Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb



ϟ Avatárfoglaló
  Today at 09:38
Duncan McFayden


ϟ Duncan McFayden
  Today at 09:21
Duncan McFayden




ϟ Megan & Tommy
  Yesterday at 13:40
Megan Smith
A hónap posztolói
Megan Smith
 
Elijah Crowfield
 
Quessena Melchys
 
Dane Seoras
 
Calista Merrick
 
Cody Armstrong
 
Nox Djarum
 
Sheree Parks
 
Draco Malfoy
 
Luna Lovegood
 
Statisztika

Összesen 579 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Duncan McFayden

Jelenleg összesen 33659 hozzászólás olvasható. in 3128 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 8 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 2 Bots



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Lav & Gerry - Húsvéti eltávon

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4
SzerzőÜzenet
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 258

TémanyitásTárgy: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-22, 18:08

First topic message reminder :


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
Itt az ideje, hogy induljunk. Szófia egyik külvárosáig vezet a zsupszkulcs. A csillogó szemű szőkeség pár pillanaton belül itt van, még visszaszaladt valamiért, én már táskákkal a kezeimben várom. Azaz leteszem a táskákat, hogy addig a klubhelységben várjam meg őt. Kezd már kiürülni az iskola, a tavaszi szünet első napja köszönt ránk, végre mindenki elszabadulhat kicsit, még azok is, akik nem egyetemisták. Lavendernek nem tudom hogyan sikerült meggyőznie Agathaékat, de hihetetlenül boldoggá tett vele. Számomra logikus, hogy egy szobában, és egy ágyban fogunk aludni, már aludtunk többször is együtt, én sosem próbálkoztam legyűrni őt. Szerelmes vagyok, és majd kialakul, nem sietünk. Nem vettem észre rajta, hogy szégyenlős lenne, igaz, boxerben még nem aludtam vele, most sem fogok, minimum valami pólót húzok majd fölé. De ez még az este zenéje, most oda kéne érni Szófiába, hogy legalább a vonatot elcsípjük. Elhalad mellettünk pár évfolyamtársam, meg még néhányan, akik a valentin napi bulin is voltak, végülis ismertebb lettem ezzel, mint valaha, még azok is eljöttek, akiket meg sem hívtam. Igaz, bárki jöhetett, de nagyjából olyan hét-nyolc párnak adtam le a drótot, ők aztán úgy tűnik terjesztették a szükség szobájának szerelmes titkát. Egészen jól sikerült, de ami a legfontosabb, gyönyörű és cuki párom már nem csak a barátom. Nem azért vallottam szerelmet, hogy megmutassam, nekem is van helyem abban a bizonyos klubban, amely azt jelzi, hogy komoly párom van. De legalább nem kell magyarázkodnom, hogy miért bújok oda hozzá annyira szorosan. Igaz, korábban sem tettem meg, immár viszont kimondhatjuk, más lányok hivatalosan sem érdekelnek, és nem kell Lav furcsálkodó kérdéseit hallgatnom, hogy miért vagyok leszokóban a csajozásról? Egyszer-kétszer megkérdezte, de nem azért, mert vallomást akart belőlem kicsikarni; túlságosan szeretett barátként is, úgy vélem aggódott, hogy talán valaki megbántott, de azt szerintem ő is látta, hogy mellette mennyire boldog voltam már akkor, így nem is nagyon állt érdekében firtatni a dolgot. Na de hol van már a szőkeség?








[You must be registered and logged in to see this image.]
a fától az erdőt

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor nem látjuk

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 258

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-05-02, 21:49


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]


Nevetnem kell a válaszán, még akkor is, ha kis bolond. Ha én ilyennek szeretem, és nem változtatom meg a külsejét, ő miért teszi ezt velem? Vagy engem mégis máshogyan szeret? Vagy csak szeretné, hogy ne a köz számára öltözködjek, hanem az ő kedvéért? Végülis lehet szó, különben meg úgysem tudok mit kezdeni a női szeszéllyel, szépen lassan elfogadom, hogy míg barátokként csúnyán nézhettem rá a vicc kedvéért, a páromként már nem is jogos, hiszen nem vágyom hódítani, övé a szívem-lelkem, csak a megszokás indítja velem ugyanúgy a napi rutint, végülis szeretek magamnak is tetszeni, a tükörben valaki csinosat látni. Ám galád terv fogalmazódik meg bennem, ha már az átalakításoknál vagyunk. Ám mindent a maga idejében. Most megbocsátó mosollyal tűröm a ténykedését, és apró mosolyt villantok.
- Túl magabiztos vagy. – Incselkedek vele, és végtelenül boldoggá tesz a tudat, hogy már nem pusztán baráti szinten tehetjük meg, hogy húzzuk egymás agyát, én is szívhatom a vérét anélkül, hogy attól kéne félnem, hogy megbántom. Pontosan tudjuk, hogy a legjobb barátok is vagyunk, nem akadunk fenn apróságokon, mégis tudjuk, hogy mi a jó a másiknak. Pusztán kitágultak határok, nem lettünk kevesebbek a szerelemmel. Viszont sokkal többek. Ezért gondoltam, hogy miután még sosem voltam szerelmes, olyat is kipróbálhatunk, amit mással sosem tennék, például egy utazás. Miután még nem nagykorú, voltak technikai nehézségek, ám ez a legkevesebb, ha nem engedték volna, akkor letudom gyorsan az utat, és valahogy kikönyörgöm, hogy ismét náluk lehessek pár napot. Ez viszont most már csak egy kellemesen elengedhető téma, és már csak azon szomorkodhatok, hogy az bizony nem volt döntés, hogy a családja ügyében megerősítettem őt. Talán tényleg rá kellett volna bízni a dolgot, hiszen azzal tartom felnőtt, érett nőnek, ha kész kiállni értünk, nem pedig csak a férfira bízza magát.
- Lav... nekem kellett volna bíznom benned. – Mondom ki, és nem cél, hogy oda vissza mártírkodjunk. Én is buta voltam a kérdésben, ám a lényeg, hogy ez tényleg egy olyan apróság, amelynél nagyobb bajunk aztán véletlenül se legyen. Egymásért tettük, amit tettünk, így előfordul, hogy még kezdő szerelmesként csapongunk az érzelmek között, hiszen aligha gondoltam volna azon a valentin napon, hogy visszamondja, ő is szeret. A csókja hihetetlen módon jól esik, nem pusztán visszapuszilok, szétnyitom az ajkait, és rátalálok az édes kis nyelvre, nem zavartatva magam attól, hogy ki mit lát, gondol. Teljesen más az, mint amikor a kiválaszottakkal elvonultunk fűzni egymás agyát. Lav a szerelmem, és nem tesszük cseppet sem izléstelenül, egyszer-egyszer belefér egy csókolózás. Elindulunk végül a birtokon át a faluhoz vezető út felé, gyorsan túl vagyok a rosszkedven, főleg, hogy az iskola legszebb lánya tűntetett ki nyílt színen a csókjával. Tudom, hogy nem szeret a térmágikus eszközzel utazni, de majd megszokja, vagy ha már hoppanálhat, akkor könnyebben viseli majd az ilyesmit. Finoman nevetve tolom félre az egyik tincsemet, amit nagyjából a szemem elé kócolt.
- Büfé nem lesz, de én felkapkoltam neked kisasszony mindenfélével, még tegnap lementem az állomásra, és hoztam mindent, amit szeretsz. A vonaton pedig elmondom egy egyszerű káprázatbűbájt, és mindenki azt fogja látni, hogy bár ketten ücsörgünk a fülkében, de annyi csomagunk van, hogy esélytelen bejönnie, és magunkra csukjuk az ajtót. Annyi békát bontasz ki, amennyi jólesik. Sikongatni is ér... – Tovább hallgatom a kérdéseit, addig nem is indítom a kulcsot, majd ha minden tekintetben meg tudtam nyugtatni. Lássuk csak... magam már sorolom a válaszokat, de olyan csapongva kérdezett, hogy hirtelen nehéz is rendszereznem őket. – Lemegyünk. Fürdeni aligha, de körülnézni, fröcskölni mindenképpen lehet, és van ott egy frankó üzletsor. Lekisérhetsz, de gondoltam helyette inkább felfedezed a szállodai lakosztályt, de véletlenül se akarom, hogy úgy érezd, mintha valami kitartott kurtizán lennél, úgyhogy ezt felülbírálhatjuk. Gyere le, hozz egy könyvet, igyekszem pár óra alatt végezni, jó? – Átkarolom őt, miután mindent megbeszéltünk, és némi gyomorforgató pörgés után már biztosan fogunk talajt, Szófia egyik külvárosi utcácskájában. Az időeltolódás két óra, majd előre kell állítani az óráinkat, itt tizenegyre járhat, otthonról kilenckor indultunk. Még közel sem leszek éhes, főleg mivel még Lav mellett sem sikerült eltanulnom a reggelizés fortélyait.
- Megvan mindenünk? – Leltárazom a csomagjainkat, majd mivel részemről mindent rendben találok, elindulok bájos szőkém társaságában a vonatállomás felé. A jegyek biztos helyen a mellényem zsebében. Ráfogok a csini cica ujjaira, és a tenyerembe rejtem őket. Egyszerűen... büszke vagyok magunkra.
- Lepakolunk majd a szállóban, majd kis pihenő után irány a bank, mondjuk ha megebédeltünk. A munkám olyan koraestig eltarthat, szóval holnapra tervezz nagyobbacska városnézést, ma már inkább az éjszakába tudunk belemenni, de egy romantikus séta a parton... mit szólsz cica? – Azt sem akarom, hogy mindig a felhők felett lebegjünk és csak a szerelemről szóljon minden, így bízom benne, hogy majd bőven lesz lehetőségünk hülyülni is. Az a párnacsata egészen kedvemre való volt, és most nincsen itt Sadie, hogy belerondítson.







[You must be registered and logged in to see this image.]
a fától az erdőt

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor nem látjuk

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-30, 06:44


Gerard & Lavender




*Egész egyszerűen oda vagyok érte. A Valentin napi bál óta szépen alakult minden, fürödtünk a boldogságban mindketten, ez az utazás a megkoronázása mindennek. Lassan elmaradtak mögöttünk a sustorgások, már nem találgatott senki hiszen nem is volt miért, egyértelmű mindenki számára, hogy egy pár vagyunk minden tekintetben. Amilyen balga mód sikerült elbénáznunk az elején, most olyan profi módon tesszük, a kapcsolatunk szorosabb mint valaha, bensőségesebb és egészen romantikus de sikerült megtartani a barátságunkat is. Móka és kacagás az alap, az egymás gondolatainak kitalálása is csettintésre megy, és ugyanúgy tudunk beszélgetni szinte bármiről. Nekem persze mindig több mondanivalóm akad, s ha nem akkor is csinálok valamit amit muszáj elújságolnom Gerardnak, de remekül tudok hallgatni is. Azt mondhatnám, hogy minden tökéletes. ahogy a haja is minden nap.*
-Tök felesleges, mert ilyennek szeretsz.
*Nem beképzeltség vagy önelégültség, pontosan tudom, hiszen ilyennek ismert meg és számtalanszor elmondta szóban vagy a tekintetével. Másrészt hihetetlenül szórakoztató idézni a korábbi megjegyzését. Tudom, hogy ő sem változik meg, hogy nem fog rövidnadrágot hordani pólóval, csak ha nagyon be akarom vinni az erdőbe, mocsárba és rajtam kívül más nem látja. Tudom, hogy szeret elegáns lenni és én meg ilyennek szeretem. A külső szemlélőnek mi ketten a tökéletes ellentéte vagyunk egymásnak, de minket nem zavar, pont ez benne a jó, mert belsőleg viszont épp annyira passzolunk egymáshoz. Nem akarom megváltoztatni, úgy sem hagyná és ha mégis, pocsékol érezné magát abban a skatulyában amibe belekényszerítettem. Ugyanezt gondoltam korábban a párkapcsolat terén is, ezért nem voltam képes előbb elmondani neki, hogy mit érzek iránta. Szerencsére ő mindig felnőttebb nálam. Találkozásunk első pillanatától rá vagyok kattanva, tudom mikor mit érez, mi az ami nem esik jól neki, hiszen ez a barátságunk alapja is. Most is belepancsolok a lelkébe, pedig nem akartam, nem hittem, hogy ezzel lehet. Mielőtt szélvészként elrohannánk a közös kis ünnepünkre, magamhoz húzom az arcát, így nem indulhatunk el. Hogy az ő lelkében egy kis zavar támad, azt el kell űzni.*
-Édes tőled. Tényleg.
*Adok is érte neki egy csókot, nem az arcára hanem az ajkaira, és most anélkül, hogy körülnéznék. igaz, előtte már megtettem és momentán rajtunk kívül nincs senki a klubhelyiségben, de nem ez számít. Nem szeretnék úgy elindulni, hogy rossz érzés motoszkál mindkettőnk lelkében, márpedig ha az övében motoszkál, akkor az enyémben is. Mentségemre legyen mondva még jócskán benne vagyok a kamaszkorban és nincs idősebb testvérem, hogy kitanítson fiúkból, Gerard ráadásul annyira felnőtt, nekem nem csak a szerelmünket és az összetartozásunkat kell megszoknom, hanem ezt a felnőttlétet is. Azzal a reménnyel indulok el vele, hogy sikerült kiengesztelnem és ez már nem áll közénk többé, én meg nem fogok a későbbiekben szót emelni – még viccesen sem – azért, mert ő egyengeti az utamat a szüleim előtt. Mindig tanul valamit a kamasz. A birtokról kiérve már szabad az út a gyaloglásmentes utazáshoz, mivel a birtok határain belül tilos hoppanálni is, ezt csak azon túl tehetjük meg. A hoppanálás és a zsupszkulccsal való utazás nem különbözik sokban egymástól, már ami a fizikai jellegét illeti, nem is értem mi a bajom a zsupszkulccsal, de azt valahogy nem szeretem, most mégis el kell viselnem.*
-Zsupszkulcs….
*Mély sóhaj, de legalább átölelhetem közben. Gondolataimat erről az utazásmódról azonban eltereli a többi információ. Mugli vonat és szálloda. Izgalmasan hangzik. Szélesen elmosolyodom, mert ritka az amikor teljesen mágia nélkül kell helytállni, tudom, hogy nem varázsolhatok az iskolán kívül, de Gerard igen, viszont nem fog. A mugli vonaton nem lehet, legfeljebb a szállodai szobában amikor kettesben vagyunk, de akkor is óvatosnak kell lennünk.*
-Mugli vonat? Akkor nem lesz büfé. Szerencse, hogy hoztam tökös pitét…..a csokibékákat sem bonthatom ki. Nem lenne szerencsés. Nem baj, majd este vadászunk rájuk a szobában….és lemegyünk a tengerpartra? A bankba is elkísérhetlek? Alaszka anyáéknál vár majd rám, Missy segít eljuttatni őt. Különben össze - vissza karmolna minket.
*Egyre lelkesebb vagyok, nem csoda hiszen ez az első igazi utazásom a szüleim nélkül és, hogy ezt pont Gerarddal tehetem meg a világon a legjobb. Nem más rokonnal, nem barátnővel hanem Gerarddal. Míg beszélek a táskám pántját átvetem a fejemen, így keresztben függ a vállamon, nem kell fognom mert megtartja magát, így sokkal jobban át tudom ölelni Gerardot. Na igen, az a rossz a zsupszkulcsban, hogy meg kell fogni, különben két kézzel ölelném meg a szerelmemet.*
-Akkor indulás, és fogj jó szorosan.
*Mosolygok rá, bár felesleges volt mondanom, tudom, hogy szorosan átölel, ahogy azt az első alkalommal is tette. A különbség az, hogy most nem pirulok bele. Az is lehet, hogy megszeretem a zsupszkulcsos utazást, de csak Gerarddal. Mielőtt megfognám a borítékot, veszek egy nagy levegőt és a mellkasára hajtom a fejem, egészen hozzábújok. Aztán jöhet a forgás.*


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 258

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-29, 11:24


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amennyire jó barátok voltunk, még sehol nem voltunk az iskolán kívül együtt, csak a családjánál, hiszen nem varázslókorú még, rajta van a nyomjel. Ez nem azt jelenti, hogy másokat vittem volna. Annyira felszínes kapcsolataim voltak, hogy sosem jutottunk el idáig, most Lav-vel pedig olyan, mintha egy mininászútra mennénk, hogy megünnepeljük azt, hogy szeretjük egymást, hogy egy pár lehetünk. Nem várom el hogy mások előtt nyissuk ki az ajkainkat, de egy szájrapuszinak mennie kell, ezt nem is kérem, elveszem én magam, akár meglepi, akár nem. Ellenben nagyon örülök neki, hogy nem pironkodik, és lelkes, egyenlőre mégsem elvárt tőle, hogy a zsúfolt klubhelység közepén úgy smároljon le, mintha megnyertük volna a kviddicskupát. Már csak azért sem, mert ritkán kviddicsezem. Nem tenne túl jót a hajamnak, pláne hogy göndör hatodikosom is állandóan pusztítja. Így nem teszek megjegyzést, pusztán hosszan kitartom a puszit, akármerre is nézelődik. Mintha direkt játszanék az idegeivel, ám nem cél, hogy zavarba hozzam, felesleges korlátokat törni, már így is bőven több ez, mint amit reméltem. Szeret, az ajka pedig édesebb bármely lányénál, így ahova most készülünk, nem lesz velünk senki, hogy mégereggen minket. Már csak indulnunk kell, és magunk mögött hagyhatjuk a roxfortot pár napra. Végülis megvan az előnye, hogy hatodikos, hiszen az RBF-en már túl van, a RAVASZ pedig csak jövőre, így van lehetőség pár napra meglépni, amíg az ötödikesek és hetedikesek magolnak. Nekem már minden kész, az egyetemi évem pedig szerencsére nagyon profilba vág, így nem érzem megerőltetőnek.
- Megszokás... de lassan feladom, mert sosem javulsz meg. – Nevetek rá, ez aztán igazán belefér, ki másnak akarnék tetszeni, ha nem neki. Ha pedig ő jobban szeret kissé kócosan, akkor legyen így. Teljesen úgysem hagyom, hogy megváltoztasson, hiszen jobb szeret sportosan látni, mintsem elegánsan, de abból nem engedek. Nekem szükségem van rá, hogy kinézzek valahogy, a rövidnadrág és a póló ritkán az én világom. Legyen csak csinos a nadrágom és az ing is komoly. Az úgy férfias. A szülőkkel való megbeszélést már csak rásegítségnek szántam, nem azért, hogy bekavarjak. Azért ez nem esik a legjobban, azt hittem, hogy neki is örömteli lesz, hogy támogatom a dolgot, nem pedig valami csábító módjára sunyin rábízom a dolgokat.
- Szó sincsen róla. A tiéd volt a döntő, én tőled függetlenül csak megnyugtattam őket, hogy én is vigyázok majd rád. – Kissé ünneprontónak érzem a dolgot, hogy már az elején elbeszélünk egymás mellett, de majd visszajön a kedvem, mert nem nevetek, csak elkapom a saját böröndömet, hogy elinduljunk lefelé, a kezét természetesen megfogom. Értem én, hogy szoros a kapcsolata a családjával, én gáláns módszernek tartottam hogy írok az édesanyjának, de ha rá kellett volna bíznom a dolgot, hát legközelebb majd így teszek, levontam a tanulságot. Kiérünk a birtokról, hogy aztán előveszem a régi borítékot, amely most a zsupszkulcsunk is lesz, de előtte még válaszolok, egy fokkal már mosolygósabban, nem vagyok hisztis kislány, hogy órákig duzzogjak.
- Zsupszkulcs Szófiába, és onnan már mugli vonat, úgyhogy jól tetted, hogy nem hoztad a macsekot. Ha furán viselkedne, az másoknak is feltűnne. A belvárosban lesz a szállodánk, a tenger viszont még hideg a fürdésre, de lesz látnivaló bőven, ha készen vagyok a bankos dolgokkal. – Nyújtom felé a borítékot, hogy fogja csak meg, hamarosan indulnunk is kéne. Aztán mellé lépek, hogy ha kicsit is rosszul lenne a térmágia közepette, át tudjam legalább karolni, a poggyászaink majd viselik, ahogy viselik. Már csak ezért is jó, hogy nincs itt Alaszka, nehezen meg úsznánk karmolások nélkül az utat.







[You must be registered and logged in to see this image.]
a fától az erdőt

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor nem látjuk

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-27, 07:01


Gerard & Lavender




*Nem mintha nem láttam volna Gerardot az elmúlt hetekben, de most majdnem olyan érzés amikor megpillantom. A mai nap egészen más mint a többi, hiszen együtt megyünk Szófiába, kettesben. Végül is nekem mindegy hova megyünk, a hangsúly azon van, hogy ketten leszünk, távol az iskolától és a szüleimtől, kíváncsi tekintetektől. Az elkövetkezendő napokban igazán megismerhetjük egymást, más lesz ez az ismeretség és kiegészíti azt amit már tudunk a másikról. Nem hiába ér fülig a szám, nem látszik rajtam de legbelül ujjongok, ugrálok örömömben. Izgatott vagyok és boldog, még sosem voltam ilyen messze Londontól, főleg nem a szüleim nélkül, ez nekem olyan mint egy kisebb felnőtté válás. A nyakba ugrás még megy, eddig sem titkoltuk, hogy egy pár vagyunk, de a csókolózást igyekeztem kerülni mások szeme láttára. Az annyira intim, bensőséges, hogy csak magamnak és Gerardnak akarom, ezért adok csak cuppanóst az arcára. Nem tudom észrevette-e és csak nem tette szóvá ezt az igyekezetemet, vagy egyáltalán nem tűnt fel neki. Ez az egész úgy ahogy van még nagyon szokatlan a számomra, tudom, hogy neki is, mindkettőnknek. Alig győzöm kivárni, hogy végre elinduljunk és tényleg kettesben legyünk, mert eddig nem igazán sikerült. Itt a suliban hiába vonulunk félre bármelyik folyosó szegletébe, sétálunk le a tó partjára vagy térünk le a Roxmortsba vezető útról, az még sem ugyanolyan mint ami most vár ránk. A kézen fogva járás, az ölelések, az összebújások az is más, eddig is megtettük, a bál óta természetes és a nap szinte minden percében igénylem is, de a csók….az sokkal különlegesebb. Ezért is pirulok el mikor a számra ad csókot és nézek körül lopva, hogy rajtunk kívül van-e még valaki a klubhelyiségben. Ettől eltekintve persze majd` elolvadok ahogy mindig is, szeretem amikor megcsókol, amikor én tehetem meg megelőzve őt, szeretem az ajkait.*
-Akkor minek csinálod?
*Ezt sosem fogom megérteni, de talán egyszer majd leszokik arról, hogy belője a haját, nekem így tetszik és össze is borzolom nap mint nap. Nevetve fűzöm ujjaimat az ő ujjai közé, végre indulunk, egész héten erre a napra vártam, persze csak gondolatban, a táskámat is az utolsó pillanatban pakoltam be, biztosan kimaradt valami. Ezt az egész utazást szerettem volna egyedül, felnőttként elintézni és eddig úgy hittem sikerült is és csak nekem köszönhető, hogy a szüleim végül rábólintottak a dologra. Baglyot küldtem nekik, hogy jöjjenek Roxmortsba hétvégén, személyesen szerettem volna meggyőzni őket, és amikor a sulival lemehettem a faluba, a Három Seprűben találkoztunk. Nem mondtam el Gerardnak, pont azért, mert egyedül akartam elrendezni. Nagy szónoklatra és hosszas meggyőzésre számítottam, ami látszatra meg is volt, aztán egyszer csak hét közben jött egy bagoly, hogy minden oké, mehetek. Most már azt is tudom mire fel volt az a gyors pálfordulás. nem kicsit lepődöm meg.*
-Ó! Miért nem mondtad? Én szerettem volna megbeszélni velük. Szóval a te leveled volt a döntő. Nahát ez szép, én meg azt hittem bennem bíznak ennyire. És mi van Bulgáriában amiért eladhatlak?
*Egy kicsit csalódott vagyok de nem az utazás miatt, hanem mert nem nekem köszönhető, hogy most együtt lehetünk….vagy nem csak nekem. Ennek ellenére örülök, hogy Gerardban bíznak annyira, hogy elengedtek vele, mert ez is sokat számít. Kedvelik őt, persze főleg anya, egyenesen oda van érte és azért ez valami. A végén már én is nevetek, és azt hiszem…..nem, biztosan tudom, hogy remekül fogunk szórakozni. Minél messzebb kerülünk a Griffendél toronytól, a sulitól, annál izgatottabb leszek. Még mindig nem tudok a zsupszkulcsról, úgy gondolom majd hoppanálunk valahonnan, ahhoz viszont el kell hagynunk a birtokot, mert a Roxfort határain belül tilos a hoppanálás.*
-Honnan indulunk? Meddig megyünk? Semmit nem mondtál az útról.
*Mosolyogva, izgatottan és érdeklődve kérdezem Gerardtól, miközben kéz a kézben igyekszünk minél gyorsabban távol kerülni a sulitól. Persze Dumbledore professzor is tudja, hogy együtt megyünk, mert tudnia kell róla, hiszen másképp nem engednének el a suliból, hanem a Roxfort expresszhez kellene mennem a többi távozó diákkal. Ez azért így mégiscsak izgalmasabb.*



[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 258

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-25, 20:44


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
Sejtettem, hogy rázós terepre tévedünk azzal, hogy Lavet el kell kérni a családtól. Biztos vagyok benne, hogy féltik, nem is feltétlenül tőlem, de mégiscsak kislány. Így amint tehettem, küldtem megerősítésül egy baglyot Agathaéknak, hogy próbáljanak megnyugodni, mindent meg fogok tenni, hogy Lavender a legjobban érezze magát, ezen felül vigyázok rá, és tisztességes leszek vele. Talán számított, hogy ott töltöttem a karácsonyt, és hogy az is, hogy az utunk végső állomása a Türkiz mező ismét. Nem is szerettem volna, ha a szőke drágám lemarad a családi ünneplésről, és ha nem engedték volna el velem, hát akkor sem lett volna semmi probléma belőle, akkor két nap alatt letudom a koboldokat, és ha mást nem, akkor meglátogatom a családjánál, de nem olyan szinten, hogy meghivassam magam, csupán beköszönök, meglocsolom a hölgyeket, viszek némi bort ismét a családfőnek, majd távozom is hős lovagként. Érdekes hogy amilyen szélkakas életet éltem, Lavvel sosem voltam olyan, amit bármikor is szégyelnem kéne. Ez a mostani sem olyan tervezgetés, hogy majd afféle álnászút álcájában majd elveszem tőle, amit akarok. Ha együtt is alszunk, vagy éppen kimegy a fürdőbe, attól még a párja, de a barátja is maradok, akivel hosszú távú terveim vannak. Fő a játék, de nem egymás érzelmeivel, sokkal inkább a világra ránevetve. Már csak indulnunk kell, és élvezni a szabadságot, amely most megadatott. A munka nem lesz vészes, igazából pár papír átnézése, ami talán egy-két órát tehet ki, de nem engedném el a hatodikosomat akkor a városba, mert nem akarom, hogy egyedül csatangoljon. Akkor már maradjon a szállodában, és megkérem a recepcióst, hogy azért figyeljen rá, ha bármit kér, azt teljesítsék, de ne engedék kószálni. Nem mintha a rabom lenne, pont hogy fordítva van, a szívem kulcsa ennél az édes börtönőrnél van. Aztán ha végeztem, akkor már szaladok is hozzá, és már kezdhetjük is a dolgainkat. A szőkeség végre megjelenik a klubhelységben, a lányok lépcsőjének tetejéről döcög le a táskájával, amey valójában valami bőrönd. Már éppen pattannék oda, hogy segítsek lehozni a nehéz poggyászt, de már ugrik is a nyakamba. Hihetetlenül jól esik, de hogy csak az arcomra ad... végülis az is, nem kell mindig nyalni egymást. Új nekem még ez a szerelem téma, nagyon új, de majd megtanuljuk.
- Te viszont dinka vagy... tök felesleges beszárítanom. – Csóválom a fejemet vigyorogva, de még mindig az ölelésében nyomok egy puszit az ajkára. Csakazért is. Aztán egyik kezemmel a saját bőrödömet, a másikkal pedig az ő kezét ragadva el már indulunk is el kifelé.
- Anyukádéknak én is írtam, de majd ott is tartjuk vele a kapcsolatot, hogy ne izguljanak. Ha megérkeztünk, küldök baglyot, hogy nem adtalak el három tevéért. Bulgáriában ugyanis nincsenek tevék. – Nevetgélek, de értse jól, hogy miről is van szó. Hihetetlen, hogy most pár napig tényleg csak együtt tudunk lenni, remélem ő is izgatott már a dologtól.







[You must be registered and logged in to see this image.]
a fától az erdőt

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor nem látjuk

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lavender Brown
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 19
ϟ Hozzászólások száma : 530

TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-23, 20:58


Gerard& Lavender




*Majd` szétvet az izgalom az utazás miatt. Apát fél napig győzködtem, mire sikerült magam mellé állítani, anya volt a keményebb dió, vele apával együttesen beszéltem. Hiába szeretik Gerardot, azért mégis kettesben leszünk egy idegen országban mindenféle felnőtt felügyelete nélkül, több napig. Az persze ebben az esetben nem számít, hogy Gerard már nagykorú, szóval nem volt könnyű anyát rábeszélnem arra, hogy engedjen el. Több ígéretet is kellett tennem, mire végre rábólintott. Egy egész listányi esküm van amit be kell tartanom, de nem tudom melyiket sikerül végül maradéktalanul beváltani. Mondhattam volna azt is, hogy a suliban maradok az ünnepekre s csak a végén megyek haza, de úgy is rájöttek volna, akkor pedig végeláthatatlan büntetésnek néztem volna elébe és azt sem akartam megkockáztatni, hogy eltiltsanak Gerardtól. Jobb az egyenes út és az őszinteség. A szobámban pakoltam, természetesen az utolsó pillanatra hagytam mindent, még fogat mostam, aztán a fogkefét is betettem a táskámba. Már az alján lapult az összes könyvem a jegyzeteimmel együtt, néhány ruha több napra, egy dobozban tökös pite készlet, kártya, kockák. Felkészültem mindenre, nem tudtam milyen tervei vannak Gerardnak, azt viszont sejtettem, hogy egy szobában leszünk, végül is nem egyszer aludtunk már együtt, nem lesz újdonság. Ez volt az egyik ígéretem amit már akkor tudtam, hogy nem fogok tudni megtartani amikor rábólintottam. Remélhetőleg elég messze leszünk a Türkiz mezőtől, anya nem küld kémeket utánunk és nem tudja meg amit nem kell tudnia.
Boldog voltam, legszívesebben ugráltam volna örömömben, vagy kibújok a bőrömből. Már mindenki előtt világos volt, hogy Gerarddal együtt vagyunk, még akkor is mellette ültem padon, lépcső aljában, a szökőkút peremén vagy éppenséggel Hagrid kunyhójának oldalában és a vállára hajtottam a fejem, amikor a leckét magoltam. Nem akartam lemaradni és tudtam, hogy a húsvéti szünetre rengeteg leckét adnak majd fel, minden évben vért izzadtam mire végeztem és sokszor még az is kevés volt. Ráadásul néhány különórát is besuvasztottam az órarendembe ami  szabadidőmből vett el pár órát. A könyveket is azért pakoltam el, mert anyának megígértem, hogy nem maradok le semmiből, ha csak egyetlen leckéből is rosszul teljesítek a szünet után, annyi lesz nekem. Egy nagy sóhajjal fogtam a virágmintás táskámat és a vállamra vettem, nem volt nehéz, de ha mindezt bűbáj nélkül akartam volna magammal cipelni, minden bizonnyal minimum két bőröndöt pakoltam volna meg. A pálcámat a táska külső zsebébe tettem, megborzoltam Alaszka bundáját, puszit nyomta a feje búbjára és ott hagytam az ágyam közepén. Megkértem Missyt gondoskodjon róla míg el nem juttatják anyáékhoz, mire hazaérünk ott fog várni rám. Nagy lendülettel indultam le a klubhelyiségbe ahol Gerard biztosan már régóta vár rám, egy kicsit elszöszmötöltem az időt, de végül is nem késünk le semmit. Egyetlen dolgot nem tudtam még, amit Gerard jó érzéssel eltitkolt előttem, az utolsó pillanatra hagyva a bejelentését, hogy ne is legyen időm, alkalmam ellenkezni. Zsupszkulcsról nem volt szó, azt hittem vonattal megyünk és hoppanálunk vagy fordítva, miután elhagytuk az iskola területét, ez még hátravolt. Fülig érő vigyorral az arcomon,izgatottan jelentem meg odalent az utazáshoz kényelmesen [You must be registered and logged in to see this link.] . Gerard nyakába ugrottam, egy nagy cuppanós puszit nyomtam az arcára és mivel megint komolyra volt fésülve, összeborzoltam a haját.*
-Szia! Úgy is kócosra fújja a szél.


[You must be registered and logged in to see this image.]  [You must be registered and logged in to see this image.]
Nem a barátság fakad az őszinteségből,
hanem az őszinteség a barátságból.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gerard Warrington
Reveal your secrets

avatar

Griffendél

ϟ Kor : 21
ϟ Hozzászólások száma : 258

TémanyitásTárgy: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon 2015-04-22, 18:08


Lavender & Gerard

[You must be registered and logged in to see this image.]
Itt az ideje, hogy induljunk. Szófia egyik külvárosáig vezet a zsupszkulcs. A csillogó szemű szőkeség pár pillanaton belül itt van, még visszaszaladt valamiért, én már táskákkal a kezeimben várom. Azaz leteszem a táskákat, hogy addig a klubhelységben várjam meg őt. Kezd már kiürülni az iskola, a tavaszi szünet első napja köszönt ránk, végre mindenki elszabadulhat kicsit, még azok is, akik nem egyetemisták. Lavendernek nem tudom hogyan sikerült meggyőznie Agathaékat, de hihetetlenül boldoggá tett vele. Számomra logikus, hogy egy szobában, és egy ágyban fogunk aludni, már aludtunk többször is együtt, én sosem próbálkoztam legyűrni őt. Szerelmes vagyok, és majd kialakul, nem sietünk. Nem vettem észre rajta, hogy szégyenlős lenne, igaz, boxerben még nem aludtam vele, most sem fogok, minimum valami pólót húzok majd fölé. De ez még az este zenéje, most oda kéne érni Szófiába, hogy legalább a vonatot elcsípjük. Elhalad mellettünk pár évfolyamtársam, meg még néhányan, akik a valentin napi bulin is voltak, végülis ismertebb lettem ezzel, mint valaha, még azok is eljöttek, akiket meg sem hívtam. Igaz, bárki jöhetett, de nagyjából olyan hét-nyolc párnak adtam le a drótot, ők aztán úgy tűnik terjesztették a szükség szobájának szerelmes titkát. Egészen jól sikerült, de ami a legfontosabb, gyönyörű és cuki párom már nem csak a barátom. Nem azért vallottam szerelmet, hogy megmutassam, nekem is van helyem abban a bizonyos klubban, amely azt jelzi, hogy komoly párom van. De legalább nem kell magyarázkodnom, hogy miért bújok oda hozzá annyira szorosan. Igaz, korábban sem tettem meg, immár viszont kimondhatjuk, más lányok hivatalosan sem érdekelnek, és nem kell Lav furcsálkodó kérdéseit hallgatnom, hogy miért vagyok leszokóban a csajozásról? Egyszer-kétszer megkérdezte, de nem azért, mert vallomást akart belőlem kicsikarni; túlságosan szeretett barátként is, úgy vélem aggódott, hogy talán valaki megbántott, de azt szerintem ő is látta, hogy mellette mennyire boldog voltam már akkor, így nem is nagyon állt érdekében firtatni a dolgot. Na de hol van már a szőkeség?








[You must be registered and logged in to see this image.]
a fától az erdőt

[You must be registered and logged in to see this image.]
Amikor nem látjuk

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Lav & Gerry - Húsvéti eltávon

Vissza az elejére Go down

Lav & Gerry - Húsvéti eltávon

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Similar topics

+

Similar topics

-
» Erdőségek
» Hyuuga Aikan

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Varázsvilág :: Közel s távol-