Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Konyhafolyosó
  Today at 11:19
Jacob Troops





ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 21:36
Ginny Weasley
A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Nox Djarum
 
Sidney Smallwood
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Nancy Lukey
 
Jacob Troops
 
Ginny Weasley
 
Armand Stansson
 
Janette Troops
 
Statisztika

Összesen 591 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Colette Blackbourne

Jelenleg összesen 39360 hozzászólás olvasható. in 3498 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Alysha&Dylan - Téli nyaralás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next
SzerzőÜzenet
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-03-26, 19:29

First topic message reminder :

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Fogalmam sincsen, hogy Alysha azért mondott végül igent, mert nem tudott nemet mondani, nem adtam rá lehetőséget, vagy azért, mert tényleg velem akar lenni. Amilyen magabiztosan álltam a dologhoz, mégis elbizonytalanodok vele kapcsolatban. Le akartam hengerelni, ehhez képest egyszer incselkedik, másszor visszatáncol, és az ilyen fokú szeszélyességet nem kezelem túl jól. Valahogy az én világomban minden tiszta, átlátható, és a célzások betalálnak, megvan a helyük, és idejük. Ehhez képest lehet, hogy túl fiatal lányka, akivel kezdtem, és még nincsen kialakult képe még önmagáról sem, nemhogy arról hogy hogyan kéne viszonyulnia ahhoz, hogy ha kell valakinek. Hiszen kell, ezt már többször a tudtára adtam, először csak verbális szinten cicázva vele, olykor bizony érintésekkel is, és végül kétszer is sikerült eljutni a csókig a kis ártatlannal, utóbbi már nyilvánosan, amiből érezheti hogy nem tartok jelenleg több vasat a tűzben, ahogyan mondjuk egy flörtgép tenné. Előfordul, hogy az vagyok, ebben az esetben bizony nem, és látom rajta, hogy jól esik neki a törődés, de nem fogok lelkiismeretfurdalást érezni, ha nagyon bizonytalankodik. Mindenesetre összepakolok, miután még táncoltunk egyet, és még a főfogásra is maradunk a vacsorán, hogy legalább legyen értelme annak, hogy eljöttünk, majd ki ki a klubhelységén át a hálókörletbe megy, hogy átöltözzön, összepakoljon. Azt azért megbeszéltük hogy főleg nyári ruhák kellenek, hiszen pont az a cél, hogy pár napot kilőjjünk a télből. Aurorként átoktörőként is dolgoztam már Egyiptomban, ezért oda határoztam meg a célállomást. Baglyot küldtem egy ottani ismerősnek, hogy foglaljon nekünk szállást az egyik szállodába. Alysha nagyon fiatal, rajta van még a nyomjel, remélem hogy elintézi a hamisitást, és nem fog senki gyanakodni, hogy az utolsó pillanatban adja le, hogy hazamegy Amerikába karácsonyra. Mivel segíteni akarok neki a cipekedésben, abban maradtunk, hogy a Griffendél Dámája előtt találkozunk, végülis ebből még nem derül ki senkinek, hogy együtt megyünk, csak hogy egyszerre. Kintre még egy hosszú kabátot vettem, de majd ha hoppanáltunk, és lepakoltunk a szállodában, át tudunk öltözni a nyári ruhákba. Már ha nem gondolta meg magát. Erre azért rá fogok kérdezni, hiszen nem kell, hogy nyögvenyelősen dillemmázzon, aztán nem is akarja az egészet.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-11-04, 16:42



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem vagyok egy ájulós alkat, ezt sokan megmondhatnák. nem szoktam rémüldözni, nem dobom el az agyam se vértől, se póktól, se békától, se semmi hasonlótól, így hát én vagyok a legjobban meglepődve. Illetve lennék, ha nem épp ájulatban lennék. Lehet ájultan gondolkodni?
Nem, nem hinném, ilyenkor peregnek a percek, mi másnak, ki az észleletben él, fertályóra is lepereg, addig az alélt észre sem veszi, hogy eltelt egy perc is akár. Ezért sem szeretem ezt az állapotot, mert utólag úgy érzem, lemaradtam, úgy zajlott az élet, hogy én még csak részese sem lehettem. Pedig most aztán van miben részt vennem!
Ajtócsapódás? Nem, ez valami tompább. vagy vattát tettek a fülembe? De minek? Nem, egyik sem lehet. Vagy még is? hogy is volt?
Kajáztam, sétáltam, liftcsengő. Dylan.. Merlinre, az a csók... Lehet alélt állapotban elájulni? Mert készülök rá!
Mintha most buknék a felszínre, mintha eddig az ájultság a légvételt is mellékessé tette volna, úgy kapok az első korty levegő után, ahogy újra ajkamon érzem ajkát. Mi ez? Mugli kapcsoló? Egyik ki, másik be?
Rebbennek pilláim, rá akarok nézni, ki akarom nyitni, de még nem megy, ég élvezem ezt a bódulatot, mi ahhoz hasonlót, mikor a lányokkal kissé megcsapoltuk Sarah apjának bárkészletét. Igen, az az édes bódulat, de ez sokkal jobb, a számnak nem pia íze van, hanem Dylan.
Újabb korty levegő, lassan eszembe jut, hogy is kell ez. Még hogy ösztönös, még hogy megy magától.. Senki sem mondta, hogy erre figyelni is kell...
Szívem hevesen dübörög, érzem, ahogy keze ott simít, de nincs se erőm, se okom tiltakozni, hisz mintha csak nyugtatni akarná a heves dübögést, csitítani, hogy hagyjon magamhoz térni, hagyja, hadd legyen mintha a megszokott nyugodt, hadd kapjak rendesen levegőt.
Szomjasan siklik most végig az én nyelvem kiszáradt ajkaimon, nem hívogató, nem csábító, ösztönös. Nyelek egyet, hogy kiszáradt torkom is használható legyen, elmúljon a reszelés, a gyengeség. Még is remegő, rekedt a hangom, ahogy nyitom ajkaim, ahogy végre eszmélek lassan, de még mindig lehunyt szemmel.
- Azt hiszem... elfelejtettem lélegezni...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-10-30, 20:52

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- Nem? Azt hittem, hogy félsz attól, ami rád várhat.. – Ezt én sem gondolom komolyan, hiszen nyomultam erőteljesen, ám gyorsan igazodtam ahhoz a tempóhoz, ami számára is kellően optimális volt. Igaz, hogy sose húztam be a vészféket, ami a verbális udvarlást illeti, és lássuk be, érintésekből sem volt hiány, de mindig úgy intéztem, hogy egy bizonyos határvonalat ne lépjek át. Az is bőven izgató lehet, ha direkt nem érek hozzá úgy, csak sejtetem, hogy megtehetném. Sosem gondoltam azt, hogy lenne esetem, egy szép lányban meg tudom találni, ami nekem tetszik, fontos a kisugárzás, ám Aly valahogy különleges a szó megmagyarázhatatlan értelmében. Megilletődött, intellektuális, és nagyon szexi a maga törékeny kis módján, olyan lány, akit uralni vágyok elvi szinten, de mégsem bántanám igazán. Heves birtoklási vágyat érzek, hogy az enyém legyen, csak az enyém, mások talán ne is nézhessenek rá. Ám nem zárom kalickába, csak belül érzem, hogy ölnék egyetlen mosolyáért, érintésért, szép szaváért. Vágyom arra, hogy önkéntelen sikolyok szakadjanak fel az édes torkából, kéjtől hullámzó teste megfeszüljön alattam. Úgy fest érzi a pillantásomból, hogy ezúttal elvesztettem a talajt, ahogyan a szüleimre terelődött a szó, s ezt a momentumot használja ki, hogy most ő bátorítson. Rövid csókban forrunk össze, és olyan történik, ami velem eddig még soha, pedig beláthatjuk; mestere vagyok a csábításnak, s a női lélek útvesztőinek: Alysha ájultan zuhan bele a karjaimba. Forró teste hozzám simul, ösztönösen is az ölelésemet keresi. A lift kinyílik, felnyalábolom a combjait átfogva, s a derekánál támasztom meg. Még fogalmam sincsen, hogyan fogom kinyitni az ajtót a kulccsal, vajon hogy csinálják ezt mások? Végül úgy döntök, hogy az alohomora megy már pálca nélkül is, ilyenkor csak az igét kell suttognom. Nagykorú vagyok már, így varázsolhatok. A lakosztály feltárul előttünk, enyhén berúgom magunk között az ajtót, hogy becsapódjon, de a lánynak nem kell felriadni a szerelmes pihegésből. Leteszem az ágyra, szépen gyengéden elfektetem, és finoman megnevesítem az ajkát a sajátommal. Az egyik kezemmel a tarkója alá fogva emelem meg picit az arcát, a másikkal pedig a formás kis keblek között kóborlok. Ennek is el kellett jönnie. És várom, hogy ocsúdjon.




alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-10-16, 15:24



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Bárki bármit mond, nincs annál vérpezsdítőbb és dögösebb, mint amikor egy srác így ráfog az álladra és maga felé fordít. Nem mintha én olyan hű de tapasztalt lennék, de akkor is. Azt hiszem, ez olyan, mint a női megérzés vagy az anyai ösztön. Bár ez a példa nem a legjobb ide, már csak a korkülönbség miatt is. Na meg mert hát nem anyaiak azok a gondolatok, amik most milimásodperc alatt átfutnak rajtam. Erőst kétlem, hogy anya valaha is így gondolt volna a tesómra. Eh... még az elképzelés is pfuj...
De én nem vagyok Dylan anyja, még csak rokona sem, úgyhogy nyugodt szívvel gondolhatok ilyenre. Persze képletesen, mert a szívem cseppet sem nyugodt, ha ilyen közel vagyok hozzá és ha így néz rám.
- Te engem... - suttognám zavartan, hogy sose bántott, legalább is én sose éreztem, hogy bántana, de nem hagy időt rá, én pedig nem akaratoskodom. Azt hiszem, a történtek, mármint a felvetődött téma után valahogy szüksége van ere, rám, én pedig aztán nem állok úgy, hogy ellenkezzem.
Sőt! Karjaim a nyaka köré fonódnak, mintha attól tartanék, röpke csók csak ez, vagy épp baráti puszi, aminek hamar szakad vége, túl hamar. S én nem akarom, talán pont a történések miatt nem akarom most, hogy elengedjen, inkább szorosan simulok hozzá, viszonzom csókját, amibe, hála neki, egész jól belejöttem. Na nem mintha léptem nyomon csókolóznánk, azért a suliban az elég cinkes lenne, de ki sem hagyja a lehetőségeket.
Szívem olyan hevesen ver, hogy attól félek, meghallja, nem mintha leplezhetném éles dübörgését a mellkasomban, mi az övének feszül. Lábaim remegnek, a vér a fülembe dobol, különös dallamot játszva, olyat, amit még sose hallottam. Ujjaim már csak erőtlenül fognak a vállára, mintha a csókja minden erőmet elszívná, nem rossz szándékkal, inkább valami különös, ismeretlen érzés okán.
Ernyedek karjai között, tompulnak hevesen száguldó gondolataim, csak a lift csengésének hangja jut már el, még ha nem tudom, mi az, hogy a következő pillanatban elsötétüljön velem a világ, édes melegségbe zuhanva...

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-10-15, 14:43

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- A tengerpart valóban nem olyan, hogy érdemes lenne kihagynunk. Szívesen úszom veled a hűs vízben, kis angolnám. – Mosolygok rá félredöntve a fejemet. Szomorú nem lettem, csak kissé rámtört, hogy a nagy vagánykodás közepette mégiscsak egyedül vagyok. Skóciában élnek még a nagyszüleim, de önként vállaltam, hogy magamra vigyázok, amibe nem férne bele, hogy csak úgy felkeresem a szüleim szüleit, nem volna túl macsós. De azért most Alysha mégiscsak rávilágított, hogy ő családban él. Elindulunk visszafelé a szállodába, mert azért mégiscsak más itt az idő, mint otthon a hidegben, és az időeltolódás enyhén fejbevág minket. Legalább pár órát lehet, hogy pihenni kéne, hogy már reggelre átálljunk. Magam sem értem, hogy honnan bennem e gyengédség, amellyel csak simán puszit adok a fejére, véletlenül meglátta azt a pillanatot, amíg elgyengültem, s már nincsen ebből visszaút. Ám ahelyett, hogy ismét nevetgélnénk, vagy vissza tudnék a csábító énemhez találni, a bájos kis bújás pont arrafelé taszigál, hogy ne is akarjak most erős lenni. Hagyom, hogy bújjon, vontatott viszonzom a közeledést, nem szoktam ilyen lenni, ezért nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Azt már kitalálhatta, hogy nem szoktam ilyen lányokkal együtt lenni, benne mégis megfogott az, hogy „megronthatom”. Aztán úgy fest, hogy sokkal nagyobb hatással van rám, mint gondoltam volna, éppen ezért kerülök olyan helyzetbe, hogy kedvelem, egyre jobban. Az álla alá nyúlva emelem meg az arcát, hogy belefúrjam a tekintetemet az övébe, holott megtehetném, hogy kerülöm a pillantását.
- Tudom, hogy sokszor bántottalak.. nem megy olyan könnyen, hogy jó legyek, vagy hogy kedves. Mondanám, hogy ez van, de.. Jó, hogy itt vagy. – Nyögöm ki végül, muszáj valahogy érvényre juttatnom, amit legbelül gondolok. Odahajolok, és megcsókolom. Finoman, gyengéden, nincsen benne ezúttal semmi macsós, még ha csak a pillanatnak is szól, amit gondolok. Talán később összeszedem magam, és reggeltől már ismét az lehetek, akiért megremeg a térde. Ennek csak az a szépséghibája, hogy már most is úgy néz rám, mintha.. Ezt azért nem értem, az a logikus, hogy a lányok azokért vannak oda, akik nem mutatnak gyengeséget, akik a végletekig magabiztosak, nem ismernek félelmet. Akkor meg miért remeg ennyire a karomban..? Mitől ennyire izgatott?

[/color][/b][/i]
alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-10-06, 16:40



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Élvezem ölelését, közelségét, olyan furán ismeretlen és még is ismerős érzés ez. Pedig más srácokkal nem volt ez így. Persze mások is átöleltek, de az inkább csak olyan mutogatós ölelés volt, társasági dolog. De itt nincs senki, aki foglalkozna velünk, aki miatt csinálni kéne. Azért öleljük egymást, mert egyszerűen jó.
- Akkor inkább a tengerpartot választom. A szállodai medencénél félek, elveszteném a versenyt - nevetek fel rá, örülve, hogy nem lett szomorú vagy dühös, amiért a szüleiről beszélgettünk. Mert azt azért érzem, amolyan női megérzéssel, hogy fájón érinti a téma, és sokkal több van mögötte, mint a macsó, akit elad. De azt hiszem, még nincs itt az ideje, hogy ezt velem is megossza, én pedig nem szeretném elrontani a kiruccanásunkat. Csak élvezzük, a meleg, a víz, a huncutság, hogy lógunk. Aztán a suliban úgy is minden visszazökken a megszokott kerékvágásba.
A lift viszont... A felsőm szegélyével kezdek babrálni szabad kezemmel, mert mintha különös láthatatlan erők sercegnének körülöttünk. Most nincs itt hordár vagy más vendég, csak ketten, egy pici, bezárt helyen.Igyekszem másra gondolni, valami hétköznapira, a sulira, a hátrahagyott leckére, mert a végén még Dylan is meghallja, milyen hangosan ver a szívem. Pedig nincs rá okom. Vagy még is?
Akaratlan sóhajtok fel, ahogy a fejemen érzem az ajkát. Lehetne ez atyai is, én mégsem ezt érzem, hanem valami sokkal különlegesebbnek. Zavartan fúrom arcom az ingébe, immár azt babrálva ujjaimmal, hozzábújva, miközben igyekszem lassan lélegezni, bár csak tovább rontok a helyzetemen, hisz így első sorból érezhetem illatát, testmelegét. És ez együtt mind-mind úgy hat rám, mintha valami különösen részegítő bájital. De miért is lenne ez baj?
Határozottan szegem fel fejem, erőnek erejével hagyom abba a babrálást ujjaimmal, csak hagyom, hogy ott legyenek, csípőjén, mintha csak ott feledtem volna őket, pedig támaszkodom, mert remeg a lábam az izgalomtól, ahogy így, felnézve rá, figyelem arcát, mintha most látnám először vagy épp utoljára, igyekezvén minden vonását az agyamba vésni.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-10-04, 07:00

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Nem gondoltam, hogy fogunk ilyesmiről beszélni, hiszen eddig nem merült fel a család, azt hittem, hogy majd megkérdezi, hogy mi a kedvenc filmem, vagy kocsimárkám. Nem számítottam ilyen jellegű mélységekre, és talán fel sem készültem belőle, hogy mi lesz, ha valaki rákérdez a hátteremre, a legtöbb lányt nem szokta érdekelni, Aly persze ebben is teljesen más. Persze előnyére, de ezzel a helyzettel most nehéz bármit is kezdenem.
- Ugyan.. nem kell.. - Mormolom, és egy árny végigsuhan az arcomon, szeretem a magabiztos stílust tartani, amit most először feloldottam merő véletlenségből, és most gyorsan rendezni kéne a vonásaimat, mielőtt még gyengeségnek fogja fel. Bár ha belegondolok, ez is ő, mintha tényleg érdekelném, nem csak az a kép, amit láttatni akarok magamról.
- Mivel? – Kérdezem, aztán rájövök, hogy teljesen kiestem a szerepből, hiszen máskor lazán a szájára tapasztanám a sajátomat, méghozzá valami oda nagyon is illő szöveggel. Most valahogy nem jött ilyesmi, de háromszor nem akarok a saját dugámba dőlni, így halványan elmosolyodok, és bólintok, abban talán nem hibázok. Felállok, és a tárcám után keresgélek, legalább ebben nincsen szerencsétlenségem, el is emelhették volna az arab forgatagban. Megvan, így előszámolom a mugli papírpénzeket, aztán elfogadom a lány ölelését. Valóban nem akarok most a szüleimről beszélni, talán majd egyszer egy kandalló előtt ücsörgős éjszakán. Vissza kéne szereznem a jókedvemet, de a puha öleléstől még inkább elgyengülök, így megköszörülöm a torkomat, mintha csak kiszáradt volna.
- Naná, ebben én is benne vagyok. Mindkettő van. Azért hoztalak meleg helyre, hogy legalább ebben otthon érezd magad. Na meg, hogy lássalak végre kevesebb ruhában. – Cinkos mosolyom lassan visszatér, ám nyilván nem titkolt szándékom, hogy ne csak fürdőruha legyen belőle, s ne csak a vízparton. De ez más kérdés. Elsietünk visszafelé a már bejárt útvonalon, és pár percen belül már a liftben szemezünk egymással. Ezúttal nem kísér fel minket senkit, már ismerjük a járást. Nem bújok ki az öleléséből, inkább szorosabbra fonom, aztán magam sem tudom, hogy miért, a feje búbjára nyomok egy puszit.. khm.. ez nem volt túl férfias.



alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-09-26, 16:32



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Azért még akkor is el kell telnie egy időnek, míg valóban megtanulom. Nem szeretnék egyszer valamelyik kezem nélkül megérkezni. Már annyira megszoktam őket - mosolyodom el vidáman,miközben jobbomon megrezgetem az ujjaimat, mintha fel akarnám hívni rájuk a figyelmem. Nem mintha Dylan mellett akár csak egy pillanatra is úgy érezném,nem figyel rám teljesen. Sőt, mintha minden porcikám számon tartaná, hiába van rajtam ruha. Ez azért kissé zavarba ejtő újfent, szóval jobb, ha nem gondolok rá.
És nem is nagyon kell terelnem, tereli ő tapintatlan kérdésemre. Eddig rezegtetett ujjaim most a szám elé kapom, miközben arcomra kiül a részvét és a szomorúság. Én nem.. én nem sajnálni akarom, de ez akkor is borzalmas.
- Nagyon sajnálom Dylan - fogom meg kinyújtott kezét, picit talán rá is szorítok, mintha biztatni akarnám. persze tudom, ő nem efféle, szerintem totál utálná, ha elkezdeném sajnálni és abajgatni. De ez akkor is rossz és nagy eséllyel lehet, hogy emiatt lett kicsit ilyen.. más.
- Én nem is tudom, mit tennék... ha... Még idősebben sem, nemhogy fiatalon, mert gondolom te is... Jaj, Merlinre, Dylan, hallgattass már el - sóhajtok fel zavartan, újfent a szám elé kapva a kezem. Mi a bánatnak fecsegek én annyit? Nem akartam boncolgatni a témát, direkt nem akartam, erre nem azt csinálom? Ha beszélni akarna róla, amit amúgy kétlek, úgy is beszélne. De ha elkezdem faggatni, tuti rossz kedve lesz. De végül is igaza van, ki akarna ilyesmiről beszélni?
- Nincs kedve visszasétálni? Kezd kicsit hűvös lenni - vetem fel, teljes huszárvágással engedve el a témát, legalább is nagyon igyekszem. Ha megnyúzom magam sem faggatom, ha ő nem akar beszélni róla. Talán majd később, idővel, talán majd mesél nekem. De azt hiszem, Dylan esetében ezt ki kell várni, sürgetéssel nem sokat érnék el.
- Holnap szívesen lemennék valami medencéhez vagy tengerpartra. Van itt ilyesmi? - vetem fel, tartva magam a témához, hogy nem kérdezek a necces dologról. Ekkor már nagy eséllyel kifizette a számlát, én pedig melegségét keresve simulok hozzá, nem elégedve meg a kézfogással, bújok karja alá, sajátommal derekát ölelve.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-09-26, 15:14

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Az biztos, hogy nem vagyok egy szemlesütős alkat, sosem éreztem úgy, hogy bármit is kockáztatnom kéne. Merész vagyok, megszerzem amit akarok. Az idő pedig nem tényező. Alysha esetében nem éreztem úgy, hogy fel kéne adnom. Ez többről szól, mint hogy letépjem róla a bugyit, ez már az elején kiderült. Érdekes módon vele sikerül beszélgetni, nem állunk meg ott, hogy egyéjszakás kalanddá degradalnánk le. Minden pillantásából látom, hogy határozottan tetszik neki, ami köztünk éled, akkor pedig miért is fognám vissza magamat. Na jó, nem düllesztem ki gorillaként a mellkasomat, ám nem mulasztom el, hogy amikor csak lehet, hozzáérjek.
- Pont itt még nem, a városban már igen. – Nem akarok összehasonlítgatni, vagy zavarba hozni azzal, hogy másokat nem szokásom elhozni az iskolából. Nem kockáztatok, hiszen most is egy kislányról van szó, akin még ott a nyomjel. És különben sem szoktam pénzt, vagy energiát áldozni arra, hogy kielégüljek, azt a legtöbb lány egy randi után meg tudja adni nekem. Fogjuk arra, hogy most megéri az áldozatot, hogy itt vagyok a kis barnával.
- Még fiatal vagy ahhoz, hogy hoppanálj. Majd hetedikben megtanulod. Nos.. az enyémek.. Már nem élnek. Aurorcsaládból származom, és ők.. Olyanokkal kerültek szembe, akivel nem kellett volna. Szívás, de ez van. Egyedül vagyok. – Nem akarom, hogy úgy érezze, hogy elmenjen a kedvem, ezért bíztatóan átnyúlok az asztal felett, hogy megfogjam a kezét, ám most mégis jóval visszafogottabb vagyok, úgyhogy.. Ám ez nem szabad, hogy kicsit is visszavesse ezt a frankó kis estét, és még terveim vannak vele. Igaz, már a szállodai szobában. Aztán majd holnap folytatjuk a városnéző túrát. Ám még nem akarom felajánlani, hogy menjünk, neki kell tudnia, hogy mennyire fáradt.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-09-16, 16:05



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Kétségtelen, hogy olyan sráccal még sose találkoztam, mind Dylan. Igazából még csak hasonlóval sem. Persze az otthoni srácok között is vannak vagányak, pimaszok, szókimondóak. De nekem még egyik sem tette így a szépet, senki nem merte ennyire a szemembe mondani a dolgokat, mint ő.
Persze ez nem azt jelenti, hogy ne tetszene a dolog. Pusztán még szoknom kell, edződni hozzá, hogy ne vörösödjek el állandóan a jelenlétében. Mert még a végén azt hiszi, valami idétlen, éretlen csitri vagyok. Még jó, hogy nem vihogok állandóan!
- Nagyon jól főznek. Voltál már itt? - emelem ismét rá a tekintetem, mikor már az étek majd felét bekebeleztem. Még soha nem mondta rám senki, hogy csak csipegetnék, hogy az újságokban pózoló gebéket követném. A fene fog száraz kenyéren éldegélni, csak hogy olyan legyen. Akinek nem tetszik... És úgy tűnik, Dylan-nek tetszik.
- Sok helyre szeretnék eljutni majd. De ugye a hoppanálás még nem megy, a szüleim pedig többnyire elfoglaltak ahhoz, hogy mindenfelé, csak úgy kedvtelésből elmenjünk. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel másabb szülők nélkül utazni - nevetek fel halkan, hisz most épp ez a helyzet áll fenn. És bár csak nemrég jöttünk, már is érzem a különbséget.
- És a te szüleid? Ők milyenek? - firtatom, mert hát Dylan még alig mesélt magáról. Közben pedig elégedetten dőlök hátra a széken, már csak turkálva az ételben. Azért bélpoklos sem vagyok.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-09-09, 20:22

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Ehhez nehéz hozzászólni, lévén nincsen testvérem, a szüleim sem élnek már, így fogalmam sincsen, hogyan is reagálnának arra, hogy ha hülyeségeket csinálok. Vélhetően pont azért lettem ilyen, hogy nem érdekelnek túlságosan a következmények, nincsen kinek elszámolni a vétkeimmel. Valahol talán a magány is közrejátszik, nehezen kötöm le magamat, így aztán Alysha igazán kitűntetve érezheti magát, hogy az időm nagy részét mostanság mostanság rá szánom. Valahogy igenis éreztetni akarom vele, hogy nem minden az ágytorna körül forog, bizonyos tekintetben van türelmem kivárni bizonyos dolgokat, élvezem a pillanatot, és be kell látnia, hogy olykor a pikáns beszólásokat is mellőzöm. Olykor. Ám teljesen nem tudom visszafogni magamat, én már csak ilyen vagyok, és az idillikus pillanat szétrombolom az újabb flörtöléssel, de hát ő vállalta, hogy eljön velem akár több napra, most már nincsen visszaút. Na jó, azért van, de csak elvi szinten, valójában nem akarom tönkretenni a nyaralását.
Halkan felsóhajtok, nem akarom azért teljesen zavarba hozni, így kissé szét is csusszanunk, amikor megjönnek az ételeink is. Amikor elment a pincét, akkor válaszolok csak.
- Szokatlan? Ezt örömmel hallom. Én csak önző módon el akarom venni, ami jár. És jól hangzik, hogy még nem találkoztál olyan pasival, mint én. – Kacsintok rá, és elkezdünk eszegetni, én azért már gyakorlottabb vagyok a kulináris élvezetekben, hiszen gyakorta utazgatok, nem csoda, hogy ha nekem nem olyan meglepő az egzotikus íz, ráadásul ezeket még európaikra szabták. Ebből a szempontból nem érdekes, hogy Alysha amerikai, az gasztronómiai szempontból teljesen ugyanaz, fehérember. Az arabok viszont hajlamosak elnagyolni az étkeiket, azt nem bírná az én gyomrom sem. Ám ezúttal már nem kérdezek vissza, itt az ideje, hogy befogjam a számat, és ha faggatni akarna, akkor rajta legyen a sor. Így is kezdem úgy érezni mintha egy kihallgatáson lennék, én kérdezek, ő válaszol. Kérdés, hogy így mennyit tud meg rólam. Vagy nem is érdekli? Azért az asztal alatt finoman hozzáillesztem a lábamat a térdéhez, mintha egy apró feszegető mozdulat is lenne.. Na de csak szolidan.



alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-09-05, 15:29



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Egy mosollyal reagálom le Dylan félmosolyát, és igyekszem semmilyen más érzelmet nem kimutatni. Pedig nagyon örülök, hogy az az első, úgy érzem sorsdöntő találkozás nem csak nekem maradt meg. A legapróbb részletekig.
- Nem tudom - ingatom a fejem pirulva - Nem szóltak egy szót sem, ahogy én se. Néha nem tudom eldönteni, nem vették még észre, hogy már felnőttem, vagy a tesóm dolgai után már az egészet egyértelműen veszik.
Na igen... Vajon nem is feltételezik rólam, hogy már a srácok is érdeklődnek irántam, vagy újfent a korábbi téma, miszerint elég érettnek tartanak ahhoz, hogy minden lépésem felügyeljék.
Figyelmem, pillantásom közben a kezemre simuló kézre terelődik, hüvelykujjam ösztönösen simít végig Dlyan bőrén, élvezve az érintést, annak bizalmasságát.
És ha nem is rontja a hangulatot a következő beszólása, arcom enm csak érezhetően, de látványosan is tűzbe borul, én pedig az ajkam rágcsálva hajtom le a fejem, hogy a hajam lehetőleg előre hullva takarjon egy kicsit.
És némi segítséget, időt is kapok arra, hogy összeszedjem magam, hisz Dylan elengedi a kezem, ráadásul a pincér is kihozza az ételeket. Már pedig ilyen bizalmas dolgokról nem beszélünk mások előtt.
- Talán csak az a szokatlan, hogy valaki ennyire nyíltan, már-már ennyire szemérmetlenül udvaroljon. Vagy is inkább szókimondón - helyesbítek, mert nem csak a szemérmetlensége hoz zavarba, sokkal inkább a szókimondása, illetve a szavaiban megbújó kétértelmű sugallat.
Terelendőn pedig az evőeszközökre fogok, mintegy ellehetetlenítve, hogy újfent a kezemre fogjon, és inkább az ételnek szentelem magam. Ami kétségtelenül meg is éri, mert az első falatot lehunyt szemmel, halk, elégedett hümmögéssel díjazok. Itt aztán tudnak főzni!


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-30, 19:57

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Hm.. ha a szülei ennyire lazák, akkor talán nem is veszik annyira komolyan, hogy a lányuk egy másik kontinensen van, ahol megkörnyékezheti vagy ötszáz fiú. Hisznek abban, hogy egy bentlakásos iskolában, az angolszász tanári kar mindentől megvédi. Épp csak azt felejtik el, hogy az egyetemi rendszer annyira fellazította a szabályokat, hogy az ellenőrzési pontokon simán átcsúszhat egy kislány, aki még közel sem nagykorú a varázsló törvények szerint, rajta van a nyomjel, ezért is fontos figyelnem arra, hogy a kis barna még véletlenül sem varázsoljon itt, amíg az iskolán kívül vagyunk. Szürcsölgetem a saját italomat, miközben hallgatom a nosztalgikus visszaemlékezést.
- Hogyne. – Félmosollyal vigyorgok vissza, nagyon is tetszik, hogy ilyen huncut. Viszont én meg rendes voltam akkor, és megvettem neki azt a Londonos pólót, és a mosást is elintéztem neki, ám igaz ami igaz, vélhetően maradt rajta annyi nyom, amelyből kiderült, hogy valami telibe találta. Szerencse, hogy nem vették ki az iskolából, mondván ha ennyire ennyire veszélyes a terep, akkor nem akarják, hogy a pici lányuknak ilyen dolgokkal kell szembenézni. Egyre szélesedik a mosolyosom, már csak az a kérdés, hogy mennyire említette meg, hogy egy hős, ám nőcsábász auror menekítette ki onnan.
- Ah, nem lehet, hogy sejtettek valami pasit is a dologból? – Kérdezem ismét belekortyolva az italomba, és rajta felejtem a tekintetemet. Vagyok annyira kezdeményező kedvemben, hogy átnyúljak az asztalon, és megfogjam a kezét. Kedvtelve szemlélem, határozottan jót tesz neki, hogy ilyen önbizalmat nyert általam, mert amikor megérkezett Angliába, úgy láttam, hogy kissé csetlik-botlik. És hát meg kell vallani, igazi kis tündér, enyém az elsőség, mielőtt még más lecsaphatott volna rá.
- Azt igazán elhiszem, hogy angyal vagy, annyit pirulgatsz minden megszólalásomra, hogy csoda, hogy nem gyulladsz fel. Már-már azt hiszem, hogy nem szoktál hozzá, hogy így körbezsongjanak. – Dőlök hátra, és itt elengedem a kezét, hiszen lassan érkezik a vacsoránk is. Végülis könnyű fogásokat kértünk, hiszen ki tudja, hogyan folytatódik majd az este. Meg hát sétálhatunk még, táncolhatunk, és egyéb, édes módon is lemozoghatjuk, ha nagyon tele lennénk. Bár elsőre nem biztos, hogy az általam tervezetett végletig eljutunk, de sebaj, van most itt együtt pár napunk.



alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-26, 15:48



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Testőr? - pillantok először értetlen, majd elkap a nevetés, de úgy, hogy a könny kicsordul a szememből. Nem miatta, vagy nem is egészen a testőr emlegetésére. Illetve de amiatt, meg ahogy eszembe jut, mennyire féltenek a szüleim.
- Azt hiszem, különösen lazák, vagy inkább elvarázsoltak mindketten - magyarázom, miközben igyekszem elfojtani a nevetést. Szerencsére épp kihozzák az italainkat, és abba menekülök. Egy röpke pillanatig élvezem, ahogy a hideg kóla átjár, lehűt, megnyugtat kissé. Aztán már teszem is az asztalra a poharat, de ujjaim körülfonják, forgatják, el-elcsípnek egy kósza harmatcseppet a falán.
- Emlékszem a cukrászdás napra? - kérdem, mert hát oké, hogy nekem beleégett az agyamba, de nem biztos, hogy benne is olyan mély a dolog.
- Mikor hazamentem és meglátták a viseltes pólót megkérdezték, mi történt. Persze elmeséltem nekik mindent, legalább is majdnem mindent - kacsintok most rá én, egy leheletnyi időre átvéve a huncut csábító szerepét.
- Először megszeppentek,megkérdezték, nincs-e bajom. Mikor megnyugtattam őket, apám már azt kérdezte, milyen volt a süti,és szerintem mikorra nyitnak újra, mert szívesen megkóstolná. Anyám ugyanis nem nagy cukrász - teszem még hozzá, és csak nehezen állom meg, hogy ne bukjon fel belőlem a nevetés.
- A szüleim úgy gondolták, elég jól neveltek és határozott, önálló egyéniség vagyok, aki ki tudja vágni magát a bajból. Emellett varázsló is, tehát... - tárom szét a kezeim,mintha ennél több magyarázat nem is kéne. és valahol igazat kell adnom a szüleimnek, nagy gond sose volt velem, nem csavarogtam, nem lógtam el.. sokszor. Persze akkor még Dylan-t se ismertem.
- Különben is, a bátyámhoz képest én angyal vagyok. Emellett azt hiszem, a négy év előnyével már kitaposta nekem az utam, a szüleim már sok dolgon meg sem lepődnek. - pislogok rá vidáman, immár újra a pohár köré kulcsolva a bal kezem, míg a jobb csak úgy az asztalon pihen, olykor egy röpke ütemet játszva le.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-20, 10:27

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Tudom, hogy nehéz velem, hiszen nálam nincsenek költői kérdések, mindenre muszáj valamit mondanom, de talán csak Alyshával vagyok ilyen, érdekes módon nem csak a külseje vagy a pirulása fog meg, vonz magához, amilyen kis fiatal, ahhoz képest egészen intellektuális partner, akivel lehet komoly dolgokról is beszélni, viccelődni, valahogy olyan kerek egész az éledő kapcsolatunk, hogy amilyen flörtölős alak vagyok, még saját magam is meglepődök, hogy nem siettetem annyira a dolgokat, bőven jó az, hogy megvagyunk egymás társaságában, ráadásul nagyon is jól. A kuncogásán továbbra is vigyorgok, lassan rátapad az arcunkra ez a joker-vigyor.
- Van mire kislány, van mire. – Nem számít, hogy mit, vagy kit hagyott Amerikában, most itt van, velem tölti az idejét. Na nem várom én, hogy belémessen, azt még én is komoly érzelemnek tartom, amihez talán fiatalok vagyunk, de látszik rajta, hogy cserfes, vidám természet, akinek igen jól esik, bezsongatja a lelkivilágát, hogy valaki ennyire a lelkivilágát. Egyébként Aly szép lány, nagyon is, mégis olyan, mintha a yenkie-k nem lennének ennyire szókimondóak, ha állandóan pirulásra tudom késztetni. Azért érdeklődő pillantással mérem végig, amikor ennyire nyilvánvalóan mondom ki, hogy kiváncsi lennék rá ruha nélkül, és mindezt a desszert elfogyasztásával párosítom, finomat a finommal. Hát lehetne ennél jobb párosítás? Ugye hogy nem? Különben is az ilyen eszegetésben amellett, hogy perverz, mégiscsak van valami visszafogottság, hiszen nem lehet hemperegni, és enni egyszerre, ám igaz, hogy a nyalogatás, harapdálás még bőven benne van. Inkább a szüleiről kérdezem, hiszen kiváncsi vagyok, hogy is engedték el, lévén még nem nagykorú. Igaz, hogy köztudott, a roxfortba legalább annyi fiú jár, mint lány, és bentlakásos iskola révén minden lányos szülő kénytelen elengedni, na de egy másik kontinensre? Az nem rázósabb? Ám végülis igaza lehet, a többiek sem találkoznak a szüleikkel hosszabb időtávokra, végtére akkor meg mindegy, hogy mi van az iskola falain kívül.  Leadom a rendeléseket, italnak pedig én magamat egy fanyarabb, lime-os koktélt kérek, van benne alkohol, ám a szám illata ettől még nem lesz olyan, mint egy alkeszé. Ha a lánykának is a garnélás csoda, akkor mindketten olyat eszünk.
- Ahha... és jó nekem, hiszen nem rohangál melletted egy testőr, aki állandóan féltene tőlem. Megvan annak a varázsa, hogy kettesben vagyunk. – Ezúttal célozgatás nélkül, kedvesen mosolyogva mondom mindezt. Nem kell mindig mindenhova szexre célozgatós lábjegyzetet csatolnom, mert a végén még úgy érzi, csak arra kell. Pedig tényleg nem. Ezért most kihagyom a késztetést is, amely egyébként arra sarkalna, hogy az asztal alatt megsimítsam a combját. Nehéz, de önuralom! És hát a kérdésekkel se kellene tovább nyomulnom, most hagyok neki egy kis teret, hogy ne érezze úgy, hogy faggatom.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-08, 16:05



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Hát persze, hogy van válasza, miért is ne lenne? Kezdem azt hinni, Dylan-nek mindenre van válasza, és többnyire olyanok, amik a lábujjaimtól kezdve egészen a hajam tövéig vörös színárnyalatba borítanak. Na jó, legalább magamnak bevallhatom, azért társul ehhez a pírhoz némi kellemes bizsergés is, és csak hálás lehetek a természetnek, hogy ez a bizsergés nem észrevehető.
- Komolyan? - visszhangzom ártatlanul, bár nem egyértelmű, milyen értelemben is. Hisz visszhangként hozhatom az általa említett jelzőt is, ugyanakkor talán csak incselkedve ismétlem a szavát, minden tartalom nélkül. Ugyanakkor kontrázik is azonnal, halk kuncogást csikolva ki a torkomból.
- Mondom én, hogy nagyon is önelégült vagy - nevetek rá vidáman, mintha nem venném komolyan, ahogy az előbb is említette. De hát muszáj, mert ha így lenne, hamar szkafandert kellene magamra öltenem, hogy ne lássa a folytonos pirulásom.
És komolyan megfordul a fejemben a lehetőség, ahogy a desszert kerül szóba és az elfogyasztás módja. Most aztán tényleg elvörösödőm, mert hát a fene is, nagyon is élénk a fantáziám. És valahogy nagyon is jól el tudom képzelni, Dylan milyen önelégült képet vágna, ha rólam ehetné le a sütit. A fordított felállásról nem is beszélve.
- Nekem tökéletes lesz - bólintok hálásan, ahogy a rendelésre terelődik a szó, és alig várom, hogy végre valami innivalót hozzanak, amivel enyhíthetem a torkom szárasságát, na meg amivel kicsit eltakarhatom az arcom, lehűthetem magam.
- Féltenek? - ismétlem elgondolkodva, némi örömmel, hogy kevésbé kényes témára terelődik a beszélgetés. Ugyanakkor ez is aknamezős terep, hisz még se mondhatom azt, hogy sose vittem haza komolyabban senkit. Persze voltak srácok, de többnyire csapatosan jártunk egymáshoz, sose volt egy kiemelt alak, akit úgymondottan bemutattam volna otthon.
- Azt hiszem, a szüleim elég nyitottak és rugalmasak ilyen téren. Végül is, a tesóm is egy motort kapott ajándékba, mikor befejezte a sulit, és az ellen se hadakoztak, hogy halaszt egy évet az egyetem előtt, és addig a motorjával bejárja a kontinenst. Ezért se jött velünk - magyarázom,mert hát jöhetett volna ő is, van itt is lehetőség a továbbtanulásra. De ő inkább maradt, anyáék pedig egy percig sem hepciáskodtak. Igen, azt hiszem, a szüleim elég lazák. Persze ez lehet a különös háttér okán is. Kelletlen, hogy fesztelenek, nyitottak legyenek, különben nehéz lett volna összeegyeztetni ezt a különös kvibli-sárvérű párost.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-07, 19:57

[You must be registered and logged in to see this image.]
 - Hát már hogy lenne mindegy..? A talár alá is tessék felvenni szexi alsómenűt, hogy odaképzeljem. Be kell teljesítened a fantáziáimat. – Még ha költőinek is szánta a kérdét, én végig fülelek, és nem hagyok semmit megválaszolatlanul. Tudom, hogy nem kéne mindig ennyire nyomulnom, de tudom hogy nem vagyok annyira bunkó. A pirulása imádnivaló, nagyon tetszik, hogy így reagál mindenre, amit hozzá intézek, ez nem azt jelenti hogy nagyon is ellenére lenne a dolog. Ráadásul visszacsókolt a maga kis ügyetlen módján, és itt van velem lényegében egy harmadik kontinensen, bekockáztatva mindent, ami vele kezdhetek.
- Van egy olyan érzésem, hogy nem veszel komolyan..  – Egyszer már a fenekére csaptam, megteszem akár többször is. Tudom, hogy jól érzi magát a társaságomban, én viszont éreztetni akarom vele, hogy veszélyes játékba kezdtünk, én aztán nem vagyok egy romantikus alkat, igenis belefér, ha a gyönyör némi fájdalommal is párosul. Vajon neki hol van a tűréshatára, amely még belefér.
- Dehogynem.. Egy férfi legyen túlzottan önélegült. És ha akarom, olyat mutatok neked, hogy sehol máskol nem fogsz több vasat tartani. – Halványodik a mosolyom, tudom én, hogy jó kislány, és nincsen az a férfi, akit ott lehetne hagyni amerikában, hogy majd pár havonta hazautazzon hozzá a nője. Na jó, esetleg egy-egy kósza menet kedvéért bevállalható, de akkor a pasinak is van már valakije. És nem, Alysha igazi angyal a maga nemében, ha most velem van, azt jelenti, hogy ide fókuszál, nincsenek mellékvágányok. Ami azt illeti, saját magamat is meglepem vele, hogy amióta találkoztunk, nem kavarok másokkal. Egyértelműen hatással van rám.
- Ezt össze lehet simán kötni. Mondjuk, hogy egymásról esszük meg azt a desszertet. Kiváncsi vagyok arra az édes szádra. – Tudom, hogy lassan le kéne már állnom, mert a végén még unalmas leszek, és igen, eldöntöm, hogy adok olykor korrekt válaszokat is, hogy ne csak valami műmacsó bájgúnárt lásson bennem, hanem akár hosszútávú társat is. Hiszen rendkívül izgató kislányról beszélünk, de lássuk be, jó annyira a társasága, hogy ne mindig az izgasson, hogy mi lehet a bugyijában. – Legyen akkor.. fűszeres garnéla, gondolom helyi pácban készítik. Neked megfelel szivi, vagy nézel valami mást? Amúgy a szüleid mennyire féltenek az ismerkedéstől? Mit szóltak az otthoni udvarlókhoz? – Nem mintha én bármit is máshogyan tennék csak mert a szülői szigor közbeszólhat, pusztán csevegő hangulatomban talál, és úgy is fenn akarom tartani az érdeklődését, mint intellektuális partner, nem csak mint csődör.

alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-08-02, 15:26



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- A talár alatt nem mindegy? - vetem oda, de inkább csak magamnak, halkan, mert sejtem, Dylan-nek erre is lenne egy frappáns válasza.
Ahogy hagyom a többit is, míg le nem tudok ülni. Egyszerűen félek, hogy vagy porrá égek a folytonos pirulásban, vagy izgalmamban összecsuklik alattam a lábam és teljesen kiröhögtetem magam. És azt nem szeretném, tetszik, hogy felnőttként kezel, nem jajong, hogy ezt még nem szabad, ehhez fiatal vagy, stb. És pont ezért nem akarok beégni előtte semmilyen formában. És talán pont ez a kényszer hoz folyton zavarba. Ördögi kör.
- Kitekerted volna a nyakam? - nevetek fel mindenféle riadalom nélkül. Mert tudom, ez csak amolyan üres fenyegetés, mellyel az ember az érzelmei súlyosságát akarja ábrázolni, ugyanakkor a valóságban sose folyamodna a beteljesítéshez.
- Nem vagy túlzottan önelégült? És ha itt is ott is akarok egy vasat a tűzben - vetem fel ártatlan mosollyal a számon. Na nem mintha valójában ilyen lennék, vagy egyáltalán lett volna otthon olyan srác, aki ennyire felkelti az érdeklődésem. De Dylan-nel kifejezetten élvezet csipkelődni. Nem mintha olyan lenen, aki habzó szájjal ugrik az ilyenre vagy féltékennyé lehet tenni. De ha ő folyton zavarba hoz, pirulásra késztet, legalább a magam örömére miért is ne vághatnék olykor vissza?
- Rég volt a karácsonyi ebég, át is ugrottunk egy kontinenst, szóval éhes vagyok. És kísérletező, szóval én szívesen megkóstolok valami helyi specialitást. De csak ha megígéred, hogy utána kapok desszertet is. Édes szájú vagyok - vallom be, miközben eltolom magam elől az étlapot, mi alapból odakészítettek egy szép tartóban. Úgy sem tudom, melyiket ajánlott megkóstolni, ezt majd a pincérre bízom Vagy Dylan-re.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-07-17, 17:04

[You must be registered and logged in to see this image.]
 - Akkor ne fogd vissza magadat, használd őket többet az iskolában is. Ajánlom figyelmedbe a hőaura bűbájt. Ha hidegnek éreznéd az angliai klímát, jól jön majd. Na meg az sem mindegy, hogy mennyire látom a bőrödet. – Nem, nem hagyom ki, hogy emlékeztessem rá, hogy miért is vagyok vele. Azaz bizonyos mértékig. Nyilván a külsőségek nagyon is fontosak, ám ha csak az lenne a célom, hogy ágyba vigyem, jóval erőszakosabb, célratörőbb lettem volna, ám vele kapcsolatban fontosak a beszélgetéseink is. Nem mondom, hogy máris messzemenő következtetéseket mernék levonni, de úgy vélem, hosszú távon valami lehet köztünk, nem minden csak egy alkalomról lenne szó.
- Ugyan, ne vegyél teljesen komolyan, úgy igazán sosem bántanálak, csakis olyan szintről lehet szó, ami élvezetes. – Igaz, van némi perverz fantáziám vele kapcsolatban, ám ha teljesen elutasítja az ilyesmit, kár lenne olyasmihez ragaszkodni, ami szakadékot mélyít köztünk. Akkor inkább elengedem a témát, hogy ne tűnjön erőszakoskodásnak. Így amikor megpaskoltam a hátsóját, nem túl erősen tettem, figyelve az arcát, és az erőteljes pirulás mégsem azt jelzi, hogy bárminek is ellenére lenne, csupán még meglepetésként éri az egész, ahogyan hozzá állok.
- A gasztronómiában nem igazán. Az egyszerű de nagyszerű elvet követem. Minden másban ellenben.. határozottan kísérletező alkat vagyok. – Ezután történik meg, hogy belecsókolok a nyakába, és teszem azt nyilvános placcon, hogy tudja, semmilyen szégyelnivalóm nincsen vele kapcsolatban. Egy párként érkeztünk, legalábbis valami olyasmi, és nem gátol meg a fiatal kora. Nyilván jó lenne minél tovább fenntartani ezt a csodás állapotot, hogy minden pillanatban lúdbőrös leszek attól, hogy ha hozzáérek, és különös módon nem csak az ágyékomat bizsergeti meg az érzet, a torkomban is érzem azt a furcsa gombócot, amit az ember nagyon ritkán tapasztal. Természetesnek kéne kezelnem a dolgot, kicsit visszafogni a vágyakozást, hogy ne csupán prédának higgye magát, mert összességében tényleg nem az. Meghasadna a szívem, ha csak úgy hátat fordítana. És beszélünk itt a képletességről is, hiszen egy idegen országból is faképnél hagyhat, szóval nem ártana féken tartani magamat, ám talán bóknak fogja fel, hogy ennyire leköti a figyelmemet.
- Ugyan, akkor már kitekertem volna a nyakadat kiscsibém. Azt már az első próbálkozásnál megmondtad volna, és akkor simán lepattintjuk azt az alakot. – Vonom meg a vállamat titokzatos mosollyal. Én ugyanis nem leszek másodhegedűs, nem vagyok vesztes alkat. Fel sem merülhet, hogy én maradjak alul. Pláne ha ilyen vonzó lánnyal lehetek, mint Alysha. Kihúzom neki a széket, és helyet foglalunk. Vele szemben, ám közel annyira, hogy összeérjen a lábunk. Nincsen ezzel semmi hátsó szándékom, csupán a direkt kontaktus további fenttartása.
- Éhes vagy már, vagy most még csak innál valamit? – Kérdezem pillantásomat a tengerkék szempárba mélyesztve.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-07-07, 16:40



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Tévedés, a szekrényem teli van lenge ruhákkal - nevetek Dylan-re.
- Tudod, nálunk Floridában sokkal jobb az idő, mint Angliában. A szekrényeim teli vannak szoknyákkal, toppokkal, rövidnacikkal. Csak néhány pulcsi és farmer volt, mikor idejöttünk. Anyával már az itteni boltokban töltekeztünk fel melegebb cuccokból, hogy beolvadjunk. Ezek az ő szavai - teszem még hozzá, nehogy azt higgye, nekem minden vágyam másokra hasonlítani. Anya szerint jó ötlet, hogyha az itteni divat szerint öltözködök, legalább nem rívok ki. Ennél is jobban.
- Nem hinném, hogy a büntetés lehet élvezetes - ráncolom az orrom komolyan. Aztán meglepetten nyögök fel, ahogy a hátsómra paskol, majd zavartan elnevetem magam. Hisz nem történt semmi, még is kissé váratlanul és meglepetten ért a mozdulat.
Kissé sokkszerűen hat rám, csapongok az érzelmek között, magam sem tudván eldönteni, épp melyiket élem meg élesebben. hisz az előbb még zavart voltam, most pedig újfent azt érzem, hogy elönt a forróság, kipirulok, ahogy kötekedő nyelvmozdulatát figyelem. Persze nem vagyok én még olyan perfekt az efféle nyelvezetből, de ösztönösen érzem, mikre gondolhat, és hát ez ilyen hatást vált ki belőlem.
- Bogarak kizárva? Nem szeretsz újdonságokat kipróbálni? - pislantok fel rá huncutul, hisz szavai végre átlendítenek a pírponton, újra érzem, hogy képes vagyok újra megszólalni anélkül, hogy elfúlna a hangom. Persze csak tévhit, képzelet, hisz alighogy magamra lelek, keze a csípőmre simul miközben újra belecsókol a nyakamba, én pedig csak azt érzem, hogy a lábaim egyre gyengébbek, és ha hamarosan nem ülünk le, akkor tuti összeesek.
És pont ezért fogadom hálásan, hogy kiválaszt egy éttermet, és még a széket is alám igazítja. Csillapodhatnék, csitulhatnék, de nem engedi, bíborba fordul az arcom nyílt szavai hallatán. Úgy hiszem, Dylan mellett kész hullámvasút a nap, olyan érzelmi váltónak tesz ki, hogy már azt sem tudom, mit tegyek.
Mélyeket lélegzem, igyekszem csillapítani arcom forróságát, és még egy halvány mosolyt is sikerül a számra varázsolni.
- Miből gondolod, hogy nem levelezek senkivel? - fordítom vissza a kérdést, talán hogy kicsit őt is piszkáljam, talán fokozzam az ő érzelmeit, bár erősen kétlem, hogy képes lennék olyan hatást elérni, mint ő nálam.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-07-03, 17:31

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

- Mindkettőnek van létjogosultsága. – Nevetek vissza, és persze én is viccelek. A sötét terveket illetően csakis arról van szó, hogy határozottan tetszik a félszeg tapasztalatlanságával párosuló incselkedése, és a hamvas kis pofiján játszadozó érdeklődés, így nem csoda, hogy nehezen tudok visszafogni, hogy ne tévedjen be oda a kezem, ahova most még lehet, hogy korai lenne, már azt a törölközőt is alig bírtam elviselni rajta. De pont ennek a pattanásig feszült helyzetnek köszönhetem, hogy minden pillanattal egyre jobban kötődünk egymáshoz. Nem egy gyors ágytornáról van, hanem beszélgetünk, együtt elszöktünk nyaralni, és képes vagyok a tempót az ő stílusához igazítani. Ez nem azt jelenti, hogy vörös rózsával udvalom körbe, az a saját magam megcsúfolása lenne. Van érzékiség bőven, éreztetem vele, hogy nem csak a kalauza vagyok ezen interkontinen utazáson, amely a Roxfortból indult és most Egyiptomban van jelen, vágyom arra, hogy ne csak jó haverok legyünk, és nem titkolt célom mindent félresöpörni, amit eddig a fiúkról tudott.
- Szívesen. Feltételeztem, hogy viszonylag kevés lenge ruhát hoztál Angliába, ezen most majd változtatunk. – Félmosollyal zsebelem be a puszit, szeretem, hogy már kezd közlékenyebb, kezdeményezőbb lenni. Hogy merre is menjünk tovább, azt még én sem tudom.
- Szerintem is az. A bűntetésnek csak akkor van létjogosultsága, ha csak éppenhogy annyira fáj, hogy még élvezhető maradjon. – Finoman a fenekére paskolok, jelezve, hogy nem szándékozom bántani őt, de azért abban nagyon is benne lennék, ha értelmes keretek között lennénk vadak, és szenvedélyesek. Valahogy sikerül megnyalnom az ajkamat, de nem úgy teszem, ahogyan a lányok a csábítási célzattal, sokkal inkább úgy, mintha én lennék az éhes macska, aki már sarokba szorította az egeret. Amolyan egyértelmű jelzése annak hogy vele kapcsolatban fel sem merül a kudarc lehetősége.
- Hogyne szivi. Talán még valami helyi ételkülönlegességet is kipróbálhatunk. Na bogarak kizárva. – Vigyorgok rá, azért mégiscsak brit vagyok, aki nagyon is finnyás, bármennyire is világpolgárnak vallja magát. Átkarolom a vállát, ahogyan hozzámsimul, belecsókolok a nyaka hajlatába, majd a tenyerem lecsusszan a csípőjére, ott kényelesebben esik a fogás. Tovább nézelődünk a neonfények gyűrűjében, és megpillantok egy nagyon is kulturáltnak tűnő kiülős teraszt, ahol arab pincérek, de európai ruhában szolgálnak fel. Oda indulunk, kihúzom az egyik asztalnál a lány székét, és csak akkor ülök le, ha már ő is megtette.
- Csodálkozom, hogy az amcsi pasiknál nem volt senki, akivel valami bugyizátatós levelezésben lehetett volna maradni. De már remélem, hogy nincsen ilyen. – Megérkeznek az étlapjaink, van belőle angol változat, szórakozottan szemlélem az arcát, hogy mit is választ.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-06-28, 15:18



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Sötét tervek? Nem is tudom, hogy megijedjek vagy kíváncsi legyek inkább? - nevetem el magam, de láthatja, félelem egy csipet sincs bennem, csak játszok. Mert nem hiszem, hogy tényleg sötét terveket forralna. Akkor nem Kairó-ba hozna melegedni, nem lenne ennyire figyelmes. Ez az egész csak hozzátartozik az ő sajátos sármjához, ami igencsak bejön nekem.
Ahogy hozzátartozik az is, ahogy belecsíp az ajkamba, de semmi fájdalmat nem okoz, hacsak nem nevezhetjük fájdalomnak azt a forróságot, ami végigfut rajtam. Mert szédületes érzés ez, lehunyt szemmel élvezem, talán csak a lélegzetem lett egy picit gyorsabb, talán észre sem vehető.
De azért inkább az árusok felé terelem magam, kendőt próbázok, hogy csillapodjak, hogy helyrerázzam magam. Mert hát... legalább azért mert egy nyílt téren vagyunk!
Az alkudozást érdeklődve figyelem, olvastam valahol, hogy itt kifejezetten elvárják, ha az ember nem teszi, azzal megsérti az árust. Hát ha nekik ez jó!?
Ugyanakkor meglep, hogy Dylan megveszi nekem a választott darabot, nem ezért próbáltam fel, nem akartam kierőltetni. De tudom, nem is erre gondolt, egyszerűen mindketten ugyanúgy voltunk a kendővel. Tetszik.
- Köszönöm! - lépek azért hozzá egy gyors puszit nyomva az arcára, miközben boldogan szorítom magamhoz az immár összehajtogatott, táskában heverő ajándékot. Aztán csak felnevetek a szavakra.
- Nem hinném, egy ajándék még nem jelenti azt, hogy feleségül is vettél. Már pedig nem hinném, hogy nem hivatalos jegyest vagy asszonyt lehet-e ekképp büntetni. Bár igazság szerint ez egy elég barbár szokás - húzom még el a szám, mert hát az én felvilágosult amerikai eszemmel borzalmas, ami itt megszokott és normális. Ugyanakkor tudom, hogy Dylan csak bohóckodik, finoman rá is szorítok a kezére hogy tudja hogy tudom.
- Nincs kedved inni valamit? Már kezdtem megszokni az angliai időt, ahhoz képest pedig itt tikkasztó az idő - sóhajtok, vállammal, oldalammal is hozzásimulva. Mert hát.. na.. jól érzem magam, nagyon jól. És ezt nem főképp a kimozdulás vagy az új táj okozza, hanem aki kitervelte. Mert élvezem a figyelmét, az apró utalásokat, az érintéseket. Azt hiszem, ez egy nagyon jó kirándulás lesz.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-06-09, 18:38

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Az még valóban messze van, hogy én arra vágyjak, hogy meghívjon magához Amerikába, nem vagyok éppen a családi kapcsolatok mániákusa, elég régen vagyok egyedül ahhoz, hogy ez ne is hiányozzon. A legutóbbi években felületes kapcsolatok jutottak, ezúttal alaposan behúztam a kéziféket, hiszen ez a kis csitri megérintett annyira, hogy megtegyem, na de ez nem jelenti azt, hogy máris a családjára is kiváncsi lennék. Na de azért említés szintén felmerülhet, hiszen nekem nincsen, ám beszédtémának megfelelő lehet, ez is jelezheti a másokhoz való kapcsolatát, példának okáért tutira lemondok róla, hogy valami vallásos neveltetésben részesült, s példának okáért szex csak házasság után lehet. Na annyira nem vagyok aszkéta.
- Aha. A többesszám mindenesetre fájó, így már biztosan lesz összehasonlítási alapod, de vegyük úgy, hogy nem hallottam semmit, és megmaradsz nekem az ártatlan kis angyalnak, akivel sötét terveim vannak. – Vigyorgok rá, megtartva az óriási egót, amely eddig is jellemzett, hiszen az sem mindegy, hogy említi, eddig nem volt senki komoly. Azt, hogy szűz, szinte biztosra veszem, és hát smacizhatott néhány sráccal, végülis legalább ebben nem bénázik, mint tapasztaltam. Amikor először megcsókoltam, kaptam meglepetést rendesen, de az ügyetlenkedését aranyosságnak tudtam be, valahogy illik is hozzá. Annak pedig határozottan örülök, hogy nem egy prűd kislányról van szó, mert bár pirul rendesen, de ez csupán annak szól, hogy bizsergetően hat rá, amit művelünk mi ketten, nem pedig taszítja a dolog.
- Ugyan Aly.. nem gond. Pocsék idő, pocsék kaja. Én tudom, de már megszoktam. Viszont ha belegondolsz, nem véletlenül mászkálok el, nekem is kell a változatosság. Az újdonság a legtöbbször kifejezetten izgató. – Mivel teljes véletlenséggel közelebb vontam magamhoz beszéd közben, ezúttal odahajolok, és finoman megharapom az ajkát. Na nem feltétlenül fájdalmasan, de azért van benne az is, egy nagyon minimális szinten, inkább arról van szó, hogy a fogaim közé veszem az édes húst, és a nyelvemmel simítom végig, hogy érezze, ő már az enyém, ha menekül ha nem.
- Látod még őket eleget. Most már bizonyos mértékben felnőttél. – Rázom meg a fejemet, miután tovább folytatjuk a diskurzust, végtére is nem kell úgy vennie, hogy száműzték az óceán másik partjára. Közelebb lépdelünk az árusokhoz, a lányt úgy tűnik teljesen magával ragadja a hév, hogy most körülnézhet, méghozzá felnőtt kiséret nélkül, engem most nem ide lehet sorolni. Vigyorogva szemlélem, hogy mennyire cukkolják, de a potenciális vevőt is látják benne. Már veszem is elő a tárcámat, amiben hoztam mugli pénzt. Jártam már errefelé, nem hozom olyan helyre a kislányt, ahol furcsa szokásokba ütközhetünk, ennyire nem volnék barom. Azért nem húzom magamhoz, mert még szentségtörésnek veszik, hogy a nyílt utcán mászom rá, ezért csak a helyemről szemlélgetem, mint amikor lovat vesz az ember.
- Nagyon tetszetős.. sőt.. – Nagyon nyelek, hiszen átsejlik rajta a bőre, és így azért igaza van, titokzatosabb, mint eddig. Tudom, hogy már láttam a hasát takarás nélkül, de lássuk be, ez így sejtelmes, egyből meglódul a fantáziám, hogyan is csomagolnám ki belőle.  Inkább az arabhoz fordulok, aki látja, hogy velem kell alkudozni, ezért megszólítom, tört angolsággal válaszol, és pár perces heves szóváltás követően mindenki elégedett lehet, hiszen itt tényleg az alku a lényeg. Elhagyjuk a standot, és megyünk tovább.
- Akkor most már megkövezhetlek, ha bárki másra ránézel? – Fogom meg ismét a kezét, ez csak nem olyan bűn, hiszen mi európaiak vagyunk.

alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-06-03, 14:11



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


Elsőre meglepetten pislantok rá, ahogy a tesóm említi, aztán csak nem bírom ki, elnevetem magam. Mert ahogy Eric-et utánozza. Illetve nem, nem utánozza, mert fogalmam sincs, miként reagálna a bátyám, ha hazaállítanék Dylan-nel. Nem mintha ez a közeljövőben veszélyeztetne és gondolkodásra késztetne. Igazából azt hiszem, nem ringatom magam hiú ábrándokba, nem kezdtem még szívecskéket rajzolni a füzeteimben közepükben a nevével. Nem hiszem, hogy Dylan titkon mélységesen belém lenne zúgva, valahogy ő nem az a típus. Nem mintha nem élvezném, vagy nem örülnék neki, ha az én életem is egy cukormázas romis regény lenne. De egy ideje eldöntöttem, hogy azért igyekszem megmaradni a realitás talaján, hogy ha még sem lesz rózsaszín hepiend, ne fájjon annyira.
Persze azért nem is a lemondással kezdek, tetszik, nagyon is, és úgí tűnik, ez valahogy kölcsönös. Akkor meg miért ne élvezzük egymás társaságát, miért ne élvezzen a figyelmességét, a kirándulást, azt a különös bizsergést, ami elkap, hacsak rá gondolok is.
- Őszintén bevallom, fogalmam sincs, miként reagálna rád. Az otthoni fiúkat mind régről ismerte, együtt nőttünk fel, őt is mindenki ismerte. Meg hát.. nem is nagyon vittem haza senkit bemutatni - nevetem el magam kissé zavartan. Azért nem voltam én olyan nagy pasifaló otthon!
- Rám ne nézz, én nem tudok még hoppanálni - emelem fel mentegetőzőn a kezeim, ahogy az otthoni kontinenst emlegeti. Igazából nem is értem, hogy jött ez így ki, hisz most is ő hozott, bármikor elmehetne Amerikába is. Persze meglehet, eddig nem volt ideje, vagy jobban vonzották a keleti régiók.
- Én is most először jöttem el otthonról. Még Anglia is új, bár pfújosan esős és ködös - mosolyodok el szinte már bocsánatkérőn. Az ő otthona, nem akarom ledegradálni, de Floridához képest nekem nagyon vizes és nem a jó értelemben.
- De Kairó egészen más - sóhajtok fel boldogan, ami csak kicsiny részben szól a jó időnek és a színes utcáknak, nagyrészt Dylan kezének, ami a hátamra simul. nagyon tetszenek az apró érintések, a bizalmas mozdulatok, ahogy magához húz, megölel, vagy csak megfogja a kezem.
- Mi mindig együtt ünnepelünk. Igazából ez az első karácsony, mikor nem - szomorodom el kissé, ahogy eszembe jut, hogy tavaly ilyenkor anya épp a pulykát szeletelte, és Eric-el alig vártuk, hogy kibonthassuk az ajándékainkat, főleg amit a nagyszüleink küldtek. De ez van, most nincs családi karácsony, négyen három kontinensen vagyunk, bár én nem teljesen legálisan.
De mielőtt eluralkodhatna rajtam a szomorúság, elterelődik a figyelmem, hisz minél beljebb haladunk, annál jobban feltűnik, milyen sokan néznek engem, integetnek, valami számomra követhetetlen nyelven karattyolnak, de azt még így is értem, hogy a portékájukat kínálják, na meg tuti hízelegnek. Mondjuk tény, kirívok az itteni nők közül, főleg az orrhegyig bebábozottak közül.
- Szerinted jól állna nekem a burka? - nevetek fel Dylan-ra a egyik lepel alá rejtőzködő láttán, majd tovább lépek egy halomnyi színes, selymes tapintású vállkendőt és lepelt árusító stand felé. A pasas rögtön felélénkül, különböző mintájú arabokat emelget, mutogat, némelyiket a vállamhoz méri, akárha a színpasszolást figyelné. Én viszont hamar kiszúrok egy halványan áttetsző kék darabot, ami inkább egy nagyobb lepedőnek látszik, mintsem kendőnek. De aztán a pasi ügyesen teker és csomóz rajta egyet, azonnal vállon megkötött ruhát alakítva belőle, mely azért most elég fura, hisz a szoknyám kitartja az alját. De az anyag csodás, mint a legkönnyebb fuvallat, a színe pedig... látom, hogy kék, de mint az otthoni tenger, olykor mintha áttetszővé válna, felsejlik alatt a bőröm mellkastájt, mit a top már nem fed.
- Hogy tetszik? - fordulok vidáman Dylan-hez, jobb kezem csípőre vágva, a balt fektetett tenyérrel lefelé feszítve, akárha épp a kifutó végén állnék.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dylan Browning
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 80

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-05-31, 18:16

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Tényleg úgy ítélem meg, hogy riadt őzike módjára táncol vissza, de csak egy-egy lépést, más esetben meg incselkedően pillog rám, csoda, hogy nem nyelvöltöget, annak már más szankciója is lenne. Ez a lány maga a tökély olyan értelemben, hogy kellemes átmenetet jelent a szüzikés és a vagány viselkedés között. Mindkettőből egy komoly csipetnyit birtokol, így nem kell nélkülöznöm sem a félszegségét, sem pedig a beszólásait sem. Ami viszont a legfontosabb, engedelmesen alárendeli magát az elképzeléseimnek, és csak olykor fog vissza, amivel még inkább feltüzel. Olyan cuki, hogy meg kell zabálni, de nem akarok a túl magabiztos macsó szerepében tetszelegni, mert még kitalálja a kiscsaj, hogy önbizalomhiánya lesz tőlem, mert nekem valami fenenagy egóm van. Félmosollyal konstatálom, hogy most is meg-megremeg, biztosan örömteli kiáltás harsanna fel a torkából, ha teszem azt a lába közé nyúlnék, s nem kéne attól félnem, hogy a finom kis vájat száraz mint a sivatag. Na de ne szaladjunk ennyire előre, inkább húzzuk még egymás agyát, annyival élvezetesebb lesz majd a beteljesülés. Remélem legalábbis, mert már így is majd’ szétszakadok a várakozástól.
Fogva tartjuk egymás tekintetét, a kényszerű bezártság csak tovább növeli a feszültséget a liftben, s talán szándékosan is nem lépünk tovább, most még egy csók sem csattan el, holott nyilvánvaló lenne, hogy meg kéne tennünk. Talán közhely is. Ehelyett a combjaira siklik a tekintetem, amit akár fel is emelhetnék, hogy a tükrös falnak nyomjam, és szétfeszítsem a virágát, amelybe oly mélyen bekívánkozok már. Szinte megmosolygom, hogy mindent úgy visszakérdezve ismétel meg. Aranyos! Kint az utcán beletúrok a hajába, mielőtt a hátára simítanám a tenyeremet, és megindulnánk a színes-hangos forgatag felé.
- Na és a bátyád milyen ember? Az a tipikus ki-ha-én-nem, aki olyan klisékkel dobálózik, hogy „ha bántani mered a hugomat”? – Nevetem el magamat, ezzel persze nem akarom megbántani a kis barnát, de valahogy mindig nevetségesnek tartottam az ilyen beszólásokat. Egy lány is meg tudja magát védeni, felnőtt emberek vagyunk, legalábbis egy szint után már ez inkább fura, erőltetett, mintsem a gondoskodásról szól.
- Én még nem jártam az Államokban, inkább kelet felé nézelődtem. Európa, Afrika, Ázsia. De egyszer kipróbálnám. – Na nem mondom, hogy ez célzás, nem kell bemutatnia máris a szüleinek, nem vagyok egy nagy családozós, még ha tudom is, hogy neki fontos tényező. Csupán érdekességképpen mesélem, hogy ez még nem volt meg.
- Aha. Nekem ez a családozós téma már régen feledésbe merült, nem csoda, hogy az ünnepek alkalmával is általában nyaralok, vagy valami ilyesmi. – Nem úgy mondom, mint aki nagyon ki van borulva attól, hogy senkije nincsen, de lehet, hogy ez csak valami tökéletes álca. Most, hogy közelebb merészkedünk a forgataghoz, látjuk, hogy ez valami arab vásár lehet, a világosbőrű, kékszemű lánykának már messziről dobálgatják a csókokat a helyieket, és csábítgatják közelebb. Csak nevetek az egészen, nézelődjön nyugodtan, de nem maradok le a nyomából.


alysha & dylan

come to daddy[You must be registered and logged in to see this link.]



My eyes on fire.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alysha Taylor
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 114

TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás 2016-05-25, 16:46



Hurrá nyaralunk!
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Félszeg lennék? - kuncogok fel, de a hang azonnal a torkomon is akad, ahogy levadássza a fülem. Némi meglepettség, de főként forróság fut végig rajtam, egy röpke pillanatig még levegőt is elfelejtek venni. Mert hát azért ezek, a nyakcsók, a harapás már túlmegy azon a határon, amin eddig álldogáltunk. Nem mintha erőszakos lenne, vagy túlzottan nyomulós. Egyszerűen csak más, több. Tetszetős...
Még is, valahol megkönnyebbülök, mikor elenged és megindulunk kifelé. Nem félek tőle, tőle nem, sokkal inkább magamtól, hogy esetleg elejtem a gyeplőt, a saját magam feletti uralmat, és ő sem állít meg. Mert azért valahol félek is attól, ami történhet, még ha legalább annyira kíváncsi is vagyok rá. De vajon tudnám-e? És nem csak akarat okán, hanem tudásszinten is. Mert Dylan tuti elég tapasztalt, különben honnan tudná, hol kell hozzám érnie, hol kell megpuszilnia, mit kell mondania ahhoz, hogy a szívem ilyen hevesen verjen. Na de én? Olvasni persze olvastam sok mindent, de azt azért én is tudom, hogy azok csak leírt fantáziák.
Elmélkedésem ott akad el, mikor a folyosón a derekamat öleli meg, magához húzva, és noha tudom, hogy a kényelmesebb mozgás okán váltott a kézfogásra, még is hiányzik a simulás, a közelsége, kicsit tán birtokló mozdulatú ölelése. De mindezért kárpótol a liftben felizzó levegő, a pillantások, amiktől érzem, hogy remegni kezd a térden. És ezért hálás is vagyok azért, hogy fogja a kezem, mondhatni húz magával, így a lépésekre kell ügyelnem, lassan megszilárdítva újra kocsonyássá váló tagjaim.
- Nyaralni? - pislantok fel Dylan-re, elszakítva tekintetem a körülöttünk életre kelő utcákról.
- Hát... sok helyen jártunk, a szüleim mindig ügyeltek arra, hogy nyaranta legalább egy-két hetet együtt töltsünk, mikor a bátyám is hazajön az egyetemről, és se apa se anya nem ír tanulmányt. Csak mi, a család - mosolyodom el lágyan, ahogy eszembe ötlenek azok a nyarak, a kirándulások, a családi viccelődések.
- Igazából csak a szokásos amerikai túrák. Voltunk New-York-ban, na ott a Broadway nagyon bejött. De jártunk a D.C-ben, egyszer meg elmentünk megnézni a Grand Canyon-t. Na az eszméletlen szép! - sóhajtok fel, eszembe idézve a hatalmas mélységeket, vájatokat, azokat a gyönyörű sziklákat.
- Igazából mondhatnám, a szokásos, turistáknak is előírt látnivalókat vettük mindig sorba. Mintha mi nem is ott élnénk - nevetem el magam. Igen, tényleg úgy mentünk, mint a turisták, fényképezőmasinával, hátizsákkal, degeszre tömött kocsival. Mint az igazi muglik.
- Tudod, anyám szülei muglik, apám viszont kvibli. Szóval, ezek a nyaralások keverednek a varázslók és muglik szokásaival - vonom meg a vállam, tekintetem most a színes tömegbe fúrva. Azt hiszem, ezt így még nem mondtam Dylan-nek, mármint a szüleimről. Persze már rég nem olyan nagy dolgok ezek, még is sok varázscsalád továbbra is ellenszenvesen vagy lenézőn viseltetik a másokkal szemben.

[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♥ Mindent a maga idejében: először meghalni, aztán gondolkodni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Alysha&Dylan - Téli nyaralás

Vissza az elejére Go down

Alysha&Dylan - Téli nyaralás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Dylan O'Brien

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-