Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 16:33
Calista Merrick

ϟ Üvegházak
  Yesterday at 16:25
Sasha McCaine

ϟ McKinney birtok
  Yesterday at 15:58
Jensen McKinney




ϟ Diákok a tilosban
  Yesterday at 09:22
Gina Accipiter


A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Corvus Flint
 
Bexley Wildfield
 
Sasha McCaine
 
Calista Merrick
 
Katherine Benedict
 
Rose-Neira Brooks
 
Benjamin Morgan
 
Statisztika

Összesen 627 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Dracklana

Jelenleg összesen 37031 hozzászólás olvasható. in 3367 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Lovegood house

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-05-14, 20:43


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem tűnik rossz embernek, ezért is lep meg, hogy olyasmit mond magáról, hogy bármikor is rosszat tett volna. Rendes srác és én nem igazán szoktam senkit sem félreismerni. Persze minden bizonnyal én is tévedhetek, de azért az valami miatt igen ritka. Nem tudok persze a titkáról, habár tény hogy valahogy azt érzem rajta, hogy valami más is van a hátérben azon kívül, amit eddig elmondott nekem, de nem fordult meg a fejemben, hogy kimondottan rákérdezzek a dologra. Végül is miért tenném? Mindenkinek lehetnek titkai, ez még nem jelenti azt, hogy attól az ember rossz ember lenne, vagy rossz jellegű titkai lennének.
- A családodat? Tudom nem rám tartozik és nem is kérem, hogy mesélj róla, de ha a családodért teszel valamit, az sosem rossz. - biztatóan mosolyodom el, hiszen tényleg nem tudom miről is van szó és nem is akarom kihúzni belőle, épp e miatt rá se kérdezek. Nem tudom, hogy pontosan mitől kell védenie a családját, főleg hogy eddig nem valami jókat nyilatkozott róluk és hát az alapján, amit mondott pl. az anyjáról, nem különösebben kedvelhetőek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne tenne meg értük mindent, ha mégis arra van szükség és ez megint csak pozitív dolog Milesban és nem pedig negatív. De most egyébként sem a negatív dolgokról kell, hogy szóljon ez az este, hanem arról, hogy jól érezzük magunkat és persze, hogy megnézzük a naplementét és végre megtudja milyen is egy rendes karácsony, ha már a szülei nem tettek érte, hogy megtapasztalhassa.
- Pedig a remény az egyik legfontosabb az életben. - teszem még hozzá és végül tovább is indulunk ,mert a végén még lemaradunk a lényegről, a naplementéről, amiért indultunk. A kérdésére azért mégis csak elmosolyodom újra, ezúttal csak magam elé meredve, a távolban magasodó dombtetőt figyelve, aztán csak megrázom a fejemet, bár ez nem a kérdésére irányuló válasz. - Mindenkivel történik rossz, ezt nem lehet kizárni, de könnyebb és persze kellemesebb érzés optimistának lenni, mint mindent negatívan látni, én úgy gondolom. - kezdem el szépen lassan fejtegetni a véleményemet. Miles negatív, az már eddig is látszott és érzem én jól, hogy valami nagy ború van a lelkén és valahogy folyamatosan sakkban tartja, ezért is nem tud rendesen felengedni. - Tudod, édesanyám mindig azt mondta régen, hogy ha valamit elveszítünk az végül mindig visszatalál hozzánk, csak nem mindig olyan formában, ahogyan várjuk. - sejtem én, hogy ő is már sokat veszített és sok rosszat élt meg, de muszáj úgy látnia a jövőt, hogy jönnek majd jó dolgok még, hiszen ha nem így tesz, akkor tényleg értelmetlen is előre tekinteni és persze, ha pozitív vagy, akkor könnyebben be is vonzod a jó dolgokat.
- Itt is vagyunk! - előkerül a pálcám és egy párnázó bűbájjal egy kisebb területet a dombon lekezelek, hogy le tudjunk ülni és ne legyen kényelmetlen és hideg a talaj. Előcsomagolom a sütit is és a dobozt Miles felé nyújtom, miután lehuppantunk. Tökéletes az időzítés, a nap nem sokára elkezd lebukni a láthatár mögött.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-05-10, 19:17


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Szerencsére Luna igazi gondoskodó angyal, és rám is gondol, nem csak magára, így számomra is nyilvánvaló kell, hogy legyen, hogy nem vonom be őt a sötét dolgaimba, hanem megpróbálok máshogyan a nagyhatalmú ereklyék nyomába eredni. Igazából nem hiszem, hogy egyedül a Lovegood család vállalja fel ennyire nyíltan a kötődést, hátha találni még másokat is, akik erről hallottak. Nem várom el Lunától, hogy úgy kezeljen, mintha minimum családtag lennék. Jelenleg a barátja vagyok, és talán ha eléggé megkedvel, még ennél több is jó lehetne, de olyan kis visszafogott, eltűnődő, lehet, hogy bele sem gondolna semmi többe.
- Ez nem olyan egxyszerű.. Én csak.. valóban nem szeretek másoknak ártani. A családomat próbálom védeni, és téged nem akarlak belekeverni. – Hajtom le a fejemet kissé megrendülten, nyilván ha rákérdez, nem akarnék hazudni, és ha már idáig eljutottunk a beszélgetésben, akkor lehet, hogy beavatom, csak jó lenne úgy kijönni a dolgokból, hogy nem szándékosan akartam őt átverni. Talán nem is kerül rá sor, hogy minden részletbe belekérdezzen. De jó is lenne. Már egészen összebarátkoztunk, nehéz lenne csak úgy megszakítani vele a kapcsolatot. Megölelem, ő pedig vissza engem, igen, ez olyan furcsán boldogító érzés, amit már nagyon régen nem kaptam meg senkitől. Apa halott, anya pedig a saját dolgaival törődik. Lassan már kezdtem lemondani arról, hogy engem bárki is kedvelhet, netán szerethet. – Hát.. talán igazad van, nem apelláltam ilyesmire. Ha mégis megtörténne, legfeljebb majd meglepődöm. Na menjünk! Egyébként te miért látsz mindent ilyen optimistán? Veled soha nem történik semmi rossz? – Kérdezem most már vele kéz a kézben, és tulajdonképpen nem is fázom már annyira. Valahogy belsőleg is felmelegített az, hogy ilyen komolyan vesz. S a mosolyt se tudom letörölni a számról, ami egyébként idegen tőlem, még bőven szoknom kell. Lehet, hogy egyszer természetes lesz?







aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-29, 11:08


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Udvariassági kérdés volt inkább, de egyébként is úgy véltem, hogy elkél neki az a sál, hiszen csak megfagyna odakint, annak meg nem sok értelme van, ha kikészíti magát és itt nálunk betegszik le. Azt szeretném, ha jól érezné magát, ha már eddig nem voltak rendes karácsonyai. Megérdemli, hogy megtapasztalja, hogy milyen egy rendes családdal, még ha mi hiányosak vagyunk is és a többség szerint távol állunk a normálistól.
- Nem tűnsz olyannak, aki rossz dolgokat tesz, akkor miért tetted őket? - rendes srác, én ezt látom benne és nem látok semmi sötétet a lelke mélyén. Nem is értem, hogy akkor miért vagy hogyhogy tett rosszakat, pedig az egyértelmű, hogy igazat mond. Nem is lenne értelme, ha nem tennék, de akkor is jól látja, jobban járna ha inkább a pillanatnak élne, nem pedig folyton azon gondolkodna, hogy mit miért tesz, vagy teheti-e egyáltalán. A túl sok agyalás az esetek nagy részében nem sok jót szül, ezért lenne jó, ha ő is inkább kevesebbet gondolkodna. Persze arról fogalmam sincs, hogy miért van itt, csak azt érzem, hogy vannak bőven titkai, a lelke mélyén, amikről nem igen beszélt még szinte senkinek sem, de nem az én dolgom, hogy ezeket erővel húzzam ki belőle és nem is lenne értelme. Az ember akkor mondja el a titkait, ha úgy érzi, hogy szeretné, hogy attól jobb lesz neki.
- Ennek örülök és annak is hogy jól érzed magad. - és mégis meglep a hirtelen jött gesztus, ahogyan magához húz és megölel. Valahogy érzem, hogy ez nem is csak pusztán egy ölelés, sokkal inkább szinte kapaszkodik belém. - Sajnálom, hogy nehéz volt neked eddig, de idővel minden megoldódik és a rossz dolgok után jók jönnek. Másképp nem is lehetne élni. - húzódom hátrébb egy mosollyal. Igen, én hiszek benne, hogy mindig jobb dolgok jönnek a rosszak után, de tudom, hogy ez azért nem mindenkinek ennyire egyértelmű. Egyelőre viszont tényleg megfogom a kezét, hogy elérjük a naplementét. Irány hát a domb, ahová majd le tudunk ülni és ahonnan tökéletes lesz a kilátás.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-22, 17:25


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Elgondolkozva ráncolom a homlokomat, nem hoztam magammal a kabáton kívül meleg ruházatot, lévén azt hittem, hogy nem maradhatok éjszakára, így egy rövid sétát kibírtam volna. Ha viszont mászkálni fogunk a közelben, akkor felesleges játszanom a macsót, ami nem vagyok, hiszen minek kockáztatnék egy megfázást.
- De igen, köszi, az jó lenne. – Bólintok, hiszen ki tudja, milyen sokáig leszünk kint, akkor nem akarok kockára fagyni csak mert bátortalan voltam. Luna olyan kis kedves, és még erre is gondol, így nem kell majd visszasietni. Talán a fülem fog egy kicsit fázni, de majd többször átterekem a nyakamon a sálat, és akkor a hőháztartás fentre is kiterjed. Így lesz alkalmunk nem csak beszélgetni, hanem élvezni is egymás társaságát, akár szótlanul is. Azt azért nem figyelem meg direkt, hogy merre járunk, ugyanis vele együtt fogok visszajönni, így akaratlanul is átadom magamat a kirándulás felhőtlen örömének. Ha megkaptam a sálat, legyen akár az apujáé, vagy az övé, feltekerem, de azért a szám kilátszik, hogy tudjak beszélni, ne árnyékolja le holmi függöny. Lunához hasonlóan nagyon fehér a bőröm, így a csípős karácsonyi hideg pirosra pezsdíti, de legalább élek. Ahhoz képest, hogy évekig kutattam a családi átok után, most végre van is értelme kimozdulni. Meglepetten mosolyodom el, ahogyan egymásra kulcsoljuk az ujjainkat, hiszen most ő fogta meg a kezemet. – Igazad van. Lehet, hogy túlmagyaráztam. Csak.. kedvellek, és régen sok rossz dolgot tettem, aminek most már nincs értelme. Lehet, hogy csak a pillanatnak kéne élnem, mint ahogyan te teszed azt. – Bólintok mosolyogva, nem fogok turkálni a Lovegood házban, jőjjön, aminek jönnie kell. Ha az a sötét árnyék az én lelkemre éhes, akkor felesleges küzdenem, vagy rettegni azon, hogy mi lesz. Így Lunával kapcsolatban sem kell feszélyezve éreznem magamat, hiszen most már ő is kifejezte, hogy nem csak holmi fura barátként gondol rám, mert marasztal, megfogja a kezemet, és meg is nyugtat, hogy minden így van jól.
- Igen, jól mondod, az elmúlt években pedig próbáltam lehántani magamról minden felelősséget, nem figyelni senkire, csak magamra, de így sem lett jobb. Veled viszont.. minden pillanatnak megvan a varázsa. – Simítok végig a kézfején, hiszen így már megértem, hogy miért érezte kissé furcsának az édesapja előtt, hogy engem mert még úgy felvállalni, aki több mint barát. Na nem mintha sokkal több lennék jelenleg, de igaza van, felesleges bármin is erőlködnünk, vagy mindent megbeszélni. Így csak magamhoz vonom, és bár nagykabát van rajtunk, megölelem, hiszen tudom, hogy megért. És egy mély sóhaj fakad fel belőlem.






aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-21, 15:41


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Elcsomagolom a sütit, elköszönök apától és hamarosan már úton is vagyunk a domb felé, ahonnan tökéletesen lehet látni majd a naplementét. Így karácsonykor mintha még szebb lenne, mint máskor, na nem mintha a naplemente nem lenne már eleve önmagában is nagyon szép. Azért amikor kilépünk az ajtón Milesra pillantok, hiszen ő elég vékonyan van öltözve. Nem csoda, ha még megállok az ajtó közelében és visszapillantok futólag.
- Ne adjak kölcsön legalább egy sálat? - nem tudom, hogy nem fog-e fázni, főleg ha hosszabban kint leszünk. Valahogy nem tartom valószínűnek, hogy ő az a tipikus erdőjáró lenne, aki sokat van kint. Én már elég jól megszoktam a hideget, ősszel is simán kimegyek mezítláb a kertbe, amikor már nincs olyan nagy meleg, de én ezt szoktam meg és úgy azért más. Miles pedig gondolom a jól fűtött kastélyokhoz, vagy kúriákhoz szokott. Legalábbis az alapján, amit a családjáról mesélt nem hiszem, hogy sok időt töltött volna odakint, inkább bent poros könyvtárszobákban múlatta gyerekként az időt. Nem mondom, hogy a könyvekkel gond lenne, de azért mértéket kell tartani és kell az embernek rengeteg másféle szórakozás is. Aztán amikor végül elindulunk és magyarázkodni kezd meglepetten pillantok rá, míg végül kedvesen elmosolyodom és ha úgy érzi kellemetlen helyzetbe hozott, hát ezúttal én magam csúsztatom vékony ujjaimat a tenyerébe.
- Már most nagyon hideg a kezed. - nem is a szavaira reagálok először és mintha csak a kezét is azért fognám meg, hogy megnézzem mennyire hidegek az ujjai, csak épp nem engedem el őket azonnal, tehát jó eséllyel nem csak erről van szó. - Nem hoztál kellemetlen helyzetbe, csak tudod apa egyedül van itt és csak én vagyok neki. Én is kedvellek, hiszen kedves és figyelmes vagy, amire nem számítottam, de nem biztos, hogy ezt meg kell magyarázni. Azaz nem kell magyarázkodnod. A legtöbben mindig ezt rontják el. Csak azt tedd, ami jól esik és ne gondold túl, hogy kire milyen hatása lehet. Ha nem várt reakciót kapsz, úgyis tudni fogod, hogy nem jól tetted, de ha magyarázkodsz és túlgondolod a dolgokat az csak erősíti benned a kétségeket és ha jól sejtem azokból így is túl sok van. - hát igen ő is olyan, mint a legtöbben, ami persze nem baj, de sokkal könnyebb az élet, ha az ember nem azon gondolkodik minek mi a következménye, vagy ha tesz valamit, akkor mit fognak majd gondolni róla. Sokkal jobb, ha egyszerűen csak teszed azt, ami eszedbe jut és úgy érzed jól magadat. Tudja jól, hogy engem pont azért tartanak furcsának, mert egy nyári meleg esőben gond nélkül sétálok kint, vagy tavasszal a friss fűben mezítláb. Más is megtenné, vagy szeretné legbelül, de nem merik, mert azon jár az eszük, hogy ki mit gondolna.
- Rettenetesen fárasztó lehet folyton megfelelni és alkalmazkodni. - teszem még hozzá csendesen. Sejtem én, hogy neki ebből állt az élete a családja miatt, vagy épp az iskolában, de nem hiszem, hogy ez bárkinek is jó lenne. Az élet nem szabad, hogy csak arról szóljon, hogyan felelsz meg másoknak. Magadnak felelj meg, az éppen elég.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-15, 12:03


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nem is tudom miért, de valahol átfut a fejemen, hogy Luna édesapja az enyémhez képest mennyivel szelídebb. Az enyém egész életében hajszolt volt, persze akkor még nem tudtam, hogy mitől, de most már egyértelmű; ez a szörnyű titok pecsételte meg a mindennapjait, és kizárt engem meg anyát. Az öreg Lovegood viszont Lunával teljesen összefonja az életét, és ha én is ilyen közegben nőttem volna fel, akkor talán most nem lennék annyira magamnak való. Jó, Lunának is vannak furcsaságai, de semmi olyan negatív, mint az én múltamban. Megtörölgetem végül a számat, akkor majd szívesen csatlakozom a sírhoz kirándulós duójukhoz is. Egyenlőre viszont Lunával lennék, na és persze ha mód adódik rá, akkor egy kis esti „alvajárás” is talán megoldható, hiszen ezzel fogok védekezni, ha elkapnának. Nem tudom, hogy vannak-e a háznak rejtett folyosói, de simán kinézem belőlük, hiszen nekünk is vannak a kastélyban. Nem akarom én sürgetni, hogy kettesben legyünk, de mégiscsak Lunához jöttem, és mintegy mellékes, hogy az édesapját is betámadom újságírás ügyben. Na és persze jó lenne faggatni azokról a titokról, amelyek nálam is belépőt jelentenek az átok megtöréséhez, de nem tehetem meg ezt már az első vacsoránál. Majd talán apránként, ha sikerül.
- Köszönöm szépen a kedvességét uram. – Bólintok, és felállok én is az asztaltól. Lunát követve irány ismét a fogas, felveszem a kabátomat, s remélem, hogy nem fogok fázni sapka és sál nélkül, hiszen ilyesmivel nem készültem. Sietősen indulok meg a lány mellett, most már nem fogom meg a kezét, csak úgy érzem muszáj mentegetőznöm. – Én.. nem akartalak zavarba hozni, csak tudod.. pocsék időszak áll mellettem, és nagyon megkedveltelek. Nem volt szándékomban tolakadónak lenni, főleg nem az édesapád előtt.. – Nagyából így kezdek bele, noha tudom, hogy minimum udvariasságból hárítani fog. De mégiscsak kiváncsi vagyok, hogy mit gondol. Aztán lehet, hogy csak vállat von, hogy semmi baj, és túltárgyaltuk. Na igen, itt már tényleg didergősre veszem a figurát, túl sokáig, évekig ücsörögtem könyvtárakban, már régen elvesztettem az egykori, kviddics adta állóképességemet.






aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-13, 10:05


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Csak bólintok egy aprót hálás mosollyal pillantva Milesra, hiszen tudom jól, hogy apa azért elég sokat készült, hogy tényleg jó legyen a vacsi. Nagyon körültekintő tud lenni ilyen esetekben. A kacsát is jó sokáig válogatta, amikor vásárolni mentünk Londonba és hát meg is van az eredménye, hiszen tényleg tökéletes lett, ha pedig Milesnak is minden ízlik akkor elérte a célt. Tényleg szeretném, ha lenne egy rendes karácsonya, ha már a szülei elvették tőle ezt az élményt, ami engem határozottan zavar. Mindenki megérdemli, hogy rendes ünnepeket kapjon, rendes gyerekkori élményeket és nem fair, hogy nekem csak apa van, de ő mégis sokkal többet adott úgy fest, mint Milesnak a szülei, akik ketten vannak, sőt ha jól sejtem akkor egy nagyobb család is áll mögötte, hiszen a Mardekárosoknál ez így szokott lenni.
- Oh abban biztos vagyok! Ha más nem, akkor sütünk még, mert amúgy nagyon finom, de pofon egyszerű. Ugye apa? - kissé elbambulva, kevéske fázis késéssel, de végül apa is bólint. Na nem azért, mert ne érdekelné a téma, szimplán csak el van foglalva az evéssel és mintha valamelyest érezni lehetne, hogy van azért benne bőven tapintat is, hogy ne zargasson minket, így mivel már az újság témáját megbeszélték láthatóan nem akar feltétlenül plusz dolgokba is belemenni, főleg ha már amúgy is indulnánk sétálni egyet.
- Nem gond, anya mindig örül a látogatóknak. - a tőlem megszokott ábrándos mosollyal pillantok fel Milesra, mintha észrevettem volna a megakadt mozdulatot, de láthatja rajtam, hogy nem vagyok szomorú. Anya meghalt és már nem tegnap, úgyhogy kár szomorkodni miatta. Az élet egyébként is valahogy mindig visszaadja, amit elvesz, csak ki kell várnunk milyen formában teszi. Ezért is a mosoly és ezért nem szomorkodom már, hanem éljük tovább apával az életünket, ahogyan anya is akarná, hogy tegyük. Fel is állok és gyorsan csomagolok a sütiből, hogy indulni tudjunk, csak akkor lépek vissza apához, aki még bőszen falatozgat, amikor felkaptam a kabátomat is és ezúttal már a Milestól kapott sálat tekerem a nyakam köré.
- Nem sokára jövünk! - gyors puszi az arcára, aztán már Milesnak szentelem a figyelmemet és akkor szólalok meg újra, amikor csukódott mögöttünk már az ajtó is. - Igyekeznünk kell, de szerintem még odaérünk. Visszafelé már sötét lesz, de a nincsenek felhők és a hold majd segít. - és persze pálcánk is van, de Miles sejtheti, hogy én már elégszer bejártam ezt az utat ahhoz, hogy ne feltétlenül kelljen világítanunk a sötétben. Persze neki ez ettől még lehet más és szokatlan. Gondolom nem igen szokott kint mászkálni sötétedés után, főleg nem egy olyan környéken, ahol tényleg nincs semmiféle világítás csak az, amit a természet ad.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-04-01, 20:27


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Végül Luna ábrándosan fürkésző tekintetét annak tudom be, hogy szeret barátkozni, s velem szemben nincsenek negatív élményei. Nem zavarja, hogy mardekáros vagyok, hogy talán a sötét mágiák iránt vonzódom. Mindenkinek megadja az esélyt. Ám mégis, talán jobban kedvel mint másokat, hiszen az elmondása alapján senkit nem szokott úgy idehívni a családi karácsonyra. Ezért hát elnyomom most a lelkiismeretfurdalást, és inkább magamba nyomom a kacsát. Úgy okoskodom, hogy lehet ő a szívem csücske, hogy a családi titkaira pályázom. Ha meg tudom oldani anélkül, hogy megtudná, az lenne a legjobb. A hús szinte omlik a számban, már túl vagyok azon, hogy zavarjon a kicsorgó zsír, vélhetően direkt így applikálták össze.
- Igen, ebben van valami. Azt mondják, hogy a húsokat kifejezetten a férfiemberek tudják úgy elkészíteni, hogy vitán felül tökéletesek legyenek. – Próbálok nem direktbe bókolni, így is kiérezhető, hogy le vagyok nyűgözve. Sok éve nincs a szemem előtt igazi apafigura, a nagyapám egy gyáva, de törtető alak, így anya távollétében magamra vagyok utalva. Nekem kellett egyedül úgy felnőni, hogy kialakítani a morál fogalmát, mi helyes, mi nem. Örülök, hogy Luna végül lebeszéli az édesapjával a naplemente nézős mini-kirándulást. Kellemes személyiség az apja is, de én most csak a szöszivel lennék. Nem is tudom, hogy mit érzek, zavarbaejtően édes hatással van rám, még ha fordítva nem is érti igazán, hogy mit szeretnék, és elgondolkoztató, hogy vajon meg merjem-e ismét fogni a kezét. Végülis elsőre nem húzta el, csak az édesapját nem akarta ezzel felzaklatni. Vagy csak udvarias volt?
- Nekem sem gond. Lehet, hogy csak láb alatt lettem volna, és így sokkal hangulatosabb egy kész milliőbe beszállni. Bele se merek gondolni, hogy milyen lehet az a sütemény, de vannak elképzeléseim. Remélem marad annyi, hogy vihessek belőle haza is. – Nevetem el magamat, mert szeretném megőrizni az emlékét is ennek a pár napnak, ha ez lehetőséges. Viszont azon én is befagyok, hogy ennyire elszomorodik, mindkettőnknek olyan háttere van, hogy ha a családra terelődik a szó, abból nem sülhet ki semmi jó. Rebben a kezem, hogy elinduljon az övé felé, de végül megtorpanok a mozdulatban, nem akarom fura helyzetbe hozni. – Én szívesen kimegyek veletek, ha nem gond. És ha nem zavarok. – Törölgetem meg a számat, most már muszáj lenne egy kicsit felállni, mozogni, mert nagyon eltelített a finom vacsora. És különben is, már akkor lemenőben volt a nap, amikor érkeztem, nehogy lemaradjunk róla. A lányra nézek, miközben az apjának bólintok mosolygva, hogy nem ítél el. – Köszönöm. Menjünk akkor? Itt hagyom a táskámat, nem lesz rá most szükség.







aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-03-28, 10:24


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Nem mondom, hogy gondolatokat tudok olvasni, de érzek ezt-azt, amiről persze nyíltan nincs tudomásom, hogy mi lehet az oka, de arról sem, hogy apa hasonló cipőben járna. Ő egyszerűen csak mint én is ábrándos tekintetű, sőt néha mondhatnánk fürkészőnek is, aki szinte a vesébe lát, de ez nálunk családi vonás, még ha nem is vagyunk tisztában vele. Azon viszont majdnem elnevetem magamat, ahogyan Miles falja a kacsát. Tényleg finom lett, apa ebben kifejezetten profi. Nem omlott össze anya halálakor és rengeteg mindent megtanult, amikor még kicsi voltam, hogy én se érezzem úgy, hogy az életünk gyökeresen megváltozik rossz irányba azért, mert ketten maradtunk.
- Szerintem is tökéletes lett, de apa ebben profi. A húsok a specialitásai. - közben előzékenyen egy szalvétát nyújtok Miles felé. Engem cseppet sem zavar, hogy maszatos, de esetleg neki utólag gond lehet, zavarban érezheti magát tőle és hát már így is látszik rajta, hogy azért időnként vörösebb a bőre a kelleténél. Apa is jó ízűen falatozik és mintha tapintatosan nem is szólna feltétlenül bele a beszélgetésbe, amikor már az újság alapjain túl vagyunk. A részleteket majd úgyis megbeszélik, hogy mikor menjen Miles és hová és mikor találkozzanak, ez végül is már inkább őket érinti és nem feltétlenül az asztalhoz való.
- A süti eláll, nem sietünk sehová, sőt... Apa nem gond, ha elviszem Miles megnézni a naplementét a dombról? Csomagolok sütit és majd ott esszük meg. - kedves mosollyal rázza meg a fejét, úgy fest őt cseppet sem zavarja. Egyébként is tudom, hogy apa mennyire lelkes és ahogy ismerem Miles mire visszatérünk már minimum valami összekészített anyagot kap majd az újsággal kapcsolatban, csak hogy aztán legyen mivel foglalkoznia, meg aztán apa szeret általában evés után leülni egy kicsit olvasni és akkor abban sem zavarjuk.
- Menjetek csak, semmit nem rúgtok fel, semmi sincs kőbe vésve. - teszi aztán végül hozzá, amikor sikerül lenyelnie a következő omlós falatot is. Hát igen apa ha eszik, akkor közben nem szokott sokat beszélni, főleg ha ilyen finom a vacsi és hát egyértelműen nagyon finom lett.
- Hagyomány? Este ki szoktunk ülni a tornácra megnézni a csillagokat, a fát már feldíszítettük előre, hogy azt ne most este kelljen, ha itt vagy, de ez nem gond. És hát... ki szoktunk menni anya sírjához is másnap reggel, viszünk neki virágot és apró magvakat, így még napokig látogatják az erdei állatok. - egy pillanatra azért lesütöm a pillantásomat. Na nem azért, mert elszomorodom, inkább csak talán Miles ezt fura szokásnak veszi, főleg hogy ő azért jóval komolyabb. Akkor lepődöm csak meg, amikor újra megszólal és mentegetőzik, vagy valami hasonlót produkál a miatt, hogy Mardekáros és persze, hogy még azt is hozzáteszi, hogy megkedvelt. Elmosolyodom ezzel jelzem, hogy én is őt és hát remélem tudja, hogy engem cseppet sem zavar, hogy Mardekáros és apának nincsenek előítéletei.
- A Mardekárosok sem mind egyformák, ezzel tisztában vagyunk mindketten. A te döntésed hogyan viselkedsz, Luna biztosan nem hozott volna ide, ha úgy gondolná, hogy nem illesz közénk, így engem cseppet sem érdekel, hogy melyik házba jársz a Roxfortban. - egészen komolyan beszél magához képest, ezt még Miles is észreveheti. Hát igen, sosem voltunk előítéletesek és apa egyébként is bízik a döntéseimben. Tudja jól, hogy ha valakit ide hozok, akkor azt okkal teszem és hogy bízhatunk benne.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-03-24, 18:18


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Luna édesapjával már csak azért is vagyok olyan zavarban, mert olyan furcsán néz, mint a lánya. Nem tudom eldönteni, hogy a fejembe látnak, vagy csak túlságosan ábrándosak. Évek óta nem beszélgettem ennyit, mostanság pedig folyamatosan, és lövésem sincsen, hogy mitől leszek merő véletlenségből gyanus. Viszont a karácsony ellenére is muszáj vagyok úgy dönteni, hogy kettéválasztom a nyomozást, és Luna személyét. Igen, meg kell tennem a családomért, a leszármazottaimért, hogy valahogy utána járok a Bletchley-ket övező rejtélynek, de ezt nem mondhatom el Lunának, mert akkor vagy ösztönösen segíteni akarna, és nem keverném bele, vagy pedig megutálna, amit szintén nem akarok. Így hát csúnyán kihasználom, de mindemellett próbálom kárpótolni azzal, hogy kedves vagyok hozzá, mert hát valóban tetszik. Mintha két különböző ügyről lenne szó. Igen, azt hiszem így lesz a legjobb. Nem kell mindent titkot megosztani, ez végülis az én keresztem.
- Ez valami isteni. – Nyögöm ki, miközben a kacsa finom, omlós szaftja kicsurog a szám szélén. Tudom, hogy nem túl szalonképes teli szájjal ömlengeni, de otthon biztosan nem ettem ilyet. Ha jól is főztek a cselédek, de Luna apja tényleg fel tudna hízlalni, mint valami libát. Most azt hiszem tényleg elengedhetem magamat. És már most sejtem, hogy a deszertből is annyit fogok enni, hogy moccani sem fogok majd, ha csak abból indulok ki, hogy Luna milyen muffint hozott nekem legutóbb. Összenézek Lunával, akivel összeért a lábunk, de ő továbbra se zavartatja magát. Tényleg nem érdeklem, vagy csak úgy véli, hogy ez nem tartozik az apjára? Vagy egyik se..?
- Jó ég, szerintem, ha végeztünk a kacsával, inkább innék valamit, és csak jó sokára legyen a desszert. Nem vagyok ahhoz hozzá szokva, hogy ilyen jól tartsanak. Luna mesélsz valami szép családi emléket, szokást, amit szoktatok művelni? Nekem nincs ilyen, de említetted, hogy édesapáddal rendszerint konkrét rituáléitok vannak. Remélem nem rúgok fel semmit. – Járatom a tekintemet a két Lovegood között. Nem gondolom, hogy zavarnék, de a jelenlétem nyilvánvalóan más kerékvágásba helyezi minimum a mai estét.
- Mr. Lovegood, bízom benne, hogy nem gond, hogy mardekáros vagyok. Luna igazán bájos lány, megkedveltem őt. – Tudom, hogy ez felesleges szócséplés, de muszáj ezt így kimondanom, mert ha a nyomozásba nem is vonhatom be őket, legalább abban őszinte vagyok, hogy jól érzem magamat a kialakult helyzetben. Még akkor is, ha éjszaka minimum felfedező körútra kell kelnem a kúriában.






aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-03-09, 11:01


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

Hamar visszatérek az asztalhoz a kért italokkal és én magam is leülök, hogy szépen szedjek magamnak. Apa nagyon ügyesen feltalálta magát anya halála után. Persze a mágia ebben sokat segít, de soha sem volt gondunk, megoldottuk együtt. Ő is megtanult főzni, ahogyan én is megtanultam önállóbbnak lenni, mert hát muszáj volt és úgy érzem megy is ez nekünk. Összeszokott kis csapat lettünk, akik jól megértik egymást, ezért is jövök minden szünetben haza, hiszen egyébként apa egyedül van, ami elég nehéz lehet neki, ezzel tökéletesen tisztában vagyok.
- Ez alapvetően. Képzeld apa Miles még nem is ünnepelt igazi karácsonyt! A családja... nem igazán olyan. - magyarázom és remélem, hogy nem bántom meg ezzel, hogy ezt ilyen nyíltan mondom ki. Végül is apával szeretne dolgozni, akkor vannak dolgok, amiket jó ha tudnak egymásról és hát Miles szülei nem pont olyanok, mint mi, nem pont úgy állnak az élet dolgaihoz. Apa szeme is elkerekedik, bár még rág, így csak egy halk hümmögés az első, ami így megy neki.
- Akkor majd most nálunk megtapasztalja milyen a rendes karácsony. - lelkesen bólogatok apa szavaira, hiszen én is pont ezt mondtam Milesnak. Persze ez nem teljesen ugyanolyan, mint egy rendes családi karácsony, de mégis csak több, mint a semmi és remélem, hogy kicsit meg tudjuk mutatni neki, hogy milyennek is kellene lennie ennek. Akár jövőre is eljöhet, főleg ha apával fog dolgozni, addig meg is ismerik egymást annyira, hogy miért is ne?
- Akkor ezt megbeszéltük Miles. Szívesen látlak, a részleteket még úgyis megbeszéljük, most együnk, mert bár nem akarom az egekig dicsérni a szakácsot, de ez a hús valami isteni! - szórakozottan neveti el magát, én pedig akaratlanul is követem a témát, főleg észlelve a tényt, hogy összeér a térdünk Milesszal és csak a vak nem látná, hogy igen kissé mintha vörösebb lenne a megszokottnál és érzem is mintha zavarban lenne, bár ez persze fogható arra is, hogy apát nem ismeri még.
- Nagyon finom lett, tényleg kitettél magadért és mi lesz a desszert? - oh tudom én, hogy lesz az is, hiszen érezni a friss süti illatot a konyhából. Valószínűleg most hűl épp és jó eséllyel anya egyik kedvenc karácsonyi receptje lehet. Na igen mi nem az a család vagyunk, akik szomorkodva emlékeznek valakiről, aki fontos volt. Még arra is van esély, hogy Miles hallhat történeteket anyáról, persze csupa vidámat, mert ebbe a házba az illik. Miles mosolyát persze viszonozom, annak ellenére hogy láthatóan tényleg zavarban van, de hát új neki a helyzet, így aztán nem csoda.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-03-06, 20:30


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Egyértelmű, hogy Luna az egyik legokosabb lány a Roxfortban, és nem azért, mert hollóhátas, vagy mert sok könyvet olvasott. Ettől csak olvasottabb, műveltebb lenne. Valahogy belülről fakad, hogy lényeglátó, és ha nem is sikerül mindig tapintatosnak lenni, mégis ez a nyers őszinteség amit képvisel, sokkal inkább hasonlít arra, amit elvárnánk, elvárhatnánk bárkitől, akivel akár felszínes ismeretségbe kerülünk. Ráadásul már hozzám hasonlóan egyetemista, és ha ábrándos is a tekintete, már korántsem olyan dinka, mint ahogyan állították róla néhány éve, például már nincsenek padlizsán fülbevalói, és karalábé sincs a nyakában. Nehéz megszólalnom, amikor kimegy, de mégis megerőltetem magamat. Bízom abban, hogy valamennyire már megpuhította az öreget, és nem kell ajtóstul rohannom a házba. Az az érdekes, hogy akkor is érdekelne mindez, ha nem kéne őket felhasználnom a nyomozásomhoz, csak azért érzem magam kellemetlenül, mert már nagyon is kedvelem Lunát, holott eredetileg csak eszközként akartam használni.
- Köszi, kedves tőled. És mindkettőjüktől, nagyon hálás vagyok a meghívásért. – Járatok most a két Lovegood között a tekintemet. Remélem az édesapja nem veszi észre, hogy egyre jobban odavagyok a lányáért, valahogy olyan érzésem van, hogy ez nem lenne túl jó ómen.
- Nem hiszem, hogy az újságírás a pénzről szól. És engem ez tényleg nem zavar, mindenem megvan, amit az anyagi jólét jelenthet. – Azt, hogy más nem, az már egy másik kérdés. Ám felragyog az arcom, szívesen lennék gyakornok, és hátha akkor még Luna is be tud nézni a Hírverőhöz. Egyre égetőbb, hogy elmeséljem neki, hogy miről is van szó. Lehet, hogy nem kéne várnom az ünnep utánig, még ha mindent el is rontok. Ám olyan emberek között, akik önzetlenül maguk közé fogadnak, nem lehet helye hazugságnak. Először talán Lunának kéne adagolnom. – Nagyon köszönöm. És jó étvágyat. – Most már inkább ennem kéne, hogy valahogy elűzzem a borongós gondolatokat. Merő véletlenségből összeér Lunával a térdem az asztal alatt, ösztönösen elmosolyodom, ez a kis bolond mindig jó kedvre derít. Rávillantom a tekintemet, és inkább elkezdem megrakodni a tányéromat, s jó lenne, ha nem lennék ilyen vörös.







aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-27, 12:22


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Tudom, de az is valami, ha egy részét megkapjuk és azért biztosan vannak jó dolgok a te életedben is igaz? - kimaradt a karácsony, de valaminek csak kell lennie, ami azért mégis csak jó, még ha a családja nem is tartozik ide, vagy nem sok olyat tettek érte, ami igazán jó lenne, de mégis... azért remélem, hogy ettől még vannak jó dolgok is az életében, mert arra mindenkinek szüksége van és itt egy-két dolgot a karácsonyból most megtapasztalhat, amit otthon nem sikerült neki. Ezért is örülök, hogy tud tovább is maradni.
- Persze, szívesen megmutatom, bár sok mindent hozok ki a könyvtárból, de azért akad néhány saját példány is. - na igen, sejtheti és a házunkból is látszik, hogy nem vagyok kifejezetten tehetősek apával. Végül is csak ketten vagyunk, apa pedig nem valami népszerű, a Hírverőt pedig szintén nem veszik olyan sokan, hogy abból nagy bevételünk lenne. Én már elfogadtam ezt, sosem panaszkodom és sosem érdekelt, ha mások furcsán néztek rám, mert nem hagyományosak a ruháim, sőt akad, amit én varrtam magamnak, vagy még anya régebben és hát mivel nem növök, mint a bolond gomba, sok minden egy kis átalakítással tovább is jó, mint ha hirtelen nőttem volna nagyot.
- Ne aggódj, csak engedd el magad. - mondom még mielőtt eltűnnék a konyha felé, hogy az innivalókat én magam hozzam be, hiszen apa már így is épp eleget sürgölődött a konyhában. Egyébként is talán Miles számára is könnyebb az apámmal beszélgetni, ha nem vagyok ott a háttérben, hogy figyeljek, vagy így nehezebb? Nem tudom, de nem hagyom azért úgy se sokáig magukra őket, a kérdése után már vissza is térek, három poharat egyensúlyozva a tálcán, amit aztán le is teszek az asztalra, hogy én magam is leüljek.
- Isteniek az illatok apa! - intek Milesnak is, hogy közben nyugodtan szedjen magának, amíg beszélgetnek mindenből, ami csak tetszik. Elég szép adag, ha nem jött volna el, akkor jó eséllyel ezt ennénk napokig, így talán hamarabb elfogy és nem unjuk meg teljesen. Aztán csendben is maradok, hadd beszélgessenek.
- Igen, biztosan nagyon ügyes és érdekli az újság is. - teszem azért még gyorsan hozzá, hiszen csak a vak nem látná, hogy Miles mennyire zavarban van.
- Oh igen Luna mesélte már, hogy érdekelne téged egy állás. Az az igazság, hogy... nem igen tudok fizetni, maximum gyakornokként próbálhatod ki magadat, de ha ez megfelel, akkor szívesen látlak a csapatban. - na igen apával nagyon hasonlítunk, hasonlóan elvarázsolt mosolya van, mint nekem, még úgy is, hogy látom rajta azért picit kellemetlenül érzi magát, hogy komoly témáról esik szó, már csak azért is, mert ugye az állás betöltéséért nem tud fizetni, de azt hiszem ezzel Miles is számolt, amikor érdeklődött a Hírverő felől. Nem vagyunk éppenséggel a Reggeli Próféta szintjén.


[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-22, 13:59


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Mind kimaradt. Tudom, hogy ez is olyasmi, amiről mindenki álmodik, de tudod Luna, a világ nem tökéletes, alig van valaki, aki mindent megkap, amit elképzelt. – Kedves tőle, hogy így pátyolgat, én vagyok a szemét, hogy akarok tőle infókat, ahelyett, hogy elmondanám neki, hogy ki is vagyok. Talán karácsony után, mert most már nem rontom el az ünnepét. Azt akarom, hogy bízzon bennem, de közben pedig egyre jobban kedvelem, és nem akarok neki ártani. Viszont most, már előre várom is a mézeskalács illatot, ha így beígérte.
- Majd megnézném a könyveidet, kiváncsi vagyok, hogy miket olvasol. – Végülis mindketten a könyveket bújjuk, én papírra is vetem a gondolataimat, de inkább  naplószerűen, a nyomozásommal kapcsolatban, így még újságírónak nem mondanám magamat, de ki tudja, a könyvtárban töltött évek mégiscsak olvasottá tettek, jó a fogalmazókészségem is. – Köszönöm Luna. Ez mind jól hangzik, meg az is, hogy nem leszek láb alatt. – A naplemente még romantikusan is hangzik, de egyértelmű az előbbi kapcsán, hogy ő inkább barátként gondol rám. Lehet, hogy még túl kicsi agyban, hogy eszébe jusson, hogy már nem kislány, és nőként is megnézheti magának az ember. De végülis ez mindegy, ha csak az infókat akarom tőle megszerezni? De mi van akkor, ha szeretném, hogy jóban legyünk? Ha valahogy meg tudom törni az átkot, és Lunával képzelnék el valamit?
- Jól van, megpróbálom, de tudod nem vagyok egy túl jó társalgó. – Ez a gondolatom, és máris lehetőséget kapok rá, hiszen helyet cserélnek, Luna megy ki, én csak valami teát kérek, jó lesz az, hiszen tényleg átfagytam már a pár perces sétától is. Keresgélem a hangomat, de végül megszólalok, hogy oldjam a saját feszültségemet is. Ráadásul azért vagyok itt, hogy kicsit beépüljek. Vagyis inkább azért, mert vendégként meghívtak, s úgy fest valaki velem akar karácsonyozni.
- Köszönöm szépen a vendéglátást. Belevághatok a közepébe? Luna említette, hogy talán tudnék segíteni a Hírverő szerkesztésében, ha nagyon ellepné a munka. Hoztam néhány próbacikket is, ha át szeretné nézni. – Most csak ennyit tudok kinyögni, azt már nyilvánvalóan nem teszem hozzá, hogy állatira tetszik a lánya, hiszen ezt még magamnak is bőven nehézkes bevallani, nemhogy bármelyik Lovegood-nak. Kissé meg vagyon szeppenve az öreg társaságában, már bánom, hogy nem vajsört kértem, attól talán jobban megeredne a nyelvem. Ám ha belegondolok, jobb így, mert akkor talán túlságosan is.











aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-19, 15:10


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Egy rendes karácsonyt mindenki megérdemel. Finom mézeskalács illatra ébredni, csillagokat nézni, meg a havazást, hóembert építeni. Gondolom neked ez mind kimaradt. - na nem azt mondom, hogy én majd mindent pótolok számára, hiszen az amúgy is lehetetlen lenne, de egy kis karácsonyt szívesen viszek a mindennapjaiba, ha már eddig nem volt rá lehetőség és más nem tette meg. Ezért is gondoltam, hogy maradhatna legalább pár napot, hiszen úgy se nagyon siet haza, ahogyan azt elmondta már legutóbb is. Apával pedig minket nem zavar, sőt apa is szereti, ha van társaság, főleg ha még olyan is, aki ugyanúgy kedveli az újságírást, mint ő és még a Hírverő után is érdeklődik. Lássuk be az ilyen illetők elég ritkák.
- Erre ugyan nem vennék mérget, majd meglátod hány könyvem van, de ha írásról van szó, abban biztosan te vezetsz. - javítom ki kicsit, hiszen én is imádok olvasni, bár tény és való, hogy én nagyon szeretem a gyakorlati megvalósítást is és ezért kevesebb időm jut arra, hogy olvassak, legalábbis időnként és főleg, ha jó az idő is, mert akkor nehéz rávenni, hogy folyton bent ücsörögjek. Végül is nem véletlenül érdekelnek a Legendás lények, a gondozásuk nem egy tipikus bent ücsörgő munka.
- Biztos, hogy nem leszel láb alatt, de a két éjszaka tökéletes. Akkor apával is tudsz beszélni az újsággal, és még naplementét is nézhetünk a dombról és meg tudom mutatni a környéket is. - legalábbis remélem, hogy nem lesz ellenére a dolog, hiszen ahhoz azért sétálni kell majd egy sort a hidegben, de ha kell adunk neki meleg pulcsit, sálat, van dögivel és szerintem apa mérete nem sokkal nagyobb, mint az övé, meg hát ha az ember fázik akkor nem az számít, hogy mi mennyire áll jól igaz? - Szerintem oda lenne érte, ha kérdeznél, de persze nem muszáj ezzel kezdeni. Azt hiszem mindjárt kész is. - pillantok fel, amikor apa érkezik egyensúlyozva a tállal, amin már felszeletelve illatozik a kacsa, mellette köretnek krumpli sütve és egy jó nagy adag zöldség köret is van.
- Mit hozhatok inni? Ha minden igaz van a hűtőben vajsör, de forralt bor is akad még, ha nem ittam meg mindet tegnap. - apa elgondolkodva simogatja meg a szakállát, hogy mi van még a listán. Úgy látom elég idősnek gondolja Milest ahhoz, hogy alkohollal kínálja, bár egyiknek se olyan magas az alkohol tartalma. - Ülj le, majd én hozom, már így is sokat dolgoztál. - Milesra pillantok, hogy mit hozzak neki, aztán ha meg van el is tűnök a konyha irányában, amíg apa lepakol.



[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-11, 20:40


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Eszembe se jutott, hogy akár nálatok is aludhatnék. Igazán kedves tőled, hogy te pedig eleve így gondoltad. Köszönöm! – Most minimum odapusszanték az arcára, kicsit megint olyan közel érzem magamhoz, mint amikor megpróbáltam eléállni a szemétkedő mardekárosokkal szemben. Azt nem azért tettem, mert fontos nyomok lehetnek nála, sokkal inkább azért, mert nagyon megkedveltem, s a bárki más számára furcsának tűnő lány nekem egyre inkább eszmélyi barát, sőt, nem is feltétlenül barát, el tudok veszni azokban az irrálisan nagy szemeiben. Ráadásul úgy tud mosolygni, hogy tudom, tőle aztán semmilyen gonoszkodást nem várhatok, sőt tapintatos, segítőkész lányka. Ezért is dilemmázom annyira, hogy nem kéne kihasználni. De most karácsony van, ezért félre is teszem a nyomozást, főleg ha még pár napig itt is maradhatok. Kifaggathatom ugyan az apját, ez jó lehetőség lehet, de szívem szerint inkább Lunával lennék most.
- Az igaz, kettőnk közül én vagyok a nagyobb könyvmoly, ami durva ahhoz képest, hogy te vagy hollóhátas, meg még lány is. Mégis, a kviddicset már magam mögött hagytam, az írás és olvasás mellett érzem magamat leginkább otthon. – Na meg persze Luna mellett, de hát ez már kérdés, ezek után nem nagyon merek majd semmit sem csinálni, hiszen végül mégiscsak elhúzta a kezét. Érthető, hogy az apja miatt, hiszen már az is nagy szó, ha X. Lovegood befogad a házába néhány napra, biztosan meg van lepődve, hogy a szöszi hazahozott valakit, de talán Lunának igaza van, köztünk minden korai, és leginkább barátkoznunk kéne, nem pedig mást.
- Ugyan, nem várok hálát, már az is tökéletes viszonzás, hogy elviseltek pár napig. Nem akarok láb alatt lenni, és jó lenne előre megbeszélni, hogy mikor megyek. Legyen mondjuk két éjszaka, az se túl rövid, se túl hosszú, és akkor nem kezd senkit nyomasztani, hogy mikor. Ha jól érezzük magunkat, akkor is ennyi legyen, legalább szép emlékként gondolunk vissza rá, de nem húzzuk tovább. – Persze ha hamarabb ki akarna dobni, az is benne van a pakliban, de akkor nem fogok megsértődni. Leülük inkább a kinézett helyre, remélve, hogy ott nem vagyok útban. Luna is mellém, amitől fülig ér a szám, de ezt gyorsan el kéne tűntetni, mielőtt a kedves apuka még ferde szemmel néz ránk. – Hogyne, szívesen kérdezek, de talán majd a karácsonyfa mellett, nem akarom már ezzel letámadni elsőre. Vagy hízelgő lenne számára, ha ezzel indítok?










aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-08, 20:03


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Oh hát nem erőlteted és amúgy is azt mondtad, hogy otthon nem az igazi, gondoltam egy igazi karácsonyod lehetne és nem csak egy ebéd. Lenne külön szobád is. - teszem még gyorsan hozzá, hiszen szó sincs róla, hogy pizsamában szerettem volna látni, de tényleg örülnék, ha maradna, hiszen neki is úgy lenne a jobb. Nem sok minden várja haza, ahogyan ezt már ő is felvázolta, akkor pedig jobb dolga lenne nálunk akár pár napot. Apa biztos vagyok benne, hogy nem ellenezné a dolgot és szívesen látja, amúgy is túlságosan sokat van egyedül itthon. Most persze itt a szünet és én is itt vagyok, de azért hárman még mindig jobb, mint ketten és egyébként is rengeteg kaja van!
- Hát persze! Sőt van, amikor nem bírjuk és már napokkal előre megcsináljuk, de most próbáltuk kibírni, amúgy is volt sok más teendő. - majd a házban láthatja is, hogy minden csillog és fényes és hogy szépen ki van dekorálva a lakás. Van persze fagyöngy is, meg mindenféle girlandok és díszek, persze többnyire zöld és piros színekben, egy kis enyhe ezüsttel megdobva még. Minden évben más színekbe öltöztetjük az egész házat, meg persze a fát is és a kert egy jó részét, most épp megint erre a kombinációra tértünk vissza, részben mert tudtam, hogy jön Miles is és ez olyan... igazi karácsonyos.
- Hogy én? Oh nem is tudom. Szeretek apának segíteni, de ez azért rengeteg munkával jár és én inkább a varázslényekhez értek jobban. - mosolyogva vonom meg a vállamat, hiszen kedves tőle a feltételezés és hogy úgy gondolja, hogy akár erre is képes lennék, de azért nem hiszem hogy menne nekem. Egyébként is Miles szeretne újságíró lenni, az is lehet, hogy hozzá még valami efféle is közelebb állna. Apa biztosan örülne, ha valaki többet segítene neki, mint amennyi nekem sikerül.
Apa persze hozza a formáját, épp csak előbukkan a feje a konyha felől, de már tűnik is el, én viszont elveszem helyette Milestól az ajándékot, hogy ne maradjon ott úgy faképnél hagyva szegény.
- Odaadom neki, majd megköszöni, ha készen van, de biztosan örülni fog neki és... köszi, hogy erre is gondoltál. - a mosolyom töretlen, ahogyan én is eltűnök egy pillanatra a konyha irányában. Még talán hallhatja is Miles, hogy kissé megdorgálom apát, hogy nem jött ki legalább egy kézrázásra, mert hát Miles azért nem olyan szétszórt, mint mi, vele másképp kellene viselkednie. Aztán térek csak vissza az étkezőbe.
- Már csak pár perc és apa elnézést kér. Kissé... tudod sokfelé áll a feje, de majd üdvözöl rendesen, amint kész a kacsa. - magyarázom, közben én is ledobom magamat Miles mellé, apa majd velünk szemben ül le. Nem valami nagy a ház, inkább felfelé terjeszkedünk, az asztal is négy személyes, ami bőven elég kettőnknek, de így hármunk számára is megfelel. - Mármint milyen kérdésekre gondolsz? Az újsággal kapcsolatban biztosan lesznek, de hát arra készültél nem? - vagy is az írással, hogy mit szeret, mit nem, de apa rendes és jó fej, nem kell Milesnak e miatt izgulnia. Nem lesz olyan vallatás szagú ebben biztos lehet.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-02-03, 20:40


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Én nem.. Csak nem akartam erőltetni semmit. Tudod most én vagyok a vendég, és úgy tűnt, hogy ez egy ebédmeghívás. Nem jutott eszembe, hogy látni akarsz pizsamában is. Mindenesetre van nálam egy utazószett, és nem sietek sehova. – És nincs is hova. A barátokat már régóta magam mögött hagytam, a család pedig nem az én terepem. Anya most Európában van, az erőszakos nagyapámmal nem akarok még karácsonykor is vitatkozni, hogy erőlteti ezt az ereklyés dolgot. Szívesen megismerkednék Lunával, akár átbeszélgetett éjszakákról is szó lehet, de komolyan, egyre jobban idegesít, hogy valójában nem is őt akartam megismerni, hanem a családi titkokat. Ám előtte még nem tudtam, hogy milyen aranyos lány. Lehet, hogy jobb lenne inkább bevallani mindent, és hagyni a fenéne az egészet. Ha meghalok, hát meghalok, de ez valahogy olyan becstelenség.
- És már megtettétek? Megvolt már a díszités? Még reggel? – Egészen jól hangzik ez az egész, tisztára úgy érzem magamat, mint Andersen Kis gyufaárús lánykája, aki csak az ablaküvegeken át vágyakozott normális család, és igazi szeretteljes karácsony után. Nyelek egyet, nehezen tudom az érzelmeimet kontrollálni. Lunával nem megy, hogy mogorván lekezelő legyek, hiszen minden pillanatomat édes varázslattá változtatja. Óég!
- És gondolkoztál azon, hogy egyszer majd te lesz a Hírverő főszerkesztője? – Eszembe sem jut, hogy rám gondolt, hiszen Luna nem egy célozgatós alkat, őszintén kimondja, amit gondol, bár lehet, hogy mint eddig is, maximálisan tapintatos, és nem akar semmit sem erőltetni. Belépünk a házba, összerándul a gyomrom a finom illatokat érezvén. Az iskolai lakomák nem foghatóak ehhez az illatorgiához. S ott van ő, Mr. Lovegood.
- Üdvözlöm. Miles vagyok, remélem nem okozok kellemetlenséget. – Miután az idősebb nyújt kezet, én nem teszem, ha ő sem, viszont a tértágított táskából egy dobozka finom, és drága szivar kerül elő, amit át is nyújtok. Ha nem nagyon szivarozós, a leveleket mozsárban le lehet őrölni, s pipába is tömhetőek. Rá van bízva. Amíg az apuka átveszi (?) és eltűnik a húst megnézni, addig nevetgélve próbálgatom a mamuszt. Méretre legalább jó, ha stílusra nem is. – Oké. Apukád egyébként mennyit tud rólam? Nem fog fura kérdéseket feltenni? Mármint az egyébként is hóbortos kérdéseken túl. – Mosolyodom el, róluk köztudott, hogy hóbortosak, de nem is tudom, ha nekem szegezi, hogy ne bántsam meg a lányát, mint pasi, hát kifutok a világból azt hiszem. Körbenézek, és leülök az egyik kényelmesnek tűnő székre, remélve, hogy Luna is majd a közelemben foglal helyet.










aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-01-25, 13:50


[You must be registered and logged in to see this image.]

Miles & Luna

[You must be registered and logged in to see this image.]

- Oh... máris mennél? Azt hittem... de persze érthető, ha van egy csomó dolgod, hiszen mindjárt folytatódik a tanítás és gondolom magasabb évfolyamon a házik mennyisége is nagyobb. - a meglepetésemet végül egy mosolyba igyekszem fojtani. Tényleg meglepett a dolog, azt hittem, hogy marad pár napot, engem cseppet se zavart volna és apát sem. Főleg ha valakit megkedvel és belemelegednek a beszélgetésbe, akkor kétlem, hogy könnyen elengedi majd, de persze sose lehet tudni hogyan alakulnak majd a dolgok, de ezek szerint Miles eleve úgy készült, hogy nem marad sokat, csak mára ugrott be, én pedig még sem tartóztathatom, főleg akkor, ha dolga van. Csak hát olyan szomorú, hogy még egy rendes karácsonya se volt sose, ami igazán kijárna mindenkinek.
- Tényleg nagyon szeretem a sálakat. - találok gyorsan vissza magamhoz, főleg mert tényleg nagyon kedves dolog volt a részéről, hogy ilyesmivel lepett meg. Épp ezért is gondoltam, hogy marad pár napot, hiszen én nem tudtam készülni számára ilyesmivel. Persze egy finom ebéd és süti is akad majd, azzal nem lesz gond, de ő mégis csak ajándékot hozott és valahogy a kettő nem teljesen ugyanaz. Az viszont még mindig érthetetlen számomra, hogy nem volt sosem rendes karácsonya, sőt még csak azt sem tudja, hogy milyen is a rendes karácsony. Mégis a visszakérdezése kicsit belém folytja a szót. Nem is tudom hogyan lehet ezt elmagyarázni, főleg mert nem is mindenkinél egyforma.
- Hű... hát leginkább attól, hogy boldog vagy és jól érzed magadat, de nem mindenkinél egyforma a karácsony. Mi apával fel szoktuk díszíteni együtt a fát este, együtt elkészítjük a vacsit és anyu hagyományos karácsonyi kuglófját és pudingját, aztán beszélgetünk, eszünk, énekelni is szoktunk. Van, hogy ha van ideje akkor apa húga is átjön a családjával és akkor többen vagyunk, de van amikor másnap jönnek. Aztán ajándékozunk, általában apróságokat, amiket szívből adunk, vagy mi készítettünk. Este meg a végén ki szoktunk ülni a tornácra takaróban forrócsokival nézni a csillagokat. Jó, ezt igazából nem csak ilyenkor tesszük, de ilyenkor valahogy más. - próbálom fejtegetni és persze a saját szemszögemből tálalni, hogy milyen is az a rendes karácsony, de láthatja rajtam, hogy azért így nem olyan egyszerű felvázolni a dolgot, hiszen nem törvényszerűen valamitől lesz jó a karácsony, inkább az adott érzéstől.
- Elég változó, nekem az iskola mellett kevés időm van, úgyhogy az újsággal főleg apa foglalkozik, én inkább besegítek. Ezért is lenne jó, ha valaki lenne még mellette. - és ha már Milest érdekli a dolog, akkor miért ne lehetne mondjuk ő? De érezheti a szavaimból, hogy apa erről azért jóval többet tud majd mesélni, mármint az újságról és az írásról, meg úgy az egész menetéről és hamarosan sor is kerülhet rá, hiszen megérkezünk, én pedig már nyitom is az ajtót Miles előtt. Kellemes illatok terjengenek az konyha irányából, és egy pillant múlva apa bozontos üstöke is felbukkan a konyha ajtajában.
- Mindjárt kész a kacsa! Addig üljetek le és viszek mindent. - hasonlóan széles a mosolya, mint az enyém és persze letagadni se tudnánk a rokoni szálat, de hát nem is akartuk sose. Én addig segítek Milesnak, hogy hová tegye a cipőt, kabátot. Remélem nem fogja magát furán érezni, hogy meg kell válnia a cipőjétől. Kap persze egy mamuszt, bár olyan cuki fajtát, aminek az elején farkas fej van, de jó meleg és az ő mérete pont, mivel alkalmazkodik a viselője lábméretéhez, sőt még a formához is, úgyhogy biztosan kényelmes lesz neki. Megmutatom hát az étkezőt. - Nyugodtan ülj oda, ahová szeretnél, senkinek sincs kijelölt helye. - biztatom, amíg én elsuhanok a konyha felé, hátha mégis csak kell apának is egy kis segítség.

[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-01-18, 15:20


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


- Igazán kedves tőled. Majd naplementénél is visszajönnénk? Szívesen. Úgyis estefelé indulok vissza. – Hiszen ez a logikus, nyilván nem ismerjük még egymást annyira, hogy itt is aludjak, ezt nem ajánlotta fel, meg nem is akaszkodnék rá ennyire. Egy karácsonyi meghívás tényleg aranyos, de elsőre elég lesz ennyire. Az apját így is megismerhetem, de vele kapcsolatban bőven vannak fenntartásaim, állítólag nagyon bogaras ember, lehet, hogy gyorsan el is küldd, akkor pedig Luna nem tud mit csinálni. Elindulunk az erdőcskében a lakjuk felé, nézelődöm, szép helyen laknak, a mi komor kastélyunk ehhez képest sehol nincs hangulatban. Nem is tudom, hogy anya miért ment apához. Esélyes, hogy a pénz miatt.
- Átgondoltam, hogy miben láttalak a legtöbbet. Sálban. – Mosolygok vissza, ez azért elég sok lányra igaz, mivel ősztől tavaszig a Roxfortban elég csípős idő van, de úgy vettem észre, a sál tipikusan Luna ruhadarabja, szereti őket, melegítik, hát még ha színesek. Igaz, hogy olykor griffendéles színekbe öltözik a kviddicses drukkolás miatt, de akkor is hollóhátas, és ezzel sállal még inkább ki tudja magát fejezni. Ezzel talán kicsit kitárulkoztam, hogy szoktam őt figyelni, de amilyen ábrándos lélek, nem is biztos, hogy ezt szóvá teszi.
- Nem nagyon. Talán párszor. Apa kutató volt, anya pedig mindig ilyen partykon volt, tehát nem nagyon díszitették a fát. Apa ismerősei, tudóskollégái átjöttek koccintani, kaptam valami lexikont. Ezek rémlenek. Mitől lesz valami rendes karácsony? Az ebédtől? – Próbálok tippelgetni, a roxfortos ünnepségeken a lakoma van központi témának beállítva, és mivel otthon nem tapasztaltam ilyesmit, ezért ezt látom különbségnek. – Érdekelt, hogy mivel foglalkoztok. Az édesapádnak jó kis tanulmányai vannak. Együtt szoktatok publikálni, vagy teljesen különböző az érdeklődési területetek? – A hírverőnél Luna szerkesztőnek van odaírva, jó pár cikket is írt már, de nem tudom,  hogy mennyire beszélik meg, tehát a szöszi például mit tudhat az Ereklyékről. Jól esik, hogy elsőre nem húzza el a kezét, de megértem, hogy végül mégiscsak, egy kis érintés nekem elegendő volt. Bátorítóan bólintok, hiszen azért mosolyt kaptam. Na és most jöhet az apja!









aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-01-15, 19:22





[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Miles & Luna

- Végül is nincs messze, csak gondoltam előtte megmutatnám a kilátást a dombról, de végül is lesz még rá időnk majd délután. Akkor még szebb is, látni a naplementét! - válaszolok mosolyogva. Na igen, végül is egyáltalán nem sürgős és nem öltözött annyira fel, hogy most jó ötlet legyen. Azt hiszem az lenne a legjobb, ha igyekeznénk, mert a végén még átfázik és akkor majd érezni fogja, hogy itt azért tudnak hideg szelek fújni, hiszen nem városban vagyunk és még csak nem is olyan helyen, ahol sok a ház. Közel s távol nem igen él senki sem, így azért hidegebb tud lenni. A közeli kis erdő még úgy, ahogy felfogja a szelet, de ilyenkor télen még ez is csak alig történik meg, hiszen a lombjukat már rég lehullatták a fák.
- Tényleg nagyon szép és meleg is. És szeretem a sálakat, úgyhogy eltaláltad. - teszem még hozzá hálásan mosolyogva. Én tényleg nem gondoltam ajándékra, azért lehet hogy kitalálok majd valamit, esetleg a könyveim közül adok egyet, vagy ha kicsit jobban megismerem akkor eszembe jut valami. Oké a süti, de az még sem olyan, még ha egyébként nincs is valami gyakran része benne és ezért számára nagyobb értéke van, mint mondjuk számomra. Persze tudom én, hogy kedves gesztus, de azért mégis csak nem ajándék számba megy, főleg ha valaki gyakran fogyasztja.
- Ez olyan szomorú. Mármint... gyerekkorodban sem volt rendes karácsony? - hát ha jól sejtem akkor sem, akkor talán nem is tudja, hogy mi hiányzik neki, vagy tudta, csak nem az a típus, aki elismerné a hiányát valaminek? Könnyen lehet, hogy elfogadta, hogy neki ez jutott és kész és már nem igen tehet ellene semmit sem és nem is szokott foglalkozni azzal, hogy másoknak másféle életük van. Azért ez akkor is szomorú, még ha biztosan azt is mondja majd, hogy nem kell, hogy sajnáljam e miatt. - De hogy hogy a családomról olvastál? - pillantok rá kissé meglepetten, amikor pedig megfogja a kezemet még inkább meglep vele. Kissé kikerekedett szemekkel pillantok oldalra, de aztán elmosolyodom és nem húzom el a kezemet. Végül is nincs ezzel gond, csak meglepett a mozdulattal, mert hát erre nem számítottam és amikor már a ház közelében vagyunk előre megyek és elengedem a kezét. Hogy csak e miatt, vagy szimplán nem így akarok belépni a házba azt nem tudhatja. Azt végül is tudja, hogy eléggé... szoros apával a kapcsolatom, talán ebből kisakkozható, hogy miatta nem akarnám, hiszen a végén még furcsán venné ki magát a dolog.




[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-01-11, 15:08


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


Megrázom egy kicsit a fejemet, az lenne az igazán durva, ha mondjuk hó is hullana a hajamból a mozdulattól. Régóta nem vagyok cserfes alak, de Luna még ezt is kihozza belőlem. Mellette tényleg félre tudom kissé tenni a családi átkot, legalább néhány napra, amíg az ünnepek lecsengenek. A karácsonynak ugyan vége, de legalább ma itt lehetek, és talán újévkor is tudunk még egy kicsit találkozni. Aztán új fogadalmat teszek, valahogy visszahozom elsődleges szempontnak a családi tényezőket, és talán még Lunát is beavatom, lesz ami lesz. Talán elfogadja, hogy nekem fontos volt az, hogy ne keverjek bele senkit abba, hogy magammal rántsam az enyészetbe. Luna igencsak kalandos természet, bízhatok abban, hogy mellém áll ebben a küzdelemben.
- Nem, semmi gond. Vagy olyan messze van a ház? – Tekintketek a háta mögé, nem is tudom, hogy miért ide sikerült érkeznek. Elképzelhető, hogy a birtokuk hasonlóan le van védve, mint a Roxfort, ahol nem is lehet térutazós mágiát művelni. Elképzelhető, hogy az apja üldözési mániás annyira, hogy egy ilyet meglépjen.
- Én nem vártam semmilyen ajándékot, hiszen te vagy a házigazda, és a süti több mint gáláns viszonzás. – Nevetem el magamat, olyan kis édes, hogy most szégyenkezik, holott nála gondoskodóbb embert talán nem is ismerek. Türelmesen várok, amíg kibontogatja, amit hoztam, de legbelül mégiscsak izgulok, hogy vajon tetszik-e neki, gondol-e majd rám, amikor majd nem leszünk együtt, és a nyakában lesz a sálam. Igen, azt hiszem belőle még ez is simán kinézhető. – Nincs mit. – Kissé el is szorul a torkom, hogy puszit ad hálája jeléül. Igen, több van ebben a gesztusban, mint egykori barátnőimtől. Luna tényleg kedvel, pedig igencsak mogorva alak tudok lenni, de vele mégis minden teljesen más. Ezért is esz a fene, hogy a bizalmába akartam férkőzni, hiszen nem ezt érdemli. Ha mások is ismernék, legalább annyira, mint én, akkor biztosan több barátja lenne. Holott tudom, sosem akart megfelelni senkinek, a kamaszok pedig szemetek, és másokat szivatni jó. Bár tudnám, hogy miért.
- Túlélhető. Nálam nem igazán szokott karácsonyozás lenni, ez most tényleg egyedi, hogy megünneplem veled. Egy kis fenyőágat díszítettem fel, anya valahol Norvégiában turnézik. Olvasgattam, méghozzá éppen a te családodról. De ne is ácsorogjunk itt, mondd nyugodtan az utat, tényleg kezd már hűvös lenni, és megkóstolnám azt a sütit. – Sorolok be mellé, és... némi félszeg pillantás után a kezéért nyúlok. Ha nem húzza el, hát miért ne foghatnám a sétánk alatt?









aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2018-01-07, 09:35





[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Miles & Luna

Nem sokára itt van és kíváncsi vagyok, hogy vajon hogyan érezte magát otthon. Amit mesélt a családjáról, gondolom nem valami jól, de ennek ellenére az ünnepek alatt mégis csak maradt. Remélem, hogy nem azért, mert minket nem akart zavarni, hiszen nem zavart volna cseppet sem. A lényeg, hogy most mindjárt itt van és remélhetőleg jól fogja érezni majd magát, ha esetleg otthon nem is volt tökéletes az ünnepi időszak.
- Szia! Hű, nem fogsz fázni? - nincs nagyon túlöltözve, és azért itt nélkül nincs kifejezetten meleg, már csak a környék miatt sem, hiszen nincsenek házak, a tisztáson pedig még csak fák sem, amik felfogják a szelet. Így aztán nem csoda, hogy én jól fel vagyok öltözve, de ő lehet hogy eleve jobban bírja a hideget. A puszit persze viszonozom, bár csokit nem ettem, de sütöttem reggel sütit és azt könnyedén átvehette a bőröm is, mármint az illatát, nem az egész sütit.
- Oh, hát én nem készültem ajándékkal. - lepődöm meg, amikor átveszem a kis csomagot és persze azonnal ki is bontom, mielőtt visszaindulnánk. Felettébb jól esik maga a gesztus, ezek szerint nekem is kellett volna készülnöm valamivel? - Viszont sütöttem sütit, még szinte friss. - teszem hozzá gyorsan, hiszen az már kiderült, hogy szereti az édességet és hogy az anyja nem igen szokott ilyesmivel foglalkozni, így aztán gondoltam, hogy örülne egy kis friss édességnek olyan formában, amihez viszonylag ritkán jut hozzá. Közben a csomag is kibontásra kerül és felsejlik a szép sál is.
- Hű, hát ez meseszép! Köszönöm! - mosolyodom el és ezúttal én emelkedem kicsit feljebb, hogy fel is érjem és adok két puszit hálám jeléül, de még mindig nem indulok, hiszen ha már ajándék, akkor ajándék. Gyorsan szépen a nyakamba tekerem, egyelőre csak rá a másik sálamra, hiszen úgyis nem sokára visszaérünk, addig ez így tökéletes lesz. Aztán indulhatunk is vissza, legalábbis én most már moccanok, közben pedig a kérdés is elhangzik.
- Jól köszönöm. Apával voltam főleg. Tudod rossz neki egyedül itt egész évben, úgyhogy amikor itthon vagyok, akkor vele töltöm az időt. A barátim is otthon voltak, majd az ünnepek után úgyis találkozunk, úgyhogy te vagy az első vendég. - oh hát nem is vártam én el senkitől, hogy eljöjjön. Nevillenek is ott a nagymamája, aki egész évben egyedül van és idős is már, Harry-nek Sirius, akivel örül, ha együtt lehet, nem töltheti itt az idejét. Év közben van épp időnk együtt lenni, nem hiszem, hogy kell ezt még fokozni. Ilyenkor mindenki inkább a szerettei körében van.
- És te? Nagyon szörnyű volt, vagy azért... túlélhető? - azért remélem, hogy nem volt neki annyira rossz a családjával tölteni az időt, vagy lehet hogy eleve nem is volt semmi ünneplés jellegű dolog, csak otthon volt valamennyit, aztán jött ide? Ha nem érezte jól magát azért megpróbálom majd rávenni, hogy maradjon nyugodtan és ne siessen haza. Minket cseppet sem zavar és apát is érdekli milyen egy Mardekáros, aki nem lenézően beszél az újságról.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Miles Bletchley
Reveal your secrets

avatar

Mardekár

ϟ Kor : 20
ϟ Hozzászólások száma : 36

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2017-12-30, 16:23


Luna& Miles
Elveszett lelkek.

[You must be registered and logged in to see this image.]


A családom mint olyan, nem is létezik, hiszen az apám halott, az anyám pedig valami ünnepi turnén van, ezért az inason kívül aligha tudtam volna bárkit is megkérdezni. Nagykorú vagyok már, senki nem gátolhat meg, hogy elfogadjam Luna meghívását. Egyébként is meg akartam ismerni a mások által furcsának, különcnek ítélt apját, de különös módon a nyomozás, amelyet már évek óta űzök a családi átok kapcsán, Luna levelét olvasva mégiscsak háttérbe szorul. Tudom, óvnom, és védenem kéne, hogy ne is kerüljön a közelembe, de hátha mégiscsak meg tudom előbb törni az átkot, mielőtt még rám is átragadna. Vagy lehet, hogy az apám is így gondolkozott, s túlzottan elvarázsolta az anyámat ölelő csillogás, hogy képtelen volt az átokkal foglalkozni, csak mikor már késő volt? Bárhogy is legyen, a nagyapám most nem túlzottan nyaggat, így az ünnepet én is szeretném kivételesen jókedvűen ünnepelni. Hiszen az elmúlt három évben még karácsonyfát se állítottunk, olyan voltam, mint a Karácsonyi Ének mogorva öreg hőse, hogy azt sem tudtam, hogy éppen szenteste van. De nem ma. Ugyan már két nappal el is múlt az utolsó ünnepnap is, de most én is emelkedett hangulat voltam, hogy várnak. Luna volt olyan kedves, hogy legalább az ünnepet követő néhány napban találkozhatunk. Továbbra is leszögezem, fura, hogy így idegeskedek, szinte remeg a kezem, de mégis erőt veszek magamon, és útnak indulok. A megbeszélt helyen érek hát földet, kissé talán bizonytalanul, mivel itt még nem hoppanáltam, talán jobb lett volna seprűn jönni, de az elmúlt időszakban nem repültem, ezért nem a hideg szélben kell újrakezdeni. A kezemben karácsonyi csomagolásban valami ajándék. Elmosolyodom, amikor meglátom, az ő közelében tudok oldottabb lenni. Luna minden tekintetben különleges, nem az a kihívó fajta, de mégis a legkedvesebb lány, akivel valaha találkoztam. Közelebb indulok, én nem viselek se sapkát, se sálat, de nem fázom vészesen, csak egy hosszú kabátot, és alatta garbót látni, ezt viselem hát. – Szia. Nem is tudom, adtunk mi már puszit egymásnak? Ha nem baj, akkor adok. – Nyomok egy-egy puszit az arcára, és magamban meg kell jegyeznem, hogy finom illata van, lehet, hogy valami csokit evett, ezt bőven kinézem belőle. – Köszönöm mégegyszer a meghívást. Ezt.. neked hoztam. Sajnálom, ha bénán sikerült, nem kell hordanod, de ha mégis, biztosan jól áll majd. – Akár itt a tisztáson is kibonthatja, egy kék-zöld csíkos sálat találhat benne, aminek egy vászoncímer dísziti a nyaki részét, rajta pedig egy sajátos címetr, négy kockában a házaink címere, és a családjaink jelképe. – Hogy teltek az ünnepek? Volt nagy vendégsereg, vagy kettesben? – Lehet, hogy meglátogatta a griffendéles ismerősöket, vagy végig itt ült a Lovegood birtokon? Fura, hogy csak két hétig nem láttam, de máris hiányzott a szinte fehér hajkorona, és azok a nagy kék, ábrándos szemek.. Biztos valami bájitalt használ, hogy így felvidit mindig. Mondjuk nem lepődnék meg, mert állandóan együtt eszünk, amikor csak találkozunk. Valójában persze meglepődnék, ő nem olyan, de a lehetőség adott.










aláírás helye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Luna Lovegood
Reveal your secrets

avatar

Hollóhát

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 1332

TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house 2017-12-29, 08:38





[You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]

[You must be registered and logged in to see this link.]
Miles & Luna

Minden bizonnyal végül a családja nem engedte, de azért reménykedem ez azt jelenti, hogy jól érezte magát családi körben és nem valami negatívat, hiszen nem sok jót mesélt a családi hátteréről és arról sem, hogy élvezné az ünnepet. Mindenesetre írtam neki levelet, miután a szünet kezdete előtt meg is beszéltük, hogy szívesen látjuk. Leírtam pontosan hol is lakunk és persze, hogy amennyiben már tudja, hogy mikor érkezik szívesen látjuk akár egy éjszakára is. Apa is szívesen megismerné őt, úgyhogy e miatt sem kell aggódnia, sőt ha gondolja elhozhatná néhány már megírt cikkét is, akkor akár arról is diskurálhatnak, de ha nem szeretne most munkát belekeverni a pihenésbe, akkor ezzel sincs gond, hiszen az a fő, hogy jól érezze magát. És persze leírtam, hogy nagyon várjuk, egy kis karácsonyi sütivel és a többivel, de számítson rá, hogy nálunk nem igazán minden... általános értelemben véve hagyományos.
Így hát maradt a várakozás, amíg végül meg nem érkezett a levél arról, hogy karácsony után érkezik, a két ünnep között, mert csak így tudott elszabadulni. Nincs ezzel gond.
- Nem sokára jövünk apa! - csukom be magam mögött az ajtót, ami persze szépen fel van díszítve, ahogyan a ház is, aztán a kis tisztás felé iramodom, ahová Miles ha minden jól megy érkezni fog majd. A ház közvetlen közelébe nem annyira biztonságos hoppanálni, mert itt sok a mágia és ha valami rosszul sül el... A nyílt terep a biztosabb és csak egy kis séta, amíg aztán visszaérünk. Annyira vészesen hideg sincsen, lassan ebéd idő, a nap süt, bár a fák között a távolban látni havat, de itt a tisztás környékén, sík terepen a nap elég jól felszívott mindent, még csak sár sincs, vagy locspocs. Így hát nincs mit tenni, sapka a fejemen, sál a nyakamban, a zsebemben a kezeim, amíg várakozom a kis tisztás szélén, hogy megérkezzen.



[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]
A dolgok, amiket elvesztettünk, visszatalálnak hozzánk,

ha nem is mindig úgy, ahogy gondoljuk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://xmen-firstclass.forumphpbb.com/
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Lovegood house

Vissza az elejére Go down

Lovegood house

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Otthonok-