Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ Hermione&Cormac
  Today at 20:24
Cormac McLaggen





ϟ Megan & Tommy
  Today at 12:53
Megan Smith
A hónap posztolói
Elijah Crowfield
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Calista Merrick
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Cody Armstrong
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 578 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Aviana Holbrook

Jelenleg összesen 33631 hozzászólás olvasható. in 3126 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Vic Carthya
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 23

TémanyitásTárgy: Re: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban 2015-12-23, 10:03





Hermes & Vic


Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
Megjegyzés: I don’t know this feeling
[You must be registered and logged in to see this image.]


- Semmi, csak anyuék azt szeretnék, ha az lennék. De lássuk be, a Számmisztika is csak azért megy, mert a másik felem segít nekem.  – És nem azért, mert annyira értenék hozzá, valójában rémes vagyok belőle. Ha valaki segítséget kér, sose tudok neki, mert nem vágom ezt az egészet, csak megy aztán kész.
- Hát igazából mindkettő én vagyok, csak nehéz néha eldönteni mikor pontosan melyik.  – Ezt utáltam talán a legjobban, ebben az egészben. Nem is azt, hogy Lélektelen srác fog eluralkodni rajtam, mert abban már megegyeztünk, hogy közösen uraljuk a testet és csak akkor kaphatja meg igazán, ha valakit meg kell leckéztetni, vagy dolgozat van. De az, amikor elő akar lépni és élni szeretne egy kicsit, akkor nem mindig engedek neki, de már alig bírom néha visszatartani teljesen és olyankor bele tudok őrülni, hogy most éppen ki vagyok, és nem tudom mit is akarok pontosan, mert csak nagyon kevés dologban egyezik meg a véleményünk, szinte semmiben.
Mikor elmegy, én a vendégeket kezdem fürkészni, hátha meglátok egy ismerős arcot, aki hallhatja, miről beszélgetünk. Nem szerettem volna, hogyha az iskolában bárki is rájönne erre, hisz abból biztosan nagy hűhó lesz, nem mellesleg akár ki is csaphatnának azért, mert több tanulót is megcsonkítottam, valamelyiküket meg úgy, hogy vissza se jött azután.
- Belém jött, felhúzta magát, mire én is ideges lettem és már nyúltam a zsebembe, hogy akkor most jó modorra tanítom, de nem volt nálam, így hagytam elmenni. – Bár ha nálam lett volna, se engedtem volna, hogy baja legyen, elvégre előfordul, hogy valaki nem néz a lába elé, bár tényleg nem vágom, minek kell így felhúznia magát valakinek. A cigarettára nemet mondok, hisz nem dohányzok, meg a barátom sem igazán bírja, de persze az nem zavar, hogy ő rágyújt, csak nekem ne kelljen. Nagyot kortyolok a teámból, aminek kellemes íze van, talán még nem is ittam ilyet. Meg kell majd kérdeznem, hogy milyen fajta.
- Nem igazán.  – nevetem el magam, hisz azt se tudom, hogy kicsoda, csak annyit tudok, hogy az iskolába jár és majdnem megkéseltem, de ennyi az ismertségünk, talán még a nevére is emlékszem, de most nem ugrik be így hirtelen.
- Kimentem a maszkban, hogy levegőzzek egyet.  – kezdtem a mondandómat halkan. Nem lett volna jó, ha ezt hallják. -  Aztán hirtelen megjelent a csaj és szokásomhoz híven eltorzított hangon játszottam a kemény srácot, aki előbb figyelmeztet aztán bántja. De ő elég makacs volt és nem hitt nekem, sőt még alá is becsült, amire az én drága barátom felkapta a vizet és már annyira kiborították a lány szavai, hogy azon gondolkodott, mikor vágja meg és hol.  – Hát röviden ennyi lett volna, nem is nagyon emlékszem a történtekre, az események igen nagyrészt én is csak az elmesélésből hallottam, nem tudom, hogy valóban így történt-e.
- Lehetne mindkettőt? – kérdezem szórakozottan, elvégre mindkettőre kíváncsi vagyok. A véleménye sokat számít, hisz a nagybátyám, így szívesen meghallgatnám, a tanácsára meg nagyon rá vagyok szorulva, miután csak ő tud erről és én nem tudom mi tévő legyek.
Az ajánlatán elgondolkodtam egy darabig. Talán tényleg jó lenne, bár nem tudom, hogy képesek-e elbírni a másik személyiségemmel, mert én persze örömmel elfogadom a segítséget, amennyiben nem kiirtják, hanem meg tanulhatom kordában tartani. -  Az jó lenne. De ne most. Várjunk még egy kicsit. – mondom egykedvűen.
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban 2015-12-11, 21:59

what’s up kiddo?
 


Vic & Hermes


- Én se voltam soha évfolyamelső és akkor mi van?! – ahhoz képest a minisztérium egyik osztályát mégis én vezetem.
- Az a lényeg. – ha valóban jól van a sulis eredményeit leszámítva, akkor az a lényeg és nem más. Nekem legalábbis ez a véleményem.
- Alapvetően téged, de kétfélét is kérhetsz. – nem fog a padlóhoz verni, ha mindkét énje kívánságának eleget téve akar rendelni – feltéve, ha a másik személyisége nem olyasmire vágyik, amit itt nem szervíroznak (és az lehet akármi is) – így aztán várom, hogy kibökje akkor mit is kér.
- Oké. Mindjárt jövök. – bólintok egyet a teát illetően, majd ellépek annyi időre, amíg rendelek. Hamarosan pedig vissza is térek két bögrével a kezemben, az egyikben a teája, a másikban meg nekem egy kávé, feketén.
- Na ennyire gázos volt a helyzet? – kérdezek vissza a bicska emlegetését hallva és beleiszok a kávémba, majd előszedek egy szál cigit és rágyújtok. A dobozból az unokaöcsémet is megkínálom, nem az apja vagyok, hogy tiltsam neki, szóval felőlem aztán kiszolgálhatja magát a dohánnyal, ha akarja.
- Nocsak. – bököm ki, ahogy a füstöt kiengedem tüdőm fogságából.
- Tetszik a lány? – előbb pihenőben hagyom a másik megjegyzését, miszerint majdnem megvágta őt. Ráérünk még azzal foglalkozni.
- Mi történt? – kezdjük az elején, főleg azzal, hogy miként is találkoztak, ami úgy sült el, hogy a másik énje meg akarta vágni. Mert ha jól sejtem, akkor nem feltétlen Vic esett volna neki a lánykának, főleg azért, mert ha nem számítana neki a csaj semmit sem, akkor gondolom nem említette volna meg nekem. Bár gondolom hamarosan több is kiderül, feltéve, ha beavat további részletekbe is.
- A véleményem kéred vagy a tanácsomat? – kérdéssel válaszolok neki. Alapvetően nem az én tisztem ebben a kérdésben dönteni, hanem az övé. Megtisztelt azzal, hogy beavatott a bizalmába és eszemben sincs a nyakában lógni és elítélni.
- Ha akarod beszélhetek Sandrinnal, feltéve, ha be akarod avatni őt vagy bárki más gyógyítót. Tőled függ. – a nejem pszichológus, amit történetesen Vic is tud(hat), ő nyilvánvalóan tájékozottabb abban a problémában, amivel az unokaöcsém is szemben áll. Ha akarja, akkor beavathatjuk őt vagy valaki mást, aki segíthet, de természetesen én erőltetni nem fogom. Igazából Vicen áll, hogy miként is akar dönteni.


megjegyzés ◊ zene ◊ szószám
◊ credit by ◊
Vissza az elejére Go down
Vic Carthya
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 23

TémanyitásTárgy: Re: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban 2015-12-05, 11:52





Hermes & Vic


Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
Megjegyzés: I think I’m crazy
[You must be registered and logged in to see this image.]


Halványan elmosolyodtam mikor ő is köszöntött és most már nem volt olyan nehéz újra jókedvet erőltetni magamra. Na persze ehhez nagyban az is hozzájárult, hogy ő is késet, meg hogy nem szidott le, mint azt az utóbbi időben megszoktam. A tanároknál még érthető, hogy nem éppen boldogak attól, ha későn érek oda az órákra, de egy barátnál nem kéne, hogy annyira nem baj legyen, márpedig az én haverom az utóbbi időben gyakran kiborul azért, mert elkések valahonnét.
- Hát tudod, mondanám, hogy remekül, de ismersz, sose tanulok, szóval nem éppen én vagyok az osztályelső. Egyébként klasszul.  – Attól eltekintve, hogy majdnem megöltem múltkor egy ártatlan lányt, egy másikra a frászt hoztam és egyre kevésbé tudok magamon uralkodni. De ez már mellékes.
A kérdésén halkan felnevetek. -  Most melyikünket kérdezed? – Az egyik felem inkább valami üdítőt kér, a másik meg kávét. Ilyenkor van nagy baj, mikor már én magam sem tudom, mit akarok. -  Legyen csak egy tea.  – Nehéz megtalálni időnként az arany középutat. Főleg azért mert a két személyiségem között ég és föld a különbség. Az egyik egy idióta, mindig mosolygós srác, aki szereti a vicceket, a másik meg egy veleéig romlott komoly és könyörtelen alak. Szóval mindig csak a véglet közül tudok választani, ami alapból nem is lenne nagy baj, ha néha nem ragadnék le a két felem között és olyankor nem tudom eldönteni ki irányít. Ez ilyenkor van szívás. Általában ha ez van, akkor elmegyek valahova és lenyugtatom magam legalább annyira, amíg el nem dől, most ki is vagyok pontosan. Remélem, ezúttal inkább a jobbik énem kerekedik felül.
- Mondjuk úgy, hogy még szerencse, hogy nem volt nálam a bicskám. – mondtam halkabbra fogva. Nem lett volna jó, ha bárki is meghallja, mit mondok, mert a végén még rettegni kezdenek, ami érthető is, ha rólam van szó, de feleslegesen nem rémisztgetek főleg úgy, hogy valaki nem érdemli meg. Sajnos már egy ideje folyamatosan csak azon kattog az agyam, hogy mi lesz, ha kiderül milyen is vagyok valójában. Vagy mi van, ha egyszer valakit tényleg komolyan bántani fogok és miattam hal meg. Az utóbbi időben nagyon elszalad Lélektele sráccal a ló és ez nem jó. Vissza kéne fognom, de már nem mindig tudom.
-  Nemrég találkoztam egy lánnyal.  – kezdtem a mondandómat, bár a vége nem éppen az lesz, amire számíthat. - Majdnem megvágtam pedig nem is érdemelte volna meg.  – Komoran bámultam magam elé. Nem is emlékszem már mit mondott, ami miatt felhúztam magamat. Csak azt tudom, hogy beszólogatott és én egyre dühösebb lettem, de utána teljes képszakadás. -  Szerinted nem kéne elmegyógyintézetbe vonulnom?


[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban 2015-12-04, 22:57

what’s up kiddo?
 


Vic & Hermes


Amikor megérkezett a bagoly a hírrel, hogy Vic itthon tölti a karácsonyt és szívesen venné, ha találkoznánk a téli szünet alatt, mondhatni igen hamar válaszoltam neki, hogy benne vagyok, csak tudassa mikor jön és hol fussunk össze. És akkor már ezen felbuzdulva felkerestem a nővéremet is a napokban – még az unokaöcsém érkezése előtt – mert nagyon régen nem beszéltünk már egymással. Ennek nem volt különösebb oka – meglepő vagy sem, de Clarissa-val sosem voltunk rosszban. Persze, az egészséges testvéri rivalizálás mindig is megvolt, na meg persze ő is megmondta annak idején, hogy mi a véleménye a házasságommal kapcsolatban, de ezeket leszámítva, azt hiszem mondhatjuk az, hogy jó testvérek vagyunk. Már ha van ennek a kijelentésnek bármi értelme is, tekintve, hogy elég relatív ez a megfogalmazás és mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Ez azonban most nem ide tartozik.
Azt hiszem hamarosan felkeresem apámat is, itt lenne már az ideje, hogy elüljünk egymással, tekintve, hogy vele viszont szándékosan kerültük egymás társaságát nagyon is hosszú ideig a családom miatt. Pontosabban a feleségem és a fiam okán. Előbbivel kapcsolatban ma már igazat adok neki, utóbbit érintően pedig… a fiam mindig is a fiam lesz és nem érdekel, hogy az anyja milyen felmenőkkel rendelkezik. Számomra Robert a minden és ez mindig is így lesz.
Munka után az előre megbeszélt helyre és időre megyek, a város egyik kávézójába. Pontosabban számításaim szerint igyekeznék én, de természetesen akkor rohad le metro, amikor haladnék is ebben az átkozott városban. Így azonban kénytelen vagyok átkalkulálni a közlekedést és másik vonalon menni tovább, aminek következtében el is kések. De úgy tűnik még mindig kevesebbet, mint az unokaöcsém, akinek még így is utánam sikerül befutnia.
- Szia! Nem gond, én is most értem csak ide. – intek neki, hogy tegye csak le magát ahová tetszik.
- Remekül. Hát te? Hogy megy a suli? – az a remekül persze nem fedi a valóságot, de eszemben sincs szegény srácot a saját szarságaimmal traktálni, inkább megkímélem tőle.
- Mit iszol? – nekem egy kávé tökéletesen megteszi mindenféle frinc-franc nélkül, de azt nem tudom, hogy ő mit szeretne. Mindenesetre, legyen bármi a vágya, én állom.
- Mi volt egyébként a malőr? Vagy nem fontos? – mert hát ugye azt nem tudom, hogy csak a cipőfűzője bomlott ki és netán orra bukott – bárkivel megeshet – vagy esetleg azt takarja, amivel küzd és amiről nem volt hajlandó másnak szólni eddig. Rendes kölyök, ráadásul a vérem – akkor is, ha a nővérem fia, egy család vagyunk – így azt hiszem természetes, hogy érdekel vele kapcsolatban minden. Bármily meglepő, nekem is van szívem és a családom tagjai sokat számítanak.


megjegyzés ◊ zene ◊ szószám
◊ credit by ◊
Vissza az elejére Go down
Vic Carthya
Reveal your secrets

avatar

Hugrabug

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 23

TémanyitásTárgy: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban 2015-12-04, 16:48





Hermes & Vic


Zene: [You must be registered and logged in to see this link.]
[You must be registered and logged in to see this link.]
Megjegyzés: It is harder than I thought.
[You must be registered and logged in to see this image.]


Talán nem éppen a legjobb ötleteim közé sorolható, hogy télen, a hóba gördeszkával akarok közlekedni, de már olyan rég álltam a deszkámon, hogy szerintem elvonási tüneteim vannak. Meg a nélkül olyan deszkasztikátlan vagyok. Egyszóval a kedvenc közlekedési eszközömmel indultam meg, majd pár méternyi szenvedés után, inkább úgy döntöttem, hogy csak a kezembe viszem, és majd gyalogolok. Na és pontosan ezért meg is fagytam, mert ahelyett, hogy téli ruház húztam volna, csak egy vastagabb fekete pulcsi volt rajtam, egy dzseki, farmer nadrág, egy szürke póló, meg persze a nyakláncom, amit csak akkor hordtam, ha épp nem tudtam eldönteni, melyik személyisem irányít pontosan. Mert a mindennapokban, mikor az emberek közé megyek, akkor többnyire az átlagos énem elevenebb, de ma nem egy átlagos nap volt. Illetve ez nézőpont kérdése, mert végül is az volt, nem terveztem senkit se megbünteti a szünet alatt, amíg itthon vagyok, de ma a nagybátyámmal találkoztam, vagyis az egyetlen olyan emberrel, aki tudott Lélektelen srácról. Pedig nem hittem volna, hogy bárkinek is elmondom ezt, hisz milyen lehet már azzal a tudattal élni, hogy valakinek a rokona vagy a barátja egy csonkoló művész. Mert ezt igazából lehetett annak nevezni. Néha olyan érzékien tudtam lemetszeni valakinek a fülét, vagy csak épp az egyik ujját vágtam le… Többnyire az ilyen testrészeiket szoktam levágni, de előfordult már, hogy valakinek az egész keze odalett miattam. Na, az nem szándékos volt. Illetve az én részemről nem, csak a társamat nagyon felhúzta az illető és így állt bosszút.
Talán túlságosan is elmerültem a gondolataimban, mert belementem az egyik járókelőbe és hiába kértem bocsánatot neki állt feljebb. Mondjuk az érthető lenne, hogy kicsit zavarja, hogy belementem, de azért ennyire nem kéne felkapni a vizet. Most azonban nem szabadott ezzel foglalkoznom, mert a végén még előtör a rosszabbik énem és akkor fényes nappal rendezek mészárlást, ami nem lenne valami kellemes. Vigyáznom kell, nehogy a végén elboruljon az agyam.
Az út további részében már jobban figyeltem és nem is kerültem senkivel sem összetűzésbe szerencsére. Mikor megbeszélt helyre, a kávézóhoz értem rápillantottam az órámra. Elkéstem. Megint. Lassan már nem is zavartatom magam emiatt. Beléptem az ajtón és a tömeget kezdtem fürkészni. Némi keresgélés után ki is szúrtam a nagybátyám és elindultam felé. Kicsit ideges voltam bevallom, ami tőlem nem szokványos, de most nem tudtam mosolyt erőltetni az arcomra. Mondjuk nem is volt szükséges, mert egy ismerősömet sem láttam, aki lebuktathatna, vagy csak megsejthetné ezt a kettős személyiséget. -  Helló!  – köszöntem a rokonomnak, mikor odaértem hozzá. -  Ne is mondd elkéstem. De volt egy apróbb malőr.  – ültem le és magam mellé raktam a deszkám. -  És egyébként mizu? Jól vagy?
[You must be registered and logged in to see this link.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban

Vissza az elejére Go down

Hermes & Vic - Valahol egy kávézóban

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Valahol az Udvar egyik útján

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-