Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb



ϟ Jane&Bastien
  Today at 05:33
Bastien Monroe


ϟ Játssz velem!
  Yesterday at 21:15
Grayson Paisley


ϟ Avatárfoglaló
  Yesterday at 20:33
Grayson Paisley

ϟ Grayson Paisley
  Yesterday at 19:50
Cody Armstrong

A hónap posztolói
Graves Matlock
 
Georgiana Findley
 
Cody Armstrong
 
Nox Djarum
 
Calista Merrick
 
Megan Smith
 
Luna Lovegood
 
Quessena Melchys
 
Elijah Crowfield
 
Grayson Paisley
 
Statisztika

Összesen 567 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: .Kisa Lewis

Jelenleg összesen 32888 hozzászólás olvasható. in 3075 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 6 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Átkötő folyosó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-10-05, 20:48



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


Olykor felpillantok, úgy fürkészi a tekintemet, mintha valami magyarázatra várna tőlem, a miértekre a múltammal kapcsolatban. Viszont egészen intuitív módon észreveszi, hogy ezt nem kéne feszegetni, nem tartom helyénvalónak, hogy egy felnőtt férfi csak úgy kiadja az érzéseit. Savannah arcára minden olyan nyilvánvalóan kiül, az arcának minden rezdüléséből azt érzem, hogy mélységesen csalódott bennem. Csak azt nem érti, hogy engem ez cseppet sem zavar. Régen ugyan barátok voltunk, de mindezt miért kéne olyan egyértelműnek vennem, hogy most zavarba essek, hogy így lát.
- Nem, ez nem szomorú. Ez az emberi természet, jobbnak akarsz tűnni, mint amilyen van. És elrejteni, amilyennek igazán látod a világot. Ha a többség nem törekedne arra, hogy valamit elnyomjon, és mást mutasson inkább, ez egy sötét, depresszív világ lenne. Ez lenne az igazán szomorú. – Már megint helyre kell tennem, holott nem ez volt a célom, de merőben máshogy látja a világot, és azt hiszi, hogy csak mert ő egyszerű lélek, és próbál bizonyos emberi normáknak megfelelni, mindenki más ilyen. Nem, az emberek a saját gyarlóságuk béklyóiban senyvednek, leláncolva, és csak a hazugságok húzzák ki őket. Ezeken kell átlátnom.
- Érdekel, ha elmondod. És úgyis elmondod, de legalább nem nekem kell rákérdeznem. – Azért egy halvány mosolyt kap, ennyit érdemel a közös emlékek miatt. Valóban érdekel, nem vagyok azért érzéketlen alak, csak nem hiszek az illúziókban, és ez más tészta. Látja rajtam, hogy ki lettem, de én még alig tudok valamit róla. Legalábbis abból, amit eddig elmondott. Persze levonhatok több következtetést is a stílusából, hajviseletéből, még a körülötte lengő parfümfelhő is ékesszóló hírvivője, hogy felnőtt nőként mit képvisel.
- Nem mondtam, hogy nem hiszek. Nem ismerem őket. Kétségkívül rászorul a világ arra, hogy új tehetségeket neveljen ki. Csupán azt mondom, hogy mint mindenben, a többségük nem fogja sokra vinni. Kevés az olyan megszállott, aki mindent feláldozna azért, hogy valamiben igazán jó legyen. – Vonom meg a vállamat, nem gondolom, hogy rossz hozzáállás a részemről a fanatizmus hajszolása. Csak abban látom a megoldást, hogy ha valaki ki akar emelkedni, hogy a boldogságot áldozza fel. Vagyis a hivatásában találja meg a boldogságot, de ahhoz nem szabad túlságosan foglalkozni a magánélettel. Ha éjszaka van tennivalója, azt hogyan teheti meg, ha közben értelmetlen életet él? – Ha ennyire a szíveden viseled a sorsukat, majd velem jössz, és te leszel a szószóló, úgysem imádom ezeket a bájcsevejeket. Te olyan diplomatikus alkatnak tűnsz. – Lebiggyed az ajkam, én máshogyan csinálnám, igaz, nem szokásom bárkivel is leállni beszélgetni, ez a mostani is olyan furcsa. Nekilátok összedobni neki egy rögtönzött melegszendvicset, ami viszont a nagy kör alakú lepény alapjából inkább valami pizza, gazdagon megrakva mindennel. Hús, sajtok, és némi pikáns zöldség. Be is kerül a sütőbe, de a mágia miatt pár percen belül kész is, már csak várnunk kell. Töltök neki is kávét. Észreveheti, hogy neki ugyan egy kis csészében, magamnak meg egy söröskorsó nagyságú üvegpohárba, valószinűleg ezen élek. Várakozóan nézek hát rá, hogy akkor meséljen magáról, most ezért vagyunk itt.


A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-10-03, 09:40


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


Csak bólintok a szavaira, pedig szívesen megkérdezném egyáltalán hol volt, mi történt vele, milyen életet élt eddig, csak hát... kétlem, hogy olyan csevegős hangulatában lenne, meg hát én sem e miatt vagyok itt, úgyhogy nem is lenne rendben a kérdés. Ettől még érdekel és jó lenne tudni, hogy egyáltalán miért döntött London mellett, vagy hogyan zajlott az élete, hiszen tény régen sem volt az az igazán nyitott kisfiú, de azért a mostani mogorva és komoly énje... Furcsa látni, hogy felnőttnek ilyen lett. Én úgy érzem nem változtam túlságosan sokat ahhoz képest, aki régen gyerekként voltam. Fejlődni se sokat sikerült, de negatív irányba se terelődtem, rajta viszont egyértelműen nyomot hagyott az élet, csak az a kérdés, hogy pontosan mi is az, ami nyomot hagyott rajta, főleg ilyen mélyet.
- Ez, ha jobban belegondolunk... szomorú. - persze talán abban igaza van, hogy mindenkinek van rejtegetnivalója, de talán mégis csak vannak olyanok, akik nyitottak, akiknek nincsenek titkaik, vagy legalábbis nincsenek olyan komolyak, amik miatt negatívan kellene nézni rájuk. Ez is azt mutatja, hogy Dale igen sokat változott, hiszen bennem régen megbízott. Talán pont a matt, hogy elmentem egy szó nélkül, ezért változott meg? Pocsék érzés erre gondolni annyi szent, de csak nem az én hibám, vagy nem teljesen, hiszen azóta igen sok minden történhetett vele.
- Nem is... érdekel? - meglep, tényleg és nagyon, hiszen én még emlékszem rá milyen volt gyerekként. Most mintha már nem is igen lennének benne érzések, mintha már semmi sem érdekelné és ez elszomorító. Akkor még érezte, ha nekem rossz volt, tudott mosolyogni, megvigasztalt, ha a szüleim miatt sírtam és igen arra is volt példa, hogy ő maga volt kiborulva, de most olyan, mintha már képtelen lenne rá, érezni, vagy épp csak kiborulni. Rossz belegondolni, ha így áll majd a szülők elé és dobja be a lehetőséget, hogy talán nem is megölték a lányukat, hanem az ő hibája volt és mondhatni az ő baja, hogy meghalt. És ha ezt még be is bizonyítja hideg logikával? Vagy olyan titkokat ás elő, amik rossz fényt vetnek rá, pedig már meghalt?
- Én ettől még hiszek a Roxfortban, ha te... nem is. - majdnem úgy fejezem be, hogy ha már ő semmiben sem hisz, hiszen jelenleg nagyon úgy fest, hogy igazából ő tényleg semmiben sem hisz. Mégis elvinne és mintha ezzel aggódna is? Persze ki nem mutatja és könnyen lehet, hogy ez is csak hideg logika, amibe én látok bele bármit is. Nem is tudom érdemes-e egyáltalán gondolkodni ezen, de annyi biztos, hogy ellenkezni úgy se nagyon van erőm, tehát legyen így. - Jól van. Azt is átgondolod, hogy... ne gázolj a szülők lelkébe? - csak nem tudom megállni, hogy ahogyan mellette haladok a folyosón azért ezt ne tegyem szóvá, pedig talán nem kellene, de mégis csak komoly dologról van szó és még sem ehetünk némán. Talán ő is sejti, hogy ha készít nekem valamit az időbe telik és persze amíg megeszem az is és addig mégis csak beszélgetni fogunk, felmerülhetnek ilyen-olyan témák.

[You must be registered and logged in to see this link.] ♦️ [You must be registered and logged in to see this link.] ♦️ Egy lezáratlan akta ♦️ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-09-15, 20:05



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Valójában nincs egy hónapja sem. Még ismerkedem az itteni dolgokkkal. – Nem mozgok profin, de képes vagyok magamévá tenni egy minimális helyismeretet, a szokások pedig nem érdekelnek, más emberek dolgai nem tartoznak rám, mint ahogy utánam se koslasson senki. Egykedvűen törődtem vele, hogy már nem csak nyomozósegédként számítanak rám, mint a letartóztatásom előtt, hanem a tapasztalataimra építve egyből vezető leszek, három reménybeli, feltörekvő specialistával, akikkel szemben mintha Savannah is mutatott volna ellenérzést? Vagy csak beleképzelem, hogy merő véletlenségből ebben hasonlítunk? Hiszen mégiscsak velem beszél nem az öltönyösökkel. Bár lehet, hogy ez utóbbi csak az ismeretség miatt van.
- Természetesen nem. Mindenkinek van rejtegetnivalója, és az a dolgom, hogy kiderítsem. – Ha kicsit magába néz, pontosan tudja, hogy mire is értem mindezt. Az emberek nem tárulkoznak ki teljesen, lesznek olyan fehér foltok, amelyet csupán sejteni lehet, feltételezésekbe bocsátjkozni, ahogyan ő is tette az előbb? Bizonyos mértékben lehet másokra számítani, mint nekem a börtönben, de a legjobb, ha az ember mindig a negatív feltételezi, akkor nincsen csalódás. Lehet, hogy ez kissé pesszimistának tűnő hozzáállás, ám inkább tartom magamat objektívnek, aki bizonyos mértékben a mérleg nyelve, érzelmek nélkül igyekszem dönteni.
- Ez nem az én dolgom. – Térek ki a nyers válaszadás elől, hiszen látszik a lányon, hogy mennyire érzékeny típus, ami én nem vagyok. Az a dolgom, hogy felkutassam az indokokat, és ha ez a barátnő valami zűrbe keveredett, igazán akkor lehetnek boldogok, ha kibogozom a szálakat. Lehet, hogy nem lesz üdvözítő a megoldásom, viszont legalább tudni fogják, hogy mi történt. Az empátia nem az, amit éppen tőlem várhatnának. Eszköz vagyok csupán, nem pedig részvéttávirat. Ráadásul mintha Savannah megpróbálna rávezetni, hogy hogyan kéne viselkednem. Azt hiszem nem érti, hogy már ez vagyok én, így működöm, és ez nem igazán változtazható.
- Sehol nem biztonságos. Még hozzám is eljutottak az elmúlt évek hírei, és egy olyan iskola.. igazi kínálkozó célpontot nyújt. – Miért is kell emlékeztetnem rá, hogy mennyien támadták be a nagymúltú építményt..? Ha ott dolgozik, akkor ott is lakik, de talán rá is átragadt az ottaniak örökbecsű reménye, a Roxfort valami védőbástyája a jónak, ami mint fogalom lényegében csak illúzió. – Elviszlek, de nem megyek be. Átgondolom, amiket mondtál, de előbb még gyere, összedobok valamit, ne menj el éhesen. – Na igen, olyan férfi vagyok, aki képes magáról gondoskodni, hiszen a börtönben is dolgoztam szakácsként. Intek, hogy jőjjön csak utánam, és a parancsnokság hátsó konyha részlegébe invitálom, ahol mindenki magának csinál, amit jól esik. Szélsebesen szemrevételezem, hogy mi is található itt, remélve, hogy nem valami vegetáriánussal akadtam össze. A konyha puritán helység, egy nagy földig érő szekrényszerű asztal közepén, azt lehet körbeülni, bárszékekkel. A falak mellett pedig szekrények, hűtő, sütőlap. Meg sem várom, hogy leül, nyitom a hűtőt, és pakolok elő, amit gondolok.



A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-09-12, 17:39


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Ezek szerint nem rég érkeztél csak a városba? - tudom nem erről szól ez nem a beszélgetésről, de nem tehetek róla azért mégis csak olyan fura ez az egész. Kiderül róla, hogy nem mugli, kiderül róla, hogy auror és hogy Londonban van és belé botlom. Ennek egyáltalán mennyi volt az esélye? És úgy fest, hogy mégis csak volt és mégis csak itt vagyunk és én nem tudom, hogy miket kellene elmondanom neki azon kívül, amit már elmondtam, hiszen nem igazán értek a nyomozáshoz és még csak nem is tudom, hogy mivel segíthetnék igazán, pedig szeretnék, tényleg szeretnék, hiszen számomra azért mégis csak ismerős és fontos személy halt meg és ki tudja, hogy én nem vagyok-e veszélyben egyáltalán.
- Nem ismerhetek mindenkit tökéletesen, de... amit te mondasz az a teljes bizonytalanság... Senkiben sem bízol maradéktalanul? - a szavai annyira... nem tudom, hogy mi történt vele eddig, nem tudom, hogy milyen élete volt, de az biztos, hogy a szavai szinte már érzéketlenségre utalnak és az soha sem jó. Nem lehet túlságosan kellemes élete így. Persze az se jó, ha az ember sokakban bízik meg, mint mondjuk én, de az sincs rendben, ha mindenkiről a rosszat feltételezi és ő most épp ezt teszi és persze még nekem sem hisz, aki ennek az ellenkezőjét állítanám.
- Csak... csak gondolj bele, hogy nekik is fáj az elvesztése... rendben? - óvatosan próbálok meg fogalmazni, de mégis ki kell mondanom, hiszen úgy látom valahogy ebbe nem fog belegondolna, ha netán a szüleit, a barátait kérdezi ki, nem akarom, hogy úgy fogalmazzon, ahogyan most is tette, mintha az áldozat lenne a bűnös. Ez így... nincs rendben, ennél azért muszáj óvatosabban fogalmazni, mert csak nem akar mások lelkébe gázolni szándékosan, legalábbis nagyon remélem, hogy nem. E miatt lep meg a kérdése, mintha aggódna miattam, amit a mostani viselkedése alapján nehéz elképzelni róla.
- Visszamegyek a Roxfortba, ott vagyok könyvtáros. A Roxfort biztonságos, Ryan nem jöhet oda. - a többire bár nem válaszolok, de sejtheti, hogy más nincs. Azt tudja jól, hogy milyenek voltak a szüleim, azaz milyenek még most is, nem csoda, ha nem tartom velük a kapcsolatot és nem mehetnék hozzájuk, ha valami baj lenne. Szeretőre pedig szintén okkal nem térek ki, hiszen amúgy sem mondhatnám, hogy jól választok hasonló helyzetekben, tehát lassan már úgy vagyok vele, eleve nincs is értelme pasikkal próbálkoznom. - Az első alkalommal mondtam csak az auroroknak, de más... nem igazán és nem... talán, de ilyesmit még nem igazán ettem. - na igen én a hagyományosabb konyha híve vagyok igazából, nem az efféle különlegesebb dolgokéi. Persze ettől még nem gond, ha ő ezt eszi, meg aztán nem is vagyok olyan vészesen éhes, hogy ha nem eszek most valamit, akkor netán rosszul lennék. Fontosabb nekem most ez az egész ügy.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-09-10, 14:20



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


- A mai napom, sőt, még a holnapi sem arról szól, hogy fejest ugorjak az ügyekbe, még csak ismerkedem a hellyel, látod az irodám sincsen sehol. – Vonom meg a vállamat, az ő ügyével sem kéne foglalkoznom, de egyrészt unom magamat, másfelől régi, szinte gyerekkori ismerős egy olyan korszakból, ahol még nem voltak gátlások, és a felhőtlen jókedvé volt a főszerep. A rejtélyek éltetnek, nem szokásom csak úgy az emberi empátiát kimutatni, figyelni az igényekre, most is elsődlegesen a titkok érdekelnek, de Savannah olyan elesettnek tűnik, hogy kénytelen-kelletlen ezt is számításba veszem.
- Biztos? Már megint feltételezésekbe bocsájtkozol. Nem ismerhetsz senkit annyira, hogy bármi biztosat állíts róla. De legyen így, tegyük fel, hogy ő zsákutca, és nem bűnös, én azonban nem vetem el ezt a lehetőséget sem, csak hátrasoroljuk. – Ez végülis mindkettőnknek afféle kompromisszum kell, hogy legyen kettőnk között, és vehetjük ezt afféle első ügynek, ahol még nem vagyok olyan szigorú, hogy minden csak az én akaratom szerint történjen. Ettől még nem vagyok sokkal kedvesebb a nővel, mint bárki mással, hiszen a jellemen nem tudok változtatni, de láthatja az erősfeszítéseimet.
- Akkor majd elkezdem én. Felkeresem az ismerőseit, és megindítom a faggatózást. – A nő leteszi a filcet, én felveszem, és még teszek pár megjegyzést a táblára, utalgatok magamnak az eljövendő napokra. Számokat és Savannah felé biztosan érthetetlen rövidítéseket, de nem öntöm szavakba a magyarázatot, csak csípőre tett képpel gondolkozom, mintha ő ott sem lenne, csak akkor fordulok felé, amikor ismét megszólal.

- Számodra van menedék, hogy ha úgy alakul, hogy pár napig meg kell húznod valahol? Családtagok, szerető, ilyesmi? – Azért ez sem mindegy, hiszen ha kiszedtem belőle infókat, akkor nem ártana biztonságba vonulni, hiszen ha a gyilkos rájön, hogy Savannah szaglászik, a nő könnyedén célpont lehet. Ez a Ryan túl nyilvánvaló gyanusított, rendszerint ennél bonyolultabb az ügy. Vagy csak én akarom annak látni? – Ki tud még arról, hogy mik a sejtéseid? Tényleg nem vagy éhes? – Ki tudja, hogy mennyire rohant el gyorsan, hiszen eddig a kávéhoz se a tavaszi tekercshez se nyúlt. Azért annak se lenne értelme, hogy a nagy kapkodásban rosszul legyen.


A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-27, 14:30


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


Fel sem merült, hogy én magam nyomozzak, hiszen nem vagyok hozzáértő és még csak auror sem. A mágiahasználatomról pedig ne is beszéljünk, e miatt tehát még esélytelenebb lenne az egész. Abban reménykedtem, hogy az aurorok majd komolyan vesznek és segítenek, de úgy fest hogy talán ha nem futok bele egy régi barátba akkor ennek semmi esélye. Még így is körülményes, hiszen Morgan... azaz Dale már koránt sem az az ember, aki régen volt. Komoly lett, sőt komor, mintha semmi sem érdekelné és ki tudja talán így is van.
- Én... nem sorolnám ide magamat és nem is hinném, hogy megtudnék oldani egy ilyen üget. - nem, az nem valószínű. Ismerem a saját korlátaimat, sőt sokkal több korlátomat ismerem, mint amiről mások tudnak, vagy mint amik léteznek egyáltalán, de eleve nem mernék szembe szállni Ryannel, nem hogy nyomozni egy hozzá kapcsolódó ügyben. Annak biztos, hogy nem lenne jó vége, semmilyen tekintetben sem. És most tudom nem sokat segítenek a szavaim, hiszen nincsenek konkrét tények, sem bizonyítékok, amiket felsorolhatnék, csak a sejtéseim, meg amiket hallottam és félő, hogy az nem sok mindenre elég, de valami mégis kell alapnak és nekem csak ez van jelenleg.
- Hogy... mi? Biztos, hogy nem ártott senkinek, itt nem ő a bűnös, nem tett semmit sem. - rázom meg a fejemet. Rokonság, hátterek? Nem mondom, hogy Tiffany a legjobb barátnőm, nem tudok róla olyan sokat, hogy ezeket a dolgokat meg tudjam állapítani, még csak a családjáról se tudok valami sokat. Ezért fagyok be kissé, amikor a kezembe nyomja a filc tollat és hirtelen fogalmam sincs, hogy mégis mit kellene tennem, ezért végül csak leteszem az asztalra. - Nem tudom, nem... nem készültem és nem is tudok ennyit róla. - megakadok, úgy érzem magamat, mint amikor a Roxfortba jártam és ki kellett állnom a táblához és persze abban a pillanatban az ég világon semmi se jutott eszembe. Dale nem kér, parancsolgat, pedig csak azért jöttem, hogy elmondjam mit láttam, hallottam és most egyből ilyen kérdésekre kell választ adnom? Nem tudom... tényleg nem. - A kutyámat elhoztam pár hónappal később... amikor Ryan el akarta altatni. Most jól van. - és gondolom ez cseppet sem számít és ha jól sejtem cseppet sem érdekli őt, mégis úgy érzem teljesen meg vagyok lőve, mert nem tudom, hogy mit tegyek, lépjek, vagy mondjak. Nem értek én a nyomozáshoz, ezért nem egyedül álltam neki. Azt hittem elég, ha elmondok mindent, amit kell, a többi már az aurorok dolga, hiszen ők azok, akik azért vannak itt, hogy nyomozzanak, nem én.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-24, 19:19



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


A nő akár hátat is fordíthatna, hiszen nagyon rég volt már, hogy mi ketten barátok voltunk. Az idő azóta nyomot hagyott rajtam, más típusú barátságokban hiszek, és nem szívlelem a túlzott érzelgősséget, véleményem szerint a céltudatos viselkedés visz előre. Savannah nem hátrál meg, elfogadja, hogy most már ilyen vagyok, jelenleg fontosabbnak tűnik számára, hogy segítsek abban, amiért itt van. Végtére is most még más dolgom nincs, és a nő szavai különösnek, már-már misztikusnak tetszenek. Mugli köntösbe öltözteti az ügyet, ettől viszont még bőven látok benne potenciált, hogy elűzzem az unalmamat. Azt az unalmat, amit az újdonsült ismerős trió ragasztott rám. Teljesen mások vagyunk, de szerencsétlenségükre én fogok irányítani.
- Jól tetted, hogy a hozzáértőkre bízod. A világ tele van öntörvényű balekokkal, akik azt hiszik, hogy mindent megoldhatnak. – Vonom meg a vállamat, s karbafont kézzel hallgatom, hogy már megint elkezdi a feltételezéseit. Teljesen értelmetlenül, de legalább kiigazítja magát a kérésem szerint. Nem változott, az inteligenciája páratlan, csupán a tradiciók rabja, de kész változtatni, alkalmazkodni, amiért helyeslően bólogatok, csak így működhet.
- Ez még valóban túlságosan sok irányba ágazhat. Fordítsuk meg. A legképtelenebb megoldás pont a vége. Tiffany nem tehet semmiről. Ez akár azt is jelentheti, hogy maga Tiffany ártott másoknak, méghozzá tudtán kívül, így le kellett állítani. Rokonság? Hátterek? Ezekről mit tudunk? – Állok most fel, és körülnézve a leendő irodámban megakad a pillantásom egy táblán, amire egyébként prezenciókat szokás tartani. Odalépek, és megfordítom, hogy keressek valami filctollat, hogy aztán a nő kezébe nyomjam. – Rajzolj. Tiffany a központ, ismeretségekre vagyok kiváncsi, kapcsolati hálóra. A nyilak mellé írd a viszonyt, lehet múltbéli is, azt szaggatottal. Bárki aki eszedbe jut, család, barátok, ellenségek. A kutyával mi lett végül? – Kérdezem érzéketlenül, ám a szemeimben kiváncsi fény lobog, ahogyan áldogálok a nő mellett, de nem őt nézem, hanem a most még üres, fehér táblát, mintha máris beleképzelném az eljövendő keresztrejtvényt. Ebben Savannah csupán eszköz, mint ahogyan minden szemtanu, áldozat, engem csak a misztikum vonz. Na és a zene, de most nincs itt egy átkozott lejátszó sem. Tényleg kéne egy kávé!

A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-20, 08:46


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


Ha szó szerint vesszük túlzás, hogy gyengédebb bánásmódhoz szoktam, hiszen az életem jelenetős hányada sajnos nem erről szólt, pont e miatt kezelem még mindig nehezen, ha valaki nehezebb jellem, hiszen a szüleim lépten-nyomon megaláztak, az iskolában jobb volt a helyzet, de azért ott is akadtak nehéz esetek, meg aztán az otthon töltött nyarak... aztán sosem sikerült jól választanom pasik terén se. Lássuk be egy olyan ügy miatt vagyok itt, amiben épp az exemet sejtem gyilkosnak, amit ha egyszer kinézek belőle, akkor... Na igen Ryan finoman szólva is erőszakos típus volt, ami nekem csak elég későn esett le, meg aztán én is beleestem azoknak a nőknek a hibájába, akik azt hiszik egy véletlen elcsattant pofont egy túlzott italozás, vagy nehéz nap után normális és nem lesz újabb, pedig mindig lesz újabb és volt is.
- Rendben, akkor hát Dale. Én maradtam ugyanaz. - nem is tudom, hogy miért teszem ezt hozzá, hiszen ő sem tudom, hogy mennyire változott meg, hiszen az ember eleve sosem marad olyan, mint amilyen gyerekként volt, de azért látszik rajta, hogy elég más lett, mint régen, meg aztán a név is más, ami eleve jelentőségteljes tud lenni egy embernél.
- Igen, de nem volt szándékos. Csak így alakult, nem beszélhettem az iskoláról, aztán mire hazajöttem te már nem voltál sehol és... - elharapom a mondatot, hiszen látom rajta jól, hogy valószínűleg cseppet sem érdekli a magyarázat. Sok év eltelt már azóta. Igazság szerint hosszabb ideig nem ismertük egymást, mint amíg ismertük és én hiába voltam még csak gyerek, az nem mentség arra, hogy eltűntem azt hiszem... ami persze nem jelenti, hogy bánom, hogy nem hiányzott a társasága évekig, de egy pillanatig sem hibáztathatom, hogy most ilyen nyers és hűvös, hiszen szinte idegenek vagyunk. Nem számít, hogy gyerekként mindent tudtunk egymásról, ha azóta megváltoztunk.
- Nem vagyok nyomozó, nem járhatok utána én. - nem teszem hozzá, hogy főleg miután Tiffany meghalt. Azért elég kockázatos lenne és én nem tudom csak úgy megvédeni magamat, főleg nem Ryannel szemben. De végül nagy levegőt veszek és megpróbálom újra. - Jól van, objektívan. Tehát az biztos, hogy Tiffany halott. Amit tudnak, hogy a kádban találták meg felvágott erekkel. Attól tartok, hogy szimplán öngyilkosságnak állítanák be, pedig nem tenne ilyet. Jó munkája volt, jó élete és... Bocsánat, a tények. - kis szünetet tartok, hogy összeszedjem a gondolataimat. - Hallottam, hogy meghalt és kihallgattam, amikor Ryan beszélt egy barátjával. Próbáltam visszamenni pár cuccomért, mert úgy egy éve szakítottam vele. Majdnem megölette a kutyámat, el akarta altatni, mert leléptem és... Tiffany segített megtudni mikor nincs otthon, hogy akkor menjek a dolgaimért. De hazajöttek és hallottam, amikor Ryan haverja azt mondta, hogy nem kellett volna, hogy Tiffany semmiről sem tehet. Ha engem akar előkeríteni, akkor más mód kell rá és hogy ha ennyire túlzásba esik akkor nem folytatja tovább, mert ebbe már nem akar belefolyni. Tudom, hogy ez talán nem elég semmire, de... - igen, megint a feltételezés jönne, de már az is nagy dolog volt tőlem, hogy egyáltalán ide jöttem. Ryan eleve nem varázsló, mugli, aki nem tud a varázsvilágról, viszont az is egyértelmű, hogy engem keres és hogy veszélyes és ha Dale kicsit is jó emberismerő, akkor azt is érezheti, hogy egyértelműen félek tőle, mégis itt vagyok, pedig nekem jelenleg Londonban tartózkodni nem a legjobb ötlet, főleg Ryan miatt és mert a varázslás nem épp az én asztalom.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-12, 09:17



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


Azt látom az arcán, amit mindenkién, ha nem ismernek úgy igazán. A börtönben igazán jó barátaim lettek, viszont az egy olyan környezet volt, ahol mindenki keménynek mutatta magát. Itt ez a nyers arrogancia nem divat, az udvariaskodás már annál inkább, a nő pedig gyengédebb bánásmódhoz szokott. Meg tudom érteni, a három beoszottam is állandóan olyan fejet vág, mintha az előző percben felpofoztam volna őket. Méghozzá igazságtalanul. Mindegy. Ha segíteni akarnak, akkor nekik kell elviselniük engem, nem pedig fordítva. Mocskosul jó szakemberek, de sem az apjuk, sem pedig a tanáruk nem vagyok, hogy lelkesítsem, netán motiváljam őket. Pénzt, és szakmai előmenetelt kaphatnak azért, hogy velem vannak.
- Oh nem határozottan mulattattak. – Felelem szemöldökfelvonással. Nem mosolygok, de van valami határozottan provokatív rándulás a szám szélén, ami akár mosolynak is felfogható. Most nincs itt a hármas, pedig ha itt lennének, akkor biztosan megtalálnám bennük azt a pontot, ami tökéletesen inkompetenssé teszi őket a munkájukban. Vagyis bármi mást, ami nem én vagyok.
- Dale. – Egyértelműsítem a helyzetet. Valóban Morgan is vagyok, de most már nem használom azt a nevet, az a régi életemre emlékeztet, s meghúztam a határt. Már ez akarok lenni, sőt, nem is csak akarok, így élek. Mások története csupán papíron érdekel, amíg az elméleti problémát meg nem oldom. Remélhetőleg a nő veszi a lapot, és úgy szólít, ahogyan azt próbálom erőltetni.
- Egy jó ideig én se tudtam. Rólad meg főleg nem. Eltűntél. – Vonom meg a vállamat, anélkül, hogy hibáztatnék, vagy belekérdeznék. Annak idején eléggé nyüszítettem utána, na de azóta tudom, hogy az inkább valami gyerekes ragaszkodás volt, nem barátság. A barátságban igazi holtig tartó testvériség alakulhat ki, és Savannah felé, nos ez fel sem merült.
- Ex... biztos.. véletlen, feltétlen.. túl sok feltevésed van. Ha máris nyomon vagy, akkor mit keresel itt? Inkább mondd ezt el ismét, mintha nem lenne hozzá kötődésed. Akkor nem zavarsz senkit össze. Mintha egy álomból ébrednél, objektíven. Sokkal tisztábban fogsz látni, és nem összefüggéseket, tényeket fogsz közölni. – Pattanok fel, amint Bíbor megérkezik, átveszem tőle a tavaszi tekercset, s miután Savannah-nak nem kell, én magam kezdem el enni, tudomást sem véve tovább a küszöbön tébláboló vörös hajú nőről, aki dühös horkantás következtében megint távozik, ránk csukva az ajtót.


A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-10, 16:06


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


Elsőre nem mondanám szimpatikusnak a fickót, hiszen a kávét próbálja nekem odaadni, aztán amikor végre oda eljutunk, hogy hajlandó meghallgatni ételt akarna adni nekem, de éhes sem vagyok, csak elszeretném mondani, amit láttam és ami segíthet ebben az egészben, hiszen mégis csak olyan valaki halt meg, akit ismerek és aki bár nem közeli, de mégis csak a barátom volt, ismerős és talán miattam halt meg, úgyhogy nem hagyhatom csak úgy annyiban, még ha könnyebb is lenne biztonságban visszatérni a Roxfortba és nem foglalkozni semmivel és főleg nem ezzel az üggyel.
- Már értem, zavarták gondolom. - na igen nem rám tartozik, de az már kint is jól látszott, hogy minden erejével igyekezett lerázni őket, de ha a fickó a nyomozó akkor vajon miért nem küldheti el ezeket az alakokat, ha ennyire zavarják őt? Nem igazán értem, de nem is az én dolgom, hogy jobban belemenjek, netán kérdésekkel bombázzam a téma miatt. Inkább az érdekelne, hogy mikor derül ki már valami arról kinek és mikor mondhatok bővebbet végre, meg aztán jó lenne tudni, hogy hogy áll a nyomozás, netán áll-e már valahogy, bár úgy sejtem erről úgy se nagyon adnak majd ki semmiféle információt.
- Morgan? - azért rendesen elkerekedik a szemem, hogy mit ne mondjak, hiszen felnőtt és alig hasonlít a gyerekkori önmagára, meg aztán az emlékeim is megkoptak, hiszen mégis csak tizenegy voltam, amikor legutóbb találkoztunk. Amikor hazaértem az első szünetben már nem volt ott, azt mondták, hogy elköltözött, én pedig nem kerestem, miután szó nélkül felszívódtam és azt hittem, hogy ő meg mugli, erre mit ad isten... úgy fest, hogy nagyon nem az. - Nem tudtam, hogy te... tudod, varázsló vagy. - és persze a tárgyra tér és kétlem, hogy érdekelné akár csak kevéssé is, hogy velem mi van, vagy valami indoklás, netán magyarázat arra, hogy miért is tűntem el és nem jeleztem neki az ég világon semmit sem. Talán már nem is nagyon emlékszik rám, hiszen látszott, hogy a nevem is csak kószán rémlett neki, az arcomat ő sem ismerte fel, amiért persze nem kárhoztathatom, én sem ismertem fel őt.
- Van egy folyamatban lévő ügy, nem tudom, hogy kié, de szemtanúként jöttem be, viszont odalent nem mondták pontosan kit keressek. Meghalt egy barátnőm és... bár nem vagyok teljesen biztos mindenben, de az exem... biztos vagyok benne, hogy köze van hozzá. Azok alapján, amiket hallottam véletlenül. Nem hiszem, hogy Tiffany véletlenül halt meg és... ha nem járnak eléggé utána akkor talán nem is derül ki pontosan mi történt, mert nem feltétlenül köthető Ryanhez. - akadozok időnként. Szinte biztos vagyok benne, hogy egy vadidegen auror talán el is küldene, hogy köszöni, hogy ezt elmondtam, de bizonyítékok híján az egész semmit sem ér. De ő nem idegen... vagy már mégis? A jó ég tudja, hová sorolható egyáltalán, de talán így is ugyanúgy nem fogja érdekelni valami spekulációféleség, hiszen jelenleg annál többre, amit hallottam, hogy beszélt Ryan és a haverja nem tudok és persze nem is láttam a saját szememmel, hogy ő tette volna.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-08-02, 07:30



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


Már ellépnék a nő mellett, de az a név.. Nem mondom, hogy egyből beugrik, ám ismerős lesz, és pillanatok alatt előhámozom az évtizedes emlékeket, pontosan a helyére tudom tenni, hogy kiről is van szó. Talán ezért is kedvelt annyi ismerősöm, mert bár a stílusom hagy maga után kívánnivalót, mindenkiről mindent tudok, mintha megvolna az a mázlis tulajdonságom, hogy eltárolok mindent, amit hallottam, és így jönnek elő az összefüggések. A kávét már nem veszem vissza, ez nekem úgyse ízlik, majd elszalajtom érte a trió egyikét.
- Nem? – Nyilván nem, az auror központba nem jön be valaki csak úgy kávézni. Konkrét ügye van, vagy valakit kísér. Esetleg nagyon szürreális esetben mosdóba szaladt be, hiszen az abszol úton a boltokban vásárolni illik, itt pedig lazán eljátszhatja a hivatalos ügyben várakozó civilt. Akkor viszont.. Jelenleg nincsen még más dolgom, a trióval való ismerkedés úgysem köt le, érdeklődve fordulok a nő felé. Az arca ismerős, noha a világon a sötét hajú és szemű nőkből van legtöbb, ettől még nem tűnik átlagosnak. Az arcéle finoman metszett, hibátlan a bőre, mint aki szerencsés, vagy nagyon vigyáz magára. Mindenkinek van valami története, az övé egyenlőre nem kitalálható, csupán a rendezett háttér derül ki a jólápoltságból kifolyólag. Sehol egy jeggyűrű, vagy társra utaló ékszer.
- Akkor majd megeszem én. Túlságosan zavaró volt a jelenlétük, jobb így. – Tapintatból nem jeleskedem, ez tény, hiszen máris ugráltatom a hozzám beosztottakat, ráadásul egy mondvacsinált indokkal. Majd ha konkrét ügyben lesz rájuk szükségem az olyan gyakorlati feladatnál, ahol én nem mocskosolom be a kezemet, majd szólok nekik, addig pedig csak láb alatt vannak. És a nő persze félreérti, nem a családnevén szólítom, csupán megjegyzem, hogy ebből kiindulva nem ment férjhez.
- Ismertük. Riordan. Egykor a Morgan keresztnevet használtam, most már csak a másodikat. Dale. – Bólintok, hogy üljön le, bár hogy hol, azt nem tudom. Én már leszórtam korábban egy aktahalmazt a székemből, így már egy szabad hely, oda intek, én pedig sötét pillantással ülök le az egyik kartondobozra, remélve, hogy kemény mappák vannak benne, és nem süpped be alattam. – Kissé szűkös még itt, golfpályának aztán biztosan szar lenne. Mit keresel itt? – Méregetem vizslató pillantással, remélve, hogy az embereim még le tudják magukat foglalni, nem akarom ugyanis a megkezdett gondolatmenetet megszakítani.

A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-07-23, 15:30


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]


Finoman szólva is meglepetten fagyok le, amikor csak úgy a kezembe nyomja a fickó a kávét és a három másik úgy figyel ránk, mint az ugrásra kész pincsi kutyák. Elég mogorvának tűnik az illető már csak ennyiből is, de tudom akkor sem fogom csak úgy annyiban hagyni, mert ez fontos. Ha nem olyan valakiről lenne szó, akit ismerek... de mi van akkor ha ez tovább burjánzik? Mi van akkor, ha Ryan nem hagy nekem nyugtot a jövőben sem és ennek más is megissza a levét? Sőt... mi van akkor ha éppenséggel én leszek a következő, aki erre a sorsra jut? Jó lenne, ha intézkednének, mert már így is elég komoly ez az egész, de ennél csak még komolyabb lehet. Valami elpattant Ryanben, vagy nem is tudom.
- Én nem... nem a kávé miatt jöttem. - kezdenék bele, de máris hátat fordít nekem, mintha semmi se számítana abból, hogy ide jöttem, pedig nagyon is számít. Nem akarok valami hozzá nem értőnek lediktálni mindent, főleg mert egy nyomozónak az is a dolga, hogy bele is kérdezzen a részletekbe, és azért az mégis csak egészen más, mint ha csak elmondom, hogy mit láttam. Kérdésekkel együtt még olyasmi is kiderülhet, amire magamtól nem jöttem volna rá. Szóval, ha megpróbált volna elküldeni akkor sem hagynám neki, de szerencsére csak megfordul, hogy találkozhasson a tekintetünk is végre érdemben. Valami, mintha ismerős lenne benne, de olyan távolian... hogy nem is tudom, egyelőre koncentrálok az ügyre.
- Nem vagyok éhes, csak... - megint nem tudom végig mondani, amit akarok, hiszen a nő elviharzik, vele a többiek, a fickó pedig az irodájába invitál, mielőtt még ellenkezhetnék kaja tekintetében. Végül is mindegy, a többiek már úgyis elmentek, nincs mit tenni. Belépdelek hát utána, aztán jön is a kérdés, mielőtt még leülnék, így csak marad a meglepett pislogás. Az még oké, hogy a családnevemen szólít, mondjuk, hogy rendben van, de hogy jön ide, hogy nem mentem-e férjhez és... Ismerem őt?
- Öhm... nem igazán, mint látja, de ismerjük egymást? - persze a tekintetében volt valami ismerős, amit nem tudtam hová tenni már elsőre sem, de még most sem tudom, hogy ki lehet vajon, hiszen ő tudja, hogy én ki vagyok, de én senkitől sem kaptam nevet, hogy tudjam, hogy ő kicsoda. Csak ide irányítottak, én pedig megkérdeztem az első embert, akit elértem. Most már azért leülök, bár kissé bizonytalan minden mozdulatom, hiszen nem itthon vagyok és érthető módon nem tudom, hogy hol is kellene, vagy hol nem szabad egyáltalán helyet foglalnom.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-07-20, 19:39



Savannah & Dale

A múlt kísértetei

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


Határozottan idegesít ez a három fazon körülöttem, és ezt éreztetem is velük. Az elmúlt években azt szoktam meg, hogy magamra vagyok utalva, netán szövetségeseim vannak, de ezek itt most tőlem várják a parancsokat. Méghozzá olyan parancsokat, amitől már előre berzenkednek, látom a szemükben. Főleg a nő az, aki egyrészt rajongani látszik értem, dacosan szorítja össze az ajkát. Mindhárom öntörvényű alak, de tökéletesek a maguk nemében, kár, hogy ezt sosem fogom az orrukra kötni. Ében szinte provokálja részemről, hogy kössek bele a bőrszínébe, ezért aztán nem tud belekötni, hogy a trió mindegyike színt kapott tőlem. Háh, engem aztán nem lehet megfogni. Gúnyosan állom a pillantását, amíg a fekete ember el nem kapja az övét. Megtámasztom a kávéautomatát, és egy mindennél nagyobbat lökök rajta, mire végre működésbe kezd, ebből lehet, hogy ma lesz valami. Bíbor utat enged a nőnek, aki közénk furakszik. Elsőre nem veszek róla tudomást, csupán elveszem a kávét, ami végre lefőtt. Ihatatlan pocsék lötty, de pótcselekvésként jó lesz.
- Nem, szerintem ne szedvedjen vele, ez egy szar. Fél órája nyomkodom, de lássa, kivel van dolga. – Nyomom a kezébe az amúgy tűzforró műanyag poharat, de azért megvárom, hogy megfogja, mert ha nem teszi, nyilván nem öntöm rá. Kíséretem jól érezhetően moccan, végre úgy vélik, hogy velük is fogok foglalkozni. Már intenék is türelmetlenül, mit érdekel engem az ilyesmi? Irasson jegyzőkönyvet a bejáratnál őrködő recepcióssal, bánom is. Viszont a neve.. Savannah.. egy régen kimondott szókapcsolat a múlt homályából. Hibátlan memóriám előhozza a csokibarna szemű lányt, akiről most nem is vettem tudomást. Visszapillantok a vállamon át, s utána fordulok csak meg. – Az a Savannah.. – Mormolom, aztán intek neki. Mármint Bíbornak. – Kis titkárnőm, szerezzen nekem is kávét, mert ezzel nem boldogulunk. És sushit. Neki tavaszi tekercset. – Anélkül, hogy bármit is kérdeznék Savannah-tól egyetlen pillantásommal elnémítom az emelkedő hangú Bíbort, aki éppen kikérné magának, hogy ő nem titkárnő, de nem is kifutófiú. Dohogva elsiet, nyomában a másik kettővel. Mintha nekik is szólt volna az utasítás. Nahát, ezek mindenhova együtt járnak? – Mondanám, hogy menjünk be az irodámba, de.. végülis menjünk. – Nyitok be az első ajtón, ahol nagyjából plafonig vannak stócolva az akták, lépni se nagyon lehet. Nemtörödöm mozdulattal söpröm félre az egyik oszlopot, az alján egy kartondoboz. – Na akkor oda ülj. Harper.. Nem mentél férjhez? – Kérdezem a falnak támaszkodva, mintha nem is lenne jelentősége, hogy lényegében szemtanuként mutatkozott be.


A régmúlt árnyai --[You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]



Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Elinor Harper
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 173

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-07-09, 09:45


Dale & Savannah
[You must be registered and logged in to see this image.]

Ritkán járok Londonban és újfent megbizonyosodtam róla, hogy jól is teszem, de persze pont akkor talál meg a baj, amikor itt vagyok. Szemtanú... talán megtehetem volna, hogy annyiban hagyom, de miután ismertem azt, akit megtámadtak és még elképzelésem is van róla, hogy ki tette... mégis csak kivételesen bátorságot kell gyűjtenem ahhoz, hogy ne hátráljak meg. Világ életemben ezt tettem, könnyebb volt meghúzni magamat, meghunyászkodni és pont e miatt nem sikerült soha semmi és most az egyszer nem tehetem meg ezt. Hiszen Tiffany meghalt, még hozzá szinte biztos, hogy Ryan volt a tettes. Meg is érdemelné, hogy börtönbe kerüljön, főleg ha azt nézem az egész varázsvilágról azt hittem semmit sem tud, míg végül ki nem derül, hogy ez távolról sincs így. Veszélyesebb, mint amilyennek akkor tűnt, amikor együtt voltunk. Az a csoport... vagy mi, aminek a tagja lehet, legalábbis az alapján, amit hallottam... Ha nem megyek el Lexi cuccaiért és nem próbálok persze titokban belopózni értük és nem hallgatom ki, amit azzal a talán... Carl fickóval beszélt és nem tudom hová tartanak... Nem mondom, hogy Tiffany a legjobb barátnőm volt, de ismertem és még annak is látom esélyét, hogy azért halt meg, mert Ryan rólam akart kiszedni belőle valamit, hiszen felszívódtam egy szó nélkül és az is kész csoda, hogy jó pár hónapja el tudtam hozni tőle Lexit.
És most itt vagyok, a Minisztériumban, amitől feláll a karomon a szőr is, mert hát túl sok komoly és túl sok erős ember van itt, ami csak még inkább arra mutat rá, én mennyire nem vagyok ilyen. Idegesen szorongatom a táskám pántját, ahogyan keresgélek. Találnom kell valakit, akivel beszélek, hiszen láttam mindent az újságban és szóltam is, hogy jövök, de senki sem jött elém, így aztán fogalmam sincs, hogy mégis hová kellene mennem. Bizonytalanul állok meg a folyosón, hezitálva, hogy vajon a három nagyon komoly illetőhöz menjek oda, akiken látszik, hogy még az sem biztos, hogy komolyan vesznek majd, vagy a finoman szólva is problémás külsejű alakhoz, aki már így hátulról nézve sem valami megnyerő. A félhosszú haj, a felgyűrt ingujj és persze ahogyan azzal a géppel bánik... Mégis még mindig megnyerőbb számomra, mint a másik három, így nagy levegőt veszek, továbbra is a táskámba kapaszkodom, hogy megcélozzam az illetőt. Halkan megköszörülöm a torkomat, amit talán meg sem hall. Van rá esély... tényleg halkan teszem, ő pedig éppen az automatával harcol.
- Elnézést... elnézést uram! - kicsit azért csak megnyomom a hangomat, hogy hallani is lehessen belőle valamit és ha megfordul végre akkor nagy levegőt veszek, hogy elhadarjam, hogy miért is vagyok itt. - Savannah Elinor Harper vagyok és ha minden igaz akkor beszéltem valakivel... innen és egy gyilkosság ügyében érkeztem, szemtanúként... és valakivel beszélnem kellene. - végre fogjuk rá csak megtalálom a hangomat, vagy legalábbis nagyjából és el is mondom mit akarok, csak a mondat végén kezdem el kissé ráncolni a homlokomat, mert a fickó kicsit ismerős nekem, sőt... nem is kicsit. A szeme, igen, főleg a szeme.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♦ Egy lezáratlan akta ♦ [You must be registered and logged in to see this link.]





A múlt csak visszahúzza az embert.
Olyan, mint egy háló.
Az a fajta, amibe belegabalyodik az ember, és megfullad.

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dale Riordan
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó 2017-07-08, 11:40



Savannah & Dale

Ében, Bíbor, Bézs

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

[You must be registered and logged in to see this image.]


A kávéautomata előtt ácsorgok, tőlem pár lépésnyire a trió. Bárki, aki kívülről láthat minket, úgy gondolhatja, hogy engem, a rossz arcút vesznek körbe az aurorok, holott nyilvánvalóan máshogyan van, csak míg ez a hármas a tökéletes eleganciát sugalja, nekem lenne mit fejlődnöm ebben. Hát mit is flancoljak.. Nem a ruha teszi az embert, ahogyan a mondás tartja. Könyékig feltűrt ingben ütögetem az automatát, amit még a mugliktól honosított meg a parancsnokság. Ám a mágia bűvölte rendszer ellenére ugyanúgy nem hajlandó működni, ha úgy hozza úri kedve. Ében, Bézs, és Bíbor türelmesen várakoznak a közelemben, noha látom az arcukon, hogy nem ilyen gyakornokságra vágytak. Friss újoncok, akik viszont már letöltötték az első két évet, mindenféle szimulált bevetéseken, és ideje mély vízbe dobni őket. Na nem adnák őket olyan mellé, aki komoly elvásárokat támaszt, úgy vélték, felém annyira megbocsájtó egyenlőre a hivatal, hogy igazi zöldfülűeket kapok, hogy ne kockáztassam a vérbeli aurorok életét. Ha kicsit őszinte akarnék lenni velük (ami természetesen nem leszek), én azért látok bennük fantáziát. Mindháromnak megvan a kihasználható erőssége, de hogy dícsérjem őket.. Na az nem merülhet fel. Sosem voltam a szavak embere, majd éles helyzetben kiderül, hogy mit is érnek. Az első fél órában mindhárman próbáltak erősködni, hogy legalább a vezetéknevükön szólítsam őket, de minek azt? Úgysem jegyzem meg. Kivételes memóriámat nem erre pazarlom. Maradtak hát Ében, Bézs, és Bíbor. Előbbi egy francia származású fekete ember, az enyémhez hasonló körszakállal, gyorsan mozgó szemekkel. Bézs tipikus angol, nem jóképű, de eltökélt pillantású fiatal gyerek, szögszerű hajjal. Bíbor pedig egy fiatal, csinos nő, mondanom sem kell, lángvörös hajjal, s megannyi szeplővel, amik roppant karakteressé teszik eredetileg porcelánfehér bőrét. Nem zavartatom magamt, amíg rám várnak, hát hova is siessek. Még nem kaptam meg az első ügyemet, bőven ráérek, hiszen a következő pár nap lényegében az ismerkedésről, összeszokásról szólnak. Előre sajnálom szerencsétleneket. Na jó, nem is sajnálom.

Az őzikeszemű hálójában -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.] -- [You must be registered and logged in to see this link.]




Stones and bones; snow and frost.
Seeds and beans and polliwogs.
[You must be registered and logged in to see this image.]

Paths and twigs, assorted kisses,
We all who know who she misses!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Draco Malfoy
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 749

TémanyitásTárgy: Átkötő folyosó 2017-07-08, 11:38

Átkötő folyosó




[You must be registered and logged in to see this image.]
mint a  félelmen
alapuló tisztelet.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Semmi sem
megvetendőbb,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://roxfortreloaded.hungarianforum.com
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Átkötő folyosó

Vissza az elejére Go down

Átkötő folyosó

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Folyosók
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London :: Auror parancsnokság-