Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb






ϟ Tanulószoba
  Today at 12:06
Katherine Benedict



A hónap posztolói
Bexley Wildfield
 
Megan Smith
 
Petra von Rosemberg
 
Jade Wilson
 
Luna Lovegood
 
Corvus Flint
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Katherine Benedict
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 606 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Christopher Graves

Jelenleg összesen 35125 hozzászólás olvasható. in 3253 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 19 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A sötétség folyosója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-02-14, 20:51


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


  - Ugyan. Magamnak köszönhetem. – A tekintetem viszont háláról árulkodik, a kemény, macsós stílus mögött igenis kész vagyok arra, hogy megváltásért esedezzek, s minden szép szava ebbe az irányba taszít. Tudom, hogy nehéz megggyóntania engem, de ha legalább töredékében átlátja az akkori motivációimat, s tudja, hogy megbántam, és ha nem is teljesen, de léptem abba az irányba, hogy más ember legyek, akkor már megérte.  
- És ebéd közben is lehet tervezgetni. Legalább erőre kapok. Csoda, hogy nem ugrott ki az állkapcsom. Ez a fénykoromban fel sem merülhetett volna. Kellemetlen meglepetés, de ezt kell elfogadni. Valaki erősebb lesz, valaki meg csak legyengül. – Értem ezt most mi kettőnkre, fordult a kocka, ezt már csak savanyú mosollyal tudom konstatálni, ám nem azért vagyok itt, hogy rinyáljak, inkább együnk, aztán hátha útközben a kajának köszönhetően legalább jobb közérzetem lesz, mert most csak a gyomormaró alkohol lötykölődik bennem, ami nem éppen a legkellemesebb tápanyag.
- Akik aláfekszenek, értem én. Csak azt nem, hogy rólad lerí most már, hogy a magad ura vagy. Csak egy gyengeelméjű nem látja. – Morgom ingerülten, hiszen elképzelni sem tudom, hogy ha én egy pillanat alatt átláttam a változást, azt a seggfej Kyle miért nem. Féltékeny lennék? Talán. Bár nincs miért, hiszen Aurora betörte az idióta orrát, amit nagyon is jól tett, de akkor is, hogy lehet, hogy az a fickó ennyire általánosított? Én is egoista alak voltam, de hogy valaki nem ismerje a saját korlátait. Aztán eltűntetem a morgást, egyrészt nincs hozzá közöm, másrészt az a mosoly, igenis az egykori Rory idézi. Te jó ég, mennyire imádtam őt, talán túlságosan is, az se volt egy egészséges dolog, de hát ez már a múlt, az akkori bősz őrületem immár a múltté, volt bőven időm gondolkozni. Mintha minimum tíz év telt volna el, legbelül több mint harmincnak érzem magamat. Gyorsan végzek a mosdással, közben szemügyre veszem magamat, külsőleg gyakorlatilag nem is öregedtem, sehol semmi sem, mintha valami idealizált állapotban lennék. Készen arra, hogy tönkretegyem a lányt, amit nyilván nem fogok. Azért az állam sajog egy kicsit. Gyorsan magamra kapom a felsőmet, s a bőrdzsekit is, majd elindulok vele kifelé. Igen, határozottan komfortosabban érzem magamat. Még egy mosolyra is telik tőlem. Nem arra a sötéten csábítósra, mint régen, inkább barátként, szövetségesként nézek a lányra. Afféle új életet megnyitó mentőangyalként.
- Addig mesélj csak, hogy mi tölti ki az életedet? Az anyádról már tudok, nem jó a viszonyotok, előre elrendelt esküvő, na és addig? Kétlem, hogy a tanulás önmagában lekötne. – Indulunk el kifelé, nagyon kiváncsi vagyok, hogy milyen a brit konyha. Állítólag világhírű. Világhírűen szar.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-02-11, 14:59



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Igen, nagyjából erről van szó. Sajnálom... - teszem végül hozzá egy csepp hezitálás után. Talán nem kellene sajnálnom, hogy neki valami rossz, de közben meg látom rajta, hogy többet szeretne segíteni és valahogy ahhoz képest, amilyen régen volt most egészen... máshogy tudok rá tekinteni. Régebben beképzelt volt, úgy gondolta, hogy mindenben ő a jobb, én pedig alárendeltem magamat neki, ahogyan azt igen sokan megtették. Most viszont tehetetlen és valahogy látszik rajta, hogy jócskán visszavett e miatt az arcból, ami végülis meglepő számomra, de közben meg tényleg tetszik is a dolog. A fene gondolta, hogy ennyit változtathat valakin az, hogy... meghal.
- Azt hiszem ezen már nem múlik, ha már amúgy is tudjuk, hogy valami készül, ha kapkodunk nem leszünk előrébb. - és persze akkor sem, ha neki valami baja lesz a miatt, mert nem eszik rendesen. Akkor már több értelme van, ha tényleg eszünk első körben, közben még tovább tanakodhatunk, aztán megpróbálunk rájönni, hogy kicsoda és milyen varázslattal hozhatta őt vissza. Végül is mivel ő itt van, ezért a varázslatot nyomon követve valahogyan rá tudunk jönni, de egyébként is érdemes felkészülni egy esetleges összecsapásra, főleg hogy Ryan nem mondható teljes értékű társnak jelenleg.
- Igen, eléggé rossz lóra tett, amikor azt hitte, hogy én is beállok azok sorába, akik... Érted. - vonom meg a vállamat egy félmosollyal. Na jó, azért jól esik, hogy szerinte pozitív a változás és hogy jó, hogy erősebb lettem. Ha az okát nézzük, akkor persze annyira nem jó a helyzet, de végtére is lehetne rosszabb is, ha mondjuk összeomlok utána és nem tudok talpra állni. Ha azt nézzük megerősített, ami történt, még ha ki is ölt belőlem dolgokat. De ha ez nem történik meg, akkor most nem lennék itt és nem keresném az apám gyilkosát, hanem a halála csak még jobban összeroppantott volna. Ki tudja, talán ha a Ryan eset nélkül kellene most szembe mennem apa gyilkosaival akkor esélyem sem lenne. Nem lennék elég erős hozzá, vagy már akkor összeomlok, amikor apa meghalt.
- Valószínűleg nem volt rá szükséged, ha egyszer éhes sem voltál. Nem minden működött... normálisan. - legalábbis ezek szerint úgy fest, hogy amikor elhagyta azt a területet akkor lett végül más a helyzet, változott ténylegesen még inkább emberivé. Azon a folyosón nem minden működött még valóságosan, vagy legalábbis nem teljesen valóságosan. azért az meglep, hogy még nyitva is hagyja résnyire az ajtót, de én egyelőre csak leülök az ágy szélére, hogy megvárjam. Szó se róla azért fél szemmel odapillantok, amikor ruha nélkül épp a rés előtt lép el, hogy a zuhany alá álljon, de aztán el is kapom a tekintetemet és csak hátradőlök az ágyon. A kezeimbe temetem az arcomat és fújok egy nagyot, hogy aztán mire visszatér már újra az ágy szélén ülve, higgadt arckifejezéssel várjam.
- Mehetünk, ha készen vagy. - állok fel, a vállamra kanyarítva a tértágított táskát, amibe mindent bepakoltam, amire szükség lehet.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-02-07, 19:36


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - És nekünk most nincs időnk elmenni vásárolni, vagy kísérletezni, hogy melyik pálca választana engem. Főleg, hogy ha nem is számítok teljes értékű embernek. – Ezzel nem érzem magamat kevesebbnek, már az is csoda, hogy nagyjából élek. Ám itt vagyok Aurorával, és ha meg tudjuk tenni, hogy rájövünk, hogy ki akarja láb alól tenni, azzal csak mindketten nyerhetünk. Ha most ebben a pillanatban veszítenék el mindent, akkor is úgy tölteném a halál mezsgéje felé lebegést, hogy legalább megpróbáltam, s Aurora nem gyűlöl. Mert úgy vélem, hogy már nem teszi. Lehet, hogy egyszer régen így volt vele, de látja, hogy legalább megbántam amit tettem.
- Igen, most egy fél ökröt meg tudnék enni. Amikor még ott voltam a folyosón, akkor iszogattam, és sikerült lerészegedni is, de nem haltam éhen. Most viszont.. Úgy érzem kell az energia. Örülök, hogy velem tartasz. – Bólintok vissza mosolyogva, eszembe jutott valami, amit még mondanék is, de közben ismét csak felmerül az a Kyle aki egy igazi szemétláda lehet, nem csak hozzám, hanem a sok éves átlaghoz képest, ezért aztán ezt már nem is hagyhatom szó nélkül.
- Na igen, de ő nem ismert téged korábban. Nem tudta, hogy mire vagy képes. Csak egy szép lányt látott. Én viszont.. már tudom, hogy mennyire erős lettél. Ha lehet ilyet mondani, tetszik a változás, még ha amúgy pont én voltam az elindítója egy pocsék élménnyel. De annak örülök, hogy már nincsen senki, aki úgy igazán bánthatna téged. – Tényleg elismerem a varázserejét, a magabiztosságát, és közben meg ámulok, hogy ugyanaz a szép lány maradt, hiszen ha én a szemébe nézek, megismerem az egykori törékeny szépséget. És ha most már ő tud bántani másokat, hát miért is ne tegye meg? Igaz, hogy ezzel ellenségeket szerez, de hát inkább ő taposson el másokat, mint mások őt. Felvetem az esélyét, hogy maga az anyja próbálja meg kiiktatni, de még nem vagyok régóta az élők között, további nyomozást igényel a dolog. Aurora gyorsan visszajön, és nem nagyon van mit leselkedni rajta, hiszen csak pakolt.
- Igen, lehet, hogy az rám férne. A ruhák azok minden nap tiszták voltak, sőt, újak, de valahogy fürdőszobát nem kívánt oda a fantáziám. – Bólintok szájhúzva, az éhség mellett megjelent a tisztaságra való igényem is. Mivel nem akarom, hogy rám ugyanúgy pofákat vágjon, mint arra a Kyle hülyegyerekre, nem kezdek el előtte vetkőzni, pedig feltételezem, az a másik vigyorogva megtenné. Inkább bevonulok, és ott dobom le a ruháimat a fürdőben. Azért résnyire nyitvahagyva az ajtót. Hát ki tudja. Aztán megnyitom a tust, és jó lenne gyorsan végezni, Aurora a múltunkból kifolyólag tényleg csak leselkedik, aligha hiszem, hogy be is jönne.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-02-05, 20:29



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
- A pálcák nem hevernek az út szélén, de... amúgy sem lenne okos ötlet. Ha élesben derül ki, hogy valami gond van veled és nem megy a varázslás... - na igen eléggé kockázatos. Én eddig is egyedül dolgoztam, nem jönne jól, ha valami kellemetlenség lenne abból, ha kiderülne nem tud varázsolni és mindez mondjuk egy visszasült varázslat formájában mutatná meg magát. Azt már tudjuk, hogy hatnak rá a dolgok és azt is, hogy sajnálatos módon sérülhet is, úgyhogy az lenne a biztos, ha nem kockáztatnánk. Nem szeretnék egy komoly helyzetben azzal foglalkozni, hogy őt hogyan védjem, vagy gyógyítsam meg, de azt ő is tudja, hogy nem az a cél, hogy feltartson, hanem hogy segítsen nekem, ha már visszatért az életbe.
- Ha azt nézzük jó régóta nem ettél semmit. - halványan azért elmosolyodom, hiszen végül is megértem, hogy éhes. Tényleg furcsa lehet neki most ez az új állapot, és még szoknia kell. Reméljük, hogy mire megszokja addigra nem múlik el. Nem tudom neki biztosra mondani, hogy egyáltalán vissza tudjuk hozni az életbe és pár napja még biztosan nem is akartam volna, de... úgy fest tényleg sokat változott, főleg hogy még hallgat is rám, ami azért lássuk be elég szokatlan. Nem gondoltam volna, hogy valamikor is segíteni akarok Ryannek.
- Ha azt nézzük végül is én kezdtem... Nem tetszett a viselkedése, provokáltam, ő meg az ágyban nekem dörgölőzött és hát... tudod nem a legjobbak az ilyen emlékeim. Betörtem az orrát és fojtogattam. Ő meg végül ellökött varázslattal. - vonom meg végül a vállamat. Ha azt nézzük igazából jogos, hogy megpróbálta megvédeni magát. Igazából nem tettem volna ellene semmit, hiszen csak a torkára fonódtak az ujjaim, de már azt se viseltem valami jól, hogy egyáltalán nekem dörgölőzött pont azzal a részével. Legalább megértette, hogy nem érdemes packázni velem. Eléggé fájt az orra utána ahhoz, hogy megjöjjön az esze. Nem mintha én nem ájultam volna el pár pillanatra.
- Na jó... esetleg ezt is számításba vehetjük, maximum kis esélyét adok neki. - enyhülök meg végül. Igaza van, hiszen a pálcákban is akad véla haj, úgyhogy nem vehetem semmibe, amit mond. Azért tény és való, hogy van rá esély, hogy esetleg az anyám a kelleténél is jobban akarna kihasználni. Nem mondom, hogy bízom benne, de azért ezt nem gondoltam volna és akárhogy is, de rossz belegondolni. A fürdőben azért nem vetkőzöm, vagy ilyesmi, csak a cuccaimat szedem össze, a bájitalokat, amiket említettem neki, úgyhogy nem sok mindent kell látnia. - Nem akarod rendbe szedni magad? - kérdezem, amikor kijövök végül. Rá lehet, hogy rá férne egy kis tisztálkodás, de rá bízom, hogy van-e most effélére igénye.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-02-02, 19:44


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Mindegy, hagyd csak, ha a robbanó bájitalok, és a találékonyságom segíthet. Ha találunk útközben valami pálcát, vagy valami egyszerű fegyvert, akkor majd taktikát váltok. – Egyezek bele, elég pocsék ilyen haszontalannak lenni, de hátha  jelenlétem, a tanácsaim is elengedő tud lenni. Aurora szebb, és erősebb, mint valaha, s ezt nem is tudom figyelmen kívül hagyni. Az a Kyle egy igazi idióta lehetett, hogy ezt az erőt akarta letörni, betörni, hiszen Aurora dominanciája immár megkérdőjelezhetetlen, nem kell mindig játszani a kemény macsót mellette.
- Kösz. Valahogy az új élet különös éhséggel ruházott fel. – Vonom meg a vállamat mosolyogva, végülis jó ismét élni, minden fájdalmával, és gyengesével együtt. Az elmúlt nap előestélyén még ott volt az a szöszi is, akit őszintén felvállaltam Aurora előtt, de mivel Pollyt nem bántottam, egykori szerelmemet nem izgatja a dolog. Bármennyi időm is van most még, azt ki kell használnom, hogy mindkettőnk élete legalább minimálisan helyrerázódjon. A régmúlt kapcsolataimat nem tudom előhúzni, hiszen azok még Amerikában voltak, nem itt Angliában, ahol csupán kettőnkre tudok hagyatkozni.
- Hogy érted, hogy neki állt feljebb? Bántani akart?  – Engem nem az érdekel, hogy nem passzolnak, de ha az az illető bántani akarta Aurorát.. Én csak túl türelmetlen voltam, de a zsigeri rossz indulat engem is taszít. Meg hát hiába is gondolja Aurora azt, hogy hasonlóak lehetünk én meg az a másik pasi, azért sosem ettem akkora kanállal az életet, hogy napi szinten más legyen az ágyamban. Viszont ha ez az illető tényleg bántani akarta a lányt.. Akkor a saját lelki üdvömet is kockára téve kivágom a toronyablakon.
- Vagy.. csak alaposan alábecsülöd. A vélák ereje kimagaslóan ritka mágikus komponens. Nem lenne egyedi eset, hogy egy véla a saját magzatát használja eszközül. De ha nem, hát nem szóltam. – Hagyom annyiban, s azon tűnődöm, hogy nekem sem ártana kissé felfrissülnöm, hiszen a sötétség folyosóján nem igazán foglalkoztam olyan alap dolgokkal, mint a mosakodás. Ám most, hogy Aurora közelében amolyan majdnem élő vagyok, a higénia is szükséges lehet. Karba font kézzel ácsorgok, és valamiért automatikusan odanyújtom a nyakam, amikor elvonul a fürdőbe. Talán résnyire hagyja nyitva az ajtót. Talán.. Khm.. Ez a mindent a szemnek kategória? Vagy még az is tilos, sőt, erköcstelen lenne a részemről?

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-26, 13:50



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem azt mondom, hogy már kiveszett belőlem teljesen az együttérzés, de ilyesmire nem igen volt időm az utóbbi időben, ezért a szájhúzását se reagálom le különösebben. Persze biztosan nehéz lehet neki most, hogy nem tehet meg bármit, de örüljön, hogy egyáltalán itt van, hogy ha csak részlegesen is, de valamilyen szinten életben van. Úgy vélem ez is több, mint amit remélhetett és ki tudja, talán több is, mint amit megérdemelt volna, legalábbis pár hete még biztosan ezt mondtam volna. Ezen azért a bocsánat kérése valamennyit persze enyhített.
- Megnézem, hogy mit tehetek és mim van. Varázsfegyverem nincs sok, azokra nehéz szert tenni. - teszem azért hozzá, hogy ne reménykedjen túlságosan. Bájitalom sok van, bár azoknak is a nagyrésze gyógyításra szolgál, de azért találhatunk olyat, ami számára is hasznos lehet. Egy próbát legalábbis mindenképpen megér, és esetleg Roxmortsban be is szerezhetünk párat pluszban, annyi belefér, de hosszas gyakorlás, amíg visszaszerzi a teljes kontrollt és a mágiáját, na azt nem engedhetjük meg magunknak.
- Ne aggódj van pénzem és jól van, akkor együnk valamit. Felvesszük, ami kell aztán irány Roxmorts, ha kell még valami ott be tudjuk szerezni. - azért egy apró sóhajt hallatok. Jó persze meg is sérült, tényleg érdemes lenne ennie valamit és hát én is igen ritkán étkezem. Meg is látszik rajtam, bár nem vagyok gebe, de nincs rajtam semmi felesleg, bár azért izom akad bőven. Sokat edzettem, tehát ez se meglepő. Egy viszont biztos, hogy néha nekem se ártana minimálisan odafigyelni magamra, csak hát ez olyasmi, amire aztán végképp nem igen akad időm. Annak viszont nem sok értelme lenne, hiszen jó eséllyel ha az ereje fogy és megsérülhet, akkor a végén még rossz időpontban esik össze, vagy lesz rosszul, azzal pedig nem sokat nyerünk.
- Gondolom... nem volt rá idejük. Kit érdekel? A hülyéje elfelejtette kitenni a jelzést, egy rúnát az ilyen esetekre és még neki állt feljebb. - csóválom a fejemet. Na igen, érződik, hogy rendesen ki nem állhatom Kylet. Arról még nem is meséltem, hogy az első éjszakánk azzal telt, hogy betörtem az orrát, ő meg majdnem a fejemet. Hát igen, nem kifejezetten értékelem, ha valaki úgy próbál meg közeledni hozzám, hogy nekem ahhoz cseppet sem fülik a fogam. Ryan esetén nem voltam még elég erős, de azóta ilyesmi fel sem merülhet. Meg tudom védeni magamat.
- Feláldozzon? - na jó, erre felnevetek, hiszen ez már túlzott túlgondolása ennek az egésznek. - Nem nyerne semmit a halálomból. - rázom meg a fejemet. Azt kizártnak tartom, hogy valami hasonló lenne, mint amit mond, hogy fel akarna áldozni, pedig akár még lehetséges is lenne, hiszen van rá példa, hogy valaki vérmágiával tartja magát fiatalon és egy korosodó boszorkány kiből nyerhetné a legtöbb mágikus energiát, mint a saját lányából? De nem, ez azért tényleg abszurd. Nem lesz gond, hogy lelépjek az esküvő előtt, amúgy se tartozom az anyámnak semmivel. Inkább elhessegetve a buta ötletet, a fürdőszoba felé veszem az irányt, hogy összeszedjek mindent, ami kellhet, törésbiztos táskába, aztán mehetünk is enni, ha már annyira éhes.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-19, 12:09


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Elhúzom a számat, tényleg segítenék, de ez a tanácsadói szerep nincsen rám öntve. Jobban érzem magamat tettrekészen, így meg csak valami szellem vagyok, utánzata az igazi életnek. Érzek fájdalmat, sőt, az illatokat is, le is tudtam részegedni, tehát talán működne a varázslás is, de Aurora most ebben leint, és kénytelen vagyok bólintani, nincs rá időnk, hogy kísérletezzünk. Azonnal kell cselekednünk, rájönni, hogy ki hozott vissza, és hogy milyen hatalommal bír. No meg azt se lenne felesleges kideríteni, hogy hogyan lehet legyőzni. Nem is biztos, hogy ember, hogy ha a halál mezsgéjén halászik lelkeket. De egy ilyet hogyan bosszanthatott fel egykori szerelmem?
- Igen, a bájitalok jók, főleg a robbanók. Esetleg valam varázstőr, penge, vagy bármi, amit forgathatok. – A szellemek kezében még az ilyesmik is műdödnek, habár ebben komoly tapasztalatom nincsen. De mivel olyan látványosan nekiestem a könyvespolcnak, szerintem meg tudnék fogni egy mágiával átitatott fegyvert is.
- Ne nézz már így rám. Meghaltam, vagy majdnem, és még nem volt alkalmam visszaszokni az életbe, vagy értékelni bármit is. Akkor nem iszom, de ennék. Erőre kéne kapnom. Nyomozhatunk ebéd közben is. A folyosó valami álomteljesítő zug lehetett, szerintem még pénzt is tud nekem kreálni. Hozzak? – Még nem moccanok, mert lehet, hogy ebben is gáláns lesz, de nem akarom, hogy mindent ő tegyen meg értem, hiszen én bántottam, akkor illene törlesztenem. Igaz, hogy egy bájital, vagy egy ebéd talán még neki is beleférhetne, de pont az apró gesztusok mutathatnák, hogy megváltoztam. Vagy talán sosem voltam igazán szemét, csak ott nagyon elszaladt velem a ló.
- Ez tiszta hülye.. Miért nem zárták be az ajtót? Na igen, jellemző, ha ott vadászik, ahol túl alacsony a korlát.. – Csóválom a fejemet, az ilyesmit sosem tartottam férfiasnak. Vagy legyen romantikázós hódítás, vagy becserkészős csábítás, de az ilyen egy kaptafára felszedhető kiscsajok nekem sosem volt túl komoly pálya. Ahogyan Aurora sem tartozott ide, nem csoda, hogy reménytelenül szánalmasnak látja az ilyesmit.
- És mi a garancia, hogy le tudsz lépni az esküvő előtt? Gondolod, hogy az anyád nem tett rá kísérletetet, hogy betartassa veled az ígéretet? Nem lehet, hogy példának okáért ő az, aki a vesztedet akarja? Láttam már ilyesmit. Nem látott sok éven át, és most.. Aurora, ha valami kivételes vérvonal vagy, akkor az anyád nem véletlenül tért vissza, hogy.. feláldozzon? – Mindig is tudtam, hogy hozzám hasonlóan véla vér folyik az ereiben, és bizonyos varázslatok komponenseihez pont a vélák ereje szükségeltetik. De azért mégiscsak durva lenne..

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-17, 09:51



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem igen volt választásom, hiszen vagy megerősödtem az után, amit tett, főleg hogy nem sokkal később az apámat is elveszítettem, vagy valószínűleg valami roncs lennék. Én a keményebb utat választottam, hogy összeszedem magamat és erős leszek és az lettem. Ennyit múlt, egyetlen döntésen és pont e miatt van, hogy ezt már nem lehet csak úgy visszacsinálni. Vannak dolgok, amiket a sors hoz magával és akármit teszel már nem igen változnak meg, hiába hisz abban Ryan, hogy ez másképp is lehet.
- Szerezhetünk egy pálcát Roxmortsban, de azért ne bízz teljesen ebben. Régen varázsoltál és nem vagy igazán élő sem... nem biztos, hogy fog menni, vagy nem úgy, ahogyan akarod. - azt nem teszem hozzá, de sejtheti, hogy arra pedig sajnos nem igen van időkeretünk, hogy sokat gyakoroljon. Vannak bájitalaim, pár varázstárgyam, amiket ő is használhat, amiket akár egy mugli kezébe is oda lehet adni, hogy hogy ebben a félig élő, félig szellem állapotban tud-e varázsolni rendesen, arra azért nem vennék mérget, még akkor sem, ha nem nézzük a tényt, hogy évek alatt a gyakorlatból is rendesen kiesett és egyáltalán nem biztos, hogy mindenre emlékszik még a régi tanulmányaiból.
- Valahogy úgy, de ha tenni akarsz vannak bájitalaim, maximum magyarázok, ha már nem emlékszel és pár varázstárgy, amit használhatsz. - teszem még hozzá, látva, hogy nem épp örömmel fogadja a száraz tényt, hogy nem lesz ideje gyakorolni. Ha azt a srácot úgy küldték ránk, akkor jó eséllyel figyelik vagy őt vagy engem, vagy mindkettőnket. Akkor pedig jobb, ha nem húzzuk az időt, mert ha annyira segíteni akar, akkor nem érdemes. Ha az előtt tűnik el, hogy bármit elérünk akkor találnak rá más módot, hogy kiiktassanak, azt pedig gondolom ő sem akarja, ha már a segítségét ajánlotta fel.
- És biztosan nagyban növelné is a koncentrációdat igaz? - nem rázom meg a fejemet, de láthatja a rosszalló tekintetet. Nem gondolom, hogy ha egyszer annyira tenni akar az ügy érdekében, akkor sok haszna lenne, ha most a fájdalomra inna. Akkor csak bódult lenne, bármennyire is jól bírja az italt és azzal nem sokat érnénk el. Egyelőre tehát leültetem az ágy szélére és gyors vízforralás után már készítem is össze a teát. Nem sok cukorral és persze jó erősre, akkor van bármi hatása.
- Tisztában vagyok vele, láttam már pár agyhiányos libát, sikerült egyet premier plánban is... - húzom el a számat. Na igen, egy élmény volt, amikor nem tette ki azt a nyomorult rúnát és épp az a szőke lovagolta... Hát nem volt életem legkellemesebb látványa, annyi szent, szívesen törölném a memóriámból. A kezébe nyomom közben a forró bögrét és én magam is az ujjaim közé fogok egy másikat, csak aztán ülök le mellé az ágy szélére. - Nem mondhatnám, hogy ismerem. Tudod hogy megy ez bizonyos berkekben... Kiderült, hogy az anyám, aki még csecsemő koromban lelépett elég gazdag és elég jó nevű és felbukkant, vagy fél éve. Aztán kitalálta, hogy férjhez ad, ha már eddig nem tett értem, majd most előnyös házassággal fog. Szánalmas mi? Csak azért mentem bele, mert ez azzal járt, hogy fizeti az ittlétemet is, de amint meg van, amit akarok lelépek. Kyle finoman szólva is szánalmas és undorító alak, akkor se kellene, ha nem lenne rajta kívül más élő a földön... és szerencsére ő is így vélekedik, úgyhogy eszem ágában sincs hozzá menni. - na igen épp csak annyit kommunikálunk egymással, amennyit muszáj. Szánalmas alak és szánalmas életet is él, én pedig cseppet sem gondolom, hogy lenne értelme foglalkoznom a titkaival, mert vannak, az nem kérdés, de nekem bőven elegek a sajátjaim.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-12, 18:55


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Azon rendesen meglepődtem, hogy Aurora már ilyen kemény lány, hiszen én csak a törékeny kis barnára emlékszem, de elismerésre méltó, hogy így meg tudott erősödni. Persze, ha azt nézzük, szégyelhetem is magamat, hiszen nekem köszönheti a mozgatórugókat, ám mellette úgy vagyok vele, hogy vele aztán senki nem packázhat. Nem tudom, hogy azt az illetőt azért küldték-e, mert én nem végzem jól a dolgomat, és ezáltal engem is figyelmeztetni akarnak, de már nem is érdekel. Megteszem, amit helyesnek érzek, még akkor is, ha nem járok vele jól. Legalább a tudat meglesz, hogy megpróbáltam.
- Igen, erre gondolok, de be is szállnék a harcba, nem csak tétlenül nézném.. Kellene egy pálca, vagy mittudomén. – Felelem keményen, miközben tapogatom a számat. Még ha csak a tanácsadója vagyok, mi van, ha tényleg nem tudja egyszer megvédeni magát, és nekem kell kiállnom mellette? Oké, nem vagyok egy hős lovag, de ha már élek, legalább a hasznomat vegye. Mindenetre az a vállvonás olyan kecses volt, megbocsájtó, segítőkész, és továbbra is gyönyörű. Egy idióta vagyok, hogy ennyire sürgettem. Elhúzom a számat, noha nem tudja, hogy mi jár a fejemben, de amolyan bűnbánósan legyintek, mint akinek már minden mindegy.
- Ezt úgy érted, hogy ha kevés időnk van, akkor... próbáljak meg inkább hatékony lenni? – Igen, esélyes, hogy nem tudunk belegondolni, hogy végleg maradok, vagy sem, ezért aztán nem ilyen kétségekre kell felépítenem a kevéske időmet. Lehet, hogy perceken belül szétoszlok, akkor pedig mindegy volt, hogy milyen izmaim vannak. Hát igen, Aurora nőből van, nem csoda, hogy reálisabban látja a világot.
- Tea.. ? Tea.. Hát jó. Én máshogyan látom, az ír whiskey helyénvalóbb lenne, amolyan kutyahaparás szőrivel. Legyen tea. Fekete vagy gyümölcs? – A félmosolyos fejrázás igazán édessé teszi, sikerül rajtafelejtenem a tekintemet, ezúttal nem is titkolom, hogy mennyire elismerően méregetem. A francba, de jó nő még mindig. Sőt, lehet, hogy a korral még inkább érik, mint a skót égetett párlatok? Hm..
- Bunkó, és nőzik? Tudod Rory, egy bizonyos réteg pont erre bukik. Nem tenné, ha nem tehetné. Csak úgy vigasztalásul. Hogy ismerted meg? – Nem sokat tudok még a történetéről, de majd mesél, miközben teázunk, és azt a könyvet is átlapozzuk majd. Nem akarok múmia lenni, de halott meg pláne nem.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-09, 13:53



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Én se számítottam ilyen hirtelen jött támadásra, de valahol már nem is lep meg annyira az ilyesmi. Végül is nem csoda, hogy ha esetleg figyelik őt, netán engem, vagy mindkettőnket, így aztán az sem meglepő, ha esetleg valamiféle figyelmeztetést kap, hogy egyelőre nem jó úton jár, azaz nem teszi, azt amit elvárnak tőle. Egyelőre persze nem hiszem, hogy csak pusztán végeznie kellene velem, mert nem tudhatják nem adtam-e tovább bármiféle fontos infot, így aztán a puhatolózás a lényeg. Valahogy azt nehezen tudom elképzelni, hogy szimplán csak tetszettem annak a srácnak és nem tudta visszafogni magát, ezért ment neki Ryannek. Nem igazán az hírlik rólam az iskolában, hogy kimondottan oda lennék a fiúkért, vagy egyáltalán csak foglalkoznék velük, főleg hogy menyasszony is vagyok, bár tény és való, hogy olyan valakié, mint Kyle... érthető, ha ezt senki sem veszi komolyan.
- Én ezen annyira nem lepődöm meg. Te épp, hogy élsz, én ellenben... nem unatkoztam az elmúlt években. - egyszerűen csak megvonom a vállamat, hiszen nincs ezzel gond. Nem várom, hogy megvédjen, egyébként is nem rohanhatunk ennyire előre, az is valami hogy meg tudok lenni vele egy légtérben és nincs belőle komoly kellemetlenség, hogy elfogadtam segíteni akar és nem ártani nekem, új fent.
- Gondolj arra, hogy jobb fájdalmat érezni, mint... semmit. - teszem még hozzá, de azt hiszem ő is sejti ezt, legalábbis az arckifejezése alapján úgy sejtem, hogy ő is hasonlóképp gondolkodhat most. Nem kellemes dolog, ha az embernek felreped a szája, vagy épp vérzik a feje, de ha az ő szemszögéből nézzük, hogy eddig nem érzett semmi ilyet... jobban jár így, mintha visszakerülne a túlvilágra, ahol meg aztán szinte semmi sincs. És mégis végül elmosolyodom, bár halványan, ahogyan szenved. Végül is információk miatt van itt, nem várom el, hogy elém álljon és mindenkit legyőzzön, hiszen még csak pálcája sincs és az sem biztos, hogy tudna varázsolni.
- Nem hiszem, hogy edzéssel kellene töltened az időt. Látod, meg tudom védeni magamat. - nem lenézni akarom én ezzel, de ő is érzi magán, hogy ez nem úgy megy, hogy máris megy neki minden, mint régen, sőt... jó eséllyel ha olyan lenne, mint volt, akkor is erősebb lennék nála, hiszen ő akkoriban is a bulikkal és a szórakozással volt elfoglalva, hiába volt ott a sport is mellette, az én életem egészen más.
- Egy erős teával jobban jársz és talán van valamim a másnaposságra is, meg a sérüléseidre. - de nem itt és hát igen, elhúzom a számat, amikor az eltűnt fickót említi. - Attól tartok, hogy nem csak úgy felpattant, mint akit nem érint egy varázslat, ez valami több lehet. Kérdés, hogy szimplán rám küldték, vagy neked címezték, hogy ne feledd mi a dolgod. - mégis újabb félmosollyal rázom meg a fejemet, amikor arról beszél ő akar megvédeni. Engem? Igazán nem szorulok rá és azóta, hogy az apám meghalt a börtönben nem is érzem szükségét, hogy valaki védelmezzen. Nem is tette senki és ha megszokod, hogy így van, kifejezetten furcsa, ha valamiféle változás áll be.
- Na gyere, Kyle, ha jól sejtem úgyis épp nők után kajtat, mást se csinál. - rázom meg a fejemet. Mintha csak nem is érdekelné semmi, csak hogy kit dughat meg. Elég szánalmas életvitelnek érzem, bár ha azt nézzük Ryan is valahol pont ilyen életet élt, csak Kyle esetében még valami plusz is akad a háttérben, amiről nem tudok, csak sejtem, de komolyabban nem érdekel. Ha nem kell neki segíteni, akkor hát elindulok a Kyle-lal közös szobánk felé első körben, aztán majd meglátjuk mennyire sikerül őt kipofozni. A könyvet persze hozom magammal, amíg összekapja magát még olvasgathatok, hátha kiderül valami plusz info, ami elsőre elkerülte a figyelmemet.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2018-01-01, 12:40


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


Túltárgyaltuk a dolgot. Ha van is számára visszaút, az nem azért lesz időszerű, mert beszélünk róla, hanem mert pozitiv élmények érik. Abban viszont igaza van, hogy az élete már sosem lesz a régi, hiszen erősebbé vált, és nem szorul másokra, pasikra főleg nem, hiszen meg tudja védeni magát, és érzelmileg sem omlik már össze a kudarcok folytán, hanem úgy tűnik, inkább leszűri a tanulságot, és attól is erősebb lesz. Nyilván ez pozitív tulajdonság, ami elismerésre méltó, de talán a srácok pont hogy félnek az ilyesmitől, hiszen mindig könnyebb egy olyan lánnyal kezdeni, akit irányítani lehet. Elképzelhető, hogy az a pasi, akivel kavarni akart, szintén megrettent, ezért viselkedett olyan tahón, hogy elriassza inkább Aurorát. Ám mivel csak foszlányokat tudok a történetből, nem is ítélkezem. Nézegetjük a könyvet, egyenlőre én még nem érek hozzá, akkor nem történik semmi meglepő, ám a feltűnő fickó számomra oly tenyérbemászó, hogy nem hagyhatom szó, vagy tettek nélkül, én sosem így csináltam. A láncreakció végül bekövetkezik, sajgó tarkóval próbálok felegyenesedni.
- Ezt.. a szívást.. Mekkora egy pöcs.. – Igyekszem visszanyerni a tisztánlátást, mert most minden homályosba fordulva. Úgy megroggyantam, mintha kiütöttek volna. Ez már csak azért is dícstelen, mert nem előzte meg igazi boxmeccs. Nem is látom Aurorától, hogy hova tűnt a fickó, csak sejtem, hogy valami átkot kapott be. – De ciki.. te védesz meg engem? – Elkapom a derekát, hogy fel tudjak állni, utána viszont már a könyvespolcot támasztom. – Még nem az igazi a testem, legalábbis elszokhattam az ilyesmitől. És a tegnapi vedelés se segít túl sokat. – Fémes íz a számban, vér! Te jó ég! Rémisztő, hogy már megint ennyire törékeny vagyok. Vagy inkább örülnöm kéne ennek az egésznek? Hogy esélyem van újra élni. – Nem tudom, hogy meddig leszek még itt, de.. rá kéne edzenem, vagy ilyesmi. És persze sürgősen elűzni ezt a másnaposságot, különben semmi hasznomat nem veszed, olyan vagyok, mint egy rongybaba.. Vagy inkább egy darab szar. – Még a nyakam is beállt, akkorát rándult esés közben. Zord ábrázatot erőltetek magamra, nem fogok tovább rinyálni. – Ha összedobsz egy jó erős teát, vagy egy kávét, az elég lesz, de köszi. – Lépek most mellé, legalább a homályos látás kitisztult. – Itt kéne lennie? Jó gyorsan magához tért, ő jobban bírja. – Bólintok, és mellé lépek, de elhárítom a segítségét, felesleges, hogy ő támogasson, úgyis össze kell szednem magamat. – Gyakori, hogy céltábla vagy? Azt hittem, hogy.. a szépség és az erő hírhedt kombináció. Én akarlak megvédeni, nem fordítva. – Morranok savanyú képpel, na de még pálcám sincs. A fizikumom pedig hagy maga után kívánnivalót.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-12-30, 11:32



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Visszaút? Én valahogy nem igazán hiszek ebben, hiszen vannak dolgok, amik ha megváltoznak már nem változnak vissza? Vannak dolgok, amiket nem lehet helyrehozni. Gondoljunk csak bele. Ha fogsz egy tányért és földhöz vágod, megragaszthatod, összerakhatod varázslattal, de az már nem ugyanaz a tányér lesz. Bármennyire is ügyes vagy, nyomot hagy rajta az, hogy darabokra hullott. Én is darabjaimra hullottam és lássuk be hiába építettem újra magamat, ettől még nem lett minden olyan, mint amilyen volt és valahogy nem is nagyon hiszem, hogy még valamikor is olyan lehet. Persze ő ettől még teheti, gondolhatja úgy, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak, de mitől, vagy hogyan járulhatna ehhez pont ő hozzá, aki az is lehet, hogy már nem is lesz itt sokáig?
- Azért ne éld bele magad teljesen. Nem tudhatjuk, hogy sikerül-e egyáltalán. - nem is értem miért próbálok segíteni és neki és miért nyugtatom. Persze benne van a pakliban, hogy régebben tényleg szerettem és fontos volt nekem és e miatt most, hogy itt van ennyi év után, hogy bocsánatot kért és úgy fest változott is, másképp nézek rá e miatt. Nem mondom, hogy olyan mintha nem is lett volna a múlt, de keményebb is vagyok már, mint hogy valami régi miatt siránkozzam, aminek lássuk be már mostanra semmi értelme sincs. A dolgok mások lettek bennem is és benne is és... egyébként is ha ennek itt vége én hazamegyek majd, ő pedig ahová akar. Nem feltétlenül egy irányt vesz majd az életünk.
- Oké, tényleg nem hangzik jól, de... majd meglátjuk, hogy mit sikerül. - fordulok vissza a könyvhöz. Észre sem veszem a közeledőt, csak amikor már az asztalunknál van. Felszökik a szemöldököm és épp nyitnám szóra a számat, amikor Ryan emelkedik fel és próbálja elzavarni. Nem is értem, hogy mit akart az illető pontosan. Engem nem szoktak molesztálni, főleg mert annyira már ismer a többség, hogy nem is sok értelme van. Ezért még inkább meglep, amikor szegény akkora pofont kap, hogy a polc adja a másikat. A fehér hab viszont azonnal feltűnik, így nem csoda, ha reflexből mozdul a kezem és célzom be a srácot egy jó irányzott stuporral. Csak akkor lépek Ryanhez, amikor a nagydarab már a földön hever ájultan.
- Könnyebb, ha tr mész a falakon nem igaz? - nyúlok a válla alá, hogy segítsek felállni neki a földről. Szép kis pofont kapott, annyi szent és persze egy újabb láthatatlan piros pont, hogy mindezt azért kapta, mert engem próbált megvédeni, még csak nem is tudni, hogy mitől. - Van a szobámban párféle gyógykenőcs, a gyógyító varázsigék nem a legerősebb oldalam. Csak előbb... - fordulok az alélt illető felé, hiszen jó lenne megtudni miért történt mindez, ki küldte, milyen varázslat hatása alatt lehetett. A gond csak az, hogy mire megfordulok már hűlt helye van a padlón. - Francba! - húzom el a számat, aztán csak megrázom a fejemet. Nincs mit tenni, lelépett jó eséllyel. Rendezzük el Ryant.
- Meg tudsz állni a lábadon? - kérdezem, mert magamhoz kellene venni a könyvet. A szobámban készítek róla másolatot majd, hogy biztosan meg legyen, legalábbis arról a pár oldalról, de ehhez jó lenne, ha Ryan legalább pár pillanatig meg tudna állni a lábán, amíg a hónom alá csapom a kötetet, aztán segítek neki, ha netán szédülne az ütés miatt.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-12-19, 19:57


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Hűvösen, keserű pillantással bólintok. Igen, valamit már nem lehet visszacsinálni, de azért nem hiszek benne, hogy neki már nem is lehet pozitív az élete. Ha képes volt rossz irányba megváltozni, akkor jó irányba is tud, ha olyan impulzust kap. Az más kérdés, hogy már nem biztos, hogy van értelme, hiszen ő így lett erős, és ahogyan elnézem, nem válogat az eszközökben, viszont másoknak is segíteni akar, ha úgy hozza a szituáció. Nagyjából túltárgyaltuk a dolgot, én már amúgy sem kaphatnám vissza őt, tehát mindaz, amit teszünk, kölcsönös szövetséget jelent. Megpróbál bízni bennem, hogy a bűnbocsánat nevében helyrehozzuk azt, hogy ártottam neki. Talán van rá esély, hogy ne úgy gondoljon rám a jövőben, mint aki ennyire bántotta őt.
- Akkor csináljuk. Ha a gyilkosság sem akadály, és ezt afféle fizetségnek szánod, benne vagyok. – Ha ezáltal vissza tudnék térni az életbe, hát meg kell ragadnom a lehetőséget. Elsőként úgy gondoltam erre az egészre, hogy főleg neki lesz jó, nekem csak ne legyen az örök kárhozat, így mondhatni nemesebbnek tűnt a segítségem, de így, hogy én is kapok egy új esélyt, már nem tűnök olyan önzetlennek. Ám ebből az derül ki, hogy Aurora cseppet sem olyan érzéketlen, mint mutatja. Igazi jót akar velem cselekedni. Hiszen egykor szeretett. Az ugyan már elmúlt, de arra való tekintettel akar útamra bocsájtani, hogy az új életem egyben ismételt kezdés is legyen, hogy ha majd elválunk akkor valami igazi erőteljes, közös cselekedet után mindkettőnk életében új fejezetet nyisson.
- De igen. Szörnyen hangzik, viszont nekem az a fontosabb, hogy te rendben legyél. Különben is, ez plusz motiváció, hogy ne szúrjam el. – Vonom meg a vállamat most már elmosolyodva. Nem, az nem történhet meg, hogy valami elátkozott kísértet legyek, nem fogom hagyni. Ha a kettő összefügg, akkor a lánynak segítve mindkettőnk életét el tudjuk rendezni. Már éppen bólogatnék, amikor egy kigyúrt, magas srác lép hozzánk, látszik rajta, hogy valami élsportoló lehet, mint én voltam. Úgy méri végig a lányt, mintha minimum egy darab hús lenne. Láthatóan nem először találkoznak. Na nem, ennyire még én sem tárgyiasítottam a lányokat. Felemelkedek, hogy legalább odaszóljak.
- Haver.. húzz.. – BAMM!! Reflexben nem vehetem fel a versenyt az illetővel, főleg, mivel láthatóan ő is akkor tudatosítja magában, hogy mit is csinált. És mit? Visszakézből akkor ütést kaptam, hogy nekiesek a könyvespolcok egyikének s összecsuklok mint egy rongybaba, mire a magas fickó valami furcsa fehér habot törölget a szája széléről, heherészve, majd elhátrál, láthatóan a napi bunkóságot ezzel letudta. A tarkómon meleg vér csordogál, a számban pedig fémes ízt nyaldosok. Nagyon is élek. – Hát.. baszd meg... – Még a levegő is beszorult a bordáim közé, ahogyan sípolva veszem, s próbálok felegyenesedni.. A testem még nem úgy működik, ahogy kéne.. Vagy csak elszoktam a fizikai léttől?




[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-12-18, 08:45



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Te is tudod, hogy vannak dolgok, amik nem igen változnak, bármennyire is szeretnénk. - na igen és ez lehet a jövő, de a múlt is, hiszen ő is meghalt és ezzel már nem igen lehet mit tenni, ahogyan az sem fog megváltozni, ami a múltban velem történt és ami miatt olyan lettem, amilyen. Ezt remélhetőleg megérti és nem akarja mindenképpen megmásítani a jövőmet. Nem ezért van itt, hiszen azért küldték, hogy eltörölje a jövőmet, amit nem tesz meg, így viszont... egyszerűen csak megy minden a maga útján és kész. Én maradok, aki lettem, ő pedig... majd kiderül, hogy mire jutunk az egész végén.
Csak csendben bólintok a szavaira. Hát igen, tény és való, hogy az életünk már megváltozott, az övé gyökeresen, ahogyan az enyém is és nem nagyon hiszek benne, hogy ebből végül is lenne még visszaút, hiszen én magam lettem más, a jellemem gyökeresen. Nem hiszem, hogy tudnék még az lenni, aki évekkel ezelőtt, előtte voltam, gondtalan és kedves, visszafogott és törődő. Egyszerűen már nagyon távol áll ez tőlem és egyébként is, valaki kell, aki megteszi, amit muszáj ha arról van szó akár mások helyett is.
- Segítesz nekem, tehát ezt akár kölcsönösnek is vehetjük azt hiszem és ha nálad rosszabbaknak így is úgyis meg kell halni, legalább egyen valami értelme a haláluknak, nem gondolod? - persze nem kötelező visszatérnie az életbe, én nem fogom győzködni erről, de mivel segít nekem, hálából megadhatom neki a lehetőséget. Az már csak rajta múlik, hogy végül is él-e majd vele, vagy sem. Nem mondom, hogy mindent elnéztem neki és mintha mi se történt volna éljük az életünket ez után is. Ő egyébként is gondolom hazamegy, tehát elválnak útjaink és ha életben lesz nem is kell már segítenie nekem, nem fog függni azoktól az alakoktól, hogy netán visszaküldik odaátra.
- E miatt nem kell aggódnod, nem fogok belerokkanni, ha valaki az én kezem által hal meg és akkor gyere nézzük. - én már eleve ülök, úgyhogy csak megvárom, amíg ő is leteszi magát. Abban igaza van, hogy érdemes tudni a kockázatát is, de kérdés vajon akkor nem vállalja az egészet, ha tudja, hogy mi lehet rossz esetben az ára? Minden varázslatnál van rá esély, hogy esetleg rosszul sül el, de ha e miatt nem vállalja... az már régen rossz. - Ha jól értelmezem, akkor ha nem sikerül örökre szellem maradsz és nem léphetsz tovább sosem. Nem vállalnád a kockázatot? - persze ezt neki kell eldönteni, de az biztos, hogy ha már hezitál akkor is gyengének fogom e miatt tartani. Nem érdemes ezen gondolkodni, őrlődni, hiszen egyszerűen vannak dolgok, amiket meg kell lépni és kész és nem gondolkodhat azon, hogy nem lesz-e rossz vége.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-12-06, 09:24


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Ezek szerint már kellően sötéten látod a jövőt. – Ejtem ki a konklúziót a számon. Na igen, én elindítottam egy bizonyos úton, de nagyon úgy fest, nem csak erősebb lett így, hanem még szarkasztikusabb, borúlátóbb. Én voltam az, aki mindig az objektivitás alatt inkább a nincs vesztenivalóm mentalitásban hittem, de meglehet, Aurora azóta már durvább dolgokat is átélt, minthogy nem egyezett bele, hogy elvegyem a szüzességét. Elég sokáig tűnődtem a saját gyengeségemen a semmi közepén lebegve, de azóta még inkább, hogy találkoztunk ismét. Számomra ez mindennek a zárása lenne, de neki miért kéne mindig is a sötétségbe süppednie? Kétlem, hogy ne lenne visszaút.
- Igaz. És ez mindkettőnk életébe került. – Bólintok savanyú képpel, ez valahogy mindig téma marad köztünk, ami elől kitérni sem lehet. El kell ismernem, hogy így történt, és mindaz, ami.. akkor ott volt köztünk, az nem bocsájtható meg pár felemlegetéssel, Aurora most csak azért próbál bízni bennem, mert tudja, hogy igencsak határidő termék vagyok jelenleg, utána pedig azt gondol rólam, amit csak akar. Ha valóban sikerülne visszaszereznem a bizalmát, és úgy távozni, akkor legalább úgy lépnék tovább, hogy az utolsó döntésem valamiféle.. jóságra irányult, még ha ez furcsán is hangzik tőlem. De legalább már nem annyira szemrehányó, az is valami.
- Véglegesen.. Kockáztatni, ráadásul mást is.. kinyírni..? Nem mondom, hogy nem érdekel, de te erről hogy vélekedsz? Ha bennem valami szörnyeteget láttál, támogatnál ilyesmit? Hogy valakit beáldozzunk, csak hogy a számodra hosszú időn át gyűlölt erőszaktevő végleg visszatérhessen? Miért akarnál segíteni nekem? – Ezt azért nem értem. Tudom, hogy egykor nagyon is jólelkű volt, de manapság már igen bosszúszomjas, tényleg belemenne, hogy én visszatérjek? Van benne még annyi jóindulat, hogy ezt afféle megbocsájtásnak szánná.
- Oh, én szívesen lennék a te bosszúálló szellemed, hogy neked ne kelljen bemocskolnod a kezedet, de úgy látom, hogy már megtetted. Ha amúgy sincsen számunkra igazi megváltás, akkor csináljuk. Na hogy is működik ez a fekete mágia? Mik a következmények, ha elszúrjuk? Azért évszázadokon át sem akarok kísérteni holmi őrült, megnyomorított lélekként. – Viszont az apró mosolyát én is valami kétkedővel. Jó lenne tényleg élni, de megérdemlem én azt? Intek az egyik asztal irányába, hogy üljünk le, és nézzük meg tüzetesebben.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-12-04, 14:42



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Összedolgozni igen, de ez nem vonja magával az én csodás jövőmet. - rázom meg a fejemet. Megtesszük, amit tudunk, mert ez már komolyabb fenyegetés, az is benne van a pakliban, hogy netán végezni akarnak velem hosszú távon, ha nem állok le, márpedig eszem ágában sincs leállni. Ki fogom deríteni, hogy ki miatt halt meg az apám akkor is, ha ez veszélyes és elég eltökélt vagyok ahhoz, hogy sikerüljön is. Na de az, hogy a jövőben vár rám valami csodás élet, valami fotelben ülős, nyugodt családi boldogság... hát abban már nem igazán tudok hinni. Évekkel ezelőtt én is dédelgettem efféle buta álmokat, de ezen már túl vagyok. A naivitás már igen távol áll tőlem és az effélét egyértelműen naivitásnak gondolom.
- Penge? Úgy tudtam baleset volt, valami szimpla ittas vezetés, mint egy... muglinál. - bár tény és való, hogy komolyabban nem néztem utána az ügynek, hogy volt-e valami hosszabb nyomozás, netán esetleg csak balesetnek állították be, hiszen nem érdekelt ennyire a dolog. Nekem elég volt a csalódás, hogy Ryan meghalt és hogy nem én lehettem az, aki móresre tanította. Ezen felül már nem igazán foglalkoztam azzal, hogy pontosan mi is történt vele, volt-e bármiféle nem oda való, vagy tisztázatlan körülmény. Végül is nem az én dolgom volt, meg aztán épp elég elfoglaltságom volt akkoriban az edzésekkel és az apám ügyével, hogy kihozzam a börtönből. Amíg még élt ugye.
- Erre... mégis mit mondhatnék? Engem kicsináltál rendesen nem igaz? - viszont ezúttal már nem érezhet komolyabb szemrehányást a szavaimból és talán ez is valami. Bár persze nem lehet ezt csak úgy elfelejteni, de legalább nem olyan haraggal ejtem ki a szavakat, mint amikor nem is olyan régen megláttam azon a folyosón odalent. Azt hiszem talán tényleg van rá esély, hogy fejlődjön, még ha nem is mondhatom, hogy olyan mintha meg se történt volna, de talán megérdemli, hogy valamiféle új esélyt adjak neki, még ha nem is tart a dolog örökké, hiszen... ez a szellem lét csak ideiglenes nála.
- Ha jól értelmezem, akkor véglegesen életre is kelhetsz, de ha jól értelmezem, akkor megmaradhat a nyoma ennek... az egésznek, ha nem jól sikerül valami. - hogy ez mit jelent, na ezt végképp nem tudom, de utána lehet járni, ha már legalább van egy alternatíva. Na nem mintha ez lenne most a legfontosabb, bár ha valahogy életre kel, akkor már nem tudják irányítani, tehát ez számomra is hasznos lehet, ami azért nem utolsó az indokok sorában. Látom, ahogy hátrébb lép és jön az elkeseredés. Elhúzom a számat, aztán csak sóhajtok egyet, majd a könyvet becsukva és a hónom alá csapva lépek elé. - Ezzel most mire mész? Gondolod, hogy életben akarom hagyni az apám gyilkosát, vagy a gyilkosait? Nem írták, hogy nekem kell meghalnom, hogy élj, azt amúgy se vállalnám. - vonom meg a vállamat, de mintha egy apró félmosoly ott bujkálna a szám sarkában. A többit viszont teljesen komolyan mondtam. Nem csak tudni akarom, hogy mi történt az apámmal, hanem bosszút is akarok állni, tehát lesz aki meghal majd azért, hogy Ryan visszatérhessen, ha akar egyáltalán és vállalja a kockázatot, mert mint minden sötét mágia ez is kockázattal jár, ez nem is volt kérdés.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-25, 19:42


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Miért is hinnék az ilyen dolgokban? Mindkettőnknek véla felmenői vannak. Képesek lehetünk összedolgozni.. – Nem várom el tőle, hogy hosszútávban gondolkozzon, én úgyis visszatérek majd a halálba, de ettől még ő tőlem függetlenül is kívánhatna magának valami szép életet. Ennyire csak nem tehettem tönkre.. Na nem mondom, hogy mindenkinek gyereket kell szülnie, de csak nem arról fog szólni a következő nyolcvan éve, hogy őrült kalandokat hajhász, és meg akar mindent büntetni? Igen, vad, és harcias jellem, na de teljesen megvonja magától a jövőbeni lehetőséget is, hogy valaha csak úgy nyugodtan hátra tudjon dőlni...
- Nem értem, hogy milyen majdnem halálról beszélsz. Ha a szivedbe hideg penge hatol, az korántsem majdnem. – Vágok vissza most én élesen, igen, az elismerésre méltó, hogy ennek hatására képes voltam átgondolni az életemet, s ezt ő is látja, de korátnsem tudja, hogy milyen szenvedéseken mentem keresztül. Ezt igazi élő ember nem is értheti meg, de hát nem is azért vagyok itt, hogy Aurorának segítsen. A feladatom szerint azért, hogy tönkretegyem, valójában a saját döntésem szerint pedig inkább jóvátenni a történteket. Megváltoztatni a múltat nem tudom, de azért nem kell lebecsülnie.
- Egyik nem sem jobb a másiknál. Nekem többek között sosem az ártatlan csitrik, vagy a dominák jöttek be. Csak egy átlagos, de normális lány kellett volna. Vele el tudtam volna a dolgokat képzelni. – Szándékosan nem nevezem nevén őt, de egyértelmű, hogy ha már így mondom, akkor róla van szó. Kettőnket illetően nem voltam elszállva, végre valami igazi történt, amit aztán jól el is szúrtam. És ezzel együtt igazat adok Aurorának, a legtöbben csak múlatják az időt, divatból gerjednek másokra, és ennek pedig semmilyen érdemi értéke nincsen. Megtalálom a könyvet, de nem akarok kockáztatni, hogy átsuhanok rajta, így marad Aurora. Lehet, hogy pár nappal ezelőtt azzal a szöszivel nagyon is képes voltam fizikai konktatust létesíteni, de lehet, hogy csak arra a folyosóra vonatkozott. Most nem próbálom meg. Azért a lány mellé lépek, és türelmesen várakozok, így úgyse tudok ketten olvasgatni, felesleges pár szótöredékért a lapokra lesnem. – Végleges? Mármint véglegesen ilyen élőholt állapotba kerülhetek, vagy akár életre is kelhetek? Nagyon nem mindegy.. – Hajolok közelebb, itt összeér a válunk, ezt nagyon is éreztem. Felnézek rá, amolyan bocsánatkérő mosolyt villantok, de végülis nem húzódok el, ehhez nem kell engedély, együtt nyomozunk, és ha feltételesen is, de megbízik bennem. – Ez szép! Kit kell lemészárolni, hogy testet szerezzek? Téged? Azért gyilkos még nem vagyok.. – Nevetek fel kínlódva, tudtam, hogy nem fog menni, hogy bármi esély is legyen, erről már lemondtam. Arébb lépek, és lehajtom a fejemet, hogy pár pillanatig átadjam magamat önsajnálatnak.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-23, 16:15



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Ezen legszívesebben azért mégis csak felnevetnék. Én és a szép élet... nyugodt élet és a többi? Már nem igazán tudom elképzelni magamat efféle szerepben, egyszerűen nem. Lehetséges, hogy úgy véli, hogy járna nekem és az is lehetséges, hogy esetleg ha akarnám még lehetne is, de ahhoz igen sok mindent kell még elintéznem és kérdés, hogy egyáltalán akarom-e. Olyan alakok között, mint ez a Kyle is, valahogy nehéz elképzelni, hogy egyáltalán létezik normális fickó. Lássuk be nem igen volt eddig semmi jó tapasztalatom.
- Úgy fest, hogy a majdnem halál jótékony hatásának hála... elkezdtél lehetetlen dolgokban is hinni. - vonom meg végül a vállamat. Talán ez így jobb, mintha szimplán csak kinevetném magát a feltételezést is az én jövőbeli szép és átlagos életemről. Az a nagy helyzet, hogy én nem hiszek ebben és valahogy nehéz is lenne elképzelni a helyzetet. Öreg koromban ülök egy kandalló tüze mellett, élvezem az életet és boldogan élek, amíg meg nem... Hát valahogy nem illik hozzám, a jelenlegi énemhez semmiképp sem.
- Bár nem hittem, hogy ezt valaha is kimondom, de... igen. Nálad is nagyobb seggfej és pont az olyan alakok miatt, mint ő is, nem értem a saját nememet. Azt hiszem soha nem is fogom érteni őket. - a másik kérdésére már nem is igen válaszolok. Mégis mit mondjak erre? Romantika? Nem is arról van szó, hogy kiszállt belőlem, inkább csak nem hiszek benne. Persze látok időnként andalgó párokat a folyosókon. Én is andalogtam Ryannel, amíg ki nem mutatta a foga fehérjét és... számít akkor? Azok a párok se maradnak sokáig együtt. Azt hiszem nem a romantikában nem hiszek, inkább magában a szerelemben. Inkább foglalkozom a könyvekkel és azzal, amiért itt vagyunk, hiszen már így élek. A céljaim vezetnek és nem valamiféle érzelgős megnyilvánulások. Nem csoda, ha most sem épp az a leghőbb vágyam, hogy a jövőmről és a lehetséges csodás beteljesüléséről beszélgessek.
- Egy próbát megér, a cím legalábbis érdekes és témába vág. - leemelem a könyvet, mert tényleg nem tudni egyáltalán neki menne-e és ahogyan időnként méregetik a távolból, túlzottan feltűnő lenne, ha átnyúlna a könyvön és a fél polcon persze. A fene se tudja, hogy mennyire lett anyagi a léte, hiszen végtére is halott. Ledobom magamat hát a legközelebbi asztalhoz és lapozgatni kezdek. - Van itt szó sok mindenről... - hümmögök. Percek telnek el, amíg végül meg nem állok a keresgélésben és Ryanre nem pillantok. Mintha méregetném és mérlegelnék. Csak aztán hajolok közelebb kicsit. - Itt ír egy varázslatról, ami képes lehet félúton megragadt lelkeket visszahozni az életbe, valamiféle félig szellemi létbe. Ez eléggé hajaz a te esetedre. És ennek van egy végleges verziója is... csak épp... - inkább odatolom elé a könyvet, mert ez a rész már kissé érdekesebb és nem épp hangosan vitatandó meg. Arról ír, hogyan lehet valakit visszahozni ideiglenesen. Már ehhez is nagy erő kell és persze véráldozat, de itt még nem halál. Ám ahhoz, hogy véglegessé váljon a folyamat és az illető ne halványuljon el és hulljon vissza a túlvilágra idővel több is kell, ahhoz már nem csak egy kevés vér, hanem komoly áldozat.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-11, 09:21


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Láthatóan Aurora azt az utat választotta, hogy megkeményítse a lelkét ahelyett, hogy összeomoljon. Ám én tudom, hogy csak mert miattam ilyen erős lett, és sosem hagyja, hogy többé bárki is bántsa, nem kell az én sorsomra jutnia. Csak megmutatja, hogy kik azok, akik ártani akarnak neki, aztán magammal rántom őket a pusztulásba, a nemlétbe. A mosolyt értem, és érzem, ám nem viszonzom, hiszen nagyon is komolyan beszélek. Neki azért volt lehetősége felállni a padlóról, erősebbnek lennie, nekem éppen az ellenkezője. Nem sokkal éltem túl a történteket, hogy aztán jó sokáig marcangoljam magamat a sötét ködben lebegve, amelyből csak most lett kiút. Viszont az igenis gyomorforgató, hogy olyanok ajánlják ezt fel, akik nálam félelmetesebbre készülnek Aurorával.
- Kicsit talán igen. Nem végzetesen. Ha nekem jár a második esély, hogy valamit helyrehozzak, akkor neked is lehet még valami szép életed. – Bosszankodva szemforgatok, én most tényleg megkövetem őt, életem legnagyobb hibáját a halálon túlról próbálom meg kijavítani, erre meg minden mosolyog. Nem vesz komolyan? Vagy csak most kapja meg tőlem azt, amit eredetileg is akart volna? Egy sötét alak, akiben azért valahol mégiscsak ott bujkál eltemetve jó mélyen a lelkiismeret. Igen, tudom, hogy mindig megosztó személyiség voltam, imádható, vagy utálható alak, akit még azok is meg akartak ölni, akik kedveltek olykor. Ettől lett olyan izgalmas az életem, feltélelek nélküli játszmák körkörös játszmája, amibe persze bele is buktam papírforma szerint.
- Nocsak, valaki még nálam is nagyobb seggfej..? Jól tetted, most már látom, hogy némi udvarlással, türelemmel többet értem volna. Akkor ezek szerint a romantika is kiszállt belőled? – Kérdezem érdeklődő pillantással, vélhetően nagyon is érzékeny teremtés volt egykor, ami már nem, és csak a hideg tények érdeklik, még ha meg is mosolyja a dolgaimat. Azért érdekel, hogy mi jár a fejében, de ez a Kyle egy igazi barom lehet, én sosem így néztem a lányokra, Aurorát se csak azért akartam megszerezni. Súlyos hiba volt ami történt. Járkálok a könyvespolcok mellett, amikor megakad a szemem egy fekete köteten, amire a következő van felvésve: A halál csupán a kezdet, egyiptomi múmiamágia. – Hm.. édi, nézd csak, ez talán? – Még nem nyúlok érte, ki tudja, hogy rám milyen hatással lehet valami, amihez akár közöm is lehet..

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-08, 09:36



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Csak lazán megvonom a vállamat. Végül is az embernek mindig két lehetősége van, ha durva dolgok történnek vele. Vagy összeomlik, vagy a háta mögött hagy mindent és úgy dönt, hogy erősebb lesz. Én meghoztam ezt a döntést, habár nem azonnal, de szépen fokozatosan és nem akartam az lenni, aki összeomlik. Az lettem, aki erősebb lesz, aki nem gondolkodik azon, hogy mit kockáztatunk és aki nem számol azzal, hogy milyen beláthatatlan következményei lehetnek egy-egy tettének, hiszen amikor elkezdtem ezt a nyomozást gondolhattam volna rá, hogy idővel visszacsap majd a kutakodásom és e miatt már előre fel is adhattam volna, de nem tettem és épp ezért most sem fogom, amikor tényleg van rá esély, hogy beüt a baj. Meg fogom oldani, mert meg akarom oldani és ha ehhez még segítségem is van, úgy még jobb.
- Nem tudom, hogy pontosan kik, de tudom, hogy mit tettek és ha jól sejtem akkor már ők is tudják, hogy közel járok. - aztán csak elmosolyodom, csoda hogy nem nevetem el magamat. Az én lelkemet szeretné megmenteni? Komolyan? Ennyi év távlatából, amikor már éppen eleget kellett egyedül tennem és megoldanom az életemet? - Nem gondolod, hogy ezzel már kicsit elkéstél Ryan? - mosolyogva csóválom meg a fejemet. Tényleg nem gondolhatja komolyan, hogy az utóbbi években nem tettem semmit sem, ami a lelkemen nyomot hagyott volna. Vannak helyzetek, amikor nincs választásod és vannak olyan alakok, akik szimplán csak megérdemlik a sorsukat és kész. Tényleg úgy gondolta, hogy én még nem tettem semmit sem, amit muszáj volt? Azt pedig majd a helyzet hozza, mit segíthet. Egyelőre még ott van rajta a varázslat nyoma, amivel visszahozták, ez a legfontosabb és talán van is valami odabent a fejében, ami segíthet rájönni kiket kell keresnünk.
- Kyle, belém esve? Azt hiszem az az alak képtelen bármiféle érzést is táplálni bárki iránt. Csak fizikai szükségletei vannak, erre már... rávilágított, be is törtem érte az orrát. - na igen a hangomból is hallhatja jól, hogy mennyire lenézem azt az alakot. Ennél jobban nem is nagyon lehetne. Szánalmas alaknak gondolom azt, aki képes akárkivel, akármikor... csak hogy a fizikai szükségleteit kielégítse, na meg persze azokat a lányokat is, akik ebbe belemennek.
- Keressünk inkább megoldást. A halálon túli élet, visszatérés a túlvilágról... bár jó eséllyel nem találunk konkrétumot, de már az is valami, ha valami közelit igen. - érkezünk meg végül a könyvtárba, ahol első körben én magam is a könyveket kezdem el a mustrálni. Persze Ryan azért érezheti az időnként a hátán megtapadó tekinteteket, főleg persze fiatalabb lányok részéről, de ezekkel én nem foglalkozom. Megtanultam az érdektelen pillantásokat egyszerűen figyelmen kívül hagyni.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-06, 16:52


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Már nem néz rám olyan méla undorral, mint a beszélgetésünk elején, és legalább ez jó. Fel tudta ismerni, hogy ez nem csapda a részemről. És mivel egykor igenis belém volt esve, ez még egy ilyen durva tettel sem lehet elnyomni. Megváltoztattam, erősebbé tettem, ő pedig hatalmasat csalódott bennem, ám az, ami utána történt velem, engem is ráébresztett, hogy az nem lehetett jó út. Viszont Aurora tudja, hogy bármilyen sötét alak is voltam már a vége felé, őszintén felvállalom, hogy mit tettem, és akár a jóvátehetés útjára is ráléphetek, őt segítve.
- Egy próbát megérhet? Tényleg erősebb lettél...  – Mintha már nem számítana neki, hogy mit is kockáztatunk. Mármint hogy valaki bele is halhat. Igen, kissé talán önzés a részéről, viszont elismerően mérem végig, pont olyan lánnyá vált, akinek én eredetileg akartam volna őt szánni. Én mindig elismert, sikeres alak voltam, ő pedig a törékeny csini lány, de én már tényleg akkor tudtam, hogy Aurora többre hivatott. Mondjuk ezt utólag már úgysem tudom bizonyítani, és nem így kellett volna teljesítményre sarkalni, hanem egy karizmatikus, ám bátorító pasinak kellett volna lennem mellette. Ám ez már lezárult tény, marad csak a pillogás, hogy mennyire előre tud menni.
- Na most akkor tudod, vagy sem? És én mit segítsek? Nem akarok porfogó lenni. Ha rámutatsz valakire, akkor kitöröm a nyakát, vagy mittudomén. Nekem már nincs vesztenivalóm, de legalább a te lelked mentsük meg.  – Pislogok sötéten. Nem vagyok egy könyvtárban ücsörgő, olvasgatós típus. Jó eséllyel ez lett a vesztem, de ezen már kár picsogni. Lehet, hogy valóban lassítanom kéne, és átnézni ezt a sötét, lélekvisszaidézős mágiamentetet, ha van ilyen. Ám kétlem, hogy egy iskolai könyvtárban ilyesmire lelünk.
- Perverz, idegesítő ficsúr? És mire jutottál vele? Ő nincs úgy belédesve, mint én? – Nem teszem hozzá, hogy mint én voltam, hiszen jó eséllyel tudhatja, hogy ez nem is változott. Ám mindez csupán kitérő, az érdekel, hogy merre is haladjunk, hogyan jőjjünk rá a titkok nyitjára. Példának okáért van egy varázspálcám, de még nem volt szükségem, hiszen a folyosó mindent megadott. Fizikai fegyverre nincs szükségem, pedig bőven értek hozzájuk. Marad tehát a könyvtár?

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-11-01, 15:39



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
Sosem gondoltam volna, hogy valaha is értelmesen tudunk egymással beszélni,v agy hogy szóba állok még vele valaha, bár tény hogy azt sem, hogy beszélni tudunk bármikor is, miután úgy volt, hogy meghalt, sőt még mindig valamilyen szinten halott, csak hát mégis itt van. A sors furcsa játéka, vagy nem is tudni, hogy minek nevezze az ember.
- Erre nem gondoltam, de a legegyszerűbb, ha elmondunk mindent annak, akivel beszélünk és eldönti veszélyes-e, vagy ott van még a muglik hipnózisa... az nem veszélyes, de egy próbát megérhet. - na igen valami kell, amiből többet tudunk meg arról, hogy ki hozta őt vissza a valóságba, mert amíg azzal nem vagyunk tisztában veszélyben van ő is én is, hiszen bármikor előkerülhetnek az illetők és szépen visszaküldhetik oda, ahonnan előkerítették. Ez azért nem lenne a legjobb, mert... természetesen, mert akkor nem derülne ki, hogy mi történt vele pontosan és akkor én se tudnék felkészülni azokra, akik támadni akarnak.
- A kérdezősködés nem sokat ér. Ha a sejtésem igaz, akkor tudom kik vannak a háttérben, csak nem tudom még, hogy pontosan kik, de hogy kiderítsük tudnunk kell milyen mágiával hoztak vissza. - magyarázom, amiért nem a kocsmába mennék. Vannak ellenségeim nem is kevés és tudom, ha együtt akarok vele működni, akkor azért mégis csak be kell avatnom őt, legalább hellyel közzel, ezért végül mielőtt még elérnénk a könyvtárat, egy csendes és kellően sötét folyosóra vonom be magammal, ahol biztosan senki sem jár. Elmormolok egy csendes bűbájt, hogy senki se hallgathasson le minket észre sem véve, hogy elég közeli bizalmas viszonyba sikerült kerülni így, hogy még véletlenül se tudjon arról senki, amit mondok neki.
- Az után, hogy te... szóval tudod, sokat változtam. Az apám börtönbe került, egyedül maradtam miután odabent meghalt és más lettem, mert muszáj volt. Erősebb és több mindenre képes és utána akarok járni, hogy mi történt pontosan az apámmal, hogy ki ölte, vagy ölette meg, hogy mibe keveredett. Csak e miatt vagyok az iskolában és... mert a felbukkanó anyám azt találta ki, hogy menjek hozzá, valami perverz és idegesítő ficsúrhoz. Ez az alibi, hogy itt lehessen és utána járjak az apám halálának. Nem igen hiszem, hogy az itt léted mögött más állna, ami azt jelenti, hogy már nagyon közel vagyok a válaszokhoz. - foglalom össze röviden a jelenlegi helyzetet, amiből sejtheti hogy egy kis kérdezősködés a Három seprűben nem sokat ér egy ilyen ügyben. Ez annál nagyobb, főleg ha valaki ilyen komoly varázslatot vetett be annak érdekében, hogy leállítson.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-10-21, 18:58


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


  Bólintok, immár szótlanul, nem követi további válasz a megjegyzését. Lehet, hogy évekig nem gondolt rám, vagy ha eszébe is jutottam, csak undor töltötte el, de most, hogy újra találkoztunk, a halálom után.. Legalább el tudja fogadni a tényt, hogy nem vagyok velejéig romlott gonosz, csak hoztam egy katasztrofális, ösztönszerű döntést, amiből az következett, hogy félresiklott az élete. De most, ahogy rám néz, kész arra, hogy legalább minimális esélyt adjon, hogy amikor majd távozom, elmondhassuk, hogy legalább kicsit bízott bennem. Ezt én is tudnám értékelni.
- Talán igen. De mi van, ha valaki, aki belenéz a tudatomba, maga is meghal? Végülis ha más átéli, amit én.. Vagy egy médium ennél.. képzettebb? – Nem tudom, azért amíg éltem, nem foglalkoztam a túlvilággal, de hátha Aurora ismer valamilyen látót, aki képes elvonatkoztatni attól, hogy maga is a halál mezsgéjére kerüljön. Valahogy aztán mégiscsak kibököm, hogy legalább tudja, mi is volt az okom, de ezzel nem szerzek jó pontot, na nem mintha vártam volna.
- Tudom. Most már igen. Ahogy mondod, nem mondanám ezt, ha nem haltam volna meg, ott sok mindent átértékel az ember. De megtörtént, és ha úgy alakult, hogy lehet egy utolsó közös kalandunk, akkor változtassuk meg azt a rossz szájízt. – Még enyhén fogalmazok, de nem akarom tovább ragozni a témát. Csak úgy véltem, nem árt, ha tudja, hogy mikre gondoltam abban az időben. Igazság szerint azt sem tudom, hogy meddig voltam halott. Ott máshogyan telik az idő, Aurora vonásai egyértelműen nőiesebbek lettek, évek telhettek el? Számomra egy örökkévalóság volt ott a sötét semmiben lebegni. Kínszenvedés, amelyből ki akartam szabadulni, legalábbis nem ilyen emlékekkel továbblépni.
- A terepen. Valami kocsmában. Esetleg a Roxmortsban, ha van valami ünnep, és sokan vannak, bőven lehet kérdezősködni. Nem emlékszel, hogy mennyire nem vagyok könyvmoly? – Na nem állítom, hogy ő az lenne, ráadásul ki tudja, hogy mennyit is változott az utóbbi időben. Nem veszem magamra a sértett pofiját, de akkor döntsön ő, hogy most mivel is kezdjünk. Ha nem vagyok feltűnő az oldalán, akkor végülis nem idegeskedem, csak az időnk fogy vészesen.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aurora Godwin
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-10-20, 17:12



Ryan & Aurora

kísértés a múltból
[You must be registered and logged in to see this image.]
- Legalább őszinte vagy, ezt azért értékelem. - és persze azt is, hogy bocsánatot kért. Mondhatni régen volt és talán ha az egész nem történik meg, akkor nem válok elég erősség ahhoz, hogy az apámnak ártókat megpróbáljam megkeresni, de persze ki tudja hogyan alakult volna az életem, ha egyszerűen csak semmi rémség nem történik és élek úgy, mint előtte és teszem azt az apám sem hal meg. Na persze ez már nem Ryan hibája volt, e téren végképp nem vádolhatom.
- A tudatod mélyén sem lehet? Talán valaki... aki ért hozzá esetleg valamit kideríthet, nincs rá esély? - magam sem tudom, azt hiszem inkább csak hangosan gondolkodom, hiszen ha semmiféle információnk sincs arról, ami vele történt, azokról akik visszahozták, úgy aztán tényleg igen nehéz kideríteni bármit is az egészről és persze nehezebb akár azt is megoldani, hogy netán visszatérhessen valahogy az életbe. A gondolataim közül a szavai rántanak vissza, az ok, ami miatt anno megtette, ami... hát igen őszintén szóval sosem gondolkodtam rajta, egyszerűen csak úgy gondoltam, hogy képtelen volt visszafogni magát és gondolkodni, de a pontos okok... tényleg ez lett volna?
- A jó indok még nem... nem ad engedélyt semmiféle rossz lépésre sem, tudod ugye? - bököm ki végül, bár nem tudom, hogy milyen reakciót várt pontosan, jó eséllyel nem ezt, de nem is számít. Akkor sem az a lényeg, hogy mi volt az oka, hogy túlságosan oda volt értem, vagy ilyesmi. Az a lényeg, hogy megtette, hogy nem volt képes tiszta fejjel gondolkodni és még azt sem hallotta meg, amikor egyértelműen a tudtára adtam, hogy ne csinálja, mert nem akarom és kész és ezen nem változtat semmiféle vallomás. Persze elfeledni lehet, megbocsátani is, amit tett, de semmissé nem válik semmiféle vallomástól. Akármit tesz, vagy mond ezt már örökre magával cipeli, vagy legalábbis addig biztosan, amíg még a tudatánál van.
- Szóval nem biztos, hogy sok időnk van, hogy kiderítsük. Rendben van. - bólintok végül, elég komolyan, hiába voltak az eddigi témák... hát hogy is fogalmazzunk nehézkesek. Nem egyszerű ilyesmiről beszélni, főleg nekem, aki mindent szemrebbenés nélkül komolyan veszek és kész, de ez most nem olyan. Ez a helyzet, ezek a szavak még rajtam is látszik, hogy a mindig konok határozottságból azért mégis csak kirántanak, akármennyire is ellenkezem.
- Te hol kezdted volna? - szökik fel a szemöldököm, mintha talán még cseppnyi sértettség is lenne a hangomban, hiszen én már elég régóta nyomozok az apám gyilkosai után és most nem tetszik, hogy valaki, aki most tért vissza még csak... egyszerűen felül akarja írni a döntésemet. - Jó leszel így, egyetemistának simán elfogad bárki. - na igen, talán azóta, hogy ő hallott bármit is a Roxfortról sok minden változott meg itt. Nincs ezzel gond és hát... egyébként is nem izgat, ha kérdezősködnek, a fő, hogy járjunk utána a helyzetének minél előbb.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Enemy or friend?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ryan O'Connor
Reveal your secrets

avatar

Varázslény

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 41

TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója 2017-10-05, 18:57


Aurora & Ryan

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Mit tagadjam, bőven benne van. Megváltozni már késő, de az idő szűkössége miatt egyetlen jócselekedet is lehet egy utolsó emlék. Ha így fogsz rám emlékezni, hogy enyhítettem valamennyit.. Akkor nekem is könnyebb lesz továbblépni. – Vonom meg a vállamat sármos mosollyal, noha ez utóbbi nem direkt van, én már csak ilyen vagyok, itt a csábítás szándéka egyértelműen kizárható. Jóképűnek teremtett a mindenható, és sunyi, olykor álszent cselekedeteim rosszfiús csibésszé tettek, ami az arcomra is kiül, lényegében ettől vagyok az aki. Talán Aurorának is ez a sötét vonulat jött be, igaz, ő rajta vesztett, de a szavaimból mégis az cseng ki, hogy itt most nincs átverés.
- Mert.. a túlvilág szerintem olyan, hogy onnan már nem lehet visszajutni. Aki odaért, annak már nincsen a szó szoros értelmében tudata, hogy bármit is felfogjon. Mint mielőtt megszületünk, előtte.. nincs, ami érzéseket fogadjon be. Gondolom én. – Viszonzom a mosolyt, legalább már halványan emlékezhet arra, hogy egykor nagyon jóban voltunk, igazi álompár lehettünk volna, ha jobban egy hullámhosszon vagyunk. Tapasztaltabb voltam mint ő, lényegesen, és túl nagy volt a szakadék. Kár érte, de ha valahogy kárpótolom, lehet, hogy a jövőben többet fog mosolyogni.
- Olyasmi. Egyátalán tudni akarod, hogy miért tettem? Miért vesztettem el az eszemet? Túl tökéletes voltál, legalábbis számomra. A leggyönyörűbb lány, a legokosabb.. nem járt semmi más az eszemben, csak hogy nem tudok betelni veled. Mint amikor a vadász végkimerülésig hajszolja az áhított fenevadat.. Úgy voltam vele, hogy tökkelütött hülye, aki nem téged akar, de ha én se kaphatlak meg... az már.. Mindegy, nem ez lett volna a módja. – Na most színt vallottam, holott nem is ezt kérdezte, de valahogy kibukott belőlem, amin már annyiszor gondolkoztam. A logikusabb lépés az lett volna annak idején, hogy ha már ennyire akarom őt, hogy leudvarlom róla a bugyit, vagy mittudomén, bármit megteszek érte, a lányok szeretik az ilyesmit. Csak hát ez egy olyan hőfokon lángoló szerelem volt, hogy nem ismertem benne határokat. Ő viszont nagyon is.
- Visszatérve.. Nem biztos, hogy teljesen hozzád vagyok kötve, azt nem várhatják el, hogy állandóan együtt legyünk, ha már egyszer utálsz. Ha kiengedtél innen, akkor úgy gondolom bármerre mehetek, csak a határidő lehet szoros, hogy meddig kell... tudod tönkretenni téged. De hogy mik ezek, és hogyan felügyelnek, hát az passz. – Elindulunk kifelé, értem én, hogy ezeket a démonokat akarjuk valahogyan... feltérképezni, de mellette az sem lenne mindegy, hogy kik Aurora valódi ellenségei, azokat is elintézhetnénk.
- Én nem itt kezdtem volna, de lássuk.. Valami diákos szerkót kéne rámvarázsolnod, vagy nem tudom. Beengednek engem oda csak úgy? – Kérdezem vigyorogva, azért én már felnőtt vagyok, kapucnis zippzáros felsővel, bőrdzsekivel, cseppet sem nézek ki bentlakónak. Bár amilyen kölykök rohangálnak a folyosókon.. Hát ki tudja..

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ a visszatérés


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A sötétség folyosója

Vissza az elejére Go down

A sötétség folyosója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Folyosók
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Alagsor-