Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Griff & Jake
  Today at 20:29
Jacob Troops

ϟ Lance & Jade
  Today at 18:20
Lance Merrick







ϟ Graves & Cody
  Yesterday at 23:24
Graves Matlock
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Megan Smith
 
Calista Merrick
 
Luna Lovegood
 
Graves Matlock
 
Hermione Granger
 
Nox Djarum
 
Charlie Weasley
 
Shanna Griffin
 
Hayley Thornheart
 
Statisztika

Összesen 557 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Perselus Tobias Piton

Jelenleg összesen 32466 hozzászólás olvasható. in 3058 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 15 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 14 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Levin & Soraya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-04-01, 10:17

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem mondhatnám, hogy túlzottam ismerem a mellettem lévő fiút. Sok mindenkiről hallok bizonyos foszlányokat, hogy hogyan viselkedik másokkal, de én szeretem a magam bőrén megtapasztalni ezeket a dolgokat. Ha Levin olyan, amilyennek pletykálnak róla akkor nekem csak még jobban tetszik. Elég érdekes az én ízlésem is, és szerintem a fiú -legalábbis az eddigiekből kiindulva- teljesen beleillik ebbe az összképbe. Bólintok egyet a kijelentésére.
-Persze, de én nem csak a saját szálakra gondoltam, hanem másokéra is. Amikor másokat is lehet irányítani a háttérből, hogy pontosan úgy álljanak össze a dolgok, ahogyan azt te szeretnéd... - Halvány félmosollyal pillantok felé. Nem vagyok egy egyszerű eset, mindig tudom a saját elképzeléseimet, és ha tehetem, meg is valósítom őket. Ritka, amikor a szálak kiesnek a kezemből. Olyankor általában valami nagy gáz szokott lenni. Melengetésképp kortyolok egyet az üveg piából, majd átadom a fiúnak. Jól megfogadkozott már az italunk, ezt kezdem érezni magamon is. Még jó, hogy jött és nem egyedül tartok ennyinél mert lehet, hogy itt kinn fagytam volna meg. Örülök, hogy egy véleményen vagyunk a többiekkel kapcsolatban és azzal is, hogy kedveljük egymást. Én mindig kimondom amit gondolok, vagy legalábbis legtöbbször. Most úgy éreztem, hogy ez az a pillanat amikor ki kell mondjam. Nem bántam meg. Nem is rejtem el, hogy hagynám magam, ha be akarna próbálkozni nálam. Egyáltalán nem zavart, hogy már ilyen közel voltunk egymáshoz, sőt, egészen jó érzéssel töltött el. Felkuncogtam a kijelentésén.
-Ha őszinte akarok lenni, inkább a saját bőrömön tapasztalnám meg milyen vagy. Nem szeretek a mások kialakított véleményére hallgatni. - Mosolyogtam rá, kicsit pimaszul és volt valami tűz is ott, valami kíváncsiság, ami hajtott. Elkezdtek beindulni a kerekek, jó hatással volt rám is a pia. Azt hiszem mindketten kicsit megnyíltunk, erre jó volt ez a mai este. Egészen közel helyezkedik hozzám, a lábunkhoz pillantok, majd -továbbra is mosolyogva- visszapillantok rá. Veszély... mmm. - Igen, eléggé unalmas lenne. Általában szeretek minden alkalmat kihasználni arra, hogy ne legyen unalmas egy helyzet. Csak jó társaság kell hozzá, akik nem félnek belekezdeni valamibe. - Kacéran pillantottam felé, remélem vette a célzást, hogy körülbelül rá gondoltam most. Ez a helyzet már magában eléggé érdekes, piásan, egy ablakpárkányban, éjszaka és ki tudja, mikor nyit majd ránk valaki. Remélem ma nem. Nem hiányzik egy harmadik kerék most ide. - Jah és persze az aláfestés sem árt. - Emelem fel a piás üveget, amiből azonnal kortyolok is egyet. Érzem magamon, hogy kicsit spicces vagyok már, de szerintem mire befejezzük az estét, tutira kész leszek és remélem nem csak én.






Hello sweet  szivecske   [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-03-11, 16:27


Soraya & Levin


A szerelmi háromszöget abszolút csak viccnek szántam, nekem sem volt tapasztalatom ilyesmivel. Ennek az elsődleges oka az volt, hogy én senkit sem tudtam szeretni, így ha éppen több lánynak is csaptam a szelet vagy többen epekedtek utánam, nálam mindenképp megtört az a bizonyos háromszög. Minden esetre az határozottan elgondolkodtatott, hogy esetlegesen Sorayánál mennyi esélyem lenne. Nem gondoltam még semmi komolyra, egyszerűen csak próbáltam felmérni a helyzetet. A szimpátiája nyilvánvaló volt, de ha csak egy kicsit is józanon gondolkodik és félti magát, akkor talán képes azt mondani, hogy neki erre nincs szüksége. Az már más kérdés, hogy a rólam terjengő pletykák legfeljebb a partnereim gyakori váltogatására terjedtek ki, arra már nem igazán, hogy a kezdeti időszak után közel sem voltam olyan gentleman, mint most is, amikor ráterítettem a kabátomat. Az ilyen apróságok a legtöbb lányt elvakítják, és már csak későn tűnik fel neki, hogy kivel is van valójában dolguk. De addig nincs miért aggódnom, amíg nem merik elmondani senkinek, hogy a kifelé valódi úriembernek tűnő Levin Dolohov valójában sokkal erőszakosabb és félelmetesebb, mint azt bárki gondolná... És még csak ők sem láttak bele a fejembe.
- Ott már rég gondok vannak, ha az ember nem tudja irányítani a szálakat. Akkor tényleg kezdhet aggódni... - Engem legalábbis nagyon frusztrált, ha nem tartottam a kezemben az irányítást. Semmi sem zavart jobban annál, mint amikor elveszítettem a kontrollt - nem magam felett, a szituáció felett. A saját önkontrollomból csak alkohol hatása alatt adtam lejjebb, az még egészen belefért, többnyire olyankor sem veszítettem el a fejem. Legfeljebb talán kicsit többet beszéltem és ha még annál is többet ittam, akkor agresszívebb voltam, mint egyébként. De hát ki nem az? - Az elég vicces lenne. Megnézném az arcukat, amikor rájuk csukódik az ajtó. Szánalmasan festenének.
Enélkül is szánalmasak voltak, de ezt annyira egyértelműnek találtam, hogy már hozzá sem tettem hangosan.
- Szerencsére ez kölcsönös. - Szóval kedvel, és ezt még ki is mondja. Ezzel már mondhatni választ is kaptam arra a kérdésre, hogy esetleg lenne-e nála esélyem. Szinte láttam magam előtt Jim Morrist, amikor erről tudomást szerez. Még a vak is látta, hogy odáig van a csajért, de az én szerény véleményem szerint akár fejre is állhatott volna, egy hozzá hasonló utolsó kis sárvérű akkor sem kapott volna meg egy ilyen lányt. Nem is igazán értettem, mit akarnak egymástól. Mégis mi közös lehet bennük? És valljuk be őszintén, Morris nem tűnt annak a fajtának, aki a kalandokat keresi, legalábbis ezen a téren nem. Ha így lett volna, akkor már rég fel is adta volna.
Tovább cserélgettük egymás között az üveget, egyre kevesebb volt benne, mi pedig egyre közelebb ültünk egymáshoz. Nyilván cseppet sem zavart ez a helyzet.
- Azt én nem tudhatom, miért kéne félned. De ha megkérdeznél valakit, ő egész biztosan óva intene tőlem. Persze ennek nincs semmi alapja. - Halvány mosoly húzódott az arcomra. - Csak szólj, ha megpróbálnak beszólni. Rövid úton el tudom venni tőle a kedvüket. Ebben az esetben nekik, veled ellentétben lenne mitől félniük...
Meg kellett állapítanom, hogy a whisky remek hatással volt rám. Talán teljesen józanon eszembe sem jutott volna egy ilyen frappáns válasz, mert bár nagyon kreatív tudtam lenni az ilyen szövegek terén, de általában nem éreztem rá késztetést. Inkább a tettek embere voltam.
- Én is szeretem, ha veszélyes. Anélkül unalmas lenne az élet, nem igaz?
Kényelmesebben elhelyezkedtem a párkányon, így még közelebb kerültem hozzá, a lábunk és a vállunk is összeért.

Vissza az elejére Go down
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-02-25, 17:02

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ugyan kell egy kis idő számomra mindig, hogy felismerjem a mellettem lévő gyengeségeit, erősségeit, viszont ez alapján el tudom dönteni, hogy mennyire érdemes arra, hogy tovább hallgassam a társaságát. Levin tökéletes volt. Már régebben is hallottam róla természetesen és elég sok pletyka is körüljárja, de viszont ez engem nem érdekel. Ahhoz, hogy elhiggyek pár dolgot, nekem kell megismernem a személyt. Levint pedig nem bántam meg, hogy beesett ide. A fiúk társaságában sokszor jobban érzem magam, mint a lányokéban és sokkal nagyobbra is tartom az előbbit. Főleg ha akad némi hasonlóság kettőnk között. Elvigyorodom mondatára, és mielőtt átadtam neki az üveget, még meghúztam.
-Azok, valóban. Érdekesek. Főleg ha te irányíthatod a szálakat.  - Kuncogtam el magam a végére és egy kacsintást is megérdemelt. Sok mindenről megvan a véleményem, mondjuk szerelmi háromszögbe még konkrétan nem kerültem bele, mármint akarattal nem. Az igazság pedig az, hogy ketten mégis csak jobb lerészegedni mint egyedül. Van kivel megosztani az élményeket, na meg aztán itt van ez az este, ami valószínűleg -magamat ismerve- elég jól oda fog tenni, és legalább lesz miről a következő találkozáskor nevetni. A legjobb az, amikor a folyosón amikor elmentek egymás mellett, már vigyorogtok. Szeretem, ha ilyen reakciót váltok ki egyesekből.
-Haha! Osztom. Mondjuk a tömlöcökbe, ami a pincében vannak. Jól rájuk is lehetne ott ijeszteni. - Igen, kissé... emberellenes vagyok. De csak némelyik emberrel kapcsolatban gondolok ilyen dolgokra. Persze ez jó érzéssel tölt el. Szeretem, hogy ilyen mocskos lettem. A lelkemen már sok minden szárad, de egyszer, még mielőtt lelépek innen, tutira fogok valami óriási dolgot véghezvinni. Kicsit sem aggaszt vagy bánt meg, amikor a Jimmel való viszonyomról kezd beszélni és igazából elég gyorsan sikerül is elterelnem a témát. A válasza nem lep meg, elég egyértelmű, hogy hasonlóan gondolkodunk. Ez pedig tetszik.
-Akkor azt hiszem, ezentúl többet fogunk összefutni. Kedvellek. - Jelentem ki őszintén, de azért kicsit már spiccesen és elkuncogva mondataim végét. Persze nem vészes még annyira, észnél vagyok és nem beszélek össze vissza. Nem is szeretném annyira leinni magam, tuti beégnék valamivel. Vagy kikotyognék valamit, amit nem kellene. Szóval kicsit majd lassítok a tempón, mert túl gyorsan be fog így ütni. - Nem mondanám, hogy kellemes ebben az egy szál vékony felsőben itt kinn a hóesésben. Köszi. - Milyen úriember! Kicsit összébb húzom magamon a kabátot, amit rám terített, majd elindulok az ajtó felé és rögtön be is lépek rajta, ahogy látom, hogy jön velem ő is. A kabátot azonnal levettem magamról, mert itt benn már sokkalta melegebb volt, az üveget pedig átadtam neki, miután felült a párkányra és persze ki nem hagynám, én is felmásztam hozzá. Rögtön utána, ha vissza adta az üveget, még ittam belőle egy kortyot. Idebenn jobban éreztem azt a melengető érzést, amit az alkohol nyújt testemnek. Minden porcikámat átjárta.
-Nem félek, miért félnék? - Vigyorodtam el, egyébként sem vagyok az a félős kislány, aki megszeppen egy fiútól, aki elég híres a suliban és még jóképű is. Végig is néztem rajta hirtelen, de tekintetem visszaemeltem rá a másik kérdésére. - Hm... szerintem te fényesíted a jó hírem! Ugyan, az emberek nem mernek rám-ránk rosszat mondani. Aztán meg egyébként sem érdekel, én jól érzem magam. - Nyújtottam felé a whiskyt, sokkalta közelebb vagyunk most így egymáshoz, mint kinn, közelebbről is meg tudom nézni magamnak. Na meg egyébként nem mintha valami túl jó hírem lenne egyébként is a suliban. Sokan szerintem már imádkozva várják, hogy lelépjek. Na ez nem lesz olyan könnyű. Az előző szavaimhoz még hozzáteszek pimasz tekintettel egy mondatot. - Egyébként pedig szeretek veszélyesen élni...   



Hello sweet  szivecske   [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-02-20, 21:05


Soraya & Levin


Tetszett, hogy belement a játékba. Nem szerettem az olyan lányokat, akik csak összevissza pirulnak, zavarba jönnek és nem is tudnak egy értelmes mondatot kinyögni az ellenkező nem társaságában. Persze ez nem azt jelentette, hogy ne lett volna dolgom ilyenekkel bőségesen, de jobban szerettem, ha egy lány magabiztos. Érdekesebbnek találtam, különösen, ha az önbizalma mellé némi ész is társult, itt pedig ez sem hiányzott.
Emellett a nézetemet is osztotta arról, hogy itt senki sem érdemes a társaságomra - vagyis jelen esetben társaságunkra. A legtöbben inkább megjátszották, hogy kedvelik a többieket, csak hogy ne legyenek magányosak. Pedig egyedül lenni nem rossz, kivéve persze azok számára, akiket kilökött magából a közösség. De velem nem ez volt a helyzet, általános tisztelet övezett, és ha épp arra tartottam igényt, pont elegen körbeugráltak. Viszont ha arra vágytam, hogy kicsit elvonulhassak egymagamba, akkor nem akaszkodott rám senki. Vagy aki megpróbálta, azt rövid úton elzavartam és utána valószínűleg egy hétig hozzám sem mert szólni.
- Ez igazán kedves tőled. A szerelmi háromszögek mindig izgalmasak, nem igaz? - Percenként adogattuk egymásnak az üveget, semmi kivetnivalót nem találtam abban, hogy ilyen rögtönözve leigyuk magunkat. Nem mintha azt terveztem volna, hogy vállalhatatlanul részegre iszom magam... Gyakran előfordult velem ilyesmi is, de ez most nem azok közé az alkalmak közé fog tartozni. Perszer az ilyen történeteket mindig kiszínezték a többiek, abból, hogy részegen belehajítottam egy árulkodós ötödikest a tóba, például olyan sztori kerekedett, hogy majdnem vízbe fojtottam a kölyköt. Erről szó sem volt, egyszerűen belelöktem a tóba, mikor el akarta mondai az épp ügyeletes tanárnak, hogy a Rengeteg szélén piálunk egy nagyobb társasággal. Mikor kikecmergett a vízből, közöltem vele, hogy amennyiben továbbra is jelenteni akarja a kihágásunkat, akkor nagyon rövid úton vízihulla lesz belőle. De ugyanezekhez a kiszínezett pletykákhoz tartoztak az illuminált állapotban összeszedett barátnőim is, a fele sem volt igaz annak, amiket néhányan kitaláltak. Még szerencse, hogy minden egyes nap más került terítékre, így elég hamar elfelejtettek engem és az apró-cseprő dolgaimat. - Néha legszívesebben az összeset bezárnám valahova, hadd mondják csak egymásnak a hülyeségeiket, engem meg hagyjanak békén.
A legszívesebben megölném őket kifejezés itt helytállóbb lett volna, de úgy döntöttem, ezt a nézetemet inkább nem osztom meg vele. Már megtanultam, hogy a legtöbb emberben az effélék nem okoznak gyilkos indulatokat, sőt, valójában semmi sem. Ha valaki esetleg nagyon zavarja is őket, akkor sem tudnának kárt tenni az illetőben, de legalábbis megölni semmiképp sem. Én nem úgy működtem, mint a többi ember, és ezt igyekeztem eltitkolni.
- Nekem személy szerint nagyon tetszene. Jól meglennénk. - De még milyen jól, el sem tudod képzelni, mennyire. - Menjünk, persze. Csak nem fázol?
Azzal egy feltűnően széles mozdulattal levettem a kabátomat és egyszerűen a vállára terítettem. Én orosz lévén amúgy is jobban tűrtem a hideget, és így is maradt az ingem felett egy sportzakó, úgyhogy ezután sem okozott túl nagy problémát a metsző hideg.
Beljebb mentünk a torony fedett részébe, ahol aztán helyet foglaltam az egyik ablak párkányán, hátamat a hűvös kőfalnak vetve. Szűkösen ugyan, de ketten is elfértünk a párkányon. Az ablak színes üvegén megültek a hópelyhek, ha akár csak egy kicsit is szentimentálisabb ember lettem volna, most bizonyára nagyon kellemes, otthonos érzés járt volna át. Így viszont csak egyszerűen, tárgyilagosan megállapítottam magamban, hogy egészen emlékeztet a kúriánk egyik tornyára.
- És... nem félsz kettesben iszogatni pont velem? - Nem olyannak tűnt, mint akit zavarba hoz egy ilyen kérdés, inkább csak ironikus viccnek szántam, nem gondoltam komolyan én magam sem. - Hová lesz így a jó híred?

Vissza az elejére Go down
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-02-05, 20:59

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hallottam a pletykákat már Levinről, a nőcsábászról és igazán nem érdekel. Ami azt illeti engem sem könnyű elviselni, sőt... jobban üldözöm el az embereket magam mellől mint bárki más. Szóval akár egy próbának, egy tesztnek is be tudnám tenni az életembe ezt a srácot, hogy meglássam mennyi ideig bírja mellettem. Vagy én mellette. Szép gondolatok, de ha nem tud elvarázsolni akkor biztosan nem fogok hozzá közeledni. Mondjuk úgy: nem halad rossz úton. Pimaszul elmosolyodtam megjegyzésére, szeretem a magabiztos srácokat és sokkal többre viszik mint egy kis pincsi, akinek csak alkalomadtán nagy a szája. Azt már tudom, hogy ő nem ilyen. Látom rajta, a megjelenésén, a hírén. Egyszerűen tudom. De azért szeretem az emberekből a legjobbat kihozni. Persze csak azokból, akik meg is érdemlik.
A cigibe mélyen beleszívok, letüdőzöm és becsukott szemmel fújom ki a füstöt. Szeretem kiélvezni minden pillanatát ennek, alkohollal egyszerűen imádom, nem tudnám nélküle elképzelni. Levin után visszaveszem az üveget, de most már csak kisebb kortyokat veszek, túl gyorsan iszok és túl gyorsan fogja megfogni a fejem, nem szeretném még szétcsapni magam. Majd kicsit később. Kijelentése meglep, bólintottam rá egy jó nagy félmosollyal, majd nekitámaszkodtam a korlátnak.
-Azt hiszem, most az egyszer megosztozom. - Kacsintottam felé, és örültem neki, hogy ő is hasonló szemléleten van mint én. Nekem most semmi sem jött össze, kissé szétcsúsztam, de persze ezt senkinek nem kell tudni. Aztán pedig én biztosan nem fogom kimutatni. Erős vagyok és jól tudom manipulálni az embereket a személyiségemmel. Túl jó vagyok. Ennyi csak. Elnevettem magam amikor a többieket említette meg. - Jaaj, ne is mondd! Egyre lejjebb süllyednek és engem sem nem érdekel a sok badarság amit összehordanak.  - Fintorodom el és iszom egy kortyot ennek örömére. Egyre jobban tetszik a srác és az, hogy sok mindenben egyetértünk. Nem sok ilyen emberrel találkoztam ittlétem alatt, szóval ezt becsülöm. Ahogy a beszélgetésünk kezd kifejlődni, észreveszem rajta, hogy érdeklődik azért valamelyest irántam. Főleg, amikor kijelenti, hogy többet kellene beszélgetnünk. Jim említése már annyira nem tetszik, tudom, hogy nincsenek jóban de ettől még a legjobb barátom és persze ezt nem hagyom figyelmen kívül. Csak ez nem lesz kihatással egyébként a jelenlegi helyzetemre és a kapcsolatomra Levinnel.
-Hm... szerintem is többet kellene. - Kisebb szünetet tartottam, majd elmosolyodtam, szokásosan, semmi zavar, semmi megbánás nélkül. - Nem lógok olyan túl sokat vele, szóval egyébként is lehetne... - Kacsintok, beleszívok a cigimbe, füstöt felé fújom. Nem igazán érdekel a fiúk civakodása, Jimet is mindig leráztam ezzel a témával. Döntsék el, mit akarnak egymástól, engem pedig hagyjanak ki. Én is csak külön-külön foglalkozom velük, Jim is sokat jelent nekem, mert ő az első, akit megismertem itt igazán és... ezt nem is annyira terjesztem, mert az emberek nem gondolják rólam, hogy van olyan barátom, akit kedvelek. Ez így is maradhat. Nem igazán rejtem el érzéseimet, ha akarom, akkor kiülnek az arcomra. Mint most is. Még egy utolsót szívok a cigiből, aztán elpöckölöm a korláton kifelé, rövid ideig nézve az útját, majd tekintetem visszavándorol Levinre.
-Mit szólsz hozzá, ha ezt az ivós partit kicsit beljebb folytassuk tovább? - Kezd most már hidegebb lenni, egy pólóban pedig fázok és egyébként is jó lenne leülni egy kicsit. Fejemmel befelé intek, nem messzire gondoltam menni, csak ide be, a zárt részbe. Ha benne lenne, akkor el is indulok az ajtó felé a whiskyvel együtt.   



Hello sweet  szivecske   [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-29, 17:04


Soraya & Levin


Tulajdonképpen nem is túlzott annyira, ha akartam, igazi úriemberként tudtam viselkedni. Az aranyvérű neveltetés csodákra képes, ha a lányokról volt szó, de ez igazán csak a felszín. A legtöbbjük persze tényleg elhitte, hogy jó ötlet velem összeállni és kész főnyeremény vagyok: egy lovag, aki ráadásul gazdag is és elég sokan körülugrálják itt ahhoz, hogy ő is sütkérezhessen kicsit a népszerűségben. Aztán rövid időn belül rádöbbentek, hogy semmi sem az, aminek elsőre tűnik. Nem érdekeltek a nyomorult kis problémáik, nem voltam velük kedves és türelmes, és még csak nem is szerettem őket. Amelyiknek volt egy csepp esze is, az fejvesztve menekült. Az ostobábbak pusztán komfortból mellettem maradtak még egy ideig.
- Én mindig úriember vagyok - mosolyodtam el némiképp ironikusan. Hogy ő ezt látta-e vagy kiérezte-e a hangomból, azt nem tudom. Igazából mindegy is, vegye, ahogy akarja.
Miután meggyújtottam mindkettőnk cigijét, a zsebembe süllyesztettem a pálcámat, már nem volt rá szükségem. Átvettem tőle az üveget és nagyot húztam belőle. Jobban szerettem a vodkát, de azért ezt sem utasítottam el. Kellemesen felmelegített és az íze is jó volt. De talán leginkább abban segített, hogy kikapcsoljam az agyam. Erre gyakrabban kéne sort kerítenem. Mármint nem az ivásra, azt elég gyakran megtettem, hanem arra, hogy kicsit pihentessem az idegeimet. De ebben nem voltam valami jó...
- Szóval levegőzöl a szerelmeddel. Mivel az élet egy nagy szívás, azt hiszem, kénytelen leszel velem megosztozni a szerelmeden. - Egészen jó érzéssel töltött el a tudat, hogy más is ennyire utál ezen a nyomorult világon lenni. Kivételesen ez nem káröröm volt részemről, egyszerűen csak megnyugtatott, hogy nem az én fejemben van a probléma. Vagy ha igen, akkor mások is - vélhetően sokan - osztoznak ezen a problémán. Mert ha ettől a felfogástól nem vagyok normális, akkor bizony Soraya Wilkinson sem az. - Én csak kijöttem rágyújtani. Már nagyon untam a többieket, szörnyen lehangoló az ostobaságuk.
Egy percig sem tartottam attól, hogy ez esetleg visszajut majd a többiek fülébe. Tökéletesen hidegen hagyott, mit gondolnak rólam. Én ezt gondoltam róluk, és ez a vélemény már aligha fog megváltozni. Egytől egyig gyerekesek, korlátoltak és unalmasak voltak, akik nem érdemelték meg a szabad perceimet. Szívesebben dohányoztam itt kint egyedül... vagy teszem azt ennek a lánynak társaságában. Ő legalább nem volt olyan idétlen, mint a többiek. És ő is érezte, hogy rossz ez az egész. Hogy ő mitől jött rá erre, azt nem tudom, de talán ez nem is fontos. Egyszerűen értette, és ez jó. Nem élt valami rózsaszín álomvilágban, mint a legtöbb lány.
- De úgy néz ki, most társaságra akadtam. - Megint átvettem tőle a whiskys üveget, majd miután néhány korty után visszajuttattam hozzá, megálltam mögötte és a válla mellett lazán a korlátnak támaszkodtam. - Többet kéne beszélnünk, nem gondolod? Ha nem lógnál annyit Morrissal, sokkal jobb társaságod is lehetne.
Nagyon utáltam a srácot és ezt nem is rejtettem véka alá, minden bizonnyal ő is tisztában volt vele. Talán tényleg csak ezért nem beszéltem gyakrabban Sorayával, akit igazából... nos, kellő ismeret híján túlzás azt mondanom, hogy kedveltem, de többre tartottam a többieknél. És azon túl, hogy szellemi síkon kitűnt a lányok közül - az én szememben mindenképp - , még jól is nézett ki. Kár lenne ezen az érdemén bármit is csorbítani, egyszerűen jó volt ránézni, én pedig férfiből voltam. Így ezek után teljesen érthetetlen volt számomra, hogy miért épp annak az ostoba és irritáló Jim Morrisnak a társaságát választja teszem azt, az enyém helyett. Ugyanis nem kerülte el a figyelmemet, ahogy nézett rám. Nem tartottam magam egy szívtiprónak, de sosem okozott gondot magamhoz édesgetni egy lányt. Tudtam milyen az, ha valakinek imponál a közelségem.

Vissza az elejére Go down
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-15, 18:59

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Utáltam azokat a napokat amikor elfogy a cigim és várnom kell, hogy le tudjak menni Roxmortsba beszerezni. Mert persze a szüleim nem képesek küldeni nekem, inkább milliónyi baromságot postáznak, aminek fele aztán a kukában landol. Anyám szerintem néha azt hiszi, hogy még mindig az a lány vagyok, aki a rózsaszínt szereti, pedig annak már van vagy tíz éve. A szülők nehezen fogadják el, hogy a gyermekük felnőtt. Sajnos. Pedig igazán megtehetnék már, unom az örökös hülyeségeket. Elveszek tőle egy szál cigit, miközben halványan, kissé megenyhülve elmosolyodom. Talán valami ravaszság is megcsillan a szemeimben, mint szinte minden alkalommal, amikor iszom. Ilyenkor tör ki belőlem az igazi énem. Vagy nem az igazi...
-Köszi, igazán szép tőled. Mint egy igazi úriember! - Utolsó mondatomat kicsit elnyújtom, majd felkuncogom a végén és kicsit közelebb hajoltam, hogy meggyújtsa a cigimet. Még túlságosan keveset ittam ahhoz, hogy rosszul legyek. A fejemen már kezdem érezni, de még odébb van az a szint amikor részegnek mondanám magam. Beleszívok a cigibe, majd felfelé kifújom a füstöt kiélvezve minden pillanatát ennek az egy szálnak. A whisky mellé egyébkét is dukál. Közben azt is iszogatom és adom át Levinnek is ha kér belőle. Kicsit sétálgatok ide-oda, lábaimat bámulva, majd mikor kérdez, akkor odalépek mellé, egészen közel és a korlátra támaszkodom egyik kezemmel.
-Nem lenne rossz a fagyhalál sem, de... - Húzom el a szám és a távolba pillantok, ahol igazán szépen mutat, ahogyan esik a hó. - A tájat bámulva gondolkodtam az élet nagy dolgain, de rájöttem, hogy ez mind szívás. Szóval, mondhatjuk, hogy csak levegőzöm a szerelmemmel. - Bökök az üvegre, majd elvigyorodom. Igaz, mindez csak egy pillanatig tart, aztán ismét lekonyul a szám. Nem mondhatnám, hogy túlságosan szomorúnak nézek ki, de azért vidám sem vagyok annyira, amennyire kellene. De ha minden jól megy, akkor a pia hamarosan megteszi hatását és kicsit nevetősebb leszek. Semmiképpen nem szerettem volna kimondani, hogy mi bánt, senkivel nem szeretem megosztani érzelmeimet. Nem vagyok egy érzelgős csaj és nem is tudok ezekről a dolgokról beszélni. Hogyan kellene? Hogy őszinte legyek, nem is érdekel annyira. Mindenki törődjön a saját bajával. - És te, nagyfiú, mit keresel idekinn? Ilyenkor már szinte mindenki benn kuporog a meleg szobákban... - Kezemben lévő üveget feljebb emelem, meglötykölöm, majd belekortyolok. Ha ilyen gyorsan haladok, biztosan ki fogom majd ütni magam. A korláton kívülre hamuzok, persze nem vagyok olyan butus, hogy aztán még takarítanom is kelljen magam után. Na nem mintha egyébként megtenném. Tekintetem Levinre emelem, félmosolyom készenlétbe helyezem és nem takargatom, nem vagyok szégyenlős, sem tekintettel másokra, végignézek rajta, úgy igazán feltűnően. Tetszik, amit látok, azt hiszem. Bejön a stílusa.  



Hello sweet  szivecske   [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-09, 20:45


Soraya & Levin


Alapvetően azt az elvet vallottam, hogy mindenki szívja a saját cigijét és igya a saját piáját, de a cserekereskedelemben benne voltam. Egyetlen szál cigaretta nem a világ vége, különösen nem a whiskyért cserébe.
- Megegyeztünk - bólintottam, majd már elő is szedtem a zsebemből a dobozt, benne a jó minőségű cigivel. Sosem szívtam volna el valami olcsó dohányt, talán a neveltetésemből is adódott, hogy betegesen ragaszkodtam a minőségi dolgokhoz. Ha mást nem is, egy elég magas igényszintet kaptam a szüleimtől. Sajnos mást tényleg nem. - Segítek meginni, mielőtt még a végén rosszul leszel ennyi alkoholtól.
Átvettem tőle az üveget, majd nagyot húztam belőle. Kétségkívül elég erős ital volt, de éppen ezért szerettem. Felmelegítette az embert és gyorsan ütött, nekem pedig általában erre a kettőre volt szükségem - főleg utóbbira. Visszaadtam neki a whiskyt és magamnak is előszedtem egy szál cigarettát, majd mindkettőnkét meggyújtottam.
- Tulajdonképpen mit csinálsz itt kint? A lassú fagyhalál mellett döntöttél? - Nem kerülte el a figyelmemet, hogy nem vett fel kabátot. Én sem cipzároztam be a sajátomat, de a többségnél jobban is tűrtem a hideget, elvégre ha épp nem az iskolapadot koptattam, akkor otthon ültem, Moszkvában. És valljuk be őszintén, az itteni éghajlat semmiség az orosz klímához képest.
Háttal a korlátnak dőltem, de közben mindvégig a lányt figyeltem. Nem tűnt vidámnak, már amennyire én az ilyesmit meg tudtam állapítani. Sajnos nem voltam túl jó az emberi érzelmek beazonosításában, de azért az évek alatt megtanultam ezt-azt. És ő szemmel láthatóan produkálta a zaklatottság legtöbb jelét. Az okát nem tudtam, és ami azt illeti, nem is volt közöm hozzá. Ha valami őszinteségi roham közepette el is mondta volna, valószínűleg azzal sem tudtam volna mit kezdeni. Mit kéne ilyenkor mondanom? Hú, nagyon sajnálom, hogy ilyen rossz neked? Nem hiszem, mert úgysem sajnálnám, nem szoktam senkit sem sajnálni. Akárhányszor valaki rám akarta zúdítani a problémáit és nekem nem állt érdekemben végighallgatni, akkor közöltem az illetővel, hogy nem érdekel a nyomora. Nekem is megvolt a magam baja, és bárhogyan is néztem, az általában sokszorosan nagyobbnak bizonyult másokénál. Csak én megtanultam vele együtt élni, ők pedig nyafognak. Hogy miért? Nyilván azért, mert nem volt még igazán nagy törés az életükben, az jelenti számukra a legnagyobb problémát, hogy elhagyta őket a pasijuk vagy barátnőjük, vagy éppen rossz jegyet kaptak valamiből. Szörnyen gyerekesnek találtam a korosztályomat.

Vissza az elejére Go down
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-07, 21:46

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Nem ez az a hely, amit a törzshelyemként emlegetek. Sőt, ami azt illeti, csak akkor szoktam ide jönni, ha a másik hely az foglalt. Igaz, már elég késő van ahhoz, hogy az ilyen helyek meg legyenek telve, hiszen a hideg elriasztja az embereket. Pont ezért mászok elő én ilyenkor. Mint egy vámpir. Pedig semmi közöm azokhoz a lényekhez. Mély levegőt veszek, a hideg szinte marja a torkomat és a tüdőmet. Nem érdekel, ha megfázok, ugyan mit számít az, majd elmegyek a gyengélkedőre valami kis bájitalért amit erre a nyavalyára szoktak adni. Legalábbis kisebb koromban, amikor utoljára ott jártam még így volt. Abban tudok még csak reménykedni, hogy a kezemben lévő whisky megteszi hatását és nem hagyja, hogy elrántson a megfázás. Nem is ezen kellene most gondolkodnom! Őszintén, jelen pillanatban ez most a legkisebb gondom. Egy pillanatra leteszem magam mellé az üveget, megfogom a korlátot és kicsit kijjebb hajolok. A magasság rémes, áldom ilyenkor magamat, hogy nem vagyok tériszonyos. Visszahajolok, és amint ismét a számhoz emelném az üveget hallom, hogy valaki kinyitja az ajtót és belép rajta. Még mielőtt megszólalnék, hogy menjen el, lehunyom egy pillanatra a szemem és próbálok magamra nyugodtságot erőltetni. Ekkor üti meg fülemet az ismerősen csengő hang. Levin... különösképpen soha nem vágytam a kis rajongótáborába, hiszen mind olyan nők voltak ott, hogy igazából... egyiket sem piszkáltam volna meg még bottal sem. Nem tartom rossz partinak a srácot, csak mivel ő nem tudott hozzám eléggé közel kerülni az eddigiek folyamán, nem igazán vettem számításba. Megfordulok lassan, szintén hasonló gúnyos mosollyal az arcomon, mint az övé.
-Gondolom, te nem szabályt szegni jöttél ide... - Hangom ironikus és persze értem, mire célzott. Kicsit hezitálok, elmerengek, hogy mit is kérjek tőle cserébe, majd iszok egy kortyot az üvegből -amibe mellesleg több mint fele benne van még- és felé nyújtom azt. - Ha adsz egy cigit, segíthetsz meginni. - Jól esne valami káros, ami nem ez a borzasztó hideg ami itt kinn van. Az én cigim pedig elfogyott a múltkori ivászat alkalmával és Jimmel sem találkoztam, hogy tudjak tőle kérni pár szálat. Tipikus szerencse. Nem vagyok túl bőbeszédű kedvembe ma, szóval egyelőre ennyi telik ki tőlem, meglátjuk mit produkál Mr. Dolohov.  



Hello sweet  szivecske   [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-07, 19:01


Soraya & Levin


Elég gyakran megesett, hogy egyszerűen elegem volt mindenből és mindenkiből, ez a nap is ezek közé tartozott. A szörnyű letargia helyett egyszerűen mérhetetlen dühöt éreztem csak, pont mint mindig. Valahogy a szomorúságom mindig átcsapott haragba, néha még engem is megrémisztett, amit éreztem. Pontosabban gondoltam, igen, az sokkal ijesztőbb volt. Régen nehezebben kezeltem az ilyesmit, magamban kerestem a problémát, mostanra viszont megszoktam. Megtanultam, hogy az embernek úgy kell tennie, mintha nem lenne semmi baja, és így elkerülhet minden kellemetlenséget. Gyerekként még nem voltam képes kontrollálni magam, de hamar megtanultam, hogy egyszerűen normálisnak kell tűnnöm, nincs mese. Azért még élénken élt bennem a kép, amikor anyám visítozva toporzékolt a kúriánk udvarán, arra a macskára mutogatva, amin nos... kísérleteztem? Igen, ez egészen helytálló megfogalmazás. Az apámtól kaptam érte egy kiadós verést - utána mindig tettem róla, hogy ne lássák meg az állattetemeket. De ez már rég volt, azóta leszoktam róla.
Mindenki, akivel csak jóban voltam, pánikolva tanult a hétfői mágiatörténet témazáróra. Engem nem igazán izgatott, már rég tudtam az anyagot, az ostoba kérdéseik pedig rövid idő alatt felbosszantottak. Otthagytam őket, épp csak a kabátomat, a pálcámat és egy doboz cigarettát hoztam magammal. A Csillagvizsgáló-torony volt az egyik kedvenc helyem, ide kevesen tévedtek, nyugodtan rágyújthattam, anélkül, hogy bárkit el kellett volna viselnem vagy erre járt volna egy tanár. Nyilvánvalóan tisztában voltak vele, hogy ki milyen szerekkel él, és tekintve, hogy nagykorúnak számítottam, nem is igazán szólhattak bele, de azért nem örültek, ha láttak valakit dohányozni. Ennek ellenére nem is bujkáltam, mint néhány alsóbb éves, inkább a csend és a magány vonzott ebben a toronyban.
Azonban amint kiléptem a torony szűk kis ajtaján, azonnal rá kellett eszmélnem, hogy az egyedüllétről kénytelen leszek lemondani. Soraya Wilkinson. Amióta csak idejártunk, ismertük egymást, még ha sokáig nem is túl közelről. Egyikünk sem volt túlzottan szociális, és bár én szép kis rajongótábort gyűjtöttem magam köré, vele mégsem kerültem még közelebbi kapcsolatba. Legalábbis nem olyan közelibe, mint aminek örültem volna... Ezen egy percig sem kellett csodálkozni, elég sokat lógott azzal a szerencsétlen Jim Morrisal. Sosem tudtam elviselni, egyszerűen olyan komolytalan és irritáló személyiség volt, hogy a puszta létezésével taszított. Hogy létezhetnek ilyen emberek? Mégis milyen génállomány kell ahhoz, hogy valaki olyan selejtes legyen, mint ő? Nem tudtam ép ésszel felfogni, hogy mit keres mellette Soraya, még ha szerencsére nem is barátnő státuszban.
- Nocsak, iszogatunk az iskolában? - álltam meg közvetlenül mögötte, az arcomra erőltetve egy gúnyosnak szánt mosolyt. - Nem elég, hogy megszeged a házirendet, de még egyedül is akarod meginni az összeset... Ez nem szép dolog tőled.
Jó oroszhoz méltóan vodkapárti voltam, de a Lángnyelv whiskyt sem vetettem meg. Tulajdonképpen bármit megittam, amit minőségben megfelelőnek találtam és nem volt édes. Csak szárazat voltam hajlandó inni.

Vissza az elejére Go down
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya 2016-01-07, 15:03

Levin & Soraya

Nem hallottad még? Errefelé én vagyok az őrült picsa!

[You must be registered and logged in to see this image.]
Korlátnak támaszkodva nézek el a messzeségbe. Minden olyan csendes és borús, pontosan a hangulatomhoz illő. Egyszerűen meg vagyok áldva, különösképp a betegségeim mellé nem hiányzott ez a vérfarkasosdi. A telihold közeledtével egyre ingerültebb és feszültebb vagyok, sokkalta gyorsabban ugrok neki az emberek torkának is. Ezért húzódtam el egy kicsit a világ elől. Nem szokásom túl jól felöltözni, most sincs rajtam például kabát a szakadó hóesés ellenére. Egy kisebb tetőszerűség ugyan van felettem, de ez nem számít a fehér pelyheknek, be-beesnek a toronyba és sötétbarna hajamban állapodnak meg, majd pár másodperc múlva el is olvadnak, megnedvesítve zuhatagomat. Egyik kezemben lóbálom a lángnyelv whiskys üveget, amelyet az egyik zugboltban adott el nekem egy igazán kedves nő. Szerintem ha azt mondtam volna egy másik üzletben, hogy már betöltöttem volna a kort, amely szükséges ehhez elhiszik, de nem akartam pazarolni a drága időmet ilyenekkel. Felemelem az üveget, aprót kortyolok belőle, szemeim összehúzom a pia erős hatása miatt. Pár másodpercig tart csak ez a helyzet, aztán folytatom a tovább bámulást előre. Nem nézek már konkrétan semmit, csak gondolkodom. Azon, hogy most legszívesebben levetném itt magam, ezen az óriási tornyon, de nem vagyok annyira szégyentelen és gyenge. Még hogy én gyenge... pff. A lehető leggyorsabban elhessegetem a gondolat foszlányt és kicsit megremegek. Egy pillanatra becsukom szemem, hagyom, hogy a hó arcomat érje, felfrissítsen. Libabőrös vagyok ugyan ettől a hidegtől, de most jó érzés. Jó érzés átfagyni, érezni, hogy vagyok, élek. Nem szeretném, hogy most bárki és bármi beleférkőzzön a nyugalmamba. Egyszerűen úgy érzem, nem tudnám elviselni. Még Jimet sem, aki mindig megpróbál engem jókedvre deríteni. Nem, most pont az hiányozna a legkevésbé nekem. Nevetni? Jelenleg el sem tudom képzelni, hogy valaha újra nevetni fogok. Ha valamit csinálnom kellene most, akkor tombolni szeretnék, és a lehető legjobban szétütni magam valamivel. Ehhez pedig kezdetnek a whisky meg is felel.


Hello sweet szivecske [You must be registered and logged in to see this link.] [You must be registered and logged in to see this link.]




[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soraya Wilkinson
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 46

TémanyitásTárgy: Levin & Soraya 2016-01-07, 15:02

***



[You must be registered and logged in to see this image.]
Good guys like bad girls

[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Soraya

Vissza az elejére Go down

Levin & Soraya

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Farahnaz Soraya Mazandarani al-Semnani

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok :: Csillagvizsgáló-torony-