Nem szabad kihagyni!

Az új küldetés
hamarosan kezdetét veszi
Kalandra jelentkezők
⊰ 1 - Játékos neve
⊰ 2 - Játékos neve
⊰ 3 - Játékos neve
⊰ 4 - Játékos neve
⊰ 5 - Játékos neve


ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Üdvözlet!


1999-et írunk, szeptemberben a Roxfort újra megnyitotta kapuit, hogy a '98-99-es tanévben is megállhassák a helyüket a diákok az iskolában. Voldemort már a múlté, lassan négy éve végleg megszűnt létezni. Megmaradt hívei bujkálnak, és az auroroknak hála egyre ritkábbak az ex-halálfalókról szóló hírek is. Úgy tűnik, hogy a varázslóvilágot jelenleg béke és nyugalom övezi, de vajon meddig? Légy részese te is az új kalandoknak!

Az oldal alapítása:
2014. október 2.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox


Promóink




Kukkants be az általunk fenntartott két másik oldalra is, ha egy másik világra is kíváncsi vagy, amit szintén mi igazgatunk. :)

Legfrissebb

ϟ Griff & Jake
  Today at 20:29
Jacob Troops

ϟ Lance & Jade
  Today at 18:20
Lance Merrick







ϟ Graves & Cody
  Yesterday at 23:24
Graves Matlock
A hónap posztolói
Cody Armstrong
 
Megan Smith
 
Calista Merrick
 
Luna Lovegood
 
Graves Matlock
 
Hermione Granger
 
Nox Djarum
 
Charlie Weasley
 
Shanna Griffin
 
Hayley Thornheart
 
Statisztika

Összesen 557 regisztrált felhasználónk van.

Legújabb felhasználó: Perselus Tobias Piton

Jelenleg összesen 32466 hozzászólás olvasható. in 3058 subjects
Ki van itt?

Jelenleg 14 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 13 vendég :: 1 Bot



A legtöbb felhasználó (77 fő) 2014-10-02, 18:29-kor volt itt.

Share|

Solanne & Hazel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
SzerzőÜzenet
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-28, 09:44


Solanne & Hazel


Most lehet, hogy ezt mondod, de biztos vagyok abban, hogy lesz olyan férfi, aki mellett megtalálod a boldogságot. Gyönyörű, vicces és kedves vagy. Minden meg van benned, ami egy férfinak csak kelhet. - mondom neki egy kisebb mosoly keretében, majd egy aprót az ajkamba harapok. Ha ő nem találná meg a boldogságot, akkor ki? Ő igazán megérdemli azt a nagy szerelmet, amiről ódákat is zengtek régen, amik miatt akár háború is kitört. Jó szívű és szeretetre méltó. Legalábbis én ilyennek látom Hazel-t, de mindenki mást gondol az emberektől. Ez ugyanolyan, mint amikor meglátsz valakit egyből lesz róla véleményedet, lesz egy benyomásod róla, de nem minden esetben jó hagyatkozni erre a megérzésre, hiszen az embert érheti kellemes és eléggé kellemetlen meglepetés is.
Szerintem, ha van egy kis eszed Hazel, akkor szerintem soha nem bíznád rám az életedet, mert a varázslás nélkül is eléggé ügyese el tudom magamat intézni. Egy két lábon járó balszerencse vagyok, így szerintem érthető, hogy ha esetleg újra kitörne valami háborúféle, akkor senki se bízna bennem. Senki se akarná azt, hogy megvédjem őket. - mondom neki kissé hadarva, mert nem éppen egyszerű beszélnem róla. De nem akarom, hogy bárki is hazudjon nekem azért, mert a barátja vagyok, s emiatt még inkább kedvesebb velem. Meg lehet mondani, hogy egy igazi LÚZER vagyok, aki a lehető legtöbb bajt bevonzza, így nem csoda, hogy félnék attól, hogy meg kell védenem valakit. Próbálok legalább a patrónusomba kapaszkodni, mert nem hiszem el, hogy véletlen dolog lenne az amúrtigris, de még ebben is nehéz hinnem. Talán a hitemet veszítettem el magammal szemben és ezt kellene megtalálnom. Végre hinnem kellene magamban, hogy minden a legnagyobb rendben lesz és képes vagyok rá. Áhh, nem tudom.
De ígérd meg, hogy nem fogsz nevetni. -mondom neki komolyan, majd mint valami öreg nénike én is felállok és kicsit távolabb sétálok tőle. Előveszem a pálcámat, majd mély levegőt veszek. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ez jó ötlet, de mit veszíthetek? Semmit, legfeljebb lesz még egy-két lila foltom, de amúgy se érdekel senkit se a testem állapota, így szerintem mindegy is. - Rendben, igyekszem. - mondom neki egy félszeg mosoly keretében, majd hamarosan elmormolok egy varázslatot, aminek következtében Hazel-t veszem támadásba. Biztos vagyok abban, hogy ő ki fogja tudni védeni, de mi leesz velem? Én tényleg képes leszek. Újra látom a bátyámat, Bruno-t, illetve még a többieket is, amint sérültek. A térdem egy pillanatra meg remeg, de próbálok koncentrálni és összpontosítani. Mennie kell, képes vagyok.



szeretlek


Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-25, 14:48


i'll be there for you, always

- Ha minden pasi ilyen, hogy egyik pillanatról a másikra bekattan én komolyan mondom egyet sem akarok a közelemben. - Nem értem, hogy Caleb mégis miért lett velem ennyire távolságtartó, de talán sosem fogom megérteni. Az is lehet, hogy magyarázat nélkül áll minden vissza a régi kerékvágásba, vagy nem tudom. Nem akarok túlságosan sokat gondolkozni ezen, mert a gondolataimmal úgy sem fogom megoldani a helyzetet bármennyire is szeretnék valamilyen megoldást találni. Egyedül nem megy. Ehhez ketten kellünk. Talán, ha kikerül ebből a zavaros időszakából, akkor le tudunk ülni beszélgetni. Talán túlságosan rátapadtam? Átléptem volna egy határt? Ennyi idő után, már szerintem megmondhatná nekem, hogyha valami nem tetszik, de inkább a némaságba burkolózik. Gratulálok hozzá.
- Figyelj, ha tényleg emiatt félsz. Akkor képzeld el azt, hogy tényleg ott vagyunk mögötted. De nem azért, mert meg kell védened minket, hanem támogatunk téged, mert tudjuk, hogy képes vagy rá. Meg tudod csinálni és ez a fontos. A szíved a helyén van és elhiheted nekem, ha egy olyan helyzetbe kerülnénk, ahol meg kellene védened minket képes lennél rá. Annyi szeretet lakozik benned amennyi talán tíz teljesen véletlenül kiválasztott emberben sem összesen. Ez pedig rendkívül nagy előny. Csak meg kell találnod használni. Én hiszek benned. - Mondom neki mosolyogva, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy amire igazán szüksége van az, hogy valaki ott legyen mellette és támogassa én pedig nagyon szívesen öltöm magamra ezt a szerepet, mert egyáltalán nem teher a számomra.
- Ha túl sokat gondolkozol rajta még lehet, hogy én is meggondolom magam. Szóval.. Mutasd mit tudsz. - Felsegítem, majd pedig egy kicsit távolabb megyek tőle és a kezemben a pálcával állok vele szemben. - Próbáld meg. Menni fog. - Nem akarok én kezdeni, mert félek, hogy nem menne neki elsőre a varázslat kivédése ezért inkább ráhagyom a kezdés lehetőségét. Én ki tudom védeni. Képes vagyok rá. – Bízom benned. – Biztató mosoly ül ki az arcomra és őszintén szeretnék neki segíteni. Lehet, hogy bajba kerülünk, de most valahogy ez annyira nem tud érdekelni. Szüksége van a segítségemre.





hazel & solanne
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-25, 14:25


Solanne & Hazel


Talán minden pasi ilyen. Lehet, hogy mindegyiküknél van olyan időszak, amikor nem beszélnek és ellöknek mindenkitől magukat. Hidd el a bátyám is néha szokott némasági fogadalmat tenni. - mondom neki barátságosa, mert nem szeretném, ha szomorú lenne. Szeretném azt, ha boldog lenne és miden helyére jönne közte és Caleb között. Mindig mindenki számíthat rá, plusz még gyönyörű is Hazel, így tényleg nem értem, hogy mi baja lehet Caleb-nek, de remélem egy-két nap múlva sikerül mindent megbeszélniük és helyre tenni a dolgokat, mert letörtnek látni a mindig mosolygós barátnőmet eléggé rossz érzés. Bár csak tudnék tenni valamit, de persze nem tudok. Plusz még én is a nyűgjeimmel zaklatom őt. Annyira egy ostoba vagyok.
De ez az igazság Hazel. - mondom neki komolyan, majd csendesen hallgatom, amit mond és a fejemet a vállára rakom. Mit kellene tennem? Nem érdekel, hogy mennyi sérülést kapok, de attól félek, hogy a szeretteimnek fogok ártani. Annyira nehéz ez az egész dolog, hogy nem értem miként engedték azt, hogy betegyem egyáltalán ide a lábamat. - Tudod nem érdekel, hogy mennyiszer ülök fenékre, vagy mennyiszer sérülök meg. Valahogy soha nem zavart az, ha nekem esik bajom, de azt már nehezebben tudnám elviselni, hogy ha Do-nak vagy neked, illetve még egy személynek esne baja. Talán emiatt vagyok ennyire béna és megijedt akkor. - mondom neki komolyan, majd folytatom tovább a mondandómat egy kisebb sóhaj keretében. - Tudod, amikor ott állok, akkor azt látom, ahogyan miattam megsérültök, mert azt hiszitek, hogy képes vagyok megvédeni titeket, de közben meg nem. Amolyan rémképek ezek, amik abban a pillanatban nagyon is valóságosnak tűnnek. - idegesen a hajamba túrok, hisze még a kezem is meg remeg egy pillanatra még a puszta gondolattól is, hogy bajuk eshet miattam. - Egyszerűen ügyetlen vagyok és nem hiszem, hogy csak a félelem miatt van, vagy tévednék? - fordulok felé egy kérdő pillantás keretében, majd lassan bólintok a kérdésére és felállok. - Biztos, hogy ez jó ötlet? - kérdezem tőle óvatosan, hiszen nem szeretném, ha miattam kerülne bajba.

  szeretlek  

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-22, 00:00


i'll be there for you, always

A szerelmi életem nem alakul úgy, ahogyan azt én szeretném, de ettől függetlenül nem fogok keseregni a nap minden egyes percében. Ha megoldódik, megoldódik. Ha nem, akkor nem. A bajom csak azzal van, hogy nem tudok semmit. Rákérdezni meg félek, mert ugyanakkor nem vagyok benne biztos, hogy a választ tudni akarom. Egyszerűen ez az egész egy ördögi kör, ahonnan úgy érzem, hogy soha nem fogok kiszabadulni pedig őszintén szeretnék egy kis levegőhöz jutni. Szeretem Caleb-t. Legalábbis azt hiszem, hogy szeretem. De, hogy boldog vagyok-e? Régebben az voltam. Mindig ott volt mellettem, mikor szükségem volt rá. Azonban most varázsütésre minden megváltozott. Talán egyszerűen megunta, hogy sokat aggódom az apám miatt. Végül is mit aggódok, hiszen vagy meghal, vagy nem. Ez nem olyan nagy dolog. Főleg, mivel egyszer kezet emelt rám. Lehet, hogy egyszer megtette, de ez nem jelenti azt, hogy én nem szeretem már. Féltem tőle bevallom, de egyszerűen csak megtört. Nem bírta ki anya elvesztését. A kérdés csak az, hogy vajon én is így reagálnék Caleb elvesztésére? A válasz egyértelmű nem. Fájna. De közel sem ennyire.
- Nem tudom, de nem mond semmit, úgyhogy sok mindent nem tehetek. Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. - Olyan, mint egy kisbaba, aki felsír, de ezen kívül más jelet nem tud küldeni magáról. Te pedig döntsd el, hogy éhes, vagy egyszerűen csak fáj a hasa, vagy álmos, vagy ki tudja, hogy mégis mi a baja. Nem vagyok az emberek szakértője és valószínűleg soha nem is leszek. Egyáltalán lehetséges kiismerni valakit is úgy igazán? Mert szerintem én még magamat is meg tudnám lepni, ha úgy adódik. Aztán nem mondhatom, hogy olyan kevés időt töltök magammal. Na, jó ezt jobb, ha befejezem. Olyan, mintha önmagammal társalognék.
- Ne mondj ilyet, Anne. - Mondom bátorító mosollyal az arcomon és végül lekuporodom mellé a földre. - Ez a hat év nem volt hiába, mert nekem úgy tűnik, hogy nem arról van szó, hogy nem tudod, vagy esetleg ügyetlen vagy, hanem félsz. Megijedsz. Nem azért blokkolsz le, mert nem tudsz valamit, hanem már előre aggódsz, hogy valamit elrontasz. De figyelj. Gondolj minden egyes karcolásra, amit szereztél. Megéri félni? Mert ez a jutalmad, de ha mély levegőt veszel és összeszeded a bátorságodat aztán megmutatod, hogy mi is rejlik benned nem lesz semmi baj. Nincs mitől félned. Maximum attól, hogy nem esel a hátsódra. - Mikor befejezem a mondadóm leporolom a hátsómat és felé nyújtom a kezemet. - Na, megpróbálod? - Nem szívesen lennék az, aki sebesülést okoz neki, de talán velem szemben nem lesz olyan nehéz neki feloldódni.




hazel & solanne
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-21, 22:00


Azt hinné az ember, ha olyan családból származik, amiből én is, akkor minden pofon egyszerű, de nem. Minden baromi nehéz. Mintha egy cseppnyi ilyen dolog se szorult volna belém. Bennem csak a kedvesség és a segítőkészség van meg, de minden varázslás dolog számomra kőkemény dolog. Na, jó, azért nekem is van egy-két könnyű órám, de nem sok. Az a legrosszabb, hogy az egyik legfontosabb tantárgy megy a legrosszabbul. Ha nem saját magamat sodrom bajba és nem úgy szerzem a sérüléseimet, akkor ez az óra gondoskodik arról, hogy a bőröm ne legyen makulátlan. Soha nem bántam azt, ha egy-két sérülés tarkítja a testemet, de a testvérem annál inkább. Próbáltam magamra vigyázni, de ez nehezen meg. Hazel is megmondhatja azt, hogy nem direkt keveredek bajba, de persze őt se szeretném kínos helyzetbe hozni a testvérem előtt, így inkább nem is kértem meg arra, hogy segítsen nekem kimagyarázni a sérüléseimet a bátyámmal szembe, amikor számon kéri rajtam a sérülések okát.
Talán csak időre van szüksége? Bár mit tudhatok én erről?! - mondom neki megadóan, hiszen szinte semmit se tudok az ilyen fajta érzelmekről. Talán egy picit, amikor ő a közelemben van, de van jobb dolga is, mint állandóan rám vigyázni. Lassan megfordulok és újra szemügyre veszem a tájat, mintha abban reménykednék, hogy a sok pont közül megismerem őt. De ennek semmiesélye, ahogyan annak sincs sok esélye, hogy ez a baráti dolog változni fog. Végül egy kisebb mosoly keretében újra Hazel-hez fordulok. - Sötét Varázslatok Kivédése óráról lenne szó. - mondom neki egy picit halkabban, majd egy kisebb sóhaj keretében megszólalok. - Nem tudom. Egyszerűen csak lefagyok, mintha hirtelen minden melegség kiszállna a testemből, az elmém teljesen kiürülne. Pedig tudom mivel védhetném ki a varázslatokat, de még se megy. Egyszerűen csak egy üres bábuvá változom, de nem tudom konkrétan megmondani, hogy miért. - szinte már suttogva ejtem ki az utolsó szavakat, miközben a korlátnak dőlve lecsúszok a földre és felhúzva a térdeimet ülök ott a földön. -Talán semmi keresi valóm itt. Mennie kellene már, de még se. Hat év hiába.... - rázom meg a fejemet szomorúan, mert emlékszem, hogy mennyire vártam azt, hogy idejárhassak, de most meg minden annyira káoszos.






i need your help

solanne & hazel

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-20, 21:50


i'll be there for you, always

Nem gondoltam volna, hogy Caleb pont akkor fog nekem hátat fordítani, amikor a legnagyobb szükségem lenne rá, hogy támogasson, de nem várhatjuk el, hogy az ember mellett mindig ott legyen valaki, aki megállás nélkül segíti át a nehezebb lépéseken. Persze nem mondom, hogy olyan egyszerű dolgok állnak előttem, de azért igazán rosszul esik, hogyha nem is szándékosan de folyamatosan kerül engem. Nem tudom, hogy mi rosszat tettem, amivel én ezt megérdemeltem, de jobban tűrném az őszinteséget, hogy nem akar többé látni, mint ezt a van is, de igazából nincs kapcsolatot. Nem szeretem, ha valaki egyszerűen csak úgy lógva hagy engem és se szó se beszéd arról, hogy mégis hogyan tovább. Szeretem, ha az emberek őszinték velem és van bennük annyi, hogy összekaparják magukat és megmondják az embernek, hogy már pedig én ezt nem csinálom tovább. Persze letörne egy darabig, de akkor nem mardosna ez a folytonos hiány. Mert lehet, hogy neki nem hiányzom, de nekem hiányzik az, hogy valaki őszintén fontosnak tartson. Ezzel pedig nem hiszem, hogy olyan sokat várnék el. Csak a figyelmét akarom és már őszintén nem tudom, hogy mégis mivel kelthetném fel magamra a figyelmét. Talán lángra kellene lobbantanom a hajamat, vagy kopaszra borotválni a fejemet. Akkor már észrevenne és ki tudná mondani, hogy mi a baja. Ha mást nem azt, hogy kopasz vagyok. Bár túlságosan is szeretem a hajamat, úgyhogy eszem ágában nincs megválni tőle. De már tényleg valami drasztikus lépésre kell elhatároznom magam, hogy le tudjunk ülni valahol beszélgetni.
- Ez most egyáltalán nem érdekes. Főleg, mivel nincs miről beszélni. Az utóbbi időben kerülni kezdett és őszintén nem tudom, hogy mégis miért, mert nem hajlandó velem két-három szónál többet váltani. - Megforgatom a szemeimet és mellé még legyintek is egyet, hogy tényleg teljesen mindegy ez az egész. Egyáltalán nem akarok vele foglalkozni, hiszen most nem azért jöttem ide, hogy elpanaszoljam az életem minden egyes pontját. Előrébb nem lennék vele. Legalábbis azt hiszem. - Nagyon szívesen segítek neked. Melyik tantárgy? Plusz pontosan mi is az, amitől félsz? - Annyira örülök, hogy még egyszer sem éreztem úgy igazán, hogy rettegnék valamitől. Persze mindenki fél valamitől, de az teljesen más, ha valaki szembe is mer szállni a félelmével, hogy utána győztesként állhasson fel a dobogó legtetejére.



hazel & solanne
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-20, 21:24


Az emberek általában elfoglaltak, nem érnek rá a másikra és ez alól sokszor ez az iskola se kivétel. Vannak barátságok, esetleg szerelmek, de vajon mennyire figyelünk a másikra? Ha egy idegen mellett elsétálunk és meglátjuk, hogy szomorú megkérdezzük, hogy mi a baj? Legtöbb esetben nem és ez a baj. Szeretném egy kicsit jobbá tenni a világot, pedig tudom, hogy őrültség, de ez van. Én sok szeretet kaptam gyerekkoromban is, de talán a legtöbbet a bátyámtól kaptam, ami a mai napig igaz. Szerencsés lehetek amiatt, hogy a sors őt adta nekem testvérnek, mert semmiért se cserélném el őt. Még akkor se, ha néha talán igazán bosszantó tud lenni. De szerencsére megismertem még egy személyt itt, Hazel-t. Nem mondom, hogy egyből minden rendben volt, mert vele is csak azért találkoztam, mert elszúrtam valamit. Komolyan néha úgy érzem, hogy nem boszorkánynak, hanem lúzernek születtem. De én tényleg igyekszem, s szerencsére a többség csak a jóra emlékszik. Na, meg ha nem lennék néha ennyire balszerencsés, akkor még valakit nem ismertem volna meg. Őt se értem, hogy miért tart ki mellettem és miért akar elvinni minden balhét helyettem a bátyám előtt. Én már többször el akartam mondani neki az igazat, de nem ment. Ő nem engedte, de persze neki nem is panaszkodhatok a sok hülyeség miatt, mert már így is kész csoda, hogy elvisel. A másik meg, hogy nem szeretek panaszkodni. Sokkal inkább egy tanárra van szükségem, aki képes lenne segíteni nekem kicsit jobbá válni ebben a tantárgyban és legyőzni a félelmeimet. Erre pedig Hazel tökéletes, mert ő soha nem árulna el senkinek se, illetve a barátom is. A barátok jóban és rosszban kitartanak egymás mellett. És soha nem akarnám őt kihasználni, de egy próbát megér, hiszen a kezem megint sajog és biztos vagyok abban, hogy már lila is a sok esés miatt.
Történt valami? Esetleg Caleb-el van a baj? - kérdezem meg óvatosan, hiszen nem szeretnék turkálni az életében, de számomra nem csak barát, hanem olyan, mint egy soha meg nem kapott lánytestvér. Szeretném, ha tudná, hogy én mindig ott leszek neki. Mindig is szerettem volna egy lányt testvért, akivel a csajos dolgokat meg lehet beszélni. Persze nem mintha olyan sok mesélni valóm lenne ilyen téren, mert szerelmi életem sincs. Sem a múltban, sem  a jelenben. Mégis ki akarna velem járni? Senki. Sietve megrázom a fejemet, hiszen rendesen elmerültem a gondolataimban és pontosan nem is emiatt hívtam őt ide. - Szeretném ha segítenél. Szeretnék jobb lenni az egyik tantárgyban, mert ha így haladok, akkor év végre tiszta lila folt leszek, meg tele leszek törésekkel.- mondom neki sietve és zavarodottan a hajamba túrok. - Arra gondoltam, hogy esetleg te segíthetnél nekem legyőzni a félelmeimet, meg mindet, ami akkor hatalmába kerít. - teszem hozzá egy kisebb vállrándítás keretében, majd óvatosan újra Hazel-re pillantok, mert lehet, hogy most túlléptem egy határt, de legalább egy próbát megért.





i need your help

solanne & hazel

Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel 2015-04-20, 21:21


i'll be there for you, always

Az, hogy kezdünk elhidegülni egymástól Caleb-el nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan meg fog történni. Nem éltem bele magam a tündérmesébe, miszerint minket az ég is egymásnak teremtett. Csak úgy gondoltam, hogy nem egyik napról a másikra lesz távolságtartó velem szemben és nekem nem kell úgy elviselnem ezt az egészet, mintha ez lenne a legtermészetesebb, de majd ha eljön az ideje, hogy készen álljak az esetlegese jobb, ha elválnak az útjaink beszédre, akkor majd megkérdezem, hogy mégis mi a baja. De egyelőre van más dolgom is, amivel foglalkozhatok addig pedig nem engedem, hogy beférkőzzön a gondolataim közé és egyenesen megmérgezze őket a negatívumokkal.
Most éppen úton vagyok, hogy találkozzak Solanne-vel. Olyan számomra, mint egy testvér, aki soha nem adatott meg úgy igazán. Szívesen segítek rajta, ha elbizonytalanodik, vagy ha valami nem megy neki, mert úgy érzem, hogy ezzel jót teszek. Meg amúgy is szegény annyi bajba keveredik, mintha folyamatosan vonzaná.
Mosolyogva viszonozom az ölelését, hiszen tényleg mindig örülök, hogyha láthatom. - Tökéletesen jól vagyok. Minden a legnagyobb rendben. Vagyis amennyire rendben lehet. - Nem egyszerű úgy élni, hogy tudja az ember az apja lehet már nem lesz ott, mikor hazaér. Bár akkor sem igazán van ott, mikor ott vagyok, de ez még nem hátráltat engem abban, hogy beszéljek hozzá, vagy ehhez hasonlók. Mert bármi is történt én még mindig szeretem. - Na, de inkább te mesélj. Minden rendben van? Miért akartál találkozni? Nem, mintha nem örülnék neki, de biztos van valami nyomósabb oka is annál, hogy látni akartál. - Valahogy mindig is szeretem rátérni a tárgyra és nem kerülgetni a forrókását. Annak valahogyan soha nincs jó vége. Össze kell szednie magát az embernek és fejest ugrani az ismeretlenbe. Ehhez pedig a bátorság mondhatni alappillér. Magának az életnek az alappillére. Hálát adok az égnek, hogy nem lettem túlságosan félénk természet. Úgy kétlem, hogy olyan könnyedén tudnék érvényesülni, amikor szeretnék.



hazel & solanne
Vissza az elejére Go down
Vendég
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Solanne & Hazel 2015-04-20, 19:56


Nem értem, hogy mi van velem és miért nem tudok jó lenni. Legalább ebben a tantárgyban, hiszen ez igazán fontos idén, meg jövőre és amúgy is ebben a világban, de egyszerűen leblokkolok, amikor ki kell álli és megvédeni magunkat. Komolyan, ha ma 20 nem repültem el vagy estem fenékre, akkor egyszer se. Még szerencse, hogy nem tudja mindenki, hogy ki a bátyám, mert a végén még rá is szégyent hoznék. Ő neki is egész jól mennek az órák. Főleg akkor, amikor egy kicsit oda is figyel, de ő alapjáraton is remek varázsló.  Jók közé kerültem, vagyis azok közé, akik szeretnek másokon segíteni, de miként tudnék én segíteni nekik, ha Sötét Varázslatok Kivédése óra egyszerűen nem megy? Muszáj valahogy elsajátítanom, de a bátyámhoz nem fordulhatok Dorian-hoz emiatt. Nem akarok, hogy megint lássa mekkora egy szerencsétlen tudok lenni. Arról már nem is beszélve, hogy jó pár helyen megint tiszta karcolás vagyok. Lehet, hogy még se volt túl jó ötlet idejönni, de már hat éve annak, hogy elkezdtem ezt az iskolát és eddig se futamodtam meg, így nem most fogom elkezdeni. Annyira zavaros ez az egész és egyetlen egy ember tud segíteni, Hazel. Rá van szükségem és reménykedek abban, hogy rá fog érni. Lassan kisétálok a csillagvizsgáló pereméhez és úgy gyönyörködöm a kilátásban. De hamarosan lépteket hallok, mire gyorsan letörlöm azt a pár könnycseppet az arcomról, amit a honvágy miatt keletkezett, majd egy kisebb mosoly keretében fordulok meg.
Szia! - köszönök neki boldogan, majd közelebb lépdelve megölelem őt és végig mérem. Ő bezzeg mindig tökéletesen néz ki. Rajta egyetlen egy karcolás sincsen soha. Ő mindig tudja, hogy miként kell megjelenni és azt is, hogy miként vigyázzon magára. Egy két lábon járó zseni, legalábbis számomra. Én meg egy totális katasztrófa vagyok.
Köszönöm, hogy eljöttél. Hogy vagy? Minden rendben van? - kérdezem tőle kíváncsian, majd visszasétálok a korláthoz és neki dőlök, miközben a barátnőmet figyelem.




i need your help

solanne & hazel

Vissza az elejére Go down
Sponsored content
Reveal your secrets


TémanyitásTárgy: Re: Solanne & Hazel

Vissza az elejére Go down

Solanne & Hazel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

+

Similar topics

-
» Hazel szobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
ϟ Harry Potter - Days of future past ϟ :: Kastély és Birtok :: Tornyok :: Csillagvizsgáló-torony-