Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Üres terem
  Today at 07:31
Scott McBride

ϟ Daniil Dolohov
  Yesterday at 22:53
Daniil Dolohov

ϟ Képességdobás
  Yesterday at 22:36
Daniil Dolohov


ϟ Régi ismerősök
  Yesterday at 18:32
Madeleine Eastwick




A hónap posztolói
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Draco Malfoy
 
Lioneah McCaine
 
Gillian Ollivander
 
Nicolas McCaine
 
Calista Merrick
 
Statisztika

Összesen 634 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Daniil Dolohov

Jelenleg összesen 37432 hozzászólás olvasható. in 3389 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Móló és csónakház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next
SzerzőÜzenet
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-18, 21:23

Persze, hogy nem durvul, hiszen egy lányról van szó, ráadásul a saját kedveséről. Nincs oka arra, hogy bántsa. Lányt és gyengébbet amúgy sem üt meg, amikor néha együtt edzenek, az teljesen más, és olyankor is a legtöbbször hagyja nyerni a lányt - no nem minden esetben, nehogy nagyon elbízza magát. Fiú, más az izomzata, éppen ezért nem meglepő, hogy az esetek 90%ában ő nyer, vagy nyerne ellene. De most nem erről van szó, csak egy nagyon kellemes estéről a mólón, amikor jó megosztania valamit azzal, akivel az egész életét szándékozik megosztani. Éppen ezért csak addig kínozza a leányzót, ameddig annak ez nem lesz túl sok, amikor jelzi, és érzi, hogy elég, akkor csak elnyúlik mellette, és figyeli. Nem az a szószátyár típus, éppen ezért nem is fog megszólalni, hacsak nincs erre valami különleges oka, de most igaziból nincsen. Figyeli a lány szemeit, és azt ahogy a víz meg az ég tükröződik bennük, és ahogy egyre közelebb hajol hozzá, hagyja, hogy a lány puhán megcsókolja, és finoman közelebb húzza magához, és viszonozza a csókot..

.. és békésen turbékolnak egy ideig, majd Jake visszakíséri a lányt a szobájába.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-16, 09:30


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor átlátszóan fülletnek egyet és elterít a mólón és elkezd csikizni én nevetve próbálok szabadulni, persze óvatosan, nem akarom, hogy az egész átmenjen birkózásba, még játékból sem, hiszen a móló szélén voltunk, már csak az kéne, hogy együttes erővel boruljunk bele a Fekete-tó jéghideg vizébe. Mert ilyentájban még valószínűleg olyan hideg, hogy talán még sokkot is kapna a testünk, főleg az enyém, ami a futástól egy kicsit még mindig felhevült. Vagy most már a csikizéstől.
- Hagyd abba, hagyd abba! - nevetem, és próbálok szabadulni, elhúzódni, vagy elkapni a kezét, de egyáltalán nem durvulunk, egyikőnk se ad bele igazi erőt, nem kezdünk el az auror erőnléti edzés fogásaival harcolni, vagy ilyesmi. Csak játsszunk, nevetünk, jól érezzük magunkat, és Jake pont megérzi azt a pontot, amikor elég lesz a mókából és ha még két percig csikizget, akkor már túl sok lenne. De így tökéletesen boldogan kifulladva nyúlok el én is mellette, és csak félrebillentem a fejemet, hogy ránézhessek, széles mosollyal. Mostanában egyre többet gondolok vissza arra, hogy milyen sokáig tartott, hogy egymásra találjunk, pedig végig itt voltunk egymásnak, hosszú évek óta támogat mindenben és alkotunk egy csapatot, először kimondatlanul, és most kimondva az auror életben és végre a magánéletben is. És ez nagyon jó. Szinte úgy érzem, hogy minden majdnem tökéletes. Éppen annyira majdnem, hogy ne higyjem azt, hogy az egészet csak álmodom.
Csak egy icipici biccentéssel nyugtázom, hogy anyám örömét leli a levelezgetésben, aztán csak tovább nézem Jake kékes-zöld szemeit, némán, ahogy a csikizés miatt felpörgött szívem újra elkezd megnyugodni. Hirtelen nincs is mit mondanom, csak hallgatok, és egy apró mosollyal az ajkaimon nézem és csak nézem...
Ha nem töri meg a csendet, akkor szépen lassan egyre közelebb araszolok hozzá, míg félig felkönyökölve könnyedén el nem érem az ajkait, hogy egy puha csókot nyomjak rájuk.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 22:33

Kifejezetten furcsa lenne, hogyha ugyanaz a viszony lenne közte és Jake között, mint Piton és Jake között. Nagyon fura.. abba ne is menjünk bele. Piton a házvezetője, a mentora, és valamilyen szinten a lelki atyja, Griff pedig élete szerelme, a barátnője, és éppen ezért teljesen más, nagyon értékes helyet foglal el a fiú életében. Ott a helye, ahol most van. Jake karjaiban, a fiú mellett, és ez így van jól. Ami meg Pitont illeti, ő nem szokta ölelgetni - bár mondjuk Griffen kívül más lányokat sem. A kifakadásra aztán felszalad a szemöldöke, kissé megakad a tekintete a lányon, majd amikor még füllent is a lány, akkor egy laza mozdulattal dönti el, és húzza be az ölébe, és finoman meg is csikizi, tudja Shanna gyenge pontjait.
- Nem tudtad, hogy nekem nem füllenthetsz büntetlenül? - nevet fel,miközben egy picit kínozza a lányt, amitől persze simán végighemperegnek a mólón, ahogy vergődnek, meg játszanak, így végül Jake csak elnyúlik a leányzó mellett. A szavaira, meg az ott alvásra csak közelebb húzódik hozzá,és a fülébe suttog.
- Azt hiszem, mindezt tudom vállalni, ha csak ennyi az ára.. - szinte leheli a szavakat, és tudja, hogy Griffnek mennyire fontos az apja. Valahol örül is neki, mert így van egy példakép, akire felnézhet, és ez egy nagyon pozitív dolog. Az már más kérdés, hogy milyen Jake és Shawn viszonya, de ez nem ide tartozik. Tudja, hogy fontos az apja a lánynak, ezért is ment bele néhány dologba, ezért ment át hozzá, hogy elbeszélgessen a kapcsolatukról. Ami Griffnek fontos, az Jake-nek is. Egy kis ideig csak néz a lány szemeibe. Két dologban merül el szívesen, az egyik a tó és a víztükör, a másik a leányzó szemei.
- Hagyd el, ne vedd el az örömét. - rendezi le az ügyet, ha az anyja elég lelkes, ha í rogasson csak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 14:20


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Tudom, hogy Piton mennyire sokat jelent neki, mintha az iskolán belül ő pótolná az apját, vagy inkább a nagybátyját. Útmutatója, az a személy, aki keményen tud bánni vele és a keménységével és ésszerűségével áthatolni a márvány arcán. Én teljesen másként hatok a fiúra, hiszen együtt nőttünk fel, egymáshoz csiszolódtak a jellemeink és nekem meg kellett tanulnom, hogy hogyan beszéljek vele, hogyan értsük meg egymás szeretnyelveit és jelzéseit is akár. Piton professzor felnőtt és az sem titok, hogy különös érzéke van az elmékhez, így teljesen más az, amit ő iránymutatásnak tudott adni, mint az, amit én baráti támogatásként.
Engem ugyan zavarna, ha a családját magamra haragítanánk azzal, hogy átcsábítjuk a tavaszi szünetben, de azért jól esik, hogy ezt mondja. Valamiért az a mondás, ami kifut a száján olyan ismerős... és mire a beszéd végére ér, már be is ugrik.
- Annyira tudtam! Tudtam, hogy Debbie meg fogja nézetni veled azt a mugli mesét. - nézek rá, vidám tekintettel, aztán néhány pillanattal később kapcsolok. - Amiről természetesen csak hallottam tőle, és nem én voltam az első alany, akit elhívott. - mondom, de hát egyértelmű, hogy füllentek, még csak nem is próbálok meg hihető hangot megütni. Arra, hogy nem akarja egyedül tölteni az éjszakát az én arcomra ül ki most egy kis somolygás és apró puszit adok az arcára. - Ha rajtam múlna velem aludnál... - mondom, de aztán elhúzom az arcom és kicsit sóhajtok. - De mivel apám máglyán égetne el, ha az ágyamban találna vagy az azkabanba dugna... esetleg már azonnal egy dementor csókkal jutalmazna... Legjobb lesz, ha a látogatás után hazamentek. - fejezem be, de látszik rajtam, hogy jócskán eltúlzom a dolgokat. Egyáltalán nem lenne boszorkányégetés, mert el se jutnánk odáig, hogy bekerüljön az ágyamba, szépen nappalitól lenne a vendégszobáig kísérve. De nem veszem komolyan a cinizmusát, ezért is viccelem inkább el. Én nyilván nem tartok az apámtól, az én szememben ő példakép, erős, magabiztos, irtó tehetséges, okos, ő a... hát, minden, amit az Auror pályán el akarok érni. Az én szememben hős, és sosem ártana Jacobnak, akármennyire ellenzi a kapcsolatunkat vagy nincs kibékülve Mr. Troops-szal.
- Anyám minden esetre biztosan küld majd levelet formaságból a nyaralás alatt a szüleid házához, de azért szólok, neki, hogy már tudsz róla. - mosolyodom el kedvesen, már alig várom, hogy nálunk legyen. Fiatalkorunkban is gyakran jártunk át egymáshoz, bár inkább én hozzájuk, mert ott lehetett csónakázni a birtok taván és könnyebb volt nekem egyedül átmennem, mint a Troops gyerekeknek négyen átjönni hozzánk.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 13:15

Sose volt az a nagy összeesküvés párti, és tudja, hogy a Minisztérium nem egy ember, nem egy személy, és nem egy nagy szörnyeteg, amit le kell győzni, és tudja, hogy vannak ott jó emberek, de az ilyen nagy gépezetekben és hivatalokban sosem bízott meg vakon és teljes mértékben. Jobb szereti megtartani a kellő két lépés távolságot, és ez neki így jó is igaziból. Csendestárs, magányos farkas, meg ilyenek. Inkább az a renegát típus, de olyannak is kell lennie valakinek, azt szokták mondani legalábbis. Ő ettől egyéniség, és ezt tudja beletenni a csapatmunkába.
Perselus Piton az az ember, aki Jake-t olyanná tette, amilyen most, és aki miatt sikerült megtennie azt a hatalmas lépést, hogy ne anyuci és apuci pici fiacskája legyen, hanem valaki, aki képes szembe menni a saját családjával, ha arról van szó, ugyanakkor képes áldozatokat vállalni, és képes kiállni azért, ami neki fontos, és amilyen ő valójában. Nagy és nehéz lépések voltak ezek, és most ide vezettek, ő leendő auror, és van egy nagyon klassz barátnője, aki a társa is egyben, és akit semmi pénzért oda nem adna senkinek. Még Shawn Griffinnel és az egész Minisztériummal is megküzd, ha ezen múlik a dolog.
- Nem kifejezetten zavarna az sem, ha nagyon ellenükre van. Nagyfiú vagyok. A cipőmet is egyedül kötöm. - somolyog magában a lányra. - De szívesen átmegyek, akár valamelyik húgommal is. Ők régen szívesen voltak nálatok. Viszont nem alszom egyedül, ezt most leszögezem. Kedves családod van, de ha esetleg marasztalnának, jobb lenne, ha nem egyedül tölteném az éjjelt.. - paranoiás? Á, dehogy. Kissé kriptahumora van és cinikus? Na ez már annál inkább jellemző rá. A csók utána kérdésre finoman ingatja a fejét.
- Apám nyilván nem örül kifejezetten, de a családom nem rád haragszik. És ezt ők is belátják. Ne aggódj, minden rendben van, és rendben is lesz. A felnőttek elvannak a maguk harcával. - nyugtatja meg finoman végigsimítva az arcán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 12:59


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Csak bólintok a szavaira, elfogadva az álláspontját, de számomra ez egy kicsit bonyolultabb. Persze, van egy mágiaügyi miniszterünk, akinek a döntései néhány alkalommal kikezdhetőek, példának okáért Digby kinevezével is utólag eléggé sok zűr merül fel, de a Minisztérium nem egy ember, és most, hogy apám a Varázsbűnüldözési főosztály vezetője, lényegében az összes auror alá tartozik és elég nagy szava van a vezetésben. Míg Petra nagybátyja az egész ötödik szintért felel. A Minisztérium nem egy személy, hanem több, és nekem minimum ők kettőjükben benne van minden bizodalmam, hogy az összes befolyásukat bevetve terelik az egészet a lehető legjobb irányba. Nem akarok elvakult lenni, ki is kérném magamnak, ha rám sütné valaki, de én úgy hiszem, hogy ők jó emberek és hiszem, hogy jót is akarnak cselekedni.
Kicsit mosolygok, Jake oldalához bújva a tópartra meredve, amikor közli, hogy apámnak nem is igazán van más választása. Hát igen, biztosan nem kezelném túl jól, ha nyílt ellenségeskedés alakulna ki, és lehet, hogy megszűnnék apuci kicsi lánya lenni, ami egyébként vagyok. Büszkévé akarom tenni őt, a nyomdokaiba lépni, igazi példakép a számomra, de azzal tisztában vagyok, hogy ez az én életem és hogy Jake a jövőm, az apám pedig a múltam és a gyökerem, akitől azzá váltam, ami vagyok. De most már ez vagyok.
- Azt hiszem anyám még tervezget is téged meghívni a tavaszi szünetben magunkhoz egy délutánra, ha a családod és a testvéreid nem ágállnak ellene nagyon és nélkülözni tudnak. - teszem hozzá, hogy még pozitívabb hangulat maradjon a srác fejében. Szeretném, ha minden jó lenne, így persze, hogy kiemelem a jó híreket és örülök minden apróságnak. Mikor meghallom az édes szavakat és felém fordul és is felemelem az arcomat és viszonzom a csókot.
- És nálatok? Senki sincs, aki nincsen megbékélve velem, ugye? - kérdezem, reménykedve, hiszen általában nyílt vagyok és jól kijövök az emberekkel. De így is vannak rossz tulajdonságaim, és egy féltő testvér, anya, vagy apa, esetleg a nagybátyja... Akárkinek lehet velem problémája, végül is. És ha van, én kész vagyok kiengesztelni és változtatni.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 12:42

Shannának nem kell nagyon harcolnia azért, hogy Jacob megnyugodjon, tulajdonképpen a lány puszta jelenléte már egy otthonos környezet a srác számára - azaz olyan környezet, ahol szívesen megnyílik, és elmondja, ha valami bánata vagy baja van. Akkor is, ha egy olyan pontot érintenek, ami egy kissé nehéz, meg ellentétes állásponton vannak. Jake nem bízik a Minisztériumban, és nem dicsőíti őket, egyáltalán nem bízik meg bennük vakon, és nem csak a Milleneumi dolgok, meg Digby miatt, előtte is inkább kritikusan szemlélte az egészet. És talán ettől is olyan jó auror, ettől a képességtől, hogy előbb gondolkozik, és utána ítél vagy cselekszik. Ez az, amit Shanna is annyira szeret benne, hogy ha hoz egy rossz döntést, akkor Jake meg fogja mondani a véleményét, abban a lány egészen biztos lehet.
- Nem mondom, hogy válassz Dumbledore és a Minisztérium között, de a nagy öregnek többször volt igaza. Mindenkinek vannak stiklijei. De én tudom, kinek hiszek. - hangjában végtelen mennyiségű elszántság és magabiztosság van, mintha ő maga lenne a megrendíthetetlen kőszikla. Tudja, hogy Piton nem egyszerű eset, tele van rossz húzásokkal, és rosszkor volt rossz helyen, de valamiért bízik benne. Talán, ha az ember sok kísértettel találkozik, könnyebben ítéli meg, melyik a jó és melyik a rossz. És Piton inkább szerencsétlen, mint rossz.
- Köszönöm. - biccent még arra, amikor a lány képletesen hátrébb lép, és megint kényelmesen merül el a vele való közös létben, amit most itt művelnek, és úgy hallgatja a választ, mert ahogy érzékeli, nem egyszerű kérdést tett fel. De ahhoz képest Griff egész ügyesen válaszol.
- Nem hiszem, hogy lenne más választása. És azt is meglepően jól viselte, amikor elbeszélgettem vele. - nem volt az a nagyon kellemes, meghitt, családi beszélgetés, de Jake nem is várt tőle mást. Persze se akkor, és azóta sem mesélte el, hogy mi is zajlott le kettejük között, csak a végeredményt, ami az volt, hogy Shawn nem fog közéjük állni. Legalábbis akkor azt mondta. Hogy ezt később mennyire tartja be, az már egy másik kérdés. Amikor azonban a nagyapára kerül a sor,akkor Jake egy kissé elgondolkozik, és van valami furcsa ebben az egészben.
- Azért az megnyugtat, hogy nem csak negatív minőségben szerepelek a családi beszélgetéseikben. Nagyon megnyugtató. - konstatálja, összegzi ezt a rövid híradást, bár tény, hogy azt nem tudja, mennyit tudnak róla a szülei, meg mennyit beszélget róla odahaza, de ha nincs nagy ellenállás, az kifejezetten jó. Lumpsluck-ra pedig kitér még egy fél szóval.
- Ezek szerint örülhet. Mert én nem tágítok mellőled. - mosolyodik el, egy kissé a lány felé fordulva, majd szabad kezével végigsimít annak állán, és egy rövidebb, lágy csókot lehel az ajkaira.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 12:27


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Tovább mosolygok, de ha így bókolgat, akkor a szívverésem nem fog lenyugodni és nem sikerül rákoncentrálnom a bajára. Csak hozzábújok boldogan, és próbálom ideidézni neki a nyugalmat, a szeretet, azt a környezetet, amivel megnyílhat nekem, ha már másnak olyan ritkán teszi. Legalább nekem elmondhassa az érzéseit, hátha tudok segíteni, persze tudom, hogy nem ezért teszi. Nincsen szüksége a védelmemre, ahogy én is mindig ezt mondogatom neki. Két erős és független fiatal vagyunk, akiknek egyszerre van örjítően szüksége egymásra és egyszerre képesek megharcolni a saját bajaikkal.
- Perselus Piton... bonyolult ember. Ha véletlen is, hogy mindig rossz színben tűnteti fel valamilyen körülmény és a bajt hozza rá, akkor is el kell fogadnunk a Minisztérium döntését. Biztosan megalapozottan függesztették fel. - válaszolom, szelíden, egyáltalán nem akarok én se kardoskodni a professzor ellen, de mellette se. Lehet, hogy nem rossz ember, de az előélete pocsék fényt vet rá és vonzza a bajt és a sötétséget. És nem okolhatjuk a Minisztériumot se azért, hogy nem akarják, hogy kisgyerekek közelébe vonzza legközelebb azt a bajt. Tudom, hogy nem lehet rossz ember, hiszen foglalkozott Jake-kel, amikor szimplán tovább sétálhatott volna, nem csak ok nélkül szigorú, hanem ez a tanítási módszere, van, amelyik diákot pont ezzel ösztökéli. Engem ugyan nem kellett, mert magamtól is imádtam a bájitaltant, én csak elviseltem a jellemét és felnéztem a tudására, de mint személy sosem értékeltem.
- Rendben, de én mindig itt leszek, ha szükséged van erősítésre. - lépek egyet hátra, persze nem szó szerint, de ha maga akarja lebeszélni nagyapával, akkor tegye is azt, hiszen ez erősségre és magabiztosságra utal, értékelni fogja. Amúgy is... Horatius Lumpsluck mindig is érdeklődött iránta, már egész kiskorunk óta, még ha nagyon finoman is csalt ki belőlem információkat és én észre se vettem.
- Hú. - veszek egy nagy levegőt, mielőtt a családi dolgokról mesélnék. - Anya imád. Anya mindenkit imád. Apám már egééészen megszokta kettőnk gondolatát, már nagyon rég óta semmilyen megjegyzést nem tett, de nem is nagyon érdeklődik utánad. De nagyapa kedvel, ha hiszed, ha nem. És azt hiszem még valamit el kell mondanom róla. - fejezem be egy pillanatra, aztán egy kis mosollyal folytatom, bár nem tudom, hogy hogyan fog reagálni, de én ebben valami elképesztő sorsszerűséget és áldást látok, persze én elfogult vagyok a nagyapámmal szemben és nem látom, hogy néha mennyire eltúlozza a szálak mozgatását és a kapcsolatai kihasználását. - Azt mondta, hogy amikor kicsik voltunk, olyan kicsit, hogy nem is emlékezhetünk, találkoztak a családjaink. Még azelőtt, hogy az apáink összezördültek. És hogy ő már akkor azt akarta, hogy egyszer majd összeházasodjunk. - idézem fel a szavait, ami nekem kedves, pozitív meglepetés volt. Ő egyáltalán nincsen ellenünk, sőt. Előre elrendelt házasságot akart, csak a szüleim kihátráltak, mikor a családfők között megromlott a viszony.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 12:08

- Mindegy, hányszor mondom.. a szavaim meg se közelítik a valóságot. - bókol tovább, aztán megvárja, amíg Griff szívverése egy kissé lecsillapodik. Nem akarja a maga kis kamaszos hisztijét egyből rázúdítani, meg tulajdonképpen nagyon szívesen van együtt csak úgy a lánnyal, és a jelenléte is képes megnyugtatni. Ráadásul sosem volt az a csapjunk mindennel a közepébe valaki, in medias res sose tudott elkezdeni semmit, ő egyfajta lassabb, biztosabb valaki. De éppen ezért illenek így össze. Így alkotnak egy egészet ők ketten. A puszi pedig kifejezetten jól esik neki, egészen belebizsereg, és kellemes melegség önti el a testét. Lassan beszívja Griff illatát, és nem siet sehova, ma már nem lesz dolga, ő nem fázik, és a lány úgyis szól, ha igen, de mivel kimelegedett, valószínűleg nem fog azonnal fázni. De ezért is karolja át a srác, nehogy megfázzon, vagy valami baja legyen.
- Ide hallom a rosszallásodat, de te is tudod pontosan olyan jól, mint én, hogy Perselus Piton nem rossz ember. Nálam biztos nem rosszabb, és én még mindig itt koptatom a padokat. - a hangja kifejezetten egyszerű, és hideg, nem kapja fel a vizet, nem vádaskodik és nem is védekezik kifejezetten vehemensen, csak magyaráz, és mesél. Tudja, hogy nem kell harcolnia Griffel. Amikor azonban azt mondja, hogy majd beszél a nagyapjával, akkor a tekintete megvillan, de csak egy fél pillanat erejéig, és a lány úgyse látja, hiszen egy irányba néznek - de nem egymásra. A villanás kedves mosollyá szelídül, és Jake egy apró csókot lehel a lány buksijára.
- Nem szükséges. Nagyon kedves vagy, de nem kell megharcolnod az én csatáimat. Ha kell, szólni fogok. De nem ezért mondtam. - a pillanatnyi harag-szerű érzés ahogy jött, úgy suhan el a fiúból, és érzi ő, hogy Griff szívesen segítene neki inkább, és ezzel is csak mellette akar lenni.
- Nem tudom, és ő sem tudja. Ráadásul.. nem tudom, jelenleg milyen kapcsolatban állok a családoddal. Erről szívesen meghallgatlak Téged. - simít végig a lány karján finoman, biztatóan, hiszen tény és való, hogy nem a legjobb a két család kapcsolata, és Jake nem szokott olyan sokat együtt lógni kvázi a nagypapával. És ami őt meg a labort illeti, inkább kutat, és fejleszti magát, olyan dolgokhoz, amiket az auror szakmában is használni tud, túl van a bugyuta bájitalok és trükközések kamaszkorszakán.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 11:53


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
A bókra megcsóválom a fejem és halkan felkuncogok, miközben mellé ülök és belefészkelem magam az átkarolásába. Érzékelem, hogy valami probléma van, amit csak szelíden akarok oldani azzal, hogy reagálok a bókjára. - Mintha említetted volna, de sosem túl sok hallani. - válaszolom, és egy puszit adok az arcára, aztán hagyom, hogy a szívverésem lelassuljon, az izmaim elernyedjenek és szépen lassan lenyugodjak és Jake hullámhosszára kapcsolódjak, mondhatni. Én is kicsit elpillantok a vízre, bár nekem egészen mást jelent, mint a fiúnak. Neki a megnyugvás, mert különös kapcsolata van vele, nekem pedig azért, mert rá emlékeztet és azokra a pillanatokra, amikor együtt üldögéltünk és csak néztük a tavat. Egy szép emlékre és amikor "boldog helyet" kell elképzelnem egy meditációhoz, nem egyszer jutnak ezek az emlékek eszembe.
Kicsit felvonom a szemöldökömet arra, hogy Piton küldött neki egy levelet, aztán félrebiccentem a fejemet és a tó helyett visszatérek a tekintetének fürkészéséhez. Tudom, hogy a srácnak fontos a Mardekáros házvezető, mentorának tekinti és nem sikerült elszakadnia tőle az egyetemi képzés megkezdésekor, de a hír második fele jobban meglep, mint az eleje. - De akkor már az iskolában kell lennie. És nem keresett meg. - szólalok meg halkan, értetlenül morfondírozva, aztán megrázom a fejemet. - De ez most nem számít. Meddig lesz felmentve? Tudod, hogy nagyapa is meg fogja engedni, hogy bejárj hozzá, ha nem magától, akkor hát majd beszélek vele. - mondom, magabiztosan, hiszen hiába döntött úgy Jake, hogy az Auror szakra jön velem, ez még mindig nagyon fontos momentum az életében, és ha a nagyapám magától nem engedné be, mert úgy ítéli meg, hogy éppen elég tudást gyűjtött már magába és Aurorként másra kell koncentrálnia, hát majd közbe lépek és segítek rábeszélni.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 11:36

A lassú hullámzásba lassan egyenletes, dobogó ütemű zaj társul, ahogy Jake a merengésből és révedezésből lassan előjön, és visszatér a jelenbe. Meghallja Griff lépteit, és azt is, ahogyan halkan zihál mellette. Ahogy felnéz az érkezőre, azonnal elmosolyodik, és a kezét nyújtja felé, hogy lesegítse a földre, maga mellé.
- Mondtam már, milyen szép az arcod, amikor így ki vagy pirulva? - szemléli egy kis ideig Griffet, aztán, amikor leül mellé, akkor nemes egyszerűséggel átkarolja, és kissé feljebb is ül, hogy a lány kényelmesen elférjen mellette, félig-meddig hozzábújva, és neki se legyen annyira kicsavart ez a póz. Érzékelte a kérdést, de persze nem válaszol rögtön, csak a fejét ingatja egy kissé, miközben élvezi a lány jelenlétét. Kevesen vannak, akiknek örül ilyenkor, és Shanna határozottan ebben a kategóriában van. Akkor is, ha részben felelősségre vonható a lány családja a srác drámájában, de tulajdonképpen nem az ő hibája. Nem ő akarta így. És főleg nem Shanna, így aztán rá meg nem fog haragudni. Néhány pillanatnyi csend után vesz egy mély levegőt, lassan engedi ki, a víz ringásának ütemére, majd egész halkan szólal meg, de nem a lányt, inkább a vizet, a messzeséget nézve.
- Piton levelet küldött. Felfüggesztették, ez már biztos. - tart egy kis hatásszünetet. - És a nagyapád veszi át egy időre a helyét. - és talán ennél többet nem is kellene mondania, mert ebben minden benne van. Tény, hogy a nagyapa nem azonos az apával, de kérdés, mennyire felhőtlen a kettejük viszonya, ha már a két család ennyire nem bírja egymást. Ráadásul kérdés, mennyire lesz így megtűrt személy Jake a laborokban, meg az alsóbb évesek óráin, hiszen neki egy kétszínű alaktól van megbízólevele - aki mellett persze a fiú mindhalálig kitart.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Shanna Griffin
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 184

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 11:02


Jake & Shanna

Ha valaki találkozik az igazival, azt egyszerűen tudja. Másra sem tud gondolni. Ő a legjobb barátod és a lelki társad is egyben. Alig várod, hogy vele élhesd le hátralévő életed. Senki és semmi más nem fogható hozzá.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Sietős léptekkel haladok a csónakház felé, szinte futva, de igazából élvezem most ezt a kis kocogás a lejtőn lefelé a tóhoz. A sasom magasan szárnyal felettem, miközben én is kitárom a karomat néhány pillanatra és úgy ereszkedek le sietve. Afféle erőnléti edzésnek lehetne ezt beállítani, hogy a kastély ajtajától fogva, ahonnan már Frics hatalma megszűnik, rohanva haladok át a molókhoz.
A ruhám is emiatt inkább edzős, mintsem a tipikus élére vasalt egyenruha, az arcom kipirult, a hajam összefogva, és halkan lihegve érkezek meg Jacob mellé. Persze, ahogy beérek már nem rohangálok és nem óhajtok se a vízbe esni, se beszakítani a facölöpökön álló régi pallókat. Lassan lecsüccsenek, megpróbálom lenyugtatni a légzésemet, és megtörlöm a kimelegedett homlokomat.
- Mi a történt? - kérdezem, kihagyva azokat a köröket, hogy van-e valami baj? Hiszen tudom, hogy valami van, ha nem lenne akkor a tölgyfánál találkoztunk volna, vagy a három seprűben, vagy akárhol máshol, nem éppen itt. Itt akkor van, ha valamiért megnyugvásra vágyik. Mellé húzódok és én is lelógatom a lábaimat a víz fölé, miközben érdeklődve hajolok előre, hogy az arcát tanulmányozzam. Csak csendre vágyik és támogatásra, vagy elmondja mi a baj? Akármelyiket is választja, én itt vagyok.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Küzdeni csak akkor tudunk, ha van miért.
Mert minden küzdelem áldozatokkal jár, s áldozatot csakis olyan célért tudunk hozni, amelynek értelmét előre látjuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jacob Troops
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 156

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2018-03-14, 10:49

Ha valami nagyobb baja van, vagy történik valami, akkor mindig a víz mellett köt ki, maga sem tudja pontosan az okát. Valahogy a víz érintése megnyugtatja, annak közelsége lecsendesíti és rendezi a gondolatait. Legalább is segít bennük. Egy könnyed farmerdzsekit, háromnegyedes nadrágot, edzőcipőt és egy mélyzöld pólót visel. Egyik lábát felhúzza, ahogy a csónakháznak veti a hátát, és csak nézi a víz fodrozódását. A másik lába csak lóg, pont a víz felett. Nem zavarja kifejezetten, hogy nem a legbiztonságosabb a hely, legalább kevesebben vannak, is lesznek is itt. Szabad teret tud adni a gondolatainak, az érzéseinek, és nem zavarja meg senki, csak aki tudja, hogy merre keresse. Kezei zsebre vágva pihennek a dzsekijében, légzése lassan teljesen idomul a hullámok lassú üteméhez. Mélyzöld tekintete egészen elréved a semmibe, miközben az a fránya levél jár a fejében, amit Pitontól kapott. Nem sok kedve Lumpsluckhoz, éppen ezért nem kifejezetten lelkes. Nem akar egyszerűen magának másik mentort, vagy másik tanárt. Kamasz, kisfiús dac ül rá a mellkasára. Még reggel, órákon beszélt Griffel, hogy majd nézzen le hozzá, ha végzett a dolgaival. Lassan másfél órája ül itt, és várja a lányt. Persze nem ennyit késik, csak Jake szívesen jött ki ide előbb, hogy egyedül lehessen, ami egy ilyen frekventált, sok tanulóval bíró, nívós iskolában nem a legegyszerűbb feladat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-23, 08:55





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

Már a hangjából érzem, hogy itt ismét viharfelhők gyülekeznek, de egyszerűen képtelen vagyok még ezt is kivédeni, hiszen jelenleg is annyi mindenen jár az eszem... Lorelai szavai újra és újra a fülemben csengenek, mintha ebben a pillanatban is pont mellettem állna. Az az információ pedig, miszerint ő tette ezt Sophiával... Elhiszem, hiszen a lány mondta, de mégis kételkedem benne. Kételkedem, mivel gyermekkorunk óta ismerem a szőkeséget, kissé nehéz számomra napirendre térni afelett, hogy más ember lett belőle. Évekkel ezelőtt a barátom volt, szinte mindent együtt csináltunk, amíg meg nem jelent a képben Dane.
- Nem beszélek úgy, de Dane... - képtelen vagyok érveket felsorakoztatni az igazam mellett, pár pillanatig csak hápogok, mivel semmi se jut eszembe, amivel lebeszélhetném Sophiát a férfi társaságáról. Pedig nem szeretném őket együtt látni, még úgy se, ha a lány képessége fontos. - Dane egy gyilkos, nem világít rá semmire sem, csak irányít és felhasznál. És igen, igazad van, én se voltam veled állandóan őszinte, de csak az érzelmeimet illetően hazudtam neked, meg néhány aprósággal kapcsolatban...
Itt azért elhallgatok, hiszen Lorealai felbukkanása nem éppen apróság, főleg nem ezek után. Megtámadta Sophiát, ki tudja, mit tervez a lánnyal a későbbiek folyamán, én pedig szívem szerint továbbra is védeném őt. Most úgy komolyan, melyikük a fontosabb? Lorelai, aki teljesen megváltozott az állítólagos halála után, vagy Sophia, akit az utóbbi időben sikerült megszeretnem? Nehéz dönteni számomra, főleg ebben a kérdésben, de tudom, hogy ezt nemsokára meg kell tennem.
- Ennek ellenére mégis mindig az utadba esik – felelem némileg komoran, hiszen számomra egyszerűen lehetetlen elviselni azt a tudatot, hogy talán Dane és Sophia között kialakulóban van valami. - Még te sem ismerted be magadnak, de élvezed a társaságát, nem igaz? Talán még udvarol is neked... A szép szavai... Ez mind hazugság, semmit se gondol komolyan, kérlek Sophia, el kell menned az iskolából!
Tessék, ismét témánál vagyunk, habár elvileg egyszer már megbeszéltük, hogy ezt nem teszi meg. Tudom jól, hogy Sophia jelenleg haragszik rám a szavaim miatt, amiatt, ahogy bánok vele, de képtelen vagyok nem felhozni ismét ezt a lehetőséget. Vannak ismerőseim, biztonságban lenne, nem kellene miatta aggódnom, nem lennének további támadások ellene. Amíg pedig ő távol van, addig Lorelai és Dane ügyét is elintézhetem. Nem lenne semmi, ami akadályozna abban, hogy azt tegyek, amit kell.
- Nem tudom, mit akarok – hajtom le a fejem kissé komor tekintettel. - Lor fontos számomra, és tudom jól, hogy te semmit sem akarsz tőlem, szóval... Igen, igazad van abban, hogy most teljesen össze vagyok zavarodva. Fogalmam sincs arról, hogy kitől és mit szeretnék, szóval talán az lenne a legjobb, ha egy ideig elfelejtenéd a vallomásomat.
Tudom jól, hogy ezért ismét elítélendő valami vagyok a lány szemében, de sajnos az érzelmeimet nem írhatom át. Szeretem Sophiát, de most, hogy Lorelai felbukkant, mintha némileg kisebb lenne ez a szeretet. Mindezek mellett pedig a barnaság még csak esélyt sem adott semmire sem, úgyhogy tényleg ideje lenne továbblépnem.
- Felelősséggel tartozom érte – nyelek egyet, miközben barátnőm hátat fordít nekem. - Én öltem meg, nekem kell helyrehoznom mindazt, amit most tesz. Nem hagyhatom cserben. És nem szándékozom megölni sem, de azt megígérem, hogy nem lesz több alkalma arra, hogy bántson téged, higgy nekem.
Nem tartóztatom fel, nem érzem úgy, hogy továbbra is az én társaságomat kell elviselnie, ha nem szeretné. Nem szeretném látni a szenvedését, hiszen már így is fájnak a szavai, habár jól tudom, hogy általában én vagyok az, aki megbántja őt, de akkor is... A veszekedéshez két fél kell, ugyanez a helyzet a szomorúsággal is. Ő is és én is megbántottuk egymást, ennek így kellett lennie, de az biztos, hogy mindezek ellenére sem fogom hagyni, hogy bármi baja is essen. Megállítom Lorelait és minden erőmmel azon leszek, hogy ismét a régi legyen.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-20, 15:21


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

- Peter... - hatalmasat sóhajtok, hiszen már megint olyan negatívan áll ehhez az egészhez is és én nem tudom, hogy hogyan kezeljem. Túlságosan pocsék volt ez a nap ahhoz, hogy még rajtam is csattanjon az ostor megint és morogjon a Dane téma miatt. Úgy érzem, hogy ezúttal nem érdemlem meg és lássuk be Peternek is már épp elég van a rovásán ahhoz, hogy ne én kapjam a vádakat. - Nem, csak ő világított rá, hogy fontos lehet, én nem foglalkoztam vele. Ne beszélj úgy, mintha te mindig mindenben őszinte lettél volna velem. - elég pocsékul vagyok már így is, megérthetné, hogy nincs most szükségem arra, hogy még tovább nehezítse a dolgomat. Csoda, hogy nem borultam ki jobban, szóval jó lenne, ha most legalább nem azzal foglalkozna, hogy Dane így, vagy úgy.
- Nem beszéltem róla, ő már tudta. Nem tudom honnan, de szerinted elmondtam volna neki? Folyton úgy kezelsz, mintha semmit se tudnék róla, de igen... tudom, hogy veszélyes, fel tudod ezt fogni végre? - nem tudom miért nem érti meg. Én nem az a Lorelai vagyok, akit olyan naivnak állított be. Én értem, hogy Dane rossz, hogy embereket öl csak hobbiból, hogy ha nem segítek akár a könyvtárossal is végzett volna, de ez még nem jelenti azt, hogy mindenben rossz. Ezt kellene Peternek megértenie. Talán van, amiben segíthet, mint hogy ott az a napló, ami rám és Peterre is veszélyes lehet, de ezt sem hiszem, hogy megérten és ez a pillanat nem is alkalmas rá, hogy feszegessük a témát.
- Tudod... milyen lekezelően beszélsz velem? Mintha képtelen lennék józanul dönteni és mintha... mindig csak rosszat választanék. Ezzel nem azt éred el, amit akarsz. - igen lassan kezdem zokon venni a szavait. Nem vagyok Lorelai, én én vagyok és vannak döntéseim, amikben bízok, de Peter nem. De ha úgy gondolja úgyis elbukom és Dane azt ér el nálam, amit akar, akkor pár szó nem lesz elég tőle, hogy ezt megakadályozza. Néha úgy érzem magamat mellette, mint a hülye gyerek, akinek újra és újra el kell mondani ugyanazt, de még akkor sem érti meg. Azaz úgy érzem, mintha Peter egy ilyen hülye gyereknek nézne és ez cseppet sem jó érzés, főleg most, hogy amúgy sem vagyok jól és még bedobja azt is, hogy Lorelai életben van és valószínűleg ő ásott be majdnem teljesen a földbe... Hát köszönöm, egyre jobb ez a nap...
- Nem beszélgetek folyton Dane-nel... mikor említette volna? És kvittek? Peter... neked nem esett bajod a miatt, hogy nem meséltem az amúgy számomra lényegtelen képességemről. Te viszont elég fontos dolgot titkoltál el... megint. Azt mondtad több ez, mint barátság, és közben újra és újra megbántasz, pedig még csak lehetőséget sem adtam rá, hogy komolyabb dolog legyen belőle, de gondolom már nem is akarod hirtelen, mivel előkerült ez a lány... Ez a lány, aki elásott engem, aki bántott engem és te... te azt hitted csak üres fenyegetőzés... - sok, ez már megint sok nekem. Nem csoda, ha a szemeim már vörösödnek a visszafojtott sírástól. Inkább felpattanok és megpróbálom szó nélkül faképnél hagyni, ha csak nem állít meg. Persze sok rosszat mondott már Daneről, de mégis Peter az, aki már rövid idő alatt nem is egyszer bántott meg. Akkor miről is beszélünk?


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-17, 14:07





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

Csoda, hogy egy ehhez hasonló helyzetben még van kedvem viccelődni, habár legszívesebben én is fognék egy ásót és elföldelném magam. Jó mélyen. Nemrég találkoztam Lorelai-al, aki nyíltan megfenyegetett, hiszen nem rejtette véka alá a céljait, én azonban nem hittem neki, egyszerűen képtelen voltam elképzelni róla, hogy bárkinek is ártana. Az én szememben még mindig megmaradt annak az ártatlan, copfos szőkeségnek, aki gyermekkorában volt. A légynek is képtelen lett volna ártani, nemhogy olyasvalakinek, aki semmiről sem tehet. Én tettem ilyenné, az én kezem által jutott el idáig, ezt az egyet most nem kenhetem Dane-re. Évekig próbáltam ugyan elhitetni magammal, hogy a férfi volt az, aki a sírig hajszolta Lort a szerelmével, de amióta találkoztam a lánnyal, beláttam magamban, hogy ebben én, csakis én vagyok a hibás. A bosszú, ami hajtja, miattam kelt életre benne. Talán sokkal jobb élete lett volna, ha annak idején hagyom, hogy együtt maradjanak és nem problémázok.
- Most, hogy Dane mondta, már egyből fontosabb... - fejezem be Sophia helyett a mondatot, miközben megvetően morranok fel. Hát persze, hogy már megint az ő keze van ebben az egészben, ki más tehetne erről? Igyekszem ugyan elkerülni az előítéleteket, főleg a barnaság miatt is, de egyszerűen képtelen vagyok megtenni a dolgot. Dane gyilkos, Sophia veszélyben van, jelenleg is két oldalról kapja a támadásokat. Mikor lesz már ennek vége? Olyan az egész, mint egy ördögi kör, amelyből nincs kiszállás. - Dane szerint, hát persze... Szerintem viszont csak kihasználni szeretne, szóval ne beszélj neki semmiről, rendben? Ha tényleg olyan erős a képességed, amilyennek ő mondja, akkor előbb vagy utóbb, de meg fog kérni arra, hogy ezt az ő érdekében használd. És az még csak a jobbik eset, ha megkér rá...
Vannak ugyanis egyéb eszközei is, melyeket felhasználva a saját javára tudja fordítani a dolgokat. Sophia hátrányban van, hiszen képtelen megvédeni magát, én sem lehetek folyamatosan mellette, hiszen egyrészt ő se tűrné a dolgot, másrészt pedig én sem vagyok képes kettészakadni. Odaadtam számára az átokzsákot, de ennél sokkal többet nem tehetek. Csak remélni tudom, hogy magánál hordja.
- Dane képes úgy tenni ezt, hogy észre sem veszed. Engem is éveken át a markában tartott, a barátja voltam, miközben ártatlanokat ölt – ingatom meg a fejem némileg keserű képet vágva. Valóban ez volt a helyzet, hiszen ha sejtettem volna, miket művel a hátam mögött... Elfogadtam, hogy vérfarkas, noha ő és az én fajtám sohasem voltak jóban, de képes voltam efelett szemet hunyni, mert a barátom volt, jól éreztem magam vele. Voltak ugyan néha alkalmak, amikor agresszívebb volt a kelleténél, de ezt betudtam annak, hogy ő ilyen. - Olyan arcot ölt magára, amilyet szeretnél... Ha bizonytalan vagy magadban, akkor flörtöl veled, udvarol. Ha gyengének érzed magad, akkor melletted van, hogy erősebbnek tűnj. Nem akarok rosszat, Sophia, hidd el nekem, de tényleg légy vele óvatos. Ne szeress bele, bármennyire is nehéz ez számodra...
Fáj látni, de a lány pont úgy viselkedik, mint amilyen annak idején Lorelai is volt. Lépten-nyomon Dane-be botlott ő is, és ő sem igyekezett elkerülni a helyzetet, mindig azt hajtogatta, hogy nem akarta, csak képtelen volt kikerülni a találkozót, hiszen a férfi intézte ezt úgy, hogy megtörténjen. Jóformán pont azokat az indokokat hozta fel, mint most Sophia is. Végül azonban ő maga kereste az alkalmat arra, hogy találkozzanak. Mi van akkor, ha a barnaság is arrafelé halad? Akkor mit fogok tenni?
- Egyszerűen csak nem szerettelek volna belekeverni ebbe az egészbe, hiszen így is elég nehéz neked.... Nem hittem volna, hogy valóban megteszi. Üres fenyegetőzésnek hittem, semmi többnek. De így azért már kvittek vagyunk, nem igaz? Mindkettőnknek volt egy titka, amit nem osztott meg a másikkal.
Nem hiszem, hogy ez vigasztalja Sophiát, de egy próbát megér, nem igaz? Hiszen, ami azt illeti, neki is voltak titkai, szóval ezzel valóban igazat mondtam. Csak kímélni szerettem volna az igazságtól, semmi több.
- Biztos vagyok benne, hogy ő tette – vágom rá határozottan. - Bármennyire is szeretném ezt másra terhelni, nem tehetem. Lorelai egyértelműen megmondta, hogy ezt fogja tenni és megtette. Dane-t is felkereste, ő nem említette? Szerintem őt is veled fenyegette...
Hiszen Dane érdeklődik a lány iránt és bármit is szeretne tenni vele, Lorelai a bosszú céljából fogja felhasználni.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-12, 17:57


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

Igaza van, ezúttal tényleg nem tudok nevetni a viccelődésén és abban is, hogy csak hozzájuk lehet köze ennek az egésznek már csak azért is, mert nem ismerek senkit sem, aki veszélyes lehet, ők viszont mindketten azok, ergo veszélyes ismerőseik is vannak. Lássuk be Peter miatt környékezett meg Dane, hát akkor miért ne lehetne valaki más, aki Peter vagy Dane miatt ásott el? Lassan már akármi megtörténhet.
- Igaz... - csak ennyit sikerül kibökni figyelmen kívül hagyva azt az apróságot, amit viccnek szán, hiszen egyébként tényleg soha nem volt közöm nőkhöz és nem is fordult meg efféle a fejemben. Úgy fest, hogy a pasikkal sem alakulnak a legjobban a dolgok, nem hiszem, hogy szükség lenne rá, hogy még nőkkel is próbálkozzam, főleg mert magam miatt tudom a nők is épp elég kiszámíthatatlanok tudnak lenni, sőt!
- Igazából én se nagyon tudtam vagy foglalkoztam vele, csak most hogy Dane mondta... nem is volt mit elmondani. - vonom meg a vállamat. Persze érzem én, hogy rosszul esett ez neki, de próbáltam aztán mégsem tettem, de lássuk be hogy ő se mondott igazat mindenről. Nem beszélt Daneről, ahogyan Lorelairól sem és igazából a vadász életébe is csak elég felületesen avatott be. Bár jó barátok vagyunk gyerekkorunk óta, ettől még vannak dolgok, amiket az ember nehezen mond el és mindegy ki épp a célpont, akinek mesélnie kellene. - Nem tudom Peter, nem foglalkoztam vele, de... gondolom valahogy így lehet. Dane szerint nagyon erős a képességem ezért is lehetek veszélyben. - na igen tudom nem fog neki tetszeni, hogy Dane mondta, hogy Dane akármit is mond, de már mondtam neki ez nem olyasmi, amit én irányítok. Nem én keresem fel és nem én akarok beszélni vele, ezeket ő intézi így és kész. Nem tehetek róla és lépten-nyomon belé botlom, mivel az esetek nagy részében tesz arról, hogy így történjen.
- Nem hagynám neki, Peter. Nem vagyok olyan, mondtam már neked, hogy én sosem keresem és nem is vagyok vele éppenséggel jóban. - azzal nem foglalkozom, hogy van az a megmagyarázhatatlan bizsergés, azzal egyszerűen nem akarok foglalkozni és egyébként is semmi se lenne jobb attól, hogy elmondanám Peternek, meg amúgy is ettől még tartok Danetől. Hiszen amiket művel... amiket eddig láttam tőle abban semmi bizalomgerjesztő nem volt és ezzel én is tisztában vagyok. Ezek után viszont nem csoda, ha hideg zuhanyként ér, hogy Lorelai él és lássuk be Peter nem szaladt hozzám, hogy elmesélje, de ő rosszul veszi, hogy nem mondtam neki semmit a képességemről... Erre most próbálok újfent nem gondolni.
- Bosszút? És gondolod rajtam keresztül? Peter... nem gondoltad, hogy el kellett volna mondanod ezt nekem? - jól van, azért talán egy kicsit morcos vagyok és látszik is rajtam. Nem szaladt hozzám, hogy legyek óvatosabb, nem mondta el, hogy a lány, aki végül is joggal dühös rájuk életben van, nem halt meg és miután Peter azt mondta szeret és Dane is épp eleget kerülget épp engem, érthető ha mindezek után engem akart elföldelni. - Úgy gondolod ő is lehetett igaz? És ha... ha a következő alkalommal meg is öl, csak mert nektek rosszat akar? Peter... mi a fenéért nem mondtad el? - igen eleve ki voltam borulva, azért sikerült kissé belelovalnom magamat, talán még kicsit a hangomat is megemelem, ami az engem ért események után talán azért mégis csak érthető.


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-08, 10:39





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

Sophia annyira ijedt ebben a pillanatban, hogy szinte már akaratlanul is bűntudatot ébreszt bennem amiatt, hogy beleszerettem. Minden miattam van, a múlt hibái értem nyúlnak és nem is engem, hanem őt fogják felemészteni... Amikor leszúrtam Lorelait, soha életemben nem hittem volna, hogy ilyen módon áll rajtam bosszút. Természetesen, azt se hittem volna, hogy a lány lesz az, aki személyesen eljön értem, leginkább a Sorsra bíztam magam ebben az ügyben, de ebben is tévedtem, mint sok más dologban. A barna hajú szépség most fogja megtanulni, hogy velem barátkoznia nem volt túl jó ötlet.
- Tippelgetek – vonom meg a vállam, majd Sophiára pillantok. A tekintetében még mindig csillog valamiféle félelem, így szorosan magamhoz vonom és csak utána folytatom: - Téged támadtak meg, nem mást. Te pedig kikkel állsz szoros kapcsolatban? Két olyan emberrel, akik nem rendelkeznek valami bizalomgerjesztő múlttal. Dane és én gyilkosok vagyunk, ez nem vitás. Bááár.... lehetett valamelyik exed is. Jártál te már nőkkel?
Viccnek szánom, noha én nem nevetek és nyilván a lány sem fog. Ez most véresen komoly, nem lehet elpoénkodni, nem helyes... Sophia leírása igen komolyan gondolkodóba ejt, szinte mindig Lorelai jön szóba lehetséges elkövetőként, pedig annyira szeretném elkerülni a gyanúsítgatását! Én vagyok ugyanis az egyetlen olyan ember, akinek ehhez semmi joga sincs. Megöltem őt annak idején, megfosztottam attól, hogy normális életet élhessen, mindezek mellett pedig nem vettem tekintetbe az érzelmeit. Jogos hát a haragja, habár a módszereivel nem feltétlenül értek egyet. Komolyan ártatlanokat szeretne legyilkolni?
- Évek óta barátok vagyunk, Sophia, nyugodtan elmondhattad volna – emelem fel kissé csalódottan a hangom, de azt magamban azért aláírom, hogy nekem is bőven volt titkom a lány előtt, de mégis... Csalódott vagyok amiatt, hogy már megint Dane az, aki értesül a dologról, én pedig ki vagyok hagyva belőle. Mintha ezek ketten tényleg olyan kapcsolatot ápolnának egymással, ami nekem soha az életben nem fog kijárni. - Ez egy nagyon komoly képesség, mármint... Te tényleg azzal léphetsz kapcsolatba a holtak közül, akivel szeretnél? Vagy hogyan működik?
Ismerek néhány vadászt, akik szintén rendelkeznek ilyen képességgel és hasznát is veszik ennek az egésznek a nyomozásaik során, de konkrétan fogalmam sincs arról, hogy miként működik ez pontosan. Nem vagyok egy könyvtárban üldögélő emberke, egyszerűen nem passzol hozzám az ilyesmi, túl unalmas... Nem, én jobban szeretem a saját bőrömön megtapasztalni az ilyen dolgokat, most is pont ezt teszem.
- Talán a maga javára szeretné fordítani ezt a dolgot – vonom meg a vállam töprengő mozdulattal. Szinte figyelmen kívül is hagyom a lány ama kérdését, hogy miben is hazudott nekünk Dane. Mindenben. Az egy dolog, hogy úgy állította be, mintha igaz lenne, de én már semmit sem hiszek el neki. Ki tudja, talán egy napon majd kiderül, hogy mindez csak színjáték volt a részéről, semmi több. - Sok áldozata van, habár ők minden bizonnyal nem érdeklik. De ha keres valamit, akkor egy szellemen keresztül is megtalálhatja, nem gondolod? Csak a bábjává szeretne tenni, madzagokon rángatni ide-oda, hogy rögtön pattanj, ha esetleg kellesz neki valamire.
Sophia pedig bele is megy ebbe a dologba, én pedig semmit sem tehetek ellene. Most zárjam be a szobájába? Rögtön jönne Dane és ismét én lennék a bűnbak, aki csak megnehezíti a dolgokat. Nem, azt nem tehetem meg, nem vagyok olyan... De mégis, miként győzzem meg a lányt arról, hogy nem érdemes Dane társaságát keresnie?
- Ő keresett fel engem – válaszolok barátnőm kérdéseire, miközben beleborzongok abba a tudatba, hogy talán most is hall minket. Sophia részéről sem hülyeség az, hogy körbenéz, hiszen elég hihetetlen ez az egész, még számomra is. - Pár nappal ezelőtt beszélgettünk és... most mit mondjak, nem lett szép vége. Bosszút akar állni rajtam és Dane-en, amiért azt tettük vele annak idején.
Nem részletezem a dolgokat, hiszen a lány sejthet pár tényezőt ezzel kapcsolatban. Én nem vettem róla tudomást, majd megöltem, Dane pedig... Jó, ő mit is tett? Hiszen ő szerette a szőkeséget, minden erejével azon mesterkedett, hogy mellette maradjon, mi volt ebben olyan rossz?


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-07-04, 14:22


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

Túlságosan meg vagyok zavarodva ahhoz, hogy foglalkozzam ezzel az elejtett kis névdarabkával. Egyelőre csak próbálom összeszedni magamat, ami cseppet sem tűnik könnyűnek, hiszen valaki elásott... érthető módon nem vagyok épp a legjobb passzban. Igyekszem összekapni magamat, de időbe telik még az is, hogy elmondjam pontosan mi is történt. Most még a póló dolog sem esik le, de nem ellenkezem. Végül is lassan itt a nyár, nincs már hűvös és más esetben hálás is lennék Peternek, hogy ilyen előzékeny velem. Hát pont ez az, ami számít, hogy odafigyel rám, de jelenleg még csak erre se nagyon tudok gondolni. Az is kész csoda, hogy nem omlottam össze jobban. Talán csak már valamennyit segített, hogy kibotorkáltam az erdőből és megkerestem Petert, volt időm legalább valamelyest magamra találni.
- De hát honnan tudod, hogy ki kell neki? Azt sem tudjuk, hogy ki volt pontosan. És végképp nem értem miért csinálta. Én... semmit nem tettem senki ellen. - nem hiszem, hogy bármi rosszat tettem volna, mégis én lettem elásva és nem pedig Peter, vagy Dane, pedig elvileg ők azok, akik már tettek olyat, ami bökheti más csőrét. Egyszerűen nem értem ezt az egészet, de végül tudom csak el kell mondanom neki ezt az egész napló ügyet, vagy legalábbis egy részét, ha más nem hát a képességemet. Nem akarok még több bajt, hogy kiadom Dane titkait, abból tudom, hogy csak baj lenne.
- Én nem... nem is értettem és nem foglalkoztam vele. Akartam mondani, csak aztán bejött a képbe Dane és eléggé... megnehezítette a dolgokat közöttünk. - lebiggyesztem a számat, hiszen jogos a felháborodása, de ettől még nem kevésbé rossz érzés. Lássuk be nem volt mostanában annyira bensőséges a viszonyunk és igazából azt sem tudtam egyáltalán érdekli-e, hogy mi van velem, főleg hogy még én se értem ezt az egészet teljesen és főleg nem tudom, hogy pontosan mit is jelent.
- Dane szerinte a képességem erősebb, mint a többségé... Persze tudom nem szabad hinni neki, de Peter eddig... miben hazudott egyáltalán? - nem tudom, igazából nem tudok konkrét példát. Persze volt, hogy nem mondott el valamit előre, meglepetéseket bőven okoz, de lényegében nem kaptuk hazugságon igaz? Akkor miért ne mondhatna igazat? A naplót kereste és tényleg azt kereste, én is láttam a kölcsönzési jegyet. Igazából eddig tényleg nem sok minden volt, amiről kiderült volna, hogy hazugság, akkor miért ne lehetne igaz minden, amit mond? A következő szavait hallva viszont csak még jobban ledöbbenek, de egyelőre még nem kötöm össze, hogy ez azt jelentheti, hogy Lorelai volt, aki elásott.
- Hogy... mi? Hogyan... hogy hogy és egyáltalán honnan tudod? Találkoztál vele? Itt van? - tudom, hogy butaság, de automatikusan forgatom körbe a fejemet kicsit, mintha csak felmerülne bennem, hogy akár még figyelhet is minket. Arról volt szó, hogy az a lány meghalt, hogy Peter ölte meg és most életben van? Vajon milyen érzés lehet ez neki? Főleg, hogy szerette azt a lányt... vajon csak szerette?


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-30, 15:56





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

Nem sürgetem Sophiát, hiszen megértem, hogy némi időre van szüksége ahhoz, hogy rendezni tudja magában az imént történteket, ráadásul mostanában annyi mindenen ment át... Dane felbukkanása, Saddie halála, az én vallomásom. Természetesen, nem ebben a sorrendben, de mind-mind megtörtént vele, most pedig ez... Hát persze, hogy teljesen felzaklatták az események, lassan én is kezdem átvenni a hangulatát és kissé ideges lenni. Történt vele valami, ami teljesen felzaklatta, én pedig már megint nem voltam mellette, hogy tegyek is ellene valamit. Talán tényleg teljesen alkalmatlan vagyok ahhoz, hogy rendes párkapcsolatom legyen, nem igaz? Elvégre, ha a lány mégis összejött volna velem, akkor most joggal hibáztathatna engem a dolgok miatt.
- Lor... - suttogom magam elé a nevet, miközben lelki szemeim előtt megjelenik a lány arca. Már nem az az ártatlan, mosolygós arc, ami annak idején jellemezte, hanem a legutóbbi. Hűvös, rideg tekintet, szigorú hang, minden annyira érzelemmentes vele kapcsolatban. A legbonyolultabb ebben az egészben az, hogy én magam egyáltalán nem vagyok érzéketlen vele kapcsolatban. Még mindig érzek iránta valamit, ebben biztos vagyok, de mégis miként vonzhatna egy olyan nő, aki azt bántja, akit szintén szeretek? Lemondó sóhajjal csóválom meg a fejemet, annyira elmerülök a saját gondolataimban, hogy szinte eszembe se jut, hogy Sophia áll velem szemben. Egyszerűen csak próbálom összeszedni a gondolataimat, valami épkézláb érvet keresni arra, hogy miért tehette ezt Lorelai vele. Mindezt pedig igyekszem úgy tenni, hogy az érveim Lor védelmére szóljanak. Talán Dane rángatja bábként, hogy így álljon bosszút? Lehetséges, hogy ő mindvégig tudott arról, hogy a lány életben van? Talán ki is alakult valami kettejük között?
- Parancsolj – nyújtom át a pólót a lány számára. Nem azért adom oda neki, hogy ne piszkolja össze a füvet, hanem azért, hogy ne fázzon fel. Apró kis figyelmesség a mindennapok folyamán, amolyan lovagias gesztus, bár ezt most nem azért teszem, hogy levegyem a lábáról Sophiát, hanem azért, mert tényleg érdekel, mi van vele.
- Tőlem kérded? - szólalok meg gondterhelt arccal, miközben én is helyet foglalok Sophia mellett. Hiába ismerem Lorelai-t, a szándékai már korántsem nyilvánvalóak, habár annak kellene lenniük. - Talán csak meg akarta mutatni, mire képes, hiszen sikerült kiszabadulnod, nem igaz? A kérdés már csak az, hogy ki is kell neki valójában. Három ember jöhet szóba: te, én és Dane. Kettőnknek van bizonyos múltja, te viszont nem követtél el semmi olyasmit, amivel másoknak árthatsz.
Az okfejtésem felesleges, hiszen nagyon is jól sejtem, ki áll ennek az egésznek a hátterében. Sophia viszont erről mit sem tud, de az, hogy Lorelai hagyta elmenekülni, miközben meg is ölhette volna, sok kérdést vet fel bennem. Leginkább a miértekre kellene megtalálnom a válaszokat, habár valahol számítottam arra, hogy a lány lesz az első célpont a listáján.
- Tessék? - Gondolataimból a lány szavai zökkentenek ki, majd némileg értetlenül pislogok rá, mintha fel se fogtam volna azt, amit mond. - Képesség? Halottakat? Ezt miért nem említetted eddig?
Nem vagyok túlságosan felháborodva, de azért igenis rosszul esik az, hogy erről eddig Sophia egy árva mukkot sem szólt nekem. Különben is, Dane akkor mégis honnan tudja ezeket? Már megint a hátam mögött beszéltek?
- Sophia, hányszor mondtam már, hogy ne higgy neki? - csóválom meg a fejem egy keserű fintorral. - Ha tényleg látod a halottakat, akkor az tényleg olyasvalami, ami egy ritka képesség, de nem te vagy itt az egyetlen... Bizonyára van még a Roxfortban pár hozzád hasonló diák, őket miért nem támadta meg még senki? Sejtem, ki lehet az, aki ennyire rád ijesztett...
Nem vagyok biztos abban, hogy elmondjam neki a dolgot, de ha már magunkkal rántottuk, akkor igenis tartozok neki annyival, hogy ennyit megosztok vele.
- Remélem, emlékszel, hogy meséltem neked Lorelairól – Ennél a résznél nagy levegőt veszek, majd elfordítom a fejem, hogy még véletlenül se kelljen magam szembetalálnom a lány döbbent pillantásával. - Nos, nem halt meg...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-28, 21:00


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

Idő kell amíg összeszedem magamat annyira, hogy válaszolni tudjak és képes legyek elmondani neki, hogy mi történt velem és persze, hogy megértessem vele nem Dane volt az, legalábbis személyesen biztosan. Nem volt ott és eddig egyszer sem bántott, úgyhogy nem is hiszem, hogy most megtette volna. Nem, ő nem akar ártani neki, csak ezt Peter valami miatt nem hiszi el, bár ez nem is lep meg kifejezetten. Én sem tudom eldönteni mit is gondoljak Daneről, de ezen nem is most akarom törni a fejemet, ez az időpont nem alkalmas rá. Majd, ha összeszedtem magamat és megnyugodtam és persze elmondtam Peternek azt, ami történt. A szőke lányról, vagy nőről és persze arról, hogy igenis nem Dane volt, bármennyire is úgy gondolja, hogy igen. Még talán arról sem tudom meggyőzni, hogy nincs benne a keze a dologban, majd azt mondja ő bérelt fel valakit... vagy ki tudja.
- Igen, egyértelműen egy szőke nő. - bólintok, mert ebben tényleg biztos vagyok, de a többi... nem tudom miért történt, mert az illető nem mondta el, nem mondta miért csinálja. Végül is nem bántott igazán, de rám ijesztett, amennyire csak rá lehet ijeszteni az emberre, hiszen akár meg is ölhetett volna. Leütött és kész, nem voltam magamnál, amikor ez az egész betemetés dolog megtörtént úgyhogy miért ne lehetett volna ennél akár durvább is? Talán ez csak az első volt és megmutatta mire képes, hogy akár ennél durvább is lehet, csak nem tudom, hogy mitől függ, hogy netán tényleg el is temetne. És az a legrosszabb, hogy úgy fest már a Roxfortban sincs biztonságban az ember, akkor mégis mit tegyek?
- Igen, az talán jó lenne. - azért az mégis meglep, hogy csak úgy lekapja a pólóját, főleg mert ennél piszkosabb már úgy sem leszek. Eltemetett valaki, így is van már rajtam épp elég föld, ha most leülök a fűbe abból aztán semmi gond nem származik, sőt talán még én piszkolnám össze a füvet és nem fordítva, de most nem vagyok eléggé beszámítható ahhoz, hogy ellenkezzek és visszaadjam azt a pólót, ami valószínűleg tőlem lesz piszkos és nem pedig attól véd meg.
- Nem Peter... semmit sem mondott és én... én nem is értem. Leüt és elvisz az erdőbe, hogy elásson, de miért? Nem ismerem, talán egy villanás erejéig láttam az arcát, de nem volt ismerős, előtte még sosem láttam. Miért... miért csinálta? - azóta is ezen kattog az agyam. A napló miatt? Tényleg igazat mondott Dane és benne van a nevem? Talán azok akarnak ellenem tenni valamit, akikről beszélt, akik a képességem miatt akarnának? De nem tudok semmit és nem érzem magamat olyan erősnek, amilyennek Dane mondott, akkor meg miért történik mindez? Nem tettem semmi rosszat, igazán nem érdemlem meg ezt. Így is elég sok baj történt mostanában velem, nem értem miért kell ezt még ilyesmivel tetézni.
- Talán... Dane beszélt valakikről. Azt mondta a képességem miatt... Öhm... nem igazán foglalkoztam ezzel ezért nem beszéltem róla Peter és mostanában valahogy nem is volt rá alkalom, de látom a halottakat azt hiszem. Mármint nem csak azokat, akiket mindenki más is és Dane szerint ez erős képesség. Lehetnek olyanok, akik e miatt... bántani akarnak. - nem, azért mindent nem mondok el, a naplóról, a többiről, amiket még én sem értek, de azért valamennyit igen. Peter mindent nehezen kezel, ami Dane-nel kapcsolatos, de most akkor sem ő a hibás és ezt fel kell fognia, és persze azt is, hogy ne őt hibáztassa mindenért, legalább akkor ne, ha tényleg semmit sem követett el.


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-26, 05:48





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

Megrémiszt Sophia viselkedése, hiszen ez egyáltalán nem vall rá, úgyhogy jóformán nem is csoda, hogy szinte egyből arra gyanakszom, hogy Dane tett vele valamit. Aggódom érte, nem nyújt túl bíztató látványt, úgyhogy miközben a karjaimba zárom, azon töprengek, vajon mi történhetett vele. Igyekszem ugyan elvonatkoztatni Dane-től, de egyszerűen mindig oda lyukadok ki, hogy csakis ő tehette, senki más.
- Hát ez meg? - pillantok le a lányra, amikor felemeli a fejét, majd kissé döbbent arccal nyúlok az arcához, amin föld foglal helyet. Meglep a dolog, hiszen hol lett ő ennyire saras? Nem is esett az eső, az ég szerelmére! Ujjaimon azonban kétségkívül nedves föld foglal helyet. - Mi történt?
Esküszöm, ha Dane akár egy ujjal is hozzáért, nem állok jót magamért. Nem lesz itt többé semmiféle szövetség, hidegvérrel megölöm, nem érdekel, hogy anno a barátom volt. Már rég meg kellett volna tennem a dolgot, lassan azt sem értem, hogy eddig miért nem cselekedtem ellene. Most viszont nem lesz kegyelem, az sem érdekel, ha magával ránt a halálba.
- Nem Dane volt az?
Szó se róla, most valóban hitetlenkedek, hiszen ki más tette volna ezt rajta kívül? Lassan megcsóválom a fejem, miközben magamban a lehetséges jelölteket veszem sorra, de semmire sem jutok ezzel sem. Oké, Sophia és Dane mostanában igazán egymásra hangolódtak, de hát a férfinál sohase lehet tudni, mire is gondol pontosan, nem igaz? Talán elöntötte valami az agyát, ami erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egy kegyetlen állat. Más pedig nem volt a közelében, csak a lány, így rajta élte ki beteges vágyait.
- Egy szőke nő? - Na jó, a döbbenet, ami eddig ült az arcomon, semmi ahhoz képest, ami most jelenik meg rajta. Emlékeimben felvillan Lorelai arca és a legutóbbi szavai is társulnak hozzá, amit nemrég mondott. Sophián keresztül szeretne bosszút állni rajtunk? De hát...én azt hittem, hogy saját magát látja a lányban és kihagyja ebből az egészből. Különben is, hogy lenne képes ilyen kegyetlenségre? Ő egyszerűen nem ilyen volt, és hiába láttam valami gyilkos komolyságot a szemében, képtelen vagyok elhinni azt, hogy ez akár még igaz is lehet. Nem, Lorelai nem olyan, másnak kell állnia a háttérben. De mégis, miért hazudna erről Sophia? Mi érdeke lenne benne? - Oké, nem csoda, hogy meg vagy ijedve, talán jobb lenne, ha leülnél egy kicsit – karolom át a vállát, majd arrébb vonom, kissé távolabb a víztől, nehogy elszédüljön és beleessen. Végül levetem a pólóm, hogy alátegyem, nehogy felfázzon, így teljesen meztelen a felsőtestem. Láthatja a nyakamban lógó [You must be registered and logged in to see this link.]  és a kidolgozott felsőtestem is, de nem zavartatom magam. - Emlékszel már bármi másra is ezen kívül? Nem láttad egy pillanatra sem az arcát? Nem mondott valami olyasmit, ami fontos lehet?
Bármilyen apróság jól jönne most számomra annak érdekében, hogy kihúzhassam Lorelai-t a tettesek listájáról. Elvégre, még mindig szeretem a lányt, és bármit is mondtam legutóbb számára, nem szeretnék az ellensége lenni, hiszen akkor rá kellene vadásznom... Még most, hogy Sophiát bántotta sem vagyok képes elhinni róla, hogy a bosszú miatt jött vissza. Nem, csak össze van zavarodva, csakis erről lehet szó, nem igaz? Nem csoda, hiszen amit annak idején tettünk vele, nem volt a legszebb dolog, szóval valamilyen szempontból érthető is a reakciója...
- Sophia, gondolkozz – szólalok meg, majd leülök mellé, magamhoz vonom, nyomok egy puszit a homlokára, majd kisimítom arcából a sötét tincseket. Szegény teljesen megijedt, miért tetted ezt vele Lor? Nem ő az, aki ártott neked, hanem én és Dane, Sophiának ehhez semmi köze sincs...
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-25, 19:48


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

Ahogyan közeledek hozzá úgy gyorsítok a lépteimen, hogy végül a karjaiba zárhasson. Kell pár pillanat, amíg összeszedem magamat annyira, hogy legalább beszélni tudja. Először le kell nyugodnom, de persze cseppet sem lep meg, hogy már egyből azt gondolja, hogy Dane volt a bűnös. Végül is bőven van ebben ráció, Dane elég sok mindent tett már és akár még az is lehet, hogy valamilyen módon köthető hozzá, hiszen ő mondta, hogy a képességem miatt akár még pályázhatnak is rám mások, vagy... akármi lehet, de nem közvetlenül ő csinálta ebben teljesen biztos vagyok, főleg hogy nő volt, a hangja alapján és a pár villanásból, amit láttam belőle teljesen biztos, és azt hiszem egyedül volt, nem volt vele más, legalábbis másnak nem hallottam a hangját.
Nem csoda hát, ha pár pillanat múlva kissé elhúzódom tőle, mert legalább már rendesen kapok levegőt, fogjuk rá, hogy egy fokkal jobban vagyok, tényleg csak egy fokkal, de azért mégis csak jobb. Igyekszem nem kiakadni, amikor megint Danet gyanúsítja, ezért is kell pár pillanat, amíg összeszedem magamat, mert tudom jól, hogy Dane veszélyes, tehát ha innen nézzük nem meglepő Peter feltételezése egy cseppet sem.
- Nem... nem ő volt Peter... nem volt ott, nem hiszem, hogy köze van hozzá. - rázom meg a fejemet, immár magamat ölelve át, hogy egy leheletnyit hátrébb léptem tőle. Így is tiszta maszat vagyok, mint aki minimum a földön kúszott-mászott és persze nem lehet tudni, hogy nincs-e így, mert egyelőre még nem fejtettem ki, hogy mi is történt velem.
- Azt hiszem egy nő volt, talán szőke... láttam a haját és a hangját is hallottam, de csak egy pillanatra, aztán elsötétült minden. Fáj a fejem... - igen most eszmélek csak rá, ahogyan nyafogós hangon kimondom, hogy az a fejütés nem volt gyenge, ha Peter netán megtapogatja akkor érezheti is, hogy kissé össze van állva a hajam, seb is lehet a fejem búbján, ahol leütöttek. - Arra tértem magamhoz, hogy épp csak az arcom ér ki a földből. El... eltemetett Peter. Nem mélyre és... és ki tudtam jönni, de... eltemetett... - ezúttal már enyhén elcsuklik a hangom, ahogyan próbálom elmagyarázni Peternek, hogy mi is történt. Egyelőre még én sem fogtam fel teljesen ezt az egészet. Nem is tudom, hogy ki volt az, de azt sem, hogy mit akart elérni vele hiszen végülis nem ölt meg, de rám hozta a frászt rendesen. Nem volt annyira nehéz kimászni onnan, de ettél még belegondolni, hogy ennyi erővel akár élve el is temethetett volna és akkor az sem biztos, hogy ki tudok törni a föld alól és akkor ott fulladok meg úgy, hogy tele megy a szám és minden földdel... Nem erre még csak gondolnom sem szabad, mert akkor biztos, hogy totál ki fogok borulni.


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Peter Greenwood
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 138

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-23, 15:25





[You must be registered and logged in to see this image.]
Sophia & Peter

El kellett szabadulnom a Griffendél-toronyból, így ide jöttem le, hogy egy kicsit nyugodtabb körülmények között gondolkodhassak... A többiek zsibongása és bohóckodása már kifejezetten idegesített, főleg abból a szempontból, hogy szinte percenként oda jött hozzám megkérdezni valaki, hogy mi a baj. Na, és ettől ne kapjak agyvérzést, de komolyan! Beadtam hát nekik, hogy horgászni jöttem le, habár csak az idefelé úton jöttem rá arra, hogy utálok horgászni, még pecabot se volt soha életemben a kezemben. Mindegy, egyszerűen csak kinyögtem azt, ami eszembe jutott, nem sokat töprengtem a válaszokon. Mi értelme is lenne? Ettől még nem a világ sorsa függ.
Sophia... Nahát, tőle függ az én sorsom. Felfedtem előtte az érzelmeim, valamilyen ismeretlen okból kifolyólag azt hittem, hogy ennek okán minden sokkal könnyebb lesz, de tévedtem. Minden sokkal nehezebb inkább. Szinte kínszenvedés úgy a szemeibe nézni, hogy ő tudja, mit érzek vele kapcsolatban, mégsem meri megtenni azt, hogy kapcsolatba kezdjen velem, mert már túl sokat csalódott. Én pedig nem erőltetem a döntést, hiszen alakul az majd benne idővel, az állandó nyaggatásommal viszont esélyesebb, hogy elűzöm magam mellől. Szeretem őt, nem tudnám elviselni a hiányát, de hogy ez valóban szerelem-e, abban még nem vagyok teljesen biztos. Nem éreztem még ilyesmit, az tény, Lorelai sem ragadott meg annyira ennek idején, bár őt még azelőtt megöltem, hogy bármi komolyabb is kialakult volna köztünk. Az igazat megvallva pedig félek is attól, hogy Sophia is ugyanerre a sorsra jut. Dane a közelben van, márpedig ő folyamatosan csak a halált hozza magával, talán most is pont úgy mesterkedik, hogy az én kezem által haljon meg a szeretett személy. Nem, ezúttal megpróbálom visszafogni az érzelmeim, nehogy a férfi ezt a lépést lássa nyilvánvalónak.
Az ismerős hangot hallva felpillantok, majd szinte abban a pillanatban meg is pillantom eddigi gondolatom tárgyát. Sophia ma nincs a legjobb formájában, persze bombázó, mint mindig, de azért világosan látom rajta, hogy valamiféle ismeretlen okból kifolyólag fel van dúlva. Már pont nyitnám a szám, hogy feltegyem a mi történt kérdést, de Sophia még engem megelőzve bújik karjaim közé, melyek automatikusan rásimulnak a testére. Ellenállok ama pofátlan késztetésnek, hogy a seggét simogassam, hiszen ebben a helyzetben nem lenne igazán helyénvaló a dolog. Nem akarom még én is megijeszteni szerencsétlent.
- Mi történt? - teszem fel végre a kérdést, ami azóta foglalkoztat, hogy megpillantottam a lányt felém közeledni. Abban a kerek egy percben minden átfutott az agyamon, még a legvadabb verzió is, és persze mind-mind Dane-hez köthető. Ha csak bántani merte egy ujjal is... Istenem, hogy már nem hagyhatom magára egy percre sem, mert rögtön felbukkan az az átokfajzat! Addig kellett volna megölnöm, amíg esélyem volt rá. - Mit tett veled?
Mert hát logikus, hogy az ő keze van a dologban, hiszen Sophia egyébként erős lány, képes megvédeni magát mindenkivel szemben, eddig olyan pasikat koppintott le magáról egyetlen mozdulattal, hogy igazán meglepett vele. Sohasem hagyta, hogy irányítsák vagy akár egy szóval is beleszóljanak mások az életébe, de Dane más. Dane szintén nem hagyja magát, két erős személyiség ütközött össze, nem meglepő hát, hogy a lány ezúttal bajban van.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sophia Osborne-Shors
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 187

TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház 2017-06-20, 20:16


Peter & Sophia

[You must be registered and logged in to see this image.]

» A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá. «

Eltartott egy ideig mire kiderítettem, hogy hol van. Elég nagy képtelenségnek tűnt a háztársai szájából, hogy horgászni van. Peter egyáltalán nem az a horgászós típus, szóval ennek valahogy semmi realitása nincsen, de attól még a helyszín stimmelhet, hogy a mólónál találom meg. Azt sem tudom, hogy ott mit keres, de akkor is beszélnem kell vele. Nem vagyok épp a legjobb állapotban, látszik rajtam, hogy zaklatott vagyok és egy kicsit piszkos is, maszatos, mintha minimum egy visszafogott iszapbirkózás vesztese lennék. Beszélnem kell Peterrel, annak ellenére is, hogy még mindig nem tökéletes a viszonyunk, legalábbis még mindig nem olyan, mint volt, és talán az már nem is lehetséges, hiszen sok minden történt és változott. Ezt végül is megértem, hiszen ő érez valamit, én viszont nem érzek, vagyis nem az,t vagy nem tudom, hogy mit és nem akarok senkit sem hitegetni, de ettől még szükségem van Peterre és úgy tűnt, hogy elvetette a ha többek nem vagyunk akkor barátok sem lehetünk végkifejletet.
Amikor végre meglátom sietősebbre kapcsolom a lépteimet és még mielőtt bármit mondanék, vagy bármit kérdezhetne azonnal oda lépek hozzá, hogy az ölelését keressem. Megnyugtat. Furcsa dolog ez, hiszen Dane-nel akárhányszor találkozom, az ő jelenléte épp az ellenkezőjét hozza ki belőlem, Peter viszont egyértelműen megnyugtat, ahogyan most is. Kell ez az első pár pillanat, még ha jó eséllyel aggódik is és nem tudja, hogy miért viselkedem így, de nem tudom azzal kezdeni, hogy elmondom. Kell ez a pár pillanat, amíg tényleg jobban leszek. Néhány nagy levegő vétel és persze az erős karok ölelése és majd jobb lesz... jobbnak kell lennie.
- Peter... - eddig sikerül eljutni első körben, aztán csak újra a mellkasába fúrom a fejemet. Meg kell találnom a szavakat, pedig nekem aztán soha sem szokott gondot okozni ez, hiszen mégis csak újságíró szeretnék lenni, de ezúttal még sem olyan egyszerű. Azt sem akarom, hogy Peter valami elhamarkodottat tegyen, főleg nem akarom, hogy megint Dane legyen a bűnös ebben is, mert nem... nem hiszem, hogy neki köze lenne hozzá, hiszen ő eddig sem akart ártani nekem. Itt valami másról van szó, csak nem tudom, hogy miről. Azaz sejtem... de nem biztos és főleg nem tudom, hogy pontosan ki is lehet az egész mögött.


Jeleeen! <3[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Is it destiny?
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Móló és csónakház

Vissza az elejére Go down

Móló és csónakház

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 5 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok-