Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb






ϟ Neira & Ginny
  Today at 09:13
Gwyneira Rousseau



A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Luna Lovegood
 
Armand Stansson
 
Sidney Smallwood
 
Gina Accipiter
 
Gwyneira Rousseau
 
Madeleine Eastwick
 
Daniel G. Paisley
 
Jacob Troops
 
Perselus Piton
 
Statisztika

Összesen 584 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Eleanor Branstone

Jelenleg összesen 38914 hozzászólás olvasható. in 3477 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Noel & Bonnie - Padlósikálás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-06-26, 18:46




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Talán majd Noelnek mondom el a titkomat, amit még a tesómnak sem említettem, mert vele még sosem beszéltem ilyen intim témákról, de valahogy ez a mardekáros srác amolyan barátnak fogható fel. Na nem most, mert úgy látom, nagyon visszahúzódó, és még nem lehet vele ilyesmiről beszélni, de majd egyszer, ha úgy hozza a helyzet. Már az is kész csoda, hogy nem őrüljük fel egymás idegeit. Elsőre annyit mondanék, hogy határozottan jól érzem magam vele anélkül, hogy ki akarnám használni. Azért jó magas, és képes lenne megvédeni, de úgy vagyok vele, hogy már annyit szenvedett, hogy én már nem rúgok bele még egyet. Sőt, mintha még olyan furcsa gondolataim is lennének, hogy én kárpótolnám. Na nem úgy mint Ront, ott túlságosan is angyali voltam, és teljesen feleslegesen, hogy majd később felhasználjam a céljaimra, de egyenlőre még titkos okok miatt Noellel az nem is működne.
- Az is jó, ha ott ülsz, és néha rád nézek, hogy ha nagyon tanácstalan lennék. És... jól hangzik, ha kidobod őket, én nem akarok nyílt konfliktust senkivel. – Szélesedik ki a mosolyom, simán el tudom képzelni, hogy ő legyen a kidobó emberem, de azért az sem mindegy, hogy ért a zenéhez, és ha én bizonytalankodnék a kiválasztásban, ő megoldhatja ezeket a kérdéseket. Attól már nem félek, hogy elborul az agya, én nem szállok vele szembe, másokat pedig nyugodtan kiüthet, szívesen végignézem, akár még popcornt is eszegetek közben. Néha felmerül bennem, hogy a srácnak miért nincsen barátnője, hiszen arcra helyes, és még velem is kedves, aki szeszélyesen állok a többséghez. Valamiért türelmes velem, talán mert ugyanolyan bénán magányosak vagyunk, és képes lehet meglátni bennem, hogy nem is vagyok olyan szörnyű, mint amit amúgy mutatok magamból.
- Nem érzem azt, hogy el kéne viselni téged. A sok nyámnyila pasi mellett legalább benned van kurázsi. Ez is valami, sőt.. Értékelem. – Bólintok, és egy pillanatra beharapom az ajkamat, amiből azt érezheti, hogy téved, nincsenek körülöttem olyanok, akik kicsit is nyitottak lennének arra, hogy kiálljanak mellettem. Vagy úgy vélik, hogy szőke liba vagyok, akinek nincsen esze, vagy meg akarnak fektetni, de talán Noel az egyetlen, aki akár barátként is képes beszélgetni velem, és kiállni azért, amit képviselek. Ha már megbeszéltük, hogy megszivatjuk Ronékat, akkor nem fogok visszatácnolni, és ő is állja a szavát. Nem cél, hogy teljesen megalázzuk őket, de egy kis odacsípés azért nem árt. Halkan kacagva karolok bele Noelbe, igenis kiélvezem a dolgot, hogy valaki igazán odafigyel rám. A pocsék nap végül egész jóba fordult át.

//Köszi a játékot, tényleg nagyon cukik *.*//

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-06-21, 19:39

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szó se róla egyikünk se kimondottan könnyű eset, de talán pont e miatt tudjuk jobban kezelni egymást, vagy jobban elfogadjuk, hogy a másikkal is bajok vannak, hiszen tudjuk milyen ezen az oldalon lenni, így azt is sejtjük, hogy milyen a szenvedő félnek, főképp hogy volt már mindkettőnknek néhány bonyolult kapcsolata, mármint nem olyanra értem, főleg nem esetemben, esetében még lehetett bőven efféléről szó, főleg ahogy kiderült volt is.
- Végül is segíthetek, de tudod neked kell majd kitalálni, hogy kikkel tudsz együtt dolgozni, úgyhogy maximum tanácsot tudok adni, vagy kidobni azt, aki nem tetszik. - mosolyogva vonom meg a vállamat. Persze nem gondolom komolyan, hogy én lennék a kidobó fiú, bár azt már megtapasztalhatta sajnos, hogy ha elborul az agyam, akkor... tudok erős is lenni, szóval e nélkül is megy, de azért még sem szeretnék én lenni a kidobó fiú nála. Mondjuk kíváncsi lennék egy ilyen válogatóra. Bonnie eléggé... hogy is fogalmazzak, azért tud nagyon is finnyás lenni, főleg emberek terén, és néha van egy érdekes hozzáállása, kíváncsi vagyok hogyan viselne egy csomó ismeretlent, aki bepróbálkozna nála, mint csapattag, vagy egyáltalán hányan jelentkeznének.
- Nem, amúgy sem vagy, persze amíg elviselsz. - hiszen azért nekem is vannak nehéz pillanataim, ezt már sikerült megtapasztalnia. Végül is jobb hamar túlesni ezeken, így legalább már tudja, hogy mire számíthat, főleg ha rossz időszakom van és esetemben azért ez bőven előfordul, főleg hogy most jön a nyár... na arra aztán igazán nem vágyom.
- Pedig biztosan más is lenne, aki megtenné, csak ehhez olyan... viselkedés kell. Öhm... bocs. - nem akarom így leszólni, azt hiszem ő is tudja, hogy mi a helyzet. Kicsit azért nehéz eset, mint ahogyan én is, de engem nem igen kellett megvédeni sosem, meg tudom védeni magamat, meg amúgy is meghúzom magam inkább csendben, így nem igen köt belém senki sem. Mindenesetre emelem a pálcámat persze csak suttyomban, amikor épp állnak fel. Akkor intek, hogy a cipőfűzők összegabalyodjanak, és zutty jön a nagy esés. Még sikerül egy adag levest is lerántani, ami pont rájuk megy, de másnak nagyon nem árt, maximum egy minimális fröccsenés, de ennyi. Azért az én arcomon is megjelenik egy mosoly, aztán sietősen távozom, Bonnie még maradhat pár pillanattal tovább hogy a kárörvendő mosoly is meglegyen, aztán megvárom odakint a folyosón. Nem valószínű, hogy látványosan nevetnék azért, az nem az én stílusom, de a mosoly azért meg van és amennyire értelmeztem ezt a helyzetet meg is érdemelték a dolgot, nagyon is.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-06-20, 18:28




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Úgy látom mindkettőnknek megvan az a hangyányit bunkó oldala, nekem jobban, neki másképpen, de egymásra akár oda is figyelhetünk, és ha nincsen jó napunk, akkor igenis a magányt kell választani ahelyett, hogy bántók lennénk. Utána meg is kereshetjük a másikat, hogy javítsunk a hangulatunkon, együtt. Szótlanul mérlegelem a hallottakat, igaza van, eddig nem tudtam túl jól érvényesülni, amióta megjöttem, ezért nem erőltettem az éneklést, elégnek éreztem beállni a Hollóhátas házvezető kórusába egy-egy szóló erejéig, de amit most mond, hogy lehet én az, aki az egyedül, ez már jobban hangzik.
- Oké.. akkor megpróbálom. Ha majd jelentkezik valaki mögém zenélni, segítesz válogatni? – Teljesen igaza van, látványmágusként bőven jól fel tudnám dobni a színpadi elemeket, de mivel ő is zenész, hátha jó szeme lenne ahhoz, hogy, hogy kik azok, akik tényleg jók abban, amit művelnek, hogy ne balfékekkel legyek körülvéve. Karbafont kézzel agyalok mindezen, a kövekező kérdése kissé kizökkent, de nem baj, végülis minél több jó témánk van, annál inkább jól megvagyunk egymás mellett. – Azt hiszem igen. Nem csak a tesóm miatt, nem akarok még annyira felnőni, hogy máris végezzek. De azt hiszem Charlene is marad, legalább nem leszek teljesen egyedül. Vagy amúgy sem vagyok? – Kérdezek rá hamiskás mosollyal. Már nem először élvezzük egymás társaságát, ami ugyan olykor viharos ami a hangulatunkat illeti, de nem baj, jó ez így. Kezdünk megbarátkozni egymás szeszélyes stílusával, egyikünket se lehet a másik fölé helyezni, legalábbis vele kapcsolatban nem érzem az örökös dominálási kényszert. Az is lehet, hogy a roxfortban pocsékul jövök ki minden helyzetből, és most már próbálom megbecsülni, ha valaki nem csak szexuális tárgyként lát. Ami furcsa, hiszen eddig én magam játszottam ezt, több nem is akartam lenni.
- Egen, akkor úgy kéne, hogy mások nem isszák meg annyira a levét. – Bólintok, bár nem értem, hogy miért ilyen a hangsúlya, mintha némi rosszallást fedeznék fel benne Ront illetően. Talán féltékeny lenne? Azt hittem ez nála nem pálya, hiszen ő annyira visszafogott, és a nővére miatt senkivel nem akar semmit, engem is beleértve, jól neki  is vágott az ajtónak, amikor a nyakába borultam. Bár barátként is elítélheti, hogy ilyen vakmerően kezdeményeztem Ronnál. Tudom, hogy Noel nem szereti az ilyesmit, Maggie-re emlékezteti. Hát ciki, de ez van. Mégis benne van abban, hogy megvédjen.
- Nahát, komolyan? Még soha senki nem védett meg, vagy állt ki az erényemért. Mondjuk nincs is miért, de.. ez azért ari tőled. Csináljuk. – Kuncogok a tenyerembe, és elindulok kifelé, hogy csak a vállam felett nézzem, ami történni fog. Még muszáj a látótávolság, hogy gúnyosan Ronék képébe tudjak mosolyogni, viszont pálca nincsen nálam, és biztosan nem lehettem én, de tutira vehetik, hogy benne volt a kezem. Érdekes módon nem érzem azt, hogy ezzel Noelt kihasználnám, tényleg jó fej, és ez baráti szívesség, nem zsarolás. Na lássuk!

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-06-11, 13:37

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Igaz, annak tényleg nem lenne sok értelme. - bár ő nevet, tőlem csak egy mosolyra futja. Ennyire nem vagyok nyílt, nálam a nevetés már egy külön szint elég ritkán alkalmazom és mondhatni különleges helyzetekben, de nincs ezzel baj. Nem lehet mindenki egyforma és nem reagálhat mindenki ugyanúgy minden helyzetben. Azért nagyon remélem, hogy Bonnie dolgai tényleg jóra fordulnak itt, mert kedves lány annak ellenére, hogy tényleg vannak furcsa történetei, mikbe talán nem kellett volna belemennie, de hát előfordulhat mindenkivel, hogy hibázik nem igaz?
- Akkor keress háttérzenekart. - vonom meg a vállamat még mindig mosolyogva. Igen, ennyire már ismerem őt, hogy azt szereti ha elsősorban rá figyelnek és nem másra. Nincs ezzel baj, ő ilyen jellem és nem baj az, hogy szeret a középpontban lenni. Én nem ilyen vagyok, de nem sajnálom mástól a nyitottságot. - A látványmágia sok másra is jó lehet, mondjuk egy koncerten egy kis plusz külsőség. Nem hiszem, hogy csak bűvész lehetnél vele. - persze az ő dolga, de lassan el kell döntenie, hogy mit akar tanulni, ha teszem azt szeretne tovább tanulni a suliban egyáltalán. - Egyébként maradsz majd az egyetemi időszakra? - ezt még azt hiszem nem kérdeztem. Rossz lenne, ha végül úgy döntene, hogy elmegy, amikor vége az évnek. Azt hiszem eljutottunk arra a szintre, hogy hiányozna, hiszen mégis csak sikerült összebarátkoznunk, még ha nem is ment valami könnyen a dolog, hiszen egyikünk se valami könnyű eset.
- Ha bántottak akkor szerintem jogos, ha mérges vagy és rosszat akarsz nekik, de ez is jó bosszú lehet, bár... az másoknak is árt, akik nem tettek semmit nem? - morfondírozom, de ha ezt szeretné végül is miért ne? Egy kis cipőfűző összetekerés még nem nagy bűn és ha elég ügyesek, akkor csak ők esnek el a végén és nem rántják magukkal az asztalt is. Azok alapján pedig, amit Bonnie mesélt még meg is érdemelnék, sőt ez a Ron gyerek csak még kevésbé szimpatikus, hogy kiderült ágyba is bújt a kis szőkével. Oké ez... nem tudom, hogy miért zavar annyira, de hát kihasználta biztosan e miatt, meg amúgy is Mardekárosként kutya kötelességem, hogy ne nagyon legyek oda Griffendélesekért, főleg a Weasley-félékért.
- Legyen akkor ez? Aztán gyorsan le kell lépni, hogy ne derüljön ki, bár egy büntetőmunkát már vállaltál helyettem. - azért itt kiszélesedik még inkább a mosolyom. Jó azért nem akarom, hogy még egyet kelljen helyettem végigcsinálnia, szó sincs róla. Nem is kerül ilyesmire sor szerintem, csak egy kicsit húzom az agyát, ennyi végül is simán belefér barátok között. Azért nem hiszem, hogy szívesen sikálná fel újra a padlót odalent helyettem, akármennyire is sikerült végül kiengesztelnem.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-06-09, 20:25




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Én is csak neked nyíltam meg ennyire, úgyhogy... kölcsönösen zsarolni egymást meg úgyse ér.. – Nevetek fel csillingelő, dallamos hangon, mintha minimum valami tündér lennék. Tisztában vagyok vele, hogy ha Charlene teszi ugyanezt, menten beleszeret a fél iskola, még akkor is, ha ő magát fiúsnak vallja, valahogy ő tényleg aranyos, cuki lány, ha meg én, biztosan rámfogják, hogy tetszeni akarok valakinek, amiből meg az jön ki végeredményként, hogy csak ágyba akarnak cipelni. Nem csoda, hogy ha mindkét Weasley fivérnél ilyesmi merült fel, Ronnal meg is történt, igaz, én voltam a kezdeményező. Akkor lett volna vak, ha nem veszi észre a jeleket. Most már keserű tapasztalat.
- Lehet, hogy a barátkozásban ez jó lehet, de.. az éneklésnél nekem nem kellenek társak. Csak egy háttérzenekar, vagy ilyesmi. Tudod, szeretem ha rám figyelnek. – Ezzel nem akarok beképzeltnek tűnni, tudja már rólam, hogy milyen vagyok, és eddig nem riadt el. Csoda is, hogy ilyen régóta beszélgetünk, ráadásul nem először, ez a barátkozás téma nekem állati furcsa. De ami még inkább az, hogy már nem is berzenkedek tőle. Meglepő tőlem. – Nem túlzottan. Értek a bűbájokhoz, mások megijesztéséhez. Azt mondják, hogy a látványmágiában profi lennék, de az meg olyan sablonos, nem vagyok én bűvész. Különben is, a bűvészeknek ebben a világban semmi értelmük, hiszen mindenki tudja, hogy mágia az alapja. Nem? – Ezen még nem is nagyon gondolkoztam el, most Noel próbál ihletet adni, azt hiszem még a klónomat is meg kéne kérdezni, nem lenne ugyanis rossz, ha ketten ugyanazt választanánk, már csak a kőkemény egyetemi vizsgák miatt, mert rá tudnám sózni, hogy be tudjon menni helyettem. Ekkor keseredik meg a számban a vajas süti, inkább mennék, és Noel empatikusnak bizonyul nem csak abban, hogy menjünk, de még hasonlóan rossz véleményen is van az említett párosról, mint én, vakon nekem hisz. Ez azért édes dolog tőle. Szélesen elvigyorodok, miközben csillogó szemmel álmodozom a felkínált lehetőségről.
- Az igazán szép lenne. De el tudom képzelni, hogy milyen egy bosszúálló banyának gondolnál, hogy ha egy pasi miatt ilyesmire bújtalak fel. Tudod mit? Elég, ha csak összekötöd a két idióta cipőfűzőjét mágiával, ha felállnak, borul az egész asztal. – Nem kell megtennie, tényleg. De ha akarja, hát szívesen végignézem. A kedvem attól még pocsék, csak mert most mosolyra fakasztott. Főleg, hogy mára még vár rám néhány óra, utána a büntetőmunka befejezése. Nincsen kedvem az egészhez, a sráccal meg nem is voltam annyira egyedül. Ahhoz képest, hogy mennyire dühös voltam rá, szépen kivágta magát.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-28, 21:24

[You must be registered and logged in to see this image.]
- Kösz, ez jól hangzik. - elmosolyodom, ami tőlem elég ritka, de úgy fest, hogy neki mégis csak sikerül időnként egészen könnyen kihoznia belőlem a dolgot, ami azért jó jel és az is, hogy nem szándékozik a titkommal se visszaélni. Amúgy se bízom meg egy könnyen senkiben sem, ami érthető ilyen háttérrel, meg aztán az ember jobb, ha a titkai nagy részét megtartja magának. Sose lehet tudni, hogy ki használná fel ellene.
- Ezzel azt hiszem tisztában vagyok, nem is mondtam el eddig még másnak ezt... úgyhogy érezd magad kivételesnek. - és persze jobb is, ha nem adja csak úgy ki a titkomat. Abból komoly baj lehetne. Na nem azt mondom, hogy én ártanék neki, de az látszik, hogy itt azért eléggé rosszul érzi magát. Érthető, ha nem foglalkoznak vele úgy, ahogyan a régi helyén, viszont mivel kevesekkel van jóban, úgy sejtem, hogy velem nem akar összebalhézni, hiszen akkor még én se állnék vele szóba. A pletykák vihara idővel elül, ő viszont véglegesen egyedül maradna.
- Pedig az se rossz, ha támaszkodhatsz másokra, akik segítenek, ha kell. - vonom meg a vállamat, de persze nem erőszak. Nem az én dolgom, hogy beleszóljak az életébe, vagy a döntéseibe. Ha szólózni akar, hát akkor tegye azt, vagy amit csak szeretne. Nekem most tetszik ez a csapatjáték dolog, a zenekar. Jó érzés valahová tartozni, tudni, ha baj van, akkor együtt megoldjuk. - Egyébként csak ötletelek, mert már van ötleted, hogy milyen pályán indulsz el? - vagy egyáltalán milyen szakot választ, hiszen erről még nem beszéltünk. Én már egyetemista vagyok, ha a zene nem jön be, akkor is tudom, hogy kb. mit fogok kezdeni az életemmel, de neki szerintem egyelőre még halvány gőze sincs róla, bár ki tudja.
- Oh, szóval én vagyok a hibás? Pedig csak te voltál túlságosan áldozatkész és ez amúgy se sokszori alkalmas büntetés... majd eljössz az egyik koncertre, ha van kedved. - persze nem erőszak, eszem ágában sincs rábeszélni, ha nem akar annyira eljönni. Lehetséges, hogy csak így akarja kihúzni magát alóla, mert nem akar megbántani és annyira még se lát sok lehetőséget a zenekarban, vagy bennem. Igazából megérteném, de jobb az őszinteség. Még én se tudom, hogy minden menni fog-e, vagy jók leszünk-e hosszú távon, netán nem esik-e szét a csapat. Persze reménykedem, mert tetszik ez a dolog, de sose lehet tudni.
- Oké, amúgy is kész vagyok. - bólintok és fel is állok. Ha menni szeretne, hát akkor menjünk, nekem nem gond. Közben persze figyelek a szavaira és hát itt-ott azért rendesen elképedek, amikor meséli ezt a kis... kavarodást. Na igen, eddig is tudtam, hogy nem hétköznapi lány... ez most már biztos, főleg a fogalmazás módja, amitől még majdhogynem zavarba is jövök.
- Azt hiszem most már... értem a dolgot, de gondolom nem kéne foglalkoznod velük, vagy... szeretnéd, ha belenyomnám a srác fejét puszta jóindulatból a csokifagyiba? - halvány mosollyal bököm oldalba, hátha egy kicsit jobb kedve lesz, mert most láthatóan elég pocsék. Valahol értem én, hogy nem tetszik neki ez a helyzet, bár az is tény, hogy elég nagy butaság volt ágyba bújni valakivel, akinek a testvére jött be, csak úgy vigasztalásból... Nem volt jó ötlet, aztán ha jól sejtem ezzel a másik sráccal is megpróbált kikezdeni. Gondolom a legtöbb lány barátnő erre valami olyan tanáccsal jönne, hogy egy időre hanyagolja a pasikat és törődjön magával. Igazából ebben még van is ráció.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-26, 20:49




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Karba fonom a kezeimet, na nem mintha elutasítanám, vagy bántónak gondolnám a viselkedését, éppen ellenkezőleg. Úgy tűnik kezd az egyetlen értelmes ember posztjára törni, aki mondjuk nem az ikertestvérem. Lebiggyesztem egy pillanatra az ajkamat, de aztán felnézve rá megrázom a fejemet.
- Adós? Ugyan már, veled kvittek vagyunk. Elfogadjuk egymás dinkaságát. A titkod jó helyen van nálam, kivételesen nem alkotok belőle fegyvert. – Legalább ő nem mustrál úgy, mintha biztosan meg akarna fektetni, hogy utána ne is érdekeljem többé. Bezzeg Hermione elhűlne, ha tudná, hogy én vettem el Ron szüzességét, és jól felkészítettem a lányokra. Mekkora hülye voltam, többet nem leszek ilyen engedény. Ma még vissza kell mennem a büntetőmunkára, de el kéne valahogy húznom az ebédszünetet, hogy utána már órára kelljen mennem, és csak estére maradna egy nyúlfarknyi idő, amit még ki kéne töltenem ezzel a Piton féle terrorral.
- Igen, én vagyok a tiszta cuki kivétel, de jól gondold meg, hogy kit avatsz be a bizalmadba, elég sok a szemét alak. Akik nálam lényegesen felületesebbek, és nem érdekli őket, ha belédgázolnak. – Vonom meg a vállamat, észre se véve, hogy miközben sétálunk a nagyterem felé, egészen összeér a vállunk, de amikor tudatosul, egész egyszerűen belékarolok, ettől csak nem kezd el beparázni, vagy falhoz vágni. Azt már nem viselném el, főleg, hogy amióta megjöttem, sikerült több fronton is aláásni az önbizalmamat, ami azért nagy szó, hiszen komoly egóval vagyok megáldva. Nem csoda, hogy ha Charlene-nel lógok, és inkább megpróbálok sportolni, mert legalább formában tartom magamat.
- Nem vagyok nagy csapatjátékos egy zenekarhoz, szólóznék igazából. Énekelek Flitwick kórusában, de az is csak időt múlató elfoglaltság. Egy verseny? Hm... te most hízelsz nekem Noel-fiú? Még nem is hallottál énekelni. – Nevetek rá incselkedve, mintha tudná, hogy nagyon hízik a májam az efféle dícséretektől. Azért nem pirulok el, nem vagyok én olyan kislány, de jól esik, hogy legalább támogat, és talán már nem is lelkiismeretfurdalásból, kezdünk valami barát-félék lenni. Ami számomra is meglepő, mikor volt nekem olyanom?
- Akkor szerencsétek is volt, meg jók is vagytok. Szépen gitározol amúgy, azt már hallottam. Egy koncetre is elmennék, ha lenne több szabadidőm, de hát valaki miatt büntetőmunkára vagyok ítélve... –Színpadiasan tárom szét a karomat, de azért mégiscsak mosolygok, nem az volt a cél, hogy emlékeztessem rá, hogy mit tett, már kész vagyok viccet csinálni a dologból. Tanulság leszűrve: legközelebb nem leszünk ekkora idióták, és én sem leszek mártír. Ezt a hetet meg már kibírom. Nem sokáig tudunk eszegetni, mert eltolom magamtól az asztalt a griffendéles álompárt meglátva.
- I-igen, menjünk inkább! – Forgatom a szememet. Ez most tök hülyén jön ki, hogy egy pasival kell róla beszélnem, Charlene-nak csak említésszinten mondtam, de hát.. – Van itt ez a srác Ron... aki egy nagy vesztes. Bele volt esve a hugomba, aki meg egy háztársaddal kavart, tudomisén. Megesett rajta a szívem, gondoltam nekem se árt ha megmozgatom magamat, és hát.. Felvidítottam némi... tudod. Szex-el. Azt hittem, hogy én vagyok az angyal, meg minden, erre... Elkezd kerülni. Kihasznált... engem! Ilyen a világon nincsen, ez fordítva szokott működni. Most meg úgy néznek egymásra azzal a kis ribanccal , mintha az ég is egymásnak teremtette volna őket.. Na így legyek máskor jótékony. Ezek után a díszpinty bátyjával futottam össze, aki le se tudta venni rólam a szemét, és már majdnem rámmászott, amikor benyögte, hogy neki valami másik szőkére áll fel... Hát ez... – Ez utóbbi nagymonológot már a folyosón mondom, miután leléptünk a nagyteremből. – Most biztosan megvan rólam a véleményed... Ez van. Én ilyen vagyok, és most mindkettő elbánt velem. Szívás ez a hely..


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-20, 16:31

[You must be registered and logged in to see this image.]
Talán nagy butaság, hogy pont egy olyan lánynak mondom el a titkomat, mint Bonnie, akinek azért van egy stílusa, plusz vaj is bőven van a füle mögött, viszont azzal, hogy segített nekem kétszer is elérte, hogy ennek ellenére is megbízzam benne és azt hiszem már nem tenné meg, hogy árt nekem, vagy tovább adja ezt az egészet valakinek.
- Majd behajtod egy adandó alkalommal és ha tudom teljesítem. Nem szeretek adós maradni. - ejtek meg azért egy mosolyt én is, hiszen sejtem, hogy ezt most nem gondolja komolyan. Egyébként is kisegítettem a bál után, hiszen akkor nem nézett ki a legjobban és én kaptam össze, hogy visszavigyem a klubhelyiségébe és ne esetleg valaki olyan találja meg, aki kihasználná a helyzetet. Nem mondom, hogy kvittek vagyunk, de úgyis segítenék neki, ha valami miatt szüksége lenne rá.
- Megértelek, tudod én is ezért próbálkozom. Túl sokat voltam eddig egyedül, mert könnyebb volt... nem nyitni senki felé, de most itt van a zenekar és... elmondtam neked a titkomat. Azt hiszem ez jó kezdet. - na nem azt mondom, hogy gyökeresen meg fogok változni és innentől világraszóló barátság hegyeket alakítok majd ki, de azt hiszem, kezd alakulni az életem és mindenképpen jó irányba haladok. A végén nem én leszek majd mindig a sarokban egyedül ücsörgő és gitározgató srác, ki tudja, ahogyan ő is lassan elhagyja azt, amilyen volt abban a másik iskolában. Azt hiszem rájött, hogy nem állt annyira jól neki és nem is volt túl hasznos, ha aztán kigolyózták.
- Ki tudja, a kiállásod meg van hozzá, hogy énekes legyél. Akár meg is próbálhatnád valahogy. Esetleg kezdésnek valami zenekarral, vagy valami verseny? - nem igazán tudom, hogyan kell egy ilyen pályán elindulni. Számomra is csak azért alakultak a dolgok zenei irányban, mert megláttam Zachary hirdetését és az valahogy felkeltette az érdeklődésemet. Magamtól biztosan nem álltam volna neki keresgélni, Bonnie viszont sokkal vadabb és harsányabb nálam, ő még akár tényleg sikereket is érhetne el azzal, ha megpróbálná.
- Igen, de... elég rémisztő volt az eleje. Az egyik vokalista el se jött, alig volt gyerek mi meg gyerekdalokkal készültünk és... amúgy se rajtam múlt, hanem mindenkink. - na igen nem vagyok én valami nagy önbizalommal megáldva és ezért vagyunk csapat. Kellett Noriko lelkesedése és Chin-hae vidámsága, no meg Zach tettrekészsége ahhoz, hogy összekapjuk magunkat és ne fordítsunk hátat a furcsán alakult helyzetnek. tény, hogy én is becsatlakoztam kivételesen kicsit a vokálba, de csak hogy hozzátegyek valamennyit a mentőakcióhoz, amivel megpróbáltuk helyretenni a kissé félresikerült estét. És végül igen... egész jó buli lett belőle.
- Megpróbálok. - halvány mosoly, ami telik tőlem, aztán persze követem a pillantását, bár nem mesélt nekem arról, hogy mi volt Ronnal és nem is tudok valami sokat az elit bagázsról, akik körül pár évig sok minden forgott. Nem folyok bele a közösségi dolgokba, maximum van ami hozzám is eljut, mert mindentől nem tudom távol tartani magamat, ha akarom sem. Az viszont meglep, hogy menni akar és most már jobban megnézem magamnak az érkező párost.
- Öhm... persze, végül is lassan készen vagyunk és ha beszélni akarsz róla... Kiborítottak rendesen, azt látom. - bár azt nem tudom, hogy mivel, de az jól látszik, hogy nincs valami jó állapotban szegény Bonnie. Az a srác biztosan valami nagyon ocsmány dolgot tehetett ellene, de vajon mit?


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-17, 21:55




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 - Talán veled kivételt tehetek, mert imádom a titkokat gyűjtögetni. Ha már voltam olyan hősies, hogy helyetted dolgozok, akkor nálad inkább azt kell számolnom, hogy mennyivel is tartozol nekem.. – Jegyzem meg magamhoz képest még egész cuki mosollyal, de mivel nem látom magamat, kicsit gonoszkodósnak szánom, de úgy tűnik, hogy Noelnek igaza van, Charlene igenis komolyan hat rám, és a sráccal nem tudok olyan szemétkedős lenni, mint másokkal. De az is lehet, hogy valójában nem vagyok olyan, mint amilyennek a franciáknál mutattam magamat, és több van belőlem abból, amilyen Charlene is, csak nagy magányomban valahogy unatkoztam, és nem tudtam kiteljesedni.
- Azért... teljesen nem akarom megváltozni, az már nem is én lennék. De már unom, hogy itt mindenki pofára ejt. Egyedül a hugom figyel oda, és te, amikor éppen nem akarsz seprűket gyilkolni. – Pillantok oldalra kuncogva, ahogyan megyünk a nagyterem felé, igen, mindkettőnkben van némi elmebeteg vonulat, már én is mutattam ilyesmit Noelnek, csak nálam a dühkitörés nem jár fizikai következményekkel, én inkább halálosan megfenyegetek másokat, és úgy tudok nézni, hogy már attól összetojja magát mindenki.
- Tudod én énekelek Flitwick kórusában, csak ott nem rám figyelnek, de... egészen megszoktam, még van egy szólóm is. Néha elképzelem magamat egy színpadon állva ahol mindenkit a hangom hatása alatt tartok. Ja, és ruha is van rajtam. Ööö... hát azért, hogy leteszteljem, hogy mennyire tudok másokat megijeszteni, tudod semmi önös érdek... – Meresztem rá a szememet, igen, bevállalom, hogy én tudok gonoszkodni. Tudom hogy ettől nem leszek a szíve csücske, de azért tisztázzuk, csak mert jó úton járok, még nem leszek angyali. – Ott lent azon a szülinapon? Alysha mesélte, hogy milyen jól sikerült, ezen bizonytalankodsz te? Neked aztán tényleg elvették az önbizalmadat... – Rázom a fejemet hitetetlenkedve, aztán megérkezünk, és elkezdem majszolgatni a kalácsomat, nem törődve az utálkozó tekintetekkel. Azért én is lövelek egy ilyet, amikor megpillantom Ront, amint Hermionével lép be a nagyterembe, egyértelmű, hogy egy pár lesznek lassacskán, ami tényleg nem tempó, főleg ha visszaemlékezek rá, hogy Ron mennyit bénázott velem is. Csak hiánypótlónak kellettem Charlene után.
- Túlélem... legközelebb hallgatok rád, és... megpróbálsz arra is gondolni, hogy talán segíthetek is. – Morranok rá, de gyorsan odapillantok, nem neki szól a rosszkedvem. Utálom ezt a hülye brit sulit, ahol bénák a pasik, nekem meg az önbizalmam lassan Noelé közelébe süllyed, ami nagy szó. A legszebb az egészben, hogy biztos vagyok benne, hogy Ron meg a stréber nője kibeszéltek, és még akkor is én lettem a rossz, amikor egész véletlenül segíteni akartam egy lúzernek. Olyan balek lettem, amilyen nem akartam.
- Nem gond, ha most megyek...? Valahogy elment az étvágyam... Úgy is mondhatnám, hogy mindjárt hányok. – Könyölök az asztalra, és rendezgetem a szőke tincseimet, pedig jól hallottam, hogy miket mondott, de én nem érzem magam hősnek. Most éppen tényleg elsüllyednék, de kitalálok még ennek a két ügyetlen tubicának valami gonosz bosszút.

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-09, 14:28

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem is várom el tőle, hogy teljes mértékben megváltozzon, azt én se tudnék, de az ember fejlődhet. Én is próbálkozom és úgy tűnik, hogy ő is. Ahhoz képest, amilyen karácsonykor volt már elég sokat sikerült alakulnia. Gondolom a testvére jó hatással van rá, mert amennyit hallottam róla ő nem az a kicsapongó fajta, meg aztán Hugrabugos is. Nagyon ritka az, hogy egy Hugrás bármennyire is negatívan álljon hozzá bárkihez is.
- Megértem, hogy nem bíztak benned és... remélem az én titkomat nem használod fel. - azért ezt csak egy halvány mosollyal jegyzem meg, hiszen nem úgy tűnik nekem mostanra már, mintha ugyanazt akarná eljátszani, mint ott. Valószínűleg annak csúnya vége is lenne. Ha elkotyogná a titkomat... fogalmam sincs, hogy az mit váltana ki belőlem, de minimum elhagynám az iskolát, mert eszem ágában sem lenne hallgatni másoktól, hogy jaj szegény, vagy kárörvendő mosolyokat nézegetni. - Valahol ez persze érthető, de ha nem akarsz egyedül lenni, akkor jó úton jársz. Gondolom az itt töltött idő sokat változtatott a gondolkodás módodon, vagy a testvéred volt rád hatással? - az egyértelmű, hogy változott, főleg azok alapján, amiket elmondott magáról már eddig, hogy milyen volt régen. Persze az se biztos, hogy Charlene volt rá ilyen hatással, könnyen lehet, hogy szimplán csak az élete így alakult és lassan rájött, hogy ez nem jó taktika, vagy netán minden együtt. Én is lassacskán felnövök és azért akarok változtatni, fejlődni, hogy jobb ember legyek és ne legyek mindig egyedül, még ha néha azért kell is.
- Az olvasás jó lehet, vagy találj ki valami hobbit. Én gitározni szoktam, az eléggé leköt és ellazít, de... miért helyeztél ki félelembűbájt? - nem válaszolok még a kérdésre. Nem tartom feltétlenül gonosznak, főleg hogy ott vannak a Weasley ikrek is, akik elég gyakran tréfálkoznak másokkal és senki se gondolja őket gonosznak, inkább viccesnek. Akkor gonosz dolog, ha nem viccből csinálta, hanem azért, mert tényleg rá akarta hozni valakire a frászt komolyabban. Bár én valahogy soha sem hittem az olyan viccekben, amik mások kárára történnek, hiába vagyok Mardekáros. Az efféle szórakozás soha sem vonzott.
- Igen, ott szoktunk próbálni, vagy ahol épp tudunk és... kösz. - azért ezt már egy fokkal talán zavartabban teszem hozzá, egy kósza tarkóvakarás mellett. Na igen, tény és való, hogy jól esik a dicséret, viszont mivel nem szoktam meg nem is tudom jól kezelni. - Egész jól, volt már egy fellépésünk is, bár már az elején majdnem teljes káoszba fulladt, mivel rengeteg volt a felnőtt a kölykök helyett, de... végül azt hiszem nem volt rossz. - persze nem teszem hozzá mennyire be voltam tojva, pedig nagyon, de azt hiszem ez is olyasmi, amit szokni kell. A fellépéseket és a szereplést. - Semmi gond Bonnie. Valamennyire használt igazából, segített előbb lehiggadni, csak... nem volt jó ez így, hogy bajod lett belőle. - és nem csak arra gondolok, hogy végül ő vitte el a balhét és takarítania kellett. Még most is látszik rajtam, hogy bűntudatom van, amiért a falnak kentem. Nem akartam, de... ilyen esetben nem tudok kontrollt gyakorolni és képtelen vagyok irányítani azt, amit teszek. Akartam, de... nem ment.
- Azt mondják, hogy a süveg olyasmiket is meglát bennünk, amikről mi magunk se gondoljuk feltétlenül, hogy ott van, úgyhogy biztosan jó okkal osztott a Griffendélbe. nem hiszem, hogy olyan gonosz, vagy rossz lennél. - nem szerintem sokkal több van benne, mint amit gondol magáról. Biztosan volt persze oka annak is, hogy eddig így viselkedett. Rossz példát látott el, vagy ilyesmi, talán ez nem is fontos, csak az, hogy változtatni szeretne. - Azért jó, hogy bízol bennem, remélem, hogy tényleg így lesz, de... egyelőre még halogatom. - rántom meg a vállamat. Én nem foglalkozom azzal, hogy ki milyen szemeket mereszt rám, mert nem érdekel különösebben. Azzal barátkozom, akivel akarok, a bandában sincs rajtam kívül egy Mardekáros sem, szóval nem sok közük van hozzá, hogy mit csinálok a szabad időmben. Az egyik Mardis srác még kimondottan csúnyán is néz ránk, de azzal se foglalkozom különösebben.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-05-06, 16:37




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 A régi iskolámban nagyon manipulatív alkat voltam, de ez egyféle magányossággal is járt. Itt már kezdem felfedezni, hogy hosszútávon nem kifizetődő. Nem fogok teljesen megváltozni, de azért jó érzés, hogy ott az ikrem, másfelől Noel is kezdi meghallgatni a véleményemet, nem ítél el mindig. Úgy gondolom, hogy minden tekintetben magam mögött hagyhatom a Weasley srácokat, és azzal kell barátkoznom, aki képes bocsánatot kérni, ez valahol komolyabb tisztelet, mint titkokat kizsarolni. Azért szeretem én azt a játékot is, de Noel élete elég nyomorult, nem fogok még én is belerúgni, látszik, hogy nem szereti túlzottan a kacérkodást, így azt lehet, hogy nem ártana mellőznöm.
- Valahogy úgy. Nem szoktam habozni, ha meg akarok tenni valamit, megteszem, még ha ezzel másoknak ártok is. Ez van. Sosem mondtam, hogy jókislány lennék, csak a felnőttek előtt nem kell ezt felfedni. Tudod Noel még a Beauxbatonsban többen is a markomban voltak a tanári karból, mert mindenki hibázik, és hát szerettem kihasználni ezeket a titkokat. Viszont... így meg senki nem bízott bennem igazán, egy naplónak leírni mindent meg egy idő után nagyon unalmas. – Rántom meg a vállamat, most ki tudok neki tárulkozni, miután kellően kiutálkoztuk magunkat egymással kapcsolatban, azt hiszem ebből még lehet is valami barátkozásféle. Az biztos, hogy nála nem számít a gyengédség, sem a csábítás, leginkább a fizikai érintkezés semmilyen formája, így marad a beszélgetés, és az őszinteség, ami részemről olykor túlzottan nyers, netán arrogánsnak is mondható, de nem szeretném visszafogni magamat, az már nem is én lennék.
- Egyedül lenni? Azt sosem értettem, hogy abban meg mi a jó, de kipróbálhatom. Olvassak? Vagy mit csináljak? Pár hete kimentem az erdőbe, elhelyezni egy félelembűbájt, és a hülye Weasley gyerek belesétált, aztán bosszúból engem ijesztett meg az állatja. Hogy milyen emberek vannak... Most ugye engem tartasz gonosznak, ugye? – Nézek rá hatalmas szemeket meresztve rá. Tudom, hogy mellé valami cuki lány kéne, minimum valami Charlene-féle, de már rájöttem, hogy úgysem tudok olyan lenni. Megpróbáltam Ronnál, aki végül kihasználta, hogy megkaphatott, de mégsem én kellettem neki. Akkor nem fogok megváltozni senki kedvéért. Mondjuk az felmerül bennem, hogy már mégis megtettem, mert beszélgetek egy sráccal kavarás helyett, bevállalok helyette büntetőmunkát, de végülis ez mindegy, ettől még szegény egy lelki roncs, úgyhogy ez halott ügy. Mint ahogy minden roxfortos srác.
- Bandába? Ahol a múltkor gyakoroltál? Nocsak... láttam, hogy tényleg művészlélek vagy, neked jól is áll az ilyesmi. És hogy megy? – Kérdezek vissza, aztán kicsit homlokráncolok, végülis igaza van, defektesek vagyunk mind a ketten. – Ez igaz. Akkor... én is bocsánatot kérek, hogy nem vettem figyelembe, amit kértél. Szeretek a saját fejem után menni, azt hittem, az most is célravezető lesz. – Rántom meg a vállamat, de nem flegmán, inkább beismerve, hogy nem hagytam akkor ott faképnél, pedig többször is megkért. Ha egy órával később visszanézek a seprűtárolóba, lehet, hogy már rendben lett volna, csak nem akartam, hogy magában is kárt tegyen. Pedig már nagyfiú, biztosan ismerei a határokat. De ennyi erővel ő sem ment most el, amikor elzavartam. Ki érti ezt? Van egyáltalán értelme annak, hogy mit csinálunk? Kezdem nem érteni magunkat.
- Igen, kavartam, és mondom, volt némi zsarolási ügy is. Ezért mondják, hogy a mardekárban lenne a helyem. Nem is tudom, a griffendélben is vannak idióták.. És.. valahol akarok, legalábbis nem akarom, hogy mindenki utáljon. Legalább valaki kéne, aki el tud fogadni így. Szerintem neked meg sikerülni fog ez az egész, hogy szembenézz a csajjal, hiszen ha már nekem el tudod mondani, majd idővel neki is. – Ücsörgök mellette, és eszegetünk, észre sem veszem, hogy a többi mardekáros mekkora szemekkel nézi, hogy idepotátlankodtam az asztalukhoz, de engem nem érdekel. Inkább csak érdeklődő mosollyal mérem végig a srácot, azért ez egy szint, hogy már ismeri az igazi arcomat, és még nem gyűlölt meg. Mazochista a lelkem.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-04-18, 19:30

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem vagyok az a lelkizős fajta és tudom, hogy ha kiadná a titkaimat, annak biztos, hogy komoly következményei lennének. Soha sem beszéltem még erről senkinek, elég nagy teljesítmény a részemről, hogy ezúttal mégis megbíztam benne és elmondtam neki mindezt, de ez kellett ahhoz, hogy megértse miért viselkedtem úgy vele ahogy. Viszont ettől még nem lesz kevésbé nagy titok, tudnia kell, hogy nagyon is komoly dologról van szól, amit nem akarok visszahallani senkitől sem.
- Így már értem. Ennyire nem vagyok járatos a témában, de... így már minden világos. Te kimutatod azt, hogy mi érdekel, vagy ki... nem csak úgy teszel, mintha, mint mások. - nem kérdés, bólintok is, hogy értem már a lényeget. Így világos. Igazából nem mozgok én a népszerű emberek között, hogy tudjam, hogy ilyesmit hogyan kell értelmezni. Persze ebben is lehet fejlődni, meg tájékozódni, de én egyelőre még nem nagyon nézem utána, főleg mert nem is érdekelt. Az ilyen lányokat mindig is távolról elkerültem. Igazság szerint a Bonnie típusúakat is, akiknek nagyobb a szájuk és bőszen hangoztatják a véleményüket és persze megteszik, amit akarnak. Nem vészesen, de azért mégis csak Maggie jut eszembe erről a stílusról, de Bonnie más. Van olyan oldala is, ami nem ilyen, azért is akart nekem segíteni és megnyugtatni, csak hát nem tudhatta, hogy nem jó ötlet engem bolygatni, mert annak nem lesz feltétlenül jó vége.
- Gőzöm sincs, hogy ez milyen érzés lehet, de azt hiszem értem. Tudod ezt is lehet gyakorolni, hogy néha meg legyél egyedül is, nem mindig másokkal. Én is... próbálkozom, mint most, sőt beálltam egy bandába. - megvonom a vállamat, mintha nem lenne olyan nagy dolog, mint ami, pedig nagyon is. Én aki nem is nagyon zenélt eddig nyilvánosan... most pedig bandában játszom, mások előtt zenélek és még énekeltem is a csapat többi tagja előtt. Ez nekem még nagyon új, de azért mégis csak próbálkozom és tőle is bocsánatot kértem, miután nem épp szépen viselkedtem vele. Fejlődöm azt hiszem, próbálom áthidalni a defektemet.
- Én is kedvellek és ezért is vagyok itt. Szerinted, ha nem lenne értelme barátkoznunk, akkor bocsánatot kértem volna? - nem pontosan értem, hogy mire véljem a kérdést. Afféle megerősítésnek szánja, hogy biztos legyen magában? Hiszen én már azt hiszem bizonyítottam, hogy látom értelmét ennek. Nem tűntem el, amikor elzavart, amikor dühös volt rám, és akkor sem amikor elment átöltözni a takarítás után. Megtehettem volna, hogy visszakozom, talán volt is bennem valamiféle rejtett késztetés erre, de még se tettem ilyet, mert megkedveltem a hülye kis dolgaival együtt és annyira nincs mellettem szinte senki, hogy ha már segíteni akart nekem, akkor szeretnék vele jóban lenni és meghálálni, hogy próbálkozott.
- Szóval kavartál egy tanárral? Huh, hát az... szép! Akkor nem eljöttél, hanem nem volt választásod? De látod akkor te is változni akarsz nem? Én is... szeretném leküzdeni ezt és ha kell akkor igen szembenézni a nővéremmel és azt mondani, hogy nincs hatalma felettem. De, hogy sikerülni fog-e... - na azt nem tudom, ezért inkább eszegetek tovább. Elvileg van rá esély, hiszen már régóta küzdök a lelki viharaimmal, de nem biztos, hogy menni fog. Elég nehéz és idő kell hozzá, hogy erősebb legyek. Elindultam azt hiszem az úton és már ez is valami, de rohanni nem fogok tudni.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-04-16, 22:05




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


Most, hogy túlvagyunk az egymásra való megorroláson, és azt is félre tudom tenni, hogy ne bántsam azzal hogy hozzáérek, tudunk beszélgetni, és tulajdonképpen egészen komoly témákról, ami engem ismerve egészen meglepő. Nem szoktam senkinek kitárulkozni, még a testvéremnek sem, na de egy pasinak...? Frednek elejtettem ugyan pár szót az erdőben, de nem adtam kapaszkodót a kezébe, főleg, mivel jelezte, hogy nem vagyok az esete. Egy álszent barom, mert állandóan megnézett, a combjaimat, a derekamat, és csak magát győzködte, hogy neki van valami kinézettje. A kviddicsmeccs óta esélyes, hogy Charlene háztársa, Jessamine az. De én is szöszi és kékszemű vagyok, talán a Wesley-nek ilyenek az esteik, hiszen Ront lazán el tudtam csábítani, miután Charlene-ért epekedett. Igaz, nem sok időre, szinte csak egy éjszaka volt, nem is több. Mindegy, rég volt már.
- Csak azért furcsa, mert nem érted. Magyarázom. Sokat adni a külsőre.. egy dolog. A legtöbb lány viszont eljátsza a hamvaslelkű virágszálat, akit meg kell hódítani. Hülyeség. Kettőn áll a vásár. Egy lány is lehet kezdeményező, kifejezheti, ha tetszik neki valaki. A legtöbbje még jeleket se küldd normálisan, aztán meg nem érti, hogy miért pókhálósodik be alul. Na ezek a díszpicsák. A kirakat mögött nincsen semmi. – Rántom meg a vállamat, én tudom, hogy milyen az, kezdeményezni, és belebukni a dolgokba, hiszen olykor kurvásnak is vélhetnek azok, akik ahhoz szoktak, hogy az összes lány visszafogott, és csak legbelül sóhajtozik, hogy miért nincsen senkije. A nagy merészségemmel beláthatom, hogy ez itt nem túlságosan célravezető. Bár ha belegondolok, hogy ha maradtunk volna Freddel az erdőben, egy könnyed fél óra kedvéért félretette volna értem a szívszerelmét. Csak ahogyan Ronnál, ez sem vezetett volna sehova. Nem akarok én lenni az állandó pótember.
- Tudod, néha én sem. Mivel amúgy sem látnak bennem többet, nem erőltetem meg magamat. Talán nem is tudnám hogy kell másmilyennek lenni. És nincsen kiért sem. Én vagyok a társaság bohóca, aki még a legnagyobb szarban is mosolyog, mert egyedül nem képes meglenni. Szívás Noel, de amilyen kis magányos vagy te, én meg társaságfüggő. Nem tudok csak úgy leülni, és olvasgatni. Halálra unnám magamat. – Észre sem veszem, hogy mennyit dumáltam most egyhuzamban. Pasikkal általában mást szoktam, és ott is kimerülnek rövid, vagy tőmondatokban azok, amiket közlök, hiszen minden olyan egyértelmű, ez  srác meg mintha direkt beszéltetni akarna. Vagy annyira egyedül van a mostohanővére perverzségét illetően, hogy ő is meg akar kicsit nyílni. Francba Charlene, bogarat ültettél a fülembe.
- Én sem értem, hogy miért. A partnerkapcsolati tanácsadó ikrem szerint azért, mert kedvellek. Ezt még én sem döntöttem el, mert jó hülyén állunk egymáshoz mi ketten Noel. Nem is tudom, hogy van-e értelme barátkoznunk, mindketten furán vagyunk összerakva. Mit gondolsz? – Döntöm oldalra a fejemet, de mégis mosolygok közben, miközben ezt mondom neki. Talán nem számít kibeszélésnek, hogy ha az ikertestvéremnek beszéltem róla, nem pedig a suliban pletykálkodtam róla mindenkinek úton-útfélen. Nem fogom viszont azt hagyni, hogy témát váltson, itt most mindkettőnkről szó van. Tudom, hogy ez a mostohanővér téma húsbavágóan érzékenyen érinti, de ha már felmerült, akkor most a szőnyeg alá söpörjük?
- És szembe sem fogsz vele nézni? Már felnőtt vagy, már tudnád bizonyítani, hogy ha szemétkedik. Én.. hát... ciki vagy sem, de pont úgy jártam, amit mondtál rólam. Másokat irányítottam, és.. egy idő után ez nem tetszett nekik. Összefogtak ellenem, és azt mondták az igazgatónak, hogy kavarok az egyik tanárral. Pech, de igaz volt. – Vonom meg a vállamat, előtte kár is lenne tagadni, hogy rosszkislány vagyok. Viszont kár lenne, hogy valami olyan cafkát látna bennem, mint a testvére. Igaz, hogy kihasználok másokat, na de az erőszakig sosem mentem. Abban mi az élvezet?


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-04-06, 13:32

[You must be registered and logged in to see this image.]
Van, amikor mondhatni nem igen válogathatsz. Nekem sincs nagy baráti társaságom, mert nincs rá lehetőségem, hogy legyen. Persze szép és jó lenne, ha lenne, de nincs. Ahhoz túlságosan nehéz jellem vagyok, hogy egy könnyen mennyen a barátkozás, lányokkal meg főleg nem, de most még sem akarom, hogy azért orroljon meg rám, mert ilyen nehéz eset vagyok. Jó lenne legalább időnként dumálni és hogy ne úgy menjen el mellettem a folyosón, hogy gyűlölködve néz, főleg hogy végül is elmondtam neki valami olyat, amit senki másnak még előtte és ez azért elég nagy dolog. Remélem, hogy ezzel tisztában van és nem használná fel ellenem, vagy adná tovább. Talán, ha így lenne, akkor azért nem segített volna azzal, hogy bevállalja helyettem a takarítást.
- Ezt azért furcsa a te szádból hallani. Mármint... te is sokat adsz a külsődre. - nem akarom én megbántani a finom vállrántásból talán sejthető, csak hát lássuk be, hogy ő sem éppen az a sportos kislány, vagy jótét lélek úgy első ránézésre. Nehéz jelleme tud lenni nagyon is, ahogyan ezt már eddig is láttam és láthatta mindenki, ahogyan persze nekem is, csak nekem másképp. - Tény, hogy eleve visszafogottabb fajták, mint a francia pasik gondolom, de azért itt is vannak olyanok, csak még nem néztél eléggé körül. - már ha neki ez kell, hogy körbeugrálják és oda legyenek érte. Hallottam én azért már olyan srácokról, akik kimondottan szeretnek másokat szédíteni, úgy értem persze, hogy leginkább lányokat, de nem az én dolgom. Én sose csinálnék ilyet, nem is igen passzol hozzám a dolog.
- Dehogy nem, tudod nem is értem, hogy miért akarod magadat te is olyan üresfejű csajnak mutatni, mert néha... olyan érzésem van. - ezekkel a ruhákkal és ahogyan illegeti magát. Nem is tudom... fogalmam sincs, hogy milyen családból származik, de abban biztos vagyok, hogy sokszor eléggé túlzásba viszi a dolgot. Nem értem, hogy miért kell a kis hercegnőt játszania, amikor tud ő másképp is viselkedni, ahogyan most. Kedves és figyelmes is lehetne, ha igazán akarna, de mintha nem akarna ilyen lenni, maximum néha nap.
- Igen, nagyon úgy tűnik és hálás vagyok érte. - a mosolyom most igazán őszinte. Jól esik az, hogy sajnálja, vélhetően akkor ezek alapján nem fogja tovább adni az infot csak úgy másoknak, hogy kellemetlen helyzetbe hozzon vele, legalábbis remélhetőleg. Persze azért még nem biztos, de nem úgy fest mint aki egyből szaladna valami pletykás brigádhoz, hogy leadja a drótot rólam. Az pedig tényleg jó érzés, hogy megérti és hogy nem faggat azért nagyon tovább, mert ez nem pont az a téma, amiről szívesen beszélek.
- Nem hiszem, hogy feltétlenül hősiesnek kellene lenned, tényleg hálás vagyok, hogy bevállaltad, még mindig nem értem, hogy miért. - nem ez még nem világos, hiszen látszott rajta mennyire dühös rám, mennyire mérges, mert miattam került bajba úgy, hogy előtte még ártottam is neki, amit egyébként megértek, mármint a dühét és ennek ellenére mégis vállalta helyettem a büntetést és most annyit eszik még három dokkmunkás... ezen csak mosolyogni tudok, még én is kevesebbet szedek magamnak. - A karácsonyt meg és fogalmam sincs. Inkább maradok a kastélyban és akkor nincs gond és remélem, hogy a nyarat is távol tölti, de jobb lenne más igen. Te miért jöttél ide tanulni egyébként? - igen jobb lenne témát váltani. Szívesebben beszélek róla és ahogy ismerem ő is szívesen beszél saját magáról. Jobb téma lenne, mint Maggie és a pocsék életem. Az is csoda hogy ezt megosztottam vele, nem szívesen boncolgatom a végtelenségig, hiszen pont hogy nem igen akarok gondolni rá.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-04-03, 09:54




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Karbafonom a kezemet, ezzel viszont nem akarok elutasító stílust felvenni, csak szeretem átölelni magamat, így öntök erőt a végtagjaimba. Kicsit látszik rajtam a fáradtság, mégis mosolygok rá, lényegében bocsánatot kér, és nem is először. Nincsen egyszerű jelleme, ahogyan nekem sem, és most itt szabadkozik előttem, holott el sem csábítottam, nem a diákszövetség elnökét, és egy divatcicát lát bennem, ami azért meglepő, hiszen eddig erre helyeztem a hangsúlyt, erre valaki barátkozni akarna velem... Charlene-nek igaza volt, hülye módon bevállaltam ezt a büntetőmunkát, mert kedvelem ezt a szerencsétlent, de abban mégsem, hogy hasonló lehet, mint neki Shane. Már csak azért is, mert ez a srác úgy tűnik, még az érintéstől is mintha irtózna. Az elmesélt történetből kifolyólag értem én, hogy miért, de hogy nem fogunk ágyba bújni, az már biztos.
- Nem nagyon, valahogy az nem az én stílusom. Lányokkal főleg nem, a legtöbbje egy díszpicsa. Bocs... Szóval hülyék. A régi suliban azért mégiscsak jobb volt, tudod nekem fontos, hogy körbezsongjanak a pasik, de a britek... Hogy is mondjam... Nekik nem kellek. – Vonom meg a vállamat, és elengedem a saját karjaimat. Nem szoktam így kitárulkozni, lényegében beismerem a saját vereségemet, és hogy mehetnék is vissza Franciaországba. Mehetnék, de ott meg ellenem fordultak. Ebből lehet, hogy azt kéne leszűrnöm, hogy sehol nem jó, mert velem van gond, de ha így lenne, akkor kiderülne, hogy mindenki másnak meg kéne felelnem. De nem, anyukám azért büszkébb lánynak nevelt. És végülis már ott van Charlene, tehát sosem kell egyedül lennem.
- Azért... nem mindig. Ha adnék, akkor sokkal puccosabban néznék ki. Nem értékeled a fejlődést? – kérdezem mégiscsak oldalba bökve őt. Tudom, hogy csak valami csinos cicust lát bennem, viszont mégiscsak beszélgetünk, és már nem először, ami engem is meglep. És tényleg nem azért vagyok vele, mert nincsen senki más. Ha nagyon akarnék, kaphatnék olyan pasikat, mint Ron példának okáért, de inkább kihagyom, a múltkor is olyan bambán nézett rám, amikor összefutottam vele meg Hermionével a klubhelységben. Egyértelműen van köztük valami. És egy ilyen okostojás miatt nem jelentkezett... Hihetetlen!
- Ez igaz... A lányoknak könnyebben hittek volna. Sajnálom. Hm... ezt hangosan kimondtam? – Hüledezek, valahogy a tényleg nem tudom, hogyan érte azt el, hogy ilyen őszinte vagyok vele, és még sajnálni is, amikor én sosem szoktam mások érzéseire figyelni. A francba Charlene, bogarat ültettél a fülembe. Oldalt pillantok a srácra, nála valóban nem manipulációból sajnálkozom, tényleg nyomorult élete van, nem akarok még én is belé rúgni. Sőt, még a veszekedéseink ellenére is szeretek vele lenni. Máshogy megy az idegeimre, mint Fred, mert a háztársam esetében fel sem merül, hogy segítsek, itt meg azért..
- Nem lenne túl hősies, ha azt mondanám, hogy igen, ugye? De... igen, hulla vagyok, muszáj valami energia. – Pakolászok többféle sültet a tányéromra, amikor meghallom Noeltől, hogy milyen finomságokat lehet rendelni. És persze sikerül rámosolyognom, egész kellemesen el tudunk beszélgetni, amikor egyikünk sem része, vagy néma, vagy idegbeteg. El kell kapnunk ezeket a pillanatokat. – És akkor megúsztad a karácsonyt? Vagy.. hol futhatsz még vele össze? Vagy beszéljünk másról?

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-26, 17:40

[You must be registered and logged in to see this image.]
Őszintén szólva magam sem tudom, hogy miért erősködöm ennyire, viszont tény, hogy segített nekem. Segíteni akart legutóbb is, aztán meg bevállalta helyettem még a büntetést is, ami azért elég nagy dolog és hálás is vagyok érte, és e miatt nem akarok haragban lenni vele. Amúgy se ismerek túlságosan sok ember, kellenek azért akik körülveszik az ember időnként, nem akarom magamtól azt is elmarni, aki legalább megpróbált nekem segíteni. Az elég hülyén venné ki magát nem igaz?
- Kösz, ez jól esik, meg az is, hogy nem küldesz el a francba. - bár tény, hogy az elején azt akarta, de végül mégis csak úgy döntött, hogy maradhatok és hogy még a melóját is abbahagyja, hogy tudjunk beszélni. Mondom én, hogy alapvetően rendes lány, csak néha úgy tesz mintha nem így lenne, gondolom ezt nevelték belé. Bármennyire önzőnek mutatja magát azért annyira nem az, én már tudom és e miatt is szeretnék legalább barátkozni vele, még ha ahogy sejti is nem igen vagyok alkalmas ennél többre, legalábbis egyelőre biztosan. Ki tudja hogyan reagálnék le valami hasonló csábító jellegű közeledést Maggie után.
- Azt mondod soha nem szoktál barátkozni... senkivel? Lányokkal sem? Oh... bocs, gondolom amúgy se barátkoztál sokat a régi suliban sem. - nem bántóan mondom ezt, ez a mosolyomból is látszik, tényleg nem szánom rosszindulatú megjegyzésnek. Végül is értem én őt már annyira, hogy lássam, hogy nem könnyen barátkozik ő senkivel sem. Inkább ugráltat és irányít másokat. Gondolom a lányok afféle szolgák voltak számára, a fiúkkal pedig eljátszadozott csábító szándékkal és nagyjából itt ki is fújt a dolog. Nem mondom, hogy ez nem gáz, de én se vagyok tökéletes... sőt, tehát nem igen szólhatok meg mást az életmódja miatt.
- És gondolom _te_ mindig adsz mások véleményére. - azért meg kell köszörülnöm a torkomat, ahogyan elindulunk, hiszen tény az esetek nagy részében mindig eléggé jól néz ki, bár a bálon kívül én még csak úgy láttam, hogy nem volt kicsípve. A legutóbb valami edzésről jöhetett, most pedig a takarítás, ez a mostani külső azért jóval látványosabb ezeknél és hát tény, hogy nagyon szép lány, zavarba ejtően szép. - Hidd el próbáltam, de... nem lehet neki csak úgy ellentmondani. Azt mondta elmondja a szüleinknek és másképp adja elő, mint ahogyan én tenném és ő a lány... nekem vannak dühkitöréseim, szerinted kinek hittek volna? - vonom meg a vállamat. Hát igen nem volt esélyem, annyira pedig nem voltam erős, hogy ténylegesen nemet mondjak neki véglegesen. Nem ment, csak próbálkoztam, de minden alkalommal leszerelte a próbálkozásaimat, aztán a kedves édelgés... tudta hogyan kell a másikat megpuhítani ahhoz, hogy változzon a véleménye, vagy legalább megenyhüljön. Nem tudom alkalmazta-e ezt másokon, de arra is simán látok esélyt. Nem folytam bele soha sem az ügyeibe, nem is akartam. Az volt a fő, hogy végül elment és jobb lett a helyzetem, és... az hogy most van rá esély, hogy vissza jön, teljesen romba döntötte a maradék erőmet is.
- Elfáradtál a takarításban igaz? Nekem is jó lenne valami ütős, nem ebédeltem még és a reggeli is csak futtában történt meg. Úgy tudom van ma valami borjúsült is, és puncstorta, meg azt hiszem valami málnás. Ezt hallottam a folyosón. - azoktól, akik kifelé jöttek, amikor én az alagsor felé igyekeztem, hogy körülnézzek kicsit, aztán ugye sikerült végül Bonnieba botlanom, így végül úgy fest, hogy az ebéd se marad ki az életemből.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-24, 11:10




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Ez az egész barátkozósdi nagyon nem megy nekem. Mindig nőként gondoltam magamra, a srácokra meg pasiként, és még a legártatlanabb találkozókon is mindig flörtöltem, mert így vagyok összerakva. Ehhez képest most arra kényszerülök, hogy lelki drámázzak Noellel, pedig biztosan vannak a Roxfortban is olyan pasik, akik imádják habzsolni az életet. Csak éppen... ahogyan a testvérem mondta, most ez egy rendes húzás volt. És ha én nem törődök a sráccal, vajon ki fog? Ha megint elpattan egy ér az agyában, akkor lehet, hogy másokat is bánthat. Ez azért nem akarom, és végtére is ha magamra erőltetem a megértés álarcát, akkor el tudom viselni, hogy ennyire rosszkedvű. Többségében azért nem ilyen, lehet vele beszélgetni, ami számomra is furcsa, hogy ennyire flörtölésmentes, de végülis pasi, addig lehet, hogy jó lesz havernak, amíg össze nem jövök valakivel. Csak meg kell találni az egyensúlyt, hogy vele is legyek, meg azért eljárjak szórakozni is. Meg nem tudom mennyire bunkóság, hogy ha lepattintom valaki más kedvéért. Mivel most még nincsen senki, így ezt félreteszem, aztán majd meglátom.
- Hm... nem vagyok egy túl megértő típus, de egye fene, a kedveért rábólintok. Nem lehetünk egyformák. - Adom meg magamat, azért nyilván könnyen beszélek, engem nem molesztáltak, vagy ha igen, sosem annak vettem, tudtam kezelni a közeledéseket, főleg mivel én is eléggé kihívó vagyok. Csak azt nem értettem, hogy amikor megöleltem, akkor miért durvult be. Pedig még csak nem is voltam csábító. A mostohatestvére nagyon rámenős volt ezek szerint.
- Nem kell, nem azért csináltam, hogy tartozz. Csak... nekem az a nehéz, hogy tudod én imádok.. hogy is mondjam, divatozni, tetszeni, és nekem ez fontos. És azt kell mondanom, nem az fájt, hogy odavágtál az ajtóhoz, bár az sem volt egy leányálom. Hanem az, hogy nem lehet hozzád még gyengédnek se lenni. Na ez a... fú.... megmagyarázhatatlan. Mármint... nem hiszek az ilyen barátkozásban, de miért is ne? – Viszonzom a mosolyt kicsit túlmagyarázva az elképzeléseimet, nem akarok Maggie utóda lenni, aki mindent ráerőltet, különben is, egy pasi azért legyen erős, és nem csak úgy, hogy seprűket tör, hanem lelkileg is. Valahogy se Ron, Fred... egyiknél sem éreztem ezt. Itt mindenki lelkibeteg ahogy látom. Fent a toronynál gyorsan elválunk, hajmosok, és legalább minimálisan átöltözök, hogy emberi külsőm legyen.
- Köszi, nem akartam olyan koszosan jönni. Még kinéznek a nagyteremből. – Azért elkapom a pillantását, sikerült zavarba hoznom? Ezt azért megmosolygom, de szolidan, nem bántón. Elindulunk hát lefelé a földszintre, komolyan megéheztem a nagy munkában, és délután még folytatnom is kell majd az órák után. – És sose próbáltad őt leállítani, amikor rájöttél, hogy neked ez így nem jön be? Nem tudtál a sarkadra állni? – Értem én, hogy lelkileg összeomlott, de hátha van valami gyógyulási út, tényleg nem értek az ilyesmihez. Leérünk a nagyterembe, és mivel elég kevesen vannak, nem izgat, hogy a saját asztalomhoz üljek, mert akkor el kéne vállni, odacsüccsenek a mardekárékhoz, és nem érdekel, ha kapok néhány érdeklődő tekintetet, Fred különben is megmondta, hogy itt a helyem. – Na most hanyagolni fogom a salit, hús kell ide! És süti!



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-21, 16:17

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem is teljesen változásról van szó, inkább csak arról hogy képes legyek normálisabban működni, emberibben. Jelenleg viszont ez nincsen meg, túlzottan sok zűr van a fejemben és ha már van aki ezt legalább megpróbálja elviselni... Ezért van ott a banda is. Vannak napok, amikor nincs kedvem hozzá, az első fellépéstől szó szerint rettegtem, de végül is lehetett volna rosszabb is. Nem vagyok kimondottan magamutogató típus, nem vagyok jó a fellépések lebonyolításában sem, de közben tudom, hogy szeretnék is változtatni a jelenlegi életemen. Nem jó folyton csak egyedül lenni, ahhoz viszont hogy ne legyek egyedül, ezért muszáj lenne alakítani a hozzáállásomon. Próbálok nyitottabbá válni és ha már Bonnie segített nem akarom elmarni magamtól, még ha ő sem éppen az a könnyen kezelhető típus. Végül is ilyen téren passzolunk. Na nem azt mondom, hogy nőként nézek rá. Szép lány és a maga módján még kedves is, de nekem első körben éppen elég barátkozni, hiszen barátaim se sokan vannak, nekem már ez is épp elég új helyzet.
- Nem venném figyelmetlenségnek, csak tudnám, hogy megérted és elfogadod, hogy vannak dolgok, amik nem befolyásolhatóak egy könnyen. - megpróbálhatom persze, de azért garantálni nem tudom, hogy menni is fog. Lássuk be az életem zűrös, a gyerekkorom finoman szólva is rányomta a bélyegét a jellememre és a másokhoz való hozzáállásomra. Nem bírom az érintést, a dührohamaim sem valami szuperek, se rám, se másra nézve, mint ahogyan ezt már Bonnie is megtapasztalhatta.
- Akkor látod ebben egyformák vagyunk, én sem akartalak bántani és igyekezni fogok nagyon, hogy máskor ez ne is fordulhasson elő. És... kösz, hogy bevállaltad helyettem a balhét, valahogy meghálálom. - elmosolyodom, főleg amikor el is neveti magát, vagy is akkor csak még szélesebben mint eddig. Rendes lány, hiába nem gondolja magáról kedves is tud lenni, sőt még humora is van. Ilyen téren lenne nekem is mit tanulnom tőle ez nem is lehet kérdéses. Az viszont biztos, hogy amiért ilyen áldozatkész volt mindenképpen hálásnak kell lennem érte, mert kiborítottam, bántottam és ennek ellenére mégis a nyakába vette a büntetésemet.
- Ez egészen gyors volt ahhoz képest, hogy... - talán most először kissé zavartabban vakarom meg a tarkómat, de azt hiszem talán értheti, hogy ezt veheti bóknak is, mert annak szánom, csak hát nem nagyon van ebben gyakorlatom. Tényleg ahhoz képest, hogy nem kellett vészesen sokat várnom eléggé kicsípte magát az előbbi takarítós szerkóhoz képest. Én pedig addig szépen türelmesen ledobtam magamat a lépcsőre. Annyira nem kényelmetlen, hogy ne bírjak ki azért pár percet, amíg összekapja magát.
- Nem vagyok olyan. Vannak hibáim, de ha valamit megígértem, akkor betartom. - ezt azért komolyabban mondom, mert jó, ha tudja. Tényleg így gondolom. Ha egyszer mondok valamit az úgy is lesz, és amúgy sem lennék olyan bunkó vele miután elnézte nekem, hogy ártottam neki, hogy aztán meg csak úgy itt hagyom faképnél. Az azért elég nagy taplóság lenne. - Nem, de van rá esély, hogy fel fog. A szüleinknek írt levelet és állítólag Londonban van, szóval nem sokon múlik, hogy megint előkerül és azt nem értékelném. Azért akadtam ki annyira, mert meg volt rá az esély, hogy karácsonykor is benéz. - halkan sóhajtok egyet, hiszen még mindig meg van rá az esély, sőt ott lebeg a fejem felett, mint valami Demoklesz kardja, hogy bármikor újfent betoppanhat az életembe. Nem valami jó hír.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry  kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-19, 16:01




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem várom azt el, hogy miattam bárki megváltozzon, végtére is nem túl jó a természetem, szeretek másokon uralkodni, a saját véleményem szerint élni akár mindenki más életét is, de Noelnél ez nem működik. Meg akartam hálálni a törődését, megoldani a gondját, de ezt nem lehetett úgy, ahogyan én gondoltam. Kérdés, hogy legyek türelmes, és maradjak a beszélgetésnél, amolyan számomra furcsa módon csak barátkozós jelleggel, vagy hagyjam a fenébe, és olyanokkal vegyem magam körbe, akik nem bántanak? Ez utóbbi amúgy sem megvalósítható, itt mintha a legtöbb pasinak lenne valami defektje, aligha hiszem, hogy olyan találnék, akit kedvem szerint irányíthatok, valamiért úgysem működne itt. Noel ellenben a maga módján kedves pasi, tökéletes havert meg úgysem találnék, úgyhogy lassan el is fogadhatnám, hogy nem halálos, amit tett. Igazából eddig sem gondoltam így, hiszen nem vállaltam volna be helyette a büntetést. Nem a büszkeségem volt a lényeg, furcsa módon képes voltam önfeláldozó lenni. Charlene erre nézett nagy szemeket a kviddicsmeccsen, én meg nem magyarázkodtam, nem akartam én sem belegondolni.
- Te is végletes vagy. Segítesz, és elviselsz, máskor meg lekoptatsz. Úgyhogy.. megbocsájtok. Ha azt mondod, hogy menjek el, akkor talán nem fogod figyelmetlenségnek betudni, ha maradra hagylak...? – Nem tudom, azért különös az egész, mert ha kedvelünk valakit, akkor még ellenében is kiállunk azért, ami neki jó. De ha neki az a jó, hogy valamikor egyedül akar lenni, vonakodás nélkül el kell húznom a csíkot. Na ezt lesz nehéz összehozni, de megteszem, ha így jóban lehetünk.
- Igaz... szókimondó vagyok, de téged... sosem akartalak megbántani Noel. Tudom, hogy állandóan kihasználtam anyát, ezt most már látom, de... ezt utólag nem szégyenlem, már mindegy. Csak azt akarom, hogy valaki kedveljen, még akkor is, ha hülye vagyok. – Kicsit lesütöm a szememet, majd mégiscsak felnézek, és elnevetem magamat. Egyáltalán nem irónikusan, hanem amolyan Charlene-os jópofosággal, azt hiszem az ikerhugom jó hatással van rám. Azt hiszem ő lényegesen megértőbb lenne Noellel, mint én vagyok, de hát neki ott van a saját mardekárosa, Noel meg tuti, hogy nem úgy néz rám, főleg, amit a nővévéről elmond, úgy látszik nagyon is nőellenes.  Hiába mondanám neki, hogy engem nem terhel, a pillantásomból is láthatja, hogy már túl vagyok a dolgon, és nagyon is érdekel, hogy miért borult ki annyira. Azért elég durva, hogy a nővére molesztálta. Lehet, hogy ezzel el is dőlt, hogy sosem fog rám lányként nézni, de barátként talán igen, végülis nekem is újszerű látásmód, kapcsolat lehet ez. Lehet, hogy egyszerű lenne lekoptatni őt, de most hadd lepjem meg azzal, hogy nem teszem.
- Tényleg. Ha van kedved. – Nem fogom róla győzködni, csak elfogadtatom vele, hogy megpróbálhatunk időnként barátkozni, ha ő is lát rá esélyt, akkor azt beleszámítva, hogy úgyis lesznek még veszekedéseink, miért is ne tegyük meg? Látom rajta, hogy nagyon meglepődik, gondolom azt várta volna, hogy megint kiakadok, és elküldöm. Alaposan rácáfoltam, még ha magamon is meglepődök. – Köszi. – A rongyokat otthagyom, majd a felügyelő házimanók elviszik, a vödröt pedig akkor majd Noel intézi. Elindulunk fel a griffendél toronyba, és a megbeszéltek szerint átöltözöm egy pár perc alatt. Mivel beleszámolhatta, hogy gyorsan le is zuhanyzok, minimális illatosítót teszek csak fel, sminket pedig egyáltalán nem. Egy villám hajmosás azért belefér, varázslattal megszárítom. Ruhából egy sima rózsaszín póló, és egy fehér farmer, délutánra majd úgyis visszaveszek egy munkaruhát. Kilépek a dámán keresztül, és elmosolyodom.
- Köszi, hogy megvártál. Benne volt a pakliban, hogy csak lelépsz, hogy ne öljük tovább egymást. Azt azért megkérdezhetem, hogy és most mi a helyzet a mostohatestvéreddel? Feltűnt valahol, hogy ennyire kiakadtál? – Sorolok be mellé, és indulunk el az ebédlőbe.



[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-13, 22:38

[You must be registered and logged in to see this image.]
Szeretnék megváltozni komolyan, voltam én már dokinál is, de nem igazán hiszek az effélében. Nem gondolom, hogy egy orvos csak annyival, hogy elbeszélgetsz vele majd szépen tökéletessé varázsolja az amúgy totálisan elcseszett életedet. Nem hiszem, hogy ez így működik, nem hiszem, hogy ilyen egyszerű lenne. Nem, az életemet nekem kellene rendbe tennem és az nem tűnik egyszerűnek azzal, ami mögöttem van, ami nem valami kis könnyed történet és épp e miatt nem tudom hogyan kellene megosztanom vele. Nem arról van szó, hogy nem akarom, de nem tudok róla könnyen beszélni. Épp ez az, hogy még a dokinak sem tudtam, amikor legalább egyszer megpróbáltam. Kötelező volt, legalábbis a tanáraim szerint, mert nem normális, hogy én még mindig képtelen vagyok a patrónusomnak alakot idézni. Mintha nem lennének boldog emlékeim... és ha tényleg nincsenek?
- Ez nem ilyen egyszerű. Végletes vagy... amit részben megértek, de... nem tudok mást tenni, mint hogy bocsánatot kértem. - talán el kellene mennem és kész, hiszen a cinikus él most nem sokat segít abban, hogy meg tudjak nyílni, vagy elmagyarázzam és akkor sincs garancia rá, hogy esetleg megérti a dolgot és elfogadja, hogy ez van. Érintésfóbia... igen, valami olyasmi az én problémám, vagy talán pontosan ez. Nem tudom kezelni, ha valaki a közelembe jön, amikor pedig jön a dühroham akkor főleg nem, hiszen olyankor a régi emlékek törnek a felszínre és nem sokat segít, ha valaki még jobban meg is bolygatja őket. Vagyis... valamelyest segített, mert kihozta belőlem a végsőt azzal, hogy megölelt és utána már könnyebb volt lehiggadnom, csak épp ennek túlságosan nagy volt az ára.
- Nem hiszem, hogy mindenki utál, csak... erősen adod mások tudtára talán a véleményedet. - hiszen először engem is rendesen kioktatott, mert nem akarok beszökni a Griffendél klubhelyiségbe, amit egyébként még mindig totális lehetetlenségnek gondolok. Még sem ülök le mellé a földre, mert az is lehet, hogy elküld a fenébe és amúgy se jönne most jól az efféle közelség. Az a biztos, hogy akkor megyek el, amikor akarok, vagy amikor úgy dönt, hogy inkább menjek és ne zavarjam a köreit, mert ő egy ilyen bonyolult alakkal nem tud és nem is akar kezdeni semmit sem.
- Ha így gondolod, hogy így a jobb. Én... nem akarlak terhelni. - sóhajtva bólintok végül, hiszen nem ezt akartam igazság szerint. Mármint magam sem tudom, hogy mit is akartam pontosan. Nem sokakkal vagyok jóban, ami érthető, ha ilyen vagyok azt hiszem. Most itt a banda és ezt legalább tényleg élvezem, és Bonnie is egészen jó fej, amikor nem cinikusan ugráltatja az embert. Viszont... ha úgy dönt, hogy inkább hagyjam békén és távol maradna tőlem, akkor nem mondhatom neki, hogy nem, igenis erőltetem, mert... igaza van. Tényleg alkalmatlan vagyok emberi kapcsolatokra. Már majdnem el is köszönök tőle, amikor megint megszólal és rendesen meg is lep vele. Nem is tudok először megszólalni csak némán meredek rá. Azt vártam, hogy isten veled, nem azt, hogy ebédelünk. - Tényleg? - talán nem a legjobb ötlet a visszakérdezés, mert ezzel csak lehetőséget adok neki arra, hogy tényleg visszakozzon, de mégis ez az ösztönös reakcióm, mert erre tényleg nem számítottam. Végül zavartan vakarom meg a tarkómat, aztán a zsebembe süllyesztem a kezeimet. Fura egy érzés, hogy mégsem küld el a fenébe. - Persze, elég jó lenne, ma még nem ettem semmit. - kihagytam a reggelit is bevallom férfiasan és nem azért mert fogyózom. Egyszerűen nem volt étvágyam, pocsékul éreztem magamat és kész. - Azt hozzam én? - lépek végül közelebb észre véve magamat, kihúzva az egyik kezemet a farmer zsebéből és ha hagyja, akkor hozom én legalább a vödröt.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry  kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-11, 21:33




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem várom el, hogy a kedvemért itt túlpörgesse magát, hiszen még csak barátok sem vagyunk. Na nem mintha túlzottan ismerném a barátság fogalmát, a pasikkal eddig csak az ágyban tudtam mit kezdeni, akkor meg nem értem, hogy miért vagyok dühös, hogy nem tudtam lenyugtatni. Megint csak arra tudom fogni, hogy a karót nyelt britek nem az én világom. Bezzeg anya milyen jól érezte magát itt. És Charlene is. Csak én lógok ki innen. Azért alaposan leesik az állam, amikor nem engem hibáztat, hanem saját magát. Nyelek egy nagyot, és felé fordulok, hogy meghallgassam.
- Engem a múltkor is érdekelt, és most, de ha nem akarsz, nem kell róla beszélned. Törleszteni akartam a tartozást, de ha nálad nem így megy, akkor csinálom a padlósikálást. – Jegyzem meg holmi cinikus éllel, de semmi szükség rá, hogy megint veszekedjünk, ezért egy bájos mosollyal enyhítem a dolgot. Nem tudom, hogy mi a gondja, milyen bánat érte, én meg kifejezetten gagyi hallgatóság vagyok, de bevállaltam volna a kedvéért. A pasiknak legtöbbször csakis a nőkből fakadóan vannak lelki gondjai, biztosan lekoptatta valami cuki kis prosti, én meg nem mindig érzek magamban elég lelkierőt, hogy az ilyesmit meggyógyítsam. Mégis próbálkoztam, feleslegesen, nincsen szüksége vigasztalásra. Vagy mégis? Továbbra is pocsékul fest ezzel a kiskutya testtartással. De mivel hozzá sem lehet érni anélkül, hogy odavágna az ajtóhoz, inkább nem is próbálkozom, érintésfóbiás, vagy tudomisén.
- Sajnálom, bármi miatt akadtál is ki. Jó fej srác vagy, de nem tudom, hogy kellene barátkoznunk, ha ennyire mások vagyunk. Viszont ha belegondolok, hogy mennyire más a Roxfort, mint a Beauxbatons, csoda, hogy még itt vagyok. A testvéremen kívül mindenki utál. Már az is csoda, hogy szóba állsz velem. – Nem, azért nem görbül le túlzottan a szám, csak átkarolom a térdemet, hogy dacosan magam elé nézzek, és ne szúrja a szememet a könny, valahogy semmi nem jön össze mostanság. Talán túl harsány vagyok, talán túlzottan számít, hogy nekem legyen igazam, az ittenieknek viszont nagyon nem jön be, hogy ilyen vagyok. Lenézek a vödörre, azt hiszem el kéne lassan mennem átöltözni, és ebédelni, délután nemsoká óráim lesznek. Ezért aztán nagyon meglepődök, amikor mégis belekezd. Oldalt pillantok, kidörzsölve csinos pillám közül a könnyet, és még sikerül egy kicsit bent tartanom a levegőt.
- Ha jól értem... a nővéred aki nem is a nővéred, csak egy vadidegen, kihasználta a helyzetet, és molesztált..? – Talán tapintatlanság tőlem, hogy ezt kérdezem, ezért aztán nem is kérdezem, csak a fejemben játszódott le ez az egész, és csak ennyit mondok:
- Oh... Sajnálom, tényleg. Akkor már értem, hogy miért gyűlölted, hogy hozzád érek. Többé nem fogok, és békén hagylak. – Felállok, valahogy tényleg meg kéne szakítanunk ezt az egészet, mert úgy sincsen értelme, én alkalmatlan vagyok a kapcsolatokra, ő pedig egy lelki roncs. Szép kis brigád. Bedobom a rongyot a vödörbe, és mégiscsak hozzá fordulok. – Én most elmegyek átöltözni. Elkísérsz a Dámáig, és ebédelünk... együtt? – Tiszta hülyeség tőlem, de hát lehet, hogy a reménytelen esetekre specializálódtam mostanság. Vagy mert én is szeretek szenvedni. Azt hiszem...

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-05, 17:58

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem tudom, hogy mit tehetnék azon kívül, hogy bocsánatot kérek tőle. Azt hiszem ez is elég lehet, hiszen mégis csak sajnálom, amit tettem és nem akartam bántani őt, de olyan állapotban egyszerűen nem ismerem a kontrollt és kész, nem tehetek róla. Remélem megérti, hogy tényleg nem akartam rosszat neki és idővel talán elfogadja, hogy sajnálom a dolgot őszintén.
- Nem akarlak ezzel terhelni és nem is könnyű beszélnem róla. - rázom meg a fejemet, aztán csak megrántom a vállamat. Defektes vagyok na, az ember nem szívesen mesél másnak arról, hogy milyen baromira elcseszett az élete, az enyém pedig sajnos nagyon az. Nincs rendben benne semmi és azóta, hogy Maggie feltűnt az életemben megint csak még jobban összekuszálódott minden, amit nem igazán tudok hová tenni. Nem tudom, hogy mit akar, megint rám akar akaszkodni, vagy képes lesz elfogadni, hogy nem akarok tőle semmi mást, mint az átlagos testvéri kapcsolat. Néha elbeszélgethetünk, de ennyi. Viszont nem vagyok benne biztos, hogy ez neki is elég lenne és ő nem akar mást, vagy valami többet, én viszont azt nem tudom és nem is akarom megadni neki. Már nem.
- Ez azért egész más, nekem dührohamom volt, ezt nem lehet csak úgy megoldani, de értékelem,h ogy megpróbáltad. - halvány mosolyt ejtek meg, majdnem szólok is neki, hogy a ruhájára csavargatja a rongyot, de végül mégis visszafogom magamat és nem teszem meg. Gondolom így is elég kellemetlen neki az, hogy kénytelen ezzel az egésszel foglalkozni, felmosni, meg takarítani. Kiázik a keze, nem öltözhet ki, ahogyan szeret. Elég szakadtan néz ki, vagy legalábbis fáradtan, ami érthető, gondolom egy ideje már súrolgat itt és eleve miattam csinálja. Ez az én dolgom lenne, de ismerem Pitont annyira, hogy ha most besegítenék annak utána járna valahogy és csak rosszabb lenne a végeredmény.
- Jól van... - sóhajtok egyet végül, de látszik rajtam, hogy még most sem igazán akaródzik elmondani az igazat. -... de megértem, ha utána nem akarsz beszélni velem. - teszem még hozzá, mert hát nem lenne meglepő, ha aztán már esze ágában sem lenne velem foglalkozni, mert baj van velem és hát... az életem sem épp leányálom. - Visszajött a nővérem majd egy év után és... ez eléggé kiborított. Ő csak a mostohatestvérem, a szüleink összeházasodtak kis koromban és eléggé... érdekes a kapcsolatunk. Gyerekként ő... elég sokáig... nem úgy viselkedett velem, mint egy testvér, csak sokáig nem értettem, hogy mit csinál és azt hittem normális, de... valahogy elpattantak tőle az idegeim. - nem tudom, hogy érti-e így, de egyelőre képtelen vagyok kimondani rendesen,hogy miről is van szó. Lehet, hogy azt fogja hinni, csak simán undok volt velem, pedig... bár undok lett volna! Nem erről van szó, ez ennél sokkal komolyabb dolog.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry  kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-03-01, 18:15




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


Úgy látom, hogy még mindig nem érti. Ezt nem lehet egyszerű bocsánatkéréssel megoldani. Bántott, engem, egy lányt, és bármikor megteheti. Nem számít, hogy figyelmeztetett, egy ilyen alaknak nincsen értelme a közelében lennem. Valahol sajnálom őt, mert valami gondja volt, amit meg akartam volna oldani, túlságosan önfejű voltam, hogy nem adtam fel, ez meg az én butaságom. Már nem lehet visszacsinálni, én pedig nem felejtek egykönnyen. Egyébként is nehezen tűröm a kudarcot, a fizikai megaláztatás ellenben szó sem jöhet. Még mindig fáj porcikám, és erre még azt is rájön, hogy itt kell sikálnom a padlót, meg a falat. Ennek ellenére nem akartam tetézni a baját azzal hogy még be is árulom őt. Valamiért magamra vállaltam a dolgot, noha Piton direkt nem gondolt bele, hogy varázslat nélkül képtelen lennék csak úgy seprűket törni. Talán Noel már kitombolta magát, és most itt van, hogy bocsánatot kérjen, hiszen nem griffendéles, nem tudott volna a szobámban megkeresni. Ellenben most eléggé meglepettnek tűnt, tehát nem mondható szándékosnak, hogy itt van. Viszont a spontán elnézést kérés is több mint a semminél.
- Ööö... hát... ezt azért nem mondanám. – Állok meg a pucolásban, és egye fene, a halvány félmosolyt valami hasonlóval reagálom le. Talán egy kis szünetet tarthatok, Piton vagy Friccs csak nem figyel minden pillanatban árgus szemekkel. Ha pedig mégis, akkor sem fogom beárulni Noelt, hiszen kissé már enyhít a szemétségén. Azért így is provokatív, de talán megbocsájthatok, ez egyszer még...
- Nem kell elmondani, ha nem akarod. – Ettől még érdekel, hatalmas kék szemeim is erről árulkodnak, de nem akarom kihúzni belőle, annak a mútkor is rossz vége lett. Nem tudom, hogy ki bántotta ennyire, segíteni akartam, és csak én láttam a kárát. Még mindig jobb lenne, ha kerülnénk egymást, mert én nem tudok csak úgy lelépni, ha dühöng, keresem a megoldást, ha ha nincsen olyan, akkor mit csináljak? Nyelek egyet, és most már végképp abbahagyom a munkát, remélem, hogy nem jár errefelé a felügyelő bizottság. Gyömöszkélem a kezemben a rongyot, észre sem veszem, hogy közben a ruhámat is eláztatom ezzel. Mindegy, úgyis egy melegítőről van szó, most éppen nem vagyok túl divatos.
- Én meg abban nem hiszek, hogy az a megoldás, hogy ha tombolsz. Nem tudlak kerülni, idegesít, ha nem látok kiutat. Te is segítettél nekem,  szinte kétszer, mert elviseltél, amikor nem volt hangom. Ez nem fair... – És különben is nem vagyok hisztis, nagyon is öntudatos vagyok, pontosan tudom, hogy mit akarok, és ha nála nem működik a határozottság, vagy a gyengédség, akkor passzolok, erre én sem tudok mit mondani.
- És akkor most mi lesz? Meg van bocsájtva... és? Még mindig nem tudom, hogy mi a bajod, miért kéne tőled távol tartani magamat. – Félmosolyt mellékelve nagyokat pislogok, hátha megenyhül a tekintete, és nem húzza tovább a kíváncsiságomat. Mert úgy vélem, hogy azok után, ahogyan bánt velem, igenis megérdemlem, hogy elmondja.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Noel Westmoreland
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 115

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-02-26, 21:12

[You must be registered and logged in to see this image.]
Dacos most is és tudom, hogy valahol igaza van, de mégis mi mást tehetnék azon kívül, hogy bocsánatot kérek? Nem akarom a szemére vetni, hogy tényleg szóltam, figyelmeztettem, megkértem rá, hogy ne jöjjön közel, mert annak komolyan rossz vége lehet, de valahogy nem lehetett meggyőzni róla, hogy hagyjon békén. Végeredményében segített, visszarántott, de nem épp úgy, ahogyan szerette volna, mert gondolom arra nem számított, hogy a végén tényleg ellököm és kárt teszek benne. Én se számítottam rá őszintén szólva, egyszerűen csak így jött ki a lépés, hiába tudom, hogy nagyon rosszul alakultak a dolgok legutóbb, de mégis úgy érzem, hogy muszáj tennem valamit, hogy valahogy el kell érnem, hogy elnézze nekem, vagy... csak megértse. Nem akartam rosszat, komolyan nem, mert... kedvelem annak ellenére is, amilyen tud időnként lenni.
- Mivel nem vagy egy vitatkozós típus. - ezt csak halkan jegyzem meg és még egy kósza félmosolyt is hozzáteszek, csak azért is. Nem akarom én kimondottan piszkálni őt, vagy efféle, egyszerűen csak lássuk be, hogy nem az a fajta lány, aki csak úgy lenyeli a dolgokat és nem törődik velők. Ő jellemzően olyan, aki igenis kiáll a saját igazáért és szerintem még egy olyan kaliberű tanárnak is simán visszabeszél, mint Piton és még sem tette meg. Lényegében vállalta a büntetést, pedig megmondhatta volna, hogy én voltam, aki tönkre vágta a seprűket. Voltam már hasonló helyzetben, szóval simán hinnének is neki.
- Voltam már orvosnál... egyszer, de ez nem olyan... Ez... - csak sóhajtok egyet. Jó tény, hogy nem vittem túlzásba kimondottan a dolgot és az orvoshoz fordulást sem, de az a helyzet, hogy nem is nagyon akartam, mert arra még nem vagyok felkészülve, hogy az életem összes szennyes részét kiteregessem csak úgy egy vadidegennek és erről szólna ez az egész. Nem tudom, hogy menne-e nekem, hogy elmeséljem egy orvosnak az életem pocsék történetét és azt sem hiszem, hogy ez annyira sokat javítana a helyzeten. - Nem hiszek abban, hogy felszabadítja a lelket, ha megbeszéled egy orvossal az életedet, az min változtatna? Eddig se csaptak ki. - megrántom a vállamat. Én csak azt akartam, hogy ne legyen rám dühös, legalábbis ne annyira amennyire, amikor idejöttem, hogy tudja, nem volt szándékos, amit tettem és nem akartam neki igazán ártani, csak hát nem voltam magamnál és nem tudtam, hogy mit csinálok. De nem hiszem, hogy meg tudná oldani helyettem az életemet, vagy kezelni azt, amit eddig még senkinek sem sikerült.
- Csak az fontos, hogy kerülj, amikor ilyen állapotban vagyok. - teszem még hozzá csendesebben. És persze nem akarom, hogy utáljon e miatt, mert alapvetően a dacossága és a kissé hisztis jelleme ellenére is egészen rendes lány.


Bonnie & Noel

[You must be registered and logged in to see this link.] | I'm so sorry kerlek |[You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
I'll be a better man today
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Bonnie Michaels
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 149

TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás 2016-02-24, 10:51




Noel & Bonnie

[You must be registered and logged in to see this image.]


 Nem akarok veszekedni, inkább egy szót sem akarok szólni, mert annyira nem érdekel. Ha már bevállaltam, hogy helyette büntetőmunkázom, akkor nincsen miről beszélni. Megtehetném, hogy én is elkezdek üvöltözni, szeretem is, ha zajlik az élet, viszont a brazil szappanoperáknak nem vagyok híve. Én vagyok a középpontban, és ez most abszolút nem valósult meg, jól lealázott a srác, akinek segíteni akartam. Ha Charlene nem lenne, biztosan nyaggatnám anyát, hogy menjünk vissza a Beauxbatonsba, mert itt nem túlzottan tudtam beilleszkedni. Hatalmas kék szemeimből nem titkolt szemrehányás tükröződik, de inkább magamba fojtom a bánatomat, semmi értelme nem lenne erőlködni, inkább mielőbb kész kell lennem a sikálással, mert nagyon fárasztó.
- Igen, te hős, tudom, hogy nem kérted. Nem fogok én vitatkozni egy tanárral, hogy nem én voltam. Megcsinálom, aztán kész. – Emelem meg a vállamat, hogy aztán leengedjem. Megmártom a rongyot megint a vödör vízben, amely már elég koszos, de most nincsen erőm felállni, és újat hozni, csak reménykedem, hogy nem koszolom be ezzel a falat. Végül mégiscsak rá nézek, nem hiszem, hogy direkt jött ide, inkább csak erre tévedt, de legalább nem olyan bunkó, hogy direkt hátraarcot csináljon. Végül felsóhajtok, és úgy döntök, hogy tarthatok egy kis szünetet. Felsóhajtok, és a hátamat a falnak vetve leülök a földre.
- Attól még segíteni akartam. Nem hittem volna, hogy valóban bántasz. De ha ennyire komoly az ügy, akkor miért nem mész el egy medimágushoz? Én túlélem, de ha felrúgsz mondjuk egy picit, ki is rúghatnak az iskolából. – Foglalom össze az elképzelésemet, én is szoktam hisztizni, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ha valakinek segítenék, az úgy reagálja le, mint egy teljesen idióta. A jó okot most nem tudom feszegetni, a múltkor is elküldött, nem számított neki az ölelés sem, akkor szépen vizsgáltassa ki magát, vagy nem tudom, mert én nem tudok ezzel mit kezdeni, ha ennyire képes elriasztania magától. Most értelmes állapotban van, mint ahogyan felkísért a toronyba, vagy amikor beszélgettünk a zenéről, de mi van, ha megint bekattan, és bánt? Valahogy nem érzem magamban a késztetést, hogy kapcarongy legyek... Kétkedve nézek most rá, nem tudom, hogy mit gondoljak...

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Büntetőmunkában


[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]

Little princess


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Noel & Bonnie - Padlósikálás

Vissza az elejére Go down

Noel & Bonnie - Padlósikálás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Alagsor :: Pincefolyosók-