Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ A Black Birds Tokyo-ban
  Yesterday at 16:20
Alicia Geller

ϟ Ninon Delacroix
  Yesterday at 14:23
Ninon Delacroix

ϟ Graves & Cody
  Yesterday at 14:07
Cody Armstrong

ϟ Zeneajánló
  Yesterday at 10:57
Audrey Jensen


ϟ Nox Djarum
  Yesterday at 10:50
Megan Smith
A hónap posztolói
Graves Matlock
 
Cody Armstrong
 
Georgiana Findley
 
Nox Djarum
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Elijah Crowfield
 
Luna Lovegood
 
Calista Merrick
 
Seraphin McCaine
 
Statisztika

Összesen 564 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: River

Jelenleg összesen 32842 hozzászólás olvasható. in 3070 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 5 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots

Nincs


A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Zed Rimerock

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Zed Rimerock
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 8

TémanyitásTárgy: Zed Rimerock 2016-07-10, 05:54



Zed Rimerock

[You must be registered and logged in to see this image.]
"Az álmok néha félrevezetőek, és igen gyakran nem megfelelő a szereposztás."

Főkarakter: Castiel Horan
Teljes név: Zed Rimerock
Születési hely és dátum: Göteborg, Svédország, 1979. április 1.
Csoport: Hugrabug
Patrónus: Lunda
Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 9. évfolyam (látványmágus)
Képesség: Animágia (Gyűrűsfarkú maki)
Mágikus adottság: -
Kiemelkedő tudás: Gyógynövénytan - Kiemelkedő
Kihez tartozol?: Keresett


Jellemed kifejtése

Nyissunk ki egy könyvet. Szólhat bármiről. A boldogságról, a bukásról, álmokról, akármiről. Ez a te könyved. Mindenkinek megvannak a maga regényei, a maga életéből merített történetei és rémálmai, mely papírra vetve egy horror irományként veszi ki magát vagy épp ellenkezőleg, egy olyan kötetként jelenik meg előttünk, mely tele van ragyogással és boldogsággal. Ez a srác, Zed Rimerock, másként éli meg. Az ő könyve más lapokkal íródott, színes, képekkel teli oldalakkal. Ő egy színes egyéniség, rengeteg kalandvággyal és képzelőerővel. Tele van fantáziával, állandóan lehetetlen dolgokon töri a fejét, és ha egyszer valamit nagyon akar, azt el is éri. Talán kevesen nézik ki belőle, de roppantul akaratos, annak ellenére, hogy az ideje túlnyomó részében képregényeket olvas, vagy épp játéktermekben üti el az időt. A különcsége igazán abban mutatkozik meg, hogy minden szempontból tekintve hatalmas rajongója a képregények világának, legyen az bármilyen műfajú. Leginkább fantasy és krimi regényeket olvas, ugyanis nem áll távol tőle a rejtélyfejtegetés sem. Szereti felgöngyölíteni a dolgokat és kiaknázni a lehetőségeket, ha valami után kellene nyomoznia. Mivel eléggé lusta és a képekkel teletömött „újságain” kívül nem sokat lát a világból, így nem minősül egy Sherlock Holmesnak.
Ő tipikusan egy olyan személy, akit hobbiűzés közben nem lehet zavarni. Meg lehet próbálni, de ilyenkor általában se kép, se hang. Igazi gyűjtő, nem csak rajongó, szóval ha bárki arra vetemedne, hogy vet egy pillantást a szobájára, akkor nagy valószínűséggel az ágy alatt lévő teletömött képregényes dobozokat sem tudná elkerülni. Szeret dicsekedni a szerzeményeivel, de legfőképp mesélni róluk olyanoknak, akik újak a képregények világában, vagy szimplán nem ismerik azokat.
Bohókás és kedves az emberekkel, azon az alapon, ahogy ők bánnak vele. Nem az a szocializálódós fajta, de ha kell, jól ki tud jönni azokkal, akik normálisan viselkednek rosszindulat és hátsószándék nélkül. Nem szereti, ha csalódnia kell bárkiben is, legfőképp nem olyanokban, akik közel állnak hozzá.
Elsőre talán egy gyerekes srácnak tűnhet, aki a kis képregényeit olvasgatja a takaró alatt, zseblámpával, holott neki is megvan a maga érett, komoly oldala. Nem szereti a veszekedéseket, olyannyira, hogy még ha nem is ő a vita tárgya, akkor is odébb áll, mintsem belekezdjen egy békítő ceremóniába. Képes lenne rá, de a szülei miatt nem bírja elviselni, ha valaki felemeli a hangját akár vele, akár mással. Komolyabb helyzetekben azért a sarkára áll és kiadja magából mindazt, ami a lelkét nyomja, viszont ez igen ritka. Ha ő egyszer felemeli a hangját, akkor elszabadul a pokol. Nehéz felmérgelni őt, de ha egyszer sikerül, onnantól kezdve ember legyen a talpán, aki le tudja nyugtatni. Nem tör és zúz, szimplán fenyegetőzik, kiborul, üvöltözik, kiadja magából az érzelmeit és a feszültséget, mely éveken át gyülemlett benne.
Anyja betegsége és legfőképp az apai szigor miatt gyakran esik kétségbe, vannak viharos napjai, amikor jobb, ha nem zavarja őt senkit. Ilyenkor eljátszadozik a halál gondolatával, felszínre hozza az öngyilkossági hajlamait és teljesen kifordul önmagából. Van, amikor ennek az ellentéte, a halálfélelem gyötri.


Megjelenés

Kezdjük fentről lefelé. Ugyan svéd nemzetiségűnek született, viszont anyja brit vonalaival együtt ő kicsit eltért az északiak jellegzetes jellemeitől. A haja barna árnyalatot öltött mire idősebbé vált, ám gyerekkorában jellemző volt egy-két szőkés átmenet. Mostanra inkább világosbarna, némi mézes csillogással. Sosem volt hosszú haja, általában csak pár centire hagyták, amitől kissé fiatal katonás beütése lett tizenéves korában. Hatodik évében viszont váltott és megnövesztette a haját, azonban kétoldalt megmaradt az a pár centi, csupán feje búbján növesztette meg barna tincseit. Kissé borostás arcával kombinálja olykor felzselézett haját.
Bőrszíne alapjaiban véve passzol a nemzetiségéhez. Nem nevezhető sötétbőrűnek, inkább napbarnítottnak, kissé bronzos beütéssel.
Mikor először ránézel általában a kisfiús, elvarázsolt, gesztenyebarna szemekbe ütközöl. Tipikus ábrándozó, hatalmas szemei vannak, melyeket édesanyjától örökölt.
Alkata sportos, és kidolgozott. Bármennyire nem ad a külsejére, azért a testét még mindig nagy becsben tartja, szimplán a ruháival bánik úgy, ahogy. Nem olyan gyakran, de heti két-három alkalommal elmegy edzeni, csupán azért, hogy ne legyen egy puhatestű kis valami saját elmondása szerint.
Hosszúkás, egyenes orra van, tipikus görög orra vall. Magában rejti a homorú és a domború orrok előnyeit. Alsó ajka teltebb, mint a felső, mégis keskenynek számítanak. Arcformája inkább kerek, mintsem szögletes, ám néha-néha észrevehető a kettő egyvelege.
Öltözködésileg sosem erőltette meg magát. A cipzáras pulóverek a nagy kedvencei, köztük is inkább a kapucnis darabok. Szereti a farmert, a mackóalsókat és a NIKE vagy épp Converse import tornacipőket. Emellett nyáron állandóan ujjatlanokban flangál, számára a kényelem az első, nem pedig az, hogy mi számít menőnek a mostani időszakokban.
Általában lazára vesz mindent, a járásán és a megjelenésén is lehet látni, hogy nem egy feszült alak. Nyitott mások felé és ez a kisugárzásából is jól látszik.



Életed fontosabb állomásai

„Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek.”

Családi ereklye egy közös álomba burkolva



Fiatal voltam, talán még el sem kezdtem a tanulmányaimat abban a svéd muglisuliban, amit anyuék választottak ki számomra. Akkor még nem tudtam mi vagyok én, csupán később magyarázták el nekem a szüleim, hogy a vérem évek óta a Rimerock varázslócsaládhoz kötődik, ezáltal magamban hordozom a mágiát. Különösnek tartottam, s nem hittem el, mikor mindezt közölték velem. Azt mondták, a nagyi egy erős és jó boszorkány volt, aki az erejét mások segítésére használta, miután elvesztette az egyetlen embert, akit valaha szeretett. Különös történet az övéké, melyet most meg fogok osztani veletek úgy, ahogy édesanyám osztotta meg velem esti meseként tálalva.

1942-ben történt minden. Lydia Rimerock befejezte tanulmányait a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolájában, majd hazautazott Malmöbe, hogy folytathassa családi karrierjét. Egy egyszerű virágboltot vezettek muglik számára, mely nemzedékről nemzedékre szállt. Akkoriban ismerte meg az első szerelmét, egy ausztrál nemzetiségű mugli férfit, aki egyből belehabarodott a svéd szépségbe. A nagyi először nem akarta elmondani a származását, és határozottan azon a véleményen volt, hogy ha elmondja, a férfi el fogja hagyni, mivel bolondnak nézné. Lydia foggal-körömmel ragaszkodott hozzá, s nem mert megkockáztatni egy ilyen beismerést, hiszen nem akarta elveszíteni szerelmét. Hosszú éveken át tartották a kapcsolatot, összejártak, randiztak. Szerették egymást, tiszta szívükből, s ha az nem volt igaz szerelem, akkor nem tudom mi számít annak.
Egy borús éjszakán viszont a kibontakozó kapcsolat szertefoszlott. A férfi állásajánlatot kapott szülőföldjén, melyet nem akart visszautasítani. Havi szinten utazott volna haza, sőt, fel is ajánlotta Lydianak, hogy tartson vele, ám a nő nemet mondott. Helyette kénytelen volt kitálalni, és minden apró dolgot elmesélni arról, ki is ő valójában. A férfi először nem hitt neki, ám az elsőre bűvész trükköknek hitt varázslatok után megvilágosult. Őrültségnek tartotta az egészet, s ugyan nehezen, de elfogadta. Szerette Lydiat és nem akarta elveszíteni, még akkor sem, ha a nő képességekkel bírt. Nem akarta máglyán elégetni, sem felakasztatni, így összekulcsolva kezüket ígérte meg a nagyinak, hogy mindenképpen vissza fog térni, s szívből szeretni fogja. Ajándékként, egy aranygyűrűt húzott szerelme, s saját ujjára, mely kapcsolatukat szimbolizálta egy-egy svéd nyelven belevésett idézettel. Lydia tudta, hogy ha a férfi most ott hagyja, soha többé nem láthatja, vagy ha haza is térne, túl sok idő telne el ahhoz, s ő azt nem bírná el. Ezért a pálcájához fordult. Elbűvölte a két aranygyűrűt, melyre ezúttal egy örökös varázslat szállt. Lydia elmagyarázta, hogy bármilyen távol is legyenek egymástól, mikor elalszanak, a varázslat kezdetét veszi.

Itt a vége, fuss el véle, ha nem hiszed el járj végére!

Van, amit mesének hiszünk, át kell élni, hogy megérthessük.



Ezzel kezdődött minden. Nagyi féltve őrzött gyűrűje, ezúttal az én birtokomba került. Nem tudtam tart-e még a varázslat, vagy hogy egyáltalán hol lehet a másik gyűrű. Elsüllyedt volna Ausztrália tengereiben? Talán megtalálta valaki és még mindig hordja? Egyáltalán igaz ez az egész vagy csak mese? Túl sok kérdés tombolt a fejemben, melyre hiába akartam, nem kaptam választ. Hordtam a gyűrűt éveken át, még akkor is, miután megkaptam a levelemet Nagy-Britanniából, miszerint felvettek az ott lévő varázsiskolába. Olyan hihetetlennek tűnt, szinte alig fogtam fel. Anyám bíztatására és apám tanításaira támaszkodva indultam hát el a még kitaposatlan úton Roxfort felé. Az első két év zökkenőmentesen telt, ám azóta, amióta valami Potter gyerek kavarodott a suli falain belülre, már abszolút nem olyan nyugis a hangulat, mint volt. Rengeteg szörnyűség történt azóta, és ugyan tisztában voltam azzal ki is ő valójában, nem akartam, hogy több borzadályt hozzon ránk. Túléltem, nem azt mondom, hogy olyan szörnyű volt, de azért a kígyós históriától még mindig borsódzik a hátam. Öt év elteltével viszonylag nyugodtan éldegéltem tovább a hugrabug hálókörletében a RAVASZ-okra készülve. Az utolsó évem volt, rendesen fel kellett készülnöm. Egyedül egy apró bökkenő volt. Az álmaim megváltoztak. Teljesen más világgá vált, mint amilyen korábban volt és ez megrémisztett. Megismertem valakit. Egy lányt, akivel időközben egyre többet és többet álmodtam. Azt hittem csak egy csaj a képregényeimből, vagy csupán látásból ismert idegen, ám lassan ráeszméltem, hogy Linda valós, nem csak egy délibáb. Furcsának találtam ezt az egészet, nem emlékeztem a gyűrű történetére, sem arra, hogy ennyi év után még aktiválódhatna. Ezért sem emlegettem fel ezt a közös álmainkban, szinte őrültségnek tartottam, hiszen’ még csak azt sem tudtuk elmondani egymásnak hol tartózkodunk. Meg akartam őt ismerni, de legfőképp megvédeni.

Vannak sebek, amiket nem gyógyít az idő. Vannak dolgok, amik nem tudnak megjavulni. Nem tudsz visszacsinálni dolgokat.



Nyolcadikos lettem, s elkezdtem a látványmágia szakot. Eddig egész furcsa, mivel sose szerettem a rivalda fényt és a szórakoztatást. Pont ezért választottam ezt a szakot, hogy ezzel is fejleszthessem magam és ne csak egy egyszerű képregényguru legyek, aki hébe-hóba videójátékokkal játszik a helyi játéktermekben. Az idei nyár, viszont teljesen más volt. Kezdtem úgy érezni magam, mint akit szíven találtak volna egy lándzsával. Történt valami… Valami szörnyű dolog, és félek, hogy elveszítem édesanyámat. Nem rendelkezett jó génekkel, mindig is gyenge szervezete volt, a szülésbe majdnem bele is halt. Mindent próbáltak. Bájitalok, főzetek, mugli eszközök és gyógyszerek, viszont az állapota csak egyre rosszabb és rosszabb. Gyengül, kezdi elhagyni őt minden varázsereje, s félek…el fogom őt veszíteni.




A hozzászólást Zed Rimerock összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-07-18, 01:55-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ginny Weasley
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 254

TémanyitásTárgy: Re: Zed Rimerock 2016-07-13, 08:58


Elfogadva!


Szia!
Fú, hát először is, kedvelem a hosszú jellemleírásokat és a tiéd, az bizony hosszú! Nagyon jól átadtad nekünk a karaktert benne, szerintem így a legélvezhetőbb az egész előtörténet, hogyha jól megismerjük a karit, utána pedig a történetbe könnyen bele tudjuk képzelni őt. Nem mindennapos sztorit hoztál, érdekes volt számomra ez a gyűrű, az, ahogyan leírtad mi történt a nagyiddal. Egy részletet sem hagytál ki, teljesen megértettem a történetet. Sok sikert kívánok a további éveidhez és a lányhoz is! Remélem, hogy az anyukád pedig jobban lesz Sad
Foglalózz, ha még nem tetted, utána pedig vesd bele magad a játékba!   nagyszemu





[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Zed Rimerock

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Archivum :: A múlt árnyai :: Archivált elõtörténetek-