Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb



ϟ Avatárfoglaló
  Today at 09:38
Duncan McFayden


ϟ Duncan McFayden
  Today at 09:21
Duncan McFayden




ϟ Megan & Tommy
  Yesterday at 13:40
Megan Smith
A hónap posztolói
Megan Smith
 
Elijah Crowfield
 
Quessena Melchys
 
Dane Seoras
 
Calista Merrick
 
Cody Armstrong
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 579 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Duncan McFayden

Jelenleg összesen 33659 hozzászólás olvasható. in 3128 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Linda Martens

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Linda Martens
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 18

TémanyitásTárgy: Linda Martens 2016-05-05, 20:24



Linda Martens

[You must be registered and logged in to see this image.]
"Minden történet elmondásának eljön az ideje. Különben örökre a titkod foglya maradsz."

Főkarakter: Aaron Prusseit
Teljes név: Linda Martens
Születési hely és dátum: Liège ‒ Belgium, 1981. május 25.
Csoport: Hollóhát
Patrónus:
Évfolyam (szak) / Foglalkozás: 7. évfolyam (később tanári pályára készül)
Képesség: Metamorfmágus, ha egyszer megdobom
Mágikus adottság: Akrobata, ha egyszer megdobom
Kiemelkedő tudás: Sötét Varázslatok Kivédése - Kiemelkedő
Kihez tartozol?: Saját karakter


Jellemed kifejtése

Mielőtt bárki is azt gondolná rólam, nem vagyok antiszociális, de még csak félénk sem. Vannak barátaim, szeretek társaságban lenni, ide-oda eljárkálni, csupán a roxfortos tartanak csodabogárnak, vagyis nem inkább annak, hanem bolondnak, ezért az iskola falain belül elég magának valónak tűnhetek. Pedig ez tényleg nincs így, én vágyok a legjobban egy tartalmas beszélgetésre, vagy arra, hogy télen a kandallónál forró csokit iszogatva nevetgéljek valakivel.
Anyámnak hála szeretem a rendet és a szabályokat, elvégre a szabályok azért vannak, hogy ne uralkodjon el a káosz. Rendszerető ember lévén gyakran én teszek rendet a klubhelyiségben, vagy ha a folyosón látok valami megrongált holmit egy pálcasuhintással helyreállítok mindent. Ki nem állhatom a fejetlenséget, nekem szükségem van arra, hogy a napom be legyen osztva, és valami rendszer szerint éljek. Ez is furcsa lehet a többieknek, mert a többség szereti, ha eldöntheti, hogy mikor mit csinál, azonban én már-már görcsösen ragaszkodom a napirendemhez.
Tisztelem a szabályokat, nem hagyom, hogy bármilyen butaságba belerángassanak. Eddig egyetlen egy alkalommal szállt szembe anyám akaratával, amikor elvette tőlem a gyűrűt, ami a kapcsolatot jelentette nekem Zeddel, máskülönben csendes és engedelmes vagyok. Sose szájalok vissza, bár néha megesik, hogy viccelődve elejtek egy-egy csípős megjegyzést, de akkor is csak viccelődöm.
Amilyen makacs vagyok a beosztásommal kapcsolatban, olyan engedékeny vagyok az emberekkel szemben. (Kivéve, ha azt kérik, hogy borítsam fel a napirendemet.)
Szeretek segíteni másoknak, többeket is korrepetálok, hozzáteszem ingyen. Igyekszem mindig a lényegre törni, világosan és egyszerűen magyarázni, mert a burkolt célzások összezavaróak tudnak lenni. De mielőtt bárki is elkönyvelne egy rendmániás prefektusnak, jobb, ha tudja, tudok és szeretek lazítani. Nekem nem érdekem, hogy másoknak rossz legyen, én pusztán azt tartom szem előtt, hogy többség miként jól ki jól egy adott szituációból. Nem utálkozom, nem pletykálok, nem gyűlölködöm. Ha lehet, mindezeket kerülöm, azonban nem vagyok szent, és nem is akarom annak beállítani magam. Néha elfogy a türelmem, olyankor mogorvább vagyok. Továbbá, ha rémálmok gyötörnek, nyúzottan és fáradtan picivel nehezebben tolerálom a környezetemben lévőket, de azért igyekszem.
Néha olyan érzésem van, mintha egy burokban élnék, amelyből szeretnék kitörni, aztán megijedek, és rájövök, nekem pontosan jó a jelenlegi életem is. Ja, amúgy ijedős vagyok. Leginkább a varjaktól és a sötéttől, de amúgy bárki rám tudja hozni a szívbajt. Elég balszerencsés tulajdonságom, de nemigen tudok mit kezdeni vele.


Megjelenés

Belenézek a tükörbe, és képtelen vagyok eldönteni, hogy elégedett vagyok-e azzal a személlyel, aki visszaköszön onnan. Rendben, magasságommal nincs baj, nem vagyok se túlzottan alacsony, se nyakigláb. Pont jó, így nem tűnök ki a tömegből. A testalkatom csontos, vékonynak nevezném magam. Nem eszek túl sokat, bár nem azért, mert éheztetném magam, szimplán madárétkű vagyok emellett pedig szabadidőmben sportolni is szoktam. A Roxfortban többnyire reggelente kocogni szoktam, de otthon szívesen tenniszezek, pingpongozok, vagy kosárlabdázok. Azonban, amennyire odáig vagyok a mugli sportokig, annyira óvakodom a kviddicstől. Számomra elég veszélyesnek tűnik, nem akarok lezuhanni a seprűről.
Amikor anya rám pillant, mindig azt mondja, hogy szakasztott olyan vagyok, mint a fiatalkori képein. Ugyanaz az ovális, mégis csontos arc, pisze orr, zöld szemek és keskeny ajkak köszönnek vissza rá, mint amilyennek ő is rendelkezett. Habár a homlokom magas, mégis ritkán rejtem el a frufrummal, szándékosan olyan frizurát csináltatok mindig magamnak, ami hosszítja az arcomat. Habár nem vagyok hiú, mégis talán leginkább az orrommal vagyok elégedetlen, túl nagy. Picit zavarni szokott, azonban nem annyira, hogy egy világ dőljön össze bennem miatta. Nem fektetek túl nagy hangsúlyt a szépítkezésre, mégis azért valamennyire adni szoktam magamra: a szemöldökömet magam szedem, de szigorúan csak estefelé, hogy ne látszódjanak a piros foltok, alapozót, szempillaspirált, szemceruzát és szájfényt is előszeretettel használok, de egyik se túl kihívó. Néha, ha olyan kedvem van, körömfestésre is vetemedek, ha már egyszer a barátnőim különféle praktikákat is mutattak nekem. Ettől függetlenül nem vagyok cicababa, sőt, egy kicsit sem.
Az iskolában többnyire az egyenruhát hordom, de szeretem az kényelmes, kissé sportosabb ruhadarabokat hordani a mindennapokban. Különleges alkalmakkor viszont szívesen kiöltözöm, habár az esetek többségében kerülni szoktam a szoknyákat, ünnepekkor bármikor belebújok egybe.
Mivel nekem fontos, hogy a napirendemet szigorúan be tudjam tartani, ezért a bal csuklómon órát szoktam hordani, ezenkívül kiegészítőként nyakláncokat, bőrből készült karkötőket és azt a gyűrűt viselem, aminek a jóvoltából az álmaim összekötnek Zeddel.


Életed fontosabb állomásai


Részletek Linda Martens naplójából

~ 10 éves korom körül ~

Kedves Naplóm!

A szüleim elváltak. Vagyis, mint kiderült, Henrik nem is volt az apukám. Az igazi pedig a születésem előtt meghalt. Akkor most nincs is apukám? Anyu azt mondta, hogy legkönnyebben naplóírással tudom feldolgozni azt a sok-sok titkot, amit elhallgatott előlem. Nem akar pszichológushoz vinni, azt mondja, nem bízik a „mugli agyturkászokban”. Merthogy anyu boszorkány, és állítólag én is az vagyok. Nem tudom, sose éreztem magam túlságosan különlegesnek, de anyu azt mondja, hogy tudok varázsolni. Henrik nem tudott, mugli volt. Állítólag, azért váltak el, mert Henrik nem tudta feldolgozni a varázslat létezését. De tényleg létezne? Nem is tudom. Semmit nem tudok már. Bizonytalan vagyok…

~ A roxforti levél érkezése ~

Kedves Naplóm!

Egy ideje már nem írtam. Ma furcsa levelet kaptam. Állítólag felvételt nyertem egy olyan iskolába, ahová nem is jelentkeztem. Anyu is furcsán reagálta le. Mintha egyszerre örült volna neki, és el akart volna tiltani tőle. Sokat vívódott, de végül azt mondta, hogy az lesz az új iskolám. Nem értettem miért kellett iskolát váltanom, de tényleg nem.
Vacsoránál is különös dolog történt. Anyu mesélni kezdett a múltjáról, apáról és a nagyszüleimről. Sose mesélt a nagyiékról, de azt mondta, hogy még az első világháború idején költöztek Angliába, amikor Németország lerohanta Belgiumot. Azért élt a családom nagy része Nagy-Britanniában, de állítólag a nagyiék idővel visszaköltöztek Belgiumba, épp ezért született ott anya, és azért születtem ott én is.
Anya ott nőtt fel, és a belga Mágiaügyi Minisztériumnál dolgozott aurorként. Apával ott ismerkedett meg, éveket éltek együtt, összeházasodtak, családot akartak alapítani, aztán… Apa meghalt. Pontosabban, meggyilkolták. Ezek után anya elkapta, és lecsukatta a gyilkosát, de arra nem számított, hogy nem ő volt az egyetlen bosszúszomjas özvegy.
Annak a fickónak a felesége egyszer betört hozzánk nem sokkal a születésem után. Kiderült, hogy amiatt a nő miatt félek a varjaktól, és az alkaromon lévő karmolás is annak a banyának meg a madarának köszönhető. Azóta rémálmaim vannak. Most már azt is tudom, hogy miért. Azért, hogy megóvjon, anya hozzáment Henrikhez, egy muglihoz, és elköltöztünk Belgiumból. Talán még Henrik emlékeit is módosította velem, velünk kapcsolatban. Ezért titkolózott annyit, és látszólag ezért adta fel évek a boszorkánylétet.
Van egy olyan érzésem, hogy még mindig keresi azt a nőt, aki elől menekültünk.

~A beosztási ceremónia napja ~

Kedves Naplóm!

Túl vagyok az első napomon. Mire eljutottam idáig, anya mesélt a varázsvilágról, így már annyira nem is ismeretlen és rémisztő ez a világ. Egyébként, a Hollóhátba osztottak be. Azt mondják, oda a szorgalmas, okos és szabály szerető diákok járnak. Majd meglátjuk, hogy ez mennyire igaz, bár eddig kedvesek voltak velem, és maga a kastély is elképesztő. A klubhelyiségünkért is teljesen odavagyok, bár azt hiszem, sokszor kint fogok rekedni az ajtó trükkös kérdései miatt. Mindenesetre, izgalmas időszaknak nézek elébe.

~ Az első év nehézségei ~

Kedves Naplóm!

Nemrég jártam a javasasszonynál, ugyanis egyre többször riadok fel éjszaka ‒ sikítozva. Ezt pedig a szobatársaim nem tolerálják. Valahogy kezdek eltávolodni a többiektől. Szerintem flúgosnak meg furának tartanak. Hallom, ahogy összesúgnak a hátam mögött, látom, miként néznek rám… Mégse érzem itt jól magam. Az egyetlen barátom, az anyutól kapott hóbagoly, Janna. De ő sincs mindig mellettem, és nem lehet jókat beszélgetni vele. Anyunak meg nem írhatom meg, hogy nem akarok idejárni. Azt hiszem, ha belemerülök a tananyagba, akkor nem fogom annyira magányosnak érezni magam, mert nem is lesz időm rá…
Ráadásul, néha mardekáros kipécézett magának, a nagyteremben és a közös óráinknál állandóan beszólogatnak, vagy megdobálnak valamivel. Vajon mivel érdemeltem ezt ki?

~ Az iskolai évek ~

Kedves Naplóm!

Hosszú ideje nem írtam már. Legalább is, nem ebbe a kötetbe, ugyanis a Roxfortban elkevertem a naplómat, és csak két év után találtam rá a könyvtári könyvek között. Nagyon remélem, hogy senki nem találta meg. Az elég ciki lenne, ha valaki olvasta volna.
De akkor gyorsan összefoglalom, hogy mi történt az elmúlt két évben: Barátokra még mindig nem nagyon tettem szert. Van egy-két diák, akikkel beszélgetni szoktam, de szerintem ők is csak úgy elviselnek, vagy szimplán sajnálnak. Fogalmam sincs, de már annyira nem is izgat. A magányos farkas szerep is jól áll nekem egy kis stéberséggel körítve, mert állítólag stréber is vagyok.
A második évemben valami fura kígyó kővé változtatta az embereket, az idén meg valami őrült gyilkos mászkál szabadlábon, ezért anyu ismét munkába állt aurorként. Azt mondta, visszavonult már, de tudtam, hogy nem bírja megállni, hogy ne kapja el a bűnözőket. Féltem őt, szinte lerágom a körmeimet az idegességtől, ha nem kapom meg időben a levelét. Nagyon remélem, hogy minden rendben van vele. Nem tudom, mihez kezdenék, ha elveszteném. Oké, ott vannak a nénikéim, de nem akarok teljesen magamra maradni, elég, ha idebent vagyok egyedül.

~ A Trimágus Tusa körüli felhajtás és a rémálmok ~

Kedves Naplóm!

Ez az iskola még mindig nagyon fura. Nem elég, hogy az SVK tanárok folyton váltották egymást, a képek beszélnek, a lépcsők mozognak és szellemek is vannak, de idén vendégül látunk még két fura iskolából származó delegációt. Kíváncsi vagyok, ők mennyire tartanak majd flúgosnak. Bár, állítólag, az egyik iskola Franciaországban van. Ami nekem csak jó, mert tudok franciául.

Kedves Naplóm!

Én szeretnék átiratkozni. A beauxbatonsosokkal olyan jól érzem magam! Nem tartanak furának, sőt, jó néhány lánnyal sikerült összebarátkoznom. Azt mondták, látogassam meg őket nyáron. Addigra valahogy a rémálmaimat meg kellene szüntetni. Merthogy megint álmodtam. Álmomban egy csapat varjú támadott meg, és lelöktek egy torony tetejére. Zuhanás közben pedig nevetést hallottam. Hátborzongató volt. Lehet szólnom kellene anyának, hogy még mindig nem múltak el az álmaim, mert eddig úgy tudta, hogy már nem kínoz az a nő. Igen, azt hiszem, írok is neki.

~ Meglepetés a borítékban ~
Kedves Naplóm!

Az idei boríték nem csak a bevásárló listát tartalmazta, hanem egy prefektusi jelvényt is. Nagyon meglepődtem, nem is gondoltam volna, hogy valaha prefektus lesz belőlem. Nagy becsben fogom tartani a jelvényt, és igyekszem majd megfelelni az elvárásoknak. Talán ez az első év, amit izgatottan várok. Kíváncsi leszek, hogy mit kell majd csinálnom, és hogy ki a másik, akit idén kineveztek a hollóhátasok közül.

~ Újabb furcsa csomag ~

Kedves Naplóm!

Már megint elhagytalak. Jaj, de hülyén hangzik… De tényleg. Szóval, a hosszú kihagyásnak az az oka, hogy valahogy a könyv becsúszott az ágyam alá, és hát… Mindenhol kerestem csak ott nem.
Szóval: Szeretek prefektus lenni, bár esténként az iskola elég hátborzongató tud lenni, pláne, ha Hóborc is a közeledben van, de egyébként élvezetes munka számomra. Aztán, az RBF-eket sikeresen letettem, vagyis, én úgy gondolom, hogy jól sikerültek, de majd kiderül.
Még mindig nagyon egyedül érzem magam, örülnék, ha lenne társaságom. Apropó, az egyik üzletben találtam egy érdekes gyűrűt. Az eladó szerint a gyűrűnek története van, de sajnos nem emlékezett rá. Anya egyik ismerősével megnézett az ékszert, azt mondta, semmilyen átok nem ült rajta, így megtartottam.

~ Különösebbnél különösebb álmok ~

Kedves Naplóm!

Azt hiszem, megbolondultam. Mostanában egy idegen fiúval álmodok. Nem tudok sokat róla. Az álom, amibe mindketten csöppenünk, folyamatosan változik körülöttünk. Egyszer még minden békés, majd az egész rémálommá válik. A legrosszabb az egészben, hogy szerintem az álmok hatással vannak a valóságra. Az egyik álomban egy tövis megszúrta az ujjamat, és mikor felébredtem, ott volt a nyoma. Ez biztosan nem véletlen. És a fiú… Ki ő? És miért bukkant fel? Úgy érzem, ő nem tartozik az álmok közé. Húsvér embernek tűnik, de amikor az életünkről beszélgetnénk, valamiért mindig felriadok. Mi a fene történik velem?!

Kedves Naplóm!

Igazam volt, Zed valóban nem álom. Bár még mindig nem tudom, hogy miért álmodok vele, és sokat nem tudtam meg róla, mégis, valahogy szimpatizálok vele. Sőt, kicsit sajnálom is, hogy néhanapján belecsöppen a rémálmaimba. Csak azt remélem, hogy nem tart furának, bár, ha egyszer nem riadok fel, amikor bevallanám neki, hogy miért változnak ilyen gyorsan az álmaim, akkor talán megértené, és nem tartana zakkantnak. Nincs értelme titkolózni előtte, mégse tudom neki elmondani, ezért nem is tudok bocsánatot kérni emiatt.

Kedves Naplóm!

Mostanában egyre többet álmodok varjakkal. Kiráz a hideg, hacsak rájuk gondolok. Undorító bestiák. Ez már nem normális, talán el kellene mennem a Szent Mungóba, hátha tudnak valamit kezdeni a problémámmal. Csak attól tartok, hogy akkor be kellene vallanom Zedet is. Félek a következményektől.

Kedves Naplóm!

Javában tart már a nyári szünet, és véletlenül egyszer vacsora közben kikotyogtam anyának a titkomat, amikor észrevette az ujjamon a gyűrűt. Azonnal elkobozta tőlem. Nem tudom miért paranoiás, azt hiszi, hogy átkozott, vagy ilyesmi. Nagyon frusztrált vagyok. Amióta elvette, nem álmodok Zeddel. Na, nem mintha a mugli barátaim meg a Tusán megismert lányokkal nem érezném jól magam, azért, akármilyen fura is, hiányzik a fiú társasága. Vissza kell szereznem valahogy azt a gyűrűt.

Kedves Naplóm!

Addig kísérleteztem, amíg nem sikerült anya egyik gyűrűjét úgy elbájolnom, hogy hasonlítson az enyémre. Egyszer, amikor dolgozni ment, pedig sikerült kicserélnem őket. Remélem, ma éjszaka már Zeddel álmodok. Sok mesélnivalóm a számára.

~ Döntéshozatal ~

Kedves Naplóm!

Ma beszélgettem a londoni barátnőimmel és anyuval, hogy mit szeretnék kezdeni az életemmel. Végül arra jutottunk, hogy a tanári pálya passzolna hozzám. Szívesen segítek másoknak, korrepetálok is, ha kell. Meg aztán, nem szeretnék olyan veszélyes állást, mint amilyen anyunak van. Tanárként pedig semmi veszély nem fenyegetne. Szóval, amint letettem a RAVASZ-aimat, utána beadom a jelentkezésem a Roxfort tanári képzésére.
Igen, azt hiszem, ez lesz a legjobb választás.





A hozzászólást Linda Martens összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-07-01, 05:29-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Draco Malfoy
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 763

TémanyitásTárgy: Re: Linda Martens 2016-05-09, 17:16


Elfogadva!


Szia! Azt, hogy egy újabb karakterrel gazdagítod az oldalt, nyilvánvalóan köszönettel fogadjuk, hiszen nem csodáljuk, hogy annyian játszanak veled, érdekes karaktereket szokták kihozni az írásaidból. Ezúttal is úgy látom hogy hiánypótló lesz a dolog, és bízom benne, hogy élvezettel fogod használni az új hollóhátas leányzót. Hibát magától értetődően nem találtam. Bár eredetileg nem szerettem ezt a PB-t, de ahogy telt múlt az idő, egyre érdekesebb arcát mutatta meg, és már egészen kedvelhető kategória. Az számomra viszont különösen tetszett, hogy olyan a karid, mintha eleve benne lett volna a könyvekben, és a többi esemény csak mellékes, mert ő volt a főszereplő. Imádom az ilyen kamerabeállításokat, szóval élvezettel fogom olvasni a játékaidat^^
   





[You must be registered and logged in to see this image.]
mint a  félelmen
alapuló tisztelet.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Semmi sem
megvetendőbb,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://roxfortreloaded.hungarianforum.com

Linda Martens

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Karakterek részlege :: Hollóhát-