ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
Üdvözlet!
2004-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 2003-2004-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, új sötétség van újjászületőben. Grindelwald és hívei, a Testvériség már nem csak bosszúságot okoznak a Minisztériumnak, hanem minden erővel próbálják felfedni a varázsvilágot a muglik előtt. Vajon sikerrel járnak? És ha igen mit jelent ez a jövőre nézve? Egyetértenél velük, vagy a Minisztérium mellé állsz? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Aktuális dátum
Az éves táblázatos bontást ITT nézheted meg. Részletesen pedig az időlassításról ITT olvashatsz
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Legfrissebb
Tegnap 20:58-kor
Dwight Jennings


2024-03-26, 14:56
Lioneah McCaine


2024-03-25, 22:29
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:49
Seraphine McCaine


2024-03-25, 20:05
Troy Smallwood


2024-03-25, 14:42
Daphne Jennings


2024-03-24, 19:36
Vladimir Mantov


2024-03-23, 11:23
Armand Stansson


2024-03-22, 15:09
Annabelle Mitchell


A hónap posztolói
Seraphine McCaine
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Kalandmester
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Cody L. Mortimer
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Dwight Jennings
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Alison Fawley
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Lioneah McCaine
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Grayson Paisley
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Adrien Meyers
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Daphne Jennings
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Troy Smallwood
A vadőr és Thomas I_vote_lcapA vadőr és Thomas I_voting_barA vadőr és Thomas I_vote_rcap 
Statisztika
Összesen 784 regisztrált felhasználónk van.
Legújabb felhasználó: Maia Hansen

Jelenleg összesen 70544 hozzászólás olvasható. in 4401 subjects
Ki van itt?
Jelenleg 36 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 36 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (84 fő) 2020-12-09, 17:41-kor volt itt.

Megosztás
 

 A vadőr és Thomas

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-18, 17:31


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


Grimaszolok egyet a politikából való kimaradás hallatán. Amennyire most látom a helyzetet, hacsak az ember nem megy el a világ szó szerinti végére, akkor nem sikerül... Erre én vagyok az ékes példa. Azt ugyan még nem tudom, hogy ki és pontosan mire akar felhasználni, de szinte biztos vagyok benne hogy ez nem csak egy sima információgyűjtés. De egyelőre nem őrlődöm ezen tovább, csomót kötök a gondolatra, hadd aggasszon később.
- Aha... hazudni is meg kéne tanulnod, mert még egy süket és vak ember is azonnal kiszúrja ha mellébeszélsz. Na húzz aludni...
Vigyorgok rá még utoljára, aztán elindítom végre a falakon belülre. Persze a tekintetemmel kísérem még egy darabig, csak hogy biztos legyek benne hogy jó irányba megy. Aztán ha végre eltűnt szem elől, akkor sóhajtok egy nagyot, összeszedem magam és elindulok vissza, a házamhoz.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-15, 16:28






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

Elhúztam a szám a vadőr mondatait hallva, de nem szálltam vele vitába. Valóban unalmas lehetett, de ugyanakkor legalább nem kell apám képét bámulnom, miközben valami idióta újságot olvas, és ama véleményét fejti ki, hogy mennyire vakvágányra tereltem az életem, amikor ezt a szakmát választottam. Ami azt illeti, szívesen tologattam volna egy halom papírt is ide-oda, semmint ennek tegyem ki magam. Nem volt egy kellemes élmény, na. Nekem mindegy, csak szabaduljak otthonról.
- Engem nem érdekel a politika – vonom meg a vállam félszegen. - Apám is ki tud maradni belőle, akkor én miért ne tehetném?
Soha, egyszer sem került szóba otthon a politika. Lehet, apám a Minisztériumban nyelte emiatt az ideget, és igyekeznie kellett mindig a lehető legjobb oldalon állni, vagy éppen pártatlannak maradni, de sose hozta haza a gondjait. A szavazásokra sem ment el soha életében, bármilyen jelentéktelennek is tűnt az aktuális dolog. Nagy eséllyel akkor is pálcát törtek az aurorok feje fölött, ha nem a minisztérium elképzelése szerint szavaztak, így inkább nem folyt bele ebbe. Ezt én is meg tudom csinálni, ami azt illeti.
- Unalmas? - vontam fel a szemöldököm, miközben egy pillanatra megtorpantam. - Az aurori hivatás minden, csak nem unalmas, szerintem. Persze, vannak olyan napok, amikor az ember ül, és egy legyet bámul a falon, mert nem érkezik egy riasztás sem, de az olyan ritka, mint a fehér holló... Apám nagy eséllyel a fél karját is odaadná egy ilyen napért, neki állandóan mennie kell valamerre. Oké, van amikor csak emlékmódosító-varázslatokat szórnak a muglikra, de nem mindig alakulnak ilyen szerencsésen a dolgai.
Ha jól emlékszem, egy-két éve pont egy igen veszélyes ex-halálfalót kerített kézre, akit a Nagyúr bukása óta sikertelenül üldöztek. Volt ott párbaj, meg miegymás, de a végén sikerült legyűrniük, két másik társával együtt. Kaptak is érte kitüntetést, meg prémiumot, de ennyi... Pár hónap múltán feledésbe merült az ügy, és apám is visszavedlett hétköznapi varázslóvá. Eleinte még interjúre kérték fel, ismeretlenek mentek oda hozzá gratulálni, de ennyi... Mindenesetre, jómagam az ilyen pillanatokért szerettem volna bekerülni abba a közegbe.
- Tisztában vagyok vele, hogy tanulnom kellene, de nem nagyon megy a dolog elméleti része, ez tény – jegyzem meg halkan. - A gyakorlat még oké, de az elmélet makacsul nem ragad meg a fejemben, mintha csak szándékosan akarna bosszantani. Ráadásul, mindig olyankor kellene tanulni, amikor százszor jobb dolgom is akadna...
Oké, nyilván másokkal is ez a helyzet, de részemről ez kiemelkedően igaz volt.
- Persze – bólogatok negédesen a vadőr szavaira, de természetesen nem igazán érdekel a dolog. Ha friss levegőre van szükségem, akkor megyek és szívok egy kicsit, számomra aztán mindegy, hogy éjfélkor, vagy reggel kerül sor a dologra. Mondjuk, most már óvatosabbnak kell lennem, ez igaz. Fene se szeretne összeakadni ezzel a tagbaszakadt pofával. Nem aggódtam azonban, majd megoldom valahogy. - Nos, akkor jó éjt. És kösz, hogy elkísért idáig. Unalmas lett volna egymagamban visszacaplatni...
Mintha egy pillanatig valamiféle mosolyfélét láttam volna a vadőr arcán, de nem sokáig tartott a dolog, már ha ott volt egyáltalán. A férfi ismét szigorú ábrázattal meredt rám, így mutattam felé egy Béke-jelet, majd villámgyorsan eltűntem a kastély keleti oldalán, ahol már várt rám a jól ismert titkos alagutam...


(Nagyon szépen köszi a játékot lol! )
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-09, 18:30


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


Felhorkanok amikor az aurorokat említi Tom. Sosem becsültem túl sokra a Minisztérium embereit. Túlságosan egysíkúan gondolkoznak, túl sok szabály köti őket. Nem egy álomállás, na.
- Szerintem ne legyél auror. Szar állás, politikai felhangokkal, és rettenetesen unalmas. Aurornak menjenek azok akik bemagolnak mindent. A világ tele van érdekesebbnél érdekesebb dologgal, te meg egy MINISZTÉRIUMNAK akarsz dolgozni? Hát... nincsenek nagy igényeid, az biztos.
Öblösen - és ami azt illeti, őszintén - felnevetek, mert ezt tényleg így gondolom. Csak a kockafejűek mennek oda dolgozni, aki egy kicsit is élvezni akarja az életet, az máshol keresi a boldogulást. Hülye példa ugyan, de még én is jobbnak láttam máshol keresni önmagamat.
- Ami a vizsgákat illeti, igazából baromira egyszerű a dolog. Tanulni kell. Ennyi. Időt és energiát kell rászánni, egyébként nem valami bonyolult dolog.
Felnézek a kastélyra, és egy pillanatra elönt a nosztalgia... még most is, pedig már itt dolgozom egy ideje. Furcsa.
- Figyelj tökös, nekem mindegy hogy kúszol, mászol, vagy repülsz, de nyomás befelé. ÉS mondom, ha még egyszer meglátlak éjszaka ott ahol nem kéne lenned, akkor nem ilyen kedélyes beszélgetésre fog majd sor kerülni... értve vagyok?
Persze vérkomolyan gondolom a szavaimat, de nem bírom ki hogy ne vigyorogjak megint egy kicsit. Egészen kezdek rákapni a nevelés ízére... de persze gyorsan elnyomom az érzést. A feladatom a legfontosabb...
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-06, 19:12






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

- Nem vagyok túlságosan kreatív személyiség, ami azt illeti – vontam meg gondterhelten a vállam. Sokkal inkább előnyben részesítettem az olyan varázslatokat, melyeket azokon az órákon tanultunk, ahol meg is jelentem néhanapján. Ha valami ellen mágiával kellett fellépnem, akkor álltam elébe, de egyébként nem nagyon erőltettem meg magam az újdonságok terén. Nem az én asztalom volt ez az egész. Mondjuk, a bajkeverésben igazán jónak számítottam, az ötleteim is egyediek, és amolyan Thomas-osak voltak. - Dehogy szeretnék a nőkből megélni! Na jó, a képem talán még kelendő lenne, de a nők inkább viszik a pénzt, mint hozzák.
Ilyen-olyan kencefice, parfüm, stb. Természetesen mindig mindenből a legdrágább kell, ha van valaki, aki kifizeti nekik. Persze, szívesen szédítettem őket, nem arról van szó, hogy nem, de költeni már nem voltam rájuk hajlandó. Túl sok kell nekik a dolgokból, egyszerűen nem képesek mértéket tartani semmiben sem.
- Auror szeretnék lenni – szólaltam meg újra. - Kellenek a fenének a nők, az az álmom, hogy olyan embereket juttassak az Azkabanba, akik megérdemlik.
Ami természetesen nem fog megvalósulni, ha ennyit lógok az órákról. Lehet, túl kellene tennem magam a dolgokon, és minden órán részt kellene vennem. Talán Seannak igaza volt. Az lenne a legjobb, ha meg tudnék komolyodni, de ez így elég nehéz lesz. Na, majd próbálkozom. Természetesen nem a megkomolyodással, hanem azzal, hogy némileg többet láthassák a tanárok az elbűvölő pofikámat.
- Nem keresem senkiben sem a hibát – hoztam fel a védelmemben a dolgot. - Ügyesek az ikrek, belátom, és jó nekik hogy hamar kikeverednek a pácból. Engem hamar elkapnak. Nehéz lesz így letennem a vizsgákat.
Az mondjuk, tényleg elég nagy kihívás lesz, nem csak nekem, hanem a vizsgáztatók számára is. Nem egyszerűek a dolgok, annyi szent.
- Aha... - hagytam rá a dolgot a férfira, de nem értettem vele egyet semmiben sem. Nem akartam elbújni, nem menekülök semmi elől sem, egyszerűen csak néha összejönnek a dolgok a fejem fölött, és olyankor nagyon jó elmenekülni a világ szeme elől, még ha ez a dolog nem is tart örökké. Sajnos. - Rendben, legközelebb jó kisfiú leszek, ígérem.
Időközben a kastély bejáratához értünk, én pedig megtorpantam. Ahhoz, hogy be tudjunk menni, a vadőrnek jeleznie kell, és minden bizonnyal Frics fog elénk jönni. Nem jó, nagyon nem jó. Fenének sem volt kedve bajba kerülni ilyen apróság miatt.
- Öhm... Nem lehetne inkább, hogy a jól megszokott útvonalamon át menjek be?
Kérdőn pillantottam fel a vadőrre, miközben azért imádkoztam, hogy igent mondjon a dologra.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-06, 13:13


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


- Na igen. A kreativitás a legfontosabb dolog ebben a világban. Ha csak azt tanulod meg ami a könyveidben van, akkor sosem lesz belőled igazán sikeres varázshasználó. Persze attól függ, hogy mi a cél. Ha nem ebből akarsz megélni, hanem a nőkből és a csinos kis pofidból, hát akkor nem kell erőlködnöd. De azért jó lenne ha megpróbálnád.
Egészen úgy hangzik tőlem a dolog, mint egy normális és felelősségteljes felnőttől. Ezzel még magamat is sikerült meglepnem, jót derülök is magamban, magamon.
- Tudod nem jó dolog másban a hibát keresni. Nekem mindig azt mondták, hogy csak annak van mázlija, aki tud is valamit. És az ikrek aztán tudnak, ezt el kell ismerni. Ha egy kis szerencse is segíti őket, hát jó nekik. Inkább a kihívást lásd ebben...
Na, ezt még saját magam szerint is túltoltam. Már-már nevelő hatású a kis beszédem, és ez olyasmi amiben sosem voltam jó. Na persze soha nem is akartam, hogy jó legyek ebben.
- Nem a francokat nem. Nekem hazudhatsz, de legalább magadnak ne tedd. Te el akartál bújni valami elől, amivel nincs kedved, vagy erőd szembenézni. Ebben egyébként az a mókás, hogy ezt az épületen belül is megtehetnéd. Mássz ki a tetőre, vagy mittudomén. Csak ne az én környékemen akard veszélybe sodorni magad, ennyit kérek.
Vigyorodok el. Valószínűleg nincs is komoly baja a kölyöknek, csak a szokásos tinédzser világfájdalom. Amiről első kézből tudom - elmúlik.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-06, 10:12






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

- Öregem, azok aztán veszélyes lények – bólogattam beleegyezően, miközben a férfi a kentaurokról beszélt. Állítólag nem voltak oda a mágiáért, főleg mert a varázslók már évszázadok óta elnyomásban tartják őket, és ezt khm... eléggé neheztelik. Jó, ez enyhe kifejezés, de akkor is. Mindenesetre, furcsa jelenség, mivel a házimanóknak soha egy rossz szavuk sincs ezt illetően. Ők inkább élvezik. Állítólag a manók csak az aranyvérű családokat szolgálják ki, de az itteniek nagyon lelkesek voltak, velünk, félvérekkel szemben is. Akárhányszor is belógtam a konyhába, mindig bókolva és hajlongva jöttek oda hozzám, szinte mindenben a kívánságaimat lesték. Esküszöm, ha nők lennének, ki se jönnék onnan. Levitetném pár holmimat, és kész. Nem lenne több gondom semmire sem. - És van, amikor sikerrel is jár a pálcája nélkül?
Kíváncsian pillantottam a vadőrre, hiszen tényleg érdekelt a dolog. Elvégre, mi a suliban csak azt tanuljuk, hogyan kell a varázslényeket mágiával elintézni, velük szemben nem oktatják a testi fellépést. Jó, volt önvédelmi óránk, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, amikor egy aurornak a pálcája nélkül kell boldogulnia, de egy kentaurral vagy más lénnyel szemben sosem hittem volna, hogy a fizikai erő lenne a leghelyesebb út. A vadőr azonban elég tagbaszakadt fickónak tűnt, nagy az esélye annak, hogy sokszor jobban megy neki a két kezét használnia, mint a varázserejét.
- Nem szívom mellre – válaszoltam, majd némileg komorabb képpel battyogtam továbbra is a vadőr oldalán. - Nem tudom, miért volt ez a kirohanásom, általában nem szokásom apám pártját fogni...
Úgy semmiben sem, az öregemmel kifejezetten nem jöttünk ki túl jól. Mindketten a másikat szapultuk, a nap minden percében, amit egy légtérben töltöttünk. Sértéseket vágtunk a másik fejéhez, amibe csak bele tudtunk szólni, megtettük. Ő azt neheztelte, hogy még nem állapodtam meg, amikor más ilyen idős korában már rég tudja, kit fog élete végéig elviselni. Én pedig azzal vágtam neki vissza, hogy ő hiába állapodott meg, amikor soha, egy percet sem tölt itthon, mert állandóan valami fontos dolga van valamerre... És én pont ezért nem fogok megállapodni sohasem. Nem akarom, hogy a családom a hivatásom miatt szenvedjen. Köszönöm, de nem kérek belőle. Sok auror meg tudta oldani, hogy a családja ne érezze a hiányát, de rajtunk valami átok ült ezt illetően.
- Ügyesek – vontam meg a vállam, miközben lelki szemeim előtt megjelentek az általuk feltalált tárgyak. Hihetetlenek voltak, be kell vallanom. - Tudnak valamit, amivel elérik, hogy még a tanároknak is leessen az álluk. Egyszerű dolgokat hoznak össze, de közben előttük senki más nem volt, akinek eszébe jutott volna a dolog.
Kissé irigyeltem is őket amiatt, hogy még McGalagony professzornál is el tudtak érni egy-egy mosolyt, miközben én csak a pengevékony ajkaira számíthattam, ha összefutottunk valahol a kastélyban. Annyira beleivódott már, hogy mindig mindenhol bajba keveredek, hogy már soha nem is számított semmi másra sem, velem kapcsolatban. Pluszban a tanulmányi eredményeim sem voltak olyan eget rengetően jók, hogy megnyugvást adjak számára.
- Mindig úgy kerülnek bajba, hogy nekik legyen jó – jegyeztem meg. - Mármint, valahogy mindig olyan büntetést kapnak, ami sokat kedvez nekik. Például, ha éppen lopni akarnak valamit a bájital szertárból, akkor csak fogják magukat, és kihúzzák Pitonnál a gyufát, majd a büntetés idején csinálnak valami felfordulást, és a denevér kirepül a helységből, hogy ellenőrizze a dolgot. Ezt olyan két alkalommal el is tudták játszani, de harmadjára már nem ment a dolog...
Elég hamar lebuktak Piton előtt, ami azt illeti.
- Én nem is akartam elbújni – szólaltam meg. - Nem számítottam éjszakai maratonra egy vadidegen részéről.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-03-05, 19:00


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


Miközben lassan oldalra fordítom a fejem, szélesen elvigyorodom. Lehet hogy a lányok kedvence a kölyök, de a jelek szerint nem ő a legfényesebben ragyogó csillag az égen. Persze vagyok annyira pofátlan, hogy nem mutatok rá arra, hogy vicceltem, inkább csak ballagok tovább, vigyorogva mint a tejbetök.
- Nem tudom, hogy követelmény-e. De az biztos, hogy segít ha az ember a kentaurokkal akaszkodik össze. Van egy rakás lény, akik a fizikai erőt és a határozott fellépést jobban tisztelik, mint a varázserőt vagy a pálcákat. Ami a dementorokat illeti, a lelkes tanárokon, vadőrökön, és a fáradthatatlan Minisztériumi dolgozóknak hála nem történt eddig komoly baj. De az tény, hogy sok a meló velük. Szóval ne szívd mellre, öcsi, nem apádat akartam cseszegetni, pontosan tudom hogy mennyit küzdenek ezzel. Csak épp azt is tudom, hogy hogyan működik a világ. Meg a nagyra becsült Minisztérium.
Elhúzom a számat. Még számomra is döbbenetes, hogy mennyire rosszul mennek a dolgok a Minisztériumban, pedig én aztán a mugli világ lassúságához és tesze-toszaságához vagyok szokva.
- A Weasly ikrekről azt hallottam, hogy nem nagyon tudják őket fegyelmezni, de ettől még zseniális és kreatív varázslók. Valószínűleg képesek magukat mindig kivágni valahogyan, ha eddig nem hagyták ott a fogukat sehol. De így ránézésre te még nem tartasz ott, mint ők...
Sétálunk persze tovább, lassacskán közeledve a kastély épületéhez, de én még mindig résen vagyok, egyszerűen a véremben van. Mert az éj sötét, és tele van iszonyattal.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-29, 20:25






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

Felmordulok a férfi válaszát hallva, miközben némileg hitetlenkedve meredek rá.
- Ez csak vicc, ugye? - szólalok meg kételkedve. - Öregem, az egész suli attól hangos, hogy milyen rosszul fizet ez a szakma, erre maga meg azzal jön, hogy jobban élnek, mint a Fáraó? Béren kívüli juttatások? Nem semmi...
Akkor már végképp nem értem, hogy minek pattog pár diák végett, akik a birtokon kószálnak. Ha már ilyen jól szórják a pénzt nekik, akkor igazán semmiség az egész. Elvégre, én nem vagyok olyan veszélyes, mint egy halálfaló, teszem azt. Szerintem azt látva még ez a koma is nőként sikítozva rohanna a kastély irányába, pongyolában. Csavarokkal a hajában. Mosolyra húzódik a szám, de közben engedelmeskedek, és útnak indulok. Valóban nem érdemes ezzel kötekedni. Hagriddal minden gond nélkül elbeszélgettem volna, talán még piknikezünk is egyet a tóparton, de ez a fickó fél kézzel leüt, ha nekiállok teát főzni.
- Mondja csak, maguknál munkahelyi követelmény a hatalmas termet? - szólalok meg kíváncsian, miközben engedelmesen tartok abba az irányba, amerre a vadőr terel. - Mármint, Hagrid bazi nagy, maga egy kicsit apróbb termetű, de érti, mire gondolok... Elég sok spenótot ehettek.
Valami rémlett a gyerekkoromból, egy mugli mese, talán Popeye? Azt hiszem, ő evett mindig spenótot. Előfordulhat, hogy tévedek, hiszen már rég néztem, de akkor is... Azok az izmok nem semmik, majd kérek én is a Mikulástól.
- Dementorok? - Ezt hallva tágra nyílik a szemem, miközben eltöprengek magamban. Hagridnak nincs pálcája, ő nem tudja végrehajtani a patrónus-bűbájt, szóval nagy eséllyel emiatt rendelték ide ezt a másik férfit is. - Hagrid nem mesélt róluk, bár így érthető is a dolog. Kitörne a pánik, ami azt illető. De akkor mégis, hogy lehet, hogy még senki sem futott beléjük?
Ammenyit Fred és George járkálnak erre, már rég meg kellett volna kapniuk azt a bizonyos csókot, és most nem az életük szerelmére célzok.
- Mármint, a Weasley-ikrek szinte mindennap itt piknikeznek, ők hogyhogy még nem lettek zombik? Nem mintha annyira szurkolnék nekik a dolgokat illetően, de akkor is...
A férfi megjegyzésére, miszerint a Minisztérium lassú, és rosszul működő, felháborodva horkantok egyet. Tudtam, hogy ez az igazság, viszont akkor sem volt ínyemre a dolog.
- Apám auror – szólaltam meg ellenkezve. - A minisztériumnak dolgozik, és mindent megtesznek, amit csak tudnak, de az idő kevés, a meló meg sok.
Még én se hittem a fülemnek. Most komolyan apámat védem? Az igen, ez nem semmi. Az öregemet, akivel szinte sosem jöttem ki?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-29, 19:15


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


A srác pálcája leereszkedik, én pedig kicsit kiengedek és nem bírom megállni hogy ne vigyorogjak. Ha valaki az öreg Fricstől tart, akkor valószínűleg csak a szája nagy... az a fickó csak önmagára és talán a macskájára veszélyes, másra nem.
- A munka jó, a fizetés korrekt és időben jön, és a béren kívüli juttatásokkal sincs gond. Az egészségbiztosítás is parádés, és a napi egyszeri meleg étkezés is adott. Na ne hülyéskedjünk már egymással, tényleg el kell indulnod, eltart egy darabig amíg visszaérünk az iskola épületéhez... Onnan aztán majd megoldod hogy visszasurranj a szobádba.
Közelebb lépek és megpróbálom karon ragadni a srácot, hogy egy határozott mozdulattal irányba állítsam és aztán magammal húzzam. Ha szófosása van, hát egy darabig még csacsoghat mellettem... és baromira remélem hogy ért a szóból.
- Ha meg dumálni akarsz arról hogy mivel etet meg titeket Hagrid, akkor inkább keress meg nappal. Jobb ha tőlem tudod, a jámbor óriás nem is annyira jámbor. A sztorik felét csak kitalálja, hogy szórakoztasson titeket. De ez nem azt jelenti, hogy ne lenne veszélyes a Tiltott Rengeteg, vagy az iskola tágabb környezete. Meztelen dementor nincs, de kóborlóból akad néhány. Veszélyes dögök, akik valahogy lerázták magukról az irányítást, és csak egy tapasztalt varázsló tudja őket kordában tartani. Ritka, de megtörténik néha a dolog... igazából a Mágiaügyi minisztérium is pont olyan, mint bármilyen minisztérium. Lassú, szarul működik, és néhány lelkes ember tartja csak működőképes állapotban. Én csodálkozom, hogy csak szokőévente egy-két dementor tud meglógni...
Kicsit elszalad velem a ló és munkahelyi titkokat kezdek kifecsegni, de nem is baj ha Tom egy kicsit megijed. A kóbor dementorok tényleg veszélyesek, és valószínűleg még én is csak a háromnegyedét ismerem azoknak a lényeknek, akik a birtok határán kószálnak különösebb felügyelet nélkül.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-24, 05:43






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

- Azért Fricsnek is vannak dolgok a tarsolyában... - morogtam sötét képpel az orrom alatt, és ez valóban így is volt. Az öreg gondnok nem volt annyira ártatlan, mint a vadőr azt gondolta, néha tudott közveszélyes is lenni. Hogy kikerülni? Vicces. Mindenhol ott van a macskája, és szinte azonnal jelenti is a gazdájának, ha valahol kihágást észlel. A burkolt fenyegetést válaszra se méltattam. Jól tudtam, hogy csak üres szavak, aligha kockáztatná a munkáját egy olyan kölyök miatt, amilyen én is vagyok. Ő lenne az első számú gyanúsított, ha az ügy kiderülne, ezzel neki is tisztában kellett lennie. Persze, mondhatta volna, hogy vérfarkas végzett velem, de ma még csak telihold sincs. Oké, nem okozna számára mást kitalálni, de előbb-utóbb rájönnének mindenre. Nem, ez az ember nincs olyan anyagi helyzetben, hogy kockáztassa az állását. Aki idejön vadőrködni, az nagyon meg lehet szorulva. Nem éppen könnyű munka, hiszen annyi veszélyes lény élt a Roxfort birtokán. Az biztos, hogy ez a férfi nem mond le róla egyhamar.
- Istenem már – leheltem, majd eltettem a pálcám. Én is fenyegetve érezném magam, ha valaki folyamatosan pálcát tartana rám, ez – azt hiszem -, érthető volt a részéről. Végül felemeltem a kezem, mint a mugliknál szokás, hogy jelezzem, nincs benne semmi olyasmi, amitől tartania kellene. - Nem kell ennyire magára vennie a dolgot, nem magával van bajom...
Jó, azt mondjuk aláírom, hogy a pasassal aligha leszünk puszipajtások. Taszított az egész lénye, és az elhanyagoltsága. Nem volt bajom senki kinézetésvel sem, de amikor ennyire nem figyelt oda magára valaki, akkor azért szívesen megszóltam volna az illetőt. A kastélyba továbbra se volt kedvem visszamenni. Frics most kezdte el a 124.-dik járőrkörét járni ezen az estén, ami fél óráig is eltartott. Ha rohant. De Frics nem szokott rohanni, Frics csoszog. Minél hangosabban, annál jobb. El kell húznom valamivel az időt, különben ő is elkap.
- És milyen a meló? - húztam széles, bizalomgerjesztő mosolyra ajkaimat, mintha csak két régi jó barát érdeklődne egymás hogyléte felől. - Hagrid szokott mesélni elképesztő dolgokat, kíváncsi lennék, magának is van-e hasonló a tarsolyában.
Nem tűnt túl barátságosnak ez a vadőr, de próbálkoznom kellett. Lehetséges, hogy a látszat csal, és ő csak arra vár, hogy kisírhassa valakinek a lelkét. Hogy nehéz a meló, kevés a fizetés, és a szomszéd lány is kikosarazta múlt héten. Öregem, az élet nehéz.
- A Weasley ikrek mesélték nemrég, hogy ők láttak meztelen dementort is a Rengetegben. Tényleg van ott olyasmi? - felcsillant a szemem. Ha akad, akkor mindenképp meg kell néznem, persze nem egyedül. Annyira hülye még én sem vagyok. Majd elviszem magammal Seant, azt hiszem, van nyomolvasás órája. Mondjuk, a dementoroknak olvashatja a nyomát, mert azok siklanak.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-23, 10:59


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


Fáradtan felnevetek. Meg kell hagyni, a tökinek van bőr a képén még ilyenkor is alkudozni, de ezzel persze nem fog menni semmire. A próbálkozásért viszont jár a pont.
- A legkevésbé sem érdekel, hogy ki tiltja a folyosókon mászkálást. Szerinted ki a veszélyesebb ha rád talál... az öreg Frics, akit még egy elsős is képes kikerülni, vagy én, idekint, ahol senki sem lát vagy hall minket...?
Egy pillanatig hagyom csak lógva a kérdést és a kissé üres fenyegetést, aztán már folytatom is.
- Most pedig először és utoljára kérlek - engedd le azt a pálcát, még mielőtt bajod találna esni. Aztán pedig ballagj vissza a hálókörletedbe, és sírd tele a párnádat azzal amivel csak akarod. De itt nem maradhatsz tovább. Haza kell menned, apelláta nincs.
A hangom higgadt, nyugodt, de a testtartásomon lazítok kicsit. Nem nagyon tetszik hogy pálcát fognak rám és - talán az éjszaka teszi - de úgy döntök hogy így vagy úgy de változtatok a helyzeten. A köztünk lévő két-három lépés nem távolság ha mozdulnom kell, ha pedig nem, akkor legalább a srác megússza pár pofon nélkül. A pálcámra nem is lesz szükségem, ha esetleg tényleg fegyelmezésre kerülne a sor... és nem bírom megállni hogy megint el ne vigyorodjak, hidegen és kimérten. Szomorú dolog, de élvezem a helyzetet, mint valami elcseszett éjjeli őr.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-23, 06:15






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

A vadőr szemöldöke felkúszott a homloka közepére, ezt sziute rögtön észrevettem, még ebben a fene nagy sötétségben is. Valaki gyújthatna egy lámpát, ami azt illeti, majdnem megátkoztam a komát. Tudtam jól, hogy a birtok okkal tiltott hely, és egy ismeretlen, nagydarab alak feléd való trappolása veszélyt is hordozhat magában, nem is keveset.
- Öregem! - fújtam ki a levegőt némileg megkönnyebbülten, hogy mégsem tévedt erre senki, az iskolai személyzeten kívül. Az persze továbbra sem zavart, hogy tilosban járok, nekem nem fáj. Azt se értettem, miért kapja fel ezen magát annyira a vadőr. Oké, nem lehet kellemes egyszerre húsz-harminc ember után szaladgálni, de én egyedül voltam, amint ezt láthatta is. Ha én lennék a vadőr helyében, nem zaklatnám azt az egy emberkét. A pálcám azonban továbbra se engedtem le. -  - Már megbocsásson, de maga néz ki úgy, mint egy frissen hantolt hulla, abban a szerelésben. Piszkos, izzadt, csatakos... Jó, hogy pálcát rántottam magára, a fene sem tudja, mivel van dolgom, főleg nem ebben a sötétben. Higgye el, nem a tündér keresztanya ugrott be nekem így elsőre..
Pimaszul elmosolyodtam. Pálcát fogtam rá, na és? Bizonyítani nem tudja, noha nekem okom volt a dologra. Valóban rémisztően festett, nem kellene ezen annyira meglepődnie. Más, épeszű ember is így tenne, főleg ha az általám választott szakirányba ment tovább. Persze, más épeszű ember nem lenne itt éjnek-évadján. És valószínűleg nem is bukna le. Ezt elszúrtam. Megint csak a saját fejem után mentem, és nem számoltam a következményekkel.
- Most mit fáj magának, ha itt vagyok? - horkantam fel rosszallóan. Jól tudtam, mi van a tóban, vagy legalábbis tisztában voltam azzal, hogy nem biztonságos, de nem fürdőztem, egyszerűen csak üldögéltem a parton, már ez is életveszélyes a tanárok szerint? Nekem aztán teljesen mindegy volt, már mindenképp lebuktam, akkor meg hagyjanak már egy kicsit nyugton. - A kastély folyosóin sem lehetünk, mert azt meg Frics tiltja...
Fogalmam sem volt arról, miért tettem mindezt hozzá, hiszen semmi köze sem volt hozzá a férfinak. Talán abban reménykedtem, hogy megsajnál? Esélyes, hiszen ő is volt egyszer fiatal, nagy eséllyel nem is élt szent életet. A kinézetét elnézve, minimun 20 évet ült az Azkabanban. Persze, ez képtelenség volt, hiszen akkor nem alkalmazták volna. Na, de akkor is... Adhatna egy kissé jobban is magára. Olyan sármos sose lesz, mint én, de próbálkozhatna.
- Úgyhogy lesz szíves magamra hagyni, és akkor tárgyalhatunk az ügyben – jegyeztem meg flegmán. - Beszélhetek a többiekkel az érdekében, és maga meg békén hagy még egy-két órára.
Eszem ágában sem volt a többiekre hatni, de most ez az egyetlen kártya volt a kezemben. Talán a behemót még be is veszi, hogy készséggel állok rendelkezésére, ki tudja? Ha később kérdőre von, akkor maximum megvonom a vállam, és azt mondom, nyilván nem tudok rájuk hatni. Én pedig legközelebb sokkal óvatosabb leszek.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-22, 20:08


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr

Egy kicsit azért felszalad az egyik szemöldököm amikor rám fogja a srác a pálcáját, de ettől még nem tudom komolyan venni Tomot. Inkább elvigyorodom amikor végre rádöbben hogy ki vagyok - véééégre, a pletykák elkezdtek terjedni! - és széttárom a kezemet.
- Nem nagyon érdekel hogy lazulni akarsz. Húzz vissza a hálókörletedbe, és akkor talán, de csak TALÁN elfelejtem, hogy pálcát fogtál a személyzet egyik tagjára, és hogy éjszaka olyan helyen jársz ahol nem lenne szabad. Fogalmad sincs hogy annak a tónak a mélyén mi van...
Jó, mondjuk nekem is csak néhány ötletem van, de azon az állásponton vagyok hogy akármi is legyen a tó legmélyén, amíg én nem cseszegetem őt, ő sem cseszeget engem. Ha pedig mégis előmászna valami a vízből hogy a parton folytassa az egyefejlődést, hát majd visszatessékelem a víz alá.
- Szóval akármi is nyomja a pici szívedet kölyök, kapd össze magad, és takarodj vissza az iskolába. És lehetőleg szólj a haverjaidnak is, hogy az éjszakai kóborlást a falak között intézzétek, én nem fogom hagyni hogy a sötétben itt kóricáljatok.
Persze felmerül bennem, hogy ezt a harcot nem egyedül kellene megvívnom. Talán a házvezető tanárok és a bolond Frics közreműködésével vissza lehetne tartani a fiatalkorúakat, de még a végén magamra vonnám a figyelmet. Az pedig egyelőre nem hiányzik, még nem.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-22, 19:44






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

Gondolataimba merülve ülök a tóparton, miközben szinte minden, Susannal kapcsolatos emlékem az elmémbe tódul. Élénken emlékeztem még arra a napra, amikor egymás kezét fogva jöttünk le a tóhoz megnézni a Tusa második próbáját. Istenem, hogy én milyen boldog voltam akkor! Ráadásul, a lány is teljesen más volt, mint mostanában. Egy vidám, mosolygós, kedves személyiség, nem pedig kötekedő, hízelgő, esetleg éppen beszólogató. Azt hittem, a barátnője ugyanolyan, mint annak idején Sue, de nem jött be a dolog. Persze, nem akartam én semmi komoly kapcsolatot sem vele, hiszen ott volt Carol, de időtöltésnek jó lett volna, nem?
Mindenhol csend volt, így a karomra hajtottam a fejem. Nem igazán igyekeztem vissza az iskolába, nem volt ismeretlen számomra a tilosban járás, a többiekkel gyakran csináltunk ilyesmit. Időről-időre kimaradtunk éjszakára, majd visszaosontunk, és ennyi. Soha, semmilyen komolyabb gond nem lett belőle, hiszen elég óvatosak voltunk, nem akartuk lebuktatni magunkat. Fenének sem hiányzott a büntetőmunka...
Hirtelen dobogó léptek hangja üti meg a fülem, én pedig riadtan fordulok hátra. Az ismeretlen lény felém közeledik, jó magam pedig szinte villámgyorsan pattanok fel, és azonos gyorsasággal rántom elő a pálcámat is, melyet magam elé szegeztem, hogy bármikor támadhassak, ha a helyzet úgy kívánná. Az alak közelebb ért, végül pedig lassított, úgy tűnt, nem akar megtámadni. Mindenesetre, nem engedem le a pálcám, továbbra is az ismeretlenre szegezem, majd felmordulok:
- Ki maga? - Nem ismerős számomra az alak, elég leápoltnak tűnik, én pedig azt tanultam az auror-szakon, hogy ne bízzak senkiben sem elsőre. Hát, ami azt illeti, nem is állt szándékomban, hiszen a férfi nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek. Miről hadovál itt össze-vissza? - Mi köze magának ahhoz, hogy mit keresek itt ilyenkor? Menjen szépen vissza aludni...
Úgy gondoltam, ismét egy túlbuzgó roxmortsi lakossal van dolgom, aki az iskola területére tévedt. Volt már alkalmam találkozni eggyel, az szintén ugyanilyen hangnemben vont felelősségre, amikor lebuktatott. Nekem azonban egyáltalán nem volt ínyemre a dolog, hogy ismét egy falusi bugris mondja meg, mit kellene tennem. Különben is, mi ez a felháborodás a részéről? Hadd osszam már én be a saját időmet!
- Na, induljon szépen, különben megsorozom egy csalán ártással! - szólaltam meg drámai hangon, miközben szépen elengedtem a fülem mögött a férfi mondatait. Persze, nem állt szándékomban megátkozni, de fenyegetésnek talán beválhat. - Indulás, egy-kettő!
Hát, ez valahogy nem jött be. A férfi nem indult el, én pedig kezdtem gyanakodni arra, hogy esetleg, talán egy iskolai alkalmazottal van dolgom. Nem éppen egy Frics, ezzel aligha szórakozna az ember, hiszen már a kinézete is fenyegető volt.
- Ó! - szólaltam meg, amint minden világossá vált számomra. - Maga az új vadőr? Hagyjon magamra, csak lazulok egy kicsit. Nem csinálok semmi rosszat.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets
avatar

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-22, 19:11


[You must be registered and logged in to see this image.]
Salvation comes with a cost. Judge us not by our methods, but by what we seek to accomplish.


Tom és a Vadőr


Egész egyszerűen szétb...vet az ideg. Erőből lerakni a piát és a cigit egyik napról másikra rohadtul nem egyszerű... majd beledöglök. Úgy érzem hogy le kell vezetnem a feszültséget, hát futok. Persze nem világosban, mert a varázslóvilág egy emberként nézne hülyének, inkább éjszaka, amikor friss a levegő. Úgyis jobb ellenőrizni a Tiltott rengeteg határait, meg az összes helyet ahol egy diák képes megölni magát, így legalább a kellemest összekötöm a hasznossal. A kezdődő zihálásból következtetve valahol a negyedik-ötödik kilométeremnél járhatok, amikor meglátom a parton ücsörgő srácot. Kicsit megcsúszok lassítás közben, így a megállás nem lesz tökéletes, de azért a pofára eséstől megmenekülök, és lassan ballagok közelebb.
- Hé kölyök, te meg mi a lószart csinálsz itt kint az éjszaka közepén? Ez valami hülye szokás mostanában, hogy kijártok éjszaka olyan helyekre, ahol tilos?
Persze csak utólag jut eszembe, hogy én sem épp úgy nézek ki mint aki az iskolához tartozik. A futócuccom átizzadva, a szakállam már megint (vagy még mindig?) kusza, az alkaromra erősítve pedig ott a pálcám. Szó szerint mint valami futóbolond.
- Na húzzál vissza szépen a szállásodra, holnap pedig befalaztatom a rohadt kastély összes tetves kijáratát, mert nagyon unom már hogy komplett évfolyamokat kell éjszaka összekaparnom a birtok különböző sarkaiból...
Persze túlzok, de egyszerűen kezd elegem lenni abból hogy éjszaka sincs nyugalom sehol, és így esélyem sincs arra hogy normálisan végezzem a dolgomat... amiért ideküldtek.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-22, 12:55






[You must be registered and logged in to see this image.]
♫ Zene ♫

Aktuális viselet

Made by
A vadőr & Tom

A mai napom igen kellemesen telt, ami azt illeti. Egész nap lenn voltam Roxmortsban, és mit ne mondjak, egyáltalán nem hiányoltam mellette a sulit. Hülye is lennék! Nem az én életem az, hogy benn aszalódjak, és minden figyelmemet egy dologra összpontosítsam, úgy tűnik, ez a felfogás lassan, de biztosan kezdett meglátszani a jegyeimen is. Egyre több T-ét kaptam, és egyre több tanár jött a szokásos szövegével, miszerint, ha auror szeretnék lenni, akkor jobban kellene figyelnem. Nem érdekelt. Most vagyok fiatal, most kell kiélnem magam, és ami azt illeti, benne is voltam a dologban elég rendesen. Hajtottam a lányokat, amikor csak időm és a tanóra engedte, és Roxmortsban is pont egy randi végett voltam. Hát, nem éppen úgy alakult, ahogy magamban előre elterveztem a dolgot.
A lány Susan volt barátnője volt, én pedig elég naívan, de úgy gondoltam, ez nem fogja befolyásolni a mai napunkat. Régóta tetszett nekem, és hát abban ugyebár semmi bűn sincs, ha hébe-hóba elviszek egy-két lányt egy kis italozásra, nemdebár? Ráadásul ő is belement a dologba, úgyhogy ez nem csak az én hibám volt, ami azt illeti. Elvégre, ha valóban annyira becsületes lenne, mint állította magáról, bele se ment volna ebbe az egészbe. És mégis belement! Amikor pedig meg akartam csókolni, ellökött magától, majd elviharzott. Fene se érti a nőket. Most minek ennyi dilemma egy kis szájrapuszi körül, de komolyan? Ha kellőképp elengedi magát, akkor semmi gond sem lett volna ezzel az egészzel.
Ezzel szemben ő elrohan, engem pedig magamra hagy Madam Puddifot kávézójában, miközben mindenki minket néz. Klassz. Mégis mit várt, mit kellett volna tennem? Engedélyt kérnem a csókra? Ugyan már, ez annyira ciki! Biztos voltam abban, hogy Susannak beszámol a dologról, csak hogy alám tegyen, Sue pedig újabb fogást talál rajtam. Randiztam a barátnőjével, úgyhogy semmi gond, ha ő annó Michaellel ölelkezett. A francokat nincs! Még ha csak ölelkezés lett volna, de nem az volt... Több is volt köztük, ebben biztos voltam. Engem senki se etessen hülyeségekkel!
Egészen estig Roxmortsban voltam, majd némileg spiccesen indultam el a Roxfortba. Nem ártott számomra egy kis friss levegő, hogy némileg kitisztuljon a fejem, úgyhogy legalább másfél órán át gyalogoltam, mire visszaértem. A kastély csendes volt, tekintettel ama aprócska tényre, hogy a késői időpont nyomán már mindenki ágyban volt, és pihent. Kivéve engem természetesen. Én keseregtem. Kevés pocsék randim volt, ez pedig dobogós lett a szememben. Átkozott Susan!
Nem akartam még bemenni a kastélyba, és noha jól tudtam, hogy tilosban járok, mégis a Fekete-tó felé vettem az irányt. Ez volt az a hely, ahol ötödikes koromban végignézhettem a Trimágus Tusa második próbáját, miközben én és Susan közelebb kerültünk egymáshoz. Ki hitte volna, hogy két év múlva már gyászolni jövök ide azt a kapcsolatot? Bánatosan leültem hát a partra, majd elmélázva kezdtem szemlélni a víz felszínén tükröződő holdat.
Vissza az elejére Go down
Thomas Stewart
Reveal your secrets
Thomas Stewart
Griffendél

TémanyitásTárgy: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty2016-02-22, 12:54


###
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets

TémanyitásTárgy: Re: A vadőr és Thomas   A vadőr és Thomas Empty


Vissza az elejére Go down


 
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Thomas Bogdanovic
» Thomas J. Broown
» Thomas Stewart
» Thomas & Celaena
» Maxime & Thomas

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Fekete-tó-
Ugrás: