Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Griff & Jake
  Today at 20:29
Jacob Troops

ϟ Lance & Jade
  Today at 18:20
Lance Merrick







ϟ Graves & Cody
  Yesterday at 23:24
Graves Matlock
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Megan Smith
 
Calista Merrick
 
Luna Lovegood
 
Graves Matlock
 
Hermione Granger
 
Nox Djarum
 
Charlie Weasley
 
Shanna Griffin
 
Hayley Thornheart
 
Statisztika

Összesen 557 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Perselus Tobias Piton

Jelenleg összesen 32466 hozzászólás olvasható. in 3058 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Chris & Liesel - A két szöszi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-09-17, 11:18

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Finoman szólva is furcsán, szokatlanul viselkedik számomra. Már a kezdet sem volt éppenséggel megszokott, de azóta csak rátett pár lapáttal, én pedig próbálom követni a dolgot és igazán igyekszem megérteni őt. Nem megy, legalábbis egyelőre nem megy jól, bármennyire is próbálkozom. Érdekes a hozzáállása és nekem idő kell hozzá, hogy tényleg megértessem vele én mit hogyan gondolok. Annyi már biztos, hogy sok mindent másképpen, mint ő, amivel persze nincs baj. Nem lehet mindenki egyforma, de neki is igyekeznie kell megérteni engem. Én nem viselem jól, ha valaki csak úgy csókolgat és ez van... kénytelen lesz valahogy elfogadni a dolgot.
- Vagy te megpróbálod megérteni az enyémet. - javítom ki kicsit, mert nem hinném, hogy ez így működik. Majd én megszokom a világát... nem majd ő megpróbálja elfogadni, hogy másképp vélekedem és szerintem az övé nem tökéletes, mert szerintem többen gondolkodnak úgy, mint ahogyan én, nem kéne úgy vennie, hogy csak neki lehet igaza mindenben, remélem legalábbis, hogy legalább hajlik a kompromisszumra, hiszen e nélkül nincs is értelme beszélnünk igaz?
- Jól van. Én próbállak megérteni, csak... te is próbálj akkor engem rendben van? - igen, meg lehet oldani, hogy nagyon másképp gondolkodunk, csak jó lenne, ha közben nem úgy nézne rám, mint aki már megint levetkőztetett a szemével kb. teljesen, mert ez azért valahol kissé frusztráló és elég nehéz tartani vele a szemkontaktust, ha közben úgy érzem, mintha állandóan csak a számon függne a tekintet és folyton csak ugyanarra gondolna. - Nem ez... ez nem azon múlik, hogy mennyi önbizalmad van, de tudod egy kis szerénység nem árt. - lehet, hogy nekem meg túl sok van. De az biztos, hogy nem ezen múlik, hogy randiznék-e vele. Egyszerűen csak meg kellene értenie, hogy mások vagyunk, ami nem feltétlenül baj, csak azért ő túlzásba viszi. Egyértelműnek gondolja, hogy bárki örömmel feküdne az ágyába, de nem mindenki egyforma. Van akinek az ilyesmi többet jelent... és kész. Ha még azt is tudnám, hogy mik járnak a fejében, az biztos, hogy még külön rá is pirítanék, plusz rendesen zavarba is jönnék. Ezt csak tetézi, hogy közelebb hajol és a fülembe súg, ha jól sejtem akkor pont azért, hogy szándékosan zavarba hozzon, ami tényleg nem túl szép tőle.
- Tehát csak azért érdekellek, mert szép vagyok? Látod... nem is ismersz, ez így... csak külsőség. - igaz, hogy nehezen találom meg újra a hangomat, de azért csak sikerül és igenis kap választ, mert bár zavarba hozott, de ettől még meg kell értenie, hogy hogyan gondolkodom. Tetszem neki azért, mert szép vagyok, ami persze jól esik és kedves tőle, de közben ha csak azért érdeklem, mert szépnek gondol... az azért még sem az igazi, mert akkor annak mi a következménye? Amit gondolom, ha így viselkedik megtesz bárkivel, ha megkapta, akkor eldobja és kész, mintha nem is számított volna soha sem. Azt hiszem talán érthető, ha én nem akarok senkinek sem valamiféle eldobható játékszere lenni.
- De tudod, hogy nem most azonnal írlak be ugye? Nem így... előtted. Az furcsa lenne. - pillantok oldalra, hiszen nagyon erőteljesen figyel, mintha csak azt várná, hogy most kezdek el oldalakat írni majd róla, de ez esélytelen. Majd akkor, ha nem lesz itt, vagy én nem leszek itt. Az viszont belefér, hogy találkozzunk, csak mert próbálkozik, bár nem tudom, hogy a piros szoknyás megjegyzésével mit is kezdjek, ez már megint olyasmi, ami csak a külsőségekkel foglalkozik és pont e miatt nagyon nehéz kezdenem vele valamit. - Hát jó, megnézem, hogy van-e piros, de most... Mondjuk beleírlak a naplómba, aztán megnézem a ruhatáradat. Legyen szép... és visszafogott napod Chris. - halvány mosollyal tápászkodom fel a földről, de még előtte kap egy puszit. Persze most is szigorúan csak az arcára, akármennyire is minden bizonnyal inkább mást szeretne, de nem szeretek rohanni és épp e miatt nem is fogok. Ha csókkal próbálkozna, akkor is biztos, hogy elfordítom a fejemet és maximum puszit adhat az arcomra. Aztán még egy intés, egy teltebb mosoly és eltűnök lefelé a lépcsőn.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-09-13, 20:29


Liesel & Chris

Az igazat megvallva rohadtul nem tudom, hogy itt keresek még itt, hogy miért vagyok még itt vele, és hogy miért nem tudom csak egyszerűen faképnél hagyni, mint a többi lányt, akiért... "küzdeni kell". Nem érik meg a lányok, hogy randira vigyük őket és virágokkal meg bókokkal halmozzuk el őket, rohadtul nem. Én sosem fogok senkit sem randira vinni, hacsak nem szex a vége. Az én életem a szex körül forog és jó lesz, ha így is marad. Szex, szex, szex és semmi másra nincs szükség.
- Megbocsájtok, nincs semmi gond... majd megszokod a világom. - aranyos tőle, hogy bocsánatot kér, természetesen ma könyörületes vagyok és tudom, hogy mélyen belül engem imád és szentélyt épít nekem, csak titkolja... Szóval igen, tudom hogy én vagyok a kedvence, pont ezért bocsátom meg neki, hogy ezt nem meri felvállalni.
- Hát mindenki máshogy gondolkodik ez tény és való... majd nem tudom, megoldjuk ezt a világkép különbözetet, mit szólsz? -  hát nem tehetek róla, hoyg nekem ilyen a képem a világról, mert szerintem ez a normális és megszokott, az övé meg olyan kis átlagos és unalmas és romantikus, bár azt nehezen hiszem el, hogy minden elfelejt másnap, talán valami szert szed és titkolja, hogy szedi, agy mit tudom én, nem vagyok megértő, vagy egy elképzelésem és szentül hiszek benne, hogy igaz. - Miért? ha kevesebb lenne, akkor randiznál velem? - őszinte mosollyal az arcomon nézek rá és próbálom bedobni a sármom, de nem tudom hogy mire megyek vele. Nagyon reménykedem benne, hogy igent mond, de mi a szar? Én most randiról kérdezgettem, miközben megvetem a randikat? vagyis.. addig nincs gond, míg a végcél meg van... az hogy ágyba vigyem és szexeljünk egy jót, mert ez a legfontosabb és nem más. De lehet, hogy kivételesen majd tőle többet fogok akarni, mert ő olyan más és annyira izgató, hogy mentem leteperném és itt a padon hágnám meg, de nem szabad... mert ő jó kislány és csak reménykedni tudok benne, hogy az ágyban vad és huncut. De óvatosan közelebb hajolok a füléhez és ha engedi, akkor belesúgok...
- Tényleg szép vagy és a többi lány elbújhat melletted, de ezt nem tőlem hallottad. - kacagok fel hirtelen és tudom, hogy kicsit sikerült zavarba hoznom, mert tudom, hogy ha egy ilyen jó pasi ilyeneket mond egy lánynak, akkor előbb-utóbb zavarba jön, és én annyira szeretem, mikor egy lány zavarban van. Na de nem tudom, hogy hogyan tovább, mert jön ez a naplós téma, amire nem tudom, hogy melyik lenne a helyesebb döntés. Ha nem írna be, akkor kezdhetném elölről és megjátszhatnám magam, vagy ha beír akkor rendes esélyekkel indulok... hmmm... jobb lenne csalni, de most mégsem akarok, meg akarom szerezni ezt a csajt és az enyém is lesz.
- Rendben, írj csak be. - mondom neki mosolyogva és figyelem, hogy most mi lesz, mert... talán mégsem jó ötlet, hogy írjon be, meg amúgy is nem tudom, hogy mit fog beleírni. Talán, hogy valami "nyomulós nyomoronc fel akar szedni és úgy ráztam le, hogy beléd írtam, kedves naplóm"... vagy úgy, hogy "egy rohadt jóképű, sármos, szexy szőke félisten jött ma hozzám és annyira lefeküdtem volna már vele, de adnom kell a hűvöset, mert közben nedvesedem és azt akarom, hogy belém hatoljon itt a padon..." Na mindegy, ezen nincs időm gondolkodni, mert elhív valahova, vagyis egy nem randi randira... Érdekes.- Persze, király lesz. - mondom neki és rákacsintok. Bár ez a csak beszélgetni rész nem nagyon tetszik, de könnyen változtathatunk rajta mondjuk azzal, hogy leitatom, miközben ő dumál elviszem egy szobában, ahol majd vetkőzős üvegezőset játszunk, míg teljesen meztelen nem lesz és azt nem kívánja, hogy dugjam meg keményem... igen, végreeee! Christian Hill visszatért! - És mondjuk piros szoknyában gyere. A piros jól fog menni a hajadhoz. - és még tanáccsal is ellátom, hát nem vagyok rendes srác, aki csak meg akarja dugni? Most nem mondhatja senki, hogy egy köcsög disznó vagyok, hisz... próbálok rendes lenni, de mégis csak a vele való szexen jár az eszem, amiről meg nem tehetek... ő is ugyanúgy akarja, jobban mondva akarni fogja.



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-30, 14:36

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Én igazán igyekszem, próbálok napirendre térni a felett, amit mond és amit erről az egészről gondol, de nem megy valami könnyen. Az az igazság, hogy határozottan nehéz személyiségnek érzem őt, mintha folyamatosan önmagával viaskodna nem igaz? Nem tudom pontosan, nem látok bele a fejébe, de a tekintete valahogy ezt sugallja. Inkább csak próbálom meggyőzni a saját igazamról, vagy ha nem is az igazamról van szó, akkor csak hogy megértse az álláspontomat és hogy legalább próbáljon máshogyan hozzám állni. Persze ez jó eséllyel nem lesz neki egyszerű így se úgy se, de azért... hátha idővel felfogja, hogy máshogyan kéne ismerkednie, nem úgy, hogy valakit csak úgy megcsókol, akármennyire is mindenre meg van a válasza, amit mondok, kezdve a fagyis példával.
- Nekem fontos, hogy megismerjelek ahhoz, hogy a kedvencemnek tudjalak mondani. Sajnálom. - tényleg és komolyan. Szeretném én azt mondani neki, hogy kedvelem és hogy jó lenne vele közelebbi kapcsolatba kerülni, de azért ez nem olyan egyszerű, mert nem tudok róla semmit és igazából... abban sem vagyok teljesen biztos, hogy ha ismerném a mostani énjét és gondolkodásmódját akkor kedvencemmé tudnám emelni. Ahhoz nem kellene ennyire vészesen máshogyan gondolkodnunk és egyelőre ez még sajnos meg van.
- Oh nem! Nem vagy szar ember, csak máshogy gondolkozol, mint én. Ez... nem baj, csak... én nem tudok egyetérteni veled. - magyarázkodom tudom, de tényleg nem akarom, hogy ezt gondolja. Nem tartom én rossz embernek, komolyan nem, egyszerűen csak máshogyan állok a dolgokhoz, mint ő és nem tudjuk megtalálni azt a bizonyos közös nevezőt, főleg hogy ilyeneket kérdez. Nem attól függ, hogy valaki szar ember, vagy sem hogyan néz ki. - És jó pasi vagy, csak... nem biztos, hogy egy embernek kell ennyi önbizalom. - ha nem lenne jó pasi, akkor szerintem nem is viselkedhetne így, jó eséllyel sokkal előbb elküldené mindenki. Egyértelműen nagyon helyes és sármos is, csak hát attól még a stílusa nem biztos, hogy mindenkinek bejön, nekem legalábbis így egyelőre még nem tetszik annyira. Az önbizalom fontos, de nem jó, ha ilyen nagy mértékű van belőle, mert ez már túl sok. Ha nem lenne ennyi, akkor nem csókolt volna meg csak úgy... kétszer.
- Köszönöm! - azért itt sikerül egy kicsit zavarba hoznia. Soha sem futottam még bele olyanba, aki ennyire rám lenne kattanva, ő pedig valami miatt nagyon különlegesnek lát. Szívesen kerítenék most egy tükört, hogy vajon én is azt látom-e benne, amit ő, de kétlem, hogy reggel óta olyan sok minden változott volna. Ő valami olyasmit lát bennem, amit én nem igazán látok magamban.
- Szeretnélek beleírni, úgy lenne az igazi, és... ha hagynád, hogy megismerjelek az is hasznos lenne. - mosoly, bátorító fajta, ha már megölelt és nem pedig folyton a csók az, amin az esze jár, ez azért mindenképpen haladásnak számít és fejlődésnek a részéről. Szeretnék... azt hiszem főleg segíteni neki. Ez még nem jelenti azt, hogy azonnal bele is zúgnék, egyszerűen csak jó lenne, ha tényleg tudna nyitni valaki felé úgy is, hogy nem feltétlenül csókolgatja, vagy eleve az ágyába akarja bevonszolni, mert láthatóan egyelőre ez az elsődleges nála és ez nem valami mély kapcsolatot eredményez. - Mit szólnál, ha elmennénk hétvégén Roxmortsba? Csak simán... beszélgetni? - minden több és komolyabb nélkül mondjuk. Szeretném megismerni, ha már így viszonyul hozzám és ennyire felkeltettem az érdeklődését, tényleg szeretném.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ  nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-26, 12:15


Liesel & Chris

Ilyen sem mostanában volt, hogy egy olyan helyzetbe keveredem, hogy zavarba jövök, vagyis nem is zavarba… inkább fura és idegen ez a helyzet, és nem szoktam hozzá. A többi lány könnyen kapható, nem igazán érdekli őket, hogy körül ugráljam őket, meg vannak azzal elégedve, hogy észre veszem őket és azt mondhatják el magukról, hogy egy ilyen sráccal voltak, mint én… bár már régóta nem voltam senkivel, hisz… mióts volt az a csók, mást nem kívántam, nem érdekelt más, nem izgatott fel, csakis ha erre a lányra gondoltam. Nem tudom miért van ez és hogy jó-e egyáltalán, hogy ennyire megzakkantam, de nem tudok mit tenni jelenleg ellene.
- Mindegy… felejtsük el, túl tárgyaltuk. - nem ismerek magamra, ilyen faszságokat motyogni eget verő bűn, nem szabadna ilyenekre gondolni sem, nehogy kimomdani, mégha csak motsogva is… Christian Hill-nek elment az esze és ki tudja, hogy mikor jön vissza? Mit kell ezen a csajon ennyire fennakadnod? Jegyezd meg a combjait, domborulatait és keress egy hasonlót, dugd mrg keményem és próbléma elhárítva nem kell itt ilyen… mi a fasznak lenni,hanem csak lazán és ráérősen…
- Majd megismerlek… de nem mindegy, attól még nekem te vagy a a kedvencem, attól nem kell fordítva is így lennie, bár jó lenne… -  megint kezd olyan típukos, akadékos nő lenni, mit kell ezt a témát ennyire felfújni, elég lesz ha csak elfogadja és kész… azonban tetszik, hogy ennyire… nem is tudom, olyan más, mint a többi, eléggé tetszik,hogy nem adja könnyen magát, hanem kis harcias és megmondja, ahogy mi jár abban a szép kis buksijában, azonban ez a mindenbe kanálság sem idegesít, inkább vicces és még jobban érdekel, saját maga alatt vágja a fát, mégha nem is tudja… vagy mi van? Nem értem magam… felkéne pofoznom magam. Majd kérdése meglep kicsit. - Hmmm… tisztában vagyok vele, hogy szar ember vagyok, de van önbizalmam, miért ne lenne? Talán nem vagyok jó pasi? - miközben hozzá beszélek a szemébe nézek, és reménykedem benne, hogy helyesnek tart vagy valami ilyesminek, mert… azért szar lenne, hogy itt olyan határokat feszegetek, melyeket soha sem tettem egy lány miatt, és kiderülne, hogy egyáltalán nem vagyok az esete,bár ilyen nem történhet meg, nem igaz? Csak bejövök neki, vagy már régen itthagyott volna és már a tenyere nyoma lüktetne az arcomon… annyira fura és különös helyzet ez, és annyira tetszik, hogy… STOP! ÁLLJ! ESZEDNÉL VAGY? - na már megint kezdek fura lenni saját magam előtt, én is ilyen személyiség zavaros leszek mostantól? Uhhh… tök fasza, lesz mikot a fodrásznál egyszer kedves máskor köcsög fasz leszek… awwww… remélem lesz egy másik énem, őt… Kraprknak hívom majd. Majd jön egy újabb csók és picit viszonozza, de tudom, hogy nem kellett volna, de az ajkai… megrészegítenek, főleg ha nem lehetnem az enyémek, akkor megbolondulok… akkor lesz egy antiszoc énem is…
- Megint… csakúgy negcsókoltalak, de… ne haragudj, csak annyira szép vagy, érdekes és… - idegesen túrok bele szőke hajamba, mert… megint megnyíltam előtte, de miért? HÜLYE! HÜLYE! HÜLYE! HÜLYE! HÜLYE! HÜLYE… IDIÓTA… igen ezekkel a szavakkal jellemezném magam, hisz mi mással lehetne… nem ismerek magamra és már magamat idegesítem ezzel a viselkedéssel…  majd mikor azt mondja, hogy nem utál akkor ezer wattos vigyor virit az arcomon, és boldog vagyok, szóval nem rontottam a helyzetemen előtte, ez megnyugtat, majd mondata másik felére bolintok egyet. Megérteni amit mond…
- látod fejlödő képes vagyok… - szóval meg kéne jobban ismernem, de akkor ez azt jelenti, hogy randikra kell hívnom és csak az övének lenni, elkötelezni magam, hogy nrm fog érdekelni senki más, mint ő… sajnos tudom, hogy erre nem leszek képes, de nem tehetek róla, én ilyen vagyok, ha tetszik, ha nem… - Nem szeretnék csalni… meg amúgyis nem az a kérdés, hogy mit akarok, hanem higy te mit akarsz… - kezdek bele, és tényleg be kell látni, hogy igazam van… nem én nekem kell eldöntenem, hogy emlékezzen rám,vagy hogy beírjon oda, ezt neki el döntenie, az ő emlékei, nem az enyémek, bár reménykedem benne,hogy beleakar majd írni, de helyette hátradőlök és figyelem,hogy vajon mit akar… - Ha emlékzeni akarsz rám, akkor írj be és ismerkedjünk… ha nem akarsz jobban megismerni, akkor ne pazarolj rám lapot, nem kereslek akkor többet… - kezdek bele, majd veszek egy mély levegőt, a szívverésem felgyorsult és várom a válaszát izgulva… vajon melyiket fogja választani? Nem tudom, de félek, hogy inkább nem ír bele, mert…nem tart elég jó embernek ahhoz,hogy jobban megakarjon ismerni…



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-25, 22:53

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Fura egy srác, bár ezt már az első pillanatban is így gondoltam. Próbálok én kiigazodni rajta, de felettébb nehéz, mert... nem is tudom, valahogy látszik rajta, a szemén, mintha valamiféle belső vívódás lenne rajta, amivel nem tud mit kezdeni. Én próbálom megértetni vele, hogy eléggé máshogyan gondolkodunk bizonyos alapvető udvarlási dolgokban, de ő valahogy ezt nem érti meg. Én vagyok naiv, hogy úgy gondolom hogy számít egy csók, hogy igenis értéke van, hogy mégis csak illik valakit randira hívni, virágot vinni neki, vagy... valami. Kedvesnek lenni, megismerni, mert nem csak a testi dolgokról szól egy kapcsolat, ha jól sejtem neki viszont pont hogy igen.
- Emlék... értem én, de attól még... - bizonytalanul rántom meg a vállamat, főleg hogy motyogásba megy át és alig értem a szavait, de annyi biztos, hogy alig megy ki a fejéből, vagy miről is beszél. Nem értem, hogy miért, és ha ezzel csak etetni akarna, akkor máshogyan mondaná gondolom. Tudjátok olyan... beetetősebb stílusban, vagy ilyesmi, de nem ezt tette, hanem komolyan mondta, mármint úgy mint aki nem is akarja a tudtomra adni lehetőség szerint, hogy mi is jár a fejében. Nem értem én őt... tényleg nem.
- De hát még nem ismersz annyira, hogy a kedvenced legyek... nem? - ezért nem értem én ezt az egészet. Hogyan lehetnék én a kedvenc fagyija, ha egyszer még csak egyszer támadott le, ami ha jól sejtem nem volt olyan igazi csók, hiszen én nem támogattam a megtörténését, ő volt az, aki nekem esett és biztos, hogy nem volt benne semmi viszonzás nem igaz? Tehát azt sem tudhatja, hogy igazából hogyan csókolok, könnyen lehet hogy pocsékul tenném, ha tényleg megpróbálnám mondjuk élesben nem igaz? Akkor meg... miért nem érti meg azt, hogy ha nem ismer, nem lehetek a kedvence, ahhoz tudnia kellene milyen vagyok, mert nem vagyok egy egy alkalmas lány, és mintha ő sem igazán ezt akarná, mert nem tudja kiverni azt a csókot a fejéből ugye? Amikor pedig még majdnem azt is kimondja, hogy csodálat, hát komolyan nem sokon múlik, hogy ne kuncogjak, így csak egy kissé zavart mosoly marad, ahogyan összeszorítom a számat, mintegy helyette is, mert úgy fest tényleg önmagával harcol. Látszik rajta, hogy olyasmik jönnek ki a száján, amiket nem akarna, hogy távozzanak.
- Nem vagy valami jó véleménnyel magadról... Közben meg úgy nézel ki, mint aki önbizalommal van telve. Most akkor melyik? - nem tartom én velejéig romlottnak, de az biztos, hogy nem kifejezetten tökéletes és igen nehéz eset és ettől még nem minden lány rossz. Én nem vagyok az és szerintem sokan nem, de ő nagyon is annak tűnik, csak nem értem, hogy miért áll így hozzá. Nem arról van szó, hogy nem kellene, csak hát... nem így. Nem letámadva, nem úgy, hogy megint csak úgy szó nélkül csókol meg, én pedig talán pár pillanatra most enyhülve viszonozom, de csak éppen hogy, aztán szépen óvatosan tolom csak el magamtól, mert még mindig nem érti, hogy nem kéne ilyesmit csinálnia. Nem csókolgatunk csak úgy valakit, amikor olyan kedvünk van és kész.
- Utállak? - jól van itt már tényleg úgy érzem, hogy nevetnem kell. Nem is tudom hogyan gondol ilyesmiket és miért egyáltalán. Olyan... fura a hozzáállása. - Én nem utállak, csak próbáld megérteni, amit mondok. - hogy ne rohanjon, hogy ne csókolgasson csak úgy, mert annak nincs értelme és haszna sem, mert nem így működnek a dolgok, ezt kellene elfogadnia, főképp megértenie. - Igen, ez lenne a lényeg. - bólintok végül egy félmosollyal, de azért így is kissé sikerül zavarba hoznia, amikor magához húz. Nagyon közvetlen, miközben én még alig ismerem és alig tudok róla valamit és ez azért még mindig kellően bizonytalanná tesz.
- De tudod én nem fogok emlékezni rád... holnap, csak ha beírlak ide. Beírjalak? - felemelem a fejemet és láthatja, hogy nagyon is komoly most ez a kérdés és nem is csak feltétlenül arra vonatkozik, hogy elfelejtsem-e vagy sem, inkább arra, hogy azt, ahogyan hozzám viszonyult azt elfelejtsem-e és kezdene-e tiszta lappal, mert... talán adhatok erre is esélyt neki, ha szeretné.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-23, 10:40


Liesel & Chris

Néha azon gondolkodom, hogy kéne írnom a nőkhöz egy kézikönyvet. Én értek a nyelvükön és tudom, hogy mire vágynak vagy azok az én vágyaim? Nem is tudom, inkább mindig az van, amit én akarok. Na szóval, értek a nők nyelvén, hisz a kis megszokott romantikus lovag, aki bonbonnal jár és virágot visz… lejárt lemez. Sokkal jobban buknak a rosszfiúkra, akik perverzek, viccesek, de tekintélyt parancsolóak és nem utolsó sorba jók az ágyban. Így átgondolva sose volt rám panasz és nem is lesz, mert minden egyes tettem és mozdulatom atéren tökéletes, csodálni való. Lehet kéne korrepetálást és magán órákat adnom másoknak jó pénzért… Hmmm… ez nem is rossz ötlet
- Értem…? Vagyis nekem ez olyan fura… Mit kell túlagyalni mindezt? Tudom számodra semmi, de nekem… egy emlék… egy olyan emlék, ami nem megy kima fejemből… - az utolsó részt már csak motyogom. De tényleg a nők képesek mindent túlagyalni és olyan képeket vagy dolgokat gyártani melyek nem is valósak. Volt egy csaj, aki azt mondogatta, hogy eljegyeztem és el fogom venni, annyira szánalmas picsa volt, hogy a szex után ilyeneket gyártott, már a gyerekek számát és nevét tervezgette, én meg jól ott hagytam a fenébe, hibbant-zakkant picsákkal nem állunk le, örök szabály, de Lissy más, és a csók emlék valamiért nem ereszt… betudom annak, hogy még nem tudtam az ágyamba vinni, de ha azután sem felejtem el?…
- Érdekes metafora volt, de… ha azt mondom, hogy te vagy a kedvenc fagyim, akkor mi van? - értettem mire akar kilyukadni és tudtam, hogy valahol igaza is van, mert  már próbálkoztak eme képet előadni, csak boxerrel, az emlék hatására elmosolyodom és nem is tudom, hogy miért de belenéztem abba a kis magán tengerbe, ami a szeme helyén van… Magán mi? Mi a szar ez? Miket hordok össze magamban? Ilyenkor jól tarkón basznám magam, de úgy helyezkedve, hogy Lissy mellei közé érkezzek, awww. Maga lenne a tömör-gyönyör. - Jól van… de nem tehettem más, olyan csodála... - CHRISTIAN HILL fogd be azt a pofád, mertt kivágom a nyelved, hogy ilyen badarságokat ne mondj ki, hát mi a faszom van veled, te idióta barom? Szedd össze magad és légy az a faszkalap, aki eddig is voltál! A nők jönnek, mennek… rengeteg más nő van a világon és nem ő az első. Másokat könnyebb ágyba csalogatni, mint őt, de… valamiért még mindig itt vagyok és "harcolok". Jajj, mi van velem, magam sem értem… Majd felkapom a fejemet, mikor meghallom, hogy mit mond.
- Hát… nem fogok ezerszer bókolni… így is ez is nagy dolog, hogy itt vagyok. Szóval, jha… - ez fura… kifogytam a szavakból, nem tudok mit mondani, csak annyit, hogy tényleg fura tőlem a bók és nem mindennapi, ráadásul nem fogom szórni… nem olyan srác vagyok, szóval… de akkor is a második fele, már annyira felpörget, hogy lecsapok egy virággal váró kölyökre, és leírtaom vele, hogy milyen bókokat lehet mondani a nőknek, és külön nem a nyálasakat, hanem a közepeseket választanám. De ennyit nem ér meg egyetlen csók sem, szóval szarok bele…
- Hát akkor jól van… - szóval nem tart egy velejéig romlott szarnak, vagyis nem mondja ki konkrétan, de nem hiszem, hogy egy olyan lány lenne, nem tűnik olyannak, mint az első, de ha egy kötél elszakad, akkor a csomó megmarad és… ez a kötél a szerelembe vetett hitem… faszság szerelmesnek lenni, és soha nem is leszek az. - Azt mondod nem minden lány? Talán igazad van, de egy rendes lánynak nem kellenék… neked sem kellenék sose, szóval… maradok ilyennek, senki sem akar megváltoztatni. - nem tudom, hogy miért mondom el neki mindezt… azt mondta el fogja felejteni, hát akkor simán elmondhatom neki, nincs mitől félni. De igazan volt… hiába vannak rendes lányok, ha nem érdeklem őket, őt sem érdeklem és ez rendben van. Sose szeretne belém, mert egy elcseszett kibaszott fasz vagyok, aki nem érdem… Christian!!!! Ne kezd el megint, tr vagy a tökéletesség, a született adonisz, minden csaj nedves álmának főszereplője. Azonban megint engedtem s vágyaimnak és magamhoz húztam, majd nem eresztettem és megcsókoltam, lehet megszokás volt, de ez a csók más volt, mintha megváltozott volna ott bent valsmi… Megint hülye vagyok!
- Sajnálom… nem tudtam… de akkor, ömmm… Most akkor utálsz? - kérdezem tőle, bár meglepett, mikor közelebb hajolt és puszit nyomott az arcomra… kicsit rossz helyre koordinálta, de kezdetnek megteszi… egyszer úgyis megfog csókolni magától… Azomban nekem valamit el kéne neki mondanom erre a változásos izére, amit lenyomott…  - Nem tudom, hogy mi van velem… vagy hogy ez normális e, de megakarlak jobban ismerni. - megint belenéztem szemeibe, és átöleltem, jó szorosan magamhoz húztam és csak egy idő után engedtem el, majd rámosolyogtam és legszívesebben felkapnám a vállamra és elvinném a szobámba, az ágyamba.



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-11, 13:59

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Még mindig nehezen tudok kiigazodni ezen az egész jeleneten. Ez a srác komolyan eléggé... fura. Mintha csak folyton saját magának akarna ellentmondani, mintha nem is tudom ő se tudná, hogy mit is akar. Már amikor jött, akkor is úgy láttam, hogy legszívesebben sarkon fordulna és elmenekülne innen, aztán mégis itt maradt és most pedig olyasmiket mond, amiket még mindig alig tudok hová tenni. Nagyon úgy fest, hogy sok mindenről egészen máshogyan gondolkodunk, ez már nem is kérdés.
- Nem volt rossz, de... vagyis így rossz volt. Gondolom nem csókoltam vissza, mert ha kierőszakolsz valamit, úgy nem az igazi. - olyan nagyon nem érti az egészet és fogalmam sincs, hogyan magyarázzam el neki. Azt hiszem ő is az a típus, akinek fogalma sincs róla, hogy mennyire számítanak az érzések egy embernek. Szerinte gondolom nem nagy cucc és nem fontos, de azért nekem igen. Szerintem érzésekkel csókolózni egészen más, mintha csak úgy lekapsz valakit, ahogyan ő is csinálta velem. Nem olyan bonyolult ez, csak bele kéne jobban gondolnia, vagy... gondolom tudnia kellene, hogy milyen a másik véglet, érzésekkel keverve a dolgokat.
- Máshogyan gondolád, ha... Figyelj, szerintem ha válogatás nélkül csókolgatsz akárkit annak nincs értéke. Mintha teljesen mindegy lenne neked, hogy melyik fagyit eszed meg, de ha van egy kedvenced, akkor azt mégis csak sokkal különlegesebb megenni, még ha nem is jutsz olyan gyakran hozzá. Érted? - fogalmam sincs, hogyan tudnám neki jól elmagyarázni, vagy hogy megérti-e az alapján, ahogyan próbálom neki elmondani. Nem olyan bonyolult ez az egész, csak nem kellene válogatás nélkül bárkit csókolgatnia, akkor sokkal nagyobb lenne az értéke. - Nem, szerintem sem volt szép dolog. - rázom meg a fejemet végül egy félmosollyal. Érdekes srác. Már csak az a kérdés, hogy ő azért tart engem érdekesnek, mert mást kapott tőlem, mint a megszokott, vagy más miatt? Igazából ez az egésznek a kulcsa. Mármint nem azt mondom, hogy ha azt mondja, hogy igen ő többet akar, egyből a karjaiba is vetném magamat, mert nálam ez bonyolultabb, plusz... az életem is bonyolultabb és amúgy sem ez a menete az egésznek.
- Akkor köszönöm a bókot kedves Christian. És tudod a bók is egy lépés a felé, hogy egy csók okkal történjen. - nem azt mondom, hogy minden lányt nagy küzdelemmel kell levenni a lábáról, de azért mégis úgy az igazi, ha a dolgok szépen rendesen zajlanak le, ha nem csak úgy rámászunk valakire, hanem van előtte valami romantika, ha megismered a másikat. Én pl. nem tudok róla szinte semmit és igazából ő se nagyon tud rólam, hiszen pár felületes info, amit esetleg megkérdezett másoktól még nem árul el rólam mindent.
- Nem, én nem mondtam ilyet és nem is mondanék, csak másképp látjuk a dolgokat. - vonom meg finoman a vállamat. Ez még csak azt sem jelenti egyértelműen, hogy ő rosszul, csak másképp és nem hiszem, hogy e miatt közös nevezőt találnánk, pont azért, mert én nem gondolom, hogy le lehet így támadni valakit. Az viszont meglep, amikor tovább beszél. Na igen így már több minden érthető, hogy miért tart ennyire az érzésektől... szóval valaki megbántotta és ezért neki is könnyebb így állni mindenhez.
- Tudod azért, mert egy valaki rossz, nem rossz mindenki más is és... akkor most te is ezt teszed másokkal? - mert nekem úgy tűnik, hogy ő is könnyedén összetöri mások szívét a viselkedésével és nem hiszem, hogy ezt elfogadhatom csak azért, mert valaki megbántotta. Az életben vannak rossz dolgok, vannak csalódások, ez sajnos így működik, el kell fogadni, de nem jelenti azt, hogy másoknak is még több rosszat kell okozni, még több csalódást. Én legalábbis úgy gondolom, hogy próbáljunk minél több jót tenni a többi emberrel, ne direkt ártani nekik és a viselkedésével ő ki tudja, hogy ezt hányszor tette már meg. A rossz mindig újabb rosszat szül, amíg valaki meg nem bontja a megkezdett sort. Amikor újra magához húz annyira meglep a dolog, hogy először ellenkezni sem sikerül, de most sem csókolok vissza, csak pár pillanatig hagyom, aztán tolom el magamtól. Nem vagyok mérges és pofon sem lesz, csak egy sóhaj.
- Figyelj én... nem fogok holnap emlékezni rád. Nem és kész. Megsérültem pár éve és kiesik minden éjszaka, és ne így csináld kérlek. Ez... ez így nem jó, nekem nem és neked sem, csak azt hiszed. Csak... csak próbáld meg megérteni, amit mondtam, próbálj meg belegondolni, hogyan változhatnál. - nagy levegő, aztán mégis előre hajolok és egy szimpla puszit adok az arcára. Én, a saját akaratomból, nem azért mert akarta, vagy kierőszakolta belőlem, csak aztán hajolok újra hátra, mondhatni kérdős tekintettel, miszerint "Így nem jobb?" Igaz, hogy nem egy csók volt, de önként adtam, ez a lényeg.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-08-10, 13:18


Liesel & Chris

Nem értem mi olyan nagy szám egy egyszerű csókban, csak lekaptam a folyosón és szinte ennyi volt, semmi több. Nem valami életbe vágó dolog, hisz nem kaptam fel és vittem el az ágyba egyből. Szóval nem kéne ennyire parázni, minden rendben van, majd be kéne próbálkoznom később, mikor kicsit lenyugszik és nem is tudom... Miért akarom őt, de kell és kész. Bár volt egy hasonló eset, hogy mire ágyba jutottunk, utána megvadult és nem tudott leállni, folyamatosan többet akart, de hát én ráuntam, mi a fasznak akarjam azt a lányt 20x, mikor több is van rajta kívül, aki talán sokkalta ügyesebb és jobb. Na de most itt vagyok és vesződök egy lánnyal, hogy miért? Még magam sem tudom, de itt vagyok, és próbálok rájönni, hogy neki miért olyan nagy dolog az, hogy csak megcsókoltam, ő is ilyen kis picsogós picsa, aki csak hisztizni tud, hogy elloptak tőle egy csókot? Nem... Nem hiszem,talán egy fokkal jobb.
- Szerintem meg teljesen mindegy, hogy hol csókolózol, nem nagy kaland... Ennyire rossz volt? - nem nagy dolog egy csók, ha neki az, akkor tegye túl rajta magát, vegyen fel egy szexy bugyit, pattanjon az ölembe és csókoljon meg,és kulcsolja át a derekam a lábaival, majd nyögje kényesen a fülembe, hogy vigyem az ágyba... Awww... Vajon milyen bugyit hordhat, fekete csipkés? Uhhh... azt lehúznám róla a fogammal, aztán...Na jó, nem tudok koncentrálni, más sem jár a fejemben, mint az ő csupasz teste.
- Intim dolog? Szerintem egyáltalán nem az, de ha valakinek az, hát...szívesen segítek változtatni rajta. - én nem értem a nőket. Egyiknek nem nagy kaland és képes gyorsan behuppanni az ágyba meztelenül, a másik pedig kéregeti magát, de végül beadja a derekát, jobban mondva kéri, hogy had adhassa be, de ő... Nem, ő inkább adott egy pofont és elviharzott, a helyett, hogy megcsókolt volna, és kiélvezte volna a figyelmemet. aztán gondolom meglepi őt is a szavaim, de én sem értem, azonban válaszára elmosolyodom. - Épp ezért érdekes, és épp ezért kellesz... Akarom mondani, nem volt szép dolog, én így nyitottam feléd. - meglepő módon de igaz, én így nyitok felé, bár nem értem hogy az elejét miért is mondta, próbáltam javítani, de gondolom egy újabb kiakadás és oktatás fog következni. De tényleg ezért különleges lett a szememben, és pont ezért akarom megszerezni magamnak őt, szeretném, ha magá... Mi a fasz van velem? Az Isten csessze meg, biztos valami bájitalt kevert valaki a piámba, vagy mi a fene... Nem tudom, de idegesít a tény, hogy jobban érdekel, mint az átlag.
- Akkor csak Lisy... és igen, az volt. - fura belátni,de én bókoltam, vagy hogy a francba is nevezik ezt az izét... Nem az én stílusom és nem is értem, hogy hogyan hagyta el ilyen a számat, de ha neki jól esik, akkor... Majd elmosolyodott, és mosolya édes volt akár a méz, és annyira megízleltem volna újra azokat az ajkakat, de nem hiszem, hogy megúsznám pofon nélkül, sajnos... Nagyon makacs és harcias, mint egy macska. Szóval a "bók" igaz is rá... Nem értem mi van velem, kezdek kettyós lenni, és nem tudom, hogy ez tetszik-e, de inkább hajamba túrok és felhúzom az egyik térdemet, majd visszamosolygok én is. Mosolyogni jó dolog, és szeretek is mosolyogni, a csajok mindig is döglöttek értem, ha mosolyogtam, bár mikor nem?
- Ez most célzás arra, hogy szar ember vagyok? Nem volt igazán vál... - tényleg célzásnak érzem, és szerintem egy kis sértés is van benne, de mit érdekel, nem egyszer sértettek meg, vagyis inkább... csak próbálták, mert engem megsérteni, nem könnyű dolog. Bár arról nem tehetek, hogy ilyen ember lettem, elkényeztettek és annak a ribancnak is van hozzá köze, ha nem basz el mindent elsőben, akkor talán még vele lennék, de ki a szart érdekel? Jól érzem így magam és annyi csajt kapok meg, amennyit csak akarok, még lepedőt is gyűrünk... Most ha ő nem jön össze, akkor az nem nagy kaland lesz más is...
- Hát annak több értelme van, hogy valakinek bókolsz, randira hívod és arany tálcán nyújtod a szíved, majd átmegy rajta egy cipővel, aminek a sarka tele van szöggel... Egyszer meg volt, kösz többet nem... - csak ne kérdezzen vissza, mert úgyse mondok többet, de szerelmes lenni és másnak adni a szíved nem olyan jó dolog, mint a csajok azt hiszik... mindig átcsesznek valakit, és a srác megváltozik. Csoda hogy ilyen lettem? Szerintem nem, és nem firtatom tovább a témát, inkább nézem mosolyogva, és csodálom, persze titkon belül.. vagyis nem csodálom csak nézem... Argh... megint kezdem...
- Értem... - és ezzel még mindig nem kaptam választ a kérdésemre, hogy miért felejtett el, de nem mondja meg, akkor nem fogok könyörögni, inkább csak kicsúszik a számon egy újabb átkozott mondat, és már elegem van...
- Segíts nekem változni... - azt a kurva... magától jött és már húzom is magamhoz, hogy megcsókoljam, de nem tudom, hogy miért és már félek, hogy lekever egy pofont, megint loptam egy csókot, de nem érdekel, addig élvezem, míg el nem lök és fel nem pofoz, ha azt akarja... Nem bánom a csókot és még akarnám folytatni, de nem hiszem, hogy engedné.



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-30, 19:41

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Pedig azt szoktam inkább hallani, hogy a nők bonyolultak, de lehet hogy ő pont az egyszerűbb felhozatallal foglalkozik, a jó ég tudja. Ahogy az eddigiek alapján kinézem belőle, nem szokott nehéz dolga lenni a másik becserkészésével, és valahogy úgy érzem, hogy tényleg nagyon meglepte, ledöbbentette az, hogy én így viselkedem vele, de nem tehetek róla, meg hát nem is az ő hibája, hiszen senki másra sem emlékszem, csak valami miatt a sárkánykára az erdőből. Nem tudom, hogy ő miért maradt meg, talán olyan mély nyomot hagyott, meg maga a meglepetés. Lehet, hogy erről a csókról is írtam, csak nem olyan fontosan aláhúzottat, amit vissza is kell olvasni naponta, hiszen vannak sarkalatos pontok az életemben, amiket tudnom kell, mint hogy kik a barátaim teszem azt, ezt nem lenne hasznos, ha csak úgy elfelejteném ugye. Ettől még maga a tény, hogy csak úgy megcsókolt zavar, mert nem szép ilyet csinálni, ha egyszer valakit nem is ismersz és ő szerintem nem ismer engem, ha ismerne nem lepte volna meg az, hogy nem fogok emlékezni rá, azért ez elég sokat elmond.
- Talán egy buliban, de csak úgy az udvaron ez nem megszokott. - legalábbis a szememben nem. Nem tudom, hogy ő kiket ismer, akiket csak úgy meg lehet csókolni és nem veszik zokon, de én azért megértem magamat, ha rosszul reagáltam rá. Most is hasonlóan lennék vele, mert a csók mégis csak egy csók, nem akárkivel tesszük meg, hanem azzal, akivel tényleg akarjuk. - Tudod van olyan, akinek egy csók számít, nem adja bárkinek, mert intim dolog. - próbálom én elmagyarázni, de mintha nagyon nem értené. Szóval tényleg az a fajta, akinek édes mindegy, hogy kivel mit csinál, de nem mindenki ilyen. Igenis van, akinek fontos, hogy ki az, akinek csókot ad, és én is ilyen vagyok, főleg hogy nem is adtam, elvette. A következő szavai viszont határozottan meglepnek igazából, főleg az, hogy ennyire nem érti az egészet. - Pedig ezt csak te tudhatod. Talán csak mert szokatlan volt, hogy nem úgy fogadtam, mint ahogy megszoktad, ha így szoktad meg. - hogy visszacsókolnak, hogy pozitívan reagálják le. Én nem így tettem és talán csak azért maradt meg benne, vagy ki tudja. Azért arra nem gondolok azonnal, hogy mondjuk belém esett, nem olyan típusnak tűnik, meg hát nem is vagyok én olyan hú, de különleges.
- A Lisy azt hiszem meg teszi, a cica annyira nem tetszene, de... köszönöm a bókot, ha annak szántad. - azért itt már nem tudok megállni egy mosolyt. Úgy fest, hogy fogalma sincs, hogy mit miért mond, mintha totál meg lenne kavarodva ezzel az egésszel, olyasmiket mond, amiket még ő sem ért? Én se nagyon, bár kedves szavak, szóval persze jól esnek. Nem szoktam túl gyakran dicsérni, legalábbis nem szoktam emlékezni rá, aztán persze ki tudja, hogy amúgy volt-e már ilyen, de nem vagyok egy könnyen megnyíló típus. A karácsonyi bálra is a bátyámmal mentem, mert úgy se lett volna kísérőm. Nehéz az élet, ha nem nagyon emlékszel az előző napra, és ezzel együtt másokra.
- Nem akarlak én kioktatni, csak azt hiszem kicsit más az értékrendünk. - próbálok kicsit enyhültebben fogalmazni, szegény tényleg úgy érezheti, hogy folyton kioktatom őt, pedig szó sincs róla, nem ez a célom. Egyszerűen csak nem ismerem őt, de a hozzáállása nekem fura és tőlem nagyon idegen is egyben. Persze attól még lehet ilyen, csak én nem szeretném, hogy csak úgy csókolgasson, ehhez sajnos nem férhet kétség.
- Talán pont ez nem teszi különlegessé, ha könnyen csókolsz meg bárkit, akkor abban mi a pláne? - nem, ez most nem kérdőre vonás, csak próbálok okoskodni, segíteni neki, mert láthatóan nagyon nem érti az egészet és hogy mi a titkom? Értetlenül rázom meg a fejemet a kérdésre. - Nincs, én... nem csináltam semmit elhiheted, legalábbis szándékosan nem. Fel sem merült. - valami miatt agyal ezen és láthatóan nagyon fenn akadt rajta, de én sem tudom, hogy miért. Az újabb bókra azért már sikerül egy leheletnyit elpirulni, ez már komolyan kezd nagyon szokatlanná válni és épp ezért nehéz kezelni. - Köszönöm! Öhm... te sem panaszkodhatsz. Egyébként nem lehet, hogy... tudod, tudat alatt változtatni akarsz az életeden? - én csak tippelek, és próbálom azért óvatosan mondani neki a dolgot, mert annyira nem ismerem őt, de valami miatt lehet nála ez a bizonyos változás, csak hát a jó ég tudja, hogy mi lehet az oka, de erre akkor is neki kell valahogy rájönnie.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-27, 14:30


Liesel & Chris

A nők többsége nem bonyolult, és hamar megkapom tőlük azt, amire igazán vágyom, nem kell megjátszanom, elég ha csak a megkaphatatlan pöcst adom, és már ugrana is az ölembe, nem szoktam magam nagyon megerőltetni, de most... Nem tudom, hogy mi van ezzel a csajjal, mert már érdekes, hogy... Nem emlékszik rám, szerintem csak megjátssza az egészet, mert egy ilyen görög félistenre ki ne emlékezne? Sokan még ismétlést is akarnak, ha megcsókolom őket magamtól, ő pedig inkább kiakadt és megpofozott... Hát nem fér az eszembe hogy hogyan, de... Az is nyomaszt, ha már itt tartunk, hogy sokat gondolok rá. Nem tudom miért, de néha azon gondolkodom, hogy milyen jó volt az a csók, így be nem hisztizett és el nem lökött maga mellől. Erre csak egy válaszom van: nem jól tűröm a vereséget, sőt. Kifejezetten utálom. Majd mikor azt mondja, hogy mondandóm bocsánatkérésnek hangzott felhúzom a szemöldököm. Nem tudom pontosan mi az, mert én nem szoktam olyat csinálni.
- Ha te mondod... - hát most erre mi mást mondjak? Azt, hogy zakkant vagy kisanyám, és biztos, hogy dupla adag dilibogyót szedtél be reggel, mert nem vagy elég örült csupán azért, hogy elfelejtettél... Nem, most nem leszek egy pöcs, hisz.... Megakarom fektetni és ehhez el kell játszanom azt, hogy jó fiú vagyok, és úgy könnyebben megszerzem. Még mindig nem értem, hogy abban olyan nagy cucc, hogy megcsókoltam... Miért kell ilyen bonyolultnak lennie? Soha nem találkoztam még ilyen lánnyal, mint amilyen ő maga. Egyik sem utasított el és felejtett el pár nappal később. Nem tudtak elfelejteni, mert rohadt ügyes lepedőakrobata vagyok mellékesen, sőt. Méretre sem panaszkodtak még. Majd beadok valami kamu dumát, amit lehet, hogy elhisz és emlékeztetőről beszélek, amire elhúzódik picit... Hát, na ez most nem esett jól, mi a fasz baja van velem? Nem vagyok elég helyes?! Én mindenkinek az esete vagyok, még ennek a csajnak, hiába áll ellen, tudom!
- Pontosan, de... Nem, nem értem. Legtöbben nem fújják fel ennyire, inkább visszacsókolnak. - Mondom neki és rejtett célzás van benne, hogy visszacsókolni szokás, főleg az én esetemben! Bűn nem visszacsókolni, és a sok lány már pusztán azért szétkapná jelen pillanatban, mert teperek nála, igen. Nálam ez a teperés, nem pedig a csokor és a csoki. Nem értem mi abban a rossz, hogy megcsókoltam. Örülnie kéne, mert általában sose én csókolok először, és nem is tudom... mindig az a csók jár a fejemben...  - Azért félre értés ne essék, nem szoktam mindenkit csókolgatni, csak pár lányt... DE ez most fura, mert sokszor gondolok arra a csókra, de nem tudom, miért... Mindegy. - ez a csaj valami etikett könyv? kit érdekel, hogy mit illik, vagy mit nem! Csókot akartam, és mivel nem kaptam meg magamtól, ezért megszereztem én, ebben mi olyan rossz? Mi a francért kell bolhából elefántot csinálnia? Még csak le sem haraptam a nyelvét, hogy legyen oka haragudni. De még sok dolog nem tiszta előttem, az sem, hogy... na jó, még mindig nem vágom, hogy miért nem illik valakit csak úgy megcsókolni, és az sem tetszik, hogy a végén kicsúszott a számon az a hülyeség. Valamit csinált, és azért gondolok rá! Az ő hibája, és várom, hogy nevetve és tenyér dörzsölve bejelentse, hogy az ő műve...
- Mi? Akkor nem hívlak így... Akkor leszel Lisy... Vagy nem tudom, hívhatlak még cicának is, úgyis olyan harcias vagy, mint egy macska, mellette kecses, rugalmas, és szé... - Ki vagy te ott kint, aki ezeket a szavakat kiejti az ajkain? hol vagy Christian Hill?! Mi van velem, miért mondok ilyeneket, miért csinálom ezt? Olyan barom vagyok, nem tudom mi van velem, de nem tetszik ez az új! Én egy fasz vagyok, nem egy aranyos srác! Szóval össze kell kapnom magam, és nem ilyen faszságokat mondanom! És nem értem ezt a lealacsonyító dumát sem... Mi a baj van ennek a csajnak? Miért nem lehet becézgetni? A csajok többsége csípi, talán ő neki gondok lehetnek a padlásán. - Aha... biztos... - megint kérdőjeles, hogy mit mondjak neki, nem tudom, olyan helyzet áll fent, amihez nem vagyok hozzászokva. Bár ki lenne? Nem szoktak csak úgy elfelejteni a lányok, sőt. Sose szoktak, inkább felkeresnek és könyörögnek nekem, hogy újra gyűrjük a lepedőt, nem pedig kioktatni, és minden egyes szavamba belekötni.
- Neked lehetetlen megfelelni? - kérdezem tőle felháborodva... Egyezer vagyok valakivel kevésbé fasz, és még szemrehányást is tesz... Most mondjam neki azt, hogy tudom mekkora lehet a kosár mérete, és büszke lehet, hogy fogni valóak a dudái? Az jobban tetszene neki? Kétlem... De én hülye feltettem neki egy kérdést, amivel nem is tudom, hogy mi a célom...
- Christian Hill vagyk, szeretek olyan csinos lányokat megcsókolni, amilyen te vagy, de... az már nem szokott megtörténni, hogy azon is agyalok, hogy milyen volt... Van valami trükköd? - kérdezem meg tőle, mert ha elfelejtett, akkor lehet újra elfog, és nem lesz gáz, bár... Érdekel, hogy mit csinált, hogy elfelejtsen, a nyomorék tapadós csajok használhatnák, és megszabadulhatnék tőlük végre, nem lenne több levél, attól a nyomorék picsától!
- Amúgy szépek a szemeid... - jegyzem miközben elnézek oldalra.



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-20, 21:01

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Merev... azt hiszem inkább a meglepett szó lenne rám igaz, hiszen nem szoktam én hozzá ahhoz, hogy ilyen srácok ülnek le mellém, főleg amikor még csak nem is ismerem az illetőt, bár ez utóbbi nem meglepő... nem sok mindenre emlékszem. Ellenben aki jól ismer, aki közel áll hozzám, az tudja, hogy ki vagyok és azt is, hogy mi a bajom, nem lepődik meg rajta, ha nem ismerem meg. Ő ellenben határozottan nem nagyon tudja kezelni a helyzetet. Láthatóan halvány gőze sincs róla, hogy mi a helyzet velem, különben nem lenne ennyire meglepődve azon, hogy nem emlékszem rá. Ezek után végképp meglep ez a csók dolog. Vajon tényleg igaz, vagy csak kitalálta? Ha igaz le kellett, hogy írjam, netán... meg is történt, csak aztán valahol elkallódott a dolog, vagy a sárkány... Lehetséges lenne, hogy akkor történt? Furcsa lenne, ha most előkapnám a naplót és elkezdenék vadul lapozni benne, hogy megkeressem azt a napot, azt hiszem akkor csak még értetlenebbül nézne rám.
- Pedig ez bocsánatkérésnek hatott. - jegyzem meg ártatlanul, csak óvatosan, a kérdésére pedig csak a fejemet rázom meg. Játék? Én nem szoktam senkivel sem játszani, nincs is rá okom és egyébként sem vagyok olyan. Amúgy is... ő volt az, aki megcsókolt nem igaz? Nem én csináltam! Szóval nem mondhatja nekem, hogy én játszom, miközben ő az, aki elnézést próbált kérni tőlem a maga furcsa módján. Megcsókolt és ennek jó eséllyel nem örültem, ami érthető, ha ismeretlenül csak úgy megtette. Szerintem ember nincs a talpán, aki ezt értékelné, vagy igen? Azért az első felvezető sztorija elég rendesen meglep, hogy mit ne mondjak... ez az egész régóta figyel és... hát azért fura lenne, meg hát nem is vagyok én olyan fenemód különleges, akit csak úgy figyelni szoktak. Mégis már talán közel vagyok hozzá, hogy elhiggyem, csak akkor húzódom hátrébb egészen picit, amikor arról az emlékeztetőről beszél, aztán egy pillanat múlva el is neveti magát. Azért erre kissé elhúzom a számat... viccelt és nem is igazán kedves módon. Szerintem ez cseppet sem vicces... egyáltalán nem!
- Szóval csak úgy megcsókoltál, mert ahhoz volt... kedved? De ez... és nem érted, ez miért rossz? - mert ezek szerint nem reagáltam úgy, ahogyan szerette volna, az már egyértelművé vált számomra. Mondjuk megértem, ha netán még egy pofont is lekevertem, akkor azt nem értékelte különösebben, bár nem szoktam én kimondottan agresszív lenni, nem is illik az ilyesmi hozzám, de az valahogy halványan megmaradt bennem, hogy amikor a sárkánnyal találkoztam... akkor elég ideges voltam. Talán e miatt? De úgy fest ő tényleg nem is érti az egészet. Jól sejtettem, az a típusú srác, aki... tudjátok a fűvel-fával fajta. Persze az ő dolga, meg azoké a lányoké, akik ebbe belemennek, de én nem vagyok ilyen, csak talán azt hitte?
- Hát, de ezt... nem így illik. Csak úgy elvenni... Nem jobb, ha kapod? Őszintén? - talán naiv a hozzáállásom, lehetséges, én magam sem tudom, de akkor is úgy gondolom, hogy ennek más a menete. Ha az ember tényleg szívből ad egy csókot az egészen más, mint egy ilyen elvett, vagy olyan, amiben nincs érzelem, csak maximum felületes szenvedély. Még jó, hogy erre nem emlékszem, még jó, hogy ha akarom azt is kitörölhetem, amit Gerarddal volt karácsonykor. Nem is értem... valami van a számmal, hogy ez a mániájuk egyes srácoknak, hogy minden áron meg akarnak csókolni? Szerintem majd akkor örülhet valaki, ha én akarom megcsókolni őt, önként, saját szándékomból.
- Tudod, ha valakit szöszikémként emlegetsz olyan, mintha csak... egy jelző lenne számodra és nem pedig ő maga. Olyan lealacsonyító. - nem kioktatni akarom az apró vállrántás sem ezért történik meg, csak hát nem jól ezek a megszólítások. Akkor mondjuk valakinek, ha nem akarunk foglalkozni azzal, hogy mi a neve, ha nem érdekel igazán ő maga. Akkor lesz szöszikém, vagy kiscsaj, vagy... ilyesmi. Ezek csak jelzők, nincs bennük semmi, akkor már inkább egy név, vagy kedves jelző, ha valaki fontos neked, lehet a kedvesed, vagy a mézes buktácskád, édes mindegy, de a szöszikém nem tetszik. - Bocsánat, de én... azért még mindig próbállak hová tenni, de örülök,hogy jól vagy. - egy óvatos kis mosolyt sikerül még megvillantanom végül. Hát na azért lássuk be, hogy nem kérdeztem vissza. Nem szép tőlem, de mit tehettem volna, ha még a sokk alatt vagyok? Próbálom őt elhelyezni valahol a fejemben, de nem megy könnyen és... épp e miatt most az olyan apróságok, mint a hogy vagy, simán kimaradnak.
- És tudsz rólam is valamit? Mert ezek csak címkék... név, ház, szak... bárki tudhatja nem igaz? - ha tudná mondjuk mi a kedvenc időtöltésem, vagy a sütim, az más lenne, de én nem csak egy szőke Griffendéles bestiamester vagyok akit Lieselnek hívnak és... valami miatt meg akart csókolni igaz? És mintha még ő se tudná, hogy pontosan miért is. A kérdésére azért kicsit elgondolkodom. Leheletnyit oldalra döntöm a fejemet, próbálom fürkészni őt, de végül mégis csak felé nyújtom a kezemet.
- Oké... Liesel vagyok, szeretem a sajttortát és a mézsört, és nem szeretem, ha ismeretlenül valaki megcsókol, úgyhogy ilyet ne csinálj többet rendben? - a kézrázás ezúttal a bemutatkozás miatt is lesz majd és valahol ígéretet is várok tőle, hogy nem fogja ezt újra megtenni, nem csókol meg csak úgy, mert épp ehhez volt kedve.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-18, 12:07


Liesel & Chris

Nem tudom, hogy miért kell egy-két csajnak olyan merevnek lennie, mert… mi olyan nagy cucc abban, hogy egy ilyen pasi, mint én leül melléjük? Ahelyett, hogy inkább örülne neki, csodálkozik és meglepődik. Minden csaj szereti túl aggódni a dolgokat, inkább törődjön bele, hogy itt vagyok és érdekel, mert még mindig nem értem, hogy miért gondolok rá, mikor tehetem, már ezerszer lepörgött a fejemben az a hülye csók, és ezredjére sem tűnik hibának, sőt legszívesebben megtenném még egyszer, aztán még egyszer, míg el nem jutunk egy pihe-puha ágyikóba és le nem tépjük egymásról a ruhát, majd harmonikusan és ügyesen elvégzünk egy kis testmozgást. De miért érzem azt, hogy ez nem ma este lesz? Miért tud ellenállni úgy, ahogy mások sose tudtak? Igen… idegesít, hogy nem adja be gyorsan a derekát, de sebaj. Keményebb munka gyümölcse sokkal édesebb, ahogy szokták mondani.
- Hát ömmmm… Hé! Én nem kérek bocsánatot, de ez valami új játék? - érdeklődöm, hisz mi a fene az, hogy nem emlékszik? Szerintem maradandó emlék vagyok, és mondhat bármit, ez a tényen nem változtat: ÁLOM PASI  vagyok! Mindig is az voltam, és mindig is az leszek, mert egy ilyen dologra születni kell és tehet bárki bármit annak érdekében, hogy megpróbáljon olyan jól kinézni, mint én… Azt kell hogy mondjam ez lehetetlen feladat. Sose fog senki ilyen jól kinézni, mint jó magam, és nem puszta nagyképűség, hanem így is van. "Mi? Megcsókoltál? Miért? És... mikor?" Hát... nem tudom, hogy mi történt vele, de engem elfelejteni valami világkatasztrófa. Hogy felejthetett el csak simán?Mit szed ez a csaj, és miért akart elfelejteni? Engem nem szoktak csak simán így elfelejteni, vagy ha igen, akkor megjátsszák és egy idő után leesik a maszk, majd nyakamba ugranak, és kérnek, hogy vigyem el őket a mennyországba. Nem szoktam ellenkezni, és most sem fogok, de van egy olyan érzésem, hogy én jutnék el a mennyországba ezúttal. És gondolom most kielégítő választ akar hallani, de ha nem emlékszik, akkor szépítek a történeten.
- Hát már évek óta leslek, és gondoltam, hogy megcsókollak, nem rejtegetem tovább az érzéseimet... Nem olyan rég, de ha gondolod talán egy csók segítene emlékezni. - Próbálom úgy elmondani neki, hogy ne röhögjem el magam, de nem igazán megy, amint befejezem egy hatalmas röhögésben nyílok meg... Istenem, ilyen vicceset még sose mondtam egyetlen lánynak sem, ő már tud valamit, hogy ilyet hazudok... Miért is csókoltam meg? Egyértelmű: meg akarom fektetni, de nem ám egy sima alkalommal, egy tökéletes nap keretében, elmegyünk vacsizni, majd hazaviszem, beviszem a szobámba és lágyan csókolgatom, majd felpörgetem a dolgot, felkapom elviszem az ágyhoz, letépjük egymásról a ruhát és... tudjátok mi jön: SZEX. - Azért csókoltalak meg, mert azt szerettem volna, nem hittem volna hogy ekkora fájdalom lesz, egyetlen csók és... nem is értem, hogy hogyan felejthettél el... - mondom neki, mert tényleg így van... nem értem, hogy miért és hogyan felejtett el... Na de teljesen mindegy. "Nem miattad van Chris, ez... elég bonyolult. Én nem igazán emlékszem túl sok mindenre abból, ami tegnap történt, vagy előtte... de miért csókoltál meg?" Nem a a jó kérdés, hogy miért csókoltam meg, hanem hogy miért nem felejtettem el. Mondom biztos valami betegséget terjeszt, ami miatt rá gondolok, amikor tudok... De miért? nem tudom, és lassan a hajamat tépem emiatt.
- Mert jól esett volna egy csók tőled... ennyi. - Jelentem ki egyszerűen és nem is firtatom tovább a témát. Elmondtam neki, hát megkapta. Semmi különösebb oka nem volt a múltkori csóknak, de a mostanában ami les, az egy dolog miatt lesz... Állandóan ara gondolok, hogy meg akarom csókolni, de mi a faszért? Azt nem igazán tudom, és nem is akarok gondolkodni ezen, baromság... - Jha.. te vagy a szöszikém. - húzom meg a vállam, mert nem értem, hogy ezzel mi a fene a problémája. Ez csak egy egyszerű becenév, semmi több, jó igaz, hogy ez azt jelzi, hogy ő az enyém..... De hát ő az enyém, senki másé! - Értem, köszi a kérdést én is jól vagyok. - elővillantom a ragadozó mosolyom, bár azért megkérdezhette volna, hogy én hogy vagyok, ez ilyen udvariasság kérdése... engem is megtudtak arra tanítani, hogy köszönjek másoknak, és kérdezzek vissza még ha rohadtul nem érdekel, akkor is. Bár az ő esetében érdekelt, hogy mi is van vele, mert... mondtam már, sokat gondoltam erre a csajra, de még mindig nem értem miért, majd... Gondolok másra, pl a nyári szünetre.
- Nagyjából... Liesel Freya Collins vagy, a Griffendélbe jársz és nyolcadikos vagy Bestiamester szakon. - mondom neki azokat az infókat, amelyeket megtudtam ennyi nap alatt. nem volt könnyű ezeket sem meg megszerezni, de mint láthatod Christian Hill előtt nincs lehetetlen...De ez így most nekem is magas, akkor nem emlékszik rám, és semmire sem... Akkor kezdhetnénk tiszta lappal...
- Nem kezdjük az elejéről, ha már nem is ismersz? - kérdezem tőle, majd rámosolygok, miközben két csodálatos szemébe nézek.



Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-12, 14:32

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Azt hiszem nem csoda, ha meglepődöm rajta, hogy valaki csak úgy leül mellém, mintha ismernénk egymást, közben pedig sejtelmem sincs róla, hogy kicsoda. Ő legalábbis egyértelműen úgy néz rám, mint aki tudja, hogy ki vagyok, ami persze már máskor is előfordult velem, de általában nem ilyen kaliberű srácok esetén, mert vak nem vagyok, azt én is nagyon jól látom, hogy finoman szólva is helyes srác és nem mellesleg van egy elég erőteljes kisugárzása is. Az a fajta, aki tudja, hogy mit akar és én nem szoktam ilyen emberekkel barátkozni, legalábbis nem igazán volt még rá példa, úgyhogy tényleg nem tudom, hogy ki lehet és mi közöm van hozzá. Az is lehet, hogy csak összetéveszt valakivel, vagy segítettem neki egyik órán és nem volt a dolog olyan jelentős és fel is jegyezzem a dolgot, mint új ismeretség.
- Sajnálom én... nem igazán. Mi történt, ami miatt elnézést kell kérned? - na jó nem szó szerint kért most bocsánatot, de eléggé úgy tűnt a dolog, mintha bocsánatkérés lenne. Nem tudom, hogy pontosan mit is tett, ami miatt így maga alatt van, mert hát ha valaki még sóhajtozik is, akkor minden bizonnyal valami rosszról lehet szó. Rám öntötte az ebédnél a baracklevét, vagy lepuskázta rólam az egyik dolgozat válaszait... igazából egyik miatt sem akadnék ki olyan vészesen. Jó persze előbbi kellemetlen, utóbbi pedig nem valami kedves dolog, de szerintem azért nem húznám fel magamat vészesen. Csak tudnám, hogy vajon mi történt, ami miatt így érzi szegény magát! Az viszont tényleg meglep, hogy még a hajamat is a fülem mögé tűri. Mondom, hogy nem szoktam én ennyire nyílt srácokkal beszélni, vagy egyáltalán csak kapcsolatban lenni velük, nem csoda, ha furcsán érzem magamat a reakciója miatt. Lassacskán az is kiderül, hogy mi is az, ami miatt haragudnom kellene rá, de ettől még ugyanúgy meglep a tény.
- Mi? Megcsókoltál? Miért? És... mikor? - az utolsó mondatát már majdhogynem meg se nagyon hallom, annyira meglep a tény, hogy egyáltalán ez történt és hogy ezt nem jegyeztem fel magamnak pedig fel szoktam általában mindent, de ez valami miatt most elmaradt és fogalmam sincs, hogy miért. A sárkányra emlékszem... homályosan, lehetséges, hogy az a találkozás fontosabb volt és ezt inkább igyekeztem elfelejteni? - Nem miattad van Chris, ez... elég bonyolult. Én nem igazán emlékszem túl sok mindenre abból, ami tegnap történt, vagy előtte... de miért csókoltál meg? - hát na azért azt már kezdem kapiskálni, hogy miért voltam rá mérges, csak még mindig azt ne, értem, hogy egyáltalán miért csinálta. Hülye dolog, de egy leheletnyit még arrébb is húzódom mellőle, mintha csak most is meg lenne az esélye, hogy megint megcsókol csak úgy mindenféle indok nélkül. Nem tudok róla semmit sem, még ha netán van is közös óránk, nem rémlik nekem, ami nem meglepő persze az én helyzetemben, de olyan srácnak tűnik, aki után futnak a lányok, vagy ő utánuk, ez már azt hiszem részlet kérdés.
- Szöszikém? - kissé azért értetlenül szökik fel a szemöldököm. Nem szoktak így szólítani, meg amúgy is az ő haja is világos, bár tény, hogy az enyém azért jobban. - Azt hiszem most a legjobb szó az, hogy kissé... zavarodottan. - és értetlenül, hiszen tényleg nem tudom, hogy mi történt. Az ilyen esetekben csak még sokkal rosszabb az, hogy nem emlékszem a dolgokra, nem emlékszem arra, hogy mi történt, hogy miért kéne zabosnak lennem, pedig ha tényleg csak úgy minden nélkül megcsókolt, akkor érthető lenne a morcosságom. - Ismerjük egymást egyáltalán? - vajon tudja a nevemet, ismer és ez a csók dolog annak a folyománya volt, vagy még csak a nevemet sem tudja?


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-10, 02:09


Liesel & Chris

Az egész kicseszett napom azzal telt, hogy sétálgattam az órák után, és agyaltam, miközben reménykedtem, hogy az a nyomorék csaj, aki tapad mint a pióca ne találjon meg... Semmi kedvem sincs ma is levakarni magamról, az a hülye picsát és nincs rá energiám. Üljön el a picsáján és maradjon kussban, vagy elégítse ki magát az ujjaival, és máris le mond rólam.. vagyis jó rólam sose fog, de erről nem tehet. Én mindig mindenkinek kellek, akinek nem, az ízléficamos csaj. Inkább sétálok tovább, és próbálok elrejtve maradni, nincs most senkihez sem kedvem, inkább gondolkodom valamin, ami nem jellemző rám...Azon a múltkori szőke csajon, és ahogy csókolózunk... Na mindegy, biztos reggel bevertem azért gondolok csak rá... Jha, ez van a dolgok hátterében. Szóval tök céltalanul sétálgatok a csillagvizsgáló-torony felé, miközben mindenféle hülyeség jár az eszemben... A közelmúltban bekövetkező vizsgák, órák és hülyeségek miatt, vagyis igazából már egy sincs, hisz mindjárt évvége, akkor miért gondolok ilyenekre? Inkább gondolok a nyaralásra... Vajon idén hova menjünk? igen, én tervezem a nyaralást, hisz ha a szüleim valami béna helyre visznek, akkor hozhatnak is haza, mert én nem fogok egy szar helyen nyaralni. Menjünk mondjuk tengerpart mellé, hisz ott sok a csaj, és sok a bikini is, amit külön tudok díjazni... Igen, talán tengerpartos helyre kell mennünk. Talán hawaii? Azt halottam rohadt jó hely, és kár lenne kihagyni, ha egyszer el tudnánk oda is jutni, majd nagy gondolkodás közben megpillantom a szőke dögös csajszit. Ne is húzom az időt, egyből odasétálok hozzá, és ledobom magam a mellette lévő helyre, de elég meglepettnek tűnik, mikor meglát, vajon még zabos lehet, mert megcsókoltam? Nem haragudhat rám, hisz azóta csak az jár az eszemben, ami megijeszt. Mi a faszért gondolok rá, nem tudom... Talán valami átok, vagy bájital miatt. Majd kérdésére felkúszik a szemöldököm a homlokom közepére...
- Hát nem emlékszel? Tudod a múltkori miatt, ami történt... Talán elhamarkodott lépés volt. - Mondom neki sóhajtva, bár ilyet se gyakran mondtam... Talán még sose mondtam egy csajnak, de most muszáj vlt, mert némi igazságos haragot érezhet, de ezek szerint nem is haragszik, vagy csak megjátssza, hogy nem haragszik, és egy idő után meg felfedi az igazságot, hogy haragszik... Ilyenek a nők, és remélem, hogy ő nem ilyen, mert az szar lenne... Vajon mi baja lehet ennek a csajnak? nem szereti, ha egy srác rendes vele, és fül mögé tűri a tincset, és közel hajol? Nem akarom megcsókolni megint, majd ő fog engem... Úgyse fogja sokáig bírni. majd szavaira meglepődök: "Ismerjük egymást? Én... nem emlékszem rád, bár ezt ne vedd magadra, általában senkire sem, úgyhogy ne haragudj érte, de... nem tudom, hogy ki vagy és... kicsit furcsa is a viselkedésed." elfelejtett volna engem? Pont engem felejtett volna el? Nem.. ilyen nem létezik...
- Ez valami hülye játék, vagy mi? chris vagyok, tudod akivel múltkor találkoztál és megcsókolt... Nem rémlik semmi sem? Ha gondolod tarthatok egy memória frissítést. - mondom neki nevetve, majd visszahajolok, mert szemmel láthatóan zavarja a közelségem, amit nem igazán értek... Miért is zavarná? Akkor hazudott azzal kapcsolatban, hogy nem haragszik, és mégis zabos még... Na mindegy, majd lenyugszik és akarni fog, mindegyik akarni fog... csak idő kérdése. Bár nem hiszem, hogy azt a csókot ilyen gyorsan elfelejtette, mert egy emlékezetes csók volt, annyi biztos. Talán kitörölte az emlékeit, mert annyira ellenállhatatlan voltam, hogy ehhez folyamodott, vagy miért nem emlékszik? Miért ilyen bonyolult egy-két nő? Lehetnének sokkal egyszerűbbek... annyi a lényeg, hoyg adják meg ellenkezés nélkül azt, amire szükségem van, ez olyan nagy kérés?...
- És hogy vagy szöszkém? - kérdezem tőle mosollyal az arcomon, és tudom, hogy ennek a mosolyomnak nehéz ellenállni...




Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-07, 18:13

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Rövid olvasgatás után hamarosan már előkerül egy ceruza is. Nem mondom, hogy profi vagyok rajzolásban, de mégis csak szeretem és ezt amúgy is csak én látom, nem szoktam másoknak mutogatni a naplómat. Ha esetleg béna is, akkor is csak nem emlék. Szép lassan formálódik a kép és egyben a különös alak. Nincs nálam színes, csak egy szimpla fekete, pedig a zöld elkélne hozzá, hogy tényleg igazi legyen. Valami miatt megmaradt bennem ez a kép és nem tudom kiverni a fejemből. A sárkány, akivel találkoztam, talán azért, mert sokkal közelebb áll a tananyaghoz, mint amikor emberekkel futok össze, vagy a jó ég tudja. Nem értem én sem ezt az egész emlékvesztés dolgot, hogy pontosan mikor és miért történik. Persze jó lenne, ha érteném, vagy az orvosok, de senki sem tudja hogyan működik és miért veszítem el az emlékeimet. De valami miatt a sárkányra mégis csak emlékszem és szép lassan alakul a rajz is a kezem alatt. Felismerhetővé válik az alakja, a sárnyak vonala, szépen lassan még a pikkelyek is szépen alakulnak, ahogyan a kezem ügyesen jár a papír felett. Jó dolog, élmény teli, hogy megmaradt bennem az alakja és a találkozás nagy része is. Minden reggel attól félek, hogy esetleg újra eltűnik és nem találom meg többet az emlékeim között. Azért is rajzolom le minél többször amíg még meg van. Ha sokszor felidézem akkor talán nem fogom elveszíteni az emléket, legalábbis ebben reménykedem. A nagy elmerültségben észre se nagyon veszem először, hogy valaki közeledik, csak amikor már egészen közel van hozzám és lazán lehuppan mellém. Meglepetten pillantok oldalra, és persze abban a pillanatban össze is csapom a naplót, a ceruza is benne maradt. Nagyon remélem, hogy nem sikerült elkenni ezzel együtt a grafitot is, az eléggé elszomorítana, kezdhetném előröl, vagy radírozgathatnám, de az azért már úgy nem az igazi. Aztán jön a kérdés, amire már meglepetten szökik fel a szemöldököm és láthatóan eléggé értetlenül pislogok rá.
- Szia! Öhm... pontosan mi miatt kellene haragudnom? - azt hiszem egyértelműen érzékelhető, hogy úgy nézek rá, mint, akinek halvány sejtelme sincs, hogy ki ül mellette és az ég világon semmi sem rémlik neki abból, ami történt. Pedig utána találkoztam a sárkánnyal az erdőben, de abból is csak foszlányok vannak meg, viszont az előtte történtekről az ég világon semmi sem rémlik. Az viszont újfent csak meglep, amikor a fülem mögé tűr egy tincset csak úgy... eléggé közvetlenül. Nem húzódom el, főképp a hirtelen jött mozdulat miatt, csak akkor hőkölök kicsit hátra, amikor még közelebb is hajol. - Ismerjük egymást? Én... nem emlékszem rád, bár ezt ne vedd magadra, általában senkire sem, úgyhogy ne haragudj érte, de... nem tudom, hogy ki vagy és... kicsit furcsa is a viselkedésed. - bököm ki végül bár kissé akadozva. Hát na, tényleg nem tudom, hogy ki, nem emlékszem a csókra sem, no meg az utána született pofonra, és az is érthetetlen, hogy miért ilyen közvetlen velem. Nem szoktak általában csak úgy a fülem mögé tűrni a hajamat vadidegen srácok. Talán háztárs lenne? Nem tudom... tényleg nem rémlik és a mai órákon sem volt ott. Ha háztárs lenne jó eséllyel láttam volna legalább reggel a klubhelyiségben, de egyáltalán nem rémlik. Minden reggel igyekszem azért megjegyezni legalább az ottani arcokat, hátha valami megmarad másnapra is. Persze... sajnos ez nem nagyon szokott megtörténni.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-05, 15:54

Fasza! Egy újabb unalmas nap, és még rohadt sok van a szünetig, vagyis annyira sok nincs már, de akkor is... Ki szeret iskolába járni ilyenkor? Kisebb gondom nagyobb attól, hogy Piton óráján rohadjak, és hallgassam a béna dumáját, majd megalázzon valakit és röhögjek. Na azon rohadt sokat szoktam röhögni, mert vicces. Ameddig nem velem szívózik az öreg, addig különösebb bajom nincs vele. De megesett néha, hogy engem akart megszívatni, és én nem igazán szeretem, ha nem bosszulhatom meg valakinek az ilyen tetteit, amik ellenem irányulnak. Alig várom, hogy végezzek és behúzhassak a vén rókának egy akkorát hogy hónapokig ne lásson semmit sem. Ráadásul itt van a múltkori csaj, még mindig nem tudom kiverni a fejemből, de miért? Miért gondolok rá, ha tehetek? Talán megátkozott, vagy itatott valamilyen szert velem, hogy mindig ő járjon a fejemben?
Na mindegy... Inkább sétálok egyet, és reménykedem, hogy a dilis és nyomorék csajjal nem fogok találkozni, aki még mindig próbálkozik. Múltkor is lejárattam, de nem kar lekopni? Néha a jóképűségem egy átkot, amit nem tudok... Hmm erre nem is tudom, mi a jó szó, szóval... Aznap miután csak a csajra gondoltam, tényleg lementem a gyengélkedőre, de nem találtak semmi sem, azt mondták tök egészséges vagyok, de ez nálam nem igaz... Még mindig arra a csókra gondolok, és a csajra? Asszem olvastam valami olyat, hogy ha ilyen történik, akkor valakit nagyon ágyba akarunk vinni, és az igazat megvallva, szeretnék a szöszi lábai közt megpihenni egyszer, többször nem, vagy... Nem! Minden egyszeri alkalom lenne, hisz nem vagyok én pasinak való. De miért gondolkodom ilyeneken? Múltkor kicsit többet ittam, lehet elittam az eszem, vagy mi fene. Ezentúl jobban oda kell figyelnem a mennyiségre, mert ilyen marhaságok, nem járhatnak az eszembe. Bár egy egész furcsa dolgot vettem észre, ami zavar... Ha épp eljutottam volna egy csaj lábai közé, de visszautasítottam, pedig olyan mellei voltak a csajnak, hogy... aww.. Na mindegy, nem tetszik ez az új énem, mert.. Christian Hill minden nőt ágyba fog vinni, akit csak megkíván, nincs kivétel.
Már lassan másfél órája sétálok az iskolában, mint valami bolond, és azon agyalok, hogy mit fogok a szünetben csinálni. Talán el kéne mennem... Hova? Idén hova menjünk nyaralni? Talán Hawaii-ra, agy Párizsba? Szerencsére mindig az én szava dönt, és oda megyünk, ahova én akarok, nem pedig oda ahova az ősök akarnak... És ez szerintem így helyes, nem nekik kell eldönteni, hanem nekem, mert ha egy szar helyre megyünk, akkor rögtön vissza is jöhetünk. Szóval akkor legyen mondjuk Hawaii, ott úgyis sok bikinis csaj van, vajon a szöszke hogyan nézhet ki bikiniben? Milyet venne fel? Valami dögös pirosat, vagy egy egybe ruhás feketét? Már megint kezdem, jönnek ezek az idióta gondolatok.
Az irányt a Csillagvizsgáló-torony felé vettem, most jól esne bámulni az eget, hogy miért? Mert miért ne... Jó néha egy kicsit kikapcsolódni a suli mellett, ott olyan nyugodt minden, és nincsen ott az idegesítő Klarisa... Remélem talál valami nálam bénább faszt, aki foglalkozik vele, de nem hiszem, hogy a csávó sokáig viselné... Olyan, mint egy pióca, akit nem lehet levakarni, és... Beléptem a toronyba,majd körbenéztem és az egyik padon megláttam a szöszimet... Vajon még haragszik rám a múltkori miatt? Biztos, hogy nem, de... Valami olyan érdekes? Mikor rápillantottam, olyan volt mintha a szívem kihagyott volna egy ütemet, rávágtam egyet a mellkasomra, biztos hogy a sok lépcső miatt volt. Elkezdek a csaj felé lépkedni, és mikor oda érek, csak lazán lehuppanok mellé.
- Szia cica! Nagyon mérges vagy még a múltkori miatt? - kérdezem tőle, majd egy kósza szőke tincsét a fülé mögé tűrtem, és kicsit közelebb hajoltam hozzá, majd rámosolyogtam, és ez olyan őszinte mosoly volt... Remélem nem haragszik, és áll még az ajánlatom, ez a test csak rá vár, mindössze kérnie kell csak.
Vissza az elejére Go down
Liesel Freya Collins
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 107

TémanyitásTárgy: Chris & Liesel - A két szöszi 2015-07-03, 08:09

//Nyári szünet előtt: június eleje//

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]

Chris & Liesel

Órám volt, egészen érdekes. És még a mai napig sem értem, hogy miért tudom megjegyezni a tananyagot, ha más nem megy. Azt hiszem ez talán még az orvosok számára is örök rejtély lesz, vagy egyszer csak megoldódik magától és kész. Sose lehet tudni. Azt hiszem nem is számít, nem agyalok már annyit ezen, mint mondjuk a legelején, nem sok értelme lenne és nem is lesz semmi sem jobb tőle, ha folyton csak pörgetem a lehetséges megoldásokat az életem zavaros kérdéseire. Amúgy se nagyon vannak válaszok mindenre, akkor meg nem kell őket feleslegesen keresni.
A Nagyteremből azért lenyúltam magamnak egy szendvicset, mert hát kicsit már az ebéd kihagyása miatt kezdett kopogni a szemem, szóval most annak a társaságában, meg persze a cuccaimmal haladok felfelé a lépcsőn. Persze az első célom alapból a klubhelyiség lenne, de aztán mégis változtatok az irányon. Szeretek felmenni a toronyba és kicsit körülnézni, tökéletes levezetés, hogy felírjam kicsit a napi történéseket, és átismételjem az anyagot, no meg persze pihenjek egy kicsit és ha már szereztem kaját, akkor azt is megeszegessem. Egyébként is úgy láttam, hogy egész nagy a sor a Kövér Dáma előtt, lehet hogy már megint átugrott beszélgetni a Ficsúr Lovaggal és mindenki rá vár. Előfordul. Ez van, ha egy festményen múlik, hogy bejutsz-e a klubhelyiségedbe, aki ha épp olyan kedve van, akkor simán hagyhatja a munkát, még csak következménye sincs, hiszen nem fogják kirúgni és nincs fizetése, amit megvonnak tőle. Ha jól sejtem, akkor a prefijeink épp most keresik.
Lehuppanok szépen az egyik itt elhelyezett padra, úgy hogy pont ki lehessen látni az erdőre. Végül is simán végignézhetem a lemenő napot, biztos, hogy élvezni fogom és időm is van rá, ha a Dáma amúgy is el van tűnve, nem fog gondot okozni. Persze pár másodperc múlva pedig már kotorászok is a zsebemben, hogy a számat törölgessem, mert hát sose lehet tudni, hogy a majonéz mennyire okozott maszatokat, és mikor jön valaki erre, mert azzal úgy istenesen megrakták a manók a szendvicset, szerintem amelyik ezt készítette tuti, hogy majonéz mániás, vagy csak meglendült a keze, amikor belepakolta. Kész csoda, hogy nem gányoltam el felfelé jövet a ruhámon, vagy épp a padlón. Egyelőre még falatozgatok, de közben a táskámból előszedem a naplómat is. Mindig magamnál hordom, hogy a fontosabb infok azért meglegyenek, no meg hogy ha valami tényleg lényeges történik, akkor még frissiben fel tudjam szépen írni magamnak, és biztosan megmaradjon. Na persze mindent nem tudok reggel átolvasni, de azért próbálkozom mindig felvenni rendesen a fonalat. Az esetek nagy részében azért sikerül, aztán persze van, amikor nem mindenre van időm, elég változó. Az a szerencse, hogy a beleset előttről mindenre emlékszem, ez legalább valami. Azt hiszem akkor a sulit se folytathattam volna rendesen, ha minden kiesett volna.


[You must be registered and logged in to see this link.] ϟ [You must be registered and logged in to see this link.] ϟ  nagyszemes ϟ [You must be registered and logged in to see this link.]



[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
[You must be registered and logged in to see this image.]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Chris & Liesel - A két szöszi

Vissza az elejére Go down

Chris & Liesel - A két szöszi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Kate and Chris - száguldás

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok :: Csillagvizsgáló-torony-