Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 20:57
Kalandmester

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:05
Joyce Brekinridge

ϟ Képességdobás
  Yesterday at 15:25
Felicity Barlow

ϟ Felicity Barlow
  Yesterday at 15:11
Felicity Barlow





A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Armand Stansson
 
Daniel G. Paisley
 
Luna Lovegood
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Christopher Graves
 
Tim Roberts
 
Sidney Smallwood
 
Felicity Barlow
 
Statisztika

Összesen 593 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Felicity Barlow

Jelenleg összesen 39642 hozzászólás olvasható. in 3507 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

King's Cross vasútállomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: King's Cross vasútállomás 2016-11-28, 15:30

First topic message reminder :

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-18, 15:20

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione & Alesha

- Jobb félni, mint megijedni! – vágom vissza komoly arccal Alesha megjegyzésére. Nem bánom a ráncokat, ha a barátaim és a családtagjaim életben vannak. Alesha ugyan nem tudhatja, de már számtalan olyan dolgon mentem keresztül, amit ő aligha bírna ép ésszel átvészelni. Természetesen nem hinné el, hiszen egyáltalán nem olyannak ismert meg, aki bármikor bármilyen előírást áthág, ez valahogy nem illett bele abba a képbe, amit ő eddig rólam kialakított magában. Rólam, aki még karácsonykor is enciklopédiát vett szinte minden egyes családtagjának és aki a szilveszteri bulik helyett az éjfélt is tanulással töltötte, mert nemsokára ismét iskola... - Veled ellentétben engem nem izgatnak a ráncok, ezt már igazán tudhatnád.
Én ezt inkább előnyként könyveltem el magamban, de Alesha szemében mindez szintén hátránynak számított. Elvégre, csak az nem foglalkozik a külsejével, aki vénlányként szeretne meghalni... Mindenki más több kiló sminkkel igyekszik eltakarni magán az idő múlását, de a festék bármikor lemosható. Minek is leplezzek olyasmit, ami a részem? Emellett pedig nincs egy darab ráncom sem, csak hát az unokatestvérem imád enyhe túlzásokba esni. Már a legkisebb szarkalábat is élete katasztrófájának könyveli el, főleg ha az a randi előtt egy nappal bukkan fel rajta. Természetesen mindez csak múló állapot, hiszen még fiatal, bármi miatt is került oda, nem maradandó.
- De csak azért, mert annyira szabadjára enged mindenben – felelem Aleshához hasonló stílusban. Kedveltem a szüleit, nem erről van szó, egyszerűen csak a nevelési elveikkel nem értettem teljesen egyet. Erre pedig az unokatestvérem a legjobb példa... Kamasz évei első felében nagyon lázadó volt, semmi sem felelt meg számára, talán ezért is döntöttek úgy a szülei, hogy hagyják, hadd tegye azt, amit szeretne. Ennek pedig a mostani Alesha lett a végeredménye... Aki nem tudja elfogadni, ha valakinek nem olyan a világszemlélete, mint neki, vagy egyszerűen csak nem osztja az ő világnézetét. Az a személy már nem illik bele a nagy Alesha-féle világrendbe. - De igen, nekiszaladtam, mert volt annyi eszem, hogy az indulás előtt elolvasom a Roxfort történetét...
Hirtelen az ajkamba harapok. Igen, nekem volt, de Alesha honnan a fenéből tudhatna arról a könyvről? Persze, véleményem szerint neki sem ártott volna utána nézni a dolgoknak, mielőtt útnak indul, de úgy tűnik, a Minisztérium emberei teljesen másként vélekednek az ilyen dolgokról. Ha rajtam múltak volna a dolgok, akkor nagy eséllyel már rég túl lennénk a magyarázkodás kezdeti szakaszain, hiszen jelen pillanatban erre egyáltalán nincs időnk.
- Igen, képzeld, volt már rá példa – pillantok mérgesen a karbafont kézzel álldogáló Aleshára. Bosszant, hogy ennyire hitetlenkedő és ennyire realista. - Tudhatnád, hogy ha mondok valamit, akkor azt nem hülyeségből teszem, ennyire azért már csak ismersz engem, nem igaz?
Nem szoktam viccelődni, főleg vele nem, ehhez már volt szerencséje az évek folyamán, úgy érzem. Mindent komolyan mondok, talán emiatt sem jöttünk ki jól egymással, erre pedig most kezd el hitetlenkedni? Jó időzítés, meg kell hagyni.
- Nem aggódni pedig veszélyes – vágom vissza, miközben a bőröndjei felé intek a pálcámmal, mire azok engedelmesen lebegni kezdenek, egyenesen a vonat felé, mintha csak tudnák, merre kell menniük. Elégedett pillantást vetek Alesha felé, aki elkerekedett szemmel figyeli a mutatványt, de inkább nem mondok semmit. Pár nap múlva ez teljesen természetes lesz számára. - A varázslók világában nem minden az, aminek látszik. Egy teáskanál is leharaphatja az orrodat, ha átok ül rajta, szóval errefelé nem árt vigyázni. Ezért sem szeretném, ha egyedül maradnál akár a kastélyban, akár itt. Elég egy kiábrándító-bűbáj és valaki máris eggyé válik a környezetével, majd ott bukkan fel, ahol szeretne.
Nem történt ugyan tragédia, senkit sem raboltak el, mindenki egészségesen érkezett ide, de azért bármikor megtörténhet a baj. Ami azt illeti, nem is vagyunk biztonságban, amíg nem érkezünk a Roxfortba, így hát aggodalmasan kémlelem a terepet. Senki sem tűnik emberrablónak, de ki tudja. Nem árt ezzel is vigyázni.
- Hintó... Lovak húzzák, de nem fogod látni, én se látom őket. Varázslények. Csak az képes észrevenni őket, aki már látott meghalni másokat. Én legalábbis így olvastam annak idején a könyvtárban.
Se Harry, se Ron, de még én sem találkoztam ilyen jószágokkal. Első alkalommal Hagridtól hallottam róluk, de mivel azt hittem, túloz, utánanéztem, hiszen még a Roxfort történetében sem említették őket. Utána persze mindent megértettem.
- Hát természetesen – lemondó sóhajjal huppanok le az ülésemre, nem hiszem el Alesha ígéretét, de nem kezdek neki veszekedni vele. Ha azt teszem, tuti nem érünk oda az iskolába egy darabban. - Elég nagy... Ez még nem is lenne akkora baj, csak sajnos mágiával van átitatva minden négyzetmétere, ez pedig nem túl szerencsés egy olyan embernek, aki elvileg varázstalan. Talán nem ártana elolvasnod a Roxfort történetét, abban sok hasznos dologról szó esik. Kölcsönadhatom, ha gondolod.
Dehogy gondolja, ennyire azért nem vagyok optimista. Alesha és az olvasás hírből sem ismerik egymást, főleg nem egy olyan könyvvel, amely majdnem kétezer oldalas és nincs benne tiniszerelem.

[You must be registered and logged in to see this image.]




[i][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

[/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alesha Granger
Reveal your secrets

avatar

Mugli

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 79

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-16, 19:06



Hermione & Alesha
Az újdonság varázsa






[You must be registered and logged in to see this image.]
Nagyon remélem, hogy nem fogja az egész utat végigsopánkodni, mert akkor biztos, hogy nem fogom bírni vele. Azért nem ugrom ki a vonatból félúton, de komolyan, ha kiborít még azt is inkább megkockáztatom. Egyszerűen nem tudom elképzelni róla, hogy bármilyen helyzetet képes lenne élvezni. Ő valahogy az a típus, aki még egy viccbe is beleköt, csak mert nem elég reális, ami finoman szólva is lelombozó.
- Nekem jó, legalább nincs már most annyi apró kis ráncom, mint neked. - csoda, hogy nem öltöm ki rá a nyelvemet, de nagyon közel vagyok hozzá, hogy megtegyem. Nekem pont így a jó, hogy élvezem az életet, élvezek minden napot, amíg ő inkább rágja magát minden miatt és gondolom még abból is hatalmas problémát csinál és őrült nagy nehézségnek tekinti, ami igazából nem is számít annak. Persze ez nem az én bajom, neki kellemetlen, hogy így éli az életét, de attól még nem fogom megveregetni a vállát és az biztos, hogy én aztán nem fogok így állni a világhoz.
- Jól van, nem fejeznéd be? Rosszabb vagy, mint az anyám, főleg, mert... ő legalább jó fej! - már majdnem ott tartok, hogy kiabálok, de az utolsó szavaknál a hangomat azért megemelem kicsit. - Ne mondd nekem, hogy te elsőre csak úgy nekiszaladtál a falnak... tök abszurd az egész és nem fog senki sem elrabolni és amúgy is... majd te védesz meg? - kétkedőn fonom karba a két kacsómat és úgy nézek rá, mint aki el nem tudja képzelni, hogy Hermi úgy igazán tudna varázsolni, még hozzá hatékonyan. Tuti, hogy még akkor is a szabályokat lesné és úgy kétlem, hogy meg lehet védeni valakit. Majd én szépen megvédem magamat.
- Aggódni fárasztó, ezt megtanulhatnád. - rázom meg végül a fejemet és húznám magam után a bőröndöt, de helyette az simán kilebeg a kezemből. Azért egy pillanatra elkerekedik a szemem, de aztán becsukom a számat és csak elmosolyodom. Végül is... nem is olyan rossz. Azért ezt pl. szívesen megtanulnám, nem holmi bájitalkevergetést, az aztán cseppet sem érdekel. Mindenesetre szépen lehuppanok, amikor elhúzza az ajtót és lehetőségem van rá, aztán várom, hogy induljon a vonat. Azért nem rossz, egészen kényelmes, de persze sokáig nem élvezhetem, mert Hermi máris belekezd. Ettől tartottam.
- Mi a fene az a... fiáker? És ugye nem úgy fognak kezelni, mint valami cirkuszi látványosságot? - húzom el a számat, mert őszintén szólva erre nem igazán vágyom és ahogyan előadja ez eléggé úgy hangzik. Azt se tudom ki az a McGalagony és nem is értem, hogyan lehet valakinek ennyire... fura neve.
- Oh persze, majd folyton a nyomodban járok. - lelkesen bólogatok, mintha tényleg így lenne, de persze tudjuk mindketten, hogy még véletlenül sem lesz így. Úgyis egyedül fogom felfedezni a sulit, Hermi nem járhat majd folyton a nyomomban, attól tuti, hogy hülyét is kapnék. - Micsoda? Mi van a lépcsőkkel? Amúgy mekkora ez az iskola? - lépcsők, rosszul hangzik. Azért van egy rossz érzésem, hogy ki fogok fulladni. Oké az én suliban is voltak lépcsők, de azért nem mondanám, hogy sok és nem is kellett túl sokszor mászkálnom rajtuk fel és le, azért remélem itt se vitték túlzásba a dolgot.

music | [You must be registered and logged in to see this link.] | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Új világ, új élet
új lehetőségek, új veszélyek
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-13, 15:18

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione & Alesha
[color=#757287]
- Nem vagyok karót nyelt! - vágok vissza némileg mérgesen Alesha kijelentésére, minden szót alaposan megnyomva, mintha ezzel még nagyobb nyomatékot tudnék adni ennek az egésznek. Alesha egyszerűen nem érti a dolgokat, nem tudja, mibe is került valójában, nem ismeri azt a világot, ahova most vinni szándékozom. Persze, az iskolában nem fenyegeti veszély, hiszen sosem vinném olyan helyre, ahol baja eshet, de a kinti világ veszélyes tud lenni... Nem is kicsit. Ha pedig nem tudja megvédeni magát, akkor igen komoly baja eshet, ez nem vitás. Márpedig ő nem ismeri ennek a rejtett világnak a működését, egyelőre fogalma sincs arról, miként viszonyuljon bármihez is. Ez pedig igen bonyolulttá teszi mindenki számára a helyzetet.
- Neked jó, hogy mindent ennyire könnyen veszel? - Most rajtam a szemforgatás sora, teljesen felesleges a kérdés, Aleshának minden így felel meg, ő aztán nem izgatja magát semmin sem. Soha életemben nem láttam még komolynak, szerette félvállról venni a dolgokat, de azt nem gondoltam volna, hogy egy ehhez hasonló helyzetet is képes ennyire semmisként kezelni. Mintha mi sem történt volna, de komolyan. Bosszantott a dolog, kár is lenne tagadnom, hiszen körülötte mindenki aggódik, ő pedig igyekszik úgy beadni ezt, mintha valami olyasmi lenne, ami teljes mértékben egy hétköznapi valami. - Már csak az hiányozna, hogy ők is úgy viselkedjenek, mint a kamaszok...
Mérgesen fújtatok egyet. Most tényleg, mit vár? Egy olyan iskolát, ahol állandóan buli van és a tanárok minden felett szemet hunynak? Hova járt ő eddig? Annyi biztos, hogy ha valóban minden így működne a Roxfortban, akkor már az első évem után kiiratkoztam volna, ehhez semmi kétség sem fér. Nagyon fontos, hogy az ember a tanulmányait komolyan vegye, hiszen ez határozza meg a későbbi életét. Ráadásul, nekem még fontosabb ez az egész, hiszen én is tanárnak készülök és a Roxfortban képzelem el a pályafutásomat.
- Tényleg figyelj!
Vetek még egy komoly pillantást Aleshára, érzem én, hogy rá kell még szólni, neki nem elég egyszer elmondani valamit annak érdekében, hogy nyomatéka legyen a szavaknak. Mélyet sóhajtok, majd lendületet veszek és elindulok a fal felé, amely hamar elnyel engem. Amikor átérek a túloldalra, megpillantom a Roxfort Expresszet és az azt körülölelő füstfelhőt. Most azonban nem erre figyelek, helyette visszafordulok a fal felé, majd várok... És várok... és várok... Alesha azonban nem igazán igyekszik felbukkanni, ez pedig felettébb aggaszt engem. Valami baj történt volna? Már pont indulnék vissza, a másik oldalra, amikor végre felbukkan az unokatestvérem, én pedig némileg megkönnyebbülten sóhajtok fel.
- Mi tartott eddig? Alesha, nem maradhatsz magadra, értsd már meg, kérlek! Ki véd meg, ha valaki lesből rádtámad, amikor egyedül vagy?
Bosszantott a gondolat, hogy az unokatestvérem percekig egyedül álldogált a fal előtt, én pedig a másik oldalon. Nem volt az olyan sok idő, de mégis... Mi van, ha pont most jutott volna eszébe valakinek az, hogy meg kellene támadnia? Persze, most hogy van ereje, meg tudja magát védeni, épp csak irányítani nem tudja azt, szóval nagy eséllyel bajban lett volna. Na, és az a rengeteg ember a peronokon! Borzasztó pánik tört volna ki, ha Alesha kezéből hirtelen tűzcsóva lövell ki, esetleg jégpáncélt varázsol mások lába alá.
- Látom, téged semmi sem aggaszt – csóválom meg a fejem némileg bosszankodva, majd előveszem a pálcám és intek egyet Alesha csomagjai felé, melyek most óvatosan a levegőbe emelkednek. Már nem kell ügyelnem a látszatra, olyan helyen vagyunk, ahol szabadon varázsolhatunk, ezek pedig elég méretes valamik voltak. - Bárhova ülhetünk, most szinte minden kabin szabad...
Ezt mondva elindulok a vonat felé, előttem a lebegő bőröndökkel, reménykedve abban, hogy Alesha nem áll meg most értetlenkedni. A vonaton is be tudom mutatni neki ezt a világot, ehhez nem kell a peronon álldogálnunk.
- Azt hiszem, ez tökéletes is lesz – húzom el az egyik kabin ajtaját, majd egy ismételt pálcaintéssel a csomagtartóra küldöm a poggyászokat, majd én is helyet foglalok odabenn. Amikor Alesha követi a példámat, folytatom: - Szeptember elsején mindig zsúfolt a vonat, alig lehet helyet találni, de ilyenkor elég kellemes az út Roxmortsig. Amint megérkeztünk, fiákerekkel megyünk tovább a Roxfortba, McGalagony professzor biztosított arról, hogy kiküldenek elénk egyet, erről aligha feledkeznek meg. Már alig várják, hogy megismerjenek, kíváncsiak rád.
Alesha nem értheti a dolgot, hiszen valamiért semmi kedvem sincs az orra alá dörgölni, hogy valamennyi hírnévre én is szert tettem a Roxfortban, mint Harry Potter egyik legjobb barátja. Mondjuk, aligha tudná, ki is ő, de egyelőre nem is traktrálom ilyen lényegtelen információkkal. Egyébként sem hinné el nekem.
- Ha megfogadsz tőlem egy tanácsot, akkor egy ideig nem kóborólsz egyedül, rendben?
Aligha fogja ezt megfogadni, de ha esetleg mégis megszegné a szavát, hamar rá fog jönni, hogy ez nem minden esetben jó ötlet, főleg nem abban a nagy kastélyban, ahol még mágia nélkül is könnyű eltévedni.
- A lépcsők néha gondolnak egyet, és máshol tesznek le, mint kellene.

[You must be registered and logged in to see this image.]



[i][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

[/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alesha Granger
Reveal your secrets

avatar

Mugli

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 79

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-10, 09:14



Hermione & Alesha
Az újdonság varázsa






[You must be registered and logged in to see this image.]
Nehéz eset, most is pont annyira merev, mint egy... angol. Nem azt mondom, hogy gondom van az angolokkal, egyszerűen csak nehéz esetek és túlságosan komolyak, nem viselem túl jól az olyanokat, mint az unokatesóm és ő sem engem, ez egyértelműen látszik. Mondhatnám, hogy nem az én hibám... és nem is, kettőnké, mert nagyon mások vagyunk. Tényleg nem lett volna más... bárki, akit mellém rakhatnak?
- Vagy viselkedj úgy te, mintha nem lennél ennyire karót nyelt. - újra csak a szememet forgatom. Nem, amúgy nem hiszem, hogy képes másképp viselkedni, ezt nem nézem ki belőle. Szerintem még akkor is véresen komoly lenne, ha viccet mesélnék neki, nem is értené a poént és az egész pocsék lenne. Elképzelem, ahogy összeakad egy sráccal és megkapja az első csókját és még abba is beleköt, hogy nem volt megfelelő a technika. Nem... nem tudom elképzelni, hogy lenne olyan pasi, akit érdekelne, még ha külsőleg majdnem olyan jól is néz ki, mint én, de ezekkel a béna ruhákkal az egész összképet tönkre vágja.
- Ha nincs szükség rá, akkor meg miért kellene aggódnom? Neked jó, hogy mindenen aggódsz? De komoly... hogy bírod? - sopánkodva rázom meg a fejemet, mintha tényleg komolyan aggódnék az egészségéért, de amúgy tényleg nem értem hogy nem lett még valami gyomorfekélye, ha mindent ennyire komolyan vesz és aggódik. Ha ide küldtek azok az aurorok, akkor tuti, hogy nem vagyok akkora veszélyben, vagy elküldték volna azt a helyes és fiatalt aurort is... na hogy ő mennyivel jobb társaság lenne, mint Hermi!
- Nagyon remélem, hogy nem mindenki olyan, mint... - na jó, én sem akarom egész úton sértegetni, bár gondolom sejti, hogy mi lenne a mondat vége. Olyan, mint ő. Angolok, félő, hogy azért elég sokan vannak a suliban is, akik ilyenek, de hátha akad pár vendég diák, akikkel majd el lehet szórakozni. Nem is értem, ha ott mindenki olyan, mint Hermi, akkor nincs értelme a tanároknak, mert úgy sem kell fegyelmezni senkit sem.
- Nem, nekem azt mondták, hogy valószínűleg megoldható és... órákon kell ülnöm? Azt tudok otthon is... nem már. - nyafogós hangon húzom el a számat. Azt hittem olyan lesz, mint valami nyaralás, aggódó unokatestvérrel egybekötve, de hogy még tanulnom is kell, meg órákra járni. Az azért tök gáz, főleg hogy még egyelőre azt se tudom, hogy milyen lesz majd egy olyan jellemnek, mint én elviselni egy olyan tanárt, mint... Piton. - Gondolom a tanáraitok... sem túl lazák igaz? - na jó azt hiszem jobb lelkileg felkészülni, mint ott kiakadni, ha pocsék lesz, bár attól tartok elég jó eséllyel pocsék lesz.
Jó persze... mindent! - bólintok is, bár tuti nem fogom pont őt utánozni... mindenben csak most. Azért rendesen eltátom a számat, amikor fogja és... komolyan átsétál a falon. Az utóbbi napokban sok mindent láttam már, na de ez... És, ha nekem nem működik? Forgatom a fejemet ide-oda, de mintha más nem is látta volna? Ennyire vaksik? A falhoz sétálok és megtapogatom, de semmi, úgy fest, hogy csak így simán nem működik a dolog, vagy nekem nem? Hermi azért várhat pár percet, mire végül ráveszem magamat és nagy levegőt véve kis lendülettel nekiindulok a falnak és enged! Komolyan a csattanásra számítok, bár az unokatesóm nem egy humoros típus, szóval nem gondolhattam komolyan, hogy netán megviccelne azzal, hogy én csattanok a falon.
- Azért ez elég... király! - vigyorodom el, amikor visszanézek a falra. Más nem jön utánunk, ellenben ott a vonat, jó réginek tűnik, de lézengenek itt mások is, elég fura ruhákban. Akaratlanul is elnevetem magamat, amikor meglátok egy pasast csúcsos süvegben és persze fura nagy köpenyben, színes díszekkel a vállán... meg valami ül is ott, talán görény? Elég komikusan fest, persze csúnyán is néz ránk, de én csak a vállamat rántom meg. - Na hol a helyünk? - kényelmes lesz, nagyon remélem! Ha már Hermit kell egész úton hallgatnom, legalább ne kelljen még fészkelődnöm is, mert elülöm a hátsómat.

music | [You must be registered and logged in to see this link.] | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Új világ, új élet
új lehetőségek, új veszélyek
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-07, 14:23

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione & Alesha

- Nem hiszem el, hogy pont nekem kell téged pátyolgatnom – sóhajtok fel bosszankodva, amikor észreveszem Alesha arckifejezését. Nem jövünk ki, ez nem fog menni, egyszerűen mindketten annyira mások vagyunk. Nem láttuk egymást sűrűn, csupán a nagyobb ünnepek alkalmával, de már az a pár óra is bőven elég volt arra, hogy mindketten meneküljünk a másik közeléből. És most vigyem el a Roxfortba? Több órás vonatút, az ég szerelmére! Emellett pedig nagy eséllyel velem egy hálószobában kell laknia, most komolyan, mivel érdemeltem ki én ezt? Legalább egy zsupszkulcsot az orrunk alá tolhattak volna! Persze, tisztában vagyok a hivatalos eljárással, így nem is igazán volt reális elgondolás ez részemről, de akkor is... - Legalább viselkedj úgy, mintha rokonok lennénk...
Vagyis gondkolkodjon némileg komolyabban, de hát ezt pont Aleshának mondanám? Annyit érnék el az egésszel, hogy sültbolondnak könyvelne el magában ismét. Nem, ez neki nem fog menni, ezt már előre sejtettem valahogy. A Roxfortban is minden buliban ott lesz, főleg azután, hogy kiheverte a kezdeti rácsodálkozás első szakaszait. Elvégre, Alesha Granger a társaság lelke, pont ő maradna ki ilyesmiből? Pillanatok alatt megtalálja a közös hangot mindenkivel, kivéve talán velem.
- Hidd el, nagy veszélyben vagy! - vágom rá Alesha szavaira, a kelleténél talán kissé mérgesebben is, de ez most teljesen hidegen hagy. Szeretném, ha átérezné a dolgok valódi súlyát, hiszen ez egyáltalán nem olyan egyszerű, mint hiszi. - Ó, hát persze, lennének... Ez itt nem így működik, Alesha! A mi világunk teljesen más, mint az, ahonnan te jöttél, itt nincs szükség arra, hogy a közeledben legyenek. Különben is: kerülnünk kell a feltűnést, nem gondolod?
Nem rohanhatunk át egy csapat testőrrel a nyomunkban a falon, akkor pánikot okoznánk a muglik között, ennyit nem képes felfogni? Ráadásul, ha sokan lennénk egy helyen, azzal Alesha elrablói figyelmét is magunkra vonnánk, ez teljesen világos. Sajnos a vonatra is azért van szükség, mert azon kívül minden más utazási módszer könnyen lenyomozható, a zsupszkulcs szinte azon nyomban elárulná a helyzetünket. Ezt azonban hiába próbálnám meg elmagyarázni neki, aligha értené meg a helyzetet. Elvégre, akkor bele kellene mélyednem abba, hogy mi az a zsupszkulcs, miként visz egyik helyről a másikra, stb... Nem, ehhez most túl fáradt vagyok.
- Gondolom – vonom meg a vállam Alesha kérdésének második felét hallva, valahogy nem igazán lep meg, hogy ez az a dolog, ami őszintén érdekli. - Biztos találsz köztük kedvedre valót, ne aggódj...
Nem szeretném megosztani vele a magánéletemet, főleg azt a részt nem, hogy az iskola egyik legnépszerűbb fiújával találkozgatok, ez valahogy még időt kér magának. Az iskolában úgyis találkoznak majd, és akkor mindenről beszámolok neki, és már előre kíváncsi vagyok, milyen képet fog vágni az unokatestvérem... Cormac tipikusan olyan srác, aki Alesha esete: menő, jó a sportokban, népszerű, egyfajta Alesha-mágnes. És mégis, én érdeklem, nem ő. Ezt a gólt még ő sem fogja tudni kivédeni.
- Nem biztos, hogy olyan problémád van, amit meg tudunk oldani – magyarázom Aleshának, némi türelmet erőltetve a hangomra. Nehéz helyzetben van, lehetnék vele kissé megértőbb is. - Lehet, hogy örökké együtt kell élned ezzel a valamivel, és épp ezért nem árt, ha megtanulod kezelni. Ebben majd segítenek neked. És az is fontos, hogy tudj olyasmiket, ami a későbbiekben is hasznos lehet számodra. A bájitaltanhoz nem kell varázserő, csak érzék, szóval azokon az órákon is részt kell majd venned. Emellett az sem árt, ha ismered a varázslényeket, szóval a Legendás Lények Gondozása is neked való.
Cinikus mosoly jelenik meg az ajkaimon, szó mi szó, élvezem valamennyire a helyzetet, amibe kerültünk. Éveken át hallgattam tőle, hogy nem vagyok elég magabiztos, lehetnék kissé csinosabb, járhatnék többet is társaságba... Most viszont fordult a kocka, hiszen ő olyan bizonytalan mindenben.
- Áh – sóhajtok fel bosszúsan, majd megfogom Alesha bőröndjeit: - Jól figyelj, rendben? És mindent ugyanúgy csinálj, ahogy most én...
Ezt mondva simán átsétálok a falon, magamban abban reménykedve, hogy a lány követi a példámat. Várok pár pillanatot, majd amikor felbukkan, megszólalok:
- Nem is volt olyan bonyolult, igaz? Jobb, ha megszokod az ilyesmit, mert elég sok hasonló meglepetésben lesz még majd részed.[/b]

[/i][/b][/color][/i][/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[i][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

[/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alesha Granger
Reveal your secrets

avatar

Mugli

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 79

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-05, 11:51



Hermione & Alesha
Az újdonság varázsa






[You must be registered and logged in to see this image.]
Cseppet sem lep meg a kioktatás és egyáltalán nem értem, hogyan lehetünk mi rokonok, mert olyan mások vagyunk, amennyire csak két ember más lehet. Nem értem, hogy miért aggódik ennyit, hiszen ha olyan nagyon komoly lenne ez az ügy, akkor azok az aurorok, vagy mik most itt strázsálnának körülöttem és nem hagynának levegőhöz jutni sem, viszont én helyettük csak Hermit kaptam meg - pedig az egyik egész helyes fickó volt -, aki fáraszt, én pedig csak a szememet forgatom a nagy sopánkodásra. Komolyan rosszabb, mint a szüleim.
- Jó ég! Lazítottál te valaha az életben egyáltalán? Nem öltem meg senkit sem eddig sem, ne vegyél már mindent ennyire véresen komolyan. - fújtatva csóválom a fejemet és csak azért nem hagyom faképnél, mert nincs más, aki megmutatná nekem hová kell mennem és mi vár ott rám, szóval kénytelen vagyok rá támaszkodni és egyelőre vele maradni, bármennyire is frusztrál már csak a gondolata is.
- Ha nagy veszélyben lennék, akkor védene egy csomó testőr, mint az elnököt, vagy mint a királynőt nem? Szóval ne izgulj már ennyire, mert meg fogsz őrjíteni, inkább mesélj vannak-e abban a Roxfortban helyes srácok! - na ez sokkal jobban érdekel, mint a sopánkodás, meg az aggodalmaskodás, de attól félek, hogy jó eséllyel ebből még elég sokat fogok kapni, és még arra is látok esélyt, hogy Herminek fogalma sincsen a helyes srácokról, mivel állandóan csak a könyveit bújja, nem is ilyen néz fel belőlük, hogy lássa a világ érdemi részét is.
- Oké... szóval tanulnom kell? Azt hittem inkább csak azért leszek ott, hogy ne legyen gáz, de hogy tanuljak is... inkább oldják meg ezt és akkor mehetek haza. Ti vagytok ilyen... varázsló izék, miért olyan nehéz ezt helyre tenni? - jó azért annyit megteszek, hogy legalább valamelyest halkítok a hangomon, amikor erről beszélünk, ennyire esetleg lehetek körültekintő, úgyis rám ripakodna, ha nem tenném, jobb megelőzni a dolgot. Az újabb kérdésre megint csak a szememet forgatom. Komolyan ennyire butának néz? Nem akartam, hogy a barátaim sült bolondnak nézzenek, én azt szeretném, ha ez az egész elmúlna, mert bár elég menő, de nem készülök Supergirlnek. A szuperhősök élet nem csak játék és mese ugyebár.
- Kilenc és... hányadik vágányra? Nem ittad meg a reggeli kávédat, vagy tettél bele valami extrát, hogy elviseld a napot? - eléggé értetlenkedve nézek rá, amiből már sejtheti, hogy túl sok részletet nem osztottak meg velem. Félő, hogy az aurorok is attól tartottak, hogy esetleg még elkotyognám, bár az is lehet, hogy mondtak pár apró részletet, de annak a helyes fiatal aurornak olyan szép kékek voltak a szemei... - Sok mindent nem mondtak, csak hogy majd te felvilágosítasz, ha már úgyis rokonok vagyunk, úgy könnyebb lesz... Eskü mondtam nekik, hogy nem vagyunk épp közeli jó barátok, de nem hiszem, hogy meghallották. - vonom meg a vállamat, de ha elindul megyek vele, gondolom ez a kilenc és háromnegyedik vágány dolog csak valami nyelvbotlás volt és persze igazából nem sok mindent mondtam az auroroknak, az a fiatal és helyes túlságosan lekötötte a figyelmemet és amikor elkértem a telefonszámát... hát nem vették túlságosan jó néven, meg hát kissé furán is néztek rám, amikor telefont emlegettem. És még velem van a baj mi?

music | [You must be registered and logged in to see this link.] | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Új világ, új élet
új lehetőségek, új veszélyek
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-12-03, 11:22

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione & Alesha

Kissé megdermedek, amikor Alesha úgy beszél erről az egészről, mintha semmi se történt volna, vagy legalábbis egyáltalán nem lenne olyan hú, de nagy dolog.
- Tök poén? -– kérdek vissza némileg hitetlenkedő hangsúllyal, miközben igyekszem nem túlságosan felhúzni magam ezen a kijelentésen, hiszen ő Alesha, az unokatestvérem, aki most kerül a Roxfortba, mert valaki kísérleteket végzett rajta. Mégis, a felháborodás csak kibukik belőlem, hiába tudom, hogy nem így kellene indítanom, egyszerűen képtelen vagyok visszafogni magam. Megtorpanok hát, majd unokatestvérem karja után kapok, hogy őt is megállásra kényszerítsem, végül megszólalok: - Alesha, eszednél vagy? Ez nem holmi poén, ez igenis komoly dolog! Ezzel az erővel bárkivel végezhetnél egy szempillantás alatt, felfogtad ezt egyáltalán?–
Tisztában voltam azzal, hogy Alesha nem éppen olyan ember, aki a lehető legkomolyabban venné a dolgokat, mindig is laza életet élt, olyat, amilyet csak szeretett volna, a szülei nem sok dologban kötötték meg a kezét. Valamiért azonban mégis arra számítottam magamban, hogy egy olyan lánnyal fogok találkozni, aki teljesen kétségbe lesz esve ettől az egésztől, és aki zavartan motyogva fog számomra beszámolót tartani, miközben igyekszik nem felégetni a vonatot. Ez a kép élt bennem, más részéről ez lett volna a normális reakció egy ilyen esemény után, de Alesha... Az ég szerelmére, hiszen ez még egy mágusnak se lenne könnyű feladat, nemhogy egy olyan embernek, aki eddig teljesen átlagos életet élt! A lány ennek ellenére azonban pont ugyanolyan magabiztos volt, mint eddig, emiatt pedig kissé csalódtam is a dolgokban. Soha életünkben nem kedveltük egymást, ő bogarasnak tartott, én pedig felelőtlennek őt, itt lenne az alkalmam bizonyítani, hogy ilyen helyzetben is képes vagyok megőrizni a hidegvérem, de Alesha ebben is túlszárnyal engem. Igazán remek.
- Vehetnéd néha komolyabban is a dolgokat –  vetek rá egy bosszankodó pillantást. - A Minisztérium emberei még mindig nem fogták el azokat, akik ezt tették veled, bármelyik pillanatban visszajöhetnek érted, hogy befejezzék azt, amit elkezdtek. Egyáltalán nem félsz ettől?
Lángok csapnak ki a kezéből, miért félne pár varázslótól? Mindenesetre, némileg irigyeltem is azért, hogy ilyen helyzetben is ennyire laza tud lenni, de bennem valahol mélyen már egész szépen megszólaltak a vészharangok. Olyan mágus, aki muglikat rabol el, hogy kísérleteket hajthasson végre rajta, nem hagy félbe egyetlen munkát sem. Megzavarták, otthagyta Aleshát, eddig minden rendben. De minden bizonnyal igen értékes kísérleti anyag lehet a lány, hiszen ő az első olyan mugli egyén, aki ilyesféle erőre tett szert és nem halt bele. Valamiben kiemelkedik a társai közül, erre pedig nagy eséllyel a tettes is rájött. Nem fogja itthagyni a lányt, ezt a minisztérium emberei is nagyon jól tudják, ezért is küldik a Roxfortba. Dumbledore szárnyai alatt nem lesz veszélyben.
- A Roxfortba –  válaszolok Alesha kérdésére kissé nyugodtabb hangon. - Ez egy varázslóképző szakiskola, ahol neked is meg fogják tanítani, hogyan használd... öhm... ezt az izét...
Némileg elbizonytalanodom, hiszen egyáltalán nem tudom, miként hívjam azt a valamit, ami az unokatestvérem testébe fészkelte magát mindenféle engedély nélkül. Ráadásul, még az is megeshet, hogy ez nem csak a környezetére jelent veszélyt, hanem Aleshára is. Mindenesetre, összeszedem magam, majd folytatom:
-   Különórákat kapsz majd, ebben az iskolában van a lehető legjobb képzés, úgyhogy jó kezekben leszel, ne aggódj.
Nem mintha aggodalomnak bármi jelét is mutatta volna, de ezt azért hozzáteszem, mert ki tudja... Lehet, legbelül kétségek gyötrik, de nem mutatja ki, nehogy mások is megsejtsék a dolgot.
- Ugye nem szóltál senkinek sem erről? -  vonom fel a szemöldököm kérdőn. Alesha bulis ember, sok ismerőse van, tőle aztán tényleg nem lenne csoda, ha elkotyogná a dolgokat, főleg azért, mert ez tök jó, ahogy ő mondaná. - Senkinek sem szabad tudnia a dolgokról, ezt titokban kell tartanod. Anyudék mit tudnak?
Nem tudom, milyen mesét adott be a Minisztérium a nagybátyáméknak, de valószínűleg az igazat, hiszen a család az család, őket azért nem szokták mindenféle hülyeséggel traktálni. Elnézem, ahogy Alesha a bőrönddel kínlódik, segítenék neki, de ennyi ember előtt csak nem lebegtethetem el.
- Szerintem menjünk a 9 és háromnegyedik vágányra, ott kissé nyugodtabban tudunk beszélgetni.  - Öhm... Mondott neked bárki is bármit erről az iskoláról?
Fogalmam sincs, miként mennek a Minisztériumban az ehhez hasonló dolgok, engem erről nem tájékoztattak kellőképpen.[/b]

[/i][/b][/color][/i][/color]
[You must be registered and logged in to see this image.]



[i][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

[/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alesha Granger
Reveal your secrets

avatar

Mugli

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 79

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-11-29, 20:53



Hermione & Alesha
Az újdonság varázsa






[You must be registered and logged in to see this image.]
Egy kis késés belefér, sőt kell is, hogy Hermi legalább egy kicsit izgulhasson. Amúgy is túl komolyan vesz mindent, ennyi kell, hogy megszokja én nem vagyok annyira komoly és ha most neki kell engem pesztrálnia egy ideig akkor jó, ha még időben rájön, hogy nem lesz majd könnyű dolga, bár azt hiszem ezzel azért eleve tisztában van. És annak ellenére, hogy késtem mégis úgy fest, mintha én értem volna ide előbb, amit nem értek... mert Hermi mindig olyan pontos és mindent annyira precízen kezel, de akkor... Oh basszus, rossz vágány! Még sem kell soká kutatnom, ő fedez fel engem és már a nagy felkiáltásra kissé magamban fújok egyet. Mi lesz itt! Biztosan traktálni fog majd egy csomó száraz és persze teljességgel felesleges infoval, pedig miután a tegnap estém a barátaim által rendezett búcsúbulival telt nem aludtam kb. semmit. A szemeim karikásak, a napszemüveget azért feltolom a fejemre, amikor odaér hozzám, és még egy mosolyt is kap, bár a nagy ölelést kissé meglepetten és tartózkodóan kezelem. Oké nem utálom, de tudom előre hogy nyaggatni fog, pedig legszívesebben bedobnám a szunyát, amíg oda nem érünk. Egyáltalán messze van?
- Szia Hermi! - végre a köszönésig is eljutok, amikor elenged és egy szusszanásnyi időt is kapok. A bőröndömet húzom szépen magam mögött, azzal nincs gond, bár gőzöm se volt mennyi időre pakoljak ruhát, úgyhogy bepakoltam mindent, ami fontos. Hoztam volna még egy csomó mindent, de anyu szerint nem érdemes, mert csak nem bírom majd el, szóval nincs mit tenni... ez most a helyzet, ezt kell szeretni igaz?
- Oké... lassabban! Először is nincs gáz, tök poén ez az egész, mármint így egyelőre, de persze remélem, hogy eltüntetik majd, mert vár a suli, meg a haverok. Amúgy pontosan hova is megyünk? Nem sok mindent mondtak, de azért tök frankó, hogy boszorkány vagy. Te is pálcával varázsolsz, mint azok a pasasok? - na igen nem sokat tudok még sem a világról, sem arról mi lesz és persze, hogy hová megyünk. Zokon vehetném, hogy nem mesélte el magáról, hogy mire képes, de miután nem vagyunk olyan jóban, meg aztán valószínűleg simán sült bolondnak néztem volna, valahol megértem a dolgot, nem fogok e miatt megsértődni rá. Akkor inkább, ha nem hagy aludni és persze ha túl sok fecseg majd mindenféle mély elméleti dologról. Annyira nem akarok belemenni ebbe, főleg hogy ha minden jól megy, akkor hamarosan megyek vissza a suliba és élem tovább a normális életemet, amikor nem csapnak ki mindenféle lángcsóvák a kezemből.

music | [You must be registered and logged in to see this link.] | [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Új világ, új élet
új lehetőségek, új veszélyek
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás 2016-11-28, 15:31

[You must be registered and logged in to see this image.]

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hermione & Alesha

A vonat már benn áll a roxmortsi nagyállomáson, mire odaérek. Még kész szerencse, hogy év közben is indítanak járatokat, hála a nagy érdeklődésnek Roxmorts iránt, így igazán nem kell azon törnöm a fejem, hogy miként is jutok vissza Londonba. Persze, repülhetnék, ahogy Harry volt szíves felvázolni számomra a helyzetet, de vele ellentétben számomra nem volt kellemes ez a gondolat. Meg egyébként is: hogy fogom iderángatni Aleshát? Kétlem, hogy mugli létére értene a seprűkhöz, nagy eséllyel még olyanhoz se nyúlt soha életében, amiben nincs mágia, nem még hogy egy ilyenhez.
Apropó, Alesha... Az unokatestvérem, aki eredetileg mugli, úgyhogy egy pillanatig csak pislogni voltam képes a Griffendél klubhelyiségében, miután elkezdtem olvasni a Minisztérium által küldött levelet. Valami illegális kísérlet áldozata lett, de erről többet senki sem tudott, még ő maga sem. A nyomozást megkezdték, egyelőre csupán annyit tudtak kideríteni, hogy az unokatestvéremre felejtő-átkot szórtak, amit még a legmagasabban képzett mágusok sem tudtak megtörni. Szerencsére, hamar fel is adták az erre irányuló kísérleteket, hiszen ők is belátták, hogy ezzel csak többet ártanak, mint használnak. Aleshán azonban fura képességek lettek úrrá... Az eddigi megfigyelések alapján képes a jövőbe látni, emellett pedig a tüzet is az irányítása alá tudja vonni. Vagyis nem teljesen, hiszen akkor most nem lennék itt... Alesha képességei veszélyesek, fogalma sincs arról, miként használja őket, ezért a Roxfortba küldik, nehogy véletlenül rossz kezekbe kerüljön ez az erő.
Sóhajtok egy nagyot, majd felszállok a vonatra, miközben magamban azon töprengek, miért pont engem küldenek elé. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert a rokonom, és sokat bizonyítottam már, amikor Harry oldalán harcoltam, még ha ezzel nem is mindig értett egyet a Mágiaügyi Minisztérium. De akkor is... Alesha és én nem jövünk ki túl jól, van pár eltérő tulajdonságunk, vagyis jobban szólva semmiben sem egyezünk. Igen, azt hiszem, ez lenne a leginkább helytálló megfogalmazás. Majdnem olyanok vagyunk személyiségileg, mint a tűz és a víz, semmiben sem ütöttünk egymásra. Alesha szeret bulizni, szabadon élni az életét, a tanulmányait egyáltalán nem veszi komolyan, nem hiszem, hogy pont én lennék az, akinek meg kellene magyaráznia számára a dolgokat. Mintha bármit is elfogadna tőlem, de komolyan...
Pár óra múlva már a King's Cross pályaudvaron keresem tekintetemmel Aleshát, hiszen azt írták, itt fog várni rám. Nem foglalkozom a tömeggel, senki sem méltat egy pillantásra sem, talán ennek is köszönhető, hogy senkinek sem tűnt fel, amikor egyik pillanatról a másikra csak úgy felbukkantam a semmiból. Végül, megtalálom azt, akit keresek, Alesha nekem háttal áll, miközben a kijelzőt tanulmányozza.
- Alesha! - kiáltom el magam, miközben széles mosollyal az arcomon integetek neki. Vegyes érzelmek kavarognak bennem: egyrészt nem örülök annak, hogy a lány az iskolámba jön, hiszen nagy eséllyel egy árva szavamat sem fogja elhinni, hiszen éveken át nem ismerte ezt a világot, most pedig hirtelen kénytelen belecsöppenni ebbe az egészbe. Másrészt pedig aggódom érte, hiszen azt sem szeretném, hogy baja essen, hiszen a rokonom, én pedig felelősséggel tartozom érte. - Szia!
Magamhoz ölelem a lányt, amikor végre észrevesz, majd kissé hátrébb lépek, hogy jobban szemügyre vehessem. Semmit sem változott, pont ugyanolyan vadóc, mint régebben, na, nem mintha olyan rég futottunk volna össze.
- Hallottam, mi történt – hozom fel a témát némileg komolyabb hangnemet megütve. - De ne aggódj, a Roxfortban tudnak neked segíteni, nem lesz semmi baj...
Elképzelni sem tudom, milyen lehet most a lány helyzete, de nagy eséllyel eléggé meg lehet ijedve ezektől az új dolgoktól, képességektől, vagy fogalmam sincs, minek kellene neveznem őket.
- Öhm... Mondott neked bárki is bármit erről az iskoláról?
Fogalmam sincs, miként mennek a Minisztériumban az ehhez hasonló dolgok, engem erről nem tájékoztattak kellőképpen.

[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hermione.Granger
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 145

TémanyitásTárgy: King's Cross vasútállomás 2016-11-28, 15:30

###
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: King's Cross vasútállomás

Vissza az elejére Go down

King's Cross vasútállomás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

+

Similar topics

-
» Vasútállomás
» Gepárdok kódexe
» [Event] Tükörkép
» Zenedoboz
» Anatole Saito vs King Chromwell

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-