Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


2000-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy az 1999-2000-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Házpontok 2017-2018.
  Yesterday at 16:33
Calista Merrick

ϟ Üvegházak
  Yesterday at 16:25
Sasha McCaine

ϟ McKinney birtok
  Yesterday at 15:58
Jensen McKinney




ϟ Diákok a tilosban
  Yesterday at 09:22
Gina Accipiter


A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Gina Accipiter
 
Quinn A. Perold
 
Corvus Flint
 
Bexley Wildfield
 
Sasha McCaine
 
Calista Merrick
 
Katherine Benedict
 
Rose-Neira Brooks
 
Benjamin Morgan
 
Statisztika

Összesen 627 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Dracklana

Jelenleg összesen 37031 hozzászólás olvasható. in 3367 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 8 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Missy & Darius a strandon

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Missy & Darius a strandon 2015-06-17, 09:48

First topic message reminder :



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]


És kész az utolsó vizsgám is! Szerencse, hogy a RAVASZ-t nem Piton vezényli le, mert akkor biztosan nem sikerült volna tökéletesre a bájitaltan is. Ezzel viszont még mindig él a dilemma, auror legyek, vagy medimágus. Muszáj a szívemre hallgatnom, még ha ezzel azt is érem el, hogy a családom kitagad, de másoknak szeretnék segíteni, mert ez vagyok én. A pálcámból soha nem löveltek ki átkok, és nem is fognak. Akkor sem, ha meg kéne védenem magam. Talán túl naív vagyok, de ha már odáig eljutunk, hogy bántani akarna valaki, akkor úgyis mindegy, kár harcolni. Ha útban vagyok, akkor nem egy varázspárbajon múlik az életem. Inkább úgy döntök, hogy segítséget nyújtok a rászorulóknak, azzal biztos, hogy nem okozok senkinek fájdalmat. A mai nap ellenben nem a pályaválasztásról szól, félreteszem a kérdést, és feldobom a lehetőséget Dariusnak, hogy elmehetnénk egy strandra, beütött a kánikula, ő már napokkal ezelőtt végzett a vizsgáival, így egyikőnket sem köt a tanév, az évzáróig meg van pár nap szünet. Nem is tudom, hogy minek nevezzem magunkat, hiszen nem kell mindent kimondani, én azzal is megelégszem, ha csak a barátja leszek, végülis a fiúk ebben a korban még igencsak szeretnek tombolni. Abból nem lehet baj, ha vele töltök egy napot. Nem tudom, hogy mennyire leptem meg, amikor szóltam az egyik mardekáros srácnak, hogy hívja már ki, és kint már eleve nyári ruhában talált, ami alól kivillant a fürdőruha pántja. Napszemüveg, és szalmakalap, a ruhám pedig talán kicsit mutogatós, baracvirágszínű egyberészes, komolyabb dekoltázzsal. Mivel nem tudtam, hogy hányadán állunk, két puszival köszöntöttem, azzal nem lehet baj. Miután felvázoltam a tervet, igent mondott, remélem, hogy nem zavartam meg semmiben, ezért lecsücsenek a folyosóra készített padok egyikére, és a magammal hozott könyvbe temetkezek. Időnként elsétál előttem egy-egy mardekáros, meglepett fejjel néznek végig rajtam, nem zavartatom magam. Biztos ami biztos ellenőrzöm a válltáskám tartalmát, naptej van, víz van, biztosan nem hagytam fent valamit a griff toronyban? Már úgyis késő bánat, nem fogom Dariust faképnél hagyni, hiszen ha nem lennék itt, amikor kijön, biztosan megbántódna. Így marad a merengés, hogy minden jó így? Aztán vissza a könyvhöz.






[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-24, 19:20



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Néha arra gondolok, hogy elszaladtak mellettem az évek. Oké, Lavendernek sem volt még komolyabb pasija néhány próbálkozáson túl, Ginny meg a másik véglet, már nagyjából az ötödiket fogyasztja, én meg itt állok a tizennyolcadik évem kapujában, hogy nagyjából még alig csókolóztam, másról meg ne is beszéljünk. Imádom én a társaságot, nagyon jól megvagyok a fiúkkal, csak állandóan félreértenek, és a fenébe is, most már azért jól esne, ha úgy igazából valakinek fontos lennék, nem csak azért, mert a virágos rucim jól tapad a fenekemhez. Szeretnék valakinek az egy, és kizárólagos lenni az életében, kavarásmentesen, mert ahhoz nincsen kedvem, hogy azon tűnődjek, hogy akkor most mi van köztünk. Ha valakinek kavarós lány kell, nem én leszek az embere, Roynál valahogy ezt éreztem, hogy csak essünk egymásnak, aztán mindegy, hogy mi lesz másnap reggel. Bármennyire is érdekel a dolog, meg már kiváncsi is vagyok, ilyen áron nem kellett a dolog. Darius már tészta. Vele csak úgy repül az idő, magamért kedvel. Nyilván külsőleg is tetszem neki, ez óhatatlan, hogy valahol meglegyen az a kisugárzás, amely alapján felfigyelünk a másikra. Vagy megint túlgondolom, és csak élvezzem a dolgot? Kicsi talán félhetnék, hogy cédának néz, amiért viszonylag könnyedén kiadtam magam, és felhívtam rá a figyelmét, hogy ha kellek, én ott vagyok neki a családos mizériában, s nem tudtam visszafogni az érzelmeimet, elcsattant az a csók, amit már ő fűzött tovább.
- Igen... akkor soha nem fogom megtanulni. – Kuncogok vidáman, biztos voltam benne, hogy valami olyat fog mondani, amivel ugyanúgy húzza az agyamat. Egyszerre romantikus, meg kemény, ahogyan irányít, igazi férfias jellem, a szeszélyeimen könnyedén át tud lendülni. Szüksége is van rá, mert gyorsan változik a kedvem, néha még magam sem tudom lekövetni, hogy mit érzek. Talán ha fiatalabban belevetem magam az ilyesmibe, és mostanra érettebbül állok a helyzethez, akkor biztosan jobban járt volna velem. Így kislányos vagyok, elveszem, amit gondolok, hogy utána meg zavarba jőjjek attól, hogy ha aztán átveszi az irányítást. Zavarba jövök, ám ettől még közel sem esik rosszul, sőt. Csak még nem tudom túlzottan kezelni mindezt. Nyelvek tekintetében maradhatunk ennél a tört angolnál is. Miután mintát vettünk egymás testéről látás, vagy tapintás alapján, elindulunk a pancsolós medence felé, hogy a hármas pillantását pirulva fogadjam el, nem szoktam én strandra járni, és legalább egy évet kihagytam a tánc tekintetében ahhoz, hogy ne érezzem magamat tökéletesnek, ám ahogyan Darius megnézett, és ez a hármas is, valami stimmelhet.
- Missy mindig akarni fogja. – Hajolok oda, és tudomást sem veszek a trióról, nem vagyok annyira törékeny, mint amennyire hiszi rólam. Nyugodtan bánjon velem egy kicsit durvábban, csak mert lány vagyok, még nem fogok jajongani, mert odaránt magához. Csókom magától értetődően neki szól, szerelmes-szenvedélyes, nem félek kimutatni, nem érdekel, hogy ki mit mond. Ha ennyire zavarja, hogy mások is megnéznek, akor tegyük egyértelművé az egész strand számára, hogy csakis egymásnak vagyunk, lehetőség szerint ne próbálkozzon.
- Nincs miért Darius, nem fájt... Csináld csak. – Súgom oda, és lassan belépdelünk a medencébe, amely a kinti forrósághoz képest egészen hűs, így sem eresztjük egymást, hanem az egyik sarkot célozzuk meg, hogy ott is egymásra tapadjunk. Valahogy a strand amelett, hogy a meleg miatt jó ötlet, mégsem tudunk elszakadni egymás ajkaitól, érintésétől, ilyet még tényleg nem éreztem. A szerelem az egy dolog, most valahogy ez most több, állandóan az izmain táncoltatom az ujjaimat, és duruzsolok, mint valami méhecske. Oda-oda csókolok a szájára, néha belefeledkezve abba, hogy tényleg lehetnek körülöttünk mások. Nem is tudom, hogy miért ezt a programot találtam ki ismerkedésre. Ennyi erővel ebédelni is elmehettünk volna, vagy maradva a roxfortban, hogy felfedezzük egymást. Még most kéne visszavonulót fújnom, mielőtt még bánának tart, de a fenébe is, nem vagyok már kiskamasz, mire várjak még?
- Igen? – Hajolok közelebb az ajkához, hogy mit is szeretne mondani. – Mit csinálok? – Kérdezek vissza édes kajánsággal a hangomban, majd értetlenül vigyorogva bólintok, bár fogalmam sincsen, hogy mit jelent amit mondanom kell. Tippelni tudnék, de inkább kihagyom.
- Iskam te. Iskam te. Iskam te. – A víz alatt vagyunk, megfogom a kezét, és elmosolyodom, s a derekamra helyezem, kiváncsi vagyok, hogy innen vajon mit lép.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-19, 17:38



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Sosem volt még olyan lány az életemben mint Missy. Sekélyes kapcsolatok váltogatták egymást mint amilyen a legutóbbi is volt, mielőtt a Roxfortba jöttem. Említésre sem méltó, hiszen nem is akartam többet. Nem válogattam, nem merültem el egyik lány lelkének mélyére sem, csak a mindkettőnk kötöttségek nélküli szórakozása volt a cél. Volt olyan is aki egyáltalán nem kellett, a túl rámenős csajokat nem szeretem, ebben még régimódi vagyok, tegye csak meg az első lépést a férfi, mindegy milyen kicsi is. Missy ebből a szempontból inkább a rámenős, kitárulkozós forma volt az első percekben de éreztem valamit benne, legbelül ami nem hagyott nyugodni. Gondolom ez volt az amit a nénikém úgy tálalt elém egy vasárnapi ebéd alkalmával, hogy „Téged is elkap troll, aztán nézhetsz, csak egy vigyorgó marad belőled.” Aztán megsimította a férje arcát és abban a mozdulatban annyi érzelem volt, hogy az a fura mondat megmutatta a valódi jelentését és nem tátottam tovább a számat. Mosolyogni való, hogy Missy az a bizonyos troll, de egy gyönyörű, érzékeny, csodás lelkű troll akiről kiderült, hogy egyáltalán nem a fiúk nadrágjára ugrik, hanem mindenkit azonnal és mélyrehatóan akar megismerni, lelkileg. Sokat dilemmáztam ezen, megtehettem volna, hogy a legilimenciámra támaszkodom, de már akkor is tisztességtelennek éreztem Missycicával szemben, ezért alaposan belekeveredtem a dolgok útvesztőjébe, de végül sikeresen kijutottam belőle és most Missy ott sétált mellettem. *
-Én téged a feneked pass-pass.
*Mutatom is a kezemmel míg el nem olvadok attól a bájos kis mozdulattól amivel az arcomat simítja végig a hajának tincseivel. Vigyorgok. Eszembe jut a nénikém. A fenébe is, jó vigyorgónak lenni. Esküszöm megtanulok angolul és őt is megtanítom bolgárul már csak azért is, hogy megértse amit róla mondani akarok és nem valami szedett-vetett megfogalmazással, hanem szépen és romantikusan. Határozottan érzem, hogy nem volt jó ötlet ennyi ember közé jönni, de nem akarom elrontani a kedvét azzal, hogy elráncigálom innen valami néptelen helyre. Emelt fővel viselem a bennem egekig lobogó önmegtartóztatás kínjait, miközben hihetetlenül élvezem ahogy a törékeny teste az enyémnek préselődik. meg sem kell érintenem a kezemmel, hogy könnyedén feltérképezzem az alakját, az íveket és a domborulatokat. Főképp azokat. Egy kicsit kárörvendően nézem végig ahogy levetkőzik, de inkább megvakultam volna, most viszont inkább betakarnám egy nagy pokróccal, hogy ne tapogassa végig minden férfi a kocsányon lógó szemeivel.*
-Da. Azért jönni ide, egész nap együtt mi ketten. Ebéd, uzsonna, vacsora.
*De nehéz lesz édes Merlinem, hogy ne essek neki és ne faljam fel. Ezen az sem segít amikor három srác csinálja a szemeivel azt amit az imént én. Naná, hogy felmordulok, egy kicsit meg is feszülök, karomon az eddig alig látszó izmok is kidudorodnak, bár ennek veszélyességét csak az ismeri fel aki tisztában van a bokszolók izomzatával. Nem vagyok olyan mint aki dinnyéket cipel a hóna alatt, viszont piszok nagyot tudok ütni, gyorsak a reflexeim, szóval még pálca sem kell ahhoz, hogy mind a hármat leverjem két pillanat alatt. Ha a kocsmában elbírtam nyolccal, három csak csemege. Meg is tenném ha nem visszakoznának, de ez a szerencséjük. Még jobban magamhoz húzom Missyt pedig ő is hozzám simult, talán egy kicsit szorosabban is fogom a kelleténél, de még lobog bennem a düh és az bizony lassan fog csillapodni. *
-Amíg Missy akarja enyém, da.
*A simogatásától enyhülök csak meg valamelyest, kemény vonásaim kisimulnak és érezhetően ellazul a testem. csak akkor veszem észre, hogy mennyire szorítottam, bűnbánóan tekintek rá.*
-Bocsánat. Én kérni bocsánat, nem akarni Missycicának fájdalom okozni.
*A fenébe is sosem bántanám, most meg majdnem összeroppantottam a csontjait. Talán ez az az apróság ami miatt a Mardekár színeit viselhetem, elég nehéz kibillenteni a lelki egyensúlyomból de ha megtörténik a visszaút nehezebb. Van bennem egy jó nagy adag birtoklási ösztön, nem vágy, ez valami más. Missyt nem _akarom_ a magaménak tudni, ő önszántából engedett magához, de ha már az enyém akkor az enyém, megvédem és amíg csak ő nem mondja azt, hogy elég, nem nézem hogyan teszem ezt. A hűvösebb víz is jót tesz, leginkább odalent, bár a tűrőképességem szerint lehetne még vagy tíz fokkal hidegebb. Ezt a kósza gondolatomat szinte azonnal kénytelen vagyok még lejjebb redukálni, egészen mínuszra. Missycica kezei a mellkasomon időznek, kétséget sem hagyva afelől, hogy épp mértéket vesz minden egyes izmomról, mintha mindegyikre külön-külön akarna ruhát varratni. És most komolyan! Hogy van önuralma szavakat tanulni? Én csak kapkodom a levegőt és magamban fohászt mondok, hogy ne érezze meg önkéntelenül is megduzzadt férfiasságomat. Kész szerencse, hogy már í vízben vagyunk és legalább látni nem lehet. *
-Missycica. *A hangom mély és karcos, ott egye meg a fene. Próbálok mosolyogni, hogy ne sértésnek vegye amit mondani akarok.* -Ha ezt csinálni te, akkor egy szót sem tudni mondani.  Iskam te. Mond Missy.
*Talán szemétség tőlem pont ezt kimondatni, de ha elárulom mit jelent akkor megérti. Hogy is van ez angolul?*


[/color][/b][/i]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-17, 21:03



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 


Nem igazán tudtam soha mit kezdeni a fiúk pillantásával, hogyan is dönthetném el, hogy csak a külsőm fogja meg őket, vagy valóban megismernének? Mi erre a pontos recept? Úgy vélem, hogy semmi. Reménykedni kell, hogy valaki felfigyel rám, akinek igazán számítok. Mondhatnám, hogy a rosszfiúk vonzanak, mert kit nem, de ez túl sablonos lenne. Az viszont igaz, hogy valamiért imádom a halálfalók csuklyáit, mindig jóképű, sötét aurás pasikat képzeltem alájuk, kevés ruhában, de az, hogy Darius ilyen kedves, és vicces velem, meg hát amilyen izmai vannak, komolyan felülír mindent. A csókja... ahogyan mozog a nyelvével a számban... az ölelése... egyszerűen bezsongató, mellette nem is érzem magam úgy, hogy szégyelnem kéne a reakcióimat. Remélem, hogy nem néz holmi könnyen kapható lánynak, aki mindenkivel megteszi ezt, mert szó sincs róla, csakis vele érzem magamat ilyen jól. Nem tudom, hogy Darius milyen tipusú lányokkal szokott járni, ő sokkal tapasztaltabbnak tűnik, mint én, ezért tűnődöm néha rajtam, hogy biztos, hogy jól választott? Nem akarom, hogy csak úgy unjon engem. Vagy rosszul érezze magát, hogy tanítgatnia kell. Bár igazság szerint olyan természetesen jött az a csók, és azóta sem éreztem magam feszélyezve, remélem ő is úgy látja, hogy összeillünk.
- Tíz szó... az nem kevés. Ha nagyon pocsék lenne a bolgárom, akkor mivel büntetsz majd? – Kérdezem incselkedve, és megsimítom pár összefogott szőke tincsemmel az arcát, majd a száját, hogy kicsit húzzam az agyát. Ha komolyan gondolja velem, akkor az ilyesminek bele kell férnie, egy kis játék. Az angol lényegesen könnyebb mint egy szláv, recsegős nyelv, én pedig megszoktam, hogy angolul mindenki tud, csecsemőkorom óta nem kellett nyelvtanulással próbálkoznom.
Nem is nagyon kell magához húznia, bár azzal hogy megteszi, dupla erőt fejtünk meg, mert ahogyan a nyaka köré kulcsolom a karjaimat, és odanyomakodom, csattan a szám az övén, ám nem érdekel az esetleges ütközés sem, heves csókcsatába bonyolódunk, amely oly szenvedélyes, lesz mit mesélnem Lavendernek, miután megköszöntem a jó tanácsot, hogy csak azzal kezdjek, aki igazán értékel. Miután kölcsönösen túl vagyunk a vetkőzésen, sikeresen túlesünk egymás megszemlélésén is. Nem titkolt pillantással futtatom rajta végig a tekintetemet, kissé galád voltam, hogy ilyen programot szerveztem, így viszont mindketten legálisan megnézhetjük egymást. Tudom, hogy a srácoknak ez kínszenvedés, de hát lányként én sem vagyok fából, kiváncsi voltam, hogy mit rejtenek azok a testhezálló macsós ruhák. Határozottan rajta felejtem a tekintetemet, hogy aztán amikor végül eltalálja a szememet az alsóbb szekciók után, elmosolyodjak, nem baj, nézzen csak meg, azért jöttünk ide.
- Még nem vagyok éhes, de a víz kiveszi az erőnket. Szívesen tölteném veled a napot. – Már indulunk is fürdeni, pancsikálás közben még inkább egymáshoz lehet simulni, valamire igazán kiváncsi vagyok. Viszont mielőtt odaérnénk, máris kapok olyan pillantásokat, amikbe belepirulok, és egyszerűen imádom, hogy Darius ilyen mérges, ennyire védeni akar engem. Közelebb bújok hozzá, hogy egyértelműsítsem, vele vagyok, nem csak randizgatunk. A három srác így még csalódottan utánam bámul, majd keresnek másik célpontot.
- Ezek szerint csak a tiéd vagyok? – Simítom meg az arcát, hogy kissé lenyugtassam, aztán a medence partjára érve már ereszkedhetünk is alá a hűs víznek, amely arra is jó, hogy ne főjjön fel a fejünk, másrészt nem kevés intimitást adhat, ha bent csak egymással törődünk. Legyen szó beszélgetésről, vagy éppen a kavargó mélység alatt kiváncsiskodó ujjainkkal. Gyengéden a derekamra illesztem a kezeit, és a nyakába borulok.
- No mára milyen szavakat akarsz megtanítani nekem? – Suttogom oda, és a mellkasára tapadok apró kis kezeimmel, hogy kitapogassam, amit még nem volt alkalmam.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-14, 11:03



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Missy egy angyal. Egy édes kis angyal akit megáldott a sors egy nagy adag merészséggel amit önkéntelenül használ másokkal szemben. Eleinte nem értettem, később már sejtettem, hogy mindaz amit felém mutat nem valami kitárulkozás, felajánlás, mostanra azt is tudom, hogy miért és mennyire kell vele óvatosnak és gondosnak lennem. Olvastam az apró jelekből, a mosolyából, a pillantásaiból, arcának időközönként feltűnő pírjából és persze a vétlenül elejtett megjegyzéseiből. Egyértelmű, hogy ha volt is barátja, partnere, fiúja vagy hogy a fenébe is mondják ezt a lányok manapság, az a marha balek nem jutott túl Missy védelmi rendszerén. Nem vagyok skalpgyűjtő, nem húzok strigulákat sem a gitáromon sem a bokszzsákomon, sem máshol a szobám falán, nem szoktam lányok ártatlanságát csupán sportból leszakítani, pláne kérkedni velük, ám a tudat, hogy Missy csak az enyém lehet majdan, eléggé feltüzel. Nem csak szex szempontjából, bár vele kapcsolatban olyasmi szóba sem jöhet, Missy szerelmes szeretkezésre termett nem érzelmek nélküli közösülésre. Inkább az izgat fel igazán lelkileg és az elmémben, hogy bármit teszek vele az csak érte történik, csak neki szól és amit kapok az csak nekem, csak az enyém. Senki nem tudja milyen amikkor reggel felébred, amikor elmosolyodik a nap fényes sugarait látva, amikor álmosan a füle mögé gyűr egy hajtincset…és senki nem tudja milyen ő amikor a teste és a lelke egyszerre jut el a mennyországba. csak én fogom tudni, amikor eljön az ideje és azon leszek, hogy minden erőszak nélkül, minden rábeszélés nélkül minél haarabb jöjjön el ez az idő. *
-Sok idő kerül. Te keveset tanul. Egy nap, tíz szó. Az jó, én téged tanít ha te akarni. Te Missycica tanít engem angol, minden bolgár szó egy angol. Da?
*Bár a szavakkal nincsenek nehézségeim, inkább a ragok azok amelyek kifognak rajtam, de ha már a nyelvtanulásnál tartunk, akkor úgy illik, hogy az viszont legyen. Én megértem őt, de fordítva koránt sincs ez így, ráadásul roppantmód örülnék ha nem kellene az angol szavakat keresgélnem amikor szerelmet vallok neki. már most tudom mit érzek, bár a szívemben kerengő érzelmek nem merítik ki a szerelem fogalmát, én ennél sokkal többet tudhatok a magaménak. Szeretem őt, becsülöm, tisztelem…és birtokolni vágyom. Talán ez az eltévedt érzelem az ami a Mardekárba sorolt, én nem elégszem meg azzal, hogy Missy velem van, ő az _enyém_ és már egy rávetett pillantás is ökölbe szorítja az ujjaimat. Nem egy kósza gondolat az amivel szorosan magamhoz húzom, de legalább nem ellenkezik. Fájdalmat ugyan nem okozok neki, távol álljon tőlem, de a köztünk lévő levegő bizony sikítva menekül. Aztán később elengedem, de csak azért, hogy átöltözzek. Diadalittas mosollyal és büszkén dagasztott mellkassal zsebelem be a csókját. Látom, hogy mindezek után elpirul, pedig mindenem takarva van, legalábbis ami sértené a szemérmét. Ám úgy látszik ő nem készült fel kellőképpen a strandolásra. Szemtelenül vigyorgok rá, a hangom kissé karcos és magabiztosabb mint amennyire most a jelen felajzott pillanatomban érzem magam, de semmi pénzért nem mondanék le Missy pirulásáról és hamvas testének eszményi látványáról. Nem is könnyítem meg a helyzetét, úgy bámulom mintha fel akarnám falni és őszintén….nem állok messze ettől. Az a falatnyi bikini….URAMATYÁM, MERLIN! Mióta ennyire bátrak a lányok? A saját csapdámban vergődöm, a mosoly lefagy az arcomról, de csak azért mert én már látom azokat az elismerő pillantásokat melyek másodpercenként tömegével méltatják az eléjük kerülő látványt. azonnal oda is lépek hozzá, nem kell a kezét nyújtania felém, én markolom meg a csuklóját, s karolom át karcsú derekát mihelyst feltűzte a haját. *
-Itt ebédelni, da.
*S ha más lehetőség nincs, akkor a legközelebbi medencéhez vonszolom, hogy a vízbe merülve már ne lássa senki a csábos idomait. Odafelé azonban nem két lépés a távolság és alkalmat ad arra néhány kocsányon lógó szemű alaknak, hogy megpróbálják a nyálas érdeklődésüket Missyre pattintani. Hogy miért nem pálcával a kezemben indultam el fürdeni??!! Missynek sem tetszik, remélem ezek után nagyobb előnyben részesíti majd az általam felajánlott, magányos fürdőzést valamelyik tó partján. Addig csupán annyit tehetek, hogy félhangosan felmordulok és vészt jósló pillantásokkal bombázom a három fickót. Ha utánunk merészelnek jönni, vagy csak megérintik Missyt, vagy csak egy szót is szólnak hozzá, esküszöm én robbanok. Az arcomon bizonyára látszik, hogy a kedvem átcsapott valami egészen másba, őrjöngő vadállat kaparja a ketrecet, hogy kiszabadulhasson.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-11, 18:10



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]


Dariusban nem kevésbé érdekes, hogy egyátalán nem vette magára a régóta húzódó Griffendél-Mardekár ellentétet. Nem kell zavartatnom magamat tőle, hogy ahogyan átjelentkezett a bolgár iskolából, és a kígyósok közé került, kicsit is bántani akarna engem. A jelleméből kifolyólag kemény, és határozott, ám semmi jelét nem mutatja, hogy csak azért lenne velem, hogy a társai előtt felvágjon, hogy leszakított egy griffendéles rózsaszálat. Naív vagyok, ám úgy gondolom, ennyit azért észrevennék. Minden gesztusa, mosolya őszinteségről árulkodik, ahogyan a tenyerébe veszi az arcomat, ahogyan elidőzik rajtam a tekintetem, még akkor is, amikor csak magához von, a simítása olyan lágy, gyengéd. Meglehet hogy éppen ez az őszinteség taszít a karjába, csakis jó értelemben. Már nem számít, hogy nem voltak korábban kapcsolataim, ő lehet az első, és ez már egyből felnőtt kapcsolatnak tekinthető, hiszen ha a szüleim hátat fordítanak, már én vállalok felelősséget a döntéseimért.
Úgy hiszem a mai programterv a strandolással számomra is egy kicsit vészfék, legutóbb olyan mélyen belülmerültünk a csókokba, hogy meg kellett róla bizonyosodnom hogy nem csak játszunk egymással, valami komoly indult meg kettőnk között, és ha most készek vagyunk jól érezni magunkat, akkor csak idő kérdése, hogy továbbhaladjunk. A fiúk lelkivilágát még nehezen ismerem ki, ő biztosan tapasztaltabb, talán tanítana engem, hogy ne szeszélyből hozzak döntéseket.
- Fejlődök. Havi egy plusz szó. – Kuncogok fel, nekem a bolgár nyelv túl erős, recsegős, ezzel együtt mégiscsak egzotikus, ezért ha Darius belefűz az angolba egy-egy szófordulalatot a sajátján biztosan ragad majd rám valami, amitől különlegesnek érezhetem magam, ha úgy beszélünk, hogy más ne értse. Kétlem ugyanis, hogy iskolatársaim közül olyan sokan ismernék a kelet-európai nyelv rejtelmeit. A múltkor is olyan szépet mondhatott, erre csak a hangsúlyból, és a szeme csillogásából tudok tippelni, megesküdni biztosan nem mernék rá. Erősen hozzásimulok, ez egyszer nem vagyok szégyenlős sem. Jó, lehet, hogy az is közrejátszik, hogy nem az iskolában vagyunk, nem fognak a hátam mögött összesúgni, hogy mekkora egy céda vagyok. Hm... ez azt jelenti, hogy nem vállalnám fel azt, ami Darius-szal van kettőnk között. Dehogynem, csak éppen még nem tudom, hogy mennyire szenvedélyesen, azért ismerős közegben jobb egy kicsit szolidnak lenni. A tanárok szerintem a felnőttebbekkel, egyetemistákkal megbocsátóbbak, ősztől én is az leszek, ha sikerül összekaparnom elég pénzt, hiszen tökéletesen lemondtam róla, hogy a szüleim finanszíroznák medimágusi képzésemet. Egy felkérést kaptam, amit még nem merek túl komolyan venni. A griffendél gyalázatos kviddicsszereplése után sokan arra fogták, hogy nem volt komoly szurkolótábor. Évekkel ezelőtt én vezettem a pompomcsapatot, és akkor győztünk is, valahogy aztán elsikkadt a dolog, amikor a tanulmányaimra koncentráltam. A mostani hatodikosok állítólag kijártak nekem egy egyetemi ösztöndíjat, ha maradok, és ismét táncolok. Nem is tudom, akkor nem kéne elmennem nyáron dolgozni. Bár... akkor is elmennék, némi pénz nem ártana, és nem akarok másokra építeni.
- Missycicának jó itt. Da. – Bólintok és odapusszantok a szájára, hogy lecsücsenjek a törölközőre. Enyhe pírrel nézek félre, amikor a törölköző alatt megoldja az átöltözést, mégis végigfuttatom a felsőtestén a tekintetemet. Azért mégiscsak más, ha az ember a párját nézi, vagy ha csak körbekukkant a strandon, ahova eleve alig jár. Hát mit ne mondjak, tényleg jó kondiban van.
- Oooké... – Nyújtom el, és felülve lehúzom a pólómat, kivillan a fürdöruhám vörös bikinifelsője. Nincsen hatalmas mellem, ezt eddig is tapasztalhatta, ám annál formásabb. Kibújok a tépett farmerszoknyából is, végülis ez még nem fehérnemű, de viszonylag keveset rejt. Annyi titokzatosság azért kell. Azért nem tudom nem észrevenni a fürdőgatya domborodó részeit, na igen, a strand igencsak intim hely, szinte mindent megmutat. Amint ez kész, csattal feltűzöm kontyba a hajamat, hogy ne ázzon el, aztán nyújtom a kezemet, hogy mehetünk pancsolni. Labdát ugyan nem hoztunk, de majd játszunk, és úszunk egymással.
- Ugye majd itt is ebédelünk? – Kérdezek oldalra, és ahogyan lépdelünk a víz felé, elhalad melletünk három fiú, akik alaposan utánamnéznek, fülig érő fogpasztavigyorral bombáznak. Sután lehajtom a fejem.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-08, 08:05



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Legszívesebben megzabálnám. Most már legalább értem a viselkedését, az első találkozáskor zavarba hozott vele, nem tudtam eldönteni mit akar, vagy mire készül velem kapcsolatban, először kihívó volt, aztán szerény és mindezt árnyaltabban váltogatta. sikerült azonban teljesen kiismerni, legalábbis amennyire egy nőt ki lehet ismerni, tudom, hogy édes lány, kedves és egyáltalán nem szabad erkölcsű, nem szándékosan teszi mindazt amit tesz egy férfi szemei előtt, egyszerűen a lényéből fakad. Ezért is kell, hogy mindig mellette legyek, hogy megvédjem az olyan vadbarmoktól akikkel tele van a Mardekár ház. Nem véletlenül küldtem ki a szökőkúthoz, hogy ott várjon rám.
Elmerülök egy kicsit nyakának finom illatában, ha kettesben lennénk többet is tennék egy egyszerű csóknál, beleharapnék, megcsiklandoznám a nyelvemmel......de pont erre nem szabad most gondolnom, a fenébe a fantáziálással amire minden egyes pillanatban akaratlanul is rávesz. A végén nem fogok beleférni a gatyámba. Ám azt sem akarom, hogy megijesszem azzal, hogy letámadom a vágyaim kielégítése céljából, fő az önuralom, Missyvel nem egyszerűen csak együtt akarok lenni, nekem több kell belőle és többet is szeretnék nyújtani mint egy gyors menet, sikolyokkal és kéjes nyögésekkel. Édes ahogy mentegetőzik, nem is vitatkozom vele többet, csak rámosolygok, de az is szélesedik amikor "da"-val kérdez vissza. Hangosan felnevetek.*
-Da! Te tudsz jól bolgár nyelv.
*Eszembe sem jut Nataliiaról többet mondani, a családom tagja, biztosan szóba kerül még az összes többi unkahúgommal együtt, úgy is meg kell ismerje őket ha igent mond aa meghívásomra, ám ezt még elpercelem, vagy elnapolom várva a kedvező alkalomra. Ezzel sem akarom letámadni. Magamhoz húzom, érezni akarom hogy mellettem van, hogy hozzám simul, hogy az enyém. Utóbbit azért, hogy senkinek ne jusson eszébe még egy ártatlanul vágyakozó pillantást sem vetni rá. Talán a csókom is azért sikeredik igen szenvedélyesre és azért nem érdekel szemernyit sem kit botránkoztatunk meg tettünkkel, hogy megmutassam mindenkinek, Missycica hozzám tartozik. Egyfajta birtokolni vágyás is van ebben, gyerekes irigység másokkal szemben; ő az enyém, nem adom senkinek. Ám bármennyire is cuki és aranyos, és mindenek felett nő, hihetetlenül érzékeny minden rezdülésemre. Nem mondom ki mi zavar a strand zsúfoltságában de ő már tudja, elég csak a szemembe néznie, vagy a homlokomra írta egy Hóborchoz hasonlatos szellem. Tenyeremet az arcára simítom, mélyen a szemeibe nézek és alig észrevehetően elmosolyodom.*
-Da. kicsi fürdés, sok kettesben.
*imádtam vele lenni az erdőben, de akkor még semmilyen szinten nem léptem volna tovább. Mostanra úgy érzem a kapcsolatunk megérett egy kicsit többre, szívesen kettesben lennék vele, persze ha már elhívott strandolni, minden bizonnyal okkal tette, szüksége van az ilyen programokra, nem erőltethetem rá magam csak azért mert nekem így jó. Kompromisszumot kötök magammal és a türelmemmel, piszok nehéz de az apró kis csókjai sokat lendítenek a dolgon.
A kérdése váratlanul érint, nem készültem fel erre a mai napra, a cuccaimat is csak úgy hirtelen dobáltam bele a zsákomba, szóval nem, nem igazán van rajtam fürdőnadrág, de ebből nem csinálok gondot. Látom, hogy kíváncsian tekint körbe, nehogy egy ilyen apróságon múljon már, nehogy tovább kelljen mennünk. Fürdeni akarok, vele, átölelni a vizes testét, nézni ahogy napozik vagy mi. Finoman megfogom az állát két ujjal és magam felé fordítom.*
-Nem probléma. Da? Itt jó Missycicának?
*Ha rábólint nekiállok vetkőzni. Először ledobom a zsákomat a földre, majd a tarkómon át lehúzom magamról a pólót. Tetoválásom nincs, csak a szálkás izmaim szelik át a felsőtestem, egyáltalán nem vagyok felfújva, az izomkötegek formásak ugyan de nem hatalmasak viszont annál több erőt sejtetnek. Előszedem a törölközőmet és a fürdőnadrágot, előbbit a derekamra tekerem, ezt is csak a közszemérem sértés vádjának elkerülése végett, különben ha kettesben lennénk nem izgatna. A törölköző alatt lecserélem a két nadrágot, majd Missy felé dobom a törölközőmet.*
-Kicsi lány, vetkőzz!
*Fülig ér a szám, és most én jövök. Karba font kezekkel, mardekárzöld rövidnadrágban állok előtte és nézem. Várom, hogy meglássam végre mindazt amit a fürdőruha nem takar el. Aztán majd bedobom a vízbe.*



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-06, 22:22



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Nem várom tőle, hogy mondja ki, hogy mi a helyzet velünk, azt hiszem ez magától kialakul, mintsem hogy cimkézni kéne, vagy halmazokba dobálgatni. Egy csók, egy ölelés, bárhogyan is vesszük, valami alakul. Csak azt tudom most mondani róla, hogy egyszerűen tökély. Külsőleg figyelfelkeltő azokkal az ábrándos kék szemeivel, a boltozatos mellkasával, ha ránk támadna három hegyi troll, még akkor se lenne tele a bugyim, ám a benső... ahogyan kezel, az valami tényleg fantasztikus. Egyszerre tud romantikus lovag lenni, aki körbeudvarol, mellette meg olyan erős, és nem von le semmit az értékéből, hogy kissé elérzékenyült az apja házánál, ettől csak még jobban tetszik. Engem is olyan ügyesen irányít, nem érzem magam mellette megalázva, csak kisegít, eltörli a bizonytalanságomat. A nyelvi nehézségek mintha nem is lennének, értékelem, hogy ennyire próbálja megérteni az angolt, míg én egy szót sem tudok bolgárul. De most, már egyet tudok, da! És a vodka az minden nyelven vodka, ugye?
A hoppanálás után a tudtomra adja, hogy talán ezt nem így kellett volna, erőteljes szabadkozásba fogok, tényleg nem gondoltam át a hangulat hevében, ám azt sem szeretném, hogy úgy érezné, hogy most azért érzem magam rosszul, mert kijavít. Erről szó sincsen, igazából idősebb, tapasztaltabb, miért ne lehetne neki igaza? Ráadásul tényleg logikus amit mondd, így miután lejátszottuk a meccset, hátravetett fejjel kuncogok bele a csókjába, amelyet a nyakamon helyez el. Azért egy barát nem viselkedik így, ugye? Határozottan azt érzem, hogy akar tőlem valamit, és olyan ügyesen teszi, hogy már észre sem veszem, hogy jó ideje nem jut eszembe Roy. Hült helye sincsen a gondolataimban.
- Darius a végén még tényleg zavarba jövök, ha így kezelsz. Béna voltam, tudom, és maradjunk ennyiben. Ettől még bezsebelem a bókjaidat, jól esnek, te meg... imádnivaló vagy, egy szóba össze tudom sűríteni, így jó? Da? – Kérdezek vissza csalafinta mosollyal, és a derekára simítom a kezem, az övét pedig a sajátomra irányítom, hogy esetleg megindulhassunk, ekkor gondolkozom rajta, hogy ki lehet az a Natalia. Végül nem kérdezek rá, mert sokkal jobban előtűnik, hogy elfúlnak a szavai, mintha tényleg valami baj lenne, és hát a szavakon túl mit adhatnék, ha nem magamat? Ezúttal cseppet sem érzem magam zavarban, a teljes értékű felét képviselem ennek a párnak, és nem nagyon izgat, hogy ki lát minket. Jó eséllyel főleg muglik, akiket soha többé nem fogunk látni. Én indítottam a csókzuhatagot, s menetrendszerint átveszi az irányítást, megkezdődik az adok-kapok. Amennyire szűzies alkatnak gondoltam magam egykor, mindez most annyira természetes, biztonságot nyújt, ahogyan odafigyel rám, és eltűri a szeszélyeimet.
- Azért... ha legyünk egy kicsit kettesben is egy fürdés után, hát én... szívesen. – Mondom ki, nagyon kedvemre való volt, ahogyan a múltkor elvitt a birtok egyik lugasába. Vagy hogy is nevezzem...? Csak egy fa hűs árnyéka volt, mohákkal belepve, számomra mégis maga volt a béke szigete, ahol igazán önmagam lehetek. Most akkor standozzunk, ha már ezt találtam ki, és ő is így szeretné. Vagy talán úgy véli, hogy nyomulásnak gondolom, ha kettesben akarna velem lenni? Mondom én... nagyon figyelmes. Akkor nem erőltetem, csak ha átgondolja a dolgokat. Még két-három lezáró csókkal vetek véget a témának, ám nem húzódom sokkal arébb, hiszen jó érzés a simogatása, főleg a hajamnál.
- Rajtam már van fürdőruha, ugye te is abba jöttél? Vagy át kell öltöznöd? – Forgatom a fejemet, hátha lelek kabinokat, és egyébként is olyan helyet, ahol le tudunk cuccolni. Egy helyen egész szép kis félárnyék van, a fű is amolyan fenyőzöld színben pompázik. Ide érdemes lesz leheveredni. Kérdőn pillogok smaragdjaimmal, mert ha közben mégiscsak visszavonulót fújnánk a kettőnk kis világába, akkor nem is kell itt időznünk.




[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-04, 09:35



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Az, hogy sokaknak nem világos még milyen kapcsolat is van köztünk, az az én hibám. Egyszerűen csak szeretném kisajátítani magamnak, minél több időt csak vele tölteni kettesben, de nem azért mert szégyellem, erről szó sincs, hanem mert nem akarom, hogy bárki megzavarja azokat a csodás perceket melyeket vele tölthetek. Most, hogy a vizsgákon is túl vagyunk és már mindenki csak teng-leng az iskolában várva a nyári szünetet, pláne minden időt kihasználok, hiszen mindkettőnknek van családja akikhez hazautazunk, hosszú lesz az idő amit nélküle kell eltöltenem. Nem véletlen, hogy eszembe jutott egy közös hétvége, vagy akár egy-két hét is amit egymás társaságában tölthetnénk el. Missycica fontos a számomra és ugyan nem sok mindent írtam róla a családomnak, talán babonából, szívesen bemutatnám nekik. Az unokahúgaim odalennének tőle, a nénikéim pedig minden bizonnyal már az esküvőnket terveznék, amiről persze igyekezni fogok majd őket lebeszélni. Nem akarom Missyt elijeszteni, másrészről úgy gondolom ez még igen távoli, érezzek bárhogy iránta. Ez a lány megérdemli, hogy minden szép sorjában kövesse egymást az életében, ne maradjon ki semmiből csak azért mert annyira rohanni akarunk valamerre. Amikor idejöttem a Roxfortba nem voltak ilyen irányú terveim, tulajdonképpen elképzelni sem tudtam, hogy a közeljövőben bárkivel bármilyen kapcsolatot képes lennék létesíteni, csak túl akartam élni a hátralévő iskolai éveimet, meg akartam tudni az apámról mindent amit csak lehet és aztán újult erővel visszatérni az otthonomba. Bár nagyon hiányoznak a családom tagjai, most mégsem várom már annyira azt az időt ami kétségtelenül gyorsan eljön majd, hogy haza kell utaznom.
Ha előre tudom, hogy ez Missy első önálló hoppanálása, ráadásul mással, akkor talán egy pillanatra megáll bennem az ütő, de akkor sem lettem volna vele és a képességével szemben bizalmatlan, a kezébe adtam volna magam akkor is, hogy elhozzon ide a strandra, bár az elképzeléseim szerint rajta kívül nem lesz ebben semmi jó. Ám azért muszáj egy kicsit eligazítanom a hoppanálás szabályainak rögös útvesztőjében, feltételezem az izgatottság miatt nem vette figyelembe és nem tervezte meg hova hoz minket. Ám bármennyire is próbálom ezt kedvesen a tudtára hozni, és utólag megdicsérni, nagyon a szívére veszi. Átölelem, szorosabban magamhoz vonom a derekánál fogva és komolyan, mélyen a szemeibe nézek. Olyan jó lenne ha a nyelvi nehézségek nem állnának közénk, sokkal jobban elmondhatnám mennyire csodálom és imádom, így azonban hiába fogalmazok gondosan, talán félreért, vagy nem kerül előtérbe a lényeg. Ez is hozzácsap némi bizonytalanságot a viselkedésemhez, pedig bőven elég lenne az is, hogy mennyi ember zsibong körülöttünk.*
-Missycica! Te lenni csodálatos, nem lenni hülye. Okos, szép, cuki. Nem buta cuki, kedves cuki. Nataliia tanítani nekem, cuki mit jelent. Kicsike, édes cica, és szép nő. Igazi nő. Da?
*Mindezt legalább harminc cirkalmas mondatban el tudnám mondani neki ha értené az én nyelvemet, egy röpke pillanatra elkap a romantika diszkrét bája is, még azt sem tartom lehetetlennek, hogy verset írjak neki. Missyt annyira az életem részének tekintem, hogy úgy beszélek a családom tagjáról, Nataliiaról, mintha régről ismerné, pedig valószínűleg fogalma sincs kicsoda is ő, bele sem gondolok, hogy ezzel talán újabb félreértésre adhatok okot. Csak átkarolva szorítom magamhoz míg egy megfelelő helyet nem talál nekünk. Ám fene az éles szemeit és az érzékeny lelkét – amit egyébként külön-külön is imádok – észreveszi rajtam, hogy valami nem kerek. Megint csak bele kell másznom a szavak sűrű tengerébe, el fogok veszni úgy hiszem.*
-Nem, nem lenni baj Missycica. Jó itt, neked is jó, nekem is jó.
*Csodás mondat, minden bizonnyal versenyt nyerhetnék vele az értelmetlenül makogó majmok között. Többet is mondanék de nem tudok, és nem is akarom félbeszakítani az ő mondandóját, Missy kétség kívül sokkal ügyesebb ezen a téren és én elmerülök édes ajkainak csapdájában. Nem érdekel kit botránkoztatunk meg, magamhoz szorítom, egyik kezem a derekán, a másik a nyakán landol, utóbbival még a hajába is beletúrok, játszadozom a tincsekkel, egyet úgy az ujjam köré csavarok ahogy ő tette velem. Nem is hagyom abba, nem vetek véget a csóknak, neki kell elhúzódnia ha már volt olyan merész és a strand közepén állva simult hozzám.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-07-01, 23:11



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]
 

Akikkel beszélgettem, ők is furcsállották a pillantást, amivel Darius végigmérte őket. Biztosan nem nyílt dolog még, hogy van köztünk valami... igazság szerint még én sem tudom, olyan kellemes volt vele csókolózni, sőt, több is volt. Az egészet felelőtlenül indítottam, elragadtak az érzelmeim, hogy miután másodszor is olyan udvarias, mégis magabiztos volt velem, ennyire maga alá került. Nem biztos, hogy adnom kellett volna a szájára azt a puszit, amiből végül mégiscsak csók lett. Nem tudom, lehet, hogy valamiért rá is átragadt ez a romantikus képzelgés, hogy nem tud gátat állítani a túlcsorduló hullámnak, ezért csókolt vissza, fűzte tovább a szálakat, amiből már egyikünk sem tudott kiszabadulni. Nekem volt időm gondolkozni az elmúlt két napban, amíg nem találkoztunk, nem akarom erőltetni a dolgot, biztosan vannak más lányok, akik szemet vetettek rá, és hát amilyen béna vagyok, esélyes, hogy a magabiztosabb társaim már régen elcsavarták a fejét. Ha nyomulnék, azzal csak elrontanék mindent, lehetünk barátok is, ha számára úgy könnyebb, nekem nem tartozik beszámolással. Áh, megint csak összezavarom, hiszen ha nem akarnék tőle semmit, miért javasolnék közös programot? Aztán meg puszival köszöntöm... Tényleg én vagyok a szeszélykirálynő, agyrém! Ha nem lennék, ki kéne találni. Össze kéne szednem magam, és az életben egyszer harcolni azért, amit akarok. Jó kezdet, hogy csak alig lepődök meg a csókon, finoman viszonzom, még azért nem ugrok a nyakába, nem tudom, hogy a külső szemlélők hogyan reagálnának. Cseppet sem ítélem meg gondnak, hogy valami edzésből jöhet, már láttam így, csak akkor éppen futott. És különben is, miért lenne mindez probléma? Emberek vagyunk, természetes, hogy ne játsza mindig a tökéletest, főleg, hogy nem is tudott rám készülni! Így is dögös, hihetetlenül dögös.. Azt még magamban sem merem mondani, hogy cuki, ha véletlenül olvasna a gondolatomban, biztosan rosszul esne neki, hogy nem csak csupa férfias jelzővel látom el. Pedig egy srác is lehet cuki, Darius lássuk be, mégis az. És ahogyan néz rám, amikor visszajön, immár tisztábban, majd’ felfal a tekintetével. Egy pillanatra lesütöm smaragdzöld pillantásomat, annyira jól esik, de hogy még hangosan ujjongjak is... Na azt nem. Ahogyan kisimítja az arcomból a szőke loknit, ösztönösen idomulok a tenyerébe, macskamód, már megszokhatta. Aztán már hoppanálunk is, nem tudom visszafogni a sikerélmény okozta örömmámort, és tényleg magamba gyűröm, mintha valami fekete özvegy lennék.
- Oh... McGalagony professzor ezért minimum félbevágna, hoppanálás nélkül is, de hülye vagyok. – Csapok a homlokomba. Furcsán csiklandozó érzés, ahogyan a nyakamat veszi célba, kuncogva nevetek fel, hiszen zavarbaejtő, ám mégsem idegen érzés. Megnyugtatóan jár át valami bizsergés, amelytől nem tudok szabadulni, kábultabban pillogok rá fel.
- Néha úgy érzem, hogy tök hülye vagyok hozzád. Egy értetlen csitri. – Csóválom a fejemet, ha úgy vélné, hogy inkább valami hugi-pótlék lennék, hát azt is megértem. Végül mégiscsak a derekamra csusszan a keze, és megindulunk valamerre, közben a lelkesedésem is csökkenőben, viszont még halványan mosolygok. Véletlenül téved csak oldalra a tekintetem, elkapom a pillantását, nem úgy tűnik, mintha minden rendben lenne. Megállítom őt, és kiscica tekintettel lesek rá fel.
- Ugye baj van? Elmondod..? Tudod, hogy nekem mindent. Ne itt legyünk? Mehetünk máshova. Bárhova! Tényleg! – Kissé sokat csacsogok, mellette sikerül úgy kiteljesedni, hogy csak utólag jövök rá, hogy mennyit beszélek. És hogy főleg miket. Ha már csókkal köszönt, itt az ideje, hogy én magam is bizonyítsam, úgy gondolom, ahogy, nem csak pillanatnyi lángról szólt mindez. Lábujjhegyre emelkedek, átkarolom a nyakát, és az ajkára tapasztom a sajátomat, ezúttal bátrabban köszönve be a fogai közé ékelt édes nyelvemmel, csakis annyi időre, hogy át tudjam adni neki az áhított irányítást. A szívem közben úgy zakatol, hogy rögtön kirobban a helyéről.




[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-06-28, 06:55



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Nagyon örülök annak, hogy Missy előtt nem hangzott el semmi a háztársam szájából, mármint az én jelenlétemben, különben biztosan átrendeztem volna az arcvonásait. Amikor először megláttam, másra sem tudtam gondolni, minthogy annak a bunkónak mennyire igaza volt, így el is felejtettem megkérdezni tőle, volt-e valamilyen kellemetlen élménye a vele való találkozáskor. A szökőkútnál újfent kiment a fejemből és erről megint csak Missy tehet, mert odakint a napfényes sugarak csillogásában olyan akár egy angyal. Egy dögös angyal. Azért magamban megfogalmazódik a remény, hogy ha történt volna bármi is, azt látnám rajta, elmondaná vagy mindkettő egyszerre és akkor villámsebesen visszamegyek, hogy beverjem a képét a srácnak. Egyelőre azonban nem szerzek tudomást ilyesmiről és nem kell Missy szeme láttára vadállattá változnom. Biztosan megijeszteném vele, azt pedig nem akarom. A kapcsolatunk törékeny, látott már sokféleképpen még a legrejtettebb gyengeségemet is megmutattam neki amikor majdnem összeomlottam az apámat és az új családját látva, ám az erősségeim eddig még nem kerültek elő. Missy feleannyira sem ismer mint amennyire ő gondolja és félő, hogy ha minden oldalam megmutatkozik előtte, akkor sarkon fordul és faképnél hagy. Szóval érthető ha egyelőre kerülném az ilyen konfliktus helyzeteket. A strand ötlete tetszett míg bele nem gondoltam abba, hogy hányan fogják – köztük velem az élen – csorgatni a nyálukat utána, csupán az vigasztalt, hogy Missy velem van és remélhetőleg velem is marad. Mindezek után úgy gondolom ebből a szempontból mégsem olyan veszélytelen a mai program, de majd megpróbálom visszafogni magam. A fogcsikorgatás biztosan nem marad el és valószínűleg többet állok majd a hidegvizes zuhany alatt mint az érthető és könnyedén megmagyarázható lenne, de rajta leszek a témán. Már az illata is mámorító, ha ehhez hozzáadom azt, hogy pár percig süti a nap a bőrét….finom meleg lesz és selymes….a haja nedves és….ezen a ponton nagyon gyorsan végigjátszom magamban a kedvenc számomat amiben kemény gitárszóló van, mert Missy sem könnyíti meg a helyzetemet azzal ahogyan hozzám bújik és ujjaival végigaraszol a mellkasomon. Mély levegő, a helyzetről elterelő mosoly következik, az sem véletlen, hogy egy tincset elsöprök az arcából.*
-Da. Más. Én várni.
*Más elsz az biztos, ha sejtéseim nem csalnak rengeteg ember lesz körülöttünk ami egyrészt jó, mert elvonja a figyelmemet Missy felfedett bájairól, másrészt viszont utálatos egy dolog ha a barátnődet mindenki leplezetlenül bámulja és alig érhetsz hozzá mert már egy csók is szeméremsértésnek bizonyul. Piszok nehéz lesz ez a nap azon felül, hogy Missyvel lehetek, de megérdemlem ha eddig nem jutott eszembe semmilyen más program, hogy őt megelőzve ajánljam fel. Edd meg amit főztél Darius. A birtok határain kívülre való séta alatt további gitár szólók jönnek-mennek a fejemben, aztán amikor megállunk és megfogja a kezemet, már sejtem, hogy hoppanálni fogunk. Nem tudom mennyi gyakorlata van benne, nem szeretném megsérteni azzal, hogy kioktatom, ezért nem szólok semmit és csak remélem, hogy egyben megérkezünk. Ennyire bízom benne. Fura, soha senkinek a kezébe nem adtam volna nyugodtabb szívvel az életemet, ezen majd alaposan el kell gondolkodnom és azt hiszem sürgető egy újabb Három Seprűs látogatás, lehetőleg a legutóbbi ivócimborámmal. senki nem kárhoztathat azért mert a megérkezésünkkor kissé tátva marad a szám és nézek körül a zsivaj hallatán. Amikor lelkesedve a nyakamba ugrik, átölelem, szerencse, hogy most nem látja az arcomat. Egy picit biztosan megvillant most a szemeimben az ijedtség, amivel már nem igazán megyek semmire. Első próbálkozás a vizsga óta. Remek. Krákogok egy sort, nem bántani akarom hanem megvédeni, hogy többé ilyen hibát ne ejtsen.*
-Missy, Missy, Missy….messze kell hoppanálni, messze sok embertől.
*Súgom a fülébe de, hogy ne érezze magát olyan pocsékul mint ahogy különben érezné, belecsókolok a nyakába. addig nem is eresztem amíg nem kapok valamiféle visszajelzést, hogy érezze, óvni akarom őt. *
-Ügyes lány.
*Azért persze dicséret is jár, nem véletlenül Griffendéles, elég nagy bátorság kellett ahhoz, hogy elsőként engem is magával vigyen. Másrészt nem szeertném az önbecsülését letörni, bízzon csak magában, az első siker megalapozza a többit. megint derékon kapom és addig szorosan így is tartom míg nem érünk olyan helyre ami megfelel neki. Egy kicsit rosszul vagyok a nagy tömegtől, itt aztán nem csinálhatsz akármit mint a tengerpart néptelen szakaszán, vagy a tóparton ahol éppen elég bokor takar el a kíváncsi tekintetek elől. S ekkor el is határozom, hogy magammal viszem Missyt haza, ha szeretné és el tud szakadni a családjától egy kis időre és szívesen bemutatom a családomnak is. Megmutatnám neki a mi tavunkat ahol nem zavarna senki, bár….ennek a strand dolognak is megvan a maga filingje. Leginkább az, hogy Missyvel vagyok itt. *




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-06-26, 10:08



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]


Remélem Darius nem tart valami nyomulós bulának, meg kell találnom magamban azt az egyensúlyt, hogy nem akaszkodok rá, mégis valahogy kimutatom, hogy ő az egyetlen, aki igazán érdekel. Bár lenne egy kicsit több tapasztalatom. Vele minden annyira magától jön, mégsem akarom, hogy úgy érezze, máris van valaki, aki nem tud leszállni róla, de hát a jó életbe, olyan szép szemei vannak, miért baj, ha egy kicsit küzdök érte, hogy viszonozza mindezt, és fontosnak tartson engem? Nem tudom nem észrevenni a pillantását, ahogyan végigméri azokat, akikkel beszélgetek, holott vannak köztük vegyesen srácok és lányok is. Mmm... még soha nem nézett így rám senki, tulajdonképpen hízelgő bók, hogy csak a nézésével jéggé dereszt mindenkit. Nem azért követem a kérését, mert általánosan ugráltatható barátnő volnék, vagy mert félek, hogy nekem támad. Látom rajta, hogy ebben az ismerkedési fázisban még nagyon sérülékeny, bizonytalan, várja a visszajelzést. Érdekes! Én pont így vagyok vele, sőt még rettegek is, hogy mit szúrok el. Kedvesen bólintok, magától értetődő, hogy nem húzódok el a csókjától, ám ez is része volt annak, hogy nem akartam ráakaszkodni, lehet, hogy csak jó volt velem csókolózni, de most, hogy ott voltam, amikor a családja miatt összeomlott, már nem is akar tőlem semmit. Amikor mégis felvállalja, hogy nyíltan tetszem neki, akkor belül ujjongok, hihetetlen! Most tényleg azt jelenti, hogy van valakim? Lavender nem fogja elhinni. Igaz, megfogadtam a tanácsát, hogy ne kezeljem magamat lábtörlőként, és valaki majd úgyis fog értékelni. Szerencsére nem is kellett olyan sokáig várni, talán már beléptem abba a korba, amikor nem fognak évek eltelni hogy megakadjon valakinek a szeme rajtam. Sosem kezeltem magam úgy, hogy el lennék szállva a külsőmtől, jobban szeretem a csinos, divatos felsőket, mint azokat a szorítós, testhezálló ruhákat, amik többet mutatnak belőlem. Sportmelltartót hordok, nem pedig csipkét, ez biztosan kiábrándító lehet, de ha Darius-szal komolyan gondolom magunkat, ez még bőven megváltozhat, ő már biztosan tapasztalt, lehetnek elvárásai. Lavender is még szintén bukdácsol ebben a szerelmi útvesztőben, Eileen az, aki nagyon dögösen öltözködik, talán őt fogom megkérdezni az ügyben. Bevárom a szökőkútnál, végedeményben mindegy, hogy itt vagy a folyosókon, ha számára így egyszerűbb, hát miért ne. Az erő, amit felém sugároz azzal, hogy a derekamnál fogva húz magához, beaasztja a lélegzetemet, kipirulva simulok a karjába. Eddig még nem éreztem ilyet, most pedig minden olyan meseszerű, ha valakinek elmesélném, el sem hinné, azt felelve, hogy túl romantikus képzeteim vannak, és lehetőség szerint inkább Jane Austen regényekben éljem ki magamat. Ahogyan belecsókol a nyakamba, igyekszem levetkőzni szűzies képzeteimet, és végigszánkázok ujjaimmal a mellkasán. Nőként kezel, igazi nőként, akkor nekem is úgy kell magamat.
- Londonban. Ez azért más lesz, mint a tengerben.  – Nevetem el magamat, odabújva menet közben a vállára, hogy amikor már kiértünk a birtokon kívülre, akkor megpróbálkozzam én a hoppanálással. Pár éve jártam itt, de megkérdeztem egy háztársat, hogy üzemel-e még, és pozitív választ kaptam. Behunyom a szememet, és odakoncentrálva már reptetem is magunkat. Most először, így muszáj sikerülnie, ha nem akarom elrontani a napunkat. Amikor kinyitom a pilláimat, zsivajgó tömeg vesz, így boldog viháncolással ugrok a nyakába.
- Sikerült! Először próbáltam, és sikerült! – Körülnézek, és visszateszem a fejemre a szalmakalapot, amely valahogy a szabad kezembe került, és megtalálom a sort, amelyet viszonylag gyorsan végig tudunk állni, elég jól halad. Itt majd ügyesen kell elrejtenünk, hogy amúgy tudunk varázsolni, csoda, hogy hirtelen feltűnésünket nem vette észre senki. Már nézelődöm is, hogy hol lehetne lecuccolni.





[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-06-24, 07:11



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]




*Tervezgettem még programot a nyári szünet előtt Missyvel, de, hogy őszinte legyek sajnos jobban elfoglalt a hazautazásom megszervezése. A rengeteg ajándék amit az unokahúgomnak szántam, és a többi családtagnak akik voltak bőven és mind igényt tartottak egy kis Roxmortsi szuvenírre. Nem volt teher, de mégiscsak sok időmet vette el, ám sokat köszönhetek nekik, anyám helyett is, hiszen befogadtak minket, otthont nyújtottak és egy olyan meleg és szeretetteljes családi hátteret kaptam tőlük, amit szerintem soha nem éltem volna meg ha az apám velünk marad. Mindazonáltal Missy nagyon hiányzott, sosem gondoltam, hogy a közeljövőben megérint ez az érzés, de így volt. Ha ő nem jön el ma hozzám, akkor legkésőbb holnap én jelentem volna meg a Griffendél toronyban, vagyis a bejárat előtt valahol, s csíptem volna el egy háztársát, hogy jöjjön ki, legyen velem. Akkor is ha addig nem jut eszembe semmilyen épkézláb program. Legfeljebb elvittem volna a tópartra, rengetegszer körbe futottam már, mióta Missyt ismerem azóta kifejezetten kerestem is azokat a helyeket melyek kellőképpen rejtve vannak az arra céltalanul kószáló diákok előtt és persze találtam is néhányat. Így azonban egészen más, de nem mondom, hogy nem lepett meg ezzel a lépésével, kellemes volt a tudat, hogy velem tervez és a szabadidejét velem képzeli el. Nem vetettem be szándékosan a legilimencia képességemet, de anélkül is éreztem, hogy oda van értem. Persze ez így egoistán hangzik de nem ebben a formában láttam a lelke mélyére és most már minden a legapróbb morzsáig tiszta képet nyújtott Missyről.
Egy röpke pillanatra fellobbant bennem a vágy, hogy az értem küldött háztársamat állcsúcson küldjem, szerencséje, hogy nem Missy előtt tette a megjegyzését és más sem hallotta, különben most minden bizonnyal a falnak préselve ücsörögne a földön és próbálná helyre rakni az állkapcsát. Mire kiértem Missyhez már lenyugodtam, nehezen ment de megerőszakoltam magam már csak az édes cicus kedvéért, hogy ne lásson dühösnek, különben van olyan mimózalelkű a drágám, hogy félre érti vagy mást magyaráz bele a helyzetbe mint amit kellene. Az is sokat segített rendbe rakni a gondolataimat a srácról, ahogy fogadott, mosolygósan és tényleg dögösen. A pofátlan bunkó nem túlzott, de még nem ismertem Missy ezen oldalát, viszont néhány lélegzetvételnyi idő alatt sikerült elképzelnem, milyen lehet a ruhája nélkül, egyelőre fürdőruhában. Nagyon reméltem, hogy azon a strandon van hideg víz, sok.
Villámgyorsan átgondolva a többi mardekáros srác szex iránti igényét küldtem el Missyt a szökőkúthoz és reméltem szót fogad, különben esélyes volt pár pofon kiosztása amitől nem igazán rettentem meg, a Három Seprűs kalandom sem volt vészes, az összes sérülésem nyomtalanul eltűnt. Amikor a szökőkútnál újra csatlakoztam hozzá, megmosolyogtatott ahogy a fitos kis nózijával szimatol, de nem ezért hajoltam hozzá és csókoltam a nyakába, a lelkem gonosz kis cselszövője sarkallt erre a tettre, no meg az, hogy én is alaposan magamba szívjam az illatát és megkóstoljam a bőrét,annak ellenére, hogy jól tudtam a saját csapdámba esem majd. A kezembe veszem a felém nyújtott kezét, arra is csókot lehelek de aztán elengedem, csak azért, hogy birtoklón magamhoz húzzam a derekánál fogva, hadd lássa csak mindenki, hogy hozzám tartozik, hadd piruljon csak egészen az állomásig vagy a birtok határáig, vagy akármeddig amíg csak megyünk. Missy nagylány, csak nem szalad el sikítva.*
-Már nincs fontos....én boldog, hogy te hívni engem. Én nem járni strand soha nem, csak hideg tó és folyó, tenger. Da? Hol lenni strand?
*Azért jó lenne tudni merre és meddig megyünk, hogy én is tervezhessek, ha már eddig nem sikerült. Missyvel tölteni az egész napot csodás lesz, csak kibírjam ép ésszel, dudorodó nadrág nélkül.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-06-22, 20:55



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]


Különös érzés valakire programot építeni. Mintha... ettől már össze is tartoznánk, és tényleg. Ahogyan szőke tincseimet fésülgettem a griffendél hálókörletekben a tükör előtt, amikor a nyakamra tévedt a tekintetem, az ugrott be, hogy milyen lenne, ha oda adna puszit. Különös, tényleg az, hogy ennyire fel vagyok tőle lelkesedve, máris látni akarom, holott alig ismerjük egymást pár napja. Nem tudom, hogy mit gondolhat rólam, nem akarok soknak tűnni, hiszen az a csók talán korai volt, amit indítottam, de nem tudtam elviselni, hogy annyira egyedül van, nincsen senkije, talán csak én. Váratlan volt, és meglepett, hogy nem nézett holmi feslett cédának, és amibe belebonyolódtunk, abba még most is bizsergek. Bátortalan kis odacuppantásomra oly férfiasan, vagányul felelt, hogy tudtam, hazaérkeztem, rá van szükségem. Ha végül visszavonulót fúj, akkor sem fogok megsértődni, s maradunk barátok. A mézesmálnának titulált becézését pedig magasztosan fogom őrizni, hiszen oly egyedi, csak nekem szóló... Miután megkértem az egyik mardekáros srácot, hogy értesítse Dariust, hogy jőjjön ki, első körben csak azért, hogy beszéljünk, lehet, hogy teljesen más programja van, akkor vissza az egész, és megyünk máskor.
Becsapom a könyvet, ahogyan nyílik a klubhelység ajtaja, és már ő jön ki. Alaposan végigmér, ejha! Felállok a padról, és csak puszit adnék, nem tudom, hogy most mi a helyzet, lehet, hogy egyszeri alkalom volt édes egymásratalálásunk. Nem menekülök vissza a csigaházban, egy meglepett sóhajjal fonom nyaka köré a karjaimat, a napszemüveg egyébként is feltolva a fejbúbomra, s hagyom, hogy magával vonjon az érzés, hogy még mindig kellek.
Miután elszakadunk egymástól, bólintok, s várok én türelemmel. Már az is valami, hogy azonnal jön velem, és nem kell győzködnöm, netán átszerveznem a programot. Tíz percet bőven kibírok, ellenben már nem ülök vissza, kedvesen eldiskurálok azon iskolatársaimmal, akik butaságnak tartják a griffendél-mardekár ellentétet, ahogyan Darius is. Elég furcsa is lenne, ha még a házaink alapján is küzdenünk kéne. Szívesen veszek részt a pontversenyben, ám nem fogok vérre menő gazságokat vágni kígyós háztársaim fejéhez, a cuki bolgár sráchoz pedig pláne nem. Hiszen tényleg olyan édes. Csak megtanítom egyszer úgy igazán az angolra... Kérésére máris búcsút intek a mardekárosoknak, hogy kisétáljak a szökőkúthoz, addig kissé megmosom az arcom, befizetem a karomat. Amikor megérkezik, alig titkolt szaglászással veszek el még többet belőle, majd a kezemet nyújtom, ha csók, akkor kézfogás is.  Elindulunk az ösvényen, hogy hamarosan kilépjünk az iskola külső kapuján. Ki kell még sétálnunk a birtok kijáratáig, hogy hoppanálhassunk. Az is elég, ha csak Roxmortsba, onnan akár buszozhatunk is.
- Aranyos tőled, hogy csak egy szavamra eljöttél. Remélem nem vontalak el semmi fontostól. – Nevetek rá bájosan, csilingelő szavaim nyomán jelzem, hogy már minden bátortalanságom megszűnt vele kapcsolatban, fura, vagy nem fura, de nem éreztem magam letámadva, olyan természetesen simultunk össze, hogy nem volt kérdés, vele bátrabban továbbmennék. Egyszer csak fel kell nőni.






[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darius Benedict
Reveal your secrets

avatar

Varázshasználó

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 205

TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon 2015-06-18, 08:51



Missycica & Darius

[You must be registered and logged in to see this image.]



*Minden gondolatom Missy körül forgott az utóbbi napokban, de tudtam jól, hogy nem ennek köszönhető, hogy megint csak épp átbukdácsoltam a vizsgáimon. Eddig sem volt másként, de nem is nagyon érdekelt, nem voltak nagyratörő ambícióim, sem különösebb tervem a jövőmet illetően, a családom révén volt elég anyagi fedezetem sok mindenre de az igényeim sem voltak túl nagyok, nem szálltam el magamtól, jobbára csak a hobbimra költöttem. Az előző nap elküldtem egy baglyot a nénikémnek a „sikeres” eredményeimet hosszan taglalva, néhány történetet amiről úgy gondoltam talán érdekli, az apámról egy szót sem írtam és egyelőre Missyről sem. A levél jelentős részét az unokahúgaimnak áldoztam, üdvözöltem őket néhány vicces szóval és a szavak között volt pár fenyegetés is a nyári szünetben esedékes látogatásommal kapcsolatban is. már beszereztem az ajándékokat mert anélkül át sem léphetem majd a küszöböt, bár esélyes, hogy azokkal sem, mert mire megtenném már kifosztanak. Terveztem, hogy még a hazautazásom előtt elviszem Missyt valahova, csak hát férfiból vagyok, az ötletek nem jöttek gőzerővel és volt néhány amit bizonyos okok miatt azonnal el is vetettem, mert úgy éreztem még nincs itt az ideje vagy nem leszek képes higgadtan véghezvinni. A legújabb gondolatomat próbáltam a bokszzsákon levezetni amikor az egyik háztársam – a buli óta felhatalmazva érezve magát arra, hogy kopogás nélkül rám rontson – rongyolt be a szobámba és kurtán közölte velem, hogy egy dögös csaj vár rám odakint és ha nekem nem kell, ő szívesen elviszi a tópartra egy kis meztelen fürdőzésre. Felkaptam az első kezem ügyébe kerülő tárgyat – egy vizes palackot – és hozzávágtam, majd tört angolsággal, de érzékletesen leírva mit teszek vele ha csak egy ujjal is hozzáér, közöltem vele, az enyém és máris megyek. Nagyon reméltem, hogy nem tévedek a lány személyét illetően, bár Missy csodás lány, gyönyörű és bájos, remek alakja van, azért a szendesége nem feltétlenül magától értetődően vonja maga után a dögös jelzőt, főleg nem abban a stílusban ahogy a pofátlan és halálraítélt srác fejezte ki magát. Mivel Missy már látott a legrosszabb pillanataimban is, más véleménye meg nem érdekelt, úgy ahogy voltam, izzadtan, félmeztelenül, melegítőben siettem ki, egyrészt mert nem akartam megvárakoztatni, másrészt nem szerettem volna ha a késlekedésem bizonyos lehetőségeket tár fel az iménti srác fejében. Amikor azonban megláttam Missycicát, felül kellett írnom a dögös jelzőre gondolt kétségeimet. Megemelt szemöldökkel néztem végig rajta nem is palástolva a döbbenetemet, csodálatomat és kíváncsiságomat. Sóbálványként álltam és hagytam, hogy kiszúrja a szemeimet két puszival, aztán a két tenyerembe fogtam az arcát és megcsókoltam, hosszan és kiéhezve.* ~Strand? Fürdőruha? Barátom, nem lesz könnyűmenet ez a nap.~
*Aggályaimat félretéve és bízva a lelkierőmben, nem utasítottam vissza, csupán pár percet kértem tőle, hogy menetkész legyek, de nem hagytam, hogy ott várjon rám ahol akármelyik mardis srác megláthatja, az udvaron lévő szökőkúthoz irányítottam, majd siettem vissza, hogy elkészüljek. Sosem voltam strandon, mármint igazin, tóban, folyóban fürödtem eddig amikor beköszöntött a nyár, sokszor még azt sem vártam meg. Kifejezetten érdekes újdonság lesz ez a számomra. Fogalmam sem volt, hogy mit vigyek magammal az alapfelszereltségen kívül ami törölközőt és pokrócot jelentett, utóbbit az ágyamról rántottam le nagy sietségemben, az imént elrepített vizes palackot utoljára szedtem fel az ajtó mellől és dobtam be a hátizsákba, ami egy egyszerű, mezei mugli hátizsák volt mentes minden mágiától. vászonnadrágot húztam, egy nedves törölközővel megtöröltem magam, meglocsolkodtam némi parfümben és egy kék, laza pólóval egészítettem ki a ruházatomat. A tornacipő alap. Pénz. Na de milyen? Hol van itt strand? Jó eséllyel Londonban, akkor muglipénz kell. Ropogós font. Nadrágzsebbe gyömöszöltem párat, eltettem a pálcámat és rohantam a szökőkúthoz. Kiérve megálltam Missy előtt és csak néztem rá várakozva, kivételesen tanácstalan voltam ami az indulást illeti, de készséggel segítek neki ha már tudom mit, hogyan és merre.*
-Strand. Fürdés. Kicsi ruhában.
*Vigyorogtam. szép lesz ez a mai nap.*




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Missy B. Foster
Reveal your secrets

avatar

Személyzet

ϟ Kor : 22
ϟ Hozzászólások száma : 190

TémanyitásTárgy: Missy & Darius a strandon 2015-06-17, 09:48



Darius & Missy

[You must be registered and logged in to see this image.]


És kész az utolsó vizsgám is! Szerencse, hogy a RAVASZ-t nem Piton vezényli le, mert akkor biztosan nem sikerült volna tökéletesre a bájitaltan is. Ezzel viszont még mindig él a dilemma, auror legyek, vagy medimágus. Muszáj a szívemre hallgatnom, még ha ezzel azt is érem el, hogy a családom kitagad, de másoknak szeretnék segíteni, mert ez vagyok én. A pálcámból soha nem löveltek ki átkok, és nem is fognak. Akkor sem, ha meg kéne védenem magam. Talán túl naív vagyok, de ha már odáig eljutunk, hogy bántani akarna valaki, akkor úgyis mindegy, kár harcolni. Ha útban vagyok, akkor nem egy varázspárbajon múlik az életem. Inkább úgy döntök, hogy segítséget nyújtok a rászorulóknak, azzal biztos, hogy nem okozok senkinek fájdalmat. A mai nap ellenben nem a pályaválasztásról szól, félreteszem a kérdést, és feldobom a lehetőséget Dariusnak, hogy elmehetnénk egy strandra, beütött a kánikula, ő már napokkal ezelőtt végzett a vizsgáival, így egyikőnket sem köt a tanév, az évzáróig meg van pár nap szünet. Nem is tudom, hogy minek nevezzem magunkat, hiszen nem kell mindent kimondani, én azzal is megelégszem, ha csak a barátja leszek, végülis a fiúk ebben a korban még igencsak szeretnek tombolni. Abból nem lehet baj, ha vele töltök egy napot. Nem tudom, hogy mennyire leptem meg, amikor szóltam az egyik mardekáros srácnak, hogy hívja már ki, és kint már eleve nyári ruhában talált, ami alól kivillant a fürdőruha pántja. Napszemüveg, és szalmakalap, a ruhám pedig talán kicsit mutogatós, baracvirágszínű egyberészes, komolyabb dekoltázzsal. Mivel nem tudtam, hogy hányadán állunk, két puszival köszöntöttem, azzal nem lehet baj. Miután felvázoltam a tervet, igent mondott, remélem, hogy nem zavartam meg semmiben, ezért lecsücsenek a folyosóra készített padok egyikére, és a magammal hozott könyvbe temetkezek. Időnként elsétál előttem egy-egy mardekáros, meglepett fejjel néznek végig rajtam, nem zavartatom magam. Biztos ami biztos ellenőrzöm a válltáskám tartalmát, naptej van, víz van, biztosan nem hagytam fent valamit a griff toronyban? Már úgyis késő bánat, nem fogom Dariust faképnél hagyni, hiszen ha nem lennék itt, amikor kijön, biztosan megbántódna. Így marad a merengés, hogy minden jó így? Aztán vissza a könyvhöz.






[You must be registered and logged in to see this image.]
a hízelgők pedig
jó tanácsot.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bajban a barátok
segítséget adnak,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Missy & Darius a strandon

Vissza az elejére Go down

Missy & Darius a strandon

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: London-