenség haja fekete, illetve jobban megnézve... olyan mint a szivárvány obszidián, hátára palástként terül és lágyan övezi csupasz csípőjét. Szemei jég kékek és Ivoréval egyező méretű az írisze. Ezen kívül a férfiéhez hasonlatos minták borítják nagyjából ugyanazokat a területeket, mint az említettnek. Csak ezeknek a vonulata koncentrikus körökből áll össze. Tökéletes melleiről hiányzik a tejcsatornák kivezetője, hasfalán épp úgy nem látni a köldök helyét, és alant... mintha sosem öltöttek volna formát az ajkak, nem látni testi lehetőségét a befogadás egyetlen formájának sem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-10-08, 23:10



Ejnye-bejnye







Sokkba fúlt repülés, majd egy új, már-már ismert dimenzió. Látványa legalábbis épp oly lenyűgöző, mint azelőtt volt, érzete is épp oly hátborzongató, most azonban más, mintha egészen Kintről hordoznék magamon egy tekintetet, mely talán mindvégig rajtam csücsült, s csak most válik teljessé, mi több, kizárólagossá. Valóban így lenne? Egy külön jelenség? Egy önálló létforma, Szörnyetegem elméjébe zárva? Vagy csak tudata oly komplex és végtelenül precíz, hogy egy külön intelligencia felel érte?
- Oly régóta érzlek magamon... Fedd hát fel magad. - sugallom, hisz nem beszélek. Ajkaim mozdulatlanok, tudatom kivetülései ütköznek a barázdált, aranyfényű felületen. Vajon ez egy szentély volna? Netán egy tudatba zárt kripta? Valami van itt, ez vitathatatlan.
S kíváncsiságom szinte pezseg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-09-09, 16:09

Mielőtt befejezném a mondatot elvesztem a fonalat, többek között Nox most egy negyedik tudat jelenlétére lehet figyelmes. De épp csak egy benyomásnyi pillanatig. A negyedik tudat nem a házon belülről származik, hanem belőlem.
Nox szava visszhangot vet és oda-vissza bejárja azt a végtelen teret a koponyámban, mígnem egyszer csak elaprózódik és örökre elvész.
- Megmutatom~ A szó ami elhagyta a számat, nem tőlem származott.
A mozdulat amit teszek nem az enyém és egy pillanatra olyan érzésem van, mintha álmomban mozdulnék. Kezemet Nox felé emelem. Gyengéden az arcára simítom, majd ujjaimmal tovább megyek, tarkójánál állapodom meg és lehúzom magamhoz, egy giccses smárolás helyett azonban csak homlokát a homlokomhoz koccantom... - Yora ne! - szalad még ki a számon, de már minden mindegy. Nox nyomást érezhet a homloküregében, ott ahol az enyémhez ér, aztán... Olyasmit élhet át, mintha hoppanálna. És voltaképp Nox ott állhat elmém közepén és aminek annak idején egy pillanatra tanúja lehetett, az a mézfényű aranyszálakkal átszőtt fraktálos szerkezetű végtelen "világ" most újra elé tárulhat.
És újra rá zuhanhat az az érzés, hogy figyelik a legapróbb sejtjének működéséig. Ezúttal azonban, hozzá tudja kapcsolna ezt az érzést, ahhoz a bizonyos negyedikhez.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-09-09, 15:13



Ejnye-bejnye







Őszintén szólva magamnak is hálával adózom amiért nem nyeltem le a végét - ezúttal nem pont annak amire gondolunk - úgy érzem valahol meghasadtam volna, ha mégis kicsusszan.
A kávé finomnak finom, tökéletesnek közel sem mondanám, de értékelem az erőfeszítést, ideje elmerülni a évszázadok mentén összegabalyodott izomrostokban. Némelyiket finoman kilazítom, itt-ott magától ugrik ki egy-egy jól irányzott mozzanat hatására. Mindehhez társulnak simogató szavaim, melyeket szokásomhoz híven személyre szabtam. Tudom ám mire harap a Szörnyeteg.
- Egy...? - nem fejezi be a mondatot, pedig nagyon érdekel - noha a lélekszikrák is megtelepedtek a fejemben, én mégis többet akarok. Át akarom látni a helyzetet, valahol szinte zsizseg bennem a kíváncsiság. Ejnye Nox, bírj magaddal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-29, 19:01

Az életképből már csak a szaros gumicsizma meg Cody szalmakalapja hiányzik a képből, esetleg egy másfeles felnijű traktor... ide a konyha közepére.
És persze szalmával mossuk fel a mocskot a márványpadlóról is!
Kiérzem a mondat zárását, de valami kimondhatatlanul hálás vagyok, hogy Nox ezúttal inkább lenyelte a végét.
Annyira nem vagyok jó kávékban, manuálisan meg végképp nem a kedvencem elkészíteni azt a vackot, de hát ha ez az ára annak, hogy drága Fényoltóm hajlandóságot tanúsítson felém, akkor igyekszem kielégítőre főzni a kívánságát.
Cody ezúttal csendben marad aminek szívből örülök. Így táplálkozásom után, van lehetőségem elmerülni úrnőm ujjai alatt. Végigfut a libabőr az érintése nyomán. A testem pedig csak úgy ordít, többek közt, mert Nox évszázados csomókba bukkanhat.
Végül az ő szavaira és mozdulataira ered meg a nyelvem.
- Két lehetőség van.. - bököm ki. - Vagy... az eredetbolygóm elpusztulásánál sikerült magamhoz vennem... kérdéses számú lélekszikrát... Vagy még régebbről vettem magamhoz egy... - itt viszont elakadok és csak nézek magam elé. Ugyan mi maradt volna olyan régről...? Annyira elveszek a gondolataimban, hogy elfelejtem befejezni a mondatomat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-29, 18:31



Ejnye-bejnye







- Köszönöm. - apjuk. Tenném hozzá, de jobbnak látom elharapni a mondatot. A kávét ízre nem mondanám a legtökéletesebbnek, még ha állati ürülékből kotorták is ki valahol afrika partvidékén - nem viccelek, ez az egyik legezotikusabb eljárás - ámde érzetre annál kellemesebb. Mi több, méhtájékon egyenest beleremegek, egy árnyalatnyival éberebb arckifejezést kölcsönözve magamnak. Kezdők szerencséje.
Aztán... Aztán meglátom amint lábát az asztalra csapva harap rá a kenyércsücsökre, és jót falatozik a babkonzervből... villával. Egy pillanatra ismét kiül arcjátékomra a megsemmisülés, de hamar túlteszem magam rajta - annyi, hogy a masszázst hagyjuk meg pár perccel későbbre, úgy érzem ha most beállnék mögé, végérvényesen egy patriarchális parasztfamília benyomását keltenénk... Mindezt egy fényűző luxuskonyha kellős közepén. Apropó, vajon honnan a babkonzerv?
Szórakoztató kettejük párbeszéde, engem azonban komolyan foglalkoztat a dolog elvi, illetve tudományos háttere. Még jócskán előttem a cél, hogy feltérképezzem miféle szerzet is ő - noha van egy olyan sejtésem, hogy többi embertársaimhoz képest már most jócskán előrébb járok.
Amint befejezte a zabálást - mert mi más kifejezéssel illethetném az imént lefojtatott tevékenységet -, légiesen mögé andalgok, s ugyanazzal a finom, kecses mozdulattal kezdem lazítani izmait. Közben a füléhez hajolok, s finoman belesúgok, már-már dorombolva.
- Pontosan ez az, amire kíváncsi vagyok. Tudod, hogy nem faggatni akarlak, engem valóban érdekelsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-29, 18:11

Csak szemet forgatok és ignorálom Cody baszakodását. Nincs nekem most ehhez türelmem. Megcsinálom Nox kávécskáját, kap bele csokidarabokat is meg egy lenyelhető esszenciális mini orgazmust. Csak hogy kicsit szórakoztassam és garantáltan felébredjen.
Mellé lépve leteszem elé a csészét. - Tessék drágám! - villantok felé egy szarkasztikus dögvigyort. Megkerülöm és leülök én is, felcsapva egy kenyércsücsköt meg... babkonzervet. Igen. Babkonzervet. Kiábrándító? Helyes! És a tejet is dobozból iszom!... Mondjuk az is biztos, hogy nem a babkonzervre.
- Mit mondjak? - vállat vonok, rezignáltan magam elé bámulok aztán megcsóválom a fejemet - Van egy sejtésem hogyan történhetett, de annyira abszurd, hogy az már fáj! - falatozok abból a konzervből. Codynak látom hogy némi aggodalom ül a fejére.
- Mond csak... Jade miért is nem emlékszik arra az estére? - erre a kérdésre megáll a villa félúton a falattal a szám felé... Igen. Villával eszem a babkonzervet.
- Jobbnak láttam... ha erre nem emlékszik. - mondom csak így egyszerűen, és befejezem a mozdulatomat. Igen hamar elfogy a kenyércsücsök is meg a konzerv is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-29, 17:24



Ejnye-bejnye







Halovány kuncogásban török ki, s ezzel minden érzésemet ki is fejeztem a helyzettel kapcsolatban. Nincs kávé, nincs masszázs. Egyenrangú szövetségesek volnánk, ugyebár.
Legnagyobb meglepetésemre - s talán a kettesben töltött idő meghiúsulása végett enyhe csalódottságomra - megjelenik Cody, váratlanul hamar. Gondoltam még egy darabig visszahúzódik pironkodni, de nem... Úgy tűnik kellően meg van már edződve szegény. Gonoszkásan elmosolyodok ahogy ez a gondolat végigfut az agyamon. A megjegyzésére pláne, ám ami az után következik... Ember legyen a talpán, aki a fejembe férkőzne, miközben drága Szörnyetegem szavai eljutnak a tudatomig. Meredten, kikerekedett szemekkel nézek rá, részemről totális a kék-halál, tekintetemre épp úgy kiül mint a komplett mimikámra. Csak állok, s meredek rá, cigarettám eközben ajkaim mellett szívja önmagát.
- Khm... - feleszmélek, enyhén megrázom a fejem, s mintha nem is történt volna semmi, mintha nem is mondott volna semmit, elfordulok. Éljen az áldott tudatlanság, térjünk hát át a következő témára. Az sokkal inkább kedvemre való. Közben persze várom a kávémat.
- Szóval?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-14, 18:04

Éppen hogy rákészülnék lélekben némi kényeztetésre, és épphogy részem is van benne, Nox érezheti ahogy lazán a kezei alá simulok... már faképnél is hagy... A fejemet hanyatt ejtem és hattyúk halála arckifejezéssel fájón felnyögök.
Nézek Noxra egy pillanatra aztán panaszosan felszólalok.
- Cody! Az unokanővéred kávét szeretne! - várok némi választ. Ami legnagyobb meglepetésemre közelebbről is jön mint sejtem.
- Majd ha megkéred a kezét, lehet róla szó! - azzal a göndörke elő is csoszog némi pírral a fején... bizonyára még hatás alatt áll. Hosszú melegítő nadrágban van és... csillámos sörényes unikornisos mamuszban amin egy másodpercig megakad a szemem de mielőtt megvakulnék inkább elfordítom róla és az arcába nézek.
- Hát nézd... Esküt tettünk egymásnak tanú előtt, Esküvés előtt nem volt szex... és jóban rosszban együtt vagyunk, csak a halál választhat el minket és gondodat viseljük amikor csak kell. Voltaképp majdnem olyan mintha házasok lennénk....- az utolsó mondatnál Noxra sandítok kissé kiábrándultan, jelezvén, hogy eljutott a tudatomig mindaz amit kimondtam és sajnos mintha némi igazságot is felfedeznék benne. Megrázom magamat, mintha csak a hideg rázott volna ki... És inkább egy fáradt szusszantással felállok és megcsinálom azt a cucct... Szeretném azt a masszást.
Erre Nox felteszi azt a remek kérdést. Cody meg rákontrázik.
- Na erre én is kíváncsi vagyok!- erre már Cody is köreinkbe gyűlik és leül ő is az asztalhoz.
- Feltétlen erről akarunk beszélgetni?
- Hát.. végül is, csak én nevelem a kölykeidet, és végül is csak én tudnék pár jó szót szólni az érdekedben, hogy láthasd őket... Szóval igen! - Cody hangjában megcsillan némi flegmatikus kis szemét affektálás... épp csak annyi, ami jelenleg szörnyen hasonlatossá teszi Nox-al.
- Mond, ti nem ismeritek egymást véletlenül...? - sandítok rájuk sokatmondóan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-14, 16:17



Ejnye-bejnye







Huncut félmosollyal bólintok a megjegyzésére, majd színpadias csalódottsággal konstatálom, hogy erről a kávéról bizony lecsúsztam. Egyelőre.
- Távol tartod tőlem a Halált, de egy kávé elkészítése meghaladja a képességeidet... - pajkosan nevetgélek, s közben szelíden, légiesen közelebb andalgok hozzá, mindkét kacsómat a vállaira helyezve. Finom, körkörös mozdulatokkal mélyesztem izmaiba hüvelykujjam erezett párnácskáit, épp csak hogy megtapasztalja a kellemet. - De ha nincs kávé, nincs masszázs. - súgom a fülébe, s arrébb lököm magam. Vissza az eredeti helyre, talán kicsit közelebb, fél fenekemmel a pultnak támaszkodok, egyik lában behajlítva, s pár pillanatig csak némán meredek rá. Megannyi kérdés merült fel bennem mostanság vele kapcsolatban. - Hogy tudtad teherbe ejteni a lányt?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-09, 02:19

Az én fejemben is élénken visítanak azok a kedves szitokszavak, amik ugyan nem Noxnak szólnak, inkább a helyzetnek amibe Nox hozta... Elengenem mint holmi szállóigéket. És Fényoltóm után veszem az irányt árnyék módjára.
Nyújtózom egy nagyot.
- Cody a kávé specialista, kénytelen leszel megvárni, ameddig össze szedi magát. Utána zargathatod a kívánságaiddal. - közlöm egy sanda vigyorral.
- Tőlem kérhetsz valami mást, ami nem haladja meg a képességeimet, ha cserébe megmasszírozol. Azt hiszem beállt a nyakam meg a vállam... - reccsentek is egyet a nyakamon némi fintorral, majd óvatosan vissza igazítom a fejemet alap állásba. Hát na.. a Rengeteg mohapamacsai roppant kényelmesek, ameddig ki nem fekszed a létező összes pózban.
De jobbnak láttam mostanság nem mutatkozni nyilvánosan.
A konyhába érve leteszem magamat az egyik székre és várom hogy drága Fényoltóm belém mártsa a körmeit masszás gyanánt. Persze az is benne van a pakliban, hogy szarik a fejemre és inkább megcsinálja a kávéját maga, csak hogy ne kelljen eleget tennie egyetlen kérésemnek se. Restség, félegészség... vagy nem!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-08-08, 19:48



Ejnye-bejnye







Gondtalanul kisétálok egy aprócska gombolyag csipkézett mélyzöld harisnyával a kezemben - tényleg, vajon hogy került ez oda? - ügyet sem vetve a fejemben élénken visszhangzó rémült káromkodásokra. Igenis felelősségteljes unokanővér vagyok, közvetlenül az orgazmusa előtt kis híján szívinfarktust okozni egy tinédzser ifjúnak olyan stresszfaktor, ami után kellően lazán és kiegyensúlyozottan tud majd reagálni ingerekre, melyeket eddig kellemetlennek vélt. Íme a tudományos magyarázat, le lehet borulni előttem.
Peckesen sétálok hát ki az ajtón, fél szemmel Ivorra pillantok, villantok egy ördögi, beképzelt félmosolyt, mondván "így kell ezt csinálni", majd kecsesen illegetve magam előtte indulok el a konyha felé. Persze azért még egy röpke pillanatra hátra fordulok, s a tőlem telhető legbájosabb kiskutyaszemekkel pislogok felé párat.
- Olyan jól esne egy kávé. - meg egy habfürdő. De azt majd később.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-27, 22:33

Azt hiszem kellően maradandó károsodást szenvedne a fiú, ha az ajtóban még én is ott ácsorognék, így kivonulok Cody látóterének minden szegletéből, mikor Nox rányit.

Cody az ágyon ücsörgött, szétdobott laza törökülésben, szemei le-le csukódtak,
és bizony közel lehetett, mert a gondolatai és érzelmei egyre erősödve csengtek a fülemben, tökéletes belátást biztosítva a jelenetre. És arra a kétségbe esett sikkantásra és takaró rántásra, amit akkor produkált amikor felfogta, hogy rányitottak.
Olyan bájosan emberi... Szívének zakatolását ide hallom és gunyoros mosoly terpeszkedik a képemen pánikja nyomán.

Én falnak dőlve kivárom míg Nox vissza tért a zsákmányszerző körútról.
És amint ez megtörténik és vissza csukódik az ajtó, felröhögök, röviden, jóízűen, nem túl hangosan.
- Igazán briliáns gondviselők vagyunk! - hát igen, kijár a dicséret mindkettőnknek!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-27, 21:54



Ejnye-bejnye







Kora délelőtt (reggel) olvastam egy különös mugli tanulmányt a humán genom projektjéről. Délelőtt megírtam a gringottsi képviseleti leletem, a délutánomat pedig javarészt gyarló filozófiai okfejtések tömkelege kísérte végig. Most pedig itt állok, gondolatolvasóként egy gondolatolvasóval kő-papír-ollózva, melynek tétje az, ki nyisson rá az épp maszturbáló unokaöcsémre. Ez vicces? Még szép. Keserűen vicces.
S lám, nyertem! Bizonyára csaltam, igen, de ő is, vagy nem, fene tudja, de nyertem.
- Ugyanazért, amiért te flangálni vágysz bennük. - villantok hasonlóan dögvigyort, és már enyém is a terep. Elegánsan kihúzom magam, és igyekszem minél jelentőségteljesebben, kellő határozottsággal lenyomni a kilincset. Belépek az ajtók, vetek egy pillantást az ágyon kéjelgő ifjúra, szemem sarkából még épp látom a pánikszerű összerezzenést. S bár szívem szerint mosolyognék, visszatartom, fapofával fordulok jobbra, s nyitom ki a cikornyás komód jobb felső fiókját. Tetézésképp még kotorászok is benne egy kicsit, dudorászok, egyéb idegőrlő dolgok.
- Bocs, ezeket itt hagytam. - azzal se szó se beszéd, sarkon fordulok, s bezárom magam mögött az ajtót. Csak ott bukik ki belőlem valami gyermekded, halovány kis kuncogás-féle. Hiába csak fél pillanatokra néztem oda, Cody elméje nyitott könyv előttem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-25, 00:00

OH és igen! Megtörténik valami, amire már egy ideje fenem a fogamat; kihozni Noxból a gyereket. Nem is tudom miért. Talán csak egyfajta kihívásnak tekintettem eddig, valamiféle margószéli elcseszett kis küldetésnek, bíztam benne, hogy Noxnak van humorérzéke, és lám be is vált!
Maga is játékra emeli az öklét.
Elgondolkoztató lehet, hogy mennyire parodisztikus a helyzet, de közben annyira őszinte is. Különösen az a rész, hogy két gondolatolvasó kő-papír-ollózik. Mindezt úgy hogy az egyik az alvilág úrnője, a másik meg egy intergalaktikus utazó.... És mi a cél?
Egyszerű emberi reakciók kicsikarása egy eleve reakciódús emberi pillanatból.
Mindeközben pedig egyetlen másodpercre sem fordul meg bennünk a lelkiismeret halovány szikrája sem. És ez csodálatos!
A feltételre már a fogaimat is megvillantom.
- Nyilván! Mi másért mennék be harisnyáért, ha utána nem akarom felvenni őket.... Apropó, miért is van Cody szobájában ilyesmi? - tűzöm közbe az utolsó kérdést, mintegy teljesen ártatlan apróságot.
És lám lám, közben az első kör le is fut, és döntetlenre zárul. Mindkettőnknek szimpatikus volt az a kő....
A második körben már Nox ollóért nyúl, nekem pedig marad a papír...
Hümmenek egy szomorkásat, persze dögvigyorral a fejemen.
- Azt hiszem ez a harisnya próba részemről későbbre marad!- Ezzel félre is állok az útból és egy komornyikos hajlással felkonferálom az akciót.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-24, 23:36



Ejnye-bejnye







Mi tagadás, maradandó lelki traumára adhat okot, ha egy gondolatolvasó félistennel és egy született legilimentorral egy lakásban cibálod a fütyid, noha az ember azt gondolná, mindkettejük van már oly bölcs, kimért és tapasztalt, hogy egész egyszerűen szemet hunyjon fölötte, hiába visszhangzik fülükben orgazmusod minden századmásodperce, ha akarod, hanem. Vagy ha akarják, ha nem, ugyebár. Részemről a heveny ignorálás meg is történne, ha... Ha nem lenne az a kaján vigyor kedvenc Szörnyetegem gyűlölnivalóan sármos pofáján. Egy árnyalatnyival magasabbra szökik fél szemöldököm, már-már gyermekien kuncugok az orrom alatt. Esküszöm, mint két flúgos tini. Hiába minden túlvilági tudás, magasztos mivolt, a káröröm az káröröm...
- De ha te győzöl, felveszed a harisnyát. - s már tartom is versenyre kész öklömet. Ez valahol nem kéne hogy derogáljon...?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ivarn-vo Inor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Hozzászólások száma : 161

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-24, 23:22

Épp csak betoppantam egy hosszabb és kimerítő felfedező túráról, valamiért egészen különös, már már személyes szenvedélyt vagyok képes érezni néha egy egy levéltár tartalma iránt.
Nyilván egyetlen tekercsbe sem dugom bele a farkam, annyira azért nem személyes az a szenvedély... de... már már gyermeki... A magam hibbant módján persze. Ezen felül volt egy kiemelt csatám fejben Yoraval.
De hál égnek sikerült lecsillapítanom. Komolyan évezredről évezredre nehezebb vele. Noha tökéletesen megértem. Tulajdonképpen mindene megvan, gondoskodtam róla számára, mégis a fejembe van zárva. Önszántából már nem akar elmenni, én pedig nem tudom elűzni... Nem is biztos hogy képes lennék rá.
Oly régóta vagyunk "össze nőve". Elmém minden zugát ismeri és nem egyszer köszönhettem neki, hogy vigyázta is őket.
Képtelenség tőle megszabadulni. Remélem egyszer találok egy hozzánk hasonló fajt, és annak is egy tetszhalott állapotban lévő egyedét és Yora újra testet ölthet.
Bár valószínűleg ő azon a bolygón ragadna, mivel az Utazásra való képességet én is úgy szereztem. Kertänu nem adott ám nekünk ilyen luxus csecsebecséket....

Nyomoromból egy meglepően emberi jelenet és szituáció szakít ki... Mégpedig az, hogy Cody gondolatai olyannyira ordítanak, szerintem ha a pincében lenne, is tökéletesen tisztában lenne vele mindenki mit csinál.

Egy pillanatra megtorpanok, aztán kaján vigyorral a fejemen, némán Cody szobájának folyosójára portálok és nini! Egy Nox.
A köszöntő mondatára vigyorom szélesre húzódik egyik szemöldököm felszalad.
- Kő- Papír- Olló, hogy te nyitsz vagy én, harisnyáért. - és már tartom is a markomat Nox felé, hogy játékra invitáljam. Hangom halk, de süt belőle valami önelégült dög hangulat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-24, 23:05



Ejnye-bejnye







Gondtalanul, egy szem nesz nélkül ténfergek tulajdon márványfolyosóimon, Nox Djarum épp önkényes szabadságát élvezi. Törékeny testemen áttetsző köntös, derekamon lazán font selyemszövet, kezemben hűs koktél csücsül, s magányom tudatában ingázom a tágas nappali, és a lakás valamely helysége között. Szövevényes gondolataim minduntalan új csíráknak adnak táptalajt, fontos dolgok vannak kilátásban, ám de mielőtt a legújabb láncszem célt találna, elmémbe furakodik valami egészen különös, indokolatlan nesz. Ismerős bár, ebben a környezetben mégis idegen. Mi a csuda...
Felvonom a szemöldököm, elindulok a forrás felé, s láss csodát, mégsem vagyok egyedül: olybátűnik unokaöcsém épp a szobájában tüsténkedik... Méghozzá elég serényen. Oldalra döntöm a fejem, zavartan pislantok, esküdni mertem volna hogy egy lélek sincs itt rajtam kívül. S az elkapott gondolat... A vágyott orgazmusé. Félreérthetetlenül. Milyen megindító... De nem tulajdonítok neki különösebb szerepet. Már épp sarkon fordulnék, hagyván drága Codyt önmagával kielégülni, amikor is magánytudatomra ismét egy jelenség cáfol rá. Meg se fordulok, kaján mosolyból szőtt szavaimból minden kiérződik.
- Na de Ivor... Nem illik leskelődni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 588

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-24, 22:43

Viharban
[You must be registered and logged in to see this image.]


Hogy őszinte legyek, mindezek után röptében megmosakszom, megtörülközöm és követem unokanővéremet.
Szemben vele heveredek mellé azon az oldalon az ágyba, ahol nagyjából fél évvel ezelőtt egy félisteni létforma járta végtáncát és közvetlen utána, Nox készült kilehelni az életét.
Az este további részéről jótékonyan megfelejtkezem, cserébe Nox arcát vizslatom zöldes kutyaszemeimmel a vonásait nézegetem és apránként kiürítem a gondolataimat. Nem akarok többet ezzel az egésszel gondolni.
Sem az alvásparalízisek egyre gyakoribb eseteivel, sem azzal, hogy gyógyfőzettel vészelem át a Millenium óta a viharok, sem semmi mással.
Noxot szemlélem, mintha a maszk alá akarnék nézni, de, jól tudom, apró nyomokban, most fel fel fedett magából és ez boldogságot szül és mondhatni megtisztelve érzem magamat.
Van egy olyan érzésem, hogy ezek után nem csoda, hogy kutya lett az animágus alakom.

A Porcelán Tündér arca lebeg a szemeim előtt mikor azok erre az estére lecsukónak és vele is álmodom. Fehér fátylas hajú gyönyörű nőalak, aki egyik pillanatról a másik után, medúza és polipkeverékének bestiális alakját ölti, túlvilágian szimetrikus arcának vonásait megőrizve, kiakasztható kígyó-állkapcsa ellenére is.
Valamiért mégsem riaszt meg amit látok. csápjai messzire nyúlnak, fehér fényben derengenek. A tér egyszer csak kitágul és meglátom valódi nagyságát, azt, hogy voltaképp ezer és egy csápja és csalánozója nyúlik szerteszét, és szövik be a sötétséget, itt ott a távolban mintha láthatatlan sötétségből termett oszlopokra lennének felcsavarodva mint megannyi sejtelmes biztos, vagy épp bizonytalan pont.
És az egész mellett csupán akkora vagyok, mintha a Tower mellett állnék.

A kép elillan és elkövetkezik az öntudatlan mély alvás. Légzésem jelenleg kívülről teljesen néma, önmagamhoz képest talán túlságosan is...

Aztán ki tudja mikor, eljön a reggel, eljött a hétvége. Én pedig hason elnyúlva fejemet a párnába fúrva pislogom ki az álmot a szememből.

JÁTÉK LEZÁRVA
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-07-24, 21:58



Vihar







Ahogy elmém egy ponton maximálisan övére hangolódik, akarva akaratlanul is elülteti bennem az átkozott Martimorok gondolatát, a saját véremét, még ha ez az én szememben vajmi keveset is jelent. Átszivarognak a fejembe, itt-ott meg is telepednek, de messze nem olyan intenzíven, mint unokaöcsémben. Nekem sokkal inkább egy fájdalmas emlék, egy hátrahagyott foszlány, ők is, mint a többi, ugyanakkor... Ha egyszer lehetőségem adódna, kéjes kárörömmel nézném végig hosszas elmúlásukat.
Groteszk idill ez, ami kettőnk közt zajlik: végeláthatatlan nyugalom, bizalommal karöltve, melyet az édes bosszúvágy táplál, s melyet a megsokasodott fájdalom szült. Mindezt itt, a hideg kövön, égi zenék közepette, halovány lámpafényben. De ideje aludni, már nincs mit mondanom. Egy utolsót simítok Cody bongyor üstökén, selymes törölközővel illetem csontos vállait, s magam mellé invitálom, a méregzöld dunnák, s arany baldachinok közé. Hozzám bújhat, neki megengedem, lelkiismeretem vele szemben nem teljesen hideg. Apró tettek ezek, mégis elmélyítenek valamit... Valami számomra aligha felfoghatót, mely kettőnk között zajlik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 588

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-06-13, 13:42

Viharban
[You must be registered and logged in to see this image.]

Az egyetlen tragédiám, aminek tudom, hogy sajnos nem ez lesz az egyetlen hulláma, de utána marhára elfelejthetem legalább!
Döntésképes gondolatokat fog hozni maga után ha az egész leülepedik.
És ó ha tudnánk, hogy mit hozhat az a nyomozás... ó ha tudnánk mit fogunk találni... ó ha ismernénk az összefüggéseket!
Hirtelen semmi nem lenne se gyászosabb se fontosabb! De messze még, hogy mindenre fény derüljön. Tudtunkon kívül versenyt futunk az idővel. Eszembe jut Nox halhatatlan fele.. Egy pillanatra felmerül bennem, miféle elbaszott és magányos formája a létezésnek az amit az az alak képvisel. Tovább is szalad minden gondolatom sürgősen. Ivor aznap pont eléget tett azért, hogy ne tudjak nem frusztrációval rá gondolni. Mint valami alattomos inger, mint mikor álmodban valódinak érzel érintéseket, mindent... Ki is ráz a hideg és roppantok egyet a nyakamon. Máris könnyebb!
- Le kell ülepednie mindennek.. - dünnyögöm
halkan és biccentek egy aprót, hogy igen, egyet értek vele abban, hogy gőgből cselekedni semmi értelme.
A szavai valami megmagyarázhatatlan nyugalmat és határozottságot sugallnak, és Nox lénye is, ami apránként, nyomokban átragad rám is.
- Köszönöm. - mondom kissé rekedten arra, hogy számíthatok rá és rá is nézek közben. Félig szótlan egyezség.
Gargot és Lilitha folyamatosan viselik mindannak a súlyát, amiket elkövettek. És az életükön és az őrületükön kívül nincs már más nekik... Legalábbis ezt lehetne hinni.
Az aktivitásuk azonban azt mutatja, újra találtak célt, ami miatt elő elő merészkednek a csigaházból. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy egyszer szembe kerülnek mindazzal amit évekre el tudtak odázni, de hitükkel szemben, nem örökre.
Gondolataimból az utolsó mondata szakít ki. Egyszerre nézek rá megszeppenten és úgy mint akinek minimum karácsony van! Vissza költözik valami gyermeki ártatlanság is az egész lényembe ezzel együtt.
Bár meg nem válaszolta és puszta empátiából érzem ki, hogy Nox igen súlyos titkot rejt.. Gondolataimban felsejlik a tény, hogy mikor megpecsételtük a beköltözésemet, Nox felajánlotta a jelenlegi szobámat, illetve egy szekrényt... tele olyan holmival, ami tökéletesen méretem volt.
Már akkor is felmerült bennem a kérdés, hogy ez így hogy meg miért, de átsiklottam felette utána. Most viszont valamiért össze kapcsolom az egészet és elemi erővel hat rám. Nem spekulálok tovább, beérem... ennyivel, és azzal, hogy ez az egész, valóban olyan mint egy polip... akár az állatról, akár a betegségről beszélünk... Mindkettőnek tökéletesen megfelel a kép.
Felállok hát és félszegen biccentek. Most érzem csak meg, hogy amúgy egészen áthűltem...De.. a "csöndből" ítélve a vihar lényegesen csillapodott... Bár lehet hogy csak fölénk ért a vihar szeme. Ki tudja? Minden esetre a pillanatnyi nyugalomért hálás vagyok.
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.

Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Az élet nagyon drága, de az árban benne van évente egy Nap körüli utazás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-06-13, 12:37



Vihar







Fürdőzök a gondolataiban, a tengernyi, milliárdnyi érzelemfoszlányban, mely két pillanat között cikázik át a fején... Mikor máskor tudnék oly tisztán, oly akadálytalanul beférkőzni egy elmébe, ha nem akkor, mikor a leginkább szenved? Keserű kontraszt. Megszokhattam már.
A feszültség elernyed, a tartásom is valamivel könnyeddebb: mélázva játszadozom unokaöcsém göndör tincseivel.
- Jó, rossz... Kitalált fogalmak. Ami az egyiknek kecsegtető haszon, önkívületi kellem, az egy másiknak talán az életébe kerül. És még csak tudniuk sem kell egymásról. - elmosolyodok, kellemes hümmögést lökök ki magamból, enyhén szórakoztató gondolat. Épp mint a következő. Győztes, vesztes, milyen szép szavak, milyen mély szavak... Kár hogy olyan múlandók. Magamban tovább fűzöm unokaöcsém minden egyes szavát, mintha csak egy könyvet olvasnék, melyből mondatról mondatra felpillantok, s elemzem tartalmát. Ízlelgetem, formálgatom, s beépítem. Netán közlöm. Épp mint most.
- Tedd, amit tenned kell. - tekintetemben szüntelen együttérzés játszik, s talán... Talán egy-egy rövidke pillanatra nem is játszik. Tényleg ott van, tényleg jelen van, de már az utánzat is oly hiteles, hogy még jómagamnak sem tűnik fel. Egyetlen szerencsémre. - De ne gőgből cselekedj. Tudatos szándék álljon mögötte, megalapozott bosszú, töménytelen harag, amit eldobhatsz magadtól, ha beteljesül. - túlvilági kellem sugárzik a hangomból, igyekszem úgy formálni szavaim, mintha a fiú zsigereit simogatnám. Nem ő az, akinek szenvednie kell.
Talán idegőrlő, talán nem, de mindazt amit a rendőrségről, az aurorokról mond, részemről reakció nélkül marad. Tudomásul veszem, itt-ott kesernyés fintorral, s csak azután hidalom át a csendet, hogy ismét méltó büntetésük kerül szóba. Lehetséges opcióként kezelem.
- Dönts bárhogy, számíthatsz a segítségemre. - s bár bennem is ott a vágy, hogy százszorosan visszaadjam mindazt a szenvedést, melyet tőlük kaptam... Csendben maradok. Én is egy áldozat voltam, épp mint ő, de míg nekem egy eset volt a sok közül, neki élete tragédiája. Az én sebeim nem szabad, hogy befolyással legyenek a döntésére.
Elmosolyodok, utolsó kérdése szintúgy válasz nélkül marad. Túl mélyre kellene ásnom magamban ahhoz, hogy felelni tudjak.
Így hát végigsimítom a hátát, eltávolodok, majd ismét tekintét keresem.
- Gyere, aludj velem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 588

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-04-05, 22:03

Viharban
[You must be registered and logged in to see this image.]

Úgy érzem magamat, mintha emberek széttépett maradványaival, nyers húsával dobálnának. A villámlás maga a dobás, a dörgés maga a csattanás, ahogy pedig kitart a moraj, az az, ahogyan lecsúszik a döghús, minden nyálkáját, minden nedvét rajtam hagyva. És én fuldoklok ettől a nyálkától. Beömlik az orromon, a számon, át, és a dögvészt veti meg odabent ami addig bomlaszt, míg egy belül üszkös, gennymassza marad csak... Felfordul a gyomrom, és kis híja van, hogy ne dobjam ki a taccsot a tökéletes márványpadlóra...
Nyelek egy hatalmasat... Bár épp ez az amit nem szabadna bent tartanom. Ki kellene adnom, felsózni, felégetni, utána pedig újra vetni. Ezt a drasztikus gondolatmenetet még Nox is elkaphatja tudtomon kívül.
Az új pálcám, amit millenium után szereztem a régi helyett, amiről fogalmam sincs mi lett vele, most a kád szélén hever magányosan. Nox még látta a régit,  ezt meg mikor mellém szegődött boldogan mutattam be neki is.
Olivander azt mondta, annyira nem is baj, hogy újat kapok, őszerinte, sokat változtam, és az előzővel amúgy is megszakadt volna a kapcsolatom... Ezt követően több mint négy órán át kutattunk egy olyan pálca után ami elfogad... Enyhén szólva is kétségbe estem! Végül egy olyan darab tulajdonosa lettem, amit még Olivander nagyapja készített.
Körte fa, tizenöt hüvelyk az átlagos maximum tizennégy helyett, kifejezetten rugalmas. A magja pedig bólintér-húr. Állítólag, a faőrző kisbestia, a pálcának való körtefa odvában pusztult. Olivander nagyapja pedig úgy döntött, ezúttal a fa őrizze a kisbestiát.
- Rossz dolgok nélkül nincsenek jók sem. - ismétlem el amit lényegében Nox is mondott. És valóban. Ez az élet rendje, törvényszerű.. Most még sajnos néha megengedem magamnak, hogy ezt elfeledjem. Pedig régebben is ez tartott bennem mindent. - Egyszer azt mondta valaki, a győztesek olyan vesztesek akik újra felálltak.. - dünnyögöm halkan, ránézek és biccentek egyet erőtlenül. A légzésem még remeg, és cseppet sem esik kellemesebben a kinti időjárás, mégis, mintha érteném miről beszél. Fogalmam sincs, hogy hogyan csinálja, de már most mérföldekkel összeszedettebbnek érzem magamat, minden nyomorom ellenére is.
Síri csönd, felőlem, mondandója végére ér én pedig csak meredten nézek. Az a mondata határozottan elér és csak nézek rá, magamhoz képest, valami szörnyen kifejezéstelen arccal. Aztán egy pillanat alatt megtelik élettel újra és kibukik belőlem.
- Hálás vagyok, hogy így tettél.- elnézek Noxról magam elé és reszketeg légzéssel, alig hallhatóan mondom ki. - Fel akarom számolni, ami maradt a birtokból. Mindent... El akarom törölni, megtisztítani a földet, és újra életet lehelni belé... - sóhajtok egyet pislogok párat. - Vagy leszarom az egészet és soha többé nem megyek a közelébe! - ezt követően szomorkás ábrázattal nézek Noxra, de magamhoz képest kihívóan felnőttes komolysággal.
- Emlékszel, mikor először újra találkoztunk, és említettem, hogy egy aurortól arról kaptam levelet, ...hogy élnek? - kérdem és várok valami reakciót. Beharapom a számat, pont ott, ahol egy nem is olyan csinos heg húzódik. Heted év végén szedtem össze, mikor szintén egy vihar alkalmával Megant igyekeztem vissza tartani az öngyilkosságtól. Simán átharaptam a számat egy égi döndülésnek köszönhetően, miközben kint álltunk kimászva a Roxforti kilátó egyik tornyán...
- A Camden-i tűzvészről biztosan hallottál. Még az ezredforduló előtt volt nem sokkal.- megvárom, hogy időben be tudja azonosítani aztán folytatom csendesen.
- Miután felébredtem, a Parancsnokság küldött egy behívó levelet. Mint meditéc osztottak egy csapat mellé. És az ügy felgöngyölítése végett nyomoztak.. nyomoztunk.. A jelentések alapján, aki végre hajtotta a menekülésnél a tömeges hoppanálást, Gargoth volt. És ha ő ott volt, akkor Lilitha sem lehetett messze.. Az ügy egyenlőre sehol nem tart. Fogalmam sincs hogy lesz-e folytatva, vagy hogy engem vissza hívnak-e... De közel voltak.. Túl közel. - az utolsó két mondatot voltaképp csak tátogom. Minden bizonnyal egy hosszú csend fog beállni. Nekem újra megindulnak a könnyeim és hatalmas gombóc nő a torkomba, amitől alig tudom kinyögni amit mondani akarok.
- Néha... az a beteg gondolat ébred fel bennem, hogy végig akarom nézni ahogy... - megremegnek a vállaim és az ég újra rákezd, én meg előre hajolok, össze szorítom a tarkómon az ujjaimat, aztán csak megtámaszkodva a combjaimon dobolni kezdek egyik meztelen talpammal a földön. Folyamatosan rágom és feszítem az állkapcsomat, ami nálam a különösen nagyon frusztrált és erős dühöt jelenti, még ha mindemellé az arckifejezésem inkább szomorú is.
- Látni akarom ahogy dementor csókot kapnak. - nyögöm ki végül, határozottan, átszakítva a pillanatra beállt csöndet. Mondatomat mennydörgés követi.. és minden bizonnyal újabb hosszú csönd. Nem érzek szégyent magamban, hogy ilyet mondtam ez valahol megrémít.
Természetesen megragadt egy másik lényeges mondata... illetve szava. Őszinte csodálattal nézek rá, és szóra nyitogatom a számat, de pillanatokig csak aprókat tátogok mint egy hal.
- Kiből táplálod a patrónusod? - kérdezek rá és őszintén elönt egyfajta tartózkodás, mintha attól tartanék, a mellettem ülő leszedi a fejemet a kérdésért..
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 424

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-03-30, 18:04



Vihar







Halott méhemhez szorítom a meggyötört üstököt, tartásomban szemernyi kétely, s bizonytalanság sem akad: magamra kellett, hogy vállaljam a patrónus szerepét. Ez a fiú... Őszintén kedvelem. És őszintén szeretném elültetni benne mindazt, amiben tulajdon túlélésem rejlik, azt a halotti reményt, azt a nihilista kapaszkodót, ami nem enged meghalni, történjen bármi. Üveges tekintettel meredek magam elé, kezeim göndör fürtjei közt játszanak. Ha tudnád Cody, ha tudnád... De nem tudod. És nem is fogod. Hisz mit érne mellette az őszinte szándék, hogy megmentselek.
- Ugyan mit tehettél volna... Halál, keserűség, szenvedés, milliárdnyi a nap minden percében, s mégis: elengedhetetlen. A kontraszt egyik fele, kontraszt nélkül pedig nincs létezés. Hálával gondolj rá, mást nem tehetsz. - búgom megfáradt sóhajjal, keserű vagy sem, az igazság ilyen.
Márványszín arcom elkomorul, a pillanat hirtelenségében válik rideggé, kellemetlenül feszessé, de csak míg kiszakad belőle egy enyhe, fájdalmas kacaj, melybe hasfalam is beleremeg. Tartásom megrogy, elengedem kuzinom buksiját, kezemet vállára helyezve ülök le mellé a kádra, s fúrom tekintetem mélyen az övébe.
- Semmit? Mindent megtettél. Kimentetted magad. Ha nem tetted volna, a szüleiddel égsz a tűzben... melyet én okoztam. S egy ekkora veszteséget még én is megéreztem volna. - síri csend, szavaimban átható kettősség, érthető ha zavart érez, érthető ha megijed, de jelenésem szakadatlan bizalmat sugall.
- Teremtettél hát egy mételyező masszát, ami belülről emészt. Ejnye. Hogy is tudnál gyógyítani, ha közben belülről rohadsz? - pöckölöm vállon pajkosan, mintha csak játékosan megdorgálnám. Pedig komoly kérdéskörök ezek, komoly vívódások, én mégis szeretném, ha könnyedebben kezelné. Ha matt, érdektelen érzékenység uralkodna benne, ha létezik ilyen - márpedig létezik, a konstruktív, magasztos tragikomédiával karöltve. Groteszk világ, mégis egyben tart. A következő kérdés viszont elgondolkodtat. Oly rég volt már, oly ösztönös volt. Egy pillanatra elmerengek, testembe lélek költözik, röpke időre az álarcok fölé kerekedve.
- Kiből. - s ennyi elég is. Talán túl sok is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cody Armstrong
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 588

TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása 2018-03-01, 00:59

Viharban
[You must be registered and logged in to see this image.]

Eleresztem unokanővéremet lassan. Különös ez a mértékű közvetlenség. Mára azonban sikerült levedlenem, hogy zavarban legyek, vagy bármi ilyesmit érezzek Nox iránt. Olyan egyszerű, tiszta, nyers és szabad. És mégsem fog belőle semmi félreérthető fakadni. Két ember meztelen valója.
A kérdése nyomán felnézek rá. Márványszín hasfaláról az arcára és elgyötört arcom, csúfondáros módon Lilitha arcát idézhetné. De az enyémen sem tébolyodott düh, sem megalázkodó, könyörgés. Egyszerűen csak egy arc, ami nem érti a körülötte széthullani látszó világot. És egyenlőre abban a tudatlan állapotban van, hogy ő is ezzel a világgal fog szétesni. Elveszem a tekintetemet és megdörgölöm az arcomat. Nem próbálok egyetlen maszkot sem magamra erőltetni, nem próbálok már úgy tenni mintha minden rendben lenne.
-Annyi minden történt újév óta...- sóhajtok egyet. Egy jó nagyot reszketegen. És bár újabb villámlásra újra össze rándulok, ahogy addig, talán még a csuklás is rám tör, de Nox jelenléte, valamiért határozottan megnyugtat. Amik pedig halkan kibuknak belőlem, egyetlen pontról sem beszéltem eddig, hogy bármelyik is miként érint ténylegesen.
- Giát megölték, mert egyedül hagytam.. Jadet teherbe ejtették, mert faképnél hagytam, pedig együtt szilvesztereztünk volna... Ariadne kómában mert engem próbált menteni és az ég világon nem tudtam érte semmit tenni! Nem... nem tudtam magához téríteni, pedig ott volt mellettem a kórházban mikor felébredtem!- a számat rágom kegyetlenül, egy újabb mozdulattal bár én észre se veszem, alaposan fel is tépem, nem egy helyen. Nos igen, nehezemre esik megemésztenem, hogy hiába van adottságom ahhoz hogy a két kezemmel gyógyítsak, néha ez is cserben hagyhat. És ezzel így szembesülni elsőre... Keserűen tanulságos érzés. Amolyan... már egy pillanatra elhitted, hogy kisistent játszhatsz, aztán nem csak az Olymposról, de még a Taigetosról is levágnak mint macskát szarni. Hallgatok egy sort. Aztán egyszerűen kibuggyan belőlem.
- Mindig is tudtam, hogy szörnyű dolgokat éltél meg... De sosem hittem volna, hogy a crucio ennyire... szar...- csuklok egyet és azzal együtt képes vagyok és újra felzokogok. -És ahogy érted sem, a kutyámért se tudtam semmit tenni azon a rohadt estén!...- hogy miért érzem ennyire a magaménak ezeket? Nem tudom... Nem tudom miért élem meg személyes kudarcként az összeset.. de ezen marhára tovább kell tudnom tenni magamat előbb utóbb különben gyógyítani sem leszek képes. Muszáj megedzenem azt a nyámnyila lelkemet!
-Az ezredforduló óta egyre kevésbé tudom használni azt, hogy kézrátétellel gyógyítsak. Sőt igazából egyre kevésbé megy bármilyen formában...- nyögöm ki. Újabb ágyú dördül el Ares egén, Athene-nak címezve én pedig újra össze húzom és karjaimmal körül is fonom magamat. A kulcscsonton még szinte világít a lőtt sebem, holott már jó pár hónapja volt. A következőkkel kissé félszegen hozakodom elő
-Azt hittem, hogy ha levezetem a feszültséget, ha kifárasztom magamat, akkor javul a helyzet. De... nem változik semmi. Pedig eléggé megdolgozom, hogy éjszakánként minden gond nélkül tudjak aludni és egy árva gondolatom ne legyen az egésszel!..- Nos igen... mintha csak alaposan elfelejtettem volna, hogy a problémát nem halmozni kell, hanem megemészteni, a tanulságot leszűrni, a többit meg kidobni a kukába. Nem igazán hagytam időt magamnak sem, hogy bármi lecsapódjon.
-Tavaly november óta, egyre erősebbek voltak már az alvásparalíziseim is.. Legutóbb pár hete pedig volt egy ami után... Reflexből patrónust idéztem...volna...- Unokatestvéremre nézek
-Megpróbáltam utána... rendesen ébren. És..- megcsóválom a fejemet. -Semmi. Nem tudok patrónust idézni...- ezt eddig végképp nem említettem senkinek. Noxra nézek egy border collie hatalmas kékeszöld szemeivel.
-Te.. miből táplálod a patrónusodat? - kérdem őszinte kíváncsisággal, hiszen tudom, hogy Nox képes rá, bár még sosem láttam. Szerencsére nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy szükség legyen rá.
[You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Nox Djarum lakása

Vissza az elejére Go down

Nox Djarum lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai
» Akari klán rejtekhelye és lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-