Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 16:33
Calista Merrick

ϟ Üvegházak
  Yesterday at 16:25
Sasha McCaine

ϟ McKinney birtok
  Yesterday at 15:58
Jensen McKinney




ϟ Diákok a tilosban
  Yesterday at 9:22
Gina Accipiter


A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Corvus Flint
 
Bexley Wildfield
 
Sasha McCaine
 
Calista Merrick
 
Katherine Benedict
 
Rose-Neira Brooks
 
Benjamin Morgan
 
Statisztika

Összesen 627 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Dracklana

Jelenleg összesen 37031 hozzászólás olvasható. in 3367 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) Csüt. 2 Okt. - 18:29-kor volt itt.

Share|

Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Kedd 22 Márc. - 15:21

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


Épp válaszolni próbálok a férfinak, miközben a füstöt legyezem, hogy véletlenül se kezdjek megint tüsszögni tőle.
- Ha ismerne, tudná, hogy nem bírom, ha udvarolnak. – mondom két köhögés között. Egyébként tényleg nem bírom, mikor egy srác odajön hozzám és elkezd nekem hízelegni, meg persze olyanokat mondani, amik egyáltalán nem igazak rá és egy pillanatra el is hiszi, hogy beveszem a dumáját, de én nem ilyen vagyok. Ha már szeretné, hogy bejöjjön, akkor legalább úgy kezdeményezzen, hogy elhív valahová és akkor megpróbál megismerni. Nem pedig úgy, hogy olyanokat próbál bemagyarázni nekem, hogy a haverja azt mondta, hogy kedves vagyok és jól is nézek ki, szóval mi lenne, ha járnánk. Egy kapcsolat nem így működik, legalábbis nekem nem.
- Maga ezt élvezi? – kérdezek vissza unottan.
- Menten gondoltam, hogy nem állt szándékában udvarolni. – kezdem el forgatni a szemeimet. Ennyire azért én se vagyok ostoba. Ha bármi ilyesmi szándéka lett volna, akkor már rég bocsánatot kért volna, vagy nem nyomja el a kezemen a cigit, vagy legalábbis egy picit kedvesebb lenne. Amit nem várok el, mert én se szoktam minden emberrel az lenni, illetve én gyakorlatilag senkivel sem vagyok az. Egyedül a nevelőszüleimmel vagyok az, a többiekkel is inkább csak érzéketlen és őszinte, amit gyakran bunkóságnak tudnak be, de nem tehetek róla, hogy ilyenné tettek. Talán én akartam ezt? Hát nem éppen. A szüleim a hibások főleg, meg az ami miatt nem meséltek nekem a származásomról.
Egy pillanatra lehunyom a szememet, majd egy mély levegőt veszek, és lassan kifújom. - Egy, ne hívjon kisasszonynak. – nézek rá a gyilkos pillantásommal. Ettől sokan megijednek, ami jó volt, mert olyankor általában érteni szokták, hogy jobb, ha nem folytatják azt, amit.
-Kettő, nincs rá szükségem, köszönöm. – kezdem el csóválni a fejemet lemondóan. Hogy nem lehet ezt megérteni? Mondjuk betudom annak, hogy alacsony intelligencia szinttel rendelkezik és ezért nem bírja felfogni, de azért mégiscsak… Mindegy legrosszabb esetbe biztos van itt valahol egy pszichiátria a közelben, majd bekísérem.
-Hogy mi? – kérdezek vissza értetlenkedve. Rendben, valamennyit felfogtam ebből, vagyis értettem mit mondott, de nem értem, hogy hogyan kapcsolódnak ezek össze. Érdekes egy ember az biztos. Néhányszor talán még el is szórakoztatna, ha kezdetben nem lett volna olyan amilyen.
- Maga tengeribeteg? És az, hogy szőke vagyok, még nem jelenti azt, hogy buta is vagyok. Képzelje csak, okosabb vagyok, mint egyes kortársaim. – Ez így nem teljesen igaz, mert igazából én csak az évfolyamból számítok nagyon okosnak, még egyes Hollóhátasokat is képes vagyok felülmúlni, de nem vallom be neki, hogy még iskolába járok, hadd higgye csak azt, hogy már végeztem.
-Egyszerűen nem szeretem, ha magáznak és kisasszonyként neveznek. Jobban szeretem a saját nevemet hallani. – teszem karba a kezeimet.
- Egyébként ne féljen, én ettől még magázni fogom, csak ezt maga ne csinálja velem, mert akkor megbolondulok. – Egyszerűen nem szeretem és kész. Ez nem akkora bűn és ettől még nem akarok közelebb kerüli hozzá, meg nem is fogok egy harminc évest letegezni csak úgy, én tiszteletben tartom, hogy ő idősebb, csak engem ne nevezzen így. A Celaena tökéletesen jó lesz nekem.
- A fal semmit. Viszont nem állt szándékomban magát megütni, nem szoktam verekedni az nem elegáns. – Ha ártani akarnék neki, akkor nyilván megmérgezném. Értek hozzájuk, meg azzal nem koszolom be úgy a kezemet, mintha megfojtanám. De nem is bírom a verekedést, szóval az semmiképp nem jöhet szóba, a varázslás is csak nagyon nagy szükségben. Nem tudom, nekem valahogy sokkal jobban tetszik, hogy egy főzettel elintézek valakit, mint az, hogy gyilkos átkot küldök rá. Az számomra elég feltűnő, hogyha valaki elordítja magát és úgy öli meg az áldozatát, sok hangzavarral vár, de egy bájital csendben intézi el azt a bizonyos személyt. Sokkal elegánsabb.
-Hát nagyon örülnék, ha tudna valami információt adni róluk, de ha nem, hát nem. – vonom meg a vállamat. – De nem sűrűn szeretnék kilyukadni a Minisztériumban, viszont ennél kedvesebb pedig nem tudok lenni. – rázom meg a fejemet kissé zavarodottan. Most tényleg ilyen könnyen elenged? Nem zavar, inkább örülök neki, csak furcsa.
- Szóval viszlát Hook és… köszönöm. – mondom egy halvány mosoly kíséretében, majd sarkon fordulok és szaladni kezdek, mikor pedig a sikátor vége felé érek, felveszem a macska alakom és úgy rohanok egészen hazáig.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Az elmúló jövés menése. Cause' reasons, bro. Szer. 16 Márc. - 13:27

I wanna fck u like an animal
Cause the players gonna play, And the haters gonna hate, Baby, I'm just gonna shake, I shake it off, Heart-breakers gonna break, And the fakers gonna fake,  Baby, I'm just gonna shake,I shake it off, I shake it off


+18

Vajon miért van az, hogy nekem mindig áldott jó teremtésnek kell lennem, aki nem d**** meg anyádat, mikor te voltál a p***, nem gyilkolja halomra apádat, mikor teljesen indokolt volt, és főőőleg, áldott jó kisfiúnak kénytelen tűnni, miközben mások lazán baltát lengetve küldenének minden testnyílásodból ömlő válaszható khm... (igen, hangok, látlak titeket)... gumicukorpancsival? Próbáltátok már, milyen Fritzynek lenni egy olyan minisztériumban, ami annyira volt kompetens egyébként az én elkapásomban is, hogy engem küldött oda? Minimum Merlin-díjat kellene kapnom, vagy bármi. 
- Sajnálom, naaagyon nehéz élete lehet, hogy férfiak udvarolnak önnek és ilyen viccek szintjéig alacsonyodnak érte. - bólogatok megértően, a füstöt az arcába fújva - Megnyugtatom akkor rögtön, hogy én nem teszem. Fogja fel úgy, hogy a fizikai csáberő egy háló, és néha azok is fennakadnak rajta, akiket nem akartunk bevonzani.. Ahogy én sem önt, csak aztán derült égből macska, és azóta is élvezzük egymás társaságát.
Most kegyetlen vagyok? Ugyan, ti, akik ismertek már annyira a játék eleje óta, tudhatjátok, hogy a kislány akkor jár a legjobban, ha nem érdekel. Persze, bánthatnám, de nem sok értelme lenne, amúgy sem zavarja a köreimet, a kis törekvései meg, hogy kérjek bocsánatot, viccesek. Úgy értem, senki nem sétál be Piton irodájába sem, hogy te utolsó szemétláda, hát milyen csúnya dolog volt már, hogy abuzáltad Pottert az órádon, Persie, nem szép, kérj elnézést, miközben ugye azért bőven tele a gardrób csontvázakkal, még ha nem is szó szerint. Bár nem vagyok jó véleménnyel róla, nem szeretem az ölebeket... Jesus, sose kelljen senki nagymamájának bemutatkoznom, utálom a gyerekeket, a macskákat és a kistermetű kutyákat, ha anyádéknak el is tudod adni, hogy a pasi a karodon teljesen normális, itt biztos lebuknék. 
- Na ezt viszont megértem. Én is megtartanám emlékbe, sőt, mondok jobbat, kisasszony, - megnyomom a szót, élvezettel figyelve a reakcióját - meg is fogom tartani. Van egyébként egy nagyon jó szemkörnyékápolóm, tényleg nincs rá szüksége? Mindig szomorú látni, hogy egy fiatal rombolja magát, mert bár irodalmi klasszikusaink szeretnek úgy tenni, mintha ez olyan eszméletlenül laza és hősies lenne, valójában semmi szép nincs egy értelmetlen elpazarlásban. 
Most miért vigyorog? Mondanám, hogy sosem értettem a nőket, de ez nem igaz, csak nem érdekeltek a szükségesen felül, lelki szinten biztos nem. Lehet, hogy én vagyok az őrült, de szerintem tejesen indokolt lenne szaladni, ha valaki elnyom rajtunk egy cigarettát - hopp, igen, elárultam, azért ismerem annyira a normális embereket, hogy tudjam, mitől borul ki az agyuk kicsiny bilije, bár eleve máshogy állunk a fájdalom kérdéséhez. 
- Hát ennél szegényebb érvelést még nem hallottam, és hát mondhatjuk, hogy elhangzottak olyanok is, hogy 'Ne lőjön, gyerekkel vagyok!', meg 'Nem vagyok halálfaló, de anyád az volt!' - mosolygok nosztalgikusan - És igen, valószínűleg valamelyik ősöm nők vegzálásából és hajók abuzálásából szerezte a hírnevét, de nekem elég szimpatikus a gondolat, csak olyan tengeribeteg leszek a hajó szó gondolatára is, hogy az olyan lendülettel tesz alkalmatlanná a kalózkodásra, mint önt a hajszíne az érvelésre. De ne aggódjon, nekem itt van a csinos fizimiskám, önnek meg a mellei. Elboldogulunk valahogy az életben.
A négyből sikerült eltalálni pont azt, amit szeretek, de ha mondjuk Roderichnek akarna szólítani, hamar lennék durcás. A Hook jól hangzik, de ritkán használom, valahogy én már csak mindig Fritzy leszek, így, röviden. De akkor beszélgessünk Celaenáról, meg az ő édes kis nevéről.
- Mi a gond a kisasszonnyal, kisasszony? Tudtommal nem vagyunk olyan jóban, hogy közelebb akarjunk kerülni egymáshoz a tegeződésig, én sem ragaszkodom hozzá annyira, de felőlem lehet Celaena, ha attól jobban érzi magát. - közben elindulok a sikátor sötétebbik része felé, mikor hallom, hogy elkezdte csapkodni a falat - Mit ártott az a fal önnek, kisasszony? Ha a negyediket ütögetné a velem való találkozástól, azt megértem, de egyrészt nem várom el, hogy ismerve a drámaírás alakkellékeit, másrészt nem keresek logikát a tettei mögött. Figyelmeztetem, hogy nem érzem magaménak azt az elképzelést, hogy nőt nem ütünk meg, és ha esetleg én lennék a következő célpont, az nem csak nekem fog fájni. Jogilag meg főleg nem.
Elmosolyodom, mert olyan kis vicces ezzel a figyelemfelkeltéssel, biztos én is voltam nyöszögő kisgyerek Rod bácsi mellett, aki annyira akarta, hogy vele foglalkozzanak, hogy inkább rosszul viselkedett, de az én zsebemben nem egy gyáva ember... ökle helyezkedik el. Ti kis perverzek, tudom, mire vártatok, de már mondtam, semmi szex ma este.
- Lehet, hogy ismerem az apját, lehet, hogy nem, de gondolja, hogy miután beismerten letámadott és azóta is szórakoztat az össze nem függő gondolataival, kötelességem lenne kiadni bármilyen információt? Nőjön fel, Celaena, nem a mély dekoltázs teszi az érettséget, és mormoljon imát valamelyik kedvenc istenének, amiért nem érdekel annyira, hogy gyakorlati leckét is akarjak adni abból, milyen az én nem olyan szép arcom. Ha nem lennék végtelenül türelmes, már magyarázkodhatna a Minisztériumban arról, mire használja a képességét, és amilyen szerencséje az embernek ilyenkor van, a vallató úgyis meleg, tehát a legkevésbé sem érdeklődik a mellbősége iránt. Tehát, kedves Celaena, azt javaslom, vagy legyen kedvesebb, és ne akarja ennyire, hogy csúnyabácsi legyek, de a törvényes fajta, vagy köszönjünk el egymástól, még civilizált módon. 
Megállok, és mosolyogva fordulok megint felé, de tényleg rohadt nehéz nem őszintének lenni. Nem szoktam értelmetlenül bántani senkit, mert nem térül meg a befektetett energia és törekvés, de a kedvéért kivételt tehetek.
Vissza az elejére Go down
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Szomb. 12 Márc. - 11:16

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


- Tudja csak maga az ötödik vagy nem tudom hányadik fickó, aki ilyen szöveget nyög be nekem.  – Nem valami egyedi a bevágódási szinten, már ha persze ez a célja, amit erősen kétlek azok után, hogy sálnak nevezett, meg lekislányozott. Ha van egy kevéske ész is a kobakjában, akkor jobb lenne, ha nem idegesítene tovább, vagy hamarosan abbahagyná, esetleg bocsánatot kérne, mert nem vagyok az a tipikus jótét lélek, aki csak durcisan elsétál és otthon elmeséli mi történt. Nem, engem, ha megsértenek, akkor azért meg is fizetnek. Ki fogok csikarni belől egy elnézést, ha addig élek is, mert csak így nem mehet el.
- Nem adnám el, megtartanám magamnak emlékbe. – mosolyodok el vészjóslóan. Tényleg nem kéne tovább feszegetni a húrt, mert lassan elpattan.
-  Valóban? És képes lenne bántani egy fiatalabb és gyengébb lányt? – nézek rá szomorú tekintettel, sőt még az ajkaimat is lebiggyesztem a hatás kedvéért.
-  Inkább nem akarom. És igen, hallottam már, de maga kérdezte mennyi idős vagyok. – vonom meg a vállamat. Ezt már az előbb is tisztáztuk, de ha úgy gondolja, hogy kicsi vagyok, akkor tudja csak meg, hogy nem. Már elég idős vagyok, igaz még csak tizenkilenc, de fél év múlva már húsz. Én pedig szeretek kerekíteni. Szóval ezt egyszerűbb volt mondani, meg itt most nem is árt az öregítés, már csak azért is, hogy ne nézzen le. Nem érdekel annyira, hogy ő mennyi idős, sokkal több nem lehet nálam.
- Csak szeretem kiélni az ijesztő énemet. Néha annak is kell egy kis szórakozás, akinek nincsenek barátai vagy családja. – kezdem el a körmömet vizsgálgatni. Tetszik ez a halvány rózsaszín színű lakk. Illik hozzám, jobban, mint az az erős. Bár még mindig az átlátszó a kedvencem, ha választanom kéne.
A mondandójára, csak nagyra nyílt szemekkel néztem rá, majd elfordítottam a fejemet balra.
-  Á, igen! Most már látom. – kiálltok fel és mosolyogva bólogatni kezdek. Miről beszél ez? Biztosan őrült a fickó. Engem miért mindig ilyen emberekkel hoz össze a sors? Persze biztos elkövettem valamit, ami miatt ezt érdemlem, de igazán jöhetne már egy normális ember is az életembe. Ilyenkor viszont mindig elgondolkodom, hogy miért nem fogom magam és viszem el őket egy elmegyógyintézetbe, ahol kezelni tudják. Valószínűleg azért mert egy, baromira nem érdekel mi lesz velük, kettő, túlságosan is sok meló lenne nekem és semmit se kapnék érte.
- Hm… nyert, ezt eltalálta.  – kezdtem el forgatni a szemeimet. Rendben, ez ügyes volt elismerem.
-  Hook? Mint az a kampó kezű kalóz? – kérdezek vissza furcsállóan.
-  Én viszont ha kérhetem ne kisasszonyozzon, mert az hihetetlenül utálom. Maradjunk a Celaenanál vagy ha rövidebben szeretné, akkor Cel. – Nem szeretem, ha ilyet mondanak nekem, vagy ha magáznak, annyira öreg még nem vagyok. Az pedig, hogy tisztelettel szeretne velem bánni, rendben van, de ne így tegye, mert idegesítő. A nevemet illetően pedig jobb szeretem, ha a hosszabb verziót választja, mert az azért mégiscsak szebben hangzik.
A kijelentésére párat pislogtam, majd odasétáltam az egyik falhoz és beleütöttem.
-  Bocsánat egy cseppet ideges lettem. – mosolygok rá mézédesen. Örülhet, hogy nem az orrát találtam betörni.
-  De egyébként a vattacukor jó ötlet lenne, ha öt éves lennék. – A mondandója többi részét inkább nem is kommentálom. Nem érdemes. Inkább csak csendben emésztem magamban és közben azt mondogatom magamnak, hogy ez a fickó egy elmeháborodott és kész csoda, hogy még nincs a neki megfelelő helyen. A végén még fogom magamat és tényleg elviszem egy diliházba és nem érdekel, hogy nem kapok érte semmit.
-  Hát részemről inkább balszerencse. Ha maga tényleg auror, akkor apámat is ismeri. Ő is az volt, amíg tizenöt éve el nem tűnt. Ő is Ross volt. Kérem, mondj, hogy legalább, már hallott róla! – Legalább valamiben a hasznomra lehetne, mondjuk, adhatna róluk valamilyen információt, mert nekem a nevükön kívül semmi sincs meg. Átokozom őket, amiért nem mondták el, hogy varázslok, de mindennél jobban vissza akarom őket kapni.
- Egyik se! —kiálltok rá. Nem érdekel, hogy auror vagy sem, ezt velem nem csinálja meg.
-  Bejegyzett animágus vagyok és tényleg elhitettem egy muglival, hogy egy kutya üldözi, de büntetést nem akarok. Ki az a hülye, aki akarna?  – Meg sem vártam a válaszát nekidőltem az egyik falnak. Ki lenne ilyen hülye? Csak egy kérdés volt. Más már ilyenkor régen bevitt volna gondolkodás nélkül, ő meg mégsem. Csak tudni akartam mihez kezd velem.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Bocsi, nem voltam itthon. Elmentek otthonról kicsit. Pént. 11 Márc. - 13:52

I wanna fck u like an animal
Cause the players gonna play, And the haters gonna hate, Baby, I'm just gonna shake, I shake it off, Heart-breakers gonna break, And the fakers gonna fake,  Baby, I'm just gonna shake,I shake it off, I shake it off


+18

- Sajnálnám nagyon, mert az azt jelentené, hogy az alkotóm nem túl eredeti humorérzékkel rendelkezik... De egyébként engem is próbáltak már felszedni ilyen szöveggel, viszont én nem szoktam felelőtlen kijelentéseket tenni a képességeimről... 
És íme, el is érkeztünk a történetnek azon részéhez, ahol a paradoxon olyan kegyetlenül lendíti a lábait a nyakunkba, hogy az félreérthetetlen jelzés nekünk arra, hogy nyaljunk be neki tövig. Az ártatlan szépreményű diáklány, aki nem olyan, mint a többi, meg a megmentésre szoruló rosszfiú. Mindkettőt szoktam játszani: persze, jó pénzért. Ha valaki arra a csonkra vágyik, ami itt lüktet a mellkasomban lágyan, az szeretném, ha legalább egy szerény diplomával tudná bizonyítani, hogy nem nyúl hozzá. 
- Kár lenne a csinos fizimiskáért. És kinek szeretné eladni? Tartok tőle, hogy a nadrágom öve jobb pénzért kelne el, az emberi bőrnek itthon nincs jó piaca, higgye el nekem, nem érdemes ilyesmivel próbálkozni. Egyébként tudta, hogy remek önvédelmi eszköznek is lehet használni...?  - nyúlok az övem felé, ami azért tegyük hozzá, drágább mint vélhetően a rajta lévő összes ruha, de ezt csak a sznob énem mondatja velem, elhatárolódom - Miért érzem úgy, kisasszony, hogy nagyon szeretné megtudni, mi van alatta? Ne legyen szégyellős. Ez egy elméleti kérdés volt...Azt hallotta már, hogy egy hölgytől nem illik megkérdezni a korát?
Békésen pöfékelek, és arra jutok, hogy most már jó lenne, ha eldöntené, simulós macska akar lenni, vagy sál. Kicsit olyan érzésem van, mintha menetközben műfajt váltottak volna a fejem fölött, és egy izgalmas thrillerből romantikus hőssé avanzsáltam volna. Nagyon fájna neked, kedves olvasó, ha most mondjuk visszalépnék? Minőségromlásnak éreznéd, ha teszem azt, tényleg követném az első gondolataimat, és elverném a lányt az övemmel? Kár lenne érte, Lagerfeld tényleg kitett magáért, de most maradjunk akkor a tárgynál. Kicsit kiheréltnek érzem magam... Túl családbarát vagyok. 
- Felnőtt embernek már vélhetően van annyi túlélési ösztöne, hogy érzékelje, mikor érdemes befognia a száját. - vonom meg a vállam, látom, kezdi megtalálni a hangját, egészségére - Az meg nem lep meg, hogy elüldözte azt a nőt. Ilyen válaszok hallatán én is fontolgatom már egy ideje, de túlságosan úriember vagyok hozzá, illetve nem hiszem, hogy megdicsérnének, ha nem adnám meg a lehetőséget, hogy kibotránkozza magát. Az ilyen ismerkedős játékoknak elvégre ez a lényege, még ha néha kicsit irreális is, hogy ennyi minden elhangzik egyetlen körben. 
Imádom, hogy itt üldöz engem az alkotó a kurzorral, de olyan béna a tapipados egérrel, hogy képtelen elkapni. Dehidratált vagy, haver, néha nem ártana valami normálisat is inni... Apropó, inni. Bővítenem kellene már a Cigar italkínálatát, a jól ismer klasszikusok mellé mindig jól jön néhány új. Milyen kreatív ember is vagyok én.
- Nem, nem vagyok ijedős. Ha az lennék, nem én lennék. Tárgytalan kérdés. - megtámasztom az államat az egyik tenyeremben, és úgy hallgatom - Mondtam már, bal oldalon láthatja a profilomat, csodálatos fahéjszínben virít a nevem, ebből aztán láthatja, hogy az illető moderátor helyesen járt el a besorolásnál. Igen, rózsaszín. A profilképén. Látja...? Ott, a hozzászólásom alatt. 
Mindig meglep, ha mások a fától nem látják az erdőt, de én szerencsére nem bírtam soha ilyen fogyatékosságokkal. Ha egy videójátékban szerepelnénk, én lennék az, aki a HP illetve SP sávokat lekapva ütném az ellenfelet... Szabályosan játszani szörnyen unalmas, főleg, ha az ember tudja, hogy akar valamit, és a módját is ismeri. Mindig utáltam, ha valaki szentbeszédbe kezdett, hogy a törekvéseim és a módszereim nem összeegyeztethetőek. Mintha nem dugnánk időnként mindannyian.
- Kedvesem, a mellmérete 32B, és ne is jöjjön azzal, hogy nem, mert jó szemem van az ilyesmihez, kedves Celaena Ross kisasszony. A nevét pedig az imént megtekintett profiljáról néztem le, ahogy ön is megtehette már az enyémmel, de nem szeretem a teljes változatot minden alkalommal visszahallani, maradjon a Hooknál. 

A leheletnyi szünet után lelkesen visszatérve, a fonalat újra szájba véve, kedveskéim, elárulom, hogy jobb nem elárulnom, hol is jártam ebben a pár napban, mert nincs az a diznin nevelkedett gumicukrot majszoló ártatlanság, ami kimosdatna abból, hogy milyen egy utolsó k**** lendületével b****** végig magam néhány csinos úriemberen és hölgyön, volt közben nőnap is, megleptem Pipert is.. de vissza a témához, ne várassuk a nagyérdeműt.
- Nincs véletlenül orális fixációja? Érdemes lehet elgondolkoznia rajta, talán épp azért jár a szája feleslegesen annyit, mert szeretné, ha lenne benne valami. Most nem magamra utalok, a korának megfelelően talán inkább vattacukorral kellene betömnie, már ha nem haragszik meg. Ha megharagszik, nagy kár, mondhattam volna nyalókát is, de az még áthallásosabb. - békésen beleszívok a drága cigarettába menetközben - Igen, auror vagyok, és így ebben a formában fogalmam sincs, kik a szülei, ami valamelyik félnek igencsak nagy szerencse.
Azt már csak gondolatban jegyzem meg, hogy vagy azok közé a kollégáim közé tartoznak, akiket lazán a túlvilágra segítettem a minisztérium bukásakor, amiről fura ködös emlékeket őrzök, mert valahogy mintha a dramaturgia elemei nem passzolnának, de ez részletkérdés, esetleg most is boldogítjuk egymást, de akkor ugyanolyan bolondok mindketten, mint az összes többi idióta odabent. Aurorok között az a leggyanúsabb, aki egyáltalán nem gyanús, nekem is van néhány korán megb******* társam, és bár nem tetszik, hogy megint cenzúrázva vagyok, nincs rá jobb kifejezés.
- Miért érzem úgy, hogy nagyon szeretné, ha megbüntetném...? Egyébként az teljesen öntől függ. Például attól, tényleg illegalitásba vonult e, esetleg bejegyzett animágus e... De ki vagyok én, hogy megtagadjam a bűnhődést valakitől, aki ennyire nyalogatja utána a száját? Tehát, mik a tervei, övvel verem el, vagy lazán besasszézunk az őrszobára..?


A hozzászólást Fritzwilliam Oberlin Hook összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. 13 Márc. - 17:34-kor.
Vissza az elejére Go down
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Szomb. 27 Feb. - 7:54

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


- Mondja minden pasi ilyenekkel szórakozik? – Mert ő már a második, aki ilyen vicceket lő el nekem és még mindig nem szeretem. Mert bármily hihetetlen tizenkilenc éves létemre még barátom se volt, amit nem bánok, mert minden fiú, akivel eddig találkoztam az egy agyilag alulfejlett tuskó volt, aki csak a lányok külsejét akarta csodálni, ami nálam csak rossz, mert én bizony alaposan kioktatom az ilyenekről őket. Rendben, egy srác, de csak egy volt eddig normálisnak mondhatok, vele is meggyűlik a bajom, de elég ragaszkodó típus.
- Akkor mi lenne, ha itt helyben lenyúznám és eladnám, hogy csinálják is meg azt az övet? – Komolyan viccnek veszi ezt? Majd megőrülök a méregtől, de azért ő csak jobban idegesít. Biztos, hogy valaki komikusként dolgozik, vagy hasonló.
-  Maga most azt mondta, hogy a külsőm kifogásolható? És… tényleg ilyen poénokkal jön? Ez már gyenge volt. – Mi az, hogy karikásak a szemeim? Biztos, hogy nem, ő lát rosszul, sose voltak azok, ez után sem lesznek, csak azért mert kicsit tovább maradok fent. A sminkkel meg mindent el lehet rejteni, bár az is igaz, hogy azon szerencsések közé tartozom, akiknek nincs szüksége alapozóra, egyszerűen a szemüket festik ki és a szájukat emelik ki valamilyen rúzzsal. A poénjai viszont eddig sem voltak jók, nem tudom, hogy csak azért csinálja, mert ő maga jól akar szórakozni, vagy azt hiszi, hogy ettől jobb hangulatom lesz. Mert ha az utóbbi, akkor csak még idegesebb leszek, szóval többre menne, ha befogná a száját. Ha viszont az előbbi, akkor meg őrült.
- De maga se gyanítom.  – mosolygok ártatlanul a fickóra. Még ha nem is én tettem volna, akkor keresztszüleim, vagy a barátaim. Bár inkább a második, mivel ők rendelkeznek varázserővel és nekik azért könnyebb dolguk lenne, mintha a nevelőimnek kéne.
-  Húsz. És maga? Negyven talán? – kérdezek vissza szórakozottan. Oké, ez erős volt, de jól esett. Kifejezetten jól.
-  Miből veszi, hogy diák vagyok?  – billentem oldalra a fejemet. Igen, az vagyok, de ezt neki nem kell tudnia.
-  Mellesleg ha nagyon tudni szeretné az előbb épp miattam menekült el sírva egy mugli nő, miután a frászt hoztam rá. – mosolygok elégedetten, majd ismét a férfi felé fordulok.
-  Magára is ez várt volna, de úgy fest maga nem egy ijedős… na meg persze kisállat kedvelő alak. – kezdem el forgatni a szemeimet. Ennyire nehéz lett volna hagyni, hogy kiszórakozzam magam? Csak öt perc lett volna, aztán csinált volna, amit akar én meg jókedvemben menetem volna aludni, nem pedig dühöngve vitatkoznék most vele.
- Nem ahhoz túl öreg, de elképzelhető, hogy valaha odajárt. – Vagy a Mardekár, ha a stílusát vesszük és eltekintünk attól, hogy őrült. Bár mindegyik házat utálom, na jó talán a Hugrát kevésbé, mert azt nem ismerem, de a Mardisokat egyenesen gyűlölöm, vagyis a legtöbbjüket.
- Rózsaszín?  – kérdezek vissza. Hogy jött ez ide?
Látnia kéne a többi a ruhámat. Ha azt hiszi, hogy ez kihívó, akkor bizony az általános szerelésemre nem tudom, mit mondana. De ez inkább visszafogott hisz… Pulcsi. Először is, pulcsi van rajtam, hosszujjú, ami rémesen áll, de valami sötét legalább, meg nadrág. Rajtam. Ki nem állhatom a nadrágokat, csak jobb ötlet volt, mintsem hogy miniszoknyába fussak majd.  Meg a cipőről meg ne is beszéljünk. Egyszóval látszik, hogy nem tudja milyen az öltözködésem.
-  Arra kíváncsi lennék, na hajrá tippeljen. – Csak nem lesz olyan hülye, hogy tényleg megteszi.
- Állatsimogató? Milyen eredeti! Ezt egy filmből szedte? – A következő mondatára nagyra nyílt szemekkel néztem rá, de egy arcizmom se rezdült. Auror? Akkor viszont nagy a baj.
-  Szóval auror lenne? Mit ne mondjak a stílusából meg nem állapítottam volna. De akkor ismeri apámat nem? – Kérlek mondja azt, hogy lehet! Ha tényleg ez a munkája, akkor muszáj volt ismernie, ha csak nem akkor ment oda, mikor már nem dolgozott ott. Ha viszont mázlim van és ismeri, akkor talán még ki is tudok róla valamit deríteni.
A cigaretta ugyan nem égetett meg annyira, hogy annak nyoma maradjon, hamar el fog múlni, főleg ha még találok valami gyógyító főzetet is rá, de az nem járja, hogy ezt tegye, aztán meg elmenjen. Nem, én nem ilyen vagyok, addig küzdök, amíg nem kapom meg azt, amit akarok, most pedig egy bocsánatkérést akartam ettől a fickótól, vagy legalábbis valami arra utaló mondatot, hogy többé nem teszi. Meglep a mondata, de végig se tudom gondolni, jön is a kérdésem.
-  Hogy hívják? – Nem tudom hogy jutott eszembe ezt megkérdezni, nem is érdekelt különösebben, úgyse fogom többet látni, bár… K i tudja talán még lehet. Ha tud segíteni nekem a szüleim meg találásában, akkor biztosan nyaggatni fogom.
-  Ő… nem köszönöm nem szeretem. Ahogyan a füstöt sem. – Na ez most normálisabb volt, még mindig nem az igaz, de egy fokkal jobb. Remélem érezte az enyhe utalást, hogy nem szívesen venném, ha most megint rágyújtana, mert tényleg csak annyi a bajom, hogy tüsszögök tőle, de akkor is zavaró.
-  Ugye maga a kedvesebb auror fajta, aki érti a gyerekes csínyeket és nem ad büntit?  – kérdezem tőle kicsit reménykedően, hogy nem áll szándékában bevinni azért, mert meg akartam ijeszteni. Végül is őt nem sikerült, innentől kezdeve nem kell, hogy érdekelje, hogy mással mit csináltam. Csak bízok benne, hogy nem került a Minisztériumba.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: El kellene mennem a boltba, de lusta vagyok hozzá. Pént. 26 Feb. - 21:47

I wanna fck u like an animal
Cause the players gonna play, And the haters gonna hate, Baby, I'm just gonna shake, I shake it off, Heart-breakers gonna break, And the fakers gonna fake,  Baby, I'm just gonna shake,I shake it off, I shake it off


+18


- Nem, leprikón vagyok. Bizonyos testrészem kívánságokat teljesít, ha kedvesek hozzá. - látom, hogy a pálcájához kapkod, de ez csak azt jelenti, hogy elérkeztünk a történetnek ahhoz a részéhez, ahol valakinek eldurran az agya, és milyen meglepő, az nem én leszek. Bizony, hiába vagyok a saját sztorim kicsi hőse, nem érzem kötelességemnek, hogy leálljak párbajozni egy kislánnyal. Na most már biztos, hogy nem kapok saját filmet, dögöljetek meg, hangok... Ez abszolút diszkrimináció a nem agresszív karakterekkel szemben. Na de hol is tartottam...?
- Köszönöm, kisasszony, nagyon odafigyelek az arcápolásra. Néha ugyan nagyon nehéz nem sminkben lefeküdni aludni, de ezt az áldozatot meg kell hozni.- bólintok mosolyogva, és élvezettel végigsimítok a csinos pofimon - Egyébként önnek sem ártana, kissé karikásak a szemei. Kevesebbet kellene éjszakáznia...Még a végén valami csúnya jelzővel illetik.
Sajnos biztos vagyok, hogy nem érti majd a humoromat, valamiért elég kevesen szokták, bár időnként a hangok a fejemben kuncognak egy sort. Miért néz engem mindenki nettó pszichopata sorozatgyilkosnak? Talán rendeztem pár vérfürdőt? Igen. Lefeküdtem rengeteg emberrel az érdekeim és pénz miatt? Határozottan. Elárultam a jelvényemet, a családomat, mert utálom, ha nincs igazam? Elismerem. Na de nem fürödtem abban a kiontott medencényi vérben...! Nem vagyok valami olcsó thriller főszereplője. Azt hinnénk, észrevétlenül eljárni ezekben a nehéz, de nem, nem pofát vágni, amikor megint drágult a kedvenc arckrémed, az az igazi művészet! A hidratálás fontos, még ha közben világrendeket is igázunk le.
- Teljesen igaza van, ha belerúgtam volna, már nem élne. - nevetem el magam, mert tényleg eszméletlenül vicces kiforgatni a kis ajkain kibukó szavakat - Az elvárásait tartogassa másnak, kisasszony. De ha már a kornál tartunk: hány éves is...? És ne is jöjjön azzal, hogy egy úriember nem kérdez ilyesmit, mert az imént beszéltük meg, hogy beleznénk ki egymást, ezek után nem ragaszkodnék a nagyzoláshoz. Tegyük hozzá továbbá, hogy az ilyen környéken való lófrálás nem éppen diáklányok ártatlan szórakozását célozza, tehát nyilván okkal van itt és nem ott, ahol csinos kiscicás pizsamában kellene aludnia a takarodó elteltével. Tartsa csak meg a bocsánatát, szüksége lesz még rá, mikor visszaoson. 
Tényleg nem tudom, hová járhat, de nem lesz hosszúéletű, ha ilyen könnyen felhúzza magát mindenen. Egy kevésbé kedves illető már rég darabokra átkozta volna, sőt, még a drága testvérem is felajánlott volna neki egy helyet a csontvázakból álló gyűjteményében... Piperről nem is beszélve. Néha az az érzésem, hogy őrültekkel vagyok körülvéve, és én vagyok az egyetlen normális ember... Bár ez lehet éppen a hangok miatt is. Mit röhögtök? Előfordul, hogy sírásig d**** valakit, vagy hogy véresre k****** Pipert, de nekem is kell egy kis szórakozás. 
- Édesem, nézzen oldalra. Balra, igen, a másik balra... - mutatok neki az oldalsávon lévő profilomra - Úgy nézek ki, mint egy hugrabugos? Tudom, hogy igazam van, nem kell elismernie, de megható a gesztus. Egyébként látja, a rózsaszín mindjárt jobban áll önnek. 
Most mi az? Nem tehetek megjegyzést arra, amit amúgy is látok...? Jó, ezt már ne húzd ki, kérlek, majd féket teszek a számra... Kurva jó. 
- Mást érthetünk kihívó alatt. Ön szerint ez az éjszaka palástja, én meg azt is meg tudom mondani, hogy a leendő gyerekeit igen jól tudja majd lakatni, és jó eséllyel meg tudom tippelni a melltartója méretét. Igaz, nézőpont kérdése. Ha pedig az a dög akart lenni az álcája, sajnálom, de eltévesztette az állatsimogatót... - hiányzik most egy jó koktél, vagy valami erősebb, és újra szívesen rágyújtanék, de túl kedves vagyok már megint - A kinyalt ficsúr auror, hölgyem, de úgy veszem észre, hogy kettőnk közül nem én szeretném, ha kinyalnának. Az én mellméretemet ugyanis nem lehet megmondani olyan könnyen ebben az öltözékben.. 

Annyira tudtam, hogy utánam fog szaladni... Nyomd el a cigarettád egy gyereken, és biztos nem hagyod el a tömegben, mert nyüszögve követni fog majd. Rosszul viselheti a fájdalmat, ha ez ennyire felzaklatta... Ha most itt lenne az én drága Piperem, biztos fogadást kötnék vele, meddig bírná a kislány, de nem, én törvénytisztelő polgár vagyok, és még mindig nem teszek semmi komiszat. Hangok, bekaphatjátok. 
- Ennél egyszerűbben is megkérdezheti a nevemet, de a számomat nem adom meg, ahhoz még túlságosan kislány. - pillantok rá félredöntve a fejemet, és megnyalom a számat - De édes, hogy a korábbi lovagjaival von párhuzamba. Itt egy nagyon jó tanács: csak magához legyen hűséges, és akkor nincs félrelépés. Ha türelmes típus lennék, hazavinném az elkóborolt kiscicát megnevelni, de inkább azt javaslom, elő se vegye a pálcáját, mert én sem vagyok mindig úriember. Most miért néz így rám? Lelőttem Viktória titkát? Nem volt nagy kunszt. Lovakkal csinálta. Elfogad egy szálat kárpótlásul?
Elő is húzom újra a dobozomat, és nem tart sokáig, hogy újra a számba kerüljön a cigaretta. Ha már ovóbácsi lettem, legyen benne nekem is egy kis szórakozás...
Vissza az elejére Go down
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Pént. 26 Feb. - 7:30

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


Hihetetlen egy fickó. Igaz az már jó pont, hogy leesett neki, hogy dühös vagyok nem is kicsit, de nem kéne viccelődnie, mert jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy poénnak vegyem. És kisasszony? Te jó ég mintha a tanáraimat hallanám! Mennyi idős talán harminc, hogy így nevez? De úgy látszik nem ért a felháborodásomból, még mindig szórakozik, hát majd megtudja, hogy nem kéne.
-  Maga varázsló?  – Pech, oda az előny, talán visszább kéne fognom magamat, bár ha csak egy kvibliről van szó, akkor igazán nem szükséges. Minden esetre a pálcám a farzsebemben van, nem voltam hülye, hoztam magammal, pontosan az ilyen helyzetekre.
-   A maga bőréből pedig gyönyörű övet lehetne csinálni. – mondom mosolyogva. Gyenge egy visszavágás, de legalább valami. Nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy sálat akart belőlem csinálni, és hogyha több nem is egy jó kis szócsatának nézünk elébe.
- Próbált volna csak meg belerúgni, akkor már nem élne az biztos.  – Ha csak egy apró sérülést szereztem volna miatta, akkor mostanra már a hullaházban lenne, nem pedig itt szórakozna a saját egyébként sem vicces tréfáin.
-  De tisztázzunk valamit, nekem jogom van itt lenni, nem egy tizenéves kis fruskával beszél, hanem velem, szóval több tiszteletet és valamivel kedvesebb modort várok el és akkor maga is egy kedvesebb lányt fog kapni. Sőt ha elnyeri a tetszésem, akkor talán még bocsánatot is kérek. – gúnyolódok vele. Nem az biztos, hogy amíg ő nem kér elnézést, addig tőlem sem kap hasonlót, azonban, hogyha normálisabb stílusra vált én is visszább veszek, ezt tényleg komolyan gondoltam. Mindenkivel úgy kell bánni, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Ha azt szeretné, hogy ne tegyek neki szemrehányást, akkor bizony ennél kicsit aranyosabbnak kéne lennie. Elfogadom, hogy nem bírja az állatokat, de akkor se mondja nekem, hogy szép sál lennék, azért kiakadok, ahogy az jól látszik is.
- Csak, hogy tudja – lépek én is egy lépéssel közelebb hozzá. Nehogy már azt higgye, hogy félek egy olyan embertől, mint ő. Nagyon régen ijedtem már meg bármitől is, ne várja, hogy pont most jön rá az, hogy sikítva rohanok el előle.
-  Elfogadom, tényleg nem ezt mondta. Ebben igazat adok. – mosolygok a fickóra. Tudom mikor tévedek, most például igen, de akkor abban a pillanatban mikor kimondtam azokat a szavakat akkor jól hangzottak.
-  De ez a ruha, egyáltalán nem kihívom és… hallott már arról, hogy bele kell olvadni az éjszakába? Mert ugye nem hiszi, hogy csak úgy semmi ok nélkül öltök fel macskaalakot? – Az már más kérdés, hogy pont az ő rémisztgetése miatt tettem, de hát nem jött össze. Ez van, majd máskor valaki mást fogok megijeszteni, most pont belé futottam, ami… szívás.
-  Viszont én legalább nem úgy öltözködök, mint valami kinyalt ficsúr. Mi maga ügyvéd? Vagy talán csak indult valahová?  – Ó micsoda öröm lenn, hogyha csak megzavartam volna valamiben. Persze ezt mind magának köszönheti, ha hagyta volna, akkor én két percen belül kiszórakoztam volna magamat rajta, de neki ellenkeznie kellett, így most viselje a következményeket. Legalább még nem használtam rajta varázslatot, ennek örülhet, mert már kellett volna.
-  De egyébként sem kértem ki egy vénember véleményét. – Forgatom a szemeimet. Na jó, ez túlzás volt, hiszen látszik, hogy fiatalabb, mint ötven, meg az is, hogy nálam bizony idősebb, de annyira nem sokkal.
Egy pillanatra megörültem, hogy van annyira értelmes, hogy elnyomja a cigit, ami igaz is volt, de miért pont az én kezemen?!
-  Aú! Idióta! —kiálltok fel, miközben elhúzom a kezemet. Ez beteg, nagyon beteg. Vagy talán csak azt hiszi, hogy így elnyerheti egy lán tetszését? Mondjuk furcsa lenne, bár az igaz, hogy a legtöbb lánya szereti a veszélyes férfiakat, de nem az idegbetegeket.
És most az hiszi, hogy csak ennyivel megússza? Hogy csak úgy elmehet? Ó nem, na még mit nem. Ezt ugyan nem hagyom. Utána indulok, majd szépen elé lépek, hogy beálljon és rászegezem a pálcám.
-  Na idefigyeljen! Nem tudom ki maga, nem is érdekel. De egy biztos… Rossz lányba kötött bele. Nem vagyok szendetünde, aki elnézi, ha valaki félrelép, vagy ha éppen rossz napja van és ezért bunkó.  – Persze nem fogom bántani most még. Egyenlőre csak fenyegetem, bár ha valóban egy idősebb varázslóról lenne szó, akkor talán előnyösebb a futás, de én nem menekülök, elég jó vagyok átkokból, szóval el tudnám intézni. Kivéve, ha ügyesebb. De fő az önbizalom és az nekem van bőven.
-  Szóval ha nem akarja, hogy arra se emlékezzen melyik világban van jelenleg, akkor azt ajánlom legyen magában egy kis tisztelet, és kérjen bocsánatot. —A mondandóm végén visszateszem a pálcámat a zsebembe, de ha nem kér bocsánatot, akkor isten bizony használni fogom. Tőlem addig meg nem szabadul, amíg ki nem mondja az a szót.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Fritzy megunni címadást, úgysem olvassa senki Csüt. 25 Feb. - 22:02

I wanna fck u like an animal
Cause the players gonna play, And the haters gonna hate, Baby, I'm just gonna shake, I shake it off, Heart-breakers gonna break, And the fakers gonna fake,  Baby, I'm just gonna shake,I shake it off, I shake it off
+18


Általában nem szoktak megbízni gyerekmegőrzéssel, mert akinek egy kicsit is több esze van, mint egy házimanónak (no offense, de azok a kis dögök mind eszméletlenül perverzek), rögtön rájön, hogy jó pénzért csúnya dolgokat is képes vagyok végrehajtani. Nyugi, hangok, hallak titeket, nem fogok belemenni, hogy d***** meg egy... Jó, no para, csak kíváncsi voltam. A kíváncsiság megöli a macskát... 
Milyen játékbaba szemei vannak ennek az állatnak... Az egyik kedvenc óvszeremre emlékeztet, annak ilyen a csomagolása. Na tessék, én próbálok jól viselkedni, nem elkövetni semmit civilben, de a tudatalattimnak nem tudok parancsolni. A kis csomagoláson amúgy is valami olyasmi van franciául, hogy 'Inkább ezért fizess, mint azért, ami utána jönne'. Elég találó, ha engem kérdeztek, kedveseim, de miért tennétek, rég a takarótok alatt bujkáltok, mint akinek nincsenek emberi vágyai. De visszatérve a cicára meg arra, hogy eliszkol, csak beigazolódik a sejtésem: valami nem oké vele. Mintha egyenesen könyörgött volna azért, hogy foglalkozzam vele... Hmm, még nem bővítettem ki a négylábúakra az ügyfélköröm, de ezek alapján rájuk is hatással vagyok. Békésen szívok a cigarettából ennek tudatában, és már épp indulnék kifelé a szűk kis utcákból, hehe, hangok, erre ti sem tudjátok rázúzni a bann-t, egyem a húsotokat, mikor léptek, és felbukkan egy szőke kislány, a száján ezer meg egy haragvó kis törpe integet felém. Rég láttam nőt ilyen dühösnek, általában hamar elpárolog a mérgük, miután... értitek, kedveseim.
- Önnek is jó estét, kisasszony. Valóban, kiváló, szokatlan a mi országunkban, de úgy vélem, azért a villámlás elrontja, ami a tekintetéből árad. - mosolygok előzékenyen, és jól szórakozom a zaklatottságán - Mondjuk ki nyugodtan, hogy animágus, és pechére összefutott egy olyan emberrel, aki ezek alapján nem is létezik, elvégre én elég világosan kijelentettem, hogy a bundájából kiváló nyakmelegítő lenne.
Hagyom, had idegelje csak tovább magát, ennyi szórakozás nekem is kell. Túl fiatal ahhoz, hogy legálisan felhasználjam valamire, az illegalitást meg meghagyom akkor, amikor nem a kedvenc ingem van rajtam, mert a vért lehetetlen lenyalni róla... Mikor Piper és én elmentünk a temetőbe...gyászolni...na, hangok, ehhez mit szóltok? Akkor tettem ezt a megállapítást. Vöröset kell hordani, azon nem látszik meg a vér.
- Igaza van, egyből bele is rúghattam volna. Legközelebb nem követem el azt a hibát, hogy szóval tartom. De tisztázzunk valamit: ön nem tesz nekem szemrehányást ilyen értelmetlen témákban, én pedig nem kérdezem meg, hány éves és joga van e itt tartózkodni ebben az időpontban.
Szélesen elmosolyodom, és fújok néhány karikát. Lehet, hogy már nagykorú, de akkor is gyanús, miért érezte úgy, hogy itt kell sétálgatnia, méghozzá ilyen kihívóan. Ha a kis randijába rondítottam bele valami kigyúrt állattal, annál jobb - én tényleg jó aurorként vigyázok az ártatlan kislányok ártatlanságára. Már amíg nem kapok jó pénzt az elorozásáért. Tényleg, milyen rég vállaltam ilyen munkát, pedig ezek mindig nagyon szórakoztatóak...
- Csak hogy tudja... - lépek közelebb hozzá, és a szemébe nézek egy kis kacsintás kíséretében - Gondok vannak a szövegértésével, illetve az öltözködésével is. Azt mondtam, hogy egy kis árva fogja zsebkendőnek használni a bundáját, nem azt, hogy ön az árva. Az olyan mainstream... a tragikus és meg nem értett hősök mind azok. Továbbá ha nem használná a melleit polcnak, amin az ember a tekintetét nyugtathatja, talán kevesebb kritika érné. Ha rám hallgat, nem hord szürkét. Mind az ötven árnyalata ki van játszva a roxforti egyenruhán, mindegy, mivel próbáljuk feldobni.
Kedves hangok, leszarlak titeket, ez sokkal viccesebb, mint amit terveztem ma estére. Duzzog a kislány, látom rajta, de hát nem egy romantikus lánykérésben vagyunk, ez nem is az az univerzum. Az íróm szerint nem kellene hagynom, hogy elvonja a figyelmemet, de az ő hibája, hogy kissé szétszórt vagyok. 
- Hát hogyne tenném meg. - mosolyodom el újra, és megfogom az egyik kézfejét, majd elnyomom rajta a már alig pislákoló cigarettát - Jól teszi, ha megjegyzi, hogy ennél itt csak rosszabb dolgok történhetnek egy eltévedt cicával. Legyen hálás és nyalogassa a sebeit.
Elindulok kifelé, a fények játéka végignyalja az alakomat. Persze nem rohanok azért annyira... Árt a frizurának és a hangulatnak is. 
Vissza az elejére Go down
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Csüt. 25 Feb. - 18:55

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


Nem is kellett sokáig várnom azonnal felfigyelt rám az illető. Kijelentésére, hogy csinos vagyok, nyávogok egyet. Természetes, hogy az vagyok, látott vajon bárki nálam tüneményesebb teremtést? Hát nem hiszem. Azt már tudom, hogy emberként is az egyik leggyönyörűbb lánynak számítok legalábbis az iskolában, de állatként is remekül átjött a szépségem. Szegény fickót már előre sajnálom, mikor majd felvesz, vagy megsimogat, hogy micsoda csalódást kell neki okoznom, hogy bizony nem az a szelíd fajta vagyok, hanem nagyon is vad és idomítatlan. Nagyjából, mint emberként. Senki sem tudja elérni nálam azt, amit akar, csak ha én is úgy akarom, ami igen ritka. De mindegy is, addig kiélvezheti, amíg nem érzem úgy, hogy meguntam a játszadozást.
Ha most ember lennék, hogy bizony leesne az állam, de most csak oldalra billentem a fejemet. Hogyan? Mégis… hogy képes ilyet mondani? Amint befejezte a kis mondandóját gyorsan elrohanok a fal mögé, majd olyan gyorsan lépek is ki mögüle emberként. A szemem szikrákat hány, a kezem ökölbe és éppen, hogy vissza tudom magam fogni, hogy ne itt helybe üssem képen. Egyáltalán nem féltem tőle, még úgy se, hogy én lány vagyok ő meg férfi, az utcák kihaltak és éjszaka van. Mit érdekel ez engem? Varázsló vagyok, egy perc alatt a földre küldöm, aztán elintézem, hogy semmire sem emlékezzen, maximum az arcomra és arra, hogy én voltam az, aki szétverte.
-  Mégis mit képzel ki maga? Talán valami híres állatkritikus? – állok meg közvetlenül előtte, már a személyes terében vagyok bőven, de ez engem egyáltalán nem érdekel. Pont nem izgat jelen esetben.
-  Senki se mondhatja azt, hogy én… az az… vagyis, hogy az én macskám gyönyörű sál lenne! – Most majdnem elszóltam magam, ha pont én fedném fel a varázsvilágot az először is katasztrófa lenn, ki tudja milyen büntetést kapnék, másrészt elég gáz. Pont én. Micsoda szívás lenne már, anyuék sem örülnének neki, ha persze még életben vannak egyáltalán, vagy valaha visszatérnek és még emlékeznek rám.
-  És mégis hogy gondolja, hogy így beszéljen egy kisállattal? Sicc? Ennél kedvesebben nem ment volna? Legalább egy menj szépen haza cicuskám vagy egy nem kéne itt lenned is jobb lett volna.  – Nagyon érezni a hangomon, hogy kiborultam, bár nem azért mert nagyon érdekelt volna az állatok sorsa, engem csak az zavar, hogy ezt pont nekem mondta. Mikor én olyan szép kismacska vagyok. Főleg azok a ragyogó kék szemeim, amik az előbb még olyan kedvesen és ártatlanul pillantottak a fickóra, most meg akár meg is tudtam volna vele ölni, ha képes lettem volna rá. De megannyi módszer létezik még a gyilkosságra, bár nem állt szándékomban bántani, csak szívatni akartam, de nem jött össze, helyette jól felhúzott. Mondhatom igazán tehetséges, mert kevesen képesek rá annyi szent.
-  És csak hogy tudja, nem vagyok árva. Szóval szívja vissza, amit a macskára mondott. – Illetve ez így nem volt igaz, mert árva vagyok a magam módján, hisz a szüleimmel ki tudja mi lett, csak a nevelőim maradtak meg nekem, meg az a sok másik ember a családomból, akiket nem is ismerek, így rájuk nem tekintettem rokonként.
Csak most léptem két lépéssel hátrébb, azért ne legyek már végig a személyes terében, engem is nagyin idegesítene az biztos, szóval inkább elhátrálok. Most legalább jobban szemügyre tudtam venni. Ami egyből szemet szúrt az az öltöny. Valami hivatali figura vagy talán ünnepségről jön, esetleg megy? Meg persze az is szembeötlik, hogy dohányzik. Micsoda egy undorító szokás! Esküszöm némelyik méregnél ez halálosabb. Meg a füstöt is utálom. Nem vagyok allergiás, csak szerintem büdös és irritálja az orromat.
-  Megtenné, hogy elnyomja?  – fogom be az orromat, de már késő, elkezdek tüsszenteni, bár most még csak egyet-kettőt. Igen, pontosan ettől féletm. Igazán értékelném, ha nem előtte csinálná. Tényleg nagyon zavaró.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Celaena & Hook Csüt. 25 Feb. - 17:49

I wanna fck u like an animal
Cause the players gonna play, And the haters gonna hate, Baby, I'm just gonna shake, I shake it off, Heart-breakers gonna break, And the fakers gonna fake,  Baby, I'm just gonna shake,I shake it off, I shake it off



B A B Y     B A B Y
+18

... És akkor Fritzy színpadra lép, mit lép, egyenesen szuperhősös zuhanásban érkezik féltérdre. Nagyon kényelmetlen a térdnek, de nagyon kényelmes hölgyek meghódításában. Azt gondoltátok, ugye? Nem, kedveseim, Fritzy nem vetemedik ilyesmire, és ha már belemerültem abba a csodálatos epifániába, hogy így hivatkozom magamra, elárulom azt is, hogy nem vagyok az a hős típus. Sem James, sem Bond, leginkább a főgonosza, ha már mindenképp választani kell, de nem rajongok a macskákért, így lehet, hogy azon a castingon sem felelnék meg. A külsőm az persze vonzó, de munkaügyben mindig az - és akkor egy laza csuklómozdulattal vissza is tértünk az eredeti témához, kedveseim. Fritzy nem koszolja be a ruháját, ha nem muszáj, és ártatlan, nyilván darwini elvek mentén amúgy is díjat érdemlő kislányok és kisfiúk védőszentje is legfeljebb viccekben lehetne. Ja, és a gyerekeket is utálom. Laza félmozdulattal elvesztettem a közönség gyerekszerető felét, de ha hozzáteszem, hogy a macskákat is legfeljebb szőnyegként idealizálom, minden magát romantikus léleknek tartó kuncsaftom megbotránkozik. Bezzeg a száj********* meg a kemény, kielégítő ***********... Látjátok, feleim, még a hangok sem engedik a fejemben, hogy kimondjam ezeket hangosan, pedig ők aztán mindent láttak már, ami illegális és élvezetet okoz. Ma este megint úriember leszek, eldöntöttem már a tükör előtt méregetve a csinos pofimat, és ugyan Finn emlegetett valami olyasmit, hogy úriemberek nem járnak sikátorokba üzletet kötni, egy csók kíséretében emlékeztettem arra, hogy nem mindenki olyan jól szituált, mint mi ketten, és illik tekintettel lenni az alsóbb rétegekre is. Nem mindennap érheti őket olyan csodálatos élmény, hogy láthatnak egy eredeti Burberry kabátot bevetésen, nem igaz? Kenyeret és cirkuszt a népnek.
Most azért kissé durcás vagyok, sehol az emberem, és annyira innám már az esti kakaómat. Igen, kedveseim, még a legkomolyabb vérfürdő után is jól esik a valódi, holland kakaóból készült otthonébresztgető, elvégre kevés olyan kellemes dolog van, mint elheverni egy adócsalásból vásárolt bőrkanapén, illegálisan lemészárolt varázslényekből készült takaróba burkolózni, és iszogatni, miközben olvasod a Veszedelmes viszonyokat. Eredetiben. A kedvencem az a rész, amikor Valmont vikomt meg***** a lányt... Na komolyan, már ezt is cenzúrázod? Kedves hangok, ez egy klasszikus, a levélregény első úttörője, valóságos irodalmi mérföldkő-atomrobbanás. Hogy szerintetek nincs ilyen szó és nettó perverz vagyok? Mióta kérdőjelezem meg saját magamat...?
Valamiből élni kell. Imádom, ha azzal jönnek, hogy egy rossz kurva vagyok. Én kérem egy nagyon is jó kurva vagyok. Mi az, ezt nem húzzátok ki? Most már nem v....
Kiscicák. Napfény. Nem korhatáros családi filmek. Képszakadás...
Itt újra én, Fritzy. Megoldottam a kérdést némi ideiglenes lobobótámiával. Most súgják mégis a fülemre, hogy ilyen szó nem létezik. Tehát lobotómiával. Röviden: lehúztam egy felest a laposüvegemből és elszívtam egy igen jó ízű cigarettát, és már ott tartottam, hogy érdekel is az üzlet, holnap elküldöm a fiúkat, oldják meg úgy, ahogy mi ezt egymás között kuncogva általában tesszük. Semmi különös, kis vagyonelkobzással fenyegetés, családkiírtására tett humoros megjegyzések, efféle, úriemberekhez méltó cselekedetek, és varázslatos módon megérkezik az áru időben. Talán a sármom teszi, ami akkor él igazán, mikor elárulom, tudom, hol lakik a kedves mama és papa, és a szerető. 
Tudom, megint eltértem a lényegtől. Finnre gondolok, meg arra, ő mit mondana, ha itt lenne. "És eljő a halál, mint a sakál. De a sakál csak áll. Nem jön." Mindig ilyen életbölcsességben hempergünk, ha eldöntendő kérdéssel találkozunk, aztán megjegyzem neki, hogy remélem, tudja, milyen eszméletlenül drága a sok csontváz a szekrényében, és hogy minden héten pucolni kell a takarítók memóriáját miatta. Ideje lenne felelősségteljesen gondolkoznia, az ember egyszer fiatal és bohó, de a holttestek egyszerűen nem tűntetik el önmagukat, és emlékeket törölni nem olyan egyszerű azért, főleg, ha nagyjából ezt csinálod munkaidőben is, csak csillogó páncélban, mert ez az ország még mindig azt hiszi, hogy béke van és szeretet, miközben annyira vagyunk alkalmasak a rend fenntartására, mint az úriember az óvatoskodásban, aki miatt ezt az egész gondolatot egyáltalán felhoztam. 
Míg emelkedett mélységeimben az ehhez hasonlókat emésztgétem a tegnapi vacsora maradékával, miszerint engedjek e a köz óhajának, és legyen még egy VIP terem, lépteket hallok. Persze amilyen átkozott szerencsém van, az este már mindenképp öltönypazarlás volt, de legalább a térdem nem sérült. 
- Milyen kis csinos vagy. - mosolygok a macskára, bár azért teszek egy lépést hátrébb, ő még nem tudja, de azért, hogy némi elégtételt szerezzek azzal, hogy ha követ, átrúgjam egy másik dimenzióba - Gyönyörű sál lennél, tudod, ugye? Persze, hogy tudod. Az ilyen kis drágák mindig ismerik a saját értéküket, de a tiédet legfeljebb akkor tudnám értékelni, ha egy borsos árcímke lenne a bundádon. Sicc, kicsim, valami könnyes szemű árva már biztos beléd szeretné törölni a kis nóziját elalvás előtt.
Vigyorogva rágyújtok megint, de készen állok arra, hogy ha esetleg összekever a kölyökkel, egy focisták által is megirigyelt lendítéssel búcsúzzak el tőle. Nem bírom a macskákat, na. Az allergia szar dolog, legalább annyira, mint a késő, de most már minden bizonnyal lakásgyújtogatással számoló ügyfelek, és a bepiszkolt öltönyök.


A hozzászólást Fritzwilliam Oberlin Hook összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. 25 Feb. - 17:59-kor. (Reason for editing : Fritzwilliam Oberlin Hook)
Vissza az elejére Go down
Celaena Ross
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 35

TémanyitásTárgy: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés Szer. 24 Feb. - 10:29

[You must be registered and logged in to see this image.]


Hook & Cel


[You must be registered and logged in to see this image.]

Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


Hiába mondom én a nevelő szüleimnek, hogy a kastélyból egy szimpla engedéllyel nem lehet kimenni, nem hallgatnak rám. Értem én, hogy a mit tudom is én hányadik unokatestvéremnek, a nagymamájának, a testvérének, a lányának van a temetése, de csak úgy kimenni az iskolából nem lehet. Még hopponálni se tudok. Ilyenkor adok hálát, hogy animágus vagyok, ugyanis macskalakban könnyű kiosonni. Szerencsémre nem is vették észre mikor elmentem, szép is lett volna, az biztos, hogy kaptam volna valami jó kis büntetést, bár csak a hétvégre osontam ki, így észre se fogják venni, hogy nem vagyok ott.
A temetés lényegében dögunalmas volt, miután azt se tudtam, hogy kiről van szó, meg nekem minek kéne ott lennem, de elmentem, így nem szólhattak volna egy szót sem, de azért mégiscsak sikerült valamibe beleszólniuk. A temetésre egy természetesen fekete színű ruhát vettem fel, aminek a szoknya része csak egy tenyérnyivel volt feljebb, mint a térdem, az ujjai pedig csipkézettek voltak. De persze ez túl rövid, meg nem az alkalomhoz illő. Könyörgök mi a baj ezzel a ruhával? Túl modern nekik? Pedig voltak ott velem körülbelül egykorúak is, a lányok mondjuk vagy nadrágot, vagy hosszúszoknyát viseltek, ami szerintem botrányosan nézett ki. A nők csak legyenek elegánsak és érezzék jól magukat a ruhájukban, márpedig ha nekik az kényelmes volt, akkor igencsak nagy baj lehet a pici kobakúkban. Mindegy a lényeg, hogy utáltam az egészet, elegem lett, így fogtam magamat, hazamentem, átöltöztem és elindultam a városba.
Elég későre járt már, ráadásul a nap is lement, de engem nem zavar, jó az, ha sötét van, főleg most, hogy nem vágyom másra, csak arra, hogy valakire a frászt hozzam. Gyakran előfordult velem, hogyha felidegesítettek, akkor úgy éltem ki a dühömet, hogy másokat rémisztgettem. Valaki fagyit eszik, én pedig ezt csinálom. Az öltözékem tökéletesen beleolvad a környezetbe. Szürke pulcsit, fekete pólót és nadrágot viselek, a lábamon pedig ugyan olyan színű sportcipő. Furcsa volt a magas sarkúm nélkül, sokkal alacsonyabbnak éreztem magamat, de mégiscsak praktikusabb, ha futnom kéne, meg nem csap akkora zajt. Az egyik sarokba bekukucskálva láttam is lányt, illetve nőt. Szerencsére nem vett észre, így gyorsan felöltöttem macska alakomat, és odasétáltam hozzá. Nyávogtam párat, hogy fölhívjam magamra a figyelmet, ami sikerült is.
-  Jaj de tündéri vagy! Eltévedtél cicuskám? —vesz föl a nő, mire én csak hagyom magamat. Nem bírom az ölelkezést, se azt, ha hozzámérnek, de most továbbra is ártatlan kölyökmacska képet vágtam.
-  De gyönyörű vagy.  – Persze, hogy az vagyok. Az egész bundám hófehér, talán a hátam egy kicsit sötétebb, de a szemeim most is pont ugyan olyan kékek, mint emberként. Érdekes, azt mondják a szem a lélek tükre, nekem pedig ugyan az a szempár van mindkét formámban.
-  Most hazaviszlek. – Na és itt jött az a pillanat, mikor fújtatni kezdtem és az arca felé, kaptam, mire ő eldobott én pedig szépen eliszkoltam az egyik fal mögé. Fölvettem az emberi alakom majd elmormoltam egy varázsigét. A nő felé egy kutya kezdett rohanni, aki nem tűnt túl boldognak. Mondjuk ez volt a cél, igaz nem valódi, csak egy illúzió, de a nő úgy néz ki bevette a csalit, mert elkezdett menekülni előle. Hangosan felnevettem, majd indultam visszafelé.
Az egyik sikátorban azonban megláttam még egy alakot. Egy férfi. Végül is még van időm, mielőtt hazaérnének a nevelőszüleim, szóval miért ne adjuk meg a lehetőséget neki, hogy az én beteg tréfám áldozata legyen. Ismét átváltoztam, majd hozzá is odamentem, hogy felvegyen, vagy megsimogasson. Nyávogni kezdtem, majd kitágult pupillákkal néztem föl rá, várva a reakcióját.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Nem az a baj,hogy nem ismersz.
Hanem,hogy elítélsz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés

Vissza az elejére Go down

Hook & Celaena - Sikátoros rémisztgetés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-