Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Jane&Bastien
  Yesterday at 20:23
Jane Willow West



ϟ Jóslástan terem
  Yesterday at 20:01
Bexley Wildfield

ϟ Kérdések fóruma
  Yesterday at 19:56
Gemma Carlyle




ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 17:52
Calista Merrick
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Bexley Wildfield
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Ivarn-vo Inor
 
Megan Smith
 
Corvus Flint
 
Jade Wilson
 
Rose-Neira Brooks
 
Viviana Rennes
 
Statisztika

Összesen 623 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Yedda Andrews

Jelenleg összesen 36550 hozzászólás olvasható. in 3348 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Nox & Flinn - Könnyed esti séta

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-10-22, 12:58




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
Szerény véleményem szerint egy állatot tartani nagy felelősséggel jár, de kifizetődő. Mindenkinek kell egy biztos pont az életébe, szerencsére nekem ott a családom, de ha ez nincs meg, akkor egy házi kedvenc vagy egy jó barát ugyanolyan jó lehet. Ezért is szeretem ennyire az állatokat, számomra ők ugyanolyan fontosak, mint bárki más, ők is csak élőlények, akik szeretetre vágynak. Ráadásul már elég régóta a kutyák a leghűségesebbek az emberhez. Sok dolgot köszönhetünk nekik igazából, akár egy ember életét is meg tudják menteni, na persze nem ezért vagyok odáig értük. Illetve nem csak ezért. Nekem az is lényeges dolog, hogy odabújnak hozzánk, ha érzik, hogy szomorúak vagyunk, megvédenek minket és még akkor sem képesek elhagyni a gazdájukat, ha az kidobja. Fantasztikus teremtmények, olyan kár, hogy az én lakásom túl kicsi ahhoz, hogy tartsak egyet.
Ki is fejtem a hölgynek az álláspontomat, nem szégyellem, hogy én így vélekedek erről. Ilyenkor mondták még diák koromba, hogy a tipikus jófiú. Igen, valóban nem ördögnek teremtettek, de ezt nem is bánom. Sokkal jobb jónak lenni szerintem, olyan embernek, akiről példát lehet venni, és aki képes mosolyt csalni a másik arcára az önzetlenségével és szeretetével. – Igen, ez az ön esetében lehet, hogy így van, de tudja… egyesek olyan érzékenyek, hogy nem bírják a magányt. Úgy érzik nincs senkijük és ezért magukba zárkóznak, sokkal védtelenebben lesznek és képtelenség lesz számukra megérteni a világot. – Ezt, ha jól tudom, depressziónak nevezik, vagyis biztos annak az egyik fajtája. Én sose voltam az, szerencsére a családból senki, de a diákjaim között láttam már jó pár olyan embert, aki ilyenbe hajszolta magát. Alig tudtunk neki segíteni, valakin nem is lehetett. Rémes, ha az ember így
Értem én, hogy kézcsókot vár, de nem az nem az én stílusom. Egy jóval idősebb nőnek persze, hogy adok, mert azt úgy illik, de nem hiszem, hogy ő egy húszassal több lenne nálam, így nála nem teszem ezt. Sajnálom, ha ezzel megbántom, igazán nem állt szándékomban, de sajnos ilyen vagyok. A nőkhöz amúgy sem értek olyan jól, persze nem jövök zavarba a társaságukba, nem erről van szó, csak nem tudom mit várnak el tőlem.
-Értem, bizonyára érdekes munka lehet. – Jelenleg csak ennyit tudok mondani erre. Nem számítottam ilyesmire, de valahogy csak reagálnom kell. És azért, hogy ne legyek bunkó, kedvesen mosolyogva adom a választ. Nem vetek meg senkit sem, valamiből csak élnie kell az embernek, de számomra vannak olyan munkakörök, amik nem olyan hívogatóak. Mondjuk ez. Ettől még lehet ő egy kedves ember, nekem elsősorban úgy tűnik, hogy barátságos, csak lehet nehéz időszaka volt és itt maradt. Valahol azért örülök, hogy tanár lettem, elvégre amúgy is szeretem ezt a munkát, ez egy olyan dolog, amit szívesen csinálok. Másokkal foglalkozni, és ezzel segíteni nekem mindig is öröm volt.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ◊ Szöveg, idézet stb.◊


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Minden rosszban van valami jó. Csak meg kell találni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 346

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-08-08, 14:26



Flinn & Nox







Talán egy kicsikét túl nyers lenne azon megfogalmazás, hogy nem szeretem a kutyákat. Valóban így van, de ez nem pusztán egy ízlésből fakadó szeszély, csupán egyetlen élőlényhez sem fűznek olyan érdemleges érzelmi szálak, hogy ezt bátran ki tudjam jelenteni. No meg nem is akarom. Elvégre mennyivel könnyebb, időtakarékosabb otthagyni valakit egyedül az éjszakában, mintsem arra pazarolni drága perceimet, hogy piszkáljon a lelkifurka, ráadásul még az ő problémáival is törődjek. Nekem sem segített senki mikor magamra maradtam az autópálya szélén. Nemnem, ha nem használom a józan eszem ott és akkor meghalok. Ez az élet rendje: te felelsz a saját száladért, mások legfeljebb megkönnyíthetik a dolgot, de abból nem tanulsz jóformán semmit, pusztán elkényelmesedsz.
Csendben hallgatom végig a monológját, kétségkívül izgalmas nézőpont amely egy tipikus jófiúról árulkodik, bár az én olvasatomban ez nem épp egy logikus megközelítése a dolognak. De hát, ha valakinek mások nyűgjeinek orvosláva jelent megnyugvást, áldásom rá...
- Hogy úgy... - jegyzem meg kissé leereszkedően. - Kész szerencse, hogy nincs testvérem. Viszont ezzel vitatkoznék... - nézek rá szúrósan. - Mióta az eszemet tudom egyedül vagyok, és ez motivált arra, hogy ne legyek védtelen. - Igen. Bár értékelem az úr társaságát, kétlem hogy a segítő jobbja nélkül ne tudnám megvédeni magam egy esetleg csíntalan kis atrocitás esetén. Annál azért keményebb fából faragtak engem. No meg ha másom nem is, de pénzem az van, annyi mint a tenger - vagy talán még több. És ugyebár tudjuk, hogy a pénz beszél, kutya ugat...
A kézcsók csak amolyan ösztönös gesztus nálam, az égvilágon semmi jelentősége, bár úgy tűnik, kettőnk közül ezzel csak én vagyok így. Kicsit furcsállva ugyan, de azért kezet rázok vele - mindeközben igyekszem nem belemélyeszteni csuklójába tűhegyes karmaimat. Az nem az én lágy kisugárzásomra vallana. A szakmámra rákérdezvén huncutul elmosolyodok, elvégre ki tudja, talán újabb pénzforrást vélhetek felfedezni jelen társaságomban.
- Fogalmazzunk úgy, hogy a londoni éjszakát járva igen csak sokszor találkozhatsz a nevemmel. Én vagyok az, akihez akkor fordul az ember, ha igényei vannak, és ezeknek kielégítéséért nem rest fizetni. - Magyarán: prosti vagyok. De nem akármilyen szedett-vedett örömlány, nemnem. Szakterületem továbbá a pszichológia, elvégre rendkívüli mód fontos, hogy a test és a lélek egy harmónián osztozzanak. Továbbá ebből adódóan rengeteg vendégem van, a rengeteg vendég rengeteg információt csepegtet el, amire igen csak nagy a kereset a hogy is mondjam... alvilági körökben. De ugyanígy az iskola is igényt tart rám, bármily hihetetlen, sőt mi több, a minisztérium is. Gondosan megalapozott helyem van hát ebben a rejtett kis hálózatban, ennyi év kőkemény hajsza után nekem már csak annyi a szent feladatom, hogy nyitva tartom a szemem, hegyezem a fülem, és izzítom minden olyan érzékszervem, melyből plusz jövedelmet csikarhatok ki. Pont mint most.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-30, 08:58




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
A nő kérdésére gondolkodni kezdtem. Nem, nem azért, hogy miért, hiszen ezt jól tudtam, csak a megfogalmazáson járt az eszem annyira. Hiszen az már elég jól kiderült, hogy nem igazán van oda az állatokért, vagyis a kutyákért, mert nem igazán reagált jól, mikor megkérdeztem, hogy az övé-e. Azt sem igazan értettem, mármint azt felfogtam, hogy nem színleli, de így a fiatalabb lányok szoktak reagálni, vagy a nyafkák. Nem akarom megsérteni, szó sincs erről, pusztán meglepett vele. Nem igazan ehhez szoktam, a családomban mindenki imádja őket, sőt Hannah is szereti a kis négylábúakat, és én magam is megőrülök értük. Nyilván létezik az az ember is, aki ennek az ellenkező, ezt elfogadom, de nem számítottam ilyen reakcióra, még akkor sem, ha valóban nem bírja őket. Mindenesetre ennek a megfogalmazása, hogy az ne legyen bántó igen nehéz, de tanár volnék, biztosan ki tudok találni valamit, csak még nem igazan jutott eszembe a megfelelő mondat és magyarázat.
- Az állatok is élőlények. Ez olyan, mintha a testvére elveszne éjszaka. Maga is biztosan aggódna, a testvére pedig félne egyedül. Ezek csak ártatlan állatok, akik nem tudják, mihez kezdjenek, én pedig segítek nekik, hogy hazataláljanak. Senki sem szeret egyedül és végtelenül maradni. – Igen, azt hiszem ez volt a legésszerűbb, mert én tényleg nem szívesen hagyok semmit és senkit sem egyedül, főleg nem éjszaka a hideg és sötét utcán. Én ugyan sosem vesztem el kicsi koromban, de a húgom szeretett kijárni és mindig én mentem utána, ő pedig sírt, mert azt hitte elveszett. Nem akartam, hogy ez mással is megtörténjen. Ezért is szeretem úgy a munkámat, hiszen rengeteg gyereknek segítek. Bár a szabályszegőknek olykor nehéz elmagyarázni, hogy nem jó, ha éjszaka kint járkálnak, főleg akkor nem, ha még kicsik. De általában engem megértenek, hiszen én nem egyből megyek a házvezetőikhez és büntetést adok nekik, hanem többnyire beviszem őket a szobámba, megkínálom őket valami finomsággal vagy egy pohár üdítővel és elbeszélgetünk, Ha nem jutunk semmire, akkor jön a büntetés, ha igen, akkor szabadon elmehet. Az elveszett állatoknak ugyanúgy kell segítség. Ez most egy szerencsés helyzet, ugyanis látszik, hogy csak nem régen tűnt el, teljesen tiszta, jó erőben van és a nyakörve is ott lóg a nyakába. Bizonyára csak most este szökött meg. De ha nem így lett volna, akkor haza vittem volna, szórólapokkal kiplakátoztam volna a környéket, aztán ha nem került volna elő a gazdája, hát elviszem egy menhelyre, ahol remélhetőleg gyorsan talál új gazdit.
Kézcsókra nyújtja a kezét, ám ez nem az én asztalom, így megfogom az enyémmel és kicsit elfordítom olyan helyzetbe, hogy kézrázás legyen. Nekem nem szokásom ilyet csinálni, ha bálban lennénk, és úri emberek lennénk, akkor nyilván más lenne a helyzet, ott ezt megengedhetném magamnak, itt viszont nem, ráadásul úgy, hogy barátnőm van, én érzeném magamat rosszul. -  Egész pontosan mivel foglalkozik, hogy adatokat kell elszállítania, ha megkérdezhetem? – érdeklődöm finoman, ha nem szeretné, persze nem kell elmondania, csupán szemet szúrt és rákérdeztem. Közben elindulok a mutatott irány felé, remélhetőleg ő is mellettem fog haladni. Nem igazán tudom, hogy mi dolga van erre egy ilyen hölgynek, elég furcsa. De nem feltételezek róla rosszat, lehet, hogy csak erre rövidebb, vagy nem ismer más utat, de számomra akkor is különös. Én bizonyára nem hagynám, ha hozzátartozója lennék, hogy ilyen helyeken mászkáljon. Azonban talán mégiscsak jobb, hogy vele tartok, ki tudja milyen utakon fog még végigmenni, talán nem árt, ha egy férfi is van mellette. Főleg akkor nem, ha az a férfi varázsló.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ◊ May I help you?◊
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 346

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-22, 18:20



Flinn & Nox







Távol áll tőlem a sértődékenység jelensége, inkább csak akaratlanul kényesnek mondanám magam, de ez szigorúan a saját személyemre kell hogy korlátozódjon - másképp akadályozna a munkámban, csökkentené a haszonforrásaim számát, ami valljuk be, súlyos következményekkel járna. Így hát felőlem a férfi akár el is küldhetne a halálfa szarára pusztán merev elutasítás gyanánt, a legcsekélyebb mértékben sem érezném magam kevesebbnek tőle, sőt mi több, még talán fel is csigázna. Azonban ez anélkül is bekövetkezik, pusztán merőben más okból kifolyólag. Valóban roppantmód foglalkoztat reakcióinak mibenléte, ám ezt fejben nem felelősségként rovom rá, pusztán őszinte érdeklődéssel figyelem. Kíváncsi vagyok, valóban ténylegesen számomra újszerű és tiszta-e az az értékrend amit ő ösztönösen képvisel, vagy csak én vagyok annyira életunt hogy már-már lassacskán mindenbe görcsösen igyekszem belelátni a gyönyörködni valót.
- Miért fordulsz felé ekkora empátiával? Végtére is csak egy állat. -Vonom fel a szemöldököm. Persze nyilván nem mondanám újszerű jelenségnek a felelősségvállalást egyéb más természet alkotta élőlények iránt, de sokszor ez a legmélyebb szintekig lecsupaszítva mégis csak önző cselekedetnek bizonyul. Kényszerből, hiányérzetből fakad, nem önzetlen szeretetből. Persze ennek a lehetőségét sem zárom ki, mint ahogy semmiét sem, ha a kacifántos ok-okozati végigvezetést nézzük, csupán alátámasztást kell hogy nyerjen ahhoz, hogy beillesszem a kis gyűjteményembe, melyeket a tapasztalataimból építettem fel. Az én értékrendem egy állat élete mit sem ér, van millió másik, de ha nem is lenne, az sem érdekelne. Amíg vannak és okom van rá megcsodálom őket, de ha már nincsenek, ezt elfogadva haladok tovább. Nem akarom más útját járni, és belepiszkálni is csak épp annyira, hogy abból hasznom származzék. Ehhez az életmódhoz szoktam és alkalmazkodtam. De a megismerés tudománya rejtélyes könyvtár előttem. Izgalommal tölt el.
- Nox. - nyújtanám kézcsókra a kezem, ám úgy vélem a szituáció pillanatnyilag mindezt nem kívánja meg, így eltekintek ettől. - Értem. Bár valóban kellemes időtöltés az éjszakába burkolózva lófrálni, én a munkámat is végzem közben. Csupán némi kézbesítendő... adathalmazt kell elszállítanom egészen pontosan... Arra. - mutatok egy kissé kietlenebb járdaszakasz felé. Az úti cél még messze van ugyan, de jobban belegondolva nem is baj, hogy egy fess fiatalember társaságában érkezek majd oda. Noha őt nem tervezem bűnözői körökbe cipelni, a környéken bizonyára szemet szúr majd éles eszű információhajhász társaimnak hogy drága Nox, kedves Nox, hát már megint micsoda kísérőd akadt... Egészen felvillanyoz a gondolat, és talán még kitűnő szellemi társaságra is lelhetek benne. Elvégre az esztétikai gyönyör csak egy dolog, nem mindenki érdekel annyira, hogy kedvem támadjon mögé nézni. Mindenesetre jelen szituációban ez másképp alakult, nem árt kiélvezni ezt a néhány percet. Utána úgyis mindkettőnket ismét elnyel majd saját tudatunk fellegvára, és csak jelenségként, egy benyomásként vagy talán még úgysem emlékszünk majd egymásra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-18, 15:41




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
Örülök, hogy nincs semmi baja, nem szeretem, ha bárki is megsérül, még így ismeretlenül sem. Persze a gonosz varázslóknál már valamilyen szintén jó érzéssel töltene el, főleg akkor, ha valamelyik szerettem élete függne tőle, de egyébként senkinek sem kívánok rosszat. Én egy rendes ember vagyok, aki elkövetett az elmúlt pár évben egy-két baklövést, de azokat nem sajnálja.
Egy apró mosollyal nyugtázom a hölgy szavait. -  Igen, az valóban nem kellemes. – teszem még hozzá, de nem nevetek, hiszen ezt vehetné sértésnek is, amit nem szeretnék. Sose bántanék senkit szándékosan, ugyan előfordulhat, hogy akaratom ellenére mégis sikerül, de ezt igyekszem elkerülni, így nem szokásom egy kitörő kacajjal lereagálni mások mondandóját, egyszerűen egy apró görbület jelenik meg az arcomon, ami azt sugallja, hogy megértem az illetőt és meggyőzött a véleményével. Persze ez nincs mindig így, valamikor szimplán udvariasságból teszem ezt, vagy azért, mert nem tudok mit mondani, de visszakérdezni meg nem szeretnék, mert lehet, rosszul érinti, vagy azt hinné nem figyeltem. Pedig igen, csak belekavarodtam abba, amit mondott. Én is csak ember vagyok és hiába értem meg a kamaszok kusza gondolatait, néha nekem is nehezemre esik kibogozni a szálakat.
- Lehet, hogy magától nem kell, de este egyedül azért mégiscsak ijesztő tud lenni, főleg ha csak állatról van szó, aki nyilván nem élt meg még ilyen helyzetet. És ne izguljon, nem engedem. – Teljesen megértem, ha nem kedveli az állatokat, van ilyen, nem szerethet mindenki mindent, de figyelemmel kell lennünk azért rájuk is, mert bármennyire is utálja valaki a kutyákat, lehet, segítségre szorulnak. Én sem színlelem az egereket, mégis ha valaki házi kedvence lenne és nekem kéne etetnem, hát megtenném, mert valaki másnak fontos az a jószág. Én pedig most azon vagyok, hogy mind ennek a kis rémült teremtésnek, mind a gazdájának segítsek, mert bizonyára aggódik a háziállata miatt. Nem arról van szó, hogy leszidom a nőt, semmi ilyesmi szóba sem jön, egyszerűen megpróbálom elmagyarázni neki, hogy mi a helyzet, hátha megérti és átérzi azt.
Felvont szemöldökére kissé zavartam köszörülöm meg a torkomat, majd kezet nyújtok. -  Flinn O’Donnell. És ön? – kérdezek vissza. Bevallom elfelejtettem, hogy be kéne mutatkoznom, nem gondoltam volna, hogy kíváncsi lesz a nevemre, de ha így hozta sors, ám legyen, én nem bánod, de akkor én is szeretném megtudni az övét.
Megindultam egyenesen az úton, lassú tempóba, hátha a cipője miatt nem bírja úgy az iramot, nekem ez is teljesen kényelmes tempó, de majd inkább rá hagyom, mennyire szeretne gyorsan sétálni. -  Igazából csak lejöttem sétálni, a kutyamentés csak véletlenül jött közbe, ahogy maga is. – magyarázom el neki, hogy mért is vagyok itt. -  És maga? Úgy láttam készül valahová, szóval merre vegyük az irányt? – Elvégre megígértem neki, hogy elkísérem, közben pedig a kutyát is hazajuttatom, ha szerencsém van, akkor megtalálom a gazdiját, ha nincs, akkor meg nálam fog lakni egy ideig.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ◊ May I help you?◊
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 346

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-16, 14:45



Flinn & Nox







Oh, hát természetesen én is készséggel nyújtom segítő jobbom bárkinek, bármilyen helyzetben, azon apró feltétel mellett hogy a jutalmam sem marad el. Ördögi egy berögződés ez, de valahogy nincs energiám időt és energiát pazarolni a világ olyan rezdüléseinek megbolygatására, amik még csak nincsenek is befolyással tulajdon életutamra. Ezért hát teszek róla, hogy mégis csak legyenek - remélhetőleg némi haszon fejében, és itt nem feltétlenül anyagi javakra kell gondolni. Nem hivatásos "pszichológusként" - vagy maradjunk inkább a lélekturkásznál - mondhatni jó ideje tevékenykedem az iparban, azt azonban felejtsük el, hogy mindezt valaki két szép szeméért teszem. Minden a saját személyem egyensúlyára összpontosul, a többiek csak amolyan... eszközök, melyeket a sors dobott elém, hogy tudatosan ellessek, elvegyek tőlük mindent, ami építő jelleggel bír, majd szimplán tovább álljak.
- Igen, köszönöm. Csak nem szeretem ha vakvágtában felöklelnek. - Engedek el egy enyhén szarkasztikus kacajt, majd néhány végső mozdulattal leporolom elegáns öltözékem. A következő kifakadásra egy pöppet meghökkenek. Érzem, hogy nem akar lehurrogni, a személyiségem ezen vonásának teljes tudatában, és mindemellett a kor... vagyis a kiskutya érdekeit is védi. Ez nagyon furcsa. Olyan... tiszta, és semleges. Ki ez az ember...?
- Pedig nincs mitől félnie. Legalábbis amíg szabadjára nem engeded... - Meredek egy pillanat erejéig merev elutasítással a kisállat felé, majd úgy döntök, ignorálom, minden nyűgjével együtt. Felőlem fel is fordulhat, engem most a férfi érdekel. Nem mondanám egy kifejezett alfahímnek, hiányzik a kisugárzásából az a csalfa rosszaság, az a csibészes vágy, amit ilyenkor érzékelni szoktam, de kompenzálja valami mással... Valami egészen érdekes magabiztossággal. De ez valamiféle makulátlanabb forrásból ered, nem tudnám megmondani pontosan miből, és az is lehet hogy tévedek, de majd kiderül. Ezért is viselem el, sőt mi több, jelen pillanatban ragaszkodom a jelenlétéhez.
- Szívesen fogadom a társaságát, kedves...? - vonom fel kérdőn egyik szépen megrajzolt szemöldököm, célozván, hogy nem tudom miként is szólítsam. - Persze, csak tessék. - És csak tartsa a másik oldalán, mert nem szeretnék felbukni benne. De ezt inkább megtartom magamnak, a végén még ugrik az izgalmas alanyom.
- És mondja csak, kifejezetten kutyamentés céljából sétálgat itt ma este, vagy egyéb oka is van?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-13, 16:34




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
Mindig szerettem segíteni másoknak, olyan jó érzéssel töltött el mindig. Talán ezért is lettem tanár, hiszen a diákoknak akárhogy is nézzük, sok segítségre van szükségük, csak mindenkinek másban. Valakinek a tanulásban kell, valakinek a magánéletében, vagy éppen valamilyen hobbiban. Én személy szerint inkább a tanítást preferálom, bár szívesen meghallgatom az embereket is, ha van valamilyen problémájuk, de az iskolánk pszichológusa kiválóan végzi a munkáját, így nekem nem kell ezzel foglakoznom. Egyedül talán Hannah az, aki velem osztja meg a személyes bajait, de hát ez érthető. Egyébként még a családom szokta rám zúdítani a maguk kis magánéleti problémájukat, de azt kevésbé viselem jól. Persze azt mutatom nekik, hogy megértem őket, mert egyébként tényleg, de én vagyok az egyedüli ember, aki nem lakik otthon, így én nem is tudok vele semmit sem csinálni.
- Ugyan, nem kell megköszönni. Jól van amúgy? – érdeklődök, hátha komolyabban megütötte magát, aztán be kell vinnem a kórházba, amit örömmel megteszek, ha ezzel segítek rajta. Vérbeli jófiú vagyok, igazán nem tehetek arról, hogy ilyen a személyiségem. Igyekszem figyelmen kívül hagyni, ahogy megnéz, bár már megszokhattam volna. De még mindig valahol zavart, főleg ha ennyire észrevehető.
- Héj, jó! Nincs semmi baj, ő csak egy kutya és már így is fél, szóval megkérhetném, hogyha ki is borul, halkan tegye? – Értem én, hogy nem az övé és valószínűleg nem színleli a kisállatokat, de ő egy nagyon édes kutyus volt, meg szegényen látszik, hogy retteg. Annak ellenére, hogy nem bírja, még nem kell a fél utcát felvernie, ráadásul pont ezelőtt a rémült jószág előtt. Ez nem szemrehányás, csupán egy észrevétel. -  Amúgy sem bántaná, de ha gondolja, akkor a kordában tartom. Szívesen elkísérem, ha gondolja, de közben az ő gazdiját is meg kell találnom, ugye megérti? – Nem jó, ha egy nő egyedül sétálgat éjszaka, főleg ha védtelen, bár azt nem tudom róla biztosan, de inkább kísérgetem, nehogy baja legyen, mert akkor én érezném magam rosszul. Közben pedig könnyedén belefér, hogy a kutyát is magamnál tartom, talán nincs messze a gazdája, elvégre rajta van a nyakörve, meg a póráza. Ha mázlim van, akkor útközben sértetlenül hazajutatom, amíg a hölgyet kísérem, ha nincs, akkor utána keresem meg az otthonát, de egyikkőjüket sem állt szándékomban magára hagyni, főleg nem este.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ◊ May I help you?◊
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 346

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-12, 22:08



Flinn & Nox







Még egy-két precíz mozdulat, néhány finom igazgatás és voilá, valahogy csak sikerül feltápászkodnom innen úgy, hogy a legapróbb horzsolást sem ejtem meg hófehér bőrömön - elvégre a legkevésbé sincs kedvem leállni ósdi bűbájok után kutatni, ha már egyszer ilyen dolgokkal megy el az időm. Ám úgy tűnik, daliás lovag siet segítségemre - vagy legalábbis tulajdon jó modora akarva akaratlanul is segítő kezet nyújt, amit természetesen abban a pillanatban el is fogadok, a következőben pedig már az úrfi bársonyos tekintetét vizslatom, mert hát valljuk be, roppantmód pofás példány.
- Köszönöm, szépfiú. - dobok egy pajkos mosolyt, majd segítségével elegánsan feltápászkodik. Egy pillanatig - a kelleténél talán kicsit feltűnőbben, de emiatt a legkevésbé sem zavartatom magam - elmerengek kellemes külsején, majd lágy gyönyörködésem egy kérdés, valamint néminemű halk csiholás zavarja meg. A gyomrom abban a szent minutumban szottyadt szilványira préselődik, és ijedt tekintettel nézek a lábunk alatt futkorászó félnótás korcsra.
- Jézusom, vidd innen! Az előbb már felöklelt egy, ezen meg még a végén elcsúsznék! - Ebből azt hiszem egyértelműen a tudtára adtam a látszólag jóhiszemű idegennek, hogy nem, nem az én kutyámról van szó, és nem hogy nem láttam még eddig életem során, nem is óhajtom többé. A hideg futkos a hátamon ahogy csapdossa azt a kis csoffadt bolyhos farkát... Na jó, egész bájos. De én bájosabb vagyok, így csak egy peckes mimikajátékkal üzenek felé, hogy velem ne merjen kekeckedni. Oh, jut eszembe, a fess férfiú még itt van. Nos, azt hiszem felé is küldök egy biztató mosolyt, ki tudja, a végén még kellemes társaságra lelek személyében. Elvégre nem kell nekem olyan iszonyatmód sietnem, hogy elhalasszam a felkínálkozó lehetőségeket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-11, 11:15




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
Miközben a sötétben álló fákat bámulom és a nappali tájjal hasonlítom össze a mostanit, hallom, ahogy egy kutya ugat. Rögtön a hang irányába indulok, hogy megnézzem mi történt, azért elég ritka, hogy egy eb ilyen későn csak úgy kint járkáljon, elvégre még baja esik. Ha kóbor kutya, megértem, de azok nem ilyen vékony hangon ugatnak, azok inkább a házi kedvencként tartottak. Nem telik sok időbe, hogy megtaláljam a jószágot és észrevegyem a nyakörvet. -Elszöktél pajti?  – kérdezem kedves mosollyal, majd megsimogatom a fejét. Gyorsan elkapom a nyakörvet és elindulok vele az egyik irányba, ahonnan gondoltam, hogy jöhetett, ő pedig szépen sétál mellettem. Időnként hozzászólok, de nem azért, mert választ várnék, inkább csak nyugtatgatom, hiszen a vak is látja, hogy fél szegény. Nem csodálkozom, hiszen én is biztosan rettegnék, ha kicsi volnék, és a szüleim elhagynának valahol éjszaka. Szerencséje, hogy belém futott és nem egy sintérbe vagy egy kevésbé állatbarát emberkébe. Én mindig is imádtam az állatokat, magamnak is akartam egy kis kedvencet, de sajnos le kellett róla tennem, hiszen nem lenne időm gondoskodni róla. Bár ma már lehetséges, ha az iskolába lehet vinni, hiszen helyettes tanárként ez igazán nem okoz nagy gondot.
Befordulok a következő sarkon, ahol egy nővel találom szembe magamat. - Segíthetek?  – nyújtom az egyik kezemet, mert látom, hogy nehezen áll föl, lehet valaki megtámadta, vagy megcsúszott? Ha tippelnem kéne utóbbi. Bár a mai világban bármi megtörténhet. Mikor végre kiegyenesedik, a kutyára pillantok, hátha mutat valami jelet azzal kapcsolatba, hogy ismerő a nőt. De ő csak ül és figyeli a másik embert. Ezt nem igazán értettem, így inkább rákérdeztem. - Véletlenül nem a maga kutyája? Itt találtam az egyik utcában, szegény nagyon félt. – Ha nem is ő a tulajdonos, remélem. ismeri őt, mert nem állt szándékomba az egész estémet erre pazarolni. Mármint persze, szívesen segítenék neki, csak nem egész este. Valamikor aludni is kéne, és lehetőleg nem reggel. Legrosszabb esetbe mondjuk, hazaviszem és nálam lakik, amíg meg nem lesz a gazdája. Kiteszek hirdetéseket, meg ilyesmiket. A nyáron úgyis tudok vigyázni rá, csak akkor lesz baj, ha addig sem kerül elő a gazdija. De ezzel majd ráérek akkor foglalkozni, mikor haza kell mennem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Nox Djarum
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 346

TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-10, 21:30



Flinn & Nox







Ámbár kétségkívül munkám minden pillanatába igyekszem belecsempészni legalább egy minimális - s mégis ösztönös - szenvedélyt, való igaz, hogy én is emberből vagyok, bármennyire is igyekszem az ellenkezőjét kelteni. Félreértés ne essék, nem szomorodtam meg, vagy bármi hasonló gyengeségre utaló jel, az tőlem messze-messze távol kering, és jobb ha meg sem környékezni precíz rendszerbe ágyazott, gondosan beburkolt érzelmeimet. Csupán felszínes fizikai szükségleteim közül időnként a fáradtság is látványosan előbukkan, és mivel én megtehetem, bármikor kivehetek egy szabad estét a probléma orvoslására. Ez azonban nem az az este. Jelen pillanatban banki koordinátákat kell szállítanom egy megadott címre, a tőlem telhető legnagyobb diszkrécióval. Ami mint tudjuk, nem nehéz, hisz rólam beszélünk. Mégis ki tekintene első kézből egy olyan ragyogó küllemű, letisztult, finom nőre mint én kapásból gyanakvó szándékkal? Valószínűleg elég sok mindenki - ha felteszem azt nem kispályás - de ha így is lenne legfeljebb elcsavarnám a fejét egy lágy flörttel picit balra, csak ameddig időt nyerek a gyors elillanáshoz. Nem kenyerem az erőszak, csak bepiszkolnám vele a kezem. Persze ha arra kerülne a sor, talán tudnék mutatni védekező praktikáim közül egyet s mást amiket annak idején oly tökéletesen elsajátítottam, de addig a jó, amíg van lehetőség mindezt mellőzni.
No de hogy kissé célirányosabbra formáljam a szituációt: elegánsan baktatok a felfedezni vélt legrövidebb útvonalon ami az információ kézbesítéséhez szükséges. Peckes, kopogós léptekkel araszolok a letisztult járdákon, élvezve az utcalámpák fel-fel bukkanó sávos fényjátékát. A lágy nyári szellő játékosan csiklandozza márvány fehér bőröm a legkisebbik lábujjamtól kezdve egészen a dekoltázsomig - ami valljuk be, rendkívül kellemes érzés. Orgia a természettel. Haha, micsoda ötlet. Olyannyira elszórakoztat ez a gondolat a maga groteszk módján, hogy egy pillanatra megfeledkezem a külvilágról, s ez a pillanat éppen elegendő ahhoz, hogy reflexeimet sutba dobva engedjem, ahogy akaratom ellenére felöklel egy jókora nyáladzó korcs. De még ha csak naiv állati szeretetét akarná kifejezni... Nem, rohan mint egy eszeveszett őrült, egyenest keresztül rajtam, mintha csak egy útszéli bója volnék, amit következmények nélkül bárki felrúghat, vagy pofán is csaphat a himbálózó pórázával... Azt hiszem mégis csak jobb, hogy ilyen rövid életű volt a kettőnk közt létrejövő kapcsolat, mert még egy pillanat, és teszek róla, hogy senkire ne tudjon rálépni többé. Sőt, ne is tudjon lépni többé. Khm... sebaj, egyébként nem zökkentett ki különösen szenzitív nyugalmamból, csak kell egy kis idő, amíg  feltápászkodok, méghozzá úgy, hogy a lehető legkevesebb horzsolás érje a bőröm - ha már arcomon szép piros sáv díszeleg. Addig is nem ártana egy kicsit körültekintőbbnek lennem, már csak azért is, mert a felelősségteljes gazdi talán a kutyájára ütött, és hasonló őrült sebességgel tervez majd felöklelni kedvence után rohanva - bár ha az ő nyakában is póráz volna, kétségkívül megérné az árát mint showműsor, bármennyire is nem ebben a kategóriában utazunk jelenleg.

[You must be registered and logged in to see this link.] (kivéve a hajzatot)


A hozzászólást Nox Djarum összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-07-11, 14:03-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Flinn O'Donnell
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 32

TémanyitásTárgy: Nox & Flinn - Könnyed esti séta 2016-07-10, 18:52




Nox & Flinn
[You must be registered and logged in to see this image.]
Régebben sose vártam a nyári szünetet, mert úgy voltam vele, hogy inkább vagyok az iskolában a többi diákkal, ahelyett hogy otthon ülnék és semmit sem csinálnék azon túl, hogy a könyveimet bújom, és újabb dolgokat próbálok meg tanulni. Az elmúlt években viszont alig vártam, hogy hazajöhessek. Talán engem is sokkal jobban lefáraszt az, hogy varázslókkal kell foglalkoznom, na meg persze az is, hogy ők azért idősebbek, mint azok a gyerekek, akiket a mugli suliban tanítottam. Meg ott legalább a történelemmel foglalkozhattam, nem pedig csak úgy voltam, mint egy helyettes tanár. Félreértés ne essék, én imádom a munkámat, csak éppen egy kicsit zavar, hogy hiába szeretnek a diákok, ha egyszer nem tölthetek minden órát velük. Én nem akarom kitúrni Binns professzort, de unalmasan tanít. És ez nem az ő hibája, csak a mai fiatalok már mások. Sokkal jobban méltányolnák, ha bevinni a harci eszközöket és saját magán játszaná el a halál eseményeket. Hiszen szellem, így nem fáj neki. Nálam is jobban szeretik, ha kézen állok, miközben magyarázok. Bár kissé érdekes egy helyzet volt, de megérte, hiszen majdnem mindenki kiváló dolgozatot írt.
Ma egy könnyed esti sétára indultam, hogy kitisztítsam a fejemet, így egy farmert, egy fehér pólót és egy kék pulóvert vettem föl, na meg persze a egyik elegánsabb, fekete cipőmet. Bár igazából nem volt miért, hiszen nem voltam se részeg, se szomorú, egyszerűen kijöttem, hogy járjak egyet. De hogy ezt miért pont este tettem rejtély. Szeretem a napsütést is, sőt kifejezetten akkor bandukolni az utcákon, de éjszaka talán a világítás miatt néha szebbnek gondolom a tájat és olyan titokzatos. Nem tudhatom, mi történik velem ilyenkor, de azért a biztonság kedvéért nálam van a pálcám. Erősen kétlem, hogy valaki egy ilyen férfit próbálna meg megtámadni, mint én, hiszen látszik, hogy jó erőbe vagyok és fiatal, így legvégső esetben el is tudok futni, hiszen a Roxfort birtokán is néha szoktam. Ugyanakkor tudok harcolni is, nem erről van szó, csak ha egy egyszerű ember támadna rám késsel, akkor inkább a menekülést választom. Nem üthetem csak úgy ki egy átokkal, mert azért engem csuknak le. Azt pedig nem szeretném. Rendben van, hogy az utóbbi években elkövettem egy kisebb hibát, de az egy igazi kis apróság volt, meg az azért volt, mert a szívemre hallgattam és nem a józan eszemre kivételesen. De azért az esetek többségébe próbálok ésszerűen gondolkodni. Ami vagy összejön, vagy nem. Előfordul, hogy nem sikerül, akkor megpróbálom újra átgondolni a lehetőségeket.
Útközben megállok az egyik park mellett, ami sajnos a késői órákra való tekintet miatt be van zárva. Így csak a korlátnak támaszkodva nézegetek befelé. Kis időbe telik ugyan, de felismerem a zöldes részt, ahova én is le szoktam telepedni, ha friss levegőre vágyom olvasás közben. Általában hozok magamnak ebédet, egy regényt és itt töltöm a napom nagyobb részét. Néha megakadok az olvasásban és csak a tájba révedek. Tanárként megtanultam, hogy mindenre oda kell figyelnünk, akármilyen pici is, így könnyedén felfedeztem a részleteket. Nem számított, hogy az most csak mókus egy fán, vagy egy kiskacsa, aki a tóban fürdik, mindegyik egyformán fontos volt ahhoz, hogy ezt a csodálatos képet kapjuk. Így este is szép, bár reggel az igazi. Mikor még kissé harmatos a fú és nincs az a gyerekzaj.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ◊ Just walking.◊
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Nox & Flinn - Könnyed esti séta

Vissza az elejére Go down

Nox & Flinn - Könnyed esti séta

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-