Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb



ϟ Konyhafolyosó
  Today at 11:19
Jacob Troops





ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 21:36
Ginny Weasley

A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Nox Djarum
 
Sidney Smallwood
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Nancy Lukey
 
Jacob Troops
 
Ginny Weasley
 
Armand Stansson
 
Janette Troops
 
Statisztika

Összesen 591 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Colette Blackbourne

Jelenleg összesen 39359 hozzászólás olvasható. in 3498 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Bűbájtan terem (VI. emelet)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-02-13, 19:05


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Ha most bepillantást nyerhetnék Brandon gondolataiba, akkor nyilván pipacsvörös képpel oldanék kereket a teremből. Pedig nem rám vall az ilyesmi, mások igazán nagyszájú, belevalós csajnak ismernek, aki minden nagyobb balhéban benne van, most viszont... Hát, nem is tudom, hiszen minden annyira bizonytalan. Még ha szerelmes is voltam Brandonba, akkor se vele képzeltem el a jövőm, hiszen a családja nyomására bele kellett mennie egy olyan jegyességbe, melyet soha életében nem szeretett volna. Jól tudom, mennyire fontosak számára a nevelőszülei, ismerem annyira, hogy tudjam, egyszerre érez szeretetet és kötelességtudatot irántuk. Ez pedig eléggé megnehezíti néha az életét, most pedig én is bekavarok neki ezzel. Elég rémes dolog ez a bűntudat-mizéria.
- Váó... - nyögöm ki egy pillanat alatt, szinte pontot téve Brandon mondatainak végére, hiszen még be se csukja a száját, amikor én lereagálom a hallottakat. Hirtelen jött minden, nekem pedig fel kell dolgoznom mindezt, de közben meg arra is késztetést érzek, hogy itt és most áldást mondjak egy kapcsolatra vele, csak hát Samael... Őrült nagy hibát követtem el vele nemrég. Erre gondolt volna, amikor figyelmeztetett? - Ez úgy... Hát ez... Hülyén hangzik, ha azt mondom, hogy ez volt életem legszebb szerelmi vallomása?
Elmosolyodom a szavaim hallatán, hiszen igazából még soha senki se vallott szerelmet számomra, de hát Brandon iránt annyi éven át vágyakoztam, most pedig ezzel egy álom vált valóra... Igaz, hogy mindennek helyszínéül nem a bűbájtan termet képzeltem el, hanem leginkább egy templomot, de hát addig el is kell jutni, nem igaz? A lényeg az, hogy megtörtént, mindketten kimondtuk, amit éreztünk és a világ se dőlt össze körülöttünk szégyenében. Sőt! Ilyen feldobott még soha életemben nem voltam eddig.
- Számomra ez már nem kérdés – csóválom meg a fejem. - Amikor beléd voltam zúgva, azt nem csak kislányos hóbortként értettem... Jó, talán nem egy lángoló szerelem volt, de valami volt bennem akkor. És az a valami több volt egy egyszerű barátságnál.
Mintha a barátság is olyan egyszerű lenne, főleg egy ehhez hasonló... Szerelem-barát-Samael. Senki se említette, hogy az ilyesmi tud bonyolult is lenni. Én azt hittem, ha valaki szerelmes valakibe, az egy letisztult dolog, amit biztosra vesz magában az ember. Nem pedig ilyen őrült bonyolult valami...
- Nekem tökéletesen megfelel a mai nap – azért egy pillanatra elbizonytalanodom, amikor a vállaimon érzem a tenyerét, majd összeszedem magam. - Hát, gondolom, ruhát illene valami csinosabbat felvennem egy... öhm randira... - De fura szó! - Akkor egy óra múlva várlak a Nagyterem előtt, ha neked is megfelel. Szia!
Határozott gyorsasággal bújok ki a kezei alól, majd torkomban dobogó szívvel veszem irányba a Hugrabug-klubhelyiségét. Beszélnem kellene Samaellel, ez igaz, de közben meg Brandon randira hívott és nyilvánvaló, hogy melyikük élvez elsőbbséget... Istenem! Tetszem neki! Még időm se volt felfogni, de már randira készülünk!!!
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-02-09, 18:35


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 

Ahogyan a csillogó kék szemekbe pillantok, és a szőke tincseken futtatom végig a tekintemet, igazán nagy szégyen, hogy legalább nem próbálkoztam nála. Hiszen mindig is volt köztünk egy komoly érzelmi kapocs, csak nem akartam felrúgni a barátságunkat, hiszen akkor végképp szem elől tévesztettem volna. Most pedig a frigyem küszöbén kell csak belátnom, hogy az, akire mindig oly nagy szükségem volt, az nem más, mint Yngrid, az én szöszi árvaházi társam, akit talán már régóta szeretek, csak valahogy sosem merültünk fel egymásnál. – Nekem nem is tudom, hogy mikor. Csak.. mindig fontos voltál, de azt hiszem sosem barátként, viszont nem mondtam ki. – Nem nagyon foglalkoztam a lányokkal, kicsit visszahúzódó vagyok, méghozzá olyan fiú, aki mindig bizonyítani akar a mostohaapjának, hogy méltó legyen a kapott, felvett névre. Cseppet sem tartom fiatalnak a lányt, hiszen a gondolatai, nem pedig a kora alapján tudom megítélni. Nem csoda, hogy most megpróbálom megsimogatni, amit szerencsére hagy is. Ez most valóban nem olyan közeledés, mint korábban, amikor csak hülyültünk együtt.
- Én is kedvellek téged, és megnézhetnénk, hogy tudunk-e máshogy is gondolni egymásra, mint barátként. A naptáramat? – Nevetem el magamat, hiszen csakis miatta jöttem most a Roxfortba, mert látni akartam, igaz, arra én sem számítottam, hogy már belépett abba a korba, amikor randizni akar. Ez a most vagy soha tipikus esete. Nincs mit megnéznem a naptáramon. – Én akár ma este is ráérek. Felmegyek a szobámba, és megborotválkozom, meg ilyesmik, szalonképesre varázsolom magamat. Neked semmi ilyesmire nincs szükséged! Akkor.. itt egy óra múlva? Vagy ha nem érsz rá, akkor holnap? – Nem is veszem észre, hogy közelebb léptem hozzá, és átfogva kétoldalról a vállát, úgy nézek le rá. Valahogy most mindez oly természetessé vált. És ezt persze nem tehetem meg Briennával. Ebben a pillanatban nem is akarok hazamenni.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-26, 18:50


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Ostobák voltunk mindketten, erre teljesen felesleges újabb szavakat vesztegetnünk. Elmondhattam volna Brandonnak, miként is érzek vele kapcsolatban, hiszen világéletemben számíthattam rá, gondolhattam volna előre, hogy csak emiatt nem fog megszakadni a barátságunk, valamilyen ismeretlen okból kifolyólag azonban nem tettem meg a dolgot. Féltettem őt, féltettem magamat és természetesen a kettőnk közös kis világát is, melyet évek munkájával építettünk fel. Ahol minden szép és jó, és ahol mi ketten testvérek vagyunk. Ahol senki se szól bele abba, mit teszünk vagy mit kellene tennünk. Ahol nincs Brienna és Brandon önző apja sem tiltja meg a fia számára, hogy velem barátkozzon. Ahol minden tökéletes. Talán álomvilág az egész, én azonban a magam részéről azon voltam, hogy mindebből elég sok minden megvalósuljon.
- Az tényleg igaz, hogy fiatalok vagyunk az ilyesmihez. Vagyok – javítom ki magam, elvégre Brandon már tizennyolc, ő azért már bőven benne van már a korban. Neki már lehetett volna barátnője, ha nem jegyezték volna el Briennával. A gyönyörű jelzőn azért elmosolyodom egy pillanatra, még mindig nem szoktam meg, hogy bárki is annak lát. Pedig Samael is mondta, csak hát eddig még egy srác se volt, aki észrevette volna a dolgot. Fura, de idővel talán majd megszokom. - De én már sokkal előbb úgy gondoltam rád, mint hinnéd... Mármint, azt hiszem 14 éves koromban kezdődött a dolog – töprengek el egy pillanatra. - Eleinte nagyon zavart, mert fogalmam se volt róla, mi is ez pontosan, nem tudtam behatárolni, amikor pedig rájöttem, megijedtem. Beszélnem kellett volna veled, de nem tettem. Inkább elnyomtam magamban.
A kamaszkor elején össze tud zavarodni az ember, hiszen egyik pillanatról a másikra annyi meg annyi érzelem jelenik meg benne, hogy az valami borzalom. Ezeket pedig tudni kellene kezelni, ami a legtöbb esetben megy is. A szerelem se lenne kivétel ez alól, de amikor az ember lánya a gyerekkori legjobb barátjába szeret bele... Nem, ezt senki se lenne képes megfelelően kezelni. Összerezzenek, amikor Brandon végigsimít az arcomon, de nem húzódom el tőle. Miért is tenném? Ezer meg ezer alkalommal tett már ilyet, de jelenleg mégis más az egész. Hiszen tudom az igazat, ettől pedig más az érintése. A szívem hevesen kezd el dobogni, teljesen olyan, mintha valami egészen másra készülnénk... Mindenesetre, nem merek még úgy közeledni hozzá, hiszen tartok attól, hogy elröppen ez az álom. Pedig tudom jól, hogy nem lökne el magától, ha átölelném.
- Tényleg bénán hangzik – mosolyodok el kissé reszketegen. - Nem vagy te ilyen nyálas. Kedvellek téged Brandon, ezen nem változtat semmi – komolyodik el kissé a tekintetem. - Elvégre, kiben másban bízhatnék meg rajtad kívül? Még ha ez az egész rosszul is ér véget, akkor is a barátomnak foglak tartani. Nekem meg egyébként bármikor megfelel, én nem vagyok olyan fontos ember, mint te – forgatom meg a szemeimet egy drámai sóhaj kíséretében. Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy oldjam a feszültséget. Mert van. - Nézd meg a naptárad, és döntsd el, neked mikor jó.
Életemben nem hittem volna, hogy egyszer így alakul egy Brandonnal való beszélgetésem. Elvileg el szerettem volna számára mondani a Samaeles dolgot, most pedig... Hát, most randit egyeztetünk. Beszélnem kellene Samaellel, mert ugyan nem jöttünk össze, de úgy érzem, akkor fair vele szemben a dolog, ha tudna minderről. Elvégre, ígéretet tettem számára, melyet most fel kell rúgnom. Ő és én nem találkozhatunk ezek után.
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-25, 19:57


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 
Elhúzom a számat, igen, mindketten bénák voltunk, én sem éreztem fontosnak, hogy több is legyen köztünk, de ha jobban belegondolok, nem is akartam elrontani, hiszen Yngrid számomra tökéletes, és ha valamiért én nem tetszettem volna neki, akkor az a barátságunk rovására is mehetett volna. Talán még meg is utál, ha nagyon nyomulok. De abban mégiscsak igaza van, hogy ha mindketten gyávák vagyunk, az nem megoldást, kettőnk közül nekem illett volna kezdeményezni. Ő nagyon kedves, édes teremtés, nem várhattam el azt tőle, hogy a szemembe mondja, ha már többet akar.
- Én nem tudtam, hogy te mit szeretnél. Nem érdeklődtünk mások felé, így fel sem merült bennem, hogy te már kész lennél valamire. De talán már késő, hogy ha neked mások tetszenek, hiszen gyönyörű és okos vagy Yngrid, nem biztos, hogy tudnék bárkivel is vetélkedni, aki ezt korábban átlátja, míg én vak voltam. – Kedves tőle, hogy most többesszámban beszél, de talán fatökű is voltam, és elfogadtam a barátságát, a testvéri szeretetét, holott mindig is vele éreztem magamat teljesnek. Ha elaludtunk egymás karjában, akkor buta módon arra gondoltam, hogy mintha egy alomból származó kölyökkutyák lennénk, nem pedig arra, hogy ő valójában a szerelmem. Ostoba voltam...!
- Édes, hogy ezt mondod.. – Nevetek fel zavartan, és valamiért ott a késztetés, hogy végigsimítsak az arcán. Egy picit közelebb lépek, és meg is teszem, de persze lélegzetvisszafolytva, mert igenis érdekel, hogy mit szól hozzá. – Akkor mire számítottál? Dehogy akarok másokkal. Nekem nem fontos, hogy meglegyen a kötelező szex. Én azt akarom, hogy olyannal legyek, akivel minden tökéletes. Áh, ez bénán hangzik. Nem akarok mással randizni. – Rázom meg a fejemet, és a randin elgondolkozom, talán tényleg kicsit furcsa lenne, hiszen már valahol tudjuk, hogy ez több mint barátság, de ő csak annyit mondott, hogy egykor belém volt zúgva. Most már valaki más tetszik neki, és ezt nem lehet csak úgy elfelejteni. – Menjünk, de ne randi szinten, csak úgy a saját kedvünkért. Hátha engem is találsz olyan kedvelhetőnek, mint azt, aki éppen tetszik neked. Mikor menjünk?





zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-17, 18:15


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nehéz számomra belegondolni ebbe az egész faramuci helyzetbe, szóval pár pillanatig meg sem szólalok, egyszerűen csak nézek magam elé, mint akit sokkolt a hír. És igen, valóban sikerült meglepnie Brandonnak ezzel a nem mindennapi kijelentéssel, hiszen egész életünkben testvérekként szerettük egymást, most pedig ez... Ez azért teljesen más, egy sokkal komolyabb érzelem, melyet nekem sikerült már vele szemben átélnem, csak viszonzatlanul. És nagyon fájt, tényleg, komolyan fájt, hiszen pont abban az időszakban derült ki a jegyessége Briennával, úgyhogy arra kényszerültem, hogy magamba fojtsam a dolgot. Jó, nem állítom, hogy ellenkező esetben szerelmet vallottam volna számára, mert nem hiszem, de talán valamennyire másként alakultak volna a dolgok. Így azonban... Eszméletlen nehéz lenyelnem ezt a kijelentést, miközben magamban már hónapok óta azon dolgozok, hogy elfelejtsem őt. Ez sikerült is Samael mellett, de most, hogy ő nincs itt és Brandon is ilyeneket mond... Mégis mitévő legyek?
- Nem érezted fontosnak – rágom meg magam elé révedve a fiú szavait, miközben igyekszem magamban kitalálni, hogy ő vajon miként élhette meg ezt az egész dolgot. Tény, ami tény, én se mondtam el neki az igazat, szóval nincs jogom haragudni rá, de kissé mégis neheztelek, a szavaim ellenére is. Ha elárulta volna, talán már együtt lennénk és most nem lenne bűntudatom Samael miatt. - Jól megvoltunk, mint barátok – szólalok meg ismét, kimondva azt, amit jelen pillanatban gondolok. Végül csak megvonom a vállam Brandon kérdését hallva: - Nem tudom, Ha előbb elmondod, akkor talán nem lett volna minden ennyire nehéz, de ez nem csak a te hibád. Mindketten gyávák voltunk. Ami az igazat illeti, elég szépen kitoltunk magunkkal, nem gondolod?
Halvány mosollyal a szám szegletében pillantok fel a srácra, mert tényleg ez a helyzet. Magunknak csináltuk a bajt, hiába szeretnék mindent Brienna és Samael nyakába sózni. Ők csak betoppantak az életünkbe, de egyikük se azzal a szándékkal érkezett, hogy ártson nekünk. Mi több, Samael olyasmit tett, amire már igazán vágytam, de igazság szerint mindig is Brandonnal szerettem volna átélni az első alkalmat. Csak hát nem mertem elmondani számára az igazat, így elkövettem életem egyik legnagyobb hibáját, amit már nem tudok visszafordítani.
- Szerintem meg igenis menő vagy. Főleg a rózsaszín papucsodban – teszem hozzá incselkedve, hogy némileg oldjam a pattanásig feszülő hangulatot, habár nem túlzottan lep meg, hogy ez nekem nem megy. Ismét elkomolyodom hát, majd töprengve szólalok meg: - Gondolom, nem maradhat minden a régiben. Nem is szeretném. Tudtam, hogy előbb-utóbb megváltozik a kapcsolatunk, csak pont erre nem számítottam.
Elkerülhetetlen volt, hogy a kamaszkorba lépve más szemmel tekintsünk egymásra, de hogy mindketten pont a másikba habarodjunk bele... Á, erre még én se számítottam volna. Elvégre, régebben még nekimentem volna annak, aki ilyesmit feltételezett volna rólunk, most pedig örülök neki, hogy tetszem Brandonnak. Nagyon is örülök.
- Szeretnél? - nyílik el kissé a szemem, mert én nem nagyon örülnék a dolognak. Én se igazán tudom, mit kezdjünk a kialakult helyzettel, de az, hogy Brandon mással randizzon... Eddig oké volt, mert azt hittem, nincs esélyem nála, de így... - Neeem, majd kitalálunk valamit. Randizhatnánk, habár nem tudom, nálunk mi számít randinak. Elvégre, eddig is kettesben mentünk mindenhova.
Roxmorts, csillagvizsgáló, Fekete-tó... Ha csak időnk engedte, együtt töltöttük a szabad óráinkat, sohasem mentünk el másokkal máshova. Számomra mindig Brandon volt az első, szóval ezek nem is randik lennének, hanem baráti találkák. Talán csak annyi változik, hogy mindketten tudjuk az igazat.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-16, 13:04


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 
Tudom, hogy pont a legrosszabbkor jut eszembe színt vallani, hiszen Yngrid éppen most közölte, hogy valaki tetszik neki, de annyira hiányzott az elmúlt hetekben, csak rá tudtam gondolni, és valahol már be kell ismernem, hogy sokkal több ez, mint szimpla barátság. De nem érdekel, ha most mindent elrontok, tudnia kell, hogy azon felül, hogy nekem nem Brienna a fontos, én más lányokra se tudnék csak úgy nézni, mint rá, a gyermekkori játszótársamra, akivel együtt felnőttem, akinek mindent közölhetek. Az apám elég vaskalapos, konkrét életcélt talált ki nekem, de mi van akkor, ha nekem az az élet nem jön be?
Nem mondom, hogy elszökhetnénk együtt, de.. valami mégiscsak lehetne. Egyenlőre titokban, viszont az esküvő nagyon közeledik, és onnantól már nincs visszaút. Vagy az a házasság csak egy papír, és csak az számít, amit igazából érzek. Mit is érzek pontosan? Nem tudom, de most, hogy itt van, már megint kipirulok, és legszívesebben a keze után nyúlnék, de nem merek. Nem biztos, hogy felérek arra a szintre, ahova azt a másik fiút is helyezte.
- Nem tudom, nem éreztem fontosnak. Jól megvoltunk, de nem akartam semmit siettetni. Egyikünknek se volt senki, de.. nekem most itt lesz Brienna, akivel meg tudom, hogy nem lennék boldog, ezért most szándékoztam valahogy kinyögni, hogy mennyire tetszel. Elkéstem? – Talán már tényleg mindennek vége, de legalább tudja. Bár.. ezzel árthatok is, hiszen lelkiismeretfurdalást kelthetek benne, amit meg nem akarok. – Hogy mi..? Nem szóltunk egymásnak, holott itt voltunk, együtt, és féltünk. Jó ég.. Sosem löktelek volna el magamtól. Tiszta hülye voltam, nekem kellett volna hamarabb lépnem. Én.. nem tudom, hogy mit adhatnék. Nem vagyok olyan menő, mint akiért sokan rajonganak, és kapcsolatom is alig volt. Nem vagyok az..a vagány, magabiztos srác, aki mellett.. Szóval érted. Hát.. Most mit csináljunk? – Ez tényleg olyan furának tűnik, szerelmes volt belém? Én azt hiszem most vagyok az, de ezek szerint pont elkerültük egymást. Most hogyan tartsuk a kapcsolatot, hogy tudjuk egymásról, hogy mi volt, vagy mi van éppen? – Akkor... randizzak valaki mással? – kérdezek rá, az ő kezébe téve a döntést, hiszen ezt ajánlotta fel. Legyen így, noha tudom, hogy senki nem tudná őt megközelíteni.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-02, 04:11


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Látom én Brandon arcán és mozdulatain, hogy a téma hallatán némileg megfeszül, hiszen aligha számított erre, de ha már benne vagyunk, akkor legyünk benne nyakig. Mindkettőnknek kijár a boldogság és én kaptam is belőle eleget, de Brandon... Nem, nem fogom hagyni számára, hogy túl hamar felnőtt váljon belőle, mert az úgy nagyon nem lenne fair. Még a kamaszkora javát kellene élnie, bulikba járnia, csajoznia, innia, nem pedig karót nyelt fogadásokon részt vennie Brienna oldalán. Jól mondják, a pénz nem boldogít, inkább csak felelősséget von maga után.
- Ha Brienna szemszögéből nézem a dolgot, akkor aligha lenne benne ebben az egészben – rándul meg egy pillanatra az arcom, mert már előre látom, mi lesz mindennek a vége. - Vagy nagy eséllyel felveti számodra, hogy akkor ő is összejön valaki mással. Ha mégis úgy döntesz, hogy megbeszélnéd vele, akkor sem ártana kissé óvatosabban beadagolni számára az ötletet. Ne ugorj fejest a mély vízbe, mert esélyes, hogy a betont fogod ki.
Fogalmam sincs azt illetően, mennyi érdekházasság ment már tönkre ilyen ötlet miatt, hiszen hasonló esetekben a szülők elvárják, hogy a gyermekeik még annak ellenére is boldogok legyenek egymással, hogy nem szeretik a másikat. Most azonban Brandonnak nem az apja, hanem a menyasszonya engedélyére van szüksége, nekem viszont még így se nagyon fekszik a dolog... Az a Brienna elég szigorúnak tűnik, nyilván olyasvalaki, aki fejből bemagolja az itteni házirendet és teljes mértékben tartja is magát hozzá. 100%-ig szándékában áll megfelelni a szüleinek, szóval aligha számíthatok sok jóra a véleményét illetően.
- Vele nem – csóválom meg a fejem, miközben eszembe jut Samael. Hát, pont vele nem kellene komoly dologban gondolkoznom, mert könnyen rosszul járhatok, ami azt illeti. Nagy társasági élete van, szebbnél-szebb lányok fordulnak meg utána mindenhol, naiv lennék, ha összejönnék vele. - Ez csak amolyan fellángolás részemről, majd elmúlik – vonom meg a vállam hanyagul, majd továbbra is figyelmesen hallgatom Brandont. Abban viszont egyetértek vele, hogy tényleg fura vele ilyesmiről beszélgetni. Gyerekkorunk óta ismerjük egymást, most pedig ez... Szokatlan. - Mondjuk inkább úgy, hogy nem lenne jó pont részedről, ha mindenféle bevezető nélkül smárolnád le a folyosón – egyből szélesen mosolygok, amint elképzelem magamban a jelenetet, habár szinte azon nyomban arcomra fagy a mosoly, amikor Brandon folytatja a mondandóját. Némileg elhűlve tekintek rá, mintha egy vödör jeges vizet öntöttek volna a nyakamba és egy pillanat erejéig meg sem tudok szólalni. Jól hallottam? Esetleg csak a fantáziám játszik velem? Annyiszor álmodtam már erről a pillanatról, de ez most teljesen más. - É-én? - kérdezek vissza, miközben igyekszem nem elsüllyedni a föld alá, ha esetleg mégse rólam lenne szó, csak félreértettem volna valamit. Amikor Brandon folytatja, akkor viszont teljesen világos lesz a dolog. Igen, jól értettem. - Váratlanul? Mégis mióta? Mármint... Nem haragszom érte, félre ne érts, de mi??? Miért nem szóltál róla már korábban?
Oké, Brienna, de attól említhette volna, én pedig nem másztam volna bele Samael ágyába elsőre... Istenem, mekkora hülye voltam! Lassan már kezdem hibának érezni a dolgot, az pedig, hogy Brandon elől eltitkolom, szintén nem jó ötlet, de pont most valljam be neki? Nem, az elrontaná a pillanatot, tönkretenne mindent, habár még én sem tudom igazán, mi lesz ennek a vége.
- Én nem tudom, mit mondhatnék erre – szólalok meg, amint sikerült némileg elrendeznem magamban a gondolataimat, majd folytatom: - Hát ez most lesokkolt... Tudod, régebben beléd voltam zúgva, ami az igazat illeti. Nem akartam bevallani, mert féltem, hogy haragszol rám miatta és minden kapcsolatot megszakítasz velem. Most pedig ez... Nem hittem volna, hogy te is ugyanezt gondolod rólam. Elvégre, együtt nőttünk fel, szinte a testvéremnek tekintelek. Mit gondolsz?
Fogalmam sincs azt illetően, milyen választ is várok Brandontól, de valamit mondania kell, mert én kevés vagyok ehhez. Tetszem neki? Jól esik a gondolat, habár még mindig mázsás súlyként telepszik rám az, hogy lefeküdtem Samaellel. Könnyűvérűnek érzem magam, ha pedig itt és most össze is jönnék azzal, akit mindig is szerettem, még alá is támasztanám a dolgot. Elrontottam mindent, nemet kellett volna mondanom Samaelnek, de hát miért is tettem volna? Imponált, hogy tetszem neki és most mindent elrontottam.
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2018-01-01, 12:21


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 

Kissé tördelem a kezemet, olyan ez Yngrid részéről, mintha valamiféle feloldozást adna. Mindig is ezt csinálta, engedte, hogy éljem az életemet úgy, ahogyan az nekem tetszik. Ezúttal, a nagy lépés küszöbén, amikor megnősülni tervezek, vagyis rám erőltetik, azt sugallja, hogy attól még lehet másféle szerelmi életem, hiszen az érdekházasság nem várhat el hűséget is, hiszen azt írjuk alá. Lényegében valóban egy szerződés, amely az egyik félnek pénzt, a másiknak pedig rangot ad.
- Lehet, de akkor is meg kéne beszélnem vele. Mármint Briennával. Mert ha szövetségesek vagyunk, nem lenne szép dolog, ha nem is tudna róla, hogy titokban van valakim. Nem mondom, hogy megcsalás lenne, ha nem szólnék neki, de jobb ha tud róla, nehogy olyan helyzetbe hozzam, amit magamnak se akarnék. – Viszont azt nem tudtam, hogy azért jövünk most össze beszélgetni, hogy a szerelmi életünket tárgyaljuk ki. Eddig ez nem volt nálunk nagy téma. Egyikünk sem egy társasági alkat, itt voltunk egymásnak mi, és a hülyülések, a csínytevések, de Yngridnek igaza van, hülye vagyok, hogy azt hittem, sosem fogunk felnőni. Ő már kész nő, és igaza van, láthatóan bezsonganak érte a pasik, még akkor is, ha elsőre pont valami macsóval is akar kezdeni, viszont a saját szintjén számos srác lehet még az életében is. – Mert.. úgy érzed, hogy jobb, vagy több nálad? Máris komoly kapcsolatra vágysz? Mármint csak azért, mert nekem igába hajtják a fejemet, neked még élned kéne.. Kipróbálni magadat, hogy ki az, aki azt nyújthatja neked, amire vágysz. – Nyelek egy nagyot, amikor így nyilvánvalóvá teszi, hogy mit kéne tennem. A sors iróniája, hogy ő már gondolkozik is valami listaállításon. – Ez szintén.. hülyén fog hangzani, mert nekem nincsen ilyen listám, és félnék is vaktában menni. Ha azt mondod, hogy meg kell mondani annak, aki tetszik, hát.. Sosem voltam ebben jó, de.. te. Biztosan váratlan ér, de sajnálom, hogy nem mondtam előbb, és ez az egész Briennás ügy már így.. el van rendeltetve. Nem tudom hogy másokkal hogyan tudnék randizni, ha mindenkit hozzád mérek.. – Hajtom le a fejemet, de ha már azt várta tőlem, hogy legyek egy kicsit tökösebb, akkor mégiscsak felnézek rá, és amolyan suta mosolyt villant. Hát ez van, most már csak rá kell bízni, hogy mi legyen, ami megint csak férfiatlan megoldás, de legalább valamit mondtam.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-12-20, 15:26


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Némileg megütközve pillantok Brandonra, amikor meghallom a válaszát, de az egész nem tart tovább pár másodpercnél, mert hát a nevelőapját ismerve... Ő nevelte ilyenné a barátomat, miatta olyan búskomor néhanapján, én azonban szinte kötelességemnek érzem, hogy kirángassam ebből az állapotból. Vissza szeretném kapni azt a srácot, akit annak idején megismertem és aki még nyomokban ott volt benne az első négy osztályban. Mert hát mi tagadás, azóta vált ilyenné, hogy eljegyezték azzal a Briennával. Túl sok terhet vett a nyakába, igyekszik megfelelni mindenki más elvárásainak, épp csak azt nem veszi figyelembe, hogy így a saját énje kopik el. Lassan, de biztosan olyanná válik, mint azok a hűvös arisztokraták, akik közé becsöppent. Én pedig ezt nagyon nem szeretném, mert utána minden bizonnyal megszakad a kapcsolatunk.
- De ugye tudod, hogy mindezek mellett még te is érezheted jól magad, ugye? - vonom fel kérdőn a szemöldököm, miközben vetek egy pillantást Brandonra. - Oké, jelen pillanatban nem sok olyan dolog van, ami neked örömet okozna. Nem szeretted meg Briennát, pedig az lett volna a legjobb, mert abban az esetben nem éreznéd magad ennyire rosszul – Ennek azért örülök, mert nem kívánok ugyan semmi rosszat Brandon részére, de azt látni, hogy valaki mással van együtt és még boldog is mellette... Hát, kár is lenne tagadnom, hogy ez elején igencsak kiborított volna a dolog. Elvégre, éreztem iránta valamit annak idején, ami valamennyire még jelen van bennem. Persze már nem olyan dominánsan, de mégis. - Azt szerintem seperc alatt összehozzuk – vidul fel az arcom Brandon ötlete hallatán, mert mi tagadás, semmiképp sem szeretném teljes egészében Brienna rendelkezésére bocsátani a barátomat. - Majd kidolgozunk valami tervet, lesz egy titkos találkahelyünk és kitalálunk valami kapcsolattartási módszert is. A bagollyal való levelezgetés aligha jöhet szóba.
Nem ismerem az előkelő, nemesi világot, de talán nem örülnének neki, ha Brandon egy hozzám hasonló lánnyal tartaná a kapcsolatot, akit egyszerű muglik neveltek fel. Elvégre, aranyvér mánia, vagy sem, de be kell látnom magamban, hogy ezzel kapcsolatban még mindig vannak előítéletek... Egyszerűen nem tartják a muglikat teljes értékű embereknek, pedig nagyon is azok.
- Valahogy úgy, igen – biccentek egyet, amikor Brandon kimondja az általam nem kimondott szavakat. - És ebbe előbb-utóbb beleroppannék. Nem lennék képes lépést tartani azokkal a lányokkal, akiket veszélyforrásként érzékelnék...
Talán ostobán hangzik, de akkor is ez a helyzet. Samael jól néz ki, ez pedig azt hozza maga után, hogy vonzza a csajokat. Márpedig, neki a legjobb jár, én pedig nem hiszem, hogy modellalkat lennék, szóval jobb is, ha mindketten mást választunk. Egy hozzánk jobban illő személyt.
- Ráadásul egy bunkó tahó is – fejezem be végül a témát, mert minden kedvessége ellenére igazán annak gondolom, hiszen nagyon is fennhordja az orrát. Én szókimondó vagyok, ő azonban elég hamar elhallgattat, ha arról van szó. Az engedelmeskedés pedig nem pont az én műfajom.
- Miért is ne? - mosolyodom el szélesen. - És különben is, miben bénáznál? Az ismerkedést nem lehet elrontani, egyszerűen csak erőt kell venned magadon, hogy be merd vallani valakinek, hogy tetszik. Ez a legnehezebb része. Ha pedig az illető igent mond, akkor más akadálya már nincs is a dolognak. A nemmel pedig ne foglalkozz, majd én elintézem...
Jó, ez természetesen nem igaz, de ha ez Brandon boldogságának az ára, akkor nem értem, miért ne segítsek neki? Vagy valljam be számára, hogy tetszik nekem? Itt és most, pont a Samaeles dolog után? Hívjam el én randira? Á, nem, az annyira ciki lenne, meg hát tuti haragudna, amiért olyasmit éreztem iránta, amit nem kellett volna... És ráadásul még ki is nevetne, szóval jobban járok, ha befogom a szám és mindent megteszek annak érdekében, hogy összejöhessen azzal, akivel tényleg szeretne. Még falazok is neki, ha szeretné, ez igazán nem gond. Egyszerűen csak érzelmileg kell kimaradnom mindebből.
- Szóval, benne vagy – állapítom meg a nyilvánvalót, majd folytatom: - Van esetleg valami listád azokról a lányokról, akik tetszenek vagy menjünk vaktában? Ha ismerek valakit, akkor azért beavatlak abba, hogy érdemes lenne-e vele kezdened.
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-12-12, 18:34


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 
Nem tudom, hogy mi volt olyan fontos, hogy barátném így siessen, hiszen amúgy is meg volt beszélve, hogy találkozunk ma, de a szemében valami égető tüzet látok, valamit meg akar velem beszélni, halaszthatatlanul. Hosszú hetekig nem voltam a Roxfortban, az óráimat elhanyagoltam, csoda, ha így még kaphatok e vizsgára minősítést, de most nem is az a lényeg, hanem hogy Yngriddel megbeszéljem a Briennás helyzetet, ám valami mégiscsak előrébb való, így gyorsan ki kell derítenem, hogy mit is szeretne ilyen villám sebességgel. Eszméletlenül hiányzott, olyan jó fej tud lenni, a dacos kis cinizmusával, vagy ahogyan hozzám bújik, vagy amikor közösen hülyeségeket csinálunk. Végülis olyan nekem, mint egy lelki társ, és pocsék érzés, hogy így valaki más mellé vagyok kényszerítve.
- Tudod vannak dolgok, amik előbbrevalók, mint az ember személyes vágyai. – Vele együtt én is sóhajtok, most ez a családi érdek. Ugyan még nem nősültem meg, de már küszöbön áll a dolog, és nincs belőle kibúvó. Már mintkét család előretervez, és ha keresztbehúznám a számításaikat, akkor én magam tennék tönkre mindenkit. Nyelek azért egyet, mert őt persze nem vihetem magammal, egy fiatal csajszinak nincs helye a birtokon, pedig ha Yngrid ott lenne, akkor egyértelműen jobban érezném magamat. – Valahogy meg kéne oldanunk, hogy kiszökdössünk egymáshoz, ha van kedved.. – Vetem fel a lehetőséget, hiszen hoppanálni én már tudok, össze kéne hoznunk, hogy olykor feltöltödés szinten összefussunk. Akár pár naponta is, mert elvonási tüneteim vannak, ha ilyen hosszú ideig nem látom. Brienna nagyon rideg teremtés, és különben sem vagyunk olyan viszonyban, hogy ölelgessük egymást, így a szeretethiányom kielégítetlenül marad Yngrid nélkül.
- És te állandóan bizonygatni akarnád, hogy te vagy a jobb? – Teszem most Yngrid vállára a kezemet. Legszívesebben az arcát simítanám végig, de most, hogy nekem menyasszonyom van, neki meg valami flörtbajnoka, nem igazán adja magát a szitu, pedig.. Én jobban szeretek a szöszivel lenni, mint a menyasszonnyal, és azt hiszem Yngrid se látja most már az új kapcsolatának a pozitív oldalait. Megtehetném, hogy valahogy a fogadott hugival kezdeményezek, de mi van akkor, ha ő mindig is csak barátként nézett rám.
- Igen, de aki felnevelt, az bár szigorú ember, de mégiscsak az apámként viselkedik. – Valahogy jót akar nekem, de a szöszinek megint igaza van, olyan kelepcében vagyok, amit rám erőltettek. – Mármint úgy érted, hogy.. legyen valaki komoly? De hát sosem volt még úgy. Jó lenne persze, de biztos bénáznék, vagy ilyesmi. – Jó, Yngrid azt eddig is tudta, hogy nekem még nem volt senkim, de most konkrétizáljuk is. A titkos viszony ötlete nem hangzik rosszul, régen is voltak érdekházasságok, de a szöszin kívül nem bízok senkiben, és ez nagy gond, mert ha valakivel nem jövök ki, mi a garancia, hogy tartja a száját?




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-11-26, 11:08


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Elviselhetetlen bűntudatom van amiatt, hogy nem mindent vallok be Brandonnak, de ismerem már évek óta és tudom jól, hogy tuti kiborulna... Márpedig, mostanában van neki otthon elég baja, nem szeretném még a sajátommal is leterhelni szerencsétlent, szóval talán nem is olyan nagy baj, hogy nem avatom őt be a hülyeségem részleteibe. Elég magamban szenvednem, pedig én rángattam bele Samaelt is a dologba és még jó is volt minden, csak hát másnap arra ébredni, hogy kezdem megbánni... Na, nem pont kellemes, nem hiányzik mellé még az is, hogy a legjobb barátom lesajnálóan nézzen rám.
- Szép kilátások – sóhajtok fel lemondóan. Nem szívesen lennék Brandon helyében, hiszen ez az egész életpálya nem pont ugyanolyan, mint amilyet régebben elképzeltünk magunkban. - Elég nehéz téged elképzelnem bírói szerepben... Főleg, ha belegondolok abba, hogy te magad is szegtél már meg szabályokat.
Oké, az iskolai házirend azért nem összehasonlítható a törvénnyel, de ha Brandon nevelőapja már arról tudomást szerezne, hogy a nevelt fia alkalmanként a folyosón csavarog engedély nélkül... Hát, tőle még az is simán kitelne, hogy lecsüccsenti az Azkabanba pár napra, hogy tanuljon a gyerek némi fegyelmet. Ugyanis szerinte, ha valaki már az iskolában nem képes esetleg hajlandó alkalmazkodni a szabályokhoz, akkor onnan egyenes út vezet a bűnözéshez. Pedig a kettő nem ugyanaz, sok lázadó kamasz van a világon, mégse lesz mindegyikből gyilkos vagy hasonló. Nem hiszem el, hogy ő egy szabályt sem szegett meg diákként, mert olyan a világon nincs.
- Én és a baj már rég összenőttünk – szorítom meg én is egy biztató mosoly keretében Brandon ujjait, hogy ezzel is éreztessem számára, miszerint mindenben vele vagyok. - A barátom vagy, a legjobb, érted a tűzbe tenném a kezem.
Ez valóban így van, hiszen ha akadnak is fenntartásaim egy-egy dologgal kapcsolatban, leginkább azon esek elsőre kétségbe, hogy ez miként lenne kihatással Brandonra. Elvégre, szigorú szabályok szerint nevelték, sohasem állt szándékomban az én gyerekes hülyeségeimmel ártani neki, még akkor se, ha közben tudtam, hogy mindketten jól éreznénk magunkat.
- Ki hitte volna, hogy valaha is fogsz nekem ilyesmit mondani – pirulok el a szép szó hallatán, mert hát ezt egészen más Brandon szájából hallani, mint másokéból. Az ő irányából mélyebb tartalma van ennek az elismerésnek, mint egy ismeretlentől, mert azért Brandon nem mondaná, ha nem így gondolná. Márpedig most a szívem is meglódul ennek hallatán és gyorsabban kalimpál a mellkasomban. Talán még mindig érzek valamit iránta? Nem tudom, de az az igazság, hogy most az egyszer eléggé zavarba hozott, habár ezt igyekszem mélyen eltemetni magamban. Csak összezavarnám őt is, ha most pirulnék itt össze-vissza. - Úgyis mindig jön jobb nálam, nem szeretnék állandóan ilyesmin idegeskedni – sóhajtok fel kissé csalódottan, mert hát Brandonnak igaza van, nem áll szándékomban számtalanadiknak lenni Samael életében. Helyes srác meg minden, de az a sok lány a közelében... Állandóan azon agyalnék, vajon éppen melyik feni rá a fogát abban a pillanatban is. Nem igazán szeretnék olyasvalaki kegyeiért versengeni, aki bárkit bármikor megkaphat.
- Az egyetlen egérút számodra az lenne, ha otthagynád a nevelőcsaládod – vetem fel a dolgot, habár nagyon is jól tudom, hogy ez nem pont járható út, hiszen a hozzánk hasonló gyerekek általában örülnek, ha családban nőhetnek fel és a nevelő szüleink iránt érzett szeretet nagyon is erős, ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra elszakítani. Márpedig, ha Brandon ezt szeretné, már meglépte volna a dolgot rég. - Szerintem nem ártana neked is ismerkedned. Lányokkal.
Ezt tényleg kimondtam volna? Áh, nem, életemben nem hittem volna, hogy ehhez hasonló ötletet fogok felvetni a fiú számára, de most tényleg kicsúszott a dolog a számon, ami kissé még meg is lep engem, mindenesetre folytatom: - Brienna a jegyesed, de azt nem tilthatják meg számodra, hogy mást szeress, nem igaz? Még ha össze is házasodtok, akkor is lenne egy kis örömöd az életben, még akkor is, ha tudod, tilosban jársz.
Ez az érvelés elég bután hangzik, de ha Brandon érzelmi életét vesszük alapul, akkor még ez lenne a legjobb esélye arra, hogy boldog lehessen. Elvégre, nem szereti Briennát, miért ne ismerhetne hát meg egy olyan lányt, akit szeret is? Ez számomra fájni fog ugyan, de nem vagyok olyan önző, mint a menyasszonya, szóval hajlandó vagyok segíteni számára. Nekem ugyanis tényleg az ő boldogsága a fontos, nem más.
[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-11-23, 16:36


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog hiányozni! És most, hogy itt van, az állandó szigorú szabályok helyett kapok egy édes, kedves lánykát, aki azt kérdezi meg, hogy én mit szeretnék. Tulajdonképen pont ezt. Nagyot nyelek, az utóbbi időben csak vele éreztem magamat jól, de mindezt kimondani rémesen zavarbaejtő lenne. Vagy mégsem?
- Már nem nagyon van visszaút. Apa szerint át kéne vennem a helyét majd a bírói székben, és.. az új családnak pedig én lennék a vezetője. Bár ha már most eldöntenek helyettem a leendő anyósék, aligha hiszem, hogy ez bármikor változna. A címért cserébe apa eladott engem mint valami billogos pónit. – Rázom meg a fejemet, és észre sem veszem, hogy már Yngrid vékonyka ujjait szorongatom a kezeim között. Jól esik a közelsége, most érzem magamat otthon igazán. A legutolsó közös találkozásunk egy éjszaka volt, amikor kiszöktünk megfürdeni a tóban. Vele nőttem fel, vele lettem úgy igazán felnőtt, és nem akarok elvállni tőle.
- Az jó lenne, csak tudod.. téged se akarlak bajba sodorni. – Persze magamat sem, hiszen apa meg is ölne, hogy ha most valahogy felborítanám az esküvős terveket. Minden megy a maga útján, engem is úgy lökdösnek, és rugdosnak a helyemre, mintha valami próbababa lennék. Viszont a következő szavain eltátom a számat, és szóvá is teszem, de a durcán pofija láttán szabadkozva emelem fel a kezemet. – Jól van na, bocsánat, én ismerlek kicsi korod óta, nem szoktam meg, hogy pasik zsongjanak körül. Azt mindig tudtam, hogy szép vagy. – Igen, belépett abba a korba, amikor már napi szinte többen fogják megnézni, ez természetes. Én is nézegetek már másokat, noha nálam ugye meglesz a leosztás, Brienna személyében, akivel viszont cseppet sem vagyunk egymásra hangolva, fogalmam sincsen, hogy mi lesz majd velünk, lévén nekem nem volt még kapcsolatom, legalábbis olyan komoly, ami az ágyra is kiterjedne, tényleg nem. – Igen, ebben osztom a véleményedet, akiért mindenki sorba áll, azért nem érdemes nekünk magunknak is sorszámot tépni. – Na nem lebeszélni akarom Yngridet, ha tényleg bele van zúgva abba a pasiba, akkor már most össze van törve a szíve, igazán nem lehetek féltékeny, ha valaki más számára, ugyanis nekem már le vannak osztva a lapok. – I-igen, ők mondják így, mintha minimum valami tenyészbika lennék. Attól félek, hogy ha ahhoz a másik családhoz vagyok kötve, akkor egy életre rab leszek. Az esküvőig van némi egérutam. – Nem tudom, hogy mi lehetne a megoldás, meg van kötve a kezem, de azért Yngridre bámulok amolyan könyörgő stílusban, hogy valamit találjunk már ki, mert én menten felakasztom magamat. – Igen, sejtettem, hogy oda nem is jönnél el, tehát maga a szertartás is pocsék lesz nélküled. Mindegy, hagyjuk is inkább az én nyűgömet. Akkor mit fogsz csinálni azzal a fiúval? Tovább próbálkozol, vagy keresel valaki mást?





zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-11-11, 08:07


Brandon & Yngrid

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem ezt a témát állt szándékomban Brandonnal együtt boncolgatni, teljesen mást terveztem a mai napra, de hát így alakultak a dolgok... Teljes mértékben bizonytalan vagyok a saját érzelmeimet illetően és igazán reménykedtem abban, hogy Brandon hideg fejjel képes mérlegelni a tényeket. Kívülálló, neki tényleg értenie kellene ehhez, hiszen ott van a Jégkirálynő, akit hamarosan feleségül kell vennie és akit már látatlanban is ki nem állhatok. Ő azonban nem ismeri Samaelt, engem viszont annál jobban, nem csoda hát, hogy valamiféle csodában reménykedem őt illetően.
- Miért, mik a te személyes vágyaid? - csillan fel a szemem a témát érintve, hiszen Brandon nem igazán osztotta meg még velem a céljait. Bizonyára vannak neki is, mint mindenkinek, amióta azonban ahhoz a családhoz került, mindezt elfojtotta magában, hogy mások kedvére tehessen. - Talán néhányat még így is megvalósíthatunk közülük. Nekem az a legfontosabb, hogy boldog légy, de ezt te is tudod...
Vannak módszerek, varázslatok, képesek lehetünk némi örömöt csempészni Brandon szürke hétköznapjaiba is, nem igaz? Talán akad olyan vágya is, amely ezekkel teljesen megvalósítható lenne. Nem ismerem ugyan az örökbefogadó szüleit, de ahogy vele bánnak... Ez az egész házasság-dolog egy Briennához hasonló lánnyal elég meredek. Rendben, megértem, hogy jobb rangot vagy mit akarnak szerezni maguknak, de ezt mással is képesek lennének elérni. A lustaság azonban győzött, így az én legjobb barátomat küldik a vágóhídra.
- Abból nem lenne baj? - vonom fel kérdőn a szemöldököm. Mondjuk, engem nem érdekelnek a következmények, leginkább Brandon miatt aggódom. - Feleséged lesz, szerintem nem örülne a dolognak, de én simán benne vagyok. Csak le ne bukj...
Bármit bevállalok, amivel bosszanthatom Briennát, ez tény és való. Nem kedvelem a csajt, nem értem, miért nem száll szembe a saját szüleivel, bár egy magyarázatom azért van a dolgot illetően: ő is hozzájuk hasonlóan egy karót nyelt arisztokrata, akit úgy neveltek, hogy a pénz mindenek felett. Fogalmam sincs azt illetően, miért járnának jól, ha egyesülnének Brandon családjával, de az igazat megvallva soha életemben nem is láttam bele a gazdagok életébe. Elég bonyolult és unalmas.
 - Naaaa, azért ez nem annyira meglepő – vágok durcás arcot, amikor meglátom Brandonon a döbbenet első jeleit, melyet már nem igazán képes leplezni. - Tizenöt éves vagyok, úgy vonzom a pasikat, mint fény a lepkét, szóval az a csoda, hogy eddig csak ő csábult el...
Oké, ez vicc akar lenni, amit jól jelez az arcomon megjelenő széles mosoly. Nincs ugyan önbizalmam, de Brandon közelében képes vagyok elengedni magam és ehhez hasonló poénokat elsütni. Kissé egoista, de ennyi belefér, nem igaz?
 - Igen, nem néz ki rosszul – biccentek egyet ismét komolyabb képre vágva. - Csak hát minden második lánynak tetszik a suliban, szóval azt hiszem, nekem inkább passzolnom kellene. Nem szeretnék szerelmi csalódást, ebből viszont jó eséllyel az lenne.
Mert hát be kell látnunk, hogy Samael láthatóan nagykanállal falja az életet és akkor minden bizonnyal a lányokat is. Ehhez pedig vonzó külső is társul, ami leginkább csak könnyít a dolgain. Irigylem, de komolyan. Neki minden annyira könnyű lehet.
 - Utódnemzés. De hivatalos lettél mostanában... Brienna beléd vert egy tudományos enciklopédiát is esetleg? - A következő kérdését hallva csupán sóhajtok egyet, majd gondolkodóba esem. Idősebb barátnővel? Csak egy személyt ismerek, aki idősebb nálam és talán még meg is hallgatna, az pedig Carol. Fogalmam sincs arról, hogy alkalmas lenne-e a feladatra, mert hát ő nem Brandon, eddig mindent meg tudtam beszélni a fiúval, de nagyon úgy néz ki, hogy ahogy öregszünk, a közös témák is egyre inkább fogynak. Ez a fiú-lány barátság egyik átka. A másik pedig az, hogy lépten-nyomon összehoznak a másikkal.
- Oké, akkor hanyagoljuk a témát, mert te ebben mégse vagy otthon –  ugratom a srácot, majd folytatom: - És hogy állnak felétek a dolgok? Mikor lesz az esküvő, ha már most ennyire a nyakadra telepednek? Ja, és még valami –  emelem fel szigorú arcot vágva a mutatóujjam: - Nekem ne küldj meghívót, mert úgy se megyek el. Nem kedvelem Briennát, apud pedig engem nem. De ha esküvő helyett cirkuszt szeretnél, akkor talán benézek.
[/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i]
[You must be registered and logged in to see this image.]
[i][i][i][i][i][i][i][i][i][i]
[i][i][i][i][i][i][i][i][i][i][i][i]
[i][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-11-09, 07:20


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  




Nem tudom, hogy mi volt olyan fontos, hogy barátném így siessen, hiszen amúgy is meg volt beszélve, hogy találkozunk ma, de a szemében valami égető tüzet látok, valamit meg akar velem beszélni, halaszthatatlanul. Hosszú hetekig nem voltam a Roxfortban, az óráimat elhanyagoltam, csoda, ha így még kaphatok e vizsgára minősítést, de most nem is az a lényeg, hanem hogy Yngriddel megbeszéljem a Briennás helyzetet, ám valami mégiscsak előrébb való, így gyorsan ki kell derítenem, hogy mit is szeretne ilyen villám sebességgel. Eszméletlenül hiányzott, olyan jó fej tud lenni, a dacos kis cinizmusával, vagy ahogyan hozzám bújik, vagy amikor közösen hülyeségeket csinálunk. Végülis olyan nekem, mint egy lelki társ, és pocsék érzés, hogy így valaki más mellé vagyok kényszerítve.
- Tudod vannak dolgok, amik előbbrevalók, mint az ember személyes vágyai. – Vele együtt én is sóhajtok, most ez a családi érdek. Ugyan még nem nősültem meg, de már küszöbön áll a dolog, és nincs belőle kibúvó. Már mintkét család előretervez, és ha keresztbehúznám a számításaikat, akkor én magam tennék tönkre mindenkit. Nyelek azért egyet, mert őt persze nem vihetem magammal, egy fiatal csajszinak nincs helye a birtokon, pedig ha Yngrid ott lenne, akkor egyértelműen jobban érezném magamat. – Valahogy meg kéne oldanunk, hogy kiszökdössünk egymáshoz, ha van kedved.. – Vetem fel a lehetőséget, hiszen hoppanálni én már tudok, össze kéne hoznunk, hogy olykor feltöltödés szinten összefussunk. Akár pár naponta is, mert elvonási tüneteim vannak, ha ilyen hosszú ideig nem látom. Brienna nagyon rideg teremtés, és különben sem vagyunk olyan viszonyban, hogy ölelgessük egymást, így a szeretethiányom kielégítetlenül marad Yngrid nélkül.
- Igen? – Lepődök meg látványosan, azt hiszem ez most nem az a perc, ahol pókerarcot tudnék villantani. Tudhattam volna, hogy Yngrid lassan belép abba a korba, amikor már más is észreveszi, hogy milyen kis édes. Na nem mondom, hogy felnőtt nő, de ezt a pasikat aligha zavarja. Valamiért elszorul a torkom, én meg lecsúsztam róla, mert ott van a menyasszonyom, és végülis Yngriddel sosem léptünk egymás felé így, egy-egy összebújós ölelésen kívül. – Akkor nem csak ő flörtölt veled, hanem tetszik is neked.. – Próbálom nem reszketegre venni a hanghordozást, bátorítóan nézni, de szúr a szemem is, mintha alattomos könnycseppek akarnának kicsordulni. Gyorsan megdörzsölöm, mintha csak álmos lennék. – Nem tudom, ilyen témákban sosem voltam otthon. Köztünk nincsen semmi Briennával, de gondolom majd elvárják, hogy legyen utódnemzés, meg mittudomén. Nem kéne inkább valami idősebb barátnődet megkérdezni? – Kérdezem most tanácstalanul, legjobb lenne, ha erről az egészről inkább nem tudnék, csak megfájdítom vele a saját szívemet.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-10-31, 16:05

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Brandon& Yngrid
Brandon az egyetlen olyan ember az iskola falain belül, akivel bármit képes lennék megbeszélni mindenféle előzetes aggodalom nélkül. Tőle nem kell tartanom, ő nem a hibáimat boncolgatja, mint mindenki más tenné, hanem leginkább segítene megoldást találni a problémáimra. Most azonban görcsbe rándul a gyomrom, ahogy közeledünk egymáshoz és komolyan gondolkodóba esem azt illetően, vajon van-e olyan megértő, hogy egy ehhez hasonló, orbitális baklövést is elnézzen nekem. Elvégre, olyasmit tettem, amit nem sokan tennének meg egy olyan sráccal, akivel életükben először találkoztak, főleg nem abban az esetben, ha hozzám hasonlóan ez az első alkalom. Iszonyúan röstellem magam, pedig élveztem azt az éjszakát, de mégis... Vajon miként leszek képes ezek után Brandon szemébe nézni? Nem mintha bármiféle romantikus szál is lenne köztünk, de mégiscsak ő a legjobb barátom, mondhatni a testvérem, én pedig nem szeretnék csalódást okozni számára. Samael gyengéd volt és figyelmes, de nem hiszem, hogy Brandon ebben az esetben is értékelné bármelyikünk részéről is a dolgot.

- Tönkretesznek, hát nem veszik észre? -
sóhajok fel bosszúsan, miközben felülök az asztalra. Brandon családja jó körülményeket biztosít a fiúnak, mindennek azonban hatalmas ára van. A nyomás, ami rá nehezedik, cseppet sem könnyíti meg a helyzetét, ráadásul jól tudom, hogy az apja nincs oda értem, mert szerinte rossz irányba viszem a nevelt fiát. Oké, nem vagyok egy ma született bárány, de ha Brandon nem akarna velem tartani, akkor nem erőltetném.
- A folyamatos magolás meg ez az egész jegyesség... Teljesen ki fogsz merülni, ráadásul alig találkozunk egymással.

Kissé fancsali képet vágok, miközben Brandont figyelem. Tényleg aggasztóan látszódnak azok a bizonyos karikák a szeme alatt, mintha csak most jött volna a mosógépből. Egy olyan embert sem ismerek, aki ekkora nyomást képes lenne elviselni tizenévesen. Addig rendben, hogy Brandon hálás azért, mert egy jó családhoz került, de az már cseppet sincs ínyemre, hogy mintegy eszközként használják őt arra, hogy jobb legyen az életük. Ennél még az árvaház is jobb volt, de komolyan. Anyagi szempontból ő járt jobban, de van egy olyan érzésem, hogy szívesen lemondana a vagyonról, csak úgy élhessen, ahogy szeretne. Ahogy mindig is szeretett volna.

- Azt hiszem –
tűrök zavartan egy hosszú tincset a fülem mögé, majd folytatom:
- Legutóbb ugyanis egyértelműen flörtölt velem –
zavart köhintést hallatok, tényleg elég ciki ilyesmiről beszélni, még ha Brandon is a partnerem. Nem, főleg akkor, hiszen volt idő, amikor komolyan tetszett nekem és az egy dolog, hogy ő nem tud erről, de én tudok, ez pedig bőven elég arra, hogy zavarba jöjjek, ha ilyen témát kell érintenem az ő társaságában.
- De tudod, ő olyan srác, aki nagyon népszerű a lányok körében, én pedig óvatos vagyok a dolgot illetően. Vagyis szeretnék az lenni, de ez pokoli nehéz, ha tetszik valaki...

Mert a nap minden pillanatában őt látom magam előtt és ez olyan dolog, ami megnehezíti számomra azt, hogy ne essek bele teljes mértékben. Pedig az eszem azt mondja, hogy ne tegyem, én pedig egyelőre tartom magam ehhez, de nem sokáig húzom, ha valaki nem térít gyorsan észhez.

– Mit tegyek? -
pillantok Brandonra, hiszen ő pártatlan a témában, talán jobban átlát mindent, mint én, neki nincsenek érzelmei, melyek összekavarnák a gondolatait.
- Tudom, hogy fáradt vagy és sok a dolgod, de te vagy az egyetlen, akire számíthatok, mert ezt egyedül képtelen vagyok kezelni.

És nekem még soha nem volt senkim, mi mást tehetnék? Brandon számára ott van Brienna, neki tudnia kell, mi a dörgés ilyenkor. Vagy legalábbis reményeim szerint tudni fogja...

[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-10-18, 08:56


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  





Yngrid valóban olyan kis csinos, törékenyen vékony, hogy feltámad bennem az ösztönös védelmező, aki szétnyitná előtte a tömeget, de mire felé fordulnék, már mégis átfúrta magát az embereken, és ott is van előttem. A puszi persze magától értetődő, ebből az egész iskolából ő hiányzott a legjobban, hiszen az egész elit világ számomra nem annyira testhezálló. Aki árvaházból származik, az sosem fogja tudni egykönnyen elfogadni, hogy valami kiválasztott szerepkör vár majd rá. De még mindig én vagyok a szerencsésebb, hogy az apám ennyire bennem látja a jövőjét, hogy továbbvigyem a nevét, még ha nem is vagyok vér szerinti örökös. Yngrid viszont egész életében csak kereste önmagát. Én mintha valami mostohabátyja lennék, amióta ismerjük egymást, bár az évek során nem tudtam nem észrevenni, hogy milyen bájos, édes lány lett. Nem csoda, hogy most is nagy szemeket meresztek rá. Minden karótnyelt dolgot nélkülöz, ami Brienna sajátja.
- Igazad van, pocsékul alszom, állandóan azon stresszelek, hogy nem felelek meg neki, nekik. – Ez alatt nem csak Briennát, hanem az apámat is értem. Mindenki tőlem várja a megváltást, hiszen mindkét családban én vagyok az, akire szegeződnek a szemek. A menyasszonyom próbál bevezetni az úri világba, apa pedig azt akarja, hogy megfeleljek az elvárásoknak, hogy a frigy létrejőjjön, megkapjuk a nemesi címet. Ehhez nekem kell legjobban teljesítenem..
- Igen? – Ha valaki így kezdi el, akkor biztosan komoly dologról van szó, csak az elején szeretné kissé tompítani a témát. Mintha valami szűrő lenne, amin keresztül nem olyan brutális a tény, majd ha kimondja. Még a lélegzetemet is visszafojtom, hogy aztán megtudjam a világ legrosszabb hírét, mellette még az is eltörpül, hogy pokoli heteken vagyok túl. Na igen, Yngrid sajnos beleérett abba a korba, ahol már nem csak az én édes barátném, féltve őrzött majdnem testvérem, hanem bizony préda. – Aha.. értem. És.. te is neki? – Mert más az egyoldalú rajongás, és megint más, ha már történt is valami. Azt nem is tudom, hogy tudnám elviselni. Jó eséllyel sosem tartottam elég komolynak a kettőnk vonzalmát, és amikor végre elgondolkoznék rajta, akkor már bőven késő. Hát ez is egy szempont, de akkor miben kéri a tanácsomat? Látszik rajtam, hogy azért valamennyire le vagyok sújtva.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-10-15, 14:14

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Brandon& Yngrid
Hatalmas a tömeg, ami különösen szokatlan ilyenkor, hiszen a legtöbb diák a szünetek javát odakinn tölti, de a mostani hideg miatt sokan inkább a folyosót választották. Nem csoda hát, hogy erőlködnöm kell annak érdekében, hogy Brandon észrevegyen, habár már megszoktam a dolgot. Nem vagyok egy magas lány, mindezek mellett pedig elég törékeny alkatom van, ami azt jelenti, hogy számomra nem igazán megy a vállal előre való furakodás. Vagyis megy, de nehezebben és leginkább lassabban, mint testesebb társaimnak. Megkönnyebbülök hát, amikor Brandon int felém, mintegy jelezve, hogy észrevett, mert már komolyan kezdtem attól félni, hogy a hömpölygő emberáradat elszakít minket egymástól és ismét várhatok két hetet, mire személyesen beszélhetünk egymással.

- Szia! -
viszonzom én is a mosolyát, miközben azt a különös bizsergést várom, ami az ő közelében szokott elkapni. Az érzés azonban nem jelentkezik, amit annak tudok be, hogy mostanában leginkább Samael köti le a gondolataimat. Ennek viszont nem örülök, mert tényleg nem szerettem volna beleélni magam a vele való – nem is tudom – kapcsolatba. Ő annyira kicsapongó, nem szabad hiú ábrándokat táplálnom, de sajnos a kamaszkor velejárója a romantikus képzelgés is. Én pedig elég szépen beleestem ennek a titokzatos srácnak a hálójába, ami már minden bizonnyal más lányokkal is megtörtént már.
- Legalább pihensz egy kicsit. Ne haragudj, de elég fáradtnak nézel ki...

Szemöldökömet összehúzva kémlelem az arcát, miközben magamban is megállapítom, hogy ennél zombibb kinézete már tényleg nem lehet Brandonnak sem. Mondjuk, aki nem ismeri, annak nem ötlik szembe a dolog, de én tudom jól, hogy mostanában igen sok gond van a családjában, ami leginkább Briennához köthető. Brandon igyekszik megfelelni az apjának és a menyasszonyának is egyszerre, ez pedig nem lehet túl könnyű feladat számára. Elég stresszes mostanában az élete, ha pedig ezek mellé a sulit is odavesszük... hát, nem lehet olyan nagyon könnyű dolga.

- Én állandóan pörgök, ezt már megszokhattad volna –
nevetem el magam és tényleg fura, de még az ujjainak érintésére sem indul be bennem semmi az égvilágon. Kiszerettem volna belőle? Egyik napról a másikra? Nem, itt valami másról van szó. Nem ismerem ugyan az érzelmeket, de olyan csak nem létezik, hogy ilyen hamar valaki más kerüljön nálam a középpontba.
- Nem, nincs semmi baj, egyszerűen csak rég beszéltünk.

Baj lenne az, amit Samaellel tettem? Talán. De az is csak leginkább abból a szempontból, hogy túlságosan hamar ugrottam fejest egy olyan dologba, ami mások részéről igen alapos felkészülés előzött volna meg. Mindig is különböztem másoktól, ez nem újdonság számomra, de annak tényleg nem örülök, hogy Samael jött és győzött. Nem mintha megbántam volna a dolgot, de kissé szégyellem magam. Kalandvágy ide vagy oda, ez akkor is jelentőségteljes lépés volt az életemben.

- Nem tudom, hogy ez most komoly-e vagy sem... -
vonom meg a vállam kissé esetlenül, ami ugyebár szokatlan részemről, de jelen pillanatban nem szeretném megjátszani magam.
- Tudod, nemrég jött egy srác a Roxfortba és tetszik nekem.

Belepirulok a kijelentésembe, hiszen ez annyira szokatlan részemről. Mármint, Brandon és én barátok vagyunk, nagyon jó barátok, de ilyesmiről még neki se számoltam be egyszer sem, most azonban felrúgom a saját szabályaimat és megteszem a dolgot. Arról az éjszakáról nem beszélek neki, még nem készültem fel erre, de idővel talán képes leszek rá.

[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Brandon Sanders
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 30

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-10-08, 08:58


Yngrid&Brandon

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 

Viszonylag kevés időt tudok tölteni az iskolában, hiszen ez az eljegyzés minden időmet elveszi, de a vizsgák miatt mégiscsak kénytelen vagyok benézni, na és persze, hogy lássam a barátomat. Persze, hogy tudtam, hogy találkozunk majd, így örömmel olvastam a levelét, legalább nem kerüljük el egymást. Oly rég volt már az árvaház, felnőttünk, de nem fogjuk elveszteni azokat az emlékeket, amelyek több mint tíz évnyi távlatból összekötnek. Még van némi dolgom a tanulmányi osztályon, ám amikor meghallom a fiatal szöszi hangját, hát ezerből is megismerném, így felkapom rá a fejemet, s intek, hogy észrevettem. Átfúrjuk magunkat a tömegen, hogy valahol félúton találkozzunk, és jól is tette, hogy így utánam szólt, a végén még tényleg elkerüljük egymást. Lehajolok hozzá, hogy adjak egy puszit az arcára, aztán szóban is köszöntöm.
- Szia. Nem sietek, minden más ráér. – Mosolyodom el, végre egy üde színfolt, mert az elmúlt napok oly nyomasztóak voltak, Brianne ugyan nem rossz ember, de túlságosan karótnyelt, és az aranyvérű családja jelenleg rémálom számomra, így végre kicsit fellélegezhetek. Tudom, hogy a családjaink szempontjából állati fontos ez az egyesülés, számomra viszont egy kötelező pofavizit, amit állandóan meg kell ejtenem. Azt hiszem az apám túlságosan akarja ezt, és nem érdekli, hogy én mit is szólok a dologhoz. Eldöntött tény, hogy anyagilag kisegítjük a másik családot pusztán azért, hogy címet szerezzünk.
- Persze, én is keresni akartalak. Baj van? Olyan kapkodósnak tűnsz? – Simítok végig a vállán, aztán bólintok, persze, vonuljunk el, végülis a dolgaink senki másra nem tartoznak, csakis kettőnkre. Követem a termek egyikébe, amit kinézett magának, végülis a tanulmányis dolgok bőven várhatnak. Ha minden igaz, akkor most pár napra el tudtam szabadulni az estélyek világából, Brianne végre megértette, hogy a házasságtól függetlenül nekem fontos az előmenetelem is.
- Hm.. valami komoly dologról lehet szó. Akkor nem is az a lényeg, hogy velem mi van. Különben is tudod, szar a helyzet, herótom van az egésztől, de ugye apa.. Na mondjad, mert a végén még túlizgulom itt magam. – Ülök fel az egyik pad tetejére, onnan lógatom le az egyik lábamat, a másik a földet támasztja. Kiváncsian meredek a szöszire, nem szokott ennyire komoly lenni. Én csináltam valamit, amivel megbántottam? Na neee..



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Yngrid ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Inkább veszekszem veled, mint hogy
mással szeretkezzek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Yngrid.Osborne
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 17
ϟ Hozzászólások száma : 76

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-09-26, 17:58

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Brandon& Yngrid

Itt beszéltem meg egy találkozót Brandonnal, vagyis nem is beszéltem le vele semmit sem, egyszerűen csak ismerem az órarendjét és ideálltam megvárni, amíg kicsengetnek. Alaposan meg fog lepődni, hiszen elég rég beszélgettünk már egymással, melynek egyik nyomós oka a menyasszonya, a másik pedig az, hogy ő is teljesen be van táblázva órarendileg. Komolyan, szerintem lassan már az is csodaszámba megy, ha egy-két falatot be tud kapni ebédszünet alatt, utána pedig már rohanhat is a következő órájára, nehogy véletlenül szembemenjen pár perces késéssel. Na, nem mintha ő olyan lenne, aki ilyesmi miatt aggódna, de az apja már egy másik világ, én pedig tökéletesen megértem a benne lévő érzelmeket a nevelőszülei iránt. Egyikünket sem a vér szerinti családunk nevelt, úgyhogy valamennyi hálával tartozunk azért, mert befogadtak minket.

- Brandon! -
kiáltom el magam, amikor megpillantom a fiút a hömpölygő tömegben, majd sietős léptekkel eredek utána. Nem fog tetszeni neki az, amit mondani akarok, de mindenképp el kell mondanom valakinek, barátnőim pedig nincsenek, ő viszont az egyetlen olyan ember, aki évek óta közel áll hozzám. Egyébként is, még akkor se mondanám el senki másnak, ha lennének is barátnőim rajta kívül. Az ellenkező nemmel valamiért sokkal hamarabb megtalálom a közös hangot, mint a velem egykorú libákkal, akik nem képesek semmi másról, csak a sminkről és a pasikról beszélgetni.... Brandon aligha fogja magát elnevetni a mondat közepén, igaz?

- Hé! -
kiáltom el újra magam, amikor barátom nem lassít, mintha észre sem vett volna, majd kissé még jobban gyorsítok a lépteimen. Nem, ma nem hagyom, hogy úgy menjen el, hogy nem beszélgettünk, mert igenis kell valaki számomra, akivel megoszthatom a problémáimat és a kétségeimet. Samael helyes srác, ugyanakkor viszont népszerű is, szóval jó lesz vele vigyáznom, hiszen nem lenne szerencsés ismét a padlóról szedegetni a szívem darabjait. Már elsőre is igen fájdalmas volt a dolog, másodjára tuti nem bírnám ki, most azonban lelkileg felkészültem. Igen, minden erőmmel azon vagyok, hogy – ha nem is teljesen, de legalább némileg olyasvalakinek állítsam be magam előtt Samaelt, aki lépten-nyomon elcsábítja a nőket. Ebben azért nem lesz nehéz dolgom, mert hát Amerikában sztár volt, szóval nagy eséllyel itt is hasonló fogadtatásban lesz majd része.

- Lassíts egy kicsit! -
szólalok meg kissé pihegve, miközben a fiú háta mögé kerülök, majd gyengéden megfogom a karját, ezzel is jelezve felé, hogy vele szeretnék beszélgetni. Persze, ha fontos beszéde lenne valakivel, akkor megvárom, amíg végez, de elmenni már nem hagyom. Már így is örülök annak, hogy sikerült ráakadnom, most ismét keresgéljem napokig? Nem, szó sem lehet róla, végig fog hallgatni... Lógott már órákról korábban is, talán most is belefér ilyesmi és nincs semmi halaszthatatlan dolga.
- Beszélhetnénk egy kicsit? -
vonom fel kérdőn a szemöldököm, amikor végre megfordul, majd folytatom:
- De ne itt, menjünk be valamelyik terembe...

Fenének sincs kedve ilyesmit mások füle hallatára boncolgatni. Töprengve pillantok hát körbe, majd tekintetem megakad a Bűbájtan termen. Ma elvileg ott nincs óra, mert Filtwick professzor kivett pár nap szabadságot, a vele tartandó órákat pedig átvették más tanárok. Ott azért minden bizonnyal nyugodt körülmények közt tudnánk folytatni a társalgást...

- Gyere... -
vonom magam után barátomat, ha nem rántotta ki magát eddig a kezeim közül. Magabiztos léptekkel indulok hát el a terem felé, majd amikor mindketten belépünk, becsukom az ajtót.
- Oké, ezt nem szeretném, ha rajtad kívül más is hallaná –
szólalok meg, végül előveszem a pálcám és egy hangszigetelő búbájt szórók el.
- Rendben, ezzel meglennénk... Hogy vagy? -
elmosolyodom, majd Brandon felé fordulok, aki természetesen sejtheti az iméntiek fényében, hogy nem hétköznapi témát szeretnék felhozni számára, szóval ezzel azért talán megleptem kissé, de egyelőre nehéz belefognom. Kell még pár perc.

[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justice Simmons
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 238

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-06-02, 20:56


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice

[You must be registered and logged in to see this image.]


Furcsa alak ez a Kyle, annyi szent. Mindig is kiismerhetetlennek gondoltam magamat, de nagyon úgy fest, hogy van, aki nálam is kiismerhetetlenebb és Kyle pont ilyen. Néha igazán nem tudom, hogy pontosan mit is akar, mert arra hamar fény derül, hogy nem a bűbájtan az, ami érdekli, de közben numeraként emlegeti Madisont, tehát jó eséllyel mint nő sem érdeklem különösebben, bár mintha próbálkozott volna. A jó ég tudja, hogy mit akar és ez egyre inkább piszkálja a csőrömet. Igen, tüzetesebben is utána kell néznem, hogy kicsoda és mit akar pontosan.
- Pár numera? Ugye tudod, hogy én nem valami spanod vagyok? - szökik fel eléggé értetlenkedve a szemöldököm, hiszen fiúk ilyet egymás között szoktak inkább mondani, én igazán nem értékelem az ilyen dumát, főképp, hogy lány vagyok. Persze kihasználok én is másokat, de mondjuk ilyen módon nem szokásom és annyi önbecsülésem azért bőven akad, hogy az effélét nem is nagyon tudom értékelni.
- Közöd van hozzám? Vagy... nekem hozzád? Az biztos, hogy eddig nem ismertelek, de akkor... - értetlenkedve nézek rá, főleg, amikor tovább ebszél. Igen az lenne a cél, hogy én parancsoljak, de mi az, hogy engem ismerve? Nem is ismer még igazán, hiszen alig találkoztunk és persze régebbről nem ismerhet, akkor mégis miről beszél egyáltalán? Aztán távozni készül és én a szavaitól annyira leblokkolok, hogy még ha akarnék se nagyon tudnék utána menni, hogy megállítsam, még ha kellene is. Bár attól tartok, hogy úgy se nagyon mondaná el azt, amit szeretnék, tehát nem lenne valami sok értelme próbálkozni. Nem marad hát más, mint hogy elfogadom a távozás tényét és egyelőre maradok ott, ahol most, azaz kissé megkövülten a teremben. Az biztos, hogy most kutatómunka következik, erőteljes kutatómunka méghozzá. Ki kell derítenem, hogy ki a fene ez a Kyle, mert úgy fest, hogy még több van benne, mint amit eddig gondoltam róla.

//Köszönöm a játékot, király volt! Very Happy //

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Különórán


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
You changed me?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-05-20, 10:39


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice
Édes a bosszú

[You must be registered and logged in to see this image.]
Úgy tűnik, hogy Justice számára igazi kihívás az én megfejtésem, ez pedig elég könnyen az előnyömre válhat. Olyan ostoba, hogy még csak nem is sejt semmit, annyira elvan a maga kis világában, ahol minden Ő-központú, hogy egy pillanatra se villan be számára, hogy valamikor régen volt egy öccse, aki eltűnt és akit a mai napig keresniük kellene. Nem, ez nála nem téma, úgy néz ki, elfelejtett engem, vagyis a kisfiút, aki én voltam. Nem beszél rólam, mintha soha az életben nem léteztem volna, fogadni mernék, hogy még az állítólagos lovagja sem hallott még arról, hogy a kiszemeltjének bármikor is lett volna egy testvére. Szomorúnak kellene lennem emiatt, én azonban a dühre fordítom minden érzelmemet, hogy amikor odakerül a sor, képes legyek cselekedni.
- Pár numerára pont megtette, nem igaz? - vonom meg a vállam egy cinkos mosoly kíséretében, mintha Madison tényleg csak erről szólt volna, pedig nem. Szerettem őt a magam hülye módján, nem állt szándékomban játszadozni vele, de ezt nem hozom a lány tudtára. Hadd higgye csak azt, hogy bárkin képes vagyok átlépni a saját céljaim érdekében. Ez veszélyessé tesz a szemében, tartani fog tőlem, vagy legalábbis ahhoz elég óvatos lesz, hogy ne akarjon az ellenségem lenni. Justice sokkal jobb lehet szövetségesként, hiszen máskülönben nem lennék képes elcsalogatni olyan helyekre, ahol szemtanúk nélkül végezhetek vele. Persze csak azután, hogy a szeme láttára filéztem ki azt, akit szeret.
- Elárulok egy nagy titkot, de ezt ne add tovább senkinek – A mosolyom, ha lehetséges, még az eddiginél is szélesebb lesz. - Komolyan nem jutott még eszedbe, hogy talán valami közöm van hozzád? Azért ez a sok kérdezősködés, mert te is választ adhatsz a kérdéseimre. Ugyan, Justice, hollóhátas vagy, legalább egy percre használd a fejed!
Ennyi, többet nem árulok el számára, noha igenis nagy a kísértés arra, hogy mindent a képébe vágjak, de ha kérdőjeleket hagyok, akkor talán sokkal, de sokkal kellemetlenebb lesz számára úgy rájönnie az igazságra, hogy nem rángathat rögtön elő és teheti fel számomra a kérdéseit. Nem leszek ott a közelében, hogy kerek-perec rákérdezzen a dolgokra, ez pedig kétségeket támaszthat benne, márpedig Justice számára ez a legnagyobb méreg a világon.
- Talán mert kellően realista vagyok – válaszolom meg a kérdését. Nem szeretném, ha mások ölnék meg, azt pedig főleg nem, hogy királynőként érjen véget az élete és teljes pompával temessék el. Nem, Justice ezt nem érdemli meg, neki bünhődnie kell a múltért, még ha közvetlenül nem is ő felelős a történtekért. Huszonegy éves, bármikor úgy dönthetne, hogy kideríti a testvére hollétét, ő azonban erre eddig még csak nem is vette a fáradtságot. Ennyire nem érek semmit sem a családom részére?
- Mert ha te parancsolsz, akkor te irányítasz és mindenki engedelmeskedik majd neked. Bábuid lesznek, Justice, téged ismerve pedig ennek egyáltalán nem lehet jó vége.
Ezt mondva a hátamra kapom a táskám. Ma is beszélhettem egy keveset a lánnyal, sok mindent el is mondtam neki, talán többet is a kelleténél, ennyiből már elég hamar összekapcsolhatja a dolgokat. Én viszont meglepetéssel készülök neki, valami olyasmivel, ami kellő hatást tud gyakorolni a lelkivilágára.
- Ha bevillant, ki vagyok, akkor küldj nekem egy baglyot – szólalok még meg, mielőtt kilépnék az ajtón. Kezem a kilincsre helyezem, egy pillanatra azonban visszafordulok. - Azt hiszem, most egy jó ideig nem látjuk egymást. Szia!
A terem ajtaja kitárul, én pedig kilépek a folyosóra, hogy végleg magára hagyjam nővéremet az örvénylő gondolataival. Kétségtelen ugyanis, hogy kellően felkavartam benne az állóvizet.

zene || viselet || megjegyzés ||[You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justice Simmons
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 238

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-05-18, 21:18


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice

[You must be registered and logged in to see this image.]


Azt hiszem ezt vehetem felhívásnak keringőre. Érdekes alak ez a Kyle annyi már szent igaz. Rendkívül komolynak tűnik és végül ki is derül róla, hogy az is, még hozzá akár komoly ellenfél is lehet. Egyik percben úgy gondolom megfelel cinkos társ lehet belőle, aztán kiderül, hogy talán inkább ellenségnek lenne jobb? Azaz inkább annak kellene kezelnem, mert annyira érdeklődik felőlem, hogy... Nem, még mindig azt nem tudom, hogy miért ilyen nagyon kíváncsi.
- Ez nem lep meg, de akkor... hogyan? Ő meg te... Oh minden bizonnyal elcsábítottad, kicsit játszadoztál vele, aztán jól átejtetted igaz? Enyje Kyle... csúnya dolog átverni a lányokat. - sejtelmesen elmosolyodom, hiszen én is már nem egy alkalommal tettem ilyesmit, csak hát a pasikkal egy fokkal könnyebb. Ők valahogy nem merülnek el olyan mélyen egy kapcsolatban, főleg az elején, főleg ha nem mész el bármeddig, én pedig nem mentem sosem egy határon túl, nem feküdtem le velük teszem azt, tehát nem volt komoly kapcsolat. Kyle viszont, ha jól sejtem darabokra törte a lányka szívét, ami nem meglepő, hiszen eleve olyan típusnak tűnik, aki nagyon tud szeretni. Nem, talán ennyire még én sem vagyok kegyetlen, valahogy sosem kezdtem olyanokkal, akikben igazán nagy kárt lehetne tenni, talán tudat alatt nem akartam?
- Igaz mindenre fény derül, de tudod mi érdekel igazából a legjobban? Azt hiszem főképp az, hogy miért? Egyáltalán miért érdekel téged annyi minden velem kapcsolatban? Miért nem mást környékeztél meg? - mert egyértelmű, hogy engem faggat, tőlem akar valamit és kétlem, hogy a bűbájtan lenne az, hiszen most sem azzal foglalkozunk, hogy tanulunk, hanem már megint velem és az életemmel és Lance-szel, bár őt még mindig nem neveztük nevén, főleg mert eszem ágában sincs kiadni a titkát. Nem buggyantam meg, hiszen Kyle egyértelműen akár vetélytárs is lehet, okosan kell cselekednem vele szemben.
- Bárhol veszélyben lehetek és érdekes lehet királynőnek lenni. Miért nézed mindennek az árnyoldalát Kyle? - halkan felnevetek, mintha ez megint csak valami lényegtelen apróság lenne, miközben azért én is tudom, hogy nem erről van szó. Arra nem is reagálok, hogy mennyire szeretem Lancet, mert ez éppenséggel olyasmi, ami még bennem sem tisztázott. - Tudod, ha királynő leszek én parancsolok, miért lenne az olyan rossz? - nem is értem pontosan mit akar ebből kihozni, miért olyan szörnyű dolog, ha az ember trónra kerül. Szerintem érdekes lenne és hát ki tudja mi lesz még Lance nem is akar igazából uralkodni, szóval még nem is biztos, hogy összejön ez az egész. Van időm nekem is átgondolni.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Különórán


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
You changed me?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-05-10, 16:35


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice
Édes a bosszú

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Ahogy téged elnézlek, lesz ezt még alkalmam bizonyítani – jegyzem meg, elvégre Justice tele van titkokkal, melyeknek nagy részét már megfejtettem, de szinte állandóan felbukkan valami újra meg újra. Azt viszont igenis jól sejti, hogy beszédem van azzal a bizonyos lovaggal, habár nem pont azon célból, amire ő gondol. Nem elijeszteni szeretném mellőle, hanem valami sokkal kegyetlenebb dolgot tartogatok számukra... A sráccal semmi bajom ugyan, normális esetben nem tennék ilyesmit, de ha már egy ilyen lehetőség bukkan fel, akkor miért hagyjam ki? Justice ezen a ponton igenis támadható, ő maga mondta nemrég, hogy ez az illető más, mint a többiek. Talán érdemes lenne ezen a vonalon elindulnom, mert a lánnyal szemben nem sokat haladtam eddig előre..
- Ne aggódj, mondták már mások is – nevetem el magam, miközben megvonom a vállam. Nos igen, én és Maddie két külön világ vagyunk, egymás szöges ellentétei. Valamilyen módon viszont akkor is egymásba gabalyodtunk és összejöttünk. Okokat már nem igazán tudnék mondani, fogalmam sincs, mi fogott meg annyira abban a lányban, talán az, hogy másokon segít, olyasvalakiken is, akik meg sem érdemelnék. Talán emiatt hittem azt, hogy engem is képes lenne szeretni, mindazok ellenére is, amit apám nyomásának hatására tettem. Igen, akkor még hatott rám apám, amit viszont most teszek, teljesen önszántamból cselekszem, senki sem kényszerít erre. Pont emiatt nem szabad ismét a szőkeséggel lennem... Most én vagyok a rosszfiú, erre viszont senki sem utasított. Vajon mennyire lenne képes így is szeretni?
- Nem érdeklődtem utánad, ne aggódj. Úgyis ki tudod deríteni, kinél kérdezősködtem téged illetően - jegyzem meg. - Szerinted vagyok annyira hülye, hogy ilyen konkrét választ adjak ebben a témában, ha tudom, hogy úgyis mindenre fény derül?
Oké, érthető, hogy azt hiszi, tetszik nekem, Justice esetében ez igazán egyértelmű válasz minden dologra. Nem rossz bőr, ha nem tudnám, hogy a nővérem, akkor gond nélkül ráhajtanék, nem érdekelne az sem, hogy kiken tipor keresztül annak érdekében, hogy oda jusson, ahova. Így azonban teljesen más a helyzet, ismerem mindkettőnk hátterét, szóval szó sem lehet arról, hogy kavarjunk. Persze, az ő gondolatait már nem tudom megszabni, de nagyon remélem, hogy titokban nem rólam álmodozik.
- Sellő? - Oké, az én tippem volt, de azért mégis meglep a dolog. A fekete-tavi lények ugyanis nem pont arról híresek, hogy annyira szeretnék az embereket, erre pont Justice egy ilyen valamibe habarodik bele? Most ez komoly? Természetesen nem mi választjuk meg azt, hogy kit szeretünk, de a lány törtetése itt is közreműködhetett... Nyilvánvaló, hogy kiszemelte magának az áldozatát. - És akkor nemsokára királynő leszel odalenn? Vagy mégis miként szeretnéd leélni az életed? Annak a srácnak trónra kell ülnie a birodalmában, nem hiszem, hogy te olyasvalaki lennél, aki annyira élvezni tudná a királynői létet. A másik nagy kérdés pedig az, hogy elfogadnak-e téged ott. Mert ugyebár nem pont a legbarátságosabb nép trónörökösébe futottál bele...
Elmosolyodom a felvetéseimen, habár nem nagyon örülök annak, hogy Justice ennyire megnehezíti a dolgaimat. A lány erről ugyan nem tud semmit sem, de akkor is bosszantó... Ha az a fiú vissza szeretne térni a víz alá és ő tényleg szereti, akkor nem fog nélküle ittmaradni. Lemerül ő is a habokba, királynőként pedig megközelíthetetlen lesz a későbbiek folyamán.
- Tényleg szereted annyira, hogy magadra vennéd ezt a terhet? Mint mondtam, az életed állandó veszélyben lesz, még az a Lance se lesz képes arra, hogy minden pillanatban téged figyeljen...

zene || viselet || megjegyzés ||[You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Justice Simmons
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 238

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-05-08, 20:15


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Igen ezt már határozottan kezdem sejten. - igen egyértelműen rendkívül kitartó, hiszen már legutóbb is sokat kérdezett a dolgaimról, a magánéletemről is, nem csoda, ha még az is felmerült bennem, hogy tetszem neki, és most is van egy ilyen érzésem, mert amúgy egy pasi miért lenne annyira kíváncsi egy lány magánéletére? Nagyon remélem, hogy nem az a cél, hogy beszéljen Lance-szel, aztán jól elijessze mellőlem, vagy rosszabb esetben valami valótlant mondjon neki rólam...akkor aztán jól megjárná, ezzel azért hátha tisztában van.
- Látod könnyebb, hogy elmondod az igazat, szóval egy ex. Nehéz elképzelni titeket, tudod ő... meg te... - csak félmosollyal rázom meg a fejemet. Hát első ránézésre egészen más világ ők ketten, annyit már tudok, sejtek, hogy Kyle elég komoly ellenfél is lehet, ha nem szövetséges, hiszen ahogyan mondta kitartó és elég trükkös is, no meg ügyesen forgatja a lapokat. Madison viszont... amennyit tudok róla igazi jó kislány, aki mindenkin segít, nem csoda, ha könnyű volt belegázolni a kis lelki világába, csak azt nem értem, hogy egyáltalán hogyan és milyen okból volt közük egymáshoz. Na ez az, ami igazán hihetetlen.
- Igen, de... valahogy nehezen hiszem el, hogy ez csak tipp. Szóval utánam érdeklődtél? Kyle... Kyle... ugye mondtam, hogy van valakim, szóval bármennyire is helyes kis pofid van, nem én leszek a befutód. - komolyan úgy sejtem, hogy azért tud rólam ennyit és azért érdeklődik ennyit, mert tetszem neki. Ez persze egyébként teljesen érthető, hiszen mégis csak rólam van szó, de hát lássuk be, ettől még nem kevésbé furcsa, hogy ennyire nagyon érdekli, hogy mi van velem, vagy ki van velem. Nem azt mondom, hogy nem rá tartozik, de... ha még azt is tudja hol születtem. Mi a következő lépés? A kedvenc virágommal toppan be a következő alkalommal?
- Egy kentaurral? Ne nevettess, az nagyon fura lenne! - nevetve rázom meg a fejemet, hiszen ez tényleg felettébb képtelen ötletnek tűnik nem csak elsőre, de sokadik átgondolásra is. Még hogy nekem egy kentaurhoz lenne közöm... buta egy felvetés, ellenben végül csak beletrafál, de érthető, hiszen már nem volt túl sok reális opció, esetleg véla lehetett volna, de a vélák már egészen elterjedtek manapság. - Ez nehéz szülés volt, de igen sellő... egy igen sármos sellő. - ezzel jelzem azt is, hogy tényleg eléggé levett a lábamról. Nem, olyasmit nem fogok kimondani, hogy netán szerelemről lenne szó, de szó se róla, tényleg határozottan kedvelem Lancet.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Különórán


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
You changed me?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kyle Matthews
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 143

TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet) 2017-04-30, 10:19


[You must be registered and logged in to see this image.]
Kyle & Justice
Édes a bosszú

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Kitartó alkat vagyok. Ha valamibe igazán belevetem magam, akkor addig nem hagyom abba, amíg el nem érem a kívánt célt – vonom meg a vállam magamban somolyogva. Vicces egy helyzet, ha azt vesszük alapul, hogy Justice még csak nem is sejti, kivel áll szembe valójában. A titkai nagy részét már tudom, elvégre retteg attól, hogy kideülhet az róla, hogy van egy öccse, akit annak idején elraboltak. Zsarolhatnám is vele, de abban mi lenne a móka? Emilia benne lett volna a dologban, még egy levelet is írt a lánynak róla, természetesen névtelenül, de azóta ő is leállt ezzel. Nem, ez csakis az én dolgom, senki másé. Szeretném a lányt szenvedni látni, de számomra már az is bőven elég, ha közvetlenül a halála előtt teszi mindezt.
- Igen, jártam vele egy ideig – biccentek a feltételezést hallva, most mi hasznom származik abból, ha letagadom a kapcsolatunkat? - Ártalmatlan kis kaland volt, bár esélyes, hogy neki többet jelenthetett ez annak idején – Mint ahogy nekem is, de ha valamibe rossz ötlet belekezdeni, mi azonban már megtettük, akkor véget kell vetni az egésznek. Nem lett volna szerencsés egy barátnő, miközben Justice után nyomozgatok. Na és ott van Aurora is... Most egyszerre kettőt kellene leráznom. - Megbeszéltük, neki pedig rosszul esett, ennyi. Tudom jól, hogy kíváncsi természet vagy, de elég sok idő menne el az életedből feleslegesen, ha Madison vonalán kezdenél el szaglászni.
És ez tényleg így is van, nem csak azért mondom a lánynak, hogy távol tartsam a titkaimtól. Maddie valóban nem tud semmit, max csak annyit, hogy az exe egy vadbarom, sok értelme nem lenne, ha Justice kihallgatást szervezne a lány számára. Na, nem mintha engem annyira izgatna, mivel tölti a lány a szabadidejét, Madison esetében még idejében észbe kaptam, ő semmit sem tud, de ha nővérkém így látja jónak...
- Hadd tippeljek... Los Angeles? - mosolyodok el, mintha érezném, hogy bele fogok trafálni, bár ez már egy kissé jobban meglendítheti a lány kíváncsiságát, főleg az, ha elárulnám neki a konkrét időpontot, de nem... Csábító lehetőség, ezt azonban csak akkor fogom megtenni, ha ő kérdez rá, magamtól nem feszítem tovább a húrt.
- Lehetsz, csak nem pont a megfelelő emberre vagy az, de majd meglátod – vonom meg a vállam, ismerem már Aurorát annyira, hogy tudjam: ha észreveszi, hogy valaki szaglászik utána, akkor nem pont a legszebb módszerekkel fogja eltávolítani az útjából. Persze, Justice igazán mestere a kérdezősködésnek, de Aurora óvatos, nem adja magát túl könnyen. Mindegy, engem nem zavar, ha a két csaj összecsap, legalább lesz min röhögnöm, ha nekem panaszkodnának.
- Miért? Azzal is együtt lehetnél – forgatom meg a szememimet, majd ismét gondolkodóba esek. Akkor mégis miféle lénnyel van együtt? Házimanó? Ejnye, nem... Kobold? Oké, ennyire még ő sem lehet vak. Óriás? Azt azért már észrevettük volna. Hegyi troll? Fúj... Végül kibököm azt a fajt, ami a legközelebb áll az emberekhez és még el is tud vegyülni köztünk: - Esetleg egy sellő?

zene || viselet || megjegyzés ||[You must be registered and logged in to see this link.]


Lehet, hogy a bosszú börtön. De a saját börtönöm.
[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Bűbájtan terem (VI. emelet)

Vissza az elejére Go down

Bűbájtan terem (VI. emelet)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Négy emelet boldogság
» Elhagyatott edzőterem
» Edzőterem
» Meditációs terem
» Volangaard - Királyi csarnok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Emeletek (1-7.)-