Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 22:31
Viviana Rennes



ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 15:05
Tim Roberts


ϟ Eileen & Gillian
  Yesterday at 13:18
Gillian Ollivander


ϟ Karakterfejlődés
  Yesterday at 10:04
Seraphin McCaine
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Madeleine Eastwick
 
Perselus Piton
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Tim Roberts
 
Ivarn-vo Inor
 
Nox Djarum
 
Viviana Rennes
 
Rose-Neira Brooks
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38326 hozzászólás olvasható. in 3453 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

A Warringhton-kúria

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: A Warringhton-kúria 2016-08-22, 19:14

First topic message reminder :

***



Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-03-26, 20:29


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Azt hiszem életem legnagyobb sikere, hogy ez a lány, ez az édes lány önként és dalolva közli, hogy nincsen szüksége további fokozatokra, itt és most tegyük meg, legyünk egymáséi. Nem egyetlen forró, de felületes éjszakáról van szó, hanem az életünk egy újabb szakaszának megkezdéséről. Már csak csupán barátok, vagy bénázó pár leszünk, hanem egy felnőtt kapcsolat részesei. Amikor nem lesz meglepő egymás karjaiban felébredni, ahol nyilvánvaló, hogy egymás előtt öltözhetünk, és mindez természetes lesz. Nem unalmas, hiszen Lavender mellett semmi sem az, még az abszurd helyzetekből is könnyedén tudunk humort kovácsolni, és ez a nem mindennapi. Képes velem semmiségeken csipkelődni, de csak mert tudja, hogy imádom, és úgyis egymásba gabalyodunk kacagva, bármilyen nehézségünk is támadna. Ő, aki bátran kezeli Piton rigolyáit, az enyémeket gond nélkül pergeti le magáról, nem hagyja, hogy magam alá kerüljek, hiszen csupa derű ez a lány. Cseppet sem zavar, hogy a vizes haja teljesen átitatja a párnát, ez legyen a legkevesebb gondunk. Amikor mellé hengeredek, és érdeklődő simogatásom kiváncsi tágításba kezd, érzem, hogy megrezzen, valóban tart attól, ami történni fog, noha lelkileg már rá van készülve, csakis a teste reakciója az, hogy így összezár az ismeretlen helyzetben. Megsimogatom az arcát a másik kezemmel, és nem erőltetem a dolgot.
- Semmi baj, nem szoktál még hozzá, de azon vagyunk. – Nyitom szét az ajkamat, hogy viszonozzam a csókját. Vad táncot járok a nyelvén a sajátommal, újra és újra magamba szívva az ízét, az illatát, s közben gyengéden markolok rá a keblére. Aztán egy kicsit mégiscsak elszakadok az ajkaitól, és lejjebb csusszanok.
- Ha nem úgy, akkor így. Csukd be a szemedet. Bízz bennem. – Akár megtette, akár nem, finoman végigsimítok a combja belsején, s felhúzom az egyik térdét, hogy jobban hozzáférjek. Aztán becsusszanok a lábai közé, hogy az ujjam helyett ezúttal a nyelvemmel kíséreljem meg bevenni a várat. Talán elsőre csiklandós lesz picit, de nem finomkodok, ilyenkor az nem túl nyerő. Határozott csókkal illetem a rózsaszín vájatot, le és fel, hogy aztán nyelvemmel is végigszántsak rajta, s körző mozdulatokkal simogatom megízlelve őt. Ha ettől nem hát semmitől nem lesz lazább..







Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-03-19, 17:42


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Nincs helye most további szavaknak, de bevallom nem is nagyon tudnék megszólalni. Természetesen izgatott vagyok és ideges, de ez utóbbi azért már lényegesen csökkent azóta, hogy átéltem életem első szerelmeskedős pillanatait. Nem volt olyan rég, hogy elfelejtsem és a testem is még emlékszik rá, Gerry minden érintésére összerezzen, szinte vibrál a várakozástól. Talán jobb is volt így, hogy nem estünk egyből egymásnak, eddig a heteket, hónapokat húztuk, most csak a perceket, és a várakozással csak nő az izgalmam. Az idegesség vággyá alakul, és az ujjaim maguktól indulnak el simogató, felfedező útjukra, mindez az odafigyelés olyan bensőséges, meghitt pillanatokkal ajándékoz meg mindkettőnket, amit sosem feledünk, ami csak keveseknek jut. Ez a miénk, a mi ki titkunk amit a közös széfben őrzünk majd és még a koboldok sem férnek majd hozzá. Nincs bennem félelem sem kétely, bízom Gerryben s a szerelmében amit oly sokszor bizonyított már, és a korábbi kapcsolatai, ha ugyan annak nevezhető volt akár egy is, sem járnak az eszemben. Megbeszéltük már ezt, tudom, hogy valójában egyik sem jelentett neki semmit, épp ezért ez a mostani, mondhatni mindkettőnknek az első, más- más okból. Jó érzés látni az arcán a megilletődöttséget amint kimondom, hogy vele akarok lenni, úgy igazán. Sokkal többet mond bármilyen szónál, és majd` fülig ér a szám. Ez azonban nem a korábbi, tőlem megszokott vicces vigyorgás, én is érzem, hogy mennyivel másabb. Szeretetteljes, izgatott és hálás. Igen, hálás amiért olyan kedves velem, aranyos és türelmes és amiért szeret. Úgy ahogy más nem is lenne képes. Amikor kimászik a kádból, értem nyúl és magához emel, azért nem mulasztom el alaposan szemügyre venni att amit eddig csak nadrágon keresztül láttam és vakon a kezemben éreztem. Egy röpke pillanatra elakad a lélegzetem, hiszen ez…hatalmas! A boxer alsó meglehetősen slankít. Nem rohanunk sehova, előbb megtörli a hátam és ez a türelmes gondoskodás is hozzáad még a bensőséges hangulathoz. Felnevetek amikor a karjaiba vesz és átkarolom a nyakát, arcomat a vállgödrébe fúrva próbálok úrrá enni az újabb zavaromon, hiszen vészesen közeleg az a pillanat amikor végérvényesen az övé leszek. Az arcom kipirult, a szemeim minden bizonnyal úgy csillognak mint a jelzőfény mikor a fejem párnát ér. A hajam vizesen terül szét, sötét foltokat hagyva a vásznon, de kit érdekel ez most? A lélegzetem újra felgyorsul, a szívem majd` kiugrik csontketrecből, minden érintésre önkéntelenül rezzenek össze. Persze a lelkem mélyén azért félek, hiszen azt azért tudom, hogy ami rám vár akár fájdalmas is lehet, akkor is ha Gerry nagyon óvatos, mégis akarom. Nem állítom meg amikor hozzám ér, amikor beljebb csúszik, de ösztönösen feszítem meg magam. Aztán mikor nem érzek kellemetlent akkor ellazítom magam…és et játsszuk egy ideig. *-Nem fáj…csak, ne haragudj nem direkt csinálom. *Azt hiszem valami ismerős, valami nagyon kellemes ellazítana, ezért magamhoz húzom őt a nyakánál fogva, hogy elmerüljünk egy hosszú, tartalmas csókban. *



[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-03-16, 10:44


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Visszavigyorgok, ahogyan fülig ér a szája, természetesen megint félreért, és viccet csinál belőle. Nem úgy értem, hogy még tíz évig húzzuk a dolgot, már felnőtt nagylány, csak eddig ügyesen kerültük ezt a témát, én már fiatalabb koromban is kitomboltam magamat, és úgy véltem, hogy akit igazán megszeretek, azzal nem ez lesz az elsődleges. Barátok is vagyunk, sokat csókolózunk, bőven volt értelme várni, amíg tisztába kerül magával. És ha átlépünk egy határt, attól még lehet a fokozatosság elvét követni, hiszen legutóbb is alig nyúltunk egymáshoz, szigorúan ruhán keresztül, és kicsit tartottam attól, hogy ha egy ilyen együtt fürdést követően nagyon nyilvánvalóvá tenném, megijedne. De nem, a berözgődött szemérmességet a ruhákkal együtt le tudja vetkőzni, hiszen tudja, hogy csak őt szeretem, és a régi életmódom már valóban a múltté. Itt most fizikaliag is beteljesülhet a szerelmünk, amire így legbelül bevallhatom, titkon mindig is vágytam. Nem mondom, hogy az első percektől, amikor szimpatikus lett, de tudtam, hogy ha valaha is szerelmeskedni fogunk, az teljesen más lesz, mint a korábbiak. Csak remélni merem, hogy nem kezdi el magát másokkal összehasonlítani, hiszen fordítva bennem felmerülne, hogy ő már más fiúkkal is volt, akkor csak egy vagyok a sok közül, ő szerencsére viszont csak nekem akar megfelelni, de egy pillanatra sem engedhetem, hogy urrá legyen rajta a kétely, hogy vajon jól csinálja-e, amit csinál. A bugyi is lekerül, és a vallomásánál nehéz megszólalnom, nem is teszem, hiszen ez csupán részéről jelzés, megkaptam a zöld utat. Bólintok, és elengedve őt kimászok a kádból. A gerjedelmem egy pillanatra sem csökken, de igyekszem úgy mozdulni, hogy ne legyen útban. Lenyúlok érte, ha már a kád szélén csücsül, és felsegítem. A közelbe rakott törölközökkel gyorsan végigdörzsölöm a hátát, hogy ne ússzunk a víztől, ha már ágyba kerülünk. Aztán a combja alá nyúlok, és irány a már említett ágy.
- Azért itt mégiscsak kényelmesebb. – Helyezem le a takarót félresöpörve a földre, majd mellé könyökölve ismét megcsókolom. Az ujjaim lágy táncba indulnak a szemérmét illetve, ezúttal már nem csupán kívülről simogatom, óvatosan illesztem be a mutatóujjamat, hogy még véletlenül se okozzak fájdalmat. Csak szépen araszolva, hogy szokja az érzést.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-03-13, 17:10


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Máris belevágnánk? Nevetnem kell. Úgy mondja mintha tegnap ismerkedtünk volna meg, holott már majdnem…ennyi is? Két év? Te jó ég, elröppent mint a fecskék ősszel. Régóta, nem tudom pontosan mióta de gondoltam már erre a napra, vagyis arra a napra amikor először együtt leszünk. Eljátszottam a gondolattal, elképzeltem, felkészültem arra milyen érzés lesz amikor meztelenül megpillant, milyen amikor hozzám ér olyan helyeken, ahol még nem járt, vagy csak ruhán keresztül. Nem gondolom, hogy túl gyors lenne most „belevágni” hiszen a kapcsolatunk megérett rá, érzelmileg is. Sok mindent átéltünk már együtt, kilábaltunk rossz dolgokból és mindez még jobban összekovácsolt minket. Tudjuk, hogy a másikkal szeretnénk élni, nem csak most hanem majd azután is, hogy végleg elhagytuk a Roxfortot. Akkor kezdődik igazán a közös életünk, de már most gyakoroljuk, hiszen lakva ismerszik meg az ember, én azonban nem hiszem, hogy tudnánk újat mutatni egymásnak. Kivéve persze a szerelmeskedést, mert olyan még nem volt…Gerry életében sem, velem nem. Amikor kiemel a vízből és birtokba veszi a…bugyimat, végleg elhatározom magam, minek várjak? Szeretem, és meg „kell” tennem ezt az újabb lépést. Már a zavarom sem olyan erős, elpirulok persze de nem rezzenek össze az érintésétől, nem ugrom meg a kezei alatt, élvezem az új dolgokat. Mégis…kell egy kis közelség, biztonság amit csak az ölelése nyújthat, ő pedig megérzi ezt ahogy minden mást is amit csak gondolok. Szavak nélkül is, ez olyan fantasztikus mint a mugliknak a varázsvilág. Megemelem a csípőmet és hagyom, hogy lehúzza rólam az utolsó anyagot is, nagyot nyelek izgalmamban mikor az arcát, a tekintetét és a rezzenéseit nézem, mennyire árulkodóak, milyen érzelmek szabadulnak el az arcán, hogy átsuhanva egymással játszanak. Magéhoz ölel és a fenekemre csúsztatja a kezét, én pedig érzem, igen érzem az izgalmát, a keménységet, a várakozást. A lábaimmal ölelem át, megkapaszkodva a nyakában, ám ennél a pontnál túl már nem tudom mit és hogyan, hol lenne jó…itt a vízben, vagy a kényelmes ágyban ahol nem kell azt nézni mibe kapaszkodjak. A külvilág már nem játszik, felőlem aztán az anyja is ránk nyithatna, azt sem venném észre…na jó, ha ránk kiabálna minden bizonnyal meghallanám, de nagyon remélem, hogy ilyesmire nem kerül sor. *-Szeretlek Gerry. Veled akarok lenni.*Súgom a fülébe, de még véletlenül sem cuppantok bele, az tönkretenné a varázslatot, a szerelem varázslatát. Most nincs helye idétlenkedésnek.*



[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-03-07, 20:52


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Hihetetlen, hogy mennyire összepasszolunk, még lelkiekben is. Hiába akarnék én segíteni neki, átlendülni a bizonytalanságokon, ő meg azon munkálkodik, hogy nekem is jó legyen. Holott nekem már bőven van tapasztalatom, nem fogok nyüszíteni, ha ez itt most nem jön össze, fontosabb lenne, ha Lav-cica pozitív első benyomást szerezne, képletesen, és szó szerint is. És mégis, kérlelő pillantásából azt veszem ki, hogy neki csak akkor lehet jó, ha nekem is az. Érdekes, ilyen lánnyal még nem is nagyon találkoztam, aki amellett hogy önzetlen, attól nedvesedik be, ha nekem jó. Igen, vele kellett találkoznom, és ha ki kellett várnunk ezt az időt, míg el tudjam hinni, hogy jobb dolog szerelmesnek lenni, mint száldosni virágról virágra, neki pedig magával kellett tisztába jönnie. Ha egy évvel ezelőtt kerülünk ilyen helyzetbe, talán akkor is rábólint, én mégis azt mondom, jobb, hogy most kerülhet rá a sor, felnőttebb lett, át tudta értékelni a saját vágyait.
- Nem gondoltam volna, hogy máris belevágnánk. – Nevetem el magamat, hiszen a máris az úgy nagyjából két év, de a fokozatosságot hiányolom. Abban viszont igaza van, hogy ha átléptünk egy határt, akkor már elég nehéz visszafogni magunkat. Ahogyan körzök a kis kagylói között a bugyi anyagán át, és a számmal is hozzá érek, már szinte vártam a kérdését, holott ez még csak egy plusz választóvonal volt, hogy igenis ő mondja ki, hogy kerüljön már le róla a bugyi. Bólintok, és megemelve a combjainál, hagyom, hogy felemelje a csípőjét, majd lehúzom róla az utolsó ruhadarabot. Kétségkívül nehéz lenne most megállni bármiféle köztes játszadozásnál, hiszen fiatalos, gyönyörű teste szinte szerelmeskedésre termett, engem cseppet sem zavar, ha netán picit ducibb lenne, én így szerettem meg, hogy van rajta mit fogni, legalább nem koccannak hozzám a csontjai. Ám végül mégsem váltom valóra a nyalakodást, ha már megakadtunk a vetkőztetésnél, hanem ismét finoman hozzá nyomakodom, mert nagy ölelkezni akar. Nincsen köztünk semmi, csak a forrón csobogó víz. Megcsókolom finoman puhán az ajkát, s a hátsójára illesztem a kezemet, hogy érezze, akár meg is próbálhatjuk azt a bizonyos dolgot.







Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-02-25, 18:28


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Persze, hogy én vagyok akinek van mit pótolnia, de nem feltétlenül úgy, hogy ő kimarad belőle. Pedig nekem is úgy jó ha neki jó, nem tudom ezt másképp elmondani és érezni sem. Bár tapasztalatlan vagyok még ezen a téren, azért annyit tudok, hogy ő még mindig csúcsra járatja magát és ez tuti nem jó egy pasinak…sokáig. Már azért is hálás vagyok, hogy ennyi ideig várt és sosem sürgetett, finoman célozgatott, vont bele egyre jobban az intimitásba, de sosem esett nekem. Nem volt elégedetlen,legalábbis sosem mondta és nem is éreztem ilyesmit a részéről, de ha már itt vagyunk – és gondoltam erre is miután elfogadtam a meghívását, nem egy álmatlan éjszakámba került, de megérte – akkor ne csak velem foglalkozzunk. Válaszolni azonban elég nehéz ha ő közben a melleim között landol és rajtuk mindenhol.* -De…Gerry….nélküled….nem…jó…*A kis ördög ott ül a vállamon, ez nem igazság, én is látni szeretném az arcán azt amit én éreztem, vagy olyasmit, és hallani akarom a hangját és tudni akarom, hogy én mire vagyok képes, mit tudok kiváltani belőle. De másrészt azt is érzem, hogy jót akarok neki, mert szeretem és nélküle tényleg mit sem ér az egész. Erről szól a kapcsolatunk, nem? Mindent megosztunk egymással, a kezdetek óta. Csendesen, lassan szerettünk egymásba, ismerve már a másik erősségeit és gyengeségeit, így fogadtuk el a másikat, hát most nem hagyhatjuk abba a nyerő szériát. Csúszkálok rajta a habtól, hiszen a víz is eléggé csúszós a habfürdőtől, majdnem olyan mintha olajjal kentük volna be egymást, de nem veszi el a bőre ízét. Azért azt a nacit sikerül lehúzni róla és várom, hogy ő is merészebb lesz, már felkészültem arra, hogy lehúzza a bugyimat és ott is megérint, elképzeltem a csókok közben milyen érzés lehet ha a keze a csupasz bőrömet érinti…ott, és már a gondolat is újabb hullámokat kavar bennem. Ám ez elmarad, értetlenül nézek rá hogyan akarja másképp folytatni. Lássuk be a tapasztalatlanságom a képzelőerőmet is korlátozza, szóval fogalmam sincs hogyan lehet így bugyiban. A hirtelen mozdulattól amivel kiemel a kádból megijedek. Önkéntelen reakció ahogy a sikkantásom is, de rögtön utána már nevetek…némileg zavartan. *-Hogyan Gerry?*Érdeklődöm és kapaszkodom a vállába, simizem is de nem jó így, hogy olyan messze van, szeretnék belebújni az ölelésébe. Aztán amikor előrehajol, muszáj vagyok megkérdezni.* -Gerry…khhmm…biztos, hogy ezt bugyiban kell?



[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-02-18, 13:50


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Tőlem aztán nem kell bocsánatot kérnie, vagy úgy éreznie, hogy bármiben is önző volt. A vágyai természetesek, mint ahogyan a korábbi félelmei is. Számomra ő a legnőiesebb nő, és mindig is volt, de magával kapcsolatban mintha mindig is úgy gondolkozott volna, mint a cuki, de vicces lányka. Az is, ez egyértelmű, de mellette a csodás alakú, dögös szellemi társ, aki mellett már más fel sem merülhet. És igen, olyan édesen reagálta le az érintésemet, hogy kaján mosollyal élveztem ki remegése minden pillanatát. Ez egyben nekem is új tapasztalat, hiszen ez tölt el igazi elégedettséggel, kielégüléssel, hogy ha a szerelmem tárja szét a combjait hivogatóan. Talán a mesterművemnek is mondhatom, hogy ennyit keresgéltem. Egymáshoz simulunk, majd mosolyogva megrázom a fejemet, ahogyan az ajkára pusszantok.
- Annak is el fog jönni majd az ideje, de te vagy az, akinek van mit pótolnia. – Hunyorítok cinkosan, én most rá akarok elsődlegesen koncentrálni. Lágyan visszatérek a keblei simogatásához, hogy ismét feltüzeljem azokat a bizonyos eddig elnyomott érzeteket, hiszen eddig még magához sem valószinű, hogy nyúlt, így bármit is teszek, az újdonságként fog hatni. Nem lehet csak úgy ajtóstul rontani a házban, de a víz erre kiváló katalizátor, jobb, mint szárazon csinálni. Kissé azért lassítja a mozgásunkat, de könnyedebbé is teszi az érintéseket. Édes tőle, ahogyan engem is bele akar vonni a bűvkörébe, ám tényleg ráérek. Azt viszont jó lenne elkerülni, hogy elmenjen a kedve attól, hogy ő nem tud nekem semmi jót okozni, de meg kell érteni, hogy engem lelkileg kellett kihúznia a gödörből. Nekem attól lett szép az életem, hogy megjelent mellettem.
- Cica.. még mindig folytatni akarom, de máshogyan.. Megmutatom. – Nyúlok előre, s a combjainál fogva felemelem a testét, hogy a kád szélére ültessem. Kapaszkodhat akár a vállam, annak van a legtöbb értelme, mert félő, hogy a kávának nincsen túl sok kiszögelése, amit meg lehet markolni. Felnézek rá,  s előrehajolok, hogy megszemléljem magamnak a lassacskán szétnyíló virágot. Az ujjaimat ezúttal nem használom, az ajkamat, s a nyelvemet annál inkább. Elsőre fel és le, majd lassan körző mozdulattal kóstolom meg..






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-02-14, 06:32


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Szó se róla, kell bátorítani, de ha engedélyt kapok arra, hogy bármit, bárhol, akkor a szerelmeskedő fantáziám határain belül megteszem ami tőlem telik. Természetesen fogalmam sincs egyes dolgoknak a következményeiről, csak azt tudom, hogy szeretném ha Gerrynek is olyan jó lenne mint nekem. Az első együttlétünk, mindegy hogyan és meddig megyünk, máris átléptük az eddig megtartott határokat. Az idegességet igen hamar átveszi az izgalom, a vágy, hogy minél többet tapasztaljak, hogy minél több helyen érintsen és sajnos egy bizonyos ponton túl nem tudom megosztani a figyelmemet. Talán egyszer majd sikerül, de most nem megy és ahogy elcsitul bennem a vihar, önzőnek érzem magam. A testem még remeg, az iménti percek emléke élénken él s mikor utoljára még megérint a legérzékenyebb helyen, össze is rándulok. Csak nézem őt és tudom, elhibáztam, és a csókomban több a bocsánatkérés mint a magam élvezetét nyújtó vágy. Mindemellett a szerelmem is az egekbe tör, imádom amiért ilyen türelmes, odaadó és önzetlen, hogy a saját vágyai elé helyez, s bár érzem, hogy mindez neki is kellemes, egy ponton megrekedt. Szégyellem magam, de ha most emiatt nekiállok bőgni az nem lenne túl jó, hát visszanyelem de a bűntudatom attól még nem múlik el. Átölelem a nyakát, hozzápréselem magam, még érezni akarom minden porcikámmal. *-Én…sajnálom…neked biztosan…ó Gerry azt szeretném ha neked is jó lenne. Csodálatos volt de így….kérlek, taníts még.*Érzem minden rezdüléséből, hogy az érintésem milyen élvezetet vált ki belőle, hogy a csókjaim nyomán melyek nem az ajkain csattannak, mindig nagyokat sóhajt. Célba veszem a nyakát és lassan, apró csókokat hintek a füle tövétől lefelé, míg a kezeimet a nyakáról a karjai alatt a derekára csúsztatom s aztán lejjebb a fenekére, hogy letoljam azt a nadrágot. Az idegesség megint fellángol bennem, de nem érdekel, akarom. Nem állhatok meg a kapuban, szeretem Gerryt és teljesen az övé akarok lenni. Érezni akarom ott és úgy ahogy kell, naci nélkül, a csupasz bőrét. Valószínűleg ügyetlen vagyok, és az idegesség sem javít ezen, de megteszek minden tőlem telhetőt, hogy Gerry is azt érezze amit én az imént. A tenyerem a fenekére csusszan és most már tudom milyen az amit eddig csak szövetbe csomagolva láttam. Egész formás és feszes….ám amikor elől is lecsúszik az alsója és hozzám ér, az egész egyszerűen varázslatos, mágia nélkül. Bennem akad a levegő is, elhúzódom a nyakáról és ránézek, látni akarom a szemeit és elmerülni abban két csodálatos tóban. Nem tudok megszólalni de a tekintetemmel is kérem őt, folytassuk de ezen a ponton túl én már bizonytalan vagyok, nem irányítok. *


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-02-09, 18:26


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

A testem ívben megfeszül amikor ott lent ér hozzám. Örülök, hogy megteszi, nem tolhatom el a kezét, ám ez a mai most mégsem rólam szól. Lépésről lépésre kell haladni, és ha most rögtön csúnya dolgokat akarnék vele művelni, akkor is vissza kell fognom magamat, mert ha elvesztem a fejemet, abban nem sok élvezetünk lesz. Még nekem sem, hiszen egy gyors aktustól lehet, hogy a kínzó vágy csillapodna, de én elsősorban neki akarok jót, hiszen lássuk be, azért vártam ennyit, mert nem volt sürgős. Jobban szeretem annál, mint hogy használjam őt. Az más kérdés, hogy a félénk szégyenlőssége felébreszti bennem az állatot, s mindezt már igen nehéz kontrollálnom, de azért még megy valahogy. Sajnálom egy picit, hogy ennyire nem tudom visszafogni magamat, de tudja, hogy sosem bántanám, és vissza fogom fogni magamat, de lássuk be, igenis szereti bennem a férfit, nem pedig csak a legjobb barátját, így egy kis lehengerlés nem árt. Tudom, hogy mikor kell majd mindkettőnknek levegőt venni, ezért csupán pár pillanatig érek hozzá a lába között, de úgy tűnik, hogy ez az ismerkedés máris meghozza gyümölcsét, mert látni az arcán is, hogy megtörtént a csoda. Nahát.. Úgy fest nem jöttem ki a gyakorlatból, na meg az se mindegy, hogy ennyire odavagyunk egymásért. Nem csak úgy rutinból csináltam, hanem ösztönösen figyelve a reakcióit. Miután végre a szemembe néz, még utoljára megnyomkodom a kis göngyöt a kagylócska tetején, hogy érezza a törődést, aztán összecsókoljuk egymás ajkát, ahogyan gyengéden átkarolom.
- Nem kell most mindent, nekem úgy is jó, ha fokozatosan.. – Lihegem bele a nyakába, amikor megízlelem ott is a bőrét, és bár kőkemény vagyok a vágytól, azért mégsem feltétlenül kell tovább szaladni, maradhat el nem lőtt puskapor a hordóban. Hm.. egész találó hasonlat. Minden érintésétől vibrálok, édes ujjai szinte táncolnak a bőrömön, de most az ő kezében van a továbbhaladás kulcsa, én benne vagyok a további játszadozásban, aminek nem feltétlenül része az a bizonyos közös összefonódás..






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-02-04, 10:21


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




* Egész más beszélni róla és más csinálni, más megélni az egészet. Amikor már nincsenek szavak csak a tett, az érzés, érzékelés és az élvezet. Gerry nem vezet, nem mutat rá dolgokra, de az a jó ebben, hogy mégis csak ad valami útmutatót, viszont hagyja, hogy szabadon fedezzem fel nem csak az ő testét hanem a sajátomat is, hiszen nekem most minden új. Minden érintése és csókja olyan helyeken talál be ahol eddig sosem, és egyre jobban feltüzel. Nem bánom, de túl sok egyszerre, röpke pillanatok alatt nem lehet mindent feldolgozni, helyre tenni, hisz míg az első érintést élvezem, ő már messze jár. Eddig nem sürgetett és hálás is vagyok érte, de úgy tűnik most, hogy kinyitottam a kaput, ő már a hálóban landol, kihagyva az előszobát és a nappalit. Az a halvány remegés amivel összerándulnak az izmai nem csak az élvezetet jelentik hanem a visszafogottságot is, ahogy pórázt köt magára, mert mégis csak ad nekem időt de egyre kevesebbre futja az erejéből, míg végül a fülembe dorombolva közli, hogy itt a vég. Hiába mondom, hogy várjon, már én sem akarom, nem tudok ellenállni. Az az édes gyötrelem, a buja kín ami az egész testemre kihat, és egy csomóba gyűlik össze odalent, minden ellenállásomat felőrli. Úgy érzem Gerry teste teljesen körbeölel, a bugyin keresztül is érzem azt a lüktető dorongot amit a nadrágjában hord, és ahogy hozzám ér, préselődik a legérzékenyebb részemen – gondolom én, hogy az – ahogy forró keze a keblemre szorít, attól belül robbanok. Az a sok minden ami odalent összegyűlt egyetlen lüktető gombócba, az szétrobban és minden porcikámat átjárja. A gerincem megfeszül, a kád peremének nyomódik, valószínűleg nyomot hagy de nem érdekel. Csak azt a gyönyört érzem ami forró lávaként önt el. Meg sem hallom Gerry kérdését, csak akkor eszmélek amikor picit eltávolodik és még a víz is hűvösebb lesz. Csak nézek rá, hogy mi volt ez…persze tudom, na de ennyitől? Hisz épp csak hozzám ért. *-Nem tudom…én….azt hiszem….*S az arcom pirul, a szám kiszáradt, közel hajlok hozzá, hogy az ajkairól kortyoljak s úgy oltsam szomjamat, kezem a mellkasára téved és már nincsenek gátlásaim. Minden fal ledőlt, magamhoz húzom, akarom és szeretem.*

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-26, 07:31


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

- Ahogy jólesik. Mondom, bármit.. – Nevetek vissza, jó, nyilván nem a hátamat kell harapdálnia, az kevésbé áll szájra, de hát tényleg akármit. Nem akarok semmit ráerőltetni, amit nem érez természetesnek, de olyan kis elveszettnek tűnik, hogy sorolom, ami az eszembe jut. Pedig ebben aztán tényleg nincsenek szabályok. Azzal, hogy barátok is vagyunk, nem csak szerelmesek, olyan bizalmi kötelék van köztünk, hogy tudhatja, nem akarnék neki rosszat. Nekünk játék az élet, szeretünk nevetni, és ellazulni egymás karjaiban, és ez most sincsen másképpen. Nem fogom rosszul érezni magamat, csak mert próbálkozik. Fedezze fel a saját erejét, hiszen ezért vagyunk most itt. Mármint nem azért csaltam haza, mert itt nincsen menekülőútja, hanem azért, mert szeretek vele lenni, és végtére is én is voltam már náluk. Jelen pillanatban nem véletlen, hogy rendszertelenül veszem a levegőt, a markába kerültem teljes mértékben. Már oly régóta vártam ezt a pillanatot, úgy is mondhatnám, hogy teljesen ki voltam rá éhezve, noha sosem gondoltam, hogy rohannunk kéne. Ez így volt jó, hogy saját maga fedezhesse fel, hogy milyen hatást képes rám gyakorolni. Mindig hű voltam hozzá, mert be kellett ismernem, a szerelem a fontos, nem a flörtölés, és a virágról virágra szálldosás, még ha korábban sem voltam aljas a lányokkal. Tudom, hogy túl hirtelen a mozdulat, de itt már nem is hagynám, hogy takargassa magát, látni akarom teljes valójában. Elsőként tehát a kebleit veszem célba, s az ajkát szívom be, hogy aztán rátérjek a nyakára, amikor hátrabicsaklik a feje. Hallom ugyan a szavait, de nem állok le. – Nem várok. – Duruzsolom bele a fülébe, és még inkább nekinyomakodom, hogy még a bugyi is feszüljön rajta, hogy teljes terjedelmemmel hozzáérjek ott lent is, érezze a hatást, ami csakis neki köszönhető. Hát mi ez, ha nem bók? A keblére picit rászorítok, de csak annyira, hogy még véletlenül se fájjon, aztán mégiscsak tartok némi szünetet.
- Na mi az? – Kérdezem kaján mosollyal. Csak picit húzódom hátra, hogy a kezem éppenhogy beférjen kettőnk közé, és az előbbi combsimogatós módszert immár szemből folytatom. Ja nem is combsimogatós, mert egész egyszerűen bugyin keresztül odanyúlok és cirógatni kezdem az édes kis szemérmét. Mivel a lábai között állok, nem zárhatja őket hirtelen össze, de remélem a kezével sem kez odakapkodni. Nyilván nem bántom én, de a tempót én diktálom.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-24, 08:12


Tizennyolc plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




* Ötletek. Csak én lehetek ilyen idétlen, hogy egy romantikus, vágytól felfokozott pillanatban ötleteket kérek. Gerry még sem dobja el az agyát ettől. Hát nem imádnivaló? *-Most sem a szádra adom……a fogaimat? Harapjalak meg? *Közbevetem a gondolataimat, és közben, hogy bizonyítsam az igazam, tovább puszilgatom a hátát. A fogaknál azért kiakadok. A harapdálás eddig nem tartozott a jó dolgok közé, de úgy látszik lehet azt finoman is. Ám még nem próbálom ki, eléggé a lehetetlen fogalmát tapossa az a tény, hogy a háta sima és nem lehet hova beleharapni. Vagy csak még nem jöttem rá hogyan kell.* -A bárhol és bárhogyan jól hangzik. Meg a kíváncsiskodás is.*Elmosolyodom, de az izgatottságom nem múlik el, gyanítom nem is fog és még órákkal később is csúcsra fog járni a szívem. Egészen hozzásimulok, hogy takarjam magam ez azonban kimeríti a saját csapdába lépés fogalmát, viszont határozottan szuper érzés, még úgy is, hogy a szívem Gerry hátát döngeti. Én legalábbis így élem meg, az már más kérdés, hogy ő hogyan. Csak annyit érzek, hogy szinte minden izma összerándul és hasonlóan nagyokat lélegzik mint én, ami jó, mert én is attól kapkodom a levegőt mert amit érzek az tetszik, ebből pedig azt a következtetést vonom le, hogy neki is. A beszélgetésben picit elrugaszkodunk a gyakorlati témától, ami azért jó, mert agyilag nem figyelek arra mit csinálok és nem jövök annyira zavarba. Viszont élvezem. Amikor beleakadok, elakadok. Nem ijedtség ez igazán de ahhoz fogható, várom, hogy mit reagál és hogyan. A feneke hozzám dörgölőzik és mély sóhajokat csal ki belőlem, immáron a szavamat is veszi ezzel. Jobb is ha nem tudok beszélni, még hülyeségeket mondanék amivel elrontanám a romantikát. Mielőtt azonban jobban kiélvezném a helyzetemet és mélyebben belemerülnék a simogatásba, Gerry szembefordul velem, én sikkantok a meglepődéstől, de többre nincs is időm. Még a kezemet sem tudom magam elé kapni, persze ijedtség az van rendesen, hirtelen jött ez nekem, nem is viszonzom a csókot az első pillanatokban. Azzal vagyok elfoglalva amit érzek, amit lejjebb érzek. Az iménti hozzásimulás egészen más így, a melleim hozzányomódnak, a bimbók hihetetlenül érzékenyek és villámokat indítanak el a testem aljába. Ahol….~Hűűűűű!~*Egészen más így érezni mint az ujjaimmal, nagyobbnak tűnik, pedig az képtelenség. Azt hiszem ha sokáig hiperventillálok el fogok ájulni, akkor aztán gyakorlatilag is elalélok Gerrytől. Egész testemben remegek, s amikor a keze a mellemre simul, kész vagyok. Hátrahajtom a fejem, agy elválva az ajkaitól, hacsak nem jön utánam, de most remélem nem, mert másképp nem fogom tudni azt a sok sóhajtásokkal vett levegőt magamba szívni.* -Gerry..Gerry..várj egy kicsit…hűűűű!*Nem rossz ez, csak egyszerre túl sok, egyenként is nehéz feldolgozni. *-De ne engedj el.*Dehogy, azt nem kívánom, hogy abbahagyja, csak maradjunk így egy kicsit, várjunk amíg mindent úgy érzek ahogy kell, amíg mindent ki nem élvezek az utolsó cseppig. Olyan mintha minden porcikája az én minden porcikámhoz simulna, mindenhol érzem, de persze legfőképpen ott lent, ott nagyon jóóóó! Az egész hasam jóleső görcsbe rándul, kívül-belül és lüktet, lobog. Ilyen édes kínt még soha nem éreztem.*
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-20, 19:31


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Ötleteket? Csak magamban pörgetem végig azt, ami ilyenkor felmerül. Már az is csoda ettől a drágától, hogy az első alkalommal sem kell róla szólnia mindennek. Más lánynál simán el tudom képzelni, hogy az az alapértelmezés, hogy én mint tapasztalt, kényeztessem csak el, hogy olyan laza legyen, mint egy papírzsákó. Ehhez képest Lavender olyan lány, aki nem csak a saját szorongásait veszi figyelembe, hanem szeretni akar, még úgy is, hogy mellette megküzd az elődei árnyékával, és mégsem ez a lényeg, hanem hogy úgy akarjuk egymást érezni, ahogyan korábban még senkivel sem tette.
- Tulajdonképpen mindent, amit eddig, csak jobban elmélyítve. Máshova is adhatsz csókot, nem csak a számra. És máshogyan. Használd a nyelved, a fogad. A simogatásnál ahogyan jól esik, bárhol, bárhogyan. Amire csak kiváncsi vagy, és amiről úgy gondolod, hogy finom lehet. – Azért nem semmi, ahogyan így hozzámér már teljes testtel, széttett lábakkal. Picit hozzádörgölöm a hátsómat, hogy elaléljon, a hanghatásokból is lehet bizonyos dolgokat leszűrni. Ráadásul mellfronton nagyon jól el van engedve, ami tökéletes, hiszen lássuk be, attól nő a nő, hogy ingerlő idomai vannak. Lavender pedig már közel sem kislány, lassan eldobja a gyereklét utolsó foszlányait, és belép abba a korba, amikor már akár nyilvánosan is pironkodásra késztethet másokat.
- Ügyesen csinálod.. És igaz. Akkor lehet, hogy simán nehéz volt elhinni, hogy nekem te leszel az az édes dög, akivel érdemes lennem. – Nevetem el magamat, már csak azért is, mert picit csiklandós pontra ér a selymes kis tenyere a hasamnál, meg hát felszabadító érzés számomra is elengedni a múltat, hogy nem kell agyatlan fruskákkal foglalkoznom. Itt az én komoly, de mégis vicces párom, aki gurgulázva nevet, ha csak belepusszantok a nyakába. Ehhez most is kedvem támadna, de még adok némi egérutat, ha már így takargatná magát. Megmerevedek, ahogyan ott lent hozzámér, de csakis azért, mert oly régóta vártam ezt a pillanatot. Az önmegtartóztatásnak is megvannak a hátrányai, csoda, hogy nem jutok a mennybe azonnyomban. De nem, előtte még bőven van dolgunk. A combja simogatását most ejtem, és megfordulok, hogy az ajkára tapasszam a sajátomat, fickándozó halacskaként úszom a szájában a nyelvemmel. Átkarolom a derekát, és hozzányomom magamat ott lent is, hogy szokja a közeledést. A tenyeremet mégiscsak bepréselem magunk közé, hogy rásimítsak a keblére, gyengéd körző mozdulattal célbavéve, maszírozva az édes halmokat.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-17, 06:41


18 plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Szóval eddig nem szaladt el, akkor nem lehetek olyan rossz. Viccelek, saját magammal. A fenébe is tényleg zavarban vagyok sok minden miatt, de Gerry ezt is úgy kezeli mint egy délutáni beszélgetést, noha ő is ugyanannyira izgul mint én, csak rajta látszik is. Mármint a másfajta izgulás. Azért nem csuktam be a szemeimet és annyit tudok, hogy ha áll a zászló akkor nagy baj nem lehet. Egyébként meg nem is tudom minek izgulom szét magam, hiszen szeretjük egymást, sok olyan dolgon túl vagyunk mi ketten ami a kapcsolatunkat csak erősítette, nincsenek tabuk…csak egy újabb ajtót kell kinyitni. *-Jó, adj ötleteket.*Eddig rendben is lenne, mégis csak más ha van egy biztos alap amire építkezhetek, ha tudom mi a jó neki és nem kísérletezek hülyeségekkel. Eddig jutunk amikor picit hátrafordul és bár elhatároztam, hogy nem fogok ezen kiakadni, az ösztön, hogy eltakarjam magam működésbe lép. Persze csak ő van ott, hogy paravánt vonjak magam elé és ez csapdába lépés, amit nem bánok de olyan érzésekkel telít el, melyekben eddig nem volt részem. A csupasz bőre olyan hatással van rám amit nem tudok egyetlen pillanat alatt feldolgozni, nem tudok másképp reagálni rá mint idétlenül. Nekem legalábbis annak tűnik. *-Még élvezkedem egy kicsit.*Más hozzáérni és más megmutatni magam, szembe fordulni vele, ez amolyan strucc fej homokba dugásos szindróma. Emiatt aztán biztosan érzékelhető mekkora levegőt veszek és milyen remegve amikor a combomat simogatja. Mivel valahogy magamhoz kellett engedni a masszírozáshoz, ezért térdelek a vízben,Gerry pedig a lábaim széttárt kelyhében ül, nem vagyok elérhetetlen viszont egész jól hozzá lehet bújni, és ezt meg is teszem, hogy még véletlenül se tudjon megfordulni. Újabb hullám önt el, az előbbinél sokkal erősebben, szinte kapaszkodom belé ami azt jelenti, hogy hátulról ölelem át, ujjaim a hasán fonódnak össze. A hátát puszilgatom, de rájövök, hogy a hasán sokkal finomabb, selymesebb a bőre, egészen puha minden, hiszen nincsenek alatta csontok. Szétnyitom a tenyereimet és rásimítom mindkét kezem a hasára, érzem a köldökét, a megfeszülő izmait amelyek azért nem olyan kemények mint a csontok, szóval az egész marad finom. Ám az érintésem összerándítja és ez elégedettséggel tölt el. Hirtelen rám tör a vágy, hogy lejjebb csúsztassam a kezeimet, hogy ott is megérintsem, tudnom kell milyen.* -Amikor beléd estem már nem voltál az. Nem emlékszel? Minden idődet velem töltötted, már nem voltak esténként mesék az aktuális kalandokról, picit megváltoztál. *Eddig nem gondolkodtam ezen, de most, hogy a kérésére meg kellett fogalmaznom, talán ez áll a legközelebb az igazsághoz. Ám valójában fogalmam sincs, csak úgy jött, még magamat is megleptem vele. A kezeim közben lejjebb csúsznak, kiélvezve minden egyes apró szeglet bársonyosságát, a szívem tamtamot ver, a légzésem akadozik, de ennél fantasztikusabb érzést még nem éltem át. Egy újabb, ijedt lélegzetvétel a bizonyítéka annak, hogy megtaláltam amit kerestem, váratlanul beleütközöm. Nos, azért nem markolok rá, csak finoman, alig érintve simítok végig rajta…és csak simítok….és csak simítok.* ~ Te jóég! Meddig kell még simítani, hogy a végére érjek?~*Nem tudok két dolgot csinálni egyszerre….még, ezért csak magammal törődök, az most picit kimarad, hogy Gerry mit művel.* -Hűűű! Hát ez…..óóóóó…..mmmmmm!

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-14, 16:38


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Tudom, hogy izgatott, ezt látom rajta, de meg kell érteni, ezzel most én is így vagyok. Abban igaza van, én már voltam lányokkal, tudom, hogy mit hova, és hogy mire reagál egy lány test, de azért mégiscsak más, ha az ember a szerelmével teszi ugyanezt. Ebben az esetben én magam is elengedhetem a macsót, lehetek felszabadult, könnyed, hiszen már nem a csábításról szól ez az egész. Igenis hagyhatom, hogy ő is megpróbáljon a kedvemre tenni, még ha most picit szégyenlősnek is tetszik, engem sosem zavart a picit duci alkata. Sőt, valahol számomra így teljes, hogy van mit fogni rajta. Na nem mintha bármikor is visszaértem volna a helyzettel, a combját simogattam már párszor, meg alkalmanként a hátsóját, de ennél intimebb dolog csupán legutóbb történt köztünk, az is lényegében ruhán keresztül. Most ugyan lényegesen tovább megyünk, de a végcélt nem kell elérnünk, bármennyire is izgató a látvány. A merevedésem önmagáért beszél, ezt nyugodtan veheti bóknak is. Eddig talán nem is látott ilyesmit, de legalább tudja, hogy ezt ő váltotta ki belőlem.
- A rávezetés.. tudod itt nincsen külön recept. Az ismerkedés olyan, ami jól tud esni, ha nem gondolod kötelezőnek. Ötleteket adhatok, aztán majd abból indulsz ki. – Ezeket sem fogom teljesen kimondani, hanem majd vezetem a kezét, hátha az kevésbé zavarbaejtő, ha együtt csináljuk. Szívesen leszek a kalauza, noha még én sem tudom, hogy mi sül ki a dologból, de az biztos, hogy szeretjük egymást, tehát rossz nem lehet.
- Na ugye.. Megforduljak, vagy még tovább élvezkedsz? – Nyúlok picit hátra, és kitapogatom a combja belső felét, amin végigsimítok. Nem közel a lényeghez, de azért érzékelhetően olyan mozdulattal, hogy ebből még lehet valami.. És ahogyan puszikkal borít el, érzékelhetően vágyakozás fut végig rajtam, nem semmi ez a lány, én is hülye voltam, hogy nem csaptam le rá korábban. – Bolond nőcsábász? De cica akkor miért estél te is belém? – Kaján vigyor, hiszen az kihagyhatatlan. Nem fordululok meg, amíg nem érzi azt, hogy már engedélyezné. Ebben továbbra is alávetem magamat az akaratának. Legalábbis egy ideig még.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-08, 18:36


18 plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Halálosan izgatott vagyok, de ebbe a fene nagy izgalomba azért sok jóféle is vegyül. Persze félek, szinte mindentől ami a következő órákban vár rám, mert nem tudok semmit az egészről, lássuk be az elméleti tudás messzemenően nem egyenlő a gyakorlattal. Félek attól, hogy béna leszek, mindannak a sok megnyugtatásnak szánt szó ellenére amivel Gerry bombázott. Félek attól, hogy milyennek fog látni, mert be kell vallanom, van rajtam egy kis felesleg, köszönhetően a sok tökös pitének és nem mozgok le annyit amennyit kellene, pedig nem ülök a fenekemen egész álló nap. Látszik a ruhában milyen alakom van, de az más ha minden egyes részletet szemügyre vehet, azokat is amelyeket igyekeztem eltakarni, mert azért van bennem egy kis hiúság is. Gerry előtt le a kalappal, mert tényleg aranyos és nagyon igyekszik, hogy a lehető legkellemesebben érezzem magam, de én azért rágörcsölök a dolgokra. Azt hiszem hallatszik a nevetésemen is, kissé remegő és némileg hisztérikus. Na jó, annyira nem….de,inkább ideges. *-Kezdjük a rávezetéssel, mert jelenleg nem tudom mi az amire ne akarnám használni és azt sem mi az amire meg igen.*A simogatáson és a csókon túl vannak fehér foltok. Ezért vagyok titokban hálás amiért magán hagyja az alsóját, kezdetnek elég nekem a félig pucér változat is. A habok jótékonyan eltakarnak, a kezem azonban hozzáér hátához, ahogy a combom is a víz alatt. Nagyon fura, érdekes és jó. Pillangók repkednek a hasamban, a szívem ugrál és a torkomban csiklandozó nevetést érzek. Próbálok koncentrálni a masszírozó mozdulatokra, amelyekkel Gerryt kényeztettem korábban, ruhában azokon az estéken amikor együtt lehettünk, meg amikor fáradtan tért vissza egy-egy munkából és kiültünk a Fekete tó partjára. Az ujjaim csúsznak, érzem minden apró mozdulatát, azt is amelyikkel hátrafordul. Megijedek, mert ahhoz, hogy könnyedén elérjem a vállait, kicsit feljebb kellett emelkednem és meg is tettem abban a tudatban, hogy háttal ül nekem. A kérdés meglep, de nem figyelek rá, mert ösztönösen simulok Gerryhez azért, hogy ne kukkoljon, viszont arra nem számítok amit érezek. A melleim a hátához érnek, nyomódnak és hihetetlen érzés tölt el. Meg sem tudom fogalmazni, gyorsan tör rám, elborít, magával ránt. Felsikkantok, gurgulázón nevetek.* -Hát ez, ez óóóriááási!*Hülye vagyok, hogy ezt eddig kihagytam!Megpuszilom Gerry hátát, ez is fantasztikus, ahogy az ajkaim a vizes hátához érnek. *-Bolond nőcsábász voltál, Ron meg…izé.*Hát, volt ott azért egy kis bolondulás, de kigyógyultam belőle. Most el sem tudnám képzelni, hogy akár csak egy puszit nyomjak az arcára. Gerry hátára viszont akár még százat is.*


[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-05, 17:01


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

- Majd rájössz. Semmi olyanra nem kell használnod, amire nem akarod. Viszont rávezethetlek majd a későbbiekben, ha akarod. – Felelem kedveskedve turkálva a szőke tincseiből, tényleg ez a mániám vele kapcsolatban. Legszívesebben már akkor megtettem volna, amikor még csak barátok voltunk, talán meg is engedte volna. Érdekes módon neki a tincsei olyan intim rész számomra, hogy nagyobb áhítattal nézem, és érintem őket, mintha a lábai között indulnék felfedezőútra. Ebből is látszik, hogy szeretem, mert nem tudok vele csak úgy betelni vele. Elfordulok, hogy le tudjon vetkőzni, már pusztán a gondolattól is enyhe merevedésem van, holott még közel sem biztos, hogy a mai alkalommal lesz jelentősége. Cseppet sem félek attól, hogy én hogyan reagálok, az már viszont mégiscsak fontos, hogy neki ne legyenek olyan félelmei, ami a kapcsolatunk rovására mehet. Lássuk be, a lelkem mélyén igenis romantikus vagyok, és meg akartam találni azt a lányt, aki fontos lehet. Félmosollyal ejtem le a földre a megszagolgatott melltartót, és megvonom a vállamat, miért is kérnék bocsánatot? Ő már hozzám tartozik, s ha önként, dalolva dobta le a ruháit, akkor ez igazán belefér. Nyugodtan csempészhetünk némi pikáns vonalat a korábbi pajkos viccelődésbe. Az alsóm azért mégiscsak marad, hiszen nem akarom még jobban elképeszteni, akkor biztosan nem sikerülne a további támaszkodás, és belecsúszna az egyébként mély kádba. Hiszen választ nem kaptam, így marad a helyén a boxer. Egy csókkal enyhítem hát a letaglózottságát, majd meg is fordulok, hogy megtapasztalhassa az érintés kémiáját, immár a vízes bőrömön. És mintegy véletlenszerű tereléssel hátrafordulok a vállam felett.
- Tudod én egy időben azt hittem, hogy neked Ron jön be, és rám csak valami bolond nőcsábászként gondolsz. – Azért igenis galád dolog tőlem, hogy lepillantok a habok közé, ha már felvetette annak a lehetőségét, hogy leselkedek. Előbb-utóbb úgyis megtörtént volna.









Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2017-01-02, 16:11


18 plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Most magyarázzam meg neki, hogy a mostani helyzet neki azért előnyös, mert tapasztaltként képes mindenre odafigyelni? Én örülök, ha nem ájulok el az izgatottságtól, de ezen is segít azzal, hogy a komoly dolgot mókásba csomagolja.* -de vannak ujjaim csak épp nem tudom mit kezdjek velük. *Ezt is még nevetve mondom, de már húzódom el tőle, ő meg beletúr a hajamba és ide-oda rakosgatja a tincseimet. Néha az az érzésem, hogy azt szereti a legjobban bennem, annyira el tud merülni a gurigák között, hogy szinte alfába megy. Szó se róla, én szeretem, főleg amikor fáradt vagyok a sok tanulástól, vagy valaki beszólt aznap és dühösen fújtatok mint egy mérges macska, olyankor ellazulok a matatástól. Apropó matatás….*-Á, értem, oké. *Ha azt mondja nem leskelődik a kezeivel, akkor úgy is lesz, hacsak én nem biztatom rá, de jelenleg csak abban vagyok biztos, hogy lány vagyok. Ezt a vetkőzés alkalmával magamban is igazolom, majd elmerülök a finom és illatos vízben. Igyekszem az összes habot magam elé kavarni, de aztán rájövök, hogy onnan ahol Gerry áll és ahol majd a kádba csusszan, egészen más a nézőponti helyzet, ezért némi habot kicsit távolabb is lökdösök magamtól mielőtt megfordulna. Nos, aludtunk együtt már, igaz pizsamában de egymás karjaiban és éreztem egy-két dolgot amitől libabőrös lettem és heves szívroham kerülgetett, de egészen más együtt fürdeni úgy, hogy elvileg nincs rajtam semmi. A bugyi nem számít, mert olyan apró, hogy lényegtelen, főleg ha Gerry hozzám simul. Eljátszom a a pillanatokkal későbbi jövő gondolatával, de olyat tesz amire nem számítottam. Az egész jelenet roppant izgató, de csak tátom a számat és kapkodom a levegőt mint a partra vetett hal. A melltartó szagolás nem volt benne a programban, és az, hogy ő ettől az én illatomat érzi…..végül is ésszerű, rajtam volt, de nekem ilyesmi meg sem fordult a fejemben. Ezért csak lassan elnyíló ajkakkal és tócsányira kerekedő szemekkel nézem őt és eszem bogában sincs, hogy elforduljak vagy becsukjam a szemeimet. Nem is válaszolok a kérdésre, hogy az említett igen fontos ruhadarab maradjon vagy ne. Ó, hogyne vetődne oda a tekintetem, mikor Gerry nadrág takarta testrésze messzemenően kimagaslik…csak nézem és nyelni is elfelejtek, azt hiszem pislogni is. A csókot sem viszonzom, teljesen eltelít a látvány. *-Aha.*Ösztönösen válaszolok, aztán lázasan kutatok a fejemben az elhangzott kérdés után, hogy mire is mondtam igent. *~Ja, hátmosás. Asszem…..valami rémlik….tejóóóéééég! Meg fogom érinteni, megmosom, simogatom….piszok jó lesz….és ha azt kéri máshol is mossam meg?......Lavender Brown! Akkor máshol is meg fogod mosni!....Igenis, értettem.~*Ha közben hátat fordított nekem, akkor jó, el tudok merülni a zavaromban, és meg tudom keresni a szivacsot, ami nem tudom minek, hiszen van kezem, kettő is. A szappan eszembe sem jut.*
[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-29, 10:46


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

18+

Végre valahára sikerült rádöbbentenem, hogy csak mert a fizikai lényegét csináltam már, más az, ha lelkileg ennyire ráhangolódunk valakivel, úgy igazán boldoggá tesszük, és nem csupán fizikai kielégülést nyújtunk, ami olykor talán el is marad. Most sem állítom, hogy Lavendernek elsőre jó lesz, éppen ezért vagyok úgy, hogy haladhatunk a fokozatosság elvén, hogy ezúttal csupán valami félmegoldást találni, hogy teljesen ellazuljon, nőnek tudja magát érezni, és mondjuk legközelebb, amikor már ismeri annyira a saját testét, akkor belevágni a nagyobb fába a fejszénket. Elvigyorodom, ahogyan összerándul a csikizésemtől, pontosan tudom, hogy hol vannak a testén azok a pontok, amikre így reagál, és lássuk be, azok is, amelytől elalél. Ezúttal az előbbire fókuszálok, csak azért is kacagást akarok kiváltani belőle, mert még félő, hogy a nagy évődés közepette annyira meghatódunk, hogy a szerelmes vágyakozásból nem sok fizikai élvezkedés lesz. Azt meg ő sem akarhatja. Vágyik rá, hát tegyünk érte. Én ha eddig tudtam várni, és a szerelmünkre koncentrálni, hát nem múlik pár héten, de úgy fest, a saját magabiztosságát akarja háromszor aláhúzni, hogy előrelépjünk.
- Helyzeti? Mi kell ahhoz, hogy megcsikizzük a másikat? Ujjak? Nincsenek ujjaid cica? – Kacagok vissza, és tovább pakolgatom a szőke tincseit, immár nagyobb távolságot tartva, hiszen szeretem csak úgy megszemlélni őt. Korábban amikor még csak barátok voltunk, álmomban sem gondoltam volna, hogy előbb-utóbb nem csak, hogy együtt fogunk fürdeni, hanem valami komolyabb hempergőzés is lehet belőle. Nem, ez nyersen hangzik, de hát a szerelmi részét már úgyis tudja. Ekkor tényleg hátralépek, és megfordulok, noha izgulok, hogy mikor láthatom már meg őt ruha nélkül, még a tenyerem is izzadni kezd, noha korábban egy lánynál sem tapasztaltam hasonlót. Na igen, mit tesz a szerelem!
- A kezeimmel? Dehogy, azért azt sem illik, ha már megbeszéltük. – Hallom a csobbanást, és érzem, hogy megrándul az ágyékom, oly közel a cél beteljesülése, de mégis, igyekszem nem kapkodni a levegőt. Megfordulok, és ahogyan kértem, már a habokban ül. Lehajolok a melltartójáért, és az orromhoz emelem. – Hm.. de jó illatod van szivi. Na de akkor én jövök. Ha gondolod, takard el a szemedet, vagy maradjon az alsóm? – A nadrágot már letolom, végtére is látott már kisgatyában, sőt egy pillanatra már anélkül is, de maradhatunk a topless változatnál is. Végül úgy döntök, hogy marad a boxer, úgy igazságos, hiszen nehogy zavarba jőjjön, ha netán a víz alatt hozzáér valami, amit eddig nem tapasztalt. Azért így is láthatja, hogy az alsóm csak úgy domborodik, majdnem leszakad rólam, ami egyrészt bók meg zavarbaejtő lehet egyszerre. Közelebb lépdelek, és belemerülök én is a vízbe. Közelebb siklok hozzá, hogy az ajkára tapasszam a számat. Csupán egyetlen rövid puszi ez, még véletlenül sem tapogatózom a fedetlen keblek után keresgélve, játékos félmosollyal kérdezek rá. – Na megmosod a hátamat?







Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-28, 15:40


Tizenhat plusz, plusz, plusz








Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Bátorság. Könnyű azt mondani az ő helyzetében aki már annyiszor csinálta ezt. Mégis hányszor? Sosem merült fel bennem ez a kérdés, nem is érdekelt, most is csupán azért vagyok picit kíváncsi, hogy még mélyebbre nyomkodjam magam a tapasztalatlanok sorában. Az viszont megnyugtat, ahogy átfogalmazva a mondatot megint azt bizonygatja mennyire új ez neki is. A többi lánnyal nem csinált ilyet, mert egyik sem volt szűz, egyiket sem szerette úgy ahogy engem szeret, mást akar elérni és más lesz az út is amin eljutunk a célba. *-Rendben.*Lehelem mikor puszit ad és megfogadom, hogy erős leszek és bátor, mint egy igazi griffendéles és nem fogok nyafogni, hogy a frász jön rám, miközben a fellegekben lépkedek és a szívem a torkomban dobog. Amikor helyesel ijedten nézek fel rá, de rögtön el is mosolyodom, a kiegészítés bőven belefér a megkönnyebbülést hozó mondatok közé, a csikizés meg….nos nem gondoltam volna, hogy így oldja fel a helyzet feszültségét, de tetszik, annak ellenére, hogy megugrom. *-Héééé! Ez nem ér, helyzeti előnyben vagy.*Amennyire csak tudom elhúzom tőle az oldalam és nevetek. Jó ez így, könnyedebbé vált a dolog és nem feszengek olyan nagyon. A móka mindig is az életünk része volt, most sem lehet másként, ha mondhatom azt, otthonosabban érzem magam. Ez a komfortzónám és a határon belülre kerültünk megint. Újra csak elérzékenyülök attól, hogy szépnek, sőt gyönyörűnek talál és már nem is gondolom túl nehéznek az előttem álló feladatot, miszerint levetkőzzek. Következetesen nem gondolok az anyukámra, de remélem anélkül is sejti, hogy Gerry és köztem mi történhet ezen a kiránduláson, és ennek fényében nem tette szóvá. Bízik bennem és Gerryben és nem akarta még nehezebbé tenni az egészet azzal, hogy még be is akar avatni a méhek titkos életébe. Gerry végre elfordul és félreérti a kérdésemet, vagy szándékosan válaszol úgy, mintha nem értette volna. Nevetve húzom le magamról a pántos topot, végig Gerryt figyelve, nehogy csaljon.* -Bolond vagy. Úgy értettem, hogy csak a szemeiddel leselkedsz vagy a kezeiddel is?*Előbb a szürke bermuda nadrágomat veszem le, lerúgva a cipőimet is, és csak a végén a melltartót. A bugyimat egyelőre hagyom, arra még nem készültem fel, de nincs kőbe vésve, hogy a víz alatt nem lehet lehámozni magamról….vagy rólam. Ebben az esetben a nézőpont kérdése igen fontos. Végül óvatosan a vízbe ereszkedem, leülök és rájövök, hogy ez a kád bentről sokkal nagyobb mint amilyennek kintről tűnt. Vállig a vízbe merülök és sok habot kavarok magam elé, jut az orromra is, az államra. Közben nem mulasztom el Gerryt alaposan megnézni, de vigyáznom is kell, nehogy a vízbe csússzak, mivel nem tudom sehol megtámasztani a lábaimat, és ha hátradőlök, menthetetlenül belecsúszok. *-Megfordulhatsz.

[You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-23, 17:05


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

16+

- Bátorság. Nincsen ebben semmi furcsaság. Más dolog élvezkedni, és megint más szerelmesnek lenni. Ez most nekem is teljesen új, tehát nincsenek elvárásaim. Csak érezzük jól magunkat. – Mosolygok rá, és még egy puszit is hintek az arcára. Látom, hogy mennyire elpirul, holott nem vittem túlzásba a csábos nézést, elképzelhető, hogy túlértékel, csak mert nincsen rajtam felső. Talán igen, szerencsés vagyok a testemet illetően, fegyverként is felhasználható ahogyan kinézek. Lágyan végigcirógatom a tarkóját, ahogyan a göndör szőke tincsek alá besiklanak az ujjaim. Csak mert ő is griffendéles, nem várom tőle, hogy mindenben vakmerő legyen, sőt az cuki legjobb barátom lányként a legszeretetreméltóbb lény, akit ismerek, a maga esetlenségével egyetemben. Látom, hogy meg-megremeg, pedig feleslegesen érzékeny, számomra nyilvánvaló, ha az évek során ilyen közel kerültünk egymáshoz, akkor már nincsenek rossz lépések, mindent együtt tapasztalatunk meg, sürgetés és nyomás nélkül.
- Tényleg nem. De akkor én se téged. – Nyúlok a két bordája közé, hogy megcsikizzem. A helyzet túl romantikus, és intim, én mégis abban látom a megoldást, hogy nem vesszük komolyan magunkat. Tudom, hogy számára ez mekkora lépés, és nem akarom, hogy úgy emlékezzen rá, hogy szorongtunk. Komolyan mondtam, hogy jót nevetünk, bárhogyan is történjen. Végtére is a barátságunkat a humor és a bizalom övezte mindig is. Tudom, hogy olykor elvetem a súlykot, és ő mindig segít visszatalálni önmagamhoz. Mégiscsak borzongató, hogy így hozzám simul, jól érezhetően én is megremegek tőle, de ebben nincsen semmi riasztó. – Hogyne akarnék.. ? Gyönyörű vagy szívem. Ez csak természetes. Na de majd sorjában. – Vigyorogva lépek hátra, és bólogatok. – Jól mondod. Mivel kiváncsi vagyok. – Nevetek fel, és elfordulok. Még véletlenül sem nézek vissza a vállam felett, így izgalmas a dolog. Még egy kicsit a szemem is becsukom, várva a csobbanást, amely azt jelzi, hogy beleereszkedett a vízbe. Nyilván annak is kell némi idő, hogy valamennyi habot sodorjon maga elé a sejtelmes összhatás érdekében.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-22, 20:54


Tizenhat plusz, plusz, plusz







Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Eddig nem volt róla szó, nem beszéltünk _arról_ a szerelmeskedésről és a próbálkozásról sem. Gerry nem tett soha semmit, semmit amivel zavarba hozhatna, néhány mókás megjegyzés, szavakban közelebb lépés, de igazából mindez óvatos volt amiért hálás voltam és tudom, hogy azért volt mert nem akart sürgetni. Ám most, a korábbi óvatosság után mindez nagyon hirtelen jött és egyszerre, nem tudok mit kezdeni vele, nem készültem fel rá gondolatban, nem kérdeztem meg erről senkit. Azt hiszem túlságosan elkényelmesedtem. Élveztem az életet, Gerry társaságát, a beszélgetéseket, az egymáshoz bújást, és eszembe sem jutott, hogy ezt lehet komolyabban, hogy kellene, mert itt az ideje. Mert tudat alatt én is akartam, de a barátságunk túl értékes ahhoz, hogy meggondolatlanul elrontsam. Tény és való azonban, hogy szeretnék továbblépni, vele szeretném, tőle megtanulni, hiszen neki okozok majd örömöt…ha egyáltalán. Inkább attól félek, hogy elrontok valamit és neki nem lesz jó, igen, a saját bénázásom előszele akadályoz. Gerry viszont mindig tud újat mondani, és ezzel a mondatával meglep. Bármit is csináltam, megakadok benne.* -Tényleg? *Az egércincogás szerű hangom határozottabb lesz, de van bennem még bőven kétség. Ő pedig folyamatosan változik, ahogy rám néz…így még sosem nézett, el is pirulok tőle. Olyan érzés mintha már a bugyimba költözött volna. Bátrabbnak kellene lennem, de annyira esetlen vagyok és tudatlan, hogy már-már szégyellem magam. Borzasztó. Nagykorú vagyok, és itt tipródom a világ legjobb pasijának a karjaiban. Szánalmas. És akkor bedobja a mentőövet. Erre is csak ő képes. Senki másnak nem lenne ennyi türelme hozzám, ettől pedig elérzékenyülök, a sírás fojtogat. Aztán megijedek. Még sem bőghetem el magam életem talán eddigi legszebb estéjén. Melyik srác….nem, még Gerry sem tolerálná, hogy amikor ő megtesz minden tőle telhetőt én bömbölök. Érzem a szúró fájdalmat a szemeimben, a mellkasára hajtom a fejem, a homlokomat szorosan a meztelen bőréhez nyomom, beszívom az illatát. Összekötöm a kellemeset a hasznossal, elrejtem a készülődő de villámsebesen visszagyűrt pityergést, amiről csak is a túltengő érzelmeim tehetnek, bátorságot merítek és hozzábújok. Finom, jó érzés az arcomon érezni a bőrét. Ez már ismerős, többször előfordult amikor együtt aludtunk, és ettől picit megnyugszom. *-Igen. Jaj, olyan aranyos vagy. Meg sem érdemellek. *Mivel hozzábújtam, nem tudott ellépni, még egy kicsit visszatartom és átölelem. Igen, ez is ismerős, az viszont már nem, ahogy a tenyeremet a hátára simítom. Selymes. Belegondolok, hogy felül teljesen pucér. Elmosolyodom.* -Szóval leskelődni akarsz. Ez izgalmas. Én is leskelődhetek?*El sem hiszem, hogy ezt kérdeztem, zavartan nevetek fel, hitetlenkedve ingatom a fejem, majd eltolom magamtól. *-Szóval a haditerv az, hogy te elfordulsz, én levetkőzöm, nyakig a vízbe merülök, és te megpróbálsz átlátni a habon. Jól mondom? ÉS mivel akarsz majd leskelődni?*A mutatóujjammal mutatom, hogy forduljon meg, körzök vele a levegőben míg szót nem fogad. A neheze majd ezután jön.*

[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-18, 18:13


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

16+


Igyekszem viccel elütni az idegességét, mert elsősorban barátok vagyunk, nem pedig bejáratott szexpartnerek, és nem látom be, hogy ennek miért is kéne változnia. Szeretem minden porcikáját, a reggeli nyújtózkodását, a nyafogását, ha valami nem sikerül úgy, ahogyan szeretné. Valahogy még jobb is így, hogy előttem nem voltak komoly kapcsolatai, mert így nem csalódnia kell, ha ügyetlenkedik, hanem velem, a szerelmével teheti majd meg. És nem feltétlenül most. Csak azért, mert itt most kerülgetjük egymást a kád szélén, még nem biztos, hogy fejest is kell ugranunk a legnagyobb mélységekbe, s most itt nem is a közös fürdőzésről beszélek.
- Szó sincsen róla édes. Ilyet még én sem csináltam. Más dolog szexelni, és szerelmeskedni. Itt most boldoggá akarlak tenni, ez nálam is új terület. – Nyilván jó vagyok az ágyban a visszajelzések alapján, az volt a célom, hogy komoly kielégülést hozzak mindazoknak, akik rám vágynak, viszont Lavender más. Nála még véletlenül sem akarom, hogy rosszul érezze magát, netán fájjon neki, így most ezt közösen kell kitapasztalnunk. Talán kicsit túl lazára veszem a figurát, ahogyan ledobom a pólómat, de hát lássuk be, a sebtapaszt is így kell letépni, némi határozottság itt sem árt. Lavender inkább vidám, és vicces típus, semmint romantikus, nem érzem úgy, hogy a végletig a gyengédségre kéne helyeznünk a hangsúlyt. Lehet benne némi játékosság is. Ahogyan elpirul, végigsimítok az arcán, gyengéden megtartva a tenyeremet a járomcsontján, mélyen a szemébe nézni, itt most egy csipetnyit több a férfias csábítás, semmint a szerelem. Csókunk elmélyülése közepette érzem, hogy nehezebben veszi a levegőt, így a blúza nyitányáért kezdek el harcolni. Félmosollyal érzem meg magamon az apró kis kezeit, majd megrázom a fejemet.
- Nincsen olyan, hogy bármiféle szabály, csak ami jól esik, nem akarlak pakolgatni, mint valami próbababát. Nem számítanak a többiek, csak te. Szeretlek. Nem akarom, hogy olyasmit tegyél, ami nem te vagy. Csak ahogyan eddig. Mit szólnál ahhoz, ha ezúttal csak fürdenénk, és ismerkednénk? Mondjuk akár ruha nélkül? Ha akarod elfordulok, amíg levetkőzöl, aztán majd fokozatosan hagysz leslelődni a vízben. Ez tartható alku, nem? – Mosolyogom el, és hátralépek egy keveset, hogy legyen helye vetkőzni, nekem pedig elfordulni, ha így ezt így be tudja vállalni.






Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 531

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-15, 06:55





Gerard & Lavender

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Az egész nyaralás egyszerűnek indult amikor terveztük és akkor is amikor elindultunk. Belegondoltam-e abba, hogy bármi más is fog történni annál mint ami eddig? Nem. Azt hiszem igazából még csak el sem játszottam a gondolattal, Gerry mellett nem kellett, ő mindig türelmes volt és nem került szóba az egész konkrétan. Csak célozgatás szintjén foglalkoztunk a témával, játék volt pedig valójában nem az. Nagy lépés, leginkább nekem és nem arról van szó, hogy nem akartam. A kapcsolatunk elején barátok voltunk, végignéztem ahogy más lányokkal flörtöl és némelyiknél azt is tudtam, hogy tovább mentek az érzékeket felcsigázó szavaknál, de sosem voltam féltékeny. Gerry a barátom volt, épp ezért nem is gondoltam tovább azt ami kettőnk között történhet…ne. Most inkább furcsának érzem. Jobban ismerjük egymást mint sok más szerelmes pár, nálunk az érzelem nagyobb súllyal van jelen, a testiség rossz szóval élve másodlagos, viszont azt is tudom a lelkem mélyén, hogy fontos, hogy azért nagy lépés mert olyan sokat tesz hozzá a kapcsolatunkhoz, amennyi eddig együttvéve nem jött össze. A pucérkodás miatt vagyok zavarban, és az együttléttől félek, mert egyrészt az is ismeretlen számomra, másrészt nem tudom milyen hatással lesz majd a kapcsolatunkra. Bármennyire is szeretjük egymást, rosszul is elsülhet és nem akarom elveszíteni Gerryt. Sem a barátságát, sem a szerelmét azért mert kiábrándulunk egymásból. Sajnos ez nem az eszünkön múlik. A bátorítására zavartan nevetek fel, egyszerre vicces és komoly.* -Bénázni csak én fogok. *Gerry tapasztalt ezen a téren és tudom mennyire. Talán ez is zavar. Nem az előttem lévő lányok száma, hanem az, hogy mennyivel előttem jár. És igen, félek attól, bármennyire is bízok benne és a szerelmében, hogy valamit elrontok. Jólesik, de nem nyugtat meg a kedvessége, a finom simogatás és attól, hogy máris nekivetkőzik, csak még idegesebb leszek. Eddig az érintéseknek nem volt tétje, bárhol, bármikor átöleltem, megsimogattam, szórakozottan játszadoztam a bőrén, ám most egészen más hozzábújni és átölelni. Amikor a hátamat simogatja, már nincs rajta a póló, az én pántos topom anyagán keresztül is érzem milyen forró a bőre és ettől még inkább elpirulok. Nem akarom, de nem tudom befolyásolni, izgatott leszek, a szívem majd` kiugrik a mellkasomból és a levegővétel is nagyobb munkával jár. Már nem is érzem a kastélyt hűvösnek, nyári forróság uralkodik. Persze ehhez a kádba folyt meleg víz is hozzátesz, de nem gondolok bele. A csípőjére teszem a kezeimet, oda ahol még nadrág van, az én arcom viszont az ő meleg tenyerében. Az ajkai is forróbbak a megszokottnál, vagy csak én képzelem ezt? Akaratlanul is a többi lány helyébe képzelem magam, vajon ők mit csináltak, hogyan okoztak örömöt Gerrynek. És akkor a blúzomnál kezd el matatni,[You must be registered and logged in to see this link.]. Elhúzódom a csókjától és felnézek rá, aztán le, de nem magamra és a kezére hanem az ő mellkasára. *-Én…én most mit csináljak? Ők mit csináltak? *Talán nem jó ötlet az előttem helytálló lányok szokásait és tapasztaltságát firtatni, de én csak elméletben jutottam el idáig. Annyira szerencsétlennek érzem magam, más korombéli lányok biztosan már többet tudnak és nem olyan nehéz nekik fejest ugrani ebbe az egészbe, sőt. Ők már túl is vannak ezen. A korábban emlegetett bénázást el is kezdem. Hirtelen ötlettől vezérelve csúsztatom feljebb a kezeimet Gerry csípőjéről a csupasz derekára, mintha csak táncolni készülnénk. Az érzés leírhatatlan és megijedek attól, hogy mi jöhet még ezek után, ha már ennyi is a torkomba dobja a szívemet és a hasamat.*

[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 280

TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria 2016-12-09, 19:34


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Megvonom a vállamat, igen, számomra is meglepő, hogy anya így felújíttatta az egész kastélyt, viszont mivel nagyon régen nem dolgozik, szöget üt a fejembe, hogy vajon miből van pénze.. Viszont nem is ez a fontos most, lehet felőlem bármilyen törvénytelen a dolog, amíg engem nem érint. Inkább az a lényeg, hogy kibontsam Lavender ötletét, hiszen ez már több mint felhívás keringőre. Már nem először céloz rá, hogy akár meg is próbálhatnánk egymást felfedezni. Olyan szempontból bőven megérett rá a kapcsolatunk, hogy komoly időnek mondható amióta együtt vagyunk, ám mivel neki még nem volt senki az életében, nem feltétlenül az eltelt idő számít, hanem a bizalom, amelyet felépítettünk aprólékos munkával, ám pont a szerelmeskedésről viszonylag kevés szó esett, mondván mindig elodáztuk a dolgot. Nem bántam, viszont ebben a percben látom a zavart az arcán, mintha ő sem tudná, hogy akarná-e vagy visszatáncolna szíve szerint. Bár nem szokásom nekem senkit bevezetni a lepedőakrobatika titkaiba, úgy vélem, hogy ha az ember szerelméről van szó, akkor bőven elkél a komoly türelem, így esélylatolgatok magamban, hogy vajon hogyan is lépjük meg ezt az akadálynak nem nevezhető kérdést. Elmosolyodom, és megsimogatom az arcát.
- Normális, bár ez nem félelem, inkább pici izgalom. Mintha valami premiert készülnél előadásni, olyan a lámpaláz. Fürdeni fogunk, semmi többet. Na jó, lehet belőle topless fürdés, abban benne vagyok, és akkor nincsen mitől félned. Majd fokozatosan, ügyesen haladva. Ne feledd cica, nem csak a pasid, hanem a barátod is vagyok. Nem kinevetlek, hanem ha bénázunk, jót nevetünk, rendben? – Emlékeztetem rá, hogy azért a szerelmeskedés nekem sem volt eddig a műfajom, de sebaj, mindent el kell kezdeni. Mivel az én részem a lényegesen könnyebb, a derekamhoz nyúlva egész egyszerűen áthúzom a nyakamon a felsőmet, és a földre dobom. A kellemes meleg víz közben szépen emelkedik, lassan már bele is mehetünk. Némileg kevesebb ruhában. Már látta a felsőtestemet, de én még őt melltartóban is csak egyszer, amikor a múlkor próbálkoztunk, azért kigomboltam a blúzát a művelethez. Most alig fogunk tovább lépni. Lágyan és puhán megcsókolom, miközben a tenyerembe veszem az arcát, s finoman beletúrok az imádott göndör tincsekbe. Lejebb téved a kezem a derekára, és gyengéden simogatni kezdem a hátát, aztán mintegy férfias határozottsággal elkezdem gombolni a felsőjét.







Az angyalunkat
S nem mi választjuk!
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: A Warringhton-kúria

Vissza az elejére Go down

A Warringhton-kúria

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Otthonok-