Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Legfrissebb


ϟ Patrónuslista
  Yesterday at 19:21
Melissa Greenwood

ϟ Farkasálmok
  Yesterday at 18:33
Joyce Brekinridge


ϟ Házpontok 2018-2019
  Yesterday at 10:26
Luna Lovegood

ϟ A rémület éjszakája
  Yesterday at 10:08
Gemma Carlyle


ϟ Welcome my old friend!
  Yesterday at 02:56
Ivarn-vo Inor

ϟ Kockadobások fóruma
  Yesterday at 01:48
Cody Armstrong
A hónap posztolói
Luna Lovegood
 
Jacob Troops
 
Kieran O'Byrne
 
Gina Accipiter
 
Nox Djarum
 
Cody Armstrong
 
Harry Potter
 
Adam Jericho
 
Madeleine Eastwick
 
Dane Seoras
 
Statisztika

Összesen 595 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Melissa Greenwood

Jelenleg összesen 39840 hozzászólás olvasható. in 3514 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 9 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Eliza és Clyde a National Gallery-ben

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Clyde Peterson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-12-12, 12:10





[You must be registered and logged in to see this image.]
Eliza & Clyde


- Óóó, bocs. Ezt tényleg félreértettem - kuncogok halkan, és megdörzsölöm az oldalam, ahol megbökött, némán jelezvén, hogy ezt mára hanyagoljuk, elég sérülést szenvedett már el az oldalam mára. - Szerintem nem leszünk túl sokan. Legalább is az elején még nem, szóval, addig nyugodtan nézelődhetünk. - Egy biztatónak szánt vigyor kúszik fel az arcomra, miután körbepillantottam, és nem csak neki, de magamnak is megállapítottam, hogy egyelőre még elég jó arányban van a tömeg azzal, hogy mindenki kényelmesen tudjon nézelődni. Én is örülnék, ha ez így maradna, nincs kedvem sem tolakodni, sem ácsorogni.
- A francba! Lebuktam. - nevetek fel, megjátszva a csalódást. Viszont, valahol egyetértek vele, tényleg pasiból vagyok, csak annyi, hogy nekem nem jár mindenáron a csajokról a szám. Úgy egy csajt sem lehetne felszedni, ha folyton arról járna a szám, hogy hogyan is képzeltem el őt, amikor először megpillantottam… Sok srác tanulhatna a példámból.
Egy félmosoly kúszik az arcomra, ahogy hallgatom Elizát. Egyszerre bátorító, és humoros… Na jó, talán tényleg megérdemeltem a végét.
- Az is igaz. - Egy kicsit kiszélesedik a mosolyom, majd ismét megszólalok. - Legközelebb meg előre foglalok. Akkor már nem fogom elfelejteni - vigyorodom el. Nem hagyom, hogy a mai napot elrontsa az apám gondolata. A témát sikeresen át is tereltem a melóhelyemre, pluszban pedig még fel is ajánlottam neki, hogy ő is dolgozhatna őt. Elvégre, miért ne? Egyedül úgyis mindig megszakadok a munkában, és ha jól emlékszem, akkor meg is hirdették, hogy keresnek még plusz egy embert. Csak a lányuk… Na, őt majd távol tartom Elizától, nem akarom, hogy ő is úgy járjon, mint én.
- Hát, persze, szerintem neked is tetszene a munka, és elég jól is fizetnek. Biztos vagyok benne, hogy meg fogsz tudni élni utána, de ha kell, majd én is besegítek neked - vigyorodom el nagy lelkesedésemben. Ismerem a helyzetét, és ha róla van szó, akkor szívesen kisegítem őt, ha arra van szüksége. Mégis csak az egyik legjobb barátomról van szó. Meg amúgy sem szokásom csak úgy cserben hagyni bárkit, pláne, hogy ha az illető nőnemű, igencsak lovagias jellem vagyok.
- Szerintem megérné, a jövőd szempontjából biztosan. Bár, tandíj tényleg van, de mondom, ha segítség kell, csak szólj. - Ismét csak felkúszik az biztató mosoly az arcomra, és egy kicsit megszorítom a kézfejét. Rám tényleg számíthat, ha legyűröm a büszkeségemet, akkor bármennyit le tudok húzni apám számlájáról. Van előnye annak, ha az ember gazdag, és ha ezzel másoknak is segíthetek…
Végül is a karácsonyi bálra terelődik a téma. El is nevetem magam, amikor felhozza a büféasztalos sztorit. Na, az szép volt! Régi szép idők… A piszkálódós kijelentését felnevetek, ismét csak. Talán még a pénztáros is érdekesen néz rám az üveg mögül, miközben fizetek.
- Csak néha, és csak olyan egészségesen. - Ráfoghatjuk, hogy csak néha, és hogy csak egészségesen. De Eliza is tudja, hogy csak viccelek. Ha nem is ismerne, abból biztosan rájönne, hogy még én is elnevettem magamat a kijelentés után. Ilyen csak akkor van, ha tényleg nem tudom már eljátszani a komoly embert.
Tartom neki a karom, ő pedig belém karol, és így indulunk meg befelé. Még szerencse, hogy otthon memorizáltam a tárlat elrendezését, na meg a falon lévő nyilacskák is elég sokat tudnak segíteni a tájékozódásban.
- Na, majd meglátjuk, de készülj fel rá, hogy visszakapd! - kuncogok, és óvatosan irányítva Elizát, kikerülök egy három fős csoportot. - Itt lesz mindjárt, nagyjából a tárlat közepére tették le a kocsikat, hogy a vendégeknek mindenhonnan kényelmes távolságban legyen - válaszolok neki, miközben egy kicsit nyújtom a nyakam, hogy előrébb lássak, kisebb sikerrel. Még pár embert megkerülünk, és végül is már láthatjuk is a kocsikat. - Na, ugye, megmondtam! - vigyorodom el. Nagyjából tényleg a tárlat közepén van. - Úgy vegyél, hogy max a végén fogunk ismét kilyukadni itt - mosolygok rá, és addig elengedem, hogy vehessen magának kényelmesen. Ha pedig végzett, akkor felajánlom, hogy viszem a tálat, amire kiszedte magának a reggelijét.



[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Just be true to yourself.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliza Bretel
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-11-15, 14:00





[You must be registered and logged in to see this image.]
Clyde & Eliza

- Oh nem is arra értem, már megint nem figyelsz rám. - szórakozottan bököm oldalba. Persze értem én, hogy már izgatott a kiállítás miatt, de hát na, attól még igazán értelmezhetné rendesen, amit mondani akarok, de ez egyszer elnézem, csak mert maga a kiállítás remek, amit választott. - Tudod a kiállított tárgyaknál értem, amikor meg akarsz néni egy festményt, de csak ácsorogsz tíz percig a sorban, mert annyian vannak. A bejutás nem gáz, csak ne legyen tömeg bent is. - aztán persze a fene tudja, hogy mennyire lesznek sokan majd odabent, de reménykedem, hogy nem lesz majd durva tömeg, az lenne az igazi. Egyelőre még nem bízom el magamat, majd bent meglátjuk. Kint mondjuk nincs akkora sor, hogy arra kelljen számítani, szóval van remény.
- Pasiból vagy, ennyi. - rántom meg a vállamat szélesen mosolyogva. Na ne mondja nekem, hogy nem fordul meg időnként egy-egy piszkos gondolat a buksijában. Nem bűn az, főleg ha nem mondja el, mert akkor az ember nem érzi magát zavarban utána, annyira meg már ismerjük egymást, hogy tudja mi nem vagyunk olyanok. Jó persze volt elvétve párnacsata, de nem szexi pizsiben, amit a pasik elképzelnek. Igazából akár még hozzá is elmentem volna a nyáron, bármi jobb, mint az árvaház, de tudom, hogy milyenek a körülményei otthon, ezért nem akartam én megkérdezni sem, hogy vajon elmehetek-e hozzájuk. Szerintem leginkább csak zavartam volna.
- A büszkeség nem jó dolog, néha engedni kell belőle. Látod, ha túl büszke lettél volna sose mesélsz nekem magadról és most nem állnánk a sorban ketten, mert... valaki nem foglalta le előre a jegyeket. - a végét azért megpróbálom kicsit elviccelni, hiszen látom rajta, hogy kicsit elkomorodott a tekintete, ami érthető. Nem lehet valami kellemes a családjáról beszélni. Én ezt... nem tudom igazán átérezni, nem volt sosem ilyen gondom, de attól még jót akarok neki és jobb, amikor mosolyog. - Fú, tényleg megtennéd? Állati jó lenne! Nem igazán akarok már visszamenni oda jövő nyáron, annyira... hervasztó a hely. - egy pillanatra húzom csak el a számat. Na igen az árvaház. Utálok ott lenni, mindig is utáltam és nem szívesen megyek vissza. A téli szünetet is mindig a kastélyban töltöm, sokkal jobb úgy, de nyáron sajnos nem maradhat senki sem a kastélyban, pedig egyszer már rákérdeztem McGalagony professzornál, de persze nemleges volta válasz. - Remélem, elég jó lenne már, ha több időm lenne, meg amúgy is... még azt se tudom érdemes-e ezzel az egyetem mizériával szórakozni. - rántom meg a vállamat végül is. Oké érdekelnek dolgok, de hogy mi az, ami annyira mélyen és lenne-e értelme az egésznek azt nem tudom. Meg aztán amíg keresetem sincs nem tudom miből fizetek tandíjat, úgy tudom ott már van, nem használhatom mások leharcolt tankönyveit továbbra is. Talán csak kihagyok egy évet és később tanulok tovább, még magam sem tudom. Próbálom erről inkább a kis karácsonyi bakival elterelni a figyelmemet, a magassarkúval régen tényleg hadilábon álltam, de már szerencsére nem így van.
- Folyton piszkálódsz, már egész jól megszoktam. - jó a kedvem tényleg, még a fel- felmerülő kellemetlenebb témáknak sem hagyom, hogy elvegyék. Ma jól fogom érezni magamat és kész, az ellen sem ellenkezem, hogy ő fizeti a jegyeket. Ő találta ki a progit és neki van keresete. Én csak egy csóró árva csajszi vagyok, aki örülök, hogy időnként be tud szerezni pár jobb rucit, hogy kinézzen valahogy. Ízlésem van attól még, hogy nincs rá keretem. De ha lenne melóm, oh na az valami eszméletlen lenne! Akkor aztán nyugodtan mehetnék vásárolni és szépülni és... ne álmodozzak előre feleslegesen mi?
- Oh én bármit tudok cikizni, ne becsülj le. Majd meglátjuk! Na hol a kaja? - tényleg éhes vagyok és érdekel engem a kiállítás is persze, de a nézelődést már úgy is elkezdhetjük, ha van nálam egy szendvics, vagy kettő, vagy egy szendvics és egy süti mondjuk. Persze az nem is kérdés, hogy belé karolok, már csak azért is hogy elkerüljük az esetleges problémákat a magassarkú és étkezőkocsik közeli találkozásából adódóan.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Egyszer fent, máskor lent.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clyde Peterson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-11-11, 20:31





[You must be registered and logged in to see this image.]
Eliza & Clyde


- Pedig, ami igazán érdekes, ott nem lehet elkerülni a sorban állást. Ha csak nem jössz ide már jóval előtte. - Bár, ehhez még talán én sem vagyok elég precíz. A szavaim mellé még odabiggyesztek egy apró kis mosolyt. - Bár, ehhez még talán én sem vagyok elég precíz. - Itt már elvigyorodom, kihangsúlyozva hogy ez tényleg egy elkerülhetetlen dolog. - Mondjuk, ha előfoglalt jegyed van, akkor már más a helyzet... - gondolkozom el kicsit.
Akár előre is foglalhattam volna a jegyeket... Na majd legközelebb. Sorban állás közben kicsit cukkolni kezdtem, mire ő megjátssza a rosszallót, még a fejemre is rákoppint. Ha nem róla lenne szó, lehet elkapnám a kezét, de most csak nevetek. Neki szabad.
- Ugyan már, úgy ismersz engem? - villantok rá egy vigyort, éppen hogy csak nem nevetem el magam. Nem olyan mocskos az én fantáziám, bár, be kell, hogy valljam, ezt a látvány még én sem hagynám ki szerintem. - Kellemes lehetett. - Ismét az az apró mosoly kúszott az arcomra. Örülök neki, hogy jól érezte magát a nyáron, de tényleg nem bántam volna, ha végül is meglátogat engem is. Mondjuk, lehet nem éppen olyanok voltak a helyzetek a nyár végén, hogy vendéget tudjak fogadni, de előtte szívesen láttam volna.
- Persze. A nyáron elég sokat megtakarítottam, plusz, mivel ugye az apám agyát átmosattuk egy minisztériumi alkalmazottal a kritikus helyzet miatt, ezért ha bajban lennék, hozzá tudok fordulni. Ezt már inkább csak a büszkeségem nem engedi. - Kissé komorrá válik a tekintetem, ahogy az apámról kezdek beszélni. Hogy őszinte legyek, nem szívesen állok vele szóba, de ez talán nem meglepő, ha valaki tisztában van a kettőnk kapcsolatával, viszont inkább letörlöm az arcomról ezt a keserűséget, és visszatérek a munkához, mint témához. - Ha gondolod, akkor megkérdezem, hogy nem keresnek-e még egy pincért - kacsintok rá. Szerintem jól mutatna a pincérruhában, a vidámsága meg feldobná az egész helyet. Bár, majd figyelnem kell rá... - Amúgy, ha egyetemista leszel, akkor sokkal több időd lesz, akár munkára is az iskola mellett - biztatom őt. Emlékszem, mesélte, hogy mennyire nem szeret az árvaházban lenni. Ha még meglenne a régi ház... Pontosabban, ha apám nem lenne ott, szívesen meghívnám oda lakni, de amíg ott van, addig nem tehetem meg ezt. Pedig, ez nagyon jó lehetőség lenne. Talán, ha az apámat kitúrom...
Elgondolkodtató lehetőség, de végül is a beszédtéma átterelődik a pár évvel ezelőtti karácsonyi bálra. Na igen, egy illedelmes férfi valószínűleg úgy tett volna, mintha nem is emlékezne, de most rólam van szó. Tény, hogy lovagias vagyok, egyesek szerint legalább is, de ezt akkor sem hagynám ki soha.
- A francba, na majd legközelebb... - csettintek egyet, mintha csak most esett volna le, hogy ezt mégsem kellett volna, de egyértelműen csak rájátszok. Mielőtt ismét megszólalnék, már ott díszeleg a jól megszokott vigyor az arcomon.
- Ugyan, miből gondolod? -teszem fel a költői kérdést, majd még szélesebben elvigyorodok. Adom az ártatlant, az oldalba bökésen is csak nevetek. Szórakozni jöttünk, szóval igyekszem minél inkább feldobni őt is. A következő szavaira először csak bólintok, miközben a pénztárhoz lépek, és kifizetem mindkettőnk jegyét. A mai napot én terveztem, és ha ebédelni nem is hívhatom meg, legalább a jegyét állom.
- Chh, azon nincs semmi cikizni való - nevetek fel, és tartom neki a karom, hogy kényelmesen belém karolhasson. Pontosan nem tudom, hogy merre is van a büfé asztal, de otthon még megnéztem, hogy pontosan hogyan is lesz berendezve a tárlat, szóval a legvalószínűbb irányba indulok, a befelé szállingózó emberek után, amíg meg nem találjuk a büfés asztalt.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Just be true to yourself.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliza Bretel
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-10-16, 16:23





[You must be registered and logged in to see this image.]
Clyde & Eliza

Már nagyon vártam ezt a kiállítást már csak azért is, mert amúgy is remek időtöltés az, amikor Clyde-dal lehetek. Nem gondoltam volna, hogy kiderül egészen hasonlóak vagyunk, miközben eredetileg nagyon utáltam szegényt. Nem tetszett a stílusa, meg úgy az egész srác és nem is értettem, hogy Christina miért kavart vele, aztán... ahogyan az lenni szokott minden pillanatok alatt megváltozott. Kiderült, hogy nem olyan vészes és hogy még érzései is vannak. Ez nem biztos, hogy mindenkinek azonnal átjön, de ez rám is igaz. Én sem vagyok az a típus, aki könnyen nyílik meg másoknak, ahhoz már tényleg szorosabb barátság kell, hogy elmondjam valakinek az igazi mély érzéseimet. Néha egyszerűen könnyen nagyképű és hideg Mardekárosnak lenni, aki nem törődik senkivel és nem érdekli senkinek sem a véleménye. Clyde-é viszont érdekel és örülök neki, hogy úgy véli jó választás volt ez az összeállítás.
- Remek! Utálom, amikor sorban kell állni, hogy megnézhess valamit. - tudtam én, hogy olyat fog választani, ami tényleg jó lesz. Nem valami kellemes dolog, ha aztán várhatsz, mert meg akarsz nézni egy festményt közelről, szemből, nem pedig csak féloldalról valakinek a válla felett odalesve. Erre itt akkor talán majd nem kerül sor. Voltam már olyan kiállításon is, ahol tolakodni kellett, aztán olyankor retteghetnek úgy istenesen a szervezők, hogy mikor koccan valaki neki valami fontosabbnak.
- Héj, az efféle lányos dolgokról a fiúk amúgy se tudhatnak. Persze, hogy aztán a fantáziádban már ki is alakuljon valami hiányos pizsis, körömlakkozós, iszogatós este... - még meg is kopogtatom a fejét, persze csak finoman alig érezhetően és szándékosan túlzó rosszallással csóválom meg a fejemet. Persze a szám sarkában ott játszik egy mosoly, ami pár pillanat múlva ki is szélesedik. Nem gondolom én komolyan, hogy ilyesmi járna az eszében. - Amúgy meg, tudod sokat dumáltunk, kiültünk a kertükbe, napoztunk, fodrász... minden, ami csak belefért. - persze volt ott körömlakkozás, no meg még pizsiparti is, mert hát Cristina szobájában aludtam én is, de semmi pajzánság, amit ilyenkor a fiúk hajlamosak elképzelni.
- Na egy ilyen meló nekem se jönne rosszul, de év közben is fenn tudod tartani azt a lakást? Irigyellek, hogy már a magad ura vagy, de majd jövőre! Keresek valami munkát a nyáron, amit aztán suli mellett is csinálhatok. Olyan jó lenne, ha már nem kéne visszamenni az árvaházba egy percre sem. - az elhatározás meg van és remélem, hogy sikerül is. Ő már melózik, talán tud nekem segíteni, az lenne ám az igazi! Végül is kitartó tudok én lenni és dekoratív vagyok, lehetnék pincérnő is akár, vagy ilyesmi nem igaz? Elég jó lenne, ha végre olyasmibe kezdhetnék, ami mellett nem másoktól kellene függenem. Most elég nehéz mindig minden nyár. Pont azért nem akartam ráakaszkodni még Clyde-ra is. Amúgy is tudom, hogy nincs épp a legjobb kapcsolata a családjával, őt aztán végképp nem lett volna pofám megkérdezni, hogy tölthetek-e ott is pár hetet. Remélhetőleg ez volt az utolsó nyaram, amikor vissza kellett menni arra az utált helyre, és többé már nem kell.
- Nem megy ez neked, azt kellett volna mondanod, hogy már nem is emlékszel rá. - mosolyogva csóválom a fejemet. Hát igen elég ciki egy eset volt, de azóta már sokat gyakoroltam és tuti, hogy nem esnék még egyszer akkorát magassarkúban és semmiben sem. Az már tényleg ártana a renoménak, akkor aztán tényleg nem vennék fel többé magassarkút, pedig néha kell, hogy ne legyek ennyire töpszli. Főleg kiállításokon a már említett küzdelem miatt, mert hát végképp nem látnék át a vállak felett tömegben magassarkú nélkül.
- Úgy érzem, hogy itt valaki piszkálódik... - mosolyogva bököm oldalba, de cseppet sem zavar a dolog. Szórakozni jöttem, annyi belefér, hogy egy kicsit húzza az agyamat, nincs vele gondom. Most már viszont megindulhatunk lassan befelé is akár, tényleg határozottan éhes vagyok és a végén még tényleg a hangos gyomorkorgásom lesz az, ami majd megakadályozza, hogy mások békésen nézegethessék a kiállított szépségeket. - Inkább keressünk valami kaját, aztán mehetünk, hogy cikizzem az ízlésedet. - széles vigyorral karolok belé. Így segíthet az esetleges imbolygásban is - ami amúgy nincs! - és persze jó érzés is a közelében lenni. Az a szendvics meg... komolyan éhen halok!


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Egyszer fent, máskor lent.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clyde Peterson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-10-12, 23:04





[You must be registered and logged in to see this image.]
Eliza & Clyde

Szerencsére Eliza még időben ideér. Nem csak a megbeszélt időpont szerint, hanem már valamivel azelőtt. Valószínűleg tényleg idegbajt kaptam volna, ha valamivel tovább kellett volna ezt a divatkatasztrófát nézegetnem, ami az itteni környéket jellemzi. Értem én, hogy munka, gyereknevelés, de emellett igazán fordíthatnának magukra is valami időt. Vagy talán elfelejtették, hogy ők maguk is emberek? Az elég szánalmas. Mindenesetre, Eliza, mint valami mentőangyal bukkan fel. Természetesen makulátlanul, időben és kifogásolhatatlan viselkedéssel. Na, ezért tartom én őt egy értékes barátnak.
- Nagyszerű! Reményeim szerint nem lesznek túl sokan. Ezt a kiállítást nem reklámozták annyira, így kisebb tömegre számíthatunk. - Jó előre felkészültem mindenre. Átnéztem a legtöbb hirdetést, és azok alapján választottam ezt a tárlatot. Semmit sem bíznék a véletlenre. Ez egy érdekes kiállítás, de állítólag eltörpül a többi mellett. Vetekednék ezzel, de mivel pont ezért olcsóbb a jegy, és kisebb a tömeg, azt hiszem egy szavam sem lehet.
- Ez így, ahogy elmondtam, nem tűnik annyira eseménydúsnak. Mit csináltatok Christinával? Shopping? Pizsi parti?  - kuncogok. Lényegében a végét csak viccnek szánom, de mivel ismer már, nyugodtan engedem el magam. Na meg, valamennyire én is ismerem Christinát, csak nem haragszik meg ennyiért. Ha mégis, akkor meg kissé félreismertem az évek alatt. Persze, nagyjából tisztában vagyok a helyzetével, amiket még elmondott anno, azok alapján megértem. Ha szüksége lenne valamire, engem is megkereshetne, de ezen a nyáron sem élt ezzel a lehetőséggel. Úgy gondolom talált magának valami jobbat. - Nos... Nekem is érdekes volt. Ugye meséltem, hogy a nyár elején, még az iskola időben elkezdtem egy bárban dolgozni. Nos, az egész nyarat kihúztam ott, ami elég meglepő tőlem... - Szintén csak tudja, hogy milyen vagyok. Meglepő, hogy sikerült találnom egy olyan helyt, ahol lehorgonyozhattam. Bár, annak a részleteibe, hogy hogyan és miért is maradtam ott, azt hiszem nem ezen a délelőttön fogunk elmerülni. - Viszont jelenleg kivettem ott egy egyszobás lakást az emelten. Egész kényelmes, és nyugodt környék, és mivel ott dolgoztam egész nyáron, és jelenleg sem mondtam fel, így olcsóbban is hozzájutok - vigyorgok rá elégedetten. No, a történet ezen részével tényleg elégedett vagyok. Már elhatároztam magam, hogy nem fogok hazamenni többé, így ez az olcsó lakás tényleg egyszerűbb. Annyi apámnak is elég lesz, hogy néha hazaugrom. Jobban talán úgysem érdeklem. A lakás pedig, bár kicsi, de kényelmesen berendezhető, és természetesen az ízlésemnek megfelelő. E egy lényeges szempont. A többi bérlakásban nem voltak ilyen lehetőségeim.
- Azt hiszem ez egy felejthetetlen emlék marad... - fordítom el a tekintetemet a jegyiroda ablaka felé, csak, hogy felmérjem mekkora sor is áll előttünk. Szerencsére nem túl nagy. Na meg, nem lenne szép dolog az arcába vigyorognom. - Kár is volt azért a büféasztalért. - Fordítom vissza rá a tekintetemet. Sajnos azt a vigyort nem sikerült letörölnöm az arcomról. Tényleg egy elég emlékezetes este volt az. De ez is bizonyítja, hogy miért is nem olyan jók a magassarkú cipők.
- Valami büfés asztalka lesz, ha jól tudom. A kiállítás egyik szponzora kihelyez egyet. Viszont, ezúttal inkább kapaszkodj meg bennem, ha úgy éreznéd, hogy elveszted az egyensúlyod. Itt kellemetlenebb lenne, ha letarolnád a büféasztalt... - kuncogok, és persze csak egy kicsit cukkolom. Akármennyire is passzol a szetthez a magassarkú, az akkori is csak magassarkú. Ezt a szenvedélyt nem tudom megérteni, szóval egy kis baráti élcelődést nyugodt szívvel faragok belőle. Ezzel is legalább elütjük az időt a jegyirodáig.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Just be true to yourself.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliza Bretel
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-09-11, 17:46





[You must be registered and logged in to see this image.]
Clyde & Eliza

Az a fő, hogy csak ideértem és úgy fest, hogy nem sikerült késni, ő ért ide kicsivel előbb, azt pedig elnézhetem neki, amúgy is szeretem benne, hogy mindig olyan pontos, csak nem akartam, hogy túl sokat kelljen várnia, de remélhetőleg erről sem volt szó. Tudom, hogy milyen kritikus, nehezen viseli ha túl sokan vannak körülötte, akik nem jól öltözöttek, akik slamposak és még kénytelen is nézegetni őket, mert épp nem tud mást csinálni. Pont e miatt próbáltam azért sietni, amennyire lehetett, hogy ne miattam kelljen kellemetlenül éreznie magát.
- Szerintem elindulhatunk, legalább nem kell sokat várni a sorban, remélem! - viszonozom a mosolyt, de tudom én, hogy milyen ez. Az ilyen megnyitókon vagy tömeg van, vagy pedig a menőbb alakok direkt kicsit később jönnek, mert hogy időben érkezni egyesek szerint már nem is olyan menő dolog, bár ezzel soha sem fogok tudni egyetérteni. Nem attól leszel valaki, hogy szándékosan elkésel valahonnan, mert akkor majd mindenki téged néz, amikor belépsz egy helyre... hülye egy felfogás.
- Oh a nyaram? Hát az... remek volt! Tudod voltam erre-arra, Christinánál is vagy két hetet, szóval jó volt. Neked? - a nyár, na igen soha sem tökéletes téma számomra. Olyankor nem sok lehetőségem van, visszamenni az árvaházba, vagy meghúzni magamat egy tanárnál, azt nem várhatom el, hogy a barátaim szülei fogadjanak be, elég hülye helyzet lenne. Rábólintanak, aztán mindenkinek kényelmetlen, szóval Christináéktól is csak azt a két hetet voltam hajlandó elfogadni, pedig maradhattam volna még, de úgy gondoltam az inkább már kihasználás lenne. Meg aztán volt pár kellően pocsék napom, rohamok egymás hegyén hátán... na az végképp olyasmi, amiről most nem szívesen beszélnék. - Köszönöm! Reméltem, hogy nem lesz kevés, vagy túl sok és már nem is esem nagyokat. Emlékszel még három éve a karácsonyi bálon? - széles vigyor jelenik meg az arcomon. Na igen az volt ám a nem kicsit komikus jelenet, amikor sikerült akkorát esnem az első magassarkúban való próbálkozásaimnak hála, hogy lerántottam a fél étkező asztalt, amit a bálra tettek ki. Elég pocsékul festett utána a bálterem és persze én magam is. Nem csoda, hogy ez erőteljesen visszavetette a további próbálkozásaimat, kellett rá vagy két hónap mire végül Christina rá tudott venni, hogy mégis csak gyakoroljak még és akkor majd menni fog. Igaza lett, mostanra már tökéletesen tudok járni magassarkúban és a pocsék kezdetet is elfelejtettem már.
- Szerinted lesznek majd szendvicsek? Ha már megnyitó... vagy nem az? Reggel óta semmit sem ettem, valahogy kimaradt. - és itt meg is korran a hasam. Na igen, tényleg nem sikerült ma túl sokat enni, pedig akartam, volt tervben, de aztán elmaradt. A Roxfortban az ember megszokja, hogy meg vannak a fix étkezési időpontok, aztán nyáron ez totál felborul, van amikor teljesen kimarad egy-egy étkezés és most az ebéd nem került sorra. Tényleg remélem, hogy lesz majd szendvics, vagy esetleg büfé és akkor ott szerzek maximum valami perecet, az is elég lesz, csak valami kell.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Egyszer fent, máskor lent.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clyde Peterson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-09-06, 23:41





[You must be registered and logged in to see this image.]
Eliza & Clyde

Az emberek mustrálása egész jó szórakozás tud lenni, ha az ember belemerül, legalább is, a várakozást egész jól el lehet vele tölteni. Bár, Eliza érkezése sokkal érdekfeszítőbb, mint sem az emberáradat bámulása, és a szánalmas ízlésük határainak feszegetése. Nevetséges, hogy hogyan tudnak kinézni egyesek... Ezek vajon nem néznek tükörbe? Mindenesetre, Eliza közeledtét egy elégedett mosollyal nyugtázom. Örülök neki, hogy ideért, ha nem tette volna, lehet, hogy beleőrültem volna az emberek elemezgetésébe.
- Nem, egyáltalán nem késtél, kivételesen én értem ide időben. Még van 2 percünk a nyitásig. Elinduljunk? - vigyorgok rá. Na igen, általában én nem szoktam ideérni rendesen. Vagyis, időben ideérek, csak az a gond, hogy pont időben érek ide. Kereken 10-re például, de sosem később, vagy előbb. Azért ez is lehet kellemetlen. A lelkes ölelését és a pusziszkodást is viszonozom, majd amikor hátrébb lép, végigmérem, amjd elvigyorodom. Kifogástalan, ahogyan azt Elizától elvártam. Örülök neki, hogy ő nem egy olyan divatkatasztrófa, mint London java része. Talán ezért is ő az egyik legjobb haverom. Valószínűleg soha nem is tárnék meg magam mellett egy ízlésficamos lányt.
- Köszönöm, te is nekem. Régen láttalak. Hogy sikerült a nyarad?  - érdeklődöm, ha már úgyis itt vagyunk. Mesélte még a suli végén, hogy tervezett egy kirándulást, azt hiszem. Amikor megfordul, akkor még egyszer végigmérem, ezúttal tüzetesebben, nem olyan futólag, mint az előbb. - Szerintem egy múzeum nézéshez tökéletes ez a kompozíció. Jól nézel ki, kifogástalanul - felelem egy elismerő bólintás kíséretében. Már pedig ha én nem találok valakiben kifogásolni valót, akkor abban valószínűleg nincs is. Eliza pedig már megtanulhatta az évek alatt, hogy mik az elvárásaim, így valószínűleg meg is tud felelni nekik. Szerintem mondjuk ez nem is olyan nehéz feladat, egyszerűen csak nézzél ki jól, legyen saját stílusod. Bár, a magassarkúba belekötnék, de az ellenérzésem csakis abból fakad, hogy nem vagyok oda értük. Viszont azt el kell ismernem, hogy igenis illik az öltözékéhez, valamint a magasságbeli különbségünket is kiegészíti, ami megint csak az összképet javítja. Micsoda dilemma... A nap végére majd úgyis eldöntöm, hogy tetszik-e, vagy sem.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Just be true to yourself.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Eliza Bretel
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 28

TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-08-11, 19:43





[You must be registered and logged in to see this image.]
Clyde & Eliza

Elhatároztam és meg is fogadtam magamban, hogy nem fogom elrontani ezt a napot azzal, hogy elmondom neki, hogy mi a helyzet. Mesélek majd másról, bőven van miről, hiszen azért annak ellenére, hogy nekem nem egyszerű megoldani a nyarat bőven voltak események. Az a jó, hogy vannak barátaim, szóval nem kell megbonyolítani azt,hogy hol húzzam meg magamat, amikor mindenki más otthon van. Nem kell túl sok időt töltenem az árvaházban, lehetek barátoknál is, sok időt töltöttem persze Christinánál is, és a szüleinek egyáltalán nem volt zavaró a jelenlétem, nagyon jó fejek, de azért ott sem húzhattam meg magamat egész nyáron. Aztán persze még bejött a képbe az a kis ösztöndíj is, amire egész tavasszal gürizve készültem. Románia, hegyvidék és gyógynövények. Persze lehet, hogy sokaknak egy unalmasan hangzik, de egy egy hetes táborozás baromi jó buli tud lenni, annál pedig mindenképpen jobb, hogy az árvaházban válaszolj a kérdésekre, amikre igazából nem tudsz, mert nem mondhatod el az igazat. Milyen szép is lesz, ha már nem kell oda visszamennem! Majd szépen a saját lábamra állok. Jók a jegyeim, elég sokat teszek azért, hogy elé is érjek valamit, szóval nagyon remélem, hogy menni fog.
Természetesen kicsíptem magamat, hiszen mégis csak egy kiállításról van szó, és egy ilyen helyre az ember nem béna szerelésben megy, annyira pedig már ismerem Clydot, hogy tuti biztos vagyok benne talán most is azt mustrálja, hogy mondjuk ott a távolban az a csaj hogyan vehetett fel szakadt farmert ahhoz az élénk vörös felsőhöz a flitterekkel. Totál nem passzol, mintha csak két külön szekrényből választotta volna ki őket. Szóval persze már messziről kiszúrom az ismerős alakot, és azonnal mosolyt varázsolok az arcomra. Nem volt nehéz ide találni, szinte már megszokottá vált, hogy nyáron megnézünk egy-egy múzeumot, vagy kiállítást, egészen jól tájékozódom már Londonban, és szerencsére a metró is remek szállító eszköz, még gyors is a tetejében.
- Mondd, hogy nem késtem sokat! - kihúzom magamat, ahogyan elé vágódom, és persze azonnal kap is egy jól megérdemelt ölelést, meg persze két puszit az arcának két oldalára. Csak aztán lépek hátrébb. A magassarkúnak hála most nem olyan durva a szintkülönbség, bár azért még így is látszik, hogy neki sikerült nagyobbra nőni.
- Jól nézel ki és hiányoztál és... megfelelek így? - tudom, hogy mennyire kritikus, úgyhogy még körbe is forgok kicsit. A cipőm sarka van vagy öt centi, de Christina megtanított már két évvel ezelőtt magassarkúban járni. Az első karácsonyi bálom előtt konkrétan leckéket vettem tőle. Állati megterhelő volt. Ne gondold, hogy csak azért, mert valakinek van egyensúly érzéke máris könnyen megy neki a dolog. Szó sincs róla, egy ilyen cipőben totál más járni, és ha nem ezt szokod meg, akkor úgy sem egyszerű, ha csak kikapod a szekrényből pár hét után. Úgyhogy én is két napot gyakoroltam most megint, hogy visszaszokjak szépen hozzá. Így már nem lesz gond, nem kell félni, hogy kitöröm a bokámat, akár még futni is tudnék benne, de azért erre nem hiszem, hogy szükség lenne.


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


Egyszer fent, máskor lent.
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Clyde Peterson
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 39

TémanyitásTárgy: Eliza és Clyde a National Gallery-ben 2015-08-11, 02:48





[You must be registered and logged in to see this image.]
Eliza & Clyde

Fél 10-kor már a Trafalgar-tér túloldalán voltam. A biztonság kedvéért azért még egyszer a telefonomra pillantottam, majd visszasüllyesztettem a zsebembe, vigyázva, nehogy nekem megint kihúzódjon a fejhallgató zsinórja. Egyszer már a metróban is gondom volt vele. A bal kezem zsebre vágtam, míg a jobbal megigazítottam a félvállasan cipelt hátizsákot. Apám valószínűleg sírva fakadt volna, ha most látna, de szerencsére azt hiszi, hogy éppen az elit sulis barátaimmal nyaralok. Hah, jó vicc! Tényleg nem ismer engem.
Nagyjából 15 perc alatt átvágtam a téren. A National Gallery előtt megálltam, és újra a zsebembe nyúltam a telefonomért. 9:44, még negyed óra a nyitásig. Felpillantottam, és az emberforgatag között kezdtem keresgélni a szememmel. Még nem láttam Elizát, pedig még a fejhallgatómat is levettem, és a nyakamba akasztottam, hogy jobban tudjak koncentrálni a környezetemre.
Furcsa volt számomra, ő általában előbb itt szokott lenni, mint én. Vagy csak túl korán jöttem volna? Nos, egyedül azért indultam el ennyivel előbb, hogy ne kelljen rám várnia. Egy igazán nemes gesztus volt részemről, de már kezdem megbánni, hogy ennyire siettem. Unalmas egyedül, a fejemben cikázó gondolatok pedig túlságosan is azon témák körül mozgolódtak, amikre nem voltam kíváncsi. Pech. Még zenét sem hallgathattam, elvégre Eliza bármikor befuthatott. Igazán nagy pech. Talán, ha az emberek megfigyelésével tölteném az időmet, elterelődnének a gondolataim. Újra az emberáradatra emeltem a szemem, miközben elemezni próbáltam őket. Pocsék divatérzék, és mi ez a smink? Értem én, hogy valaki bal lábbal kel fel, az nem kellemes, de ennyire. Na jó, ugorjunk... Balra pillantottam. Ezt hagyjuk. Következő... Mi az, ma csak a ronda emberek és a divatérzék hiányban szenvedők keltek fel? Reménytelen. És több ehhez hasonló gondolat fogalmazódott meg a fejemben. De legalább nem unatkoztam...


[You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.][You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
Just be true to yourself.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Eliza és Clyde a National Gallery-ben

Vissza az elejére Go down

Eliza és Clyde a National Gallery-ben

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-