Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Patrónuslista
  Yesterday at 19:21
Melissa Greenwood

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:33
Joyce Brekinridge


ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 10:26
Luna Lovegood

ϟ A rémület éjszakája
  Yesterday at 10:08
Gemma Carlyle


ϟ Welcome my old friend!
  Yesterday at 02:56
Ivarn-vo Inor

ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 01:48
Cody Armstrong
A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Kieran O'Byrne
 
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Cody Armstrong
 
Harry Potter
 
Adam Jericho
 
Madeleine Eastwick
 
Dane Seoras
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39840 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Levin & Lioneah - Kopp és csörr

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Lioneah McCaine
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 203

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-22, 15:40



Levin & Lioneah
[You must be registered and logged in to see this image.]
Annyira nem dühített fel... még, hogy hozzá akarjam vágni az üvegállatkákat és egyébként is sokkal hatásosabb a dolog, ha a falhoz vagdosom őket. Ott csapódnak be hangosan és akkor törnek darabokra. Ha emberhez vágod akkor mindez elmarad és úgy nem is olyan érdekes és nem is olyan hatásos, maximum akkor ha ahhoz vághatod hozzá, aki miatt ideges vagy... és egyelőre még a jelenlegi problémáim okozója nem ő. Bár persze, ha nagyon nem jól viselkedik, akkor változtathat ezen. Lehet, hogy nem vagyok valami nagy, ami a magasságomat illeti, de nem véletlenül származom híres, neves varázslócsaládból. A mágia azért elég szépen túlteng bennem és van akkora büszkeségem, hogy úgy vélem egy esetleges párbajban is simán lemosnám, ha arra kerülne sor. Na persze a büszkeség nem mindig tükrözi a tényleges erőt, meg aztán a harag sokszor nem is jó tanácsadó, de az ilyen butaságokon én sosem szoktam elgondolkodni.
- Dehogy túlzás, nekem jól esik, akkor meg miért érzed úgy, hogy te valaki vagy, aki ezt méltathatja? - mert hát őszintén, amúgy se érdekel különösebben a véleménye és amúgy is miért van itt, ha ennyire zavarja, amit csinálok? Én se szólok bele abba, hogy magányosan sétálgat este a folyosón, akkor ő se méltassa én mit miért teszek. Ha ehhez van kedvem, ezt tesz jót, máskor meg éjjel fosztom ki a konyhát, vagy beveszem magamat éjszakára a közös társalgóba mondjuk egy üveg pezsgővel. Erre is volt már példa, mindig amitől úgy érzem, hogy jobb lesz. A családi vagyont pedig amúgy is szívesen herdálom el, hiszen nem fontos nekem. Van épp elég és nem hiszem, hogy Nicolas igényt tart a részére, úgyis amortizálja magát folyamatosan, a saját részemmel meg amúgy is azt teszek, amit akarok. A szüleim már úgy se szólhatnak bele, az egyetlen megmaradt felnőtt pedig az életemben a komornyikunk. Az ő véleménye pedig végképp teljesen hidegen hagy.
- Kösz, ez legalább valami, amúgy se tudnál meggátolni benne. - igen az a fene nagy büszkesége, ami ezt mondatja velem. Úgy se engedném neki, hogy meggátoljon bármiben is. Annál azért én sokkal erősebb vagyok, nem tudna túl sok mindent tenni ellenem, ha én egyszer ezeket akarom dobálni. Persze beköphetne egy tanárnak, de abban azért biztos lehet, hogy ugyan apró vagyok, de annál harciasabb és én is kellemetlen perceket tudnék neki okozni később bosszúból, csak hogy ne higgye azt, hogy bármit megtehet, amit csak akar.
Nem is nagyon figyelek rá, hogy mit csinál, maximum arra, hogy ne pont mellette csattanjon a következő kis üveg figura, viszont ha már itt van... Túl nyugodt típus, pont olyan, mint a bátyám volt egy időben. Állandóan azt mutatta ő milyen erős és nyugodt és most hol tart? Én legalább szépen fokozatosan lettem olyan, amilyen most vagyok és így nem omlott össze a lelkem teljesen. Nicolas viszont egyszer végül feladta, hogy istápolja a testvéreit és azóta rohamosan épül le. Szerintem csak azért nem csapták még ki, mert McCaine, vagy mert nagyobb összegeket tesz le időnként az asztalra az iskola támogatása érdekében, de ez már nem az én dolgom. Szóval végül közelebb lépdelek hozzá és az egyik még ép üvegállatkát nyújtom a tenyeremben oda felé.
- Tényleg nem próbálod ki? Tudod, hogy a rejtett és felgyülemlett feszültség rosszabb, mint amit legalább levezetsz, még ha így is? - teszem még hozzá, afféle ösztönzésképpen. Persze azért nem fogom erőltetni a dolgot, ha nagyon nem akarja, maximum én magam folytatom a dolgot tovább és azt az egyet, amit felajánlottam leteszem mondjuk a hozzá legközelebbi padra, vagy valami hasonló magaslati helyre, ahol mégis elérheti. Lehet, hogy a csattanások hozzák meg a kedvét, ki tudja.
[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


mert amit akar,
a lélek árán veszi meg.
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Indulat ellen harcolni
nehéz,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-18, 21:16


Lioneah & Levin


Más minden bizonnyal összerezzent volna a hangjába vegyült éltől. Én nem tettem, ugyanolyan kifejezéstelen arccal bámultam rá, mint eddig. Sok mindent láttam már, egy vállamig érő lánytól nem fogok berezelni, még akkor sem, ha hozzám vágja azokat a vackokat. Habár én a helyében ezt inkább mellőztem volna.
Türelmesen végighallgattam a monológját, nem állt szándékomban félbeszakítani. Mondja csak nyugodtan, valójában teljesen mindegy volt számomra, hogy miért dobálja azokat az üvegállatokat. Nem értettem, miért jó ez neki. Mármint felfogtam, de nem tudtam megérteni, hogy vetkőzhet így ki magából valaki. Engem is olykor elfogott hasonló erejű düh, de valahogy mindig elfojtottam magamban, nyeltem egy nagyot és úgy tettem, mintha nem is történt volna semmi. Persze megesett, hogy valamin le kellett vezetnem a sok felgyülemlett haragot, de ilyenkor mindig gondoskodtam róla, hogy ne legyen semmilyen tanúja a dolognak, legfeljebb a szenvedő fél, aki úgysem mert volna bemártani.
- Nem kötekedem. Egyszerűen csak tettem egy megjegyzést. - Ekkor felajánlotta, hogy esetleg követhetem is a példáját. Meglepett, hogy ilyen nagylelkű velem, habár nem voltam biztos benne, hogy akarok-e élni ezzel a nagyszerű lehetőséggel. - Nem hiszem, hogy ezzel a céltalan pusztítással bármit is elérnék. Eléggé megdöbbentő, hogy megveszed ezeket, aztán ripityára töröd őket. Tény, hogy elég giccsesek, de ez azért mégiscsak túlzás...
Én sosem vettem volna valamit csak azért, hogy utána tönkretegyem. Alapvetően betegesen vigyáztam a holmijaimra, de azt már egyenesen elképzelhetetlennek tartottam, hogy valamiért pénzt adjak ki annak teljes tudatában, hogy az darabokban fogja végezni. Igaz, én alaptermészetemből adódóan nagyon fukaron bántam a pénzzel, noha lett volna miből költekezni. Legalább attól senkinek sem kellett tartania, hogy majd elherdálom a családi vagyont.
- De te csináld csak nyugodtan, nem foglak meggátolni benne. - Beljebb léptem a teremben és becsuktam magam után az ajtót, majd felemeltem a földről egy üvegdarabot. Egy oroszlán feje lehetett egykoron, legalábbis a macskaszerű üvegfejen kidudorodó sörénymintából ítélve. Nem is volt olyan csúnya, ezt el kellett ismernem, ha még egyben lett volna a testével, talán tetszett is volna. Otthon sok ilyen kacat díszítette a kúriánkat, természetesen mind az a fajta volt, amelyről a szüleim dicsekedhettek egy sort: ettől és ettől a művésztől származik, ennyi és ennyi idős, és még sorolhatnám. Engem ez hidegen hagyott. A szobámat szinte semmi nem díszítette, a falakat mindenütt könyvespolcok fedték be. Összesen néhány kviddicses posztert és egy nagyobb méretű csoportképet tettem ki, amin a barátaimmal voltam tizenhárom évesen. Akkor még tényleg elhittem, hogy akár jól is érezhetem magam ebben az iskolában. Azóta nem áltattam magam semmi ilyesmivel.
Visszadobtam az oroszlánfejet a földre, ennyiben ki is merült az érdeklődésem.

Vissza az elejére Go down
Lioneah McCaine
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 203

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-08, 22:06



Levin & Lioneah
[You must be registered and logged in to see this image.]
Nincs jó napom és ilyenkor jó, ha senki se zargat. Ezért is jöttem ki, hiába hogy ezért megint csak bajba kerülhetek, mert hogy még csak hetedikes vagyok és nem lófrálhatok ilyenkor a folyosón. Na majd jövőre! Na majd akkor nem szólhatnak már rám azok az ostoba prefik, hogy mikor mit szabad és mit nem. Majd akkor már igazán a magam ura leszek. Lassan azt hiszem Astrid is rájön, hogy hiába a nővérem nem érdekel a véleménye és nem fogok úgy viselkedni, ahogyan ő akarja. Tudom én, hogy pár hónapja majdnem még egy pofont is lekevert nekem, de az sem érdekel. Próbálja csak meg! Nem akkor fogok megváltozni, ha erőszakosan akarják elérni. És hogy akkor mitől? Nem hiszem, hogy megváltoznék bármitől is, felszínre hozni bennem az igazi érzéseket kb. lehetetlen, vagy legalábbis valami iszonyatosan nagy kihívást jelentene bárki számára is. Olyan ügyesen és olyan mélyen eltemettem őket, hogy valószínűleg lassan már én sem emlékszem rájuk. Ügyes vagyok igaz?
Az ajtó viszont nyílik, és én nem nézek hátra, mert még mindig abban reménykedem, hogy ha az illető rájön, hogy nem épp jó kedvemben vagyok itt, akkor majd lelép és békén hagy, de nem úgy fest, mintha csukódna is az ajtó. Nem, nyílik és nyitva is marad és megszólal egy hang is a hátam mögül, én pedig végül megállok. A kezemben marad egy üveg teknős, vagy mi a jó fene lehet. Annyira nem is néztem meg magamnak. Általában csak megveszem ezeket a vackokat és elsüllyesztem a készleteim közé, nem szoktam őket nézegetni. Mi van, ha még a végén valamelyik megtetszik? Aztán meg nem akarom összetörni. Jönne a "Csak ezt az egy kivételt megtartom." aztán a végén kész kollekcióm lenne. Na nem! Ezek csak erre jók, levezetni a mérgemet, amit néha már azt sem tudom pontosan ki, vagy mi miatt érzek, kire is vagyok dühös... többnyire úgy nagyjából az egész világra.
- Hogy mi van? - szinte úgy morranok oda, mint a veszett farkas. Nem szeretem, ha zavarnak, főleg nem akkor, amikor békésen kitombolhatom magamat, még akkor sem, ha az illetőt ismerem is. Attól, hogy ismerem még nem a barátom, ami amúgy nem csoda, nem igazán bővelkedem barátokban. Lássuk be érthető, nem rég rúgtam gyomron valakit, mert rám akart akaszkodni, pár napja pedig az étkezőben borítottam ki szándékosan egy másodikos Griffendéles műzlijét reggel, mert a marha volt olyan balga, hogy nem nézett körül, amikor felállt és rálépett a lábamra. Persze ebben is én voltam a rossz, pedig ő nem figyelt oda! Hülye szabályok!
- A vagdosás baromság, nem old meg semmit, de legalább önpusztító tevékenység, én csak élvezem, ahogyan összetörnek és ha hangos akkor csukd be az ajtót és menj tovább, vagy ne kötekedj, én élvezem. - rántom meg a vállamat. Na persze nem látszik önfeledt mosoly az arcomon, vagy ilyesmi. Dehogy! Az élvezet az sokaknak egészen mást jelent. Nekem azt, hogy levezethetem a feszültséget, a többieknek meg azt, hogy szórakoznak, csokit esznek, vagy fürdenek a tóban. Na nekem az üvegmicsodák ripityára törése jelenti ezt, de nem lehet mindenki egyforma és unalmasan sablonos nem igaz? Én legalább egyedien közelítem meg a problémákat. Le a kalappal előttem. - Vagy, ha már ilyen kíváncsi vagy, kipróbálhatod. - vetem oda. Ez az egy esélye van, aztán engem nem érdekel. Csak nem akarom, hogy ne adj isten mondjuk menjen és beköpjön egy tanárnak. Úgy tudom, hogy nem kifejezetten renitens fajta, hanem az a törekvő, vagy törtető... tudom is én. Az ő baja, én nem vagyok oda a szabályokért.
[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


mert amit akar,
a lélek árán veszi meg.
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Indulat ellen harcolni
nehéz,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-07, 14:31


Lioneah & Levin


A legtöbben ilyenkor már rég behúzódtak a klubhelyiségbe vagy a hálótermeikbe, senki sem szerette a sötét folyosókat róni. Az udvarra kimerészkedni pedig végképp nem mert senki. Igazából örültem a hirtelen jött magánynak, mikor kilógtam az egyik toronyba rágyújtani. Jó érzéssel töltött el, hogy nem kellett a többieket hallgatnom, egyszerűen már zsongott a fejem az üres locsogásuktól. A fiú barátaim csak a hamarosan esedékes kviddicsmeccsen izgultak és átszellemülten szidták a három másik csapatot, a lányok pedig egyszerűen próbáltak imponálni nekem. Néha eltűnődtem azon, hogy nekik vajon tényleg ennyiből áll-e az életük...
Ennek ellenére nem maradtam sokáig a toronyban, nem akartam bajba kerülni. Egészen komikus, hiszen már tényleg nem akadt senki, akit érdekelt volna, ha büntetést kapok. Az anyám valószínűleg ki sem bontotta volna a tanáraimtól érkezett borítékot, ha meglátja, hogy rólam van szó. Az apám pedig az Azkabanban ült, neki aztán senki sem fog üzengetni, hogy a fia takaródó után a folyosón tartózkodott. Túlzás lenne azt állítanom, hogy foglalkozott velem a bebörtönzése előtt, minden esetre az pont elég visszatartó erő volt, hogy elég rendesen ellátta a bajomat, mikor nagy ritkán szégyent hoztam rá. Nem az a sarokba állítós fajta volt, aki aztán fél óra múlva megenyhül és még bocsánatot is kér a szigorúsága miatt. Mikor annak idején idekerültem, hatalmas meglepetésként értek a többiek otthonról hozott történetei. Hogy ez működhet másképp is? Hogy nekik hiányoznak a szüleik? Hogy ők még egy pofont sem kapnak otthon? Teljesen megdöbbentem és bevallom, kissé össze is zavarodtam a magam tizenegy éves fejével.
Igyekeztem a lehető legfeltűnésmentesebben visszajutni az alagsori klubhelyiségbe, de úgy tűnik, volt, aki nem törekedett a csendben való lopakodásra. Már a folyosó végén meghallottam a csörömpölést, először Hóborcra gyanakodtam, de mivel a kopogószellem hangját nem hallottam, hamar elvetettem ezt a feltételezést. A kíváncsiságom győzött a józan ész felett - olykor velem is megesett az ilyesmi - , és elindultam a hang irányába. Az egyik ajtó mögül jött, még nem jártam ott, hiszen mint rengeteg másik ajtót az iskolában, ezt is zárva tartották. Most viszont csak le kellett nyomnom a kilincset és már ki is nyílt. Előzetes félelmeimmel szemben nem a gondnokot vagy egy tanárt találtam odabent, hanem az egyik évfolyamtársamat. Akár lehetett volna az első gondolatom az is, hogy teljesen bolond, amiért ezt csinálja, de valójában teljesen megértettem. Néha én is szívesen törtem-zúztam volna, de az évek során gondosan kialakított önkontrollom ezt nem engedte. Féltem volna, hogy esetleg elvetem a sulykot.
- Ugye tudod, hogy nagyon hangos vagy? - Az egyik vállammal az ajtófélfának dőltem és felvont szemöldökkel figyeltem Lioneah-t. - Persze egy fokkal jobb, mintha mondjuk magadat vagdosnád...
Néha lábra keltek sztorik az iskolában falcolósokról, bár az az igazság, hogy engem mindig is hidegen hagyott az ilyesmi. Ha ennyi eszük van, csinálják, csak nem értem miért nem tudnak kevésbé látványosan szenvedni. Szánalmasnak tartottam az ilyen embereket.

Vissza az elejére Go down
Lioneah McCaine
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 203

TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-07, 11:47



Levin & Lioneah
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vannak évfordulók, amiktől boldogabb leszel, no meg olyanok is, amiktől nem. Esetemben egyikről sincs szó, akkor is el tud pattanni a cérna, ha csak szimplán valami olyasmi történik, amitől felmegy bennem a pumpa és onnantól nincs megállás, bár az utóbbi hónapokban fogjuk rá, hogy egy fokkal jobb a helyzet, de az alapvető ingadozdás azóta se múlt el gyökeresen. Na most ez ma is megtörtént, bár inkább azokat a napokat kéne keresni, amikor nem történik meg, mert lássuk be... ez a ritkább. Nem elég, hogy pár napja az egy gyerek rohadtul felhúzott, előtte megkaptam Meerától, hogy mennyire nem csinálom okosan, hogy gyakorta sikerül kiborulni és miért nem állok bosszút csendben és titokban. Jah, mert olyan baromi könnyű csak így irányítani a tetteimet... Egyáltalán nem megy, ha eldurran az agyam, akkor nincs megoldás. Erre ma... az a gyengeelméjű srác. Még a nevét sem tudom, direkt nem is akartam meghallani, hogy hozzám szólt. Először jött a hülye dumával, hogy milyen csinos vagyok... hát kapja be! Nem vagyok az és nem is akarok az lenni, és még az első villámló tekintet se riasztotta el. Komolyan mondom a pasik miért gondolják azt, hogy a nem az talánt jelent? A nem az egy nem... nincs mögöttes tartalma, nem azt jelenti, hogy teperj jobban és főleg nem azt, hogy simogasd az arcom és egyáltalán csak hozzám érj... rám nézz. Hát baromira nem. Persze megint én voltam a szemét miután úgy istenesen beletérdeltem a gyomrába. Örüljön neki, hogy a gyomra bánta és nem valami más érzékenyebb terület. Még hálás lehet nekem, hogy milyen állati rendes voltam! Persze ezek után nekem kellett a fél délutánt a trófea teremben tölteni a trófeák sikálásával, hogy igazán szép fényesek legyenek. Hát igazán szép fényesek lettek, lehet örülni.
Most viszont itt vagyok. Olyan helyen, ahol nem kéne. Egy szimpla alohomora mindenre képes, az meg nem izgat, hogy nem szabad ide jönni. Későre jár, ilyenkor már olyan sokan nem flangálnak a folyosókon, csak én vagyok ilyen elvetemült, mint mindig. A dühömet persze sosem úgy vezetem le, hogy csak bőgök a sarokban. Nem, nem szoktam sírni, az nem az én stílusom. Az első ökölcsapást a fal kapta, ami fáj, de legalább a fájdalmat érzed onnantól és nem a haragot, teljesen jó megoldás, aztán a következő lépés már pofon egyszerű. Úgymond a vésztartalékomat hoztam le. Én nem azért veszek kis üveg mütyőröket, mert szépek. Persze Astrid azt hitte, de téved. Arra jók a kis vackok, hogy úgy istenesen ripityára lehessen törni őket a falhoz vagdosva. Most komolyan, van ennél jobb feszültség levezető? Ugye, hogy nincs. Szóval már messziről lehet hallani az újból és újból a távolból szűrődő hangokat. Koppanás és csattanár, csörrenés, egyértelműen mint amikor valami ripityára törik és én ezt élvezem. Vannak dolgok, amiket már elértem az életben, jobb is lett tőle. Itt van Uther, segít hogy erősebb legyek és végeztem azzal a két fickóval. Hogy ez újabb törést okozott a lelkemben? Kit érdekel? Nicolas is egyre lejjebb csúszik a lejtőn, ez már csak ilyen családi vonás nálunk, akkor én miért legyek kivétel? Majd Sarah és Astrid szépen tovább viszi a családi nevet, legalább nem kell olyan sokaknak osztoznia majd az örökségen, hát nem öröm ez számukra is?
[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ  nagyszemes   ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]


mert amit akar,
a lélek árán veszi meg.
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Indulat ellen harcolni
nehéz,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lioneah McCaine
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 203

TémanyitásTárgy: Levin & Lioneah - Kopp és csörr 2016-01-07, 11:38


***


mert amit akar,
a lélek árán veszi meg.
[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Indulat ellen harcolni
nehéz,

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Levin & Lioneah - Kopp és csörr

Vissza az elejére Go down

Levin & Lioneah - Kopp és csörr

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Alagsor :: Pincefolyosók-