Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Bex & Gina
  Today at 20:48
Gina Accipiter


ϟ Apa-fia
  Today at 14:46
Jensen McKinney





ϟ Ben & Bexley
  Today at 10:46
Benjamin Morgan

A hónap posztolói
Gina Accipiter
 
Bexley Wildfield
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Corvus Flint
 
Luna Lovegood
 
Perselus Piton
 
Jade Wilson
 
Dane Seoras
 
Winifred Hill
 
Statisztika

Összesen 596 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Andrew Benedict

Jelenleg összesen 34323 hozzászólás olvasható. in 3187 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Saint Grey Hotel (London belvárosa)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-04-25, 17:25

First topic message reminder :

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Mia Hartford
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-06-20, 19:19




Mark & Mia
A szorgalom a legfontosabb erény
[You must be registered and logged in to see this image.]
Oh hát én abban biztos vagyok, hogy nem fogom megbánni, hogy végül is maradhattam, hiszen erre vágytam mindenek felett, ha már eljöttem és lehetőséget kaptam. Hát persze, hogy az a fontos, hogy maradhassak és örülök neki, hogy végül nem küld vissza. Azért ez elég nagy dolog, mert nem lett volna köteles, de vállalta a korom ellenére is. Hálás vagyok, de tudom azért nem eshetek túlzásba, mondjuk egy öleléssel.
- Oh ez biztos! - erősítem meg azért őt is, hiszen tudom jó lesz ez. Kutatás és terepmunka, amiben még nem volt részem, nem is kérdés, hogy jól fogom érezni magamat és egy csomó mindent tanulok majd, ami még fontosabb.
- Akkor jó, igazból a vonaton nem sokat ettem, úgyhogy határozottan éhes vagyok. Azért igyekszem nem kienni a pénztárcájából. - szélesen elmosolyodom most hogy sikerült végre oldódnom egy kicsit, miután megoldódott ez a kis maradhatok-nem maradhatok probléma és szerencsére előbbi lett a döntés. Engem cseppet sem zavar a közös szoba, talán naiv vagyok miatta? Arról eleve nem tudok, hogy vámpír, na nem mintha ez zavarna egyébként, viszont az sem merül fel bennem, hogy mivel idősebb férfiről van szó ez gond lehet. Azért ő mégis csak komoly ember, főleg mert a suliban is alkalmazták, meg hát cége is van, nem is merül fel bennem, hogy netán ne lenne tisztességes.
- Nem is tudom, nem kell őket olyan erősen győzködni általában és azt szokták mondani a makacsság nem is olyan rossz tulajdonság, kitartásra utal. - teszem azért még hozzá egy félmosollyal. Nem veszem én zokon a szavait egy pillanatra sem. Mint mondtam rendes fickó és engedte, hogy maradjak, hát persze hogy nincs okom rá, hogy megorroljak rá. Tény, hogy néha nem könnyű velem, de igazából még nem jegyezték meg a szüleim, meg aztán ha nem lennék makacs, akkor most nem lennék itt és azt biztos, hogy nagyon bánnám. Szerintem jó tulajdonság, hogy nem hagyom csak úgy magamat.
- Pedig én azt hittem, hogy nem lesz sok pihenés, de máris ezzel kezdjük. Nem is baj, kicsit... azért izgulok, így könnyebb. - nem voltam még terepen, izgalmas és egyébként is érdekes, naná, hogy fel vagyok spannolva. Széles mosollyal köszönöm meg a pincérnek az asztalt, aztán böngészni is kezdem az étlapot szépen. Túl sok minden van és nálam sose jó, ha nagy a választék, mert kimondottan nehezen találom ki olyankor, hogy mit is válasszak, pedig most muszáj lenne döntenem. - Nekem is jó a rántott sajt, rég ettem és lehet utána valami sütit is választani? Egy brownie, fagyival... az valami isteni lenne! - na igen annak aztán tuti, hogy nem tudnék ellenállni és ha nem is muszáj akkor mindenképpen megkóstolom. Egy kis édesség tökéletes lenne a rántott sajt után. Azt hiszem rendesen degeszre fogom enni ma magamat. És még beszélgethetünk is, ami azért jó, mert érdekelne, hogy milyen is az új főnököm. Rendes fickónak tűnik, ez nem is kérdés, de nem sok mindent tudok róla és érdekel vajon egyáltalán miért lépett erre az útra.
- Nem is tudom, rólam mit lehet tudni. Hát... szeretem a színeket és elég jó tanuló vagyok, de gondolom ezt sejti. Minden érdekel és... szeretem a mugli dolgokat is, a szüleim muglik tudja. Különösen kedvelem a sorozatokat, bár lehet hogy nem is tudja, hogy mi az... Öhm... miért lett átoktörő? - csapongok, mert hát nehéz ez a beszélj magadról dolog. Ha célzatosan meg van, hogy mit kérdez a másik, mi érdekli úgy azért sokkal könnyebb, na de csak összefoglalni és mesélni pár dolgot... hát a jó ég tudja, hogy mivel jó kezdeni, vagy épp folytatni.







Zene: [You must be registered and logged in to see this link.] || Jöhet a menet Very Happy || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-06-09, 12:24




Mia & Mark
[You must be registered and logged in to see this image.]
Mia nehéz eset, sohasem fogom tudni meggyőzni arról, hogy menjen vissza az iskolába. Még egyszer megcsóválom hát a fejem, egyszerűen képtelen vagyok ismét nemet mondani ennek az arckifejezésnek. Az a könyörgő tekintet... Most komolyan, én is ilyen nehéz eset lettem volna az ő korában? Nem volt az olyan régen, de valamiért mégse rémlik számomra az, hogy bárkinek is nemet mondtam volna, főleg nem a tanárok számára.
- Jó-jó, nem kell visszamenned, ne aggódj – csitítgatom a lányt. Feladom az ellenállást, hiszen már lejött számomra, hogy ez nem megoldás vele szemben. Bármire képes annak érdekében, hogy a gyakornokom lehessen, ehhez immár kétség sem férhet. Bizonyos szempontból megértem a dolgot, Mia azonban nem tudhatja, hogy vámpír vagyok, mert ha csak sejtené is a dolgot, akkor nyilvánvalóan egészen más véleménye lenne az egy szobában alvásról vagy akár csak arról is, hogy velem dolgozhasson együtt.
- Igazán nincs mit, remélem, nem fogod megbánni a dolgot a későbbiekben – jegyzem meg, miközben egy pillanatra azért a lányon felejtem a tekintetem. Csinos teremtés, noha nem pont a klasszikus értelemben véve, de nekem azért bejön a stílusa. Jól áll számára ez a némileg vagány stílus, habár aki ismeri, tudhatja jól róla, hogy pont ő nem fogja áthágni a szabályokat. Soha életemben nem hittem volna, hogy az efajta lányok is bejönnek, de Mia... Áh, fogalmam sincs arról, miért gondolok ilyesmire. Öt évvel fiatalabb nálam, ráadásul én vagyok a munkaadója bizonyos szempontból nézve, szóval gyorsan ki kell vernem a fejemből az ilyen jellegű gondolatokat. Mindenesetre, ez egy jel lehet arra, hogy itt az ideje lemennem Roxmorts-ba egy randevúra.
- A vacsorát én állom, szóval nyugodtan rendelhetsz, amihez csak kedved van – teszem azért még hozzá a lány mosolyát látva. Pont olyan ez, mint egy randi, habár ennek a végén nem lesz semmi. Se csók, se puszi, se más... Hogy bánom-e a dolgot? Kissé, de Mia még csak tinédzser, nem az én feladatom belevezetni az ilyesmibe, bizonyára vannak más érdeklődők is körülötte.
- A szüleiddel szemben is ilyen makacs vagy? - vonom fel a szemöldököm kérdőn, de cseppet sem bántani szeretném ezzel, csupán érdeklődöm iránta. Nyilván volt már velük nézeteltérése, hiszen óhatatlan, mivel még szülő-gyermek esetében sem lehet ugyanaz a véleménye mindkét félnek. Itt csak annyival rosszabb, hogy a szülők megpróbálják ráerőltetni a gyermekükre is a véleményüket, mert az övék... Mintha ez bármit is jelentene. - Nem lehet olyan könnyű dolguk veled...
Továbbra is mosolyogva csóválom meg a fejem, mert el tudom képzelni, ahogy vitába keveredik velük valamiféle nézeteltérés miatt és addig nem nyugszik, amíg övé nem az utolsó szó. Nem ismerem a lányt, semmit sem tudok az otthoni magánéletéről, ezt mind csak a stílusa alapján próbálom belőni. Persze, tévedhetek is, de Mia nem olyasvalaki, aki emiatt megsértődne.
- Nem, mára csak ez a kis randevú van hátra számunkra – kacsintok a lányra, majd kinyitom előtte az étterem ajtaját és lovagiasan előre engedem. Az egész helység elég hangulatos, mindenfelé beszélgető emberek vannak, akik előtt szebbnél-szebb fogások hevernek. Egy pincér szinte abban a pillanatban mellettünk is terem, amint helyet foglalunk az egyik asztalnál, egy-egy étlapot nyújt felénk, majd magunkra is hagy minket. Kinyitom a könnyű olvasmányt, majd pár perces latolgatás után szólalok csak meg ismét: - Én azt hiszem, a rántott sajtra teszem le a voksomat. Te?
Fogalmam sincs, Miának sikerült-e dűlőre jutnia magában, de nem sietünk, előttünk az egész este, kár lenne elkapkodni a dolgot. Kényelmesen megvacsorázunk, utána ismét irány a hotel, mert holnap fárasztó nap elé nézünk.
- Közben, ha gondolod, mesélhetnél magadról egy-két dolgot – vetem fel az ötletet a lány számára. - Szeretem megismerni a munkatársaimat, még ha csak gyakornokok is. És te is kérdezhetsz tőlem, ha kíváncsi lennél valamire...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]Idézet, szöveg [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mia Hartford
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-06-07, 20:49




Mark & Mia
A szorgalom a legfontosabb erény
[You must be registered and logged in to see this image.]
Eszem ágában sincs elfogadni, hogy szerinte mennem kellene. Mit nekem egy olyan apró gond, hogy nincs plusz ágy? Nem probléma, akárhol elalszom, ha már itt vagyok akkor eszem ágában sincs visszamenni. Egyébként is nagy dolog, hogy egyáltalán eljöhettem hiszen külön tanári engedély kellett hozzá, meg még a szüleim engedélye is. Azt hiszem teljesen érthető, hogy nem fogok most meghátrálni és visszafordulni, ha már elhatároztam magamat.
- Akkor a lent alvás lehetősége kilőve, de én akkor sem szeretnék visszamenni. - biggyed le kissé a szám. Azt hiszem már jó pár dolgot felvetettem, mint lehetőség, valaminek csak jónak kell lennie. Ha más nem, akkor letáborozol a hotel előtt és szerzek egy sátrat, vagy valami, tudom is én, de akkor sem megyek vissza.
- Ahogy szeretné! Köszönöm! - igen elértem, ahogyan mindig, bár ez most nehezebb dió volt, mert tudom jól, hogy mondjuk apára hogyan kell hagyni, de a fickót még azért nem ismerem annyira, hogy tudjam nála hogyan lehet elérni dolgokat, de szerencsére úgy fest, hogy sikerült még így is elég ütősen... könyörögnöm?
- Ha úgy gondolja van erre most idő. Végül is a nagy izgalomra érdemes lenne enni valamit. - végre szélesen elmosolyodom, hiszen igen lássuk be elég nagy izgalom volt, hogy egyáltalán maradhatok-e vagy sem. Bőven meg volt az esélye, hogy mennem kell, de szerencsére sikerült elérnem, hogy minden oké legyen és ezt tényleg meg kellene ünnepelni, bár nem hoztam magammal valami sok pénzt ez tény és való, de majd valahogy megoldom, esetleg megkérem anyuékat, hogy küldjenek. Csak azt nem akarom, hogy a kutatás rovására menjen, hiszen most az a legfontosabb, minden más csak másodlagos, lévén e miatt vagyok most itt.
- Máskor már könnyebb lesz kezelnie, ha mégis ilyesmi történik, bár remélem velem már nem. - mosolyogva vonom meg a vállamat, hiszen annyit már megállapíthatott, hogy nekem aztán eszem ágában sincs elfogadni, ha valami netán nem sikerül, viszont jó eséllyel így engem már nem próbál majd meg elküldeni, hanem szépen más esetben is megoldjuk, ha hasonló probléma lesz. - És persze az étterem szuper lesz, köszönöm! - igazán hálás vagyok neki, hogy igyekszik helyrehozni a rosszul indult helyzetet, mert hát lássuk be nem a legjobban kezdődött ez a mai nap, viszont így még jó is lehet belőle. Szépen eszünk egyet, aztán gondolom majd belekezdünk a teendőkbe, bár úgy fest, hogy ez még sem lesz olyan gyors, mint gondoltam.
- Hű! Oda már régóta el akartam jutni, szuper! Ez a nap nem is alakulhatna jobban! Akkor mára nincs dolgunk, vagy valami felkészülés? - nekem azzal sincs gondom, néha lehet szó egy kis lustálkodásról, bár persze nem szeretem túlzásba vinni és biztos, hogy este még fogok kicsit olvasni, hoztam azért jó pár könyvet. Aztán persze ott van a napló írás is, amit ki nem hagynék, de azt hiszem hoztam a Minisztériumról is egy könyvet, biztosan van benne pár hasznos info, amiket érdemes átolvasni még mielőtt oda is betérünk, hogy minél több mindent tudjak már előre.







Zene: [You must be registered and logged in to see this link.] || Jöhet a menet Very Happy || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-29, 06:06




Mia & Mark
[You must be registered and logged in to see this image.]
Rendesen bánt annak a gondolata, hogy ilyesmit kell közölnöm Miával, főleg azért, mert fűt-fát igérgettem neki és mégse jött össze a dolog. Érdekes... hidegvérű gyilkos vagyok, vagyis Gemma mindenképp annak gondol, erre pedig pont az bánt, ahogy a lánnyal viselkedem? Nem szabadna ennyire megviselnie ennek, elég lett volna csupán egy üzenetet hagynom a recepción, Mia pedig azonnal fordulhatott volna vissza. Semmi gondom se lett volna, a lelkiismeret-furdalás pedig még csak szóba se jöhetett volna.
- hosszú, Mia, nekem pedig nincs időm mindent megmagyarázni – sóhajtok fel gondterhelten, láthatja is rajtam, amint elkomorulok, tényleg nem áll szándékomban bántani őt. Persze, megbízik bennem, mert Dumbledore is ezt teszi, de az miért nem jut senkinek sem az eszébe, hogy a Roxfort igazgatója is emberből van? Dumbledore-nak még csak sejtelme sincs arról, hogy valójában vámpír vagyok, olyasvalami ami veszélyt jelenthet az iskola tanulóira. A lány utolsó mondatát hallva csupán a szememt forgatom: - Nem Mia, azt felejtsd el, idelenn sok idegen járkál ki-be... Még akkor is veszélyt jelentenek rád, ha csak egyszerű emberek.
Fogalmam sincs azt illetően, miért féltem annyira a lányt, amikor alig ismerem, de nem hagyhatom, hogy mások ártsanak neki. Ki tudja, mikor toppan be olyasvalaki, akinek megakad a tekintete a fiatal kamaszon és olyasmit tesz vele, amit... Nem, itt biztosan nem, elvégre nyilvánvalóan van éjszakai recepció is, nem igaz? A lány azonban akkor sem alhat idelenn, talán még velem is nagyobb biztonságban lenne, mint a sok idegen között... Egy vámpír és egy ilyen zsenge kis vérbank... Na jó, a szüleim halála nem volt elég? Azonnal ki kell vernem ezt a fejemből!
- Jó, rendben, megpróbáljuk, de tied az ágy – szögezem le ellentmondást nem tűrő hangon. Ami engem illet, aludtam már rosszabb helyeken is a földön, szóval majd ezt is megoldjuk valahogy. Az pedig, hogy a hotel személyzete mennyire gyanakodva néz majd rám, ha egy tizenhat éves lánnyal megyek be egy szobába... Nos, az az ő gondjuk, majd legközelebb nem jövök ide és máris el van tusolva a dolog. Mia elég naiv kislány, nem sok tapasztalata van még a világról, de nagyon remélem, hogy a mai döntését nem lesz oka megbánni. Fogalmam sincs, mennyire képes rajtam eluralkodni a vámpír, hiszen még sohasem tettem ki ilyen helyzetnek.
- Nem kell hálálkodnod, hagyd csak! - legyintek egyet fáradtan, szívem szerint már most aludnék egy nagyot, azonban ez még minden bizonnyal várat magára. - Ami az igazat illeti, nem is igazán szerettelek volna hazaküldeni, hiszen olyan lelkes vagy... Jut eszembe, nincs kedved enni valamit? Van egy igazán jó kis étterem a hotel mellett, ha gondolod.
Én legalábbis elég éhes vagyok, ráadásul a stressz is a kelleténél több energiát vett le belőlem. Mindezek mellett pedig még be kell ugranom az egyik haveromhoz némi friss vérért, nem fekhetek le Miával egy szobában éhgyomorra... Nem, az már tényleg kockázatos lenne.
- A vendégem vagy – kacsintok a lányra. - Egy ilyen lelkes gyakornok megérdemli. Sajnálom, hogy megijesztettelek, de tényleg azt hittem, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha visszamennél a Roxfortba. Tudod, nem szeretnék semmi bajt, ilyesmi még nem történt velem.
Beszéd közben óvatosan kiterelgetem Miát a bejáraton, hogy az utcára lépve az étterem felé vehessük az irányt.
- Holnap elméletileg az ügyfelünkkel is találkozni fogunk – vázolom fel a dolgot a lánynak. - Mindezek mellett pedig azt is sikerült elintéznem, hogy bepillantást nyerhess a Mágiaügyi Minisztérium Elátkozott Tárgyak osztályára. Tudtommal ez Európa jelenlegi legnagyobb gyűjteménye és szigorú felügyelet alatt áll. Mit szólsz?


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]Idézet, szöveg [You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mia Hartford
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-28, 11:25




Mark & Mia
A szorgalom a legfontosabb erény
[You must be registered and logged in to see this image.]
Rendesen letaglóz a hír, hogy még sem maradhatok, mert úgy fest nincsenek meg a megfelelő körülmények, de hát nekem azok nem kellenek! Aludtam már sátorban a házunk udvarán, az is jó móka volt és egy fotelben még kényelmesebb is, nekem aztán nem lenne gond, de haza semmiképp sem akarok menni, azaz a Roxfortba. Az olyan megalázó lenne és tuti, hogy hallgathatnám Mirát, hogy ő gondolta, hogy nem fog nekem sikerülni, hogy túlvállaltam magamat és a végén még igaza lesz. Az is lehet, hogy Mark nem azért akar visszaküldeni, mert nincs két ágy, hanem azért, mert meggondolta magát és nem akarja, hogy túl fiatalon a gyakornoka legyen, de nem akar megbántani, hogy ezt nyíltan kimondja.
- De... de ön nem vadidegen és mindenki tudja, hogy itt vagyok és miért kellene félnem? - nem, bennem aztán fel sem merült ez. Ő azért mégis csak komoly valaki, a suliban is ismerik és Dumbledore nem bízik meg olyan emberben, aki akár csak egy kicsit is veszélyes igaz? Az igazgatóban pedig mindenki megbízik, tehát az ő döntése biztosan nem lehet rossz, ezért hát eszem ágában sincsen félni, vagy ez naivitás lenne a részemről? Nem tudom, nem hiszem, amúgy sem tűnik a fickó veszélyes alaknak. Abba bele sem gondolok, hogy akár rám is mászhatna, hiszen férfi, én meg lány, de miért tenné? Nem vagyok én sem annyira vonzó, sem egyéb, hogy oka lenne rá, tehát nem... nem félek tőle és biztos, hogy nem megyek haza. - De ha önnek gond, akkor alszom... idelent, csak nem lenne baj. - itt is akad fotel és majd azt mondjuk, hogy véletlenül aludtam el, vagy ilyesmi. Mindent meg lehet magyarázni, és én elég jól meg is tudok, hiszen a szüleimet is sok mindenről meggyőztem már. Arról is sikerült, hogy ide jöhessek, akkor miért ne menne a kimagyarázása az előtérben alvásnak?
- De nekem tényleg nem lenne fura... kérem... - nem, nem szeretnék visszamenni csak úgy. - Legalább próbáljuk meg, maximum az esti vonattal megyek vissza. - igen még ez is egy lehetőség, ha ad nekünk egy esélyt és ha mégis gond lenne, akkor tényleg visszamegyek, de engem nem hiszem, hogy bármi is zavarna, ha meg őt igen, akkor megyek, de ha meg se próbáljuk akkor nem tudhatjuk, hogy menne-e egyáltalán. Az újabb problémára ismét csak a fejemet rázom és már kezdenék bele, hogy elmagyarázzam, nekem tényleg nem lenne gond, sőt zavaró sem, sőt őt sem zavarnám, amikor megelőz. Felcsillan a szemem és a fejrázás helyét átveszi a bólogatás. Hát persze, hogy megoldható minden, legalább próbáljuk meg és olyan csendben leszek, mintha ott se lennék.
- Igen! Jó nekem az ágy is, de tényleg egy fotel is elég és köszönöm! Rendben lesz minden és ígérem nem fogom egy pillanatra sem zavarni, sőt segítek, amiben tudok, vagy... vagy behozom a kávét reggel, sőt elintézem a reggelit is, elég jól megértetem magamat mindenkivel. - a lelkesedésem határtalan csoda, hogy nem ugrom azonnal a nyakába, de tudom, hogy az azért nagyon fura lenne és biztosan elcsodálkozna rajta úgy istenesen, ezért nem lépem át ezt a határt legalább, mert nem akarom kockáztatni, hogy esetleg még meggondolja magát. De azt láthatja jól rajtam, hogy totál oda meg vissza vagyok a lehetőségtől.







Zene: [You must be registered and logged in to see this link.] || Jöhet a menet Very Happy || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-19, 14:51




Mia & Mark
[You must be registered and logged in to see this image.]
Egyszerűen képtelen vagyok nem rosszul érezni magam, elvégre Mia annyira lelkesnek tűnik, én azonban még élete talán legboldogabb napját is a porba taszítom azzal, hogy Susant tettem meg a titkárnőmmé. A szobafoglalás meghiúsult, pedig minden annyira gördülékenyen mehetett volna, de nem... Valaminek szinte állandó jelleggel közbe kell jönnie, egyszerűen képtelenség, hogy ne történjen valami igazán rossz dolog. Mia pedig még ebben a pillanatban is fecseg mindenfélét, miközben mondanivalójának még a fele sem jut el a tudatomig.
- Nem mondanám titkosnak, leginkább csak sajnálatosnak – vonom meg a vállam, ezt másként nem is igen vagyok képes megfogalmazni. Tényleg sajnálom, igazán sajnálom a dolgot, a helyzetemet pedig csak még rosszabbá teszi a lány viselkedése. Izgatott, amit teljes mértékben megértek, én is így viselkedtem az első komoly munkámnál, kettőnk között azonban csupán annyi a különbség, hogy az én álmaimat nem törték ketté.
- Nem, nem alhatsz a földön... - csóválom meg a fejem némileg gondterhelt képet vágva. Mia annyira lelkes, most komolyan nekem kellene elrontanom a napját? Félek belemenni abba, hogy egy szobában aludjunk, hiszen egy olyan bestia szunnyad bennem ebben a pillanatban is, amely bármikor felébredhet, hogy vért követeljen magának. Márpedig az előttem álló lány igencsak csábító falatnak tűnik, komoly esély van arra, hogy nekiesek és átharapom a torkát. Vajon ő vállalná a kockázatot, ha mindenről tudna velem kapcsolatban? Kétlem, hogy ez lenne a leghőbb vágya... - Mia, ez most tényleg komoly dolog, nem csak arról van szó, hogy elalszod a nyakad, mert megszunnyadtál tanulás közben... Te nem félsz egy vadidegennel egy szobában?
Mert azért valljuk be, csak lányból van, én pedig férfiból, márpedig mostanában annyi intim sztorit hallani arról, hogy két ellenkező nemű ember egy szobában aludt, majd a férfi rámászott a nőre és tette, amit tennie kellett. Természetesen, tőlem ilyen téren nem kell tartania, a vágyaim ezen részén képes vagyok uralkodni, de a másik felem... Nos, az már elég kétséges. Úgy tűnik, a lány nem fogja feladni a terveit csak miattam, így kissé muszáj ráijesztenem kissé.
- Nem foglak bántani, nem erről van szó, csak kissé fura lenne – szólalok meg ismét egy nagy levegővétel után, kissé bűnbánó képet vágva. - Lesz még máskor is alkalmad arra, hogy elgyere, de akkor már tényleg csak akkor szólok, ha már megvan maga a szobafoglalás is.
Nekem is van itt dolgom, nem is kevés, nyomoznom kell a saját érdekemben is, márpedig ettől elég könnyen búcsút inthetek, ha a lány velem lenne egy szobában. Mellette bizony nem szedhetek össze mindenféle, vérmágiával kapcsolatos könyvet, mert azt senki sem nézi jó szemmel. Kérdéseket tenne fel, melyekre valami magyarázatot kellene adnom, és mivel elég okos, minden bizonnyal észrevenné, hogy itt valami nem stimmel. Nekem pedig a legkisebb hibalehetőséget is ki kell iktatnom a tervemből. Nem bukhatok le, főleg nem egy ilyen hülyeség miatt...
- Nézd, tényleg nem lenne túl jó ötlet egy szobában lennünk – próbálkozok be ismét a lánynál, habár tisztában vagyok azzal az aprócska ténnyel, hogy nem fogja annyiban hagyni ezt az egészet. - Zavarjuk egymást a kutatásban, én viszont szeretek nyugodt körülmények között dolgozni.
Persze, most meg majd azt fogja bizonygatni nekem, hogy ő aztán tuti nem lesz láb alatt... Őszintén szólva nem zavarna a jelenléte, még élvezném is kissé, hogy most az egyszer nem kell egyedül járnom a várost, de mégis... Vámpír vagyok, miféle őrült ötlet lenne részemről, ha hagynám Miát magam mellett aludni?
- Talán mégis megoldható lenne.. – túrok bele végül a hajamba. Tisztában vagyok azzal, hogy a beleegyezésemmel olyan lavinát indítok el, amelyet lehet, hogy képtelen leszek visszatartani, de annyira lelkes, egyszerűen nincs szívem nemet mondani számára. Meg hát talán még egy jó kis gyakorlatnak is beillene... Mennyire tudok ellenállni egy csábító falatnak? - De én alszok a földön, te kapod az ágyat. Azért az mégis sokkal kényelmesebb, nem igaz?
Ismét elmosolyodom, miközben magamban sorra hívom elő azokat a varázslatokat, melyekkel kissé visszafoghatom a bestiát. Nem sokat ismerek, nagy részük rövid ideig tart, de talán pont elég lesz egy éjszakára.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]Idézet, szöveg [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mia Hartford
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-17, 14:09




Mark & Mia
A szorgalom a legfontosabb erény
[You must be registered and logged in to see this image.]
Totál fel vagyok dobva! Ha nem vagyok a suliban legalább annak is jóval kisebb az esélye, hogy Mira miatt valami kellemetlenségbe keveredem, mint a legutóbbi kis hajcihő. Itt legalább foglalkozhatom olyasmivel, ami tényleg érdekes és még tanulhatok is belőle, nem csoda, ha tegnap óta alig aludtam és teljesen fel vagyok spannolva és ezért is érkezik az a rengeteg kérdés egyszerre, amikkel elárasztom szegényt. Bár minden bizonnyal azért sejtette, hogy mire számíthat, mert végül is önként választott engem és azért az ilyen hiperaktivitásnak akadnak előnyei is. Teszem azt, rám sosem kell várni, mert mindig én vagyok az első és azért ez hasznos képesség, főleg ha lány az ember. Én aztán tuti, hogy nem foglalom el a fürdőszobát órákra, mert felesleges időpocsékolásnak érzem. Ettől persze még adok a külsőmre a magam különc módján, de legalább nem hátráltatok vele másokat, ami azért nagy előny igaz?
- Persze, valami titkos? - oh ezzel csak még izgatottabbá válok. Biztosan van még valami plusz info, amire nem is számítottam és amit nem hallhat meg más, bár elég lenne egy jóféle hallgatózást gátló bűbáj is, na de mindent nem várhatok el, főleg ha azt nézzük, hogy úgy tűnik sürgős a dolog, nem hogy még varázsolgassunk is. Be kellene szereznem egy amulettet, ami jó hasonló esetekben és pillanatok alatt lehet aktiválni...
- Oh... - bököm ki először, amikor elkezdi lassacskán adagolni az egyértelműen rossz hírt. Ahogyan pedig tovább beszél egyre jobban elkerekedik a szemem. Még hogy lemondjak a gyakornoki posztomról, amiért annyit küzdöttem és eleve nem is volt biztos, hogy megkapom? Amit a korom miatt eleve nem is kaphattam volna meg? Hát mégis hogyan gondolhat ilyet? Így is épp elég nehéz volt elérni, hogy itt lehessek most, kellett a házvezetőm beleegyezés, anyuéktól is megszereztem a beleegyező nyilatkozatot és Mira sem nyírt ki, amikor megtudta, szóval minden klappol, ne hogy már az ágy hiánya legyen a probléma.
- De én nem akarok visszamenni! Úgy értem... bocsánat, szóval nekem nem jelent gondot, ha alszom a földön, majd összetolok pár párnát, vagy a fotelben. Tudja hányszor aludtam már fotelben, amikor olvasás közben elszunyókáltam? Rengetegszer! Profi vagyok már benne, hogyan viseljem a másnapot, amikor az ember alig érzi a nyakát, de komolyan. Szeretnék maradni, már úgy beleéltem magamat és nekem tényleg nem gond semmi, mindent kibírok, becs' szó! Nem fogok nyafogni és nem foglalom be sokáig a fürdőszobát sem, sosincs rám e téren panasz. Kérem... - jöhet a jól be vált trükk, ami apánál is mindig hatásos, a nagy könyörgő boci szemek és persze azt sejtheti, hogy ha haza akar küldeni akkor nagyon-nagyon nehéz dolga lesz. Nem azért készültem ennyit és nem ezért éltem bele magamat. Komolyan, ha kell akkor alszom a pályaudvaron, vagy a hotel előterében egy kanapén és maximum reggel egy gyors zuhanyra kéreczkedem be, vagy keresek valami rokont, csak van egy, aki a városban lakik, vagy a környékén és akkor nála alszom. Persze elég hirtelen dolog valakihez betoppanni csak úgy a semmiből, minden előzetes megbeszélés nélkül, de ha nincs más út, hát nincs más út. Én bizony nem megyek vissza a Roxfortba.






Zene: [You must be registered and logged in to see this link.] || Jöhet a menet Very Happy || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-08, 15:43




Mia & Mark
[You must be registered and logged in to see this image.]
A percek nehezen vánszorognak a hatalmas órán, amely a hotel várótermének falán helyezkedik el, én pedig ennél is nehezebben találok magyarázatot Mia számára. A lány több száz kilométert tett meg a kedvemért, én kértem ki őt a Roxfortból, elrángattam egészen idáig, most pedig arra készülök, hogy visszaküldjem... Kellemetlen, pont emiatt is próbálok meg valami könnyen emészhető mesét keríteni a lány részére. De mi lehet olyan jó, hogy ne boruljon ki túlságosan? Kész csoda lenne, ha ezek után még hajlandó lenne arra, hogy a gyakornokom legyen.
Amikor végre belép az ajtón, felpattanok, ezzel is tudtára adva, hogy észrevettem. Elésietek hát, lágyan megfogom a felkarját, majd megszólalok:
- Szia – mosolyodok el kissé feszengve, mivel továbbra sem voltam képes magamban egyről a kettőre jutni. Gyorsan végigmérem azért a lányt, elvégre elég csinos teremtés, kár lenne ezt tagadnom, már múltkor is megakadt rajta a tekintetem, de mégsem tekinthetek rá úgy... Pont emiatt is szeretném elkerülni azt, hogy kettőnknek egy szobában kelljen lennie. Nem mondom, hogy megerőszakolom, de képtelen vagyok bízni magamban, amióta vámpírrá váltam. - Beszélnünk kell, menjünk egy kicsit hátrébb, rendben?
Ha a lány engedi, akkor lágyan magammal vonom egy félreeső sarokba, ahol reményeim szerint senki sem fog megzavarni minket. Nagy a mozgolódás, ezúttal sokan mások is Londont választották kirándulóhelynek, ami az én szempontomból azonban kifejezetten bosszantó. Nyomozni jöttem ide, jól esne egy kis nyugalom számomra, igazán reménykedtem abban, hogy legalább egy estét egyedül tölthetek.
- Van egy kis gond.. – sóhajtok gondterhelt képpel, amiből Mia egyből leszűrheti, hogy tényleg komoly a baj. Nem szokásom ok nélkül viccelődni, a lány azonban nem ismer engem, így ebben sem lehet igazán biztos. - Nézd, akadt egy kis probléma a foglalásnál... Tudod, két külön szobát kért Susan, de a recepciós hölgy szerint minden hely foglalt, csak egyetlen szobájuk van...
Nem folytatom, képtelen vagyok rá, szívem szerint a föld alá süllyednék szégyenemben. Azért mekkora már, hogy pont egy tizenhat éves lány álmaival játszadozom? Szerencsétlen annyira reménykedett a mai napban, tényleg azt hitte, hogy végre valami jó kis munkát kap, erre meg most ekkora arconcsapást mérek rá... Nem hittem volna, hogy van még bennem lelkiismeret, de ami kevés maradt, az most mind ez ellen tiltakozik. Nem tehetem ezt vele!
- Ez még nem is lenne olyan nagy akadály, de csak egy ágy van benne – folytatom végül, de továbbra is képtelen vagyok Mia szemébe nézni. Nem árulhatom el számára az igazi indokot, nem mondhatom csak úgy az arcába, hogy vámpír vagyok és az életét féltem. Ha megéhezem az éjszaka közepén és Mia a közelemben fekszik... Túl nagy lenne a kísértés, képtelen lennék ellenállni a késztetésnek. - Vissza kell menned a Roxfortba, sajnálom.
Tessék, kimondtam, most pedig várom a lány hisztijét. Direkt emiatt vontam félre, érthető hogy mérges lesz és megpróbál mindent felhozni a védelme érdekében. Nyilvánvaló, hogy azt is fel fogja ajánlani, miszerint hajlandó a földön is aludni, csak ne küldjem vissza az iskolába. Nem tenném ezt vele, komolyan nem, de olyasvalami vagyok, amivé ő egy pillanatig sem szeretne válni, ebben pedig teljes mértékig biztos vagyok. Megtanultam már uralkodni magamon, de még így is vannak olyan pillanatok, amikor kétségessé válik az, hogy nem esek vissza egy vadállat szintjére. Mia ebből a szempontból veszélyben van.
- Kifizetem minden költségedet és természetesen azt is megértem, ha ennek fényében lemondanál a gyakornoki posztodról – szólalok meg ismét. Kár lenne megválni tőle, igen tehetséges, ezt már volt alkalmam észrevenni, sok olyan dolgot is kiszúr, amin mások egy pillanat alatt tovasiklanak. Mégse lenne szép húzás tőlem, ha ezek után elvárnám azt, hogy nekem dolgozzon. - Tényleg sajnálom a kellemetlenségeket...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]Idézet, szöveg [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mia Hartford
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-05-04, 19:46




Mark & Mia
A szorgalom a legfontosabb erény
[You must be registered and logged in to see this image.]
Állati lelkes vagyok és az sem érdekel, hogy Mira mennyire féltékeny, mert tudom, hogy remek lesz ez az egész! Az a raktározósdi sem volt rossz, de azért mégis csak sokkal izgalmasabb egy Londoni utazás, szállodában, meg minden, nyomozni és utána járni a dolgoknak. Hát nem fantasztikus? Naná, hogy de! Jó sokat foglalkoztam azzal, hogy összeválogassam mit kell hoznom. Van azért nálam egy kis bőrönd, gurulós, csak a miheztartás végett, de persze tértágított, hogy minden fontosabb könyv és jegyzet beleférjen, meg persze a vállamon is van egy kisebb táska biztos, ami biztos, hiszen talán eleve indulunk és nem is pakolunk nagyon hosszan ki csak majd este. A szobatársaimnak persze megállás nélkül csacsogtam az egészről, persze már egyből elkezdtek piszkálni vele, hogy biztosan cuki lehet ez a fickó, ha már ilyen sokat meséltem róla, meg oké... azt hiszem hozzátettem, hogy faital és elég helyes. Szemem azért nekem is van, de csak ennyi, mert amúgy mi lenne még? Jóval idősebb nálam, komoly üzletember és én örülhetek, hogy egyáltalán maga mellé vett, nem hogy bármi egyéb.
Az ajtón azért sikerül fenn akadnom, az a forgós fajta, aminél kell a kellő lendület főleg táskával együtt, hogy ne akadj el, főleg mert magától forog, így fel kell venni a ritmust. A táskámat azért sikerül másodszorra kirángatni, hogy ne egye meg, így végül majdnem szó szerint beesve, de végül megúszva a dolgot érkezem meg a hotel aulájában. Oké... a fickó tényleg elég jó kiállású és helyes is, főleg ilyen lazán öltözve. Én is csak egy farmert viselek, meg egy laza virágos felsőt, vagy három színes karkötőt, egy bőr karperecet, pillangós lila fülbevalót... nem sorolom tovább rendben? Széles mosollyal sietek oda hozzá, közben sikerült meglepő módon kikerülnöm egy fickót, akit majdnem letarolok a bőröndömmel, de végül megússzuk mindketten az ütközést.
- Hello! Remélem nem késtem, igyekeztem, csak az az ajtó... Hol lesz a szobánk? Egyből indulunk, vagy kipakolunk előbb? Esetleg egy kávé? Bár aludtam a vonaton, de nem sokat, tudja az izgatottság. - kissé talán hadarok és talán sok a kérdés is egyszerre, de hát ez egyértelmű főleg esetemben és idővel majd ő is megszokja, hogy én már csak ilyen vagyok, de pont e miatt tanulok gyorsan, mert az agyam gyorsabban pörög, mint ahogyan minden mást csinálok, ezért van hogy néha kissé - nagyon - elnézem a dolgokat és elügyetlenkedem, mert nem mennek egyszerre a tevékenységek. Igyekszem én fejlődni, de hát... nem olyan egyszerű na.






Zene: [You must be registered and logged in to see this link.] || Jöhet a menet Very Happy || [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-04-25, 17:26




Mia & Mark
[You must be registered and logged in to see this image.]
Tanácstalan sóhajjal vetem le magam a szálloda halljában található hatalmas kanapéra, miközben egyetlen – kissé mérges és megrovó – pillantást vetek a recepciós hölgyeményre. Nincs szoba. Vagyis van, a kulcsa már a tenyerembe simul, az egyetlen gond itt viszont azzal akad, hogy csak egy egyágyast tudtak így hirtelenjében keríteni számunkra. Igen, számunkra, mivel Mia Hartford is erre tart, ez pedig engem kifejezetten zavar. Ő egy lány, egy tizenhat éves diáklány, vele kellene egy szobában aludnom? Ezek megőrültek? Vissza is küldhetném akár, arra hivatkozva, hogy ez így megoldhatatlan problémát vet fel, sőt, vissza is fogom küldeni, hiszen csak egyetlen ágy helyezkedik el abban a nyamvadt szobában! Persze, varázsolhatnék is akár, de ismerem az ehhez hasonló helyeket... A szobáik olyan kis méretűek, hogy plusz egy ágy nem fog oda beférni, nincs az a varázslat, amely megoldaná ezt a gondot.
Szóval, vissza kell küldenem... Igen ám, ezzel viszont az az egyetlen aprócska probléma, hogy egyenesen a Roxfort-ból rángattam el idáig. Bűntudatom van emiatt, mivel miattam utazott órákat, én hoztam fel számára ezt a lehetőséget, erre küldjem vissza? Fogadjam azzal, hogy bocs Mia, de vissza kell fordulnod? Mégis hogy nézne már ki ez az egész? Mindezek mellett pedig annyira izgatott volt, úgy várta ezt az egészet, sok energiát áldozott bele, hogy utána olvasson ennek-annak. Nem lenne igazságos vele szemben, de más szállást már nincs időm keresni, ráadásul ez esik legközelebb ahhoz a helyhez, ahova mennünk kell. Mennem. Jaj, nekem...
A bejárat felé pillantok, egyelőre nem látom még a lányt, de folyamatosan számolom visszafelé a perceket. Félre beszéltük meg a találkozót, úgy volt, hogy addigra már kiveszem a szobákat, alszunk egyet, majd reggel belevetjük magunkat a munkába. Most negyed van, szóval röpke negyed órám akad arra, hogy kitaláljak valami jó kis mondókát, mellyel megfelelően tálalhatom Mia számára a dolgot. Gratulálok, Mark, a szüleidet habozás nélkül eltetted láb alól, de megijedtél egy tizenhat éves lánytól... Én még vámpírnak is béna vagyok.
Csomagom a lábam előtt hever, nem sok ruhát hoztam most magammal, elvégre semmiféle kiöltözős eseményre sem szándékoztam menni. Rajtam ezúttal egy egyszerű szürke póló és fekete farmer foglal helyet, semmi hivatalos öltöny, hiszen Londonban vagyunk... Csak lazán, egyébként is a családomat sújtó átkot jöttem kutatni, úgy tűnik, ezúttal sem lesz senki sem, aki elől titkolnom kell a céljaimat. Mia még ma visszautazik a Roxfortba, pár nappal később pedig én is visszatérek az üzletembe. A lánynak pedig visszatérítem minden útiköltségét. Kellemetlen lesz közölni vele a rossz hírt, ezt Susan rontotta el, nem én, de majd lesz valahogy.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]Idézet, szöveg [You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mark S. Carlyle
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 45

TémanyitásTárgy: Saint Grey Hotel (London belvárosa) 2017-04-25, 17:25

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Saint Grey Hotel (London belvárosa)

Vissza az elejére Go down

Saint Grey Hotel (London belvárosa)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

+

Similar topics

-
» Elhagyatott város
» Denver városa
» London (Egyesült Királyság, EU)
» Vámpír vendégház
» Urb, a kalandosztó városa

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-