Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb





ϟ Graves & Cody
  Today at 11:54
Graves Matlock



ϟ Kyle&Justice
  Today at 09:06
Justice Simmons

A hónap posztolói
Graves Matlock
 
Cody Armstrong
 
Georgiana Findley
 
Nox Djarum
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Elijah Crowfield
 
Luna Lovegood
 
Calista Merrick
 
Seraphin McCaine
 
Statisztika

Összesen 565 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Emily Greenwood

Jelenleg összesen 32852 hozzászólás olvasható. in 3070 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Londoni küldetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
SzerzőÜzenet
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 522

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-10-08, 06:40





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]


* Megértem Sera döbbenetét ami a nevem elhangzásakor kiszüremlik a hangjából és nem csak a meglepetés. Némi rosszallás és egy csipetnyi kíváncsiság, szerénytelenség lenne azt állítani, hogy irigységgel körítve. Egyébként meg nem is gondolom át az egészet, csak remélem, hogy sikerül de amikor érzem az ismerős rántást a testemen, már nincs visszaút és valóban csak a remény maradt, hogy egyben túléljük. Nem szeretek hoppanálni, a zsupszkulcsos utazást sem kedvelem, a találkozásunkkor ez eléggé ki is ütközött, hiszen sosem sikerül talpra érkeznem, vagy letarolok valakit. Most sem megy simán, elvégre mondhatjuk azt, hogy mindenkit magammal rántottam, be a szekrénybe. Némi kavarodás támad a földön de az események átélése után mindenki gyorsan rendezi a sorait és egyikőjüknek sem jut eszébe – még Serának sem – hogy panaszt tegyen a landolás miatt. Magam sem hiszem, el, hogy sikerült, ráadásul vissza Londonba. Az első amit megnézek, hogy Deneira velünk van-e, csak aztán érek rá arra, hogy elcsodálkozzak a körülöttünk épségben álló városon. A hajamat igazgatom, míg Cedric láthatatlan szöszöket törölget le magáról, Sera a medált bámulja. *-Nem sérült meg senki? Bocsi, nem volt jobb ötletem, úgy tűnik ez volt az egyetlen lehetőség. *A városon nem látszanak a történtek nyomai, feltehetőleg megelőztük az eseményeket, de a kérdés továbbra is fennáll. Vajon mindaz ami jelenleg nem történt meg, újra bekövetkezik, vagy teljességgel megakadályoztuk azzal, hogy megszereztük a medált? Sera vállára teszem a kezem és a medálra mutatok, valószínűleg Hermione is egyet ért velem.* -Tudom, hogy én voltam az aki megsemmisítette a rivallódat, de most már én is azt mondom, hogy annak a medálnak a helye Dumbledore professzornál van. Jobb ha elmondunk mindent. Ennek az egésznek megint a Mardekár örül majd, mert a három ház annyi pontlevonást kap majd összesen, hogy év végig sem hozzuk be őket. Azt hiszem, most jól fog esni egy tál tökös pite.*A szavaimmal ellentétben belül remegek mint a kocsonya és a tökös pite mellé Gerry is kelleni fog. *

//Köszönöm a mesélést és Serának külön, hogy nem fojtotta meg a karakterem lol! . Jövőre veletek ugyanitt Razz //


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-10-07, 12:55


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  





A fuldoklás közepette is igyekszem kapaszkodni a többiekbe, és amikor belezuhanunk a szekrénybe, a gyomrom táján rántást érzek, tehát zsupszkulcs volt egy másik világa. Ám nem csak térmágia, időmágia is történik, hiszen, amikor felnézek, minden rendben van, mintha a rombolás meg sem történt volna. A pálcámat majd ellenőrzöm, mert ha az eltűnt, majd vennem kell egy másikat. A torkomon immár nincsen szorongatás, de azért nyeldesek párat, hogy megint beinduljon az áramlás, és néhány nagyobb levegővétel sem árt. A ruhám nem tűnik porosnak, mégis leporolgatom, mintha valami sötét, és koszos helyről jönnék.
- Hát még én se. Remélem Fred és Jess is jól vannak. Majd megnézem a szöszit.  – Utalok arra, hogy a hugrabugos lánynak utána tudok nézni a klubhelységünkben, bár inkább Kylie-t keresném fel elsődlegesen, hiszen őt ebből most kihagytuk, de a látomásai ismét életre keltek.. Meg különben is hiányzott, aggódtam érte, bőven benne volt, hogy sosem látom többet. Hálásan körbenézek a lányokon, aztán intek, egyenlőre most úgysem tehetünk többet. Elindulok vissza az iskolába a hollóhátasomhoz. Sok mindent kell most átgondolnom, de az mégiscsak szöget üt a fejembe, hogy ha most visszamentünk kissé az időben, az is jelenthet egyfajta láncreakciót, hiszen valóban mi indíthattuk el az eseményeket. Hiszen ha megakadályoztuk a kiccsajt, akkor lehet, hogy felnőtté érve direkt bosszút akar állni rajtunk, és a barátainkon. Ám már nincs mit tenni, ezúttal felfoghatjuk döntetlennek, de ki tudja, hogy legközelebb hogy alakul.

//Nagyon tetszett, szegény Cedric sokat szívott útközben, de na, tök jól beillett a canon sztoriba, várom a folytatást Very Happy Köszönjük szépen a mesét!!!//



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-10-04, 21:47



A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Látom, ahogy kisujjból lerendez mindenkit, és mikor éppen a határán vagyok, hogy feladnám, Padma tekintetén látom, hogy ő kitart, és még is megérti a lépésemet. Ezzel egy hatalmasat lép elő a szememben, bár eddig is jóban voltunk és nem volt sose konfliktusunk, de sokat jelent nekem, hogy ő megérti, hogy én mérlegeltem, és még is el akarom engedni a medált, amit a kezem olyan eszeveszetten szorít hosszú percek óta. De még se fogom.
- Lavender! - fut ki a számon a lány neve és nyílik tágra a szemem, amikor rájövök, hogy márpedig ennek a griffendéles csajnak van annyi vér a pucájában, hogy megtegye azt a lépést, ami elől el akartam menekülni. Sőt, még Hermionével összedolgozva mindenki mást is visznek és kész. Megdöbbenek, de a szavaiból én is megértem, hogy mit akar, és a kezem marad a medálon, rajta Padma keze, rajta Lavender keze... És irány a szekrény. A familiárisom fürgén teleportál a nyomunkban a szekrénybe, látom, vagy lehet, hogy csak nagyon remélem, hogy Hermione és Cedric is a nyomunkban van, és a nő sem tud minket megállítani, amikor...
Egyszer csak a téren találjuk magunkat, mintha mi se történt volna. Nagyokat pislogva heverem ki a tér és talán időváltoztatás okozta testi panaszokat, miközben az elgémberedett kezemben lebámulok a medálra. Egyelőre olyan friss és olyan zavaros mindez, hogy egy kicsit hallgatagabbra váltok, előbb fel kell dolgoznom, hogy mi is történt, és azt is, hogy valószínűleg az a lépés, hogy el akartam a medált engedni, a gyávaságom jele. Gyáva lennék? Fontosabb az életem, mint azoké, akiknek árthat majd az a boszorkány? Nem... én igazán úgy hiszem, hogy nem a saját életem a fontos, hanem hogy mi lett volna a testvéreimmel, ha engem is elveszítenek. Néhány percnyi medál és a társaim bámulása után nagy és mély levegőket véve összegzem a lényeget.
- El se hiszem, hogy túléltük.

// Nagyon köszönöm a mesét, ha lezajlott a nagymese, akkor talán "visszahívlak" és tartok én is egy mesélést, most hogy tudom, hogy milyen is egy időnkívüli kaland. ^^ Élveztem, és remélem lesz folytatása, a medál marad az ereklyevadásznál kutatás célzattal. Razz

És a dobás mindenképpen marad Seraphinnál, mert ő dolgozott meg érte, bár úgy döntöttem átok fogja súlytani, vámpírság formájában, de a lényeg, hogy az övé. Köszönöm a lehetőséget, meglátjuk sikerül-e. ^^ //  


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 333

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-10-01, 18:43


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione azért sajnálatos módon nem egy villám vili, talán időben felméri a helyzetet, hogy kettőt cselekedni nem igen tud egyszerre, főleg hogy Deneirát pajzs védi, hiszen Cedric seprű nyele is lepattant róla, tehát a fizikai támadás sem ért semmit ellene. Túlságosan erős, egy más világban, másfajta mágiákkal, nagyobb erővel és tapasztalattal. Lavander ötlete viszont jó, ahogyan sikerül mindegyiküknek összekapaszkodni és végül hagyják magukat a medál és ezzel a szekrény a sötét boszorka meglepetésére beszippantja őket és a következő pillanatban a Londoni forgatagban találják magukat. A téren, amit nem rég még a szemük láttára pusztított el a sötét boszorkány és, ami most teljesen épnek tűnik, mintha semmi nem történt volna itt. Sera még mindig a medált szorongatja, ami már nem húz sehová, Cedric kap levegőt, ahogyan a többiek is jobban vannak, itt-ott a sérüléseiket elvétve nincs komoly bajuk. Olyan, mintha a korábbi jelenetek meg se történtek volna, mindenki békésen sétálgat, pedig ha teszem azt szereznek egy újságot egyértelmű, hogy az események lejátszódása előtt vannak. Vajon ezzel megakadályozták, hogy a sötét boszorkány a világukba érkezzen ténykedni? Vagy csak elodázták a dolgot, netán a medál itt létével ők maguk vonzzák majd ide, esetleg későbbi időpontban? Netán a boszorka nem is ő volt, de valamit mégis megváltoztattak? Nem tudni, de annyi biztos, hogy a londoni katasztrófát megakadályozták oly módon, hogy végül meg sem történt... egyelőre legalábbis minden rendben.

//Köszönöm szépen a játékot fiúk-lányok! Remélem élvezhető volt, hogy lesz-e folytatás az még a jövő és a lelkesedésem, meg az időm függvénye. Smile

Kis jutalom a részvételért:
Ha már van egy olyan opciónk, amit igen ritkán sikerül alkalmazni, hogy lehetséges egy másodlagos képesség is egy karakternek ezt a lehetőséget megkapjátok és dobhattok is rá egyet a karakterfejlődés fórumban most soron kívül, innentől pedig rendesen ic hszekhez mérten. Nem muszáj ezzel a karakterrel dobni, viszont a dobásnál írjátok be, hogy a mese jutalmaként másodlagos képességhelyre dobtok. Akár olyan karival is lehet, akinek még az elsődleges sincs meg, végső soron ha a dobás nem sikerül, akkor beírok az üres helyre egy vonalkát, hogy látszódjon a helye már ott van, lehet rá dobálni a jövőben.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-30, 16:52


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  







Te jó ég! Nem is az zavar, hogy Hermione főbenjáró átkot szór a lányra. Csakis az, hogy bármit is próbálkozunk, ez a Deneira még diáklányként ilyen erős, akkor mi lesz, ha majd valóban felnő, és a síkok között utazgatva rabigába dönt mindenkit..? Akkor már aligha fogja megállítani bárki, ha mi most nem tesszük. A másik négy lány hozzám hasonlóan fogcsikorgatva küzd, egyikük sem olyan, hogy valaha feladnák. Azt hiszem még az életük árán sem. A roxfort többségében ilyen diákokat nevel ki, hogy a jó ügyért mindent, de a jelenlegi társaim még inkább túltesznek mindenkin, már csak a saját dacuk folytán sem hajlandóak veszíteni. Én pusztán azért küzdök, hogy méltó legyek apa nevére, és hát lássuk be, sosem akarnám, hogy egy ilyen sötét boszorka rászabaduljon a világunkra, és a barátaimhoz érjen. Bőven elég volt, hogy mennyi áldozatot varázsolt unikornissá. Nem csoda, hogy könnyek gyűlnek a szemembe, amikor megint én kapom a támadást, vélhetően engem, a fiút tart leginkább veszélyesnek, holott már pálcám sincsen régen. Talán azt hiszi, hogy hatással lehetek a többi lányra. Automatikusan a torkomhoz kapok, mintha próbálnám lefejteni a láthatatlan kezet, noha ez nem lehetséges, a boszorkányt kellene kiütni. Nyögve esek térdre, gyűlölködve keresgélem a maradék levegőt, ami a nyelőcsövemben rekedt. Meghatódottan pillantok oldalra, ahogyan Sera végül mégiscsak feladja, mert látja, hogy engem mindjárt elér a vég. Ezért megérdemelne a cuppanós puszit, csak éppen nincsen levegő, amivel mindezt indíthatnám. Látom Lavender és Hermione gyors szóváltását, utóbbinak végül nyeldesve a nemlétező levegőt, a kezemet nyújtom, tegyük meg, ami a göndör szöszi próbál. Hátha..



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 131

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-30, 15:05




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]
Egyetlen ember sem lehet ennyire erős, az egyszerűen lehetetlen, valamivel csak le lehet győzni, nem igaz? Talán pont ez a kétségbeesett gondolat ösztönöz arra, hogy kizárjam magam körül a külvilágot és megpróbáljam ellőni azt az átkot, amely a mi világunkban tiltott lenne, itt azonban... De nem, még az se érdekelne, ha itt is tiltott, hiszen most nincs időnk az ilyesmit megvitatni, ez az egész nem erkölcsi kérdés, hanem hogy ki marad életben. Ki annyira erős, hogy megállítsa a nőt? Mert az ugyebár kétségtelen, hogy ha mi nem, akkor ő öl meg minket. Egyszerűen csak álljak egy helyben és nézzem végig, amíg mindenki más a szemem láttára hal meg? Vagy tűrjem, hogy én leszek az első? Nem, erre képtelen vagyok, nem tudom megtenni, úgyhogy hamar győz bennem a túlélési ösztön.
Lendítem hát a pálcám, majd elmondom az átkot és minden porcikámmal azon vagyok, hogy sikerüljön. Tisztában vagyok azzal, hogy kockázatos, hiszen egy nagyon komoly és erős varázslatról van szó, nem lehet csak úgy megidézni, komoly tudás kell hozzá, de hát iskolaelső vagyok, ki lenne ennél alkalmasabb rá nálam? Negyedikben még találkoztam is vele és mit ne mondjak, nem fájdalmas, meglepően kellemes. Még szerencsés is a nő, amiért nem rögtön a halálos átkot szórom rá, pedig igazán megérdemelné. Az viszont túl gyors, nekünk pedig élve kell, vagyis gondolom, hogy a többiek is tudni szeretnének egy-két dolgot. Nem mondom, hogy végső esetben nem ölném meg, de egyelőre ezzel próbálkozom.
- Ez meg? - tekintek le döbbent arcot vágva a pálcámra, miközben a kezdeti fénysugár lassan elhalványul, mintha csak egy motorhoz hasonlóan lerobbant volna a pálcám, végül eltűnik, mintha ki se mondtam volna az átkot. Helyette a pálcámon egy hajszálvékony repedés fut végig, melyet én is csak onnan veszek észre, hogy egy pillanatra felvillan, majd eltűnik. Ez azt jelentené, hogy már én sem számíthatok a mágikus erőmre? Akkor már ketten vagyunk, márpedig ez jelen helyzetünkben nagyon is sok, hiszen még így is kevesen vagyunk a boszorkány ellen. Lavender felé kapom a fejem a hangja hallatán, habár magamban azért megfogalmazódik bennem egy gondolat. Az egész nem telik többe pár másodpercnél, mégis elszánom magam rá. Ha a mágiával nem megyünk semmire sem, akkor mi van, ha a fizikai erőnket vetjük be ellene? Felé rohanok hát, majd ha sikerül megközelítenem, a földre taszítom őt, ezzel talán időt nyerve magunknak. Nem sok az egész, de talán összezavarja annyira, hogy legalább a Cedricet célzó átok megszűnjön... Ezután feltápászkodom – és, ha a banya nem akadályoz meg benne - rohamtempóban Cedric felé veszem az irányt, végül megfogom a kezét és várok... Talán Lavender megment minket ebből a bonyolult helyzetből.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Padma Patil
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-28, 21:28

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A csapat


Londoni küldetés







Nagyon nem állunk jól… rajtam és Serán kívül a többiek sérültek, remélem, nincsen semmi komoly bajuk. Úgy látom, hogy mozogni bírnak valamennyire, ezt jó jelnek veszem, akkor nem történt velük semmi súlyos, legalábbis eddig. Azon leszek, hogy ne is történjen ezután se, épségben vissza kell jutnunk a Roxfortba, lehetőleg minél gyorsabban. Az sajnos egyre inkább látszik, hogy még öten is kevesen vagyunk a boszorkány legyőzéséhez, mindent hárít, Lavendert annyira legyengítette, hogy az Invito sem sikerül neki, bizonyos varázslatok meg alapból nem működnek itt, mint Hermione Imperiusa, amin eléggé meglepődöm, hiszen ő volt az utolsó ember, akitől számítottam volna rá, hogy megkísérli elvégezni. Én a helyzetfelmérés után egyből Serához ugrok, hogy segítsek neki, együtt tartsuk vissza a medált, aminek segítségével Deneira épp meglépni készül, gondolom, hogy vagy a miénkben vagy egy másik világban pusztítson tovább, és ezt nem engedhetjük. Legalábbis gondoltam én egy darabig. Serát láthatóan nagyon megviseli, ami a többiekkel történik, vagy lehet, hogy több is van a háttérben. Én is látom, ahogy Cedric hirtelen fuldoklik, majdnem reflexből elengedem a medált, de ekkor Sera szól, hogy ő nem akarja tovább csinálni ezt az egészet. Sok minden zúdul rám hirtelen, egyrészt megértem, hogy nem szeretné, másrészt én nem akarnám feladni, úgyhogy csak bólintok, és felkészülök rá, hogy a medált visszatartsam valahogy egyedül egy darabig, ő addig talán tud segíteni Cedricen, és meggondolja magát… Ám erre végül nem kerül sor, mert Lavender felbukkan, és amint odaszól Hermionénak, rájövök, hogy mire készül. Nem tudom, hogy Deneira számít-e erre a lépésre, de remélem, hogy Hermione jó erőben van, és gyorsan ideér Cedriccel hozzánk. Annyival próbálok nekik segíteni, hogy felhúzok egy pajzsbűbájt, és igyekszem úgy helyezkedni, hogy ők minél előbb a védőkörébe érjenek, hogy aztán egy pillanat alatt eltűnhessünk innen.






[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 522

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-28, 07:08





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Semmi nem sikerül. Deneira sokkal erősebb nálunk, olyan mágiája van amit mi nem ismerünk és pálca sem kell hozzá, ez pedig teljesen kiüt minket a nyeregből. Egyetlen megoldás létezik csak és ez akkor jut eszembe miután nem tudom megszerezni a lány pálcáját és ő Cedric ellen fordul. Sera és Padma a medállal küzdenek, Hermione átka sem fogott Deneirán, de minden érezhető kétségbeesésünk ellenére, mindannyian ugyanazt akarjuk. Vagyis azt nem. Feladni. Küzdünk míg csak lehet, együtt. Látva a foggal-körömmel való harcot, ahogy összefogunk, tudom, hogy nem történhet meg, nem válhatunk megint szét, még Deneira sem választhat minket szét, pedig nagyon azt akarja és azt is, hogy döntsünk, persze Cedric még fulladozva sem adná fel, de őt meg kell menteni. Szerencsére érzem magam annyira jól, hogy tegyek is valamit, ugyan Deneira ellen kevés vagyok, de ahhoz nem, hogy egyben tartsam a csapatot és eltűnjünk innen. Mielőtt még Sera elengedné a medált, odaugrom hozzájuk, ráfogok a kezükre és Hermione felé fordulok.* -Fogd Cedricet és minket!*Igen, kétségtelen, hogy mit akarok és remélem Deneira nem számít erre a lépésre. Mivel a medál rettenetesen húz minket a szekrény felé, esélyünk sincs az ellenkező irányba hoppanálni és máshova sem, másik világba, a sajátunkba. De a szekrénybe igen, ezzel és a medál erejével felturbózva talán magunk mögött hagyhatjuk Deneirát, mindegy hova jutunk, csak együtt maradjunk és a lány mágiája amivel Cedrichez kötődik, megszakadjon. Remélem, hogy Hermione elég gyors ahhoz, hogy időben cselekedjen, persze megvárom míg mind együtt vagyunk, legalább érintés szintjén kapcsolódunk egymáshoz és remélem Deneire elég távol van hozzánk ahhoz, hogy megérintsen minket, másrészt úgy sem arra számít, hogy pont a szekrénybe hoppanálok. Kicsi távolság, de szükséges mert nem tudok mindenkit akkora erővel meglökni, hogy a szekrénybe zuhanjunk. S aztán csak….majd kiderül mit tettem.*


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-26, 21:39



A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Lavender egyben van, de nincs miért megnyugodni, hiszen sehogyse tudjuk megállítani ezt a nőt, de még megtartani se a medált. A kezem már remeg az erőkifejtéstől, a szívem a torkomban dobog, ahogy végignézem, hogy az összes támadást csuklóból visszaveri az elképesztő erejű boszorkány.
Valami megmoccan bennem, amikor Padma mellém lép és ráfog a kezemre, hogy mindkettőnk súlyával tartsukvissza a tárgyat, és hálásan pillantok rá a szemem sarkából. Hermione Imperius átkára elkerekedik a szemem és még egy nyögés is elhagyja a szám. Úgy tudtam, hogy Auror szakra ment, híresen szabálytartó és minden gonoszat elítélő, és még is ennyire el van keseredve... És rá kell jönnöm, hogy én is. Ahogy Cedricet megragadja és fojtogatni kezdi újabb nyögés tör ki a számból és újra Padma felé fordulok. A hangomban idegesség az aggodalom feszül és remeg, a szememet már majdnem elönti a tehetetlenség keserű könnye, mert elképesztően tehetetlenek vagyunk. És ezt borzasztóan nehéz bevallani magamnak.
- Sajnálom, de nem megy. Nem fogom végignézni, ahogy megfojtják és nem fogom feláldozni magamat, amikor a családomnak szüksége van rám. - suttogom halkan, kicsit talán megtörten, és egy nagyot nyelve folytatom. - Engedjük el. Én elengedem, Padma. - közlöm, mert nincsen más mód. Egyszerűen ez az egész túl sok nekem, túl sok mindannyiunknak. Először csak egyre lazábban fogom a medált, aztán magamban háromig elszámolva... 1... 2... 3... Elengedem. Nem fogom se Cedricet, se magamat feláldozni úgy, hogy nem is tudjuk mi ez a tárgy, mi ez a szekrény, mit is akar ez a boszorkány... Nem.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 333

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-24, 19:00


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
A familiáris sikeresen javít Lavander állapotán valamelyest, de azért annyira nem, hogy egy sima invitóval célt érjen el, ahogyan a stupor is lepattan a célpontról. Valószínűleg már felhúzhatott ő is valamilyen pajzsot, amiről Cedric rögtönzött dárdája is simán lepattan, amikor próbálkozik. A medált együttes erővel sikerül egyelőre megtartani, de egyre erősebb a húzás és hiába kapaszkodnak bele ketten, egyértelműen érzik, hogy lassacskán velük együtt indul meg a szekrény felé, hiába próbálják visszatartani.
Hermione tiltott átka na nem csak a miatt, mert tiltott, hanem mert a lány nincs felkészülve egy ilyen varázslat, egy ilyen negatív varázslat végrehajtására egyszerűen semmivé foszlik mielőtt még megjelenne, viszont a leányzó azt tapasztalhatja, hogy a pálcáján egy alig érzékelhető, hajszál vékony repedés jelenik meg, mintha nem bírta volna a sötét energiát, ami egyáltalán nem passzol a lányhoz.
Deneira közben a szekrényt feltárva pillant újra a kis csapatra, akik tovább próbálkoznak és láthatóan nem akarják feladni a dolgot. Mosolyogva rázza meg a fejét és ő indul el a medálért, egyelőre csak kinyújtva a tenyerét. Talán érzi a kis csapat, hogy lassan kifogynak a lehetőségekből, és ha nem kapja meg a medált továbbra sem a pálcát tartó keze ... - kockadobás jön, a szerk. - felé irányul, aki azonnal érzi, hogy egyre kevésbé kap levegőt, mintha valaki fojtogatná.

1-2: Hermi
3-4: Lavander
5-6: Cedric

Kalandmester carried out 1 launched of one [You must be registered and logged in to see this image.] (6 oldalú dobókocka.) :
[You must be registered and logged in to see this image.]

//A következő hozzászólás október 1. vasárnap, tehát az írási határidő szeptember 30. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Padma Patil
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-17, 11:48

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A csapat


Londoni küldetés







Túl erős ez a nő. Nem tudom, mit tudnánk tenni, mindent hárít, és sajátos mágiával támad. Cedricnek nincs pálcája, és a falnak lökte, Lavendert szintén a falnak lökte. Látom, hogy a többiek már segítenek nekik, de azért aggódva pillantok feléjük. Most mindenkire szükség van, nem szabad, hogy bajunk essen, ezért is eresztek ki egy megkönnyebbült sóhajt, amikor mindketten felállnak, és újra cselekvésre készek.
Régóta vagyunk már ebben a világban, és túl sok minden forog kockán. Valahogy le kell győznünk Deneirát, különben tovább pusztít odaát, talán még szörnyűbb dolgokat is tesz, mint eddig. Látom, hogy Sera nehezen bír egyedül a medállal, talán az lesz a legjobb, ha neki segítek.
– Tarts ki – súgom neki, és elkapom a kezét, ketten talán jobban vissza tudjuk tartani a medált, másik kezemmel pedig felhúzok még egy pajzsbűbájt, hogy ne zavarjon meg minket a nő olyan hirtelen. Nem érhet a medál a szekrényhez. Közben a többiek is igyekeznek elvonni a figyelmét, Cedric le akarja döfni, Lavender a pálcáját lopja el, Hermione pedig egy főbenjáró átokkal próbálkozik, amin rendesen megdöbbenek. Nem gondolkozom most az indítékon és a miérteken, csak remélem, hogy sikerül, végre véget vethetnénk ennek az egésznek. Nagyon koncentrálok, hogy a medál nálunk maradjon, és remélem, Sera sem adja fel. Utána már könnyebben rájöhetnénk, mit tud a szekrény, csak addig ne essen senkinek baja, leszámítva a banyát.








[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-16, 19:36


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  





Nem csak az, hogy megint nyekkenek egyet, és semmi esélyem sincsen a lány ellen, aki majd egyszer írtóztatú hatalmú banya lesz, hanem most Lavender is rosszul jár, őt sajnálom jobban magam helyett. Nincs időm, erőm pedig végképp nem felsegíteni, mert Hermione támogat már megint lábra, tisztára lelkiismeretfurdalásom van, hogy én vagyok a leggyengébb láncszem, fiú létemre. Ha ennek vége, és egyszer tényleg hazajutunk, hát eskü, valahogy ki kell engesztelnem őket.
- Jól köszi, túlélem. – Fogadom el a lány kezét, hogy talpra kecmeregjek. Engem nem nagyon érdekel, hogy ez a Deneira mit akar a medállal meg a szekrénnyel, csak az, hogy valahogy megállítsuk. Nem is felelek a gúnyos kérdésére, hanem eltöröm a térdemen a seprűnyelet, ami így remélhetőleg szilánkos fadárdát eredményez, és az éles végét a lány hátának dobva lendítem a kőkori, rögtönzött fegyvert. Nem szép dolog tőlem az orvtámadás, és nem is jellemző rám, de ebben az esetben ha két világ sorsa is függ attól hogy most eredményesek legyünk.. Nem érdekel, a szükség törvényt bont. Csak remélhetem, hogy ez a béna húzás végre legalább megzavarja a csajt, hátha addig Hermione és a többiek próbálkozása sikerrel jár. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy feladjam, és azt hiszem ez a lányokra se valószinű, hogy hatni fog. Egyiküket sem úgy ismerem, akik jóbarátként üdvözlik a kudarcot.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 522

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-16, 18:18





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Nem tudom lehet-e egyáltalán felkészülni olyasmire ami velünk történik. Ha lett volna időnk…szerintem akkor sem. Ehhez a világhoz mi képzetlenek vagyunk és valószínűleg a tanáraink is. Na jó, Dumbledore minden bizonnyal nem és talán még McGalagony professzor sem, de azért kíváncsi lennék, hogy ők mivel szerelnék le a mi boszinkat. Mi semmivel nem tudjuk, ez csak akkor derül ki amikor Cedricet seprűstől a plafonra keni, és én sem örülhetek sokáig a sikeremnek, hiába fegyvereztem le, neki nem kell pálca ahhoz, hogy bármilyen átkot szórjon ránk a kezéből. Egy pillanatra elsötétül minden előttem amikor nyekkenek a falon, majd lassan lecsúszok a padlóra. A lány nevetése közben kezd tisztulni a kép, bár néhány lélegzetvételnyi idegi még úgy hiszem kápráznak a szemeim, mert Serát látom magam előtt aki felsegít. Megfordul a fejemben egy képtelen gondolat, miszerint őt is elérte valamilyen átok a boszorkányunk által és azért segít, de a lelkem jobbik fele azt mondja, hogy minden emberben van valami jó és biztosan Sera is olyan, hogy jártatja a száját de azért csak van szíve. *-Kösz, jól vagyok, semmi bajom.*Francokat nincs, csillagokat látok fényes nappal és szédülök, a hátam fáj minden négyzetcentiméteren, de legalább két lábon állok a falnak támaszkodva. Sera izékéje valamit ügyködik, a fene se tudja mit akar, egyelőre csak csiklandozást érzek, viszont a fejemben lévő zsizsikek kezdenek oszlani és már arra is emlékszem, hogy lefegyvereztem Deneirát ami a mi világunkban azt jelenti, hogy a pálcája mostantól az enyém. Mindeközben Cedricen Hermione segít, és Padma medálja is önálló életre kel, mindebből azonban nem sok tudatosul bennem, Deneira pálcájára fáj a fogam. Egy bútor alá repült, de ez nem okozhat gondot.* -Invitó Deneira pálcája!*Az övé erősebb, különlegesebb, és általában a főgonoszt mindig a saját fegyverével lehet legyőzni, higgyünk a mesékben. Talán sikerül megkapnom a pálcát, hiszen ha más is ez a világ mint a miénk, a varázslataink működtek, ennek is működnie kell. Valószínűleg abban a pillanatban érkezhet a kinyújtott másik kezembe amikor Hermione elkiáltja az imperius átkot. Egy röpke pillanatra megdermedek. Tényleg jól hallottam? Egy tiltott átkot használt? Hermione? Az a lány aki általában mindenkit ledorongol ha vét a szabályok ellen? Persze ő is vétett nem egyszer, a nemes cél érdekében és végül ugyanarra az álláspontra jutok mint ő, bár nem tudok róla de sejtem. Ebben a világban nem büntethetnek meg semmiért.[color=#ff99ff] Még mindig szédelegve figyelem, hogy hatással van-e az imperius átok Deneirára. Nem tudom, hogy Hermione mire kényszeríti, de biztosan észre fogom venni, ha olyasmit csinál amit egyébként nem tenne. Ha megkaptam a pálcáját és nincs hatással rá az imeprius átok, akkor Deneira pálcájával, ami már az enyém, megpróbálok egy másikat rá igézni. Persze kérdéses, hogy ez a pálca, ebben a világban milyen varázsigékre szakosodott, de egy próbát megér. *-Stupor!

//Stupor – Kábító átok:
Az átokkal megállíthatjuk illetve elkábíthatjuk ellenfelünket.//


[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 131

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-16, 13:43




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]
Sóbálvánnyá dermedve figyelem a szemeim előtt kibontakozó jelenetet, hiszen olyan a világon nincs, hogy egy csapatnyi diákot egyetlen boszorkány verjen semmissé! Ő azonban mégis megteszi a dolgot, mi több, játszi könnyedséggel fordítja ellenünk a mágiáját mindenféle segédeszköz használata nélkül is. Cedric a plafonhoz vágódik, Lavender pedig egyenesen a falhoz csapódik... Komolyan, mit kellene tennünk, ha egyszerűen nem vagyunk képesek anélkül megvédeni magunkat, hogy súlyosan sérülnénk? Gyors helyzetfelmérést követően Cedrichez sietek hát, aki láthatóan nincs pont a legjobb passzban, miközben Sera Lavendert veszi célba.
- Jól vagy? - teszem fel a kérdést, miközben felsegítem a fiút – ha esetleg rászorul – a pálca azonban továbbra is a kezemben marad és még a boszorkányt is szemmel tartom. Egyetlen rossz mozdulat részéről és kész vagyok egy pajzsot vonni magunk köré, hogy kivédjem az esetleges támadásait. Ha Cedric ismét bekap egy hasonló átkot, akkor könnyűszerrel itt hagyhatja a fogát, elvégre még az ő szervezete sem képes mindent elviselni egy nap alatt. - Csak maradj nyugton egy pillanatig – szólítom fel, miközben pálcám a teste felé irányítom, mintegy átfésülve, nem lett-e komolyabb baja belül. A látható sebek egyelőre nem izgatnak, de nemsokára sorra kerülnek azok is.
- Gyengék? - vonom fel a szemöldököm mintegy válaszul a nő kijelentését hallva, hiszen bosszantanak a szavai, nem is kicsit. Elég erős, mondhatni túl erős is hozzánk képest, ezt be kell látnom magamban, mégis kell lennie valamilyen módnak ahhoz, hogy legyőzhessük, nem igaz? Talán a tiltott átkok egyikét kellene bevetnem, hiszen ez nem a mi világunk, itt nem büntethetnek meg érte. Különben is, ha azt vesszük, ő a jövőben sokkal több ember vesztét okozza, szinte szívességet tennék vele mások számára is.
- Jobban vagy? - kérdem Cedricet és ha valamire esetleg szüksége lenne, akkor készségesen állok rendelkezésére, miközben azért figyelemmel kísérem Sera vívódását a medállal. A szekrényke láthatóan hívogatja maga felé az ékszert, Sera ujjai azonban továbbra is szorítják, szóval felállok, majd hátat fordítva a többieknek fordulok szembe a boszorkánnyal. Szinte kiver a víz, miközben agyam egyik része – nyilván a reálísabb – igyekszik lebeszélni a fejemben körvonalazódott terveimről, egyelőre azonban nem hallgatok rá.
- Túl sok ember kerül veszélybe miattad ahhoz, hogy itt és most feladjuk – szólalok meg, majd egyetlen, villámgyors mozdulattal emelem fel a pálcám és szögezem a nő irányába, majd még mielőtt meggondolnám magam, ejtem ki az átkot: - Imperio!
Túl erős, egyszerű varázslatokkal soha az életben nem győznénk le, szóval minden mást latba kell vetnünk ahhoz, hogy sikerrel járjunk. Erősen lehunyom hát a szemem, miközben megpróbálom rávenni arra, hogy csukja be a szekrényke ajtaját és adja meg magát. Nem vagyok biztos a sikeremben, hiszen eddig is mindent kivédett, de ha meg se próbálom, akkor akár ennél komolyabb bajba is kerülhetünk a későbbiek folyamán...

(Imperius-átok: A célszemély bármit megtesz, amit az átok elvégzője parancsol. )
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-13, 21:52




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Cseppet se rezzenek meg amikor Cedric bedobja az "átállok melléd" kártyát, legalább is belül. Kivülről viszont a hitelesség kedvéért vágok egy megsemmisült arcot, mintha nem hinnék a fülemnek és felháborodnék a szavaktól. Persze lehet, hogy annyira nem ismernek engem, hogy tudják, hogy csak a hitelességért asszisztálok ezekkel a fejekkel, de a lényeg, hogy a nőnek hiteles legyen.
De nem az. Akármivel is próbálkozunk ez a boszorkány csak kiröhög minket. Padmával váltok néhány pillantást és átkerül hozzám a kulcstartó, ami azonnal el is kezdd kapcsolatba lépni a szekrénnyel, de nem jutok többre, mert közben Cedricet a plafonhoz, Lavendert pedig, aki lefegyverezte, egy fekete csóvával löki a falhoz. Pálca nélkül! A kezével lőve a csóvát! Azért itt valami elpattan bennem is, hogy tökéletesen esélytelenek vagyunk ebben a világban. Hiszen igaza volt Lavendernek, ez egy másik világ, de mi önmagunk vagyunk, nem kaptunk plusz képességeket. Persze ezt nem fogom neki megmondani, hogy igaza volt. Most csak aggódva nézek Cedricre és rá, és végül Lavenderhez lépek, hogy felsegítsem. Ugyan csak fél kézzel nyúlok érte, mert a másik kezemben ott van a tárgy, ami egyre jobban húz a szekrényhez, de felsegítem, és a gyenge kis familiárisom, ha képes rá, erőt önt belé újra és gyógyítgatja. Fogalmam sincs, hogy mi volt az a fekete csóva, így elég rendesen aggódva pillantok a szemem sarkából felé, miközben próbálom a szekrényt is figyelni a boszorkánnyal. Mikor a szekrény kitárul és a vonzás már olyan erővel húz, hogy nem is tudok ellenállni, döntenünk kell valahogy. Csinálnunk kell valamit. A medál be akar menni, rendben, de biztos, hogy ez nem úgy fog történni, hogy átadom ennek a boszorkánynak, mert arra még ebben a világban is rájövök Ereklyevadászként, hogy ha ez a két tárgy szinkronban van, jobb, ha nálunk van, mintha nála, és ő használja. Csak arra jönnénk rá, hogy hogyan kell használni... Erősen szorítom és ha húz engem, akkor húzzon, de nem engedem ki a kezeim közül. Legalább is gondolom ezt itt, és most, de egy pillanat múlva, amikor már a testvéreim képe lebeg fel a szemeim elé, már egyáltalán nem vagyok ebben olyan biztos. Megremeg a kezem, és a homlokomon is lecsorog egy csepp izzadtság, ahogy vívódom a szavain. Elengedem és szimplán hazamegyünk. Tényleg történhetne így?
Lefagyok a cselekvésben, de a kezemből egyre jobban csúszik ki a medál, ahogy a határozottságom is fogy. Nem, nekem sokkal fontosabbak ők annál, minthogy itt haljak meg egy másik világban, azért, mert hősködöm.

// Ha a familiárisnak van ereje, akkor Lavenderre egy gyógyítás, fene tudja milyen erős az a csóva. //




[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 333

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-11, 18:19


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
Más világ, más szabályok, ahogyan ezt már eddig is sejthették a furcsa, néhol képtelennek tűnő alakok miatt, akiket odakint is láttak. Cedric szavai csak nevetés kapnak válaszul. Úgy fest a lány nem kifejezetten híve az efféle romantikus felhívásoknak, így amikor a srác az út közben szerzett seprűre pattan egy pálca intéssel zavarja meg az eszköz mágiáját annyira, hogy az nem előre, hanem a plafon felé indulva, úgy odavágja szegény srácot, hogy csoda, hogy nem nyekken meg komolyabban, csak kissé aléltan tér vissza a padlóra, ahol hát sajnos szőnyeg se nagyon van, most meg már ereje sem, hogy elővegye. Így viszont Lavander lefegyverzése sikeres, ahogyan Cedric felreppen előtte a plafon irányába varázsol, a lány pálcája pedig szép ívben repül el a szobában az egyik szekrény mögé. Talán egy pillanatra meglepődik, de aztán fekete csóva reppen ki egyenesen a tenyeréből és csapódik Lavandernek, aki ezzel a szemközti falnak kenődik. Padma ez idő alatt át tudja adni a medált és felhúzza a pajzs bűbájt is, Sera pedig meg tudja vizsgálni a szekrényt, ám úgy fest, hogy a lány is kiszúrja az ügyködésüket, no meg azt, hogy a medál előkerülésének hála a szekrény halványan vibrálni kezd. Mintha érdeklődő arckifejezésre váltana. Lazán hátat fordít nekik, mintha cseppet sem tartana a kis csapattól és egyszerűen kitárja a szekrényt, amire a Sera kezében lévő medál vad húzással igyekszik oda. Erősen kell tartania ahhoz, hogy ne reppenjen ki a kezéből, ám ha tartja is lassacskán őt is húzni kezdi a szekrény felé.
- Az lenne a legegyszerűbb, ha egyszerűen visszamennétek, nem gondoljátok? Nincs itt helyetek, nem is ismeritek az itteni világot és... lássuk be gyengék is vagytok. - halk kacagással fordul vissza, persze ha közben próbálkoztak volna valamivel úgy fest elég könnyen hárít bármit.

//A következő hozzászólás szeptember 17. vasárnap, tehát az írási határidő szeptember 16. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 522

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-10, 20:00





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Serában minden bizonnyal forrong a hangulat és ha Hermione nem lenne, akkor most valószínűleg igen cirkalmas, Merlin bocsá` még tettleg is választ kapnék. Nincs lelkiismeret furdalásom, ő kezdte és nagyon tévedett ha azt hitte, hogy annyiban hagyom. Sera egy gonosz kis boszorkány, nem is tudom miért nem a Mardekárba osztotta a süveg annak idején, mi lehet az amit látott abban a szőke, hideg fejében? Noha nincs szükségem arra, hogy dicsérjenek vagy elismerjék a tudásomat, a gúnyos felhangra pedig ügyet sem vetek, egy meglehetősen büszke és elégedett mosolyt vágok a válaszára, ami egy újabb szurka-piszka, csak épp nem hangos. Cedric öngyilkos kijelentésére csak szemet forgatok, ezen túl átadom magam az ötletelésnek és az indulásnak. Végül maradunk a lány üldözésében, mivel Sera láthatatlan barátja megint színre lép, legalábbis feltételezhető, de mi most sem látjuk, viszont sietségre ad okot így nem tudunk kellőképpen felkészülni semmire. Cedric rám támaszkodik, és ölelget. Kíváncsi lennék, hogy ha lenne köztünk egy másik fiú is, akkor kire támaszkodna? És vajon az aktuális barátnője mit szólna hozzá ha megtudná. Asszisztálok a seprű kereséshez, mivel nincs pótpálca, de ezt megmondhattam volna neki az elején is, de a remény hal meg utoljára. Ki tudja miket művelt volna egy nem hozzávaló pálcával, talán így szerencsésebb. A sietség okán nem vagyunk eléggé felkészülve arra ami vár ránk, bár a lányt üldöztük a szobája átkutatása helyett, mégis oda lyukadunk ki megint, egy végeláthatatlan rohanás után. Alig szól pár szót és máris ránk támad, csak a pajzs bűbájnak és Sera familiárisának köszönhető, hogy nem sülünk meg. Furcsa, erős pálcát tart a kezében, s aztán csak vár. Nem értem miért nem támad meg minket újból, arra kíváncsi kik vagyunk de hát ezt tudhatná, ha Cedricet csapdába csalta, ha idecsalt minket az átjárón át, ha idevezetett minket a szekrényhez. Nem bízom a szekrényben, sem a lányban. Cedric meglepő módon máris jobban érzi magát, és leáll flörtölni, míg Sera és Padma valamit mesterkednek mellettem. Én meg? Nos, valamit tenni kell, nem állhatunk itt a lány előtt szabad prédaként. Lehet, hogy ő erősebb nálunk, de pálca nélkül eddig csak egy valaki tudott bármit is csinálni. Néha talán a legegyszerűbb dolgok a legcélravezetőbbek. Egy lefegyverző bűbájt bocsátok rá, míg ő Cedrickel beszélget, és mivel pont a fiú mögött állok, talán nem veszi észre időben, hogy Cedric mellett felemelem a pálcámat.* -Capitulatus!



[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Padma Patil
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-09, 19:51

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A csapat


Londoni küldetés







Sajnos Cedric pálcája eltűnt, és nálunk sincs fölösleges, ez nem túl jó, mert hárman lehet, hogy kevesek leszünk a boszorkánnyal szemben, már ha megtaláljuk vagy ő talál meg minket. Amíg a többiek összefoglalják, hogy mi történt, hallgatózom, hogy nem hallok-e lépteket távolodni, bár tényleg kétlem, hogy erre ment volna a lány/banya, hacsak nem vált láthatatlanná. Elvégzek egy varázslatot, ami a vártnál eltérő irányban jelezett átjárót. Kissé meg is lepődöm, hogy sikerült, de nem sokáig foglalkozom ezzel, szólok a többieknek, hogy mit találtam, és már el is indulunk arra. Szokás szerint egy patrónus áll az élre és vezet minket, nekünk csak követnünk kell őt.
Ahogy haladunk, egyre ismerősebbek a folyosók, mintha már lettünk volna itt. És tényleg, mert kikötünk ugyanabban a szobában, ahol a szekrény van. Ezúttal nyitva áll, és ott van előtte egy lány, aki talán távozna, de csak ennyit sikerül érzékelnem, mert amint belépünk, ránk támad. Majdnem megsemmisíti Sera familiárisát. Reflexből felhúzok egy pajzsbűbájt, ha netán újra varázsolni akarna, de egyelőre nem támadok, mert Cedric és Hermione is megpróbálja szóra bírni.
Sera közben mutogat nekem, és rövid gondolkodás után kapcsolok, és előhúzom a zsebemből a medált, amivel azóta nem foglalkoztam, hogy elhagytuk a szobát nem olyan rég. Odaadom a lánynak, hátha tudja használni valamire, kíváncsi is vagyok rá, hogy kiderül-e valami.
Közben figyelem a nőt, hogy tudjak reagálni, ha hirtelen támadna megint. Elég erősnek tűnik, ha majdnem megölt egy familiárist.







[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 131

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-09, 17:48




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]
Megrándul az arcom Cedric válasza hallatán, az öngyilkosság nem tréfadolog, még ebben a helyzetben sem. Mindannyiunk idegei pengeélen táncolnak, mivel egy ismeretlen világban vagyunk, ismeretlen emberekkel körülvéve, senkihez sem fordulhatunk. Odaát még kéznél lenne legalább egy tanár, de itt nem is tudhatjuk, ki ellenség és ki nem. Ennek alapján honnan tudhatta Cedric, hogy egy banyát engedett szabadon? Bizonyára igyekezett barátságosan viselkedni a fiúval, elhitette, hogy egy oldalon állnak, majd kihasználta az előnyét.
- Te semmiről sem tehetsz, úgyhogy ne okold magad – csóválom meg a fejem egy rosszalló pillantás keretében. - Szerintem, hasonló helyzetben mindannyian ugyanazt tettük volna, nem veled van a baj. Egyszerűen csak ravasz, nagyon ravasz...
Ez a tulajdonsága pedig kifejezetten nem tetszik, hiszen nem tudhatjuk, mikor futunk bele a következő csapdájába. Talán már most abban vagyunk és ez a világ nem is valódi, hanem nekünk lett teremtve, miközben a sajátunkban pont tombol a katasztrófa, kissé nagyobb mértékben, mint Londonban. De ha elkapjuk a nőt, akivel Cedric volt, akkor minden helyreállhat. Mert ez így működik, nem igaz? Ha nincs múlt, akkor nincs jövő és ahová visszatérünk, minden rendben lesz. De jó is lenne!
- Sajnos, nincs felesleges pálcánk – vonom meg bűnbánó képpel a vállamat a fiú szavait hallva. - Egyébként se vennéd sok hasznát egy másiknak, mert minden varázslatot elszúrnál vele...
Na, nem azért, mert olyan béna lenne, hanem leginkább amiatt, hogy egy pálca sem hajlandó tökéletesen működni olyan ember kezében, aki nem a gazdája. Nem hiányzik nekünk még egy elszúrt bűbáj, ezt azonban már nem kötöm Cedric orrára, hiszen már így is felettébb rosszul érintik a dolgok. Bűntudata van, magát okolja, pálca nélkül pedig még hasznavehetetlennek is érzi magát. Tökéletesen megértem...
- Induljunk! - sóhajtok egyet, miközben pálcám magam elé tartom, hogy bármikor védekezhessek, a patrónusom pedig előre indul, felfedezni a terepet. Némi félsz azért van bennem, hiszen itt nem lehetünk biztosak az erőnkben, habár eddig még nem okozott semmi gondot, de jobb félni, mint megijedni. Ilyenkor azért jó lenne egy-két hasznosabb bájital, amelyet rádobhatunk az ellenfélre, hogy kis ideig megbénítsuk vagy megvakítsuk. Cedric például nem lenne ennyire letaglózva a saját tehetetlensége miatt.
Amikor a szobába érünk, már várnak minket, habár kissé furcsállom a dolgot, mivel a patrónusom nem jelezte a lány jelenlétét, de ezt betudom annak, hogy ideje se lett volna, mivel szinte azonnal támad. A vidra eloszlik, Sera állatkája pedig szemmel láthatóan rosszul viseli a dolgot, de ennél többet nem vagyok képes észrevenni rajta. A hollóhátas lány egyébként is titokzatos, főleg a saját erejét illetően, most sem rezdül az arca sem, habár a kisállat hamar visszatér mellé.
- Csak feltennénk néhány kérdést... - vágom rá a lány válaszát illetően, azonban gyorsan elharapom a mondatot, amikor Cedric is beszélni kezd. Nem igazán hiszek az általa alkalmazott technikában, de egyelőre ötletem sincs, mivel is kellene szóra bírni a mostani Daneirát. Hagyom hát, hogy Cedric beszéljen továbbra is, miközben azért kezemben tartom a pálcám, ugrásra készen, hogy a megfelelő időben ellőhessek egy lefegyverző bűbájt, vagy elkábíthassam. Ha más nem, akkor elvisszük magunkkal a Roxfortba és ott kifaggatjuk, de már mindenképp szeretnék hazai pályán játszani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-09, 10:48


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  





Olyan haszontalannak érzem magamat, hogy nincs meg a pálcám, semmilyen varázslat nem megy így. A fejemet lehajtva baktatok a lányok gyűrűjében, amikor a folyosón kérdezősködök a tartalék pálcát illetően, hiszen nekem nincsenek egyéb varázslatos képességeim. Viszont..! Imádom a seprűlovaglást! Ez a világ eléggé hasonló a miénkhez, ez a kúria is hajaz lényegében a Roxfortra, miért is ne lehetnének seprűk ebben az univerzumban is. A folyosón haladva keresgélek egy seprűtárolót, vagy bármilyen eszközt, ami repülésre lehet alkalmas, hiszen kiváló érzékem van hozzá, hogy a levegőben repkedve hajtsak végre bámulatos mutatványokat. Ha sikerül szereznem egy seprűt, vagy bármely más alkalmatosságot, ami alkalmas a repülésre, akkor megvizsgálgatom, lelkileg próbálok lelkileg rákészülni, hogy eggyé váljak a tárggyal, kellően hangolódni egymás kívánságaira. Amint beérünk a lányhoz, alig észrevehetően érek Será kezéhez, jelezve, hogy elterelem a főbanya figyelmét, valamit próbáljanak kitalálni. Aztán előkapom a valaha volt legsármosabb pillantásomat, amivel már sok női szívet törtem össze, például Betthany, Cho, Kylie, izé.. most miért a felsorolást nézem, nem mindegy?
- Hidd el, én megértelek téged, vonzz a hatalom. És végülis engem meg az erős lányok vonzanak, kár, hogy nem tudtunk ott bent a cellában több időt együtt tölteni. – Cinkos mosolyom arra utal, hogy végülis miért is ne alkothatnánk egy párt, ha már ilyen csinik vagyunk mindketten? Aztán ha sikerült bármilyen repcsialkalmatosságot szerezni, akkor rápattanva támadom le a csajt, döntve le a lábáról, ha pedig nem, akkor villámgyorsan hajolok le, kirántva a lába alól a szőnyeget. Ha viszont parketta van, akkor.. csúnyán nézek.

//Repüléstan/seprűlovaglás kiemelkedő//



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Seraphin McCaine
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 63

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-08, 21:14




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]

Csak beszél és beszél és beszél, és egyre jobban körvonalazódik bennem, hogy igen, valóban mindent kimond, ami csak az eszébe jut, és tényleg egészen abszurd az egész számomra, annyira más típusú vagyok. Persze nem kéne skatulyázni, de nem véletlenül elég megosztó a híre ennek a csajnak. Ugyan meg lenne a válaszom, és mivel folyamatosan felhúz és odaszúr, nem is éppen kedves válaszom, de Hermionéhoz fordulok, veszek egy hatalmas, mély levegőt, és egy kis mosolyt erőltetek az arcomra, ahogy visszafordulok Lavenderhez.
- Nagyon ügyes vagy. - felelek ennyit a hosszú monológjára, éppen annyira icipici gúnnyal, hogy ne lehessen biztos benne, hogy hogyan értem. Cedric felé akarok fordulni, hogy megnyugtassam, hogy biztosan nem ő indította el ezt a pillangóhatást, de...
Aztán be sűrűsödnek a dolgok...
Nem nagyon tudok válaszolni Hermionénak, elég sok mindent láttam már, de a megsemmisülést és elkárhozást még nem éppen, így csak próbálom megtalálni a hangom és lenyelni a gombócot a torkomban. Egész nap, ezen a végtelenül hosszú napon magabiztos voltam, tettem a dolgom és mondtam a véleményem, így lehet, hogy nem túl megnyugtató, hogy néhány pillanatra így elhagytam magam.
Tényleg megmagyaráznám a dolgot a többieknek, ha nem érezném, hogy rohannunk kell, és már rohannak is előre a védelmező állatkáink. Ahogy beérünk már markolom is a pálcát, és jöhet a következő elképedés: a familiárisom visszaveri a varázslatot, de a mágikus kapcsolatunkon keresztül érzem, hogy ebbe majdnem bele is pusztul. Azonnal visszahívom magam mellé, és mint a támadni készülő macska bámulom ezt a lányt. Igazából Cedric-kel vette fel a szemkontaktust és nem is érzem magam a csapatunk vezérének, így nem én leszek az, aki ezekre válaszol. Viszont az ereklyevadász ösztönöm azonnal feltámad, és habár nem moccanok, ameddig a lány beszél a mögötte lévő szekrényt figyelem, változott e valami azóta, hogy itt voltunk, aztán Padma felé fordulok, és a kezemmel a mágikus medál-kulcstartójának alakját rajzolom le. Talán ha most előveszi akkor végre rájövünk, hogy hogyan kellett volna használnunk... És talán még mindig használhatjuk.

// Ereklyevadász - nincs varázslat, csak isteni sugallatot várok a tanórákon hallott információk alapján, hátha összerakok most valamit a szekrénnyel és Padma medáljával. Very Happy //





[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]


Volt idő, hogy olvastam könyveket, és az egyikben ezt írta valaki: "olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni". Ezt a helyet keresi mindenki. Én is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 333

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-06, 20:35


London romokban

[You must be registered and logged in to see this image.]
Deneira szobája
Cedric nem talál infot a pálcája ügyében. Sajnos nem kaphat valami ideigleneset, főleg mert az nem fog csak úgy hozzá alkalmazkodni, hiszen a pálca választja a gazdát. Nem megy az olyan egyszerű, hogy kap helyette egy másikat. A védekezések tökéletesek, a patrónus előre indul, a familiáris felhúzza a pajzsot, ami szükséges is, amikor felérnek, hiszen a lány ott van. Furcsa, mert egészen kiürült a folyosó, amire felérnek a szobája szintjére, jó eséllyel akik tehették eltűntek inkább az útból, mint sem hogy bajba kerüljenek. A szekrény ezúttal tárva nyitva és a lány épp ott áll előtte, de persze hallva a közeledőket szinte azonnal támad. A varázslatát legalább a familiáris felfogja, így nem csapódik be, viszont veszélyesnek tűnő pálca vibrál a kezében. Hiába, hogy velük egykorú lehet, mégis valahogy erősebbnek tűnik a kis csapatnál. A familiáris alakja is mintha egy pillanatra megremegne a becsapódó varázslatnak hála. Vajon képes elpusztítani is akár a mágikusan létrehozott lényt, ha elég erős varázslattal támad?
- Az lenne a legegyszerűbb, ha egyszerűen hagynátok elmenni. Egyáltalán... kik vagytok és mit akartok ennyire tőlem? - persze azért Cedricre vet egy kárörvendő mosolyt, hiszen akárhogy is nézzük végül is ő segített neki kijutni, de nem tűnik olyan hálás típusnak, aki ezt szívesen meghálálná.

//A következő hozzászólás szeptember 10. vasárnap, tehát az írási határidő szeptember 9. éjfél.//

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Cedric Diggory
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 116

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-02, 19:16


Canons &Mr. Diggory

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  





Nem tudom, hogy mi az oka a lányok feszültségének, de valahogy látszik, érződik, hogy pattanásig feszülnek az indulatok. Kedves, bátorító mosollyal köszönöm meg Lavender magyarázatát, és azt is, hogy Sera a familiárisa segítségével megpróbálja enyhíteni a zúzódások fájdalmait. Szükség is van rá, hiszen ha folyamatosan az oldalamat fájlalom, nem leszek a segítségükre. Főleg, hogy még pálca sincsen nálam.
- Köszi lányok. És mi ez a rossz hangulat? Más is történt, amiről nem tudok? – Nem hiszem, hogy szőnyeg alá lehetne söpörni a problémákat, de a lányok bizony komolyabb hadviselést tudnak egymás ellen folytatni, mint mi pasik. Sőt, igazából azt is megkérdezhetném, hogy Hermione hova tűnt, hiszen egymásra kellett volna vigyáznunk, de mivel az én buta ötletem volt, hogy mi is válljunk szét, igazán nem szólhatok egy szót sem, hogy nem tudta, hogy hova lettem. Felnézek a csapóajtó irányába, amin át Deneria is távozott, és szörnyen szégyenlem magamat.
- Én engedtem szabadon.. Ha tényleg felnő, és miattam lesz olyan.. gonosz, akkor én felkötöm magamat. – Kesergek, hiszen a lány itt még nagyjából velünk egykorú, és ha nekem lesz köszönhető, hogy a világra szabítottam, akkor hogyan tudnék megbírkózni mindezzel? Ráadásul a mindig vidám Será olyan gyilkos stílusban méreget mindenkit rajtam kívül, hogy tényleg nem tudom, hogy mi történt. Meglehet olyan események vették kezdetüket, hogy máris egymás ellen kezdünk fordulni?
- Nekem nem ártana egy pálca, a sajátom ugyanis nincs sehol. Anélkül.. nem tudom, hogy mit segíthetnék. – Kétlem, hogy valakinél van tartalék. Kölcsönkérni pedig hogyan is tudnánk, hiszen itt nem ismerünk senkit.. Ráadásul a mágia nem biztos, hogy itt hasonlóan működik, mint nálunk.
- Úgy értem, hogy fel, hogy azt hittem, hogy valami titkos szellőző van felettünk, azon át menekült a lány. De most már látom, hogy csak a pincébe csuktak be, nem ő ment fel, hanem én voltam lent. Mindenesetre ha végre kint vagyunk a folyosón, megkérdezek egy diákot, ha látok olyat, hogy mi a helyzet, ha valaki elhagyja a pálcáját? Lehet kapni ideiglenesen egy általános tartalék pálcát? Addig a többiek találják ki, hogy merre. És biztos ami biztos Lavenderre támaszkodok, egyrészt mert jó fej, másrészt még tényleg ingatag a talaj. Harmadrészt szeretek úgy barátkozni, hogy lányokat ölelgethetek.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Dumbledore’s Army ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
The love is only pain!
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 131

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-02, 15:36




A majdnem Canon küldetésen
[You must be registered and logged in to see this image.]
Zavar Sera reakciója, állja a tekintetem, az pedig még inkább zavar, hogy semmit sem árul el a képességeiről. Valamit rejteget, ebben teljes mértékben biztos vagyok, márpedig egy ehhez hasonló helyen és helyzetben nem túl szerencsés dolog bármit is eltitkolni mások elől. Nem állítom azt, hogy a lány nem használná a képességeit, ha bajba kerülnénk, de én jobban szeretek nyílt lapokkal játszani és előre tudni róla, hogy kitől mit lehet várni egy ehhez hasonló helyzetben. Nem szeretem a meglepetéseket, főleg nem az olyanokat, melyek akár az életünkbe is kerülhetnek. Mit ne mondjak, elég szép kis kalamajkába másztunk bele, amikor átjöttünk ebbe a világba, de ha azt vesszük, a miénk már romokban, London legalábbis mindenképp. Valamit tennünk kell, az biztos.
- Nem hagynánk abba egy pillanatra egymás piszkálását? - fakadok ki kissé türelmetlenül, amikor Sera szinte nekiesik Lavendernek. Nemhogy örülnének annak, hogy mindannyian egyben és épségben vagyunk, még ölik is egymást, még több okot adva arra, hogy idegeskednünk kelljen. Cedric épp csak előkerült ebben a pillanatban, még ki se derült, mi a helyzet pontosan, erre Sera elkezd szurkálódni... Elhiszem, hogy feszült, mindannyian azok vagyok, talán pont ezért nem kellene ezt tennie. - Sokkal hasznosabb lenne, ha kissé jobban megerőltetnénk magunkat, hogy együtt tudjunk dolgozni. Csapatként...
Tény, ami tény, én se vagyok jóban Lavenderrel, de azért mégis igyekszünk mindketten összefogni annak érdekében, hogy pontot tegyünk az ügy végére. Ami azt illeti, még elég szépen is megy a dolog, úgyhogy Sera is kénytelen lesz lenyelni ezt a bizonyos békát. Jelenleg más – sokkal fontosabb dolgunk is van, mint az ő rosszallását hallgatni. Annak azért igazán örülök, hogy a lány végül ráhagyja a dolgot.
- Nem csoda, hogy gonosz lett... - bukik ki ajkaimon a hirtelen megjegyzés, hiszen azért a Daronel Deneira nem cseng pont a legszebben. Komolyan, ha gyerekem lenne, ezzel a névvel bizonyára halálra is ítéltem volna a későbbiek folyamán. Mindenesetre, én is gondolkodóba esem azt illetően, hallottam vagy olvastam-e már róla valamit régebben. Ez pont ugyanolyan, mint elsőben Nicolas Flamel esete, azzal a különbséggel, hogy egyelőre teljes homály fed a fejemben minden információt. Semmi sem rémlik erről a névről, egy tankönyvben se jött szembe velem, hiszen arra csak emlékeznék, nem igaz?
Már pont az az ötlet jut eszembe, hogy talán egy kis figyelmet kellene szentelnünk annak a helynek is, ahol Cedricet és a lányt tartották fogva, amikor hirtelen meghallom Sera hangját. Nem, nem konkrét hangnak mondanám, hanem leginkább ijedt sikkantásnak. Arra kapom hát a fejem, hátha megpillantom a támadóját, ezzel szemben viszont semmit sem látok. Sera arca azonban falfehér, szóval valaki vagy valami megijesztette, ebben biztos vagyok. Ritka az, amikor az ember így reagálja le egy hirtelen támadt ötletét.
- Mi a baj? - kérdezem, miközben szinte teljesen figyelmen kívül hagyom Lavender szavait. Egyszerre nem tudok két helyre figyelni, ez fizikai képtelenség. Sera igazán ért ahhoz, miként keltsen feltűnést, az szent. - Baj van?
Hát, erre ez elég gyenge fogalom, mivel az arcát látva halálra rémült szerencsétlen. Amikor viszont elkezdi mondani a dolgokat, kissé értetlenül meredek rá:
- Láthatatlan barát? - az előbbiek fényében ez az első szó, ami megüti a fülemet, de igyekszem napirendre térni felette. Sera sürgető hangneme megteszi a maga hatását. Megidézem hát a patrónusomat és a lányhoz hasonlóan én is előre küldöm, jóval előrébb, egyfajta felderítőnek. Ha bárki vagy bármi rátámad, egyszerűen csak eloszlik, nem esik semmi baja. Talán valaki csapdát állított nekünk, mi meg pont belesétálunk...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 522

TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés 2017-09-01, 17:11





Londoni küldetés

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Egészen érdekes felvetések merülnek fel, ahányan vagyunk annyiféle. Cedric immáron szabad és ha nem is röviden de elmondom neki mi történt közben, míg ő a „pincében” bulizott. Viszont mindenki ugyanarra kíváncsi, Daronelre aki eddig nem volt képben. Persze az is lehet, hogy Cedric simán csak eltévesztette a nevet, ha mondjuk egy termetes bútordarab pont a fejére esett; érthető. Szegény. Én is sajnálom és teljes mértékben együtt érzek vele, de Sera….nos a csaj odáig van és nem tudom magamban tartani a kérdést. Gyilkos pillantást kapok érte amin csak mosolygok, már megszoktam nem tud a lelkembe taposni. Inkább azon vagyok, hogy magyarázatot találjak arra ami velünk történt és kitalálni, hogy mi fog még. Daronel Deneira nevét először Sera rakja össze, és most ugrik be, hogy egyszer már elhangzott így ez a két név. Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk ide és néhányan az itteni diákokat faggatták Deneiráról. *-Valószínűleg ez történt Padma.*A hangom visszaverődik Cedric börtönének falairól ahogy előrehajolva vizsgálom a peremét. Szinte hason fekszem és a fejem is belóg, de észreveszem azokat a rúnákat melyek már elvesztették mágikus erejüket.* -Találtam pár rúnát ami egészen bonyolult védőburkot alkotott mielőtt megtörték és ezt csak az törheti meg aki készítette. Ez a Deneira bármikor kijöhetett volna ebből a helyiségből, csak elterelés volt. Ha nem töri meg a bűbájt, meg sem hallottuk volna Cedric hangját. Daronel Deneira, róla beszéltek amikor megérkeztünk. Emlékszel Sera? Még te kérdeztél rá, hogy vajon azonos-e azzal akit mi keresünk. Most már emlékszem….hhmmmm….nahát! Mennyi minden van a fejemben ami kijött a számon!*Felemelkedve Sera felé fordulok, döbbent kifejezést rajzolva az arcomra, és nem tudom megállni, hogy ne mondjam ki megint, hogy ne piszkáljam. Annyira ellenszenves. Padma is keresgél, de azt hiszem nem sokra jutunk, ha Deneira ennyire penge a bűbájokban és a szimpátiamágiában, akkor nem sok esélyünk van. Csak azt találjuk meg amit ő akar.* -Találtál valamit? Bármit?*Muszáj, hogy legyen valami ami a nyomára vezet minket, hiszen Cedric szerint nem sokkal előttünk szabadult ki és akárhogy is nézem, csak arra van út amelyről mi jöttünk, össze kellett volna találkoznunk, ahogy Padma is mondta. Mi viszont egy árva lélekkel sem találkoztunk. Hacsak nem….és Sera ekkor visít fel. A láthatatlan barátja akiről nem tudjuk, hogy kicsoda, micsoda, megint váratlanul bukkant fel. Gondolom. Mert látni nem látom, de Sera tekintete a semmibe réved mégis úgy tűnik, hogy valakit néz. Aztán elsápad és izgatott lesz. Egyik pillanatról a másikra lódulnak meg az események. Sera noszogat minket, Padma kereső varázslata pedig mintha mutatna valamit. Cedricre nézek, hogy jól van-e, elég erősnek érzi-e magát ahhoz, hogy elinduljunk, mert nem hagyhatjuk itt. Szóval ha nem tud jönni, sajnálatos módon Deneirát is el kell szalasztanunk. Viszont Deneira nélkül nem jutunk haza, legalábbis eddig mi nem találtunk semmit ami hazavezetne minket. *-fel? Hova fel? *Kérdezem de közben már indulok is, ha Cedric képes jönni. A „fel” elég tág fogalom, tekintve, hogy a kastély kísértetiesen hasonlít a Roxfortra. Hova fel és meddig? Mi vár ránk? Deneirán kívül?*


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Londoni küldetés

Vissza az elejére Go down

Londoni küldetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» [Küldetés] Hogy készítsünk babát?
» [Játékos Küldetés] A Kaszás Katakombája
» Konoha kapuja
» A falu vezetőjének irodája
» [Event] A legendás küldetés!

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-