Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb




ϟ Hermione&Cormac
  Today at 20:24
Cormac McLaggen





ϟ Megan & Tommy
  Today at 12:53
Megan Smith
A hónap posztolói
Elijah Crowfield
 
Megan Smith
 
Quessena Melchys
 
Calista Merrick
 
Dane Seoras
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Cody Armstrong
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 578 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Aviana Holbrook

Jelenleg összesen 33631 hozzászólás olvasható. in 3126 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 9 felhasználó van itt :: 4 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Beatrice & Raziel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Beatrice & Raziel 2015-10-24, 23:47



Beatrice & Raziel








Halkan felsóhajtok, ahogy mentegetőzik, majd végül elnézést kér. Biccentek, jól van, jól van, elnézem, bár ha kicsit szebb lenne, szívesebben nézném. Bár, lehet, akkor nem csak nézném. Ezen egy fél pillanatig elmerengek, ilyen szemszögből eleddig nemigen vizslattam a hölgyet, de hamar tovasiklok a kérdés felett.
Kettőnk viszonya egy ígérettel kezdődik, és valahol ott is zárul. Ha nem lesz óvatosabb, akkor ráadásul elég gyorsan. De ő még mindig olyan, mint egy gyerek, pedig én kitartóan várok, néha egyengetem útját, megteszem, amit muszáj... Mi többet is várnának el tőlem, persze? Nos, hamarosan úgy kell éreznem, hogy ő ennél sokkalta többet vár. Összehúzom szemeim, ahogy méricskélem. Szép dolog elvárni valamit, de esetében ötletem sincs, mégis mire fel. Nem tartozom neki semmivel, ami azt illeti.
Milyen érdekes – kezdem lassan – A szád azt mondja, már nem vagy az... Csakhogy – itt egy leheletnyi szünetet tartok – ...Minden mással azt üzened, hogy elárvult, esetlen gyerek vagy, aki megmentésre szorul. Nőj fel, és úgy foglak kezelni. – ezt akár ígéretként is veheti. Felállok, lusta, kimért léptekkel indulok meg felé – Vagy szeretnéd, hogy most rögtön térjünk át arra a felállásra? – kérdezem tőle csendesen. Bár hangomban nincs semmi fenyegető, ő nagyon is jól érezheti, hogy bajban van. Hogy mennyire komoly bajban, az persze még a válaszán múlik. Akárhogy is, ahogy megállok felette, és végigmérem újból, rámorranok: – Állj fel! – dörren hangom. Gyerünk, tegyen úgy, mintha egyenjogú partner lenne. Még akkor is, ha nem az. Ahogy feláll, érezheti, ahogy pillantásom súlya egyenest a helyére nyomja vissza, holott hozzá sem érek, meg sem szólalok, valami úton-módon mégis nyomást gyakorolok rá: pszichikai nyomás ez persze, legilimenciától mentes. A kérdés lappang ott benne - készen állnál felelősséget vállalni magadért, vagy csak a szád jár?
Vissza az elejére Go down
Beatrice Kiara Davenport
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Beatrice & Raziel 2015-10-16, 17:07

Tudom, hogy elég szét szórt vagyok és nem kevésbé ügyetlen is, de halálfalónak tartom magam, anyám és apám is az volt, bennem is munkál az, ami bennük. Talán nem vagyok egy ízig-vérig kegyetlen személy, ahogy Raziel sem az, de képes vagyok arra, hogy fejlődjek, csak ehhez szükségem van egy mesterre, aki egyengeti az utam, vagy ha úgy van, rendesen fenéken billent, Raziel azonban nem igazán akar a mesteremmé válni, vélhetően a gyakori baklövéseim miatt, na meg, hogy nem tart sokra, megértem, körülöttem senki sem tart sokra. Őt csak az ígéret köti amit szüleimnek tett, ha nem lenne ennyire az ígéreteihez hű, biztosan megvált volna már tőlem.
Most sem azért hivatott magához, mert véletlenül valamit jól csináltam, hanem ellenkezőleg, megint elszúrtam mindent. Az ahogy késve érkezem csak tetőzi a bűnlajstromom. Hideg, szinte már-már rettegést keltő arckifejezése mentegetőzésre bír, pedig tudom ennek itt semmi helye és értelme.
-Elnézést! - Húzom össze magam egy pillanatra, figyelnem kellett volna a kopogásra, a levél megcímzésére és persze arra is, hogy a kifogások nem találnak meghallgatásra Raziel-nél. De egy pillanatra haragos fény gyúl a szememben.
Úgy kezel, mint egy kisgyereket, mint egy teljesen idióta gyereket. Már nem vagyok gyerek 21 éves felnőtt nő vagyok, mostanra már valaki nagy tiszteletben levő ember lehetnék ha Raziel törődött volna velem ahogy azt a szüleim kérték tőle.
-Raziel, Én pontosan tudom, hogy nyűg vagyok a nyakadon, azt is tudom, hogy a bajokon kívül mást még nem hoztam a számodra, hasznod nem válik belőlem, de azt nem tűröm, hogy gyerekként kezelj, nem vagyok már az a 8 éves elárvult szerencsétlen!! - Pattanok fel haragosan. Csak percekkel később esik le, hogy mennyire tiszteletlen voltam és, hogy ez a harag nem is ellene irányul hanem magam ellen, 21 éves vagyok, semmire nem vittem eddig, sok esetben rólam vesznek példát mit ne tegyenek meg ha nem akarnak ilyenné válni. Visszaülök a székbe, kezeim előttem összekulcsolva. Sok helyzet van amikor a dühöm irányít, sok esetben nem jókor teszi azt, mint például most is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Beatrice & Raziel 2015-09-03, 02:18



Beatrice & Raziel








Ritkán küldök levelet bárkinek is, neki meg aztán pláne ritkán, ezzel együtt is azonnal felismerem a választ hozó baglyot - ami természetesen nem az én sajátom. Csak egy fél pillantást vetek a papíros tartalmára, mielőtt megsemmisíteném. Halkan felsóhajtok... Raziel. Erről is beszélnünk kell még, nem akarom, hogy ennyire nyíltan megnevezzen. Ahogy beront szinte, első körben leszúrom a késés miatt, s bár lenne még tovább, egyből magyarázkodni kezd, így végighallgatom, csak, hogy lássa, milyen nagyvonalú vagyok ma.
Nem kérdeztem, kinek a hibája volt – jegyzem meg finoman, de hangomban ott vibrál a figyelmeztető él: legyen oly kedves, és üljön le, ahogy azt az imént mondtam, és nyugodjon le. Nem azért hívtam, hogy itt hiperventilláljon nekem mindenféle hülyeséget, zagyválva még kifogásnak is kevés, de alighanem unásig ismételt mondatokat.
Az igazság az, hogy a szülei vezettek be a halálfalók közé. Egy olyan világba, amiben kicsit otthonosabban mozogtam, amiben jobban éreztem magam, és úgy, ahogy, de figyeltek rám. Bolond, kósza ígéret, hogy cserébe egyszer majd én is figyelek a lányukra... És végső soron ezt teszem mai napig, igaz, a magam módján, nem esve túlzásokba. Egyfelől azért, mert nem én választottam őt, nem láttam meg benne semmit - s, hogy megláttam-e volna magamtól, az már sosem derül ki -, másfelől... Lány, mégis, mit akarhatnék tőle? Szerencsére igazán tanítanom, vagy nevelnem nem kell. Az kéne még csak... Már így is csak a baj van vele megint.
Először is... Az illem megköveteli, hogy kopogj, ha bejössz egy ajtón. Lehetőség szerint mérsékelt hangerővel, még a bejövetel előtt – jegyzem meg, mintha épp ez lenne a legfontosabb rész, amiről beszélnünk kell – Másfelől, győződj meg róla, hogy tényleg én hívtalak-e, vagy más van itt, mielőtt így beesel... – folytatom, majd csak halkan felsóhajtok.
És most elkezdheted elmagyarázni, hogy mi történt. – teszem végül hozzá, engedékenyen. Úgyse nyugszik, amíg el nem meséli - habár kérdéses, hogy ettől én még megértem-e a dolgot, vagy tényleg érdekel-e akárcsak egy kicsit is, mi történt, vagy csupán az eredmények? Nos, rövidesen kiderül úgyis...
Vissza az elejére Go down
Beatrice Kiara Davenport
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 23
ϟ Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Beatrice & Raziel 2015-08-24, 23:00


   
Raziel & Beatrice

   
[You must be registered and logged in to see this image.]

    Az érkező bagoly a levéllel igencsak meglepett. Raziel nem szokott csak úgy üzengetni, főleg nem így tanév végén. Persze ahogy elolvasom a levelet már tudom mi céllal küldte. És nem vagyok boldog a felismeréstől. Igen, hibáztam, nem is olyan rég, úgy egy hete, adtam okot az itt levőknek arra, hogy gyanakodni kezdjenek rám. Márpedig halálfaló lévén ez nem csupán egy hiba, halálos hiba is lehet, Én pedig továbbra sem tartom magam elég idősnek a halálhoz, még annyi minden volna, amit tennem kellene, kezdve azzal, hogy a küldetést teljesítem és ezzel megmentem a saját nyomorúságos kis életem. A levélre választ firkantottam ami ennyi volt csupán:


Kedves Raziel!


Ezt sajnálattal hallom, de tudom te gondoskodsz mindenről a maga idejében!

Ezzel a madarat szabadjára is engedtem én pedig indultam is csomagolni azzal a szándékkal, hogy a hétvégére a levél szerint megadott helyre érkezzem és ott is töltsem azt a két napot. Nem sok mindent pakoltam el, mivel nem is igazán rendelkezem semmivel sem. Anyám és apám halála után nem sok mindenem maradt, ami maradt vagy a későbbiekben lett, azt mind Razielnek köszönhetem, ha Ő nincs, valószínűleg vagy az utcán végeztem volna, vagy egy szerencsétlen családnál akik habos-babos ruhákba öltöztetett kislányra vágynak.
Így legalább valamelyest abban a közegben mozgolódhattam amit megszoktam, halálfalók, bár a szüleim csupán átálltak a sötét Nagyúr oldalára mégis halálfalók voltak, Én pedig ebbe a világba csöppenve nőttem fel, máshogy már el se tudnám képzelni az életem.
A cuccomat összepakolva hopponáltam, gyorsabb, mint seprűn megtenni az utat vagy éppen vonattal.
Amilyen gyorsan csak tudtam siettem és elég nagy robajjal nyitottam be az ajtón.
-A késést sajnálom a másikról pedig annyit nem az Én hibám volt, de tényleg, hinned kell nekem Raziel! - Abban hibáztam, hogy óvatlan voltam, de a többi beépült diák közül az egyik mardekáros volt túl közvetlen felém amivel gyanút ébresztett másokban.
Szeretném, ha Raziel hinne nekem, nem akarok csalódást okozni neki, már rég nem élnék, ha néha nem járna közbe az érdekemben. Lássuk be, elég csapnivaló halálfaló vagyok, annyi szent.
 
[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.] ♠ Várt váratlan
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Beatrice & Raziel 2015-08-18, 22:07



Beatrice & Raziel








A nap még magasan jár, büszkén rója égi útját, errefelé, London kieső külvárosában mégsincs élet. A legöbben dolgoznak, a többség ki tudja, merre jár, ez a terület soha nem volt igazán népszerű, felkapott. Ez a ház pedig már évek óta üres, lakatlan. Az egyik áldozatom élt benne, már amíg... Rokonsága nem adta el a házat, képtelen rá, éppen annyira, mint belépni ide, szembesülni az elmúlással, a hiány kínzó érzésével. Szánalmas. De persze, a hely a célnak megfelel legalább.
Észrevétlenül surrantam be, bő egy órával korábban, a házat a megfelelő védőbűbájokkal körülvéve. Ha valaki erre vetődne, tudni fogok róla; a muglik pedig el fognak kerülni, ma mindenképpen. Legalábbis amíg e ház falain belül vagyok.
A levél még ma reggel elindult.
Kedves Beatrice!

A rám bízott madarad, Kayla sajnálatos módon a tegnap esti órákban elpusztult. Temetéséről a napokban gondoskodom. Fogadd őszinte részvétem.

R.

Érteni fogja, hiszen gondosan kidolgozott nyelvezet ez. Nincs madár, soha nem is volt, ellenben a neve megszabja, hogy hol találkozzunk. Az állat faja pedig, hogy mikor. Hiszen lehetett volna macska, kutya vagy varangy, patkány is éppenséggel...
Unottan dőlök hátra a nappaliban a kanapén, lábfejem az asztal lapjának szélén nyugtatom, hanyagul. Enyhe dohányfüst leng körül, de a paszteles, narancsszínre festett szobában átható füstszag nem érződik. Nyílik az ajtó, halk nyikorgása elárulja - igencsak időszerű volt már, úgy tíz perce itt kellene, hogy legyen.
Na végre! Késtél. – morranok rá, ahogy betoppan. – Ülj le, beszélnünk kell. – teszem hozzá, mást egyelőre nem mondok, csak végigpillantok rajta. Várakozón, vajh sejti-e, miért hívtam... Hogy hibázott, de elfedtem nyomát.
Ő énrajtam amúgy semmi extrát nem láthat: egyszerű, zöldes ing, farmer, bőrcipő, és a szokott kiegészítők: egy karperec, és a nyaklánc.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Beatrice & Raziel

Vissza az elejére Go down

Beatrice & Raziel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-