Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb




ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 13:55
Megan Smith

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 13:20
Tim Roberts




A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Gina Accipiter
 
Kieran O'Byrne
 
Megan Smith
 
Christopher Graves
 
Adam Jericho
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Shanna Griffin
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39886 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 11 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Aisling & Michael - Kutatóúton

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-12-11, 17:40


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



   

Nem sokáig pihengetek az ágyon, éppen csak addig, hogy Aisling felvállalhassa az anyai ösztöneit, és átérezze, ezúttal övé a felelősség, hogy visszaaltassa a kicsit, ám én túlságosan is kötődöm Gracie-hez, hogy az ilyen pillanatot úgy igazából ki akarjak hagyni. Ezért hát alig három perccel később követem, egy szál semmiben, ahogyan az úristen teremtett, mert nem fogok most hirtelen felöltözni, addigra lehet hogy a kicsi alszik is. Még látni akarom azokat a szép szemeit, mielőtt becsukván őket fejest ugrana az álmok birodalmába. Halovány félmosoly jelenik meg az arcomon, ahogyan meglátom őket együtt, Aisling arcán már nyoma sincsen annak a nyűgnek, ami az örökbefogadást követő pár percben ült ki rajta. Egyértelműen szereti a babácskát. Bólintok, ahogyan közelebb int, nem is habozok, odalépek mellé, a kislány még utolsókat pislog, és már cumizva konstatálja, hogy az a két marha, akiket egész nap ugráltat, lám most itt vannak, így nyugodt lehet majd a pihentő alvás, amely rá vár, hiszen csak szólnia kell, és máris itt termünk. Le is ülök a nő ágyára, hogy egy csókot hintsek a vállára, majd megrázom a fejemet.
- Nem, pihenjetek csak. Megmosdok, aztán holnap folytatjuk. Jó éjt. – Tarkón cirógatom még anélkül, hogy kifejteném, hogy mire is gondoltam, felemelkedek, és még megállok kissé az ajtóban, hogy egy utolsó pillantást vessek a lassan elszenderedő párosra, aztán végképp kilépek onnan. Hihetetlen, hogy milyen hatással vannak rám. Pár héttel ezelőtt még teljesen be voltam savanyodva, és csak a kutatásaim érdekeltek, most pedig lényegében családapa lettem. Ha belelátnék Aisling fejébe, egyetértenék, foglalmam sincsen hogy holnap mi vár ránk. Ahhoz képest, hogy mennyire tömjük Gracie-t, vélhetően egy csomó plenkáztatatás. Megcélzom hát a fürdőt, hogy lemossam magamról a hempergőzés illatát, aztán számomra is irány az ágy. Bár nem volt könnyű napunk, mégsem jön sokáig álom a szememre. Attól félek, nem csak kedvelem ezt a bolond lány. Vigyorogva forgolódom, minden, amit korábban elnyomtam magamban, most egy helyre öszpontosul, az ágyékomba. Ahhoz képest, hogy mennyire nem értettük meg egymást az ágyban, igencsak kielégítő volt..

//Köszike, nagyon élveztem, ugorhatunk^^//





zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-12-04, 07:47


Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Ellejtek az ajtóig, onnan visszafordulok. Michael végignyúlva az ágyamon, egy teljességgel elégedett férfi benyomását kelti. Ám ő nem azért, vagy nem csak azért elégedett mert testileg kielégült, az arcára van írva, hogy azért mert megkapta amire vágyott. A fenébe is, azt én akartam. Nyelvet öltök rá és kilibbenek a látóteréből. A szobájába lépve első dolgom, hogy körülnézzek, magam körül forgolódva közeledem Gracie ágyához, persze megfordul a fejemben a gondolat, hogy miért Michael szobájában van az ágya. Én jobban szeretem ha mellettem alszik, bár eddig igen kevés alkalommal feküdtünk az ágyamban, valamiért mindig a kanapén vagy a fotelban aludtunk el, ő a karjaimban. Nem sok a látnivaló, Michael szobája kicsit sötét, kicsit alkonyos, kicsit puritán és nagyon Michaeles. Fanyar, férfias illat lengedezik halványan a levegőben keveredve a fával és kővel, némi szövetével. Gracie ágya közelében édes, tejillat felhőbe ütközöm. A kislányra mosolygok és a karomba veszem, nincsenek illúzióim, hogy azonnal abbahagyja a sírást, én lepődöm meg a legjobban amikor így történik. Meleg arcocskája a nyakamba fúródik, picit össze is nyálaz-könnyez, ujjacskái a vállaimat markolják. Puszit nyomok a jó illatú buksira. Azt nem mondom, hogy elfelejtettem az elmúlt perceket, de jócskán a háttérbe szorultak, Michael elégedett arcával együtt. Apró kárörömmel babusgatva magam Michael ágyához sétálok és oda fekszem le Gracievel, ha a pasinak hiányzom, majd csak észreveszi, hogy nem mentem vissza hozzá, és megkeres. Vagy már alszik is, ahogy a pasik 99 %-a megteszi az aktus után. *~Tényleg! Ez most aktus volt vagy szeretkezés, esetleg kefélés, vagy üzekedés? Melyik illik rá? ~ *Én határozottan a szeretkezésre gondolok, kérdés, hogy Michaelnek melyik jut eszébe, az azért elég sokat mondana arról, hogy mit érez irántam. Azt viszont még mindig nem tudom én mit akarok, hogy érezzen irántam. A szerelemmel együtt jár a házasság, amitől eléggé fázom és nem csak a szüleim ellen való akaratosságom miatt. Úgy egyébként is fázom a kötöttségektől…a mágikus kötöttségektől még inkább, de az ellen nem tudok mit tenni. Betakarózom és Graciere is ráhúzom a könnyű takarót, és csak futólag paskolom meg a fenekét, keresve az ünnepi csomagot, de sem szag, sem méret nem ad okot arra, hogy vizuálisan is meggyőződjek róla. Michael ekkor toppan be egy szál semmiben, én pedig kénytelen vagyok nagy levegőt venni a látvány miatt. Hülye vagyok én, hogy ezt ki akartam hagyni? De hát nem is akartam, csak a keret nem tetszett. Most már csak az a kérdés, hogyan adom be a szüleimnek anélkül, hogy ők is elégedettek legyenek. S persze hogyan tovább? Mi lesz holnap, hova megyünk, hova utazunk? Elindulunk azon az úton amit megálmodtam, vagy homlokegyenest másik irányt választunk? Az álmokkal nem lehet szórakozni, nem lehet semmibe venni, pont ezért nem akarok arra menni. A pasira mosolygok és megpaskolom Gracie mellett az ágyat, jelezve, hogy már csak ott van hely a számára. Ahogy kezd bennem csitulni a rossz álom utáni hirtelen ébredés okozta trauma és a Michaellel való szeretkezés zöngéi, a fáradtság erőt vesz rajtam. Gracie nagyokat pislog, a hüvelykujját a szájába veszi és azon cuclizik. Édes egy pofa. *-Aludni fogok. Úgy egy percen belül, ha akarsz még valamit, addig van időd. *Közlöm vele a megváltozhatatlant és lehunyom a szemeimet. Azt hiszem most nem tartom be a szavam, nem lesz az egy egész perc.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-11-29, 20:07


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me





Nem szándékozom ebben a pillanatban eldönteni, hogy mi is lesz velünk mostantól, holnaptól. Eddig sem úgy gondoltam Aislingre, vagy éppen Gracie-re, mint koloncra, azt hiszem ezután sem kell, hogy bármi változzon. Kedvesek a számomra mindketten, élnünk kell az életünket, és valamikor határozni a holnapról. Néha azt érzem, hogy a vöröshajú ír lány makacs, mintha valami hadúr lenne, de nem kell rám kényszeríteni az akaratát, olykor bizony még az is előfordul, hogy közelítjük az álláspontunkat. Nem gondoltam volna, hogy esetünkben pont a szerelmeskedés lesz a közös nyelv, pedig ott is ügyetlenkedtem egy sort, valahogy egymás után háromszor sem sikerült kitalálni, hogy mire vágyik, de valahogy mégiscsak összehoztuk, és talán pont a megelőző csatározásoknak volt köszönhető, hogy ilyen édes lett az egymásra találás. Semmi sablonos nem volt benne, semmi olyan, amitől egy kicsit is unalmassá, közhelyessé vált volna. Amennyire taszítottuk az elején egymást, oly emlékezetessé vált végül a csattanó, azt hiszem erre még ötven év múlva is emlékezni fogunk, és feltámad bennem most a vágy, hogy együtt tegyük majd azt. Amikor már Gracie is a kisunokái orrát törölgeti, pótszülei egymáson nevetve emlegessék, hogy mennyire komikus lépés volt mindez a sorstól, hogy egymás karjába boronálta őket. Miután eljutott a fülünkig a babasírás, ezúttal vagyok olyan előzékeny, hogy legördülök a csini kis vörösről, és szépen eldőlök a saját részemen, ami továbbra is Aisling ágya. A tarkóm alá illesztem a tenyereimet, és évődő mosollyal nézek, amint a pucér szépség feltápászkodik, és elindul kifelé. Esetleg útba ejthetném a fürdőt, hogy megmosakodjak, de nem olyan sürgős. Miután hagytam neki pár pillanatnyi baba-mama percet, utánuk sietek, szintén egy szál semmiben, hiszen nem szeretek lemaradni az ilyen közös... tisztábatévesekről?



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~ | [You must be registered and logged in to see this link.]




.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-11-19, 07:10


Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*A testem elernyed és megadja magát Michael ölelésének, érzem magamon ahogyan a szíve dobog, együtt az enyémmel. Eszembe jut az a nap amikor találkoztunk, összekaptunk, utáltuk egymást és elmosolyodom. Gyanítom akkor ő sem gondolta volna, hogy egyszer még egy ágyban kötünk ki, egymás karjaiban, zihálva a kielégülés mámorától ernyedten. Nos, én sem. Egyáltalán. Karótnyelt skótnak gondoltam azok után, hogy képet kaptam arról a férfiról akinek a szüleim szántak, még mindig van bennem dac, de nem Michael felé hanem a szüleim felé és ez meg is marad. Nem tudom hogyan alakul a sorsunk és milyen döntéseket hozunk a jövőben, azt sem mi vár ránk, de Michaelnek alaposan fel kell kötnie a gatyáját, ha belőlem Mrs. Screwburryt akar csinálni. Gondolataim és a kellemes ejtőzés labirintusából Gracie sírása rángat ki, eddig csupán egyetlen szívdobbanásnyi időre figyeltem rá s aztán tovább lendültem az élvezet csúcsáig, de most a lelkiismeretem és az isten tudja honnan magát kiásó anyai ösztöneim kiássák magukat. Megpróbálom magam kihámozni Michael alól, addig mocorgok míg nem ereszt. Szép volt és jó volt, azt hiszem halálom pillanatáig emlékezem majd ezekre a percekre, de most át kell kapcsolnom másik üzemmódba, amit valószínűleg Michael nem fog értékelni, de ha velem akar maradni, ezt is meg kell tanulnia, szoknia. *-Engedj! Gracie sír. *Mintha nem hallaná ő is, de muszáj magamat is megerősítenem abban, hogy ágyat és Michaelt kell hagynom. Nehezen veszem rá magam, mert szívesen maradnék még a karjaiban, most, hogy végre sikerült oda erőszakolnom magam. Bár ha azt vesszük nem is volt ez erőszak, szép lassan cserkésztem be s bár nem minden cselekedetem volt tudatos, azért hálóba került. Nem fogom eldobni, félreértés ne essék, nem vagyok a strigulázós fajta, megválogatom azt akivel ágyba bújok, de azért csak kellett harcolnom érte. Azt sem mondom, hogy most, hogy meg van már nem érdekes, mert egyre inkább az, és van még mélysége a lelkének ahova leássam magam, másrészt ott a minket kötő kapocs amiről nem veszek tudomást és már nem is akarom megtörni a bűbájt. Szóval ágyból való kikászálódás némi emlékkel fűszerezett mosolyba öltözés. Hagyom a takarót és nem nyúlok a hálóingemért sem. Gracie minden bizonnyal még nem fogja fel, hogy pucér vagyok és az mit jelent, neki az a lényeg, hogy legyen vele valaki, mert egyedül van. Gondolom fél, vagy unatkozik – hogy unatkozhat álmában amiből felsírt? – éhes, szomjas, csurig van a pelenkája. Az egész gyereknevelésben az a legfárasztóbb, hogy természetszerűleg nem beszél és nekünk kell kizongorázni mi baja van. Mire a végére érünk, mert Murphy mindig ott van ahol nem kell, addigra teljesen lefáradok. Ám most tele vagyok energiával és tettre készen állok fel, hogy azonmód ahogy anyám a világra hozott, a szomszéd szobába menjek. Michaelhoz. Azt hiszem még itt tartózkodásom ideje alatt egyszer sem mentem be hozzá, ha Gracie ott volt, akkor nem volt rám szükség, ha én kellettem, vagy váltottuk egymást, akkor Michael mindig kihozta, lehozta és a kicsi lány kéznél volt. Egyel több ok arra, hogy bemenjek abba a szobába, szóval Michael bármennyire is ejtőzik még az élvezet és a kielégülés mámoros dagonyájában, én megnézem magamnak azt a szobát. Vörös hajkoronámba öltözve lépek le az ágyelőre s emelkedem fel, hogy eleget tegyek a bűbáj által rám ruházott anyai szerepemnek.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [Pucér]Aktuális viselet ϟ Idézet, szöveg, egyéb


[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-11-16, 06:21


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+




Ahhoz képest, hogy ő hallani sem akart rólam, én pedig elengedtem volna, tökéletesen egymásra találtunk. Jól gondolja, a szurkálódások jól lehet elkerülhetetlenül sodortak minket egymás karjába, hogy végül együtt adjuk ki a gőzt, amely oly régóta feszít mindkettőnket legbelül. Kit-kit más okokból. Engem csakis a kutatásom érdekelt, míg őt a szabadságvágya fűtötte. S most itt vagyunk, olyan közel a másikhoz, amennyire csak lehetséges. Sőt, felülírtuk a szabályokat, még közelebb, hiszen úgy fest, számunkra a lelki harcok megvívása volt az elsődleges, hogy fel tudjuk ismerni, a szüleink ha véletlenül is, de okkal akartak egymás mellé. Nem tudhatom, hogy ez a tüzes ír lány lesz-e a párom, már ha valaha is párt választanék, de azt komolyan mondtam, hogy kedvelem. Talán szeretem is, de egy skót igenis spórol az ilyen nagyívű gondolatokkal is. Ahogy sejtem, Aisling sosem gondolkozik pár percnél előbbre, így bőven elképzelhető, hogy hatalmas lelkizések leszek ebből is, de ez most hidegen hagy, csakis az érdekel, hogy mélyebben nyissam fel a belső világát, szinte már a fájdalomig ismételjem a mozdulatot, megállás nélkül, hogy kihasználjuk azt a pár percnyi testi-lelki örömöt, amely az állatok sajátja is, és most nekünk is kijutott. A hempergésnek vége, meg is akadunk, ám cseppet sem bánom, hiszen magam alá szoríthatom, uralkodhatok rajta, s meg is teszem. Szinte együtt lélegzünk, én bele a nyakába, ő pedig a tarkóm mellett, míg meg nem kapom a választ, így a keble is kap néhány harapást, ahogyan megfeszül, s érzem a rándulást, amely komoly önbizalommal tölt el, valamit jól csinálok. Ahogyan mondani szokták, minden fejben dől el, a saját élvezetem már most sem függ a testemtől, attól félek nekem akkor jó, ha Aislingnak is, így együtt repülünk fel a csúcsra, ösztönösen összekapcsolódó mozgásaink tökéletes párjai egymásnak. Meg sem tudok szólalni a kéjtől, amely komoly zihálással is jár, utolsó mozdulataim immár elhaló rándulások csupán, ahogyan teljes testemmel ránehezedek, pihennem kell. Alig hatol be tudatomig a kislány sírása, de úgy vélem, most picit lehetünk önzőek. Hiszen odadóak voltunk minden pillanatában, amióta magunkhoz vettük, nem kaphat meg azonnal mindent. Ha éhes, ha bepisilt, két percig igazán ráér, úgysem hagyja abba a sírást, rám pedig nincsen zavaró hatással. Alaposan be van biztosítva az ágya, nem tud kiesni belőle.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-11-06, 07:18

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Van néhány pillanat amikor levegőhöz jutok, szösszenetnyi idő, hogy magamban felnevessek csak azért mert a meglepődés nem elég érzelem ahhoz amit Michael vált ki belőlem. Ki hitte volna a karótnyelt, szófukar, engem melegebb égtájakra gondoló férfiról, hogy ennyire szenvedélyes is tud lenni. Két véglet, mintha nem ugyanaz az ember lenne a karjaimban akivel pár nappal ezelőtt majd` megfojtottuk egymást egy kanál vízben. Amit tulajdonképpen ugyanúgy élveztem mint a mostani egymásra találásunkat. Na jó, azért nem annyira ugyanúgy de majdnem. Csak másképp. Melyik pillanat volt az amelyik eldöntötte, hogy az ágyban végezzük egymásba gabalyodva és nem megy vissza a szobájába Gracie-vel? A rossz álmom váltotta ki belőle a vigasztaló énjét? Vagy a lenge hálóing? Ennél a gondolatnál széles mosolyba fut a szám. Michael akkora rejtély a számomra, hogy még erre a viszonylag egyszerű és talán más számára egyértelmű kérdésre sem tudnék határozott igennel felelni. Habár, a házimanója elég vénasszonyos ruhákat hozott nekem, eleinte semmi nem látszott belőlem, talán az anyjának néztem ki vagy a nagymamájának, és a családja – hiába mondta, hogy nem érdekli a véleményük és az akaratuk – mégiscsak meg akarták erőszakolni a lényét, a függetlenségét, a saját akaratát. Mióta beszereztem a saját ruhatáramat mintha kedvesebb lett volna, mégsem vettem észre, hogy megakad rajtam a szeme a reggelizés közben, vagy este mikor Gracie-ért „harcolunk” kinél aludjon. Az ártatlan csatározás feltüzelt minket? Ó, ha csak ezen múlna. Csiklandoz a kérdés de félre dobom mert villámok cikáznak bennem, az ajkai végigszántanak a bőrömön, itt-ott még a nyelve is, a fogai…..karcol, ingerlően karcol és nyomot hagy. Nem fáj és nem serken a vérem, izgat, akár egy ostor végigvág rajtam az élvezet pengéjével. A világ forog, mert elég nagy az ágy ahhoz, hogy akár háromszor is átforduljunk egymáson, ezek a régiek tudhattak valamit, élni mindenesetre, nem bízták a véletlenre. Ujjaim ráfonódnak a kovácsoltvas támlára és végérvényesen beállítják a testhelyzetet, azt akarom, hogy lehengereljen, hogy birtokoljon, hogy erősebb legyen nálam. Míg én voltam felül könnyebben hozzáfért az érzékeny és csúcsos területekhez, most én kínálom fel ívben meghajlítva a testemet. Fogalmam sincs hogyan vagyok képes erre, ha lerajzolva látnám minden bizonnyal lehetetlennek kiáltanám ki, nem is vagyok ennyire hajlékony. Nem a fenét nem! *-Gyorsabban…erősebben!*Kiáltom de hangomba már belevegyül az élvezet utolsó szikráinak ereje is. A csepp ami végül túlcsordít a kielégülés határának peremén, Michael ajkainak csókja ami a keblemet éri. Csókja…..a harapás, akár egy vámpír. *-ÓISTENEM!*A sikolyom együtt hangzik Gracie felsírásával, a testem egy röpke pillanatra megdermed, ösztönös ijedtség amit félredobok. Most nem hagyom magam eltéríteni, elmerülök a kéjes kielégülés iszapos tengerében. Robban bennem, megfeszít, elakad a levegő és szédülök, lehunyt pilláim mögött is látom a szivárványt, a csillagesőt, a sziporkát. Ha Michael velem együtt ér a csúcsra aminek igen nagy az esélye, hiszen a pasi úgy rám hangolódott mint hegedű a szonátára, az még egy nagyot lök rajtam, az érzés elborít, mindent elborít. A külvilág csupán egy porszem amit elfúj egy könnyű lehelet is. A hullám, a vihar csitultával sem engedem Michaelt, belőle akarok lélegezni, a bőréből, a verejtékből ami sikamlóssá tette mindkettőnk testét, a keserves sírás azonban igyekszik betolakodni az egyetlen pontra szűkülő világunkba.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-10-30, 15:36


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+

Úgy fest, alaposan meglepjük a másikat. Holott még én magamról sem feltételeztem volna, hogy a skót vér mellett ilyen érzelmek dúlhatnak bennem, de a tüzes ír lány mindent kihoz, szinte kipaszíroz belőlem. Mellette aztán olyan mélyre nyúlok a férfiasságot illetően a lelkembe, hogy amit megtapasztal, az szinte szó szerint a kitörő vulkán erejével vetekszik. Nyilván ott még nem tartunk, centinként csókolom végig a bőrét, szívom be a verítéke illatát, és fűzöm össze a vörös tincseket az ujjaim között, ahogyan hempergünk, még el sem nagyon van döntve, hogy ki legyen felül. Miért is kéne dönteni? Mindkettőnek tökéletesen megvan a létjogosultsága. Ha enyém a pálya, akkor nyugodtan szemlélhetem a vergődő karcsú testet, leszorítva a saját súlyommal, míg ha felül van, nem kell tartanom magamat, sőt kézre áll a formás tompor, a hullámzó mellek. Ilyenkor még attól sem riadok vissza, hogy ne csupán felüljek, hogy ágyékunk erőteljesen összedörzsölődjön, hagyok magunk közt annyi rést, hogy odanyúljak a kinyíló virághoz, és ne csupán belülről ingereljem a férfiasságommal, hanem a külső édes húst is megsimogassam, pókszerűen járjam be az ujjaimmal. S nem zavar túlzottan, hogy nem tettem a kedvére a lassú felvezetéssel, kérem szépen ha ennyire türelmetlen, akkor minek fukarkodjak a tempóval? Majd lehet mindennek valami utózöngéje, ahol akár a szájába is veheti, ha arra van affinitása. Igen, valahogy kinézem belőle, hogy belekényelmesedve a kéj utáni kifáradásba, meg is ízlelje, amiről az elején lemaradt. A kovácsoltvas támla csoda, hogy ne szakad ki, mondjuk akkor meg is lepődnék, így is komoly erő lakozik a lányban, úgy szorítja a derekamat, hogy csoda, hogy még levegő áramlik a tüdömbe a megerőltetéstől. A fejem azért lassan kipirul, holott a logika szerint minden vérnek alant kellene elterülnie, ám számomra is szokatlan, hogy egy ilyen kedves, bájos lényben lelem örömömet.
- Dehogy hagyom. Gyorsabban? Erősebben? – A kérdések költőiek, elragadtatott kiáltásai maguktól értetődő vonzatért könyörögnek. Magasabb fokozatra kapcsolok, ám magamról még tudom, hogy mindez nem jelenti az elsietést, oh nem, egy cseppet sem. Lejebb húzódok, amikor én vagyok felül, hogy a felkínált keblekre harapjak rá, azért csak óvatosan, a végén még eltöri a puszta meglepődés hevében a csípőcsontomat.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-10-16, 07:39

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Minden amit tesz arra irányul, hogy megmutassa ő az úr. Az ágyban nem is izgat ez annyira, vagyis pont, hogy izgat de a lelkemen nem ejt foltot. Szeretem ha egy férfi irányít, ettől férfi, a megalázás legkisebb megnyilvánulása nélkül hajt uralma alá. Lehengerel, elvesz de közben ugyanannyit nyújt is. Michaelről nem gondoltam volna azt a fajta szenvedélyt amit megmutat magából, forró és izgalmas, nem hűvös és karótnyelt mint a modora volt eddig. Nehéz kiismerni és ha az ember nem veszi a fáradtságot, hogy a dolgok mélyére nyúljon, akkor ez nem fog sikerülni. Nos, azt hiszem mi mindketten nagyon mélyre nyúltunk. Mosolyt csal az arcomra a kisfiús, büszke tekintete, a heves vágy újraalkotja arcának vonásait, az érintése tüzet gyújt bennem, mégis játékos és szórakoztató. Az én vágyam buja, az övé vadállatias, hiszen nem hagy időt kibontakozni, pedig sajnálhatja, így sok mindenről lemarad, de nagyon remélem, hogy lesz még rá alkalom bőven. *-Én nem kötöttem bele semmibe. *Megjátszott sértettséggel ellenkezem és szavaim máris ütik a valóságot, hiszen megint pont azt csinálom amivel megvádolt. Mégis eleget tesz a kérésemnek, nem bír várni és nem lassít, elmarad a hosszú előjáték amit érzésem szerint betervezett és nem is igazán veszi a fáradtságot arra, hogy bekopogtasson, ajtóstól ront a házba. Nincs ellenemre, ó nagyon is a kedvemre tesz ezzel, az okot, hogy belekössek akár a bugyimat észrevétlenül hajítja el. Eltelek vele, mivel nem tudtam alaposan szemügyre venni, meglep mennyire kitölt, az istenek nem fukarkodtak mikor őt alkották, vagy még egyszer sorba állt, mert jó nagy adag repetát kapott. A nagy sóhaj bent reked, a testem megfeszül, meghajlik akár az íj, elönt a forróság, belém csap Michael villáma. Akkor sem engedném el ha Gracie felsírna, nincs az az isten amiért most hagynám, hogy elengedjen. Combjaimmal szorosan átkulcsolom a derekát, ahogy kérte kezeimmel azonban elengedem és az ágy kovácsoltvas támlájába kapaszkodom, a testem megnyúlik, szinte felkínálva ágaskodó kebleimet a nyakam helyett, amit eddig kóstolgatott. Michael táncol, mondhatni szó szerint, a teste tekergő kígyóként vonaglik rajtam és bennem, lassan, mélyrehatóan. *-Szorítalak, szorítalak…Michael…ó Michael, ez mennyei….ne hagyd abba!*A szavak önkéntelenül törnek felszínre, nem mintha bármilyen jelét is adta volna annak, hogy abba akarná hagyni és nem is ajánlom neki. Most nem, amikor mindjárt a mennyországba lépek.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-10-09, 20:43


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+

Halkan felnevetek a szavaira, és megrázom a fejemet. Engem aztán nem lehet siettetni. Már csak azért sem, mert a vágyat nem lehet felgyorsítani, ez nincsen időhöz kötve. Másrészt bármennyire is kedvelem Aislinget, a kis csöppség a mindenem, és magunk elé helyezem, a gyönyör igazán várhat, ha a kicsi felébredne, akár a cél közelében is felpattannék, hogy átszaladva megnyugtassam őt. Ez az éjszaka valóban rólunk szól Aislinggal, de hogy elsiessem.. Nem, arról szó sincsen.. Maszirozom a finom húsú törékeny testet, de csak azért, hogy a hátsójára üssek párat, hogy érezze, én vagyok az úr, hiába is próbál manipulálni. Ismét nevetek, ahogyan eljátsza a nagy halált azzal, mintha belefojtanám a párnába. Igazán izgalmas nő, ám ha gyorsaságra vágyik, hát rajtam nem is múljon a dolog. Gyorsan kenetet veszek a finomságból, és neki is odamutatom, erre szinte szemforgat. Kezdem érzékelni, hogy neki aztán semmi sem jó.
- Határozottan. – Bólintok, és a földön heverő bugyi felé biccentek, amit egy ügyes beakasztással le is fosztottam róla, anélkül, hogy észrevette volna. Pont a megfordítása pillantában történt a szakítás. – Máris. Mert mindenbe belekötsz, akkor nem érdekel, hogy mit mondasz.. – Félmosollyal nehezedek rá, ha ennyire a simogatásra vágyik, hát majd egy esetleges pózváltásnál megteheti, engem aztán nem fog kizökkenteni a szünet. A végén majd úgyis megmosakszunk. Bár most, hogy megízleltem már ott belül is, ezt még komolyabban át kell gondolnom. Érdekes módon az érzéki lány olyan szűziesen szűk, hogy muszáj vagyok felnyögni a kéjtől, amely úgy fut át rajtam, mint valami cunami, ellentmondást nem tűrően. – Szoríts erősebben. – A derekamra is kulcsolhatja a combját, nem fog zavarni, mint ahogyan az sem, ha megkarmol, voltak ennél már mélyebb sebeim is, igaz, azt medvétől szereztem, nem egy ilyen kéjvágyó ír lánytól. S ez jobban meg is éri, lássuk be. Kérése szerint mégiscsak lassan fúrom be magamat a forró barlang mélyére, mintha minimum olajat keresnék. Eredménytelen próbálkozás lenne a szájára tapasztani a sajátomat, hiszen belefulladnánk a zihálásba, így csupán a nyakát veszem az ajkaim közé, a bőrét így is bőven ki tudom érezni. Lassan, ritmikusan mozgatni kezdem a fenekemet, hogy ne pusztán a végső pontot nyomjam, hanem a sikamlós járat falával is megismerkedjek.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-10-05, 22:12

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Stílusosan fogalmazom át a mondatot, de Michael rákontráz. Ki hitte volna, hogy ennyi humor lakozik benne? A karótnyelt vitéz mosolyog, nevetgél, viccelődik, mi több már pucéran fekszik mellettem. Michael él, nagyon is él a lelke és eléggé kézzelfoghatóan a teste is. Most már tényleg nem tudom miért tartottam annyira a távolságot közte és magam között, miért piszkáltam és miért akartam, hogy utáljon, holott elnézve őt már az első pillanatban tudtam, hogy jobban szeretném ha szeretne. Nem tudom mi az igazság. Az, hogy csupán a szüleim akarata ellen lázadtam, vagy tudtam, hogy menthetetlenül elveszek ha közelebb engedem magamhoz, és persze kinek kell egy jóképű skót aki jóformán tőmondatokban beszél és nem azt mondja, hogy dögös vagy hanem azt, hogy jófej. Hát nekem. Persze ezt az egészet majd meg kell beszélnünk, amikor már tudok tiszta fejjel gondolkodni, mert most ez nem igazán megy és nem is akarom. Michael érintése kisöpör minden épkézláb gondolatot az agyamból. Nevetek a poénján, értékelem, hogy csípőből képes volt visszadobni a labdát, bár, hogy őszinte legyek nekem nem _az_ jutott eszembe mikor a seprűt emlegettem, de hát rossz az aki rosszra gondol. Elmerülök a csókjában. Ez már igazi csók, olyan amilyenre vágytam, amilyet nekem kellett volna adnom neki mikor először próbálkozott.
Úgy tűnik azonban, hogy ma játszani fogunk és nem szeretkezni és Michael nagyon is átvette az irányítást, minden szavam lepereg róla mint a Roxfort cserepeiről az esővíz. Hagyom magam, vagyis nem csinálok semmit. Élvezem a keze érintését a nyakamon, felsikkantok mikor a kérdésemet valóra váltja és a fenekemet illeti néhány paskolással, aztán csak halkan és jólesőn nyögdécselek a kezei alatt. Michael igen sokoldalú, a nagy Merlin kutató még profin masszíroz is. *-Nem. A szomszéd szobában van egy kis boszorkány aki csak arra vár, hogy felverjen minket az öröm bugyraiból. Sietned kell nagy fiú.*Hogy én hajcsár? Dehogy. Legszívesebben elnyújtanám a játékunkat reggelig és még tovább és valószínűleg még enni sem mennék ki estig. Ám Gracie bármikor felsírhat és akkor nincs az az isten aki visszatarthat. Arcom a párnába nyomódik, látványosan kapkodni kezdek, noha nem ér el veszélyérzet, sem a bántani akarás érzése, végül fordul velem a világ és ismét Michael szemeibe nézhetek. Várom az iménti játék folytatását, ajkaim már mosolyra fordulnak ám meglepetés ér és időm sincs rá. Michael egyik pillanatról a másikra vált, és mire észbe kapok, mire elérnék addig, hogy élvezzem az érintését ott ahova egészen mást kívánok, már vigyorogva néz rám és az ujját mutogatja mint a középkorban a véres lepedőt. *-Most büszke vagy magadra? *Tényleg, mint aki a vártnál könnyebben vett egy akadályt. S már rajtam is fekszik. Mikor került le rólam a bugyim? Michaelnek ezer arca van, most épp a vadítóan csábító, gyengéden erőszakos, birtokló király. És persze nőből vagyok. *-Mit csinálsz? Máris? *Meglepve a gyorsaságtól szólok rá, de már nyúlok is le a kezeimmel a derekára és húzom magamhoz, testem megfeszül és sarkaimon megtámaszkodva nyomom feljebb és feljebb a csípőmet.* -Azért szívesen megsimogattam volna.*Lihegve lehelem a szavakat némi csalódottsággal fűszerezve amiért megfosztott ettől az élvezettől, de a következő sóhaj már a mélyen hatékony mozdulatainak szól. Combjaimmal szorítom, simogatom és ez a mozdulatsor alkalmazkodik az ő ritmusához. Lassú, nagyon lassú de mély, akár a tenger és ez jó, s ha váltana én visszarántom. Nekem most ne rohanjon.* -Csak mélyebben, mélyebben. *Körmeim a bőrébe vájnak, nem fájón és nem is szántok csíkokat, csak érzéssel kapaszkodom. *


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-09-30, 21:14


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+

A lány érdekes végleteket formál édes eleggyé, ha nem tudnám, hogy köze sincsen a legilimentorok tudományához, élhetnék a gyanuperrel, hogy titkon a fejemben matat. Nem, az ír vadmacska inkább igyekezett kiismerni, s belopni magát a vágyam folyamába, megvalósítani a titkos álmaimat. Ritka az ilyesmi, általában a férfiak borulnak térdre a hölgyek kegyeiért. Mégis, onnantól kezdve, hogy közöltem, hogy mennyire kedvelem, mintha magára talált volna. Elhitte, hogy mindez igaz lehet, noha először nagyon is hitetetlenkedve fogadta magába. Mintha elképzelni sem tudta volna a kezdetekkor, hogy amitől menekülne, az válhat a realitássá. S magam is úgy vélem, hogy pusztán azért akartam vele találkozni, hogy elengedjem, hogy rólam legalább ne higgye, hogy rá akarnám erőltetni a szüleink akaratát.
- Nekem is mocorog a seprűm, csak más értelemben. – Simítom a nyakára az ujjaimat, ám semmiféle fojtogatós szándékom nincsen, csakis azért e tett, hogy érezzem a szíve dobogását, s itt a legegyszerűbb ezt felülvizsgálni. Lejebb hajolok, hogy szétnyitott ajkai közé toljam a nyelvemet egy évődőbb csók erejéig, ám hiába ég mindkettőnkben a vágy, hogy most azonnal, késlekedés nélkül egymáséi legyünk, eddig is türelmes férfiú voltam, nem most fogok sietni.
- Még az is megeshet.. – Paskolok a játék kedvéért a formás hátsóra, amely szinte ennivaló barack, ha nem ülnék éppen rajta, talán bele is harapnék. Most viszont a válláé, s a gerincvonaláé a főszerep. Úgy látom a kellemes, gargalizálós nevetésből, hogy valamibe nagyon beletaláltam.. A lapockái alá szárnyakat képzek, hogy kigyúrjam belőle a görcsöt. Nem kímélem egy pillanatig sem, itt most nincsen helye gyengédségnek. – Ah.. tudhattam volna, hogy ebben is hajcsár vagy. Hova sietsz? Nem a miénk az egész éjszaka..? – Kérdezek nevetve vissza, aztán egy mozdulat erejéig belenyomom a fejét a párnába, ám mindez gyengéd, inkább simogató mozdulat a tarkóján, semmint félelmet keltő presszió. Megfordítom, hogy ha ennyire a lényegre térne, majd felhúzom az egyik térdét, hogy kényelmesebben hozzáférjek, és immár teketóriázás nélkül simítom meg a szemérmét, majd egy jól irányzott kampós mozdulattal beillesztem az ujjaimat a vágykeltő járatba, hogy feltérképezzem, mi is vár majd rám. Miután kenetet vettem, muszáj megízlelnem, s édes-férfias vigyorgással tartom felé még nedvtől csillogó ujjaimat. – Csiklandozni? Oh, nem, ennél nagyobb fiú vagyok. – Ránehezedek, és egyetlen gyorsabb lökéssel elveszem, ami az enyém, ha már nem lett a menyasszonyom, s az arám, hát ennyi igazán jár. Lassan, drámaian lassan kezdek mozogni a forró katlanban, s közben ügyesen mozgatom a csípőmet, hogy ne csupán a legbelső pont legyen ostrom alatt, hanem a lüktető vágy-alagút fala is. Számomra is ez a leginkább hatékony mozdulat. Behunyom a szememet, de csak egy pillanatra, látni akarom az arcát.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-09-28, 12:59

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Pár nappal ezelőtt még nem hittem volna, hogy Michael ilyen hamar megmutatja a másik oldalát is, de azt tudtam, hogy van neki. Ebben tévedhetetlen vagyok, csak idő kérdése volt. A lelkem mélyén elégedettséget érzek és nem csak azért mert megint igazam volt, hanem mert úgy érzem, megnyertem magamnak a pasit. Michael azonban nem egy nyeremény amit felteszek a polcra és hetekkel, hónapokkal később már csak gyönyörködöm benne, ő ajándék. Egy olyan ajándék amit nem adok oda senkinek, nem adom tovább hanem megtartom, jó sokáig és a terveim között az szerepel, hogy ameddig csak tudom, amíg ő nem akar majd elmenni. Bár azt hiszem….nehezen engedném el, és nem is szeretném hogy menni akarjon.
Michael arcán alig látott mosoly, derű formálódik és ez az én arcomon is széthúzza a vonásokat. Olyan érzés mintha belülről csiklandoznának. Jólesően hümmögök egy sort a kijelentésére és csak bámulom érdeklődve de eszem ágában sincs, hogy megszabaduljak az utolsó ruhadarabomtól, viszont ingerlően cirógatom magam. A szűz lány illúzióját keverem a szajháéval, mert mindkettő csupán illúzió, megjátszás ami érzésem szerint még jobban felhergeli a férfit. Szívesen letámadnám de nem akarok olyan gyorsan pontot tenni a kétségkívül izgató tevékenységünk végére, pedig bennem a lángok már magasra csapnak, elég egy pillantás Michael férfias idomaira, hogy gyorsabban kapkodjam a levegőt és a hasamban villámok cikázzanak fel és le. A játék azonban még jobban izgat, a végletekig elhúznám, hogy aztán robbanjon, kitörjön mint egy vulkán. *-Mocorog a seprűm a sarokban.*A nevetés pedig a torkomban. Michael arcáról tanulmányt lehetne írni, ahogy elcsodálkozik szűzies testhelyzetemen, majd megértve a játékot magához húz. Az első pillanatban meg is téveszt, arra számítok, hogy maga alá gyűr és nem lenne ellenemre, amikor a hasamra fordít meglepve fordulok felé a fejemmel, szemöldökeim kérdőn ugranak fel a homlokomra ám mivel ez is tetszik, nem állok ellen. *-Most el fogsz fenekelni? Remek előjáték.*Nevetve kérdezem, ami pár pillanattal később kuncogássá csitul, majd ahogy ujjai a vállamat réik már jóleső nyögéssé. *-Ó! Hát ez….hmmm…..nagyon jó…..akkor ma nem szeretkezünk? *Arcom a párnába nyomódik, úgy nézek fel rá félszemmel, míg a másik oldalon lévő lábamat feljebb húzom, karjaim a fejem mellett pihennek lazán és élvezem a gyurmázást. Az tuti, hogy ilyen pasival még nem találkoztam, aki a kapuban megálljt parancsolt volna magának csak azért, hogy megmasszírozza álmai asszonyát. Ám Michael nem fél attól, hogy a jóleső lazultságban elalszom. Hát én sem amíg az ujjait bármilyen formában is magamon érzem. *-Michael…ez nagyon jó, de ha megcsiklandozol, orrba váglak.*Kedvesen, mosolyogva mondom ezt, szinte már flörtölve, belemormolva a párnába. Aztán csak élvezem ahogy az ujjai egyre-másra dörzsölik ki izmaimból a görcsöt.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-09-23, 19:04


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+

Aisling még mindig nem érti, hogy számomra ez mennyire nem a testiségről szól. Sosem az érdekelt. Ha kicsit is számítana a külseje, akkor már régen léptem volna. Ám nem azt mondtam neki, hogy „tetszel”, hanem hogy „kedvellek”. Talán ő az egyetlen, akinek a kedvéért képes voltam feladni az erős védelmi vonalaimat. Nem csupán a különbözőségünk villanyzott fel. Az én skót arisztokrata karótnyelt viselkedésem a puszta vonzalomtól nem változott volna meg, ha csak arról van szó, hogy kerülgetjük egymást. Már az elejétől igenis hatással volt rám az ereje, a dinamikája, és azon kaptam magamat, hogy a merlines ásatás helyett a vadul villogó tekintetű lányon tűnödök, belefeledkezek a könyvbe, mert közben nem is fogom fel, hogy mit olvasok, ő jár csak az eszemben. Nem tudok aludni, mert a közös sétáink villannak be. Elsőre bosszantó volt, hogy ilyen gondolatok kerülgetnek, ám én nem az az ember vagyok, aki rágódik a problámákon. Megoldom őket, vagy elengedem. Aislingot viszont nem, határozottan tartom a hátát, hogy szétnyitott combjain kereszteződése hozzám nyomakodjon, s együtt vegyünk a csókon át levegőt, mert azért az is kell. Oly harmóniát érzek kettőnk között, mintha egy druidaligetben ücsörögnék. Engem nem hajt a tatár, bármennyire is ideges, sürgető típus, már megszoktam a pattogó viselkedését.
- Ennyi igazán jár neked. – Bólintok éledő vidámsággal, és már le is taszítom magamról, hogy megszabaduljak az egyetlen zavaró ruhadarabtól, és máris várom, hogy hasonlóképpen tegyen. Úgy látom mindketten szerencsés géneket örököltünk, a nyúlánk ír lány igazán kedvemre való, a hosszú combok, a formás vádli.. És most már nem is tartunk az igazán ingerlő idomoknál, amit férfiemberként jobban szemrevételeznem kéne. De nem.. hiába nem vagyok a szerelem mestere, úgy vélem, hogy igazán unalmas, szűk látókörű viselkedésre vallana, ha leragadnék a mindenki által nyilvánvalónak gondolt intim szféráknál. A lábujjai, a fülcimpái sokkal jobban érdekelnek.
- Miért, tán megy a vonatod? – A kissé szűziességet eljátszó viselkedés érdekes, fel is ugrik a szemöldököm, ahogyan elmosolyodom, aztán a két térdét összefogva magam felé húzom, és egy jól irányzott mozdulattal megfordítom, mintha minimum valami kisgyermek lenne, akit el kell fenekelni. Hm.. Nem sokat dilemmázok, egy határozott mozdulattal a csusszanok mellé, hogy belevájjaim ujjaimat a válla és a kulccsontja között közötti feszes bőrbe, hogy rátaláljak a görccsel átitatott finom húsra. Ha vad, minden elsöprő szenvedélyt várt, hát nem egy skóttal kellett volna kezdeni. Tudom, hogy Gracie felébredhet, ám ez cseppet sem aggaszt. Férfias, határozott gyúró mozdulatokkal kezdem maszírozni, egyenlőre krém vagy olaj nélkül. Aztán ki tudja, még az is előkerülhet.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-09-09, 07:33

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Nem gondolkodom, nem is akarok. Majd holnap. Holnap lesz időm és eléggé tiszta fejem ahhoz, hogy végig fussak a történteken, azon, hogy jó-e ez nekünk egyáltalán, hogy tudok-e vele mit kezdeni, hogy akarom -e. Az érzékeimet Michael csúcsra járatja, akárcsak nőiségem minden morzsáját, határozott, követelőző de mégsem engedély nélkül veszi el azt amit akar. Érzem azokat a finom, leheletnyi és a másodperc tört részét sem elérő megtorpanásokat, amivel kivár, hogy minden ellenállás hiánya után folytassa amibe belekezdett. Az egész annyira észrevehetetlen, hogy én nőnek érzem magam mellette ő pedig képes férfinak maradni. Egy erős férfinak. Ki hite volna, hogy a skót remete képes ilyen könnyedén lavírozni a részletek között? Az ölében ülve átkarolom a nyakát és az ajkaira tapadok, nem sok időt hagyok arra, hogy nézegessen, annak úgy sem nagyon veszem hasznát. Az érintésére vágyom, a finom simogatásra, a határozott ölelésre. Érzem a combjaim között az erőt, a hatalmas duzzadást és ettől villámok cikáznak át a testemen, egy csomóba gyűlve az alhasamban. Ám úgy tűnik amilyen a verbális kapcsolatunk, olyan az érzelmi töltet és a szex gyakorlati oldala is. Csapongó. Nem sokáig maradunk így, miután megszabadít a csipkés és selymes anyagú hálóingtől és miután én ezt könnyedén hagyom is, ismét fordulunk és ismét alá kerülök. Nem bánom. Szeretem a szenvedélyes szexet, szeretem a különlegességet, de a szívemet leginkább a hagyományos dolgok dobogtatják meg. Bármennyire is szabadelvű vagyok és harcolok a magam igazáért, vágyom arra, hogy mindeközben le legyek hengerelve férfiúilag. *-Minden óhajomat teljesíted?*Rekedten, suttogva szólal meg a hangom, néhány szívdobbanásnyi idő erejéig elmerengek azon, hogy mennyire érdemes felcukkolnom, és hagyom magam meggyőzni. Ha már a nyers erőnél tartunk, maradjunk is ezen a vonalon, dolgozzon csak meg azért a bástyáért amit éppen bevenni készül. annál élvezetesebb lesz nekem is. Míg Michael az alsójával bíbelődik én oldalra fordulok és kéjesen elnyújtózom, felkönyökölve a tenyeremre támaszkodom a fejemmel és úgy nézem mint aki méretet vesz egy különleges öltönyhöz. Természetesen csak egyetlen testrészt tüntetek ki a figyelmemmel hosszabban, de azért szemrevételeztem a többit is. A feszes hasat, a domborodó mellkast, a karizmokat, melyeket egyetlen pillanat alatt alkalmasnak találtam arra, hogy az ágyhoz szögezzenek. Már a gondolat is lángokat lobbant bennem és arra az elhatározásra jutok, hogy nem fogom hagyni magam, legalábbis nem könnyen. harcolni fogok de csak annyira, hogy az még megmaradjon az élvezet szintjén és Michael ne érezze úgy mint aki erőszakot követ el rajtam. Kacéran mosolyogva nézek fel rá midőn ő már pucér, én még nem egészen, nem mintha sokat titkolnék el magamból. Hatalmas önuralomra van szükségem, hogy ne essek neki, de lesz még rá időm és alkalmam a magam szenvedélyére, de most az övére vagyok kíváncsi. *-Na mi lesz nagy fiú? Sosem kezdünk bele?*Felül lévő lábamat picit behajlítom de így is szoros zárat alkot a másikkal, úgy nézhetek ki mint aki még szűz és nehezen szánja el magát a folytatásra, ám ezzel szemben deréktól felfelé szinte kinyílok Michael számára, ujjaimmal buján rajzolgatok a hasamra, egyre feljebb követve a láthatatlan mintát, míg el nem érem keblem alsó vonalát; ha van rá időm. *


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ _Love_ veryhappy


[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-09-05, 20:26


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 18+

Érdekes módon cseppet sem zavar, hogy miközben felfedezzük egymás testét, továbbra is megy az adok-kapok, ami a párbeszédeinket illeti. Mellette tudok többfelé koncentrálni, sőt, itt mintha össze is fonódna minden, ugyanis a kapcsolatunk sosem állt meg a plátói, intellektuális ismerkedés szintjén, azt hiszen már az elejétől fogva olyan szemmel nézünk a másikra, mint férfi és nő. Aisling igazi vérbeli nő, aki egy pillanatra sem tudja visszafogni magát, legalábbis ami a felvágott nyelvét illeti, de hát ír, ezen nem szabad meglepődnöm. Mégis, olyan diplomatikusan enged nekem olykor teret, hogy mellette még én is, aki remeteként éltem jó sok évig, férfinek érezhetem magamat. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányakat fogadtam az ágyamba, de istenemre mondom, a vörös fiatal nő túltesz mindegyiken, és talán nem is a haj az oka, hogy ennyire vágykeltően hat rám. Azt is kizárnám, hogy Gracie anyja helyezett el egy olyan bonyolult bűbájt, hogy egymásba szeressünk. Nem, már az elején is nagyon dögösnek tartottam a lányt, a megismerkedésünk cseppet sem volt magától értetődő, a mai napig dolgoznunk kell azon, hogy szeressük is egymást, ne csak arról szóljon az egész, hogy a másik idegeire megyünk. Némiképpen bírkózásba torkollik az ölelkezésünk, ám nem hagyom hogy felülkerekedjen, ezúttal nem. Amilyen skót úriember vagyok, aki a végletekig tiszteli a hölgyeket, amire most készülünk, ott nincsen helye szabályoknak. Csakis az érzelmek kell, hogy vezessék minden mozdulatunkat. Jól érezhetően megremeg a nyalásomtól, így elégedett kacajt hallatva illesztem ismét az ujjaimat a keblére, hogy a tenyerembe zárjam a puhán finom halmot, míg a másik kezemmel a csípőcsontjára szorítsak rá, hogy magamhoz vonva egész egyszerűen felültessem az ölembe. A combjait magától értetően kell szétnyitnia, hiszen mégsem a nyakamba ül. Szemlélgetem egy kis ideig, mint vadász az előtte kiterített vadat, aztán egy mozdulattal engedem el, és ugyanazzal a lendülettel emelem fel a karjait, hogy lehúzzam róla a felsőt. Ellentmondás nélkül.
- Ahogy óhajtod. – Vércseként csapok le a hófehér hattyúnyakra, ágyékához nyomva a sajátomat, éreztetvén, hogy valóban nem lesz szükség túl sok előkészületre. Ám bármennyire is szexi ez a póz, az alsóneműnk még mindig rajtunk van, ezért visszalököm az ágyra, hogy csak úgy nyekkenjen, aztán mellé térdelve kibújok a saját rövid alsómból. Ezalatt buzgón remélem, hogy ő ugyanazt teszi, mert kár lenne ezért a finom anyagért, hiszen nem sok váltást hozott. Ám ha nagyon muszáj, akkor simán letéphetem róla. De nem, legalább az anyag kapja meg a finom bánásmódot, ha már egymással teljesen más a tervünk. Ha vetkőzés közben picit odapillant, érezheti, hogy valóban alaposan elhanyagoltam a szexuális életemet, mert a lábaim között egy komolyan kiéhezett kőkemény dárda meredezik, amely csak rá vár. Türelmetlenül..




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-08-22, 09:54

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Sokkal előrébb lennénk ha lenne kedve magyarázkodni. Jobban kedvelem azt ha tudom mire számítsak, mintha úgy kell kitalálnom. Nekem meg a nyomozáshoz nincs kedvem. Persze ki mondta, hogy egyszerű lesz? Pont emiatt nem bonyolódtam párkapcsolatba az elmúlt években, pedig lett volna rá lehetőségem, de sikerült kitáncolnom anélkül, hogy bárki sérült volna. Most már nem tehetem, úgy rohant el mellettem a lehetőség, hogy észre sem vettem, igazából sosem volt. Nem mintha bánnám, de Michael nem az a fajta aki kapható egy éjszakás kalandokra, nem is érdemli meg, ő tisztességes és becsületes, kicsit magának való az biztos. Én azonban nem voltam felkészülve tartósabb kapcsolatra és ezt ő is tudja – remélem – nekem több kell ahhoz, hogy rájöjjek és ki is mondjam, ráadásul épp elég ideig harcoltam ellene ahhoz, hogy most ne akarjam egyik pillanatról a másikra. Az egészet még mindig kényszernek élem meg, nem tudom eldobni a gondolatot, hogy nem önmagunktól érzünk, érezzünk bármit is. Azt tudom biztosan, hogy oda vagyok érte és vágyom rá, vonzódom hozzá de kétlem, hogy neki ennyi elég lenne. *-Pedig sok időt megspórolhattál volna. *Egy röpke pillanatra lehunyom a szemeimet és élvezem a simogatást, majd újra a lélektükreiben merülök el. Néha tényleg nem értem őt, azt hittem komoly dolgokról beszélünk és próbáltam hozzá igazodni, de mire sikerült ő vicceli el. Persze önkéntelenül felnevetek, de úgy érzem nem is én vagyok az aki elkapkodja a dolgokat, hiszen én futok Michael után. És még azt mondják a nők szeszélyesek. *-Reméltem is.*Nem tudom mi fog ebből kisülni, de szeretném jól érezni magam és azt is, hogy Michael jól érezze magát, azt akarom, hogy mindez csak rólunk szóljon és ne a családjaink akaratáról, ne a bűbájról ami összeköt minket. Később is ráérek elgondolkodni azon mit is érzek iránta igazán, mert lássuk be, azért a bűbáj rendesen betett a tisztánlátásnak és nem szeretnék holnap úgy felébredni, hogy minden elillant egy éjszaka alatt. Michael ujjai kíváncsian de biztosan haladnak céljaik felé, és ez a kíváncsiság az ami tudatja velem, hogy nem csupán egy férfi és egy nő kalandjáról van szó ahol bizonyítani kell, hanem aprólékosan és lassan akarja felfedezni a kincseimet. Másrészt viszont a játékos évődés elzárja a túl komoly és felelősséget kívánó érzelmek elől az utat, aminek jelen pillanatban örülök. Nem kell semmit sem felvállalni amíg ez a bűbáj a fejünk felett lebeg, bármennyire is jártas az ilyen mágiában, még ő sem tudhatja biztosan mi rejlik a mélyben. Ám arra mindenképpen jó, hogy alaposan megismerjük egymást és morzsánként szedegessük fel a másik személyiségének jegyeit. Michael határozott férfi, és bár néha enged a gyeplőn, hogy a magam útját járjam, van amiben nem enged. Pont ezt szeretem és rendesen meglódul a szívem mikor átlendít minket az előbbi helyzetbe. Le vagyok győzve. Az iménti poénkodással keverve ez már színtiszta humor. *~Nahát! Még is csak van neki és ha tudnád drágám, hogy már régen győztél….~*Megborzongok a fülemet csiklandozó leheletétől, izgat az, hogy lefogta a karjaimat. Erőszakosan gyengéd vagy fordítva, Merlin tudja. *~ÓEGEK!~*Ezt gondolom kiáltva magamban, a torkomon azonban csak egy buja nyögés siklik ki mikor belenyal a fülembe. Régen ezt nem tartottam élvezetesnek, de most….úgy látszik csak a megfelelő nyelv kell hozzá és Michaelnek egészen megfelelő. Hozzám passzol. *~A fenébe is sikítani fogok ha odalent is kamatoztatja a tudását.~*Érzem, hogy nem csak rám van hatással az amibe belebonyolódtunk hanem rá is, nem is kicsit. Nagyon. *-Végezzük be Michael! Ne várj tovább, győztél, megadom magam!*A fenébe a hosszan tartó és élvezetes előjátékkal. Most türelmetlen vagyok és sietnünk kell, Gracie bármikor felébredhet, nincs most idő filozofálgatni.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb


[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-08-19, 20:11


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me



18+

Most, hogy annyi veszekedés után egymás karjában találunk menedékre.. igazán varázslatos, csodás pillanat. A testiség sokkal kevésbé játszik szerepet, egymás lelkét kellett felfedeznünk, megismernünk, hogy bízzunk. Hogy higgyünk abban, hogy a másik nem bánthat. Nem számít, hogy mennyire különbözőek vagyunk, egy a célunk. Nem csupán az, hogy rájőjjünk, mit kínál számunkra a sors, most éppen Gracie is a mi felelősségünk. Ezen az éjjelen talán megpihenhetünk, ám a pirkadat sem kell, hogy elűzze mindazt, amely most köztünk éled. Akár el is fogadhatnánk, hogy nem kell félnünk. Az érzelmes lány az, aki olykor előretáncol egyet, majd kettőt vissza, mintha képtelen lenne eldönteni, hogy mire is vágyik. Én viszont egy hihetetlenül türelmes pasi vagyok, végülis ha eddig kibírtam nélküle, hát nem fogok belerokkanni akkor sem, ha most úgy alakul, hogy el kell napolnunk a mélyebb ismerkedést.
- Konzervatív eszméket vallok, csak nincsen kedvem magyarázkodni. Ez nem a te hibád, az én arroganciámat tanusítja. – Simogatom meg az arcán át a rézvörös tincseket. Halványan elmosolyodom, tudom, hogy nem vagyok egy úriember, engem valahogy a nyers valóság érdekel. Kimondom amit gondolok, bárkit is bántsak meg vele. Nem vallhattam szerelmet elsőre, hiszen még abban sem volt biztos, hogy a barátságomat, a társaságomat akarja-e.
- Az apád nem érdekel. Valahogy a nőket jobban kedvelem. Közöttük is téged. – Felelem most egy fanyar humorbonbont is megvillant, jelezve, hogy képes vagyok ilyesmire. És bár ő nem mondja ki, nem viszonozza, meglepetése, és csókjai valami hasonlóról árulkodnak. A nők ritka érzelmes fajták, és ez a példány még szeszélyes is, aligha lenne képes csak a szenvedélyre építeni, valamit igenis érez irántam. Nagyon nyelek, ahogyan a nyakamat csókolgatja, el akarom engedni magamat, még ha mindez nem is olyan egyszerű. Rég volt már, amikor olyan felszabadult voltam, hogy megosszam valakivel az ágyamat, ám valóban szeretem e leányt annyira, hogy elillanjon a feszesség a tagjaimból, és az ujjaim is felfedezésre induljanak miközben elmélyítjük a csókot. Nem számít, hogy mi volt a múltban, nincs szükség itt gyakorlatra sem, csupán valódi érzelmekre, és lám, minden jön magától. A szabad kezemmel végigsiklok meztelen combján, hogy kissé feljebb emeljem, érezni akarom azt a csodásan feszes hátsóját, amely talán már az első pillanatoktól olyan vágykeltően a szeme előtt ringott. Halkan felmordulok, hogy ne ébresszem fel a gyermeket, s remélni merem, hogy ha hangosabbá válnánk, a kicsi akkor sem fog kizökkenni az álombéli újtairól. A mordulásom gyengéd nyögéssé idomul, ahogyan határozott csókjaival újra és újra bebarangolja a számat, a combjai ölelésében szinte érzem, hogyan gyúl forróvá mindkettőnk ágyéka. Muszáj picit elszakadnom az ajkától, különben belefúlok, ezt az alkalmat használja ki, hogy felülre hengeredjen. Kedvtelve nézem, ahogyan a csípőjére simítom a kezemet, hogy habozás nélkül válaszoljak.
- Akkor átmegyek, és elringatom. Megvársz. – Bár én vagyok alul, a parancsaim pattogóak, noha soha senkivel nem voltam ilyen gyengéd. Most azonban nem hagyom magamat, éreztetem a férfierő előnyét, és a csipőjére illesztett tenyeremmel, arébb lököm, hogy én tudjak felülre hengeredni. Ezúttal a másik irányba, hiszen lassan leesnénk. A csuklóját a feje fölé szorítom, hogy még véletlenül se tudjon ismételni. Lejebb hajolok, és a fülébe suttogom. – Győztem. – Finoman belenyalok a fülébe, hogy lejebb haladva most én szívjam be a nyakán a bőrt, némi harapással párosítva az évődést. Már jól érezheti ott alul, tetszik nekem ez a játék, de nagyon!




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~ | [You must be registered and logged in to see this link.]





.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-08-13, 18:16

{⑱}



Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Nem vagyok bizonytalan, bár annak tűnhetek, csak tudni akarom miért a nagy változás, Michael mindig határozott volt velem szemben, mindig határozottan elutasító, most pedig annyira….finom. Igazából meg sem tudom határozni, de tény és való, korábbi önmagához képest most sokat akar, mindent és ezt egyik pillanatról a másikra teszi. Mikor lefekvés előtt elköszöntünk egymástól a megszokott Michael volt, kimért bár kedves, szófukar de Gracie-hez még sokáig beszélt. A rossz álmomból ébredve őt láttam meg először s bár még kísértett mindaz amiben részem volt, éreztem a változást. A hangja beette magát a lelkembe, és olyan dolgokról beszélgetünk amiről korábban szó sem eshetett. Magunkról, kettőnkről. Eddig nem volt olyan, hogy mi, csak ő, Gracie és én. Tudtuk, hogy az első adandó alkalommal meg fogom törni a bűbájt, én azt is tudtam pár nap múlva, hogy félreteszem a büszkeségemet és bármit is gondoljon az apám, maradok. Minderről pedig közvetett módon értesítettem is. Michael úgy néz most rám, mintha ő is tudta. Néha olyan mintha olvasna a gondolataimban, és ez zavar, végül is kit ne zavarna? Egyszerűen nem tudok rajta kiigazodni.* -Azt hiszem…egy kicsit számít. Nem Michael, te nem vagy egyszerű lélek, te a lehető legbonyolultabb vagy akivel valaha találkoztam.*Évődve mosolygok, de komolyan gondolom azt amit mondtam. Érzem ahogy enged eddigi akaratomnak amit mélyen elástam magamban miután visszautasított, nem mondtam ki konkrétan, hogy akarom őt, ő sem azt, hogy nem akar, de határozottan visszautasított. Kedvel, igen tudom, ezt mondta, de eddig ennél többet nem érzett, nem csoda ha kíváncsi vagyok mi változott meg egyetlen éjszaka alatt. Gracie hamar elaludt és Michael túl sokat gondolkodott? Aztán rájött, hogy engem akar és ki is mondja. Ebben egyszerű, igaza van, de minden másban olyan akár a muglik matematikai feladványai. Egy időre elveszek a karjaiban és a csókjának útvesztőjében, mire eszmélek már fölöttem tanyázik vigyázva rám és onnan néz le rám. *-Az apám akar összeboronálni minket…….honnan tudod milyen bűbáj volt ami összekötött minket? Teeee belém habarodtál? ….Ó! *Szavaimmal közbevágok mindig az odaillő résznél, közben a nyakát csókolgatom, ízlelgetem a bőrét, játszadozom a türlmével…és persze a magaméval is. A bűbájunkban bármi lehet, akár az is, hogy egymásba bolonduljunk, nem tudhatjuk biztosan míg ki nem derítettük. A nőnél nem volt pálca, legalábbis a kezében nem láttam, mikor odaértünk a baba, Gracie már a bűbáj hatása alatt állt vagyis feküdt, részletkérdés. Az érintésünk indította be a bűbájt, szóval még egy Priori Incantatem varázslatot sem használhattunk. Szólnék újból, de Michael nemes egyszerűséggel és hihetetlen férfiassággal befogja a számat. Ebből arra következtetek, hogy nincs helye több eszmefuttatásnak és nem is nagyon ellenkezem. Egyik kezem már a derekán van, a másikkal a nyakát ölelem át, ölemet hozzányomom míg a melleimnél bőven hagyok helyet a simogatásnak. Ki mondta, hogy nem vagyok határozott? Csak tudnom kellett, hogy nem fog elillanni a varázslattal együtt Michael lelkesedése is. Szeretem amikor egy férfi határozott, biztos kezű és úgy igazán odateszi magát durvaság nélkül. Felsóhajtok amikor ráfog a mellemre, és csalódott vagyok amikor elhúzza a kezét, de ez is gyorsan elillan, hiszen csak jobb helyzetet keresett. Kezének bőre forró, végigperzseli a hasamat, selymes takarókét borul a mellemre. Jólesően nyögdécselek a keze alatt, az enyém lejjebb csúszik, megkeresem a mélyedést a keresztcsontjánál, lassan araszolok befelé a gatya alá, és addig ügyeskedem míg rá nem fogok a fenekére. Akkor aztán belemarkolok és még jobban magamra húzom odalent. Combommal átölelem az ő combját, még nekem, aki nem vallja be sokszor mit érez, is feltűnik a türelmetlenségem. Ha már befogta a számat, nem tágítok tőle, nyelvemmel bejárom a fogakkal, kerítésként határolt mezőt és eljátszadozom a nyelvével. Iszom a csókját, beletúrok a hajába, majd kitámasztom a lábam és meglököm magam, ha sikerül átgördülünk és én leszek felül. Akkor azt csinálok vele amit én akarok.* -Mi lesz…. ha Gracie…..felébred? *Így vagy úgy, alul vagy felül, belesuttogok a szájába. Persze érdekel mit tesz majd és marad –e a varázs, és a bűbájt sem feledtem csak időlegesen felfüggesztettem a témát, mert találtam jobbat.*


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb




[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-08-09, 11:42


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 A misztikum mindig is a sajátom volt, tanácsadóként az egész életemet az tette ki, hogy rejtélyek után kutassak, és a különös, megmagyarázhatatlan anomáliákra találjak választ mindazok számára, akik hozzám fordulnak. Ám ez a mostani pont velem, velünk kapcsolatos. Hirtelen család lettünk, és a kislány megtalálása ugyan egy dolog volt, ám az legalább annyira fontos, hogy a lánnyal, akivel istenhozzádot akartunk mondani egymásnak, szorosabb kötelék fűz már össze, mint a családunk összeboronálása, vagy a rajtunk kívül álló bűbáj. Visszatérek hát a lányhoz, és nem hagyom elillanni a varázst. Mindig voltam annyira tudatos, hogy sose vegye el a kedvemet külső tényező, bár az is igaz, eddig nem volt az életemben senki meghatározó, hogy túlságosan is dilemmákba essek. Ha Aislingot el kellett volna engednem, hát megteszem, ugyanis nem vágytam arra, hogy legyen valakim. Aztán kezdtem egyre jobban megismerni, kötődni hozzá, így azért már teljesen más a leányzó fekvése, ezúttal szó szerint. Már akarok tőle valamit, és ha visszaretten ahogyan akkor is, amikor megmondtam,h ogy mennyire kedvelem.. Nos el kell döntenem, hogy mennyire legyünk határozottak. Ezúttal ő kezdeményezett, de már megint bizonytalankodik.. Lehet, hogy ezúttal nekem kell felvállalnom a kapott lehetőséget..
- Nézd Aisling.. Számít, hogy mi volt a múltban? Tudod, hogy én egyszerű lélek vagyok, én téged akarlak. – Lepillantok a nyakamat és mellkasomat cirógató ujjaira, nem szándékozom egy-egy szóval úgy magam mellé láncolni, ahogyan férfiak akkor teszik, ha az ágyukba akarják csalni a kiszemelt hölgyet. Nem, Aisling már most az ágyamban van, és ha nem viszonzozza a szavaimat, akkor is ki kell mondanom. Ismét egymás csókjaiba fulladunk, és viszont tovább mondja, és csak mondja. Mégsem vesztem el a türelmemet, hát kimondom, mert tudom, hogy hallani akarja. Nem kényszer, a saját akaratomból döntök így.
- Sokaknál jobban értek a mágiaelmélethez, és nem látom indokoltnak, hogy bárki is össze akarjon boronálni minket. Csak arra tettünk esküt, hogy Grace-t megóvjuk, nem pedig arra, hogy egymásba habarodunk. Azért szeretlek, mert erőt adsz, és elűzöd a magányt, amelyet eddig annyira kedveltem.. Már nem a sajátom. Te töltöd ki a világomat.. – Csókolok oda a szájára, szétnyitva az ajkait, most határozottabban, mint eddig, átlököm a nyelvemet, hogy rátaláljak az övére, félresöpörve a dilemmáit, egyértelműen jelzem, hogy az övé vagyok. A másik szobában a baba csendesen szuszog, így nincsen aki megzavarjon. Én is a derekánál húzom magamhoz, és most először megérintem a keblét, a gyengédséget arébbrakva, nem kevésbé nagy elánnal, amolyan férfias vágyakozással. Már nem tartok szüneteket azzal, hogy válaszútra kényszerítsem. Nem vagyok durva, ám a kedves simogatás helyett határozott ingerléssel keltem fel szunnyadó nőiességét. Ruhán keresztül is rátalálok a lassan ágaskodó bimbókra, és évődő mormolással csúsztatom meg a kezemet a hálóinge alá, hogy végigsimogassam a hasától kezdve fel, a csodás halmokig.. Én is kezdem nehezen venni a levegőt.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-08-07, 06:45


Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Michael mondatai azután is a fejemben zúgnak, hogy kimegy Gracie-vel, nem mintha kevés gondolatom lett volna az egész történetünkkel, még ez is hozzácsapódik, újabb bizonytalanságot szülve. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hiszen összeköt minket. Gracie anyja valamilyen módon tehát/esetleg belelátott a jövőbe és minket látott ott. Az amit álmodtam, talán nem is volt álom, vagy nem egészen. Talán egyfajta útmutatás a megoldások tengerében. Nem rám vonatkozott hanem Gracie anyjára? Lehet, hogy ő utazott az időben ahogy mi, és próbált valamilyen megoldást találni arra, hogy legalább a gyermeknek ne essen baja. Az is lehet, hogy számtalan időt megélt már és ez, a mi érkezésünk volt az utolsó és egyben megmentő, az álmom pedig erre akart mutatni. A tizenhetes szám ott ég az elmémben, érzem, hogy valamilyen jelentősége van, minden álom fontos, jelent valamit csak tudnunk kell megfejteni és én ezt akarom, megfejteni a saját álmomat. Kérdés, hogy Michael hisz-e bennük és tud-e megoldást ara, hogyan hámozzuk ki a fontos részleteket. Az már biztos, hogy nem véletlenül történt minden úgy velünk, ahogy történt. A kettőnk kapcsolatának csak annyiban van köze az egészhez, hogy Gracie anyja felhasználta a kislány megmentésére, talán valahogyan belenyúlt Michael varázslatába, a hoppanálásba. Visszatérése egy időre kisöpri a fejemből a gondolatokat, de azok makacsak mint én szoktam lenni és visszatérnek. Pedig édes ajkának íze még ott van az enyémeken, illata az orromból kúszik az elmémbe és a lelkembe, ölelése, óvó simogatásának nyoma pedig jóleső borzongással tölt el. Ám nem én lennék Aisling O`Hara ha hagynám elsiklani a gondolatokat a fejemből, a megoldás kulcsát kiesni a kezemből, nem én lennék ha nem látnék mindenben összeesküvést. A varázs ugyan elillant, de az érzés amit maga után hagyott ott maradt és ebbe kapaszkodom, Michael végre megadta magát és ezt nem fogom veszni hagyni, ujjaim nem szórakozott ösztönösséggel cirógatják az arcát hanem tudatosan csalogatva, hogy ne vesszen el gondolataiból a csókom. Felnézek rá mikor felkönyököl mellettem, simogatásomat lejjebb helyezem a nyakán át a mellkasára, de rá figyelek, a szavaira, a gondolataira melyek egyáltalán nem kapcsolódnak Gracie-hez és a minket összekötő kapocshoz, a történet megoldásának kulcsához. Michael _rólunk_ beszél és egyáltalán nem úgy néz ki mint akiből elillant a meghitt pillanat. A szavai ott lebegnek valahol a tudatomban, de a csókja s az, hogy magához húz vagy inkább félig maga alá, igyekszik mindent kisöpörni a fejemből. Michael….korábbi határozottsága most másra csap le, és számomra ez a furcsa, ezt nem értem, hiszen nem akart tőlem semmit, olyan voltam számára mint púp a hátán, most mégis akar engem? Hiszen ezt mondja, ezt kell kihámoznom abból a pár mondatból amit megoszt velem közvetlenül a csókja előtt. Hogy én mit akarok? Jó lenne tudni, de a gondolatok kiröppennek fejemből ahogy ajkai az enyémekhez érnek, nem oly szenvedéllyel mint korábban, de eléggé csábítóak maradnak, húznak magukkal csak tudnám hova. S aztán a nyakamon köt ki ami még izgatóbb mintha az ajkaimat kóstolgatná, hogyan gondolkodjam így? *-Ha előre elrendelt, hogyan irányítod a saját akaratodat? És te mit akarsz?*A beszélgetéssel soha nem volt gond, néha talán agresszívabb volt a szóváltásunk, de a kommunikáció nem ragadt le soha, legfeljebb nem volt ennyire kellemes mint most. Szó se róla, a csókjai perzselő nyomot hagynak a bőrömön és egészen a hasamig zsibonganak ahol termetes, repkedő lepkecsapatot alkotnak. Nehéz mindkettőre odafigyelni, de muszáj megtudnom, hogy Michael mit akar, ezt ugyanis az együtt töltött idő alatt nem sikerült megtudnom, hiszen olyan zárkózott volt, visszafogott és magának való. Mi változott, hogy beenged a személyes terébe…sőt! Belerángat. A hangom a bennem lobogó de visszafogott szenvedélyhez illőn suttogó, szinte csak lehelem a szavakat a csókjai keltette sóhajtások között, mert hiába figyelek arra amit mond, és ami a fejemben próbál a kuszaságból rendszert csinálni, a testemnek momentán nem én parancsolok. A testem pedig Michaelt akarja…az áruló! *-Eddig küzdöttél ellenem, mi változott? Mi van ha mindez csupán a mágia része? A bűbájé és nem igazi? Erre nem gondoltál? *Ez zavar engem. Én tudom milyen vagyok, ha nem lenne bűbáj akkor is vonzódnék Michaelhoz, legfeljebb nem mennék hozzá a családom kardoskodása miatt, de a szenvedélyes éjszakában benne lennék, aztán mehet mindenki a maga útjára, vagy együtt maradnánk már csak azért is, de csak keresnénk Merlin hagyatékát és összekötve a kellemeset a hasznossal, melegítenénk egymás ágyát. De ami most dúl kettőnk között az korántsem csupán szenvedély, mert akkor már régen ruhátlanok lennénk és egymásnak estünk volna. Ez más, egészen visszafogott, csendes érzelem amit a korábbiak miatt nem tudok megmagyarázni. Idáig jutok s válaszra várva az elmém abbahagyja kicsit a gondolkodást és a testem veszi át tőle a hatalmat, arra eszmélek, hogy az ujjaim Michael mellkasán vándorolnak egyre lejjebb a derekán. Forró bőrének bársonyossága elolvad a kezem alatt, és még többet akarok belőle. A vékony hálóruha mintha rajtam sem lenne, Michael minden porcikáját élesen és forrón érzem magamon, és rajta sincs sok vászon, hogy kétségeim legyenek; benne is ugyanaz tombol mint bennem. Na persze a hűvös és nemesi skót vér képes arra amire egy O`Haráé nem. *


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb



[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-07-28, 19:44


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 Miközben a haját simogatom, és elgondolkozom a felvetésein, mintegy véletlenül is a finoman hullámzó keblekre téved a tekintetem, és akaratlanul is eszembe ötlik, hogy a bújásával az is hozzám nyomódik, de nem kívánom, hogy képen töröljön, csak mert odanyúlnék, hogy megvizsgáljam, valóban olyan édes puhának tűnik, mint amilyennek a bordáim tájékán érzem. Nagyon is érdekel, hogy a rózsaszín bimbók tapintatása milyen vágyakat kelt bennem. Egyértelműen vonzódok hozzá, ám örlődök a mogorva távolságtartó remeteénem, és az udvarias, ám egyre jobban feltüzelt csábító között, hiszen Aisling nem először tesz felém bizonytalan lépéseket, mintha egyedül rajtam múlna, hogy a kapcsolatunkat illetően merrefelé indulok el. Magam sem tudom, ám egyértelműen megmozgat, új inspirációkra sarkall. – Én sem hiszem, hogy ártani akart volna, viszont ahogy mondod, köze van ahhoz, hogy minket összekössön. Az is elképzelhető, hogy tudta, hogy megyünk. Nem feltétlenül pont ránk gondolt, de lehet, hogy belelátott a jövőbe, és tudta, hogy jön valaki, aki megmentheti majd a lányát. Valaki, aki arrafelé kutatja Merlin hagyatékát. Mégis.. csak találgatok, nem tudom.. – Eddig jutunk a gondolatokban, mert ahogyan megcsókol, a valóság ezer darabjára szakad, és egyből belekerülünk az általa kreált mézízű álomba, amelyből fel sem akarnék ébredni, csakis az ver közzénk éket, hogy ha itt most tovább mennénk, az nagyon érdekes lenne a testünk között alvó baba jelenlétében. Csupán két percet kell nélkülöznie, hogy letegyem a kislányt a helyére, ám érzem, hogy eltűnt az a varázs, ami élet kettőnk között, de az ördögbe is, nem hagyom, hogy ismét elhátráljunk. Csupán szünet volt mindez, nem pedig zárás. Látom az Aisling arcán felmerülő kétségeket, és ha mégiscsak szeretne a törékeny lány szerepébe visszavonulni a nagyszájú ír boszorkányából, lehetek oly gálás, hogy átveszem a stafétát. A csókot ezúttal elnyújtom, és nem vágok csalódott fejet, amikor szavakba is önti a dilemmáit. Megtisztelem annyival, hogy a szemébe pillantok, és felkönyölök mellé, hogy legalább beszéljünk. Nem sértődtem meg. – Állandóan. Megtehetjük, hogy küzdünk ellene, és az is hogy elfogadjuk. Nekem nem ez a világom, gyűlölöm a kötöttségeket, de veled minden olyan más, még ha veszekedünk is. Téged nem lehet nem komolyan venni. És hogy furcsaság lene, hogy.. mi.. nos igen. Furcsa. Talán előre elrendelt, de a saját akaratomat én irányítom, kérdés, hogy te mit akarsz..? – Beszélgethetünk, oh igen, ám nem vagyok annyira kizökkenthető, hogy ezt ne tehessük meg akkor, ha éppen most odacsókolok a szájára, és a derekánál fogva egész egyszerűen finoman húzok rajta egyet, hogy fekvőbb helyzetbe kerüljön. Nem fekszem teljesen rá, mégis valamennyire begyűröm magam alá, hogy a nyakát csókoljam évődő figyelmességgel. Nem olyan elszánt szenvedéllyel, amiből még nincsen visszaút. Tartom a magabiztosan visszafogott stílust, hogy megmaradjon számára a biztonságot rejtő egérút, ha menekülni vágynak.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-07-16, 16:53


Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Egyáltalán nem értem hogyan lehet hozzám vagy Gracie-hez bármi köze Michael kutatásainak. Nem rég találkoztunk csak, előtte nem tartottuk a kapcsolatot, még csak nem is ismertük egymást személyesen. Tudtam ki ő, ki a családja, hallottam róluk és az apáink bizonyos mértékig üzletfelek, de soha, soha nem volt közöm Michaelhoz semmilyen módon. Azt sem tudtam mivel foglalkozik, hol él és a kutatásáról végképp nem tudtam. Amit elmondott az is elég homályos volt, semmi konkrétum, most mégis utánam nyúl. Zavartan ingatom a fejem, de amit mond talán magyarázat lehet mindenre. Akkor kerülhettem a célkeresztbe amikor kijelentettem, hogy vele tartok, hogy bárhová is megyünk, menjünk csak el innen ebből a poros kis faluból ahol úgy érzem magam mint egy halott. De ki tudhatta meg és hogyan? Nem, már akkor eldőlt minden amikor Graciet megfogtuk, amikor a bűbáj összekötött minket és ez a bűbáj messzire nyúlik.* -Gondolod, hogy van köze Gracie anyjának ahhoz amit te keresel? Az ő bűbája köt minket össze, de nem hiszem, hogy értani akart volna a lányának. *Nem, Gracie anyja ránk bízta a gyermekét, de védeni akarta, biztonságban tudni, viszont Michael kutatása valamilyen módon kapcsolódik hozzá. Talán Gracie anyja talált valamit és attól akarta megóvni Gracie-t, talán az ő halálát is olyasvalami vagy olyasvalaki okozta ami vagy aki Michael elé is akadályokat gördít. Az agyam lázasan kutat minden lehetséges megoldás után, csak azért, hogy a kislányt meg tudjuk védeni. Ha tudjuk mivel állunk szemben akkor védekezni is tudunk ellene, vagy akár támadásba is lendülhetünk, hogy elejét vegyük egy minket elveszejteni kívánó erőnek. Ám egyelőre úgy tűnik csak én fogok elveszni Michael pillantásának tengerében, olyan akár a Roxfortban a Tiltott Rengeteg. Sűrű, sötét, csábító és szívet dobogtató, ám a szívemet nem a félsz ugrasztja meg hanem az izgatottság. Elhessegetem néhány pillanatra mindazt amin eddig agyaltam és megcsókolom. Csak így egyszerűen, fittyet hányva minden szabályra, minden Grace általi intelemre, csak a szívemre hallgatok, a lelkemre és a mélyen bennem dúló vágyra. Olyan édes a szája, hogy belesajdul minden porcikám és majdnem elfelejtem azt is, hogy Gracie ott van kettőnk között. A szenvedély hulláma mindent elborít, értetlenkedve, szinte álmos zavartsággal tekintek fel rá mikor eltávolodik. A csend súlyos lepelként ereszkedik rám mikor Gracievel elhagyja a szobát, a korábbi gondolatok újra felbukkannak, az egész történet zavaros és hagymázas, különös és hátborzongató. Legalábbis együtt a miénkkel, főleg azért mert rengeteg fehér folt van. Lassanként kezd derengeni valami félig egész és az ellentmondások nem merülnek ki ennyiben. Michael Merlin utáni kutatása, Gracie és az anyja, utóbbinak köze volt Merlonhez valamilyen módon, vagy azokhoz akik szintén utána kutattak, vagy épp védték az örökségét. Valamit megneszeltek és megölték Gracie anyját, ám a csecsemőt már nem tudták, vagy nem akarták saját kezűleg, inkább a kegyetlen természetre hagyták, hogy elintézze helyettük. Ám velünk nem számoltak, Michael mentőakciója nem úgy sült el ahogy ő vagy bárki más képzelte volna. A zsoldosoknak semmi köze nem volt ehhez, puszta véletlen, hogy oda keveredtünk, talán túl gyorsan hoppanált és elvétette az irányt. Gracie anyja pedig bennünk látta a reményt és megmentette a lányát általunk. Ám a bűbájjal nem csak egymáshoz és a kislányhoz láncolt minket hanem ahhoz az erőhöz ami elől menekült. Biztosan mágiával bántották, abba halt bele, erejének utolsó morzsáival azonban még elsütötte a varázslatot. Így azonban fényes nyomot hagyott rajtunk. A gondolatok száguldoznak a fejemben, Michael visszatértére eszmélek, a varázs azonban elillant vagy legalábbis kevés marad belőle, a minket egyben tartó mágia túlságosan erős és veszélyes ahhoz, hogy félvállról vegyük. Hagyom, hogy átöleljen mert a közelsége jólesik és biztonságot nyújt, belefeledkezem a csókjába amit most már ő ad és viszonzom ahogy az elsőnél kellett volna, de érzem, hogy nem teljes odaadással. *~Merlinre, mikor tanulom már meg mikor nem kell gondolkodni? *Nem tudom félresöpörni mindazt amin Michael távollétében agyaltam és még hozzá is teszek. Válaszokra van szükségem, nagyon sok válaszra a rengetegkérdésemre, és tudom, hogy félre fogja érteni de nem tehetek mást. Nem lököm el magamtól, még csak arrébb sem megyek, nem húzódom el, élvezzem a puha érintését a bőrömön és sajog minden porcikám és lázadozik a lelkem, mert tudja, félbeszakítom a csodálatos perceket. *-Michael….Michael*szinte a szájába suttogom a nevét, így hívva fel magamra a figyelmét. Átkarolom a nyakát, hogy ne mehessen el, de hátrahajtom a fejem, hogy a szemeibe tudjak nézni, azokba a feneketlen mély tavakba melyek sötétje húz magába.* -Michael, neked nincsenek kétségeid? Nincs semmi…..nem furcsa, hogy mi így egymásra találtunk? *Talán magamban is kételkedem, nem tudom. Talán benne is. Nem a tisztességében, nem az emberségében, nem abban ami amúgy is az övé volt. Inkább abban a hirtelen feltámadt vágyban amit eddig visszautasítottunk. Mondjuk csak ő. A fenébe is, minek gondolkodom annyit?*

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb


[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-07-11, 20:10


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 Nem tehetek róla, minden különbözősége ellenére teljesen rabul ejt a varázsa. Amennyire öltük egymást, már képesek lehet meglátni egymásba, ami igenis a szívünk vágya, én már ki is mondtam hogy fontos számomra, de nem várok viszonzást, sem kezdeményezést. Abban teljesen eltérő a véleményünk, hogy kinek kéne kezdeményezni, kell e egyáltalán, ha ennyire nem passzolunk, meg hát eddig nem voltam már előtte sem a nők nagy rajongója, úgy véltem, hogy kötődni nem éppen a legnyerőbb dolog, amit a férfiember tehet, viszont annyira meg nem vagyok gátlástalan, hogy fiatal hölgyet erényét elvegyem, ágyból-ágyba ugrálva. Egy-egy ilyen ismeretség volt, tehát nem mondanám teljesen tapasztalatlannak magamat, de úgy vélem, egy nő igenis tartsa magát annyira értékesnek, hogy csak annak adja magát oda, akivel megvan a közös hullámhossz. Eddig tehát a tudománynak éltem, remélve, hogy a hatalomvágy, amely a családomat járja át, nem lesz az én végzetem is.
- Mert.. összefonódik a sorsunk. Kötődünk egymáshoz. Ha azonos a célunk, talán a Merlin hagyatékát védő örzők téged is potenciális ellenfélnek gondolnak. Féltelek, nem akarom, hogy bajod essen. A picinek sem. – Ingatom a fejemet egy picit közelebb húzódva, amivel úgy tűnik, hogy felbátorítom, a zaklatott álomvilágból most a valóságba úgy csöppenhet át, hogy minden rendben van, és én sem ellenségeskedek vele. Tényleg idillikus, sőt mi több, vágykeltően boldogító. A csókja alig lep meg, de meglep azért. Nem azért csókolok vissza, mert férfi vagyok, és ez az ösztön. Megtehettem volna, hogy eltolom magamtól, ám nem így érzek. Beleduruzsolok a szájába, jelezve hogy ezzel most betalált, valahol meg átkozom magamat, hogy nem voltam én az, aki picit is erőltette mindezt. De hát az én karót nyelt, visszafogott vilámom nem erről szól, így hálás vagyok, hogy felrúgja a lovagkori szabályait. Nekem így kell ő, határozott, vagány nőként, hogy kisegítsen olykor, ha elhagy az erőm. Mégis, ez a csók most más, mint amit én indítottam meg, azóta rengeteget beszélgettünk, jobban megismertük egymást, édes nyelve az enyém után kutat. Nem tudtam eldönteni, hogy csupán egy jó éjt puszira vágyik, és már menjek is, ám ahogyan közelebb húz, egyértelmű, hogy most valami többet akar. Nem feltétlenül mindent, de.. valami pluszt. Két csók között ragyogó pillantással mérem végig, szinte a levegő után kapkodok.
- Talán.. leteszem a picit. Ne mozdulj innen. – Ez inkább kérés, mint parancs, nem lenne ildomos ugyanis úgy belefeledkeznünk, hogy a kicsi lányt gyúrjuk egymás teste között. Fájdalmas az elszakadás, mégis meglépem, visszavéve tőle a babát, aki édesen alszik már. Felállok, és már viszem is, betakargatva a saját kis ágyikójában, meg sem moccanva alszik tovább, talán már nem fog felébredni az éjszaka. Nem sokat habozok, visszatérek az imádott hölgyhöz, mellé heveredek, és ezúttal én ölelem át. A kezdeményezés immár az én kezemben van, és csakis remélhetem, hogy útközben nem gondolta meg magát. Ismét az ajkára tapasztom a sajátomat, és férfiasan erős kezem az oldalát végigcirógatva a hálóruhája alá siklik be, egyenlőre pusztán simogató jelleggel térképezem fel a gyönyörű, karcsú testet.



zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aisling O`Hara
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 26
ϟ Hozzászólások száma : 129

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-07-06, 15:31


Michael & Aisling

Valahol Skóciában


[You must be registered and logged in to see this image.]


*Az, hogy itt van velem, bizonyítja mennyire figyel rám. Maradhatott volna a szobájában is Gracie-vel, ha a baba felébredt elég lett volna csak őt megnyugtatni, vele foglalkozni, ám Michael átjött hozzám, hogy tudja minden rendben van-e velem. Olyan természetes a jelenléte, hogy nem is érdekelt milyen lengén vagyunk öltözve mindketten, hogy beszélgetés közben szinte éget a pillantása, hogy a tincseimmel játszadozik. Mintha mindig ezt csinálta volna, az érzés lassan de biztosan kúszik be a tudatomba, hogyott elfészkelje magát jó hosszú időre. Jól esik, hazudnék ha azt mondanám kellemetlen vagy kínos, szó sincs ilyesmiről és azon túl, hogy a jelenléte biztonságot nyújt, mindennaposnak tűnik. Pedig eddig soha nem jött be a szobámba, legfeljebb nappal ha nagyon akart valamit és akkor is kopogott, de legtöbbször kivárta míg megjelenek a nappaliban. A mostani közös életünkben nem volt semmi sem sürgős, csak Gracie pelenkájának cseréje és meglepő módon Michael az esetek többségében még ebben is megelőzött. Az álomról folytatott csevejünk halk és álomittas, még érzem a lelkemre nyomott súlyát annak amit álomnak gondolok de valójában inkább látomás lehetett, hiszen nem beszéltünk ilyesmiről. Ami után Michael nyomoz nem lehet köze mindehhez, teljesen más irányt vesz, nincs köze hozzám sem, nem is az én családomról és a múltbéli titkairól szól. Amit én láttam teljességgel légbőlkapott, mégis aztérzem, hogy valóságos.* -Miért nyúlt felém? Én csak segítek neked, Gracie-nek pedig aztán végképp nem lehet hozzá köze. *Azt nem mondom, hogy félek, de nem árt óvatosnak lenni. Az álmomban sem hittem, hogy létezhet olyasmi amiről Michael beszélt, ébren pedig végképp nem. Az elmémben azonban állandóan ott motoszkál valami megfoghatatlan, láthatatlan, rejtőzködő rossz érzés, ami nem hagy nyugodni. *-Jól vagyok. Persze.*Alig két lélegzetvételnyi idővel a szavaimután nyugtatom meg, hogy velem minden rendben, és ezek után akár mehetne is vissza Gracie-vel a szobájába, vagy Gracie nélkül, most én lennék a soros és ha már itt van…..zaklatott lelkemnek jót tesz a meleg babaillat, a picinyke test ahogy hozzám bújik ösztönösen. Mehetne de meg sem mozdul és én sem engedném, talán érzi, hogy nem egészen igaz amit mondtam, jól vagyok de folyton az álmomon jár az agyam és nem tudok igazán megnyugodni amíg nem tudom mi az ami zavar ebben a történetben. Ám Michael közelsége, az, hogy érezhetően képtelen elszakadni tőlem, Gracie-től és a hajamtól, vágyat kelt bennem. Perzselő tekintete felforralja vérem és bármit is szóljon, muszáj megcsókolnom, behajtanom az adósságot vagy egyszerűen csak visszaadni azt amit tőle kaptam. Semmilyen bosszú nem munkál bennem, sem próbatétel, hátsó szándékról pedig nem is beszélhetünk. Csak meg akarom ízlelni a száját, úgy ahogy első alkalommal nem tudtam, mert túlságosan meglepődtem. Michael nem harcol ilyen érzésekkel, gondolom nem várta, hogy megtegyem mégsem érzem, hogy meglepődött volna vagy mint ,pasi gyorsan képes túltenni magát rajta. Épp csak egy kis morgást vélek hallani ami akár egy macska dorombolása is lehetne, az elnyíló száj már sokkal jobban feltüzel. Magamban kuncogok, talán az ajkaim is megremegnek a mosolytól amit a gondolataim közvetítenek. Most már tudom mit érezhet egy férfi amikor heteken át ostromolja a nőt és végre megkapja azt a várva várt első csókot a kapuban. Diadal, kéj, láncra vert vad szabadulásának érzése. Néha tényleg jobb férfinak lenni, és talán nem kellene egy csecsemővel a karomban ezt tennem, de nem érdekel. Magunk vagyunk, egy család,Gracie a miénk és mi bizonyíthatná jobban az összetartozásunkat és a biztonságot mint egy szenvedélyes, hosszú és forró csók. Elmerülök benne akár egy tiszta vizű, langymeleg tóban. Ha eddig eljutottunk és nem húzódott el felháborodva és az erkölcseit emlegetve, akkor jó úton haladok. Finom, kellemes és egyáltalán nem követelőző. Michael még a csókjában is megmaradt annak a magának való embernek aki eddig volt és ahhoz tartja magát amit eddig hangoztatott. Épp csak egy kis helyet hagy nekem de nem lépi meg a következő lépés, rám hagyja vagy tőlem várja. Nem okozok neki csalódást, még közelebb húzódom, kezemmel én is a hajába túrok, a nyakánál fogva csalogatom magamhoz miközben, gondolatban felvéve a nadrágot a nyelvemmel a gyakorlatban hatolok át az ő szájába. Akár egy barlangban úgy kutatom körbe, kíváncsian némi derültséggel és nagy adag diadalérzettel a lelkemben. Nesze neked Grace. Mégis csak így kell ezt csinálni.*

[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ Idézet, szöveg, egyéb





[You must be registered and logged in to see this image.]
Just you and me….

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michael Screwburry
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 30
ϟ Hozzászólások száma : 94

TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton 2016-07-04, 20:42


Aisling&Michael

[You must be registered and logged in to see this image.]
► Just you and me  



 Eltűnődök azon, amiket a lány mond, és közben észre sem veszem, hogy továbbra is a tincseivel játszom. Akkora szakadék tátongott korábban közöttünk, egymásnak feszültünk, hiszen olyan mások vagyunk. Először a kislány kedvéért tettük félre a sérelmeinket, majd kezdtük megismerni egymást, hogy végül jelen pillanatot elérve kezdjünk szövetségesként tekinteni egymásra. Sőt több ez mint egymásra utaltság. Nyíltan kifejeztem, hogy érdeklődöm iránta, noha teljesen más eszméket vallunk arról, hogyan is kéne a másiknak viselkednie, ez az ellentét mégsem emel oly magas falakat, amiket ne tudnánk megmászni, valahogy ledönteni. Akaratanul is egy család lettünk, és már egyre kevésbé érzem, hogy menekülne ebből a helyzetből. A smaragdzöld pillantás úgy tűnik ritkábban telik meg haraggal, mintha lassacskán érdeklődés váltaná fel mindazt, ami korábban ellenem hangolta.
- Ne becsüld le a fantáziádat. Viszont.. lehet, hogy igazad van. Elképzelhető, hogy ami után kutatunk, feléd nyúlt, és megragadta az elmédet. Most már jól vagy? – Kérdezem aggódva, nem akarom, hogy miattam kelljen akár lelkiekben sérülnie. Tudom, hogy van annyira makacs, hogy nem hátrálna meg. Velem akar maradni, hogy felderítsük azt, ami miatt ezt a falut választottam székhelyemül. Még az általa talált kulcsnak sem találtunk megfelelő lakatot, holott ez is izgatja a fantáziámat. Az ír lány kiváló partner, hiszen felcsattanásaival engem is örökké ébrenléti állapotban tart, nem olyan sótlan, mint én, és ez tulajdonképpen felvillanyoz. Ismét próbálok beszélgetést kezdeményezni, arról biztosítani, hogy bár még mindig feszült köztünk némi ellentét, már sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, mint korábban. Ez nem feltétlenül a kislánynak köszönhető, noha volt benne bőven szerepe. Az egymásrautaltság már sokkal fontosabb helyzet. A válsághelyzetekben ismerszik meg, hogy kire lehet számítani. Bevallom én nem vagyok egy gyengéd típus, elfojtom az érzelmeimet, de ez a tűz, ami a lányból árad, képtelen vagyok gátat vetni mindannak, amit érzek iránta. Újra és újra felülírja azon elveimet, miszerint kötődni vétek, s fájdalmat okoz. Fájdalmat akkor érzek, amikor többedjére is akaratlanul megbántom. Akaratlanul? Visszafoghatnám a stílusomat, talán meg is teszem, mégis sikerül belegázolnom a lelkébe. Pedig nem akarom, tényleg nem. Csak megtörténik. Érzem a vágyakozását, egy nő nem néz így, ha nem akar semmit, ám a korábbi habozás helyett most előrelendül, nem foglalkozván azzal, hogy majd mit szólok, úgy tűnik ő félredobja az elveit, amire én nem voltam képes. Ahogyan az édes hús végigterjed a számon, meglepődött zümmögést hallatok, ám mindez csupán egy szívdobbanásnyi idő. Mérgelődhetnék magamban, hogy nekem kellett volna a sarkamra állni, ám mégis itt vagyok, ez is lényegében jelzés volt. A követelőző csókja nyomán behunyom a szememet, és a szabad kezemmel az arcát érintem, finom-gyengéden, cirógatóan, hogy beletúrjak ismét a hajába a fülét is célba véve. Lehelletnyit kinyitom a számat, de csakis azért, hogy némi ízt adjak még pluszban a kezdeményezésnek, és elmerülök abban, ami most történik.




zene: [You must be registered and logged in to see this link.] |TO : Aisling ~  | [You must be registered and logged in to see this link.]



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Aisling & Michael - Kutatóúton

Vissza az elejére Go down

Aisling & Michael - Kutatóúton

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-