Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb



ϟ Cokeworth
  Today at 16:03
Madeleine Eastwick

ϟ Rose & Ginny
  Today at 13:27
Rose-Neira Brooks



ϟ Alkímia labor
  Today at 09:59
Viviana Rennes

ϟ Hajnali jelenés
  Yesterday at 23:01
Cody Armstrong

A hónap posztolói
Madeleine Eastwick
 
Cody Armstrong
 
Perselus Piton
 
Gina Accipiter
 
Ivarn-vo Inor
 
Tim Roberts
 
Jacob Troops
 
Nox Djarum
 
Winslow Sackville
 
Viviana Rennes
 
Statisztika

Összesen 581 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Celine Magorie

Jelenleg összesen 38287 hozzászólás olvasható. in 3450 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 39 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 34 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Harlow Elizabeth Williams
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 53

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-31, 20:03




[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Ethen & Harlow

Talán... mondom talán benne van a pakliban, hogy az utóbbi években egy leheletnyit sikerült paranoiássá válnom. Végül is valahol érthető a dolog, hiszen nem volt az életem éppenséggel leányálom. A szüleim meghaltak, a bácsikám... róla jobb nem is beszélni. Kész csoda, hogy legalább ennyire épelméjű maradtam és nem lettem ennél is sokkal rosszabb, bár jó eséllyel ezt ő másképp gondolhatja most, így is elég negatív gondolat lehet a fejében rólam, de nem tehetek róla már mindenhol a rosszat látom. Ide is egy bejelentés miatt jöttem, azaz a parkba és a bejelentés nem volt igazi, hát akkor miért ne lehetne, hogy az egész csak erre ment ki, hogy ide csaljon, hogy elkábítson és aztán beadja nekem, hogy ő mentett meg, hogy bízzam benne és aztán... akkor csapjon le, amikor végképp nem számítok rá. A fickó, akit már jó ideje üldözök igazi pszichopata, hát akkor miért ne lehetne akár ilyen nyakatekert gondolkodása?
- Nem, és ezt bárki mondhatja, akár az is, aki megtámadott! - persze a történet jól hangzik és ha láttam volna még el is hinném, de nem láttam. Elájultam még előtte, hogy ő megjelent volna, így aztán fogalmam sincs róla, hogy egyáltalán igazat mond-e vagy sem. Lehetséges, hogy így van, mert így elsőre elég egyszerű alaknak tűnik a baglyával meg a kis lakásával, de ez lehet egy tökéletes álca is, pont azért, hogy könnyebben elhiggyem a kis történetét, de nem fogok neki csak úgy egy könnyen bedőlni... Inkább legyek gyanakvó, mint hogy lecsapjon rá és esélyem se legyen ellene. Ezért támadok rá most, amikor még van esélyem, hogy tegyek ellene valamit, amíg nem bízom meg benne, mert ha igen, akkor már akár végezhet is velem, úgy hogy én azt hiszem rendes fickó, aki csak segíteni akart. Nem, én nem leszek olyan áldozat, mint akiket az a pszichopata becserkészni szokott. Nem fogok könyörögni, és az életemért rimánkodni senkinek sem, csak mert elhitette velem, hogy olyan rendes fickó, aki senkit se bántana.
- Nem lehetek biztos abban, hogy igazat mondtál... akit üldözök igazi pszichopata... képes eljátszani, hogy megmentett. - nem bizonytalanodom el igazán, talán csak egy kósza másodpercre, amíg van ideje, hogy megkezdje az átváltozást. Meglepetten pillantok le, főleg hogy se perc alatt megbontja a máskor intimnek is mondható pillanatot, ami most cseppet sem volt az, hiszen nem pont kedvességből ültem rá. Elkerekedett szemmel fordulok meg és meredek a nagymacskára, akinek elég szúrósan villannak felém a szemei. Nem szabad ezen különösebben meglepődnöm, én se voltam vele kimondottan kedves. Az igaz, hogy a pszichopata, akit keresünk valószínűleg pénzes alak és... nem is ilyennek képzeltem el, de ez még semmit sem jelent. Ha már a konyhában vagyok keresek valami kést, vagy egyebet legalább, csak aztán szólalok meg újra.
- Jól van... mondjuk, hogy nem te vagy az. Mit láttál pontosan? Nem láttad az arcát? Mi a neved? Válaszok kellenek! - nem, csak úgy nem fogok lelépni innen. Ha ő a gyilkos akkor azért nem, mert újra eltűnhet a szemünk elől, ha viszont nem ő a gyilkos akkor talán tud valamit, látott valamit... bármit, ami segíthet és akkor meg addig nem megyek el innen, amíg nem kaptam meg a válaszaimat.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Remélem jó lesz nagyszemes


a vadász lesz a
zsákmány?
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Van az úgy, hogy...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ethen Artmenson
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-29, 07:43


Harlow & Ethen

[You must be registered and logged in to see this image.]

Mikor megfordultam, kicsit meglepett a hölgyemény. Úgy nézett rám, mintha legalábbis tömeggyilkos lennék. Aztán az is lehet, hogy ez az átlagos, normális arca, csak alvás közben nem így néz ki. Nem árultam el neki, hogy hol van, bár felesleges volt a titkolózás igazából. Úgyis felismeri a helyet, amint elhagyja a lakásomat – amennyiben elhagyja. Bár miért is ne tenné? Semmi különösebb oka nincs itt maradni, csak nem akartam egyedül ott hagyni az utcán, amikor az az idióta varázsolva végighajtotta őt fényes nappal egy muglik lakta területen. Szánalmas volt a fickó, nem is értettem, hogyan juthatott eszébe ilyet csinálni.
Mondhatom én, hogy nem bántom, nem hisz nekem. Mondjuk van benne logika, de az emberek megtanulhatnának néha bízni végre a másikban és elhinni, hogy vannak még segítőkész fiatalemberek. És ilyenkor nem a tesóm beszél belőlem, hanem saját magam… Ha a tesóm lenne itt, nos, akkor sajnos problémás lenne az ügy. Az a minimum, hogy megpróbálná elcsábítani a hölgyet, ha nem rosszabbat. Bár elég tökös csajnak néz ki, így úgy gondolom, nem kell aggódnom érte akkor sem, ha a tesóm előtör valahonnan mélyről. – Az utolsó emléked alapján bárki lehetek… - ismételtem el. – És arra emlékszel, hogy valami idióta megmentett? Hogy ráugrott arra, ki tényleg bántani akart? – kérdeztem tőle grimaszolva és a bal kezemmel a fejem felett körözve. – Csak mert, tudod, az az idióta én voltam, akinek a segítségével te még életben lehetsz. – Leraktam az edényt és a ruhát is, majd karba font kézzel, kérdőn néztem rá. Óriási, hogy azt hiszi, én vagyok a rosszfiú, pedig én mentettem meg. Mondjuk elképzelhető, hogy akkor már eszméletlen volt, de azért bírnám, ha emlékezne, hogy mit tettem érte. Ilyen az én formám; ha hősködök, akkor se látok belőle semmit, mert a másik úgysem emlékszik rá. Jellemző és tipikus én.
Halvány fogalmam sem volt, hogy éppen mit csinált, csak azt láttam, hogy körbe-körbe cikázik a szeme. Valószínűleg felméri a terepet. Remek, azután, hogy rájött, nem fog tudni leütni, vagy harcképtelenni tenni valamivel, mivel fegyvernek alkalmas tárgyam a közelben – legalábbis szem előtt – nincsen, most a szökésen gondolkozik. Arra a lehetőségre nem is gondolt, hogy ha megkérdezné, hogy elmehet-e, akkor azt mondanám, hogy persze, csak nyugodtan, de remélem, eléggé jól van ahhoz, hogy az utcán egyedül sétálgasson. Talán még fel is ajánlanám, hogy visszakísérem oda, ahonnan jött. De nem, rögtön a legrosszabbra kell gondolnia. Remélem, nem egy aurorba sikerült belebotlanom, mert ha kiderül, hogy ki vagyok, abból még talán bajok is lesznek. Pontosabban, ebből nagyobb bajok is lehetnek. Azt pedig annyira nem díjaznám.
A kérdésem után arra sem volt időm, hogy gondolkozzak, mert ő rögtön rám ugrott. – Mi a… - kezdtem volna, de már késő volt. Én már a földön voltam. – Te teljesen megőrültél? – kérdezek vissza a kezei alatt. – Miért tettem volna? Az előbb magyaráztam el, hogy én mentettelek meg! - Már nem tudtam, hogy mi mást mondhatnék. Ha ez nem elég akkor sajnos csak egy dolgot tehetek.
Behunytam a szememet, és pillanatok alatt kihasználtam az animágiámat. Reméltem, hogy kellően megijedt ahhoz, hogy kicsusszanhassak alóla, és elrohanhassak a szoba másik felébe.



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A változás a túlélés kulcsa.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Elizabeth Williams
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 53

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-12, 11:14




[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Ethen & Harlow

Nem figyel, épp ezért kászálódom le a kanapéról és inkább mögötte helyezkedem el. Bár még így is szédülök kicsit, de igyekszem megmaradni a lábamon, legalábbis ameddig még megtart. Nem valószínű, hogy ez sokáig meg lesz, de azért kitartok. Mégis csak erre képeztek ki. Nem tudom, hogy ki ez, azt sem hogy hol vagyok és mivel nem ismerem a gyilkos személyazonosságát, akár ő is lehet, hogy most kegyetlen játékot játsszon velem, mintha csak ő lenne a megmentőm, miközben csak a figyelmemet akarja elaltatni és megmentés helyett inkább arra vár, hogy teljesen védtelen legyek és akkor majd azt teheti velem, mint a többi nővel. Én viszont biztos, hogy nem fogom ezt csak úgy hagyni, jobban ellenállok majd, mint az összes eddigi áldozata együttvéve. Biztosan valami szadista állat, aki a félelemre gerjed, hát tőlem nem fogja megkapni, még csak sikítani se fogok akármit is akar tenni velem.
Nem találok fegyvernek alkalmas tárgyat, ő viszont békésen törölget. Simán beillik ez alapján valami beszámíthatatlan őrültnek, hiszen még csak meg se nézte, hogy nincs-e komoly sérülésem, hanem azzal foglalkozott, hogy rendbe tegye a konyháját... Talán veszélyesebb, mint gondoltam, bár az igen nehéz, eddig is tudtam, hogy kiszámíthatatlan.
- Hát persze, az is azt mondaná, aki bántani akar. Nem ismerlek és az utolsó emlékeim alapján... bárki lehetsz. - nem moccanok, egyelőre még nem, de gyorsan felmérem a terepet, hiszen mégis csak erre képeztek ki. Kis lakás, nem túl nagy és nem is valami kiemelkedő a berendezése. A fickó viszonylag fiatalnak tűnik és a külső leírás se stimmel azzal, akit keresünk, alacsonyabb, de ebben nem lehetek teljesen biztos, hiszen egy jó gyilkos sokféleképpen tudja magát álcázni, ha pedig nem beszámítható még az is lehet, hogy van egy civil élete és és teljesen normálisnak gondolja, hogy egyébként nőket kínoz és becstelenít meg szabadidejében. Talán nem is veszi a civil életében tudomásul, amit tesz, ezért ilyen víg kedélyű.
Akármennyire is kutatok nem találok fegyvernek alkalmas tárgyat, azt viszont kiszúrom, hogy a pálcája nincs nála, mert ő is arra pillantgat és bár még mindig kissé szédülök, de ezzel nem foglalkozom. A kérdése tényleg azt mutatja, hogy nem ő a gyilkos, de tudom azt is, hogy az ilyenek nagyon ügyesen álcázzák magukat. Ezért a kérdésére már nem is kap választ. Gyorsan mozdulok és próbálom őt úgy elérni, hogy lehetőleg a pálcája irányából közelítsek. A pálcával most nem foglalkozom és a talán rikácsolni kezdő bagollyal sem, csak rávetem magamat puszta kézzel. A lendületemet akarom felhasználni, ha erősebb nálam, hogy kicsavarjam a kezéből a konyharuhát és hogy a földre vigyem.
- Honnan tudjam, hogy nem te támadtál rám? - ha sikerül a földre vinni, ha nem akkor is csak úgy sziszegem a szavakat a fogaim között. Majd meglátjuk, hogy melyikünk a jobb, vagy az erősebb. Én képzett auror vagyok, van azért erő bennem, viszont nem rég ütöttem be a fejemet, nem is kicsit, a tarkóm még most is ragad kissé, kész csoda, hogy nem ájulok el újra a hirtelen mozdulatoktól.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Remélem jó lesz  nagyszemes


Harlow Elizabeth Williams carried out 1 launched of one [You must be registered and logged in to see this image.] (6 oldalú dobókocka.) :
[You must be registered and logged in to see this image.]


a vadász lesz a
zsákmány?
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Van az úgy, hogy...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ethen Artmenson
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-09, 15:29


Harlow & Ethen

[You must be registered and logged in to see this image.]

Miközben ezt a lusta madarat etetem, azon gondolkozok, hogy mégis mit kereshetett itt ilyenkor egy varázsló, aki nem gondolt a következményekre, mikor az utcán varázsolt. A legijesztőbb az egészben, hogy tudtam, hogy már láttam valahol a fickót. Még akkoriból, mikor a tesóm helyére álltam, és még csak ismerkedtem a világával. Ő volt az egyetlen, akinek feltűnt, hogy Ethen bizony megváltozott. Sosem vallotta be, de szerintem tudta, hogy én nem ő vagyok. Én pedig vagyok olyan faragatlan egy féreg, hogy még a nevére sem emlékszem. Jobb lett volna, ha nem segít. Akkor ma talán sikerült volna elkapnom, és kifaggatnom, hogy miért volt ilyen meggondolatlan, és miért üldözte ezt a nőt.
Ránéztem az előbb említett személyre, de ő még mindig nagyban aludt. Jól beverhette a fejét, mit ne mondjak. Egy pillanatra elgondolkoztam. Ugye nem kapott olyan átkot, ami miatt egész életében Csipkerózsikát fog játszani? Elnevettem magam, hogy micsoda ostobaságokat beszélek.
Fogtam Felix üres kajás tálját, és odavittem a mosogatóhoz. Hallottam, hogy a hátam mögött elkezd nyikorogni a kanapé. Nem ártana újat venni, tudom. De nem telik rá, én pedig nem fogom a régi haverjaimnak könyörögni, hogy adjanak kölcsön. Még csak nem is az én haverjaim, hanem Ethené!
Amíg nem hallok fenyegető hangot, addig nem áll szándékomban megfordulni. El kell mosnom ezt a tálat, mert ha most nem teszem meg, akkor sosem fogom megtenni. Ismerem magamat. Aztán végül még is megfordulok, mikor megkérdezi, hogy hol van. Egyik kezemben a tál, másikban az előbb felvett konyharuha, amivel a másik kezemben lévő tárgyat törölgettem.
- Nálam – szólaltam meg. Eszem ágában sem volt elárulni, hogy hol van. Mondjuk amikor elmegy, akkor úgy is rájön, de addig inkább nem adok segítséget, hogy hová hívja a barátait. Mert hogy láthatóan fenyegetve érezte magát, mivel nem is kicsit feltűnő módon keresett valamit. Vagy az ajtót, vagy a menekülési útvonalat, vagy fegyvert. – Felesleges keresned. – Csak tudnám, hogy mi az, amiről beszélek. – Nem foglak bántani – mondtam, majd megvontam a vállamat, és megfordultam. Kinyitottam a szekrényajtót, és beraktam a tálat a helyére, majd utána visszaakasztottam a konyharuhát az őt megillető helyre. Mindeközben végig figyeltem a lányt, hogyha rám akarna támadni, akkor visszaverhessem a támadását. A legnagyobb rosszhír az volt, hogy a pálcám Felix ketrece mellett volt, így ha akartam volna, se tudtam volna megvédeni magam, csak ha fizikai erőt használok. De reménykedtem benne, hogy észreveszem, ha nekem jönne még épp időben ahhoz, hogy lekaphassam a pálcámat. Még mielőtt visszafordultam volna a lányhoz, gyorsan megkérdeztem tőle: - De te mit csinálsz ilyenkor az utcán, és mégis miért üldözött az az alak? – Be kell ismernem, lehet, hogy ez hülye kérdés volt, de kíváncsi voltam, hogy mégis miért ilyenkor jut eszébe valakinek Macska-Egér fogót játszani, és miért pont itt.



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A változás a túlélés kulcsa.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Elizabeth Williams
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 53

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-07, 20:41




[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Ethen & Harlow

Teljes sötétségbe borul a világ pillanatok alatt. Nem kis szégyen ez, hiszen ennél erősebbnek gondoltam magamat, most mégis a földön kötök ki és még csak tenni sem tudok ellene. A pálcám sincs nálam egy pillanat alatt a földre kerül távol tőlem, így jó eséllyel Ethen se nagyon veszi észre, főleg hogy érkezésekor nem is pont azzal foglalkozik, hogy pálcát keressen. Ha ébren lennék biztosan kapna tőlem egy elismerő pillantást a jelenetért és még több kérdést, ha tudnám, hogy felismerte az illetőt, aki után mi... főleg én, már hónapok óta nyomozunk és a mai este már biztossá tette, hogy ő a gyilkos. Na persze ez még nem bizonyíték, a nélkül úgy se kerülhet oda, ahová való, ha csak nem engedélyezik az Igazságszérum használatát rajta, de sajnos a személyiségi jogok miatta Minisztérium erre csak ritkán ad engedélyt. Bármennyire is kellemetlen, de sok mindenben meg van kötve a kezem, így pedig nehéz igazán nagy hatékonysággal nyomozni.
Nem tudom mennyi idő telik el mire végül kótyagosan kezdek magamhoz térni. A nyakam zsibbad minta fene, ez van, ha leültetnek és nem fektetnek, amikor ki vagy ütve és talán kicsit be is sikerült ütnöm, jó eséllyel attól sajog ilyen istenesen. Automatikusan nyúlok hátra, csak akkor érzem meg a tarkómnál, hogy kissé összeállt a hajam, jó eséllyel lehetett ott egy kisebb felületi seb, ami viszonylag gyorsan abbahagyta a vérzést, ami pedig kicsordult azt a hajam ügyesen felitta. Halk nyögést hallatok, amikor igyekszem megmoccanni. Több horzsolásom is van, amik még a legkevésbé kellemetlenek, a rosszabb a bokám, ami azért jóval jelentősebben fáj.
Amennyiben Ethen nincs a közelben jól látható helyen biztos hogy az az első, hogy fedezéket keresek és valamilyen fegyvernek alkalmas tárgyat, ha kell bicegve, vagy valami vázát, hiszen az az első gyanúm, hogy netán az az őrült gyilkos rabolt el, hogy újabb áldozatot szedhessen, hiszen az eddigiek sémájába én is tökéletesen beleillek.
- Hol vagyok? - a kérdés él akkor is, ha Ethent nem látom és akkor is ha igen. Persze amennyiben látom akkor is láthatja rajtam, hogy nagyon is tartok tőle és hogy fegyvernek minősülő tárgyért tapogatózom, vagy kapok, ha meglátok egyet netán a közelben. Persze ez logikátlan, hiszen ha nála van pálca, akkor nekem esélyem sincs mondjuk egy vázával, vagy kis szobrocskával, maximum hozzávághatom távolról, de az nem valószínű, hogy nagyon hatékony lenne. Viszont az ember már csak ilyen, ösztönösen próbál védekezni, még akkor is, ha tudja, hogy nincs semmi értelme.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Remélem jó lesz nagyszemes


a vadász lesz a
zsákmány?
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Van az úgy, hogy...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ethen Artmenson
Reveal your secrets

avatar

Alvilági

ϟ Kor : 28
ϟ Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-04, 19:50


Harlow & Ethen

[You must be registered and logged in to see this image.]

Farkasszemet néztem Felix barátommal. Kicsit jobbra forgattam a fejem, majd egy kicsit balra. Felixnek egy izma se rezdült. Nem értettem, hogyan képes rá. Ilyenkor legalább egy biccentést megejthetne, vagy valami. De nem, ő ugyanolyan mozdulatlanul ült, ahogy mindig is. – Rendben van, öreg. Ha én nyerek, te viszed le a szemetet. Ha te nyersz, akkor meg én. – Felraktam a kezemet a szkanderhez. – Most úgy is én nyerek – mondtam neki, majd vártam, hogy megfogja a kezemet, és leverhessem. Még egy percig bámultam őt, majd visszahúztam a kezemet. – Azt hiszem, ma is én viszem le a szemetet.
Röhejes vagyok. Egy madárhoz beszélek. Felix a legújabb baglyom, amit nemrég vettem az Abszol úton. Nagyjából minden héten eljátszom, hogy van rá esélyem, hogy nem nekem kell levinnem a szemetet. De persze, hiába várom egy madártól, hogy elvégezze helyettem a munkát. Akármiről is legyen szó.
Így hát grimaszolva nyitottam ki a szekrényajtót, ami a már bűzlő szemeteszsákot takartam. Befogtam az orromat, majd kivettem a zsákot. Minél messzebbre próbáltam eltartani magamtól, nehogy véletlenül beleivódjon ez a bűz a ruháimba, vagy a hajamba. Miközben az ajtóhoz sétáltam, még felkaptam a sapimat. Nem volt kedvem hajat mosni, így ez most egy egyszerűbb megoldásnak tűnt. Lábbal behúztam az ajtómat, majd lesétáltam a földszintig, ahol kinyitottam az ajtót, és elcipeltem a bűzlő csomagot a szemeteskukáig. Azt kinyitottam gyorsan, majd belevágtam a zacskót. Leengedtem a szemeteskuka tetejét, és örültem, hogy végre friss – vagy frissebb – levegőt szívhatok. Mikor elfordultam jobbra, megláttam, hogy egy nő egy fickó elől fut. Összeráncoltam a homlokomat, majd elindultam arrafelé. Oké, hogy ilyen időben már nem sokan járnak az utcákon, de igazán ügyelhetne a fickó egy kicsit jobban arra, hogy mikor és hol használja a pálcáját.
Összehúztam a szemöldökömet, mikor a nőt a földre terítette. Már én is nyúltam a pálcámért, de rájöttem, hogy nem is lenne ésszerű használni azt a botot, és egyébként sem volt nálam. Így nekifutottam, és örültem, hogy kivételesen nem üvöltöttem, mint a sakál. Azzal a lendülettel belevágódtam a férfibe, aki akkor kábította el a nőt. Mikor megláttam az arcát, egy pillanatra elgondolkoztam. – Mintha ismernélek – mondtam, de nem hagyott időt nekem a gondolkodásra. Lelökött magáról, majd nekiindult. – Hé! – kiáltottam még utána, de fölösleges volt. Nekem meg az volt fölösleges, hogy utána fussak. Elvégre nincs nálam pálca.
Felálltam és leporoltam magam. Zsebre tettem a kezeimet, majd ránéztem az elkábított lányra. – Nagy szarba kerülök, ha itt hagylak – mondtam magamnak. Így odamentem a csajhoz, és hálát adtam magamnak, amiért az elmúlt időben elkezdtem edzeni, mert így relatíve könnyedén fel tudtam emelni a csajt. Jó nagy ütést kapott a fejére, mit ne mondjak. Felcipeltem a negyediken lévő lakásomba – ami nem volt kis meló, és leültettem a kanapéra. Én elmentem, és előkapartam valami kaját Felixnek, és beleraktam azt egy kis tálcába. Odavittem a kaját a dögnek, és betettem a ketrecébe. Azt meg a fene se tudja, hogy a csaj mikor fog magához térni, de feleslegesnek tartottam emiatt varázsolni, és mágikusan felkelteni.



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

A változás a túlélés kulcsa.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Elizabeth Williams
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 53

TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-04, 19:25




[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Ethen & Harlow

Tudom-tudom a közvetlen felettesem erre biztosan azt mondaná, hogy megint én voltam a hülye, hogy egyedül mentem utána ennek az egésznek és nem kértem segítséget, de ha egyszer nem vagyok teljesen biztos abban, hogy egyáltalán jó úton járok, akkor... mégis nem logikus, hogy nem ugrasztok azonnal másokat és keverek bajba, amikor épp elég, ha én kerülök bajba? Amúgy sem biztos, hogy egyáltalán jó nyomon járok, vagyis... rosszul fogalmazok nem volt biztos addig a pontig, ami úgy fél órával ezelőtt következett be, no de kezd már biztosan kusza lenni számodra a történet, megpróbálom jobban elmagyarázni. Talán egy órával ezelőtt kaptam meg a fülest, miszerint a közelben lévő kis parkból női sikolyt hallottak, de épp csak egyet elhalót, ellenben aztán nem találtak semmit a helyi átlagos rendőri erők. Na ezért mentem én is, mert ez a környék tökéletesen beleillik a profilba, amit felállítottunk róla... Na jó, főképp én állítottam fel, de a legtöbb rejtélyes eltűnést eddig mind innen jelentették, a környéken élő nők tűntek el nyomtalanul és valamikor erre élő hölgyek hulláját találtuk meg, amikor majdhogynem odadobta nekünk a tetemeket az az őrült pszichopata... Úgyhogy nem is volt kérdés, hogy a nyomot nem hagyom kihűlni és körülnézek akkor is, ha netán csak tévedés, ha valaki rosszul hallotta.
A parkban első ránézésre nem találtam az ég világon semmit sem, viszont nem telt bele sok időbe, mire telibe kaptam az első átkot. Hangtalan, csendes gyilkos szegődött a nyomomba és támadott meg, én pedig csak kósza átkokkal próbáltam védekezni, hiszen az ő számára haza a terep, én szinte esélytelen voltam, amíg ki nem jutottam a nyílt terepre. Az utcán már könnyebb, ott már láttam az alakot, aki utánam eredt a hold sápadt fényénél és könnyebben el tudtam ugrani az átkai elől, amik itt-ott becsapódásaik alkalmával megbontották a betont. Őt persze nem érdekli, hogy a környéken muglik is laknak, bár elég késő van ahhoz, hogy ne legyen senki sem az utcán. Az utolsó támadás a lábamat éri. Úgy vágódom el a földön, mint annak a rendje, majd két métert repülök a saját lendületemnek hála a levegőben. Valahol épp a rejtett ház bejárata előtt történik az eset. Már így is tele vagyok sebekkel, volt a támadások között mindenféle szabdaló átok is, amitől olyan, mintha apró, de annál élesebb kések szántanák végig a bőrödet. Nem festek jól és a szénám sem áll éppenséggel a legjobban. Még sem adom fel, a hátamra fordulok és először a láthatatlan kötelet tüntetem el a lábaimról, csak aztán ülök fel, mert felállni már nincs időm. A pálcáját rám szegezi, aztán... csak a széles mosoly látom az arca alsó szegletén, a többit nem látom, szándékosan áll úgy, hogy a köpenye csuklyája eltakarja a szemét és az arca lényegi részét, de a mosoly így is szinte a retinámba ég. Mozdul a pálcája, ahogyan az enyém is fáradtan emelkedik, aztán halk koppanással valahol távolabb landol a betonon. Nem egyedül kellett volna jönnöm tudom... de most már olyan mindegy igaz? Mégis csak egy szimpla kábító átok az, amit kapok. Elsötétül a világ, nem marad más a fejemben, mint az a hátborzongató mosoly.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Remélem jó lesz  nagyszemes


a vadász lesz a
zsákmány?
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Van az úgy, hogy...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Elizabeth Williams
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 32
ϟ Hozzászólások száma : 53

TémanyitásTárgy: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park 2016-07-04, 19:20

***


a vadász lesz a
zsákmány?
[You must be registered and logged in to see this image.]   [You must be registered and logged in to see this image.]
Van az úgy, hogy...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park

Vissza az elejére Go down

Ethen & Harlow - Ethen lakása közelében kis park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai
» Akari klán rejtekhelye és lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-