Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Üres terem
  Today at 07:31
Scott McBride

ϟ Daniil Dolohov
  Yesterday at 22:53
Daniil Dolohov

ϟ Képességdobás
  Yesterday at 22:36
Daniil Dolohov


ϟ Régi ismerősök
  Yesterday at 18:32
Madeleine Eastwick




A hónap posztolói
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Megan Smith
 
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Draco Malfoy
 
Lioneah McCaine
 
Gillian Ollivander
 
Nicolas McCaine
 
Calista Merrick
 
Statisztika

Összesen 634 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Daniil Dolohov

Jelenleg összesen 37432 hozzászólás olvasható. in 3389 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Virágágyások

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1347

TémanyitásTárgy: Virágágyások 2014-10-08, 21:51

First topic message reminder :


Virágágyások

Az épület főbejáratától induló kis ösvényen könnyedén el lehet jutni a néhány tíz méterre, nem sokkal az üvegházak mellett létrehozott kis ágyásokig. Rengeteg virág van itt, mindenfélék. Többségük persze főként nyáron virágzik, de akadnak szép számmal olyanok is, melyek a hűvösebb idő kedvelői.


[You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/

SzerzőÜzenet
Timothy Bradbury
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 18
ϟ Hozzászólások száma : 16

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2017-01-01, 21:08


Lena & Tim

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]

Sylvia nagyon dekoratív lány, és lám, kijött megnézni az edzésemet is. Semmiféle hatással nem volt rám, nem lettem tőle se jobb, se rosszabb. Az egyedüli személy, aki inspirálóan hatott rám, az Lena, de ő olyan bolondos, és mindig el van havazva, annyi barátja és programja van. Na persze én beszélek? Olyan szinten be vagyok táblázva hogy csoda, hogy most Sylviára tudok szánni egy-két órát. Meg sem izzadtam, úgy aláztam le az edzőpartnert, és tegyük hozzá, nem vagyok empatikus egy kicsit sem, nyíltan kimutattam a diadalmas mosolyt, én már csak ilyen vagyok, győzni akarok minden áron. Pedig megmondtam  neki, hogy adjon bele mindent, de így is esélytelen volt. Csak legyen majd ilyen a többi is, akivel Wimbledon-ban összekerülni, akkor az elvárt győzelmet hozhatom haza. Tudom, hogy sokan még fiatalnak gondolnak, de a véremben van a versengés, a győzni vágyás, így nem is lehet kérdéses, hogy.. Ahelyett, hogy odatartanám az arcomat egy csókra, a közeli virágágyások között felfedezek egy szőke üstököt. Sylvia karbafont kézzel bámul, hogy mit, vagy kit nézhetek, de mivel nem akar most nyílt összecsapást, ezért belémkarol, és elindul velem a kviddicspályák irányába, én viszont sejtem, hogy Lena lehet az, és mintha.. lehajtaná a fejét..? Arrafelé vonom a magas szöszit, mintha csak véletlen lenne, így olyan a sétánk, mintha minimum táncolnánk. Ahogyan közelebb érünk az ösvényen, már látom, hogy Lena szája lefelé görbül, ezért valami halaszthatatlanra hivatkozva lerázom a lányt, és Lena felé sietek. Kezemben a teniszütő, csoda, hogy Sylvia nem kapja ki belőle, hogy azzal vágjon agyon. De mivel együtt vagyunk, nem akar egy szakítást kockáztatni, csak néz utánam csúnyán, aztán legyintve elsiet, én meg a hugrabugos kislányhoz. Látom, hogy valami dobozkát bámul meredten, és mintha éppen elégetne valami.. papírt? A pernyékből kiindulva erről lehet szó. Azt hiszem láthatta, hogy nem voltam egyedül, de végülis ez mindegy, lássuk be, mint barát még mindig fontos nekem. Közelebb lépek, de tartva a távolságot, ha egyedül akarna lenni.
- Szia Lena.. Baj van? Segíthetek? – Mellőzöm a csábos szemöldökemelgetést, a masszívan lehengerlős mosolyt, szimplán csak kérdezek. Mennem kéne, de mivel Sylvia így lefújta a programunkat, lényegében termelődött néhány óra szabadidőm.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
maybe you don't see but i am a fighter
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lena Youngmay
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 130

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2016-12-28, 09:57


Ég a gyertya ég


[You must be registered and logged in to see this image.]


Igazából ezen cseppet sem kellene meglepődnöm. Anya és a nővérem... valahogy sose voltak oda értem, de akkor sem értem, hogyan voltak képesek... erre. A kezemben a levél még most is, mellettem a földön pedig a doboz. Nem foglalkozom a hideggel sem, és persze ilyenkor virágok se nagyon vannak, viszont legalább ez egy olyan hely, ahol viszonylag kevesen járkálnak, pont e miatt miatt. Elég pocsék érzés ez az egész, hogy ők ennyire semmibe vesznek egy nagyon is komoly dolgot. Hiszen anya testvére volt! Különc, mint én, de akkor is a testvére! Egyszerűen csak pár sort írt nekem, hogy meghalt a nénikém és kész, mintha ez semmiség lenne, mintha nem is számítana egyáltalán, mintha nem is a testvére halt volna meg. Még oda is biggyesztette, hogy ez történik valakivel, ha sokat foglalkozik a butaságaival. Nem voltak butaságai! Csak kicsit talán másképp látta a dolgokat, mint anya, de ez nem butaság.
A dobozt pedig még ki se bontottam. Egyelőre nem ment. Anya azt mondta, hogy e holmija nagy része oda lett, a házát meg hamar el akarja adni, hogy pénz legyen belőle, ezt a pár dolgot pedig elküldte nekem. Dobjam ki nyugodtan, ami nem kell. De hát mégis hogyan dobhatnám ki? Már az is rettenetes, hogy az egészet egy héttel az után kaptam meg, hogy a nénikém meghalt, mert a nővérem nem adta oda. Ő tudott róla, ő kapta meg előbb az egészet és nem én. Hát persze, hogy nem én, már miért is én kaptam volna meg? Most pedig meg kellene néznem, hogy mik maradtak utána és félek, hogy sírás lesz a vége. Na ezért jöttem ki ide. Még azt sem tudom, hogy mikor lesz a temetés. És mi van, ha már volt? Anya lehet, hogy gyorsan elrendezte és én ott se tudtam lenni. Ez... valami rettenetes!
Hatalmasat sóhajtok, és csak bámulom a dobozt magam előtt, a levelet pedig egy lánca mozdulattal gyújtom meg a kezemben. Egyszerűen csak nézem a lángokat és alig hallhatóan mormogok. - Ég veled Agnes néni! - legörbül a szám, de próbálom tartani magamat és nem sírni. Nem is hoztam magammal zsepit. Micsoda butaság, hogy tudtam, hogy mit kell átnéznem és nem hoztam zsepit? Talán egy van nálam, de nem vagyok benne biztos. A levél csak békésen lángol a kezemben, én pedig elvarázsoltan, szinte már megbabonázva nézem a lángokat, ahogyan szépen lassan egyre közelebb érnek az ujjaimhoz. Érzem a hőt, persze hogy érzem, csak valahogy nem veszek róla tudomást, hogy veszélyesen közel vannak már a bőrömhöz, a körmömhöz... a parázsló darabokat viszi a szél, kész csoda, hogy nem a ruhámba, vagy a hajamba jutnak. Ez van, ha az emberben van egy jó adagnyi piromán hajlam, nem nagyon fogja fel, hogy valami baj van.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Halihóóó! :3  


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A sötétség körülvesz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dasie Saint-Quentin
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 27

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-12-08, 20:15





[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Jonathan & Dasie

Még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy tényleg találtam egy fickót az alagsorban elrejtve, még hozzá egy olyan fickót, aki nem is épp tegnap került oda. Kissé zavaros a történet arról, hogy miért került ebbe az állapotba, és persze elsőre nem is én voltam az, akivel mindezt meg akarták beszélni, de ezt nem is vártam el különösebben. Ettől persze eszem ágában sincs annyiban hagyni a dolgot, utána fogok járni és ahogy megvizsgálták a fickót, hogy jól van-e biztos, hogy beszélni fogok én is újra vele. Kale... már a neve sem a legáltalánosabb, hiszen nem valami Jack, vagy ilyesmi, ami jóval gyakoribb. Azért is jöttem ki most ide, hogy kicsit rendbe tegyem a virágokat és addig is elfoglaljam magamat, mert most biztos, hogy képtelen lennék csak ücsörögni és várni, az nem menne, be vagyok sózva, izgatott vagyok és ilyenkor várni a legrosszabb. Szóval nyugodtan rendezgetem a virágokat, kicsit a gyomot is eltávolítom. Persze a hűvös időben, kabátban nehezebb, de így sem olyan vészes. Nem kell, hogy a hideg teljesen felrúgja az ember megszokott életét, akkor csak mindenki utálná a telet, pedig ennek is meg van a maga szépsége.
A hirtelen felhangzó szavakra azért tényleg sikerül összerezzenni, még a kis ásó is kiesik a kezemből, az is kész csoda, hogy nem esem a hátsómra, de az egyensúlyomat végül sikerül megtartani. Felállva hirtelen perdülök meg a tengelyem körül, bár már a hang alapján is sejtem, hogy ki lephetett meg így.
- A diákokon kívül végül is bárkinek lehet, de az ijesztgetés nem szép dolog Jonathan. - az szám sarkában mégis mosoly játszik, annak ellenére, hogy a szavaim talán dorgálónak hathatnak. Nem annak szánom, bár nem volt szép tőle, de nem veszem zokon. Talán csak nem gondolt bele, vagy szándékosan tette volna? Az is lehet, végül is külső szemlélőként talán még vicces is a helyzet. Ő persze meg se rezzen. Beszéltünk már néhányszor, ha nem is sokszor, különös figura. Kíváncsi vagyok rá, hogy képes-e mosolyogni, mármint úgy normálisan boldogan, jó kedvvel... Ő tipikusan az a személy, akit kihívás megismerni és megfejteni. A szeme olyan sok mindent elárul már csak azzal is, hogy szinte semmit sem akar elárulni.
- Kíváncsi vagy, tehát az is tudsz lenni. Elrendezem a virágokat, csak hogy kicsit elvonjam a gondolataimat, furcsa dolog történt a minap és még rendeznem kell magamban, hogy mit gondoljak erről. Sétálunk? - nem különösebben zavar, hogy közel áll meg mellettem. Leporolom a kezemet és ha benne van, akkor kicsit összehúzom magamon a kabátot, hogy egy kis sétára induljunk a birtokon. Még közelebb lépve belé is karolok csak úgy barátian. Engem nem zavar a dolog, nem voltam soha sem úgy vele, hogy a személyes szférát olyan nagyon védeni kell, sokan valahogy túlgondolják ezt. Persze van nálam is egy határ, de nem kell túlzásba vinni. - És te merre jártál? Esti séta? Csillagnézés? - oh nem, ilyesmit nem nézek ki belőle, pedig jót tenne neki, de az idő nem alkalmas rá. Nyáron, akkor az igazi! Kifeküdni éjszaka a puha fűbe és nézni az éjszaka fényeit, számolni a csillagokat, keresni a csillagképeket és gondolkodni, hogy vajon valahol távol a messzeségben van-e valaki más is, aki pont ugyanúgy nézi az eget és a mi Napunkat látja ugyanúgy, ahogyan mi az ő csillagát.


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Secrets all around
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jonathan Zayn Davies
Reveal your secrets

avatar

Tanár

ϟ Kor : 31
ϟ Hozzászólások száma : 24

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-12-06, 22:54


[You must be registered and logged in to see this image.]
Dasie és Jonathan


Lényegében teljesen feleslegesen indultam el, diákoknak nyomát sem találtam. Már pedig, ha én, mint ex-auror nem találok meg valakit, aki szinte nulla a nyomai elrejtésében, akkor biztos, hogy nem volt ott. Egész úton felfelé azon gondolkoztam, hogy a felesleges futkorászásért hogyan szivassam meg Friccset. Úgy gondoltam, hogy valamivel meg kéne neki ezt hálálnom, de végül is meggondoltam magamat. Mára elég volt a cécóból, helyette inkább a Virágágyások felé vettem az irányt, hogy elkerüljem őt. Még csak az kéne, hogy újabb szabályszegőket akasszon a nyakamba! Nem elég nekik, hogy megtartom az órákat? Még ha a diákok jobban is örülnének, ha nem tartanám meg nekik.
Viszont, a további fölöslegesnek ítélt erőfeszítés elkerülése végett egy másik útvonalat választok, mint mondtam, a Virágágyások felé. Eredetileg egy hatalmas kerülővel jöttem, át a Birtokon, így egy-két bokrot átmászva bukkanok fel a Virágágyások Üvegházak felöli részéről. Itt tuti nem mászkál Frics, az épületbe meg majd valahogyan beosonok. Ha diákként ment, most is menni fog. Viszont, ahogy elindulnék az ösvény felé, egy ismerős barna üstököt szúrok ki. Pár pillanatnyi gondolkodás után valamiért inkább felé veszem az irányt. Amíg vele beszélgetek, addig sem kell Frics elől bújkálnom. A pálcámat zsebre vágom, és kissé felemelem a hangom, amikor megszólalok, talán kissé a szívbajt hozva rá. Elég halkan tudok osonni.
‒ Ki gondolta volna, hogy más is mászkál erre felé ilyenkor... ‒ jegyzem meg felé haladva, miközben leporolom a vállamról az ott maradt leveleket, port. Párszor már volt alkalmam vele beszélni, elég érdekes egy jellem. Igen csak ritka a mai világban, ha valaki ilyen simulékony, kifinomult ember. Érdekes, megfogott, hogy ilyen egyedi, így elkezdtem vele beszélgetni anno. Valószínűleg meg sem lepődik rajta, hogy elhagytam a köszönést, szokásom, talán még egy beszélgetésünk sem indult úgy a részemről, hogy köszöntem volna neki. A hangom semleges marad, az arcizmaim sem mozdulnak. Majdhogynem poker arcot vágva szólalok meg, tőlem nem meglepő módon. Az már inkább meglepő tud lenni, hogy leszólítok valakit.
‒ Mit csinálsz? ‒ Furdal a kíváncsiság. Már pedig én élvezettel elégítem ki a kíváncsiságomat, akármit is kell tennem azon ügy érdekében. Ez, a nő szerencséjére, még egy elég ártatlan érdeklődés a részemről. Minden köntörfalazás, felvezető érdeklődés nélkül teszem fel a kérdést, ezúttal már egy kis színt is vive a hangomba, miközben megálltam mellette. Nem különösebben zavar, hogy ha beléptem a személyes szférájába, nem véletlen teszem, ha megteszem. Csak ez már szinte reflexből megy. Imádom, ha kiakadnak ezen az emberek, bár, Dasiet még nem sikerült rendesen kiakasztanom...


[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.] ¤ Megjegyzés: ¤ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'm capable of anything, and I love this in myself.


A hozzászólást Jonathan Zayn Davies összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2016-08-25, 23:34-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 380

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-11-23, 23:12

Szabad játéktér, új játék kezdhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-09-30, 17:48

Shirley és Vanora - Két jég veri a virágot

Fel volt adva a lecke, és, ha Piton professzor valamit komolyan gondol, akkor ott nem lehet azt mondani, hogy de én nekem van egy jobb, alternatív megoldásom, mert az sosem lesz olyan jó, mint az ő megoldása. Jelenesetben az alternatív megoldás azt jelentette, hogy egyedül keresem meg a szóban forgó keresnivalót, a Keserűfüvet, mely legendák szerint a virágágyások között is megtalálható, csak épp még senki sem talált soha ott ilyet. Feladatom a virágágyások közül való szüretelés, méghozzá Shirley Harmsworthel, aki tulajdonképpen a megfelelőm volt a Griffendél házból, legalábbis felületes megközelítésnél, és ebből kifolyólag szinte sohasem beszélgettünk, vagy ismerkedtünk. Érdekes lesz a dolog.
A nyári meleg messze tovaszállt, így nem lehetett könnyed fehérneműben grasszálni a talár alatt, kénytelen voltam meleget tartó atlétát, és hosszú ujjút illetve melegítőnadrágot is húzni. Sosem volt kedvenc évszakom se az ősz se a tél; én a meleget szeretem, amikor nem kell túlöltözni. Gyógynövénytan könyvvel mellkasomhoz szorítva sétáltam le a kertbe, és a virágokhoz, majd látván, hogy kollegínám még nem érkezett meg, kinyitottam a könyvet, és tanulmányozni kezdtem a Keserűfű tulajdonságait, kinézetét... legalábbis próbáltam, csakhogy ott esett le, a képet megnézve, és a virágágyások között szétnézve, hogy szinte csak olyan növénnyel van tele egy nagy része a földnek, amire simán rá lehet fogni, hogy az bizony Keserűfű. Ezért szeretem, ha színtelen a könyv kiadása... és biztos, Pitont ismerve, hogy nem lesz elég az, ha belemarkolunk, és kiszedünk egy négyzetméternyit. Mert a legjobbakat kellett kiszedni, méghozzá gyökerestül, hiba nélkül.
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 380

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-05-10, 19:10

Szabad játéktér, új játék kezdhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-04-01, 00:04



Rose & Eileen


- Akkor nagyon kell az a gyömbér.
Állapítom meg halkan, aztán kinyögöm az igazság egy részét, és már ezt is borzasztóan nehéz bevallani, mert nem olyannak ismertem meg, illetve gondoltam önmagamat, hogy csak úgy bekopogok valakihez, és elé vetem magam. Mégis valami nagyon hasonló történt.
- Nem… igazság szerint fantasztikus volt. És… tudomásom szerint nem csalt meg. Ezt a részét nem bánom…
Úristen, hogy mondjam el neki, hogy egy tízes skálán minimum tizenkettes értékben voltam felelőtlen? Az az igazság, hogy meg is érdemlem, de basszuskulcs, egyszerűen eszembe sem jutott, hogy ez megtörténhet. Még most sem nagyon hiszem el.
- Igazából, nem törte össze, szerintem csak én kellek neki, ami tök meglepő, de… nem ez a lényeg.
Nyüszítem, és egész egyszerűen nem bírom kimondani, könnyebb lett volna, ha rájön, ha rögtön ezt kérdezi, akkor csak bólintottam volna, és foghatnánk együtt a fejünket, vagy valami hasonló. Sóhajtok egy mélyet, igyekszem a lehető legtöbb nyugalmat erőltetni magamra, hogy ne tűnjek tökéletes szerencsétlenségnek, bár határozottan úgy érzem magam. Ez most túl sok nekem, és azt kell mondjam, inkább csalt volna meg, akarna mást, minthogy tényként kelljen kezelnem a jelenlegi helyzetet.
- Én… másodjára nem jött meg.
Nyögöm ki végül halkan, sietve, elsüppedve önnön, mélységes szégyenembe, még a fejemet is lehajtom, mert gőzöm sincs róla, miként lehet az ilyesmit emelt fővel viselni. Ostoba voltam, ez tény, és most fogalmam sincs arról, mit kellene kezdenem ezzel az egész helyzettel. Lehet, hogy ő sem tud segíteni, de valakivel muszáj erről beszélnem, mielőtt Uther elé állok. Mérhetetlenül félek attól, hogyan fog rá reagálni, egy részem nem is akarja tudni, és undorító érzés, de van egy aprócska hang a fülemben, ami azt suttogja, könnyebb lenne, ha egyszerűen tennék a dolog ellen… Legszívesebben felpofoznám magam, gusztustalan vagyok.

//Úgy számoltam, hogy lassan letelik a három hét, és leszel már, de ha nem, hát sebaj, majd írsz, amikor tudsz. ^^//
Vissza az elejére Go down
Rosemary Miller
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-03-09, 12:54


Eileen & Rosemary
[You must be registered and logged in to see this image.]

- Igen drágám, a gyömbér jó az idegekre - kacsintok a lányra miközben megdörzsölöm a kézfejét. Nemsokára nehézkesen ugyan de elmondja mi történt. Szóval lefeküdt vele, ez a baj?
- De... Eileen ezzel nincs semmi baj. Vagy ennyire béna volt? Nagyon fájt? Vagy megcsalt? - teszem fel az elsőként fejembe ötlő néhol túlságosan brazil szappanoperás kérdéseket. De akkor sem értem mégis mi baja lehet ezzel? Persze ez a fontos dolog egy nő életében ergó sokminden rosszul sülhet el - mégsem úgy ismerem Eileent mint aki minden apróságon stresszelne. Valami... valaminek itt lennie kell a háttérben.
- Miért mondod ezt? - nézek rá értetlenül. Lehet tényleg egy durván csapongó pasiról van szó.
- Mi ez az Uther valami nőcsábász? Mond, hogy nem törte össze a szíved - jelenik meg ismét dacos, harcias énem miközben homlokomon mély, agresszív ráncok jelennek meg. Csak kapjam a kezem közé ezt az Uther gyereket, meg fogja emlegetni! Az én barátnőmmel senki nem bánhat így. Egyébként is roppant tisztességtelennek tartom ha valaki tudvalevőleg egy szűz lánnyal úgy kezd ki, hogy tudja nem fog sokáig tartania dolog. Csak egy légyott aztán kész - de ezzel egy életre meg lehet törni egy lány lelkét. A férfiak annyira önzőek, undorító disznók. Jó persze nekem egy szavam se lehet, a maga extrém és nem mindennapi módján igazán mesebeli volt a nagy első. De ő... egyedi eset volt. Úgy értem némileg távolabb a civilizáció okozta nyomástól, stressztől és negatív befolyástól az emberek még nem vesztették el a tisztességüket. Nem úgy mint ez az Uther gyerek.




[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-03-05, 15:27



Rose & Eileen


Kicsit jobb, bár Rose közelében általában így érzem magam, mintha soha semmi probléma nem lehetne a világon, bármi is az, megoldjuk, elfújjuk, volt, nincs. Ám ez most sajnos nem ilyen egyszerű, az, amibe kavartam magam, valami olyasmi, amiből valószínűleg soha az életben nem fogok tudni kimászni.
- Én… annyira ostoba vagyok...
Nyögöm halkan még a fülébe, majd lassan eleresztem, és zavartan tördelem magam előtt a kezeimet, nem bírom csak úgy kimondani, egyszerűen túlságosan ijesztő számomra ez az egész.
- Attól félek, ezen a helyzeten már semmit sem segítene az sem, ha hátsón rúgnád.
De még mennyire, hogy nem. Uther, közvetve róla van szó, de jelenleg semmivel sem bántott meg, legalábbis újra, azóta hogy színt vallott a pentagrammáról, alig láttam, és nem is nagyon szándékoztam ezen változtatni, még akkor sem, ha szenvedek a hiányától. Csak én lehetek ennyire elmebeteg, hogy egyszerre gyűlölök, és szeretek valakit tiszta szívvel.
- Gyömbér?
Nem tudom, most a tea sem vonzó. Hogy mondjam el? Mit mondjak? Hogy kezdjem? Azért van még, amiket nem tud Utherről és rólam, mert az egy dolog, hogy „randizgatunk”, és mindenki hajlamos azt képzelni, hogy ez amolyan cukormázas, habcsókos szerelem, holott közel sem, annál sokkal veszélyesebb, de többet nem akartam neki mondani mások előtt.
- Én… a szünet után lefeküdtem Utherrel.
Nyögöm ki a felvezetést, ami már önmagában elég sokkoló lehet tőlem, aki fennen hangoztatta mindig, hogy csakis és kizárólag komoly kapcsolatban, végtelen szerelemből fogja odaadni a virágát valami jóvágású alaknak. Ami azt illeti… ez igazság szerint mind megvan, de nem épp olyan formában, amiről a lányok álmodoznak a koromban.
- Ennél nagyobb baromságot életemben nem csináltam, érted? Kétségbe vagyok esve, óriási hiba volt, a lehető legnagyobb.
Nem fogja érteni, de nem jönnek úgy a számra a szavak, ahogy jönniük kellene, egyszerűen túlságosan megijeszt az egész helyzet, és félek, ha kimondom, végérvényesen visszavonhatatlanná válik, márpedig azzal nem tudok megbirkózni. Egyedül semmiképpen sem.
Vissza az elejére Go down
Rosemary Miller
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 49

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-03-05, 15:07


Eileen & Rosemary
[You must be registered and logged in to see this image.]

Őszintén szólva eleinte nem gondolok semmi aggasztóra az én kis barátnőmmel kapcsolatban, biztos csak Utherről akar pletykálni. Még örülök is neki, ha már nekem nincs szerelmi életem legalább mástól had halljak valami szépet és cukormázasan romantikusat. Dudorászva galoppozok le a lépcsőn, mosolyogva köszönök oda pár diáknak ám a jókedvem egy csapásra elszáll amint megpillantom Eileent. Szegényem elég meggyötörtnek tűnik, a szemei sírnak. Odarohan hozzám és olyan erővel ölel át, hogy úgy érzem menten kiszorítja belőlem a szuszt. De nem szólok rá, nem. Hogy is tehetném? Inkább viszonzom az ölelését és szótlanul simogatom a haját. Percekig csak állunk ott mintha szavak nélkül is értenénk egymás gondolatait. Végül az én suttogásom töri meg az acélos csendet.
- Eileen, mi a baj? - kérdezem tőle s csak ekkor engedjük el egymást.
- Mond el... ha az a bugyuta Uther volt csak bízd ide. Megismertetem a hegymászó bakancsommal a formás popóját - ráncolom a homlokom felvéve a dacosan gonosz arckifejezésemet. Még a karjaimat is csípőre vágom amivel még ha csak egy nagyon halovány de azért létező mosolyt sikerül kicsikarnom barátnőmből. Ez nagyon aggasztó, máskor le sem lehet minket lőne. Viharászunk, nevetgélünk és olyan hangosan peltykálunk, hogy semmi se maradhasson titokban. Megragadom Eileen kezét és egy padocska felé lépdelek magamután húzva őt. Leülünk, jómagam törökülésbe ahogy mindig és a lányhoz fordulva megfogom a kezeit.
- Na most aztán tessék mindent elmondani utána Rose néni csinál neked egy mennyei, nyugtató gyömbér teát - mosolygok bátorítóan Eileen tekintetét keresve. Azért még megszorítom a kezeit is, hogy tudja itt vagyok és segítek neki. Szegény kis Eileen... ha az a mocsok valamit csinált vele én esküszöm. Esküszöm... oké még nem tudom mit teszek de meg fogja keserülni.




[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-03-05, 14:35



Rose & Eileen


Nem voltam épp a legjobb állapotban, ami azt illeti, sík ideg voltam, és abszolút fogalmam sem volt róla, hogyan tovább, mit kellene kezdenem az életemmel, vagy mi lesz egyáltalán holnap, egy hét múlva, egy hónap múlva. Az éjjel a takaróm alatt pityeregtem, próbáltam halk lenni, s csak akkor engedni a kísértésnek, mikor a lányok már aludtak. Ettől függetlenül tudtam, hogy ideje lenne már egy beszélgetésnek Rose és köztem, máskülönben megzakkanok. Tudom én, hogy neki is vannak elhallgatott ügyei, és szeretném azt hinni, hogy egyszer majd megosztja velem, de ha nem, akkor sem fogom zaklatni vele. Utherrel kapcsolatban sok mindenről én sem beszélhetek, hisz a barátaimmal fenyegetett korábban. Most, hogy nem vagyunk túlságosan jó viszonyban, meglehet tényleg semmi sem tartaná vissza.
Hagytam egy üzenetet Rosenak az ágyán, hogy a virágágyásoknál várom, ez elég nyugis és csöndes hely, szeretek itt lenni, hisz a léleknek mindig jól esik valami szépet látnia, nemde? Most valahogy nem olyan színesek a virágok, pedig már tavaszodik, mondhatnánk, hogy szép az élet, de én most semmi ilyesmire nem vagyok képes gondolni.
Csak járkálok fel, s alá, arra azért vigyázok, hogy a növényeket ne tapossam el, nem szolgáltak rá ilyesmire, de ezenkívül felőlem aztán az ég is leszakadhatna jelen pillanatban, az sem űzné el a rossz kedvemet, tanácstalanságomat. Talán Rose majd segít, hacsak nem kap azonnal szívrohamot. Szerintem nekem is sokkal egyszerűbb lenne úgy az életem. Odáig még nem jutottam, hogy azt gondoljam, jobb lett volna, ha hónapokkal ezelőtt Uther ledob arról a szikráról.
Ráadásul anyám már a fejem fölött szervezi az egész nyaramat, és legalább húsz társadalmi eseményen kellene megjelennem a vőlegényemmel, aki nem Uther persze, mert miért is legyen az élet egyszerű. Már anélkül sem az, hogy bele akarnak kényszeríteni egy érdekházasságba. Fel tudnék robbanni, és addig sírni egyszerre, még nem apadnak el totálisan a könnyeim.
Amikor meglátom Roset, már sietek is elé, gondolkodás nélkül vetve magam a nyakába, úgy szorongatva, ahogyan eddig még sosem tettem, amiből tökéletesen tisztában van vele, hogy iszonyatosan nagy bajban vagyok, mert ennyire nem szoktam kiakadni, pláne nem nyilvánosan. Szólni sokáig nem is vagyok képes, csak ölelem, a vállába fúrom a fejem, és el akarom hinni, hogy egyszer majd minden rendben lesz.
Vissza az elejére Go down
Kalandmester
Reveal your secrets

avatar

Mesélő

ϟ Hozzászólások száma : 380

TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2015-01-05, 15:26

Szabad játéktér, új játék kezdhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-12-07, 14:09




Kyle & Adam



-De az most hogy jön ide, hogy szerettem-e vagy nem? -kérdő arckifejezés, mert ugye róla van szó. Tudom, hogy sosem volt a kedvence az a Süsü vagy mi a neve, de a törpöket rendszeresen nézte, ezért ajánlottam fel neki, hogy ihat törpös pezsgőt, ha szeretne. Mert, ha kihúzza a gyufát, akkor alkoholt biztos, hogy nem kap. Gondoskodok róla. Régebben ugyanis nekem sem adta volna ki a pultos csaj a piát. Csak aztán felajánlottam neki még tavaly, hogy ha szeretné akkor üzletelhetünk. Nincs köztünk nagy korkülönbség, ő meg elég dögös csaj ahhoz, hogy ne futamodjak meg egy átlagostól eltérő üzlettől, aminek a lényege, hogy párszor ha arra járok, akkor... vigyek egy kis színt az életébe. Azóta a tenyeremből eszik. Ha azt mondanám, hogy toljon oda Kyle-nak egy felest, akkor megtenné. És ugyanez működik fordítva is. Ha arra kérném meg, hogy véletlen se szolgálja ki, akkor meg sem mozdulna.
-Pontosan. Csak annyira, amennyire kell -villantottam rá egy győztes mosolyt, még mielőtt újra felhúztam volna a komolyabb arckifejezésemet. Tetszik ez nekem, hogy ilyen jól tudok uralkodni Kyle fölött. Azért is bírtam a kölyköt egy-két időszak kivételével szinte mindig. Meg sem erőltetem magam, de már behódol, mint egy okos kiskutya.
-Talán, ha szépen megkérsz, akkor viselkedek -vagy hát... végül is egy jó alkalom lenne megbosszulni azt a sok lenyúlt pizzát. Persze nem vinném túlzásba, csak teremtenék egy-két kínos helyzetet, vagy éppen simán hagynám, hogy uralkodjon a bunkóbb énem. Nem üldözném el Cho-t Kyle mellől, mert akkor biztos, hogy egy életre elvágnám magam. Meg az most nekem mitől jobb, hogy hisztizne nekem az öcsi? Viszont egy nagyon pici bosszú akkor is beleférne.
-Úgy nézek ki mint aki szarakodna egy könyvvel? Csak tanácsokat adnék és nem mutatnám meg rajtad, ne szarj be... -löktem meg a könyökömmel vigyorogva, amint mellé értem. -De ha nem, hát nem -vontam vállat. Elvégre én csak felajánlottam egy szívességet. Ha nem él vele az az ő baj, nem csinálok belőle nagy ügyet. Saját szocproblémája, ha odaér, akkor azt sem tudja mit hogyan. De nekem abból semmi hátrányom nem származna, így tehát leszarom.
-Miben fogadunk, hogy az a csaj lesz, aki a tenyeremből eszik és ha azt mondom neki, hogy ne adjon neked piát, akkor nem fog? -ez a meccs megint az enyém, akárhogy nézzük. Kyle csak álmodozik róla, hogy neki odaadná az a szexi pultos csaj a felest.

/Folytatás: Szárnyas Vadkan



x music x 386 szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-12-06, 20:25


Adam & Kyle

-Ugyan, tudod, hogy nem vagyok élősködő fajta. – nem abban az értelemben legalábbis. Más az, ha csajozom a nevével, és az, mikor megvédem magamat. Az utóbbi érthető, és nincs is vele semmi baj, inkább Adam-et üssék helyettem, mert ő megtudja védeni magát, én meg menekülésben vagyok egyedül jó, de abban nagyon is, gyors vagyok, nagyjából ez az egyetlen előnyöm, és ennek igen ritkán veszem hasznát, mert itt nem rendeznek bajnokságot futásból, amit a varázsvilágban csinálnak, abban én béna vagyok, ezt már rég tudom, és bele is törődtem. Bár… nem, a legtöbb tanár már megmondta, hogy esélytelen vagyok bármiben is, és reménytelen is.
- Mintha te nem szeretted volna a Hupikék törpikéket… - vigyorgok rá. Nem tudom, hogy ez így van-e, én imádtam törpapát, és sokáig szerelmes is voltam Törpillába, aztán anyáék elmagyaráztak nekem néhány dolgot,  és rájöttem arra, hogy egy rajzfilm figurába szerelmesnek lenni gáz és nem menő, szóval…gyorsan kidobáltam a Törpillás posztereimet.
- Azért egy kicsit paraszt is vagy. – hát most na, ez igaz, nem tagadhatja ő sem, az őszinteség szép dolog, de a túlzott őszinteség már bunkósság, ahogy apa mondta egyszer nekem régen, miután elmeséltem Ronda Maryn-nek, hogy miért hívják így. Én csak jót akartam, anya azt mondta, hogy legyek őszinte, még megvert engem Ronda Mary. – De szerencsére csak annyira, amennyire kell. – mondom még mielőtt kapnék egy sallert és ismét griff szarba fejelnék bele. Az elég volt egyszer is, soha többet nem akarok griffet látni. Ha nincs griff, griff szar sincsen, és a világ egyensúlya ismét visszaáll a régire.
- Én viszont nagyon is komálom őt, szóval… ha találkoznál vele, akkor legyél rendes, oké? – szóval ne viselkedjen úgy, mint Adam, hanem legyen rendes, próbálja meg elhitetni velem és Cho-val is, hogy nem rasszista. Már ha Cho valaha is eljönne hozzánk vagy valami. Azért ennyire előre nem kéne gondolkodnom igaz?
- Mi? Nem, fúj, dehogy, nem vagyok rá kíváncsi majd… elolvasom az önéletrajzi könyved, de… nem kösz, megoldom. – hát… egyelőre még nem tudom ,hogyan csinálnám, mert már csókolóztam… na jó nem, csak majdnem, de nem tehetek róla, hogy ott volt az a szúnyog. Rászállt a lány orrára, én meg… nem tudom, valamiért azt hittem, hogy kötelességem leütni, és a csók előtt egy lányt megütni nem szerencsés, még akkor se, ha egy szúnyogot akartál eltávolítani az arcáról.
- Miben fogadunk, hogy simán kinézik belőlem a tizennyolcat? – sietek utána magabiztos arccal. Fogadok én majdnem bármiben, hogy kiadják nekem a piát, én igenis kinézek úgy, mint egy tizennyolc éves! Kifogják adni, mert ez az én napom.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-12-06, 11:49




Kyle & Adam



Pankrátor? Inkább bokszoló lennék, ha lenne választásom. Illetve tulajdonképpen van. Még mindig elkezdhetném, ha lenne itt a közelben egy boksz edző. De ennek híján kénytelen vagyok beletörődni abba, hogy bestiamester leszek csak simán és nem bunyózhatok a ringben. Mire leléphetek ebből a nevelőintézetből, addigra legalább húsz, de inkább huszonegy leszek, az esélyeim ezzel együtt csökkennek arra, hogy profi bokszoló legyek. Akik azok, általában fiatalabban kezdik és huszonévesen már lazán kiütnek. Gyorsabbak, jobb a taktikájuk, van tapasztalatuk. Én is csak azért tudom terrorban tartani az itteni „agymenőket”, mert ők még annyira sem tudnak verekedni, mint amennyire én. De gondolom egy bokszolóval szemben kevés esélyem lenne. Nem ismerek olyan mozdulatokat, mint amilyeneket ők. Illetve ismerni ismerek, csak nem igazán tudnám még kivitelezni, hiába próbálkoztam Kyle ellenségein is párszor.
-Hmm. Lássuk csak... mondjuk ha szemtelenül visszaélnél vele, akkor garantáltan megölelgetnéd a földet -persze tudom, hogy most is használja a nevemet, ha nem így lenne, akkor szerintem percenként más verné el. Azt meg passzolom egyelőre, hogy mégis miként tudna úgy élősködni az ismertségemen, hogy az nekem megbocsájthatatlanul bűnnek számítana... de biztos tudna, ha megerőltetné magát. Könnyű engem felbosszantani, annyira talán nem is kéne rágörcsölnie a dologra.
-Értem. Akkor Hupikék törpikés lesz -vontam vállat egy szemtelen vigyorral. Sokáig nem engedtem meg neki, hogy alkoholt igyon, ha velem van, mert mindig jól szórakoztam azon, ahogy szívószállal szürcsöli a szörpöt, én meg ihattam mellette a sört. De úgy voltam vele, hogy talán most az egyszer kivételt tehetek és üdítő helyett piát kérek neki is. Ha jól viselkedik. Mert még mindig csak tizenhat és amíg nem lépünk be a szülői házba, addig én uralkodok felette. Sőt, még azután is, hogy hazaértünk.
-Hé, öcsi! Ezt szívd vissza, én nem paraszt vagyok, csak őszinte. Te viszont a következő viszont a következő visszaszólásnál mész földet szántani -változott komolyra az arckifejezésem és tekintettel próbáltam rávenni Kylet a megfelelő beszédstílusra. Mert már nagyon régen megbeszéltük, hogy nem sokáig tűröm, ha szemétládáz vagy leparasztoz. Illetve nem is megbeszéltük inkább megtanítottam neki, hogy meddig szabad nálam elmennie. Ehhez pedig én is próbálom tartani magam az ő esetében. Legalább olyan szinten, hogy ne buzizzam le minden második mondatomban.
-Jó, jó elhiszem. De én akkor sem komálom a fajtáját -mondhatjuk, hogy részben rasszista vagyok, ugyanis a kínaiakkal szemben erős ellenérzéseim vannak. A fekákkal megvagyok, bár azok errefelé nem túl gyakoriak.
-Öcsi, ha szükséged van tanácsokra, akkor szívesen megosztom veled a tapasztalataimat -a pletykákkal ellentétben még bőven húsz alatt van a szexuális partnereim száma, viszont nyilván már volt részem pár futó kalandban is. Kyle meg... talán még egy normális csókja sem volt.
-Persze, kinézel tizennyolcnak, egy másik univerzumban... -sóhajtottam fel, majd előrementem, hogy mutassam a lehető legrövidebb utat a városba. Ha egy kicsit jobban sietett Kyle, akkor utolérhetett.



x music x 450 szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-12-05, 13:46


Adam & Kyle

-Magadra vess, én mindig is mondtam, hogy mehettél volna pankrátornak is! – na igen,  mindig mondom én neki, hogy menjen és csapjon ott szét mindenki között. Én is tudom, hogy az egész csak színjáték, apa már elmagyarázta, hogy nem valóságos, mert ha az lenne, akkor elég sok ember halna ott meg, de nem érdekel, mert látványos és nevetségesen abszurd az egész, Adam pedig nyugodtan beállhatna, találunk neki valami perverz pankrátor nevet és máris mehet a ringbe. Én simán megtenném, ha lenne rajtam több izom és mondjuk ijesztőbben néznék ki, mint egy kavics, de hát ez van, nem vagyok ijesztő látvány, bár magamat megtudom ijeszteni, a múltkor is majdnem lefelejtem a vécécsészét, mikor megláttam magamat a tükörben.
-Megengednéd? Honnan veszed, hogy kell az engedélyed? – ő a tesóm, alap, hogy kihasználom az ismeretségét. Most is azt csinálom, ha valaki belém köt, elcsiripelem neki a nevemet, ő meg számot vet az életével. Adam szerencsére azért ismert, tudják, hogy nem jó dolog vele szórakozni. Na de a hírnévre visszatérve, az olyan jó bigék, akik kiakasztják a tízes skálát, nem is igazán kellenének. Én… szóval én olyan lányokra bukom, akik okosabbak, mint egy fonalas zöldmoszat, Adam meg hát…azokra akik nem, de hát ez van, az ő dolga.
- Persze, Süsü pezsgőt… már a mesét szerettem soha. – sokan igen, de én nem tudtam megérteni, hogy anyáék mit komálnak benne annyit. Egy sárkány, akinek egy faja van, na és? Ez azért nem olyan vészes, mert még mindig sárkány, nem hinném, hogy az a legkirályabb sárkány, akinek van vagy harminc feje. A Magyar Mennydörgőnek is csak egy feje van, és mégis ő sárkányok ásza, legalábbis szerintem. Ezzel az alkohol dologgal viszont egyszer nagyon kifog engem akasztani. Tudom, hogy csak tizenhat vagyok, és nem ihatok még alkoholt, de anyáék is adnak néha bort, szóval miért ne ihatnék? Nem hülyére akarom magam inni, csak…ünnepelni akarok.
- Hé! Ne beszélj így róla!  Nem minden ötödik ember kínai, minden ötödik ember olyan paraszt, mint te! – tudom le a dolgot kicsit morcosan. Tudja, hogy nem úgy érettem, de azért ne beszéljen így Cho-ról, mert ő igenis jó fej, csak ne jöjjön nekem Adam ezzel. – Ő amúgy se Kínában született! – bezony, mondta, hogy nem, szóval… nem tudom, hogy ő ettől még kínainak tekinthető-e, de mégis kit érdekel? Ha kínai, ha nem, nem érdekel, bírom és jól néz ki, hiába jön nekem Adam a hülye macsó szövegével, nem fogja elvenni a kedvemet. Tudom, hogy csak irigy. – Öhm, izé, az… majd talán, később… ha… esetleg...de… meglátjuk majd. – nagy nehezen azért csak sikerült befejeznem egy mondatot, szóval éljen, király vagyok. Mindegy, hiába nem tetszik neki, nem is baj, nekem tetszik Cho, és ez számít, kit érdekel, hogy Adam-nek ki tetszik? Ő amúgy is majdnem mindenkit megkap. – Simán kinézek tizennyolcnak, csak figyeld meg! – naná, lemegyek oda és elmondom, hogy kérek mondjuk tizenöt liter mézsört, ne bízzunk semmit sem a véletlenre. És tuti odaadja, mert… kinézek tizennyolcnak simán… remélem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-12-03, 06:38




Kyle & Adam



Kettőnk között a fő különbség az, hogy nekem általában szerencsém van, neki meg nem.  Én jó géneket örököltem, ő meg egy majom lett. A külseje felett nem ítélkeznék, nem vagyok én meleg, hogy egekig magasztaljam bármelyik testrészét vagy éppen lehordjam. Azt ráhagyom az ellenkező nemre. Egyébként meg szerintem nem lenne vele semmi gond, ha nem lenne olyan mérhetetlenül nagy balf*sz, aki képes belefejelni a griff szarba is.
-Dolgoznál helyettem, de nekem még mindig ebben a nevelőintézetben kell rohadnom... hogy is van ez Kyle? -vontam kérdőre, megint elgondolkozva azon, hogy miért akartam anno még három évet elpazarolni az életemből. Mert itt tanulni nekem felér egy kínzással. Persze pozitívum, hogy vannak jó csajok, bejáratott egyedek, ha már felemésztene az unalom... de igaziból bárhol találnék hasonlókat Londonon belül. Az, hogy itt kéznél van mindegyik, az már csak kényelmi kérdés. Egyébként meg annyira nem is vagyok nagy nőcsábász, mint amilyen lehetnék a pletykák alapján. Minden nap meghívhatnék valakit egy menetre, ha megerőltetném magam. Ennek ellenére ennyire még sosem mentem messzire. Mostanában ráadásul az időm nagy részét a haverokkal töltöm. Leugrok velük Roxmortsba italozni például, mert ép ésszel nem lehet kibírni ezt az iskolát.
-Hát, mivel nem dolgoznék helyetted, ezért azt megengedném, hogy felhasználd a hírnevemet -bólintottam egy vállvonás után. Engem őszintén szólva nagyon nem izgatna, hogy mit kezdene azzal, ha őt is sokkal többen ismernék általam. Ha van egy kis esze, akkor használná ezt az ismertséget és például a munka mellett felszedne magának egy 10/12-es bigét. Na jó, esetében mondjuk nem hiszem, hogy ez bekövetkezhet. És nem azért, mert lenyúlnám tőle... annyira azért nem vagyok seggfej, hogy pont az kelljen nekem is, aki Kyle-nak. Csak ugye a jelenlegi hozzáállásával, azzal, hogy például az előbb is hagyta magát elveretni...hát, kétlem, hogy tapadnának rá a 10/12-es csajok.
A hír amit közölt velem, az meg nos... legalább annyira meglepett, mintha éppen most jelentették volna be, hogy találtak egy másik Naprendszerbeli bolygón életet. Mert ugye nála az előbbiek miatt elég abszurd ez a csajozás téma.  Majdnem teljesen reménytelen, tekintve, hogy belőle még azt is könnyen ki lehet nézni, hogy akár véletlen is, de belefejel a legközelebbi virágcserépbe az egész Roxfort előtt. Néha már komolyan sajnálom a srácot.
-Retardált -reagáltam le a bókját laza mosollyal, miközben még a hátát veregettem. Eszemben sem volt komolyan megsérteni, gondolom ezzel ő is tisztában volt. Tehát nagyrészt a meglepődés is vérszívás volt, amit tőlem már megszokhatott az idők során. Engem nem érdekel milyen balf*sz, akkor is a tesóm marad és ölni tudnék érte. Az meg más lapra tartozik miért csak ritkán mutatom ezt ki. Az az igazság, hogy az mellett, hogy sajnálom, szeretek röhögni rajta és... lehet tényleg szemétláda vagyok.
-Alkoholt szeretnél? -röhögtem a mondatain. -Majd eléd tolunk egy Süsü pezsgőt -léptem el mellette továbbra is vigyorogva, majd egy kisebb paskolással kombinálva  a válla körül megindítottam, hogy jöjjön velem.
A válasza miatt viszont  nagy erőfeszítésembe tellett, hogy ne vigyorogjak megint. -Cho? Akkor mégis igaz, hogy minden 5. gyerek kínai... -persze, hogy ismerem, hogyne ismerném. Annak a Cedric-nek a csaja. Vagyis csak volt ezek szerint. -Bocs, tesó. Nekem személy szerint nem jön be, de az a lényeg, hogy neked igen. Elvégre nem nekem kell vele hemperegnem egy ágyban -a kínai csajokat valahogy sosem bírtam annyira, hogy bepróbálkozzak náluk. És Kyle ízlését sem kritizálnám emiatt. Elvégre egy hiba még nem a világ vége. Bízok benne, hogy ha már eddig eljutottunk, hogy neki is összejön valami, akkor előbb-utóbb szintet lépünk. -Ünnepelünk és ha szépen kéred, akkor kapsz a Süsü pezsgőbe alkoholt.



x music x 575 szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-30, 01:22


Adam & Kyle

-Akkor járasd meg azt a fene nagy lábadat az arcukban! – vágom rá kicsit morcosan. Nem mintha úgy hinném, hogy lúzer vagyok, de… a francba is, Adam miért állhatott sokkal többször sorba, mikor a jó külsőt, meg a hatalmas lábakat osztogatták? És én akkor hol voltam? Mert biztosan nem egy lánnyal hancúroztam, arra azért emlékeznék. Mint például a griffmadáros esetre. Na az… az szar ügy volt. Adam meg persze csak röhögött, én meg próbáltam elkerülni a griffmadár méretes seggét, mert ha azzal rám ült volna….szinte biztos vagyok abban, hogy belefulladtam volna a szarba, és nem egy ilyen halált képzelek el magamnak.
-Pedig milyen szép is lenne… én bezzeg dolgoznék helyetted is! – oké, mondjuk azért lehet, hogy ez nem így lenne, mert baromi lusta tudok lenni, de megjegyzem, hogy iszonyat nagylelkű is vagyok, szóval tutira segítenék Adam-nek mindenben, bár igaz, ami igaz, csak egy nagyon szép álom marad az, hogy majd helyettem dolgozik. De akár lehetnék a menedzsere is, nem? Azok csak beszélgetnek másokkal, ez a dolguk, én sok mindenkivel beszélgetek, és ha jól informált engem még apa pár évvel ezelőtt akkor ezek a menedzserek óránként kapnak pénzt. Ami azért nem hangzik rosszul, sőt… nagyon is jól hangzik. De ideje lenne felébredni az álomból. – És csajozzak… veled? Az olyan, mintha te lennél a csajjal és nem én. – kicsit még meg is rázkódom, már a gondolattól is kiráz a hideg. Nem vagyok amúgy se valami nagy nőcsábász, de soha nem próbálnék meg azzal a szöveggel csajozni, hogy „Adam Evans tesója vagyok”. Nem, ez soha nem következhet be, ez elvi kérdés nálam. Nem fogom a tesómat eszköznek használni.
- Na jó, azért ennyire látványosan nem kell meglepődni! – háborodok fel , de szinte azonnal el is mosolyodok. Megfordult pedig már a fejemben az is néhányszor, hogy fizetek azért,hogy valaki a párom legyen, de szerencsére a dolgok jobban alakultak, mint hittem és most itt van Cho, ráadásul még kedvel is engem, szóval… jó úton haladok, nem? – Szemétláda. – mondom mosolyogva, mikor megveregettem a hátát. Még hogy ezt is megéltük? Oké, nem vagyok valami nagy szám csajozás terén, és ha jobban belegondolok, semminek a terén nem vagyok nagy szám, de akkor is! Ha egy kicsit erősebb lennék tuti közelebbi ismeretségre sarkallnám őt  a virágokkal. – Oké, de csak hogy tisztázzuk! Alkoholt iszok, ugye? Ha még egyszer valami málnaszörpöt kell szürcsölnöm a szívószállal, mint valami ötéves, akkor… megiszom az összes rohadt szörpöt. – vagy csinálok valami mást, de nem fog örülni neki. A múltkor is tiszta gáz volt, hogy ő ott pózolt a csajok előtt a sörével, én meg a málnaszörpömet ittam mellette szívószállal volt. És még csodálkozom azon, hogy levegőnek néznek néha….
- Cho a neve, Cho Chang, Hollóhátas, ráadásul jó fej, és még jól is néz ki… nagyon jól néz ki. – húzom ki büszkén magamat. Ha ezt apáék megtudják… vagyis már megtudták, mert küldtem nekik egy baglyot, hogy készüljenek, mert történelmi eseményt írunk, de még nem válaszoltak rá, és nem lepődnék meg azon, ha dobtak volna egy hátast a hírtől. Most minden megváltozhat. Mint mikor az amcsik a Holdra léptek.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-29, 15:31




Kyle & Adam



Nem a türelmemről lettem híres, mert tulajdonképpen az már kiskoromban megszűnt létezni. Nem bírtam, ha idegesítenek, ha beszólnak... inkább verekedtem és utólag tűrtem a büntetést. Igazságtalannak éreztem, hogy mindent szótlanul tűrjek, még azt is hogy mások megalázzanak engem vagy a tesómat. Ebből kiindulva sosem létezett olyan Adam, aki türelmesen várt arra mikor szállnak le róla a barmok. Kylet is megvédtem és a mai napig bármikor szétrúgnék miatta pár segget, ha arról lenne szó. Tudom, hogy nem kéne megvédenem, mert ő is férfi, álljon ki magáért. De ha egyszer csak egy 16 éves kölyök és tehetségtelen, ha harcról van szó... a pizzák miatt nem másnak kéne elvernie, hanem nekem, ha megelégeltem. És azt is kizárólag úgy, hogy másnap lehetőleg ne legyen feldagadva a fél pofája. Párszor már azért elkaptam régebben is, és bunyóztam vele, de azt is csak azért, hogy tisztázzuk a ranglétrán elfoglalt helyünket. Nem tudnék neki olyan formában ártani, mint például az az agyatlan mardekáros társam (akit egyébként ismerek és utálok).
-Tudod Kyle, én mindig is nagy lábakon éltem... -vontam vállat, miután előkerült ez a téma harc-szünetben. Egyébként meg nem értem mit van úgy oda, a kis lába még nem azt jelenti, hogy lúzer. Meg egyébként alapesetben semelyik testrész átlagostól csökkentebb mérete ellenére lehetne menő. Csak akkor van gáz, ha minden csajjal flörtölsz, mindenkit fel akarsz szedni, aztán mikor előbújik a kígyó a barlangjában, akkor kiderül, hogy még egy kínai is előnyösebb adottságokkal van megáldva...
De szerintem ilyen piti dolgok miatt, minthogy ellentétben velem, ő kevésbé szőrös meg a hasonlók, nem kéne magát rosszul éreznie. Nem azért  hívom majomnak, vagy lúzernek mert ez a helyzet áll fent... a majmok amúgy is elég szőrösek, szóval veheti ezt bóknak is. Hanem olyan dolgoktól csökken a szememből a tekintélye, mint például a múltkori eleséses ügy...
A griffek közelében mászkáltunk, én egy pillanatra eltávolodtam tőle erre mire visszafordulok mit kell látnom? Elesett egy kőbe, egyenest belefejelt a griff szarba és majdnem rálépett az egyik griffmadár. Hát, nekem ott folytak a könnyeim, annyira rám tört a röhögőgörcs. Azóta sem tudtam ennél jobban röhögni... a fának kellett támaszkodnom, mert az összeesés veszélye fenyegetett. Hihetetlen kárörvendő tudok lenni és nagyon kijött ez rajtam abban a helyzetben.
Sajnos azonban nem sok időm maradt a régi szép emlékek felidézésére és megnyugvásra, ugyanis a legyőzött seggfejhez tartozó erősítés nekem esett és rátettek egy lapáttal az idegességemre. Ha Kyle nem lép közbe, akkor egyértelműen legalább háromszor behúztam volna még a srácnak, aki csak a hája miatt tűnt olyan nagynak. Az alatt maximum √2 deka izom lehetett.
-Haha! Azért ilyen egyszerűen nem megy... -dobtam be egy „ez rossz poén volt” vigyort. -Eszem ágában sincs helyetted is dolgozni -nem. Senki helyett. Soha. A saját sikereimért megküzdenék, de másokat nem emelnék fel a magasba puszta jóindulatból. -Ha híres lennék gondolom téged is többen ismernének -ami már pont elég lenne ahhoz, hogy szerezzen magának normális munkát meg mi egyéb. A tököm dolgozik helyette... és tényleg. Ő nem valami nagy nőcsábász, helyette is használom a lányok testét.
A további szövegét enyhén csodálkozva hallgattam végig. -Neked van párod a bálra? -kérdeztem vissza, miközben próbáltam eltüntetni a hitetlen, már-már szemtelenül lenéző mosolyt az arcomról. Inkább feldolgoztam a beérkező információt. Neki. Van. Párja. És a csaj önszántából jön. -De jól van öcsi, ez már teljesítmény! -ezt felfoghatja egy gratulációnak, ha szeretné. -Na, gyere! -hagytam abba az arcom dörzsölését és széttártam a karomat, hogy hátba veregessem az öcsit. -Ezt is végre megéltük... -sóhajtottam fel. Talán mégsem olyan balf*sz, mint amilyennek mutatja magát.Vagyis de, az. Csak úgy látszik nem mindig. Ez már haladás. -Tudod mit? Elmegyünk, azt' iszunk erre egyet -dobtam fel ezt a hirtelen jött ötletet. Ha már egyszer úgy is le akartam menni a haverokkal a városba, miért ne vihetném Kylet? Maximum megsimogatom hólapáttal, ha kínosan kezd el viselkedni.
-De azt azért még mondd el kicsoda a csaj -akkor lenne gáz, ha olyant szedne fel, akivel már kavartam.



x music x 640 szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-28, 14:37


Adam & Kyle

Igen, tudom, ideje lenne már egy kicsit megemberelnem magam és mondjuk megtanulni verekedni, vagy valami ,csak az a baj, hogy nekem ez soha sem ment annyira jól, életemben egyszer ütöttem meg egy srácot, és eltört a csuklom, ezért nem tudtam elmenekülni a bringámon, mert persze biztonságmániás vagyok, szóval egy kézzel nem tudtam vezetni a bicajt, a srác meg… mondjuk úgy, hogy lerúgott a bicajomról és eltekert vele a messze távolba. Azóta se láttam a bringámat, pedig pofás darab volt, nagyon szerettem, dühös is voltam, mert buszoznom kellett hazáig, és mivel nem volt nálam pénz a jegyre, még a szuperhősös kártyáimat is el kellett adnom egy kölyöknek, pedig azok gyűjtői kiadásból voltak még apa képregényeihez. Mondanom sem kell, hogy ha találkozok valaha az életben azzal a sráccal újra… visszakuncsorgom a kártyáimat, mert azok az enyéim!
Azt viszont nem ígérem meg, hogy nem megyek az agyára, mert mégis milyen testvér ígérne meg egy ekkora hazugságot? Szeretem a pizzát, a dobozt pedig lusta vagyok kidobni, de persze szórakoztat az is, hogy Adam a nyálát csorgatva ül le a doboz elé, majd mikor kinyitja… ki kéne találnom valami jó kis védjegyet, hogy tudja én ettem meg. Na nem mintha ez kérdéses lenne, de… a védjegy menő.
- Hogy a francba van neked egyáltalán akkora lábad? – tudom, nem azon kéne fennakadni, hogy mekkora lába van, inkább azon, hogy itt a végén még félholtra veri nekem ezeket a szerencsétleneket, de… de mégis, hogy a francba van ekkora lába? Még nekem is csak negyvenegyes, amit szégyellek is, mert tizenhat vagyok, nem egy hobbit lábméretével kéne rendelkeznem, de hát így jártam. De a negyvenhármas cipő az… ez rohadt nagy igazságtalan, miért Adam kap minden jót? Ő erős, tud bunyózni, oda vannak érte a csajok és szerintem még jóval előttem kezdett el szőrösödni. Mikor az én lábam szőrösödni kezdett, ő már mehetett volna George Lucas-hoz, mint Chewbacca eltitkolt féltestvére.
Magamban drukkolva néztem végig a kibontakozó jelenetet, ahogyan Adam tini nindzsát játszik, de mikor eltalálta az a jobb horog… na akkor láttam idejét annak, hogy közbe lépjek, mert ismerem annyira Adam-et, hogy tudjam: az a fickó több csontját fogja eltörni, mint amennyi amúgy is van neki. Ezt meg nem akartam, akármekkora barom is, hogy nekem esett.
- Szerezhetnél nekem aláírásokat, jó sok pénzed lenne ezért soha nem kéne dolgoznom…kezdem úgy érezni, hogy pályát tévesztettél tesó. – vigyorgok rá. Tudom én, hogy bestiamesternek készül, és ő is tudja azt, hogy én egyelőre csak felnőttnek készülök, mert gőzöm sincsen arról, hogy mihez akarok majd kezdeni magammal. Egyelőre semmi nem akar összejönni. Még a kviddics csapatból is kicsaptak.
- Ja igen, most figyelj, le fogsz hidalni! Van párom a bálra! – mosolyodok el büszkén, és még ki is nyomom a mellkasomat egy kicsit, csakhogy szuperhősnek érezhessem magamat. – És nem fizettem neki, meg sem fenyegettem a családját, önszántából jön velem,  jó, mi? És jó fej, jól is néz ki, szóval… - szóval tapsot kérek meg dicsőítő himnuszt meg minden miegymást, ami azt mutatja, hogy mekkora király is vagyok. Adam tudja, hogy elég béna vagyok a nők terén de most … király vagyok, ezt nem veheti el tőlem senki.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-26, 06:37




Kyle & Adam



Őszintén szólva felemelő érzés egy-egy kimerítő nap után más vérét szívni. És abban biztos vagyok, hogyha Kyle nem lenne a tesóm, akkor nem jönnénk ki ilyen jól, sőt talán semennyire sem. Két külön világ vagyunk, teljesen más a felfogásunk és a véleményünk. Én az a típus vagyok, akinek ha rossz napja van, akkor rászáll az ilyen hülyékre mint ő... mondjuk azért a semmiért nem mennék neki. Így meg, hogy a testvérem főleg nem verném el semmiért sem. Inkább legyilkolom a körülötte „szaglászó” seggfejeket. Előbb-utóbb biztos eljutunk arra a szintre, amikor köztudott lesz a dolog, hogyha valaki egy hajszálát is elgörbíti, akkor wc lakó lesz. Mondjuk az lenne a legjobb, ha Kyle férfiasodna és végre kiállna magáért. Már többször mondtam neki, hogy segítenék, aminek mondjuk egy olyan ára van, hogy nem zabálja fel a szobámból a pizzáimat. Mert addig húzza az idegeimet, amíg be nem bolondulok és el nem kapom ezért. Azt hiszi jó móka mindig az üres dobozt otthagyni, elhitetni velem, hogy van pizzám, miközben nincs. De majd akkor is röhögjön rajta, ha nem szedem le róla a barmokat. Oké, bevallom, nem tudnám így simán nézni, hogy elverik... amúgy is csak nekem van jogom ehhez.
Úgyhogy kiállva ezért a jogért, ami nekem jár és másnak nem, leszedtem róla azt a marhát, amelyik éppen rugdosta. Még csak meg sem erőltettem magamat, mivel az az idióta valószínűleg még egyszer sem harcolt igazi ellenféllel. Egyértelműen gyorsabb voltam nála és mire észbe kapott már vérző orral és szétzúzott gyomorral dőlt a földre. Igen... imádom az ilyen szájhős sz@rrakásokat. Azt hiszik attól nagyok lesznek, ha olyanokkal kezdhetnek ki, akik már csak rendességből sem ütnének vissza. Viszont ha jön olyan, akivel tényleg verekedni kéne, akkor beégnek. Igen, ez a különbség köztem és köztük... én tudok is valamit, ők meg nem. Én nem vernék szarrá olyant, akinek semmi esélye sem lenne ellenem (ami azt jelenti, hogyha csúnyán felhúz akkor azért még belefér egy jobb egyenes), ők igen.
-Mi? De te is látod, hogy meg szeretne ismerkedni a 43-as cipőmmel! -néztem értetlenül és még mindig szikrázó tekintettel Kyle-ra. Nem azért, mert rá haragudtam, hanem mert még mindig dühös voltam a paraszt miatt... akinek ugye a haverjai ideértek időközben és a nagy hangzavarban, ami főként a Roxfortból jött, nem vettem észre, hogy az egyik a hátam mögé került, amíg a tesómmal foglalkoztam. Így mikor visszafordultam egy erős jobb horoggal fogadott, ami pont elég volt ahhoz, hogy még jobban felbőszüljek. Úgyhogy be is húztam neki egyet, a következő ütést csak Kyle miatt nem tudtam véghez vinni. Nagyon elszántam közénk állt, így meg tudott lógni a balfék bagázs további következmények nélkül. Na, majd ha megint összefutok velük az iskolán belül...
Még mindig fújtatva álltam Kyle előtt, mikor felhozta a néhány perccel ezelőtti nagy sikert arató dumámat. A kedvem mérföldekre állt a mosolygástól, de végül Kyle sikeresen rám ragasztotta a jókedvét, ezért pár csendes pillanat után mosolyogva a vállába bokszoltam. -Jól van öcsi, miattad lennék is még „akciószínész” -igaz, hogy mostanában az egész farkasos dolog miatt a kelleténél távolabbra kerültünk egymástól, nem beszélünk annyit, de attól még a tesóm és... ugye nem gáz, ha azt mondom, hogy szeretem? Ő az egyetlen olyan személy a szüleimen kívül, akiért tűzbe mennék, akármennyire is idegesítő majom időnként. Mégiscsak vele nőttem fel, még a Szupercsapat mánia is együtt kapott el minket anno.
-Szóval, mi az a nagyon fontos dolog, amiért idehívtál? -dobtam fel a témát, miközben nekidőltem az iskola falának és az arcomat dörzsöltem egy darabig.



x music 571 x szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-25, 17:10


Adam & Kyle

A bokszzsák szerintem is egy jó ötlet, akkor az ilyen barmok nem engem használnák annak, még ha kivételesen talán meg is érdemlem, mert röhejessé tettem őket, de könyörgöm! Engem naponta tesznek azzá, és mégse verek meg senkit se, és nem csak azért mert nem tudnék, akár Adam-et is megkérhetném, nem? Na jó, nem, mégse használhatom a tesómat a verőlegényemnek, pedig milyen szép kis világ is lenne az… de nem így van, szóval én vagyok most és talán örökre az ügyeletes ütnivaló a suliban, ennek meg nem örülök, gondolom mondanom sem kell ezt. Mégis melyik hülye örül annak, ha verik? Én aztán nem.
Remélem azért legalább van annyi eszük és szívük, hogy ne az arcomat üssék, mert az kéne a bálra, mégiscsak jobb lenne úgy menni, hogy úgy nézek ki, mint mindig, mert semmi kedvem hatszor akkorára feldagadt arccal ropni az… akármilyen zene is legyen ott. Szeretném ha életemben egyszer úgy alakulna a bál, ahogy szeretném,mert eddig mindig olyan partnereim voltak, akik az én közreműködésemmel akartak odajutni Adam-hez, vagy csak simán nem akartak egyedül menni és ezért velem mentek, de két perccel később már hűlt helyük volt, szóval… lényegében minden bálon egyedül voltam eddig, mondanom sem kell, hogy utáltam, de most itt van Cho, ő csak nem hagy magamra, igaz?
A tervem beválik, meglátom Adam-et, és már gondolatban már előre elképzelem a forgatókönyvet. Adam majd egy átokkal a fickót szó szerint seggfejé varázsolja, a többit meg mondjuk férfiasan tökön rúgja vagy valami, esetleg kiszúrja a szemüket, bármit, csak ne az én arcomba landoljon már újra és újra a cipője a fickónak, főleg azért nem, mert szerintem nem rég kutyagumiba lépett vele, miért nem lehet előbb legalább lemosni a cipőt? Ennyivel azért az áldozatot is meglehetne tisztelni, inkább rugdosson egy tiszta cipővel, mint egy kutyaszaros cipővel.
De nem, nem így történik a dolog, Adam nemes egyszerűséggel, arrébb löki a fickót, majd előkapva a  még szerintem előtte is titkos karate tudását szabályosan elveri a fickót, és nem igazán tudom csórikámat sajnálni, ha Adam nem jön, akkor én lennék szabályosan elverve, szóval… hajrá Adam, ha lenne nálam valami pompon cucc, még neki is állnék táncikolni. – Nyugi Rocky, már így is többet kapott, mint én… csak enged el őket. – nem kell belőlük még a tüdejüket is kiverni, engem csak megrugdostak, ezt a fickót pedig Adam rendesen gyomron térdelte, meg sem lepődnék azon, ha a gyomra valahol a szíve környékére csúszott volna fel. Ha esetleg Adam mégsem engedné el őket, akkor eljátszom én a hőst, és közéjük állok, legalábbis addig, amíg elfutnak a szerencsétlenek. – Na most fogod megbánni, hogy anyád a világra szart? – kérdezem őt idézve hitetlenkedve, de közben végig mosolyogva. – Egy akciószínész veszett el benned, ezzel a szöveggel simán lehetnél te a Szupercsapat új tagja! – mugli cuccokon nőttünk fel, még ha nem is néztem velem, akkor is tudja miről beszélek, de mégis ki nem nézte a Rocky-t, meg a Szupercsapatot?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-23, 20:41




Kyle & Adam



Egyet nem értek. Miért nincs errefelé box? Amennyi idióta van, nehéz kibírni akár egy napot is anélkül,  hogy bárkin vagy bármin levezetném a feszültséget. A boksz legalább segítene ebben, de nem, itt még az sincs. Mikor idejöttem tanulni, akkor az utolsó szórakozási lehetőségemtől is megfosztottak. Dobolni tanulgattam annak idején, de ugye nem hozhattam magammal a felszerelést, akkor pedig majdnem hanyatt vágódtam, mikor megtudtam, hogy még hétvégén sem mehetek haza. Mi ez, nevelőintézet? Mert nekem néha olyan érzésem van, mintha az lenne. Véresen komolyan veszik még a legapróbb szabálysértést is, alig lehet innen kimozdulni, mindenben korlátoznak. Nem véletlen telt be nálam a pohár. Az egyik szobatársam hajnalban már kukorékolt, alig aludtam valamit, erre meg csak rátett egy lapáttal, hogy dög unalmas órákra kellett volna bemennem. Így hát fogtam magam és szokásomhoz híven rejtőzködő életmódot folytattam a birtokon belül. Néhány hónapja sikerült lopnom egy láthatatlanná tévő köpenyt, amivel szabadon mozoghatok, mert senki sem szúr ki. Az már más kérdés, hogy a városba nem sikerült kijutnom, de legalább egész nap lazsálhattam. Ameddig ki nem „csengettek” az ötödik és egyben utolsó órámról, nagyrészt a szükség szobájában aludtam egy ágyon, csak utána mutattam meg magam a külvilágnak, miután kipihentem magam. De utólag már tudom, hogy rossz ötlet volt kitennem a lábam onnan, mert mindenki engem keresett. Egymás után érkeztek a Mardekáros társaimtól az üzenetek, köztük az egyik haveromtól is, hogy nem tud jönni a bálra és szeretné, ha a csaját én vinném. Persze... mindenki velem akar táncolni, miért vinném pont őt? Egy hatodikost. Holott ha nagyon akarnék, akkor mehetnék nálam idősebbel is. Ugyanakkor az egyik legjobb haverom kért meg, úgyhogy erősen filóztam ezen az egészen. Végül nem válaszoltam az üzenetre semmit sem, és nem is kerestem fel Viát. Helyette a tökkelütött tesómhoz mentem, aki a virágágyásokhoz hívott találkozóra. Állítása szerint fontos dologról lenne szó... na kíváncsi vagyok megint mi az a halaszthatatlan, ami miatt kénytelen voltam elhalasztani a délutáni Roxmortsi „kiruccanást”.  Múltkor például azért hívott, mert szerette volna, ha segítek neki bájitaltanból. Hát, mondom erre nekem nincs időm. Nem értem miért nem tudja felhasználni ezt arra, hogy becsajozzon. Csak odamegy az egyik csoporttársához és megkéri, hogy korrepetálja. Ez egy ősi, de jól bevált módszer arra, hogyan kerüljünk közelebb a jó csajokhoz. Nekem mondjuk már nem kell annyira erőlködnöm, mint régen, de a mai napig bevetek ilyen trükköket, ha valaki felkeltette az érdeklődésemet.
Azonban mikor leértem mit kellett látnom? Persze, hogy a tesóm elverését. Az egyik nagydarab Mardekáros seggfej  ütötte, mint valami boxzsákot. Nem tudom, hogy megint mit csinált, amivel ezt érdemelte ki, de nem is érdekelt mert azonnal felforrt az agyvizem. Elkábíthattam volna a srácot egy átokkal, de én határozottan verekedni akartam. Már úgy is jó régen kaptam össze bárkivel is, hiányzott a harc.
Pont háttal volt nekem a csávó és mivel túlságosan lefoglalta Kyle, ezért nem vette észre azt sem, hogy feléjük futottam. Ezt kihasználva könnyedén ellöktem a tesómtól és egy jókora jobb egyenessel indítottam, amit szerintem megérzett a reakcióiból ítélve. -Na, most fogod megbánni, hogy anyád világra sz@rt -térdeltem bele a gyomrába, ha már úgy is lehajolt a vérző orra miatt. Utána viszont adtam neki időt, legalább annyit, amíg a tesómhoz intéztem egy kérdést. -Kyle, mit csinált veled a seggfej? Most ugyanazt fogja visszakapni -ránézve kétlem, hogy már órák óta itt veri, de azért tudni akartam, hogy miket vetett be ellene... és mennyi ideig kínozta.



x music 552 x szó x made by x
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások 2014-11-23, 18:37


Adam & Kyle

Mindjárt tél, legalábbis ami a naptárat illeti, de az időjárás erre magasból tesz, csak az elmúlt két napban tízszer csúszott ki a lábam alól a föld, a hülye jég miatt, mert ilyen időben pillanatok alatt megfagy minden, és nekem persze sikerült megfáznom. Valamiért minden évben sikerül megfáznom, de csakis ilyenkor, viszont mivel imádok kint lenni, nincs az az isten, hogy én ott gubaszak fent a szobában egyedül. Felkaptam magamra három pulcsit és egy jó vastag kabátot, na meg valami elégé érdekes sapkát, ami körülbelül kétszer akkora, mint a fejem, de majd maximum visszaadom annak, akitől elcsórtam, bárki is legyen az.
Adamhez meg remélhetőleg eljutott az üzenetem. Kerestem őt, de végül feladtam, hogy megtaláljam, szóval szóltam az egyik gorilla kinézetű Mardekárosnak, hogy mondja meg a tesómnak, vonszolja le ide a seggét, mert szükség van rá. Igazából nincs, mármint akkor is életben maradok, ha nem jön el, de jó lenne, ha jönne, mert hírek vannak, neki is hallania kell, hogy sikerült végre valakit elhívnom a bálba, aki nem koptatott le azzal, hogy ”bocs, de sietnem kell, mert szül a macskám!”. Nem iriggyé akarom tenni, amúgy is, gondolom neki már vagy tizenkét párja van a bálra, csak a sikerélményt meg kell osztani, hogy még inkább örüljek neki. Na meg persze ott van az is, hogy rég nem láttam már őt, és van egy olyan balsejtelmem, hogy szükségem lesz rá, mert… azt hiszem kihúztam valamelyik háztársánál a gyufát azzal, hogy nevetségessé tettem őt reggel a Nagyteremben, de muszáj volt, próbált megalázni, én csak…megvédtem magam. Lehet, hogy nem kellett volna adnom neki egy kiszínezőt, és talán a tányérjába se kellett volna beletüsszentem, de istenem, az véletlen volt, esküszöm! Most pedig nagyon úgy érzem, hogy pikkel rám ezért, és egyedül könnyű préda vagyok. De a remény hal meg utoljára, igaz? Kitudja, talán a az ilyen tipikus Mardekáros fazonok növesztettek már agyat maguknak.
Nem, nem növesztettek, erre akkor jöttem rá, mikor egyik pillanatról a másikra a levegőben találtam magamat. – Hello! Mi lenne, ha… - leraknál, mondanám az engem szinte már fojtogató srácnak, de nem tudom befejezni a mondatot, mert az ökle a gyomromba vágódik, én pedig nagyot küzdök azért, hogy ne hányjam le. Az valószínű az életembe kerülne. – Leraknál, ezt akartam mondani, de… ez is egy módja a dolognak.  – darálom le egy levegővételre, miközben próbálok feltápászkodni a földről, ahová estem, de a fickó persze nem hagyja, kapok tőle még egyet. Csak időt kell nyerni… ha Adam jön, akkor ez a két tökkelütött már csak keresztapa  lehet majd.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Virágágyások

Vissza az elejére Go down

Virágágyások

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Similar topics

+

Similar topics

-
» Yamanaka birtok
» Tenrai Hankou (Isteni Kihívás)
» Szabad Játék (1)
» [Küldetés] A virágmező
» Medúza nővérek és a fénylő virágok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Birtok-