Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb

ϟ Tower
  Yesterday at 22:52
Kalandmester

ϟ Jonas Black vityillója
  Yesterday at 22:32
Jacob Troops

ϟ A holdfény sármos arca
  Yesterday at 22:09
Tim Roberts


ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 21:39
Jacob Troops


ϟ Alkímia labor
  Yesterday at 17:05
Viviana Rennes


A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Sidney Smallwood
 
Madeleine Eastwick
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Daniel G. Paisley
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38874 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Virágágyások

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3
SzerzőÜzenet
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Virágágyások 2014-10-08, 21:51

First topic message reminder :


Virágágyások

Az épület főbejáratától induló kis ösvényen könnyedén el lehet jutni a néhány tíz méterre, nem sokkal az üvegházak mellett létrehozott kis ágyásokig. Rengeteg virág van itt, mindenfélék. Többségük persze főként nyáron virágzik, de akadnak szép számmal olyanok is, melyek a hűvösebb idő kedvelői.


[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/

SzerzőÜzenet
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-28, 14:37


Adam & Kyle

Igen, tudom, ideje lenne már egy kicsit megemberelnem magam és mondjuk megtanulni verekedni, vagy valami ,csak az a baj, hogy nekem ez soha sem ment annyira jól, életemben egyszer ütöttem meg egy srácot, és eltört a csuklom, ezért nem tudtam elmenekülni a bringámon, mert persze biztonságmániás vagyok, szóval egy kézzel nem tudtam vezetni a bicajt, a srác meg… mondjuk úgy, hogy lerúgott a bicajomról és eltekert vele a messze távolba. Azóta se láttam a bringámat, pedig pofás darab volt, nagyon szerettem, dühös is voltam, mert buszoznom kellett hazáig, és mivel nem volt nálam pénz a jegyre, még a szuperhősös kártyáimat is el kellett adnom egy kölyöknek, pedig azok gyűjtői kiadásból voltak még apa képregényeihez. Mondanom sem kell, hogy ha találkozok valaha az életben azzal a sráccal újra… visszakuncsorgom a kártyáimat, mert azok az enyéim!
Azt viszont nem ígérem meg, hogy nem megyek az agyára, mert mégis milyen testvér ígérne meg egy ekkora hazugságot? Szeretem a pizzát, a dobozt pedig lusta vagyok kidobni, de persze szórakoztat az is, hogy Adam a nyálát csorgatva ül le a doboz elé, majd mikor kinyitja… ki kéne találnom valami jó kis védjegyet, hogy tudja én ettem meg. Na nem mintha ez kérdéses lenne, de… a védjegy menő.
- Hogy a francba van neked egyáltalán akkora lábad? – tudom, nem azon kéne fennakadni, hogy mekkora lába van, inkább azon, hogy itt a végén még félholtra veri nekem ezeket a szerencsétleneket, de… de mégis, hogy a francba van ekkora lába? Még nekem is csak negyvenegyes, amit szégyellek is, mert tizenhat vagyok, nem egy hobbit lábméretével kéne rendelkeznem, de hát így jártam. De a negyvenhármas cipő az… ez rohadt nagy igazságtalan, miért Adam kap minden jót? Ő erős, tud bunyózni, oda vannak érte a csajok és szerintem még jóval előttem kezdett el szőrösödni. Mikor az én lábam szőrösödni kezdett, ő már mehetett volna George Lucas-hoz, mint Chewbacca eltitkolt féltestvére.
Magamban drukkolva néztem végig a kibontakozó jelenetet, ahogyan Adam tini nindzsát játszik, de mikor eltalálta az a jobb horog… na akkor láttam idejét annak, hogy közbe lépjek, mert ismerem annyira Adam-et, hogy tudjam: az a fickó több csontját fogja eltörni, mint amennyi amúgy is van neki. Ezt meg nem akartam, akármekkora barom is, hogy nekem esett.
- Szerezhetnél nekem aláírásokat, jó sok pénzed lenne ezért soha nem kéne dolgoznom…kezdem úgy érezni, hogy pályát tévesztettél tesó. – vigyorgok rá. Tudom én, hogy bestiamesternek készül, és ő is tudja azt, hogy én egyelőre csak felnőttnek készülök, mert gőzöm sincsen arról, hogy mihez akarok majd kezdeni magammal. Egyelőre semmi nem akar összejönni. Még a kviddics csapatból is kicsaptak.
- Ja igen, most figyelj, le fogsz hidalni! Van párom a bálra! – mosolyodok el büszkén, és még ki is nyomom a mellkasomat egy kicsit, csakhogy szuperhősnek érezhessem magamat. – És nem fizettem neki, meg sem fenyegettem a családját, önszántából jön velem,  jó, mi? És jó fej, jól is néz ki, szóval… - szóval tapsot kérek meg dicsőítő himnuszt meg minden miegymást, ami azt mutatja, hogy mekkora király is vagyok. Adam tudja, hogy elég béna vagyok a nők terén de most … király vagyok, ezt nem veheti el tőlem senki.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-26, 06:37




Kyle & Adam



Őszintén szólva felemelő érzés egy-egy kimerítő nap után más vérét szívni. És abban biztos vagyok, hogyha Kyle nem lenne a tesóm, akkor nem jönnénk ki ilyen jól, sőt talán semennyire sem. Két külön világ vagyunk, teljesen más a felfogásunk és a véleményünk. Én az a típus vagyok, akinek ha rossz napja van, akkor rászáll az ilyen hülyékre mint ő... mondjuk azért a semmiért nem mennék neki. Így meg, hogy a testvérem főleg nem verném el semmiért sem. Inkább legyilkolom a körülötte „szaglászó” seggfejeket. Előbb-utóbb biztos eljutunk arra a szintre, amikor köztudott lesz a dolog, hogyha valaki egy hajszálát is elgörbíti, akkor wc lakó lesz. Mondjuk az lenne a legjobb, ha Kyle férfiasodna és végre kiállna magáért. Már többször mondtam neki, hogy segítenék, aminek mondjuk egy olyan ára van, hogy nem zabálja fel a szobámból a pizzáimat. Mert addig húzza az idegeimet, amíg be nem bolondulok és el nem kapom ezért. Azt hiszi jó móka mindig az üres dobozt otthagyni, elhitetni velem, hogy van pizzám, miközben nincs. De majd akkor is röhögjön rajta, ha nem szedem le róla a barmokat. Oké, bevallom, nem tudnám így simán nézni, hogy elverik... amúgy is csak nekem van jogom ehhez.
Úgyhogy kiállva ezért a jogért, ami nekem jár és másnak nem, leszedtem róla azt a marhát, amelyik éppen rugdosta. Még csak meg sem erőltettem magamat, mivel az az idióta valószínűleg még egyszer sem harcolt igazi ellenféllel. Egyértelműen gyorsabb voltam nála és mire észbe kapott már vérző orral és szétzúzott gyomorral dőlt a földre. Igen... imádom az ilyen szájhős sz@rrakásokat. Azt hiszik attól nagyok lesznek, ha olyanokkal kezdhetnek ki, akik már csak rendességből sem ütnének vissza. Viszont ha jön olyan, akivel tényleg verekedni kéne, akkor beégnek. Igen, ez a különbség köztem és köztük... én tudok is valamit, ők meg nem. Én nem vernék szarrá olyant, akinek semmi esélye sem lenne ellenem (ami azt jelenti, hogyha csúnyán felhúz akkor azért még belefér egy jobb egyenes), ők igen.
-Mi? De te is látod, hogy meg szeretne ismerkedni a 43-as cipőmmel! -néztem értetlenül és még mindig szikrázó tekintettel Kyle-ra. Nem azért, mert rá haragudtam, hanem mert még mindig dühös voltam a paraszt miatt... akinek ugye a haverjai ideértek időközben és a nagy hangzavarban, ami főként a Roxfortból jött, nem vettem észre, hogy az egyik a hátam mögé került, amíg a tesómmal foglalkoztam. Így mikor visszafordultam egy erős jobb horoggal fogadott, ami pont elég volt ahhoz, hogy még jobban felbőszüljek. Úgyhogy be is húztam neki egyet, a következő ütést csak Kyle miatt nem tudtam véghez vinni. Nagyon elszántam közénk állt, így meg tudott lógni a balfék bagázs további következmények nélkül. Na, majd ha megint összefutok velük az iskolán belül...
Még mindig fújtatva álltam Kyle előtt, mikor felhozta a néhány perccel ezelőtti nagy sikert arató dumámat. A kedvem mérföldekre állt a mosolygástól, de végül Kyle sikeresen rám ragasztotta a jókedvét, ezért pár csendes pillanat után mosolyogva a vállába bokszoltam. -Jól van öcsi, miattad lennék is még „akciószínész” -igaz, hogy mostanában az egész farkasos dolog miatt a kelleténél távolabbra kerültünk egymástól, nem beszélünk annyit, de attól még a tesóm és... ugye nem gáz, ha azt mondom, hogy szeretem? Ő az egyetlen olyan személy a szüleimen kívül, akiért tűzbe mennék, akármennyire is idegesítő majom időnként. Mégiscsak vele nőttem fel, még a Szupercsapat mánia is együtt kapott el minket anno.
-Szóval, mi az a nagyon fontos dolog, amiért idehívtál? -dobtam fel a témát, miközben nekidőltem az iskola falának és az arcomat dörzsöltem egy darabig.



x music 571 x szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-25, 17:10


Adam & Kyle

A bokszzsák szerintem is egy jó ötlet, akkor az ilyen barmok nem engem használnák annak, még ha kivételesen talán meg is érdemlem, mert röhejessé tettem őket, de könyörgöm! Engem naponta tesznek azzá, és mégse verek meg senkit se, és nem csak azért mert nem tudnék, akár Adam-et is megkérhetném, nem? Na jó, nem, mégse használhatom a tesómat a verőlegényemnek, pedig milyen szép kis világ is lenne az… de nem így van, szóval én vagyok most és talán örökre az ügyeletes ütnivaló a suliban, ennek meg nem örülök, gondolom mondanom sem kell ezt. Mégis melyik hülye örül annak, ha verik? Én aztán nem.
Remélem azért legalább van annyi eszük és szívük, hogy ne az arcomat üssék, mert az kéne a bálra, mégiscsak jobb lenne úgy menni, hogy úgy nézek ki, mint mindig, mert semmi kedvem hatszor akkorára feldagadt arccal ropni az… akármilyen zene is legyen ott. Szeretném ha életemben egyszer úgy alakulna a bál, ahogy szeretném,mert eddig mindig olyan partnereim voltak, akik az én közreműködésemmel akartak odajutni Adam-hez, vagy csak simán nem akartak egyedül menni és ezért velem mentek, de két perccel később már hűlt helyük volt, szóval… lényegében minden bálon egyedül voltam eddig, mondanom sem kell, hogy utáltam, de most itt van Cho, ő csak nem hagy magamra, igaz?
A tervem beválik, meglátom Adam-et, és már gondolatban már előre elképzelem a forgatókönyvet. Adam majd egy átokkal a fickót szó szerint seggfejé varázsolja, a többit meg mondjuk férfiasan tökön rúgja vagy valami, esetleg kiszúrja a szemüket, bármit, csak ne az én arcomba landoljon már újra és újra a cipője a fickónak, főleg azért nem, mert szerintem nem rég kutyagumiba lépett vele, miért nem lehet előbb legalább lemosni a cipőt? Ennyivel azért az áldozatot is meglehetne tisztelni, inkább rugdosson egy tiszta cipővel, mint egy kutyaszaros cipővel.
De nem, nem így történik a dolog, Adam nemes egyszerűséggel, arrébb löki a fickót, majd előkapva a  még szerintem előtte is titkos karate tudását szabályosan elveri a fickót, és nem igazán tudom csórikámat sajnálni, ha Adam nem jön, akkor én lennék szabályosan elverve, szóval… hajrá Adam, ha lenne nálam valami pompon cucc, még neki is állnék táncikolni. – Nyugi Rocky, már így is többet kapott, mint én… csak enged el őket. – nem kell belőlük még a tüdejüket is kiverni, engem csak megrugdostak, ezt a fickót pedig Adam rendesen gyomron térdelte, meg sem lepődnék azon, ha a gyomra valahol a szíve környékére csúszott volna fel. Ha esetleg Adam mégsem engedné el őket, akkor eljátszom én a hőst, és közéjük állok, legalábbis addig, amíg elfutnak a szerencsétlenek. – Na most fogod megbánni, hogy anyád a világra szart? – kérdezem őt idézve hitetlenkedve, de közben végig mosolyogva. – Egy akciószínész veszett el benned, ezzel a szöveggel simán lehetnél te a Szupercsapat új tagja! – mugli cuccokon nőttünk fel, még ha nem is néztem velem, akkor is tudja miről beszélek, de mégis ki nem nézte a Rocky-t, meg a Szupercsapatot?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-23, 20:41




Kyle & Adam



Egyet nem értek. Miért nincs errefelé box? Amennyi idióta van, nehéz kibírni akár egy napot is anélkül,  hogy bárkin vagy bármin levezetném a feszültséget. A boksz legalább segítene ebben, de nem, itt még az sincs. Mikor idejöttem tanulni, akkor az utolsó szórakozási lehetőségemtől is megfosztottak. Dobolni tanulgattam annak idején, de ugye nem hozhattam magammal a felszerelést, akkor pedig majdnem hanyatt vágódtam, mikor megtudtam, hogy még hétvégén sem mehetek haza. Mi ez, nevelőintézet? Mert nekem néha olyan érzésem van, mintha az lenne. Véresen komolyan veszik még a legapróbb szabálysértést is, alig lehet innen kimozdulni, mindenben korlátoznak. Nem véletlen telt be nálam a pohár. Az egyik szobatársam hajnalban már kukorékolt, alig aludtam valamit, erre meg csak rátett egy lapáttal, hogy dög unalmas órákra kellett volna bemennem. Így hát fogtam magam és szokásomhoz híven rejtőzködő életmódot folytattam a birtokon belül. Néhány hónapja sikerült lopnom egy láthatatlanná tévő köpenyt, amivel szabadon mozoghatok, mert senki sem szúr ki. Az már más kérdés, hogy a városba nem sikerült kijutnom, de legalább egész nap lazsálhattam. Ameddig ki nem „csengettek” az ötödik és egyben utolsó órámról, nagyrészt a szükség szobájában aludtam egy ágyon, csak utána mutattam meg magam a külvilágnak, miután kipihentem magam. De utólag már tudom, hogy rossz ötlet volt kitennem a lábam onnan, mert mindenki engem keresett. Egymás után érkeztek a Mardekáros társaimtól az üzenetek, köztük az egyik haveromtól is, hogy nem tud jönni a bálra és szeretné, ha a csaját én vinném. Persze... mindenki velem akar táncolni, miért vinném pont őt? Egy hatodikost. Holott ha nagyon akarnék, akkor mehetnék nálam idősebbel is. Ugyanakkor az egyik legjobb haverom kért meg, úgyhogy erősen filóztam ezen az egészen. Végül nem válaszoltam az üzenetre semmit sem, és nem is kerestem fel Viát. Helyette a tökkelütött tesómhoz mentem, aki a virágágyásokhoz hívott találkozóra. Állítása szerint fontos dologról lenne szó... na kíváncsi vagyok megint mi az a halaszthatatlan, ami miatt kénytelen voltam elhalasztani a délutáni Roxmortsi „kiruccanást”.  Múltkor például azért hívott, mert szerette volna, ha segítek neki bájitaltanból. Hát, mondom erre nekem nincs időm. Nem értem miért nem tudja felhasználni ezt arra, hogy becsajozzon. Csak odamegy az egyik csoporttársához és megkéri, hogy korrepetálja. Ez egy ősi, de jól bevált módszer arra, hogyan kerüljünk közelebb a jó csajokhoz. Nekem mondjuk már nem kell annyira erőlködnöm, mint régen, de a mai napig bevetek ilyen trükköket, ha valaki felkeltette az érdeklődésemet.
Azonban mikor leértem mit kellett látnom? Persze, hogy a tesóm elverését. Az egyik nagydarab Mardekáros seggfej  ütötte, mint valami boxzsákot. Nem tudom, hogy megint mit csinált, amivel ezt érdemelte ki, de nem is érdekelt mert azonnal felforrt az agyvizem. Elkábíthattam volna a srácot egy átokkal, de én határozottan verekedni akartam. Már úgy is jó régen kaptam össze bárkivel is, hiányzott a harc.
Pont háttal volt nekem a csávó és mivel túlságosan lefoglalta Kyle, ezért nem vette észre azt sem, hogy feléjük futottam. Ezt kihasználva könnyedén ellöktem a tesómtól és egy jókora jobb egyenessel indítottam, amit szerintem megérzett a reakcióiból ítélve. -Na, most fogod megbánni, hogy anyád világra sz@rt -térdeltem bele a gyomrába, ha már úgy is lehajolt a vérző orra miatt. Utána viszont adtam neki időt, legalább annyit, amíg a tesómhoz intéztem egy kérdést. -Kyle, mit csinált veled a seggfej? Most ugyanazt fogja visszakapni -ránézve kétlem, hogy már órák óta itt veri, de azért tudni akartam, hogy miket vetett be ellene... és mennyi ideig kínozta.



x music 552 x szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-23, 18:37


Adam & Kyle

Mindjárt tél, legalábbis ami a naptárat illeti, de az időjárás erre magasból tesz, csak az elmúlt két napban tízszer csúszott ki a lábam alól a föld, a hülye jég miatt, mert ilyen időben pillanatok alatt megfagy minden, és nekem persze sikerült megfáznom. Valamiért minden évben sikerül megfáznom, de csakis ilyenkor, viszont mivel imádok kint lenni, nincs az az isten, hogy én ott gubaszak fent a szobában egyedül. Felkaptam magamra három pulcsit és egy jó vastag kabátot, na meg valami elégé érdekes sapkát, ami körülbelül kétszer akkora, mint a fejem, de majd maximum visszaadom annak, akitől elcsórtam, bárki is legyen az.
Adamhez meg remélhetőleg eljutott az üzenetem. Kerestem őt, de végül feladtam, hogy megtaláljam, szóval szóltam az egyik gorilla kinézetű Mardekárosnak, hogy mondja meg a tesómnak, vonszolja le ide a seggét, mert szükség van rá. Igazából nincs, mármint akkor is életben maradok, ha nem jön el, de jó lenne, ha jönne, mert hírek vannak, neki is hallania kell, hogy sikerült végre valakit elhívnom a bálba, aki nem koptatott le azzal, hogy ”bocs, de sietnem kell, mert szül a macskám!”. Nem iriggyé akarom tenni, amúgy is, gondolom neki már vagy tizenkét párja van a bálra, csak a sikerélményt meg kell osztani, hogy még inkább örüljek neki. Na meg persze ott van az is, hogy rég nem láttam már őt, és van egy olyan balsejtelmem, hogy szükségem lesz rá, mert… azt hiszem kihúztam valamelyik háztársánál a gyufát azzal, hogy nevetségessé tettem őt reggel a Nagyteremben, de muszáj volt, próbált megalázni, én csak…megvédtem magam. Lehet, hogy nem kellett volna adnom neki egy kiszínezőt, és talán a tányérjába se kellett volna beletüsszentem, de istenem, az véletlen volt, esküszöm! Most pedig nagyon úgy érzem, hogy pikkel rám ezért, és egyedül könnyű préda vagyok. De a remény hal meg utoljára, igaz? Kitudja, talán a az ilyen tipikus Mardekáros fazonok növesztettek már agyat maguknak.
Nem, nem növesztettek, erre akkor jöttem rá, mikor egyik pillanatról a másikra a levegőben találtam magamat. – Hello! Mi lenne, ha… - leraknál, mondanám az engem szinte már fojtogató srácnak, de nem tudom befejezni a mondatot, mert az ökle a gyomromba vágódik, én pedig nagyot küzdök azért, hogy ne hányjam le. Az valószínű az életembe kerülne. – Leraknál, ezt akartam mondani, de… ez is egy módja a dolognak.  – darálom le egy levegővételre, miközben próbálok feltápászkodni a földről, ahová estem, de a fickó persze nem hagyja, kapok tőle még egyet. Csak időt kell nyerni… ha Adam jön, akkor ez a két tökkelütött már csak keresztapa  lehet majd.
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 401

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-15, 10:10

Szabad játéktér, új játék kezdhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-13, 17:57



Toshiro & Luna


[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Lássuk be, újdonsült ismerősöm nem túlságosan beszédes, bár ez engem sosem szokott kifejezetten megakasztani. gond nélkül folytatom tovább, amit elkezdtem, amíg ő láthatóan próbálja kitalálni, hogy mégis mit reagáljon. Nem lehet neki egyszerű, mert nehezen szokik ki a száján az a két tétova szó, mert hát... tényleg tétova szavakról van szó, és nem valami lelkesek. Biztos valami gondja lehet.
- A bűbájtan az jó, szeretem. Flitwick professzor nagyon jól tanít és kedves is. - na jó ez sokak szerint túlzás lehet. A koboldok ritkán kedvesek úgy igazán, de attól még igenis remek tanár és akárhogy is nézzük mégis csak a házvezetőnkről van szó. - Oh, hát rajtam gyakorolhatsz, nekem nem gond, ha ezzel segíthetek. - vágom rá szinte azonnal. Nem tudhatom, hogy pont arra jutott gondolatban, hogy nem akarja, hogy erre gondoljak, de engem igazán nem zavar a dolog. Végül is kivel gyakorolna az ember, ha nem egy háztársával, aki kicsit kisegíti a bajban? Mégis csak jobban lehet tesztelni ezt egy emberen, mint mondjuk egy békán, vagy más állaton, főleg hogy utóbbiak nem is értik mi történik, nekik zavaróbb lehet.
A megkezdett mondatára csak elmosolyodom. Nem zavar, tudom, hogy hogyan fejeződött volna be az a mondat. - Igen, jól tudod. - bólintok végül egy bátorító mosollyal. Látom én, hogy sikerült kellemetlen helyzetbe hoznia magát, de nekem nincs ezzel különösebben nagy gondom. Előfordulnak az efféle elszólások, én meg tudom, hogy a legtöbben hogyan vélekednek rólam. - Egyébként van valami baj? Tudod olyan... rossz kedvűnek tűnsz, kellemetlen energiák áradnak belőled. - magyarázom egészen komolyan, mintha tényleg konkrét tényekről lenne szó. Talán csak érzem belőle azt a feszültséget, ami benne van, amit nem tud kezelni, ami miatt most is elvörösödött és amiért pár perce is kellően feszülten válaszolt.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Toshiro Shintani
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 5

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-12, 19:47

Luna & Toshiro

Ezek szerint találtál a folyosón egy növényt? – akart visszakérdezni enyhe csodálkozással, de végül csendben maradt. Szóval a folyosó nem tökéletes élettere a virágnak... Nos, ez tulajdonképpen érthető. Voltaképpen egészen megható, mennyire a szívén viseli a növény sorsát ez a cserfes kis szőke. Példátlan.
-Vagy úgy – kommentálta a tényt semmitmondó, kelletlen hangon. Megdöbbentő, mennyire nem tudott hozzászólni a csevejhez. Még szerencse, hogy a lány megkérdezte a nevét – vagyis tulajdonképpen arra kérdezett rá, hogy Toshiro –e. Első pillanatban arra gondolt, honnan tudja ezt a lány, majd eszébe jutott: háztársak. Sőt, évfolyamtársak is.
- Igen – felelte, majd a tényt megerősítendő bólintott is egyet. – A bűbájtan tankönyvet olvastam – tette hozzá a második kérdésre reflektálva -, mégpedig a némító bűbáj precíz használatát. Kellene valaki, akin gyakorolhatom – mosolyodott el, majd rádöbbent, hogy talán nem ez volt a legszerencsésebb magyarázkodás – még a végén azt hiszi, rá gondolt. Pedig dehogy, egyszerűen kevésnek érezte az órai gyakorlást a békán.
- Te pedig Lü… Luna Lovegood vagy, nemde? – kérdezte, de rögtön el is vörösödött az elszólás miatt - kitartóan bámulni kezdett hát egy földön araszoló hangyát. Jaj, de kínos… Persze, tudta, hogy a hölgyemény neve Luna, de egymás közt mindig a „Lü” kezdetű becenévvel illeték. Most már jobb lenne felszívódni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-10, 20:05



Toshiro & Luna


[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Valahogy mindig is könnyebben kiszúrtam másokat, mint ők engem. Ez már csak ilyen, nálam legalábbis így működik. Elég nehéz engem meglepni, mert valahogy van egy afféle hatodik érzékem, ami jelzi nekem, ha valaki közeledik. Ez az apró kis megérzés súgta meg most is a tényt, hogy valaki jön, és aztán már nem volt olyan nehéz meghallani a könyv lapozását, mert ez mégis csak egy olyan igazán jellegzetes hang. Ha az ember jól figyel, akkor még azt is betippelheti, hogy milyen könyv. Pl. a bájitaltankönyv lapjai kicsivel nehezebbek, aztán ott van a szörnyek könyve... na az nagyon jellegzetes, örülj, ha nem akar megölni. Vannak vékony könyvek, gyenge lapokkal, és vastagak sok képpel és festékkel, sokuk más típusú papírra íródott, aztán megint más egy újság, ami olyan zizegős és nagy, könnyű kihallani, ha valaki azzal küzd éppen. De most nem erről van szó, egyértelmű, hogy amit lapoznak mögöttem az könyv. De még így is beletelik egy kis időbe, mire végül megfordulok, hogy megnézzem ki az és köszönjek is.
- Ő nem egy gyógynövény, de még se hagyhattam ott a folyosón. Valaki csak úgy kitette a sötétbe és az ott nagyon nem jó hely neki. - igen, simán képes vagyok személyként emlegetni egy virágot. Miért ne lehetne? Szép és minden virágnak van valami kis egyedisége, csak jól meg kell figyelnünk őket, és mint már említettem a zenét is szeretik. - Toshiro vagy igaz? - pillantok rá újra, amikor már készen vagyok a virágom elültetéséve. - Mit tanultál? Vagy csak olvasol? - sokaknak tudom a nevét és ő történetesen az évfolyam társam is egyben.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Toshiro Shintani
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 5

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-10, 13:08

Luna & Toshiro

Csendes léptek ide vagy oda, Luna hamar felfigyelt a közeledtére – mi több, semmi csodálkozás nem látszott az arcán, hogy itt találja. Kedvesen mosolyogva kérdezte meg a fiútól, szereti –e a virágokat – barátságos közeledése pedig majdnem olyan meghökkentő volt a fiú számára,  mint maga a kérdés. Mi tagadás, tartózkodó természete miatt nem szokott hozzá ahhoz, hogy távoli ismerősökkel beszélgetést folytasson. Ha pedig az illető épp Lüke Lovegood… Nos, még egy ok a távolságtartásra – vélekedett.
Valószínűleg most vette életében először alaposan szemügyre a lányt – eddig hébe-hóba rá pillantott csupán. Kutató szemekkel mérte végig, amikor a virágaival volt elfoglalva – kedves arc, szőke haj, vékony alkat, összességében semmi jel nem utalt arra, hogy a hölgyemény holdkóros csodabogár lett volna – pedig épp evégett intették tőle óva évfolyamtársai. Közben a leányzó virágcserepet vett elő, majd óvatos mozdulatokkal, gyökerestől emelte ki a növényt, hogy utána a frissen ásott gödörbe helyezze, majd egyenletesen beborítsa a korábban kiborított földdel. Toshiro megvárta, amíg végez, majd – a lány számára is bizonyára jól hallható módon – becsukta a bűbájtankönyvét.
- Szeretem – vont vállat, majd felállt, s lassú léptekkel a virágágyásokhoz lépett, megszemlélve Luna munkájának gyümölcsét. – A gyógynövénytan a kedvenc tárgyam – tette hozzá, csak úgy mellesleg. Milyen suta egy beszélgetés ez - merült fel benne a kósza gondolat, mert igencsak kételkedett benne, hogy sok közös témájuk van a lánnyal - a lánnyal, aki közismerten előszeretettel hisz képzeletbeli lényekben és akit ritkán látni a Hírverőből származó, csalhatatlan fantomfigyelő szemüvege nélkül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-09, 13:25



Toshiro & Luna


[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Ismeritek az érzést, amikor olyannyira elmerültök egy bizonyos tevékenységben, hogy szinte megszűnik a világ? Na most nálam ez elég gyakran előfordul. Most is, ahogy a kis gödröt ásom és időnként elbambulva figyelem az utolsó erejükkel még virágról-virágra szálló méheket... Milyen szomorú! Még mindig próbálják az utolsó adag virágporokat begyűjteni, pedig nem soká végük. Vajon tisztában vannak ezzel? Többségük elfárad, ahogy jön a rossz idő. Egyszerűen lehullanak majd az égből és vergődnek egy ideig, amíg végül el nem pusztulnak. De megtettek annyit a nyáron, amennyit lehetett a kas fennmaradása érdekében. Elég virágport gyűjtöttek, hogy az új generáció majd kikelhessen és majd tavasszal új méhek keressék a virágport, ezzel újabb növényeknek és majd aztán új méheknek adva életet. Csodálatos dolog a természet körforgása! Az emberi élet is ilyen. Lehet, hogy valaki meghal, de mindig születnek újak helyettük, minden világra jön egy új élet, hogy aztán amelyik elmúlt se vesszen kárba örökké, hiszen az ő tettei is talán közre játszottak, hogy az új lehetőséget kapjon az életre.
Nem igazán hallom meg a közeledő lépteket, túlságosan leköt a saját kis világom odabent a fejemben. Csak akkor pillantok hátra, amikor Toshiro már leült, amikor már kinyitotta a könyvet és amikor már a kis mélyedés tökéletes ott előttem, készen áll arra, hogy a megszerzett virágot elültessem. Nem lep meg, hogy nem köszönt rám, nem szoktam fennakadni az emberek reakcióján. Minden bizonnyal csupán udvarias és nem akart zavarni. Kicsit helyezkedem, hogy hátra forduljak és az a tőlem jól ismert ábrándos mosoly is megjelenik az arcomon.
- Szia! Te is szereted a virágokat? - vagy csupán az illatukat, de minden bizonnyal ezért van itt nem igaz? Bár az is igaz, hogy most épp könyvet olvas, tehát talán inkább a könyveket szereti jobban, bár ez még mindig nem zárja ki azt, hogy a virágokat is szereti. Csak a kérdés erejéig pillantok rá, de nem fordulok vissza azonnal, mert aztán már óvatosan a virágcserépét nyúlok és finom műgonddal emelem ki földestül belőle a kis növénykét, hogy aztán a földbe helyezzem és ügyes mozdulatokkal kezdjem el a kiásott földet is visszalapátolni, majd szépen ellapogatni körülötte.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Toshiro Shintani
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 5

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-09, 09:51

Luna & Toshiro

Kellemes, az évszaknak megfelelő idő volt – olyan, mint amit az ember fia októberbe lépve elvárhat. Toshiro lassan lépkedve, elmélyülten haladt a kastély hatalmas kapuja s így a birtok felé – természetesen a könyvtárból –, hogy még egyszer, talán ebben az évben utoljára kiélvezze a hűvösen lágy, könnyed őszi szellő simogatását. Noha erre az órára (gondosan vezetett határidőnaplója alapján) némi bűbájtan-tanulás volt betervezve, végül sikerült meggyőznie magát, hogy a könyvtár poros, fülledt levegője helyett a parkbéli sétát válassza. Természetesen a tankönyvet azért magával hozta: ott pihent hátizsákja mélyén, egy kockás pléd és egy üveg sütőtöklé társaságában.
Mikor kilépett a robosztus tölgyfaajtón, nyíló virágok csalogató illata csapta meg az orrát. Irányt változtatott hát, s a tó helyett a virágágyások felé induló ösvényt követte – melyet nem is bánt meg, hiszen a levegőben terjengő fantasztikus illat már önmagában elég indok volt ahhoz, hogy a tóparti tanulás helyett a virágágyások közelében telepedjen le.
Az ösvény egy utolsó kanyart vett, Toshiro pedig megérkezett a látványként sem utolsó virágágyásokhoz – ahol meglepve konstatálta, hogy nincsen egyedül. Valaki ott üldögélt a virágok között, s a mellette púposodó, egyre növekvő földhalom láttán pedig az is bizonyosságot nyert, hogy ás valamit. Csendes léptekkel haladt tovább az ösvényen, mígnem felismerte az alakot – a kusza, piszkosszőke hajzuhatagban virító margaréta láttán egyből tudta, kivel van dolga. Sohasem beszélt ugyan Lunával, de a róla keringő mendemondák alapján nem volt biztos benne, hogy érdemes csatlakoznia hozzá – hogy finoman fogalmazzunk: kissé különc hírében állt. Jobbra fordult hát, s csendes léptekkel – nem kívánta felhívni magára a figyelmet – a legközelebbi padhoz sétált, hogy helyet foglaljon. Pár másodperc múlva már vaskos bűbájtankönyvébe temetkezett, a kötet felett fél szemmel a lány felé sandítva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-10-08, 22:07



Toshiro & Luna


[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Az emberek gyakran ültetnek virágot, de persze az azért nem olyan ritka, hogy... lopottat. Oké, én se szó szerint mondanám, hogy elloptam ezt a kis szegényt, de talán valahol ez igaz rá. Egyszerűen csak nem tudtam ott hagyni, és sokkal jobb lesz neki rendes földben, friss levegőn, mint ott bent a sötétben a poros polcon. Nem tudom, hogy kié volt, mert a folyosón találtam rá, azt hiszem valaki egyszerűen ott hagyhatta, ami azért enyhén szólva is... rémes tett! Hogy lehet ilyet tenni egy ártatlan virággal, aki senki ellen nem követett el semmit, aki csak a fényre vágyik és a napsütésre. Tudom, nem kéne egy növényre úgy gondolnom, mint... aki, de miért ne lehetnének érzéseik? Közismert tény, hogy minden virág sokkal szebben virágzik és erősebben nő, ha minden nap beszélgetnek velük, sőt olyan is akad, amelyik válogatós zenei ízléssel rendelkezik. Ott van például a petúniánk odahaza az erkélyen. Utálja a hangos zenét, csak akkor igazán szép, ha csendes Beethoven szól a háttérben. Közben pedig a kertben lévő virágágyás rózsái leginkább a tánczenéket kedvelik, azokból is a gyorsabb fajtákat. Kipróbáltam már többször, tudom, hogy így van.
Hát ezért van most itt, ezért kértem el Bimba professzortól egy kis lapátot, és ezért hozom most a cserepes virágot, hogy jobb helyet találjak neki, mint a folyosó. Még van ideje, hogy gyökeret eresszen, mielőtt jön a rossz idő, meg a hó, ahol aztán megbújhat a hideg elől, és végül tavasszal majd újra virágba borulhat, új erővel és új lelkesedéssel. Tudom én, hogy így lesz jó neki és bárki ezt tenné a helyemben, aki kicsit is szereti a virágokat nem igaz? Szóval, amikor elérem a célt, először lepakolom a virágot, majd a ruhámra fittyet hányva ülök le törökülésben a földre az ágyás melletti a fűbe, hogy szép formás kis gödröt kezdjek el kiásni védencem számára.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1416

TémanyitásTárgy: Virágágyások 2014-10-08, 21:51


Virágágyások

Az épület főbejáratától induló kis ösvényen könnyedén el lehet jutni a néhány tíz méterre, nem sokkal az üvegházak mellett létrehozott kis ágyásokig. Rengeteg virág van itt, mindenfélék. Többségük persze főként nyáron virágzik, de akadnak szép számmal olyanok is, melyek a hűvösebb idő kedvelői.


[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumotion.com/
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások

Vissza az elejére Go down

Virágágyások

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Similar topics

+

Similar topics

-
» Yamanaka birtok
» Tenrai Hankou (Isteni Kihívás)
» Szabad Játék (1)
» [Küldetés] A virágmező
» Medúza nővérek és a fénylő virágok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok-